Külön utakon A kezdeti növekedés következményei 7. - FORDULÓPONT Belekötöttek... Az örök politikai konfliktus A dicsőséges forradalom Az ipari

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Külön utakon A kezdeti növekedés következményei 7. - FORDULÓPONT Belekötöttek... Az örök politikai konfliktus A dicsőséges forradalom Az ipari"

Átírás

1

2 Table of Contents Title Page Miért buknak el a nemzetek? ELŐSZÓ 1. - OLYAN KÖZELI, MÉGIS OLYAN MÁS A Rio Grandé gazdaságtana Buenos Aires megalapítása Cajamarcától......Jamestownig Két alkotmány meséje Van egy ötleted? Alapíts céget, vegyél fel hitelt! Útfüggő változások Keress néhány milliárdot! Egy elmélet a világ egyenlőtlenségeiről 2. - TÉVES ELMÉLETEK Helyzetelemzés A földrajzi adottságok hipotézise A kulturális hipotézis A tudatlanság hipotézise 3. - A JÓLÉT ÉS A SZEGÉNYSÉG MEGTEREMTÉSE A 38. szélességi fok gazdaságtana Kizsákmányoló és befogadó gazdasági intézmények A jólét motorjai Kizsákmányoló és befogadó politikai intézmények Miért nem mindig a jólét kell? Kongó hosszú haláltusája Növekedés kizsákmányoló politikai intézményrendszerben 4. - APRÓ KÜLÖNBSÉGEK ÉS KRITIKUS FORDULATOK - A TÖRTÉNELEM SÚLYA A világ a pestis után Hogyan születnek a befogadó intézmények? Apró, de fontos különbségek A történelem útjai kifürkészhetetlenek Hogy értsük, mi a helyzet LÁTTAM A JÖVŐT, ÉS MŰKÖDIK! - NÖVEKEDÉS KIZSÁKMÁNYOLÓ 1NTÉZMÉNYRENDSZERBEN Láttam a jövőt A Kasai folyó két partján... Hosszú, forró nyár Instabil kizsákmányolás Hol a hiba? 6. - ELTÁVOLODÁS Hogyan lett Velencéből múzeum? Római erények......és római vétkek Nem jön levél Vindolandából

3 Külön utakon A kezdeti növekedés következményei 7. - FORDULÓPONT Belekötöttek... Az örök politikai konfliktus A dicsőséges forradalom Az ipari forradalom Miért Angliában? 8. - CSAK NE NÁLUNK! - A FEJLŐDÉS KORLÁTAI Nyomtatni tilos Egy apró, ám fontos különbség A félelmetes ipar Hajózni tilos János pap abszolutizmusa Samaale gyermekei Tartós elmaradottság 9. - VISSZAFORDÍTOTT FEJLŐDÉS Fűszer és népirtás Egy túlságosan is megszokott intézmény Mitől lesz kétarcú a gazdaság? Visszafejlődés TERJEDŐ JÓLÉT Tolvajbecsület A francia forradalom áttöri a korlátokat A forradalom exportja Legyünk korszerűek! Az egyenlőtlenség gyökerei KEDVEZŐ KÖRFORGÁS Feketézés A demokrácia lassú menetelése A trösztök bukása Bíróválogatás Pozitív visszacsatolás és kedvező körforgások ÖRDÖGI KÖR Már nem jár vonat Bóba Az encomiendától a földrablásig A rabszolgaságtól Jim Crow-ig Az oligarchia vastörvénye Negatív visszacsatolás és ördögi kör MIÉRT BUKNAK EL NEMZETEK NAPJAINKBAN? Zimbabwei lottóláz Gyermekek keresztes hadjárata? Ki is az állam? El Corralito Az új abszolutizmus Gyapotkirály Tartós részrehajlás

4 Hol hibázzák el? KITÖRÉSI PONT Három afrikai törzsfőnök A déli kizsákmányolás vége Újjászületés Kínában A SZEGÉNYSÉG ÉS A JÓLÉT ÉRTELMEZÉSE Történelmi gyökerek A tekintélyelvű növekedés ellenállhatatlan vonzereje Nem lehet jólétet konstruálni A külföldi segélyek kudarca Megerősítés KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

5 Miért buknak el a nemzetek? Daron Acemoglu - James A. Robinson

6 Miért buknak el a nemzetek? A fordítás alapja: Daron Acemoglu - James A. Robinson: Why Nations Fall: The Origins of Power; Prosperity and Poverty Crown Business, New York, 2012 Copyright Daron Acemoglu - James A. Robinson, 2012 All rights reserved. Fordította Garamvölgyi Andrea, 2013 Szerkesztette: Szőllős Péter Borítóterv: Juhász Gábor Tamás HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Török Hilda ISBN Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013 Felelős kiadó: Szauer Péter Ardának és Asunak Daron Acemoglu Para Maria Angélica, mi vida y mi alma James A. Robinson

7 ELŐSZÓ Könyvünk azokkal a hatalmas jövedelem- és életszínvonalbeli különbségekkel foglalkozik, amelyek mély szakadékként tátongnak a gazdag országok (mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország) és a világ szegény régióiban (a Szaharától délre elterülő Fekete-Afrikában, Közép- Amerikában és Dél-Ázsiában) található országok között. Miközben ezt az Előszót írjuk, javában tombol az arab tavasz, amely megrázta Észak-Afrikát és az egész Közel-Keletet. Mindez az úgynevezett jázminos forradalommal kezdődött: Tunéziában tüntetéssorozat robbant ki, amikor egy utcai árus, bizonyos Mohammed el-búazízi december 17-én nyilvánosan felgyújtotta magát. Az események hatására január 14-én az 1987 óta hatalmon lévő Zín el-ábidín ben Ali elnök lemondott, de ettől nem hagyott alább a forradalmi hév, az emberek egyre hevesebben tiltakoztak az országot kormányzó kiváltságos elit uralma ellen, és lelkesedésük átterjedt a Közel-Kelet többi országára is. Hoszni Mubarak, aki közel 30 éven át irányította erős kézzel Egyiptomot, február 11-én szintén lemondani kényszerült. Most még bizonytalan, mi lesz a bahreini, a líbiai, a szíriai és a jemeni rezsim sorsa. Ezekben az országokban az elégedetlenség a szegénységből fakad. Egy átlag egyiptomi jövedelme egy átlag amerikai jövedelmének hozzávetőleg a 12százalék-át éri el, és várhatóan 10 évvel rövidebb ideig él. Egyiptom lakosságának 20százalék-a elképesztő szegénységben él. És még ezek a jelentős különbségek is eltörpülnek, ha az Egyesült Államokat a világ legszegényebb országaival, például Észak-Koreával, Sicrra Leonéval vagy Zimbabwével hasonlítjuk össze, ahol a lakosságnak bőven több, mint a fele él szegény sorban. Miért sokkal szegényebb Egyiptom, mint az Egyesült Államok? Mi akadálya van annak, hogy az egyiptomiak jobban éljenek? Vajon Egyiptomban a szegénység kőbe vésett fátum, vagy véget lehetne vetni neki? Ahhoz, hogy ezt végiggondoljuk, érdemes először is meghallgatni, hogyan nyilatkoznak a problémákról maguk az egyiptomiak, és mit mondanak arról, hogy miért lázadtak fel Mubarak uralma ellen. Noha Hamed, egy kairói reklámügynökség 24 éves munkatársa ott, a Tahrir téren világosan megmondta, mit gondol: A korrupció, az elnyomás és az alacsony színvonalú oktatási rendszer miatt szenvedünk. Egy korrupt rendszerben élünk, és ezen változtatni kell. Egy másik tüntető, a 20 éves gyógyszerészhallgató, Mosaab es-shami is hasonlóan vélekedett: Remélem, hogy az év végére már lesz rendes, választott kormányunk, érvényre jutnak az egyetemes szabadságjogok, és eltöröljük a korrupciót, amely mostanra teljesen eluralkodott az országban. A demonstrálók mind egyetértettek abban, hogy a kormány korrupt, alkalmatlan a közfeladatok ellátására, és hogy az országban nincs esélyegyenlőség. Leginkább az elnyomás és a politikai jogfosztottság miatt panaszkodtak. Mohammed el-baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egykori főigazgatója ezt posztolta a Twitteren január 13-án: Tunézia: elnyomás + a társadalmi igazságosság hiánya + a békés átmenet lehetőségének tagadása = időzített bomba. Az egyiptomiak és a tunéziaiak egyaránt alapvetően a politikai jogfosztottságban látták gazdasági problémáik okát. Amikor a tiltakozók kezdték pontokba szedve megfogalmazni követeléseiket, az első 12 pont - amelyet Wael Khalil szoftverfejlesztő mérnök és blogger, az egyiptomi tiltakozó mozgalom egyik önjelölt vezetője tett közzé - mind politikai változásokat követelt. A minimálbér-emelés csak a későbbi, átmeneti időszakra vonatkozó követelések között szerepelt. Az egyiptomiak útjában olyan akadályok álltak, mint az állam, amely inkompetens és korrupt, egy olyan társadalom, amelyben nem érvényesül a tehetség, az ambíció, az ügyesség, valamint egy gyenge

