A Duna-hajózás az európai közlekedési térben és jelentõsége a parti országok számára
|
|
- György Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Erdõsi Ferenc A Duna-hajózás az európai közlekedési térben és jelentõsége a parti országok számára 30 Európa nyugati felében a Duna a leghosszabb hajózható folyó, sõt az 1993-tól mûködõ új Duna Majna-csatornával a Rajnához csatlakozva a mintegy 3800 km hosszú, nagy hajókkal járható, egyedülálló transzkontinentális vízi út tekintélyes része. Nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is lehetõséget nyújt arra, hogy Rotterdam és a Fekete-tenger között az Északi-tenger Atlanti-óceán Földközi-tenger, Feketetenger irányú kerülõ tengeri úthoz képest fele olyan hosszú hajóutat vegyék igénybe a szállítmányok. Ezzel a lehetõséggel azonban csak kivételes esetben élnek a szállíttatók, mivel a tengeri út (Dél-Európa megkerülésével, a Földközi-tengeren keresztül) gazdasági szempontból jóval kedvezõbb lehetõségeket nyújt a következõ okok miatt: A DMR vízi úton összesen kb. 40 vízlépcsõt kell legyõznie a hajóknak, ami nemcsak drágítja (zsilipelés, használati díj), hanem túl idõigényessé is teszi a belvízi szállítást. A belvízinél jóval nagyobb befogadóképességû tengeri hajók egységnyi távolságra számított költsége általában lényegesen kisebb. (A Duna Majna-csatorna legtöbb zsilipjén a több tagból álló széles tolatmányokkal nem lehet átkelni, az önjáró hajók vagy az egy sorban vontatott, illetve tolt uszályok, illetve bárkák hordképessége pedig max t lehet.) A tengeri út nagyobb szállítási kereslettel rendelkezõ kikötõk érintésére, a szállítási kapacitás jobb kihasználására nyújt lehetõséget. A tengeri kikötõk mûszaki felszereltsége még a Földközi-tenger keleti medencéjében is színvonalasabb, hatékonyabb az árukezelés, a rakodás, elõnyösebbek a logisztikai szolgáltatások, mint a volt szocialista országok legtöbb dunai kikötõjében. A dunai vízi út gazdaságilag jóval fejletlenebb területeket köt össze, mint a rajnai (kisebb a gazdasági potenciál, alacsonyabb a település- és népsûrûség, ennélfogva a fajlagos szállítási igény is). A Rajna-torkolat a Föld egyik legnagyobb teljesítményû gazdasági erõközpontjába fut bele, ezzel szemben a Duna torkolatának tágabb régiója (a Feketetenger teljes partvidéke Törökországig és Grúziáig) gazdasági potenciálban, illetve értéktermelésben messze az EU15, sõt az EU27 átlaga alatti szintet képvisel. A Rajna a számos hajózható mellékfolyójával és az azokhoz csatlakozó, Franciaország, Svájc, Belgium, Észak- Németország és Észak-Csehország elérését is lehetõvé tevõ csatornákkal kiterjedt nemzetközi belvízi hajózási rendszert alkot. Ezzel szemben a Dunának alig van valójában hajózható mellékfolyója (a Tiszán, a Körösökön, a Dráván alig van forgalom, a Száva ugyan Sziszekig járható, de a vízi utakkal szemben támasztott igényeknek 2/3 hosszban már nem felel meg), és a hálózatosítási tervek (pl. a Duna Odera/Elba-csatorna, a Duna Thesszaloniki és az Adriát elérõ Száva Kulpa irreális vízi út) megvalósításával még hosszú távon sem lehet számolni. (A Vukovár Samac-csatorna ugyan kétségtelenül függetlenítené a horvátokat Szerbiától nem kellene a Duna eléréséhez a szerbiai Száva-szakaszon keresztül közlekedni azonban a közeljövõbeni megépítésérõl mostanában elhallgattak az e tekintetben a közelmúltban még nagyon lelkes és ambiciózus horvátországi vízépítési körökben.) A természetföldrajzi adottságok (vízjárás, víziút-méret) és az aránylag kevés jól hajózható mellékfolyó kedvezõtlenebb feltételeket nyújt a Dunán a vízi közlekedéshez, mint a Rajna, vagy bizonyos tekintetben a Volga. Ennek következtében már a XIX-XX. század fordulóján is a Duna forgalma (évi 3 millió tonna) a rajnainak csupán az egy hetedét tette ki, azóta bizonyos felzárkózási folyamat megindult, de még ma is csupán bõ egynegyede (évi millió tonna) a rajnainak. A dunai vízi út jelentõs része olyan térségen vezet át, amely a történelem során politikailag meglehetõsen labilisnak bizonyult. Egyértelmûen nehezen megválaszolható kérdés, hogy a különbözõ rendkívüli eseményekre a szárazföldi közlekedési pályák, vagy a vízi utak érzékenyebbek-e? Felszínes megközelítéssel úgy tûnhet, hogy a vasúti pályák és utak a szenzibilisebbek, mert akár egyetlen (kis anyagigényû) robbantással, kommandós elfoglalási akcióval egy idõre használhatatlanná lehet tenni, ki lehet kapcsolni a forgalomból, de békeidõben a természeti katasztrófák (árvíz, hegyomlás), vagy súlyosabb mûszaki hibák (karambolok, sínek elmozdulása, síntörések stb.) is megbéníthatják a forgalmat. Ezzel szemben a vízállás extremitásaitól eltekintve a Duna-hajózást a különbözõ vis maior helyzetek és események nehezebben képesek befolyásolni. Az elmúlt bõ évszázad vonatkozó eseményeinek elemzése után azonban leegyszerûsítettnek látszik az elõbbi megállapítás. Egyfelõl azért, mert a szárazföldi közlekedés hálózatosságából adódóan szinte minden esetben elkerüléssel, más útvonal választásával pozitív módon, hatékonyan lehet reagálni a rövidebb-hosszabb ideig fennálló akadályra, míg a dunai transz- és internacionális vízi útnak nincs alternatívája. Másfelõl az is bebizonyosodott, hogy a hídroncsok képesek teljesen leblokkolni a hajózást. (Legutóbb a szerbiai folyószakaszon a NATO évi légi csapásai után.) A dunai teherforgalom alakulásának országonkénti jellegzetességei az közötti idõszakban Nemzetközi vízi út státusából adódóan a Dunának még a nemzetközi forgalmát is csak mérsékelten befolyásolta az 1950-es években a hidegháborús politikai légkör, azaz a szocialista és kapitalista országok közötti feszültség, illetve a Jugoszlávia és a többi szocialista ország közötti több mint barátságtalan viszony 1948 és 1953 között. Paradox módon éppen az európai politikai légkör javulásának idején, az 1970-es évek második felétõl indult meg és az 1980-as években gyorsult fel a forgalom visszaesése (1. táblázat) a gazdasági szerkezet átalakulásával járó (tömegáru) szállítási igénycsökkenés következtében (fõként a szállításigényes iparágak, a kohászat, bányászat válságos helyzete, a nehézvegyipar, építõanyag- és építõipar teljesítményének kisebbedése folytán), valamint azért, mert megszûnt Nyugat-Európának a szocialista országok gabonájára való rászorultsága. A délszláv térségben folyó polgárháború és a vele kapcsolatos embargó az 1990-es évek elsõ felében kedvezõtlen kö-
2 TANULMÁNY vetkezményekkel járt a jugoszláviai folyamszakasz forgalmára, aminek negatív hatása fõként a szomszédos országokban mutatkozott meg. A legmélyebb szintre 1994-ben sülylyedt a teljes forgalom, majd a lassú növekedést az évi NATO légi csapások ismét megtörték, amelyek a szerbiai hidak többségét a mederbe rogyasztva hosszú idõre teljesen átjárhatatlanná tették a szerbiai Duna-szakaszt, de még ezután is a provizórikus megoldások évekig csak erõsen korlátozott átmenõ forgalmat tettek lehetõvé. Ezért a távolsági nemzetközi közlekedés két szakaszra különült el, a Fekete-tengerig tartó keletire és a Duna Majna csatorna felé kapcsolattal rendelkezõ északnyugatira. 1. táblázat A Duna teljes forgalmának alakulása 1950-tõl (a tonna árutömeg alapján) Az egy évre jutó átlagos forgalomnövekedés/csökkenés, % Idõszak Az országokból a Dunán kivitt árutömeg A belföldi dunai szállítás A tenger felõl a Szulina-csatornán át érkezõ árutömeg Összesen A teljes kikötõi átrakás ,20 10,40 62,80 10,80 12, ,90 12,10 2,50 9,10 12, ,70 6,80 30,80 6,00 6, ,00 1,62 6,64 1,38 2, ,40 8,09 8,65 6,49 5, ,78 22,70 3,56 7,42* 4,56 * az összehasonlíthatóság érdekében csak a Szulina adatait vettük figyelembe, mivel 2000-ig a Duna Bizottság statisztikai évkönyvei nem tartalmazták a Kilia-csatorna, de az 1982-tõl üzemelõ Duna Fekete-tenger-csatorna és az 1993-tól üzemelõ Duna Majna-csatorna adatait sem. Az évi idõszakról hiányoznak az országokba a Dunán behozott árumennyiségek is (ezeknek csak egy része érkezik a dunai vízi út két végén levõ csatornákon keresztül, más részük a belsõ országok pl. Bulgária és Szlovákia közötti forgalomból adódik). Az Újvidék térségi mederszakasz használhatatlanságát csak kis mértékben sikerült kerülõutakon kombinált szállítással (Szegedig vasúton, majd tovább hajókkal a Tiszán és az Al-Dunán) ellensúlyozni. A szerbiai szakasz átmeneti kiiktatódása legkevésbé a vízi út végpont Romániát sújtotta, viszont a feltételezhetõvel szemben a Szerbiától ugyancsak távoli Ausztriát és Németországot is erõsen. Kétségtelen, hogy az utóbbiak forgalmának összeomlásában más tényezõk is közrejátszottak. A forgalom 2000-tõl tapasztalható újbóli élénkülése 2006-tól megtorpant, majd a 2008 õszétõl világméreteket öltõ pénzügyi/gazdasági válság újból erõs forgalom-visszaeséshez vezetett. Az 1990-es évek derekától a 2006-ig eltelt idõszakban a dunai áruforgalom összetevõi közül a belföldi forgalom nagyobb mértékben növekedett, mint az export szállítmányoké, míg a Szulina-csatornán a forgalom 1998-ban hirtelen az (erõs) egynegyedére esett vissza és azóta sem tapasztalható tartós növekedési tendencia. Az utóbbi rejtélyes jelenségre feltehetõen a delta forgalom nagyobb részének az idõközben rendbetett Kilia-ágra való átterelõdése lehet a magyarázat, viszont a Duna Fekete-tenger csatorna versenye aligha játszhat közre a hirtelen radikális forgalomáthelyezõdésben, mivel az akkor már másfél évtized óta használatban volt. (E tengeri csatorna használati díja ugyan többször is változott, azonban ezek nem vezethettek az említett radikális változásokhoz, csak legfeljebb 5 10%-os forgalomkisebbedéshez.) A kikötõkbeni összes átrakás a legtöbb évtizedben tendenciájában ugyan követte a dunai hajóforgalomét, azonban nem elhanyagolhatóak a növekedési és csökkenési százalékos különbségek a két értéksor között (2. táblázat). A kikötõi forgalom az 1970-es évek végéig gyorsabban növekedett a hajóforgalomhoz képest, ezzel szemben az 1980-as években nagyobb, az 1990-es években kisebb mértékû volt a visszaesés, mint ahogyan századunk elején az egy évre számított növekedés is messze elmaradt a hajóforgalomhoz képest. Ezek a számszerû anomáliák alapvetõen forgalomtechnikai és számbavételi okokra vezethetõk vissza. Gyorsabban növekszik a rakodási forgalom, ha a szállítmányok túlnyomó részének ki- és berakása dunai kikötõkben történik és tömegében lassabban növekszik, ha csupán egyszeri kikötõi be-, vagy kirakásra kerül sor. (Pl. a tenger, vagy a DMR-csatorna felõl érkezõ hajó csupán kirakódik, vagy ellenkezõ irányban a dunai kikötõkben berakott szállítmányt a hajó kiviszi a tengerre, vagy tovább folytatja az útját a DMR-csatornán.) A másik tényezõ, ami a kétféle adatsor közötti arányokat az utóbbi fél évszázadban módosította, a nem parti országokban (pl. Hollandia, Belgium, Franciaország) regisztrált hajók jelenlétének mennyiségi változása. 31
3 2. táblázat A Duna-kikötõk átrakó forgalmának alakulása országonként (lobogók szerint) Az % % % % % % % évi %- ában Románia , , , , , , , ,0 672,8 Ukrajna , , , , , , , ,7 456,9 Moldávia 25,0 Bulgária , , , , , , , ,0 596,7 Szerbia , , , , , , ,0 665,7 Horvátország ,0 Magyarország , , , , , , , ,0 736,9 Szlovákia , , , , , , , ,0 220,2 Ausztria , , , , , , , ,0 684,9 Németország , , , , , , ,0 536,4 Összesen , , , , , , , ,7 390,1 A Duna szerepe az egyes országok áruszállításában A Duna szerepe a parti országok áruszállításában csökkenõ irányzatú. Korunkban a részarányát tekintve már kifejezetten alárendelt közlekedési alágazattá degradálódott a szállított árutömeg, de még a tkm-teljesítmény alapján is (3. táblázat), mivel lényegében csak a fajlagosan kis értékû tömegáruk kikötõtõl kikötõig tartó szállításában maradt versenyképes a vasúttal és még inkább a közúti fuvarozással szemben. A modal spliten belüli arányokon túlmenõen a Duna országonként rendkívül eltérõ szállítási jelentõségének megjelenítésére olyan fajlagos adatok is megfelelõ kifejezõ erõvel bírnak, mint az egy lakosra, valamint egy folyamkilométerre jutó tonna-, illetve tkm-mennyiség. Mivel a Duna Bizottság a teljes dunai forgalmat tkm-ben nem adja meg, ezért be kell érnünk a fajlagos szállított tömeg (t) mennyiségek összehasonlításával. Az egy lakosra jutó dunai szállítmányok tonnasúlya tekintetében 2006-ban messze kiemelkedett Szerbia értéke (1,73 t), majd a további elõkelõ helyeket Románia és Magyarország foglalta el, míg a legutolsókat Moldávia, valamint Horvátország és Németország. Az egy folyamkilométerre jutó tömeg a deltában csak viszonylag rövid partszakaszszal rendelkezõ Ukrajnában a legnagyobb (közel 64 ezer t), több mint kétszerese a dunai átlagnak. Ugyan formálisan Németország áll a második helyen, de a kiterjedt rajnai víziút-rendszer figyelmen kívül hagyásával ez értékelhetetlen adat. Az igazi második Magyarország, míg Románia a 3. helyezett. A messze legkisebb fajlagos értékek Horvátországot és a Prut torkolatában mindössze 3 km-es dunai partszakasszal rendelkezõ Moldáviát jellemzik. 3. táblázat A Duna szerepe az egyes országok áruszállításában 2006-ban A Duna részaránya az ország teljes szállításából tonna tkm Az egy lakosra jutó dunai szállítás Az egy folyamkilométerre jutó forgalom összesen Ebbõl belföldi Az egy folyamkilométerre jutó kikötõi forgalom összesen alapján % % tonna tonna tonna tonna Ukrajna 0,1 0,8 0, Moldávia 95,0 98,0 0, Románia 2,7 7,1 0, Bulgária 0,0 0,2 0, Szerbia 0,1 0,4 1, Horvátország 0,0 0,0 0, Magyarország 0,0 0,2 0, Szlovákia 0,0 0,1 0, Ausztria 0,1 0,3 1, Németország 0, Összesen 0,
4 Az átlagos szállítási távolság és a forgalom fõ iránya A dunai vízi út alapvetõen a közepesen nagy távolságú teherszállítás pályája, illetve eszköze. Az átlagos szállítási távolság a Dunán 1988-ban 368,6 km volt (tehát nagyjából annyi, mint a Mohács Gyõr, vagy a Belgrád Paks távolság), ez azonban még fele annyi sincs, mint a két és félszer rövidebb Rajnán (ott közel 800 km). A dunai szállítások átlagos távolságának alakulásáról nem mindegyik ország közöl adatokat. A rendelkezésre állók alapján megállapítható, hogy 2006-ban legrövidebb utat a hajók a belföldi szolgáltatások teljesítésekor teszik meg (29,2 98,1 km között) és e távolságok nem függenek az adott országhoz (egy vagy két partján) tartozó Duna-szakasz hosszától; a külföldi kikötõk közötti szolgáltatások átlagos hossza 373,2 km (Magyarország hajói esetében) és 1662,4 km (Szlovákia hajói) között szóródik; az országból való kiszállítás átlagos távolsága 174,9 km (Magyarország) és 1181,2 km (Horvátország) között szóródik, tehát kisebb a külföldi kikötõk közöttinél; az országba való beszállítás átlagos távolsága 184,1 km (Magyarország) és 1330,6 km (Ukrajna) között váltakozik, azaz nem lényegesen hosszabb a beszállítás átlagos útvonala a kiszállításokhoz képest. A vízi forgalmat a hegymenetben történõ szállítás túlsúlya jellemzi, annak következtében, hogy a vízi útra alkalmas ömlesztett tömegáruk jó része a fejletlenebb Délkelet-Európából áramlik a fejlettebb feldolgozó, felhasználó Felsõ-Duna menti régiók felé. A második világháború elõtti és alatti forgalmat az Ausztria és Németország felé irányított (stratégiai fontosságú) nyersanyagok (kõolaj, fa, bauxit) és mezõgazdasági termékek (búza, kukorica) jellemezték. A világháború után ezeket a termékeket a szocialista tervgazdaságra berendezkedett országok többnyire saját szükségleteik kielégítésére használták fel és csak keveset exportáltak. Hogy mennyire a Kelet-Közép-Európára jellemzõ nehézipari orientáció nyomta rá a szállítás áruféleségek szerinti szerkezetére a bélyegét az államszocializmus idején, azt jelzi az ásványok-ércek, vashulladékok és fémek összesen 63,7%- os, azaz csaknem kétharmados aránya. Második helyet az építõanyagok (fõként ömlesztettek) foglalták el, ezt követték a szilárd tüzelõanyagok (az 1970-es évek második felében még 9-rõl 13 millió tonnára nõtt a szénszállítás), majd a szénhidrogének. Ugyanakkor a gabona csupán 2%-kal részesedett az évi forgalomból. (A XX. század elején még a 30 40%- át tette ki!) Ez a jelenség részben arra vezethetõ vissza, hogy gabonából Ausztria önállóvá vált és Németország, Hollandia ráutaltsága a délkelet-európai gabonára is erõsen csökkent. Másrészt gabona helyett õrleményeket, lisztet exportálnak, mely elég értékes áru ahhoz, hogy más közlekedési eszközzel (vasúton, kamionnal) gazdaságosan szállítsák. TANULMÁNY A forgalom teljes volumenének aktorok szerinti szerkezete. A hazai flották szerepe az országok dunai szállításában és a hazai flották szállítási volumene A Duna menti egykori szocialista országok nemzetközi munkamegosztásának iránya 1945 után megváltozott, az egymás közötti forgalom lebonyolításában a vasúti, majd a közúti közlekedés kapta a döntõ szerepet. Ezeknek a tényezõknek a hatására a háború után a dunai hajózás forgalma csökkent, majd lassan ívelt ismét felfelé, az 1950-es évektõl meggyorsult. Így a teljes dunai teherforgalom között 8,8-szeresére növekedett, ezen belül kisebb arányú (6,0-szeres) volt a más országokba kivitt áruk tétele, viszont átlag feletti (10,1-szeres) volt a belforgalomban szállítottak növekedési üteme, míg a tengerrõl érkezett áruké rendkívüli mértékben (52,9-szeresére) nõtt ban a dunai teljes teherforgalomból az exportszállítások aránya a legnagyobb (erõs 1/3-nyi reprezentációval), míg az importtal kapcsolatos és a belföldi szállítások aránya meglehetõsen közel áll (durván ¼ ¼/), viszont a tranzit alig haladja meg a 15%-ot. Az egyes országok közül a kiszállítás aránya Ukrajnában a legmagasabb, de messze az átlag feletti Horvátországban és Szlovákiában is (4. táblázat). Az importszállítások igen magas arányával Bulgária, továbbá Ausztria tûnik ki. A belföldi viszonylatú vízi szállításnak Romániában a legnagyobb a jelentõsége (a közel 2/3-os részaránnyal), ezzel szemben Horvátországban, Magyarországon és Ukrajnában az országon belüli árumozgatáshoz alig veszik igénybe a vízi utat. A tranzit aránya Magyarországon (azaz a folyam középsõ szakaszán) a legmagasabb, a teljes forgalomnak a gyenge felét teszi ki (4. táblázat). Az egyes országok teljes belvízi forgalmával kapcsolatban a statisztika megkülönbözteti egy ország saját (az országban regisztrált, a hazai lobogó alatt közlekedõ) hajóival végzett szállítások méretét, az ország folyamszakaszán közlekedõ valamennyi (hazai és külföldi) hajó által keltett forgalmat, továbbá az ország kikötõinek együttes és teljes forgalmát. E három forgalomkategória mennyiségi viszonya lényegében a hazai belvízi flotta teljesítõképességétõl, azaz konkrétan attól függ, hogy milyen mértékben képes ellátni a hazai belvízi szállítási igényeket. A két világháború között a dunai flották szállítási kapacitásában az egyik szélsõséget Bulgária képviselte, melynek egyáltalán nem volt távolsági közlekedésre alkalmas hajója (csak mezõgazdasági termények, kõ stb. helyi, kistávolsági közlekedésre alkalmas tonna teherbírású, fából ácsolt dereglyéi). 4. táblázat A dunai teljes teherforgalom tömegének megoszlása viszonylatkategóriák szerint országonként 2006-ban Mértékegység Kiszállítás Beszállítás Belföldi Tranzit Összesen Ukrajna % 90,3 3,7 1,4 4,6 100,0 Románia % 14,4 16,3 63,1 6,2 100,0 Moldávia % 100,0 100,0 33
5 4. táblázat A dunai teljes teherforgalom tömegének megoszlása viszonylatkategóriák szerint országonként 2006-ban Mértékegység Kiszállítás Beszállítás Belföldi Tranzit Összesen Bulgária % 13,3 68,3 18,4 100,0 Szerbia % 11,4 26,4 27,5 34,7 100,0 Horvátország % 67,1 32,3 0,6 100,0 Magyarország % 38,2 15,8 1,1 44,9 100,0 Szlovákia % 70,9 8,4 5,5 15,2 100,0 Ausztria % 15,7 52,4 12,4 19,5 100,0 Németország % 100,0 100,0 Összesen a) b) % 36,8 22,8 25,2 15,2 100,0 a) Németország nélkül, b) Németország, Horvátország és Bulgária nélkül. Mindezek következtében a megoszlási arányok csak hozzávetõleges értékûek. Legnagyobb arányban Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában veszik igénybe a saját hajókat a vízi szállítási igények kielégítéséhez (5. táblázat), míg legkevésbé Horvátországban, Magyarországon és Ausztriában vesznek részt a saját hajók a dunai szállításból. A saját hajókkal végzett szállítások részarányának alakulásában több tényezõ is közrejátszik, mint pl. a saját és az igényelt súlyban kifejezett szállítási kapacitás viszonya, a hajófajták szerinti összetétel mennyiben felel meg az igényeknek, a saját flotta állapota (nagy különbség adódhat a formális, jobbára passzív, csak kockázattal, vagy sehogy sem üzemeltethetõ könyvi állomány és a mûködtethetõ között), továbbá a legerõsebb hatást gyakorolva, a saját és az idegen hajózási társaságok szolgáltatási árai között különbségek. E tényezõk közül legújabban az utóbbi játszik közre a legerõsebben. Mint pl. Magyarországon, ahol a nem jelentéktelen, bár az elvárásoknak korántsem tökéletesen megfelelõ flotta kihasználtsága alacsony, mert a szállíttatók számára a délkelet-európai hajózási társaságok vonzóbbak az alacsonyabb áraikkal. 5. táblázat A saját hajókkal végzett dunai szállítás részaránya, valamint a kikötõi forgalom viszonya az egyes dunai országokban 2006-ban A saját hajókkal végzett szállítások volumene, részaránya az összes-bõl, % A kikötõkben átrakott teljes árumennyiség az országban, A a teljes (saját és külföldi hajókkal) generált forgalomra alapozottan B a saját hajókkal generált forgalomra alapozottan * Németország értelmezhetetlen adatai miatt csak hozzávetõleges értékek ** feltehetõen az adatszolgáltató pontatlan volt a) évi adat A kikötõi átrakás a teljes forgalom %-ában Az egy hajóra jutó forgalom, Ukrajna 5 693,8 55, ,7 95,5 15,3 7,0 Románia ,0 88, ,0 85,3 16,2 7,0 Moldávia 25,0 25,0 100,0 0,7 0,7 Bulgária 3 962,0 72, ,0** 100,0** 17,1 8,4 Szerbia 5 424,0 41, ,0 107,7 21,5 9,0 Horvátország 109,0 8, ,0 100,6 7,1 5,8 Magyarország 753,0 10, ,0 70,0 13,8 1,4 Szlovákia 1 544,0 90, ,0 121,7 6,4 5,8 Ausztria 1 638,3 17, ,0 92,8 57,8 a) 9,7 a) Németország 7 317,0* 7 317,0* 100,0* Oroszország 2,6 Összesen ,9* 59,0* ,0* A B 34
2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila
A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -
RészletesebbenVeszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok
dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenAz infrastruktúra alapjai 9. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás
Az infrastruktúra alapjai 9. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben V.: vízi, csővezetékes és kombinált szállítás A vízi közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre
RészletesebbenA Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata
A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata Előadó: Nagy Dávid, PhD-hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet 2018.10.19. Kecskemét Mire kérjük
RészletesebbenSAJTÓREGGELI 2008. július 23.
SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenA GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban
A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása
RészletesebbenHajózásVilág konferencia
HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:
RészletesebbenTrendforduló volt-e 2013?
STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi
RészletesebbenSzegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.
Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON
RészletesebbenA közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya
A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő
RészletesebbenHajózásVilág Konferencia
A belvízi fuvarozás versenyképessége és lehetőségei Magyar Belvízi Fuvarozók 1 A közút részaránya a vasút és a hajózás hátrányára nő, mára 70 % feletti a közlekedési ágak között A hajózás megkerülhető?
RészletesebbenHatáron átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére
Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi
RészletesebbenHamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039
A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenKELET-EURÓPA NAGY VíZIÚT-RENDSZEREINEK ÉS ORSZÁGAINAK KÖZLEKEDÉSE
TARTALOM I. RÉSZ BELVíZI KÖZLEKEDÉS A BELVíZI KÖZLEKEDÉS FŐBB ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. A belvízi közlekedés rendszerjellemzői 17 2. A belvízi hajózás függése a természeti feltételektől. A hajózás érdekében
RészletesebbenKözép és Kelet-Európa gázellátása
Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2015/83. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2015. III. negyedév
/ STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam. szám. február.. november. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. III. A tartalomból Bevezető... A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai...
RészletesebbenKözlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András
Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet
RészletesebbenA HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG
A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL
RészletesebbenMagyarország szerepe a nemzetközi turizmusban
Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,
RészletesebbenA gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban
2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból
RészletesebbenVÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN
VÍZI SZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A természetes folyami, illetve tengeri utakat igénybe vevő, csak a kikötővel rendelkező helyeket felkeresni tudó szállítási mód. A vízi áruszállítást elsősorban
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenAz infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III.
Az infrastruktúra alapjai 7. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III. A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A vasúti személyforgalom alakulása a világon
RészletesebbenA Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
RészletesebbenXXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred
XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye
RészletesebbenA gabonafuvarozás megbízható partnere a Rail Cargo Hungaria
A gabonafuvarozás megbízható partnere a Rail Cargo Hungaria Kovács Imre CEO, az Igazgatóság elnöke www.railcargo.hu 2012.06.25. ezer tonna A gabonatermés alakulása Magyarországon Gabonatermés 2009-2012
RészletesebbenKözlekedés csoportosítása
Közlekedés csoportosítása 1. Tömegszerűség szempontból való csoportosítás: - Közösségi közlekedés - Saját járművekkel megvalósuló közlekedés 2. Jogi szempontból való csoportosítás - Közhasználatú járművekkel
RészletesebbenMCC a trimodális terminál
MCC a trimodális terminál Budapest, 2019.04.24 Fábián Zoltán Hol vagyunk? Mahart Container Center a TEN folyosók kereszteződésében található, Budapest déli részén, a Csepel sziget északi csücskében a Duna
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA 2012-es szezon értékelése
A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben
RészletesebbenA spot árak alakulása (erucent/liter, eurocent/kg
213/7 Az unió országaiban a tejfelvásárlás az előre jelzetteknek megfelelően marad az előző év azonos időszakának szintjét még mindig nem éri el, bár a különbség csökken. Ez az egy éve fennálló állapot
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI
RészletesebbenVÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.
VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország
RészletesebbenBorpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés
A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 12. szám 28. 23-24. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal A magyar borexport alakulása 2006 els negyedévében 2-3. oldal 1-2. táblázat, 1-8. ábra:
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2015/58. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2015. II. negyedév
15/5 STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 17. szám 1. február. 15. augusztus. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. A tartalomból Bevezető...1 A szállítási ágazat árbevétel-
RészletesebbenHazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)
Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.
RészletesebbenVilágtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé
Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenA közlekedés funkciója a turizmusban
A közlekedés funkciója a turizmusban 2018. 10. 25.. A közlekedés helye a turizmus rendszerében A turizmus alapvető eleme a helyváltoztatás, vagyis az utazás. minden olyan utazást az idegenforgalom részének
RészletesebbenGAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-
GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban
Részletesebben6. előadás: Áruszállítás menedzsmentje
6. előadás: Áruszállítás menedzsmentje A közlekedés személyek és tárgyak helyváltoztatása technikai eszközök, berendezések térbeli, földrajzi távolságok leküzdése Földrajzi elhelyezkedés alapján Szlovákia
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján
Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR szeptember 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 218. szeptember 4. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 218. II. Tartalom Összefoglalás...1 A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai...1 Áruszállítás...1 Személyszállítás...3
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
RészletesebbenA magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai. Budapest, október 4. Kovács Kornél osztályvezető
A magyar közúti árufuvarozás helyzete, kihívásai Budapest, 2017. október 4. Kovács Kornél osztályvezető 1 Magyarország közúti áruszállítási teljesítményének és volumenének alakulása 2001-2016 45000 40000
RészletesebbenVILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS
Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2015/36. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, I. negyedév
/ STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam. szám. február.. május. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek,. I. A tartalomból Bevezető... A szállítási ágazat árbevétel- és létszámadatai...
Részletesebbenwww.interreg-danube.eu/dbs-gateway-region TINA Vienna DBS Gateway Region Regionális- és közlekedésfejlesztés a Duna-Feketetenger (DBS) Régióban egy nemzetközi, több kikötőt összekapcsoló Kapurégió létrehozása
RészletesebbenRichter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.
Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában
RészletesebbenA magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései
A magyar vasúti árufuvarozás aktuális kérdései Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. A magyarországi szállítási piac stagnál 2008 = 100% 103,2% 104,9% 100% 100,0% 93,9% 94,5% 95,3% 94,2% 97,9%
RészletesebbenMTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja
MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)
Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenMiért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.
Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január
RészletesebbenA földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között
A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán
RészletesebbenA magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban
Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XVII. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK MŰTRÁGYA-ÉRTÉKESÍTÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐKNEK I-IV. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVII. évfolyam 1. szám 2016 Megjelenik negyedévente
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenFIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában
FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54
RészletesebbenMagyar Vasút A vasúti árufuvarozási versenyképességi cselekvési terv lehetséges V4 együttműködési területei
Magyar Vasút 2017 A vasúti árufuvarozási versenyképességi cselekvési terv lehetséges V4 együttműködési területei Dr. Kovács Imre Az Igazgatóság elnöke, CEO Zrt. Budapest, 2017. október 3. Tartalomjegyzék
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚNIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenÁruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.
5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.
RészletesebbenHITA roadshow 2012.05.8-10.
HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenBorpiaci információk. IV. évfolyam / 5. szám március hét. Bor piaci jelentés. Magyar bortermékek exportjának alakulása
A K I Borpiaci információk IV. évfolyam / 5. szám 26. március 23. 9-1. hét Bor piaci jelentés Borpiaci információk 2. oldal Magyar bortermékek exportjának alakulása 1-2. táblázat, 1-8. ábra: Belföldi értékesítési
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
RészletesebbenA Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea
RészletesebbenRichter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.
Richter Csoport 2014. I. félévi jelentés 2014. július 31. Összefoglaló 2014. I. félév Konszolidált árbevétel: -5,3% ( ), -1,7% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenRichter Csoport hó I. negyedévi jelentés május 7.
Richter Csoport 2014. I. negyedévi jelentés 2014. május 7. Összefoglaló 2014. I. negyedév Konszolidált árbevétel: -1,0% ( ), +3,1% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban és Ukrajnában valuta
RészletesebbenHírlevél összefoglaló. A Fekete-tenger régiójában rendkívüli termés várható, mind Ukrajnában mind Oroszországban.
Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 7. Hírlevél TERMÉNY
RészletesebbenNormál és széles nyomtávú vasúti vonal találkozása
Normál és széles nyomtávú vasúti vonal találkozása Európa Ázsia Európa legfontosabb vasúti folyosóit magába foglaló Pán-európai vasúti hálózat több, kontinenst átszelő irányvonala érinti Magyarország területét
RészletesebbenKooperáció és verseny a regionális vasúti piacon
Kooperáció és verseny a regionális vasúti piacon Kovács Imre, CEO Zrt. A liberalizáció előtt A nemzetközi együttműködés feltételrendszere: CIM COTIF UIC vasúti szabályozása Nemzeti vasutak közti együttműködés
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, IV. negyedév
STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 17. szám 214. február 28. 216. február 26. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 215. IV. A tartalomból Bevezető...1 A szállítási ágazat
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenCégtörténet. Célkitűzésünk. Transemex Kft. fejlődésének főbb állomásai:
Rólunk A TRANSEMEX Kft 1989-ben azzal a céllal alakult, hogy a hagyományos európai közúti szállítmányozási tevékenység mellett, megbízható szakmai hátteret biztosítson partnereinek a Törökország és Magyarország
RészletesebbenVÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely
VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,
RészletesebbenCsupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás?
Csupán átmeneti romlás, vagy trendváltozás? Prof. Dr. habil Holló Péter Az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzora Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára Új módszerek,
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenA szállítás, mint növekedési barométer
GKI Gazdaságkutató Zrt. / Üzleti Konferencia TÍZ ÉVE AZ EU-BAN FELZÁRKÓZÁS NÉLKÜL A szállítás, mint növekedési barométer Vásárhelyi Árpád, Schenker Kft., Budapest, 2014. január 21. 1 TEMATIKA 2 A világban
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
RészletesebbenA TransHUSK Plus projekt
A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
Részletesebben