Szakmai tréning kortárs oktatóknak a prostitúciós területen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakmai tréning kortárs oktatóknak a prostitúciós területen"

Átírás

1

2 FENARETE Program Szakmai tréning kortárs oktatóknak a prostitúciós területen Írta Pierfranca Borlone és Grazia Macchieraldo A magyar változatot szerkesztette: Forrai Judit Kiadja A Szex Edukációs Alapítvány Budapest 2005

3 Fenarete program / www. Fenarete.org / / általános coordinátor Daniela Mannu és Pia Covre Programfelel s: Pia Covre Közrem köd : Licia Brussa Borító terv: Antonio Querin Designer Lucia Mainetti Magyar adaptáció: Forrai Judit Nyomtatta: A Szex Edukációs Kiemelten Közhasznú Alapítvány Budapest 2005 Copy right: Comitato per i Dritti Civiloi delle Prostitute Minden jog fenntartva Készült az Európai Unió támogatásával

4 BEVEZETÉS A tízévnyi prostituáltak között végezett utcai munka, olyan úttör tapasztalatokkal ruházta fel a Bizottság a Prostituáltak Polgári Jogaiért nev szervezetet, amely élen jár a szex munkások életkörülményeinek javítását célzó útkeresésben. Az önsegít csoportoktól az európai TAMPEP projektig a HÍV fert zés megakadályozásával és a közegészségüggyel foglalkozó kísérleti projektek modell érték vállalkozókká váltak a más országokban m köd szolgáltatás hálózatok és projektek számára. Ezek a tapasztalatok egy különleges projektet hívtak életre az áruba bocsátott és kizsákmányolt bevándorló n k védelmére és egyenjogúságuk kivívására. Az ebben az id szakban útjára bocsátott különböz programok sikeres megvalósítása az egykor társoktatói és a ma is dolgozó szex munkások aktív közrem ködésében rejlik. Míg a prostitúció területén m köd szervezetek eleinte pragmatikus módon alkalmazták az önkénteseket, kés bb részvételük az egyes projektekben jóval strukturáltabbá vált. Ez a könyv a KORTÁRS OKTATÓ képzésr l, a továbbiakban KO rövidítéssel szerepel. A kortárs, vagy társoktatók, mivel semmilyen képesítés sem létezik a Ko-k számára, az általuk betöltött szerep nem jár szakmai elismeréssel, pedig a rendkívül bonyolult helyzetekben dolgozó emberek megérdemelnének. Emellett, eltekintve néhány olyan képzést l, ahol a feladat ellátásához át kellett adni bizonyos mennyiség információt és tudást az önkénteseknek, nem létezett megfelel szakmai képzés a prostitúció területén dolgozó KO-k számára. Ez a helyzet vezetett minket ahhoz az ötlethez, hogy pontosan felmérjük ezeknek az igen értékes segít knek a munkáját, hiszen az aktív közrem ködésük komoly értéket ad a munkának, ahogy ezt számos tapasztalat is igazolja, nem csak Európában. Például az ben (az UNAIDS támogatásával) elindított SHIP program, amely a prostituáltak és klienseik közötti HIV/AIDS fert zést vizsgálta Sonagachy-ban, az indiai Kalkutta els számú piros lámpás negyedében, e terület legendás példájává vált, és számokban kifejezve mind a mai napig a KO-k alkalmazásának legfontosabb szerevezett kerete. E célokat szem el tt tartva kidolgoztuk egy olyan kísérleti projektet, amely a Leonardo Da Vinci Program részeként (az Európai Bizottság Általános Oktatási és Kulturális Igazgatósága, ) ellensúlyozni tudná a szakmai tanfolyamok hiányát. Tervünket egy között megvalósítandó két éves tanfolyamra mely a prostitúciós tapasztalattal rendelkez személyek szakmai ismereteinek a növelését, valamint képzésük és oktatásuk el segítését célozta elfogadták. A TAMPEP (Nemzetközi Együttm ködés az AIDS és a Nemi Úton Terjed Betegségek Megakadályozásáért a Bevándorló Prostituáltak Körében) program lett nélkülözhetetlen partnerünk a nemzetközi projektben. Már a program valamennyi fázisában KO-ként tekintenek a prostituáltakra, és aktívan hirdetik az emberi és polgári jogok alapján álló politikai, jogi és társadalmi egyenjogúságukat, az emberkereskedelemmel szembeni fellépést, valamint a n k személyes szabadságának és épségének tiszteletben tartását. Ahhoz, hogy egy e speciális szerep meghatározására szolgáló irányadó tanfolyamot dolgozhassunk ki több ország együttm ködésével, feltétlenül tiszteltben kellett tartanunk az egyes országok azon jellemz sajátosságait, melyek meghatározzák a prostitúcióhoz való viszonyulásukat. Az a tény, hogy nem létezik Európában egységes jogi szabályozás a prostitúcióval és a bevándorlással kapcsolatosan, azt jelenti, hogy a program célcsoportjába tartozó n k teljesen különböz életkörülmények és munkafeltételek között léteznek, attól függ en, melyik országban élnek. Ennek köszönhet en számukra más és más képzési stratégiát kell kidolgozni. Ennek egyik legérdekesebb példáját az olasz emberkereskedelem elleni törvényekben találhatjuk, melyek pozitív eredményei a kizsákmányolásból kiszakadni 3

5 akaró embereknek a társadalmi és foglalkoztatási beilleszkedésben segít projektek és szervezetek fejl désében érhet k tetten. Ezek a szervezetek az olyan n k számára is fontos munkalehet séget jelentenek, akik kiszakadva a prostitúcióból a személyes tapasztalataik útján elsajátított ismereteiket szeretnék megosztani más szervezetekkel és kollégákkal. Tény azonban, hogy miközben az olaszországi programban részt vev gyakorlati oktató külföldi n k voltak, akik személyesen élményeket szereztek a bevándorlásról, addig a német csoportok gyakorlati társ oktatói a többnyire sokkal kedvez bb életkörülményekkel rendelkez németek közül kerültek ki. Ennek ellenére a korábban szerzett tapasztalataik mindkét csoport tagjainak rendkívül fontosak voltak. Ez a könyv a képzés módszertani felépítését ismerteti, így akik részletesebben szeretnének megismerkedni a programmal, a oldalon található dokumentumokból tájékozódhatnak. A Fenarete programot a filozófus Szókratész édesanyjáról nevezték el, aki a hagyomány szerint szülészn ként segített gyermekeket a világra. Fenarete nevét az oktatók választották, így hangsúlyozva fáradozásaikat, mellyel az öntudatosság és az önismeret kialakítása körül bábáskodhatnak, de így kívánják hangsúlyozni mindazt a támogatást, gondoskodó kortárstól oktatást és tör dést is, melyet a csoportjaikra fordítanak. Maria Pia Covre 4