8 oktatási rendszer. De az egyiptomiak azt is tudják, hogy problémáik politikai eredetűek. Az előttük tornyosuló gazdasági akadályok valódi oka az, hogy Egyiptomban a politikai hatalmat egy szűk elit birtokolja és gyakorolja. És az emberek tudják, hogy legelőször ezen kell változtatni. Ezzel a meggyőződésükkel a Tahrir téri tiltakozók élesen elhatárolódtak attól, amit a közhiedelem tart erről a témáról. A szakértők és az újságírók többsége ugyanis egészen más tényezőkre hivatkozik, amikor azt fejtegeti, miért él szegénységben egy olyan ország, mint Egyiptom. Egyesek azt hangsúlyozzák, hogy Egyiptom gazdasági helyzetét elsősorban a földrajzi adottságai határozzák meg, mondván, az ország területének jelentős része sivatag, nincs elegendő mennyiségű csapadék, a talajadottság és az éghajlat pedig nem teszi lehetővé az eredményes mezőgazdasági termelést. Mások inkább az egyiptomiak kulturális sajátosságait emelik ki: azt állítják, hogy ezek ellene dolgoznak a gazdasági fejlődés és a jólét megteremtésének; illetve hogy az egyiptomiakból hiányzik az a fajta munkamorál, és hiányoznak azok a kulturális vonások, amelyek más nemzeteket felvirágoztattak. Ehelyett Egyiptom az iszlám hitet követi, amely összeegyeztethetetlen a gazdasági sikerrel. Egy harmadik - a közgazdászok és politikai szakértők körében legnépszerűbb - megközelítés szerint Egyiptom vezetői egész egyszerűen nem tudják, mit kellene tenniük ahhoz, hogy az ország helyzete javuljon; eddig hibás elvek és stratégiák mentén kormányoztak. Ha azonban ezek a vezetők jó tanácsadóktól jó tanácsokat kapnának - vélik a szakértők -, beköszöntene a jólét. Úgy tűnik, ezen tudósok és szakértők szerint az ország gazdasági problémáinak elemzésekor elhanyagolható az a tény, hogy Egyiptom élén hosszú ideig egy szűk elit állt, amely a társadalom érdekeit háttérbe szorítva igyekezett megszedni magát. Mi, ennek a könyvnek a szerzői, azt állítjuk, hogy nem a szakértőknek és az újságíróknak, hanem bizony a Tahrir téri egyiptomiaknak van igazuk. Igen, Egyiptom pontosan azért szegény ország, mert a kormányzó szűk elit olyan társadalmi berendezkedést alakított ki, amely a vezetőknek hajtott hasznot - a tömegek kárára. A politikai hatalom szűk körben összpontosult, amelynek tagjai a saját meggazdagodásukra használták. így lehetséges, hogy Mubarak exelnök 70 milliárd dolláros vagyont tudott összeharácsolni. Ennek a vesztesei az egyiptomi emberek voltak, és ők ezt nagyon is jól tudják. Könyvünkből kiderül, hogy az egyiptomi szegénység okainak ilyetén értelmezése, vagyis az emberek értelmezése általános magyarázatot ad arra, miért szegények a szegény országok. Legyen szó Észak- Koreáról, Sicrra Leonéról vagy Zimbabwéről, bebizonyítjuk, hogy a szegény országok mind ugyanazon oknál fogva szegények, mint Egyiptom. Az olyan országok, mint Nagy-Britan- nia és az Egyesült Államok pedig azért lettek gazdag országok, mert polgáraik megbuktatták a hatalmat gyakorló elitet, és olyan társadalmi berendezkedést alakítottak ki, amelyben egy sokkal szélesebb kör jutott politikai jogokhoz, amelyben a kormány elszámoltatható volt és felelősséget érzett a polgárokért, és amelyben az emberek széles tömegei ki tudták használni a gazdasági lehetőségeket. Megmutatjuk, hogy jelen világunk egyenlőtlen viszonyainak megértéséhez le kell ásni a múltba, és tanulmányozni kell a társadalmak történelmi dinamikáját. Látni fogjuk, hogy Nagy-Britannia azért lett gazdagabb, mint Egyiptom, mert 1688-ban Nagy-Britanniában ( pontosabban: Angliában) lehajlott egy olyan forradalom, amely átformálta a politikai rendszert, és így az ország gazdaságát is. Az emberek sikeres harcot vívtak a politikai jogok kiterjesztéséért, majd - élve jogaikkal - kibővítették gazdasági lehetőségeiket. Mindezek eredményeként az ország egy, a korábbitól teljesen eltérő politikai es gazdasági pályára állt át, amely az ipari forradalomban csúcsosodott ki. Az ipari forradalom és az annak hatására elterjedő technológiák nem jutottak el Egyiptomba, hiszen az ország akkor épp az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt, és ugyanolyan sanyargatott helyzetben volt, mint később a Mubarak család uralma alatt. Egyiptomban az oszmán uralmat Bonaparte Napóleon döntötte meg 1798-ban, de ezután az ország a brit gyarmatrendszer részévé vált, és a

9 briteknek éppúgy nem állt érdekükben Egyiptom felvirágoztatása, mint előttük az oszmánoknak. Bár azóta az egyiptomiak lerázták magukról az oszmán és a brit birodalom kötelékeit, és 1952-ben az ország teljes függetlenséget nyert, de ezek nem olyan forradalmak voltak, mint az 1688-as angliai, és ahelyett, hogy alapvető változásokat hoztak volna Egyiptom politikai rendszerébe, csupán hatalomra emeltek egy másik elitet, amelyet ugyanúgy nem fűzött érdek az egyiptomi emberek életszínvonalának emeléséhez, mint a korábbi megszállókat. Következésképp, a társadalom alapszerkezete semmit sem változott, és Egyiptom szegény maradt. A könyvben azt is megmutatjuk, hogy ezek a minták idővel reprodukálják önmagukat, és kiderül, miért van az, hogy néha módosulnak, ahogy történt Angliában 1688-ban vagy Franciaországban az 1789-es forradalom során. Ez majd segít eldönteni, vajon Egyiptomban most valódi változások történtek-e, és vajon a forradalom, amely megbuktatta Mubarak elnököt, elvezete egy olyan új intézményrendszer felállításához, amely képes jólétet teremteni az utca embere számára is. Egyiptomban korábban is lezajlottak már olyan forradalmak, amelyek nem hoztak változást, mert azok, akik az élére álltak, egyszerűen csak helyükre léptek a hatalom korábbi birtokosainak, és újraalkottak egy, a korábbihoz hasonló rendszert. Tény és való, hogy az átlagpolgárnak nehéz valós politikai hatalomra szert tennie, és megváltoztatnia annak a társadalomnak a működését, amelyben él. De nem lehetetlen. Látni is fogjuk, hogyan sikerült ez Angliában, Franciaországban és az Egyesült Államokban, valamint Japánban, Botswanában és Brazíliában. Egy szegény társadalomnak alapvetően ilyen politikai átalakulás kell ahhoz, hogy gazdagabbá váljon. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez történik Egyiptomban is. Reda Metwaly, aki szintén ott volt a Tahrir téren, azt mondja: Együtt látni itt most muszlimokat és keresztényeket, öregeket és fiatalokat, akik mind ugyanazt akarják. Látni fogjuk, hogy egy ilyen széles társadalmi megmozdulás kulcsszerepet játszott minden lényeges politikai átalakulásban. Ha megértjük, mikor és miért mennek végbe ilyen rendszerváltások, könnyebb lesz megítélni, mely esetekben várható, hogy egy ilyen megmozdulás elbukik (ahogy az eddig oly gyakran megtörtént), és mikor remélhetjük, hogy sikerrel zárul, és általa emberek millióinak lesz jobb az élete.

10 1. - OLYAN KÖZELI, MÉGIS OLYAN MÁS

11 A Rio Grandé gazdaságtana Nogales városát egy kerítés szeli ketté. A kerítéstől északra, Santa Cruz megyében fekszik az arizonai Nogales. Itt egy átlagos háztartás éves jövedelme nagyjából 30 ezer dollár, szinte az összes kamaszkorú gyerek középiskolába jár, és a felnőtt lakosság többsége érettségizett. És bármennyire is szidják az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét, Nogalesben az emberek viszonylag egészségesek, és a várható élettartam - világviszonylatban - magasnak számít. Sok a 65 év feletti, akik mind jogosultak társadalombiztosítási ellátásra. És ez csak egyike azoknak a kormány által biztosított szolgáltatásoknak, amelyeket a többség természetesnek vesz. Ilyen még az áramszolgáltatás, a telefonhálózat, a csatornahálózat, a közegészségügyi ellátás, az úthálózat, amely összeköti a várost a régió és az ország többi területével és - végül, de nem utolsósorban - a törvényes rend biztosítása. Az arizonai Nogales lakói nyugodtan élhetik az életüket, intézhetik dolgaikat, nem kell félteniük testi épségüket vagy akár az életüket, nem kell állandóan attól rettegniük, hogy elveszik vagy ellopják az értékeiket, veszélybe kerül az otthonuk, a vállalkozásuk. Nem kevésbé fontos, hogy az arizonai Nogales lakói azt is magától értetődőnek tekintik, hogy a kormány - korrupt hajlamaival és minden hiányosságával együtt - mégiscsak őket szolgálja; ha úgy akarják, szavazás útján leválthatják polgármesterüket, kongresszusi képviselőiket és a szenátorokat; szavazhatnak az elnökválasztáson, ahol eldől, ki vezesse az országukat. A demokrácia számukra természetes. A kerítéstől délre, csupán néhány méterrel arrébb, az élet már egészen más képet mutat. Bár a sonorai Nogales lakói Mexikónak azon a részén élnek, ahol viszonylagos jólét uralkodik, egy átlagos háztartás éves jövedelme csupán harmada annak, amit az arizonai Nogalesben lakók megkeresnek. Itt a felnőttek többségének nincs középiskolai végzettsége, és sok tizenéves kimarad az is-kólából. Az anyák emellett még a nagyarányú csecsemőhalandóság miatt is aggódhatnak. A gyér közegészségügyi viszonyok miatt nem meglepő, hogy a sonorai Nogales lakói nem élnek olyan sokáig, mint északi szomszédaik. A városban meglehetősen hiányosak az ún. közjóléti szolgáltatások is. A kerítéstől délre elég rosszak az utak, akárcsak a közbiztonság. Magas a bűnözési ráta, és saját vállalkozást indítani is meglehetősen kockázatos dolog - nem csak a betörések miatt. Már a vállalkozás beindításához szükséges engedélyek megszerzése sem könnyű feladat, és nem is olcsó mulatság, hiszen mindenkit meg kell kenni. A sonorai Nogales lakóinak hétköznapjaihoz hozzátartozik, hogy a politikusaik korruptak, és alkalmatlanok feladataik ellátására. Északi szomszédjaikhoz viszonyítva itt a demokrácia még gyerekcipőben jár ben történt ugyan egy politikai fordulat, addig azonban a város - csakúgy, mint Mexikó többi része - az Intézményes Forradalmi Párt (Partido Revolucionario Institúciónál - PRI) korrupt vezetése alatt állt. Hogy lehet ennyire más ugyanannak a városnak a két fele? Ugyanolyanok a földrajzi adottságok, ugyanolyan az éghajlat, és ugyanazok a betegségek jellemzőek az adott területre, hiszen a kórokozók szabadon járhatnak át az Egyesült Államok és Mexikó határán. Persze, az egészségügyi állapotok teljesen mások, de ennek vajmi kevés köze van a kórkörnyezethez, ennek oka inkább abban keresendő, hogy a határtól délre az emberek rosszabb higiéniai körülmények között élnek, és nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást. Akkor talán a város lakói különböznek. Lehet, hogy az arizonai Nogales lakói európai bevándorlók ükunokái, míg a déliek az aztékok leszármazottai. De nem. A határ mindkét oldalán hasonló származású népcsoportok élnek. Az után, hogy 1821-ben Mexikó teljes mértékben függetlenné vált Spanyolországtól, Los dos Nogales, vagyis a két Nogales körüli területek a Vieja California (régi

12 Kalifornia) névvel illetett mexikói tagállamhoz tartoztak, és ez az as mexikói-amerikai háború után is így maradt. Csupán az 1853-as, ún. Gadsden-vétel (Dél-Arizona és Délnyugat-Uj- Mexikó egyes részeinek megvásárlása) után nyúlt be az Egyesült Államok déli határa erre a területre. N. Michler hadnagy volt az, aki - miközben a határt pásztázta - felfedezte Los Nogales kellemes kis völgyét, ahol aztán, a határ mindkét oldalán, kinőtt a földből egy-egy város. Az arizonai Nogales és a sonorai Nogales lakói tehát közös felmenőkkel büszkélkedhetnek, ugyanazokat az ételeket és ugyanazt a zenét szeretik, és megkockáztatjuk, hogy ugyanolyan a kultúrájuk is. Természetesen létezik egy igen egyszerű és kézenfekvő magyarázat arra, miért különbözik ennyire Nogales két fele (és erre már a kedves olvasó is bizonyára rájött): ott a határ, amely kettészeli a várost. Az arizonai Nogales az Egyesült Államokhoz tartozik. Az itt lakók az Egyesült Államok gazdasági intézményrendszerében élnek, amely lehetővé teszi, hogy szabadon megválaszthassák foglalkozásukat, hogy iskolai oktatásban és egyéb képzésekben részesülhessenek, és amely arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy a legjobb technológiákba fektessenek be, így a munkavállalók bérei is növekednek. Ezenfelül pedig létezik egy olyan politikai intézményrendszer is, amely lehetőséget ad a polgároknak arra, hogy részt vegyenek a demokratikus folyamatokban, megválasszák és leváltsák a képviselőiket. Következésképp, a politikusok biztosítják (a közegészségügytől az úthálózaton át a törvényes rend fenntartásáig) mindazokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket a lakosság megkövetel. A sonorai Nogales lakói azonban már nem ilyen szerencsések. Ok egy egészen más világban élnek. Ezt a világot egészen másfajta intézmények formálták: ezek az intézmények az amerikaitól teljesen eltérő ösztönzőket alakítottak ki Nogales lakói, valamint az ott befektetni hajlandó vállalkozók és vállalkozások számára. A határ két oldalán elhelyezkedő Nogalesek eltérő gazdasági helyzetének oka pedig éppen ezekben az ösztönzőkben keresendő. Miért van az, hogy az Egyesült Államok intézményrendszere sokkal jobban szolgálja a gazdasági sikert, mint Mexikóé vagy - ha már itt tartunk - egész Latin-Amerikáé? Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, vissza kell mennünk egészen a gyarmati időszak elejére, és meg kell néznünk, hogyan alakultak ki a különböző társadalmak. Az intézményi szakadás ugyanis akkor történt meg, és ennek hatásai a mai napig érezhetők. Hogy megértsük ennek a szakadásnak az okát, a történelmi kutakodást az észak- és latin-amerikai gyarmatok megalapításának korában kell kezdenünk.

13 Buenos Aires megalapítása 1516 elején történt, hogy egy spanyol kormányos, bizonyos Jüan Díaz de Solís Dél-Amerika keleti partjainál behajózott egy széles folyótorkolatba. Amint partot ért, a területet rögtön spanyol felségterületté nyilvánította, a folyónak pedig a Rio de la Plata, vagyis az Ezüst-folyó nevet adta, mivel a helyieknek rengeteg ezüstjük volt. A folyó két partján élő bennszülött törzsek - (a mai Uruguay területén elő) charrua indiánok és (az argentin pampákon élő) querandí indiánok - ellenségesen fogadták a jövevényeket. A helyiek vadászó-gyűjtögető népek voltak, kisebb.csoportokban éltek, mindenféle központi politikai hatalom nélkül. Végül a charrua indiánok egy csoportja botjaival halálra verte De Solíst, amikor az további területeket igyekezett felfedezni és elfoglalni Spanyolország számára ben a spanyolok, még mindig bízva a sikerben, Pedro de Mendoza vezetésével útjára indították Spanyolországból az első telepes missziót, amelynek tagjai még abban az évben várost alapítottak a mai Buenos Aires területén. Ez a hely elvileg ideális terep volt az európaiaknak, hiszen a város, amelynek neve is azt jelenti: jó levegő, kellemes mérsékelt övi éghajlatú. A spanyoloknak akkor mégsem volt maradásuk. Ők ugyanis nem jó levegőre, hanem kiaknázható erőforrásokra és leigázható munkaerőre vágytak. A charrua indiánok és a querandí indiánok viszont nem engedelmeskedtek. Nem biztosítottak nekik élelmet, az elfogott rabok pedig megtagadták a munkát. Sőt íjakkal és nyilakkal felfegyverkezve támadtak az új településre. A spanyolokat éhínség kínozta, hiszen nem arra készültek, hogy maguk termeljék meg a betevőt. Buenos Aires nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A helyieket képtelenség volt munkára kényszeríteni. A környéken nem voltak ezüst-vagy aranybányák, az az ezüst pedig, amit még De Soh s talált, valójában messze nyugatról, az Andok mélyén fekvő inka államból érkezett. A spanyolok, miközben a túlélésért küzdöttek, expedíciókat indítottak - olyan gazdagabb vidéket kerestek, ahol könnyebb igába hajtani a helyieket ben az egyik ilyen expedíció, Jüan de Ayolas vezetésével, utat keresve az inkákhoz, eljutott egészen a Paraná folyóig. Útközben kapcsolatba kerültek a guaranikkal, akik már földművelő nép voltak, letelepedett életmódot folytattak, főként kukoricát és maniókát termeltek. De Ayolas rögtön felismerte, hogy a guaranikkal teljesen más a helyzet, mint a charrua vagy a querandí indiánokkal. Rövid összecsapás után sikerült megtörnie a guaranik ellenállását, és megalapította Nuestra Senora de Santa Maria de la Asunción (a mi asszonyunk, asuncióni Szűz Mária) városát, amely ma, Asunción néven, Paraguay fővárosa. A konkvisztádorok mind guarani hercegnőket vettek feleségül, így egyik napról a másikra ők lettek az új arisztokrácia letéteményesei. Átvették az ország vezetését, és bevezették az európaiak által kialakított kényszermunka- és adórendszert, amellyel kizsigerelték a guaranikat. Valóra vált hát az álmuk, létrehoztak egy olyan gyarmatot, amilyet szerettek volna, és a következő négy évben Buenos Aires teljesen elnéptelenedett, hiszen a spanyolok mind átköltöztek az új városba. Az európai stílusban épült, széles utakkal gazdagon behálózott Buenos Aires, Dél-Amerika Párizsa, amelynek gazdasága a pampák remek mezőgazdasági adottságaira épült, egészen 1580-ig üresen állt. A kivándorlás és a guaranik leigázása jól mutatja, hogy az európaiak milyen elgondolások mentén gyarmatosították az amerikai kontinenst. Az első spanyol és - ahogy majd látni fogjuk - angol gyarmatosítóknak eszük ágában sem volt földet művelni. Ők azért jöttek, hogy a helyieket dolgoztassák, kincseiket, aranyukat, ezüstjüket pedig zsebre rakják.

14 Cajamarcától... Azt követően, hogy október 12-én Cristoforo Colombo (vagy, ahogy mi emlegetjük: Kolumbusz Kristóf) megpillantotta a Bahama-szigeteket, számos híres expedíció indult útnak. Ezek sorába illeszkedett a De Solís, a De Mendoza és a De Ayolas vezette küldetés is. A spanyol terjeszkedés és gyarmatosítás az amerikai kontinensen igazán csak 1519-ben vette kezdetét, amikor is Hernán Cortés megszállta Mexikót, majd másfél évtizeddel később Francisco Pizarro expedíciót vezetett Peruba, illetve rá 2 évre Pedro de Mendoza expedíciót indított a Rio de la Platához. Az elkövetkező 100 évben Spanyolország leigázta és gyarmatosította Dél-Amerika középső, nyugati és déli területeinek nagy részét, míg Portugália megszerezte Brazília keleti részét. A spanyol gyarmatosítás igen hatékony stratégia szerint folyt, amelyet elsőként a Mexikót meghódító Cortés tökéletesített. O jött rá, hogy úgy a legkönnyebb letörni az ellenállást, ha elfogják a törzsfőnököt. Így mindig egy csapással sikerült megszerezni a főnök vagyonát, valamint leigázni, megsarcolni és munkára kényszeríteni a bennszülött népeket. A következő lépésben a hódítók a bennszülött társadalom élére álltak, ők lettek az új elit, és kezükbe vették az irányítást. Amikor november 8-án Cortés és emberei betették a lábukat a csodás azték fővárosba, Tenochtitlanba, az uralkodó, Moctezuma (vagy más néven Montezuma) - tanácsosainak figyelmeztetése ellenére - békésen fogadta a spanyolokat. Ami ezután történt, azt remekül leírja az a beszámoló, amelyet 1545 óta egy ferences rendi szerzetes, bizonyos Bcrnardino de Sahagún híres firenzei kódexe őriz: Amint [a spanyolok] erősen megragadták Moctezumát [...] eldördültek a fegyverek, [...] mindenkin úrrá lett a félelem. Ügy tűnt, mindenkinek inába szállt a bátorsága. Még naplemente előtt eluralkodott a városban a rémület, a döbbenet, az embereket elfogta a nyugtalanság és a zavarodottság. Es amikor megvirradt, kihirdették, mi mindent kívánnak [a spanyolok]: búzalisztből készült tortillát, sült jércepulykát, tojást, friss vizet, fát, tüzelőt, faszenet. [...] Ezek átadását Moctezuma tüstént elrendelte. És miután a spanyolok már mind letelepedtek, kérték Moctezumától a város összes kincsét, [...] buzgón kutattak az arany után. És akkor Moctezuma elvezette a spanyolokat az aranyhoz. Úgy vitték őt, hogy mind körbevették, [...] mind tartották, mind fogták őt. És amikor elértek a tárházhoz, ahhoz a helyhez, amit úgy hívtak, Teocalco, előhozták mind a csodás tárgyakat: a kvézál madár tollából készült fejdíszeket, a fegyvereket, a pajzsokat, az aranykorongokat, [...] az aranymaszkokat, az arany láb- és kardíszeket, arany fejpántokat. És amikor halomban állt az arany, [...] rögtön meggyújtották, lángra lobbantották [...] mind a sok értékes holmit. Elégett minden. Az aranyból pedig a spanyolok tömböket formáztak. [...] Es a spanyolok elmentek mindenhova, [...] elvettek mindent, mindent, amit megláttak és megtetszett nekik. Azután elmentek Moctezuma saját tárházához is, [...] ahhoz a helyhez, amit úgy hívtak,totocalco, [...] és előhozták [Moctezuma] saját vagyonát, [...] minden értékes holmiját: a nyakláncokat és a függőket, a kvézál tollával ékesített lábdíszeket, az arany karpántokat, a karpereceket, a kagylóval díszített aranypántokat, [...] és a türkizkoronát, ami az uralkodót illeti. Mindent elvettek.

