RÁBATAMÁSI. Pedagógia Program. mb.igazgató augusztus 13.

Átírás

1 Móra Ferenc Általános Iskola RÁBATAMÁSI Pedagógia Program Készítette: Gaál Istvánné mb.igazgató augusztus 13.

2 OM azonosító: JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Törvényi előírások: Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, rendelkezései alapján, a 11/1994. (VI. 8.) többször módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosításáról évi LXXIX. törvény a közoktatásról a évi LXI. törvény módosításaival egybeszerkesztve. BEVEZETŐ Az intézmény adatai: Az intézmény hivatalos elnevezése: Móra Ferenc Általános Iskola Székhelye: 9322 Rábatamási Szent István u. 47. Fenntartója: Rábatamási Község Önkormányzata, Intézményi Társulás formájában Jobaháza és Magyarkeresztúr községek Önkormányzataival Az intézmény jogi státusa: Az intézmény önálló jogi személy Az intézmény típusa: Az intézmény működési területe: Az intézmény földrajzi működési területe: Általános iskola: Rábatamási, Jobaháza, Magyarkeresztúr községek közigazgatási területe

3 Mottó: Hiszek az emberben /Móra F./ ISKOLÁNKRÓL Iskolánk, a rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola több mint 300 éves múltra visszatekintő intézmény. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd állami iskola lett. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Rábatamási Község Önkormányzata, társulásban Magyarkeresztúr és Jobaháza községek Önkormányzataival. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alaptevékenysége és feladata: nyolc évfolyammal működő nevelési-és oktatási intézmény. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete eltérő, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, Iskolánkban fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus foglalkozik ezekkel, a gyermekekkel. Ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felnövő polgároknak. A rendeletek módosítása miatt vált szükségessé, hogy az egy évvel ezelőtt létrehozott társulást, az idei év szeptemberében ismét szétválasszuk külön iskola és óvoda

4 intézményre. Az országos tendenciához hasonlóan a gyermeklétszám évről-évre csökkent iskolánkban. Az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzatunk annak ellenére, hogy az iskola megtartása volt a cél,- kényszerhelyzetben tette meg a csoportösszevonásokat. A tantestületben 8 főállású pedagógus tevékenykedik jelenleg. Rendelkezünk fejlesztőpedagógussal és gyógytestnevelő kollégával. A szakos ellátottság kérdését óraadók alkalmazásával igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten a legjobban megoldani. SNI-s tanulóinknak gyógypedagógusok és fejlesztő pedagógusok biztosítják a törvény által meghatározott óraszámban a fejlesztést. HH-s tanulók aránya évek óta 10% körül mozog. Jelenleg alatta van.(9.6) HHH-s tanulónk az idei tanévben nincs. Iskolánk tágas, jól felszerelt tantermekkel, rendezett udvarral, sportpályával és tornateremmel rendelkezik. A pályázatok segítségével 5 tantermünkben használunk interaktív táblát, illetve 16 számítógép áll rendelkezésünkre az informatika teremben. Kis iskolaként elsők között adtunk választási lehetőséget tanulóinknak, hogy német vagy angol nyelvet tanuljanak. A döntést a szülő hozza meg a gyermekével közösen. Az arányokban nincs nagy eltérés, a német nyelv is népszerűségnek örvend az ausztriai munkalehetőségeknek,illetve a határ közelségének köszönhetően. Iskolánkban nincsen iskolaotthonos nevelés, alsó tagozatban napközis csoport, felsőben tanulószobai csoport működik.

5 NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Szakmailag önálló nevelő-oktató munkánk középpontjában a gyermek- és az emberközpontúság áll hivatásunkból adódóan, erkölcsi értékrendünknek megfelelően. Törekvéseink egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére alapulnak. Pedagógiai programunk alapja egy olyan értékrend, amelyet közösen alakítottunk ki. Alapértéknek tekintjük: - gyermekközpontúságot / személyiség tiszteletben tartása / - nyitottságot, korszerűséget - értékközvetítést /műveltség és erkölcs területén egyaránt / - képesség szerinti fejlesztést - harmonikus személyiségfejlesztést - hagyományőrzést és teremtést Alapelvünk vezérfonala a humánum. Azon munkálkodunk, hogy elősegítsük a gyermekek személyiségének fejlődését, képességeik kibontakozását, biztosítsuk az esélyegyenlőséget. Mindezen célok elérése érdekében szorosan együttműködünk a szülőkkel. Arra törekszünk, hogy tanulóinknak - képességeik szerint - közvetítsük a magyarság és európaiság értékeit, azt a tudást, ami a középiskolai képzést megalapozza, felkészíti őket a közösségi életre, a családi életre. Tervszerű és következetes oktató-nevelő munkával fejleszteni kell a tanulók alapképességeit. Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása. Iskolánk, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő a szakvélemény által meghatározott órakereten

