Magyar Kémény Korlátolt Felelősségű Társaság "csődeljárás alatt" Reorganizációs terve, veszteségcsökkentési programja és csődegyezségi javaslata

Átírás

1 A Magyar Kémény Korlátolt Felelősségű Társaság "csődeljárás alatt" Reorganizációs terve, veszteségcsökkentési programja és csődegyezségi javaslata május Budapest, Dr. Korom Norbert ügyvezető 1

2 Bevezetés A Magyar Kémény Kft jogelődje az augusztus 02-án alapított Somogy Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat március 02-án a Vállalat átalakult Somogy Megyei Kéményseprő Kft-vé május 06-tól a társaság új neve Magyar Kémény Kft lett. Társaságunk 2010-től folyamatosan növekedett, júliustól már 4 megyében látja el a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást, Somogy megyében, Pest megyében, Nógrád megyében és Komárom-Esztergom megyében, összesen 554 településen. Cégünk jelenlegi létszáma 168 fő, ebből 113 fő fizikai állományba, 55 fő szellemi állományba tartozik. A Kaposvári Törvényszék 1.Cspk /7. szám alatti végzésével rendelte el annak Cégközlönyben történő közzétételét, hogy a Magyar Kémény Kft. csődeljárását elrendelte. A közzététel időpontja: március 24. napja. Magyarország Kormánya a 64/2015. (III. 25.) Kormány rendeletével a Magyar Kémény Kft. cs.a. társaságot a Cstv. 84/A. (2) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (Cstv.) 65. -a alapján a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy amelyek esetében - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg - kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék. A Kaposvári Törvényszék 1.Cspk /11. számú végzésével a Magyar Kémény Kft. cs.a. csődeljárásban vagyonfelügyelőként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft-t (székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) jelölte ki, az adós csődeljárásában a vagyonfelügyelői teendőket Péter Márta vagyonfelügyelő látja el. A Társaság taggyűlése felhatalmazta a társaság vezető tisztségviselőjét, Dr. Korom Norbert ügyvezetőt arra, hogy dolgozza ki és terjessze a hitelezők és a kirendelésre került vagyonfelügyelő elé a fizetőképesség helyreállítását és megőrzését célzó programot (reorganizációs programot) és az egyezségi javaslatot, továbbá annak hitelezők általi elfogadása esetén az egyezséget a Társaság nevében kösse meg. A Társaságot a Cstv. 10. (4) bekezdése alapján a fizetési haladék közzétételétől, március 24. napjától számított 120. napot követő második munkanap 0 órájáig fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában (kivéve a Cstv. 11. (1) bekezdésében felsorolt követeléseket). 2

3 3

4 A Magyar Kémény Kft. cs.a. reorganizációs terve, veszteségcsökkentési programja A Társaság jogi működési környezetének két legfontosabb szabályozását a kéményseprőipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény és a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII.11.) Kormány rendelet tartalmazza. Ez utóbbi kormányrendelet hatozza meg azt, hogy a Társaság tevékenységéért milyen szolgáltatási díjat számlázhat a fő piacának számító lakossági fogyasztók felé és ezeket a díjakat milyen elvek szerint állapíthatja meg. A díjmegállapítás legfontosabb mérőszáma az ún. 1 egységnyi munkaerő ráfordítás Forintban meghatározott értéke. Magyarország Kormánya évben a rezsicsökkentés érdekében intézkedéseket hozott a kéményseprő-ipari cégek által érvényesített szolgáltatási díjak csökkentéséről. A 166/2013. (V.28.) Kormány rendelet a korábbi 1 egységnyi munkaerő ráfordítás 4.000,- Ft-os nettó díját július 01-től 2.000,- Ft-ra csökkentette le. A jogszabályváltozás gazdasági következménye az lett, hogy bár a lakosság rezsiköltsége ténylegesen csökkent, de a kéményseprő-ipari vállalkozások az 50%-os díjcsökkentést és az ebből következő éves árbevétel csökkentést nem tudták más forrásból pótolni és a társaságok veszteségesekké váltak. Az elmúlt közel két év alatt számos nagy múltú és jelentős piaci szereplőnek számító társaság került felszámolási eljárás alá. A 435/2013. (XI.19.) Kormányrendelet első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelölte ki, azaz a kéményseprő-ipari vállalkozások felügyeleti szerve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi (megyei) szervei lettek. Fontos változás volt, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás további feladatokkal bővült, mely plusz feladatok január 1-jétől jelentkeztek. Ennek keretében a kéményseprő-ipari közszolgáltató végzi 2015-től az összekötő elemek (füstcsövezések) ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását; tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő-utánpótlás ellenőrzését; a gáztüzelő-berendezések üzemeltetése során keletkezett égéstermék paraméterei közül a szén-monoxid tartalmának ellenőrzését, valamint gáztüzelő-berendezés esetében a műszaki-biztonsági felülvizsgálat meglétének ellenőrzését. Magyarország Kormánya én terjesztette az Országgyűlés elé a T/3784 számú törvényjavaslatot. A Kormány előzetes tervei szerint melyet a törvénytervezet indoklása is tartalmazz a lakosság részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként a szakmai érintettség miatt a hivatásos katasztrófavédelemi szervnek indokolt a jövőben biztosítani. Egyszerűen megfogalmazva, a továbbiakban a jelenleg működő kéményseprőipari cégek a legfontosabb lakossági piacon már nem végezhetnek tevékenységet. A törvény indoklása szerint továbbá: a kéményseprő-ipari feladatok ellátási rendjében az új törvényi szabályozás révén bekövetkező változások olyan mérvűek és jelentőségűek, hogy az a feladatellátás átszervezését és ennek folytán a fennálló hosszú távú közszolgáltatási szerződések megszűntetését is megalapozza. A törvénytervezet 10. -a szerint a hatályban lévő közszolgáltatási szerződés a törvény hatályba lépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva megszűnik. A már hivatkozott évi XC. törvény szerint a közszolgáltatási 4

5 szerződés felmondási ideje hat hónapnál rövidebb nem lehet, ezért a jogszabály tervezett január 01-i életbe lépése miatt az önkormányzatoknak legkésőbb júniusban fel kell mondani a Társaságunkkal kötött szerződéseiket. Amennyiben erre nem kerülne sor, akkor a törvény hatálybalépését és a közszolgáltatást csak úgy lehetne teljesíteni, ha az Önkormányzatok a közszolgáltatási szerződést jogszabállyal ellentétesen a hat hónapos felmondási időn belül mondják fel, vagy az január 01-én felmondás hiányában is a törvény erejénél fogva megszűnik. Ennek okán a Társaságunk olyan helyzetbe kerülhet, hogy a szerződésellenes felmondás miatti kárát érvényesítheti az Önkormányzatokkal szemben. Ezt a gondolatmenetet igazolja, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság képviselője, Dr. Rubovszky György (KDNP) 3784/2 számú törvény-módosító javaslata szerint, a törvénytervezet 10.. (1) bekezdése kiegészülne egy olyan rendelkezéssel, miszerint: A közszolgáltatási szerződések lejárat előtti megszűnése miatt keletkezett károk megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik. Szakmai és kormányzati körökben felmerült egy olyan lehetséges megoldás is, amely szerint az állam átvenné tulajdonosként a jelenleg működő kéményseprő-ipari cégeket, szanálná azokat és így biztosítaná 2016-től a lakossági kéményseprő szolgáltatást. Mindezek alapján megállapítható, hogy bár a kéményseprő-ipari közszolgáltatások esetén kormányzati cél a hatósági feladatként történő ellátás, azaz a tevékenység államosítása, annak részletszabályai különösen a jelenleg működő cégek további sorsa azonban koránt sem meghatározottak. Véleményünk szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Kormány stratégiailag kiemelt szervezetté nyilvánította Társaságunkat. Ebben a szinte hetente változó politikai és gazdasági környezetben Társaságunk elsősorban arra törekszik, hogy működését továbbra is fenntartsa, ne kerüljön felszámolási eljárás alá, mert ellenkező esetben elveszíti mindazon lehetőségét ideértve a vagyoni- és nem vagyoni értékét, piaci részesedését, hogy bármilyen előnye is származzon az iparági átalakulásokból. Ennek feltétele, hogy a Társaság hitelezői hozzájáruljanak az első csődegyezségi tárgyaláson a fizetési moratórium további 120 nappal, azaz összesen a csődeljárás kezdő időpontjától számított 240 napra történő meghosszabbításához. További moratórium hiányában a Társaságunk reális és megvalósítható csődegyezségi ajánlatot nem tud tenni a hitelezői felé. Bízunk abban, hogy a kért moratórium alatt a már benyújtott törvényjavaslatra is figyelemmel 3-4 hónapon belül kialakul a kormányzat részéről a kéményseprő ágazatra vonatkozó végleges jogi szabályozás. Ezt követően a Társaság hitelezői felé konkretizálni tudjuk reorganizációs terveinket, hitelezői igények megtérülésére vonatkozó javaslatainkat. A kért moratórium hosszabbítás gazdaságilag is indokolható, hiszen a csődkérelemhez csatolt éves beszámoló, vagyonkimutatás és a Társaság kötelezettségeinek összehasonlításából látható, hogy társaságunk nem rendelkezik annyi vagyonnal, hogy egy felszámolás esetén a zálogjoggal, végrehajtási joggal biztosított előnyös kielégítést élvező hitelezőkön kívül más hitelezői igények is megtérüljenek. Kérjük a Tisztelt Hitelezőt, a csődegyezségi tárgyaláson támogassa Társaságunk fizetési moratórium hosszabbítására irányuló szándékát, annak érdekében, hogy Társaságunk megalapozott eredményes csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. 5

6 Csődegyezségi javaslat 1. Egyezségi megállapodás alapfeltételei A Társaság kéri a biztosított kategóriában nyilvántartásba vett hitelezőitől a követelés arányos, a későbbiekben ismertetett mértékű elengedését, részletfizetési lehetőség biztosítását. A Társaság kéri a nem biztosított kategóriában nyilvántartásba vett hitelezőitől a követelés arányos, a későbbiekben ismertetett mértékű elengedését, részletfizetési lehetőség biztosítását. A Társaság kéri a biztosított és a nem biztosított kategóriában nyilvántartásba vett hitelezőitől a Társaság által megfizetni vállalt, a vagyonfelügyelő által nyilvántartásba vett és visszaigazolt a csődeljárás előtt keletkezett tőke-, ügyleti kamat-, késedelmi kamatkövetelések után a csődeljárás kezdő napjától, annak jogerős lezárásáig és a megtérülés végső teljesítési határidejéig, az azokkal összefüggésben keletkezett, keletkező kamatok, késedelmi kamatok, díjak, jutalékok és egyéb járulékos költségek teljes körű, azaz 100 %-ának megfelelő mértékű elengedését. A fizetési haladék a Cstv. 11. (1) bek. a) pontja hatálya alá tartózó kötelezettségek teljesítése alól nem mentesít. 2. A hitelezői kielégítés mértéke (döntés a hitelezők követeléseinek elengedéséről), a teljesítési határidők és a teljesítés módja A/ Biztosított és elismert (nem vitatott) hitelezők: A biztosított hitelezőktől kért végleges elengedés mértéke a vagyonfelügyelő által elismertként vagy nem vitatottként nyilvántartásba vett és visszaigazolt, a csődeljárás előtt keletkezett tőke-, ügyleti kamat-, késedelmi kamatkövetelések után a csődeljárás kezdő napjától, annak jogerős lezárásáig és a megtérülés végső teljesítési határidejéig, az azokkal összefüggésben keletkezett, keletkező kamatok, késedelmi kamatok, díjak, jutalékok és egyéb járulékos költségek teljes körű, azaz 100%-nak megfelelő mértékű elengedését. Az adós a vagyonfelügyelő által nyilvántartásba vett és visszaigazolt követelés 100%-ának a biztosított hitelezők részére történő megfizetésére az alábbiak szerint vállal kötelezettséget: - adós a vagyonfelügyelő által nyilvántartásba vett és visszaigazolt követelés 100%-át, a csődeljárás jogerős befejezését követő hónap utolsó banki napjától számított 4 éven (48 hónap) keresztül havonta egyenlő részletekben, minden hónap utolsó banki napjáig fizeti meg a hitelezők részére. 6

7 Amennyiben a kifizetés dátuma bármely évben, vagy hónapban munkaszüneti nap, úgy az érintett törlesztő részlet a következő banki munkanapon esedékes. B/ Nem biztosított, elismert (nem vitatott) hitelezők: A nem biztosított hitelezőktől kért végleges elengedés mértéke a vagyonfelügyelő által elismertként vagy nem vitatottként nyilvántartásba vett és visszaigazolt, a csődeljárás előtt keletkezett tőke-, ügyleti kamat-, késedelmi kamatkövetelések után a csődeljárás kezdő napjától, annak jogerős lezárásáig és a megtérülés végső teljesítési határidejéig, az azokkal összefüggésben keletkezett, keletkező kamatok, késedelmi kamatok, díjak, jutalékok és egyéb járulékos költségek teljes körű, azaz 100%-nak megfelelő mértékű elengedését. Az adós a vagyonfelügyelő által nyilvántartásba vett és visszaigazolt követelés 100%-ának a nem biztosított hitelezők részére történő megfizetésére az alábbiak szerint vállal kötelezettséget: - adós a vagyonfelügyelő által nyilvántartásba vett és visszaigazolt követelés 100%-át, a csődeljárás jogerős befejezését követő hónap utolsó banki napjától számított 4 éven (48 hónap) keresztül havonta egyenlő részletekben, minden hónap utolsó banki napjáig fizeti meg a hitelezők részére. Amennyiben a kifizetés dátuma bármely évben munkaszüneti nap, úgy az érintett törlesztő részlet a következő banki munkanapon esedékes. C/ Biztosítékkal nem rendelkező, vitatott hitelezői követelések: A Társaság a nem biztosított és vitatott hitelezőinek a nem biztosított és elismert hitelezőinek ajánlott megtérülési ajánlatban foglaltakkal teljesen megegyező megtérülési ajánlatot tesz, a jelen csődegyezségi javaslat 2.B/ pontja szerint. A Társaság figyelemmel a vitatott követelésekre a Cstv. 12. (6) bekezdése alapján tartalékot képez a vitatott követelések fedezeteként a Cstv. 20. (2) bekezdése alapján olyan feltételekkel, amely feltételekkel egyébként az azonos hitelezői kategóriába tartozó hitelezők térülnek, és a vitatott hitelezői igény egyébként térülne, ha az nem lenne vitatott. A vitatott követelés jogosultjának, az adott hitelezői kategória nem vitatott hitelezőivel azonos mértékben, ütemezés, és időpontok szerint, akkor történik kifizetés teljesítése, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben. 7

8 A társaság az egyezségi javaslatban érintett és vitatott hitelezői igények megtérülésének biztosítására a jelen csődegyezségi javaslat 2.B/ pontjában foglalt megtérülés mértékének, kifizetési ütemezésének és időpontjának megfelelően a peres eljárás időtartama alatt, annak jogerős lezárásáig esedékessé váló részleteire tartalékot képez. Az ily módon esedékessé váló összegeket a Társaság legkésőbb az esedékesség napjáig folyamatosan óvadéki letétbe helyezi a hitelező javára, a hitelező jogerős pernyertessége esetére szóló azonnali lehívási lehetőséggel. Az így képzett és letétbe helyezett tartalék akkora értékben kerül képzésre, amely olyan mértékű megtérülésre biztosít fedezetet, amely a vitatott követeléssel rendelkező hitelezőket akkor illetné meg, ha követelésük nem vitatottként kerülne besorolásra. A Társaság óvadéki letétet az egyes vitatott hitelezői igényekkel kapcsolatos bírósági eljárások jogerős lezárásáról szóló bírósági ítélet, határozat kézhezvételét követő 30. napig fenntartja azzal, hogy a hitelező jogerős pernyertessége esetén a hitelező azt az esedékessé vált törlesztő részlet erejéig - azonnal lehívhatja. A hitelező jogerős pervesztése esetén a Társaság a bírósági eljárások jogerős lezárásáról szóló bírósági ítélet, határozat készhez vételét követő 31. napot követően az óvadéki letétet megszünteti. Abban az esetben, ha a vitatott hitelezői igénnyel rendelkező hitelezővel fennálló peres eljárás jogerős lezárására azt megelőzően kerül sor, hogy teljesülne a jelen csődegyezségi javaslatban foglalt ütemezés szerinti hitelezői megtérülés, akkor a Társaság a peres eljárás lezárását követően úgy jár el, mint a nem biztosított és elismert hitelezőivel. Tekintve, hogy a vitatott hitelező a jogerős pernyertességgel elismert (nem vitatott) hitelezővé alakul. A fenti tartalékképzésnek feltétele, hogy az érintett hitelező igényét peres úton érvényesíti a Társasággal szemben és ezt a perindítást a vagyonfelügyelőnél igazolja. 4. A teljesítés módja A Társaság a kifizetéseket a hitelezők által megadásra kerülő bankszámlá(k)ra történő átutalással teljesíti. A Társaság a hitelezők hozzájárulása és előtörlesztési díj nélkül bármikor jogosult előtörlesztésre. 5. A csődegyezség ellenőrzése és végrehajtása A Társaság kötelezettséget vállal arra, hogy a csődegyezség jogerőre emelkedését követően igény szerint tájékoztatja nyilvántartásba vett hitelezőit a Társaság által vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében megtett intézkedésekről. Amennyiben a Társaság a jelen csődegyezési javaslat alapján a hitelezőkkel megkötött és a bíróság által jogerősen jóváhagyott csődegyezségi megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, úgy ellene a Cstv (2) bekezdés d) pontja alapján kezdeményezhető, 8

9 illetve megállapítható a fizetésképtelenség, azzal jelen csődegyezségi megállapodás érvényét veszíti, és visszaáll a hitelezők csődegyezség megkötését megelőzően fennálló teljes követelése, csökkentve azt a Társaság által időközben már megfizetett összegekkel. Amennyiben jelen csődegyezési javaslat elfogadásra kerül, úgy a csődegyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, illetve amelyek vitatott követelésére tekintettel a bíróság tartalék képzését rendelte el (a Cstv. 20. (2) bekezdése szerint). Ezen hitelezők részére az egyezséghez hozzájáruló Hitelezőkkel azonos feltételek szerint, a jelen csődegyezési javaslatban rögzített általános megtérülési szabály és mérték alapján kell kifizetést teljesíteni (kényszeregyezség). 6. Tisztelt Hitelezők! Kérjük a Társaság Fizetőképességének helyreállítását célzó egyezségi programjának elfogadását, amely lehetővé teszi a Társaság tevékenységének újjászervezését, működőképességének megtartását, az egyezségben vállalt kötelezettségei teljesítését. Kelt, Budapest, május 12. Magyar Kémény Kft. cs.a. Képv.: Dr. Korom Norbert ügyvezető 9