15 Az aztékok katonai leigázása 1521-re fejeződött be. Cortés, mint az Új-Spanyolország névre keresztelt tartomány kormányzója, ekkor kezdte meg a legértékesebb erőforrás, a bennszülött lakosság felosztását, méghozzá az ún. encomienda intézményén keresztül. Az encomienda először a XV. századi Spanyolországban jelent meg, akkor, amikor a spanyolok visszafoglalták az ország déli részét a móroktól - azoktól az arab törzsektől, amelyek még a VIII. században települtek be. Az Újvilágban ez az intézmény egy sokkal ártalmasabb formát öltött: minden spanyol encomendero juttatásként bennszülötteket kapott, akik adóval és munkaszolgálattal tartoztak neki, cserébe az encomendero feladata volt rabszolgáit a keresztény hitre téríteni. Az encomienda intézményének működéséről ránk maradt Bartolomé de las Casas Domonkos-rendi szerzetes korabeli és igen életszerű beszámolója, amelyben a spanyol gyarmati rendszer legelső és egyik leglcsújtóbb bírálatát fogalmazta meg. De las Casas 1502-ben érkezett meg a karib-tengeri Hispaniola szigetére, az új kormányzó, Nicolás de Ovando flottájával. Látva, hogy a spanyolok kegyetlenül kizsákmányolják a bennszülött népeket, De las Casas csalódottsága és felháborodása napról napra nőtt ban káplánként részt vett Kuba meghódításában, és szolgálataiért még encomiendát is kapott. Ám e juttatásról lemondott, és kitartóan kampányolni kezdett a spanyol gyarmati intézmények megreformálásáért. Munkásságának csúcspontját akkor érte el, amikor ben megírta könyvét Rövid beszámoló az Indiák elpusztításáról (Brevísima reláción de la destrucción de las Indias) címmel, amelyben megsemmisítő támadást intézett a spanyol uralom barbársága ellen. Az encomiendáról ezt mondta Nicaragua kapcsán: Minthogy falvaik olyanok voltak, mint a gyönyörű kertek, megtelepedtek bennük a keresztények, mindegyikük abban, amelyiket kiosztottak neki - vagy, ahogy ők mondják: rábízták és ott birtokot szervezett, és az indiánok szegényes ételéből tartotta fenn magát, elvette tőlük saját földjüket és örökségüket, amelyből éltek, így aztán a spanyolok saját házaikban tartották az összes indiánt, urakat, öregeket, nőket és gyerekeket, és mindet kényszerítették, hogy éjjel-nappal, pihenés nélkül szolgálják őket. Új-Granada, a mai Kolumbia meghódításáról készült beszámolójában De las Casas működés közben mutatja be az egész spanyol hódítóstratégiát: A spanyolok szétosztották maguk között a falvakat lakóikkal és uraikkal együtt, ahogyan mindig is szokták, hogy legfőbb céljukat elérjék, vagyis az aranyat megszerezzék tőlük. Miután mindnyájukat a szokásos zsarnoki szolgaságba igázták, a vidéket uraló, önkényeskedő főkapitány minden különösebb indok nélkül elfogatta, és hat vagy hét hónapon keresztül fogva tartotta a királyság uralkodóját, és aranyat meg smaragdot követelt tőle. A király, akit Bogotának hívtak, félelmében azt mondta, hogy ő akár egy aranyházat is ad, mert azt remélte, hogy így megszabadulhat szorongatójától. Indiánokat küldött aranyért, és több alkalommal hoztak neki nagy mennyiségű aranyat és drágakövet, de mert az aranyházzal adós maradt, a spanyolok mégis meg akarták ölni, mondván, hogy nem teljesítette ígéretét. A zsarnok meghagyta, hogy követeljék tőle peres úton, őelőtte. így hát panaszt tettek, és megvádolták a terület királyát, a kapitány pedig mindenféle kínzásokra ítélte, ha nem készítteti el az aranyházat. Kifeszítéssel kezdték, aztán égő faggyút öntöttek a hasára, majd a lábait patkókkal botokhoz rögzítették, a nyakát cövekhez kötötték, ketten a kezét fogták le, és égetni kezdték a talpát. A zsarnok időnként megjelent, és biztosította róla, hogy így lesz kénytelen szépen lassan végezni vele, ha nem adja oda az aranyat. Be is tartotta az ígéretét, és halálra kínozta ezt az urat. A Mexikóban tökéletesített hódítási stratégiát és intézményrendszert lelkesen alkalmazták a Spanyol Birodalom minden szegletében. Ám a legeredményesebb Pizarro volt Peruban. Erről De las Casas így

16 kezdi beszámolóját: 531. évben egy másik nagy zsarnok érkezett, bizonyos embereivel Peru királyságaiba, ugyanazon a címen és ugyanolyan szándékkal és elvekkel, mint az őt megelőzőek mindannyian. Pizarro Tumbes városának közelében ért partot, és onnan délnek indult november 15-én elérte Cajamarcát, egy hegyvidéki városkát, ahol az inka uralkodó, Atahualpa állomásozott seregével. Másnap Atahualpa - aki apjuk, Huayna Capac halála után épp legyőzte testvérét, Huáscart a trónért folytatott örökösödési harcban - kíséretével felkereste a spanyolok táborát. Atahualpa tombolt a dühtől, mert fülébe jutott, hogy a spanyolok máris micsoda atrocitásokat követtek el, például a napisten, Inti temploma ellen. Hogy mi történt ezután, azt már jól tudjuk. A spanyolok csapdát állítottak és lecsappantották. Megölték Atahualpa őreit és csatlósait, vélhetően úgy kétezer embert, és foglyul ejtették a királyt. Atahualpának, hogy visszanyerhesse szabadságát, meg kellett ígérnie, hogy megtölt egy egész szobát arannyal, és még kettőt ezüsttel. Teljesítette, amit vállalt, de a spanyolok, megszegve ígéretüket, 1533 júliusában mégis megölték. Még ugyanazon év novemberében a spanyolok elfoglalták az inka fővárost, Cuzcót, ahol az inka arisztokráciára ugyanaz a sors várt, mint Atahualpára: bebörtönözték őket, amíg nem adták át a kellő mennyiségű aranyat és ezüstöt. Amikor nem sikerült eleget tenniük a spanyolok követeléseinek, a hódítók élve elégették őket. Cuzco csodás műremekeiből, például a Naptemplomból, minden aranyat elraboltak és beolvasztottak. Ezután kerültek sorra az Inka Birodalom lakói. A lakosságot, miként Mexikóban, úgy itt is encomiendákba osztották, minden indiánt megkapott valamelyik konkvisztádor, aki Pizarro oldalán harcolt. A korai gyarmati időszakban az encomienda volt a munka irányításának és megszervezésének legfontosabb intézménye, de hamarosan komoly versenytársa akadt ben Diego Gualpa, egy indián férfi útnak indult, hogy az Andokban (a mai Bolívia területén) megkeressen egy megszentelt helyet. Útja során egyszer csak hirtelen széllökés terítette le, és akkor feltárult előtte egy rejtett ezüst érctelér. így talált rá arra a hatalmas ezüsthegyre, amelyet a spanyolok El Cerro Ricónak, vagyis gazdag hegynek kereszteltek el. E körül a hegy körül épült ki Potosí városa, ahol fénykorában, 1650 táján, 160 ezer ember élt - nagyobb volt, mint akkoriban Lisszabon vagy Velence. Ahhoz, hogy az ezüstöt felszínre hozzák, a spanyoloknak bányászokra volt szükségük - sok-sok bányászra. Új alkirályt küldtek a városba, az első számú gyarmati elöljárót, Francisco de Toledót, akinek legfőbb feladata az volt, hogy megoldja a munkaerő-problémát. De Toledo 1569-ben érkezett Peruba, és az első 5 évben semmi mást nem csinált, csak utazgatott, hogy felmérje új feladatát. Emellett megbízást adott a teljes felnőtt lakosság összeírására. Hogy legyen elég munkása, de Toledo először is szinte a teljes bennszülött lakosságot egy helyre költöztette - a reduccionesnék. (szó szerint csökkentéseknek ) nevezett új városokba. így könnyítette meg a spanyol korona számára a munkaerő kizsákmányolását. Ezután új életre keltett és bevezetett egy mitanak nevezett inka intézményt, egyfajta kényszermunkarendet. Kecsuául, az inkák nyelvén a mita azt jelenti, egy forduló. A mita rendszerét az inkák azokon az ültetvényeken alkalmazták, amelyeken a templomok, az arisztokrácia és a hadsereg számára termeltek élelmet. Cserébe az inka elit élelmezési segélyt és biztonságot nyújtott a munkásoknak. De Toledo irányítása alatt a mita, különösen a Potosíban alkalmazott mita, a spanyol gyarmati időszak legnagyobb szabású és legdurvább munkaerő-kizsákmányolási rendszere lett. De Toledo kijelölt egy hatalmas vízgyűjtő területet, amely a mai Peru mélyéről indulva felölelte a mai Bolívia területének nagy részét. Az ezen a nagyjából 518 km2-es területen élő, frissen ideköltöztetett férfiak egyhetedének Potosí bányáiban

17 kellett dolgoznia. A potosíi mita egészen a gyarmati időszak végéig fennmaradt, csak 1825-ben törölték el. Az 1. térképen látni azt a vízgyűjtő területet, amelyre kiterjedt a mita, összevetve az Inka Birodalomnak a spanyol hódítás idején elfoglalt területével. Jól látszik, hogy a mita mekkora területet foglalt el a birodalom központjából, felölelve a fővárost, Cuzcót is. Figyelemre méltó, hogy a mita rendszer hatása még ma is tetten érhető Peruban. Hasonlítsunk össze két tartományt: Calcát és a közeli Acomayót! Látszólag nem sok mindenben különböznek: mindkettő a hegyekben, magasan a tengerszint felett helyezkedik el, és mindkét tartományban az inkák kecsua nyelvet beszélő leszármazottai élnek. Acomayo mégis sokkal szegényebb, lakói nagyjából egyharmaddal kevesebbet fogyasztanak, mint Calca lakói. Az emberek ezzel tökéletesen tisztában vannak. Acomayóban a helyiek kíváncsian faggatják a vakmerő külföldieket: Nem tudja, hogy itt az emberek szegényebbek, mint odaát, Calcában? Mi a csudáért akarna bárki is ide jönni? Hogy miért vakmerőek ezek a turisták? Mert Cuzcóból, az Inka Birodalom ősi központjából, a jelenlegi tartományi fővárosból sokkal nehezebb eljutni Acomayóba, mint Calcába. Utóbbiba aszfaltozott út vezet, míg az Acomayóba vezető út szörnyen elhanyagolt állapotban van. Acomayón túlra már csak lóval vagy öszvérrel lehet menni. Calcában és Acomayóban az emberek ugyanazt termesztik, de míg Calcában a terményt a piacon adják el, és pénzt kapnak érte, addig Acomayóban saját ellátásra termelnek. Ezeket a szemmel látható, és az itt lakók számára kézzelfogható egyenlőtlenségeket könnyebb megérteni, ha azt vizsgáljuk, miben különbözik a két tartomány intézményrendszere. Az intézményi különbségek történelmi gyökerei egészen de Toledo koráig nyúlnak vissza, amikor megtervezte, hogyan lehet a leghatékonyabban kizsákmányolni a bennszülött munkásokat. A legfőbb történelmi különbség Acomayo és Cal-ca között az, hogy Acomayo beleesett a potosíi mita által lefedett területbe, Calca pedig nem. A munkaerő koncentrálása és a mit a rendszer kialakítása mellett de Toledo az encomiendát egyszerű fejadóvá konszolidálta: fix összeg lett belőle, amelyet minden felnőtt férfinak évente egyszer, egy összegben, ezüstben kellett megfizetnie. Ez a rendszer is azt a célt szolgálta, hogy az embereket bekényszerít-sék a munkaerőpiacra, és csökkentsék a spanyol földbirtokosok által fizetendő béreket. De Toledo uralma alatt széles körben elterjedt egy másik intézmény is, a repartimiento de mercancias. Ez a spanyol repartir (felosztani, szétosztani) igéből ered, azt jelenti: a javak szétosztása. Ennek keretében elrendelték az áruk kényszereladását a helyiek számára, méghozzá a spanyolok által meghatározott áron. Végül pedig de Toledo bevezette még a t raj in intézményét is, amelynek jelentése: teher. Ez arra utalt, hogy a spanyol elit üzleti vállalkozásaiban teherhordó állatok helyett a bennszülöttekkel cipeltették a nehéz rakományokat (például bort, kokaleveleket vagy textíliákat). A spanyol gyarmati világ idején az amerikai kontinensen mindenütt hasonló intézmények és társadalmi struktúrák alakultak ki. A kezdeti fosztogatás, arany- és ezüstláz után a spanyolok egy egész intézményi hálót hoztak létre, hogy kizsákmányolhassák a bennszülött népeket. Az encomienda, a mita, a repartimiento és a trajin mind azt a célt szolgálták, hogy a bennszülöttek életszínvonalát leszorítsák a létminimumra, és így a spanyolok tegyék zsebre a fennmaradó jövedelmet. Ehhez kellett a földek kisajátítása, a kényszermunka, az alacsony bérszínvonal, a magas adó és az olyan termékek árának a megemelése, amelyet az indiánok maguktól meg se vettek volna. Ezek az intézmények hatalmas vagyonokat termeltek a spanyol Koronának, és nagyon gazdaggá tették nemcsak a konkvisztádorokat, hanem azok leszármazottait is, hatásukra pedig Latin-Amerika lett a világ legegyenlőtlenebb kontinense, ahonnan így kiszipolyozták majd az összes gazdasági potenciált.

18 ...Jamestownig Amikor az 1490-es években a spanyolok elkezdték meghódítani az amerikai kontinenst, Anglia még csak egy jelentéktelen kis európai hatalom volt, amely épphogy csak kiheverte a rózsák háborúja néven ismert polgárháború pusztító hatásait. Nem volt olyan állapotban, hogy érdemben részt tudjon venni a nagy fosztogatásban, vagy ki tudja használni az amerikai kontinens bennszülött népeit. Közel 100 évvel később, 1588-ban komoly politikai hullámverést keltett Európában a spanyol Armada sikere, és II. Fülöp spanyol királynak Anglia lerohanására tett próbálkozása. Habár Anglia a győzelmet a szerencsének is köszönhette, ez a diadal azt is jelezte, hogy Angliával egyre inkább számolni kell a tengereken, és az ország ezzel a magabiztossággal már beszállhatott a gyarmatokért folytatott versenyfutásba. Így tehát nem véletlen, hogy az angolok épp ekkortájt kezdték meg a gyarmatosítást Észak- Amerikában. De már így is elkéstek. Nem azért esett a választásuk Észak-Amerikára, mert az olyan vonzó célpont lett volna, hanem mert nekik már csak az maradt. Az amerikai kontinensből mások már kiharapták azokat a finom falatokat, ahol rengeteg kizsákmányolható bennszülött élt, és ahol egymást érték az arany- és ezüstbányák. Az angoloknak csak a maradék jutott. Amikor a XVIII. századi angol író és mezőgazdász, Arthur Young arról írt, hogy hol termelik a hasznot hajtó alaptermékeket - az ő értelmezésében ezek az exportálható mezőgazdasági áruk -, megjegyezte: "...mindent egybevetve úgy tűnik, hogy a gyarmatainkon termelt alaptermékek értéke a Naptól való távolsággal egyenes arányban csökken. A Nyugat-Indiákon, amely mind közül a legforróbb éghajlatú gyarmatunk, az egy főre jutó jövedelem elérheti akár a 8 font, 12 shilling és 1 penny összeget is. A déli, kontinentális gyarmatokon ez az összeg legfeljebb 5 font, 10 shilling. A középső vidékeken 9 shilling, 6 és Vi penny. Az északi településeken pedig 2 shilling, 6 penny. E számsor egy igen fontos dologra is figyelmeztet: semmiképp se akarjunk gyarmatosítani az északi félteken." Az angolok először 1585 és 1587 között, az Észak-Karolina állambeli Roanokeban próbálkoztak gyarmatosítással, ám próbálkozásuk csúfos kudarcot vallott ben aztán újabb kísérletet tettek. Az 1606-os esztendő legvégén Christopher Newport kapitány vezetésével három hajó - a Susan Constant, a Godspeed és a Discovery - érkezett Virginia partjaihoz. A Virginia Társaság égisze alatt hajózó gyarmatosítók behajóztak a Chesapeake-öbölbe, fel a királyuk, I. James (I. Jakab) után Jamesnek keresztelt folyón, és május 14-én megalapították Jamestown városát. Noha a Virginia Társaság tulajdonában lévő hajók fedélzetén angol telepesek utaztak, a gyarmatosítás tervezett módszere a spanyol mintát követte. Azt tervezték, hogy foglyul ejtik a helyi törzsfőnököt, és így zsarolnak ki némi ellátmányt a bennszülöttektől, majd igába hajtják őket, megtermeltetik velük az élelmiszert, és megszedik magukat. Amikor partot értek a későbbi Jamestownnál, az angol gyarmatosítóknak fogalmuk sem volt arról, hogy a nagyjából harminc törzset tömörítő Póhe-ten törzsszövetség földjére léptek. A szövetség vezetője - akinek a törzsek mind engedelmességgel tartoztak - Wahunsenacawh (vagy, XVII. századi angol írásmóddal: Wahunsunacock) király volt. Wahunsenacawh székhelye a Jamcstowntól mintegy 30 kilométerre fekvő Werowocomoco városában volt. A gyarmatosítók úgy gondolták, előbb felmérik a terepet, és, ha esetleg nem tudnák munkára fogni a helyieket, talán kereskedni azért tudnak majd velük. Úgy tűnik, az meg sem fordult a fejükben, hogy ők maguk dolgozzanak a földeken, és megtermeljék maguknak a betevőt. Nem ezért jöttek az Újvilágba.

19 Wahunsenacawh hamar tudomást szerzett a gyarmatosítók jelenlétéről, és gyanakvással figyelte, vajon mik a szándékaik. A király Észak-Amerika méreteihez képest meglehetősen nagy birodalom felett uralkodott. Volt is sok ellensége, de nem volt a kezében olyan átfogó, központosított politikai hatalom, mint az inka királyoknak. Wahunsenacawh úgy döntött, kivár, és meglátja, mit terveznek az angolok. Első lépésként hírnököket küldött hozzájuk, és azt üzente: baráti kapcsolatot szeretne kialakítani a két nép között ben a tél beálltával a jamestowni telepesek élelmiszerkészletei apadni kezdtek, és a gyarmat kormányzótanácsának frissen kinevezett vezetője, Ed-ward Marié Wingfield nem tudta, mi tévő legyen. A helyzetet végül John Smith kapitány mentette meg. Smith - akinek írásai az egyik legfőbb információforrásként szolgálnak erről az időszakról - nagy formátumú figura volt. Az angliai Lincolnshire-ben született, és apja legnagyobb bánatára nem vitte tovább a családi vállalkozást, hanem inkább szerencselovagnak állt. Előbb az angol seregben harcolt Németalföldön, később pedig Magyarországon erősítette az osztrák hadakat a törökök elleni harcban. Romániában fogságba esett, eladták rabszolgának, és földművesként dolgoztatták, ám egy nap sikerült megszöknie: kicselezte a gazdáját, ellopta a ruháit meg a lovát, és visszamenekült osztrák területre. Útban Virginia felé Smith már a hajón balhéba keveredett: a Susan Constant fedélzeten Wingfield kapitány, miután Smith rendre megtagadta a parancsait, zendülés vádjával fogdába zárta, majd azzal az eltökélt szándékkal lépett partra az Újvilágban, hogy Smitht bíróság elé állítja. Ám a kikötés után Wingfield, Newport és a többi arisztokrata gyarmatosító szörnyülködve olvasta a lepecsételt rendeletet, amelyben az állt, hogy a Virginia Társaság Smitht is a Jamestownt irányítani hivatott kormányzótanács tagjává nevezte ki. Newport azon a télen nem volt Jamestownban, visszament Angliába, hogy utánpótlást hozzon - élelemből és emberből egyaránt Wingfield pedig döntésképtelen volt, így Smithre hárult a feladat, hogy megmentse a gyarmatot. Számos kereskedelmi missziót indított, így szerzett annyi élelmet, hogy túléljék a telet. Az egyik ilyen út során Smitht foglyul ejtette Opechancanough, Wahunsenacawh király egyik öccse, aki egyenesen Werowocomocóba vitte őt, a király színe elé. Smith volt az első angol, aki személyesen találkozhatott Wahunsenacawh-val, és - egyes beszámolók szerint - ezen az első találkozón esett meg az is, hogy Smith csak azért maradhatott életben, mert a király lánya, Pocahontas (Pokahontasz) közbenjárt az érdekében. Amikor január 2-án az indiánok szabadon engedték, Smith arra ért haza, hogy az élelem már szinte teljesen elfogyott, de szerencsére Newport még időben, ugyanaznap, visszaérkezett Angliából. Ám a jamestowni gyarmatosítók mit sem tanultak ebből az esetből ban tovább kutattak arany és más nemesfémek után. Úgy tűnt, még mindig nem értették meg, hogy itt csak akkor maradnak életben, ha dolgozni kezdenek, és nem a helyiektől várják, hogy - kényszer hatására vagy fizetségért - élelemmel lássák el őket. Elsőként Smith ismerte fel, hogy ami bevált Cortésnek és Pizarrónak, az Észak-Amerikában egyszerűen kivitelezhetetlen, hiszen ott teljesen mások a körülmények. Smith figyelmét az sem kerülte el, hogy - ellentétben az aztékokkal és az inkákkal - Virginia lakóinak nem volt aranyuk. Naplójában le is jegyezte: Tudomásul kell vennünk, hogy nekik az élelmük minden vagyonuk. Az egyik első telepes, bizonyos Anas Todkill, aki terjedelmes naplót hagyott hátra, egyetlen találó mondatban sommázta Smith és társai csalódottságát, amit ez a felismerés hozott: "Elhalt a szó, elszállt a remény, leállt a munka, csak ástuk, tisztítottuk, pakoltuk az aranyat." Amikor 1608 áprilisában Newport megint Angliába ment, vitt egy rakománynyal a bolondok aranyából, a piritbői. Szeptember végén érkezett vissza, a Virginia Társaságnak azzal az utasításával, hogy vonják szorosabb felügyelet alá a helyieket. Azt találták ki, hogy megkoronázzák

20 Wahunsenacawh-t, hátha akkor majd behódol az angol királynak. Meg is hívták a főnököt Jamestownba, de Wahunsenacawh, aki még mindig erős gyanakvással viseltetett a gyarmatosítók iránt, nem kockáztatta meg, hogy esetleg elfogják. John Smith feljegyezte naplójában a király válaszát: Ha a ti királyotok ajándékokat küldött nekem, akkor én is király vagyok, és ez az én földem. [...] A te atyád jöjjön el hozzám, ne én menjek őhozzá, vagy a ti erődötökbe, nem kapom be ezt a csalit. Márpedig, ha Wahunsenacawh nem harapott rá a csalira, akkor New-portnak és Smithnek kellett volna elmennie Wcrowocomocóba ahhoz, hogy egyáltalán sor kerülhessen a koronázásra. A terv tehát, úgy tűnik, csúfos kudarcot vallott, és egyetlen eredménye az volt, hogy Wahunsenacawh elhatározta, megszabadul a gyarmatosítóktól: kereskedelmi embargót hirdetett. Jamestown többé nem kapott tőlük árut. Wahunsenacawh kiéheztette az angolokat decemberében Ncwport megint útnak indult Anglia felé. Ezúttal Smith levelét vitte magával, amelyben a kapitány arra kérte a Virginia Társaság vezetőit, változtassanak a gyarmatosítással kapcsolatos elképzeléseiken: Virginiában nem várja őket a gyors meggazdagodás lehetősége, itt nem lehet kizsákmányolni a bennszülötteket úgy, mint Mexikóban és Peruban; itt nincs arany, se más nemesfém, és a helyieket nem lehet munkára fogni, nem lehet tőlük élelmet szerezni. Smith felismerte, hogy csak úgy lehet itt életképes gyarmatot létrehozni, ha a gyarmatosítók nekiállnak dolgozni. Ezért könyörgött az igazgatóknak, hogy e célnak megfelelően válogassák össze az embereket: Ha megint küldenének embereket, kérve kérem önöket, küldjenek inkább harminc ácsot, földművest, kertészt, halászt, kovácsot, kőművest és kubikost, akik kiássák a földből a fákat meg a gyökereket, feltéve, persze, hogy van ilyenekből bőséggel. Smith nem akart még több mihaszna aranyművest. Jamestown ezen a télen újfent megmenekült, hála Smith leleményességének. Neki ugyanis, hízelgéssel és fenyegetéssel, de sikerült elérnie, hogy folytatódjék a kereskedelem a helyi törzsekkel, és amelyik ellenállt, attól elvette, amit csak tudott. A városban Smithnek teljhatalma volt. Bevezette azt a szabályt, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Jamestown lakói így túlélték a második telet is. A Virginia Társaság profitorientált vállalkozásnak indult, de két katasztrofális év után a profitnak nyoma sem volt. A cég vezetői úgy döntöttek, új kormányzati modellre van szükség, és a kormányzótanács helyett egyetlen kormányzóra kell bízni az irányítást. Erre a posztra elsőként Sir Thomas Gatest nevezték ki. Figyelembe véve Smith kérésének bizonyos aspektusait, a vezetőség felismerte, hogy ki kell próbálni valami újat. Ez a felismerés telén, az éhínség idején érett be. Az új kormányzati modell semmi mozgásteret nem hagyott Smithnek, aki 1609 őszén csalódottan tért vissza Angliába. így, hogy a találékony Smith elment, Wahunsenacawh pedig gátat vetett a további élelmiszer-ellátmányoknak, a jamestowni gyarmatosítók odavesztek. Tél elején még 500-an voltak, de csak 60-an érték meg a márciust. A helyzet olyan kétségbeejtő volt, hogy a kannibalizmustól sem riadtak vissza. Az a bizonyos valami új, amit Gates és helyettese, Sir Thomas Dale kipróbált, nem volt más, mint egy drákói szigorúságú munkarend, amelyet az angol telepesekre kényszerítettek. Ez alól, természetesen, kivételt jelentett a kormányzó elit. Dale terjesztette be az isteni, erkölcsi és hadi törvények ( Lawes Divine, Morall and Martiall ) címmel ellátott javaslatot, amelyben, többek között, az alábbi paragrafusok szerepeltek. Se férfi, se nő el nem szökhet a gyarmatról az indiánokhoz, csakis halálbüntetés terhe mellett.

Daron Acemoglu James A. Robinson MIÉRT BUKNAK EL NEMZETEK?

Daron Acemoglu James A. Robinson MIÉRT BUKNAK EL NEMZETEK? Daron Acemoglu James A. Robinson MIÉRT BUKNAK EL NEMZETEK? Daron Acemoglu James A. Robinson MIÉRT BUKNAK EL NEMZETEK? A hatalom, a jólét és a szegénység eredete A fordítás alapja: Daron Acemoglu James

Részletesebben

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN

FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN Petőfi-pályázat 2013 Történelem FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 1) Ismert és ismeretlen felfedezők Kire ismersz rá? Portugál herceg, támogatott minden felfedező utat, bár ő maga ritkán szállt

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV

Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV Feldmár András ÉLETUNALOM, ÉLETTÉR, ÉLETKEDV A kötet gondozásában közremûködött a Feldmár Intézet. A Feldmár Intézet szellemi mûhely, amely a filozófia, az etika és az interperszonális fenomenológia eszközeivel

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével

Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével Ismerkedés a kontinensekkel és az ott élő emberek kultúrájával, életével diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 111 D1 Történetek a Földről Vasco da Gama A XIV XV. századi Európába sokféle kereskedelmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért SZKA_207_05 Európából jöttünk Versenyben a világ újrafelosztásáért 48 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET EURÓPÁBÓL JÖTTÜNK 7. ÉVFOLYAM 49 ÔSLAKÓK ÉS HÓDÍTÓK 5/1

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések A nagy földrajzi felfedezések Tevékenység 1. óra Idő (perc) Tartalom Tanulói tevékenységek Eszközök 2 Óraszervezés, jelentés, bevezetés. Hat csoport alkotása: úgy válogassuk össze a csoportokat, hogy a

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

Seth Godin. A holtponton ne add fel!

Seth Godin. A holtponton ne add fel! Seth Godin A holtponton ne add fel! Seth Godin A holtponton ne add fel! A fordítás alapja: Seth Godin: The Dip: A Little Book that Teaches You When to Quit (and When to Stick). Portfolio, Penguin Group

Részletesebben

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT EDWARD DE BONO POZITÍV HIT E D W A R D D E B O N O POZITÍV HIT Emberség, boldogság, humor, segítőkészség, remény, egészség A fordítás alapja: Edward de Bono: H+ (Plus) A New Religion?: How to Live Your

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

steve berry Vérbosszú Párizsban

steve berry Vérbosszú Párizsban steve berry Vérbosszú Párizsban Ulpius-ház Könyvkiadó Budapest, 2012 ELŐJÁTÉK Gízai-sivatag, Egyiptom 1799. augusztus Napóleon Bonaparte tábornok leszállt a lováról, és elámulva nézett föl a piramisra.

Részletesebben

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E

Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Amerika dióhéjban Z Á K L A D N É P O Z N A T K Y O A M E R I K E Az Újvilág felfedezése Vikingek 10. és a 11. században (Golf áramlás, Feröer-szigetek, Grönland, Labrador áramlás a mai Boston területéig)

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák

Az utolsó percben. A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák INTERJÚ Az utolsó percben A gyenge és kiszolgáltatott nemzeteket mindig megszállják és eltapossák A Keleti pályaudvaron szerzett személyes benyomásokból egyértelműen kitűnt, hogy valóban szervezett folyamatról

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Deborah Hedstrom: Gábriel vagyok Fedezzük fel újra a karácsonyi történetet! Uram, kérlek, tedd újra elevenné történetedet!" Amikor először tanítottam

Deborah Hedstrom: Gábriel vagyok Fedezzük fel újra a karácsonyi történetet! Uram, kérlek, tedd újra elevenné történetedet! Amikor először tanítottam Deborah Hedstrom: Gábriel vagyok Fedezzük fel újra a karácsonyi történetet! Uram, kérlek, tedd újra elevenné történetedet!" Amikor először tanítottam a karácsonyi történetet, tágas tornácunkon álltam,

Részletesebben

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál, amelyeket bonyolult

közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál, amelyeket bonyolult NÉHÁNY SZÓ A SZERZŐTŐL Az idő egy folyamatos valóság fonál, ami a születés és a halál közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál,

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Kávészenvedély. Anette Moldvaer

Kávészenvedély. Anette Moldvaer Kávészenvedély Kávészenvedély Anette Moldvaer LONDON, NEW YORK, MUNICH, MELBOURNE, DELHI www.dk.com A fordítás alapja: Anette Moldvaer: Coffee Obsession. First published in Great Britain in 2014 Copyright

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I.

SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. SZKC 103_01 MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. Madarak négy égtáj meséiben 103_D.indb 3 2007.08.30. 11:39:00 103_D.indb 4 2007.08.30. 11:39:05 TANULÓI MOTÍVUMOK KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN I. 3. ÉVFOLYAM 5 D1

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Ford és a fordizmus Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Ford és a fordizmus Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2014 június 01. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Mindannyian ismerjük Henry Ford nevét. Azonnal beugrik mindenkinek a

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka.

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka. 1. Esettanulmány: Magda története Én csak egy vagyok azokból a milliókból, akik a sportszergyáraknak dolgoznak. 20 éves vagyok. A gyárban híres sportszergyártók számára készítünk ruhákat. Régebben vidéken

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

marketing gyorsindító alapvetések

marketing gyorsindító alapvetések marketing gyorsindító alapvetések munkafüzet!1 Kiadja: Oláh Sándor Mérhető Marketing Megoldások 2015. Minden jog fenntartva. A jelen jegyzet tartalmának másolása, sokszorosítása, közzététele bármilyen

Részletesebben

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA

A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA AVKF KUTATÁS 1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐRENDSZER AVKF Aktív Hallgatók 2011 tavasz KUTATÁSI EREDMÉNYEIBŐL 2011. JELLI JÁNOS ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A ZSKF TKK-VAL

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

KILLING_JESUS_BOOK-UJ.qxd 4/8/2014 10:24 AM Page 1 Jézus 1

KILLING_JESUS_BOOK-UJ.qxd 4/8/2014 10:24 AM Page 1 Jézus 1 Jézus 1 Jézus EGY KIVÉGZÉS IGAZ TÖRTÉNETE Bill O Reilly és Martin Dugard 3 A fordítás alapja: Bill O Reilly Martin Dugard: Killing Jesus: A History. Published by arrangement with Henry Holt & Company,

Részletesebben

A vesztfáliai béke SZKA_210_15

A vesztfáliai béke SZKA_210_15 A vesztfáliai béke SZKA_210_15 TANULÓI A VESZTFÁLIAI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 173 15/1 ORSZÁGKÁRTYÁK Lengyelország Lengyelország Lengyelország Hollandia Portugália Hollandia Erdély Hollandia Csehország Hollandia

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról.

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Mátyás király és a szegény tanító könnyebb szövegek Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Élete dióhéjban Született: 1443. február 24-én Kolozsvárott. Apja:

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák SIKER CLUB SIKER CLUB 2009, No. 23 Siker tippek és stratégiák James Vágyi vagyok a Siker Club huszonharmadik számával, ahol sikeres gondolatokat, ötleteket és információkat ajánlunk arról, hogy hogyan

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

A minőségügy erkölcsi kérdései

A minőségügy erkölcsi kérdései Reményi Tibor Flow-Cont kft A minőségügy erkölcsi kérdései Amikor az 1980-as végén országos kampány indult a minőségügy témájában, gyanakodva fogadtam a mozgalmat. Úgy sejtettem, hogy elszakítja a minőség

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Go to London!!! S.O.S. Lépésről - Lépésre, a kezdetektől - az új életig! Szigeti Attila 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! Köszönetnyilvánítás jó és rossz akaróimnak: Nem egy szokványos köszönet

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben