E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2012.június IV. évfolyam 6. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2012.június IV. évfolyam 6. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája Civilszervezetek beszámolójának letétbe helyezése és közzététele Olvasói kérdések Szakképzési hozzájárulás elszámolása A teljesítés időpontját áfa szempontjából Pénzfelvétel a pénztárból Hogyan kell kivezetni az átértékelt értékvesztést Euróban adott kölcsön Kapott előleget kimutatása kötelezettségként Devizában fennálló időbeli elhatárolások átértékelése Értékvesztés visszaírása Macska, mint tenyészállat a tárgyi eszközök között Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Behajthatatlan követelés leírása Továbbszámlázással kapcsolatos elszámolás Tárgyi eszköz aktiválás Devizás számla könyvelése Értékesítés nettó árbevételének elszámolása Üzemanyag anyagköltség elszámolása Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv358 A kézirat lezárásának dátuma: május 30. 1

2 A hónap témája Civilszervezetek beszámolójának letétbe helyezése és közzététele Írta: Botka Erika, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára A évi beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) 30. -ának (1) (3) bekezdése rendelkezik. A letétbe helyezésre, közzétételre vonatkozó előírások A törvény letétbe helyezésre, közzétételre vonatkozó előírásai január 1-jén léptek hatályba, így azokat a évi beszámolóra is alkalmazni kell. A letétbe-helyezési, közzétételi szabályok minden civilszervezetre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy közhasznú szervezetnek minősülnek-e, vagy sem. A Civilszervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 39. -a (1) bekezdésének előírása szerint a évi beszámoló közzététele még papíralapon történik. A törvény elektronikus leadásra vonatkozó szabályai 39. (2) (7) bekezdése és 40. -a június 30-án lépnek hatályba; ettől az időponttól kell majd a beszámolót elektronikusan közzétenni. A civiltörvény hatálya alá az egyesületek (ideértve a sportszövetségeket) és az alapítványok tartoznak. E törvény előírása szerint a civilszervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civilszervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni. A Civiltörvény 30. -a (4) (5) bekezdésének előírása szerint, ha a civilszervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civilszervezet a saját honlapon közölt adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. Ezen előírás szerint a évi beszámoló honlapon történő megtekinthetőségét május 31-éig kell biztosítani. Ha a civilszervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos az Országos Bírósági Hivatalnál (a továbbiakban: OBH) történő letétbe-helyezési és közzétételi kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A beszámoló letétbe-helyezési és közzétételi kötelezettségének teljesítése a civiltörvény egyéb előírása miatt is fontos. A Civiltörvény 75. -a (1) bekezdésének előírása szerint január 01. napját követően csak olyan civilszervezet kaphat költségvetési támogatást, amely az OBH-nál letétbe helyezte beszámolóját, valamint a 75. (5) bekezdésének előírása alapján a régi közhasznú minősítés május 31-ig való megtartásának is ez feltétele. Az elektronikus leadásra vonatkozó szabályok az alábbiak lesznek Ha a beszámolót elektronikus úton küldték meg, a beszámoló közzétételre történő megküldésének 2

3 teljesítéséről az időpont megjelölésével az informatikai rendszer elektronikus igazolást küld. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében az OBH-hoz történő elektronikus úton való megküldés esetén az informatikai szempontból szabályszerű érkezés időpontja irányadó. A beszámoló akkor tekinthető informatikai szempontból szabályszerűnek, ha ahhoz a jogszabályban előírt mellékleteket csatolták, és a mellékletek tartalma, formátuma informatikailag értelmezhető. Ha a szervezet a beszámolót elektronikus úton küldi meg az OBH részére, ennek során nincs helye a papíralapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolónak az OBH részére történő megküldésével a szervezet letétbe-helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. A beszámoló összeállítása - formája, szerkezete, tagoltsága A beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben és a civiltörvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre. A beszámolót a szervezetnek az Adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 7. -ának (2) bekezdése szerinti képviselőjének kell megküldenie a bíróság részére. Ha a szervezet a beszámolóról külön jogszabály szerint arra feljogosított személy által aláírt papíralapú okirat alapján határozott, akkor a beküldő személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a beküldő személy a papíralapú beszámoló egy eredeti példányát annak elfogadásától számított tíz évig megőrzi; és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a bíróság, illetve a törvényességi ellenőrzést folytató ügyészség felhívására bemutatni. A beszámolóhoz kötelező könyvvizsgálat esetén mellékelni kell a független könyvvizsgálói jelentést, illetve a közhasznúsági mellékletet is. Olvasói kérdések Szakképzési hozzájárulás elszámolása A saját dolgozók képzése miatt visszatartható szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatban szeretném kérni a segítségét. A saját dolgozók képzésére fordított összeg meghatározott része visszatartható az éves szakképzési hozzájárulás-kötelezettségből. A viszszatartható összeg könyvelése okoz problémát a következők miatt: Év közben, a bérprogramból generált adatok alapján, folyamatosan könyveljük a havonkénti kötelezettséget: T 564 K 463. A TISZK részére félévenként átadott összeg könyvelése: T 463 K 47. A saját dolgozó külső képzésére fordított összeg könyvelése alkalmanként a beérkező számla alapján: T 52 K A saját dolgozók képzésére fordított összegre tekintettel visszatartható hozzájárulás összege csak év végén (tárgyévet követően, amikor az adatszolgáltatást viszszaigazolja a munkaügyi központ) válik ismertté, tehát ekkor tudjuk elszámolni ezt az összeget kötelezettségcsökkenésként. Kérdés, hogy hogyan kell ezt elszámolni: 1. T463 K 564, vagy 2. mint a költségek ellentételezésére kapott támogatást: T 463 K969. Az idevonatkozó jogszabályi előírások szerint a vállalkozásnak havonta szakképzési hozzájárulási előleget kell bevallania. Így a kérdésben leírt elszámolás nem jó havonta nem lehet a szakképzési hozzájárulást költségként elszámolni. 3

4 Mivel előlegbevallás van, ezért havonta csak a pénzügyi rendezés kerül elszámolásra; sem költséget, sem bevételt elszámolni nem lehet. Majd az éves bevallás alapján derül ki, hogy egyenlegében a vállalkozásnak szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége vagy visszaigénylési pozíciója lesz. Ez az éves egyenleg kerül majd előjelének megfelelően év végén költségként (bérjárulékként) vagy egyéb bevételként (mint a költségek ellentételezésére kapott támogatás) elszámolásra. Év közben a saját dolgozó foglalkoztatásával kapcsolatos költségek felmerüléskor természetesen elszámolásra kerülnek a megfelelő költségnemszámlán (pl. a kérdésben szereplő oktatási költséget igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni). A szerződő feleknek az elszámolás időpontjára vonatkozóan meg kellett állapodniuk, így a szerződés alapján a vállalkozásnak a számla-kibocsátási kötelezettsége is beállt, ezért nem lehet évi fizetési és teljesítési határidővel kiállítani utólag a számlát. A 2012-ben kiállított számlát a szerződő felek által a szerződésben megállapított fizetési határidővel évi dátummal kell kiállítani. Így 2011-re vonatkozóan áfa-önellenőrzést kell végrehajtani, a számla szerinti értékesítést ha a számla kiállítása a mérlegkészítés időpontja előtt történik 2011-re el kell számolni (ha a mérlegkészítés időpontja után kerül a számla kiállításra, akkor a 2011-es lezárt beszámolót is önellenőrzéssel helyesbíteni kell). A teljesítés időpontját áfa szempontjából 20Cégünk könyvek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Viszonteladó partnereinkkel bizományos rendszerben működünk együtt, és fogyásjelentés alapján kerülnek a számlák részükre kiállításra. Mint ilyen, folyamatos teljesítésűként állítjuk ki a számlákat, ahol a teljesítés ideje megegyezik a fizetési határidővel. Az egyik viszonteladónknak elmulasztottuk kiállítani a áprilisi fogyásjelentése alapján a számlát. Ezt januárban észleltük. Kérdésem az lenne, hogy a számla teljesítési ideje lehet-e januári, a fizetési határidővel egyező, vagy májusinak kell lennie. Ez utóbbi esetben áfaönellenőrzés elé néznénk. A kérdésben leírtak szerint a szerződő felek határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, ezért áfa szempontjából a teljesítés időpontját az Áfatörvény 58. -ának (1) bekezdése határozza meg. Ezen előírás értelmében teljesítésnek az ellenérték megtérítésének esedékességét kell tekinteni, amelyre az adott elszámolás vonatkozik. Az Áfatörvény a alapján pedig a számla kibocsátásáról a vállalkozás a megállapodás szerinti elszámolás időpontjáig köteles gondoskodni. Pénzfelvétel a pénztárból Evás kft.-nek készíteném az éves beszámolóját. A kérdésem csupán annyi lenne, hogy milyen könyvelési tétel tartozik a pénztárban felgyülemlett pénz kivételéhez. A pénz felvétele több jogcímen történhet. Arra azonban tekintettel kell lenni, hogy az evás kft. a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alatt van. Így például a évi beszámoló elfogadásakor az előbb hivatkozott törvények előírásainak betartása mellett dönthetnek osztalék jóváhagyásáról, és a tulajdonosok a pénzt osztalékkifizetés jogcímen veszik fel. Elszámolása: a) osztalék jóváhagyása T Adózott eredmény T Eredménytartalék K Rövid lejáratú kötelezettségek b) osztalék kifizetése T Rövid lejáratú kötelezettségek K Pénztár Ha a tulajdonosok a évi beszámoló elfogadásakor nem hagynak jóvá osztalékot, akkor év 4

5 közben osztalékelőleg jogcímen is felvehetnek pénzt (erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a kft. társasági szerződése lehetővé teszi az osztalékelőlegfizetést). Elszámolása a pénz felvételekor: T Egyéb követelések K Pénztár A pénztárból a pénzt a tulajdonosok magánszemélynek adott kölcsönként is felvehetik. Ebben az esetben a kölcsönszerződésben meg kell állapodni arról, hogy a magánszemélynek kamatmentesen vagy kamat felszámításával adják a kölcsönt. A megállapodásban azonban indokolt figyelembe venni, hogy ha a magánszemély a kölcsön után nem fizet a jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot, akkor az Szja-tv ának előírása szerint a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Elszámolása a pénz felvételekor: T Egyéb követelések K Pénztár Hogyan kell kivezetni az átértékelt értékvesztést év végén a számviteli törvény értelmében devizás tételeinket átértékeltük. Ennek kapcsán devizában nyilvántartott követeléseinkre a nyilvántartási árfolyamon értékvesztést számoltunk el egyéb ráfordításként, majd az év végi átértékelés kapcsán az elszámolt értékvesztésünket átértékeltük a mérleg-fordulónapi árfolyamra pénzügyi eredményként évben befolyt a fent említett követelésünk, és az elszámolt értékvesztést vissza kell írni. A kérdésünk az lenne, hogy hogyan kell kivezetni az átértékelt értékvesztést: egy összegben egyéb bevételként az elszámolt értékvesztést a nyilvántartási árfolyamon + átértékelési különbözetet, vagy a nyilvántartási árfolyamon elszámolt értékvesztést egyéb bevételként és az év végi átértékelési különbözetet pénzügyi bevételként? Társasági adóalap szempontjából hogyan viselkedik évben az értékvesztés és évben az értékvesztés visszaírása? A évben elszámolt értékvesztést a nyilvántartási árfolyamon kellett elszámolni ez jelenik meg az egyéb ráfordítások között. Így évben az egyéb ráfordításként elszámolt összeggel kell a társasági adóalapot megnövelni ben az értékvesztés átértékelése a pénzügyi műveletek között kerül elszámolásra, ez az átértékelési eredmény a társasági adóalap része ben az értékvesztést a könyv szerinti árfolyamán kell egy összegben visszaírni egyéb bevételként. A könyv szerinti árfolyam a év végi átértékelt árfolyam. Viszont 2012-ben a társaságiadóalapcsökkentésnél a Tao. tv. 4. -ának 26. pontjára és a 7. (1) bekezdésének n) pontjára tekintettel kell lenni. E szerint a nyilvántartott értékvesztés az adóalap-növelésként figyelembe vett értékvesztés összege. Így, bár számviteli szempontból 2012-ben egy összegben kerül az értékvesztés elszámolásra egyéb bevételként, 2012-ben nem az egyéb bevételek között elszámolt értékvesztéssel, hanem a 2011-ben adóalap-növelő tételként figyelembe vett értékvesztés összegével ami a nyilvántartás szerinti árfolyamon volt adóalap-növelő lehet a társasági adóalapot csökkenteni. Euróban adott kölcsön Adhat-e euróban kölcsönt a cég, ha nincs eurós bevétele? Visszaadhatjuk-e forintban az adott eurós kölcsönt? A devizában kapott kölcsönt forintban adtuk vissza a kölcsön kamatát hogyan kell kiszámolni? 5

6 Az, hogy a vállalkozás milyen pénznemben ad kölcsönt, a szerződő felek szabad megállapodásán alapszik; azzal nincs összefüggésben, hogy a vállalkozás bevételei milyen pénznemben realizálódnak. Ha a vállalkozás euróban kapott kölcsönt, akkor a kölcsönszerződésnek kell tartalmaznia szabályt arra vonatkozóan, hogy a kölcsön visszafizetése más pénznemben is történhet. Ha a szerződés erre lehetőséget ad, akkor forintban is vissza lehet fizetni. Az eurós kölcsön kamatának mértékét a kölcsönszerződésben kell rögzíteni, ebben az esetben a kamatfizetési kötelezettség is euróban áll fenn (ezt az eurókamatot a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, számviteli politikában meghatározott árfolyammal kell forintosítani: MNB, saját banki átlag stb.). Ha forintban fizetik vissza az eurós kölcsönt és annak kamatát, akkor szintén a kölcsönszerződésnek kell tartalmaznia szabályt arra vonatkozóan, hogy az eurós kötelezettség forintban is fizethető, illetve milyen árfolyamon kerül forintban kifizetésre. Devizában fennálló időbeli elhatárolások átértékelése Segítségüket szeretném kérni abban, hogy az év végi átértékelés keretében át kell-e értékelni a devizában fennálló időbeli elhatárolásokat, illetve a követelésekre elszámolt értékvesztéseket is. 1. Például, hírlap-előfizetésről szóló, beérkező számla 120 EUR hóra. Itt 90 EUR öszszeget el kell határolni az aktív időbeli elhatárolások közé, de milyen árfolyamon? 90 EUR-t az év végi árfolyamon vagy 90 EUR-t a számla könyvelésekor alkalmazott, teljesítéskori árfolyamon? 2. Például, EUR-ban lekötött bankbetét 2011-re járó kamata 80 EUR. Ezt milyen árfolyamon határoljuk el? 3. Például, vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés a 100 EUR-os követelés 30 %-a, azaz 30 EUR. Ezt milyen árfolyamon számoljuk el: a vevő könyv szerinti árfolyamán vagy az év végi árfolyamon? Ha ez a 30 EUR már tavaly is szerepelt a könyvekben, és idén is változatlanul 30 EUR az értékvesztés, akkor azt az idei év végi árfolyamra át kell értékelni? Kapott előleget kimutatása kötelezettségként Pályázati, beruházási támogatásra 2011-ben előleget kaptunk. A gépeket megvettük, aktiváltuk, értékcsökkenést számoltunk el; a végleges elszámolás nem történt meg a mai napig. Kell-e 2011-re az előlegből egyéb bevételt könyvelni esetleg az elszámolt értékcsökkenés összegéig? Ha a támogatási előleggel a 2011-es beszámoló mérlegkészítési időpontjáig nem számolnak el, akkor a 2011-ben megkapott előleget kötelezettségként kell a 2011-es mérlegben kimutatni. Így, ha a tárgyi eszköz 2011-ben aktiválásra került, és értékcsökkenési leírást elszámoltak utána, ehhez a költséghez kapcsolódóan egyéb bevétel nem kerülhet elszámolásra. A devizában fennálló időbeli elhatárolásokat és a követelésekre elszámolt értékvesztést is mérlegfordulónapon át kell értékelni. A kérdésben leírt hírlap-előfizetés esetén mivel a teljesítés a mérlegfordulónap előtt megtörtént a 90 EUR időbeli elhatárolást a számla könyvelésekor alkalmazott, teljesítésnapi árfolyamon kell elszámolni. Ezek után kell az aktív időbeli elhatárolást a mérleg-fordulónapi árfolyamra átértékelni (azaz az időbeli elhatárolás átértékelésének eredménye a pénzügyi műveletek eredményében fog megjelenni). A járó bankkamat időbeli elhatárolása a mérlegfordulónapi árfolyammal történik, mert a teljesítés a mérlegfordulónapig nem történt meg. Ez az időbeli elhatárolás is benne van a mérleg-fordulónapi átértékelésben; azonban nem lesz eredményhatása, mert az időbeli elhatárolás forintösszege már a mérleg-fordulónapi árfolyammal került megállapításra. 6

7 Amennyiben a vevőkövetelésre értékvesztést kell elszámolni, azt mindig a vevőkövetelés könyv szerinti árfolyamán kell megtenni (ami jellemzően a teljesítésnapi árfolyam, ha a követelés megelőző években nem került átértékelésre). Ha az értékvesztést már 2010-ben elszámolták, akkor is a 2010-es vevőkövetelés könyv szerinti árfolyamán kellett azt elvégezni. Az értékvesztés is devizás főkönyvi tétel, így nemcsak a vevőkövetelést, hanem a hozzá kapcsolódó értékvesztést is a mérleg-fordulónapi árfolyamra át kell értékelni. Értékvesztés visszaírása Könyvvizsgálónk kifogásolta a könyvelésünket az alábbiak miatt: a) évben értékvesztést képeztünk 50 millió Ft értékben vevői követelésre évben a 20%-át mint behajthatatlan követelést leírtuk, és az értékvesztést visszavezettem ben: T 86 K eft értékvesztésképzés ben: T 315 K eft visszaírt értékvesztés. T 86 K eft behajthatatlan követelés leírása. Véleménye szerint 2011-ben csak egy tételt könyvelhetnék: T 315 K Ft / eft behajthatatlan követelés leírása. Kérdésem: szabálytalan-e az eljárásom? b) Ugyanez a kérdés az év végi átértékelések árfolyamkülönbözeténél: tételesen az árfolyamveszteséget 8-ba, az árfolyamnyereséget 9-be könyveltem. Véleménye szerint az egyenleget kell vagy a 8-ba, vagy a 9-be könyvelni. c) Továbbá, évben behajthatatlan követelésként leírtunk 27 millió Ft vevői követelést, és ezzel nem emeltem meg a társasági adó alapját, mivel a Vas Megyei Bíróság március 18-án kelt FpK. 192/2007/9. sz. végzésével az adósunk fizetésképtelenségét állapította meg, és a felszámolást elrendelte. A felszámoló F kategóriás követelésként ban nyilvántartásba vette követelésünket től folyamatosan kértünk igazolást a behajthatatlanságról abban bízva, hogy mérlegkészítésig megkapjuk, nem növeltem a TA alapját, de ezt csak május 5-én küldte a felszámoló. Nyilatkozott, hogy az elismert és nyilvántartott követelés a Számvitelről szóló 2000 évi C. törvény 3. -a (4) bekezdésének 10. c) pontja alapján behajthatatlan követelésnek minősül. A felszámolási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Kérdésem: a évi TA-bevallást önellenőrizni kell-e, vagy helyesen jártam el? Ha évben adóalap-növelő tétel, akkor évben csökkentő tételként figyelembe vehetem a évben leírt összeget, vagy elveszítem ezt a lehetőséget, és a behajthatatlanság ténye mellett is adóalapot kell növelni vele? a) b) A könyvvizsgálónak az a) b) pont szerinti esetekben igaza van, a vállalkozás könyvelése helytelen. Értékvesztést a Számviteli törvény 55. -a (3) bekezdésének előírása szerint csak akkor lehet visszaírni, ha a vevőnek jobb minősítést adnak. Jelen esetben nem erről van szó, hiszen behajthatatlan követelésként kerül leírásra, ezért az értékvesztést nem lehet visszaírni ben valóban egy tételt kell könyvelni, a könyvvizsgáló által leírtak szerint. Ha a követelés 20%-a kerül behajthatatlan követelésként leírásra, a követelést könyv szerint értéken ami az értékvesztéssel csökkentett összeg kell a könyvekből kivezetni. Az értékvesztés arányos összegét át kell vezetni a vevőkövetelésre, és ezek után kell a vevőkövetelésből az arányos könyv szerint értéket kivezetni egyéb ráfordításra. A Számviteli törvény 84. (7) bekezdése g) pontjának és a 85. (3) bekezdése g) pontjának előírása szerint az eredménykimutatásban a devizás tételek év végi átértékelésének összevont egyenlege szerepelhet. Így, ha külön-külön lekönyvelésre kerül az átértékelés a 8-asba és 9-esbe, akkor a kisebb összeget át kell vezetni a másik számlára, így a főkönyvi kivonat az átértékelés egyenlegét fogja mutatni. 7

8 c) A követelést, míg nincs meg a felszámoló nyilatkozata a várható megtérülésről, csak értékvesztéssel lehetett volna értékelni (az értékvesztés elszámolásának mivel a felszámolás 2008-ban kezdődött viszont már 2008-as beszámolónál fel kellett volna merülnie). Az értékvesztést viszont társaságiadóalapnövelő tételként kell elszámolni. Így évre nem lehetett volna behajthatatlan követelésként leírni a követelést, ezért a évi társasági adóbevallást önellenőrizni kell. A követelés évi beszámolónál csak akkor írható le behajthatatlanság jogcímén, ha a felszámoló nyilatkozata a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre állt. A kérdésben leírtak szerint a felszámoló nyilatkozatát május 5-én kapták meg, ezért 2010-re csak akkor lehet figyelembe venni, ha a mérlegkészítés időpontja május 5-e vagy annál későbbi időpont. Ha mérlegkészítés időpontjáig nem volt meg a nyilatkozat, akkor a évi beszámolóban lehet csak behajthatatlan követelésként leírni és a társasági adóalapnál is ilyen jogcímen figyelembe venni. Macska, mint tenyészállat a tárgyi eszközök között Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Ügyvédi iroda készíthet-e sajátos egyszerűsített éves beszámolót? Az ügyvédi iroda a Számviteli törvény 3. (1) bekezdése 4. pontjának előírása alapján egyéb szervezetnek minősül. Így az ügyvédi iroda mint egyéb szervezet az egyéb szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet hatálya alatt van. Amennyiben az ügyvédi iroda a Korm. rendelet 7. -a (4) bekezdésében előírt feltételeket teljesíti (nincs könyvvizsgálati kötelezettsége, ha két egymást követő üzleti évben a bevétel nem haladja meg a 130 millió Ft-ot), akkor az egyszerűsített éves beszámoló összeállítása során alkalmazhatja a számviteli törvény sajátos egyszerűsített éves beszámolóra vonatkozó 98/A. (3) (5) bekezdése szerinti értékelési, illetve a 98/A. (2) bekezdésében a számviteli politikára vonatkozó előírásokat. Mezőgazdasági zrt. gabonatárolója környékén macskákat tart a kártevők irtása érdekében. a macskaeledel elszámolható költség-e a vállalkozás érdekében? A macskaeledel akkor számolható el vállalkozás érdekében felmerült költségként, ha a macska eszközként szerepel a könyvekben. A Számviteli törvény 26. -a (6) bekezdésének előírása szerint tenyészállatnak minősül többek között az állat, amelynek tartása során egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. Ebben az esetben a macska szolgáltatást nyújt, így a macskát mint tenyészállatot a tárgyi eszközök között állományba kell venni. Behajthatatlan követelés leírása Felszámolótól én kaptunk behajthatatlansági nyilatkozatot. Mérlegkészítésünk időpontja Figyelembevehető-e évre? évre elszámolható-e behajthatatlan követelésként? Felszámolás alatt lévő cégre képezhető-e értékvesztés? A Számviteli törvény 65. -a (7) bekezdésének előírása szerint a behajthatatlan követelést a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján le kell írni hitelezési veszteségként. Mivel a felszámoló nyilatkozata a kérdésben leírtak alapján mérlegkészítés időpontjáig megjött, ezért a követelést ha a felszámoló nyilatkozata alapján nem várható meg- 8

9 térülés a évi beszámolóban behajthatatlan követelésként le kell írni. A Számviteli törvény 55. -a (1) bekezdésének előírása szerint értékvesztést az adós minősítése alapján kell elszámolni (mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk alapján), ha a követelés várhatóan tartósan nem térül meg, és a veszteség jelentősnek minősül. Ha az adós felszámolási eljárás alá került, akkor feltételezhető, hogy tartozásait részben vagy egészben nem tudja teljesíteni, ezért értékvesztés elszámolása az előbbiek alapján indokolt lehet. Továbbszámlázással kapcsolatos elszámolás Cégünk személygépkocsikat ad bérbe. A biztosítóval a cégünk van leszerződve kgfb és casco fizetése szempontjából, tehát kár esetén nekünk fizet a biztosító. Szerződés szerint az önrészt a bérlő számla ellenében megfizeti. Van egy szervizszámlánk , Ft , Ft áfa, bruttó , Ft összegről. Tájékoztatnak a számlában, hogy a biztosítótársaság ebből , Ft-ot térít, tehát marad a , Ft önrész és a , Ft áfa rész, összesen , Ft, amit kér a szerviz, hogy utaljunk el ez meg is történt. A továbbszámlázással kapcsolatosan lenne kérdésem. Áfásan kell továbbszámlázni a , Ft-ot, ugyanúgy, mint ahogyan cégünk megkapta a számlát, de pénzügyileg , Ft-ot kell kérni a bérlőtől? Gondolom, ebből az ügyletből sem pénzügyi, sem számviteli eredménye, sem áfakülönbözete nem lehet a cégnek. Szeretném kérni továbbá a könyvelési tételek bemutatását is. Ebben az esetben nem értelmezhető az a szerződéses kitétel, hogy szerződés szerint az önrészt a bérlő számla ellenében megfizeti. A bérbeadó és a bérbevevő között semmilyen teljesítmény, szolgáltatásnyújtás nem valósul meg, így nincs mit számlázni. A bérlő ha miatta történt a baleset akkor kárt okozott, ezért a bérbeadó kártérítés megfizetésére kötelezheti a bérlőt. A kártérítés nem tartozik áfakörbe, ezért számla-kiállítási, áfafizetési kötelezettség sem merülhet fel. A bérbeadónál a kártérítést annak pénzügyi rendezésekor egyéb bevételként kell elszámolni. Számviteli elszámolás a bérbeadónál: A javítási számla elszámolása T Egyéb ráfordítás K Szállítók A biztosító kártérítésének elszámolása T Szállítók K Egyéb bevétel Önrész utalásának elszámolása T Szállítók K Elszámolási betétszámla Így veszteségként az önrész összege jelenik meg. Amennyiben ezt a veszteséget a bérlő téríti, akkor a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg a kártérítés elszámolása [a bérlő kártérítését mérlegkészítés időpontjáig kell figyelembe venni (ha következő évben, de mérlegkészítés időpontjáig folyik be, akkor előző évre az aktív időbeli elhatárolással szemben kell elszámolni]. T Elszámolási betétszámla K Egyéb bevétel Ezek után a káresemény eredményhatása nulla lesz. Tárgyi eszköz aktiválás 1. Cégünk a székhelyen kívül több városban is irodákat üzemeltet. Nemrég megvalósult a székhely és az irodák közötti hálózati összeköttetés, melynek során az irodákba 1-1 szerver gép került telepítésre. A számítógépeket aktiválták, mivel egyenként Ft-ba kerültek. A hálózati összeköttetés kivitelezését külső számítástechnikai cég végezte, ennek díja Ft volt. Kérdésünk, hogy a kivitelezés Ft öszszegű költsége elszámolható-e az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások -ra, vagy ezt az összeget is aktiválni kellene? 2. A számítógépeink már régebbi, 4-5 évvel ezelőtti beszerzésűek, így előfordul, hogy 1-1 monitor elromlik, és 9

10 cserélni kell. Mivel ez a folyamatos működés költsége, így egyből költségre számoljuk el (a monitorok Ft alatti értékűek). Viszont előfordul, hogy a számítógép winchestere hibásodik meg, és azt is cserélni kell. Mivel itt is csak csere történik a folyamatos működés érdekében, így szerintünk ezt is elszámolhatjuk költségként (572. számlára), mivel a pótolt winchesterek ára itt is Ft alatti. Az 4-5 évvel ezelőtti beszerzési számlákban csak számítógép-konfiguráció van leszámlázva, így nem lehet egyértelműen ráfogni, hogy az új winchesterrel a számítógép kapacitása bővülne. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el. 1. A kérdésben leírt munkákat mivel azok feltételezhetően több mint egy évig szolgálják a vállalkozási tevékenységet költségként nem lehet elszámolni. A székhely és az irodák között létrehozott hálózati összeköttetést önálló tárgyi eszközként aktiválni kell. 2. A megvásárolt monitorok is feltételezhetően több mint egy évig szolgálják a vállalkozási tevékenységet, így azok mint önálló, 100 eft alatti tárgyi eszközök írhatók le üzembe helyezésekor költségként, értékcsökkenési leírás jogcímen. A számítógépek winchesterének javítása költségként csak akkor számolható el, ha a csere során az eredeti winchester paramétereivel megegyező winchesterre cserélik ki, és csere által a számítógép hasznos élettartama nem nő meg. Nehezen képzelhető el, hogy évek múlva ugyanolyan teljesítményű winchestert szerelnek be hiszen ez a technika folyamatosan fejlődik, az új winchesterek nagyobb kapacitással rendelkeznek, ezáltal a számítógép teljesítőképessége megnövekszik. Ebben az esetben viszont a számviteli törvény előírása alapján korszerűsítés valósul meg. A Számviteli törvény 3. -a (4) bekezdésének 8. pontja alapján a korszerűsítés is felújításnak minősül, ezért azt költségként nem lehet elszámolni. A felújítás értékét aktiválni kell, a számítógép bruttó értékét meg kell növelni vele. Devizás számla könyvelése 1. Cégünk tagja nemzetközi szervezetnek, így az ügyvezetőnk külföldön szakmai konferencián is részt vesz. Az angol szervezőcég a május 24-én megrendezésre kerülő konferenciára előre megküldte a részvételi díjról a számlát. (Cégünk magyar forintban vezeti a könyveit.) A számla kelte: A számla összege: 500 euró. A számlát átutaltuk: án. A teljesítés (/ konferencia) időpontja: Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy az 500 euró öszszegű számlát a könyvelésben a bankszámlát vezető pénzintézetünk melyik napi deviza-eladási árfolyamával kell lekönyvelni. 2. Cégünk angol szakmai folyóiratra fizet elő 1 évre. Az angol partner kiállította a díjbekérő pro-forma számláját i dátummal. A 200 euró előfizetési díjat április 13-án utaltuk át. Az angol partner a tényleges számlát i dátummal állította ki. Kérdésünk itt is az, hogy melyik napi deviza-eladási árfolyammal kell könyvelni a számlát. 1. A számviteli törvény előírása szerint a számlákat a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó árfolyammal kell forintosítani. Ezt a szabályt nem befolyásolja, hogy a számlát mikor fizették ki. Így a konferenciaszámlát a teljesítésnapi ami a kérdésben leírtak szerint , számviteli politikában választott árfolyammal kell a könyvekben rögzíteni. 2. Ebben az esetben is az 1. pontban leírtak szerint kell eljárni, azaz a számlát a teljesítésnapi, választott árfolyammal kell lekönyvelni. Értékesítés nettó árbevételének elszámolása Ügyfelünk normannfenyő-termesztéssel foglalkozott évben eladta az általa bérelt földterületen beültetett normannfenyő-állományát egy EU-s adó- 10