BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány TOBORZÁS ÉS KIVÁLASZTÁS A MANPOWER MUNKAERŐ-SZERVEZÉSI KFT.-NÉL Készítette: Dollenstein Nóra Virág Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Magyarország munkaerő-piaci helyzetének bemutatása Munkaerő-piaci áttekintés és közötti időszakról Munkaerő-piaci helyzetkép, Foglalkoztatottság Munkanélküliség Gazdasági aktivitás Foglalkoztatókkal kapcsolatos adatok Munkaerő-közvetítés Magyarországon Előrejelzés A Manpower vállalat bemutatása A Manpower története Tevékenységkör, az egyes szolgáltatások bemutatása, rövid jellemzésük Munkaerő-közvetítés Munkaerő-kölcsönzés Külföldi munkaerő-közvetítés - Cross Border Connections Try & Hire Munkaügyi kihelyezés-outsourcing Manpower Professional Training Power - A Manpower tanácsadási és képzési üzletága Informatika Hierarchikus és munkaköri vállalat-felépítés Gazdálkodás Humán erőforrás Ügyfelek Stratégia A munkaerő toborzása és kiválasztása Toborzás Belső forrásból történő toborzás Külső forrásból történő toborzás A munkaerő-toborzás lépései Kiválasztás

3 Kiválasztási folyamat lépései Projektterv A fizikai munkások toborzásának és kiválasztásának idő- és költségterve Első hét Második hét Harmadik hét Negyedik hét Költségterv A toborzás során szerzett tapasztalatok A pénzügyi asszisztensek toborzásának és kiválasztásának idő- és költségterve Első hét Második hét Harmadik hét Negyedik hét Költségterv A toborzás során szerzett tapasztalatok Toborzási problémák okainak vizsgálata Fejlesztési javaslatok Kommunikációs hálózat kiszélesítése A munkavállalók mobilitási problémáinak csökkentése A Manpower Kft. ismeretségének bővítése a cégek, illetve az iskolák körében Kiválasztó program fejlesztése Internetes regisztráció segítése Összegzés Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke

4 Bevezetés Tanulmányaimat 2006-ban nemzetközi gazdálkodás szakon kezdtem, majd a gazdaságdiplomácia szakirányt választottam. Ennek ellenére egy, a tanulmányaimtól kissé távol eső területen volt alkalmam teljesíteni a szakmai gyakorlatot. Egy humán erőforrás szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél kaptam állást, így tizenöt hetes szakmai gyakorlatomat a Manpower Munkaerő-Szervezési Kft. kecskeméti irodájában töltöttem szeptemberétől. A gyakorlati idő során személyes tapasztalatokat szerezhettem a magyarországi munkaerő-piac helyzetéről. Rengeteg munka nélkül maradt emberrel találkoztam, beszélgettem. Munkámat egy HR-asszisztens, Busa Krisztián mellet végeztem. Szinte minden munkafázisban részt vehettem. Elsősorban adminisztratív feladatokat láttam el, rögzítettem az egyes jelentkezők regisztrációját, különböző táblázatok készítésével segítettem a bérszámfejtő kolléganő munkáját, ezen kívül telefonos egyeztetésekkel, illetve az önéletrajzok előszűrésével foglalkoztam. Mindezek mellet volt alkalmam belelátni az interjúztatásba is, ugyanis részt vehettem a kecskeméti irodában zajló interjúkon. Munkám során rá kellett döbbenem, hogy a számos állás nélküli ember ellenére nem is olyan egyszerű egy-egy pozícióra megfelelő embert kiközvetíteni a megrendelő cégekhez. Ennek számos oka lehet, melyek közt elsősorban a szakmai tapasztalat, vagy az elégtelen idegennyelv-tudás is szerepel. A gyakorlati időm alatt mind szellemi, mind fizikai foglalkozásúak kiválasztásával foglalkoztam. A két csoport toborzási és kiválsztási folyamata között jelentős kölönbségek vannak, ezért dolgozatomban egy-egy konkrét példát írok le mindkét csoport toborzására, illetve kiválasztására vonatkozóan. Célom, hogy az egyes toborzások részletes folyamatának leírásával rávilágítsak azokra a pontokra, amelyeken módosítani lehetne a hatékonyság javítása érdekében. Tehát azt kívánom vizsgálni, hogy egy betanított, illetve egy asszisztensi munkakör esetében hol 5

5 és hogyan érdemes toborozni, mely csoportnál milyen médiát érdemes alkalmazni figyelembe véve a pénz- és időbeli ráfordításokat is. A kutatáshoz elsősorban a cég által rendelkezésemre bocsátott adatokat, illetve személyes tapasztalataimat használtam fel. A toborzás során rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk az adott munkaerő-piac helyzetével. Éppen ezért dolgozatomban először szemléletes ábrákkal mutatom be a magyar munkaerő-piacot. Egy rövid áttekintéssel ig, majd az elmúlt két év legjellemzőbb mutatóit, illetve azok változását. Mivel egy olyan projektet írok le, melyet a Manpower Kft. bonyolított le, ezért nélkülözhetetlennek tartottam a cég bemutatást. Tehát a Manpower Kft. történetét, tevékenységét írom le, röviden bemutatom a cég egyes szolgáltatásait, szervezeti felépítését, humán erőforrását és stratégiáját. Ezt követően a munkaerő kiválasztásáról és toborzásáról írok általánosan. Bemutatom az egyes toborzási módszereket, a külső illetve belső forrásból történő toborzást, a toborzás és kiválasztás lépéseit. Végül a konkrét projekteket mutatom be. Először a betanított munkások nagyobb számú toborzásának folyamatát és költségeit vezetem végig, majd ugyanezt a folyamatot vizsgálom pénzügyi asszisztenseknél. A toborzás és kiválasztás folyamatát volt szerencsém személyesen végigkövetni, közben kutatásokat is végeztem. Így saját tapasztalataim alapján, az egyes csoportoknál jellemző toborzási nehézségek ismeretében szeretnék következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy melyik toborzást hogyan lehetne hatékonyabbá tenni, és hogyan. A levont következtetéseim alapján tehát a Manpower Kft. számára remélhetőleg használható fejlesztési ötleteket fogalmazok meg. 6

6 1. Magyarország munkaerő-piaci helyzetének bemutatása 1.1. Munkaerő-piaci áttekintés és közötti időszakról Magyarországon között a éves korosztályhoz tartozók foglalkoztatási rátája 53.6 százalékról 57,3 százalékra nőtt. Mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatása hasonló mértékben változott, de a férfiak uniós átlaghoz viszonyított foglalkoztatási lemaradása továbbra is nagyobb, mint a nőké. A évesek foglalkoztatási rátája 1998 óta csökkent, ami a tanulással töltött idő meghosszabbodásával magyarázható. Az éves korcsoport foglalkoztatási rátája a kilencvenes évek vége óta lényegesen nőtt. Ez elsősorban a nyugdíjba vonulási szabályok változásával magyarázható. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 7,4 százalékról 4,7 százalékra, a feldolgozóiparban dolgozóké pedig 24,7 százalékról 22,2 százalékra csökkent 1998 és 2007 között. A szolgáltatásban dolgozóké viszont 4,4 százalékponttal emelkedett ugyanebben az időszakban. 1. sz. ábra: Munkanélküliek száma Ezer fő Munkanélküliek száma Év Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ahogy azt a fenti ábra is mutatja, a munkanélküliek száma 1998-tól 2001-ig folyamatosan mérséklődött, ezt követően évről évre emelkedett és 2006-ban meg is haladta az 1998 évit, ekkor fő volt munkanélküli re viszont ismét mérséklődött a munkanélküliek száma 1,5 százalékponttal. 7

7 A két évnél hosszabb ideje munkát kereső tartós munkanélküliek száma 2002-ben volt a legalacsonyabb, amihez képest számuk 2007-re több mint másfélszeresére emelkedett. A tendencia azt mutatja, hogy egyre nehezebb munkát találni azoknak, akik már hosszabb ideje nem dolgoznak. 2. sz. ábra: Munkanélküliek száma nemek szerint Ezer fő 200 Munkanélküliek száma nemek szerint férfi nő Év Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 1998-ban volt a legnagyobb eltérés a férfi és női munkanélküliek számában, ekkor 60ezer fővel több volt a férfi munkanélküli tól 2006-ig számuk folyamatosan közelített egymáshoz, ekkor fővel volt magasabb a férfi munkanélküliek száma tól a női munkanélküliek számának csökkenésével ismét távolodott egymástól a két érték. A nők alacsonyabb létszáma elsősorban a gyermekvállalással gyesen, gyeden lévő illetve főállású anyák magyarázható. 3. sz. ábra: Munkanélküliségi ráta % Munkanélküliségi ráta 7,8 7 7,2 7,5 7,4 6,4 5,7 5,8 5,9 6, Év Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 8

8 A munkanélküliségi ráta 1998 és 2001 között 7,8 százalékról 5,7 százalékra csökkent, majd 2002-tõl növekedést mutatott, de a legmagasabb munkanélküliségű 2006-os évben is valamivel alacsonyabb (7,5%) volt, mint 1998-ban Munkaerő-piaci helyzetkép, A gazdasági válság hatására 2009-ben Magyarországon a foglalkoztatottak létszáma jelentősen alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig lényegesen magasabb volt, mint egy évvel korábban, amikor a kedvezőtlen munkaerő- piaci tendenciák csak az év utolsó negyedévét jellemezték Foglalkoztatottság 4. sz. ábra: Foglalkoztatottak és munkanélküliek száma Ezer fő Foglalkoztatottak és munkanélküliek száma ,4 3781,9 329,2 420, Év Foglalkoztatottak létszáma: Munkanélküliek létszáma: Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A foglalkoztatottak létszáma (15-74 éves korosztály) 2,5 százalékponttal csökkent, a munkanélküliek létszáma pedig 22 százalékponttal nőtt 2008-ról 2009-re. A éves korosztályba 2009-ben 3751 ezer foglalkoztatott tartozott, az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,4 százaléknak felelt meg. Ez 9,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió 27 tagországára publikált 64,8 százalékos átlagtól. Ezen belül pedig a férfiak foglalkoztatottsága mutat nagyobb elmaradást az uniós átlagtól. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú 1 Statisztikai tükör II. évfolyam 49. szám május 08. 9

9 iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő-piaci jelenléte. Magyarországon a éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2 százalék volt ben a legnagyobb létszámveszteséget a feldolgozóipar szenvedte el, ahol egy év alatt 58 ezer fővel (6,8%-kal) csökkent a foglalkoztatottak száma. A relatíve nagyobb létszámleadó gazdasági ágak közé tartozott még az építőipar (6%) és a kereskedelem (5%). A versenyszférában foglalkoztatottak száma jelentősen visszaesett, a költségvetésben dolgozóké pedig emelkedett. Az év során csökkent a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma is, az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban következett be a legdrasztikusabb, több mint 80 ezres létszámcsökkenés Munkanélküliség A 2008 őszén kibontakozó gazdasági válságra visszavezethető üzembezárások, létszámleépítések következtében nagymértékben nőtt az állástalanok száma. A év közötti munkanélküliek száma éves átlagban már 420 ezer volt, 92 ezer fővel, 27,8 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a évi 7,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett, ami 1995 óta a legmagasabb érték. A munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében jelentősen nőtt, mivel azonban a válság főként jellemzően a férfi munkaerőt alkalmazó ágazatokat sújtotta, a férfiak munkanélküliségi rátája 2009-ben újra meghaladta a nőkét ben megváltozott a munkanélküliek álláskeresés időtartama szerinti összetétele. Nőtt a friss munkanélküliek aránya, azaz azoké, akik kevesebb, mint 12 hónapja kerestek állást (51,6%-ról 57,0%-ra), míg a tartósan, legalább 1 éve állást keresők aránya 48,4 százalékról 43,0 százalékra csökkent. Ezzel a munkakeresés átlagos időtartama is 16,5 hónapra rövidült. Az adminisztratív forrásból származó adat, az úgynevezett nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben 558 ezer fő volt, 14 százalékponttal magasabb, mint 2008-ban. 2 2 Statisztikai tükör IV. évfolyam 14. szám február

10 5. sz. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartot álláskeresők száma Fő Év Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 6. sz. ábra: Üres álláshelyek számának alakulása Üres álláshelyek számának alakulása Db január-március április-június júliusszeptember októberdecember Időszak Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ahogy azt az ábra is mutatja 2009-ben, 2008 azonos időszakaihoz képest jelentősen csökkent az üres álláshelyek száma. Ez is a válság következménye utolsó időszakában viszont már enyhe javulás figyelhető meg Regionális különbségek Magyarország egyes régiói között igen jelentős különbségek figyelhetőek meg, így az ország munkaerőpiacának vizsgálatakor ezeket az eltéréseket is figyelembe kell venni. A legelmaradottabb régiók közé Észak-Magyarország, és az Észak-alföld sorolhatók. 11

11 Legfejlettebbnek pedig a Nyugat-Dunántúl mondható. A különbségeket az alábbi ábra is jól szemlélteti. 7. sz. ábra: Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta régiónként Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta az egyes régiókban % III. negyedévében ,4 50,4 52, ,6 43,2 43,5 47, , ,6 10,4 14,1 7, ,8 0 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Régió Foglalkoztat ási ráta Munkanélküli ségi ráta A munkanélküliségi ráta az alacsonyabb munkanélküliség jellemezte régiókban csökkent, míg a rosszabb helyzetben lévő régiókban nőtt az 1998 és 2007 közötti időszakban. Ez a folyamat a regionális különbségek erősödését jelzi. A munkanélküliségi ráta 2009-ben Közép-Magyarországon, illetve Közép- és Dél- Dunántúlon a legalacsonyabb. Ezeken a területeken 2,7, illetve 2,4 százalékponttal alacsonyabb volt a ráta az országos átlaghoz képest. A munkanélküliségi ráta alapján legelmaradottabb területek közé Észak-Magyarország, és az Észak-alföld sorolhatók Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívak Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. A magyar lakosság aktivitási aránya 2009-ben 54,7 %, vagyis a népesség 54,7%-a gazdaságilag aktív. Ez mindössze 1 százalékponttal magasabb a 2008-as értéknél. 12

12 Inaktivitás Gazdaságilag inaktívak azok akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek de nem tudtak volna munkába állni. 8. sz. ábra: éves inaktív népesség főbb megélhetési kategóriák szerint 2009-ben 31,40% éves inaktív népesség főbb megélhetési kategóriák szerint, 2009-ben 12,20% 2,30% 3,60% 10,70% 39,90% Germekgondozási ellátásban részesülő Nyugdíjszerű ellátásban részesülő Munkanélküli ellátásban részesülő Árvaellátásban, ápolási díjban részesülő Nappali tagozaton tanuló Egyéb inyktív Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 2009-ben a éves inaktív népesség fő volt, ezeknek az embereknek csupán a 13,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy dolgozna, ha lenne rá lehetősége. A többségük viszont nem kíván jövedelemszerző tevékenységet folytatni. A vizsgált korosztályba tartozó emberek leginkább nyugdíjban részesülésük miatt (39,9%) nem kerestek munkát, második legjelentősebb okként pedig az oktatásban való részvételüket (31,4%) jelölték meg. Továbbá jelentős - közel 11% - a gyermekgondozási ellátásban részesülők aránya is Foglalkoztatókkal kapcsolatos adatok 2009 első félévben a KSH statisztikái szerint jelentősen nőtt a felszámolási és végelszámolási eljárás alá került társas vállalkozások száma. Június 30-án a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 670 ezer volt, 46 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül az első félévi emelkedés 16 ezer. 13

13 A növekedés a bejegyzett vállalkozások számának 15 és fél ezret meghaladó, valamint a nonprofit szervezetek számának félezres bővüléséből adódott, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma tovább csökkent. A regisztrált vállalkozások számának növekedését mind a nyilvántartott társas vállalkozások (1,1 százalék), mind az egyéni vállalkozások (0,9 százalék) számának az év első félévében bekövetkezett bővülése okozta. Összességében a vállalkozások száma az első félévben 1 százalékkal nőtt, és 3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A KSH közleménye szerint az első félévben történt új regisztrációk száma nem hasonlítható össze a tavalyi év azonos időszakának adataival. Ennek oka, hogy nagyrészt első félévében regisztrálták magukat az adóhatóságnál a mezőgazdasági őstermelők. A társas vállalkozások bejegyzéseinek a száma a tavaly az első félévi szint 90,2 százalékára esett vissza. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások regisztrációinak száma negyedével csökkent. A felszámolási eljárás alá került társas vállalkozások száma 5710 volt (26 százalékkal emelkedett). A legtöbb felszámolást a középvállalkozások körében indították, több mint 3 és félszer annyit, mint 2008 első félévében. Ugyanez az arány a vállalkozás főtevékenységét tekintve a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban a legmagasabb, és a Nyugat-Dunántúli régiót érinti legjobban Munkaerő-közvetítés Magyarországon A magyar cégek szerint hasznos közvetítőkhöz fordulni, ugyanis a magas szintű szolgáltatások mellett információkat kaphatnak a munkaerőpiac alakulásáról, így időt és pénzt spórolhatnak vállalatuk számára. A munkaerő-közvetítés és a fejvadászat mára hazánkban is külön szakmává fejlődött. Ezt tükrözi az elérhető szolgáltatók növekvő száma, felkészültségük növekedése, valamint az, hogy ma már a multinacionális cégek mellett egyre több magyar

14 tulajdonban lévő vállalat is igénybe veszi szolgáltatásaikat. Emellett az álláskeresők is egyre szívesebben keresnek állást közvetítőn keresztül. A közvetítési szolgáltatást igénybe vevő cég szempontjából nemcsak az ár és a fizetési feltételek fontosak, hanem az is, hogy a tanácsadónak megfelelő ismeretei legyenek a vállalat működéséről, felépítéséről, valamint az adott pozícióval kapcsolatos elvárásokról. Megfelelő jelöltek csak akkor találhatók, ha a tanácsadó a munkakör betöltéséhez elvárt szakmai feltételek megléte mellett azt is meg tudja ítélni, hogy a jelentkező megfelel-e az adott cég által képviselt értékeknek, beleillik-e a jelenlegi csapatba. A hatékony működés szempontjából tehát fontos, hogy a jelölt megfeleljen a cég kultúrájának és a vállalat által megfogalmazott kompetenciáknak, értékeknek. Ezekkel a kulturális elvárásokkal a jelöltnek is tisztában kell lennie ahhoz, hogy hosszú távon sikereket érhessen el a cégnél. A piac gyors változását követnie kell a közvetítő cégeknek, sőt a bekövetkező változásokat előre ismerniük kell ahhoz, hogy minél gyorsabban alkalmazkodni tudjanak a kialakult helyzethez. Csak azok a tanácsadó cégek nyújthatnak megfelelő szolgáltatásokat, akik nagymértékű rugalmassággal és alapos ismeretekkel rendelkeznek a munkaerőpiacot érő hatásokról. A vállalatok érdeke, hogy egy-egy projekt során az összes fontos információt átadja a tanácsadó részére, aki így az első pillanattól hatékonyan tudja munkáját végezni. 4 A tavalyi évben kevés megrendelés és rendkívül sok pályázó jellemezte a munkaerőközvetítők munkáját. A munkaközvetítés gyakorlatilag a gazdasági élet indikátora. A gazdaság fellendülésekor szárnyal a közvetítő, ellenkező esetben viszont eltűnnek a megrendelők, a cégek beszüntetik a felvételt, legrosszabb esetben pedig leépítéssel csökkentik kiadásaikat. A multinacionális cégeknél hosszú, a kis- és középvállalkozásoknál pedig rövid a kiválasztás folyamata. A kis- és középvállalkozásnak ugyanis nincs ideje arra, hogy több hónapig várjon egy-egy üresen maradt pozíció feltöltésére. A multinacionális

15 vállalatok viszont a jelentkezők rendkívül magas száma miatt megtehetik, hogy akár 3-4 hónapon keresztül is szelektálnak közülük, hogy a tökéletes embert alkalmazzák. Az lenne logikus, hogy sokkal könnyebb dolga van most egy közvetítő cégnek, hiszen több szakemberből könnyebb a jót kiválasztani. Azonban a valóban sok, munkanélküli szakember ellenére sokkal nehezebb a dolguk, mint korábban. A válság előtt egy-egy pozícióra átlagosan tízen jelentkeztek. Most előfordul, hogy akár száz önéletrajz érkezik egy lehetőségre. Ha ma föltesznek a honlapjukra egy álláshirdetést, akkor már az első pár nap több százan jelentkeznek rá. A kiválasztás folyamata azért is nehezebb, mert régebben nagyjából a hirdetésben elvárt profillal jelentkező szakemberek jelentkeztek. Azonban egy idő után azt vették észre, hogy a legkülönbözőbb képesítésekkel jelentkeztek mindenféle pozícióra. Például a szakács jelentkezett logisztikai munkára, a tornatanár programozónak, a titkárnő könyvelőnek. Annyira elkeseredettek az emberek, hogy mindent megpróbálnak. Így viszont sokkal több pályázatból kell kiszűrni az adott pozícióra alkalmas jelölteket. Ez pedig rengeteg időt vesz igénye és lelassítja a tanácsadók munkáját. A lassabb munkavégzés pedig csökkenti a hatékonyságot is. Úgy tűnik azonban, hogy ebből az elkeserítő helyzetből kezdünk kilábalni. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat jelentése ugyanis új állásokról számol be januárban a munkaügyi kirendeltségekhez bejelentett állások száma több mint duplájára nőtt decemberhez képest. A munkáltatók ebben a hónapban 30,1 ezer új álláslehetőséget jelentettek be, ami az előző hónaphoz képest 108,1 százalékos, az előző év januárjához képest pedig 157,2 százalékos növekedést mutatott Előrejelzés A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetkezete (SZTMSZ) szerint 2010-ben fizikai munkára kevesebb igény lesz, a szellemi munkákra viszont nőni fog a kereslet. A válság hatására visszaesett mind az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek, mind az irányító pozíciók száma. Az SZTMSZ szerint keresettek a speciális képzettséggel

16 rendelkező szakemberek, így például a villamos- és gépészmérnöki diplomával rendelkezők, valamint a profi nyelvtudású könyvelők. 6 Manpower első negyedévére vonatkozó előrejelzése szerint romlani fog a munkakeresők helyzete, mivel több munkaadó tervez létszámcsökkentést, mint munkaerő felvételt. A kilenc szektorból és nyolc régióból kiválasztott magyar munkaadók a gyáripar területén a legbizakodóbbak, a mezőgazdaság és a vendéglátóipar pedig a két legkevésbé optimista ágazat. Utóbbi a szezonális hatásokkal magyarázható második negyedévére vonatkozó előrejelzés szerint az előző negyedévhez képest a magyar munkaadók munkaerő-felvételi várakozásaiban enyhe javulás figyelhető meg. A munkaadók szerint a vendéglátó szektorban és az áram-, gáz- és vízellátási ágazatban várható mérsékelt létszám növekedés a második negyedév során. A leggyengébb foglalkoztatási kilátásokra a gyáriparban számítanak. A munkaerő-felvételi hajlandóság alacsony a nagy- és kiskereskedelmi szektorban és az építőiparban is. A munkaerőfelvételi kilátások viszont javultak bizonyos iparágakban az előző negyedévhez képest. Jelentős növekedés figyelhető meg mind a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodási, mind a vendéglátó ágazatokban. Az áram-, gáz- és vízellátási, valamint a szállítmányozás, építőipar, raktározás és kommunikáció ágazatokban egyaránt mérsékelt előrelépés látható. Azonban a gyáripar szektorban tevékenykedő munkaadók jelentős csökkenést jósolnak

17 2. A Manpower vállalat bemutatása 2.1 A Manpower története A Manpowert Inc.-t 1948-ban az Egyesült Államokban két ügyvéd, Elmer Winter és Aaron Scheinfeld alapította. Az első irodák Illinois államban Milwaukeeban és Chicagoban voltak. Az első két iroda megnyitása utáni időszakban folyamatos terjeszkedés jellemezte a céget, melynek következményeként 1954-ben megnyílt az első franchise. Elmer Winter és Aaron Scheinfeld 1956-ban nemzetközi céggé lépett elő a Manpower, ugyanis ebben az évben nyílt iroda Montrealban és Torontoban, valamint megkezdte működését Európában is, az Egyesült Királyságban. A Manpower mindig is úttörő és újító szerepet játszott a munka világában. Ezt igazolja az 1963-ban - vagyis akkor, amikor egyáltalán nem volt megszokott a nők munkahelyi jelenléte - elindított White Glove Girl kampány, mely lehetőséget adott a nőknek a munkavállaláshoz. Ugyanebben az évben sikerült betörniük a dél-amerikai, egy évvel később az ázsiai, ezt követően, 1969-ben pedig Közép-Amerika piacra ben a Manpower részvénytársasággá vált azzal, hogy egy teljesen új szolgáltatást nyújtott a New York-i tőzsdén MAN név alatt volt az első olyan pénzügyi év, amikor a bevételének az 50 százaléka az Egyesült Államokon kívüli irodákból folyt be. 18

18 1985-ben már több mint 1000 irodával büszkélkedhettek világszerte ben a Manpower megszerezte az Egyesült Királyság-beli Brook Street Irodát. Egy olyan céget, melynek célja az állandó és ideiglenes, valamint szerződéses személyzet nnszolgáltatása irodáknak, elsősorban titkári és könnyűipari pozíciókban. Ezzel a lépéssel a Manpower belépett az állandó üzleti személyzet-szogáltatásba. Ebben az évben a cég összárbevétele meghaladta az 1 milliárd USD-t ben a Manpowernek már több mint 2000 irodája volt, az eladás pedig meghaladta az 5 milliárd dollárt ben a Manpower elkezdte az outsourcing ajánlását ügyfeleinek. Tekintettel az ügyfelek igényére a Manpower elkezdte bevezetni a HR és vezetői szolgáltatás nyújtását korlátozva. (2003-ban több országon keresztül kiterjesztették ezt a szolgáltatást, és egy hivatalos üzleti ágazat lett 2004-re Manpower Business Solutions néven.) 1998-ban a Manpowernek több mint 3000 irodája volt, több mint 50 országban. Az éves bevétel pedig meghaladta a 10 milliárd dollárt. A hálózat folytatta a terjeszkedést újabb ezer iroda megnyitásával, és mindössze négy év alatt megduplázta az eladást ben bevezették a Manpower Professional szolgáltatást, amely a Manpower Technic ágazat újraszervezése az Egyesült Államokban és Kanadában. A szolgáltatás fő célja szellemi foglalkozásúak közvetítése, mint például: mérnökök, pénzügyi, tudományos és telekommunikációs, valamint számítástechnikai szakemberek ben szolgáltatásait kiterjesztette a hátrányos helyzetűekre, valamint a fogyatékosokra abból a célból, hogy integrálja ezeket az embereket az alkalmazásukat hátráltató korlátokat megszüntetésével. Teljes mértékben új szolgáltatás volt ez a munkaerő piacon, melybe mind a magán, mind a közszférát bevonta. Ugyanebben az évben megjelent Svédországban is ban a Manpower már több mint 4000 irodával rendelkezett világszerte ben a Manpower Görögországban az Olimpiai játékok megszervezése kapcsán számos területen kapott megbízásokat, és ezzel rekord bevételre tett szert ben a Manpower nemzetközi együttműködést hozott létre Kínával, amely az első a kínai kormány részéről. Célja, hogy fejlesszék a HR stratégiákat és az infrastruktúrát 19

19 azért, hogy támogassák az ország gyorsan fejlődő munkaerejét. Ebben az évben az éves bevétel 15 milliárd dollár volt ban az alábbi új logot vezették be: januárjában a Manpower megszerzi a Clarendon Parker Middle East nevű céget, ezzel a Közép Keleten első számú piacvezetővé válik a munkaerő-közvetítésben az Egyesült Arab Emirátusokban, Bahrainban, Kuwaitban, Qatarban és Szaúd-Arábiában évforduló 2008-ban megünnepelték, hogy a Manpower 60 éven keresztül segített szervezeteknek, és egyéneknek világszerte a munkakeresésben. A cég 1948 óta elérte a 22 milliárd dolláros értéket mindössze három ügyvezető és társalapító együttműködésével, ők hárman: Elmer Winter, Mitchell Fromstein és a jelenlegi ügyvezető igazgató: Jeff Joerres ben a Manpower az első külföldi multinacionális cég, amely engedélyt kapott Vietnamban, méghozzá 100 százalékban külföldi befektetésű. Ezzel 82 országban van jelen, és több mint 4400 irodával rendelkezik világszerte. Az utóbbi időben a Manpower figyelmének középpontjában 5 millió tartós és ideiglenes munkavállalójának, valamint a világszerte 82 országban és területen működő ügyfelének nyújtott szolgáltatások körének bővítése áll. Napjainkban a cég elsődlegesen a munka világában legközelebb bekövetkező változásokra koncentrál, illetve felkészül a jövőbeli eseményekre

20 2.2. Tevékenységkör, az egyes szolgáltatások bemutatása, rövid jellemzésük 9. sz. ábra: Manpower Kft szolgáltatásai Munkaerő kölcsönzés Tanácsadás és tréning Munkaerő közvetítés MANPOWER Nyelvi- és OKJ-s képzés Munkaerő kihelyezés Forrás: www. manpower.hu letöltés ideje: december 3. Vezető kiválasztás Munkaerő-közvetítés A munkaerő-közvetítés egy vagy több jelölt felkutatása az ügyfél számára, akik közvetlenül az ügyféllel kerülnek szerződéses jogviszonyba, általában határozatlan idejű szerződéssel. A Manpower segítséget nyújt a keresési kritériumok meghatározásában, és lebonyolítja a teljes kiválasztási folyamatot. A jelöltekre garanciát vállal. A közvetítések esetén speciális tudással rendelkező, vagy magasabb pozíciókba, közép-, illetve felsővezetői szintekre történő szakemberek keresésére is felmerülhet igény. Ilyen esetben a Manpower Professional a megfelelő választás. A közvetítés a megbízó cég számára kényelmet jelent, hiszen a beérkező önéletrajzokat a Manpower gyűjti és szelektálja. Emellett lecsökkenti a keresés idejét. A jelöltekre vállalt 3 hónapos garancia pedig segít abban, hogy tényleg a legmegfelelőbb pályázó töltse be az adott pozíciót Munkaerő-kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés az időszakosan felmerülő szükségletek - megnövekedett rendelések, szabadság, betegség, szezonális munka - megoldására szolgál. A 21