A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN?
|
|
- Irma Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN?
2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása)... 5 Részletes eredmények... 6 Hazai és nemzetközi közügyek iránt való érdeklődés... 6 Adakozási hajlandóság... 7 Az adományozás formái... 9 A segítségben való részesedés jellemzői A segítségben való részesedés formája Az adakozásban és az adományokban való részesedésben való részvétele alapján kirajzolódó lakossági csoportok Globális segítségnyújtás Magyarország nemzetközi szolidaritási szerepvállalása Ismeretek és attitűdök A segítségnyújtás célcsoportjai A fejlesztési célokkal kapcsolatos attitűdök A potenciálisan segítő szervezetek megítélése Magyarország segítségnyújtásával kapcsolatos attitűdök További információ, kapcsolat
3 Vezetői összefoglaló Akutatáscélja Módszertan Hazaiésnemzetközi közügyekiránti érdeklődés Adakozási hajlandóság Azadakozásformái A kutatással arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan vélekedik a magyar felnőtt lakosság a szolidaritásról, hogyan vesz részt a társadalmat átszövő közvetlen mikroszolidaritásirendszerben(egymásnakvalóközvetlensegítségnyújtás),valamint hogy mit gondol a szolidaritás egyik makroszintű aspektusáról, az intézmények segítségével közvetített nemzetközi segítségnyújtásról és fejlesztéspolitikáról. A mikroszintű részvétel intenzitásáról a klasszikus szociogdemográfiai karakterjegyek mellett azt feltételeztük, hogy érdemben befolyásolja azt, hogy az emberek miként vélekednekmagyarországnakanemzetköziszolidaritásihálóbanbetöltöttszerepéről. Akutatásikérdésekreegytelefonoskérdőívesadatfelvételsegítségévelválaszoltunk. A kutatást 2013 júliusában a Publicus Intézet végezte. A 734 fős minta korcsoport, nem és iskolai végzettség mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát. A teljes mintában a mintavételi hiba 3,7 százalék (azaz átlagosan körülbelül ekkora eltérése várható az egyes mért százalékértékeknek akkor, ha az összes lehetséges mintábólbecsléstadnánkazadottértékre).akutatásiösszefoglalócsakaszignifikáns eltéréseketmutatóösszefüggéseketemlítimeg. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek nagyobb arányban mutatnak érdeklődéstahazai,mintanemzetköziközügyekiránt.előbbitízbőlkörülbelülnyolc, utóbbi tízből mindössze 5 ember érdeklődésére tart számot. Mind a hazai, mind a külföldi közéleti ügyekre igaz, hogy a magasabb iskolai végzettségű, dolgozó, jobb anyagihelyzetűcsoportokérdeklődéséretarthatnakinkábbszámot. Aszolidaritásirányáttekintveelmondható,hogyjellemzőenahozzánkközelállóknak segítünk elsősorban: a kutatást megelőző 1 évben a felnőtt lakosság fele segített valamelyik közelebbi családtagjának. Valamilyen ismert segélyszervezetnek a válaszadók ötöde adományozott. Hajléktalannak vagy ismeretlen rászorulónak 17 százalékadottvalamilyensegítséget,barátnak15,távolabbicsaládtagnak14százalék. Valamilyen egyháznak 12 nyújtott támogatást. Saját bevallása alapján csupán a lakosság15százalékanemsegítettsemmilyenszemélynekvagycsoportnak. Avalamilyencsoportnakvagyszemélyneksegítőklegnagyobbhányada(72százalék) pénzt adományozott. 44 százalék jelezte, hogy ruhákat, háztartási és egyéb eszközöketadott.aválaszadókharmadasajátmunkájávalsegített,22százalékpedig ételt és/vagy italt készített. A saját munkájukkal segítők jókora többsége saját 2
4 Segítségbenvaló részesedés Szolidaritási tipológia Magyarország szerepének megítélésea nemzetközi fejlesztésben bevallása szerint évente több mint 5 alkalommal segített. A valamilyen segélyszervezetnek, egyháznak vagy hajléktalanoknak pénzzel segítők átlagosan forintot adakoztak az elmúlt 1 évben. A pénzadománnyal segítők leggyakrabban valamilyen segélyvonalat hívtak, készpénzt adtak a rászorulónak, az adójuk 1 százalékát ajánlották fel vagy közvetlenül pénzt utaltak. A pénzbeli segítségnyújtástól tartózkodók közel fele anyagi lehetőségük korlátozottsága miatt hagytakieztasegítségnyújtásiformát,továbbiötödüketbizalmatlanságtartjatávola pénzbeliadományozástól. Amegkérdezettektöbbmintfelesemmilyenanyagisegítségetvagytámogatástnem kapottakutatástmegelőző1évben.aválaszadókharmadarészesedettsegítségben valamelyik közeli családtagjától. A valamilyen formában segítséget kapók leggyakrabban pénzbeli, anyagi támogatásban részesültek (61 százalék), 39 százaléknak munkával segítettek, 27 százalék pedig ruhát, háztartási és egyéb eszközöketkapott. A segítségnyújtásban és a támogatásokban való részvétel alapján különböző csoportokba soroltuk a megkérdezetteket. A válaszadók közel fele (45 százalék) az elmúlt 1 évben csak másokat támogatott, miközben ő maga nem kapott segítséget másoktól.akérdezettek22százalékanagyobbrészbenmásokatsegített,miközbenő maga is részesült támogatásban. 10Gből 1 megkérdezett többnyire maga szorult támogatásra,miközbenőistámogatott,és1százalékottettekkiazok,akiksenkinek sem segítettek, csak őket támogatták. 13 százalék maradt teljesen ki a szolidaritási rendszerből:őknemistámogattakmásokat,ésőketsemtámogattasenki. Aválaszadókötödeszerintazországnetámogassonmásokat,mertmagaissegítségre szorul. További 45 százalék már valamivel engedékenyebb, és úgy véli, hogy bár inkább segítségre szorul, de másokat is támogathat. A kérdezettek negyede szerint egyértelműentámogathatmásokatmagyarország. 10Gből 7 ember hallott arról, hogy az ország segítséget szokott nyújtani bizonyos katasztrófahelyzetekben lévő más országok számára. Ezt a kérdezettek 71 százaléka támogatja is. Arról már kevesebben (10Gből 4Gen) hallottak,hogymagyarországa katasztrófahelyzeteken túl, fenntartható módon is szokott más, fejlődő országokat segíteni.akérdezettek14százalékaszerintajelenleginéltöbbel,38százalékaszerint a jelenlegi szintnek megfelelő összeggel kell a rászoruló országokat támogatni. 30 százaléksokalljaegyértelműenajelenlegiilyencélúkiadásokat. A különböző attitűdállítások közül a legnagyobb arányban azzal értettek egyet a kérdezettek, miszerint az országnak először a saját problémáit kellene megoldania, aztán segíthet majd másoknak. Ugyancsak magas annak a támogatottsága, hogy az országban túl sok a szegény ahhoz, hogy más országokban élőket támogassunk. 3
5 Asegítségnyújtás földrajziés szektorálisiránya Anemzetközi fejlesztésben érintett szervezetek támogatottsága Mindemellett a lakosság körülbelül fele így is elkötelezett amellett, hogy Magyarországnakelőkellsegítenieahátrányoshelyzetűországokfejlődését. Aszegénységbenélő,illetvekatasztrófasújtottaországokabszolútprioritástélveznek a válaszadók szemében, ha segítségnyújtásról van szó. Elenyésző a környező országoknakésakülpolitikaistratégiaipartnereksegítésénektámogatottsága. Akülönbözőterületekközülazegészségügyre,azoktatásraésagazdaságfejlesztésre fordítanának a kérdezettek leginkább, ha a külföldi országoknak adott támogatás felettrendelkezhetnének.azún.millenniumifejlesztésicélokszinteabszolútésstabil támogatottságotélveznekafelnőttmagyarlakosságkörében.egyedülanemekközti egyenlőségelőmozdítása,ésafenntarthatógazdaságpolitikatűnikvalamivelkevésbé fontosnakaközvéleményszámáraatöbbinél. Akülönbözőnemzetköziésegyéb,anemzetközifejlesztésbenéssegítségnyújtásban érintettszervezetekközülaválaszadókszerintazenszésazeuazakétintézmény, amely a leghatékonyabban képes segíteni a fejlődő országokat. A dobogó harmadik fokára a Világbank lépett fel, Magyarország kormányáról 6 százaléka gondolta azt, hogyazegyikalkalmasszervakérdésben. 4
6 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása) A telefonos kérdőíves adatfelvételre 2013 júliusában került sor. A válaszadók a kérdésekre telefonon keresztül, közvetlenül a kérdezőbiztosnak válaszoltak. A mintába 734 megkérdezett válaszai kerültek be. 84 százalékukat mobiltelefonon, 16 százalékukat vezetékes telefonon keresztül sikerült utolérni. A minta nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentálja a felnőtt magyarországi lakosságot. A teljes mintában a mintavételi hiba becsléséül szolgáló standard hiba +/- 3,7 százalék, vagyis 95 százalékos valószínűséggel körülbelül ekkora eltérése várható az egyes mért százalékértékeknek akkor, ha az összes lehetséges mintából becslést adnánk az adott értékre. Jelen kutatási összefoglaló csak azokról az összefüggéseket mutatja be, amelyek szignifikánsak. 5
7 Részletes eredmények Hazai és nemzetközi közügyek iránt való érdeklődés A válaszadók nagyobb hányada érdeklődik a hazai, mint a külföldi közéleti események iránt (1. ábra). Míg a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy inkább érdekli, miként alakulnak a köz ügyei Magyarországon, addig a külföldi közügyekkel kapcsolatban csupán a kérdezettek 47 százaléka nyilatkozta ugyanezt. 1. ábra A hazai közéleti események iránt leginkább a évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a foglalkoztatásban lévők és a nyugdíjasok érdeklődnek, de még a legkevésbé érdeklődő munkanélküliek, illetve legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők körében sem csökken kétharmad alá az érdeklődők aránya. 6
8 A nemzetközi események iránt a diplomások, a dolgozók, valamint a jobb anyagi helyzetű háztartások lakói érdeklődnek. Legkevésbé a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők, a nyugdíjasok, valamint a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők érdeklődnek. Úgy tűnik tehát, hogy az adatokból megerősítést nyert az a feltevés, miszerint a külföldi hírek felé való orientálódás a magasabb státusú, a nagyvilág dolgai fele nyitottabb társadalmi rétegekre jellemző inkább. Mind a hazai, mind a külföldi események iránti érdeklődésre igaz továbbá, hogy a kormánypárti szavazók között a legmagasabb az érdeklődést mutató válaszadók aránya. A hazai ügyek iránti érdeklődés esetében a különböző szavazói csoportokon belül mért érdeklődési százalékértékek meglehetősen közel esnek egymáshoz, míg a külföldi közéleti események esetében határozottabb a kormánypárti szavazók érdeklődési előnye. Adakozási hajlandóság A válaszadók leggyakrabban valamilyen közelebbi, nem a háztartásban élő családtagnak nyújtottak segítséget az elmúlt egy évben: a megkérdezettek egészen pontosan fele nyilatkozott így (2. ábra). A második leggyakrabban megsegített csoportot a különböző ismert, országos vagy nemzetközi segélyszervezetek jelentik: a kérdezettek több mint ötöde (22 százalék) segített ilyen szervezetnek a kutatást megelőző egy évben. Nem sokkal marad el ettől az árvízkárosultak megsegítése; a válaszadók 21 százaléka jelezte, hogy segített nekik. A képzeletbeli dobogóról már lecsúszik a hajléktalanok vagy ismeretlen rászorulók megsegítésének gyakorisága, hiszen a megkérdezettek 17 százaléka említette, hogy az elmúlt egy évben ő vagy közvetlen családtagjai közül valaki segített ezen csoport valamely tagján. A barátok, távolabbi családtagok, rokonok megsegítésére a válaszadók százalékának életében volt példa az elmúlt egy évben. Valamilyen egyházat 12, szomszédot 11 százalék segített meg. Mindössze 2 százalékot tett ki azon megkérdezettek aránya, akik egyéb csoportnak segítettek. Az összes megkérdezett között 15 százalékot tettek ki azok, akik az elmúlt egy évben semmilyen csoportnak és semmilyen személynek nem nyújtott semmilyen segítséget vagy anyagi támogatást. 7
9 2. ábra A különböző csoportok támogatottsága a következőképpen alakul a társadalom egyes szegmenseiben. A közelebbi családtag támogatása a 44 évesnél fiatalabbakra jellemzőbb az átlagosnál. A valamilyen országos vagy nemzetközi segélyszervezetet inkább a nők, a 30 éven felüliek, a diplomások és a jó anyagi helyzetűek támogattak az elmúlt egy évben. Az árvízkárosultak a diplomások, a fővárosiak, a nyugdíjasok és a jó anyagi helyzetűek támogatására számíthattak a többi társadalmi csoporthoz képest nagyobb arányban. Hajléktalant vagy ismeretlen rászorulót leginkább a év közöttiek, a diplomások, a foglalkoztatottak, valamint a jó anyagi helyzetben lévők támogattak az átlagosnál gyakrabban. A barátokat a fiatalabbak, az érettségizettek, a dolgozók és a jó anyagi helyzetűek támogatták az elmúlt egy évben a többi csoporthoz képest jobban. A távolabbi rokon támogatása a 44 évesnél fiatalabbakra, a legalább érettségizettekre és az nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívakra jellemzőbb. Valamilyen egyházat a diplomások és a jó anyagi helyzetű háztartásban élők támogatnak nagyobb arányban. A senkinek nem segítők aránya az iskolai végzettség növekedésével csökkenő tendenciát mutat - vélhetően a rendelkezésre álló több anyagi erőforrás miatt. A különböző gazdasági 8
10 aktivitású csoportok közül hasonló okokból kifolyólag a munkanélkülieken belül a legmagasabb és az aktívakon belül a legalacsonyabb a senkinek sem segítők aránya. Még látványosabb az anyagi helyzet és a segítségnyújtástól való tartózkodás közti összefüggés, ha a háztartás szubjektív anyagi helyzete mentén kirajzolódó különbségeket figyeljük meg: a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők közel negyede, míg a kifejezetten jó anyagiak között élők 8 százaléka vallotta, hogy senkinek sem segített az elmúlt egy évben. A különböző pártpreferenciájúak között a vallási szervezetek és az árvízkárosultak megsegítésének gyakoriságában mutatkozik különbség: a kormánypárti szavazók szignifikánsan nagyobb arányban támogatták ezeket a szervezeteket, rászorulókat. Figyelembe véve az árvíz idején történt adományozás központosítására tett kísérleteket és az azt övező adományozási kampányokat, úgy tűnik, hogy ezeknek a segítségével jelentős hatásokat lehet elérni legalábbis a kormánypárti szavazók körében. Összességében véve az összes lehetséges adományozott vagy megsegített 9 csoport közül átlagosan 1,6-nak segítettek a megkérdezettek. A különböző társadalmi csoportok közül átlagosan a legtöbb csoportnak a évesek, a diplomások és az anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijövők segítettek, vagyis kirajzolódik az a tendencia, miszerint az erőforrásokban gazdagabb társadalmi csoportok tudnak inkább segíteni. Az adományozás formái Azok, akik segítettek akár egy csoportnak is (az összes megkérdezett 83 százaléka), leggyakrabban pénzt adományoztak: a legalább egy csoportnak segítséget nyújtók 72 százaléka adományozott pénzt (3. ábra). A segítők közel fele, 44 százaléka ruhákat, háztartási és egyéb eszközöket adományozott. A segítséget adók 33 százaléka saját munkájával segített, 22 százalék pedig azt jelezte, hogy ételt, italt adott azoknak, akiket megsegített. 9
11 3. ábra A pénzadományozás a legalább érettségizettek, a jó anyagi helyzetűek, valamint az ellenzéki szavazók csoportjára volt nagyobb arányban jellemző. Ruhákkal, háztartási eszközökkel a évesek, a munkanélkülieken és nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak és a diplomások segítettek a többi csoporthoz képest nagyobb arányban Saját munkájával a évesek, az aktívak és a munkanélküliek valamint a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők segítettek nagyobb arányban. Ételt, italt pedig jellemzőbb módon a nők adományoztak. A hajléktalanoknak vagy ismeretlen rászorulóknak, a valamilyen országos vagy nemzetközi segélyszervezetnek, illetve egyháznak saját munkájával segítők, akik kevesebb, mint a megkérdezettek 10 százalékát tették ki, 70 százaléka több mint 5 alkalommal segített az elmúlt egy évben, további 28 százalékuk pedig 2-5 alkalommal nyújtott segítséget (4. ábra). 10
12 4. ábra Az ugyanezeknek a csoportoknak pénzbeli adományt adók átlagosan forintot adományoztak az elmúlt egy évben. A különböző társadalmi csoportok közül a diplomások és a kifejezetten jó anyagi helyzetű háztartások lakói emelkedtek ki az adományozott összeg átlagos mértékével (5. ábra). A legmagasabb iskolai végzettségűek átlagosan , a nagyon jó anyagiak között élők forintot adományoztak saját becslésük szerint a kutatást megelőző teljes naptári évben. 11
13 5. ábra Az említett csoportoknak pénzt adományozók (az összes megkérdezett 34 százaléka 1 ) közül a legnagyobb arányban (42 százalék) segélyvonalat tárcsázva segítettek, 40 százalék készpénzt adott valamilyen egyéni rászorulónak, 39 százalék adójának 1 százalékát ajánlotta fel, 38 százalék pénzt utalt a támogatandó félnek, 25 százalék pedig készpénzt adományozott valamilyen szervezetnek (6. ábra). 1 Ez az arány azért magasabb, mint az 5. ábrán szereplő elemszám összes megkérdezetthez viszonyított aránya, mert az átlagos adomány becslését csak azokra a válaszadókra végeztük, akik maguk is képesek voltak becslést adni az általuk adományozott összeg nagyságára. Összesen 249 válaszadó adott pénzt hajléktalannak, hazai vagy nemzetközi szervezetnek, egyháznak, és ebből 176 tudott becslést adni ennek mennyiségére vonatkozóan. 12
14 6. ábra Egyéni rászoruló számára készpénzt a legfiatalabbak, az aktívak és az egyéb inaktívak adtak nagyobb arányban az összes pénzt adományozóhoz képest. Az adó 1 százalékának felajánlása az aktív korúak (18-59 évesek), az aktívak, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak csoportjára jellemzőbb. Pénzt utalni a nők, a 60 év felettiek, a jó anyagi helyzetűek, valamint a bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők szoktak nagyobb arányban. Azok, akik segítettek ugyan, de nem pénzben (7. ábra), leggyakrabban azért tartózkodtak a pénzbeli adakozástól, mert nincs rá lehetőségük (46 százalék). A második leggyakrabban említett indok volt a bizalmatlanság: 21 százalék nem bízik abban, hogy adománya jó helyre kerül. Mindössze 2 százalék jelezte, hogy az tartotta vissza az adományozástól, hogy nem tudja, miként lehet adni. 13
15 7. ábra Az anyagi lehetőségek hiányára a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások, a munkanélküliek és a nyugdíjasok, valamint a közepes és rosszabb anyagi helyzetű háztartások tagjai hivatkoztak nagyobb arányban. A bizalom hiánya leginkább a nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívakat jellemzi az átlagosnál nagyobb arányban. A segítségben való részesedés jellemzői A kérdezettek leggyakrabban, az esetek harmadában valamilyen közelebbi, nem a háztartásban élő családtagtól kaptak segítséget, akár anyagi támogatást az elmúlt egy évben (8. ábra). Ettől erőteljesen leszakadva említették a második leggyakoribb segítségforrást: az államot és az önkormányzatot a kérdezettek 7 százaléka jelölte meg. Távolabbi családtagtól, rokontól 6 százalék, valamilyen segélyszervezettől 2 százalék kapott segítséget. A válaszadók abszolút többsége, 57 százaléka senkitől sem kapott segítséget vagy anyagi támogatást a kutatást megelőző egy évben. 14
16 8. ábra Valamelyik közelebbi családtagtól a évesek, az aktívak és az egyéb inaktívak, valamint a közepes és kifejezetten rossz anyagiak között élők kaptak nagyobb arányban segítséget az elmúlt egy évben. Az államtól vagy az önkormányzattól a 30 és 44 év közöttiek, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak, valamint a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők kaptak nagyobb arányban támogatást. Távolabbi rokontól a legfiatalabbak és az egyéb inaktívak kaptak nagyobb arányban segítséget. A semmilyen támogatást vagy segítséget nem kapók aránya a 45 év felettiek, a nyugdíjasok és a jó anyagi helyzetű háztartásokban élők között magasabb. A különböző szavazói csoportokhoz tartozók között nincs érdemi eltérés abban, hogy részesednek-e különböző forrásoktól segítségben, és abban sem, hogy általában véve mekkora hányaduk kap bármilyen segítséget. Az összesen hatféle szondázott segítségi forrás közül a válaszadók átlagosan nem egészen egy forrásból kaptak segítséget. A különféle társadalmi csoportok közül a legfiatalabbak és a rossz anyagiak között élők átlaga magasabb a megkérdezettek főátlagánál, vagyis ők kaptak az átlagosnál több forrásból is segítséget. 15
17 A segítségben való részesedés formája Az összes megkérdezett 43 százalékát teszik ki azok, akik a felsoroltak közül legalább egy forrásból kaptak segítséget. A segítséget kapók abszolút többsége, 61 százaléka említette, hogy pénzbeli, anyagi jellegű támogatást kapott. 39 százalék jelezte, hogy a kapott segítség munka formájában érkezett hozzá (9. ábra). A segítségben részesülők 27 százaléka pedig ruhákat, illetve háztartási vagy egyéb eszközöket kapott segítségül. Egyéb módon 7 százaléknak segítettek. 9. ábra Pénzzel a munkanélkülieknek és az egyéb inaktívaknak, valamint a kifejezetten rossz anyagi helyzetű háztartásokban élőknek segítettek mások nagyobb arányban. Munkával a foglalkoztatott válaszadóknak segítettek a többi csoporthoz képest nagyobb arányban. Azok a válaszadók, akik segítséget is adnak és kapnak is, az összes megkérdezett 38 százalékát teszik ki. Ezeknek a válaszadóknak az abszolút többsége (58 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy inkább másokat támogat, míg 22 százalékuk úgy érezte, hogy inkább őt támogatják mások (10. ábra). 16
18 10. ábra A különböző szocio-demográfiai változók egyike mentén sem rajzolódott ki szignifikáns különbség a társadalmi csoportok között a kérdés megítélésében. Az adakozásban és az adományokban való részesedésben való részvétele alapján kirajzolódó lakossági csoportok Ha az összes megkérdezett adományozási hajlandóságát és az adományokban való részesedését nézzük, öt különféle csoportot tudunk érdemben meghatározni (11. ábra). A lakossági relatív többsége, abszolút arányait tekintve közel fele azok közé tartozik, akik csak segítenek másoknak, de adományokat nem kapnak. További 22 százalékot tesznek ki azok, akik jellemzően inkább másokat támogatnak, miközben ritkábban, de ők is részesednek valamifajta segítségből. Tízből egy megkérdezett tartozik azon válaszadók csoportjába, akik inkább másoktól kapnak segítséget, de néha ők is segítenek másokon. Egy százalékot tesz ki azok aránya, akik nem képesek másoknak segíteni, és teljesen mások segítségére szorulnak. Azoknak az aránya pedig, akiknek nem segítenek, és ők maguk sem nyújtanak 17
19 segítséget másoknak, vagyis teljesen kívül maradnak a mikroszintű szolidaritás rendszeréből, 13 százalékot tesz ki. 11. ábra A csak támogatók aránya a 45 év felettiek, a diplomások, a nyugdíjasok, valamint a jobb anyagi helyzetben élő válaszadók csoportjában magasabb. Azok, akik a segítségben való részesedés mellett inkább másokat támogatnak, a évesek, a szakmunkások és az aktívak körében találhatóak meg nagyobb arányban. Azok, akik mások segítése mellett inkább maguk kapnak több segítséget, a munkanélküliek és nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak csoportjában képviseltetik magukat nagyobb arányban. A szolidaritási rendszerből teljesen kimaradók a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a munkanélküliek köréből kerülnek ki a szokásoshoz képest magasabb arányban. 18
20 Globális segítségnyújtás Az összes megkérdezett relatív többsége, 45 százaléka szerint Magyarország inkább külföldi segítségre szorul, de azért másoknak is segíthet (12. ábra). További 22 százalék ennél is szigorúbban vélekedik, és azt állítja, hogy egyértelműen segítségre szorul az ország, és ne támogasson másokat. 14 százalék gondolja úgy, hogy inkább másokat segítsen az ország, bár egyes esetekben maga is segítségre szorul. Mindössze 10 százalék vélte úgy, hogy elég fejlett már Magyarország ahhoz, hogy másokat segítsen, nincs szüksége segítségre. 12. ábra A kérdés megítélésében szignifikáns különbségek rajzolódnak ki a különböző korúak, iskolai végzettségűek, lakhelyűek, gazdasági aktivitásúak és szubjektív anyagi helyzetűek között. A különböző korúak közül a legfiatalabbak és a évesek között a legmagasabb azok aránya, akik szigorúan nullára csökkentenék Magyarország egyéb országoknak történő segítségnyújtását, mivel szerintük maga az ország szorul segítségre. A év közöttiek között a legmagasabb azok aránya, akik szerint inkább segítségre szorul az ország, de ha tud, segíthet más államoknak. A legidősebbek között a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország már fejlett és bátran támogathat más, kevésé fejlett országokat. 19
21 A különböző iskolai végzettségű csoportok közül a legkevésbé iskolázottak között a legmagasabb azok aránya, akik szerint Magyarország inkább segítségre szorul, és nem kellene másokat támogatnia. A diplomások abszolút többsége (51 százalék) véli úgy, hogy az ország inkább segítségre szorul, de azért másokat is támogathat, ezzel a különböző iskolai végzettségűek között ők jelölték ezt a választ meg a legnagyobb arányban. A diplomások mellett a szakmunkásképzőt végzettek körében magasabb annak a véleménynek a támogatottsága, miszerint Magyarországnak inkább más országokat kell segítenie, miközben néha-néha maga is rászorul a támogatásra. Pár százalékpontos különbséggel, de a szakmunkások azok, akik a legnagyobb arányban vélik úgy a különböző iskolai végzettségűek között, hogy az ország már elég fejlett ahhoz, hogy másokat segítsen és nincs szüksége támogatásra. Az eltérő régiókban élők között is kirajzolódnak különbségek abban, hogy miként ítélik meg Magyarország nemzetközi szolidaritásban betöltött szerepét. A fővárosiak vélik úgy a legnagyobb arányban (27 százalék), hogy az ország ne támogasson más államokat, hiszen maga is segítségre szorul. A kelet-magyarországi megyékben élők közel fele volt azon a véleményen, hogy bár inkább segítségre szorul az ország, azért másokat is támogathat, és ezzel ez a régió az, ahol a legnagyobb támogatottságot szerezte ezt a vélemény, melyet legkevésbé a fővárosiak támogattak. A Dunántúlon élők között a legmagasabb azok aránya, akik szerint inkább másokat segítsen az ország, de azért egyes esetekben maga is segítségre szorul. A segítségnyújtást tekintve leginkább optimista véleményen a fővárosiak között voltak a legnagyobb arányban. A különböző gazdasági aktivitásúak közül a munkanélküliek között a legmagasabb azok aránya, akik határozottan elutasítják, hogy Magyarország segélyezőként vagy segítőként részt vegyen a nemzetközi szolidaritási foyamatokban. A maga is segélyezett csoport tagjai, az egyéb inaktívak több mint fele (62 százalék) osztja a leginkább azt a vélekedést, miszerint az ország inkább segítségre szorul, de ennek ellenére másokon is segíthet. A legnagyobb arányban a nyugdíjasok látják kellően fejlettnek az országot ahhoz, hogy mások segítségére nem szorulva támogatni tudjon más országokat. A háztartás szubjektív jövedelme alapján az emelhető ki, hogy a szubjektív jóllét érzékelésével egyenesen arányos a rászoruló országok támogatásával való egyetértés: minél rosszabb a háztartás anyagi helyzete, annál inkább ellenzik a kérdezettek, hogy Magyarország segítsen. A hónapról hónapra élők közel harmada, míg a jó anyagiakkal rendelkezők hatoda vélte úgy, hogy az ország segítségre szorul, és így ne támogasson másokat. Az anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijövők harmada látta úgy, hogy az ország többnyire már inkább vagy teljesen segíthet, semmint támogatást várjon a 20
22 nemzetközi szolidaritás rendszerében, miközben ugyanezen a véleményen a nélkülözők ötöde áll. Hatással van a kérdés megítélésére a kérdezett pártpreferenciája is. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalan pártpreferenciájúak között magasabb azok aránya, akik vagy teljesen, vagy nagyobb részben tartózkodnak más országok támogatásától. Ezzel párhuzamosan a kormánypárti szavazók nem látják ennyire szigorúan a helyzetet, és nagyobb arányban támogatják azt, hogy Magyarország más országoknak nyújtson segítséget. A szolidaritási tipológia alapján kirajzolódó csoportok közül a kizárólag vagy inkább segítséget kapók között magasabb a más országok támogatásától elzárkózók aránya. Azok, akik a segítségkapás mellett inkább segítenek másoknak, a legnagyobb arányban vélik úgy, hogy bár Magyarország segítségre szorul, de támogathat másokat. A szolidaritási rendszerből kimaradók között pedig azok találhatóak meg a legmagasabb arányban a többi szolidaritási csoporthoz képest, akik szerint az ország már elég fejlett ahhoz, hogy más, rászoruló országokat segítsen. A kérdés megítélésére jellemzően annak is van hatása, hogy a kérdezett adott-e közvetlenül személyes ismerőseinek vagy családtagjainak az elmúlt 1 évben valamilyen segítséget, támogatást. A nemzetközi segítségnyújtástól az ország anyagi helyzetére való hivatkozással történő elzárkózás inkább azokra jellemző, akik nem adtak közvetlenül, személyesen támogatást, míg azok között, akik adtak, azoknak volt magasabb az aránya, akik szerint az ország inkább segítségre szorul, de azért másokon is segíthet. 21
23 Magyarország nemzetközi szolidaritási szerepvállalása Ismeretek és attitűdök 10-ből 7 ember hallott arról, hogy Magyarország katasztrófahelyzetben pénzzel és egyéb erőforrásokkal rendszeresen segíti az arra rászoruló országokat (13. ábra). 13. ábra Ennek a ténynek az ismerete a 45 év felettiek, valamint az aktívak és a nyugdíjasok között a legmagasabb arányú, legkevésbé pedig a munkanélküliek és az egyéb inaktívak, valamint a éves kor közötti megkérdezettek voltak ezzel tisztában. Összességében pozitívan vélekedik a lakosság Magyarország segítségnyújtásáról. A megkérdezettek fele (51 százalék) támogatja, további 20 százalék inkább támogatja Magyarország ilyen jellegű szerepvállalását (14. ábra). 22
24 14. ábra Leginkább az aktívak és a munkanélkülieken, valamint a nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak támogatják azt, hogy Magyarország katasztrófa helyzetben segít más, bajba jutott országokon. A nyugdíjasok és a munkanélküliek között azok aránya magasabb a többi gazdasági aktivitási kategóriához képest, akik nem támogatják a segítségnyújtást. A különböző anyagi helyzetű háztartások lakói közül is a leginkább jó anyagiakkal rendelkezők a leginkább támogatók. A különböző pártpreferenciájú csoportok közül a kormánypárti szavazók támogatják a legnagyobb arányban az ország ilyen jellegű szerepvállalását, míg legkevésbé a bizonytalan pártpreferenciájúak. A valamilyen szervezeten keresztül az elmúlt egy évben segítséget adók között szintén magasabb a nemzetközi segítségnyújtást támogatók aránya azokhoz képest, akik nem segítettek ilyen módon rászorulókon. Fontos még kiemelni, hogy azok között, akik hallottak Magyarország ilyen jellegű nemzetközi szerepvállalásáról, magasabb a támogatók aránya, mint azok között, akik nem. 23
25 A katasztrófahelyzeten túli egyéb, az adott országok tartós felemelkedését fenntartható módon segítő magyar támogatásról már kisebb arányban szereztek ezidáig ismereteket a kérdezettek. Tíz válaszadóból mindössze négy jelezte, hogy tud Magyarország ilyen módon történő segítségnyújtásáról (15. ábra). 15. ábra A különböző társadalmi csoportok közül a férfiak, a 45 év felettiek, a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek és a nyugdíjasok értesültek arról, hogy az ország szokott felzárkóztatásban is támogatást nyújtani. Legkevésbé a fiatalok, a nők, és az érettségizettek vagy diplomások tudnak erről. Fontos azt is kiemelni, hogy akik értesültek Magyarország katasztrófák idején való segítségnyújtásáról, jelentősen nagyobb arányban szereztek ismereteket a felzárkóztató jellegű egyéb segítségnyújtásról azokhoz képest, akik nem tudtak erről. A megkérdezettek relatív többsége, 38 százaléka szerint pont jó, hogy Magyarország a korábban vállalt 0,3 százalék helyett a GDP 0,1 százalékát fordítja külföldi országok támogatására (16. ábra) százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik sokallják, 24
Mennyire szolidáris a magyar?
Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok
RészletesebbenMennyire szolidáris a magyar?
Mennyire szolidáris a magyar? A szolidaritás makro- és mikroszintű aspektusai 2013. augusztus Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása)...
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenA Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április
A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenCivil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június
Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenIránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenSzékesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán
Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége
RészletesebbenLakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban
Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP-
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenTHE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenAlba Radar. 17. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.
RészletesebbenPÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-
PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január
RészletesebbenAlba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenAlba Radar. 7. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -
LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL 201. április - ÁBRÁK - MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS A kutatást végezte: Ipsos Zrt. Mintanagyság: 1000 fő Mintavétel módja: személyes kérdezés, kérdezőbiztosok által,
RészletesebbenA magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni
A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20
KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenAz ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,
RészletesebbenKÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenHAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,
RészletesebbenA közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól
Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól
RészletesebbenAlba Radar. 21. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.
RészletesebbenSzékesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete
30. hullám III. Gyorsjelentés Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések,
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenKUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június
KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenEbben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 30/09/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Országos profil:
RészletesebbenAlba Radar. 21. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
RészletesebbenAZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló
AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON 2002. augusztus Kutatási beszámoló Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet
Részletesebben2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat
2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató
RészletesebbenA megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenKözszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata
vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenAlba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenAlba Radar. 12. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
2014. ÁPRILIS 18. KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A városi közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági elégedettség Kaposváron A KUTATÁS MÓDSZERTANA A KUTATÁS MÓDSZERTANA A STRATEGOPOLIS Kft. telefonos kérdőíves
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenPROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről
PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző
RészletesebbenIránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből
Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből A közelmúltban alakult Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet ezen elemzés
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenMunkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében
Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs
RészletesebbenEurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság
MEMO/11/292 Brüsszel, 2011. május 13. Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság A fiatal európaiak 53%-a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni A fiatal európaiak több mint fele (53%)
RészletesebbenTÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE
TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenA Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében
A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenÁllampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS
Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December 2015 ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS 2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia
RészletesebbenA szegénység percepciója a visegrádi. országokban
Közép-európai közvélemény: A szegénység percepciója a visegrádi országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2000. június CEORG Central European Opinion
RészletesebbenAz Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában
Közép-európai közvélemény: Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2002. május 1
RészletesebbenAlba Radar. 25. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
Részletesebben