6 1. FEJEZET MÓDSZERTAN: MUNKAHIPOTÉZIS Az Olaszországban végzett helyzetelemzésünk készített fel minket arra, hogy sikeresen el tudjuk készíteni a Fenarete Projektet. Ehhez az alábbi szempontokat kellett figyelembe venniük: A prostitúció elterjedtségének foka; A prostitúció kortárs oktatásának módjai; Milyen, már m köd és a prostitúcióval foglalkozó szervezetek és projektek léteznek, illetve milyen elvek alapján m ködnek; A prostitúcióval foglalkozó szervezetekben és projektekben milyen profilú szakemberek dolgoznak. Az utolsó ponttal kapcsolatban két fontos tényez t kell kiemelnünk: A prostitúcióra szakosodott szervezetek és projektek többsége nem alkalmaz kortárs oktatót (a következ kben KO rövidítéssel jelöljük) a munkatársai között; A prostituáltakat foglalkoztató társoktató szervezetek és projektek nyelvi-kulturális közvetít ként, vagy szakképzetlen és kevés tapasztalattal rendelkez munkatársként alkalmazza ket. Az adatok azt mutatták, hogy a KO-k szakmai segítségét nem csak hogy nem vették igénybe a prostitúcióval kapcsolatos munkákban, de nem is ismerték fel e szerep speciális jellegét. E megfigyelésekre alapozva tettük fel magunknak a kérdést, miszerint hasznos szerepet tölthet-e be egy szakképzett KO a prostitúcióval foglalkozó társoktató szervezetek és projektek m ködésében. 1.1 A prostitúcióval foglalkozó KO-k szakmai szerepe A KO profilja a prostitúció területén Az els kérdés, amit fel kell tennünk: ki a Ko? A KO olyan személy, aki a célcsoporthoz tartozik tehát a prostitúciót célzó feladatok esetében egy olyan személy, aki prostituáltként dolgozik, vagy dolgozott. Ez a jellegzetesség azt jelenti, hogy bár a KO közel is áll a célcsoporthoz, de el is különül t le. Közel áll hozzájuk, mivel hozzájuk tartozik, vagy tartozott, és elválik t lük, mert KOként olyan szerepet vállal magára, mely mer ben különbözik a célcsoportétól. A KO nem csupán egy szex munkás, hanem egy olyan jelenlegi/egykori oktató szex munkás, akit a jelenlegi/régi kollégan i támogatására képeztek. Ebb l ered en szakmai szerepének megfelel ellátása érdekében a KO-nak meg kell magát különböztetnie a célcsoporttól, tudatában kell lennie annak a ténynek, hogy már egy másik szakmai szerepet ölt magára, ezért a továbbiakban már nem azonosulhat az ügyfeleivel. A KO-nak vezet nek kell lennie, azaz fontos vonatkozási ponttá kell válnia mind a projekt, illetve szervezet, mind pedig az egykori vagy mai ko kollégan i számára. A vezet vé válás nem pusztán az egyén személyiségi jegyeinek, vagy természetes képességeinek függvénye, mert ezeket az öröklött készségeket egy sajátos és tudatosan alkalmazott, a személyek közötti ko kommunikációban felhasználható ismeretekkel kell kiegészíteni. Különösen fontos ez ahhoz, hogy a célcsoport tagjaihoz szakmai, ne pedig ösztönös, baráti módon közeledjenek, de ugyanígy fontos ez a csoporton belül és a csoportokkal végzett munka esetében is, amikor a társoktatónak meg kell érteni a csoporton belül rejl dinamikát és a KO szerepének határai belül irányítani is kell ket. 5

7 A KO-nak oktatói feladata is van, és ez a szerep is a személyes tapasztalatain alapul. Ez a szerep kiegészít ismeretekkel és információkkal alakítható, er síthet és hangsúlyozható, ezáltal oktatószer vé tehet és megújítható. Oktatónak lenni a KO számára annyit tesz, mint elindítani egy fejl dési folyamatot, például b víteni a célcsoport tagjainak ismereteit. Szex munkásként a ko saját személyes élményein keresztül sajátított el készségeket és szerzett információkat. Ugyanakkor társoktató azért, hogy professzionális társoktatóvá váljon, ezeknek a készségeknek és ismereteknek tudása megbízható alapjává kell válnia, melyet csak további technikai ismeretek elsajátítása után alkalmazhat. A KO nagy felel sséget vállal, és ez megköveteli egyrészr l bizonyos speciális kérdések ismeretét, másrészr l pedig azt, hogy tisztelje saját magát és a saját tapasztalatait. Az els kihangsúlyozandó motívum, hogy a társoktatónak elkötelezetté kell válnia e szerep iránt. A jelenleg is prostituáltként dolgozó KO-k számára ez azt jelenti, hogy egy kett s szereppel kell megbirkózniuk, míg azoknak, akik már felhagytak a prostitúcióval, énképüket kell egy újfajta ko szemlélethez alakítani (például korábban az utcán dolgoztam prostituáltként, és kuncsaftokkal kerültem kapcsolatba, most pedig ismét az utcán vagyok, de úgy, mint KO, és a prostituáltakkal állok kapcsolatban). A KO-knak tudomást kell venni saját élettörténetükr l, és prostituáltként szerzett tapasztalataikról, hogy ne keverjék össze saját magukat az ügyfeleikkel, azaz tudniuk kell megfelel távolságot tartani saját maguk és a célcsoport tagjai között, hogy nyíltan és elfogulatlanul foglalkozhassanak velük. Ez az egyetlen módja, hogy egy KO tisztelettel tudjon foglalkozni valakivel, aki nem olyan, mint, és ezzel elkerülje azt, hogy elinduljon a behelyettesítés mechanizmusa, azaz összekeverje saját magát a hozzá fordulókkal A prostitúcióval foglalkozó KO szerepe és feladata A KO a szakmai szerepét különféle projektekben és tevékenységekben fejti ki, ezért egy munkacsoport részeként kell megosztania céljait és munkamódszereit a kortárs kollégáival. Olaszországban a KO-t utcai mozgó egységekhez, meleged kbe, áruba bocsátott n k számára létrehozott menedékhelyekre helyezhetik, valamint olyan speciális szervezetekhez, melyek különböz egészségügyi lehet ségek (tisztálkodási eszközök) megteremtésén fáradoznak. Mivel a munkacsoport szerves részét képezik, és nem tekinthet k úgy, mint akik csupán feladatok végrehajtói, ezért meg kell adni számukra a döntéshozatal lehet ségét a munkacsoporton belüli, illetve a projekt vagy szervezet stratégiáit és tevékenységeit érint kérdésekben. A részvételnek ez a formája számos haszonnal kecsegtet, annak köszönhet en, hogy a KO a munkatársainál jóval több ismerettel rendelkezik a prostitúcióval kapcsolatban, tekintve hogy egykor/ jelenleg is a prostitúció részesei (voltak). A KO szakmai szerepe ezért pontosan meghatározható és a vele együtt dolgozó kortárs kollégáiéval szemben is definiálható. Szerepük jelent sége az alábbiakon nyugszik: Prostituáltként szerzett személyes tapasztalataik, melyeket újra értelmeztek; Speciális technikai ismeretek megszerzése; Illetve a kulturális különbségeken, szerepeken, stb. túlmutató és a személyek közötti kortárs kommunikációban felhasználható ismeretek. Tevékenysége során a KO arra törekszik, hogy ráirányítsa a szex munkások figyelmét az egészségmeg rzésének és a különböz ártalmak csökkentésének fontosságára, emellett megértéssel és támogatással fordul a prostituáltként dolgozó n k felé. Mivel a KO pontos és naprakész információkat tud szolgáltatni, négyszemközti konzultációkat is tarthat. Nyitott és pozitív kapcsolatot kell ápolnia a célcsoport tagjaival, és szakmai kapcsolatot kell tartania a közegészségügyi és szociális szolgálatok munkatársaival is. A KO-t olyan szakemberként kell 6

8 kezelni, aki a szociális és egészségügyi terület megel zéssel és a különböz ártalmak csökkentésével foglalkozó részén dolgozik. 1.2 A KO-k legfontosabb képzési módszerei A szakmai képességek vizsgálata Ahogy fent láttuk, a KO-t egy olyan tevékenységsorozatba vonják be, amely mind módszereit, mind tartalmát tekintve meglehet sen összetett. Különféle feladatainak köszönhet en a KO-nak az alábbi technikai ismereteket kell elsajátítania: Orvosi/egészségügyi ismeretek A nemi szervek és a reprodukciós rendszer, fogamzásgátlás, terhesség és abortusz, biztonságos nemi élet, nemi úton terjed betegségek, egészségügyi szolgálatok rendszere és a rendszerhez való hozzáférés; Jogi / szociális ismeretek Bevándorlási és prostitúciós törvények, a szociális szolgálatok rendszere, és a szolgálatokhoz való hozzáférés módjai, a munkaszerz dések típusai, a foglalkoztatási rendszer, szakmai képzések és átképzések lehet sége; Inter-kulturális ismeretek Az id és a pénz értéke és felhasználása a különböz nemzetiségi csoportokban, a munka és a pénz szerepe a prostitúcióban és más foglalkozásokban, vetélkedések és ellentétek a különböz etnikai csoportok között, mit jelent prostituáltként dolgozni a különböz kultúrákban. A KO-nak a prostitúcióval foglalkozó projektek és szervezetek alábbi munka módszereit kell ismernie: Az ártalmak csökkentése; Preventív módszerek és technikák; El adások szervezése; A segítségnyújtás módszerei és eszközei az emberkereskedelem áldozatává vált n k esetében. A szakmai tevékenységeinek irányításához a KO-nak az alábbi, a személyek közötti kommunikációban felhasználható ismeretekkel kell rendelkeznie: Segít kapcsolatok és tanácsadások irányításának a képessége; Csoportban és csoportként dolgozva ismernie kell a csoportmunka fázisait és a csoport dinamikáját Módszerek: munkahipotézis A KO egyedülálló abban az értelemben, hogy olyan munkát végez, amelynek betöltésére saját tapasztalatai jogosítják fel. Els lépésként ezért azt kell megvizsgálni, hogyan tekintenek ezek a n k a saját tapasztalataikra, és hogyan éreznek ezekkel kapcsolatban, például jelent-e ez valamilyen er t vagy gyengeséget számukra? Vajon saját életük egy részének tekintik ezeket, melyekb l ismereteket meríthetnek önmagukról, másokról és általában a valóságról, vagy olyanok ezek számukra, melyeket inkább letagadnának, elrejtenének vagy elfelejtenének? 7

9 A munkahipotézisünk ezért az, hogy definiáljuk a KO szerepét, tevékenységeit és pozícióját a csoporttagok bevándorlással és prostitúcióval kapcsolatos tapasztalatai alapján, ezáltal körvonalazva azt a szakmai profilt, amely felé el kívánjuk ket mozdítani, miközben felszínre engedjük (jutni) a gyakornok oktatók személyes tapasztalataitól elválaszthatatlan er sségeiket és gyengeségeiket. A módszer alappillére, hogy a bevándorló és prostituált n k felismerik saját tapasztalataik jelent ségét. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, olyan körülményeket kell teremteni, amelyben a csoporttagok azáltal dolgozhatják fel a tapasztalataikat, hogy elmesélik a saját történetüket és meghallgatják a többiekét is. A folyamat a következ kb l áll: felszínre kell hozni mind a pozitív, mind pedig a negatív élményeket, fel kell ismerni a fájdalmas érzéseket, tudatosítani kell bennük, hogy azok tényleg megtörténtek, és hogy ez egy része saját élményeiknek, azonosítani kell azokat a forrásokat, melyek arra használhatók, hogy átjussanak a negatív élményeken és felismerjék saját er sségeiket. Mindezek lehet vé teszik azt, hogy: Megakadályozzák a tagadás mechanizmusának beindulását; Megkülönböztessék a múltat a jelent l, és így a korábbi körülményeiket a jelenlegiekt l; Megkülönböztessék egymástól azt, hogy kik k, és kik nem k; Elfogulatlanabbul szemléljék tapasztalataikat, hogy újraértelmezhessék ket, és információkat gy jthessenek magukról és a küls világról; Megismerjék er s és gyenge pontjaikat. A tudás és a személyes er sségek alapjaira kell felépíteni azokat az ismereteket, technikákat és eszközöket, melyekkel egy szakképzett KO-nak rendelkeznie kell Az egyén személyes élményeinek feldolgozása Kohlrieser életciklus elmélete alapján Valamennyi egyén létét ragaszkodások, kötelékek, elválások és gyász keresztezik; az életciklus elmélet meghatározása szerint ezek a folyamatok kölcsönös kapcsolatban állnak egymással. Az emberi életet ezért többszörös életciklusok keresztezik, olyan periódusok, amikor közelebb kerülünk valakihez vagy valamihez, és kötelékek alakulnak ki, illetve olyan periódusok, amikor elválunk valakit l vagy valamit l, és a keletkez hiányt gyásszal dolgozzuk fel. Az életciklus négy fázisa szoros kapcsolatban áll egymással és kölcsönösen függ egymástól, és amennyiben például nem követik egymást, a ciklus megszakad, és lehetetlenné válik új kötelékek kialakítása. A leend KO egy olyan személy, aki vagy felhagyott már a prostitúcióval, vagy folytatja még azt, ezért egy kett s szerepet szándékozik betölteni. Az egyik esetben a leend KO egy új szakmai tapasztalatot szeretne szerezni, és ezáltal egy új én-képet kialakítani, ennek megvalósításához azonban mindenképpen el kell válnia korábbi szakmai én-képét l. A történtekre való visszaemlékezés, a hozzájuk kapcsolódó indulatok átélése, valamint saját múltjuk bizonyos fejezeteinek felélesztése (újra felidézve és tudatosan visszaemlékezve rájuk) segít a leend KO számára elhatárolnia önmagát a többiekt l. Ez a lépés mindenképpen szükséges ahhoz, hogy megfelel távolságot tudjon tartani régi, prostituáltként élt életével, és következésképpen megkülönböztesse saját énjét a többiekét l (a szemlélet hasonló, pl. a prostitúció, ahol azonban az egyéneket megkülönböztetik eltér életkörülményeik, élményeik, problémáik és er forrásaik). A saját Én és a saját élmények egyediségének felismerése már a szakmai hozzáértés megszerzése felé vezet lépések egyike egy leend KO számára, mivel ez a felismerés nem engedi általánosítani az egyén élményeit, más szóval a jöv beli ügyfeleiknek a KO saját magával történ azonosítását, a saját élmények másokéival való összemosását, amely azt eredményezhetné, hogy a KO szabványosított stratégiákat és el re gyártott megoldásokat kínálna az ügyfeleinek. Ez az elkülönülés azt jelenti, hogy megtanultak 8

10 különbséget tenni múltjuk és jelenük között úgy, hogy egy olyan demarkációs vonalat húznak múlt és jelen közé, amely nem engedi letagadni az elmúltat, mivel csak elválaszt és megkülönböztet, mert olyan határrá és elválasztó vonallá válik, ahonnan az egyén múltja szemlélhet. Ez a választóvonal a védelem egyfajta tapintható formájává válhat, olyasvalamivé, amely világos különbséget teremt a két id között, hogy a múltat higgadtsággal és bizonyos távolságtartással lehessen szemlélni. Ez a vonal másfel l azt is lehet vé teszi, hogy az egyén er sségei és gyengeségei azonosításához felülvizsgálhassa személyes élményeit, és levonhassa az élményekb l szerzett következtetéseket. A program végrehajtásához javasolt módszer tehát a múlt és a jelen elhatárolásával kezd dik, de egyik id szak élményeit sem akarja feledtetni, mivel azok az egyén életének részét képezik, és egy esetleges tagadási folyamat pont az ellenkez hatást váltaná ki, így alkalmazhatatlan lenne a leend KO szakmai profiljának kialakításához. Ami a kötelékek és köt dések kialakítását illeti (ezek szintén az életciklus részei) a folyamat három fontos tényez b l áll, ezek a személyek, a biztos alap, és a célok. A módszer csúcspontja az önértékelés meger sítése, amelynek szintén három lépése van: 1) A személyekkel kapcsolatos lépés: az egyén megtanul szeretni, és ekkor képessé válik arra, hogy mások is szeressék, tartozik valakihez, értékesnek és az életre érdemesnek tartja magát; 2) A biztos alap lépése: itt éli meg a felfedezés szabadságát, ezt a lépést játékos viselkedés jellemzi; 3) A célok lépése a kompetencia-érzés kialakulásának ideje, és ekkor születik meg a sikerre és a cselekvésre való képesség is. Személy Biztos alap Célok Életciklus társoktató Életciklus társoktató Életciklus Ko képzése képzése képzése Képesség, hogy szeressen és szeressék Fontos tapasztalat Felfedezés szabadsága Saját tapasztalatok felfedezésének szabadsága Kompetencia érzés Az egyéni képességek felfedezése Tartozás valakihez Értékesség és az életre való érdemesség a tréning csoporton belül Játékos viselkedés Játékos viselkedés Mások meghallgatása és az élmények megosztásának szabadsága Kísérletezés szabadsága (projekt munka) Képesség a sikerre Képesség a cselekvésre A projekt munkában felhasználható képességek A csoport mint er forrás Mivel a képzés csoportformában zajlik, feltettük magunknak azt a kérdést, hogyan tudnánk ezt a csoport-dimenziót er forrásként használni. Berne szerint a csoport alapvet emberi szükségleteket elégít ki, úgymint ösztönzések, megismerés és rendszer iránti igény. A csoport 9

11 félúton helyezkedik el az egyén és a társadalom között. Valójában egyének összekapcsolódását jelenti, akik csoporttagként saját identitással rendelkez mikrokozmoszt alkotnak úgy, hogy ez a mikrokozmosz a társadalomtól független és attól különálló egész, ám egyszerre része is a társadalomnak. Éppen ezért határfelületként m ködik, és lényeges formatív tapasztalatokkal ruház fel minden egyént. A Tranzakcionális Elemzés elméleti és terápiás szinten is a csoportra, mint a változások folyamatát ösztönz kitüntetett helyzetre összpontosítja a figyelmét. Spaltro szerint egy kis csoport egy háromoldalú, az egyénb l, csoportból és az ún. kortárs kollektívb l álló modellt alkokotó. Ez a vonása képes arra, hogy túllépjen az egyén/társadalom, valamint a személy/tárgy ellentétpárok és a való világ bonyolultságában, bizonytalanságában a különbségtétellel egy olyan azonosítási folyamat lejátszódását indítják el, amely minden csoportnál végbe megy saját maga és a többi csoport, a belül lév k és a kívül állók között. Ezek az elméletek hozzájárulnak ahhoz, hogy a csoport dimenziót er forrásként értelmezzük a KO képzési programja során, különösen az egyén prostitúcióval kapcsolatos emlékeinek a feldolgozása, illetve az önmeghatározás kialakítása. A csoport többször is er forrásként m ködhet, a program els szakaszában azért, mert megkülönbözteti egymástól a saját magán belüli és az azon kívül es dolgokat, kés bb pedig azért, mert különválasztja a csoportot alkotó személyeket. Tagjai a csoportot eleinte egy olyan védett helynek látják, amelyhez hozzá lehet kapcsolódni, amely az önmegismerés és a kölcsönös együttérzés helye. A csoporttagok közösen osztoznak a részvétel er s érzésében, és egy er s vonalat húznak a bent és a kint, illetve a csoport részét alkotó és az abból kimaradó személyek közé. Kés bb a csoport olyan helyként is értelmezhet, amely saját tagjai között is különbséget tesz az alapján, ami egyedivé teszi az egyes személyeket és az alapján is, amiben hasonlítanak egymásra. Így tehát a fejl dési folyamat a csoport tagjai között kezdetben megnyilvánuló kohézió és szolidaritás irányából az egyre szaporodó különbségtételek felé haladva bontakozik ki. A csoportban dolgozás ténye ezért olyan forrást biztosít a részvétel és a bens ség élményének átéléséhez, amely aztán az egyéni jellemvonások felismerésén alapuló különbségtételek felé halad. Munkahipotézisünkben ezért két jellegzetesség figyelembevételével terveztük meg a tanfolyamot. Az els alapja az, hogy a csoport, mint er forrás: A valakihez tartozás érzését közvetíti (az alapfeltevés a csoporttal szembeni függ ségi viszony); Biztonságos alapot nyújt a felfedezéshez, a tagok kölcsönös összehasonlításához és a kísérletezéshez (az alapfelvetés a csoporttal szembeni támadás és menekülés); Ösztönzi és irányítja a KO szerep meghatározását, valamint a személyes képességek felismerését (az alapfeltevés a csoportkohézió). A másik aspektus a csoport fázisaival áll összefüggésben, a tanfolyam tervezése pl. az egyes fázisok jellegzetességeit veszik figyelembe, és ennek megfelel en sorolják egymás után az egyes képzési szakaszokat. A bevándorlással és a prostitúcióval kapcsolatos élmények feldolgozásának modulja a tanfolyam elején kap helyet, amikor a függ ség az alapfeltevés. A tranzakcionális elemzés szerint e függ ségi fázisban a csoport kultúra szül i jelleg, és a tranzakciók (azaz a megnyilvánulások) a csoport-gyermek fel l a csoportvezet felé irányulnak, aki az oltalmazó és a szabályokat lefektet Szül képében t nik fel. A csoport tagjai beszámolnak érzelmeikr l a csoportvezet nek, azaz egy ölel és oltalmazó személynek. A csoport iránti er s ragaszkodás a függ ségi fázisban alakul ki, igazi és jelent s élménnyé alakítva azt. Ez a szakasz az egyének közötti hasonlóságokat hangsúlyozza, ily módon er sítve a valakihez tartozás érzését. A következ, a támadás és menekülés periódusában a csoport er feszítései az egyének közötti különbségek felé irányulnak, a tranzakcionális folyamat pedig a gyakornok Szül jét l f ként 10

12 a csoport, vagy annak vezet je felé irányul (amely negatív, megbízhatatlan és alkalmatlan színben t nik már fel), a csoport kultúra itt Gyermek jelleg. Más szóval, a csoport tagjai a továbbiakban már nem kívánják azt érezni, hogy egy differenciálatlan egész részeit alkotják, hanem szeretnék kiemelni és hangsúlyozni saját sokféleségüket. Ugyanakkor a fejl dési folyamat ezen szakasza egy valószer tlen módot vesz fel tagjaival együtt, akik saját magukat (ideológia vagy intellektuális) értékek mentén fejezik ki, illetve, emocionális impulzusok alapján. Mivel a csoportvezet különbözik ezekt l a viselkedésekt l, ezért negatívan is megítélhet. Ez a két szakasz felel s a személyes élmények felszínre hozásáért és feldolgozásáért, valamint azért, hogy az egyén kognitív és érzelmi alapokon, a csoport pedig az azonosság és a sokféleség szempontjából legyen képes vizsgálni az élményeket. A következ és egyben a legdifferenciáltabb szakaszban, amellyel kapcsolatos el feltevésünk a kohézió, a tranzakciók (megnyilvánulások) a Szül és a Gyermek által befolyásolt Feln tt megnyilvánulásai. Ebben a szakaszban a csoporttagok között valódi különbségtételek alakulnak ki, a tagok már felismerik egymás személyiségét, és e felismerés alapján alakítanak ki köt déseket. A tartalomra, dinamikára és cselekedetekre vonatkozóan proaktív szerepe van a vezet nek, aki egyben felel s is a csoportban kialakult kötelékekért. Ez a legmegfelel bb szakasz a tanuláshoz, ezért a modul tejes id tartama alatt számos eszköz és információ áll a gyakornok oktatók rendelkezésére. A negyedik szakasz a valakihez tartozás fázisa, el feltevése pedig a kiinduló csoport és a munkacsoport közötti egyensúly. Ebben a szakaszban a csoporttagok a csoportmunkával kísérletezve és az elvállalt tevékenységekre/feladatokra vonatkozó döntéshozatallal tesztelik magukat. 11

13 12

14 2. FEJEZET A PARTNERORSZÁGOK KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA Ez a fejezet a Fenarete projektben részt vev hat ország m ködési környezetét mutatja be. Ismertetjük az egyes országokban alkalmazott jogszabályokat, valamint a prostitúcióval, illetve a bevándorlással kapcsolatosan rendelkezésre álló adatokat. A kísérleti Fenarete projekt az e fejezetben tárgyalt strukturális szempontok alapján szervez dött meg. 2.1 A prostitúció környezete a partnerországokban Olaszország A projekt indulásakor mintegy 50 ezer f re becsülték az Olaszországban dolgozó n i és férfi szex munkások számát. Ezeknek körülbelül a fele, azaz nagyjából 20 ezer ember többnyire az utcán dolgozott városokban, valamint országutak és f útvonalak mentén. A bevándorlás utóbbi id kben tapasztalható szisztematikus visszaszorítása, illetve a migrációval járó b ncselekmények elleni küzdelem miatt az elmúlt két évben a prostitúció jelenléte már nem annyira látványos. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy összesen mintegy 19 ezer prostituált dolgozik az utcán, akiknek a 90%-a bevándorló n. A Parsec Egyesület szerint a számuk Északon 7700 és 10130, Észak-közép Olaszországban 5587 és 6989, míg Délen 1470 és 5170 között változik. A prostitúció színterei Olaszországban els sorban a lakóházak, de gyors növekedés figyelhet meg a külföldi n k rejtett tevékenységében, akik a letartóztatások elkerülése érdekében választják a láthatatlanná válás módszerét. Figyelemre méltóan megn tt azoknak a köz- és magánterületeknek a száma, ahol személyes szolgáltatások ürügyén szexuális szolgáltatásokat nyújtanak. Ez a jelenség egész Olaszországban megfigyelhet (Szicíliát és Szardíniát is beleértve), de inkább a gazdaságilag virágzó Északon jellemz, itt zajlik e tevékenység kb. 50%-a. Ezek a n k az állam számára láthatatlan és jogaiktól megfosztott embertömeg Afrikából, Közép- és Kelet-Európából, Dél-Amerikából és Kínából érkeznek. A 90-es évek elején a külföldi prostituáltak f leg Nigériából, Kolumbiából és Albániából jöttek, míg Brazíliából transzszexuálisok vándoroltak be. Közülük mára már csak a nigériai csoport száma maradt meghatározható, a többieket az albánokkal együtt szerbek, boszniaiak, ukránok, moldávok, románok és bolgárok pótolják. Ugyanez mondható el a dél-amerikaiakról is, akik ma már Peruból, Ecuadorból és Uruguay-ból jönnek, és ehhez hasonlóan a transzszexuálisok is számos országból települnek ide óta a kínai szervezetek is adnak szexuális munkát a közösségükbe tartozó n knek különböz városi lakásokban, így az a n, akit korábban csak a saját közösségükön belül foglalkoztattak, most már olasz vendégei is vannak. Nem ez az egyetlen példa a speciális csoportokon belül irányított piacra. Az észak-afrikai férfi közösség (közülük is els sorban a marokkói kolónia) házakat tart fenn az olyan bevándorló munkások szexuális igényeinek kielégítésére, akik közül a legtöbben családjukkal élnek Olaszországban. A korábban még elhanyagolható jelent ség férfi prostitúció, amelyet jórészt a drogfügg k ztek, és a meleg közösségekben volt jellemz, mára növekedésnek indult és láthatóbbá vált. A bevándorlási törvények miatt a munkaer piacról kiszorított fiatal bevándorlók alkotják e réteg újoncait, akik szolgáltatásaikat nyíltan ajánlják fel férfiaknak és n knek egyaránt (habár a n i ügyfelek száma még alacsony). 13

15 2.1.2 Franciaország Meglehet sen nehéz megbízható adatokat találni a franciaországi prostitúcióval kapcsolatban, mivel a prostituáltak rend rségi nyilvántartása ma már törvénytelen, és igazi megfigyeléseket sem végeznek a témában. Az egyetlen számszer információ, amelyre támaszkodhatunk, az OCRTEH (Emberkereskedelem Elleni Központi Iroda) adatai, amelyek szerint 1999-ben 5000 szex munkást számoltak meg az utcákon, de a prostituáltak teljes számát és közé teszik, akik közül hétezren Párizsban dolgoznak. Ehhez a számhoz kell még hozzáadni a bárokban és masszázs szalonokban dolgozó mintegy 3000 embert is. Ami a min ségi adatokat illeti, a prostitúció képe jelent sen megváltozott az elmúlt években, mert ma már a külföldr l származók aránya eléri az 50%-ot. Többségük Kelet-Európából (Albánia, Románia, Moldávia, Magyarország és Csehország) érkezik, de sokan származnak Nyugat-Afrikából (Nigéria, Ghána, Sierra-Leone), Dél-Amerikából (Brazília, Kolumbia, Equador) és Észak-Afrikából (Marokkó, Algéria, Tunézia) is. Vannak olyan közösségek, amelyek csak városi környezetben élnek, például az ázsiaiak (vietnámiak, koreaiak és kínaiak) különösen nagy számban telepedtek le Párizsban. Ezeknek az embereknek a nagy része nem önkéntes szex munkás, hanem emberkereskedelmi hálózatokban bukkannak fel. Az ily módon áruba bocsátottak jelenlétének mértéke nagyban függ attól, mely városban dolgoznak (a határhoz közel, vagy egy migrációs útvonal mentén). Egy másik fontos változás a férfi prostituáltak növekv száma (néhány városban az arányuk eléri a 35%-ot). Férfi prostituáltként, transzvesztitaként dolgoznak, esetleg éppen a nemük megváltoztatása alatt állnak Németország Ma körülbelül prostituált dolgozik Németországban, akiknek a 60%-a bevándorló. E csoporton belül a legnagyobb alcsoportot a közép- és kelet-európai n k alkotják. A TAMPEP egész Németországra kiterjed kérd íves felmérése szerint az elmúlt években a szex munkások között folyamatosan n tt a bevándorlók aránya. Míg 1999-ben 50%-uk, 2001-ben 55%-uk, addig 2003-ra már a prostituáltak 60%-a bevándorló volt. Ez a trend azóta is megfigyelhet. A legnagyobb németországi migráns szex munkás csoportot közép-keleteurópai n k alkotják (50%), ket követik az ázsiaiak (kb. 22%), a latin-amerikaiak (mintegy 16%) és az afrikaiak (kb. 12%). A közép-kelet-európai n k azonban nem kerültek többségbe minden városban. k igazából Észak-Németországban dolgoznak nagy számban, Közép- Németországban a latin-amerikaiak vannak többségben, ázsiai n ket az ország teljes területén találhatunk, míg az afrikai n k a nyugati országrészben élnek. A 2003-as TAMPEP tanulmány arra is rámutatott, hogy a Németországban dolgozó bevándorló prostituáltak több mint harminc országból származnak. A legfontosabb származási helyek Lengyelország, Ukrajna, Litvánia, Fehéroroszország, Thaiföld, a Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Ghána és Nigéria. A szex munkások mobilitása Németországban a legmagasabb, 80%-uk a német nagyvárosok között, illetve saját környezetén belül költözködött: Berlin, Hamburg, München, Köln és Frankfurt. Habár a rend ri ellen rzések egyre gyakoribbak Németországban, és ezeknek a n knek a jogi státusza is bizonytalan, k mégis inkább Németországban maradnak, ahelyett, hogy megkockáztatnák a bevándorlást egy másik országba. A német nemzetiség n k a prostitúció minden területén megtalálhatók: az utcákon, a bordélyházakban, lakásokban, klubokban és bárokban, kísér kként, stb. A bevándorlók ugyanakkor, általában bordélyházakban és lakásokban dolgoznak, id nként pedig bárokban és klubokban. A széles kör rend ri ellen rzés miatt igencsak kockázatos dolog az utcán 14

16 dolgozni, amelyet a német származású prostituáltak gyakran tekintik kizárólagos területüknek. A rendszeres rend ri ellen rzések azzal járnak együtt, hogy sok bevándorló talán annál is rejt zköd bb életet él, mint ahogy egyébként tenné. Sokuk a nagyvárosok peremére szorult, esetleg csak mobil telefonon és Interneten keresztül érhet k el. Ez a jelenség az egész országban terjed, még nehezebbé téve a HIV, AIDS és a nemi úton terjed betegségekkel szembeni preventív munkát, illetve az er szak áldozatává vált n k megsegítését. Az új, fert z betegségek elleni védekezésr l szóló törvény értelmében, amely 2001 január elsején lépett életbe, a prostituáltként dolgozó egyéneknek már nem kötelez egészségügyi ellen rzéseknek alávetni magukat (a kötelez orvosi igazolás Bockschein néven volt ismert). A számtalan, HIV, AIDS és egyéb nemi úton terjed betegségekkel foglalkozó egészségügyi szervezetek által m ködtetett tanácsadó központok is csak a névtelenség meg rzése mellett foglalkozhatnak a prostituáltakkal. Az új fert z betegségek elleni védekezésr l szóló törvénynek két pozitív eredménye lett: A kötelez ellen rzések híján megn tt a n k önbizalma, amely ösztönözte a saját magukkal való tör dést és el segítette önálló, az egészségükre vonatkozó döntések meghozatalát; Az elérhet anonim szolgáltatások önkéntesek és többnyire ingyenesek, ráadásul hozzáférhet vé teszik a közegészségügyi szolgáltatásokat a bevándorló szex munkások számára is még akkor is, ha e szolgáltatások csak a nemi úton terjed betegségekre terjednek ki. Ugyanakkor azonban a törvény más problémákat már nem tudott kezelni: Mivel Németországban a legtöbb bevándorló szex munkás nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, az egészségügyi szolgáltatók jelentik az egyetlen esélyt számukra ahhoz, hogy bármiféle egészségügyi ellátásban részesüljenek. Ez pedig azt jelenti, hogy ezek a n k jóval gyakrabban veszik igénybe e szervezetek szolgáltatásait mint azok, akik rendelkeznek biztosítással. E szolgáltatóknak azonban sem kapacitásuk nincs a megnövekedett forgalom ellátására, sem pedig tapasztalataik nincsenek azon a téren, hogyan is kellene kielégíteni a bevándorlók speciális igényeit. A bevándorló szex munkások egészségügyi gondozása az általános egészségügyi ellátás, és a pszichológiai tanácsadás keretei között még mindig megvalósíthatatlan. A pszichológiai tanácsadás pedig különösen fontos a bevándorlók számára, f leg ha figyelembe vesszük mindazokat a problémákat, amelyekkel a bevándorlás során kell megküzdeniük. Ezek a tanácsadások segítenek nekik meg rizni, vagy helyreállítani önértékelésüket és a saját életük feletti kontroll gyakorlás érzését Hollandia A prostitúció legalizálása és szabályozása el tt úgy becsülték, hogy évente mintegy ember élt prostitúcióból Hollandiában. Ezek 90%-a volt n, 5%-uk férfi és további 5%-uk transzszexuális. E csoport mintegy fele, 45%-uk szex klubokban, 20%-uk a bordélyházak kirakataiban, 15%-uk kísér kként, 5%-uk az utcán, további 5%-uk otthon, a maradék 10% pedig egyéb helyeken dolgozott, pl. szállodákban, bárokban, diszkókban (Van der Helm és Van Mens, 1999) ben (Visser e.a 2000) már úgy becsülték, hogy 6000 szex munkás dolgozik napi rendszerességgel a legismertebb helyeken: bordélyok kirakataiban, szex klubokban és az utcán. Ami a szex ipar szerkezetét illeti, néhány becslés szerint (Smallebroek és Smit, 2001) mintegy 550 szex klub és 630 kirakat létezett, miközben más források szerint (Visser, 2000) körülbelül szex klub, 2040 kirakat, 260 kísér és 240 utcai prostituált dolgozott naponta (Visser, 2000). Ezek a becslések a hatóságoktól és a szolgáltatóktól származó adatokon alapulnak. Ugyanakkor megfigyelésekb l és a terület 15

17 feltérképezéséb l származó adatok alapján a szex munkások száma jóval magasabbnak t nik. Csak azokban a városokban, ahol a TAMPEP is jelen volt, legalább 2700 kirakatot és 300 utcán dolgozó n t találtak. A hivatalos források szerint a prostituált n k kétharmada bevándorló, a TAMPEP viszont úgy számolt, hogy abban a négy városban, ahol aktív munkát tudtak végezni a kirakati prostituáltak között, a bevándorló szex munkások aránya 90-95% volt. Többségük illegálisan dolgozott, tartózkodási engedéllyel sem rendelkeztek, aminek a hiányában munkát sem vállalhattak. A bevándorló prostituáltak többsége Latin-Amerikából származott (a Dominikai Köztársaságból és a Kolumbiából érkez kkel együtt arányuk 60%), ket követték az európai n k (30%) és a nyugat-afrikai, valamint a dél-ázsiai bevándorlók (10%). Ahogy változott a bevándorlási és a prostitúciós törvény, úgy változott e csoport összetétele is: a bevándorló n k többsége most már Európából érkezik, de a szex munkások teljes létszáma, csakúgy mint a bevándorlás, lecsökkent. Ez a csökkenés azzal magyarázható, hogy a legális bevándorlói státusz megszerzése legálissá teszi a prostituálti munkát is. Az új ellen rzéseknek és az engedékeny szabályoknak köszönhet en az elmúlt két évben csökkent a prostitúció aránya. Annak a megvalósíthatatlansága, hogy a bevándorlók tartózkodási és munkaengedély nélkül dolgozzanak prostituáltként, szintén hozzájárult számuk csökkenéséhez. Ennek ellenére az intézkedéseknek köszönhet en az utcai prostitúció mégis növekv ben van. Mostanában ugyanakkor a fontosabb utcai prostituált zónákat, mint amilyen pl. Amszterdamban is van, bezárták. E változások ellenére is úgy t nik azonban, hogy a bevándorolt szex munkások százalékos aránya mit sem változott az új törvényi szabályozás óta. A csoport összetétele is változatlan maradt: a többségük n, akik számtalan országból érkeztek bevándorlóként (Bulgária és Románia vezeti az európai államokat). Az elmúlt pár év során az emberkereskedelem áldozatait oltalmazó programban (B9 eljárás) részt vev n k száma megemelkedett. Az Emberkereskedelmi Információs Nemzeti Hivatal szerint a B9 eljárás el nyeit élvez prostituáltak (rövid távú engedélyt kapnak) hatoda Bulgáriából származik, ket a többi európai illetve nyugat-afrikai országból származók követik Litvánia Rejt zköd természete miatt igen nehéz meghatározni az emberkereskedelem és a prostitúció méretét és dinamikáját, éppen ezért csak közvetett becslések lehetségesek. Adataink azt mutatják, hogy mintegy ezer 14 és 45 év közötti prostituált dolgozik Vilniusban. Közöttük is többségben vannak a éves fiatal n k, bár különböz közvetít k különböz korcsoportú prostituáltakat ajánlanak. A szakért k véleménye szerint a prostitúcióba belép helybeli kiskorúak száma is növekedésnek indult. Mind a prostituáltaknak, mind az emberkereskedelem áldozatainak alacsonyabb az iskolai végzettsége az országos átlagnál, A legtöbb litván prostituált, különösen az utcán dolgozók, akik egyébként a prostitúció legalacsonyabb kategóriáját képviselik, a középiskolát sem fejezték be. Egy call-girl-ök és kísér lányok között végzett telefonos felmérésb l (melyet az IOM, Bevándorlók Nemzetközi Szervezete, Tureikite, Sipaviciene, 2001) az derült ki, hogy a prostituáltak többsége egyedülálló n, bár házas és elvált n k is dolgoznak a szakmában. Tény, hogy a prostitúciót gyakran magyarázzák (vagy igazolják) a gyermekek eltartásának kényszerével. A külföldre eladott n k helyzete igen különböz. Az Elt nt Személyek Családjait Segít Központ adatai alapján a külföldre eladott n k többsége hajadon (84%-uk, kb. 43 n ). Mintegy 73%-a ezeknek a n knek úgynevezett jó családból származik, akiknek nem voltak pénzügyi nehézségeik. Az adatok azonban arra is rámutatnak, hogy a prostitúcióba bekapcsolódott, illetve külföldre vitt n k többsége városi környezetb l jött. Az Elt nt Személyek Családjait 16

18 Segít Központ adatai alapján az áruba bocsátottak legnagyobb csoportja városi n kb l áll (80%, vagy 35 n ). A legújabb jelentések és szaktanulmányok azonban már változásokat jeleznek, mivel falusi környezetb l kikerül fiatal n k is egyre gyakrabban lesznek a kereskedelem áldozatai. A prostitúciós iparág zömét közvetít k (ügynökségek) szervezik és ellen rzik. Az üzletb l származó hasznot 1997-ben 12 millió dollárra becsülték. Rendvédelmi szakért k a közvetít k hirdetései alapján kísérelték meg felmérni e jelenség méretét, és arra a következtetésre jutottak, hogy kb hirdetés jelenik meg naponta ügynökségenként 6-8 prostituálttal. Az is igaz, hogy ezek az ügynökségek együttm ködnek egymással, és az igényekt l függ en bármikor kölcsönadnak, vagy eladnak egymásnak prostituáltakat. Az adatok azt mutatják, hogy több mint 30 ügynökségnek hozzávet legesen 100 vezet je van. A Belügyminisztérium szerint csak Vilniusban olyan jól szervezett cég m ködik, amelyeknek az éves forgalma eléri, vagy meghaladja a másfél millió dollárt. A vilniusi prostituáltaknak körülbelül a fele tartozik ügynökségekhez. A szexuális szolgáltatások száma az igények alakulásának megfelel en szezonálisan változik. Nyáron megn az igény e szolgáltatások iránt, és a nagyvárosokból az üdül övezetekbe tev dik át az ipar súlypontja. Nincs megbízható adat a férfi prostitúcióval kapcsolatosan, bár közismert, hogy Vilniusban létezik olyan férfiakból álló csoportosulás, mely más férfiaknak nyújt szolgáltatásokat. Litvániában meglehet sen negatív a prostitúció társadalmi megítélése, köszönhet en a b nözéssel való kapcsolatának, a nemi úton terjed betegségeknek, a drogfogyasztásnak, és a n k diszkriminációjának és kizsákmányolásának. A szex munkások marginalizációja miatt nehéz bizalmat ébreszteni e csoport tagjaiban. Az IOM jelentésben (Bevándorlók Nemzetközi Szervezete, Tureikite, Sipaviciene, 2001) foglaltak szerint a bevándorlásnak és a prostitúciónak els sorban gazdasági okai vannak. A vilniusi utcai szex munkásokkal készített felmérésünk szerint a megkérdezett n k (és családjuk) 93,4%-ának a prostitúcióból származik az egyetlen, vagy legalábbis a f jövedelme. Mind a mai napig meglehet sen kevés, és csak Vilniusra korlátozódó segítséget kaphatnak a bevándorolt és eladott n k. A legtöbb utcán dolgozó prostituáltnak nincsen társadalombiztosítása vagy lakása és nem vehetnek igénybe orvosi ellátást sem. Litvániában a prostitúció illegális, amely további problémákhoz vezet. A litván AIDS központban ingyenesen elvégeztethet k a nemi úton terjed betegségekre, HIV-re és hepatitis B-re és C-re vonatkozó sz rések. A kezelés is ingyenes. N gyógyásszal, b r- és nemi beteg gondozó orvossal, pszichológussal és szociális munkással is konzultálhatnak. A teszteket az AIDS Központ laboratóriumában végzik el Lengyelország Lengyelország területe km 2. Keleten Oroszországgal, Litvániával és Ukrajnával, délen Szlovákiával és a Cseh Köztársasággal, nyugaton pedig Németországgal határos. Lakossága 40 millió f. A munkanélküliségi ráta 15%-os, a munkanélküliek többsége n. A nehéz gazdasági helyzet ellenére jelent s mennyiség bevándorló érkezik a volt szovjet köztársaságokból. Emellett Lengyelország tranzit ország is egyben az Európai Unió államai felé. A varsói rend rség becslései szerint mintegy 7500 n i és férfi prostituált dolgozik, akiknek a többsége lengyel. A prostitúciót az alábbi helyeken/formákban végzik: Szállodák, útszéli bárok; Ügynökségek (call-girl közvetítés); 17

19 Ügynökségek, a helyszínt az ügyfél választja; Független call-girl-ök (bár gyakran ügynökségen keresztül dolgoznak); Utcai prostituáltak; Nagyvárosok melletti autópályáknál, különösen pedig határ menti területeken kamionos lányok dolgoznak. Az ügyfeleket egyre gyakrabban szerzik Interneten keresztül. Ez a mód inkább a fiatalabb prostituáltak között népszer, akik olykor még kiskorúak. A lengyel n k mellett a közvetít ügynökségek egyre több orosz, ukrán, belorusz, román és moldáv n t ajánlanak, a külföldiek ma már a közvetít k prostituáltjainak 50%-át alkotják. A kamionos lányoknak csupán 3%-a lengyel, a többségük ui. Bulgáriából érkezik, ket sorrendben az ukránok és beloruszok követik. Számos kategóriája létezik a szex munkának: Rejtett prostituáltak (asszisztensek és hoszteszek, akiket az üzleti vendégek elcsábítására alkalmaznak); Luxus prostituáltak (rendszeres és meghatározott számú ügyfélkörrel rendelkeznek, és egyedül dolgoznak); Közvetít ügynökségek prostituáltjai (f leg ügynökségeknél és masszázs szalonokban kínálják szolgáltatásaikat); Utcai prostituáltak, akik fiatalok, és akiket gyakran felügyelnek támogatók ; Utcai prostituáltak, akik id sebbek, és többnyire egyedül dolgoznak kerít nélkül, koruknak köszönhet en kevesebb pénz keresnek, mint fiatalabb társaik; A férfi prostitúciónak hasonló a tipológiája, mint a n i prostitúciónak, azzal a kivétellel, hogy náluk hiányzik a kamionos lányok kategóriája. A transzvesztiták és a transzszexuálisok nem alkotnak jelent s csoportot. A legtöbb n i prostituált lengyel állampolgár. Hat évvel ezel tt jelent s számú férfi prostituált érkezett a volt szovjetköztársaságokból, f leg fiúk és fiatal férfiak, de mára úgy t nik, hogy er sen megcsappant e csoport létszáma Magyarország A magyarországi helyzet hasonló a környez országokéval. Prostitúció és emberkereskedelem, migráció szempontjából indulási-, tranzit- és célország vagyunk. Magyarországon id szaktól (évszak pl. tavasz, nyár), eseményekt l (Forma 1, turista szezon, stb.) függ en prostituált m ködik az ország különböz területén. Szinte minden nagyvárosban megtalálhatók, a f vonulási irány azonban három útvonalon történik: oroszország-ukrajna fel l Ausztria és Szlovákia felé, a másik az un. balkáni útvonal, a távoli Ázsia útvonal, amely szintén Románián keresztül jut el a távoli nyugati államokba. A magyar prostituált társadalom felépítése ugyanolyan, mint a társadalmi berendezkedésünk, a legnagyobb számban a legszegényebb réteg (Nyíregyházás filléres lányoknak hívják) azok, akik alacsony összegért a kamionparkolókban, országutakon, utcán várják a klienseiket. Az 1999-es új törvény célja az volt, hogy kiszorítsa a prostitúciót az utcáról, vagyis a láthatatlan szféra felé nyomta a prostituáltakat, így megszaporodtak a lakásokban m köd k. Így szinte utolérhetetlenek a szociális munkásoknak, segít knek is, a rend rség sem tud behatolni a magánlakásokba, viszont sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a nyilvánosság mell zésével a prostitútoroknak. Így az üzlet telefonon köttetik meg. A peepshow-ban, masszázsszalonokban csak egy bizonyos színvonalnak megfelel n dolgozhat. Igazán kevés számú az exkluzív szolgáltatást nyújtók száma. A n k között a külföldr l érkez k a háttérben maradnak, ugyan úgy, mint a fiatalkorúak, mert nagyobb a veszélye annak, hogy a hatóság 18

20 idegensége, vagy fiatal kora miatt eljárást indít ellenük. Információk szerint a n k között a külföldr l jöv k nagy része Ukrajnából érkezik. Mivel a különböz nemzetiség maffiacsaládok tartják kezükben a szex-piacot jobban vigyáznak az idegen n kre. Más a helyzet a férfi prostitúcióval. A legtöbb fiú prostituált Budapesten található, nagy részük Romániából érkezik, aluliskolázottak, önmagukat magyarnak és romának vallják. Budapest a meleg férfiak egyik központi helye. Nagyon sok állandó kliensük érkezik nyugatról, viszonylag fiatalok, míg a magyar kliensek áltag életkora sokkal magasabb. A férfi prostituáltak egy része tovább megy nyugatra, a jó élet reményében. A kihasználtság sokkal kisebb fokú a férfi prostituáltaknál, mert nem az un. strici-rendszer m ködteti, hanem a befolyó összegb l az ügynökségek részesednek. Nagyon sok a fiatal diáklány, akik f leg ösztöndíj kiegészítés miatt hirdetik magukat az interneten Bevándorlás és prostitúció: jogi szabályozás a partner országokban Olaszország Az 1958-as Merlin Törvény nyomán bezárták az állam által m ködtetett bordélyházakat, és felmentették a n ket a kötelez regisztráció és az orvosi ellen rzések alól. A törvény jellegét tekintve eltörlés párti, és számtalan korlátozással sújtja azokat, akik prostituáltként kívánnak dolgozni, beleértve azt is, hogy megtiltja a prostituáltak lakásokba szervez dését és az egymásnak adott kölcsönös segítségnyújtást. Mindez arra kényszerítette a prostituáltakat, hogy a törvények miatt marginális körülmények között dolgozzanak, akár az utcán, akár otthon végzik a munkájukat. A Bevándorlási Törvény azonban, f leg, ha szoros értelemben nézzük, a Merlin Törvénynél jóval nagyobb befolyást gyakorol az illegálisan bevándorolt prostituáltakra. E könyv írásakor a parlament el tt hevert a Berlusconi kormány törvénytervezete, amely tiltja ugyan az utcai prostitúciót, de engedélyezi a házakban és lakásokban folytatott tevékenységet (persze csak a lakóépület lakástulajdonosainak beleegyezésével). Ez a tervezet a legújabb megnyilvánulása annak a tiltó hangulatnak, amely az utóbbi években jellemzi az egyes politikai er ket és az állampolgárokat, kemény intézkedéseket sürgetve a bevándorló n k botrányos utcai jelenléte ellen. A közlekedési törvények, a különböz tiltások és büntetések valamennyi típusa (id nként a nevetségességet súrolva) az ügyfelek ellen irányul, de úgy t nik, hogy az ellenállásuk (vagy talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy a vágyuk) elnyomhatatlan. Az emberkereskedelem kérdésével az 1998-as 40. Olasz Törvény, a más néven Turco- Napoletano ( török-nápolyi ) néven emlegetett Bevándorlási Törvény, és a hozzá kapcsolódó 286/1998-as Országgy lési Rendelet foglalkozott, amely hosszú büntetést helyezett kilátásba azok számára, akik azzal a céllal hoznak Olaszországba külföldieket, hogy prostitúcióra kényszerítsék, vagy kizsákmányolják ket. E tiltó vonása mellett a törvény társadalmi védelmet biztosít a kizsákmányolás e módját elszenvedett az áldozatoknak, a 18. cikkely pedig hozzájárult az olyan projektek elterjedéséhez, melyek az emberkereskedelemnek Olaszországban áldozatául esett kiskorúakat és n ket segíti. Még ha a bevándorlási törvény szigorúbb is lett a 2002-es módosításainak köszönhet en (189/2 sz. Olasz Törvény), amely a hazatelepítésr l és büntet eljárás megindításáról rendelkezik, a 18. cikkelyt meghagyták eredeti állapotában. Végül 2003 augusztusában hatályba lépett az új, emberkereskedelem elleni törvény (228-as számú 2003 augusztus 8-iki törvény). Ez a jogszabály már sokkal precízebben határozza meg a vonatkozó b nügyi cselekményt, és kiterjeszti az alárendelés 19

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 1. 7. 2014 COM(2014) 392 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei

A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási kötelezettségei Szerző: Szilágyi Bernadett Szilágyi Bernadett*: A mezőgazdasági őstermelők speciális jövedelemadózási és társadalombiztosítási

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

2003. évi XXI. törvény

2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés 1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program

Részletesebben

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról

Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Beszámoló a családsegítő szolgálat 2014 évi munkájáról Az Útkeresés Segítő Szolgálat az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően a 85324-4 szakfeladat számon működteti a családsegítést, mint önálló

Részletesebben

OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv

OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv Készült: Budapest, 2009. szeptember 22. 2. verzió 1 0 Bevezetés Ez a Minőségirányítási Kézikönyv bemutatja, hogy az ISO

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 41. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236 736 X írták:

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig

A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. július augusztus (854 891. o.) Hermann Zoltán Varga Júlia A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK) Tanulmányunkban

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

Magánnyugdíjrendszerek

Magánnyugdíjrendszerek Magánnyugdíjrendszerek A magánnyugdíjrendszerek szerepe a megfelelő mértékű és fenntartható nyugdíjak biztosításában Európai Bizottság Ezt a publikációt a foglalkoztatásra és szociális szolidaritásra vonatkozó

Részletesebben

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon

Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon 2. számú melléklet a Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére című stratégiai programhoz Belső meghatározottságok - a drogprobléma Magyarországon Az alábbi összefoglaló a magyarországi kábítószerhelyzet

Részletesebben

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL

HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL HELYZETJELENTÉS AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENİRZÉSI HIVATAL ÁLLAPOTÁRÓL (a Pénzügyminisztérium átadás-átvételi dokumentumának melléklete) 2010. május Tartalomjegyzék Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal átadás-átvételi

Részletesebben

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók NGYE-NSZ. (szolgáltatási standardok) VITAANYAG. Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ A nevelőszülői ellátás standard-leírása (szolgáltatási standardok) VITAANYAG Készítette: Dr. Magyar Gyöngyvér Vida Zsuzsanna NGYE-NSZ Létrehozás dátuma: 2006. november 2007. február 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY

5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY Kőszeg Város Önkormányzata 5. Közszolgáltatások elégedettségvizsgálata, lakossági igényfelmérés TANULMÁNY Készítette: CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt. Közigazgatási Igazgatósága 2014. június 1 Tartalom

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI))

Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) P6_TA-PROV(2007)0482 Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) Az Európai

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1994.(V.5.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (A módosításokkal

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL TÉGLÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 4243 TÉGLÁS, KOSSUTH U. 61. sz. T Á J É K O Z T A T Ó A POLGÁRMESTERI HIVATAL 2012. ÉVI MUNKÁJÁRÓL A hivatal látja el az önkormányzatnak, illetve a jegyzőnek jogszabályokban

Részletesebben

Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében

Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Mővelıdéstudományi Program Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Esettanulmány Készítette: Ábrahám Katalin-Barabási

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac

Györgyi Zoltán. Képzés és munkaerőpiac Györgyi Zoltán Képzés és munkaerőpiac Lektorálta: Fehérvári Anikó és Imre Anna A Külvárosi Tankör Középiskoláról készült esettanulmány szerzője Erdei Gábor. 2 Tartalom Bevezetés... 5 A képzés és a munkaerőpiac

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben