1. A Szövetség rendeltetése és alapvető biztonsági feladatai A transzatlanti partnerség lényege A NATO erőinek megváltozott szerepe 12

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A Szövetség rendeltetése és alapvető biztonsági feladatai 2. 2. A transzatlanti partnerség lényege 6. 4. A NATO erőinek megváltozott szerepe 12"

Átírás

1

2

3 TARTALOM 1. A Szövetség rendeltetése és alapvető biztonsági feladatai 2 2. A transzatlanti partnerség lényege 6 3. A védelmi képességek erősítése 9 4. A NATO erőinek megváltozott szerepe A biztonság kiterjesztése a partnerségen keresztül A Szövetség megnyitása új tagok előtt Új kapcsolatok kialakítása Oroszországgal Megkülönböztetett partnerség Ukrajnával Párbeszéd a mediterrán országokkal Békefenntartás és válságkezelés Reagálás polgári veszélyhelyzetekre Tudományos és környezetvédelmi együttműködés A NATO működése Változás és folyamatosság 44 1

4 A Szövetség rendeltetése és alapvető biztonsági feladatai >1 2 Az Észak-atlanti Szövetség alapvető rendeltetése, hogy az ENSZ Alapokmányának megfelelően védelmezze európai és észak-amerikai tagjainak szabadságát és biztonságát. Ennek elérésének érdekében a Szövetség, a tagországokat érintő biztonsági kihívások természetétől függően használja fel politikai befolyását vagy katonai képességeit. A stratégiai környezet megváltozásával ugyancsak átalakuláson ment keresztül a Szövetség reagálása a biztonsági kihívásokra. A NATO továbbra is fenntartja a az euró- atlanti térségben a stabilitást, és olyan fejlődésen megy keresztül, amely lehetővé teszi, hogy hagyományos felelősségi területén kívül olyan új fenyegetésekkel szemben is felléphessen, mint a terrorizmus és más biztonsági kihívások. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) egyike azon kulcsfontosságú struktúráknak, amelyeken keresztül a tagállamok megvalósítják biztonsági célkitűzéseiket. Kormányközi szervezetről van szó, amelyben a tagok megőrzik teljes szuverenitásukat és függetlenségüket, illetve olyan fórumról, amelyben a tagországok közös konzultációt követően döntenek a biztonságukat érintő kérdésekben. A NATO struktúrái elősegítik a folyamatos konzultációt, egyeztetést és együttműködést a tagok között a biztonság politikai, gazdasági és egyéb vetületeiben, valamint az együttműködést olyan nem katonai területeken, mint a tudomány, az informatika, környezetvédelem és a katasztrófa-elhárítás. A NATO 12 alapítóját Belgiumot, Kanadát, Dániát, Franciaországot, Izlandot, Olaszországot, Luxemburgot, Hollandiát, Norvégiát, Portugáliát, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat az öt bővítési kör során Görögország és Törökország (1952), Németország (1955), Spanyolország (1982), a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország (1999) követte és a legutóbbi bővítési fordulóban csatlakozott hozzájuk Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia is (2004). Kollektív védelem A Szövetség működésének alapelve, hogy az egyes tagországok biztonsága valamennyi tagállam biztonságától függ. Ha valamelyikük biztonságát fenyegetés éri, az egyben mindenkit érint. A NATO alapító okirata, a Washingtoni Szerződés aláírásával minden tagország kötelezettséget vállal arra, hogy egyaránt osztozik a kockázatokban és feladatokban és a kollektív védelemhez fűződő előnyökben. Ez egyben azt is jelenti, hogy immáron közösen teszik azt, amit az egyes országok a védelmi tervezés és az előkészületek egyes területeivel kapcsolatban addig egyedül végeztek. A haderők számára a hatékony közös gyakorlatozáshoz és munkához biztosított eszközök költségeit is közösen viselik a tagok. Minden egyes ország megőrzi függetlenségét és döntéshozatali szabadságát, ugyanakkor a közös tervezésnek és az erőforrások megosztásának köszönhetően a biztonságnak sokkal magasabb fokát élvezhetik, mint amilyet egyedül tudtak volna elérni, ami továbbra is alapját képezi a NATO-n belüli biztonsági együttműködésnek. A transzatlanti kapcsolat A washingtoni szerződés aláírása 1949-ben minden modernkori előzményt nélkülözött; nemcsak, hogy csökkentette a külső agresszió kockázatát, de fokozatosan közelebb is hozott olyan nagy európai országokat, amelyek korábban többször háborúztak egymás ellen, biztosítva azt, hogy a köztük többé ne álljon fenn a katonai konfliktus veszélye. Ezek az országok ezentúl egymásra támaszkodtak és osztoztak egymás biztonságában, és jólétük növelése érdekében számos egyéb területen is hatékonyan tudtak együttműködni. De a washingtoni szerződés jelentősége még ezen is túlmutatott. Biztonsági partnerséget teremtett a Szövetség európai tagjai és az Egyesült Államok, valamint Kanada között és ezáltal létrehozta az Európa és Észak-Amerika közötti állandó transzatlanti kapcsolatot. A NATO átalakulása A Szövetség évi létrehozásakor a Szovjetuniót tartották a Nyugat-Európa szabadságát és függetlenségét veszélyeztető elsődleges tényezőnek. A kommunista ideológia, politikai céljai és módszerei, valamint katonai képességei- bármi is volt a Szovjetunió valódi célja - azt jelentették, hogy

5 egyetlen nyugati ország kormányzata sem engedhette meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a konfliktus lehetőségét. Ennek eredményeként, 1949-től az 1980-as évek végéig a hidegháborúként ismert időszakban a Szövetség fő feladata az volt, hogy megfelelő katonai képességeket biztosítva megvédje tagjait bármilyen, a Szovjetunió és a Varsói Szerződés részéről érkező agresszió ellen. Az ez idő alatt, a NATO által a tagok számára biztosított stabilitás hozzásegítette Nyugat-Európa egészét ahhoz, hogy a második világháborút követően újra megteremtse a jólétet, hogy a gazdaság fejlődése számára létfontosságú bizalom és kiszámíthatóság légköre uralkodjék. A NATO-tagországok által elfogadott politika a változó stratégiai környezetnek megfelelően folyamatos fejlődésen ment keresztül. A hidegháború vége óta a Szövetség politikája és struktúrái alapvető változáson mentek keresztül, amelyek tükrözték az európai politikai és katonai környezetben végbement temérdek változást és az újonnan felmerült biztonsági fenyegetéseket. Ezen túlmenőenavédelem felfogása szélesebb értelmet nyert, amely immáron magában foglalja a párbeszédet és gyakorlati együttműködést a Szövetséghez nem tartozó országokkal, mint az euró-atlanti biztonságot megerősítő leghatékonyabb eszközt. Mára a NATO sokkal több, mint egy egyszerű védelmi szövetség. Kezet nyújtott korábbi ellenfeleinek és most azon dolgozik, hogy szerte az euró-atlanti térségben építse és megőrizze a békét és biztonságot. Ennek érdekében a Szövetség egyre több feladatot vállal, valamint rugalmas, innovatív és pragmatikus válaszokat keres az elkerülhetetlenül bonyolult kérdések megoldására. Ennek folyamatában további megerősítést nyert a NATO központi szerepe az euró-atlanti térség biztonságának garantálásában és újabb partnerországok kérték felvételüket a Szövetségbe. Három közép-kelet európai ország a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország már 1999-ben elérte ezt a célt,míg további hét ország- Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia 2004-ben vált a NATO tagjává. A NATO elmúlt évtizedbéli átalakulását több jövőbe látó kezdeményezés jellemezte, mely konkrét, rendkívül praktikus választ nyújtott az új biztonsági kihívásokra és a hidegháború utáni időszak lehetőségeire. Ezek közé tartozik a Partnerség a Békéért kezdeményezés, az Oroszországgal és Ukrajnával létesült különleges kapcsolatok, a mediterrán országokkal folytatott párbeszéd, az aspiráns országok támogatására a NATOsztenderdek elérése érdekében létrehozott Tagsági Akcióterv, az Európai Unióval, az EBESZ-szel és az ENSZ-szel folytatott érdemi együttműködés. A NATO aktívan foglalkozik a kialakuló biztonsági kihívásokkal, és vezető szerepet tölt be a Balkánon folyó válságkezelő műveletekben, valamint készen áll arra, hogy, ahol és amikor szükséges, az euroatlanti térségen túl is fellépjen a terrorizmus és más fenyegetések ellen. Ezen felül a NATO tovább fejleszti és igazítja ki képességeit, hogy képes legyen újabb küldetések felvállalására. Ennek érdekében a novemberi prágai csúcstalálkozón három kulcsfontosságú kezdeményezést indított útjára: létrehozta a NATO Reagáló Erőket, határozott a parancsnoki struktúra reformjáról és útjára indította a Prágai Képességek Kötelezettségvállalást, melyek célja a hiányosságok kiküszöbölése az egyes országok egyéni vállalásain és 3

6 együttműködésen alapuló kezdeményezésein keresztül. Alapvető biztonsági feladatok A Szövetség Stratégiai Koncepciója, amely a szervezet célkitűzéseinek és alapvető biztonsági feladatainak hivatalos meghatározása, útmutatással szolgál a megfogalmazott célok és feladatok elérése érdekében alkalmazható politikai és katonai eszközökre vonatkozóan. A dokumentum első ízben, 1991-ben történt nyilvánosságra hozatalakor egyértelmű szakítást jelentett a múlttal. A hidegháború során a hasonlóan érzékeny stratégiaitervezési dokumentumok érthető módon titkosak voltak. A NATO jelenleg érvényben lévő, 1999-ben kiadott Stratégiai Koncepciója a Szövetséget érintő biztonsági fenyegetést több irányból érkezőnek és nehezen előre jelezhetőnek minősíti, és a Szövetség alapvető biztonsági feladatait a következőkben határozza meg: a stabilitás alapjainak biztosítása az Euró-atlanti térségben; biztonsággal kapcsolatos konzultációs fórumként szolgálás; bármely NATO tagországot érintő fenyegető agresszió elleni elrettentés, illetve védelem; hozzájárulás a hatékony konfliktus megelőzéshez és aktív részvétel a válságkezelésben; valamint a minél szélesebb körű partnerség, együttműködés és párbeszéd előmozdítása az Euró-atlanti térség többi országával. Annak ellenére azonban, hogy a hagyományos háború veszélye Európában mára gyakorlatilag eltűnt, a Szövetség tagjai és más, az euró-atlanti térségbe tartozó országok más fajta kockázatokkal és bizonytalansági tényezőkkel találják magukat szemben, melyek között szerepel az etnikai konfliktus, az emberi jogok megsértése, a politikai és gazdasági instabilitás. Ezen túlmenően a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek, valamint célba juttató eszközeik elterjedése ad okot aggodalomra, a technológia széles körű elterjedése pedig oda vezethet, hogy a potenciális ellenfél is könnyebben férhet hozzá magas fejlettségi fokú katonai képességekhez. Ezen túlmenően, a Szövetség biztonsága tekintettel kell, hogy legyen a globális környezetre, hiszen olyan szélesebb körű kockázatok fenyegetnek. mint a terrorcselekmények, a szabotázs, a szervezett bűnözés és a létfontosságú erőforrások utánpótlásának a megzavarása. Az évi Stratégiai Koncepció kiadása óta eltelt időben, és az Egyesült Államok ellen szeptemberében elkövetett terrortámadások fényében, a terrorizmus fenyegetését és a kudarcot vallott államok által képviselt kockázatot alapjaiban kellett felülvizsgálni. Felmérve az előre látható biztonsági kihívásokat és kockázatokat, az évi Stratégiai Koncepció arra a megállapításra jutott, hogy a stratégiai környezet általában továbbra is pozitív irányban fog változni, és hogy a Szövetség atöbbi szervezettel egyetemben a hidegháború befejezését követően, létfontosságú szerepet játszott az euró-atlanti biztonság megerősítésében. 4

7 Az 5. cikk első alkalmazása Az 5. cikk a washingtoni szerződés, a NATO alapító okiratának magva, melynek értelmében bármely szövetséges elleni fegyveres támadást úgy kell tekinteni, mint ha az összes szövetségest támadták volna meg. Az 5. cikk alkalmazása esetén az egyes szövetségesek, a többi tagországgal konzultálva döntik el, hogy hogyan tudnak a leghatékonyabb módon hozzájárulni az észak-atlanti térség biztonság helyreállításához és fenntartásához, beleértve a katonai erő alkalmazásának a lehetőségét is. Az 5. cikket első alkalommal szeptember 12-én léptették életbe, egy nappal az Egyesült Államok ellen szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követően. A döntés kezdetben ideiglenes maradt mindaddig, míg el nem dőlt, hogy a támadásokat külföldről szervezték. Ez október 2-án nyert végső bizonyságot, amikor az Egyesült Államok hatóságai az Észak-atlanti Tanács előtt bemutatták a nyomozati eredményeket, melyek szerint a támadásokért az al-kaida terrorhálózat volt felelős. intézkedés megtételéről döntött. Ezek közé tartozott a hírszerzések közötti információcsere és együttműködés fokozása, feltétel nélküli átrepülési és kikötő valamint repülőtér használati engedélyek az USA, valamint a szövetségesek számára a terrorizmus elleni műveletek során, a NATO állandó tengerészeti erőinek felvonulása a Földközi-tenger keleti részén, valamint a NATO korai légi előrejelző és figyelmeztető repülőgépeinek (AWACS) telepítése az Egyesült Államok légterébe. Ezen túlmenően, az egyes szövetségesek az USA kérésére, erejük és képességeik szerint járulnak hozzá a közös erőfeszítéshez. A segítségnyújtás körébe tartozik a katonai támogatás is, valamint a terrorista szervezetek bevételeit korlátozó jogi és pénzügyi intézkedések. Október 4-én a szövetségesek több, az USA vezette terrorizmus elleni kampányt támogató 5

8 A transzatlanti partnerség lényege >2 6 A NATO szerepe a tagok biztonságának garantálásában, és a biztonság és stabilitás kiterjesztése érdekében vállalt új feladatok az európai és északamerikai szövetségesek között hosszú ideje fennálló partnerségen alapulnak. A második világháború pusztításának eredményeként az európai országok biztonságuk szavatolásában nagymértékben voltak kénytelenek az Egyesült Államokra és Kanadára támaszkodni. Az észak-amerikai szövetséges nagy létszámú haderőt állomásoztatott Európa területén. Ezek az erők a Szövetség fennállásának kezdeteitől fogva létfontosságú szerepet játszottak Európa biztonságának szavatolásában ez a szerep ma is a transzatlanti biztonság alapja, és a Szövetség elengedhetetlenül fontos alappillére. Az Európában állomásozó észak-amerikai katonák száma az évek során folyamatosan csökkent. Az Európa védelmét szolgáló erők zömét már hosszú évek óta az európai szövetségesek biztosítják. Sőt, a legtöbb NATO-vezette békefenntartó missziót a Balkánon az európai szövetségesek katonái teszik ki, jelentős mértékben megerősítve a partner és egyéb nem-nato-tagországok katonáival. Mindennek ellenére az Egyesült Államok továbbra is aránytalanul sok terhet vállal a Szövetség biztonságának biztosításából, és a Szövetségi tevékenységéért való felelősség vállalásából, ami az Egyesült Államok és a többi szövetséges katonai képességei közötti egyensúly hiányára vezethető vissza. Kihasználva a hidegháború utáni évek békéjét a 90- es évek elején, az európai szövetségesek és Kanada nem eszközölte azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek lettek volna a hadseregnek az új kihívásokra való felkészítéséhez. Így ők több fontos területen, mint például a haderők gyors bevetését szolgáló légi szállítás,a műholdas kommunikáció és egyéb fejlett technológiai kérdésekben továbbra is az Egyesült Államoktól függenek. Az európai védelmi képességek hiányosságaira először az 1990-es évek elején, a balkáni konfliktus kapcsán derült fény, amikor is kiderült, hogy az európai országok nem voltak abban a helyzetben, hogy az Egyesült Államok segítsége nélkül megakadályozzák a konfliktus továbbterjedését. A 90-es évek vége felé a NATO és az EU külön-külön kezdett védelmi képességeinek megerősítésébe ben aztán a két szervezet megállapodott a stratégiai partnerség létrehozásában. Balkáni tanulságok Amikor Bosznia-Hercegovina az 1990-es évek elején polgárháborúba sodródott, az Európai Unió megfigyelőket küldött azzal a céllal, hogy az ENSZ határozatainak végrehajtását ellenőrizzék, azonban sem politikai mandátummal, sem pedig a szükséges katonai erővel nem rendelkeztek ahhoz, hogy ennél többet tehessenek. Az ENSZ ugyan telepített erőket de ezek inkább békefenntartásra és nem a szükséges béketeremtési feladatokra voltak alkalmasak így aztán hamarosan kiderült, hogy csak az erő alkalmazása vethet véget a harcoknak. A Szövetség eleinte vonakodott a részvételtől, hiszen akkoriban

9 még nem elemezték a haderők a NATO hagyományos felelősségi területén kívül történő bevetésének a következményeit. A helyzet azonban tovább romlott és a NATO 1992 és 1995 között egyre nagyobb mértékben vett részt az ENSZ- határozatok és -szankciók ellenőrzésének katonai biztosításában. Végül, amikor 1995-ben aláírták az USA által közvetített békemegállapodást, egy katonát számláló NATO- vezette haderő került felállításra, benne egy 20,000 főt számláló amerikai kontingens, amely elősegítette a megállapodásban foglaltak végrehajtását. Négy évvel később, amikor Koszovóban eszkalálódott az erőszak és mélyült a humanitárius válság, megint a NATO, mint egész cselekedett, több, a tárgyalásos megoldást szolgáló kísérlet kudarcát követően, A válság megerősítette az európai védelmi képességekben már korábban feltárt hiányosságok létét. A légi kampány során a legtöbb bevetést amerikai repülők hajtották végre, és amikor a koszovói békefenntartó erők bevetésére került sor, több hónapba tellett, mire e haderő elérte a teljes létszámot. Jelen a pillanatban Európa nem rendelkezik a boszniai és a koszovói konfliktusnak véget vetőhöz hasonló katonai művelet indításához és fenntartásához szükséges erőforrásokkal. Ugyanakkor az Európai Unió komoly lépéseket tett képességeinek megerősítése érdekében és kidolgozta az EU-NATO együttműködést szolgáló kereteket (lásd alább). Ez lehetővé teszi a NATO számára, hogy az EU-nak átadja a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaságban* vezetett misszióját, ahol az ország elnökének kérésére 2001 óta állomásoznak NATO-erők a válság leküzdése érdekében (lásd a 10. fejezetet) márciusában, a NATO erőforrásokra támaszkodva, az Európai Unió elindította a Concordia-hadműveletet, hogy átvegye a NATO szerepét, amely fontos tervezési és logisztikai támogatást nyújt az EU-vezette erők számára. Ezen túlmenően a NATO és az EU a Nyugat-Balkánra vonatkozó közös stratégiai megközelítésről állapodott, és jelenleg is folyik az egyeztetés a Bosznia-Hercegovina biztonságáért való felelősség Európai Unió általi, a NATO támogatással történő, 2004 végére tervezett átvételének opcióiról. Az európai képességek megerősítése Kezdetben a Balkánon szerzett tapasztalatok ösztökélték az európai országokat a cselekvésre. Az Európai Unió felgyorsította az Európai Biztonsági és Védelempolitika kialakítását célzó erőfeszítéseit, melyekhez társulnak majd a szükséges válságkezelő képességek. Kezdetben védelmi és biztonsági kérdésekben az Európai Unió nevében egy külön szervezet, a Nyugat-Európai Unió (NYEU) járt el. 1 Az 1999 decemberében, Helsinkiben rendezett csúcstalálkozón az Európai Unió viszont úgy döntött, hogy a jövőben fejleszti saját biztonsági és védelmi szerepét, illetve hozzálát az ehhez szükséges struktúra kiépítéséhez. Elfogadták az Unió azon célkitűzését (Headline Goal), hogy legkésőbb 2003-ra képes legyen egy legfeljebb 60,000 katonát számláló gyors reagálású erőt legalább éves időtartamra bevetni, és azt fenntartani. A saját maga részéről a Szövetség vállalta, hogy az európai pillért egy hatékony Európai Biztonsági és Védelmi Identitás kifejlesztésével erősíti. Ezen kezdeményezés célja az volt, hogy az Európai Uniót támogassa azon erőfeszítésében, hogy hiteles biztonsági szerepet teremtsen magának, miközben hozzájárul egy erősebb és kiegyensúlyozottabb transzatlanti kapcsolat kialakításához azzal, hogy biztosítja az európai szövetségesek számára a hatékonyabb és koherensebb hozzájárulás lehetőségét a Szövetség küldetéseihez és tevékenységéhez. Ennek érdekében az 1990-es években a NATO elindította azt a folyamatot, amelynek az volt a célja, hogy hiteles európai válság- 1 A Nyugat-európai Unió: Az 1948-as Gazdasági, Szociális és Kultúrális Együttműködésről és a Kollektív Önvédelemről szóló Brüsszeli Szerződés értelmében hozták létre az aláíró országok: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság. Később csatlakozott Németország, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. A válságkezeléssel és humanitárius szerepvállalással kapcsolatos feladatokat a Helsinkiben 1999-ben tartott EU-csúcsot követően az Európai Unió vette át. A Brüsszeli Szerződésben vállalt, a kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalások nem változtak és azokat a megmaradt NYEU Titkárság ellenőrzi. 7

10 8 kezelési képesség jöjjön létre a NATO-n belül már meglévő katonai eszközök és képességek szükségtelen duplikációja nélkül. E folyamat központi kérdése volt az külön bevethető, de nem különálló erők elve, ami lehetővé teszi a NATO eszközök és képességek felhasználását lehetséges, NYEU-vezette válságkezelő műveletekben. Felismerve, hogy az Európai Uniónak szándékában áll saját jogán is biztonsági tényezővé válni, a NATO 1999 áprilisában, Washingtonban ülésező vezetői kijelentették, hogy készen állnak arra, hogy kidolgozzák és elfogadják azon megoldásokat, melyek segítségével a NATO katonai eszközeinek és képességeinek meghatározó elemeit EU-vezette műveletek céljaira átadják, olyan válsághelyzetek esetén, amelyekben a NATO, mint egész, nem szándékozik katonailag szerepet vállalni. A Helsinkiben elfogadott EU döntéseket követően a NATO közvetlen tárgyalásokat és egyeztetéseket kezdett az EU-val a két szervezet közötti együttműködésről. Az együttműködés új formái kerültek kidolgozásra. A NATO és az Európai Unió közös nyilatkozatot adta ki 2002 decemberében az alakuló stratégiai partnerségről és 2003 márciusában több dokumentumot fogadtak el a válságkezelésben való együttműködésről, beleértve a Berlin Plusz csomagként ismert megállapodást a NATO-eszközök és képességek EU-műveletekben való felhasználásáról, amely tartalommal töltötte ki a stratégiai partnerséget és megnyitotta az utat az összehangolt fellépés előtt. Az állandó összeköttetés rendszere megkönnyíti a műveleti szintű szorosabb együttműködés és konzultáció kialakítását. Megegyezés született arról is, hogy EU-sejt jön létre a NATO Monsban működő Szövetséges Európai Haderők Főparancsnokságán (SHAPE), a NATO pedig képviseletet létesít az EU Katonai Törzse mellett. A NATO és az Európai Unió megállapodást kötött a két szervezet szempontjából közös képesség követelmények fejlesztésének egységességét, áttekinthetőségét és kölcsönösen egymást megerősítő voltát biztosító lépésekről is májusában került sor a NATO-EU Közös Képességi Csoport találkozójára. A Szövetség képességeit megerősíteni hivatott kezdeményezéseknek (lásd a 3. fejezetet) egybehangzóaknak kell lenniük az Európai Unió Képességi Akciótervében foglaltakkal, illetve a képességi célkitűzésekben (Headline Goal) megfogalmazottakkal, és el kell, hogy vezessenek a európai szövetségesek képességeinek régóta várt fejlődéséhez a kulcsfontosságú területeken. A Szövetség továbbra is az az eszköz, amelynek segítségével a NATO valamennyi tagállama szavatolja a kollektív biztonságot. Változatlanul az euró-atlanti biztonság sarokkövét képezi és őrzi mandátumát, illetve képességeit válságkezelő, békekikényszerítő és békefenntartó feladatok végrehajtására irányulóan. Az EU-NATO biztonsági együttműködés célja a válság- és konfliktuskezelés szüksége esetén rendelkezésre álló lehetőségek növelése, miközben elkerüli a duplikációt. Ez erősíti az európai katonai képességeket, annak érdekében, hogy a jövőbeni EU-vezette műveleteket úgy is lehessen tervezni, hogy a Szövetség egésze azokban nem vesz részt.

11 >3 Avédelmi képességek erősítése A Szövetségesek összehangolt erőfeszítéseket tesznek védelmi képességeik erősítésére, hogy biztosítsák: a NATO képes olyan haderőket hadba állítani, amelyek képesek gyorsan eljutni bárhova, ahol szükség van rájuk, a távolban és hosszú időn keresztül képesek tevékenykedni, és a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban elérni célkitűzéseiket, miközben minimálisra csökkentik a nem harcoló feleknek nem szándékosan okozott károkat. Megfelelő katonai képességek fenntartása és az egyértelmű felkészültség a közös cselekvésre továbbra is központi jelentőségű marad napjaink biztonsági környezetében. Olyan válságok esetén, amelyek a Szövetség tagjainak a biztonságát fenyegethetik, a NATO-erők képesnek kell, hogy legyenek arra, hogy kiegészítsék és alátámasszák a politikai intézkedéseket, és hogy hozzájáruljanak az ilyen válságok kezeléséhez és azok békés megoldásához. A képességek javítására való törekvést akkor kezdeményezték, amikor 1999 áprilisában a Szövetség Washingtonban ülésező vezetői megfogalmazták jövőképüket a XXI. század Szövetségéről: nagyobb, sokoldalúbb képességekkel rendelkező és rugalmasabb, elkötelezett a kollektív védelem iránt és képes új küldetések vállalására, beleértve a konfliktus megelőzéshez való hozzájárulást és a válságkezelési és válságreagálási műveleteket. Elindították a Védelmi Képességek Kezdeményezést (DCI), hogy javítsák a NATO védelmi képességeit a kulcsfontosságú területeken. Akövetkező három év során a DCI haladást ért el néhány területen, jelesül azokon, amelyekhez kevesebb erőforrásra volt szükség. A kritikus képességek terén azonban továbbra is maradtak hiányosságok, a végrehajtás pedig lassú volt. Időközben az alkalmazkodás és modernizálás szükségessége is fokozódott az olyan veszélyek miatt, amelyek az új és aszimmetrikus fenyegetésekből fakadnak, azaz az olyan ellenfelek által előidézett fenyegetésekből, akik a modern társadalmak és a katonailag felsőbbrendű hatalmak gyengeségeinek kiaknázására törekednek, gyakran nem hagyományos eszközök, így különösen a terrorizmus könyörtelen alkalmazásával. Az Egyesült Államok elleni szeptemberi terrortámadások élesen rávilágítottak a terrorizmustól kiinduló fenyegetésre. Az ezt követő USA által vezetett beavatkozás Afganisztánban pedig rámutatott a Szövetségesek képességeiben továbbra is fennálló hiányosságokra. Ezért a novemberi prágai csúcstalálkozón a Szövetséges vezetők elkötelezték magukat egy fókuszáltabb megközelítés mellett a NATO katonai képességeit erősítése érdekében, egy olyan intézkedéscsomag részeként, amelyek a terrorizmusellenes küldetéseket is beleértve a Szövetség küldetéseinek teljes spektrumában kívánja fokozni a jövőbeli műveletek hatékonyságát. Elfogadtak egy, a Szövetség védelmi képességeinek javítását célzó három- rétű megközelítést: egy új képességi kezdeményezést, a Prágai Képességek Kötelezettségvállalást, egy NATO Reagáló Erőt, és egy ésszerűsített vezetési struktúrát. Az új fenyegetések megválaszolására pedig egy sor védelmi kezdeményezést indítottak útjukra. A szövetséges együttműködési és kritikus képességek fejlesztése lehetővé teszi az európai szövetségek számára, hogy az európai védelmi képességek hiányosságainak orvoslása révén, erősebben és összefogottabb módon járuljanak hozzá a NATO küldetéseihez. Az ilyen fejlesztéseknek kölcsönösen erősíteniük kell egymást az Európai Unió azon erőfeszítéseivel, hogy katonai képességeket fejlesszen ki és hogy megvalósítsa bevethető, alakulat méretű, gyors reagálású haderejének létrehozására vonatkozó (Headline Goal) célkitűzését. Prágai Képességek Kötelezettségvállalás A DCI olyan képességeket célzott meg, amelyekre a Szövetség egésze törekedett, de amelyek nem jártak együtt országspecifikus kötelezettségvállalásokkal. Azonban a Prágai Képességek Kötelezettségvállalás szerint az egyes szövetségesek határozott és nyilvános fogadalmakat tettek a kulcsfontosságú katonai képességek meghatározott minőségi fejlesztésére, a teljesítésre meghatározott menetrendekkel és a végrehajtás magas szintű felügyeletével egyetemben. A kulcsfontosságú képességi területek között szerepel a stratégiai légi és tengeri szállítás,a légi utántöltés, a bevethető harci támogató és kiszolgáló egységek; vezetés, irányítás és kommunikáció; levegő-föld megfigyelés és célbefogás; harci hatékonyság, beleértve a precíziós irányított lövedékeket és az ellenséges légvédelem elnyomását; valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris védelmi képességeket. 9

12 10 A védelmi képességek erősítése sok szövetséges költségvetésében szükségessé teszi a prioritások újraértékelését, például a haderők szintjének csökkentése és az erőforrásoknak a felszerelés modernizálása irányában történő átcsoportosítása révén. Azonban sok esetben az okosabb költekezés nem lesz elégséges, és további pénzügyi forrásokra is szükség lehet. A védelmi képességek hiányosságaival kapcsolatos költséghatékony megoldásoknak, például a katonai képességek közös használatának, a szerepköri specializálódás fokozásának, a felszerelések közös beszerzésének, valamint a közös és többnemzetiségű finanszírozásnak a feltárása folyamatban van. Megvalósításuk után a Prágai Képesség Kötelezettségvállalások legalább négyszeresére emelik a nehéz szállító repülőgépek számát Európában, és az erőforrások összefogásával, az Európai Szövetségesek légi újrafeltöltési kapacitásukat is jócskán meg fogják növelni. A nem USA-gyártmányú, légi célbajuttatású precíziós irányított lövedékek készletének 2007-re 40 %-al kell növekednie. NATO Reagáló Erő A NATO Reagáló Erő csúcstechnológiával felszerelt, rugalmas, gyorsan bevethető, együttműködésre képes és fenntartható haderőt fog biztosítani, amelyben szerepelnek szárazföldi, tengeri és légi összetevők, melyek képesek végrehajtani a Szövetség küldetéseinek teljes tartományát. Ennek a magas készenléti fokú haderőnek a kialakítása egyúttal katalizátorként is szolgál majd a Szövetség katonai képességeinek fejlesztése és a szövetséges katonai képességek interoperabilitása számára, hogy biztosítani lehessen a változó biztonsági kihívásoknak való megfelelést szolgáló átalakítás folyamatosságát. A júliusi első haderő-generálási konferenciát követően októberében egy prototípus haderő jött létre. Az első műveleti képesség várhatóan októberére áll készen, a haderő pedig októberére lesz teljesen működőképes. Addigra létszáma körülbelül főt tesz majd ki, és modern saját repülőgépekkel, hajókkal, katonai járművekkel, harctámogatással és kiszolgálással, logisztikával, kommunikációval és hírszerzéssel fog rendelkezni. Képes lesz öt napon belül válságövezetbe települni és önmagát 30 napig fenntartani. Új vezetési struktúra A Szövetség vezetői Prágában jóváhagyták egy karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és bevethetőbb, két stratégiai egy műveleti és egy másik funkcionális parancsnokságon alapuló katonai vezetési struktúra körvonalait. Az új vezetési struktúra részleteit júniusában véglegesítették. Ez tükrözi a kisebb, rugalmasabb és gyorsan bevethető, a NATO új küldetéseinek jobban megfelelő haderők iránti igényt. A parancsnokságok számát 20-ról 11- re csökkentették, és feladataikat újra meghatározták. Az összes hadműveleti parancsokság immár a Belgiumban működő Európai Szövetséges Főparancsnokság (SHAPE) Szövetséges Vezetési Műveletek parancsnoksága alá tartozik. Ezt két összhaderőnemi parancsnokság támogatja, és képes szárazföldi parancsnokságot generálni a Többnemzetiségű Összhaderőnemi Harci Kötelék (CJTF) számára, és egy robusztus, de korlátozottabb állandó összhaderőnemi parancsnokságot, amelyből egy tengeri CJTF-parancsnokság alakítható ki. A CJTF-ek rugalmas vezetési struktúrák, amelyek lehetővé teszik a katonai parancsnokok számára, hogy egy adott katonai műveleti meghatározott igényeinek kielégítéséhez több ország által biztosított szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Egy új Szövetséges Átalakítási Parancsnokság felügyeli a NATO képességeinek folyamatos átalakítását és mozdítja elő haderőinek együttműködési képességét. A korábbi Atlanti Parancsnokságot felváltó az új parancsnokság az Egyesült Államok Virginia államában található Norfolkban működik, de

13 jelen van Európában is. Nyilvánvaló előnyökkel jár az a tény, hogy az Átalakításért felelős Szövetséges Főparancsnok egyúttal az USA haderői változtatásának mozgatóerejeként működő USA Összhaderőnemi Parancsnokság Parancsnoka is egyben. Az ACT kulcsfontosságú szerepet játszik az új NATO Reagáló Erő képességeinek adaptálása és doktrínájának kifejlesztése terén. Küzdelem az új fenyegetések ellen Prágában számos kezdeményezés született a Szövetségnek a terrorizmussal és más új biztonsági kihívásokkal szembeni fellépéssel kapcsolatos képességei fokozása érdekében. Támogatást kapott egy, a terrorizmus elleni védelmet szolgáló koncepció. Együttműködést kezdeményeztek a partnerországokkal egy hírszerzési információk cseréjére és polgári lakosságok elleni lehetséges vegyi, biológiai vagy radiológiai támadások elleni polgári felkészültség javítására, illetve azok következményei kezelésének elősegítésére irányuló Terrorizmus-ellenes Cselekvési Terv formájában. A Szövetség nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek elleni képességeinek erősítésére öt kezdeményezés született. Ezek egy bevethető analitikai laboratóriumprototípus, egy eseményre reagáló csoport, egy ilyen fegyverek elleni védelmet szolgáló virtuális kiválósági központ, egy biológiai és vegyi védelmet szolgáló NATO hatóanyag készlet és egy betegségeket figyelő rendszer megteremtésére vonatkoznak. Ezen kívül egy NATO rakétavédelmi megvalósíthatósági tanulmány vizsgálja a Szövetség területének, haderőinek és népességeinek védelmére irányuló lehetőségeket a rakéta- fenyegetések teljes tárházával szemben. A cyber-támadások elleni védelmi képességek erősítése szintén folyamatban van december 1-én új többnemzetiségű Vegyi, Biológiai, Radiológiai és Nukleáris (CBRN) Védelmi Zászlóalj érte el kezdeti hadműveleti készültségét. A Cseh Köztársaság északi részén, Liberecben elhelyezkedő bázissal működő zászlóaljnak júliusában kell elérnie a NATO-műveletek végrehajtásához szükséges végleges műveleti képességet. Indításakor 13 ország vett részt a zászlóalj megalakításában: Belgium, Kanada, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. 11

14 A NATO erőinek megváltozott szerepe >4 12 A NATO alapítása óta a Szövetség haderőinek alapvető szerepe a tagállamok biztonságának és területi sérthetetlenségének garantálása. A biztonság elrettentéssel és közös védelemmel történő szavatolásának feladata továbbra is alapvető feladat marad, de a hidegháború vége óta a NATO-haderők szerepe és szervezete jelentős változásokon ment keresztül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak az átalakuló biztonsági környezethez és támogathassák a partnerországokkal való katonai együttműködést. A hidegháború alatt a NATO védelmi tervezése elsősorban a Szovjetunió és a Varsói Szerződés lehetséges agressziója elleni védelemhez szükséges képességek fenntartásával foglalkozott. A Berlini Fal leomlása után néhányan azt sugallták, hogy többé nincs szükség a NATO-ra. Azonban az euró-atlanti biztonság, habár kevésbé konfrontációs jellegű, összetettebbé is vált és sok új kihívás jelentkezett Európán kívülről, beleértve a lator államokat, a tömegpusztító fegyverek és azok célbajuttató eszközeinek terjedését, valamint a terrorizmust. Ezen új biztonsági agenda az 1990-es évek elején vált egyértelművé a balkáni etnikai konfliktusokkal, amelyek során végül a NATO haderőkhöz fordultak, hogy azok béketámogató és válságkezelő szerepet töltsenek be. A közelmúltban a szeptemberi terrortámadások és a támadásokért felelős terrorista csoport, az al-kaida felszámolására irányuló, ezt követő afganisztáni hadműveletek fokozták a terrorizmus, a lator államok ésatömegpusztító fegyverek terjedése általi fenyegetés miatti aggodalmakat. A NATO-haderők jelenleg is hozzájárulnak a terrorizmus elleni védelemhez, és szélesebb szerepkört töltenek be nemzetközi béketámogató műveletekben, amelyek során a történelemben először lép ki a NATO az euró-atlanti térségből. Így, habár a fenyegetések, amelyekkel napjainkban a Szövetség szembesül kevésbé apokaliptikusak, mint a hidegháború alatt, mégis nagyon is valósak, sürgetőek és gyakran kiszámíthatatlanok. A NATO hagyományos erői A hidegháború vége óta a hagyományos erők teljes mérete lényegesen csökkent: a tagállamok által a Szövetség rendelkezésére bocsátott szárazföldi haderőket 35 százalékkal csökkentették, a nagyobb hadihajók száma több mint 30 százalékkal, a légierő harci századainak száma pedig nagyjából 40 %-kal lett kisebb az 1990-es évek kezdete óta. A legtöbb haderőt már nem tartják magas fokú készültségben, szervezetüket pedig átalakították, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a rugalmasság és mozgékonyság, és hogy alkalmassá tegyék őket új béketámogató és válságkezelő szerepek betöltésére, valamint arra, hogy hatékonyan működjenek együtt a nem NATOtagországok haderőivel. A Többnemzetiségű Összhaderőnemi Harci Kötelékek (CJTF-ek) katonai koncepciójának bevezetése lehet az egyik példa arra, hogy az új körülmények miként vezettek változásokhoz a Szövetség katonai erői szervezésének módjában. Ez a koncepció rugalmas struktúrát biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a katonai parancsnokok egy adott katonai művelet sajátos igényeinek kielégítéséhez több ország szolgáltatásait vegyék igénybe. Megkönnyíti a nem NATO-tagországok integrálását is a NATO által vezetett béketámogató műveletekbe, és lehetővé teszi az EU által vezetett, NATO eszközöket és képességeket használó esetleges katonai műveleteket. A NATO új válságkezelő és béketámogató szerepe (részletesebb leírásukat a 10. fejezet tartalmazza) egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az 1990-es évek közepétől és 1995 között a NATOhaderők az Egyesült Nemzeteket támogatva részt vettek a boszniai háborúban, és segítséget nyújtottak az adriai térségben az ENSZ-szankciók érvényesítéséhez, Bosznia és Hercegovina felett pedig a repülési tilalmi zónának a felügyeletéhez és kikényszerítéséhez, továbbá közvetlen légi támogatás biztosítottak a terepen levő ENSZ Védelmi Erő részére. Az augusztusában és szeptemberében Szarajevó ostromának megtörésére indított légi csapások segítettek megváltoztatni az erőegyensúlyt és biztosítani a békés rendezést. A NATO ezt követően egy ENSZ-mandátummal rendelkező, többnemzetiségű haderőt telepített decemberében a békemegállapodás katonai vonatkozásainak végrehajtása céljával tavaszán tovább erősödött a NATO válságkezelő szerepe, amikor a Szövetségesek légi hadmű-

15 veletet indítottak a jugoszláv rezsim ellen, hogy kikényszerítsék a Koszovóban tapasztalt politikai és etnikai elnyomás beszüntetésére irányuló nemzetközi követelések teljesítését. Ekkor egy nagy méretű, NATO által vezetett többnemzetiségű haderőt vetettek be a stabilitás helyreállításának elősegítésére. Két évvel később, elején a NATO az új demokratikus jugoszláv kormánnyal együttműködve válságmegelőzésben vett részt Dél-Szerbiában, egy nagy albán etnikumú népesség által lakott területen. Ugyanennek az évnek egy későbbi szakaszában a NATO az Európai Unióval együtt preventív diplomáciai tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy egy béketervre vonatkozó tárgyalások ösztönzésével elkerülje a polgárháború kitörését a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaságban*. A nyár folyamán egy kis létszámú NATO-haderőt telepítettek a helyszínre a lázadók békés lefegyverzésére és a nemzetközi megfigyelők biztonságának szavatolására, a stabilitás pedig hamarosan helyreállt. A balkáni műveletek lehetővé tették a NATO-haderők számára, hogy számottevő tapasztalatra tegyenek szert a béketámogató és válságkezelő műveletekben, valamint az olyan többnemzetiségű koalíciók vezetése terén, amelyekben nem NATO tagországok is részt vesznek. Ezáltal a NATO felbecsülhetetlen értékű eszközévé válik napjaink biztonsági környezetének. A szeptember 11-i terrortámadások óta egyre fokozódik az igény arra, hogy a Szövetség hozzájáruljon a biztonság megteremtéséhez a hagyományos euró-atlanti területen kívüli instabilitási övezetekben. Afganisztánban a Szövetség augusztusában vállalta, hogy a hosszú idő óta polgárháború sújtotta és terroristáknak menedéket nyújtó kudarcot vallott állam stabilizálásának elősegítése érdekében, átveszi a Nemzetközi Biztonsági Segítségnyújtási Haderő (ISAF) vezetését. A NATO korábban jelentős tervező szerepet játszott azoknak a Szövetségeseknek a támogatására, amelyek vezető szerepet vállaltak az ISAF-ben. A fokozott NATO szerepvállalás biztosítja a folytonosságot és elhárítja azt a problémát, hogy hathavonta új nemzeteket kellett keresni a küldetés vezetésére. A NATO-állomány az ISAF zászlaja alatt tevékenykedik, és tovább dolgozik az ENSZ-megbízatás keretein belül, amelyet októberében kiterjesztettek, hogy lehetővé tegye a főváros, Kabul határain kívüli műveleteket is. A NATO bekapcsolódása az afganisztáni műveletbe a Szövetség első küldetése az euró- atlanti térségen túl. Tükröződik benne a Szövetség külügyminisztereinek májusi ülésén hozott nagy jelentőségű határozata, amely szerint a NATO-nak képesnek kell lennie olyan haderők felvonultatására, amelyek gyorsan eljuthatnak bárhova, ahol szükség van rájuk, és képesek műveleteiket nagy távolságban és hosszú időn keresztül is fenntartani. Ezen kívül, az USA által Szaddam Husszein rezsimje ellen vezetett beavatkozást követően a NATO vállalta, hogy haderő-generálással, logisztikával, kommunikációval és hírszerzéssel támogatja a lengyel vezetésű többnemzetiségű hadosztályt Irak középső részén. A szervezet arra is kész, hogy hasonló támogatást kínáljon fel más szövetségeseknek is, amennyiben ezt kérik. A szeptember 11-e utáni biztonsági környezetben sor került a tengeri haderő új fenyegetések elleni klasszikus felhasználására októbere óta az Active Endeavour hadművelet keretében NATOhadihajók járőröznek a Földközi-tenger keleti részében, és felügyelik a hajózást a terrorista 13

16 14 tevékenységtől való elrettentés, illetve annak megakadályozása érdekében. A küldetést azóta kibővítették, hogy felkérés esetén kiterjedjen nem katonai hajók kíséretére a Gibraltári-szoroson át, valamint a gyanús hajók rendszeres átvizsgálására. A terrorizmustól való elrettentésen túl e haditengerészeti művelet néhány váratlan előnnyel is járt és látható hatást gyakorolt a földközi-tengeri térség biztonságára és stabilitására, ami viszont jótékonyan hat a kereskedelmi és gazdasági tevékenységre. A NATO nukleáris erői A NATO nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája egyike azoknak a katonapolitikai területeknek, amelyeken radikális változások történtek az elmúlt évtizedben. A hidegháború alatt a NATO nukleáris erői központi szerepet játszottak a Szövetség stratégiájában. Ezen haderők jelentős száma és a szövetséges kormányok kinyilvánított hajlandósága fenntartásukra és alkalmazásuk mérlegelésére szándék szerint a elrettentés célját szolgálta nem csak a nukleáris fegyverek más államok általi alkalmazásával szemben, hanem az agresszió bármely más formájától való végső elrettentésként is. Az 1950-es évek közepén az úgynevezett tömeges megtorlás politikájában azon a fajta elrettentésen volt a hangsúly, amely szerint a NATO bármely tagjai elleni agresszióra, a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel válaszolna, kifejezetten beleértve a nukleáris fegyvereket is ben bevezették a rugalmas válaszadás stratégiáját, amely agressziótól való elrettentést úgy szándékozott elérni, hogy kétséget ébresztett a potenciális agresszorban a NATO reagálásának hagyományos vagy nukleáris jellegét illetően. A hidegháború végéig ez maradt a NATO stratégiája. A nukleáris fegyverek szerepe sokkal korlátozottabb a Szövetség jelenlegi stratégiájában. A NATO három nukleáris hatalma az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország egyaránt nagymértékben csökkentette fegyvereik számát. Bizonyos esetben ez akár 80 százalékos csökkentést is jelentett. Azok az eshetőségek, amelyek között ezeknek a fegyvereknek az alkalmazását esetleg fontolóra lehetne venni, bevallottan rendkívül távoliak, és ezek a fegyverek többé nem irányulnak egyetlen ország vagy meghatározott fenyegetés ellen sem. A fennmaradó nukleáris erők alapvető célja politikai: a béke megóvása és kényszer alkalmazásának megakadályozása azáltal, hogy a NATO elleni agresszió kockázatát kiszámíthatatlanná és elfogadhatatlanná teszik. A hagyományos, nem nukleáris képességekkel együtt bizonytalanságot teremtenek bármely ország számára, amely netalán fontolóra venné, hogy a Szövetség elleni nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverekkel történő fenyegetés révén jusson politikai vagy katonai előnyhöz.

17 Ugyanakkor a NATO-szövetségesek hosszú távon elkötelezettek a nukleáris fegyverek ellenőrzése, a leszerelés és a nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése iránt, és a NATO támogatja a nukleáris fegyverek körültekintő és fokozatos csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek a tömegpusztító fegyverek (WMD) terjedésének korlátozására irányulnak. A NATO-ban egy WMD-Központot hoztak létre, hogy ezen a téren azonosítsák a követelményeket és kicseréljék az információkat. NATO-haderők A NATO-haderők kifejezés félrevezető lehet. A NATO nem rendelkezik állandó hadsereggel. Ehelyett a tagállam kötelezettségeket vállalnak arra vonatkozóan, hogy milyen típusú és létszámú haderőket bocsátanak a Szövetség rendelkezésére a vállalt feladatok vagy műveletek végrehajtásához. Ezek a haderők nemzeti ellenőrzés alatt maradnak, amíg szükség nincs rájuk, és csak ilyenkor kerülnek a NATO-parancsnokok felelősségi körébe. A NATO ténylegesen csekély létszámú állandó katonai erővel rendelkezik. A Szövetség integrált katonai struktúráját a különböző többnemzetiségű parancsnokságokon dolgozó kis létszámú integrált állomány alkotja. Néhány operatív haderő, mint például a NATO Légi Korai Előrejelző Hadereje állandó létesítményeket tart fenn kommunikációs vagy légvédelmi és megfigyelési célokra. Ezen kívül néhány szövetséges haditengerészete által biztosított kis számú hajóból és személyzetből álló állandó haditengerészeti erők léteznek, amelyek rotációs alapon kerülnek telepítésre. Habár a NATO nem rendelkezik állandó hadsereggel, képes mozgósítani a 26 szövetséges haderőit. Integrált többnemzetiségű struktúrája a történelemben eddig még soha nem tapasztalt szintű együttműködési képességet eredményezett olyan haderők között, amelyeket közös szabványok és eljárások szerint együttes tevékenységre szereltek fel és képeztek ki. Ezáltal, és a többnemzetiségű válságkezelő és békefenntartó műveletek vezetése terén szerzett többéves tapasztalatok révén, a NATO felbecsülhetetlen értékűeszközzé vált napjaink biztonsági környezetében, amelyben az új fenyegetések elhárításához összehangolt nemzetközi intézkedésre van szükség. 15

18 A biztonság kiterjesztése a partnerségen keresztül >5 16 A Szövetség a hidegháború után kialakult stratégiai helyzethez a biztonság szélesebb körű meghatározásának elfogadása és egy széles körű partnerségi és együttműködési stratégiának az euró-atlanti térség egészét érintő bevezetése révén alkalmazkodott, amelyet immár a NATO egy alapvető biztonsági feladatának tekintenek. A folyamatot ben indították útjára, amikor a Szövetség vezetői baráti kezet nyújtottak a hajdani kelet- nyugat választóvonalon átnyúlva, azáltal, hogy Közép- és Kelet- Európa országaival, valamint a volt szovjetköztársaságokkal való új együttműködési kapcsolatra tettek javaslatot. Ez készítette elő az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) decemberében történő létrehozását a kölcsönös bizalom építését célzó konzultáció fórumaként. Néhány évvel később a partnerségi folyamatban jelentős előrelépés történt a Békepartnerség (PfP) egy jelentős, a NATO és az egyes partnerek közötti gyakorlati kétoldalú együttműködésre irányuló program évi elindításával. Ma a NATO és a partnerországok rendszeresen konzultálnak biztonsági és védelemmel kapcsolatos kérdésekről az Euró-atlanti Partnerségi Tanácsban (EAPC), amely 1997-ben váltotta fel a NACC-t. A NATO és a partnerországok haderői gyakran lépnek kapcsolatba egymással és végeznek közös gyakorlatokat, katonáik pedig egymás mellett kerülnek bevetésre a NATO által vezetett balkáni békefenntartó műveletekben. Intézkedéseket hoztak a prágai csúcstalálkozón, novemberében a NATO és a Partnerek közötti együttműködés erősítése és annak érdekében, hogy a partnerség keretében zajló tevékenységek jobban összpontosítsanak a XXI. század biztonsági kihívásainak megoldására. ABékepartnerség Az elmúlt tíz év egyik legfigyelemreméltóbb nemzetközi vívmánya a biztonság terén a Békepartnerség (PfP) program es meghirdetése óta a Partnerséghez történő csatlakozásra szóló meghívást 30 ország fogadta el: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Grúzia, Horvátország, Írország, Kazahsztán, a Kirgiz Köztársaság, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Románia, Oroszország, Örményország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Svájc, a volt Jugoszláv Macedón Tagköztársaság*, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. Közülük tíz ország a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország 1999-ben, míg Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia 2004-ben - mára már szövetségessé váltak. Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia és Montenegró szintén kinyilvánította óhaját, hogy csatlakozhasson a Békepartnerséghez és az Euróatlanti Partnerségi Tanácshoz. A NATO örömmel várja, hogy ezt a két országot is üdvözölhesse a Partnerségben, miután teljesítették a Szövetség által támasztott feltételeket, beleértve a maradéktalan együttműködést a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntető Törvényszékkel, különösen azoknak a személyeknek az elfogása és átadása érdekében, akik ellen a Törvényszék háborús bűnök elkövetése miatt vádat emelt. A gyakorlati együttműködés és a magának a Szövetségnek az alapját alkotó demokratikus elvek iránti elkötelezettség alapján a Békepartnerség célja a stabilitás növelése, a békét érő elleni fenyegetések csökkentése és erősebb biztonsági kapcsolatok kiépítése az egyes partnerországok és a NATO, valamint más partnerországok között. A PfP-program lényege az egyes partnerországok és a NATO között kialakuló, egyedi igényekhez igazított és az egyes résztvevő kormányok által megválasztott szinten és ütemben közösen megvalósított partnerség. A Békepartnerség formális alapja a Keretdokumentum. Ez határozza meg a sajátos kötelezettségvállalásokat az egyes partnerországokra vonatkozóan, és magába foglalja a szövetségesek azon kötelezettségvállalását, hogy konzultálnak minden olyan partnerrel, amely területi sérthetetlenségére, politikai függetlenségére vagy biztonságára irányuló közvetlen fenyegetést észlel. Mindegyik partner számos messze ható politikai kötelezettségvállalást tesz a demokratikus társadalmak megőrzése, a nemzetközi jog elveinek

19 fenntartása, az ENSZ Alapokmánya az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Helsinki Záróokmány 2 és a nemzetközi leszerelési és fegyverzetkorlátozási megállapodások szerinti kötelezettségek teljesítése, a más államokkal szembeni erővel való fenyegetéstől, illetve annak alkalmazásától való tartózkodás,alétező határok tiszteletben tartása és a viták békés úton történő rendezése érdekében. Meghatározott kötelezettségvállalásokra is sor kerül a nemzeti védelmi tervezés és költségvetés átláthatóságának támogatására, a fegyveres erők feletti demokratikus ellenőrzés létrehozására, és békefenntartó és humanitárius műveletekben a NATO-val együttes cselekvésre való képesség kifejlesztésére vonatkozóan. A NATO és minden egyes partnerország közösen dolgoz ki és fogad el egy ún. Egyedi Partnerségi Programot. A tevékenységek széles körű választékából két éves programokat a Partnerségi Munkaprogramot dolgoznak ki az egyes országok sajátos érdekei és szükségletei szerint. Az együttműködés, amely különösen a védelemmel kapcsolatos munkára összpontosít, kiterjed a gyakorlati együttműködésre is, amely jóformán a NATO tevékenységének valamennyi területét érinti. A Munkaprogram több mint húsz területen kínál tevékenységeket, a védelmi politikától és tervezéstől, a polgári-katonai kapcsolatoktól, az oktatástól és képzéstől kezdve a légvédelemig, a kommunikációs és információs rendszerekig, a válságkezelésig és a polgári veszélyhelyzeti tervezésig. Annak érdekében, hogy a partner haderők jobban együtt tudjanak működni a NATO katonai erőivel a békefenntartó műveletek keretében, egy PfP Tervezési és Felülvizsgálati Folyamat során sor kerül az együttműködési képességre vagy a képességbeli követelményekre vonatkozó iránymutatás megfogalmazására is. Ennek a mechanizmus a NATO saját haderőtervezési rendszerének modelljét követi, és a partnerek számára választható jelleggel kínálják fel. Minden egyes résztvevő országgal tervezési célokat, illetve Partnerségi Célokat egyeztetnek, és széles körű felülvizsgálatokkal mérik az előrehaladást. Ez a folyamat jelentős mértékben hozzájárult a partnerországok szoros együttműködéséhez a balkáni békefenntartó műveletekben. Az évek során a Békepartnerség tevékenységének operatív jellege és a partnerországok bekapcsolódása a PfP döntéshozatalába és tervezésébe minőségi továbbfejlesztésen ment keresztül. Bevezetésre került egy Műveleti Képességi Koncepció, a szorosabb és összpontosítottabb katonai együttműködés kifejlesztése érdekében, amelynek célja a többnemzetiségű haderők katonai hatékonyságának javítása. Ezen kívül egy Politikai- Katonai Keret került kidolgozásra a partnerországokkal való konzultáció erősítésére olyan eszkalálódóválságok során, amelyek békefenntartó csapatok felvonultatását tehetik szükségessé, valamint annak érdekében, hogy már egy korábbi stádiumban bevonják őket a hadműveleti terv és a haderő-generálási folyamat megvitatásába. A partnerországoknak a Partnerség napi munkájába való érdemibb bevonása érdekében több NATO-parancsnokságon létrehozták a PfP Vezérkari Elemeket, amelyek állományát a partnerországok tisztjei alkotják. Ezen kívül a Szövetségesek Európai Főparancsnokságán (SHAPE), a belgiumi Monsban, egy Partnerségi Koordinációs Sejt segíti a PfP-képzés és - gyakorlatok koordinálását és egy Nemzetközi Koordinációs Központ gondoskodik az eligazítási és tervezési lehetőségek biztosításáról minden olyan nem NATO-tagország számára, amely csapatokkal járul hozzá a NATO által vezetett balkáni és afganisztáni békefenntartó műveletekhez. 2 Helsinki Záróokmány: az 1975-ben, az akkori Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (CSCE) által elfogadott okmány, amely meghatározza a nemzetközi magatartás normáit, bizalomerősítő intézkedéseket vezet a Kelet és a Nyugat között, támogatja az emberi jogok tiszteletben tartását és ösztönzi a gazdasági, kulturális, tudományos és műszaki együttműködést. 17

20 Az Euró-atlanti Partnerségi Tanács Az Euró-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) egy rendszeres párbeszédre és politikai és biztonsággal kapcsolatos kérdésekről szóló konzultációra szolgáló multilaterális fórum keretében hozza össze a NATOtagállamokat és a partnereket, jelenleg összesen 46 országot. A Tanács egyúttal a NATO és a Békepartnerségben résztvevő országok között kialakított egyes kétoldalú kapcsolatok politikai keretéül is szolgál. Az EAPC létrehozásáról szóló döntés 1997-ben azt az óhajt tükrözte, hogy túllépjenek az NACC eredményein, és hogy egy olyan biztonsági fórumot hozzanak létre, amely megfelel a partnerekkel a Békepartnerség keretében és a Boszniában és Hercegovinában folyó békefenntartó művelet összefüggésében kialakuló egyre kifinomultabb kapcsolatoknak, mely utóbbi esetében 14 partnerország telepített csapatokat 1996-ban, hogy szövetségbeli társaik mellett teljesítsenek szolgálatot. Az EAPC létrehozása kiegészítette azokat az ezzel egyidőben tett lépéseket, amelyek a partnerségi tevékenységek teljes tartományában a partnerországoknak a döntéshozatalba és tervezésbe történő fokozott bevonásával a Békepartnerség szerepét voltak hivatottak erősíteni. Az EAPC-ben az aktuális politikai és biztonsággal kapcsolatos kérdésekről folyó rövid távú konzultációkon kívül egy kétéves EAPC Akcióterv hosszú távú konzultációt és együttműködést is előirányoz egy sor területen. Ide tartoznak, többek között, a válságkezelő és béketámogató műveletek, a regionális kérdések, a fegyverzetellenőrzés és a tömegpusztító fegyverek terjedésével kapcsolatos kérdések, a nemzetközi terrorizmus, az olyan védelmi kérdések, mint a tervezés, a költségvetés, a politika és stratégia, a polgári veszélyhelyzeti tervezés és a katasztrófákra való felkészültség, a fegyverzeti együttműködés, a nukleáris biztonság,a légiforgalmi irányítás polgárikatonai koordinálása és a tudományos együttműködés. 18 Az EAPC havonta ülésezik nagyköveti szinten, évente pedig külügy- és védelmi miniszteri és védelmi főnöki szinten, illetve esetenként csúcstalálkozói

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései

A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései Szenes Zoltán A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései A NATO mûveleteinek bemutatása elõtt három elõzetes megjegyzést kell tenni. Az elsõ, hogy az ISAF-mûvelet ahogy nevében

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Miért biztonságos a repülés?

Miért biztonságos a repülés? Miért biztonságos a repülés? Rövid tájékoztató az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségről Mert a repülőgépeket tanúsítvánnyal látják el repülés előtt -- A repülési engedély kiadását megelőzően valamennyi

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben