Békés Város Képviselő-testületének november 10-i ülésére a fontosabb jogszabályi változásokról 1

Átírás

1 Sorszám: I/2. T Á J É K O Z T A T Ó Békés Város Képviselő-testületének november 10-i ülésére a fontosabb jogszabályi változásokról 1 Tisztelt Képviselő-testület! A augusztusi testületi ülés óta eltelt időszakban a Képviselő-testület tájékoztatása szempontjából az alábbi fontosabb jogszabályok jelentek meg Magyarország hivatalos lapjában: 28/2014. (IX. 24.) NGM rendelet A évi munkaszüneti napok körüli munkarendről (a továbbiakban: Rendelet) (MK évi 131. szám) 2015-ben január 2-a és augusztus 21-e (mindkettő pénteki nap), valamint december 24-e, csütörtök pihenőnap lesz. A pihenőnapokat szombatonként, január 17-én, augusztus 8-án és december 12-én kell majd ledolgozni január 1, csütörtök újév január 2, péntek, pihenőnap (hosszú hétvége) január 10, szombat munkanap, január 2. ledolgozása március 15 vasárnapra esik április 6. hétfő, Húsvét hétfő (hosszú hétvége) május 1. péntek, a munka ünnepe (hosszú hétvége) május 25. hétfő, Pünkösd hétfő (hosszú hétvége) augusztus 8. szombat munkanap (augusztus 21. ledolgozása) augusztus 20. csütörtök (nemzeti ünnep) augusztus 21. péntek (pihenőnap, augusztus 8. szombaton kell ledolgozni, hosszú hétvége) október 23. péntek (hosszú hétvége), az 1956-os forradalom évfordulója november 1, Mindenszentek vasárnapra esik december 12. szombat munkanap (december 24. ledolgozása) december 24. csütörtök, Szenteste, pihenőnap (december 12-én kell ledolgozni) december 25. péntek, Karácsony december 26. szombat, Karácsony másnapja 1 (Legutolsó figyelembe vett Magyar Közlöny: évi 147. szám) 1/7

2 A Kormány T/1705 számú törvényjavaslata október 21-én benyújtotta a kormány T/1705 számú törvényjavaslatát az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó - és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról. A kormány 2015-re nem tervez sarkalatos átalakítást az adórendszerben. Az Országgyűlés elé került adótörvény-javaslat: jelentős mértékben módosíthatja a közkedvelt béren kívüli juttatások adóját. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher, bővítheti a települési önkormányzatok adóztatási mozgásterét, mert a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be, kivonja a helyi iparűzési adó fizetés alól azokat a szövetkezeteket és termelőket, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik, az új vállalkozásoknak ezen túl havonta kell áfát bevallaniuk és feláll az elektronikus árukövetési rendszer is. hatályon kívül helyezi a befektetési alapkezelők által az általuk kezelt alapok tekintetében fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját, de a forgalmazási díj egynegyedét kitevő adókötelezettséget állapít meg olyan kollektív befektetési formákra, amelyek befektetési jegyeit Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező forgalmazó forgalmazza. kiszélesíti a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek körét és új termékcsoportot, az alkoholos italokat von a népegészségügyi termékadó hatálya alá. A javaslat több lényeges ponton módosítaná a társasági adó szabályait. Transzferár-szabályokkal kapcsolatban a javaslat kiterjesztené a kapcsolt vállalkozás fogalmát től kapcsolt vállalkozásnak minősülne az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. A kapcsolt vállalkozás fogalmának kiterjesztése mellett a javaslat új rendelkezést vezetne be a kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározása során alkalmazandó piaci mértékek tekintetében. Az adatbázis-szűrések esetleges torzító hatásának csökkentése érdekében amennyiben az adózó által alkalmazott módszer tekintetében indokolt, az adózónak a jogszabály által meghatározott statisztikai szűkítéssel kellene megállapítania a szokásos piaci árat. A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel társasági adóban és gyógyszeradóban érvényesíthető kedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lennének elérhetőek a jövőben. A jelenleg opcionálisan választható minősítés kötelezővé tételét fokozatosan vezetnék be, ahol a adóév átmeneti időszak lenne. 2 Forrás: 2/7

3 Bővül társasági adórendszer korábban ismert adókedvezmény rendszere látványcsapatsport, színház- és filmtámogatás,a felsőoktatási intézmények támogatásával. A javaslat több lényeges ponton módosítaná az általános forgalmi adószabályait. A javaslat módosítja az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának meghatározására vonatkozó áfa-szabályozást. Főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolási időszak utolsó napja lenne. Az új szabályozás azonban két kivételt is meghatározna: 1. ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját, a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lenne. 2. ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne. A javaslat értelmében az alkalmazandó adókulcs az egyes sertéstermékekhez hasonlóan különböző nagy testű élő- és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs 27%-ról 5%-ra módosulna január 1-jétől. A javaslat alapján a portfólió-kezelésiszolgáltatásra január 1-jétől nem lenne alkalmazható az áfa-mentesség. A javaslat indokolása szerint a hatálybalépés időzítése a jogbiztonság megőrzése érdekében történik. Az új rendelkezések szakaszosan lépnének hatályba. A könyvviteli, könyvvizsgálati, adó tanácsadási szolgáltatások esetén az új szabályozást olyan június 30-át követően kezdődő időszakokra kell alkalmazni, amelynél a fizetés esedékessége is június 30-át követő időpont. Minden egyéb időszakos elszámolású ügyletnél akkor lenne alkalmazandó az új szabályozás, ha mind az időszak kezdete, mind a fizetés esedékessége december 31-ét követő időpont. Az új szabályra való felkészülésre tehát több mint 1 éves felkészülési időszakot biztosítana a jogalkotó. Helyi adókat érintő javaslat úgynevezett települési adók bevezetését tenné lehetővé az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok rendelettel gyakorlatilag bármilyen olyan adótárgyra települési adót vezethetnének be, amelyet törvényben szabályozott közteher nem terhel. A települési adók személyi hatálya azonban nem terjedne ki a szervezetekre, illetve a helyi adók hatálya alá tartozó vállalkozókra, vállalkozói minőségükben. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben (például a bevallás határnapja, az adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Jelenleg mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen, igazoltan művelik. Jelenleg az ágazati jogszabályok alapján, a terület gyommentesítése is mezőgazdasági művelésnek minősül, így pl. az építésre alkalmas telkek esetén az adót ki lehet kerülni a gyommentesítést elvégzésével. A javaslat egyes szövetkezeteket mentesít a helyi iparűzési adó alól. A mentesítés uniós jogi szempontból mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így az azt igénybe vevő köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani. Ezek a szövetkezetek tagjaik termékeit saját nevükben, nyereségszerzési cél nélkül értékesítik, a tagok számára vásárolt termékeket pedig beszerzési áron adják tovább. Így magas nettó árbevételre tesznek szert, s bár árrésük nincs, iparűzési adóalap keletkezik, ami végső soron a szövetkezeti tagokat, mezőgazdasági termelőket terheli. 3/7

4 A javaslat méltányosabb szabályt vezet be a kapcsolt vállalkozások helyi iparűzési adóalapjának összeszámítására vonatkozóan. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel-értéket és az eladott áruk beszerzési értékét csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó napi időarányosítással megállapított összegben kellene figyelembe venni. A magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne, és a magánfőzésre vonatkozó kedvezményes szabályokat csak a gyümölcstermelő magánszemélyek alkalmazhatják. A helyi önkormányzatnak kell bejelenteni desztillálóberendezés, vásárlását. Ha az adott évben valaki nem állít elő párlatot, akkor nem kell adóbevallást benyújtania, és az 1000 Ft éves átalányadót adót sem kell megfizetni. A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára (1 liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint változik az eddigi 0 százalékról. A reklámadót érintő módosítási javaslat főként kisebb jelentőségű, technikai jellegű pontosító szabályokat tartalmaz. A kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozóan kedvező szabály kerülne bevezetésre. Ennek megfelelően a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap megállapításánál csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó napi időarányosítással megállapított adóalap összegét kellene figyelembe venni, és nem a kapcsolt vállalkozások teljes adóévi adóalapját kellene összeadni olyan esetekben, amikor nem az egész évben áll fenn a kapcsolt vállalkozási viszony. A javaslat bővíti a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. Míg a jelenlegi szabályok szerint az ingatlanvagyon arányának számításához a viszonyítási alap meghatározásakor az adózó mérlegében kimutatott eszközök értékét csak a pénzeszközök és pénzkövetelések értéke csökkenti, a jövőben az aktív időbeli elhatárolások és a kölcsönök is csökkentenék. Ennek megfelelően bővülne azon cégek köre, ahol az ingatlanvagyon aránya meghaladja a 75%-ot. A jelenlegi szabályok alapján az illeték alapja a vásárolt és a vásárlást megelőzően vagy azt követően eladott másik lakástulajdon forgalmi értéke közötti különbözet. Ugyanakkor abban az esetben, amikor az értékesítésre csak a lakásvásárlást követően kerül sor, a magánszemély köteles a vásárolt ingatlanra vonatkozóan az illeték megfizetésére, így a kedvezményt csak utólag tudja érvényesíteni. A javaslat egy éves türelmi időszakot állapítana meg, amely alapján a magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság az illetékkötelezettséget csak az értékesítést követően szabja ki. Az illetékbélyegek visszaszorításának irányába mutatnak azok a javaslatok, melyek szerint a közigazgatási hatósági eljárásban lehet majd utalni is, nem kell illetékbélyeget ragasztani, illetve amennyiben a bírósági eljárási illeték összege az 500 ezer forintot meghaladja, és a polgári perrendtartásról szóló törvény nem határoz meg 31 napnál rövidebb keresetindítási határidőt, az illetéket átutalással is meg lehet fizetni az állami adóhatóság felé. A javaslat a kártyás tranzakciók adókötelezettségére vonatkozóan megváltoztatja a szabályokat. Az általános szabálytól eltérően ezekben az esetekben az adóalap a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi tranzakciók összessége, mint egyetlen művelet lenne. Az illeték mértéke éves szinten 800 forint lenne, míg az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyák ilyen módon történő használata esetén 500 forint. A távközlési adót érinti, hogy az internetes kommunikáció térnyerésével, az adó körébe vonja az internet-hozzáférési szolgáltatás nyújtását, mert az internet-hozzáférés szolgáltatása is adóköteles lenne. Az adó alapja a szolgáltatást igénybe vevő, előfizető, felhasználó által lebonyolított gigabyte-ban mért adatforgalom lenne, míg az adó mértéke 150 forint lenne minden 4/7

5 megkezdett gigabyte után, amelyet a szolgáltatónak kell megállapítania és megfizetnie. A javaslat szerint a távközlési adó összege csökkenthető a megfizetett társasági adóval. Bár a megkezdett gigabájtonként 150 forint internetadót a szolgáltatónak kell fizetnie, azonban várhatóan erősen hatással lesz a fogyasztói árakra is. Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége tiltakozik a tervezett adó ellen. Szükségesnek látják: A lakossági előfizetők teljes kihagyására tervezett adó hatálya alól. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást. A vállalkozói internet felhasználók bevonását a tervezett adónem alá, különös figyelemmel az alábbi szempontokra: 1. legyen felső korlátja az adónak (lásd tranzakciós illeték elve). 2. Figyelembe kell venni szolgáltatás jellegét (teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kkv, például egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő és-szolgáltató, mint egy szolgáltató központ (SSC) vállalkozás). Az új adónem legyen figyelemmel a reklámadóra, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások, illetve a környező országokhoz képest ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt. A gépjárműadóról szóló törvény módosításaként, ha személygépkocsi kerül a magyar állam tulajdonába az autónak nincs törvényes örököse, nem volt végrendelet sem akkor az adott személygépkocsi mentesül a cégautó adó hatálya alól addig, ameddig a Magyar Állami Vagyonkezelő Zrt. egy adott állami szervhez nem adja oda a személygépkocsit. A javaslat új termékcsoportot, az alkoholos italokat vonna a népegészségügyi termékadó (NETA) hatálya alá és ezekre sávos, alkoholtartalomtól függő adómértékeket vezetne be. Kikerülnének viszont a törvény hatálya alól a legalább 20% méztartalmú, de legfeljebb 40% cukortartalmú előrecsomagolt cukrozott készítmények. A javaslat kiszélesítené a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékek körét az egyéb műanyag termék, egyéb vegyipari termék, valamint az irodai papír termékkategóriákkal. A gazdálkodók a bevont termékek vonatkozásában csekély mennyiség kibocsátása esetén általány fizetésére lennének jogosultak. A javaslat alapján változnának az adómértékek, továbbá pontosítanák a felhasználó által adómentesen beszerzett, saját célra felhasznált energia mennyiségére vonatkozó adófizetés keletkezésének elszámolási alapját és időpontját. A módosítási javaslatok jelentős mértékben érintik a vám utólagos ellenőrzésének eljárási szabályait. Módosulna az ellenőrzés céljának meghatározása, a javaslat változtatna az ellenőrzések fajtáinak elnevezésén, és új elemekkel bővülne a szabályozás. Ilyen új elemként jelentkezne az audit típusú ellenőrzés, amely a vámellenőrzéseket új megközelítésbe helyezné Módosulnak az egyes magánszemélyeket érintő szabályok: A javaslat alapelvként rögzíti, hogy nem eshet kedvezményes adózás alá semmilyen juttatás, ha megállapítható, hogy azt a magánszemély valójában a tevékenysége (munkája) 5/7

6 ellenértékeként kapja. E rendelkezés elsősorban azokat a jövedelmeket, juttatásokat érintené, amelyeket korábban valamilyen mentesség vagy kedvezményes adóteher mellett biztosított a munkáltató (pl. adómentes juttatásként vagy egyes meghatározott / béren kívüli juttatásként). A felelősségbiztosítás díja nem minősül a magánszemély bevételének, így többek között a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításának társaság által fizetendő díja után sem keletkezik adókötelezettség. A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 százalékot. A javaslat értelmében január 1-jétől megszűnne a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közötti különbség a fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékét illetően. A béren kívüli juttatások a törvényben meghatározott értékhatáron belül biztosított összege után a kifizetőt 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhelné, melyek alapja a juttatott összeg 1,19-szerese. A belső szabályzat alapján adott egyes meghatározott juttatások adóterhelése is növekedne. Az adóalap 1,53-szoros korrekciója következtében a közteher mértéke a béreknél szokásos mértékhez közelítene. A korábbi 1,19-szeres adóalap korrekciós tétel helyett 1,53-as szorzóval kellene meghatározni a béren kívüli juttatások adóalapját, ha a juttatás egyéni és összesített értékhatára meghaladja a törvényben meghatározott összeget Bár a béren kívüli juttatások egyéni értékhatára nem változna, az adott évben a munkáltató által adott béren kívüli juttatások összesített értékhatára 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökkenne. Béren kívüli juttatások 51,17 százalékos adózással valósulhatnak meg: a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig; a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi forintot meg nem haladó rész, az Erzsébet-utalvány havi 8000 forintig; az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya) 1. szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb forint támogatás, 2. vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb forint támogatás, 3. szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb forint támogatás; az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben; 6/7

7 a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem. Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 65,79 százalékos adózással valósulhatnak meg: cégtelefon használata, csoportos életbiztosítás, csekély értékű ajándék (minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben legfeljebb évi három alkalommal), béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész. Az adómentes juttatásoknál nem tartalmaz a javaslat erőteljes változásokat, sőt a lakáscélú támogatás, lakáshitel-támogatás kedvezményezett köre még kicsit bővülhet is. A lakás akadálymentesítésre fordított összeghez is adómentesen hozzájárulhatna a munkáltató. A javaslat érinti a személyi jövedelemadóban érvényesíthető adókedvezmények körét: A családi adókedvezmény előrehozásával és kiterjesztésével a gyerektelenekre, a friss házasok bizonyos feltételek teljesülése esetén a házasságkötést követő két éven keresztül havi 5 ezer forint adókedvezményben részesülhetnének január 1-jétől. A házasságkötéssel járó adókedvezménynek felső életkori határa nincs, feltétel viszont, hogy legalább valamelyik félnek első házasságáról legyen szó. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között A családi kedvezmény igénybe vehető összege két eltartott esetében 2016 és 2019 között fokozatosan a kétszeresére emelkedne, azaz gyermekenként 10 ezer forint helyett 20 ezer forinttal nőne a családok nettó jövedelme. Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így például a munkahelyvédelmi akció. Jövőre a munkahelyvédelmi akcióban már részmunkaidőben is jár az adókedvezmény a kisgyermekes szülők után. A munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény kibővül: a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt a kisgyerekeseket foglalkoztató munkáltatók. Megmarad a részmunkaidőben foglalkoztatott nők utáni adókedvezmény és a GYED extra is. A javaslatok között szerepel az is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetére átmeneti jelleggel fordított adózást állapítanak meg. Békés, október 31. Tárnok Lászlóné jegyző 7/7