AZ INTEGRÁLT KIFEJEZÉS- ÉS TÁNCTERÁPIA ELMÉLETI HÁTTERE Elméleti és módszertani segédanyag a 3. évhez, 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTEGRÁLT KIFEJEZÉS- ÉS TÁNCTERÁPIA ELMÉLETI HÁTTERE Elméleti és módszertani segédanyag a 3. évhez, 2011"

Átírás

1 Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Központ Cím: 1084 Budapest, Vásár u. 2., Tel: +36/20/ Honlap: (Felnőttképzési nyilvántartási szám: ) Ügyvezető: Dr. Varga Izabella, Kiss Tibor Cece AZ INTEGRÁLT KIFEJEZÉS- ÉS TÁNCTERÁPIA ELMÉLETI HÁTTERE Elméleti és módszertani segédanyag a 3. évhez, 2011 Jelen összefoglaló az alábbi szakdolgozat alapján készült: Páll Orsolya Emese: Mozgásban a család Az integrált kifejezés- és táncterápia és a családterápia találkozási lehetőségei Tanácsadó szakpszichológus képzés szakdolgozat Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai Pszichológiai Kar őszi félév Az IRODALOMJEGYZÉK a szakdolgozat teljes irodalomjegyzéke, nem minden mű szerepel a jelen összefoglalóban. 1/48

2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ IKT BEMUTATÁSA... 5 I./ 1. MIT SŰRÍT MAGÁBA AZ INTEGRÁLT KIFEJEZÉS- ÉS TÁNCTERÁPIA ELNEVEZÉS... 5 Integrált... 5 Kifejezés... 6 Tánc... 6 Terápia... 7 I./ 2. AZ IKT FA-MODELLJE A gyökerek: Az IKT elméleti háttere A törzs: Az IKT hatótényezői (Mi hat?) A lombkorona: Az IKT terápiás folyamata... 8 Az ágak: Az élmények tengelyei (Mire hat?)... 8 A lombkorona szintjei: A terápiás folyamat szakaszai (Hogyan hat?)... 8 II. AZ IKT ELMÉLETI HÁTTERE A GYÖKEREK II./ 1. AZ ALAPÍTÓ: WILFRIED GÜRTLER II./ 2. A TÁNC- ÉS MOZGÁSTERÁPIÁK Kapcsolat és együttmozgás az ember egészséges részével Az autentikus mozgás Regresszió és áttétel A téri szerveződés és a korai tárgykapcsolatok Testkép és szelf-tudatosság A tudatos és tudattalan irányába való mozgás Kontakt-tánc II./ 3. A PSZICHOTERÁPIÁS ELMÉLETEK Az IKT alapszemlélete: Humanisztikus + Rendszerszemlélet = Humanisztikus rendszerszemlélet? Az IKT rendszer-szemlélete: A holonok A holonok (Wilber) Az IKT gyakorlatában Az IKT humanisztikus szemlélete A személyközpontú elfogadó légkör és érzelmi megtartás (C. Rogers) Az IKT gyakorlatában Az IKT Emberképe és alapvető terápiás Célja Az emberkép A Cél: Autentikus Én autentikus tánc Az IKT gyakorlatában II./ 4. A KIFEJEZÉS- ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁK Meghatározás Elméleti háttér Internalizáció externalizáció Amodális percepció Multimodalitás Intermodalitás Esztétika? II./ 5. AZ IKT HELYE A TERÁPIÁS PALETTÁN A tágabb kontextus A Tudat színképe és a terápiafajták Az IKT legfontosabb munkaszintjei a tudati fejlődés modell tükrében A Tudati fejlődés modell Az IKT munkaszintjei A szűkebb család? /48

3 Az IKT, mint kifejezésművészetek-terápia III. AZ IKT FOLYAMATA A TÖRZS ÉS A LOMBKORONA III./ 1. A MŰKÖDÉS LEGFONTOSABB HATÓTÉNYEZŐI A TÖRZS (MI HAT?) Nonverbális, tapasztalat- és élmény-alapú Intuitív és improvizatív Jelen-fókuszú Folyamatorientált Témaorientált Személyközpontú, elfogadó Nondirektív, de iniciatív Expresszív és receptív Holisztikus és Integráló Szimbólumok, eszközök és kellékek használata III./ 2. AZ ÉLMÉNYEK TENGELYEI - AZ ÁGAK (MIRE HAT?) A Személyes ÉN-ÉN tengely (Intraperszonális) A Kapcsolati ÉN-TE tengely (Interperszonális) A Személyesen kívüli AZ tengely (Extraperszonális) III./ 3. A TERÁPIÁS FOLYAMAT SZAKASZAI A LOMBKORONA SZINTJEI (HOGYAN HAT?) Kutatás (TESTI) Élmény, Megélés (TESTI + ÉRZELMI) Kifejezés (TESTI + ÉRZELMI) Tisztázódás, Ülepedés (TUDATTALAN) Összekapcsolás (ÉRZELMI + KOGNITÍV) Felismerés, Belátás (ÉRZELMI + KOGNITÍV) Tudatosodás, rálátás (KOGNITÍV) Integráció (testi + érzelmi + kognitív) IV. IRODALOMJEGYZÉK /48

4 Mottó: 1. I n t e g r á l t K i f e j e z é s - é s T á n c t e r á p i á s K ö z p o n t Nekem az a célom, hogy a pácienseket visszavezessem testükhöz. Mert az ember testén keresztül tapasztalja meg saját realitását. A test és szellem együttműködése biztosítja az ember számára az egységet. Ezzel kapcsolatban munkám lényegében a következő felismeréseken alapszik: a magunk és a hozzánk legközelebb állók iránti szeretet egyben a létezés szeretetét is jelenti; az ember a tér, idő, mozgás, ritmus, központ elemei által tapasztalja meg magát; e földön minden ember művész, aki emberségének és világának alakításában részt szeretne venni; meg kell engedni a fantáziánknak, hogy realitásunk eleven része legyen; mindenkinek meg kell engedni, hogy megtalálhassa saját igazságát; létezésünk két szintjét a végeset és a végtelent integrálnunk kell, hogy egészek lehessünk. Ezek a tapasztalataim. Ezek alkotják az elméletet [ ], de valahogy hiányzik valami fontos dolog magának a táncnak a szelleme. De olyan szavak egyszerűen nincsenek, amelyekkel azt az örömérzést, azt az önmagától való elragadtatást, azt az életkedvet le lehetne írni, amely a táncoló embert megszállja. Ön mikor táncolt utoljára? (Trudi Schoop, 1974) 2. A mi feladatunk az, hogy az alkotásról terápiás lényegét tekintve a művészet terminusaiban gondolkodjunk. Ha a kifejezésművészetek-terápia bármilyen integritással szeretne rendelkezni, azt a saját módján kell elérnie, nem más területekre támaszkodva. Ehhez hitre van szükség, a képzelet erejébe vetett hitre, mely szembeszáll a szenvedéssel, s mely a terápiás gyakorlatban kelhet életre. Semmi nem garantálhatja munkánk sikerét; tulajdonképpen csak azon keresztül tudunk sikert elérni, hogy vállalkozunk arra, hogy szembenézünk ezzel a Semmivel. A káoszból és ürességből poiesis (alkotás, létrehozás) születik. A kifejezésművészetek-terápia ennek a születésnek a gyermeke. (Levine, Levine, 1999: 35, kiemelés tőlem) 4/48

5 Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Központ Cím: 1084 Budapest, Vásár u. 2., Tel: +36/20/ Honlap: (Felnőttképzési nyilvántartási szám: ) Ügyvezető: Dr. Varga Izabella, Kiss Tibor Cece I. Az IKT bemutatása Az IKT egy mozgásos hangsúlyú, valamint további kifejezés-művészetekkel (rajz, festés, agyagozás, hangszerek, saját hang, mesék, versírás, terápiás táncszínház stb.) dolgozó egyéni és csoport-pszichoterápiás megközelítés. A módszer Németországból származik, Wilfried Gürtler, müncheni pszichológus, táncterapeuta fejlesztette ki az 1980-as években. Magyarországon 1997 óta léteznek kiképző csoportok. A németországi CITA 1 és a magyarországi IKT 2 iskola szakmai kapcsolatot tart fenn egymással. Mint a humanisztikus, affektív szemléletű és tapasztalati alapon működő módszerek általában (Fonyó, Pajor, 2000), az IKT is kevésbé az elmélet működésmódjában, sokkal inkább a kapcsolat megtartó ereje által az itt és most -ban megszülető élmények gyógyító hatásában hisz. Ugyanakkor az IKT jelenleg az önmeghatározás, identitáskeresés életciklusában van, és segíthet ebben, ha megpróbáljuk valamelyest formába önteni, hogy hova is tartozunk, kik is vagyunk, mit csinálunk, és hogyan csináljuk? Az IKT egy rendkívül nyitott, befogadásra képes módszer, ami képes nagyon sok szemléletet, módszert és technikát magába integrálni, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mi az a maga, amibe ezeket beolvasztja? Ezeken a kérdéseken való elmélkedéseim, a hipotézis-felállításaim, és a terápiás tapasztalataim olvasmány-élményekkel való összevetése nyomán jutottam el a jelenlegi dolgozatban bemutatott eredményhez, és az ezeket összefoglaló Fa-modellhez (II./2). Hangsúlyozni szeretném, hogy ez csupán egy rész-eredmény, egy pillanatfelvétel arról, ahogy én és most látom az IKT működésmódját és helyzetét, csupán egy hozzájárulás a tovább-gondolkodáshoz. Az alábbiakban röviden bemutatom, hogy mit sűrítenek magukba A módszer nevében szereplő egyes szavak, majd Az IKT Fa-modelljét tekintjük át. I./ 1. Mit sűrít magába az integrált kifejezés- és táncterápia elnevezés Integrált /48

6 A módszer elnevezésében az integrált utal a különböző elméletekből táplálkozó szemlélet, a kifejezésművészetek és terápiás technikák (ezekre részletesen kitérek alább) integrált, szervesen egymásba fonódó használatára, mely által egy egységes új egész (mondhatni, Gestalt), egy új módszer jön létre. De az integráltság az IKT-ban nem csak a szemléletmódban és munkamódszerben van jelen, hanem abban is, hogy az emberre (legyen szó akár a kliensről, akár a terapeutáról) holisztikusan tekint, test lélek szellem dinamikus egységeként fogja fel. Kifejezés Emberi létünk egyik alapjelensége a kifejezés, a megmutatkozás, megnyilvánulás iránti vágyunk, úgy, hogy ennek odaszentelődő, figyelő, értő, tükröző tanúi legyenek. Hogy azok lehessünk, akik valójában vagyunk, hogy autentikus lényünket megélhessük és felvállalhassuk. Az IKT szemlélete szerint testünk mindig, mindenkor kifejezi önmagát, be- és kilégzésünk, szerveink ritmusa és zaja, hangunk, érzéseink testi szintű megjelenése is egyfajta önkifejezés. A taglejtések, a testtartás és a testmozgás kifejezi mindenkori lelkiállapotunkat, ugyanakkor mozgásunk visszahat érzelmeinkre, segítségével befolyásolhatjuk hangulatunkat. De nem csak a mozgást, hanem a változatos művészeti technikákat (saját hangunk, ritmushangszerek használata, festés, kollázs-készítés, agyagozás, versírás stb.) is felhasználhatjuk arra, hogy a résztvevők, kihelyezve a belső tartalmakat, kifejezhessék magukat, és ezekre ránézve, jobban megértsék a bennük zajló folyamatokat. A megmutatkozásnak pedig fontos eleme, hogy jelen legyen az értékeléstől mentes befogadó fél is, a tanú, aki elfogadó figyelmével, jelenlétével hitelesíti, megerősíti a kifejezett élményminőséget ezt a szerepet töltik be terapeuták, valamint csoport-foglalkozás esetén a csoporttagok is egymás számára. Mindezek által, és az egymás empatikus elfogadásán alapuló egymásnak adott visszajelzések által a csoporttagok tudatosabbá válnak önmaguk megismerésében, és a saját igényeik adekvát kifejezésében. A résztvevő a kifejezett tartalmakat megvizsgálhatja: felismerheti és felülvizsgálhatja saját automatizmusait, nem tudatos reakcióit, mozgásait, gondolkodás-mintáit, kognitív sémáit. Eldöntheti, hogy melyik világnézet, melyik valóság terjeszti ki választási szabadságát, élménylehetőségeit. (IKT Központ, 2006) Ezért a kifejezés mindig a magunkra eszmélést, önmaguk felismerését, integrálását és újraalkotását is jelenti, amennyiben megéljük saját mozgásra és változásra irányuló képességünket. A kifejezett, kívülre helyezett részünk sajátunkként, önmagunk részeként való felismerése és integrálása az első lépés az Egész-ség felé. Így lesz a kifejezés és a mozgás az önismereten keresztül az Egész-ség, a teljessé válás útja. (Gürtler, 2000, idézi Antos, 2002: 16.) Tánc Az IKT a tánc fogalmát széles értelemben használja, és ezáltal azt vallja, hogy minden élőlény tud táncolni, mint a falevél a fán, a madárraj a levegőben, a baba az anyaméhben. A résztvevőknek tehát semmilyen táncos vagy mozgásos képzettségre, tánctudásra nincs szükségük, sőt, akik képzett táncosként érkeznek, azoknál inkább a belülről fakadó, autentikus mozgások megtalálását bátorítja. 6/48

7 A mozgás és a tánc pszichoterápiás és gyógyító használata azon az ősi és újonnan felismert tudáson alapszik, hogy test és elme szétválaszthatatlan egységet alkot. Alapja, hogy a test minden mozgása és megnyilvánulása belső érzelmi állapotokat tükröz, és a mozgás vagy a viselkedés belülről érlelt alakulása az egészséget és a növekedést elősegítő változásokhoz vezethet a pszichében. A mozgáson keresztül történő kutatás intuitív működésmódot feltételez, a tánc során a kérdést nem az elme teszi fel, hanem a test. Az elme nem annyira cselekvő, mint inkább megfigyelő, befogadó, tanú. Mind a kutatás folyamata, mind a kapott válasz konkrét és szimbolikus egyszerre, ezáltal több szinten (testi lelki szellemi spirituális) mozgósíthatja a résztvevőt (Antos, 2002, Kiss, Varga, 2007) Terápia Terápia alatt elsősorban pszichoterápiát értünk. A következő alfejezet részletesen foglalkozik az IKT elméleti hátterével, itt összefoglalóan annyit jegyzek meg, hogy az IKT szemléletmódja alapján a humanisztikus terápiák közé sorolható, és jelen dolgozatban felvetem azt a szempontot, hogy egyben rendszerszemléletű is. Működésmódjának legfontosabb jellemzője, hogy folyamatorientált, vagyis nagy hangsúlyt fektet a törésmentes átmenetekre, legyen szó akár a testhelyzetekben, akár a tudatállapotokban, akár a csoportfolyamat dinamikájában történő váltásokról, eszköztára alapján pedig alapvetően az akció-orientált terápiák közé tartozik. Az akcióorientált terápiák olyan közeget biztosítanak, amelyben a résztvevő verbális és pszichomotoros módszerek kombinációja által kutathatja az érzelmeit. Ide tartoznak például a kreatív művészetterápiák, (tánc, dráma, zene, festészet, vers stb.), a pszichodráma, a Gestalt-terápia, a dinamikus szenzoros integrációs terápia. A jelenben megélt tapasztalat a terápia kiindulópontjaként elvihet a múlt emlékeihez, a jövőbe vetített vágyakhoz, félelmekhez is (Kiss, Varga, 2007). I./ 2. Az IKT fa-modellje A gyökerek: Az IKT elméleti háttere A gyökerek az elméleti alapok, melyekre az IKT épül, melyek a terápiás alapszemléletét, intervenciós módszereit, és az ehhez felhasznált technikákat, módszereket adják. Három képzeletbeli ágra osztottam: (1.) Táncterápiás elméletek, (2.) Pszichoterápiás elméletek, valamint (3.) Kifejezés- és művészetterápiás elméletek. Ezek a gyökerek, amikből táplálkozik, hogy aztán a létrehozhassa saját egyedi törzsét, és terebélyes fává növekedhessen A törzs: Az IKT hatótényezői (Mi hat?) A törzs az IKT művelésének jellegzetességeit tárgyalja. Ezek azok a legfontosabb hatótényezők, amik egyediségét adják, és kereteit meghatározzák. Jelen dolgozatban 10 szempontot fejtettem ki bővebben: (1.) a nonverbális, tapasztalat- és élmény-alapú működésmódot, (2.) az intuícióra és improvizációra való hagyatkozás fontosságát, (3.) a jelenre való fókuszáltságot, (4.) a folyamatorientált és (5.) témaorientált működésmód sajátosságait, a (6.) személyközpontú, elfogadó 7/48

8 légkör és a (7.) nondirektív, de iniciatív terápiás instrukciók hatását, a (8.) kifejezés és befogadás (expresszió és recepció) váltakozásából adódó lehetőségeket, valamint a (9.) holisztikus és integráló szemléletmódot, és végül a (10.) szimbólumok, eszközök és kellékek használatának hatásait A lombkorona: Az IKT terápiás folyamata A lombkorona részt két összetevőre bontottam: Az ágak: Az élmények tengelyei (Mire hat?) Az ágak (vagy tengelyek) dimenziója azokat a területeket, témaköröket csoportosítja, amikkel az IKT célzottan dolgozik, és amikre hatással van (vagy lehet): az önmagunkkal való viszony (Személyes), a másokkal való viszony (Kapcsolati) és a nem személyes világgal (Személyesen kívüli) való viszony. Hangsúlyozni szeretném, hogy bármelyik tengellyel is dolgozunk célzottan, az hatással lesz a másik kettőre is. A lombkorona szintjei: A terápiás folyamat szakaszai (Hogyan hat?) A lombkorona szintjei során a terápiás folyamat szakaszait vázolom fel nyolc lépésben (kutatás, megélés, kifejezés, ülepedés, összekapcsolás, belátás, tudatosodás, integráció), melyeket szintén csak a jobb elképzelhetőség és megérthetőség kedvéért bontottam szakaszokra, a valóságban ez egy búvópatakként meg-megmutatkozó, majd mindig újra elrejtőző folyamat. 8/48

9 ÁGAK: AZ ÉLMÉNYEK TENGELYEI ( AMIRE HAT ) Kapcsolati tengely (ÉN-TE) Személyes tengely (ÉN-ÉN) Személyesen kívüli tengely (AZ) 8. INTEGRÁCIÓ (testi+érzelmi+kognitív) Családi témákkal való munka 7. TUDATOSODÁS, RÁLÁTÁS (érzelmi+kognitív) 6. FELISMERÉS, BELÁTÁS (érzelmi+kognitív) 5. ÖSSZEKAPCSOLÁS (érzelmi+kognitív) 4.TISZTÁZÓDÁS, ÜLEPEDÉS (tudattalan) LOMB-KORONA: A TERÁPIÁS FOLYAMAT SZAKASZAI ( AHOGYAN HAT ) 3. KIFEJEZÉS (testi+érzelmi) 2. ÉLMÉNY,MEGÉLÉS (testi+érzelmi) 1. KUTATÁS (testi) TÖRZS: HATÓTÉNYEZŐK ( AMI HAT ) ( 1.) Nonverbális, tapasztalat- és élmény-alapú ( 2.) Intuitív és improvizatív ( 3.) Jelen-fókuszú ( 4.) Folyamatorientált ( 5.) Témaorientált ( 6.) Személyközpontú, elfogadó ( 7.) Nondirektív, de iniciatív ( 8.) Expresszív és receptív ( 9.) Holisztikus és Integráló (10.) Szimbólumok, eszközök és kellékek használata Wilfried Gürtler KIFEJEZÉS- ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS ELMÉLETEK (Kifejezésművészetek terápiák) TESTTUDATI ÉS TÁNCTERÁPIÁS ELMÉLETEK PSZICHOTERÁPIÁS ELMÉLETEK GYÖKEREK: AMIBŐL TÁPLÁLKOZIK 1. ábra: Az IKT fa-modellje 9/48

10 II. Az IKT elméleti háttere A gyökerek Az alábbiakban azt a három területet szeretném bemutatni, melyek az IKT gyökereit képezik: a táncterápiás irányzatokat (II./2), a pszichoterápiás elméleteket (II./3), valamint a kifejezés- és művészetterápiás irányzatokat (II./4), majd ezek fényében az IKT terápiás palettán való elhelyezését (II./5) kísérelem meg. Az irányzatok felosztása természetesen csak művi elhatárolás, a valóságban a hatások elkülöníthetetlenek egymástól, hiszen már maguk a táncterápiás és kifejezésterápiás elméletek is úgy jöttek létre, hogy pszichoterápiás elméleteket és mozgásos vagy művészeti technikákat ötvöztek megalkotóik, és a tárgyalt pszichoterápiás elméleteknek is sok testi és művészeti önkifejezéssel kapcsolatos vonatkozásuk van. A jobb áttekinthetőség kedvéért élek csupán ezzel a felosztással. Mivel úgy gondolom, hogy az IKT elméleti hátteréről, jelenlegi helyzetéről, majd a következő fejezetben a terápiás folyamatáról való képalkotáshoz elengedhetetlen, hogy néhány szót szóljunk az alapítójáról, Wilfried Gürtlerről is hiszen úgy tűnik, hogy egy pszichoterápiás újító személyisége és az általa kidolgozott rendszer összhangban van egymással (Corsini, 1989, id.: Fonyó, Pajor, 2000), így ezzel kezdem a módszer bemutatását. II./ 1. Az alapító: Wilfried Gürtler 2. ábra Wilfried Gürtler, az IKT alapítója Wilfried Gürtlertől ( ), az integrált kifejezés- és táncterápia módszerének megalapítójától csupán egy-két rövid tanulmány és egy cikk maradt ránk (Gürtler, 1999), ahogy ő maga is hangoztatta, sokkal inkább azzal tanított, ahogyan jelen volt a terápiás térben, és azokkal a magyarázatokkal, amik a kiképző csoportokban a megbeszélő körökben elhangzottak. Magam 2000 és 2003 között jártam olyan csoportokba, ahol mások korábbi tanítványai mellett ő is kiképző terapeuta volt, majd halála után e tanítványai által továbbvitt csoportban folytattam a módszer elsajátítását. Wilfried Gürtler meghatározó személyiség volt, talán mondhatjuk róla, hogy a humanisztikus irányzatok önaktualizáló és transzcendens önmegvalósító emberképének megtestesítője. Saját elmondása alapján (személyes közlés, 2001) módszerét akkor kezdte el kialakítani, amikor egy fiúnevelőotthonban dolgozva teljesen tehetetlennek és a verbális terápiás ülések során a kiégés határán érzete magát. Abból tudott erőt meríteni, hogy eljárt a diszkóba táncolni, és egyszer, amikor 10/48

11 alkalma volt a fiúkkal együtt bulizni-táncolni, felismerte, hogy ez az a nyelv, amin keresztül megközelíthetők és elérhetők, amin kommunikálni lehet velük: a mozgás és a tánc nyelve. Munkája elméleti alapját képező ismereteit igen széles körből merítette, nem csak a pszichológia különböző elméleti és terápiás iskoláiból (az evolúciós pszichológiától a családterápián át a transzperszonális irányzatokig), hanem más határtudományok és változatos tapasztalási lehetőségek területéről is. Módszerét folyamatosan alakította és fejlesztette, elemeket és irányelveket emelt be a káoszelméletből, a rendszerelméletből, a különböző, főleg fenomenológiai és egzisztenciális filozófiákból, a vallástudomány, alkímia és nemes értelemben vett ezotéria területeiről, de ugyanígy merített a testtel foglalkozó módszerekből, mint pl. a kineziológia vagy masszázs, és a művészetterápiák, valamint kifejező művészetek világából, azok között is leginkább a színház és a dramatikus önkifejezés lehetőségei érdekelték ben a Pszichoterápia folyóiratban megjelent cikkében így ír erről: Az 1975 óta fejlődő integrált tánc- és kifejezésterápia (Integrale Tanz- und Ausdruckstherapie ITA) amely 1982-ben vált bejegyzett módszerré, a svájci Trudi Schoop kreatív, kísérletező és humanista irányzatából származik. Trudi Schoop volt az első nő, aki az Egyesült Államokban (1942 óta) hospitalizált pszichotikusokkal dolgozott pszichiátriai osztályokon. Ambuláns és hospitalizált páciensekkel való saját klinikai tapasztalataim alapján differenciáltam és továbbfejlesztettem Trudi Schoop módszerét, így jött létre az integrált tánc- és kifejezésterápia, mely integrálja a különböző felismeréseket és kutatási eredményeket az olyan területekről, mint a kreatív terápia, gestalt- és transzpszichológia, neurolingvisztikai programozás (NLP), neuropszichológia, életkoncepció-tréning, fixed-role-terapy (megragadt szerep terápia), Feldenkrais, a japán butó tánc, táncszínház és táncdráma. Manapság főleg a kineziológia (az energia mozgásfolyamának tudománya) és a transz-táncok (módosult tudatállapotok katartikus és transz-formatív hatása) használata gyakorol befolyást (Gürtler, 1999). Mindezeket az elemeket és elméleteket integrált egésszé szőtte össze, és abba az elfogadó, személyre fókuszáló terápiás légkörbe ágyazta, ami a személy-központú és humanisztikus terápiák sajátja. Humora, személyes odafordulása, hiteles terapeutai jelenléte valamint személyiségének szuggesztív ereje igen nagy hatású volt, és, ahogy ez lenni szokott, igen megosztó hatású. Számára a terápia és a képzés nem vált külön, minden csoportjában résztvevőt arra biztatott, hogy: Csináld! És a magad módján csináld! vagyis, hogy haladjon előre rendületlenül az önismeret 11/48 3. ábra Wilfried Gürtler, 1999 útján, hogy tegyen magáért és tegyen másokért akár segítőként is. Talán jó analógia lehet, megvilágítja a helyzetet, ha Honti László Humanisztikus pszichológia című írásából idézünk: Egyszer egy barátom, aki eleinte kliensem, később Gestalt-tanítványom, még később nagyon közeli társam és társ-szupervizorom lett, azt mondta nekem:»tudod, én mostanában elgondolkoztam, hogy mit is tanítottál te nekem, mi is a te üzenetednek a lényege. Sokat gondolkoztam, míg végül kikristályosodott bennem és ma nagyon világos, átütő erejű, hogy te nekem mindig csak annyit mondtál: Nosza! Ami azt jelenti: Csináld bátran, amit akarsz! Légy nyugodtan önmagad, én elfogadlak olyannak, sőt, várlak, hogy végre megláthassalak, megérezhesselek, hogy milyen is vagy. Várlak, mert szeretek rád reagálni. Szóval, minden

12 ilyesmi van ebben az üzenetben. De lényegében te csak ennyit mondtál mindig: Nosza!«Ma sem tudom tömörebben mondani, hogy mi a humanisztikus pszichológia üzenete. (Honti, 1989: 42.) Wilfried Gürtlernek is ez volt az üzenete. Ezért is nem írt sokat a módszeréről, hanem inkább művelte azt a maga egyedi, utánozhatatlan módján művelte, és tanítványaitól is azt várta, hogy a maguk módján használják saját javukra, és a maguk módján legyenek integrált kifejezés- és táncterapeuták. Ez a hozzáállás azonban, azzal együtt, hogy rendkívül inspiráló és támogató, súlyos buktatókat is rejt magában. Feltételez ugyanis a kliens/tanítvány részéről egy olyan önismeretet, önreflexiót és érettséget, amivel nem rendelkezik szükségszerűen mindenki. A terapeuták jellemzőire még kitérünk a későbbiekben (IV./2.3), ehelyütt csak arra szeretnék rámutatni, hogy ez is egy olyan hagyaték, amivel a módszer folytatóinak meg kell küzdeniük. Mivel Gürtler nem tartotta fontosnak, hogy módszerének elméleti alapjait és működésének jellemzőit részletesebben írásba foglalja, ezt most a tanítványai és a tanítványok tanítványai igyekeznek megtenni, mint ahogy e jelen dolgozat is erre vállalkozik, kidomborítva a családdal és családi kapcsolatokkal való munkát. Most nézzük, melyek azok a legfontosabb elméleti alapok, amelyekre a módszer épül. Fontosnak tartom kitérni rájuk ahhoz, hogy a gyakorlati rész befogadásához megértési alapot és elhelyezési keretet képezzenek, hiszen az IKT lényegéből adódóan egy non-verbális, szavakban nem könnyen bemutatható, és sok szinten szerteágazó módszer. II./ 2. A tánc- és mozgásterápiák A tánc/mozgás lehetőséget teremt arra, hogy a tudat számára pillanatnyilag hozzáférhető illetve hozzáférhetetlen történések és tartalmak között áramlás és kommunikáció jöhessen létre. A mozgásban a tudattalan tartalmak közvetlenül fizikai szinten fejeződnek ki, anélkül, hogy szavakká fordítanánk őket, ugyanakkor a mozgásterápia formáló folyamata során a testi megmunkálás mellett, megtörténhet a tudatközelbe hozott tartalmak kognitív és verbális feldolgozása is.(merényi, 1991). A modern táncterápia kezdetei az 1940-es évek Amerikájába vezetnek vissza. Újkori gyökerei a XX. század eleji modern tánc -mozgalmakig nyúlnak, de a táncterápia az emberiséggel egyidős forrásokból táplálkozik, hiszen a táncot, a tánc-rituálét már a régmúlt korokban is kiemelt módon használták (Levy, 1988). A táncterápia egyik legalaposabb definíciója Helen Payne, angol táncterapeutától származik: A mozgás/táncterápia a kifejező mozgást és táncot alkalmazza eszközként, melyen keresztül az egyén bekapcsolódhat a személyes integráció és növekedés folyamatába. Alapelvei: (1) A mozgás (motion) és az érzelmek (emotion) kapcsolatban állnak egymással. 12/48

13 (2) Változatosabb mozgás-repertoár kutatásán keresztül az emberek megtapasztalják annak lehetőségét, hogy kiegyensúlyozottabb, ugyanakkor spontánabb, és a változó élethelyzetekhez rugalmasabban alkalmazkodó életet éljenek. (3) A mozgáson és táncon keresztül megfoghatóvá válik az emberek belső világa, (4) megosztják személyes jelképrendszerüket, (5) és az együtt táncolás során láthatóvá válnak a kapcsolataik. A mozgás/táncterapeuta egy olyan tartó környezetet teremt, amelyben ezek az érzések biztonságos módon kifejezhetők, elismerhetők és kommunikálhatók. (Payne, 1992, 4. o.). Merényi Márta áttekintő tanulmánya (Merényi, 2004) összefoglalja a modern tánc és a táncterápia szerves összefonódásának jelentőségét, és ismerteti a legfontosabb táncterápiás módszereket az elmélet és gyakorlat összefüggésében. Itt olvashatunk arról, hogy a modern táncirányzatok a balett szigorú, rigid formavilágával szemben az ember szabad, spontán és kreatív önkifejezésének igényét képviselték. Így került előtérbe az improvizáció, a kísérletezés, az egész személyiség megélése és megmutatása a táncban. Valamint az individualitáson túl megjelent az egyetemes emberi létezéssel járó érzések, küzdelmek, félelmek művészi kifejezésének igénye is. A táncterápia fejlődésében nagy lépés volt, hogy 1966-ban, Amerikában létrejött az első szakmai egyesület, amely meghatározta a táncterápia lényegét. Az Amerikai Táncterápiás Egyesület (American Dance Therapy Association, ADTA) definíciója szerint a mozgás és tánc pszichoterápiás alkalmazása az egyén érzelmi, kognitív és testi integrációját segíti (Levy 1992., id: Merényi, im.). Az egyesület az elméletében gyakorlatában helytálló táncterápiás metódus kialakítását tűzte ki célul. A táncterápia úttörői módszerükbe folyamatosan beépítették az adott korban megszülető pszichológiai elméleteket. Így jöttek létre a különböző pszichoanalitikus és humanisztikus pszichológiai iskolákra épülő táncterápiás irányzatok. Merényi Márta tanulmányát (Merényi, 2004), valamint Antos Júlia integrált kifejezés- és táncterápiáról és táplálkozási zavarról írott munkájának elméleti fejezetét (Antos, 2002) véve alapul, azokról a táncterápiás iskolákról szeretnék néhány szót ejteni, melyek az IKT szemléletével rokonságot mutatnak, annak elméleti hátteréül is szolgálnak. Arra, hogy ezek hogyan élnek tovább az IKT gyakorlatában, a következő fejezetben, a módszer folyamatának leírásakor térek ki. Kapcsolat és együttmozgás az ember egészséges részével Marian Chace táncos, koreográfus és előadó volt, munkájára erősen hatott Sullivan interperszonális személyiségelmélete. Alapfeltevése szerint az ember személyisége és én-érzése (sense of self nem azonos a sterni szelférzettel) a környezetével történő interakciókban, illetve ezen interakciók észlelésén keresztül fejlődik. Az embernek azt a részét igyekezett megszólítani, amelyik elérhető volt, ilyen módon akár csak később a humanisztikusok az ember egészséges része felé kötelezte el magát. Módszerére jellemző a terapeuta bevonódása és aktivitása, munkájának lényege a beteggel való együttmozgás volt, ennek segítségével teremtett kontaktust pácienseivel, melynek alapját a közös ritmus adta. Chace a csoportban történő táncterápiának napjainkban is aktuális szemléleti és gyakorlati alapjait, értelmezési kereteit teremtette meg, felhasználva a csoport tartó-erejét, például az egyéni ritmusok csoportos megtapasztalásán keresztül. Ő dolgozta ki többek között a terapeuta és a páciens interakciójában fontos tükrözés (kinesztetikus empátia) technikáját, de Chace nem egyszerűen csak tükrözte pácienseit, hanem a saját mozgását is felhasználta arra, hogy megértse kifejezéseiket. Az autentikus mozgás Mary Whitehouse módszere kifejlesztéséhez Mary Wigmannál folytatott intenzív tánctanulmányait és saját jungi analízisét vette alapul. A wigmani improvizációs technika és a jungi aktív imagináció integrációjából egyedülálló elméleti és gyakorlati tánc- és mozgásterápiás módszert fejlesztett ki. Ez az úgynevezett autentikus mozgás, mely nem más, mint a jungi aktív imagináció mozgásban való megnyilvánulása. Szerinte a tánc terápiás alkalmazásával szelftudatosság nélkül a személyiség mélyebb rétegeihez lehet eljutni, egészen a mozgás forrásához ezt a dimenziót movement-in-depth kifejezéssel írta le. 13/48

14 Megközelítése szerint a terápiás kapcsolatban fontos, hogy a terapeuta bízzon saját intuíciójában, és segítse páciensét is e képesség fejlődésében. Regresszió és áttétel Elaine Siegel a 60-as években kezdte táncterápiás pályáját. A táncterápiát teljes mértékben pszichoanalitikus kontextusba helyezte, integrálva az elméleti és metodikai szempontokat. Az áttételt tekintette a legfontosabb eszköznek ebben a növekedési folyamatban. Siegel szerint a mozgásterápia a pozitív áttételen keresztül segíti a páciens fixációs pontig történő regresszióját, ezután lehet átdolgozni korábbi konfliktusait. Kiemeli a táncterápiában a mozgás-improvizáció, és a pszichoanalitikus kezelésben a verbális szabad asszociáció közötti hasonlóságot, megjegyezve, hogy mindkét módszer a tudattalan érzések és gondolatok feltárását célozza. A téri szerveződés és a korai tárgykapcsolatok Zoe Avstreih a tárgykapcsolat-elméletek és a szelf-pszichológia eredményeit építette be munkájába. A fejlődés folyamatát helyezi a középpontba, Mahler individuáció szeparáció koncepcióját véve alapul. Kiemeli a fejlődés során a kontaktpercepció (bőrérzékelés) távoli percepcióba (a távolabbi tárgyak látás, hallás és elmozdulás útján történő észlelésébe) való átmenetének fontosságát és ennek megnyilvánulását a táncterápiás munka téri szerveződésében. Ebben az összefüggésben fontos, hogy a táncterapeuta megtalálja a megfelelő térbeli távolságot a beteggel való kapcsolat megalapozása során. Winnicott elég jó anya és anyai tükrözés elméleteit is integrálta munkájába. A táncterapeuta szelfje közvetlen alkalmazásával, azaz saját testi-lelki egységén keresztül segítheti rekonstruálni a korai fejlődés tapasztalatainak néhány hiányzó aspektusát. Testkép és szelf-tudatosság Diane Fletcher (1970-es évek) a test-érzés tapasztalására fókuszált, amit testi tapasztalat -nak nevezett el, és szelf-pszichológiai kontextusba helyezett, kiemelve a táncterápiában a szelfélmény fizikális és mentális fejlődésének plasztikus folyamatát. Szerinte a belső események fizikálisan reprezentálódnak mint érzetek (szenzációk), miközben a test maga is mentálisan reprezentálódik mint képzet vagy képek sorozata. Amikor pszichikai zavar jelentkezik, a képek torzulhatnak vagy blokkolódhatnak. A testi tapasztalások intenzív integrálódásán keresztül az egyén torzult testképe változhat, és Fletcher szerint ez az egyik fő terápiás hatása a táncterápiának. A terápiának meg kell nyitni az utat az asszociáción keresztül megvalósuló tapasztalatok számára. Fletcher a testi tapasztalatok tudatosításával felkészíti a pácienst, hogy képes legyen figyelni e tapasztalatokra, és ez a figyelem indítja el az asszociációkat: képeket, érzéseket, gondolatokat, amelyek tovább differenciálják a testi tapasztalatokat. Azaz, ha az egyén képessé válik asszociációkra, fantáziálásra, gondolkodásra önmagáról, akkor elindul a szelf különböző aspektusainak integrálódása. A tapasztalat, a megfigyelés és a cselekvés összekapcsolódása, valamint a szelf aspektusainak egészleges szerveződésébe való integrálása az első lépés a szelf-tudatosság és a szabad választás felé. Erőteljes hasonlóság fedezhető fel Fletcher gondolatmenete és Stern szelf-fejlődésről alkotott elmélete között. A tudatos és tudattalan irányába való mozgás Joan Chodorow táncterapeuta és jungi analitikus a táncterápia nagyon fontos alaptételét fogalmazza meg: a tudatosság és a tudattalan irányába történő mozgást. A tudattalan explorálása és a tudatossal való integrációja nála is Jung aktív imagináció-metódusán alapszik. A mozgás segítheti az énhatárok és a kontroll funkciók megerősítését, illetőleg a mélyebb regresszív állapotok megjelenését. Eltérő módon használható a mozgás az egyes célcsoportok esetében, és szükséges is a résztvevők szükségleteinek megfelelően differenciálni, hiszen míg ép énfunkciók esetében a mozgást, mint a tudattalan megnyitásának módját alkalmazhatjuk, addig pszichotikus betegek esetében arra kell használnunk, hogy a mozgásos tapasztalat erősítse az énhatáraikat, segítse a valóságosabb testkép fejlődését, és erősítse a tudatos nézőpontot. 14/48

15 Kontakt-tánc I n t e g r á l t K i f e j e z é s - é s T á n c t e r á p i á s K ö z p o n t Steve Paxton, amerikai koreográfustól ered az 1970-es években kifejlesztett kontaktimprovizáció. Ez a táncimprovizáció egy formája és egyike a legismertebb és legkarakterisztikusabb posztmodern táncformának. Kettő vagy több fizikai kontaktusban lévő mozgó test kommunikációján alapszik, valamint ezek viszonyán a fizika törvényeihez (pl. gravitáció, lendület, tehetetlenség), melyek mozgásukat meghatározzák. Középpontba kerül a talajjal, a környezettel és a másik mozgó emberrel való kapcsolat. Ez a fizikai kontaktus teremti meg az adott pillanatban (tehát nem előre eltervezett módon) a mozdulatsorokat. Eszközei többek között az érintés, nyomás, húzás, súlyátadás és -átvétel, támasznyújtás és annak elfogadása, ritmus, lendület, mozgás, kapcsolat stb. A kapcsolat az itt és most -ban, a spontán alakuló fizikai valóságban, annak kihívásaira válaszolva jön létre. A kontaktimprovizáció ugyan nem terápia, de terápiás hatású, és számos mozgásterápiás megközelítés alkalmazza az elemeit. II./ 3. A pszichoterápiás elméletek Az itt tárgyalt elméletek adják egyrészt az IKT alapszemléletének, a klienshez való viszonyulásának a módját, másrészt értelmezési keretet és segítséget nyújtanak a különböző szinteken zajló terápiás munkához. Azokra az elméletekre fókuszáltam, és azokról szólok részletesebben, melyek összefoglalása az IKT-val való munka bemutatása szempontjából elengedhetetlen, (áttekintésük tulajdonképpen az IKT számára is hiánypótló), amelyek az IKT alapvető működési módját és az emberképét meghatározzák, és a terápiás folyamat és a családi témákkal való munka megalapozásában játszanak szerepet. A mozgás- és táncterápiában a kapcsolatokkal való munka alapvető fontosságú, ennek pszichodinamikus, tárgykapcsolat-elméleti, valamint modern szelfpszichológiai vonatkozásairól immár kiterjedt, alapos szakirodalom született hazánkban is, köszönhetően a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia képviselőinek (Merényi, 2004, 2007, 2008, 2010, Szili, 2009). Ezek nagyon sok relevanciát tartalmaznak az IKT testi és kapcsolati szintű munkájára nézve is, így ezekre jelen dolgozatban nem térek ki részletesen. Azokat az elméleti vonatkozásokat hangsúlyozom, melyek elhelyezik az IKT módszerét a pszichoterápiás spektrumon: az IKT humanisztikus emberképét, holisztikus szemléletmódját, mely testi, érzelmi, kognitív és transzperszonális (spirituális) szinteket egyaránt bevonja a munkába itt és most modellhelyzeteket teremtve, a szimbólumokkal, önkifejezéssel való munkát, és a rendszerszemléletet, mely az egyént mindig környezete részeként kezeli, és őt magát is egy rendszernek tekinti. Az alábbiakban először azt a felvetésemet tárgyalom, miszerint az IKT alapszemlélete a humanisztikus rendszerszemlélet (3.1). Bemutatom ennek az elméleti alapjait, Ken Wilber holon- 15/48

16 elméletét (3.1.1) és a humanisztikus személyközpontú pszichológia legfontosabb ismérveit (3.1.2), alátámasztva mindezeket az IKT gyakorlatából vett tapasztalatokkal. Majd ezek alapján az IKT emberképét és alapvető terápiás célját (3.2) vázolom fel. 3.1 Az IKT alapszemlélete: Humanisztikus + Rendszerszemlélet = Humanisztikus rendszerszemlélet? Az integrált kifejezés- és táncterápia módszeréről eddig született irodalmakban történt már utalás arra, hogy az IKT humanisztikus szemléletű (Gürtler, 1999, Antos, 2004). Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy bemutassam, hogy ez a humanisztikus nézőpont hogyan határozza meg az IKT emberképét és terápiás szemléletét. Ugyanakkor szeretném felvetni azt a szempontot is, hogy éppily fontos meghatározója az IKT működésmódjának a rendszerszemlélet is. Az alábbi Wilfried Gürtlertől származó idézet fejezi ki legtömörebben azt, aminek kibontására vállalkozom: Az IKT célja megegyezik a tánc eredeti céljával az emberiség történetében, hogy segítse az energiaáramlást, információcserét egy emberen, egy csoporton, és a társadalmon belül és ezáltal több szabadságot, több egészséget, nagyobb mozgékonyságot, több kreativitást, több belső orientációt, több közösségi érzést, több természet-orientáltságot, jobb individuális és kollektív életminőséget kíván létrehozni (Gürtler, 2000, id: Antos, 2002: 18.) Az IKT rendszer-szemlélete: A holonok Az IKT működésmódjának rendszer-személeti hipotézisét szeretném az alábbiakban alátámasztani, bemutatva Ken Wilber holon-elméletét és annak az IKT gyakorlatában való tetten érhetőségét. A holonok (Wilber) Ken Wilber amerikai pszichológus-filozófus, korunk nagy bölcselője, integrátora. Átfogó szemlélete felöleli a legkülönfélébb keleti és nyugati eredetű megismerési módokat (a fizikától és biológiától a művészeten és esztétikán át a fejlődés- és szociálpszichológiáig, vallásig, miszticizmusig és filozófiáig), és arra törekszik, hogy mindezt egy egységes képbe szervezze, ahol láthatóvá válik, hogy a különféle utak csak azért mondanak ellent egymásnak, mert a maguk szintjére vonatkoznak, és így az igazságnak csak töredékeit világítják meg. A pszichoterápiás módszereket is e szerint rangsorolja, erről részletesebben írok alább, Az IKT helye a terápiás palettán (III./5) részben. Wilber elméletének alapfogalma a holon kifejezés, ami rész-egészet jelent (Wilber, 2003). Az egész világ ilyen holonokból áll, melyek egészek ugyan, de egyben egy másik egész részei is. Elindulhatunk például onnan, hogy: részecskék atomok sejtek szervek szervezetek, és lépegethetünk akár felfelé, akár lefelé, a végtelenségig mindenütt olyan létezőket találunk, melyek magukban egészet képeznek, de egyben egy másik egész részei is. Ezért késztetéseik is kétirányúak mind horizontálisan, mind vertikálisan. Horizontális késztetésük egyrészt arra irányul, hogy egész-jellegüket, cselekvőképességüket megőrizzék, másrészt, arra, hogy részként beleilleszkedjenek egy másik rendszerbe. És kétféle késztetés hat rájuk vertikálisan is: a magasabb szintre lépés, a folyamatos önmeghaladás, valamint az alacsonyabb szintre lépés, a felbomlás, abban az esetben, ha a holon már nem képes cselekvőképességre, vagy a nagyobb egész működésében való részvételre. 16/48

17 Az IKT gyakorlatában Wilber elmélete szerint tehát nem létezik sem egész, sem rész sehol az univerzumban, mert minden szinten rész-egészek, holonok vannak. Bárhol elkezdhetünk vizsgálódni, a holonok működése tetten érhető lesz. Ha például az embert, mint holont nézzük, felfelé lépkedve nyilvánvaló, hogy, mindenki része például a saját családja rendszerének, ami pedig része a kiterjedtebb nagyobb családnak, ami része a társadalomnak, a nemzetnek, az emberiségnek, az Univerzumnak a felsorolás vége emberi elmével felérhetetlen. De lefelé ugyanígy elindulhatunk: az ember sok-sok rész-egész összességének együttese: tehetünk virtuális megkülönböztetést a testünk, gondolataink, érzelmeink stb. között, de ezek a rendszerek is tovább bonthatók, ahogy a testünk testrészekre, szervekre, majd sejtekre, és azok alkotórészeire a végtelenségig. És azt is jól ismerjük, mind személyes tapasztalatból, mind terapeutaként, hogy az egyén (mint holon) hogyan küzd a horizontális és vertikális késztetésekkel, vagyis hogy saját integritásának megőrzését a különböző rendszerekbe való beintegrálódásával (család, párkapcsolat, munkahely, terápiás csoport stb.) összeegyeztesse, illetve hogy önmagát egyre jobban kiteljesítse és meghaladja (tanulás, tapasztalás, megvilágosodás), vagy engedje szétesni (betegség, regresszió, halál). Az IKT holisztikus szemléletmódja folytán evidenciaként kezeli az ember testének lélekének és szellemének egységét, az egyén egymástól elválaszthatatlan, egymásra ható részeinek tekintve őket. Ugyanakkor, bár tudva, hogy teljes elkülönülésük lehetetlen, a terápia folyamatában tulajdonképpen azt is gyakoroljuk, hogy figyelmünk irányításával hogyan tudunk az egyes rész-egészekre összpontosítani, azok működésmódját ÉN és a PÁROM (páros folyamat) ÉRZÉSEIM ÉN, a CSOPORT része TESTI ÉRZETEIM Egyik testrészem: KAROM Karom része: KEZEM Kezem része: UJJAM Ujjam része: UJJBEGYEM Egy SEJTECSKE az ujjamban ÉN, a LÉTEZŐ ÖNMAGAM ÉN, a CSALÁDOM része ÉRZÉKELÉSEIM GONDOLATAIM megfigyelni önmagunkon belül. Gyakoroljuk, például, hogy hogyan irányítsuk figyelmünket a testünkre és/vagy az érzelmeinkre, a kognitív, értékelő funkciók időszakos kizárásával. A testtudati munka során az összpontosítás iránya újabb és újabb rész-egészek szintjére vándorolhat tovább. ÉN, a NŐ 4. ábra: Példa a holonokra az IKT gyakorlatában 17/48

18 A Példa a holonokra az IKT gyakorlatában című ábrán azt szeretném bemutatni, hogy hogyan alakulhat például egy ilyen figyelem-összpontosítás menete egy integrált kifejezés- és táncterápiás folyamatban. Szólhat például úgy egy instrukció, hogy: Figyelmedet irányítsd a testedre, azon belül egyik testrészedre, a bal karodra (kezedre). A karodon belül a kézfejedre, és azon belül egyik ujjadra. Ujjadon belül az egyik ujjbegyedre, és így tovább, ezen belül megpróbálhatod érzékelni ujjad egyik sejtecskéjét. Természetesen egy ilyen instrukció tempója egészen lassú, időt adva arra, hogy ki-ki a maga módján és ritmusában követni tudja. Az egyén, aki részt vesz a folyamatban (az Ábrán: Önmagam ) tulajdonképpen egy wilberi holonnak tekinthető, és ő újabb holonokként tartalmazza az Érzéseit, a Testi érzeteit, az Érzékeléseit (az érzékszervek által felvett információk), és a Gondolatait. Ezek oda-vissza hatással vannak egymásra is, és magára az egész emberre is. Ugyanakkor az egyén része számos további rendszernek, például egy páros folyamatban a párjával alkotott egésznek, és egyben az egész csoportnak, része a saját családjának, (és lehet, hogy ezzel a testtudati folyamattal egy családi kapcsolatán dolgozik éppen, az érintésre fókuszálva). Tagja a saját neme csoportjának, és még számos más rendszernek is, melyek mind hatással lehetnek rá, és alkalom adtán (szándékosan, de a nélkül is) figyelme fókuszába kerülhetnek. És az egyén magának a létezésnek is része, akár ennek a megtapasztalására is használható egy ilyen testtudati folyamat, a legkisebben keresztül a legtágabbig is eljuthatunk. Minden holon kapcsolatban állhat mindegyik másik holonnal (az ábrát átláthatatlanná tette volna mindezek jelölése), gondolhatunk valamit az ujjunkról, miközben látjuk azt és érzékeljük testileg is, például, hogy hasonlít az anyánk ujjára, és ez eltölthet bennünket örömmel vagy fájdalommal, vagy bármilyen más érzéssel. Vagy érezhetünk valamit a folyamatbeli párunk iránt (pl. dühöt), aki ujjbegyével megérinti a karunkat, és közben gondolhatjuk azt, hogy ezt nem is iránta érezzük, hanem a csoportvezető iránt, mert érzékeljük, hogy felhangosította a zenét, majd egyszer csak rádöbbenhetünk, hogy valójában az apánkat jeleníti meg most számunkra a folyamatbeli párunk (és talán a csoportvezető is), aki esetleg kamaszkorunkban hangosan kiabálva bökdöste a karunkat, mert szerinte túlságosan nőiesen öltözködtünk. Ebből a szempontból nézve értelmét veszti, hogy mi van az egyénen belül, és mi rajta kívül, mi történt a múltban, és mi a jelenben, mit érzékelünk, mit gondolunk, mit érzünk, és mit gondolunk arról, amit érzünk stb., mert egy-egy ilyen folyamatban megélt sűrű élményben mindezek egymásra csúsznak, mintha időlegesen a holonok szétesnének, hogy aztán újrarendeződhessenek, vagyis hogy megtörténhessen az élmény megélése, majd integrációja. A fenti példa egy lehetséges helyzetet mutat be, és az áttekinthetőség kedvéért nagyon lerövidíti a belátásig végbemenő folyamatot. A valóságban ezekhez a felismerésekhez és belátásokhoz általában hosszú időre és ismétlődő élményekre van szükség. 18/48

19 Véleményem szerint ez a rendszerszemlélet megfelelően magyarázza és modellezi az IKT emberről alkotott képét, ahogy azt részek integrált egységének tekinti és az IKT terápiás folyamatának működésmódját, folyamatorientált szemléletét. A holonok működésmódja egyetemes az egész Univerzumban, a rájuk ható erők ugyanúgy tetten érhetők a természetben, mint a sejtjeink, a személyiségünk, égész önmagunk, és a családunk működésében. Az IKT is a természeti erőkkel összhangban működőnek tekinti az embert, a létezés elválaszthatatlan részének, így a folyamatok szintjén és a verbális szinten egyaránt gyakran használunk természetből vett képeket, szimbólumokat és analógiákat, például az olyan egzisztenciálisan fontos témák megdolgozására, mint a veszteségek (pl. levél elválik az ágtól), a növekedés-kiteljesedés (magocskából fává válni), vagy a szülés-születés (a tenger hullámzása). Az IKT arra törekszik mint ahogy azt az alábbiakban részletesen bemutatom, hogy a résztevőket egy teljesebb, autentikusabb működéshez segítse hozzá, melynek során az önmagában és a világmindenségben ható erőket felismeri, elfogadja és felhasználja önmaga megéléséhez és fejlődéséhez. Annak felismerése, hogy mindenhol ugyanazok az erők hatnak, és ezekkel együtt lehet áramolni, segít a jelen állapotainak megélésében is, hiszen rámutat arra, hogy az időleges összeomlás éppoly természetes lehet, mint az épülés. Az integrált kifejezés- és táncterápiában mindig arra biztatjuk a résztvevőket, hogy azzal legyenek jelen, amiben éppen benne vannak, ahogyan éppen érzik magukat, és abban támogatjuk őket, hogy ezt meg tudják tenni. A módszer célja nem a változtatás, hanem a megélés, és rálátás, mert azt képviseli, hogy a változás is ezáltal történhet meg. Ezért egy olyan terápiás miliő megteremtése a cél és az eszköz, amiben ha a szétesés ideje jön el valaki számára, akkor engedhesse azt megtörténni, hogy utána újrarendeződhessen, és amikor a betagozódás erői munkálnak benne, akkor táncoljon együtt a csoporttal, de amikor a különválásé, akkor állhasson ellen, vagy esetleg alhasson a sarokban. A fontos az, hogy a belső autentikus szükségletek felismerésre kerüljenek és kifejeződhessenek, majd lassacskán tudatossá váljon a személy számára, hogy ami történik, az hogyan jellemzi az ő működésmódját. A terapeuták ebben támogatják és kísérik, hogy mi módon, ahhoz a humanisztikus jellegzetességek bemutatása visz közelebb Az IKT humanisztikus szemlélete Az IKT az emberről alkotott képe, a kliensekhez való közelítésmódja, és tüneteik (témáik) értelmezése alapján a humanisztikus pszichoterápiák közé sorolható. Humanisztikus abban az értelemben, hogy az emberi természetet eredendően jónak tartja, és azt vallja, hogy megfelelő 19/48

20 környezeti feltételek mellett minden személy képes a növekedésre, vagyis képességeinek a kibontakoztatására, személyisége fejlesztésére. A humanisztikus személyiségelméletekben a fenomenológiai szemlélet és az egzisztencialista filozófia hatását fedezhetjük fel (Carver, Scheier, 1998). A fenomenológiai megközelítés a személyek szubjektív tapasztalatára helyezi a fő hangsúlyt, mely tapasztalatok mentén minden személy a maga egyedi módján észleli a körülötte lévő világot. Az élmények szubjektív megtapasztalása következtében alakul ki a személyiség egyedisége, vagyis az egyes személyek sajátos, egyéni eltérései és jellegzetességei. Habár az észlelési mód mindig egyéni, a szubjektív jelenségeket megragadhatjuk a másik ember lelki életébe való belehelyezkedés és együtt-átélés révén. Ez a szemlélet a humanisztikus irányzatok alapját képezi (Fonyó, Pajor, 2000). Az egzisztencialista elmélet pedig az öndetermináció, önmegvalósítás kérdéskörét határozta meg azt, hogy az egyénnek mindenképpen szembesülnie kell létének adottságaival, és meg kell határoznia önmaga számára a saját életének a jelentését (Yalom, 2003). Az 1960-as években elterjedő humanisztikus irányzatot a harmadik erő -ként tartották számon a korabeli amerikai pszichológiai irányzatok között, a behaviorizmus és a pszichoanalízis mellett, illetve azokkal szemben. Abraham Maslow ugyanis visszájára fordította az emberiség kettős természetének freudi nézőpontját (Maslow, 2003: 9.), mondván, hogy bár az emberek képesek rá, hogy önzőek, agresszívek és kéjsóvárak legyenek, alapvetően nem ilyenek. Ez szöges ellentétben áll Freud azon alaptételével, hogy az emberek agresszióra és pusztításra való hajlama éppoly mélyen gyökerezik biológiailag meghatározott természetükben, mint az önfenntartásra és a szexuális kielégülésre való késztetésük (Maslow, 2003). Maslow szerint az emberek akkor nem tudnak jók és tisztességesek lenni, amikor olyan emberi szükségletek elvesztésére reagálnak, mint a biztonság, a szeretet és az önbecsülés. Honti László (Honti, 1989) C. Rogers személy-központú elmélete, A. Maslow szükséglet-hierarchia és önmegvalósítás elmélete és F. Perls Gestalt-terápiás elmélete alapján az alábbiak szerint foglalja össze a humanisztikus pszichológia legfontosabb jellemzőit: a fejlődés minden ember veleszületett sajátja, tehát a fejlődést, változást nem bevisszük a rendszerbe, csak elhárítjuk az akadályait, legfőbb akadálya pedig az, hogy elveszítjük a kapcsolatot a jelennel. Ami ezen segíteni képes, az a nyílt, bizalmon és elfogadáson alapuló szimmetrikus emberi viszony, a legfontosabbak a terápiás, fejlesztő találkozás történései, és nem az az elmélet, amin alapulnak. Nem fogadja el az emberi problémák betegség-felfogását, a mindentudó orvos modelljét, hanem a terapeutát is embernek tekinti, aki segítséget nyújt, mintegy szolgáltatásként. Az alábbiakban azt vesszük szemügyre, hogy a humanisztikus pszichológia legfontosabb tételei és jelenségei hogyan integrálódtak az IKT szemléletébe, és hogyan valósulnak meg a gyakorlatában. A személyközpontú elfogadó légkör és érzelmi megtartás (C. Rogers) Az IKT legfontosabb alapvetése a rogersi értelemben vett biztonságos, megtartó érzelmi légkörnek a megteremtése. Carl Rogers elméletének központi gondolata, hogy a személyiség központi, legbelső magja pozitív (Rogers, 2003), az ember előrehaladó, konstruktív és tisztességes és hogy a növekedésre, az önaktualizációra való törekvés természetes módon fejeződik ki mindenki viselkedésében, ha ezt nem gátolják erős ellenhatások (Carver, Scheier, 1998). A teljességgel működő személynek nincs szüksége bemerevedett védekező mechanizmusokra, nyitott saját érzéseinek megtapasztalására, bízik bennük, és nem kérdőjelezi meg azokat, és nyitott a világ megtapasztalására is, értelemmel, kihívással és személyes izgalommal teli életet él (Rogers, 2003). A terápia célja: hogy a klienst ehhez a működésmódhoz segítse hozzá, a fókuszban az ember, mint személy áll, és nem a problémája. A jelentős pozitív személyiségváltozások csakis kapcsolatokban következhetnek be, olyan teljes elfogadáson és feltétel nélküli pozitív értékelésen alapuló kapcsolatokban, ahol a 20/48

21 személy megtapasztalhatja valódi önmagát, és megtanulhatja szeretni azt. Rogers részletesen leírja, hogy melyek azok az intraperszonális jellemzők és terápiás módszerek, amelyek révén a terapeuta elősegítheti azt a meleg, elfogadó légkört, amiben a kliens élményeihez valódi mély empátiával kapcsolódva beindulhat és létrejöhet a személlyé válás folyamata. Rogers mindvégig magát a terápiás folyamatot, és nem a végeredményt hangsúlyozza, és nagyon sok testre, mozgásra, áramlásra utaló kifejezést, képet használ, hiszen a teljessé válás a testtel való összekapcsolódást is jelenti számára. Ez a folyamat, mely során az ember eljut a változatlanságtól a szabadon áramló változásokig, a merev állapottól a mozgásban levő állapotig a biológiai lényünkkel való azonosuláson keresztül vezet, a testünk által megélt élmények, érzelmek, állapotok (fáradtság, öröm, düh) megélésén és kimutathatóságán keresztül (Rogers, 2003). Az IKT gyakorlatában Az elfogadó, ítélkezéstől mentes légkör lehetőséget nyújt az őszinte megnyilvánulásra, a kísérletezésre, az alkotásra, és arra, hogy a résztvevők nyitott kíváncsisággal, elmélyülten figyelhessenek önmagukra, társaikra és a körülöttük levő világra. Biztos alapot ad ahhoz, hogy bármilyen lehetséges élmény irányába el lehessen mozdulni. Így hosszabb csoportjainkban egyaránt tere van az elmélyült vizsgálódásnak, a játékosságnak, a humornak és egyben a magas hőfokú, nemegyszer drámai feszültségű expresszivitásnak is. (Varga, 2008) A gyakorlatban ez a légkör azáltal valósulhat meg, hogy terapeutaként a résztvevők számára soksok alkalommal, ismételten mind verbálisan, mind nonverbálisan kifejezzük és közvetítjük feltétel nélküli elfogadásunkat, ítélkezés-mentes és értelmezés-mentes jelenlétünket, empátiánkat. A verbalitás szintjén ez a megbeszélő-körökben és a folyamatok közben adott instrukciókban van leginkább jelen, a nonverbális szint pedig bármi lehet, a saját egyéni ritmusban végrehajtott mozgás elfogadásától a szemkontaktuson át, az ölelésig, vagy a maga fizikai valódiságában való megtartásig. Néhány példa arra, hogy ez hogyan hangozhat el a gyakorlatban: Nem várunk el semmit, itt nincs jó vagy rossz megoldás, engedd meg magadnak, hogy az történjen, aminek történnie kell! Adj magadnak időt, a saját ritmusodban, a saját módodon juss el ülésből állásba! Légy őszinte magadhoz: milyen közelségre, milyen távolságra van éppen most szükséged? A teljes elfogadás abban is megnyilvánul, hogy a kliensnek sem a mozgását, sem az elhangzott verbális beszámolóit, sem az általa készített alkotásokat nem értékeljük és nem értelmezzük, sokkal inkább nyitott végű asszociációinkat és kérdéseinket osztjuk meg vele. Ezzel modellt nyújtunk ahhoz is, hogy a csoporttagok egymás felé hogyan forduljanak, egymáshoz hogyan viszonyuljanak. Főleg a csoportfolyamat kezdetén fokozottan figyelünk arra, hogy a résztvevők tiszteletben tartsák egymás egyéni ritmusát az önfeltárásra és megnyílásra. 3.2 Az IKT Emberképe és alapvető terápiás Célja Az IKT azt vallja, hogy minden ember képes rá, hogy érzéseit, gondolatait, élményeit, észleléseit és cselekedeteit összhangba hozza, egyre inkább önmagát irányítsa, és ezért felvállalja a felelősséget (Gürtler, 2000, id.: Antos, 2002: 15). 21/48

22 3.2.1 Az emberkép I n t e g r á l t K i f e j e z é s - é s T á n c t e r á p i á s K ö z p o n t Az IKT emberképe a holisztikusan értelmezett, integritásában sem a testétől, sem a környezetétől el nem választható, fejlődésre és belső növekedésre nem csak képes, de arra el is hivatott autentikus és önkiteljesítő emberé. Jellemző rá az élethosszig tartó fejlődés, a folytonos gyarapodás és formálódás, ahogy végigmegy életének kihívásain, a normatív és paranormatív kríziseken (Hajduska, 2008). Az ezekkel való megküzdéshez felhasználja nem csak a kognitív, de intuitív, kreatív képességeit is, valamint a tudattalan és a transzperszonális dimenziók sugallatait. A humanisztikus irányzat képviselői szerint (Rogers, 2003, Maslow, 2003) ez a lehetőség mindenkiben benne rejlik, csak a kapcsolati és egyéb életkörülmények nem teszik lehetővé mindenki számára, hogy teljes valójában kibontsa saját lehetőségeit. Maslow a szükségletek hierarchiáján keresztül magyarázza a kiteljesedés útját, Rogers a feltétel nélküli teljes elfogadásra alapozza. Az IKT terápiás célját és útját taglaló pontokban részletesebben kitérünk e fejlődést segítő és gátló hatásokra. A fent megrajzolt emberképből következik az IKT alapvető terápiás célja (3.2.2), ami ebben a minél teljesebb működésben való támogatás, vagyis az Autentikus Énnel való kapcsolat megteremtése. Az ehhez vezető út (3.2.3) pedig a jelennek, az itt és most -nak a megélése, ünneplése, ami gyakran a múltbéli traumákkal való találkozáson, és azok korrektív újraélésén át vezet A Cél: Autentikus Én autentikus tánc A humanisztikus pszichológia Autentikus Énnek nevezi azt az énállapotot a személyiségben, amely a realitás magunkhoz engedésén keresztül működik, vagyis azt, amikor a személy a saját spontán érzelmeit, folyamatait, gondolatait megéli és igaznak fogadja el, ez alapján irányítja cselekedeteit, és nem tűr meg maga fölött semmiféle elvi irányítást, kell -et (Honti, 1989). Rogersi terminológiában ez a teljességgel működő személyiség, Maslow-nál az önmegvalósító személy, melynek legfontosabb jellemzőit így foglalja össze (Maslow, 2003): átlagon felüli, hatékony és pontos a valóságészlelés, jó helyzet-átlátás, képesség az önelfogadásra, hogy tökéletlenségeikkel együtt elfogadják magukat olyannak, amilyenek, és ugyanez az elfogadás jellemzi őket embertársaikkal szemben is, spontánok gondolataikban, érzelmeikben, természetesen viselkednek, függetlenek és autonómak, képesek függetlenedni környezetüktől, inkább saját belső törvényszerűségeik semmint a külső kényszerek kormányozzák az életüket, belső szabadságukat, függetlenségüket megőrzik az adott kultúrától is, amelyben élnek, készek a hétköznapi életesemények friss látásmódjára, a legszokványosabb események is újak, érdekesek lehetnek számukra, filozofikus mélységű humoruk van, széles érzelmi reakció spektrummal rendelkeznek, 22/48

23 demokratikusak, tisztelnek másokat, érzületükben az egész emberiséggel azonosulnak, a szűk baráti körre vonatkozóan mély interperszonális kapcsolat jellemzi őket, kreativitással, találékonysággal rendelkeznek, a tevékenység folyamatát önmagáért méltányolják, képesek a csúcsélmény elérésére, amely az intenzív önmegvalósítás pillanataiban következik be. Az IKT gyakorlatában Az IKT alapvető terápiás célja ezzel az Autentikus Énnel való a kapcsolat felvételének segítése, és ennek a működésmódnak a támogatása, megerősítése. Így ír erről Wilfried Gürtler: Mozgás és tánc közben az ember kifejezi magát, azaz személyes világképét megmutatja magának és társainak. Majd lehetősége nyílhat arra, hogy a kifejezés módját és tartalmait bizonyos távolságot tartva megvizsgálja. Így felismerheti és felülvizsgálhatja automatizmusait, nem tudatos mozgásait, kognitív térképeit. Eldöntheti, hogy melyik világnézet, melyik valóság felé terjeszti ki élménylehetőségeit. Ezért a kifejezés mindig a magunkra eszmélést, önmaguk felismerését, integrálását és újraalkotását is jelenti, amennyiben megéljük saját mozgásra és változásra irányuló képességünket. Így lesz a kifejezés és a mozgás az önismereten keresztül az Egész-ség, a teljessé válás útja. (Gürtler, 2000, id.: Antos, 2002) A táncterápiás elméletek bemutatásakor már említettük az autentikus tánc módszerét, ami a jungi aktív imagináció és a mozgásos improvizáció technikájának összekapcsolásával jött létre. A módszer eredeti értelmében vett autentikus táncról mindjárt szólunk bővebben, de fontos megjegyeznünk, hogy az IKT tulajdonképpen sokkal tágabban értelmezi ezt a kifejezést, nem csak a keretbe foglalt kétszemélyes helyzet érti rajta (L. alább), hanem minden olyan szabad táncot és mozgást, ami a jelenben spontán megszületik. Történhet ez zenére vagy zene nélkül, egyedül, vagy kiemelt térben, páros formában, vagy akár egész csoport figyelme által kísérve is. A lényege az autentikus jelenlét és megnyilvánulások: tehetsz bármit, csak az hiteles legyen, abból fakadjon, ahogyan éppen most érzed magad. Tulajdonképpen minden módszer, minden technika és minden eszköz, amit az IKT felhasznál, ennek a legfelsőbb rendű célnak a szolgálatában áll. Azért próbálgatjuk a járás különféle ritmusait és azért használunk ritmushangszereket, hogy az éppen aktuálisan nekünk megfelelő ritmust megtaláljuk, azért kísérletezünk a saját hangunk kiengedésével, hogy az autentikus hangunkat megtaláljuk (nem feledve azt sem, hogy a hangok és az érzelmek kifejezése mennyire szoros kapcsolatban áll egymással), azért festünk és agyagozunk, hogy a bennünk élő belső formák kifejeződhessenek, azért kísérletezünk a másokhoz való kapcsolódás számtalan lehetőségével, hogy a saját autentikus kapcsolódási módjainkat megtaláljuk, és hosszan-hosszan folytathatnánk ezt a sort, de talán a legalapvetőbb módja az Autentikus Énnel való kapcsolat felvételének az autentikus tánc. Az autentikus tánc egy olyan kétszemélyes helyzet, melyben az egyik fél aktívan mozog, míg a másik fél tanúként követi figyelmével. A mozgásfolyamat végén megosztják egymással a megtapasztalt élményeket értelmezés, értékelés nélkül. Az aktív fél számára az instrukció az, hogy 23/48

24 vegyen fel egy kiinduló testhelyzetet, majd ebben a nyugalmi állapotban csak várja meg, amíg belülről megszületik benne a mozdulat, akarat nélkül, tervek nélkül, mintha a teste magától mozdulna. A tanú instrukciója a saját érzéseinek, testi érzeteinek, belső képeinek a nyomon követése. A megfigyelő empatikus, gondoskodik a mozgó társáról, biztonságot ad neki, és mivel az aktív fél gyakran csukott szemmel mozog, védi őt és kettejük terét, és egy potenciális teret hoz létre figyelmével a mozgó és a megfigyelő között, a saját testében létrehoz egy üres teret, ahova beengedi azokat az érzéseket, amiket a mozgó ember kelt benne (Szili, 2009). Szili Katalin a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PMT) 3 testtudati munkájáról és a modern pszichoanalízis kapcsolatáról írott doktori disszertációjában (Szili, 2009) a test mozdulatokon keresztüli szabad asszociációjá -nak nevezi az autentikus mozgást, és részletesen foglalkozik a terápiás aspektusaival. Azt írja, hogy a testtudati munka során, amikor mások jelenlétében van a csoporttag egyedül, a winnicotti én-kapcsoltság állapota élhető meg, és bemutatja, hogy ebben az elmélyült testtudati állapotban a relaxált test spontán mozdulatai hogyan vezethetnek el a valós szelf élményéhez az autenticitás élményén keresztül (im.: 91): Az autentikus mozdulat nem rögtön születik meg: de a valós szelffel nem kongruens mozdulatok érzékelése és tudatosítása megnyitja a kaput az autentikus mozdulatok születése felé. Az autentikus mozdulatok keresése ugyanolyan létjogosult, és a nem kongruens mozdulat is átélhető, hiszen a kísérletezés része. [ ] A megváltozott figyelmi állapot következtében a külső és belső tér közötti tartomány tágul, átjárhatóságuk nő, ami segíti a spontán gesztusok megjelenését. Így új és magam számára is meglepő mozdulatok születhetnek. A terápiás térben ilyen módon jelenik meg az átmeneti tér: a megjelenő spontán gesztusok és a játék öröme jelzi ennek a jelenlétét. Az ebben a térben való keresgélés során a térben lévő tárgyak és személyek érzelmi jelentéssel telítődnek és bevonódnak a játékba. [ ] Így tulajdonképpen egy érzetbeli letisztázás jön létre: a saját test objektívebb tapasztalása, mely részben mentesül az esetleges rárakódott képzetektől, implicit elvárásoktól, traumatikus tapasztalásoktól. A testről alkotott tapasztalat a terápiás folyamat során olyan interszubjektív mezőben jön létre, amely a szelf és a testi szelf valós, autentikus érzéseit, igényeit tükrözi így tulajdonképpen átépülnek a testi szelfről és így a pszichés szelfről alkotott belső reprezentációk is. [ ] A minél objektívebb testérzet megélése pszichés jelentéssel bír, szelférzet-szabályozó szerepe van, a percepció zavarait javítja ki. Megélése a test felfedezésének örömét hozza, a létélmény puszta örömét. (im.: 91) Ez az interpretáció elsősorban pszichodinamikus és tárgykapcsolat-elméleti szempontból tekint az autentikus mozgásra, szeretném azonban összekapcsolni ezt a fent tárgyalt humanisztikus elméletekkel, rávilágítva arra, hogy éppen ez a potenciális tér szükséges az egészséges fejlődéshez, és ez által az Autentikus Énnel való kapcsolat kifejlődéséhez. Ez az a tér, amiben a kisgyermek önmaga lehet, minden felbukkanó és kifejeződő érzésével, miközben az anya biztonságot nyújtóan, elfogadóan jelen van számára, ez az, ahol az autentikus táncos szabadon kísérletezhet bármilyen mozgással, testi kifejezéssel, miközben a tanú empatikus, gondoskodó figyelmével kíséri, és ez az a 3 A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PMT) módszerében a terápiás folyamat alapja a testtudati munka, ezt viszi tovább a többi munkamódba, a kapcsolati munka, az alkotás értékű improvizáció és a verbális feldolgozás folyamatába (Szili, 2009). 24/48

25 tér, aminek minden terápiában létre kell jönnie ahhoz, hogy a kapcsolat működhessen és gyógyíthasson. II./ 4. A kifejezés- és művészetterápiák A kifejezésművészetek-terápia nem egyes technikákon vagy közvetítőanyagokon alapszik, hanem a művészetek azon képességén, ahogyan az emberi szenvedésre válaszolnak. [ ] A kifejezésművészetek-terapeutának készen kell állnia arra, hogy dolgozzon hanggal, képpel, mozgással, cselekvéssel, szöveggel, attól függően, hogy mire van szükség a kliens megélt helyzetével való találkozás során. Ezt a többdimenziós megközelítést néha azzal vádolják, hogy eklektikus, különböző megközelítések inkoherens gyűjteménye. Véleményünk szerint az védi meg ettől a vádtól szakterületünket, hogy a módszer egyrészt a megélt testi tapasztalatból eredő érzékszervi kifejeződés lehetőségeiben gyökerezik, másrészt pedig abban, hogy a képzelet mint az értelem kreatív forrása egységes. Ugyanaz a test mozog, hallgat, lát és beszél. [ ] Legyen szó fantáziáról, álomról vagy műalkotásról, a képzelet képes arra, hogy minden érzékszervi modalitást mozgósítson egy új jelentés megalkotásához. A képzelet lényegét tekintve intermodális. (Levine, Levine, 1999: 11., kiemelés tőlem) Gürtler (2001) egyik metaforája az integrált kifejezés- és táncterápiát, mint az élet tanulásának egy útját, mint életművészeti folyamatot ábrázolja. E felfogás szerint az ember művész, életművész, és az élete műalkotás. A terápia az alkotás, önkifejezés és kommunikáció eszközeivel nyújt segítséget az élet alkotásának, adott esetben átalakításának, újraalkotásának folyamatában. Az embert aktív önalakításra és öngyógyításra, felelősségvállalásra hívja (Antos, 2002). Az integrált kifejezés- és táncterápiát számos sajátossága a nemzetközi gyakorlatban kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy) néven ismert művészetterápiás irányzattal rokonítja ennek a rokonságnak a tárgyalására alább, Az IKT helye a terápiás palettán című (III./5) pontban térünk ki. Az alábbiakban a kifejezésművészetek-terápia módszerének néhány fontosabb elméleti és gyakorlati aspektusát foglaljuk össze. Meghatározás A művészetterápiás irányzatok palettáján viszonylag világosan elkülöníthetők (1.) a specializált művészetterápiák, amelyek egy konkrét művészeti kifejezésmód vagy modalitás eszközeivel dolgoznak (ilyen pl. a fentebb részletezett mozgás- és táncterápia, a képzőművészet-terápia, a zeneterápia, a színház- és drámaterápia stb.), valamint (2.) azok a megközelítések, amelyek több modalitást együttesen alkalmaznak. Ez utóbbiak a nemzetközi gyakorlatban a következő nevekkel illetik saját magukat: kifejezésművészetek-terápia (expressive arts therapy), intermodális vagy multimodális kifejezésterápia, kreatív művészetek terápia, interdiszciplináris művészetek terápia, vagy egyszerűbben csak kifejezésterápia. Legtömörebb önmeghatározása szerint a kifejezésművészetek-terápia egy interdiszciplináris és integratív művészet-pszichoterápiás paradigma, annak gyakorlata, hogy a képzeletet, történetmesélést, táncot, zenét, drámát, költészetet, mozgást, álommunkát és vizuális művészeteket együtt, integrált formában használjuk az emberi növekedés, fejlődés és gyógyulás támogatására. (Atkins és mtsai, 2003: 3 4.) Az intervenciókat a művészeti forma gyógyító folyamatként való szándékos alkalmazása teszi terápiás értékűvé, nem pedig önmagában a táncban, zenében, drámában, játékban, képzőművészetben való részvétel. (Cattanach, 1999) 25/48

26 Ezt kiegészítenénk azzal a lényeges szemponttal, hogy mindez egy pszichoterápiás kapcsolatban történik. Elméleti háttér A kifejezésművészetek-terápiák valamennyi főbb pszichoterápiás irányzat elméleti bázisára építenek, a klasszikus és modern pszichoanalízis, a jungi pszichológia, a viselkedésterápia, a humanisztikus és egzisztenciális pszichoterápiák, a rendszerszemléletű megközelítések stb. elméleteire. (Atkins és mtsai, 2003) Ezekről a dolgozat későbbi fejezeteiben bővebben lehet olvasni. Az alábbiakban néhány általános, ill. a kifejezésművészetek-terápiára vonatkozó specifikus szempontot emelünk ki. Internalizáció externalizáció Az expresszív művészetterápiák azon alapulnak, hogy az embernek az a vágya, hogy saját magát, belső világát kívülre vigye, valós külső alakzatokban tárgyiasítsa, legalább olyan nagy és intenzív, mint a fordított tendencia, az a vágyunk, hogy külső tárgyakat vetítsünk be, ill. hogy velük azonosuljunk. (Mentzos, 2005: 49.) Az alkotás során a változás folyamatának externalizációja megy végbe valamilyen közvetítő anyag (festés esetében a papír és a festék, mozgás-tánc esetén a saját testünk stb.) transzformációján keresztül (Cattanach, 1999). Egy alapvető megközelítés az internalizáció és az externalizáció egymást feltételező, kiegészítő folyamataira helyezi a hangsúlyt (Mentzos, 2005), internalizáción értve azt, amikor valamilyen külső dologból, tárgyból, ideából belső lesz, externalizáción pedig ennek fordítottját. Mindkettő fejlődik, érik a személyiségfejlődés során. Mentzos (im.) a következő fejlődési sort írja le: inkorporáció, introjekció, identifikáció, illetve exkorporáció, projekció, szelf-objektiváció. Mindegyik internalizációs és externalizációs formának lehet életkor- és helyzetfüggően normális és patológiás megnyilvánulása. Szerinte a szelfobjektiváció normális tartományába nem csak az a képesség tartozik, hogy saját szelfünk egyes részeit külső tárgyakban megszemélyesítjük, hanem azoknak az alkotó, tárgyiasító kifejezési módoknak a nagy része is, amelyek a művészetben, a kétkezi munkában, a tudományban és a kultúrában is megnyilvánulnak (reális externalizácók). (Mentzos, im.) Az internalizáció fogalomkörébe sorolható a recepció, vagy befogadás pszichológiája, mellyel bőséges szakirodalom foglalkozik. Egyet emelnénk ki, mely a sterni szelf-elméletre alapozva értelmezi a műbefogadást: a művel való találkozás eszerint preverbális szelférzeteinket, keresztmodálisan szerveződött élményeinket, vitalitás-affektusainkat s az ezekből felépülő implicit kapcsolati élményeinket mozgatja meg. (Stern, 2002, Lénárd, 2005) Ezeken a korai, prereflektív, nem tudatos, és nem (könnyen) verbalizálható folyamatokon keresztül, a művel való folyamatos kapcsolat, illeszkedés, valamint az e mentén születő dialogikus jelentésadás révén a mű befogadása egyben teremtéssé, alkotássá is válik. Ahogy egy mű jelentése sem elve adott, úgy a befogadás sem passzív, hanem sokkal inkább aktív konstruktív, alkotó folyamat. (Lénárd, i.m.) Amodális percepció A sterni gondolatmeneten tovább haladva, fontos támpontul szolgál a kifejezésművészetek-terápia számára a nem-fázisos jellegű fejlődéskoncepció, amely szerint a fejlődés nem csupán egymás után következő szakaszok sorozata, hanem egy olyan bontakozás, amely során az egyszer már megjelent szelférzetek az élet végéig aktívak maradnak, folyamatosan fejlődve és alakulva rétegződnek egymásra (Stern, 2002). A csecsemő születését követő első két hónapban megjelenő bontakozó szelférzet jellemzői a biológiailag kódolt, vitalitás-affektusok mentén szerveződő amodális percepció és keresztmodális transzfer. Az észlelés során ebben a korban és a későbbi életkorokban is ezen funkció működési szintjén, a differenciált észlelés hátterében a világ egységes, amodális, absztrakt reprezentációk mentén szerveződik. Az amodális észlelés révén az észlelés a kezdetektől fogva holisztikus jellegű. Aktivációs kontúrokban, idői-téri mintázatokban írható le, és vitalitásaffektusokhoz köthető (Lénárd, 2005). A keresztmodális transzfert, vagyis az érzékszervek közötti átvitelt az alapokat képező amodális percepció teszi lehetővé. A különböző művészeti modalitások együttes alkalmazása, a művészeti modalitások közötti váltások is ezeket a biológiai alapú váltókat használják ki. 26/48

27 Multimodalitás Intermodalitás A fejezet mottójában olvashattuk, hogy a képzelet, mint az értelem kreatív forrása egységes és intermodális. Nem csak képeket, de hangokat, ritmusokat, mozgásokat, cselekedeteket, szagokat, ízeket, kimondott üzeneteket is el tudunk képzelni, ezért nem szabad a kép-zeletet leszűkíteni kizárólag a képekre (Levine, Levine, 1999). Természetesen a kifejezésművészetek-terapeuták nem lehetnek specialistái minden művészeti modalitásnak, bár néhányuk valóban többszörös kompetenciával rendelkezik. Azt viszont elmondhatják magukról, hogy az intermodalitás specialistái, vagyis képesek megragadni azokat az elágazásokat, amelyeknél előrevivő az, ha a művészi kifejezés egyik módja teret ad egy másiknak, vagy kiegészül egy másikkal. (Levine, Levine, i.m.: 11.) Esztétika? A művészetterápiákra általánosan jellemző, hogy nem szükséges, hogy a kliensnek tapasztalata vagy tehetsége legyen az adott művészeti tevékenységhez, a művészetterapeuta nem elsősorban esztétikai vagy diagnosztikus céllal tekint a kliens művére. A terapeuta célja az, hogy változáshoz, növekedéshez segítse a klienst, amelyhez eszközként szolgálnak a különböző művészeti modalitások. A hagyományos művészeti kifejezésekkel szemben a kifejezésművészetek-terápia során az alkotás folyamata sokszor hangsúlyosabb, mint a végtermék, a műalkotás. Ugyanakkor az IKT terápiás gyakorlatában is jól ismert jelenség, hogy: A kliensek terápiásan hatékony művei gyakran inkább disszonáns, semmint megnyugtató hatást keltenek. A szenvedés kifejeződései szíven ütik a mű befogadóját, megragadják, és nem engedik olyan»esztétikai távolságba«, ahová visszahúzódhatunk a formálisan tökélyre vitt munkák láttán. (Levine, Levine, 1999: 20.) A művészet terápiás ereje nem abban rejlik, hogy eltünteti a szenvedést, hanem abban, hogy megtart a szenvedés közepette, mely által el tudjuk viselni a káoszt tagadás vagy menekülés nélkül. (uo. 31. o.) II./ 5. Az IKT helye a terápiás palettán 5.1 A tágabb kontextus Az IKT a pszichoterápiás palettán való elhelyezéséhez Ken Wilber elméletéhez szeretnék visszatérni, a Határok nélkül című könyvét véve alapul (Wilber, 2000). Ez valójában egy régi írása, az eredeti 1979-ben jelent meg, és a benne leírtakat azóta kibővítette, és meghaladta, erre alább ki is térünk, de ahhoz, hogy az egyéni fejlődési ívet és a különféle terápiás módszereket áttekintsük, remekül használható ebben a formában is. Wilber célja, hogy az igazság-keresés útjainak és ebbe beleértendők a különféle pszichoterápiák is zűrzavaros és ellentmondásokkal teli világában rendet teremtsen. Ennek módja szerinte, hogy belátjuk: az egyes terápiák és irányzatok különböző szinteken tevékenykednek, melyek összekapcsolhatók a Tudat színképének (Spectrum of Consciousness) (L. alábbi ábra) megfelelő szintjeivel. A különböző szintekhez különféle tünetek, és ellenállási módok tartoznak, és ennek megfelelően mások a módszerek és célok is. A különböző gyógymódok különböző szinteken szólnak hozzánk, de miden esetben a határok lerombolásáról van szó: a kivetített tudattartalmak beemeléséről, a tudat kitágításáról és a szabad 27/48

28 mozgástér megszerzéséről a csatázás helyett. A cél a lét és önmagunk egyre teljesebb megélése, ahogy haladunk lefelé a színképen. Wilber meglátása szerint minden irányzat elismeri a fölötte levő szinteken állókat, de nem vesz tudomást az alatta állókról. Az IKT terápiás spektrumon való elhelyezéséhez ezt az ábrát használtam fel (5. ábra, zöld színnel jelöltem rajta az IKT-t). Az elméleti fejezetben részletesen bemutattuk, hogy az IKT holisztikus emberképét és terápiás céljait, módszereit. Ezek alapján a wilberi felosztásban a Kentaur-szinthez soroltam (részletesen L. alább), és mivel nyitott a transzperszonális szintekkel való munkára is, félúton helyeztem el a Kentaur-szint és a Transzperszonális sávok között. Az alábbiakban azt mutatom be részletesebben, hogy Wilber szerint mi jellemzi a Tudat színképének egyes szintjeit, amire az IKT elhelyezését alapoztam A Tudat színképe és a terápiafajták A Persona szintjén működő terápiák célja, hogy az egyént segítse a nyitottabbá válásban, és abban, hogy beengedje az el nem fogadott érzéseit (árnyék) a tudatába, a terapeuta módszere pedig az, hogy saját ellentétükkel szembesíti betegeit. A tünet révén megfejthető az árnyék, és ebben rejlik a fejlődés lehetősége. A kivetítés megismerésével felelősséget vállalunk a tulajdon érzéseinkért és lelkiállapotainkért, és felismerhetjük, hogy nem a világ okozza tüneteinket, hanem mi magunk, s ezáltal alászállhatunk az Én szintjére (én = persona + árnyék). Az Én szintjén megoldandó kérdések abból adódnak, hogy az én és a test határa mélyen a tudattalanba süllyed, és ennek feloldása nehéz. Ezen a szinten működő terápiák célja, hogy az egyén felfedezze az autentikus, egzisztenciális személyiséget, és kapcsolatba kerüljön a testével. Ezt azért nehéz megtennünk, mert megszoktuk, hogy elképzeljük, és nem érzékeljük a testünket. A testünkkel kapcsolatosnak tekintjük a szenvedést, a fájdalmat, és a halált is, ezért igyekszünk megfeledkezni róla, lezsibbasztani, lefagyasztani, ami egyrészt torzítja a tudatot, másrészt az örömök átélését is mérsékeli, így képtelenek vagyunk mélységet, jelentős érzelmeket átélni. Még nehezebbé teszi a helyzetet az, hogy ez a annak megértése, hogy mennyire fontos újra élő, áramló kapcsolatba lépnünk a testünkkel, és hogy nem csupán folyamat tudattalanul zajlik, és mert az adott problémás testtáj érzékelése kiesik. A továbblépés kulcsa a testünk a mélyebb valóság, hanem a Test + Én egésze az ( = Kentaur). 28/48

29 Egyszerű tanácsadás Támogató terápia persona árnyék A PERSONA SZINTJE Pszichoanalízis Pszichodráma Tranzakcióanalízis Kognitív pszichológia Egopszichológia én test AZ ÉN SZINTJE Rogers-módszer Gestalt (Alaklélektan) Egzisztenciaanalízis Beszédterápia Humanisztikus lélektan Bioenergetikai elemzés a szervezet egésze (kentaur) külső környezet A SZERVEZET EGÉSZE Integrált kifejezés- és táncterápia Jung analitikus pszichológiája Pszichoszintézis Maslow TRANSZ-PERSZONÁLIS SÁVOK Védánta hinduizmus Mahajána /vadzsrajána buddhizmus Taoizmus Iszlám ezotéria Keresztény ezotéria Zsidó ezotéria a mindenség (mint isteni megnyilvánulás) AZ EGYSÉG TUDATA 5. Ábra: A tudat színképe, és terápiafajták a színkép egyes szintjein (Wilber, 2000 alapján) A Kentaur szintjén a lélektan emberi lehetőségekkel foglalkozó mozgalmai tevékenykednek, az egzisztenciális, emberközpontú terápiák, melyek a Test + Lélek + Érzelmek egységéből indulnak ki, ezt akarják magasabb rendű egységbe szervezni. A teljes én-t új, magasabb rendű célok foglalkoztatják, amit nevezhetünk önkiteljesítésnek (A. Maslow), autonómiának (E. Fromm) vagy az élet értelmének (R. May). Ez a szint érinti (1.) az önmegvalósítás lehetőségeit, (2.) az élet értelmének kérdéseit, és (3.) az egzisztenciális végső kérdéseket. Ha ezt a fejlődési szintet sikerül magunkévá tenni, az én leér az anyaföldre, a test felemelkedik a csillagokig, és viszályuk megszűnik. A transzperszonális sávokra az jellemző, hogy az én-identitás nem azonos az egységélménnyel, de tágabb a szervezet egészénél. Wilber szerint korunk elnyomja az emberben lénye transzcendens oldalát, mert nem érti, hogy a benne lakozó erő túlléphet tér és idő korlátain, vagy hogy létezhet benne olyan tudat, mely az egyént meghaladva mentes a személyes lét gondjaitól, feszültségeitől és szorongásaitól. A transzperszonális terápiák célja, hogy a tudatba emeljék, megbarátkoztassák velünk és a szolgálatunkba állítsák e nagy erejű hatalmakat, ahelyett, hogy mi válnánk bábjaikká. Ennek egyik lehetséges módja a mitológián keresztül vezet, ezt az utat járta be Jung is. Másik módja lehet a diszidentifikációs terápia, mely során az egyéni személyiség (persona, én, kentaur) elveszíti jelentőségét, mert rádöbbenünk, hogy sokkal mélyebb áramlatok laknak bennünk. Ami ott lakozik bennünk, mindannyiunkban, az egyéni testünkön, vágyainkon, érzelmeinken, gondolatainkon túl, az a tudat tiszta központja, ami mindennek közömbös megfigyelője, (szem-) tanúja. Amikor ezzel a részünkkel sikerül kapcsolatot teremtenünk, saját felmerülő benyomásainkat (érzéseinket, érzeteinket, gondolatainkat) is csupán visszatükrözzük, úgy szemléljük magunkat, ahogy a tó vizét és a csillagokat, és felelősséget érzünk mindenért és mindenkiért, mert áthat az egyetemes szeretet. Az előző szintekkel megmarad a kapcsolat, uralmunk alatt tartjuk őket, és mi választjuk meg, hogy mikor melyiket öltjük fel, hiszen a szintek nem szűntek meg, csak a határok és a harcok körülöttük. Ez a tudatos, 29/48

30 halhatatlan megfigyelő túllép a szervezet korlátain, mert tudja, hogy a létezés ténye akkor is igaz, ha az énünk nem állandó. Az Egység állapota a legmagasabb rendű tudatállapot, nem részleges, hanem a mindenséget foglalja magába, valamennyi tudatállapot summázata. Wilber szemléletes analógiája: a Tudat színképének szintjei olyanok, mint az óceán hullámai, az Egység állapota pedig mint a víztükör. A hullámokat semmi sem határolja egymástól, mindegyik vízből van, ezért nem kellene egyikről a másikra ugrálnunk, azt vizsgálva, melyik nedvesebb, csak fel kellene ismerni, hogy mind egyformán nedves. Így ír róla: Többé már nem belülről szemléled a kinti világot. Nem te nézed a Kozmoszt, hanem te magad vagy a Kozmosz. [ ] A nap nem rád süt, hanem benned, galaxisok születnek és enyésznek el szívedben. Az idő és a tér pisla fényként táncol a ragyogó Üresség arcán, s az egész világ súlytalanná válik. Egyetlen hörpintésre eltűnik torkodban az egész Tejút, Gaia a tenyeredben reszket áldásra várva, és mindebben nincsen semmi rendkívüli, és te sem látod annak. (Wilber, 2003: 167.) Az IKT legfontosabb munkaszintjei a tudati fejlődés modell tükrében A Tudati fejlődés modell Wilber később a holon-elmélet alapján részletesen átdolgozta és kibővítette ezt a fejlődési modellt (Wilber, 1999, 2003, 2006), számos keleti és nyugati elméletalkotó (pl. A. Maslow, L. Kohlberg, J. Loevinger) és sok-sok kutatás empirikus, fenomenológiai és értelmező munkája során felhalmozott bizonyíték felhasználásával, megalkotva a Tudati fejlődés modelljét. A tudat fejlődési folyamatát egy létra alakjában ábrázolja. (L.: A TUDAT ALAPSTRUKTÚRÁI Ábra). A fordulópontok, a lépcsőfokok kidolgozása elméleti és klinikai szakemberek (pl. M. Mahler, O. Kernberg, H. Kohut, G. és R. Blanc, C. G. Jung) munkájának szintézise nyomán történt, így kristályosodtak ki a fejlődésbeli szakaszok, vagy, ahogy Wilber nevezi holarchiák. A tudatosság létrájának három fontos összetevője van: a létra, a mászó, és a látvány. A létra a tudatosság alapvető lépcsőfokaiból (holonjaiból) tevődik össze, ezek a fordulópontok az emberi fejlődés során bekövetkező nagy jelentőségű útelágazások, melyekhez érve a mászónak, vagyis az énnek (a személy, a szelf-rendszer) döntenie kell, hogy hogyan, merre megy tovább. Amikor azonosul egy adott szinttel, akkor jönnek létre az énfejlődés eltérő szintjei, vagyis minden szakaszban másként látjuk (látvány) önmagunkat és a Másikat, a világot (azaz más az énidentitás, az énszükségletek és az erkölcsi érzék). Wilber szerint a patológiák magyarázata az, hogy minden fordulópontnál, és annak minden fázisában történhetnek balesetek a létrán való felkapaszkodás során, ezért gyakran előfordul, hogy az én egy-egy szintről sérülten, egy-egy tagját elveszítve vánszorog tovább. Ezek a leszakadt én-darabkák pedig ott ragadnak a pince-szinten, ragaszkodva ahhoz az alacsonyabb szintű világképhez, ahol leszakadtak, figyelmet és energiát igényelnek, és nem is csak ők maguk, hanem az ellenük való védekezés is. A fordulópontok: A tudat fejlődési folyamatának során mindenki alulról indul, és mindig csak a következő fokra léphet, egyetlen fok sem ugorható át. Minden egyes fordulópont három fázisból áll: nemkettős 9 kauzális TRANSZ- PERSZO- 8 szubtilis NÁLIS KENTAUR ÉRETT ÉN SZEREP- ÉN FOGALMI ÉN ÉRZELMI ÉN TESTI ÉN 7 okkult (önmeghaladás) 6 víziologika 5 formális-reflexív (önmegvalósítás) 4 - szabály/szerep-elme (önbecsülés) 3 leképező elme (másokhoz tartozás) 2 fantazmikus-érzelmi (biztonság) 1 szenzomotoros-fizikai (fiziológiai) 0 differenciálatlan vagy regresszív ősmátrix 6. ábra: A tudat alapstruktúrái (Wilber, 2003 alapján) 30/48

31 (1) az első az azonosulás (fúzió/beágyazódás), amikor az én eggyé válik a szinttel, amire lépett, (2) a második fázis az azonosság megtagadása (differenciáció/meghaladás), mely során lassanként e szint fölé emelkedik, elkülönül tőle, (3) és a harmadik fázis az integráció (megőrzés/az előző szakasz beépítése), mely során azonosul az újabb szinttel, berendezkedik benne, és az újabb, tágabb tudat magába foglalja az előző szintet. Wilber hangsúlyozza, hogy minden lépcsőfokon végig kell menni ahhoz, hogy az én a fejlődésnek az érett, majd a transz- fokát elérje, és ez semmiképpen sem azonos a csecsemő- vagy gyermekkori pre-ego -val, A transzperszonális pszichológiának éppen azt a, korábban általa is képviselt tévedését ( pre-trans fallacy ) szeretné megcáfolni, hogy csak két fokozat létezik: az ego és a nem-ego, és az ebből következtetett nézetet, hogy minden, ami ego - az rossz, és minden, ami nem-ego - az jó (Wilber, 2006). Ugyanis a pre-ego is nem-ego, mégsem a szabadság és az érettség tartománya, hanem a kiszolgáltatottságé, függésé, szorongásé. Wilber szerint a csecsemő, és az egyén, aki megrekedt ebben a fázisban sekélyes világban él, és nem képes valódi szeretetet tanúsítani, mert nem képes megérteni a másik ember szempontjait, így nem tud együttérezni, jóindulatú vagy altruista lenni. Ennek alapján különbség van a patológiák között is, minden egyes szinten bekövetkezhet sérülés a tudat fejlődésében, és ennek megfelelően minden szinthez sorolhatók bizonyos pszichopatológiák és pszichoterápiás módszerek. Ezekre most nem áll módunkban kitérni, de fontos kihangsúlyoznunk, hogy a wilberi rendszerben a pre-ego szakaszokhoz (a 4. ábrán az 1-4 szakaszok) köthető pszichopatológiák (pszichózis, skizofrénia, súlyos affektív zavarok ) és az ide kapcsolódó élményanyagokat aktivizáló regresszív állapotok nem azonosak a transzperszonális szintekhez köthető krízisekkel és módosult tudatállapotokkal. Az IKT munkaszintjei Wilber szerint a tudat egyes alapstruktúráihoz köthető események lenyomatai megmaradnak, és megőrzik a szintnek a világképét is. A regresszív állapotok eléréséről azt írja, hogy ezek az eredeti benyomások egyes terápiák, meditatív gyakorlatok, drogok vagy erős stressz következtében elérhetővé válnak (mivel a magasabb szintű paradigma átmenetileg felfüggesztésre kerül), de még ebben az állapotban is néhány másodperc, esetleg néhány perc múlva visszatér a magasabb szintű világkép, és az ember tüstént értelmezi a benyomásokat (Wilber, 2003: 188). Az IKT célja éppen ezeknek az állapotoknak az elérése. Ugyanakkor a magasabb szintű tudat-állapotokba való betekintés is megtörténhet, hiszen a mászó, a szelf-rendszer össze-vissza mászkál a tudatstruktúrák létráján: Egyszer csúcsélményre tesz szert és bepillantást nyer egy magasabb régióba, azután visszaesik a tényleges, az adott pillanatnak megfelelő én-stádiumba. Máskor meg a magasabb szintek megízlelése olyan sokkolóan hat az énre, hogy visszaesik egy korábbi fordulópontra, ahol még fixációkkal, elfojtással, és egyéb 31/48

32 elintézetlen ügyekkel bajlódott. Ahogy az énfejlődés halad előre, úgy ezek a korábbi, kényes pontok egyre inkább kitűnnek. (Wilber, 2003:212) Az IKT gyakorlatában a tudati állapotoknak széles skálájával dolgozunk. A mozgás, a tánc, a testi szintű munka akarva-akaratlanul tudatállapotokat és tudatállapot-változásokat okoz az emberben (Kiss, Varga 2007). Elősegíti régebbi, korai élmények és tudatállapotok felidézését, újraélését, olykor újrastrukturálását, de lehetővé teszi új élmények, tudatállapotok megélését, adaptív viselkedésmódok megtapasztalását is (im: 5). A fenti munka három olyan tudatállapot bemutatására tér ki, melyeket az integrált kifejezés- és táncterápia gyakran használ: a hétköznapi transzokra, a rituálékra és a kreatív káosz állapotaira. Az alábbiakban csupán felsorolom az IKT fontosabb munkaszintjeit, és jellemzőit a jobb áttekinthetőség kedvéért hozzárendelve őket wilberi tudatstruktúrákhoz: 1. Az ősmátrix és a testi én kikelése IKT-ban: Munka a testtel, a mozgással 2. Az érzelmi én születése IKT-ban: Munka a kapcsolatokkal, testi kapcsolódással 3. A fogalmi én születése IKT-ban: Munka a szimbólumokkal, a rituálékkal 4. A szerep-én születése (Wilber szerint ehhez a szinthez rendelhető terápiafajták a sorskönyanalízisek és a családterápia.) IKT-ban: Munka szerepekkel, a családi rendszerrel és transzgenerációs mintákkal, a kiemelt térrel 5. A világcentrikus /érett/ ego IKT-ban: Az elfogadás, az ítélkezés-mentes szemlélet 6. A kentaur - IKT-ban: Test és elme integrációja. A Tanú állapot 7. A transzperszonális küszöbe Munka a megváltozott tudatállapotokkal A transzperszonális szinttel kapcsolatban azt gondolom, akár figyelmeztetésként is értékelhetjük Wilber meghatározását: A transzperszonális pszichológia tehát nem teljes pszichospirituális vagy tökéletesen átalakító ösvény [ ]; nem vezet el a végső szabadsághoz vagy a radikális transzcendenciához. [ ] Egyszerűbben fogalmazva: a transzperszonális pszichológusok a lélek méltatói, olyan gnosztikus közvetítők, akiknek a szerepére azért van szükség, mert bármilyen hihetetlenül hangzik is a modern lélektan elfeledkezett a lélekről, a saját pszichéjéről (!), amit pedig mindig is az időben véges és az időben végtelen (örök) közötti átmenetnek tartottak. A lélek még ma is afelé mutat a szívben, ahol az Isteni új életre kelti a Halandót, és csendesen új sorsról tanítja a Tudatot. A transzperszonális pszichológusok csupán hallgatagon ülnek a keresztútnál, és irányt mutatnak nem tesznek se többet, se kevesebbet. (im.) 5.2 A szűkebb család? A magyarországi mozgás- és táncterápiás, valamint testtudati terápiás módszereket, ill. e módszerek szakembereit az 1992-ben alakult Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (MMTE) fogja össze. Tagságuk között megtalálhatóak a következő módszerek képviselői: pszichodinamikus mozgás- és táncterápia (PMT), csoportanalitikus mozgás- és táncterápia, integrált kifejezés- és táncterápia (IKT), dance/movement therapy (DMT), danceabilty, body mind centering (BMC), Feldenkrais módszer, Alexander technika stb. E módszerek közül jelen pillanatban a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia az egyetlen akkreditált, a Pszichoterápiás Tanács által elfogadott pszichoterápiás módszer (Kiss, Varga, 2007). 32/48

33 Az IKT, bár a mozgásterápia képezi az alapját, éppúgy, vagy talán még inkább beletartozik a kifejezés-terápiák és művészet-terápiák családjába, mint a táncterápiáéba. Az elméleti részben említett kifejezés-művészetek-terápiák (EXA-Expressive Arts) igen közeli rokonok lehetnek. Az IKT, mint kifejezésművészetek-terápia Az IKT nemrégiben kezdett el magáról a kifejezésművészetek-terápia kontextusában gondolkodni, Kiss Tibor Cece felvetését követően (Kiss, 2010). Ha ezt a rokonságot szeretnénk alátámasztani, elég csak olyan kulcstényezőkre utalnunk, mint a multimodalitás érzékszervi értelemben (minden érzékszervünket mozgósítja), és művészeti modalitás értelemben is, vagy az expresszív és receptív, ill. a folyamat-orientált működésmód, melyben a hangsúly a folyamaton és nem a végterméken van (nem kell, hogy esztétikus, szép legyen az alkotás). Szerte a világon számos kifejezésművészetek-terápiás iskola, műhely, munkacsoport létezik, melyeket összeköt a fentebb részletezett multimodális megközelítés, elkülöníthetők azonban eltérő hangsúlyaik alapján. Csupán szemléltetés a célunk az alábbi ábrával, mely az IKT helyének érzékeltetése céljából készült: a nyilvánvalóan sokkal számosabb kifejezésművészetek-terápiás irányzat közül most kettőt helyeztünk el egymáshoz viszonyítva a specializált művészet-terápiák erőterében. A Vija B. Lusebrink és Lisa D. Hinz nevével fémjelzett expressive therapies continuum (ETC), például nagyobb hangsúllyal használja a vizuális művészetek eszköztárát, a manuális kreatív ETC IKT EXA Expressive Arts (kifejezésművészetek terápia) technikákat (Hintz, 2009), míg az integrált kifejezés- és táncterápia (IKT) jobban épít a mozgás-táncterápiás ill. színházi technikákra, miközben alkalmazza a vizuális művészetek, a költészet stb. eszközeit is. Az IKT tulajdonképpen még keresi a helyét, hiszen az alapító, Wilfried Gürtler halála után 7 évvel, 7. Ábra: Az IKT helye a kifejezésművészetek-terápiákon (EXA) belül, a specializált művészet-terápiák (zene, vizuális stb.) viszonylatában. Példa az egyes irányzatok (pl. ETC, IKT) között mutatkozó lehetséges hangsúly-eltolódásokra (Kiss, 2010 alapján) most elérkezett oda, hogy több szempontból is (újra-)definiálja önmagát. Az IKT-team és a formálódó Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület részben az alapító gyökereire, hagyományaira támaszkodik, részben a saját útját járva alakítja tovább a módszert. 33/48

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ

NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE A képzés 2015. szeptember 11.-én indul és 2016. április 8.-án zárul. A képzési folyamat elemei: 4x2 nap (72 óra), elsősorban

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

Alapfogalmak. Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 2010.06.20. Pszichdráma-2006.04.26.

Alapfogalmak. Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 2010.06.20. Pszichdráma-2006.04.26. Pszichodráma Alapfogalmak Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 Mi a pszichodráma? Feltáró és tüneti jellegű csoportpszichoterápiás módszer Az

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14.

A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai. Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. A dadogás komplex művészeti terápiás programjának gyakorlati tapasztalatai Molnárné Bogáth Réka Kozmutza Flóra EGYMI, Budapest 2011. november 14. Máshogy mondom, furcsa módon Te a Földön én a Holdon Mondd

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Páll Orsolya Emese, Kiss Tibor Cece: Az integrált kifejezés- és táncterápiáról (IKT) 1

Páll Orsolya Emese, Kiss Tibor Cece: Az integrált kifejezés- és táncterápiáról (IKT) 1 Páll Orsolya Emese, Kiss Tibor Cece: Az integrált kifejezés- és táncterápiáról (IKT) 1 Prológus néhány pillanatkép a XXV. Családterápiás Vándorgyűlésen tartott workshopról ( Mozgásban a család Integrált

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6

NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával rendelkezik.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon

Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Kreatív Napok 2015 Test és testtudat a mese- és művészetterápiákon Mosoly tevékenység Ingyenes mese- és művészetterápiákkal segítünk a testi betegséggel együtt járó lelki problémák feldolgozásában kiegészítjük

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27.

Tudatos jelenlét. Intenzív Mindfulness tréning. Dr. Szondy Mátéval. a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével. 2015. szeptember 25-27. Tudatos jelenlét Intenzív Mindfulness tréning Dr. Szondy Mátéval a pozitív pszichológia elismert hazai szakértőjével 2015. szeptember 25-27. Fotó: Iswanto Arif Vezetőknek, akiknek számít önmaguk hatékonysága

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

Hippocampus Intezet. ÖT-ELEMTAN képzés Budapesten

Hippocampus Intezet. ÖT-ELEMTAN képzés Budapesten Hippocampus Intezet ÖT-ELEMTAN képzés Budapesten Idõpont: 2008. április 11-12-13. Részvételi díj: 15. 000 Ft/ nap; az elsõ nap ingyenes /konzultáció/ A tanfolyam célja A bioenergetikai folyamatok szisztematikus

Részletesebben

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN

NORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában Gyöngyösiné Kiss Enikő

Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában Gyöngyösiné Kiss Enikő Az önmegvalósítás és pozitív önértékelés szükségletei Maslow és Rogers pszichológiájában Gyöngyösiné Kiss Enikő Megjelent: Gyöngyösiné Kiss Enikő, Oláh Attila (szerk.) (2007): Vázlatok a személyiségről

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

A Megoldásközpontú coaching lehetőségei a családi vállalkozások fejlesztésében. Dr. Boros Mária pszichológus, szupervízor coach

A Megoldásközpontú coaching lehetőségei a családi vállalkozások fejlesztésében. Dr. Boros Mária pszichológus, szupervízor coach A Megoldásközpontú coaching lehetőségei a családi vállalkozások fejlesztésében Dr. Boros Mária pszichológus, szupervízor coach Mi a coaching? A coaching angol eredetű szó, amely edzést jelent. A coaching

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs

Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs Pszichoterápia szakvizsga tételei, Pécs 1. Általános pszichoterápiás kérdések 1.1. A pszichoterápia története, hazai története, jelen helyzete 1.2. A pszichoterápiás diagnosztikai rendszerek 1.3. A pszichoterápiás

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul)

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul) www.fokuszmodszer.hu A fókuszolás-orientált /i rend/ (A Kántor Árpád, a New York-i TFI által elismert fókusz koordinátor jelölt, valamint Molnár Emese és Szilágyi Veronika fókuszolás-orientált terapeuta

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető 9

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető 9 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 9 1. rész 13 Mielőtt belevágsz 13 Köztes megálló 1. 23 Coachingülés előtt 33 Köztes megálló 2. 47 Mitől lesz coaching a coaching? 51 Mi működik a coachingban? 65 A szavak valóságot

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti terapeuta Kovács Judit: Rogimund fája vagyok / részlet/

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Diagnózistól a megoldásig

Diagnózistól a megoldásig Referenciáink: Diagnózistól a megoldásig Sokrétű tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek munkáját hangoljuk össze annak érdekében, hogy a vezetőfejlesztés területén a lehető legnagyobb hatékonysággal

Részletesebben

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A boldogság két

Részletesebben

A COACHING MEGHATÁROZÁSA

A COACHING MEGHATÁROZÁSA A COACHING MINT A FELNŐTTOKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK SAJÁTOS TERÜLETE Benkei Kovács Balázs PhD ELTE PPK Andragógia Tanszék A COACHING MEGHATÁROZÁSA - Személyre szabott vezetőfejlesztés, ami egy partneri viszonyon,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Patandzsali Jóga szútrái

Patandzsali Jóga szútrái Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc

HÁZUNK NÉPE. A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai. Pálhegyi Ferenc HÁZUNK NÉPE A bibliai házassággondozás és gyermeknevelés körvonalai Pálhegyi Ferenc TARTALOMJEGYZÉK Prológus 11 A pszichoterápia tüneteket kezel, Isten Igéje gyógyít 13 Tudomány-e a pszichológia? 13 A

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

PSZICHOTERÁPI DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS. http://psychiatry.pote.hu

PSZICHOTERÁPI DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS. http://psychiatry.pote.hu PSZICHOTERÁPI PIÁK DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS http://psychiatry.pote.hu A pszichoterápia definíciója miről beszélünk? A pszichoterápiás elméletek összetevői

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben