A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN?"

Átírás

1 A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN?

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása)... 5 Részletes eredmények... 6 Hazai és nemzetközi közügyek iránt való érdeklődés... 6 Adakozási hajlandóság... 7 Az adományozás formái... 9 A segítségben való részesedés jellemzői A segítségben való részesedés formája Az adakozásban és az adományokban való részesedésben való részvétele alapján kirajzolódó lakossági csoportok Globális segítségnyújtás Magyarország nemzetközi szolidaritási szerepvállalása Ismeretek és attitűdök A segítségnyújtás célcsoportjai A fejlesztési célokkal kapcsolatos attitűdök A potenciálisan segítő szervezetek megítélése Magyarország segítségnyújtásával kapcsolatos attitűdök További információ, kapcsolat

3 Vezetői összefoglaló Akutatáscélja Módszertan Hazaiésnemzetközi közügyekiránti érdeklődés Adakozási hajlandóság Azadakozásformái A kutatással arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan vélekedik a magyar felnőtt lakosság a szolidaritásról, hogyan vesz részt a társadalmat átszövő közvetlen mikroszolidaritásirendszerben(egymásnakvalóközvetlensegítségnyújtás),valamint hogy mit gondol a szolidaritás egyik makroszintű aspektusáról, az intézmények segítségével közvetített nemzetközi segítségnyújtásról és fejlesztéspolitikáról. A mikroszintű részvétel intenzitásáról a klasszikus szociogdemográfiai karakterjegyek mellett azt feltételeztük, hogy érdemben befolyásolja azt, hogy az emberek miként vélekednekmagyarországnakanemzetköziszolidaritásihálóbanbetöltöttszerepéről. Akutatásikérdésekreegytelefonoskérdőívesadatfelvételsegítségévelválaszoltunk. A kutatást 2013 júliusában a Publicus Intézet végezte. A 734 fős minta korcsoport, nem és iskolai végzettség mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát. A teljes mintában a mintavételi hiba 3,7 százalék (azaz átlagosan körülbelül ekkora eltérése várható az egyes mért százalékértékeknek akkor, ha az összes lehetséges mintábólbecsléstadnánkazadottértékre).akutatásiösszefoglalócsakaszignifikáns eltéréseketmutatóösszefüggéseketemlítimeg. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek nagyobb arányban mutatnak érdeklődéstahazai,mintanemzetköziközügyekiránt.előbbitízbőlkörülbelülnyolc, utóbbi tízből mindössze 5 ember érdeklődésére tart számot. Mind a hazai, mind a külföldi közéleti ügyekre igaz, hogy a magasabb iskolai végzettségű, dolgozó, jobb anyagihelyzetűcsoportokérdeklődéséretarthatnakinkábbszámot. Aszolidaritásirányáttekintveelmondható,hogyjellemzőenahozzánkközelállóknak segítünk elsősorban: a kutatást megelőző 1 évben a felnőtt lakosság fele segített valamelyik közelebbi családtagjának. Valamilyen ismert segélyszervezetnek a válaszadók ötöde adományozott. Hajléktalannak vagy ismeretlen rászorulónak 17 százalékadottvalamilyensegítséget,barátnak15,távolabbicsaládtagnak14százalék. Valamilyen egyháznak 12 nyújtott támogatást. Saját bevallása alapján csupán a lakosság15százalékanemsegítettsemmilyenszemélynekvagycsoportnak. Avalamilyencsoportnakvagyszemélyneksegítőklegnagyobbhányada(72százalék) pénzt adományozott. 44 százalék jelezte, hogy ruhákat, háztartási és egyéb eszközöketadott.aválaszadókharmadasajátmunkájávalsegített,22százalékpedig ételt és/vagy italt készített. A saját munkájukkal segítők jókora többsége saját 2

4 Segítségbenvaló részesedés Szolidaritási tipológia Magyarország szerepének megítélésea nemzetközi fejlesztésben bevallása szerint évente több mint 5 alkalommal segített. A valamilyen segélyszervezetnek, egyháznak vagy hajléktalanoknak pénzzel segítők átlagosan forintot adakoztak az elmúlt 1 évben. A pénzadománnyal segítők leggyakrabban valamilyen segélyvonalat hívtak, készpénzt adtak a rászorulónak, az adójuk 1 százalékát ajánlották fel vagy közvetlenül pénzt utaltak. A pénzbeli segítségnyújtástól tartózkodók közel fele anyagi lehetőségük korlátozottsága miatt hagytakieztasegítségnyújtásiformát,továbbiötödüketbizalmatlanságtartjatávola pénzbeliadományozástól. Amegkérdezettektöbbmintfelesemmilyenanyagisegítségetvagytámogatástnem kapottakutatástmegelőző1évben.aválaszadókharmadarészesedettsegítségben valamelyik közeli családtagjától. A valamilyen formában segítséget kapók leggyakrabban pénzbeli, anyagi támogatásban részesültek (61 százalék), 39 százaléknak munkával segítettek, 27 százalék pedig ruhát, háztartási és egyéb eszközöketkapott. A segítségnyújtásban és a támogatásokban való részvétel alapján különböző csoportokba soroltuk a megkérdezetteket. A válaszadók közel fele (45 százalék) az elmúlt 1 évben csak másokat támogatott, miközben ő maga nem kapott segítséget másoktól.akérdezettek22százalékanagyobbrészbenmásokatsegített,miközbenő maga is részesült támogatásban. 10Gből 1 megkérdezett többnyire maga szorult támogatásra,miközbenőistámogatott,és1százalékottettekkiazok,akiksenkinek sem segítettek, csak őket támogatták. 13 százalék maradt teljesen ki a szolidaritási rendszerből:őknemistámogattakmásokat,ésőketsemtámogattasenki. Aválaszadókötödeszerintazországnetámogassonmásokat,mertmagaissegítségre szorul. További 45 százalék már valamivel engedékenyebb, és úgy véli, hogy bár inkább segítségre szorul, de másokat is támogathat. A kérdezettek negyede szerint egyértelműentámogathatmásokatmagyarország. 10Gből 7 ember hallott arról, hogy az ország segítséget szokott nyújtani bizonyos katasztrófahelyzetekben lévő más országok számára. Ezt a kérdezettek 71 százaléka támogatja is. Arról már kevesebben (10Gből 4Gen) hallottak,hogymagyarországa katasztrófahelyzeteken túl, fenntartható módon is szokott más, fejlődő országokat segíteni.akérdezettek14százalékaszerintajelenleginéltöbbel,38százalékaszerint a jelenlegi szintnek megfelelő összeggel kell a rászoruló országokat támogatni. 30 százaléksokalljaegyértelműenajelenlegiilyencélúkiadásokat. A különböző attitűdállítások közül a legnagyobb arányban azzal értettek egyet a kérdezettek, miszerint az országnak először a saját problémáit kellene megoldania, aztán segíthet majd másoknak. Ugyancsak magas annak a támogatottsága, hogy az országban túl sok a szegény ahhoz, hogy más országokban élőket támogassunk. 3

5 Asegítségnyújtás földrajziés szektorálisiránya Anemzetközi fejlesztésben érintett szervezetek támogatottsága Mindemellett a lakosság körülbelül fele így is elkötelezett amellett, hogy Magyarországnakelőkellsegítenieahátrányoshelyzetűországokfejlődését. Aszegénységbenélő,illetvekatasztrófasújtottaországokabszolútprioritástélveznek a válaszadók szemében, ha segítségnyújtásról van szó. Elenyésző a környező országoknakésakülpolitikaistratégiaipartnereksegítésénektámogatottsága. Akülönbözőterületekközülazegészségügyre,azoktatásraésagazdaságfejlesztésre fordítanának a kérdezettek leginkább, ha a külföldi országoknak adott támogatás felettrendelkezhetnének.azún.millenniumifejlesztésicélokszinteabszolútésstabil támogatottságotélveznekafelnőttmagyarlakosságkörében.egyedülanemekközti egyenlőségelőmozdítása,ésafenntarthatógazdaságpolitikatűnikvalamivelkevésbé fontosnakaközvéleményszámáraatöbbinél. Akülönbözőnemzetköziésegyéb,anemzetközifejlesztésbenéssegítségnyújtásban érintettszervezetekközülaválaszadókszerintazenszésazeuazakétintézmény, amely a leghatékonyabban képes segíteni a fejlődő országokat. A dobogó harmadik fokára a Világbank lépett fel, Magyarország kormányáról 6 százaléka gondolta azt, hogyazegyikalkalmasszervakérdésben. 4

6 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása) A telefonos kérdőíves adatfelvételre 2013 júliusában került sor. A válaszadók a kérdésekre telefonon keresztül, közvetlenül a kérdezőbiztosnak válaszoltak. A mintába 734 megkérdezett válaszai kerültek be. 84 százalékukat mobiltelefonon, 16 százalékukat vezetékes telefonon keresztül sikerült utolérni. A minta nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentálja a felnőtt magyarországi lakosságot. A teljes mintában a mintavételi hiba becsléséül szolgáló standard hiba +/- 3,7 százalék, vagyis 95 százalékos valószínűséggel körülbelül ekkora eltérése várható az egyes mért százalékértékeknek akkor, ha az összes lehetséges mintából becslést adnánk az adott értékre. Jelen kutatási összefoglaló csak azokról az összefüggéseket mutatja be, amelyek szignifikánsak. 5