6 belül a szakszerű gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógia ellátást. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelését-oktatását a gyógypedagógus által meghatározott speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel és speciális terápiák alkalmazásával valósítjuk meg. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

7 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. Elősegítjük, hogy a tanulók a hasznosítható tudás megszerzéséhez illeszkedő kötelező és szabadon választott foglalkozásokon vehessenek részt, továbbá egyéni, eseti felkészítést kaphassanak. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Kiemelt fejlesztési feladatok > Ismeretközvetítés, ismeretátadás: Érzékelés útján szerzett tapasztalatok jó továbbfejlesztése, a megértés és alkalmazása, a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, a biztonságos alapozáshoz megfelelő tanulási tempó, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, az elvont fogalmi és elemző gondolkodás előtérbe kerülése, felkészítés a továbbtanulásra, előkészítés a társadalomba való majdani

8 beilleszkedésre. > A tanulás tanítása: A tanulás számos összetevője tanítható. Fel kell kelteni a tanulókban az érdeklődést a különböző szaktárgyak iránt, útbaigazítást adunk a tudás elsajátítása mikéntjéről. A hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátítása, az önművelés kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsődleges szempont. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. > A kommunikáció helyes formáinak kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása, emberi kapcsolatok kialakításának elősegítése, humánus magatartásminták megerősítése, egyéni és közérdek, egymáshoz való viszonyulás. > A Hon-és népismeret: Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző tulajdonságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek a szülőföld megismerését és hagyományainak őrzését eredményezik. > A Környezettudatosságra nevelés lehetőségeinek ismerete és gyakorlása, fogékonyság a környezet és a természet iránt, a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolat, a környezet védelme és a szennyezés megelőzése. > Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a közösség demokratikus működésének jellemző szabályai, a többség és kisebbség fogalma és fontossága a közösségben. A jogok és kötelességek gyakorlásának segítése fórumokon, diákönkormányzati rendezvényeken, diákparlamenten, a közösség személyiségformáló szerepe, egyéni és közérdek. > Gazdasági nevelés: célunk, hogy a tanulók megismerjék a gazdaság alapvető összefüggéseit. El tudjanak igazodni a gazdaság és a pénz világában. E tudás általános műveltségük részévé válik. > Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: a tanulók megismerik az Európai Unió kialakulásának történetét, alkotmányát, intézményrendszerét, az uniós politika szempontrendszerét. Az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés, Európához való tartozás tudatának erősítése, más népek szokásainak, életmódjának, kultúrájának megismerése és megbecsülése, más népekkel szembeni tolerancia. > Testi és lelki egészség, a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának felkeltése, a

9 testi és lelki egészség feltételeinek megteremtése, az egészségvédelem technikájának elsajátítása. A mindennapos testnevelési lehetőség biztosítása. > Felkészülés a felnőtté válásra: A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell mutatnia a munka világáról. > Felkészítés a szabadidő hasznos eltöltésére, a közművelődési intézmények használatára, a médiák igényes használatára, olvasóvá nevelés. > Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. > A sérült tanuló folyamatos és szakszerű fejlesztése érdekében együttműködés a Szakértői Bizottság és az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Módszertani Központ szakembereivel. > Az együttműködés formáinak kialakítása - rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. > A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, osztályfőnökkel a szakértői vélemény alapján. > A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében - egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással - a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. > A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. > Diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések. > A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint - a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a Gyermekjóléti Szolgálat és a Módszertani Központtal együttműködve. > Igény és lehetőség szerint a terápiás célú fejlesztő foglalkozások feltételeinek

10 biztosítása az intézményen kívül is - a Módszertani Központ szakemberei szervezésében. > Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel. > Esélyegyenlőség: Az esélyegyenlőség törvény által biztosított jog. Célunk a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményének értékelése, tehetségek fejlesztése, differenciálás és egyénre szabott tanulási követelmények kialakítása. > A fogyatékosság hátrányai: A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása. A hátrányos szociokulturális környezetből érkező tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. > Szociális helyzetből adódó hátrány csökkentése, az egész napos ellátás biztosítása (napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba, étkezési térítési kedvezmény, segélyezések, felzárkóztatás, korrepetálás, fejlesztő órák stb.) Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

11 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi

12 tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése.

13 Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók művészeti nevelése Feladat: A tanulók esztétikai szemléletének, kommunikációs képességének kialakítása, az alkotó- alakító cselekvőképesség fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségfejlesztése. Iskolánkban évek óta jellemzően magas, 10 % körüli az SNI-s tanulók száma. Többségük az SNI/A kategóriába tartozik. Emiatt ülönleges feladatként jelentkezik számunkra a sajátos nevelési igényű, az integrációban részt vevő tanulók személyiségfejlesztése. Tudjuk, hogy e tanulók személyiségét jelentősen befolyásolja a különböző fogyatékosságuk, mely különböző problémákat vet fel: - a családban - a gyermekközösségben - a munkaalkalmasságban, a pályaválasztásban

14 - az önálló életvitel lehetőségeiben - az önismeretben. A fent említett tevékenységek, módszerek és eszközök alkalmazása mellett szükségesnek érezzük, hogy kiemelten foglalkozzunk: - a családdal - a szocializációs képesség erősítésével - a specializáltsághoz alkalmazkodó pályaorientáltsággal A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

15 hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, d) A csoportbontásoknál, a csoporton belüli differenciálásnál, továbbá a

16 délutáni foglalkozások megszervezésénél az a cél kiemelt hangsúlyt élvez, ami a felzárkóztatáshoz és fejlesztéshez optimálisan alkalmazható oktatásszervezés megválasztásában is megnyilvánul 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6. október 23., március 15. karácsony, farsang, a gyermeknap, illetve a 8. osztályosok ballagása. Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény található A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek

17 minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A től kezdődően felmenő rendszerben felzárkóztató órát szervezünk. Tehetséggondozó foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A munkaközösségi munkatervekben tervezni kell, hogy az egyes pedagógusok hogyan hangolják össze a Pedagógiai Program céljában megfogalmazott felzárkóztató, fejlesztő tevékenység adott tanévre történő lebontását, a célok eléréséhez illeszkedő módszertani formákat és segédleteket (feladatbank, hospitálás, esetmegbeszélés, jó gyakorlat átvétele, stb.). f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások, erdei iskola. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a KT (4)-ben megfogalmazottak figyelembevételével a tanulók számára tanulmányi kirándulást, erdei iskolát szerveznek. A helyszínek és költségek az évente az iskola munkatervében kerülnek rögzítésre. i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési

18 intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. j) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez k) Könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. m) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. n) Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. o) A sérült tanuló folyamatos és szakszerű fejlesztése érdekében együttműködés a Szakértői Bizottság és az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Módszertani Központ szakembereivel. p) Az együttműködés formáinak kialakítása - rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. > A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, osztályfőnökkel a szakértői vélemény alapján. > A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében - egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással - a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. q) A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek,

19 taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel és családsegítő szolgálattal; kis létszámú osztályok az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; logopédiai foglalkozások, fejlesztés a napközi otthon; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Intézményünkben a részképesség-zavarok korrigálása, integráltan, részben differenciálás útján történik a fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus irányításával. Az érintett gyermekek nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos iskolai tagozaton történik. A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján meghatározott rehabilitációs órakeretnek megfelelően, a foglalkozást gyógypedagógus végzi. A foglalkozások időkeretei figyelembe veszik az iskolai tanítási órakeretet, lehetőséget biztosítva a minél hatékonyabb együttnevelésre. Az érintett tanárok, tanítók, ennek érdekében: - folyamatosan együttműködnek a gyógypedagógussal, szülőkkel, közvetett formában a szakértői bizottsággal. - nyomon követik az érintett gyermekek fejlődését, - az osztályon belüli fejlesztési tartalmakat rögzítik, a megvalósítás folyamatában team munkában rendszeresen esetmegbeszélést tartanak az eredményesség érdekében A gyógypedagógus: - a TKVSZRB. véleménye alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, vezeti a

20 fejlődési lapot, értékel, fejlődési eredményvizsgálatot készít, - a törvényi előírásnak megfelelően kapcsolatot tart a Bizottsággal, - vezeti a habilitációs. rehabilitációs, fejlesztő foglalkozásokat A logopédus, gyógy testnevelő, mentálhigiénikus, fejlesztőpedagógus, szociálpedagógus : - szükség szerint részt vesz a fejlesztésben, szakmai követelményeinek megfelelően Szoros kapcsolatunk van a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, Szakszolgálttal, így, megfelelő szakvéleménnyel rendelkeznek tanulóink, mely útmutatást nyújt további fejlesztésükre vonatkozóan, illetve felmentést ad a tantárgyi értékelés alól a Kt. törvény alapján. Ezek a gyermekek egyéni fejlesztési terv alapján haladnak, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok irányításával az adott tantárgy elsajátításában. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, művészeti stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

21 a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy kapcsolatot tartson a Családsegítő Szolgálattal. Segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a családsegítő szolgálatot, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

22 jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató órák, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés,

23 tájékoztatás a családsegítő szolgálatról, szolgáltatásról. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; kis létszámú osztályok a napközi otthon; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. 7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; kis létszámú osztályok a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a diákétkeztetés; a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a családsegítő szolgálattal annak

24 érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása

25 az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, környezetvédelem és egészségvédelem fontosságáról az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Nyílt tanítási órák. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. - A szülői értekezletek, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

26 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Minőségirányítási Programban és a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a Pedagógiai Programban foglaltakon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Minőségirányítási Program, illetve az évente - az iskolai Munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: -A pedagógusok esetében: az igazgató, munkaközösség vezető, szakértők, szaktanácsadók -A tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki. A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A tanár-diák kapcsolatra, a tanuló személyiség tiszteletben tartására. - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka a tanítási órákon. ~ A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. ~ A tanítási óra felépítése és szervezése. ~ A tanítási órán alkalmazott módszerek. ~ A tanulók ellenőrzése, értékelése.

27 ~ A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. ~ Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. ~ A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére. - A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. - A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. - A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül. - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. - A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Értékelés Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére,

28 - a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magtartására és viselkedésére. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek, épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, évismétlések száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanévben értékelik. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban - értékelik. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó,

29 kazettás magnetofon, interaktív táblák, laptopok, CD lejátszó. 3. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a Funkcionális taneszközjegyzék alapján tantárgyanként: ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Jogszabályi háttér 1. a évi LXI tv. nyel módosított évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló évi CLIV törvény, 38. (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI tv. Az egészségnevelés iskolai területei: Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések

30 fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Témák: az egészséges táplálkozás a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

31 a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az egészségnevelés színterei: Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák A felsorolt tanórákon a tantervi anyagnak megfelelően, annak részeként folyik a tanulók egészségnevelése - környezetismeret - természetismeret - biológia - testnevelés - technika - osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások - Napközis foglalkozások - Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. - Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok. Sportrendezvények, kulturális programok. - Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet, - Szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató - Szakmai tanácskozások, tréningek (pedagógusoknak) Az egészségnevelésben résztvevők köre: Belső az intézményvezető vagy megbízottja a diákönkormányzatot segítő pedagógus,

32 a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a testnevelő, osztályfőnökök Külső: az iskolaorvos, védőnő, fogorvos Rendőrség DADA koordinátora szülői szervezet Gyermekvédelmi Szolgálat Alkalmazott tevékenységek, módszerek: Iskolánk a védőnő koordinálásával részt vesz a Johan Béla Nemzeti Programban, melynek keretében tanulóink előadás és gyakorlati foglalkozás keretében ismerkedhetnek az egészséges táplálkozással Több éve részt veszünk a rendőrség prevenciós DADA-programjában, ahol külső előadó rendszeresen foglalkozást tart tanulóinknak. Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe Iskolánkban nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, célkitűzésünk, hogy egy - a téma iránt fokozott affinitást mutatókollégánk részt vegyen egészségneveléssel foglalkozó szakirányú továbbképzésben. A mindennapos iskolai testedzés programja Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Iskolánk pedagógusainak egészségneveléssel kapcsolatos elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, minthogy 2-4. és 6-8. évfolyamon heti három testnevelés órát vezettünk be.