7 Részletes eredmények Hazai és nemzetközi közügyek iránt való érdeklődés A válaszadók nagyobb hányada érdeklődik a hazai, mint a külföldi közéleti események iránt (1. ábra). Míg a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy inkább érdekli, miként alakulnak a köz ügyei Magyarországon, addig a külföldi közügyekkel kapcsolatban csupán a kérdezettek 47 százaléka nyilatkozta ugyanezt. 1. ábra A hazai közéleti események iránt leginkább a évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a foglalkoztatásban lévők és a nyugdíjasok érdeklődnek, de még a legkevésbé érdeklődő munkanélküliek, illetve legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők körében sem csökken kétharmad alá az érdeklődők aránya. 6

8 A nemzetközi események iránt a diplomások, a dolgozók, valamint a jobb anyagi helyzetű háztartások lakói érdeklődnek. Legkevésbé a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők, a nyugdíjasok, valamint a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők érdeklődnek. Úgy tűnik tehát, hogy az adatokból megerősítést nyert az a feltevés, miszerint a külföldi hírek felé való orientálódás a magasabb státusú, a nagyvilág dolgai fele nyitottabb társadalmi rétegekre jellemző inkább. Mind a hazai, mind a külföldi események iránti érdeklődésre igaz továbbá, hogy a kormánypárti szavazók között a legmagasabb az érdeklődést mutató válaszadók aránya. A hazai ügyek iránti érdeklődés esetében a különböző szavazói csoportokon belül mért érdeklődési százalékértékek meglehetősen közel esnek egymáshoz, míg a külföldi közéleti események esetében határozottabb a kormánypárti szavazók érdeklődési előnye. Adakozási hajlandóság A válaszadók leggyakrabban valamilyen közelebbi, nem a háztartásban élő családtagnak nyújtottak segítséget az elmúlt egy évben: a megkérdezettek egészen pontosan fele nyilatkozott így (2. ábra). A második leggyakrabban megsegített csoportot a különböző ismert, országos vagy nemzetközi segélyszervezetek jelentik: a kérdezettek több mint ötöde (22 százalék) segített ilyen szervezetnek a kutatást megelőző egy évben. Nem sokkal marad el ettől az árvízkárosultak megsegítése; a válaszadók 21 százaléka jelezte, hogy segített nekik. A képzeletbeli dobogóról már lecsúszik a hajléktalanok vagy ismeretlen rászorulók megsegítésének gyakorisága, hiszen a megkérdezettek 17 százaléka említette, hogy az elmúlt egy évben ő vagy közvetlen családtagjai közül valaki segített ezen csoport valamely tagján. A barátok, távolabbi családtagok, rokonok megsegítésére a válaszadók százalékának életében volt példa az elmúlt egy évben. Valamilyen egyházat 12, szomszédot 11 százalék segített meg. Mindössze 2 százalékot tett ki azon megkérdezettek aránya, akik egyéb csoportnak segítettek. Az összes megkérdezett között 15 százalékot tettek ki azok, akik az elmúlt egy évben semmilyen csoportnak és semmilyen személynek nem nyújtott semmilyen segítséget vagy anyagi támogatást. 7

9 2. ábra A különböző csoportok támogatottsága a következőképpen alakul a társadalom egyes szegmenseiben. A közelebbi családtag támogatása a 44 évesnél fiatalabbakra jellemzőbb az átlagosnál. A valamilyen országos vagy nemzetközi segélyszervezetet inkább a nők, a 30 éven felüliek, a diplomások és a jó anyagi helyzetűek támogattak az elmúlt egy évben. Az árvízkárosultak a diplomások, a fővárosiak, a nyugdíjasok és a jó anyagi helyzetűek támogatására számíthattak a többi társadalmi csoporthoz képest nagyobb arányban. Hajléktalant vagy ismeretlen rászorulót leginkább a év közöttiek, a diplomások, a foglalkoztatottak, valamint a jó anyagi helyzetben lévők támogattak az átlagosnál gyakrabban. A barátokat a fiatalabbak, az érettségizettek, a dolgozók és a jó anyagi helyzetűek támogatták az elmúlt egy évben a többi csoporthoz képest jobban. A távolabbi rokon támogatása a 44 évesnél fiatalabbakra, a legalább érettségizettekre és az nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívakra jellemzőbb. Valamilyen egyházat a diplomások és a jó anyagi helyzetű háztartásban élők támogatnak nagyobb arányban. A senkinek nem segítők aránya az iskolai végzettség növekedésével csökkenő tendenciát mutat - vélhetően a rendelkezésre álló több anyagi erőforrás miatt. A különböző gazdasági 8

10 aktivitású csoportok közül hasonló okokból kifolyólag a munkanélkülieken belül a legmagasabb és az aktívakon belül a legalacsonyabb a senkinek sem segítők aránya. Még látványosabb az anyagi helyzet és a segítségnyújtástól való tartózkodás közti összefüggés, ha a háztartás szubjektív anyagi helyzete mentén kirajzolódó különbségeket figyeljük meg: a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők közel negyede, míg a kifejezetten jó anyagiak között élők 8 százaléka vallotta, hogy senkinek sem segített az elmúlt egy évben. A különböző pártpreferenciájúak között a vallási szervezetek és az árvízkárosultak megsegítésének gyakoriságában mutatkozik különbség: a kormánypárti szavazók szignifikánsan nagyobb arányban támogatták ezeket a szervezeteket, rászorulókat. Figyelembe véve az árvíz idején történt adományozás központosítására tett kísérleteket és az azt övező adományozási kampányokat, úgy tűnik, hogy ezeknek a segítségével jelentős hatásokat lehet elérni legalábbis a kormánypárti szavazók körében. Összességében véve az összes lehetséges adományozott vagy megsegített 9 csoport közül átlagosan 1,6-nak segítettek a megkérdezettek. A különböző társadalmi csoportok közül átlagosan a legtöbb csoportnak a évesek, a diplomások és az anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijövők segítettek, vagyis kirajzolódik az a tendencia, miszerint az erőforrásokban gazdagabb társadalmi csoportok tudnak inkább segíteni. Az adományozás formái Azok, akik segítettek akár egy csoportnak is (az összes megkérdezett 83 százaléka), leggyakrabban pénzt adományoztak: a legalább egy csoportnak segítséget nyújtók 72 százaléka adományozott pénzt (3. ábra). A segítők közel fele, 44 százaléka ruhákat, háztartási és egyéb eszközöket adományozott. A segítséget adók 33 százaléka saját munkájával segített, 22 százalék pedig azt jelezte, hogy ételt, italt adott azoknak, akiket megsegített. 9

11 3. ábra A pénzadományozás a legalább érettségizettek, a jó anyagi helyzetűek, valamint az ellenzéki szavazók csoportjára volt nagyobb arányban jellemző. Ruhákkal, háztartási eszközökkel a évesek, a munkanélkülieken és nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak és a diplomások segítettek a többi csoporthoz képest nagyobb arányban Saját munkájával a évesek, az aktívak és a munkanélküliek valamint a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők segítettek nagyobb arányban. Ételt, italt pedig jellemzőbb módon a nők adományoztak. A hajléktalanoknak vagy ismeretlen rászorulóknak, a valamilyen országos vagy nemzetközi segélyszervezetnek, illetve egyháznak saját munkájával segítők, akik kevesebb, mint a megkérdezettek 10 százalékát tették ki, 70 százaléka több mint 5 alkalommal segített az elmúlt egy évben, további 28 százalékuk pedig 2-5 alkalommal nyújtott segítséget (4. ábra). 10

12 4. ábra Az ugyanezeknek a csoportoknak pénzbeli adományt adók átlagosan forintot adományoztak az elmúlt egy évben. A különböző társadalmi csoportok közül a diplomások és a kifejezetten jó anyagi helyzetű háztartások lakói emelkedtek ki az adományozott összeg átlagos mértékével (5. ábra). A legmagasabb iskolai végzettségűek átlagosan , a nagyon jó anyagiak között élők forintot adományoztak saját becslésük szerint a kutatást megelőző teljes naptári évben. 11

13 5. ábra Az említett csoportoknak pénzt adományozók (az összes megkérdezett 34 százaléka 1 ) közül a legnagyobb arányban (42 százalék) segélyvonalat tárcsázva segítettek, 40 százalék készpénzt adott valamilyen egyéni rászorulónak, 39 százalék adójának 1 százalékát ajánlotta fel, 38 százalék pénzt utalt a támogatandó félnek, 25 százalék pedig készpénzt adományozott valamilyen szervezetnek (6. ábra). 1 Ez az arány azért magasabb, mint az 5. ábrán szereplő elemszám összes megkérdezetthez viszonyított aránya, mert az átlagos adomány becslését csak azokra a válaszadókra végeztük, akik maguk is képesek voltak becslést adni az általuk adományozott összeg nagyságára. Összesen 249 válaszadó adott pénzt hajléktalannak, hazai vagy nemzetközi szervezetnek, egyháznak, és ebből 176 tudott becslést adni ennek mennyiségére vonatkozóan. 12

14 6. ábra Egyéni rászoruló számára készpénzt a legfiatalabbak, az aktívak és az egyéb inaktívak adtak nagyobb arányban az összes pénzt adományozóhoz képest. Az adó 1 százalékának felajánlása az aktív korúak (18-59 évesek), az aktívak, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak csoportjára jellemzőbb. Pénzt utalni a nők, a 60 év felettiek, a jó anyagi helyzetűek, valamint a bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők szoktak nagyobb arányban. Azok, akik segítettek ugyan, de nem pénzben (7. ábra), leggyakrabban azért tartózkodtak a pénzbeli adakozástól, mert nincs rá lehetőségük (46 százalék). A második leggyakrabban említett indok volt a bizalmatlanság: 21 százalék nem bízik abban, hogy adománya jó helyre kerül. Mindössze 2 százalék jelezte, hogy az tartotta vissza az adományozástól, hogy nem tudja, miként lehet adni. 13

15 7. ábra Az anyagi lehetőségek hiányára a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások, a munkanélküliek és a nyugdíjasok, valamint a közepes és rosszabb anyagi helyzetű háztartások tagjai hivatkoztak nagyobb arányban. A bizalom hiánya leginkább a nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívakat jellemzi az átlagosnál nagyobb arányban. A segítségben való részesedés jellemzői A kérdezettek leggyakrabban, az esetek harmadában valamilyen közelebbi, nem a háztartásban élő családtagtól kaptak segítséget, akár anyagi támogatást az elmúlt egy évben (8. ábra). Ettől erőteljesen leszakadva említették a második leggyakoribb segítségforrást: az államot és az önkormányzatot a kérdezettek 7 százaléka jelölte meg. Távolabbi családtagtól, rokontól 6 százalék, valamilyen segélyszervezettől 2 százalék kapott segítséget. A válaszadók abszolút többsége, 57 százaléka senkitől sem kapott segítséget vagy anyagi támogatást a kutatást megelőző egy évben. 14

16 8. ábra Valamelyik közelebbi családtagtól a évesek, az aktívak és az egyéb inaktívak, valamint a közepes és kifejezetten rossz anyagiak között élők kaptak nagyobb arányban segítséget az elmúlt egy évben. Az államtól vagy az önkormányzattól a 30 és 44 év közöttiek, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak, valamint a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők kaptak nagyobb arányban támogatást. Távolabbi rokontól a legfiatalabbak és az egyéb inaktívak kaptak nagyobb arányban segítséget. A semmilyen támogatást vagy segítséget nem kapók aránya a 45 év felettiek, a nyugdíjasok és a jó anyagi helyzetű háztartásokban élők között magasabb. A különböző szavazói csoportokhoz tartozók között nincs érdemi eltérés abban, hogy részesednek-e különböző forrásoktól segítségben, és abban sem, hogy általában véve mekkora hányaduk kap bármilyen segítséget. Az összesen hatféle szondázott segítségi forrás közül a válaszadók átlagosan nem egészen egy forrásból kaptak segítséget. A különféle társadalmi csoportok közül a legfiatalabbak és a rossz anyagiak között élők átlaga magasabb a megkérdezettek főátlagánál, vagyis ők kaptak az átlagosnál több forrásból is segítséget. 15

17 A segítségben való részesedés formája Az összes megkérdezett 43 százalékát teszik ki azok, akik a felsoroltak közül legalább egy forrásból kaptak segítséget. A segítséget kapók abszolút többsége, 61 százaléka említette, hogy pénzbeli, anyagi jellegű támogatást kapott. 39 százalék jelezte, hogy a kapott segítség munka formájában érkezett hozzá (9. ábra). A segítségben részesülők 27 százaléka pedig ruhákat, illetve háztartási vagy egyéb eszközöket kapott segítségül. Egyéb módon 7 százaléknak segítettek. 9. ábra Pénzzel a munkanélkülieknek és az egyéb inaktívaknak, valamint a kifejezetten rossz anyagi helyzetű háztartásokban élőknek segítettek mások nagyobb arányban. Munkával a foglalkoztatott válaszadóknak segítettek a többi csoporthoz képest nagyobb arányban. Azok a válaszadók, akik segítséget is adnak és kapnak is, az összes megkérdezett 38 százalékát teszik ki. Ezeknek a válaszadóknak az abszolút többsége (58 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy inkább másokat támogat, míg 22 százalékuk úgy érezte, hogy inkább őt támogatják mások (10. ábra). 16

18 10. ábra A különböző szocio-demográfiai változók egyike mentén sem rajzolódott ki szignifikáns különbség a társadalmi csoportok között a kérdés megítélésében. Az adakozásban és az adományokban való részesedésben való részvétele alapján kirajzolódó lakossági csoportok Ha az összes megkérdezett adományozási hajlandóságát és az adományokban való részesedését nézzük, öt különféle csoportot tudunk érdemben meghatározni (11. ábra). A lakossági relatív többsége, abszolút arányait tekintve közel fele azok közé tartozik, akik csak segítenek másoknak, de adományokat nem kapnak. További 22 százalékot tesznek ki azok, akik jellemzően inkább másokat támogatnak, miközben ritkábban, de ők is részesednek valamifajta segítségből. Tízből egy megkérdezett tartozik azon válaszadók csoportjába, akik inkább másoktól kapnak segítséget, de néha ők is segítenek másokon. Egy százalékot tesz ki azok aránya, akik nem képesek másoknak segíteni, és teljesen mások segítségére szorulnak. Azoknak az aránya pedig, akiknek nem segítenek, és ők maguk sem nyújtanak 17

19 segítséget másoknak, vagyis teljesen kívül maradnak a mikroszintű szolidaritás rendszeréből, 13 százalékot tesz ki. 11. ábra A csak támogatók aránya a 45 év felettiek, a diplomások, a nyugdíjasok, valamint a jobb anyagi helyzetben élő válaszadók csoportjában magasabb. Azok, akik a segítségben való részesedés mellett inkább másokat támogatnak, a évesek, a szakmunkások és az aktívak körében találhatóak meg nagyobb arányban. Azok, akik mások segítése mellett inkább maguk kapnak több segítséget, a munkanélküliek és nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak csoportjában képviseltetik magukat nagyobb arányban. A szolidaritási rendszerből teljesen kimaradók a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a munkanélküliek köréből kerülnek ki a szokásoshoz képest magasabb arányban. 18

20 Globális segítségnyújtás Az összes megkérdezett relatív többsége, 45 százaléka szerint Magyarország inkább külföldi segítségre szorul, de azért másoknak is segíthet (12. ábra). További 22 százalék ennél is szigorúbban vélekedik, és azt állítja, hogy egyértelműen segítségre szorul az ország, és ne támogasson másokat. 14 százalék gondolja úgy, hogy inkább másokat segítsen az ország, bár egyes esetekben maga is segítségre szorul. Mindössze 10 százalék vélte úgy, hogy elég fejlett már Magyarország ahhoz, hogy másokat segítsen, nincs szüksége segítségre. 12. ábra A kérdés megítélésében szignifikáns különbségek rajzolódnak ki a különböző korúak, iskolai végzettségűek, lakhelyűek, gazdasági aktivitásúak és szubjektív anyagi helyzetűek között. A különböző korúak közül a legfiatalabbak és a évesek között a legmagasabb azok aránya, akik szigorúan nullára csökkentenék Magyarország egyéb országoknak történő segítségnyújtását, mivel szerintük maga az ország szorul segítségre. A év közöttiek között a legmagasabb azok aránya, akik szerint inkább segítségre szorul az ország, de ha tud, segíthet más államoknak. A legidősebbek között a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország már fejlett és bátran támogathat más, kevésé fejlett országokat. 19

21 A különböző iskolai végzettségű csoportok közül a legkevésbé iskolázottak között a legmagasabb azok aránya, akik szerint Magyarország inkább segítségre szorul, és nem kellene másokat támogatnia. A diplomások abszolút többsége (51 százalék) véli úgy, hogy az ország inkább segítségre szorul, de azért másokat is támogathat, ezzel a különböző iskolai végzettségűek között ők jelölték ezt a választ meg a legnagyobb arányban. A diplomások mellett a szakmunkásképzőt végzettek körében magasabb annak a véleménynek a támogatottsága, miszerint Magyarországnak inkább más országokat kell segítenie, miközben néha-néha maga is rászorul a támogatásra. Pár százalékpontos különbséggel, de a szakmunkások azok, akik a legnagyobb arányban vélik úgy a különböző iskolai végzettségűek között, hogy az ország már elég fejlett ahhoz, hogy másokat segítsen és nincs szüksége támogatásra. Az eltérő régiókban élők között is kirajzolódnak különbségek abban, hogy miként ítélik meg Magyarország nemzetközi szolidaritásban betöltött szerepét. A fővárosiak vélik úgy a legnagyobb arányban (27 százalék), hogy az ország ne támogasson más államokat, hiszen maga is segítségre szorul. A kelet-magyarországi megyékben élők közel fele volt azon a véleményen, hogy bár inkább segítségre szorul az ország, azért másokat is támogathat, és ezzel ez a régió az, ahol a legnagyobb támogatottságot szerezte ezt a vélemény, melyet legkevésbé a fővárosiak támogattak. A Dunántúlon élők között a legmagasabb azok aránya, akik szerint inkább másokat segítsen az ország, de azért egyes esetekben maga is segítségre szorul. A segítségnyújtást tekintve leginkább optimista véleményen a fővárosiak között voltak a legnagyobb arányban. A különböző gazdasági aktivitásúak közül a munkanélküliek között a legmagasabb azok aránya, akik határozottan elutasítják, hogy Magyarország segélyezőként vagy segítőként részt vegyen a nemzetközi szolidaritási foyamatokban. A maga is segélyezett csoport tagjai, az egyéb inaktívak több mint fele (62 százalék) osztja a leginkább azt a vélekedést, miszerint az ország inkább segítségre szorul, de ennek ellenére másokon is segíthet. A legnagyobb arányban a nyugdíjasok látják kellően fejlettnek az országot ahhoz, hogy mások segítségére nem szorulva támogatni tudjon más országokat. A háztartás szubjektív jövedelme alapján az emelhető ki, hogy a szubjektív jóllét érzékelésével egyenesen arányos a rászoruló országok támogatásával való egyetértés: minél rosszabb a háztartás anyagi helyzete, annál inkább ellenzik a kérdezettek, hogy Magyarország segítsen. A hónapról hónapra élők közel harmada, míg a jó anyagiakkal rendelkezők hatoda vélte úgy, hogy az ország segítségre szorul, és így ne támogasson másokat. Az anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijövők harmada látta úgy, hogy az ország többnyire már inkább vagy teljesen segíthet, semmint támogatást várjon a 20

22 nemzetközi szolidaritás rendszerében, miközben ugyanezen a véleményen a nélkülözők ötöde áll. Hatással van a kérdés megítélésére a kérdezett pártpreferenciája is. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalan pártpreferenciájúak között magasabb azok aránya, akik vagy teljesen, vagy nagyobb részben tartózkodnak más országok támogatásától. Ezzel párhuzamosan a kormánypárti szavazók nem látják ennyire szigorúan a helyzetet, és nagyobb arányban támogatják azt, hogy Magyarország más országoknak nyújtson segítséget. A szolidaritási tipológia alapján kirajzolódó csoportok közül a kizárólag vagy inkább segítséget kapók között magasabb a más országok támogatásától elzárkózók aránya. Azok, akik a segítségkapás mellett inkább segítenek másoknak, a legnagyobb arányban vélik úgy, hogy bár Magyarország segítségre szorul, de támogathat másokat. A szolidaritási rendszerből kimaradók között pedig azok találhatóak meg a legmagasabb arányban a többi szolidaritási csoporthoz képest, akik szerint az ország már elég fejlett ahhoz, hogy más, rászoruló országokat segítsen. A kérdés megítélésére jellemzően annak is van hatása, hogy a kérdezett adott-e közvetlenül személyes ismerőseinek vagy családtagjainak az elmúlt 1 évben valamilyen segítséget, támogatást. A nemzetközi segítségnyújtástól az ország anyagi helyzetére való hivatkozással történő elzárkózás inkább azokra jellemző, akik nem adtak közvetlenül, személyesen támogatást, míg azok között, akik adtak, azoknak volt magasabb az aránya, akik szerint az ország inkább segítségre szorul, de azért másokon is segíthet. 21

23 Magyarország nemzetközi szolidaritási szerepvállalása Ismeretek és attitűdök 10-ből 7 ember hallott arról, hogy Magyarország katasztrófahelyzetben pénzzel és egyéb erőforrásokkal rendszeresen segíti az arra rászoruló országokat (13. ábra). 13. ábra Ennek a ténynek az ismerete a 45 év felettiek, valamint az aktívak és a nyugdíjasok között a legmagasabb arányú, legkevésbé pedig a munkanélküliek és az egyéb inaktívak, valamint a éves kor közötti megkérdezettek voltak ezzel tisztában. Összességében pozitívan vélekedik a lakosság Magyarország segítségnyújtásáról. A megkérdezettek fele (51 százalék) támogatja, további 20 százalék inkább támogatja Magyarország ilyen jellegű szerepvállalását (14. ábra). 22

24 14. ábra Leginkább az aktívak és a munkanélkülieken, valamint a nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak támogatják azt, hogy Magyarország katasztrófa helyzetben segít más, bajba jutott országokon. A nyugdíjasok és a munkanélküliek között azok aránya magasabb a többi gazdasági aktivitási kategóriához képest, akik nem támogatják a segítségnyújtást. A különböző anyagi helyzetű háztartások lakói közül is a leginkább jó anyagiakkal rendelkezők a leginkább támogatók. A különböző pártpreferenciájú csoportok közül a kormánypárti szavazók támogatják a legnagyobb arányban az ország ilyen jellegű szerepvállalását, míg legkevésbé a bizonytalan pártpreferenciájúak. A valamilyen szervezeten keresztül az elmúlt egy évben segítséget adók között szintén magasabb a nemzetközi segítségnyújtást támogatók aránya azokhoz képest, akik nem segítettek ilyen módon rászorulókon. Fontos még kiemelni, hogy azok között, akik hallottak Magyarország ilyen jellegű nemzetközi szerepvállalásáról, magasabb a támogatók aránya, mint azok között, akik nem. 23

25 A katasztrófahelyzeten túli egyéb, az adott országok tartós felemelkedését fenntartható módon segítő magyar támogatásról már kisebb arányban szereztek ezidáig ismereteket a kérdezettek. Tíz válaszadóból mindössze négy jelezte, hogy tud Magyarország ilyen módon történő segítségnyújtásáról (15. ábra). 15. ábra A különböző társadalmi csoportok közül a férfiak, a 45 év felettiek, a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek és a nyugdíjasok értesültek arról, hogy az ország szokott felzárkóztatásban is támogatást nyújtani. Legkevésbé a fiatalok, a nők, és az érettségizettek vagy diplomások tudnak erről. Fontos azt is kiemelni, hogy akik értesültek Magyarország katasztrófák idején való segítségnyújtásáról, jelentősen nagyobb arányban szereztek ismereteket a felzárkóztató jellegű egyéb segítségnyújtásról azokhoz képest, akik nem tudtak erről. A megkérdezettek relatív többsége, 38 százaléka szerint pont jó, hogy Magyarország a korábban vállalt 0,3 százalék helyett a GDP 0,1 százalékát fordítja külföldi országok támogatására (16. ábra) százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik sokallják, 24

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? A szolidaritás makro- és mikroszintű aspektusai 2013. augusztus Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása)...

Részletesebben

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP-

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Alba Radar. 24. hullám

Alba Radar. 24. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.

Az ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19. Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON 2002. augusztus Kutatási beszámoló Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron

Alba Radar. 6. hullám. A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám A lakosok a nők helyzetéről Fehérváron 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből A közelmúltban alakult Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet ezen elemzés

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

CAMPUS-LÉT A DEBRECENI EGYETEMEN: CSOPORTOK ÉS CSOPORTKULTÚRÁK Műhelykonferencia

CAMPUS-LÉT A DEBRECENI EGYETEMEN: CSOPORTOK ÉS CSOPORTKULTÚRÁK Műhelykonferencia CAMPUS-LÉT A DEBRECENI EGYETEMEN: CSOPORTOK ÉS CSOPORTKULTÚRÁK Műhelykonferencia Dr. Tóbiás László Társadalmi cselekvés ahogy egyetemisták gyakorolták és jövőjükben látják Interprofesszionális szemléletű

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában Közép-európai közvélemény: Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2002. május 1

Részletesebben

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Adóelkerülés Az országoknak sokkal jobban össze kéne hangolniuk a jogszabályaikat, hogy kevesebb lehetőség legyen az adóelkerülésre.

Adóelkerülés Az országoknak sokkal jobban össze kéne hangolniuk a jogszabályaikat, hogy kevesebb lehetőség legyen az adóelkerülésre. Adóelkerülés 2016 Az országoknak sokkal jobban össze kéne hangolniuk a jogszabályaikat, hogy kevesebb lehetőség legyen az adóelkerülésre. Telefonos kérdőíves adatfelvétel Adatfelvétel: 2016. november Tartalom

Részletesebben

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról

Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat 2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Kutatás a rezsicsökkentésről

Kutatás a rezsicsökkentésről Kutatás a rezsicsökkentésről A társadalom véleménye a rezsicsökkentésről Jövedelem Képzettség Kor Nem Lakástípus Aktivitás A magyar társadalom rezsiköltségei és problémaérzékelése (KSH, Eurobarometer,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. A városi közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági elégedettség Kaposváron

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. A városi közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági elégedettség Kaposváron KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ A városi közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági elégedettség Kaposváron A KUTATÁS MÓDSZERTANA A KUTATÁS MÓDSZERTANA A STRATEGOPOLIS Kft. telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben