GYERMEKBARAT. Alapítva: XIX. évfolyam/1-2. szám január.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEKBARAT. Alapítva: 1924. XIX. évfolyam/1-2. szám 2006. január. www.gyermekbarat.hu"

Átírás

1 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 1 GYERMEKBARAT I A M a g y a r o r s z á g i G y e r m e k b a r á t o k M o z g a l m a l a p j a Alapítva: XIX. évfolyam/1-2. szám január A szervezet Magyarországról egyedüliként teljes jogú tagja a Nemzetközi Sólyom Mozgalom Szocialista Nevelési Internacionálénak. A lap megjelenését az NCA támogatása tette lehetõvé.

2 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 2 HÍREK, ESEMÉNYEK HÍREK, ESEMÉNYEK HÍREK, ESEMÉNYEK október 26-án rendezték meg a Budaörsi Kistérség Diákönkormányzatok II. Konferenciáját Budaörsön, a Városi Klubban. A háziasszony szerepét Hõgyi Krisztina, kistérségi megbízott töltötte be. A megnyitót Wittinghoff Tamás polgármester köszöntõjét követõen dr. Szabóné Müller Tímea képviselõ, az Integrációs Bizottság elnöke tartotta. A konferencián a következõ elõadásokra került sor: Pest Megye Önkormányzatának ifjúsági aktivitása (Végvári Tamás megyeházi szakértõ, Pest Megye Önkormányzata) Ifjúság lehetõség valóság (Németh Erika országgyûlési képviselõ, Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság) Kiknek és miért jó, ha a diákoknak vannak jogai? Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke, az Oktatási Minisztérium Országos Közoktatás-politikai Tanácsa Diákoldala elnöke Az elõadásokat követõ szekcióülések diákok és tanárok aktív részvételével zajlottak: Hanti Vilmos irányításával: A diákönkormányzatok erõsítésének lehetõségei. Strenner Szilárd, a Mobilitás munkatársa vezetésével: A diákok konkrét nemzetközi lehetõségei, utazások, pályázatok. A Budaörsi Kistérségbe a következõ települések tartoznak: Biatorbágy, Budaörs, Diósd, Érd, Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint. A Magyar Vendéglátó Szövetség a Tulip Inn Budapest Millennium Hotelben rendezett Közétkeztetési kerekasztal-konferenciát november 11-én. A rendezvény fõvédnöke dr. Dobrev Klára volt. A rendezvényt Román Péter (MVSZ a Közétkeztetési Munkacsoport elnöke) nyitotta meg, majd dr. Dobrev Klára mondott nyitó beszédet. A program a követezõképp zajlott: Az MVSZ vitaindítója (Román Péter elnök, MVSZ) Az önkormányzatok tapasztalata (Malatinszkyné Kovács Tünde szakfõtanácsos, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) A közétkeztetõk mindennapjai (Szûcs Ferencné elnök, Közétkeztetõk, Élelmezésvezetõk Országos Szövetsége) A vendéglátás és azon belül a közétkeztetés fejlesztési lehetõségei (dr. Herczegh András fõosztályvezetõ, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) A 80/1999. (XII.28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet gyakorlati megvalósulásának tapasztalatai (Dr. Ócsai Lajos fõorvos, Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat; Dr. Zajkás Gábor fõigazgató-helyettes, Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet; (Selmeczi Zsuzsanna csoportvezetõ, Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség) A nevelési-oktatási intézmény lehetõségei az egészséget támogató gyermekétkeztetés területén (Brassói Sándor fõosztályvezetõ-helyettes, Oktatási Minisztérium) Egy jó gyakorlat a gyermekétkeztetésben (Salát Gergely, Amerikai Nemzetközi Iskola) Bioélelmezés lehetõségei az iskolákban (Wéber György, Biokultúra Szövetség) A Nestlsé az egészségesebb táplálkozásért (Suhajda Krisztina, Nestlé Hungaria Kft) Mit tesz egy civil szervezet a gyermekétkeztetésben (Hanti Vilmos elnök, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma) A Magyar Köztársaság elnöke augusztus 20-án a gyermekek és a fiatalok nevelése, érdekeik képviselete területén végzett sokoldalú, kiemelkedõ munkája, társadalmi tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Hanti Vilmosnak, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnökének. A tartalomipar a növekedésért és a foglalkoztatásért címmel rendezte meg a MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség, ) XV. konferenciáját a Magyar Telekom Tölösi Péter Konferencia Központban. A konferencia fõvédnöke és támogatója az Informatikai és Hírközlési Minisztérium volt. Elõadók voltak: Richard Swetenham, az Europai Bizottság Információs Társadalom- és Média Fõigazgatóság képviselõje; Kordás László politikai államtitkár, Foglalkoztatáspolitikai és MunkaügyiMinisztérium; Gyermekbarát játszóbuszunkkal igény és lehetõségeink szerint járjuk az országot, nem olyan rég a kispesti napközis táborban jártunk. (Játszóbusz a bûnmegelõzés szolgálatában a Fõvárosi Önkormányzat Városrendészeti Bizottsága támogatásával.) 2

3 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 3 Új évi köszöntõ Mi, akik a kisebbekkel foglalkozunk, igyekszünk örömet varázsolni minél több gyermek szívébe: egy-egy ajándékkal, közösségi élménnyel, vagy akár azzal is, hogy érdeküket képviseljük. Ezzel igazán szép, emberi gyermekbarát hagyományt követünk 89 éves szervezetünkben! Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a boldog gyermekkori élmény biztosítása nem csak egyegy alkalmat kell, hogy jelentsen. Kéthly Anna, a Gyermekbarátok egykori vezetõje, a kiváló szociáldemokrata politikusnõ mondta a két háború között, hogy a gyermekeknek adott segélyek, könyöradományok ideigóráig ugyan mosolygóssá változtatják a gyermekek arcát, de egy igazságos társadalmat kell teremtenünk, ahol nem a születés véletlene határozza meg a gyermekek sorsának alakulását. A gyerekeket igyekszünk a jóra, a humanizmusra nevelni is. De mit is jelent ez a mindennapi gyakorlatunkban? Akkor, amikor kevés kapaszkodót kapnak a jövõ felnõttjei, akkor, amikor mi felnõttek nem mutatunk sokszor jó, követendõ példát nekik? A humanista erkölcs vállalásának tudatosítása nem kellõen valósul meg iskoláinkban, de mindennapi életünkben sem. Pedig mindennapi életünkhöz kellenek néha korlátok.,,korlátolt volt - ezt már Kosztolányi mondja a bölcs Moviszterrõl. Volt egy korlátja mely nélkül emberi nagysága megsemmisült, elveszett volna a szabadság meddõ korlátlanságában." Semmiféle pedagógia nem létezik erkölcsi háttér vállalása nélkül. Pedagógiánkat nem lehet teljesen a kíméletlen piac által diktált elvárásokra helyezni. Elbizonytalanodunk: melyik a helyes út? Ha tisztességgel szabálykövetõk vagyunk, vagy ha rugalmasan megszegjük az elõírásokat úgy, hogy ne vegyék azt észre. Hazudjunk, vagy mindig mondjunk igazat? Mert tapasztaljuk: a hazug embert ugyan hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, de az igaz ember el sem mozdul a helyérõl. Történelem tanításunk során ki a hõs? Az a második világháborús katona, aki a bûnös magyar politikusok parancsára idegen országba, a Szovjetunióba ment fegyelmezetten harcolni? Vagy az, aki átállt a hivatalos ellenséghez a Vörös Hadseregbe, s a fasizmussal szemben akár honfitársaira is fegyvert fogott? Vagy mindkettõ? Idén 13. éve képviselem a Gyermekbarátokat az Oktatási Minisztérium Közoktatás-politikai Tanácsában. Igazi élményt nyújt a Tanács kiváló tagjaival az együttmûködés. Az egyik közülük Mácz István barátom. Legutóbb dedikált könyvével ajándékozott meg, amely a Szent István Társulat gondozásában jelent meg,,kísértés a jóra" címmel. Érdemes felidézni azokat, akikben a szerzõ erkölcsi példaképeket láttat meg velünk: Albert Schweitzer a TISZ- TELET, Ady Endre a HÁLA, Antigoné a KEGYELET, Bajcsy-Zsilinszky Endre a HAZASZERE- TET, Maximilian Kolbe az ÁL- DOZATKÉSZSÉG, Sztelo Gábor az OKOSSÁG, Antoine de Saint- Exupéry Kis Hercege a BÖL- CSESSÉG, Babits Mihály a HIT, Arany János a BECSÜLETESSÉG, Anna Frank a REMÉNY, Martin Luther King az IGAZSÁGOSSÁG és a SZOLIDARITÁS, Teréz anya pedig, mint a SZERETET embere. Szervezetünk elnöksége (Balról: Mészáros Jánosné, Hanti Vilmos, Varró József, Zsibrita Mária, Nagyné Mermeze Klára),,Nincs ember, aki ne szeretne jó lenni" - írja Mácz István a könyv ismertetõjében. "Olvastam gyilkosról, aki szörnyû tette után a kalitkában csicsergõ madárnak enni adott, hogy az éhen ne haljon." Fogadjuk meg ezeket a meglehetõsen hiánypótló szavakat! Az új év kezdetén nézzünk egy kicsit magunkba, gyûjtsünk erõt, s határozzuk el, hogy gyermekeinket az új esztendõben egy kicsivel jobbá neveljük, humanista szellemû erkölcsi gazdagságra. Hanti Vilmos, a Gyermekbarát Mozgalom elnöke 3

4 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 4 16 ÉVES AZ ENSZ GYERMEKJOGI EGYEZMÉNYE,,A gyermekek érdeke mindenek elõtt Az ENSZ november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, s 16 éve, 1989-ben azonos napon aláírták a gyermek jogairól szóló egyezményt, amelyhez a Magyar Köztársaság 1991-ben csatlakozott. átfogó koncepcióval. Nem csak az érintettek nem ismerik a jogaikat, hanem azok az intézmények és hatóságok sem ismerik megfelelõen a jogszabályokat, amelyek feladata a gyermekek jogainak védelme és érvényesítése. joggal és sürgetõen várható el a ma gyerekétõl, a jövõ felnõttjétõl, hogy megismerhesse a szûkebb-tágabb társadalmi környezete demokratikus mûködésmódját, kialakuljon ez irányú emocionális kötõdése, valamint demokratikus készsége, s ebbõl következve elutasítson mindenféle szélsõséges nézetet. Az elmúlt évek hazai jogharmonizációs törekvései ellenére, az esetenként példamutatóan érvényesülõ gyermekjogi szempontok ellenére továbbra sem vált széleskörûvé a társadalomban a gyermek érdeke mindenek elõtt elv. Nem valósult még mindig meg a társadalmi szemléletváltás a gyermekjogok érvényesítése terén. Nem váltotta fel széles körben a korábbi tekintélyelvû családon belüli és közoktatáson belüli nevelést a demokratikus élményekre épített, a demokratikus készségek elsajátítását felvállaló szülõi és közoktatási háttér. A Gyermekbarát Mozgalom elnöke a Kremlben május 9-én Kofi Annan, az ENSZ fõtitkár és a Nemzetközi Antifasiszta Szövetség (FIR) vezetõi társaságában Magyarország az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezményének végrehajtásáról szóló elsõ jelentését 1996-ban készítette el a nemzetközi szervezet számára, amelyet 1998-ban tárgyaltak meg. Akkor az ENSZ Gyermekjogai Bizottsága megállapította, hogy nincs Magyarországon átfogó nemzeti politika, és a különbözõ szakmai csoportok nem ismerik kielégítõen az ENSZ gyermekjogi egyezményét, valamint kifogásolta a roma gyermekeket érõ hátrányos megkülönböztetést is. Most, az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 16. születésnapján a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöksége ismét kénytelen megállapítani, hogy rendszerváltásunk után másfél évtizeddel Mindezért a demokratikus társadalom valamennyi felnõtt szereplõjének, valamennyi, a gyermekekre hatással lévõ intézménynek, különösen az iskolának, az eddigieknél nagyobb felelõsséget és eredményesebb tetteket kell vállalnia. A MAGYARORSZÁGI GYERMEKBARÁTOK MOZGALMA ELNÖKSÉGE A gyermekek jogainak ünnepén szükséges idéznünk a 2003-as újabb kormányjelentésbõl:,,a gyermekek jogainak érvényesítését biztosító magyar jogszabályok a legtöbb kérdésben megfelelnek a nemzetközi egyezményeknek és a demokrácia követelményeinek. Ugyanakkor ezek végrehajtása terén még nagy Magyarország elmaradása, és nem rendelkezik e területen 4

5 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 5 Civil szervezetek a szkrín-píszért (screen-peace) a képernyõbékéért! A Nemzetközi Gyermekmentõ Szolgálat és az Országos Rádió és Televízió Testület idén harmadik alkalommal rendezte meg A média hatása a gyermekekre és fiatalokra címû nemzetközi médiakonferenciát szeptember 29. október 1. között Balatonalmádiban. A konferencia célja elsõsorban az volt, hogy feltárja, milyen hatást gyakorol a média, az internet, illetve a számítógépes- és videójátékok széles választéka a gyermekek és a fiatalok életére, mennyire befolyásolják szokásaikat, szabadidõs programjaikat, bõvítik-e vagy szûkítik látókörüket, továbbá, hogy van-e öszszefüggés, és ha igen, milyen, a gyermekek és fiatalok körében egyre inkább terjedõ agresszív viselkedési formák és a média között. A konferencián hozzászólásra kérték fe szervezetünk elnökét. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma 1998 januárjában indította kampányát Gyilkosság nélküli képernyõt! címmel a gyermekek fejlõdését sértõ erõszakos televíziómûsorok csökkentése érdekében. A kezdeményezéshez rövid idõ alatt több mint száz civil szervezet, tizenegy egyház, több gyermekérdekû intézmény csatlakozott. Az együttmûködõk elkészítették az alábbi 12 pontos elvárásukat. MIT KÍVÁNUNK A MAGYAR TELEVÍZIÓKTÓL? Karta a gyermekekért 1. A 0-18 éves korú gyermekeknek színvonalas, õket nem kihasználó, kifejezetten nekik szóló mûsorokat kell bemutatni mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi televíziókban, amelyeknek a szórakozás mellett a legteljesebben elõ kell segíteniük a gyermekek testi, lelki (szellemi, erkölcsi és szociális) fejlõdését. 2. A gyermekek a televízió segítségével láthassák, hallhassák, fejezhessék ki magukat és szubkultúrájukat, amellyel megerõsíthetik éntudatukat, földrajzi, közösségi hovatartozásukat. 3. A televízió a magyar kultúrára és a Magyarországon élõ nemzetiségek kultúrájára építse mûsorait, ugyanakkor legyen fogékony és nyitott más kultúrák iránt, ismerje el és értékként kezelje azokat. 4. A gyermekmûsorok mûfaj és tartalom tekintetében legyenek változatosak. 5. A ig, majd ig tartó védõsávban a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók fokozottan törekedjenek arra, hogy olyan mûsorszámokat mutassanak be, amelyek nem károsak a gyermekek testi, lelki (szellemi, erkölcsi és szociális) fejlõdésére, kifejezetten kerüljék az erõszakos és szexjelenetek vetítését. 6. A védõsávban bemutatott hírmûsorok, reklámok, programelõzetesek kerüljék az öncélú erõszakot bemutató, sokkoló képsorokat, s enyhébb esetekben is (szóban, piktogrammal stb.) hívják föl arra a nézõk figyelmét. 7. A mûsorok nyújtsanak segítséget a gyermekeknek, a családoknak abban, hogy pozitív nézõi szokásaik alakuljanak ki, hívja föl a szülõk figyelmét nevelési felelõsségükre. 8. A gyermekmûsorokat alapvetõen abban az idõben kell sugározni (vagyis a védõsávban), amikor a gyermekek ténylegesen láthatják azokat. 9. A gyermekek számára káros mûsorszámok jellegérõl tájékoztatást kell adni a mûsorelõzetesekben, a kinyomtatott programokban, illetve közvetlenül a vetítés elõtt. 10. A mûsorszámok kategoriázását szakértõkbõl álló társadalmi bizottság végezze. 11. A mûsorok magas színvonalának érdekében megfelelõ anyagi alapot kell létesíteni és elérhetõvé tenni. 12. A mindenkori kormányok, gyártók, forgalmazók, mecénások ismerjék el a hazai gyermektelevíziózás közszolgálati fontosságát, lehetõségükhöz mérten támogassák azt. A kampány rövid távon komoly eredményeket hozott. A nagy társadalmi aktivitás ráirányította a figyelmet a problémára. Megindult egyfajta párbeszéd a témáról a szakemberek és lakosság körében egyaránt. Több idõskorú is támogatta kampányunkat, hisz maguk is veszélyeztetve látták nyugodtságra törekvõ életvitelükben a megnövekedett képernyõerõszakot. Egy telefonáló amikor biztatott bennünket támogatásával, elmondta, hogy már nem zudja, hogy melyik vércsatornára kapcsoljon, mindenhol csak az erõszakkal 5

6 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 6 6 találkozik. Voltak, akik kifejezetten hasznosnak tartották a képernyõn látható erõszakot, mert ahogy mondták, a gyermek ezen keresztül kiéli erõszakigényét, s nem a valós társadalomban lesz erõszakos. Mi ezzel szemben szögesen ellentétes nézetet vallottunk. Végeredményben a kampány is azért indult el, mert a kampányban résztvevõk azon a nézeten voltak, hogy igenis, a gyermekek egészséges fejlõdését jelentõsen befolyásolhatja a televízió képernyõjén látott erõszak. Leginkább a szegényebb gyermekkorosztályra jellemzõ, hogy szinte az egyetlen szabadidõs tevékenységük a tévénézés. Szüleik ráadásul még örülnek is annak, hogy a gyerek nem csavarog, hanem otthon a tévét nézi. Ezeknek a gyerekeknek a drága különórákra nincs lehetõségük járni, az otthoni számítógépezés számukra elérhetetlen. Szüleik nem tudnak velük kellõen foglalkozni, hiszen a család megélhetéséért folytatott küzdelmük köti le õket. Az õ gyermekeik a legvédtelenebbek, nem tudnak minden esetben a felnõttek segítséget, biztonságot nyújtani számukra a véres események belsõ feldolgozásához. Amikor nekünk, a kampányban résztvevõknek az az igényünk, hogy a televízió jó barátot jelentsen, ablakot a világra, a világ megismerésére, akkor nem tudjuk elfogadni a jelentõs mintanyújtótól, hogy olyan magatartásmódot sugalljon, amely az erõszakos önbíráskodásra, a problémák kezelésének erõszakos megoldására ad késztetést. Demokratikus intézményrendszerünk erõsítése egyben a társadalmi demokrácia erõsítése is. Ha a gyermekek azt tapasztalják a számukra fontos, érzelmileg is elfogadott televíziós mûsorszámban, hogy a rendõrség tehetetlen a bûnelkövetõvel szemben, csakis az állampolgárnak kell erõszakos eszközökkel megvédenie magát, az nem erõsíti a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat. Eredményeink közé tartozott, hogy az ORTT segítségével sikerült leültetni a mûsorcsatornák képviselõit, s megállapodtunk a fikciós mûsorszámoknál alkalmazandó egyfajta piktogramrendszerben, amely a nézõket tájékoztatja a mûsorokról. Sajnos a promóciókra és a hírmûsorokra a megállapodás nem terjedt ki. Az akkor ellenzékben lévõ párt ifjúsági testülete a téma fontosságára való tekintettel egyenesen köztestület felállítását indítványozta. A kampányunkat tavaszán elsodorták az országgyûlési választások. A felálló új hatalomnál megpróbáltuk ugyan a médiatörvényben szükségesnek tartott változtatásokat elérni, de zömmel azt a választ kaptuk, hogy az egész médiatörvény olyan rossz, amilyen, tehát az egészen kellene változtatni. Eredménytelenségünk folytán a kampány lecsökkent résztvevõi a taktikát változtattak. A továbbiakban alapvetõen a médiaerõszakot elviselni kényszerülõk, szülõk, gyerekek körében folytattuk tevékenységüket. Tudatos nézõi szokások erõsítésére, az optimális képernyõhasználat elõsegítésére helyeztük át tevékenységünk súlypontját. Egy konferenciánkon, amelyet az együttmûködõ egyik egyház környezetében, a Krisna-völgyben tartottuk egészen addig eljutottunk a közös gondolkodásban, hogy a televíziónézési szokások kialakításakor, a szelektív mûsornézésre neveljünk. Arra, hogy a gyermek ne sodródjék a világban, hanem tudatosan tervezze meg heteit, napjait, akkor talán nem is kell mindig a tévé elõtt ülnie. Legyenek a személyiségfejlõdést biztosító egyéb programlehetõségek is, amelyet a szülõ, az óvoda, az iskola biztosít, elérhetõvé tesz minél szélesebb körben. A 2002-es kormányváltást követõen az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium kezdeményezésünkre egy konferencia erejéig összehívta az érintett szereplõket: mûsorkészítõket, a -szolgáltatókat, a témában érintett civil szervezeteket, az újságírókat. Ambiciózus tervek születtek a témával foglalkozó területi Gyermekmosoly klubok létrehozására, de érdemben nem történt e téren elõrelépés. Az MTV-ben egy évre választott civil kurátori hátteremmel az akkori ügyvezetõ alelnökkel szeptemberében létrejött egy együttmûködési megállapodás a MTV Rt. és a Magyarországi Gyermekbarátok mozgalma között. A szerzõdés tárgya volt többek között az MTV-s televíziómûsorok erõszakmentesebbé tétele, a gyermek és ifjúsági mûsorok tartalmi erõsítésének a vállalása, a mûsoridõ megfelelõ súllyal történõ kezelése. A szerzõdés ünnepélyes aláírása után röviddel az ifjúsági és gyermek mûsoridõs sáv csökkent. Amikor pedig kifogásoltunk a szerzõdésre hivatkozva egy-egy kirívó mûsorszámot, érdemi választ nem kaptunk. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy folytatni kell a társadalmi szintû összefogást a médiumokban tapasztalható erõszakra ösztönzõ mûsorszámok csökkentésére. A kampányban részt vevõ civil szervezetek a következõ javaslatot teszik: 1. Legyen felelõse a kormányban a médiaagresszió problémakörének, s készüljön intézkedési terv különösen az oktatásban és egyéb területeken megvalósítandó prevencióra. Véleményünk szerint ezen preventív intézkedések jótékonyan hathatnak a bûnmegelõzés terén is. 2. A kormány kezdeményezze az évi I. (média)törvény módosítását, amelyben az 5. megsértõivel szemben szankciók szerepelnek. 3. A kormány tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a,,mit kívánunk a magyar televíziótól? címû charta vitaanyagunkban megfogalmazottak a közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás alapkövetelményeivé válhassanak. Hangsúlyozzuk, hogy a chartatervezet meghatározó elemeiben az Európai Gyermektelevíziós Chartára épül, amelyhez a Magyar Köztársaság is csatlakozott. A társadalmi vitára bocsátott tervezetünk 11. pontja különösen érinti a jövõ évi költségvetést, hiszen javasoljuk, hogy a (közszolgálati) mûsorok magas színvonala érdekében megfelelõ anyagi alapot kell létesíteni és elérhetõvé tenni.

7 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 7 Ázsiai és európai gyermekszervezeti vezetõk egy demokratikus, jobb világért! Nemzetközi fórum Budapesten a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma szervezésében. A Fórum zárónyilatkozata A konferencia A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma vendégeként Budapesten tartották nemzetközi fórumukat ázsiai és európai civil gyermekszervezetek vezetõi Ázsiai és európai gyermekszervezeti vezetõk egy demokratikusabb, jobb világért mottóval. A résztvevõk a Független Államok Közösségébõl (FÁK), Magyarországról, Nagy-Britanniából és Romániából 92 gyermekszervezet képviseletében érkeztek, négy és fél millió gyermek tagjuk van. Az elsõ, 2000-es ukrajnai Fórumra alapozva amelyet a Gyermekszervezetek Nemzetközi Uniója (UPO-FCO) kezdeményezett megismerhették a gyermekek és fiatalok helyzetét helyi, regionális és nemzetközi szinten. A találkozón olyan problémákra koncentráltak, mint a gyermekek részvétele a közéletben, a rasszizmus, a kisebbségek helyzete, az erõszak a médiában, a tolerancia, valamint arra, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltak. A Fórum résztvevõi megállapodtak, hogy a különbözõ országok gyermekszervezeteinek nemzetközi együttmûködésében a következõ területek kapjanak prioritást: Közös információ-megosztás az információ-technológia segítségével a gyermekszervezetek számtalan tevékenységérõl; A gyermekek érdekében tevékenykedõ köz- és önkéntes szervezetek közötti partnerség, Közös projektek és programok, gyerekcserék és nyári aktivitások, a serdülõk találkozóit magukba foglaló együttmûködések; Folyamatos párbeszéd a gyermekszervezetek vezetõi között idõszerû témákról, az interkulturális megértés jegyében; A gyermekvezetõk folyamatos képzése, külön figyelve az erkölcsi és gyermekpszichológiai területekre; Azon események kiemelése, amelyeken az antifasiszta tevékenységekre, a társadalomban megnyilvánuló idegengyûlöletre, a kirekesztésre hívjuk föl a figyelmet. A Fórum delegáltjai ismételten megerõsítik az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény foganatosításáért dolgozó civil szervezetek közötti nyitott és konstruktív együttmûködés szükségességét. Angol vendégeink éneket tanítanak Játékos táncverseny 7

8 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 8 PAX GYERMEKBARÁT ÜDÜLÕ ÉPÍTÉSE ERDÉLYBEN maradt szegény gyermekek üdültetésében. Egykori vezetõi között megtalálható Kéthly Anna, a kiváló politikusnõ is. A szervezet több, ma határon túli településen is mûködött, így pl. Szabadkán, Nagyváradon, Temesváron. A Gyermekbarát Egyesület tevékenységét 1944-ben a nyilas belügyminiszter betiltotta, mert árpádföldi üdülõjében lengyel zsidó menekülteknek adott otthont, zsidó gyermekeket üdültetett. Az egyesület a II. világháború után rövid idõre újjáalakult, majd 1948-ban a szélsõbal lehetetlenítette el mûködését. A szervezet ingatlanait 1953-ban államosították, így a tagok gyûjtésébõl vásárolt árpádföldi üdülõt is. Amíg a magánszemélyek, az egyházak részesültek kárpótlásban, az 1948 elõtt mûködõ civil szervezetek nem ben a gyermekbarát egyesület Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma néven alakult másodszor újjá. Tevékenységében meghatározó a tehetséges és a hátrányos sorsú gyermekek segítése, közremûködés szabadidejük hasznos megszervezésében. Fõ nevelési elvei a békére, a demokratikus készségekre, a toleranciára, a kirekesztés minden formája elleni föllépésre nevelés. Újjáalakulása óta több társadalmi kezdeményezéssel is élt. Az egyik nagyobb visszhangot az erõszakmentesebb médiumokért folytatott kampánya váltotta ki 1998-ban ben indította szakmai programját A gyermekbarát étkeztetésért! címmel. A szervezet Magyarországról egyedül teljes jogú tagja a brüszszeli székhelyû Szocialista Nevelési Internacionálénak és tagja a COFACE-nak, az Európai Közösség családszervezetének. Ifjúsági innovációs központ. A szegény gyerekek üdülõje. A békére, a toleranciára nevelés központja. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma a romániai Algyógyfürdõn szeretne szegény gyerekek nyaraltatásához létrehozni egy üdülõt PAX néven. Az egyesület a telket már megvette, jelenleg az épület tervezése folyik. A szükséges anyagiakat a Gyermekbarát Mozgalom pályázatok és adományok révén kívánja elõteremteni. A kezdeményezés érdekessége, hogy Budapesten él a 101 éves Dusi néni, Erzsébetváros díszpolgára. Elmondta, hogy családjával ig Algyógyon élt, ahol édesapja telekkönyvvezetõként dolgozott. Õ 16 éves lányként 1920-ban költözött Pestre. Non-profit közhasznú civil szervezetünkrõl A tradicionális múltú gyermekbarát egyesület már 1917-es megalakulása után közremûködött az I. világháború után család nélkül 8 A projektrõl A közhasznú Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma folytatja azt a tradicionális tevékenységét, amelyet a szegény sorsú gyerekek számára elõdei már 1917-tõl tettek. Nyári üdültetést szervez a Budapesttõl 470 km-re, Romániában, Algyógyfürdõn (www.geoagiu.ro) lévõ üdülõközpontban, elsõsorban romániai magyar és magyarországi, de más határon túl élõ gyermekek számára is. Szervezetük ezért e helyen a közelmúltban saját költségvetésébõl 6,2 millió Ft-ért 936 nm közmûvesített telket vásárolt, amin üdülõt kíván építeni egy busznyi gyerek (48 fõ) részére. A projekt a szegény gyerekek segítésének jó példája. Nemcsak abban mutat túl, hogy konkrétan nyújt kapaszkodót a határon túli magyar gyermekeknek, hanem abban is, hogy egyrészt a magyarországi gyerekek megismerhetik Erdély kulturális és természeti szépségeit, másrészt a közös üdülés a romániai (magyar és nem magyar) gyerekekkel, más határon túl élõ magyar gyermekekkel jó lehetõséget ad a barátságkötésre, egymás kultúrájának megismerésére, valamint a további, felnõttkori együttmûködésre a közös Európai Unióban. Nem is beszélve arról, hogy a szegény gyerekek számára nyújtott lehetõségbõl bizonyára a cigány gyerekek is részesülnek, s részükre is biztosítottá válnak ezek az elõnyök.

9 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 9 Évente 320 szegény gyerek térítésmentes nyaraltatása Szervezetünk nyaranta, július és augusztus hónapokban 8 x 1 hetes turnusokban szegény sorsú határon túli magyar és magyarországi gyermek számára szeretne ingyenes üdültetést biztosítani. Így a szervezet által évente 320 szegény gyermek részesülhet térítésmentesen nyaralásban. A ténylegesen rászoruló gyermekek kiválasztásában az önkormányzatok, az iskolák, a civil szervezetek segítségét fogjuk kérni. A létrehozás után a projekt finanszírozása A nyári 8 hét térítésmentes nyaraltatás biztosítására a további 10 hónapban enyhe haszonnal képzéseket, gyermek, illetve gyermekcélú konferenciákat szervezünk, erdei iskolát, kirándulócsoportokat fogadunk. A kialakítandó üdülõ terve 0. szint (pince): raktár, disco, közösségi programok, a konyhaszemélyzet öltözõje, raktár, WC. 1.szint (földszint): nagyterem 48 fõ étkezése, közösségi élete számára, fõzõkonyha, iroda szint: (1-2. emelet) 48 fõ alvási lehetõségének biztosítása 10 db 4 ágyas, 2 db 2 ágyas szoba. WC-k, zuhanyzók 4. szint: (tetõtér) 2X2 ágyas apartman, erkély, lépcsõ a kilátótoronyba. Elõkert, udvar: bekerítés, parkosítás, gyorsan növõ örökzöldbokrokkal, pihenõpadok, parkoló, kisebb medence. Az üdülõ létrehozásának tervezett költsége 60 millió Ft: Telekvétel 6 millió Ft. Építkezés 42 millió Ft. Berendezés 7 millió Ft. Tervezési költség 3 millió Ft. Szervezési költség 2 millió Ft. Egyesületünk 6,2 millió Ft készpénzzel rendelkezett erre a célra, amit a telekvásárláskor el is költöttünk. Ugyancsak egyesületünk ajánlotta föl a tulajdonában lévõ Brenner György: Gyermekbarátok címû grafikáját, amely a Népszabadság, a Sansz, az MTV Aranyág címû mûsora, a Romániai Magyar Szó médiatámogatásával árverezés útján Ft-ért kelt el. A többi szükséges öszszeget adományokból, támogatásokból szeretnénk összegyûjteni. Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma PAX Gyermekbarát Üdülõ és Képzési Központ Algyógyfürdõ (Geoagiu) Erdély, Románia 9

10 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 10 Algyógyfürdõ 1. Már 1 ezer Ft-tól jelképes téglajegyet lehet venni. A téglajegyet vásárlók neveit az ingatlanban megörökítjük. 2. Nagyobb összegû támogatást (250 ezer Ft-ot) egy-egy üdülõágy örökbefogadásával lehet nyújtani. Az örökbefogadó, vagy az általa meghatározott személy nevét az ágyon táblával megörökítjük. Számlaszámunk: MGYM A festõi üdülõhely kevésbé ismert, pedig még a rómaiak építették ott 2000 éve az elsõ fürdõt. A dombok karélyában található településnek büszkesége a sok forrás és egy kis vízesés. Ma egyik szállodájában Románia egész területérõl fogadnak rehabilitációs kezelésre reumatikus betegeket. Strandja a megvásárolt telektõl 500 m-re található, aminek három medencéje van, ebbõl az egyik langyos vizû gyógymedence. A környék kiválóan alkalmas a vadregényes hegyes-domboserdõs táj felfedezésére a település szélén található vízeséssel, de egynapos kirándulások keretében bejárhatók a környék városai: Déva, Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torda, Kolozsvár, Nagyszeben. A településen 1881-ben fõleg románok, magyarok, németek laktak. Napjainkra csak egy két magyar ajkú lakosa maradt. A rohamos magyar fogyásról figyelemre méltó egy összehasonlító adat: 1910-ben 571 magyar lélek élt Algyógyon, ban már csak 171 fõ. Az es magyar szabadságharc támogatására 80 fõs nemzetõrséget adott a falu. A Dévától 50 km-re lévõ fürdõhelyen ben Erdély fejedelme is megmártózott, s itt született a szabadságharc egyik nagy támogatója, a földbirtokos mûvelõdéspolitikus, 1848-tól országgyûlési képviselõ, 1867-tõl Hunyad vármegye fõispánja, gróf Kún Kocsárd, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület egyik alapítója 1885-ben. Teljes vagyonából 1888-ban Algyógyon minta földmûves iskolát hozott létre, amely jól felkészült gazdák nevelésével a falvaknak nyújtott segítséget a belterjes mintagazdaságok létrehozásához. Algyógy szülötte Erdélyi Mór szociáldemokrata politikus is, aki a szövetkezeti mozgalom megalapítója, eredetileg nyomdász, a Károlyi-kormány államtitkára. HOGYAN LEHET AZ ÜDÜLÕ- ÉPÍTÉST TÁMOGATNI? A legkisebb összegû támogatást is megbecsüljük, megköszönjük. A támogatás két formája lehetséges. EGY HAGYOMÁNYRÓL... Talán kevesen tudják, hogy napjaink elterjedt Fogadj örökbe akciói olyan tradíciók nyomdokain halad, amilyen már 1934-ben, a Gyermekbarátok tagdíjaiból, adományaiból létrehozott árpádföldi gyermeküdülõ ágyainak örökbefogadása volt. Így vásárolt jelképesen üdülõbeli ágyat a Ganz-hajógyári munkások csoportja, a Népszava meggyilkolt szerkesztõjének özvegye Somogyi Béláné, vagy Kéthly Anna nevére az Országos Nõszervezõ Bizottság. Az adományozó nevét az ágyakon egy kis tábla örökítette meg. Támogatóink, akik szívügyüknek érzik gyermekeink jövõjét: MÉDIATÁMOGATÓK: a Népszabadság Rt., a Romániai Magyar Szó, a Sansz, az MTV Aranyág címû mûsora, Gazdasági Rádió.

11 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 11 A Gyermekbarátok jogásza: DR. FENYVESI ANDOR A 101 éves Dusi néni ajánlása Dusi néni, Somogyi Imréné október 23-án született, Budapest-Erzsébetváros díszpolgára.,,örömmel értesültem, hogy Algyógy-fürdõn épül egy gyermeküdülõ. Ugyanis egész fiatalon, 16 éves koromig Algyógy községben laktunk pár évig. Édesapám a bíróságon telekkönyvvezetõ volt. Sokat jártunk a fürdõbe, ott tanultam úszni az uszodában. Kívánok a gyermekeknek kellemes otttartózkodást." Budapest, június 23. Már a szülei is az egykori Gyermekbarát Egyesület tagjai voltak, így a '30-as években a Gyermekbarát Mozgalom neveltjeként nõtt fel, tagsági könyvét a mai napig féltve õrzi. A budapesti 81-es csoport tagjaként nyaranta az Almássy téren találkozott a többi gyerekkel, innen villamossal mentek tovább Hûvösvölgybe, a Gyermekbarát tábor helyszínére. Nevelõire Hubert nénire és Molnár bácsira ma is szeretettel emlékezik, emiatt is érzi kötelességének, hogy szakmai tudásával segítse a Gyermekbarát Mozgalmat. Szeretné, ha az új generáció is élvezhetné mindazt, amit egykor õ kapott tõlük. /kn/ T á m o g a t ó i n k Akik eddig az üdülõ felépülését támogatták: Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Ft és szervezõmunka. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma által árverésre fölajánlott, a tulajdonában volt Brenner György grafikarajza (Gyermekbarátok címmel) május 16-án az MTV Aranyág címû mûsorában árverezés útján másfél millió Ft-ért vásárolta meg egy ismert üzletember. Éhezõ Gyermekekért Alapítvány Ft (az 1%-os fölajánlás évi összege). József Attila Alapítvány Ft Kiss Péter kancellária miniszter a Magyar Kormány nevében Ft Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ft. Ágyat fogadtak örökbe: Fehér Zsuzsa Ft, MSZSZ Ft Székely Imre Kanadában élõ grafikus és festõmûvész: kép fölajánlása az üdülõ közösségi termébe. Derzsi József civil szervezeti vezetõ (Nagyszeben), önkéntes szervezõ munka. Lupu Mitica, felesége Tatjana, lánya Ada (Geoagiu Bózes), önkéntes szervezõ, építkezést irányító munka. Halász Attila építész (Budapest), önkéntes tanácsadó munka. Téglajegyet vásároltak: Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Ft Mészáros Jánosné Ft Andai Ferenc, Radnóti-díjas 500 kanadai dollár, (Kanada) Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Ft Agárdi Péter egyetemi tanár Ft (Budapest) MSZP X. kerület Ft Somogyi Imréné, Dusi néni Ft, Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Ft Tokár István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyûlés elnöke Ft (Szolnok) Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Ft Gyulai Kató holocaust-túlélõ Ft (Budapest), Kovács Jenõné, a MEASZ elnökségi tagja Ft A budapesti Gergely utcai Idõsek Otthona lakói Ft Pap Sándor 2000 Ft Villányi Sándorné 2000 Ft Krizsanyik Pál 2000 Ft Koltai Zoltánné és Rácz Istvánné 1200 Ft Bakos Gyula 1000 Ft Keczely Jánosné 100 Ft Tímár Sándorné 1000 Ft Sárvás Miklós 500 Ft Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Postacím: 1701 Budapest, Pf Telefon: 06-20/ Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-a felajánlásával segítse munkánkat. Felajánlását előre is köszönjük. Adószámunk:

12 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 12 Együtt Európában a gyermekek jogaiért V. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál június 25. július 1. Ukrajna, Ungvár A 14 éve újjáalakult Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, amely a nevelési Szocintern teljes jogú tagja, több országból, éves gyermekek részvételével ebben az évben is megszervezi a V. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, immár másodszor a kárpátaljai Ungváron, június 25. és július 1. között. Rendkívüli élményt ígér a kirándulás Husztra, a sok magyar történelmi emlék, a környezet fölfedezése, a felejthetetlen fáklyás fölvonulás, a hagyományos városi portya, a számtalan kézmûves foglalkozás, a disco, az országest, a sportmeccs. Látogatást teszünk a magyarlakta Kisszelmencre. (A fesztivál résztvevõi június 30-án élõláncot alkotva a falu fõutcája közepén lévõ 60 éves országhatárnál jelképesen megnyitották a határt. Kérték a résztvevõk, hogy a jövõ Európájában a gyerekek határok nélkül élhessenek. A demonstrációnk után 5 héttel a határ megnyílt, így módunkban lesz 2006 júniusában Szlovákiába is egy rövid idõre átmenni.) A szállás iskolában matracokon lesz. Lehet használni az iskola kisebb úszómedencéjét is. A fesztivál témakörét az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye adja. Melyek ezek a jogok, hogyan érvényesülnek napjainkban? A társadalom különféle szereplõinek mit kell tenniük a gyermekjogok erõsítéséért? A résztvevõk csoportjai pedagógusok segítségével a fesztiválzárásra e témában rövid mûsorral készülnek, s felhívást fogalmaznak meg országaik vezetõi részére. A jelentkezõk részvételi hozzájárulása Ft, amely Budapestrõl az oda-vissza utazást, szállást, étkezést, a programok költségeit fedezi. Érdeklõdni lehet Hanti Vilmosnál 06/ honlap: A szervezõk várják az érdeklõdõket. GYERMEKBARÁT ÜDÜLÕ Együttmûködés: Éhezõ Gyermekekért Alapítvány Beszélgetés az alapítóval Utolsó interjú Sándor Józseffel, az Éhezõ Gyermekbarátok Alapítvány létrehozójával Sándor József tavaszán elhunyt. Sándor József a szegény gyermekek segítésére 2001-ben hozta létre 100 ezer forint tõkével az Éhezõ Gyermekekért Alapítványt. Józsi bácsi már 1918 végén gyermektitkárként ténykedett a gyermekbarát egyesületben. Miért gondolt egy ilyen nemes kezdeményezésre? kérdeztük a 95. évében járó, jó szellemi erõben lévõ alapítót. Az elsõ háború után sok jót kaptam a gyermekbarátoktól. Enni adtak, kirándulni vittek bennünket a Hûvösvölgybe. Ezért is bíztam a jelenlegi gyermekbarát vezetõkben eddigi munkájuk alapján, amikor fölkértem õket a kuratóriumba. Azt szeretném, hogy ne csak múltja legyen a gyermekek segítésének, hanem jövõje is. Sajnos ma is adakozni kell a legelesettebbekért. Ugyanakkor nagyon igazak Kéthly Anna gyermekbarát vezetõként mondott szavai: adományokkal csak ideig-óráig édesíthetjük meg a gyermekek életét, igazságos társadalomra van szükség, ÉHEZÕ GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY (Alapítva: 2001.) Levelezési cím: 1701 Budapest, Pf Telefon/Fax: Köszönjük, ha személyi jövedelemadója 1%-a felajánlásával támogatja Alapítványunk törekvéseit! Adószámunk: ahol a legelesettebb gyermekek is méltó körülmények között tudnak felnõni. Hogyan látja az alapítvány jövõjét? A jövõben minden attól függ, hogy további támogatók megnyerésével milyen mértékben tudja anyagi forrásait bõvíteni az alapítvány. Ezért is kérek minden jóindulatú embert, segítse anyagi támogatásával az alapítványt! GYERMEKBARÁT A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma lapja 1196 Budapest, Zrínyi utca Budapest, Pf.: Felelõs kiadó: Hanti Vilmos Felelõs szerkesztõ: Kiss Nóra Tervezõszerkesztõ: Z. Mátrai Mária Készült a Vasas-Köz Kft. Nyomdájában Felelõs vezetõ: Badó Géza 12

13 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 13 Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk arról, milyen körülmények között tevékenykedett a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete, azt is ismernünk kell, hogy az adott kor szociális törvénykezése és szociálpolitikája mögött milyen társadalomfilozófiai meggondolások, értékek húzódtak, és ezek miként befolyásolták a szociális szektor mûködését. Gergely Ferenc, a magyar gyermekvédelem történetét feldolgozó munkájában többször is utal arra, hogy a konzervatív kormányzat erõteljesen gáncsoskodott a baloldali kötõdésû Gyermekmozgalommal szemben. Mindez azt tükrözi, hogy a hatalom nem rokonszenvezett az MSZDP holdudvarához tartozó egyesületekkel, mozgalmakkal. [ ] A két világháború közötti szociálpolitika értelmezése ugyan többször vita tárgya a szakmánkban, de abban többé-kevésbé konszenzus van, hogy a korszellemet és a kor állami szociálpolitikáját dominánsan a vallásos-konzervatív értékrend határozta meg, és ebben 1944-ig alapvetõ változás nem is történt. A Horthy-rendszer szociális gondoskodását elemezve Ferge Zsuzsa a gazdasági és társadalmi fejlõdés viszonylagos megkésettségére, a relatíve szûkös forrásokra, a feudalisztikus társadalomszerkezet konzerválódására, illetve a polgári demokratikus fejlõdés csökevényességére mutat rá és a kor,,hivatalos szociálpolitikáját" elsõsorban szegénypolitikának értelmezi. Susan Zimmermann ugyanakkor így fogalmaz Gyáni Gábor,,A szociálpolitika múltja Magyarországon" címû elõadásának vitájában:,,a magyar szociálpolitika sem nem,,elkésett", sem nem,,elmaradott", hanem saját utat járt be, M e l l é k l e t SZEMLER GÉZA Tûzoltásra kényszerülve Metszet a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének két világháború közötti történetébõl Részletek az ELTE szociális munkás szakán készült novemberi diplomadolgozatból amely másfajta (a nyugat-európai, iparosodottabb polgári társadalmakhoz képest más, kiemelés tõlem) modernitáshoz vezetett.." Tomka Béla kutatásai szerint bár Magyarország mindvégig elmaradt Nyugat-Európától a GDP-arányos jóléti kiadásokat tekintve, a lemaradás mértéke mindemellett kisebb volt a két világháború között, mint a háborút követõ három évtizedben. Tomka ezzel kapcsolatban arra is rámutat, hogy a magyar kormányzat a század elsõ felében (teszem hozzá, nagyobb intenzitással elsõsorban az I. világháború elõtt) számottevõen kiterjesztette a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körét (igaz, a lefedettséget elsõsorban a városokra korlátozva). Mindez nyugateurópai viszonylatban is jelentõsnek volt mondható. Ugyanakkor Matolcsy Mátyás számításai jól mutatják, hogy a gazdasági válság drasztikusan derékba törte a 20-as évek második felében elkezdõdõ konjunktúrát (és ezzel egyben egy makroszintû jóléti rendszer gazdasági alapjait): a mezõgazdasági népesség életszínvonala ben az es szint mindössze 69%-át érte el, a napszámbérek szintje 1935-ben pedig az 1929-es érték 61%-a volt. A munkások reálkeresete ban 10%-al, 1943-ban pedig 20%-al múlta alul az 1929-es szintet. Mindez bénítólag hatott a magyar társadalomra. Jómagam a két világháború közötti szociálpolitikára úgy tekintek, mint egy paternalista, a szociális jogok kiterjesztésében gátolt rendszerre. Ez a rendszer ugyan több ponton is igyekezett túljutni a szegénypolitikai gyakorlaton, de attól elszakadni a Horthy korban igazából nem tudott. Az 1920-ban (újra) hatalomra kerülõ, a forradalom okozta sokkból éppen csak felocsúdó konzervatív tábor érthetõen a társadalom stabilizálásában volt érdekelt, hiszen saját hatalmát is csak egy viszonylag stabil társadalomban tudta megszilárdítani. A két világháború közötti Magyarországon gazdasági, társadalmi válságok követték egymást és csak a húszas évtized második felében, valamint a 30-as évek közepétõl volt megfigyelhetõ gazdasági konjunktúra. Ennek tükrében a szegénység mértéke fõleg az I. világháború után, illetve a gazdasági válság éveiben volt kiugróan magas. Ezt a háború okozta emberveszteség, a gazdasági válságok miatt ugrásszerûen megemelkedõ munkanélküliség, az agráriumban tapasztalható igen alacsony bérszínvonal is táplálta. A folyamatos forráshiány, valamint a mérhetetlen nyomor komolyan gátolta egy makroszintû, az egész társadalmat átfogó jóléti szociálpolitika kialakulását. Részben ennek is köszönhetõ az, hogy a szociális jogkiterjesztés folyamata a két világháború közötti Magyarországon igen lassúnak bizonyult. A szakirodalom és a levéltári anyagok tanulmányozása során többször tapasztaltam, hogy a két világháború közötti polgári radikális, illetve szociáldemokrata értékrend talaján álló szervezetek, szakemberek, szakpolitikusok a szociális jogok gyorsabb és szélesebb körû kiterjesztése mellett érveltek.,,a szegényügy mai országos kezelése már alapjában sem lehet kielégítõ, egyrészt, mert nem a jog, hanem a humanitás alapján áll, s nem ismer el (állami) kötelezettséget, másrészt kegyeket osztogat, ha nyújt s nemcsak már ezáltal is megalázó, hanem a közsegély nyújtásával egyenesen megfosztja a segélyezettet polgári jogainak teljes élvezetétõl." - idézi Ferge ifj. Könyves Tóth Kálmánt. Ennek tükrében fontos szakmatörténeti, társadalomtörténeti kérdésnek tartom annak átgondolását, hogy a szociális jogkiterjesztés vontatottságával és szegmentáltságával kapcsolatban mekkora szerepet játszott a gazdasági teljesítõképesség alacsony foka, illetve a hatalmon lévõ csoportok félelme, atti- 13

14 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 14 tûdje, értékrendje, valamint a tapasztalat- és tudáshiány. Tény, hogy a szociális jogkiterjesztés inkább csak a városi dolgozókat (munkásokat, közalkalmazottakat, köztisztviselõket) érintette a 20-as évek második felétõl. Az agrárágazatban dolgozók biztosítása a II. világháború végéig gyakorlatilag megoldatlan maradt (az 1927-es: XXL. tv. ugyan némileg kibõvítette a kötelezõ baleseti és betegségi biztosításban részesülõk táborát, az 1928-as XL. törvénycikkely pedig kiterjesztette az öregségi nyugdíj intézményét az 1927-es törvény hatálya alá tartozókra. A mezõgazdaságiak valamint a 300 pengõ havi kereset feletti kategóriába tartozó magánalkalmazottak ugyanakkor kimaradtak a rendelkezésekbõl). Bár az állami, kötelezõ biztosítási formák mellett megannyi magán és önkéntes pénztár mûködött, ezek elsõsorban a városokban dolgozó, képzettebb gyári munkások és vállalati alkalmazottak számára voltak hozzáférhetõek. (Néhány magánvállalat- a kor szintjéhez képest-meglepõen fejlett humánpolitikát gyakorolt. Gondoljunk csak a Ganz Rt-re, amely szakmunkásai számára óvodát, kultúrközpontot, sõt egy egész lakótelepet tartott fenn, ezzel magasan felülmúlva a kor állami szociálpolitikáját). Ugyanakkor a munkanélküliség kezelésére biztosítási alapú, megnyugtató megoldás az egész korszakban nem született sem városon, sem vidéken, így a munkanélküli lét gyakran az azonnali elszegényedéssel volt egyenlõ (fõleg azoknál, akik nem rendelkeztek nagyobb fölhalmozott vagyonnal). A munkanélküliek,,érdemességük" alapján kaphattak közsegélyt, cserébe viszont ínségmunkán (értelmiségiek, diplomások esetében szükségmunkán) kellett részt venniük. Az ínségakciók forrásait magánadakozásokból fedezték. A szegénypolitikán túl: néhány,,szociálpolitikai" kísérlet A szegényügy,,kezelése" gyakorlatilag az egész korszakban napirenden volt, hiszen a létfenntartási szegénységgel küzdõk száma 14 még 1940-ben is 5 millió fõ körül mozgott. Ferge megjegyzi, hogy a korabeli hatalom igyekezett a strukturális szegénység ügyét megosztani és a szegényparasztság, a munkásság és a pauperizmus kérdéseit külön-külön kezelni. Az érdemeseket az érdemtelenektõl különválasztó szegénysegélyezésen és nyomorenyhítõ ínségakciókon túl azért megjelent néhány olyan koncepció is, amelyek makroszinten próbálták,,kezelni" a szegénységet (egyes momentumok már szociálpolitikai megközelítéseket is mutattak). Oslay Oswald, ferences páter fogalmazta meg 1927-ben az úgy nevezett,,egri norma" alapelveit: a nyomort egy otthoni gondozással egybekötött segélyezési rendszerrel kívánta enyhíteni, egyben az utcai koldulást is ezzel szándékozta kiváltani. A koncepció az idõsgondozás terén bizonyult a leghatékonyabbnak, de számos csoport problémáit (pl. a szegény családosokét) nem tudta kezelni. Elképzelései illeszkedtek a kor konzervatív elgondolásaihoz, hiszen azok nem tartalmaztak a szegénység társadalmi szintû megszûntetésére vonatkozó, jogkiterjesztõ momentumokat, hanem inkább csak a szegényeket igyekezett szervezettebben segíteni. Az egri norma 1940-ig 34 városban vált honossá,,,magyar norma" néven, ám a program végül alacsony színvonalon és szervezettségi fokon valósult meg. Az agráriumban élõ napszámosok és cselédek helyzetén javítani kívánó úgynevezett,,komáromi norma" (amely minimális munkabért, természetbeni segélyt és családi pótlékot jelentett volna az érintetteknek) ugyanakkor a munkáltatók ellenállása miatt nem terjedt el széles körben. A 30-as évektõl (fõleg az újabb gazdasági és társadalmi válság hatására) egyre nagyobb lett az igény arra, hogy egy olyan átfogó törvény szülessen, ami nem csak a tûzoltást és krízisintervenciót tûzi ki célul, hanem a széleskörû megelõzést és nevelést is elõirányozza. A hagyományos szegénypolitikánál már elõremutatóbb (lett volna) az a gondolat, amely szerint a szociális gondozásban, szociális munkában az egyénen túl a család (mint rendszer) is megjelenik, hiszen átfogó, hatékony szociális munkát (tartósabb helyzetjavulással) csak az egyén és a környezetének együttes vizsgálatával, támogatásával lehet végezni. Az évi XXIII. tc. (az ONCSA-ról ld. lejjebb!) ezt az elvet volt hivatott támogatni. A,,produktív szociálpolitika és szociális munka" célja a társadalmi zavarelhárítás (minél több aktív, produktív család,,létrehozásával") volt. A 30-as évek szociális állameszményével összecsengõ koncepciót Esztergár Lajos, pécsi polgármester dolgozta ki. A koncepció fontos elemeként Magyarországon ki kellett (volna) alakítani egy olyan, úgynevezett,,szociális vármegyerendszert", amelyben a közigazgatás a szociális érzékenység és segítõkészség talaján áll. Esztergár szerint a szociális problémákat a kielégítetlen szükségletek okozzák, és csak azok tudnak kikeveredni a szegénység kötelékébõl, akiknek a szükségleteit már kielégítették. A koncepció szerint az állam természetbeni juttatásokkal (házzal, építési anyagokkal, állatokkal, mezõgazdasági gépekkel) hitelezi az érintetteket, és a hitelt minden esetben vissza kell téríteni. A programot elõször Szatmár megyében, majd Baranya megyében vezették be (a helyi Közjóléti Szervezetek koordinálásával) A produktív szociálpolitika koncepciója végül az Országos Nép és Családvédelmi Alapban (ONCSA) teljesedett ki. Az ONCSA, illetve az Országos Szociális Felügyelõség irányításával 1940 és 1944 között mintegy kamatmentes kölcsönnel támogatott - ház épült, nagyobbrészt a falvakban. A program- progresszívebb vonulata ellenére is- élesen különválasztotta a szegények és nem szegények csoportjait, és egyedileg-érdemesség alapján- bírálta el a rászorultakat. Ferge szerint a,,produktív szociálpolitika" inkább csak a szegénypolitika megreformált változata (szociális olajcsepp) maradt. Nem szakított a szegénypolitika gyakorlatával, hiszen csak a teljesítményre képes családokat vonta be a programok-

15 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 15 ba. A bekerülés fontos feltételei közé tartozott a hitelképesség, és a 4 vagy annál több gyermek megléte. Jól mutatja a segélyezési program erõteljes normativitását, moralizáló jellegét, hogy a potenciális alanyoknak rendelkeznie kellett néhány-nem is mindig egyszerûen mérhetõ-,,jó" tulajdonsággal, mint keresztény (katolikus) magyar öntudat, áldozatos, kemény munkavégzés stb. A produktivitásra nem képes családokat továbbra is a szegénygondozás, illetve a karitasz, jótékonykodás köreibe utalta. Esztergár Lajos koncepciója számos tudományos elemet tartalmazott: fontos szerepet szánt a szociológia, szociálpolitikai kutatásoknak, valamint a hatékony szociális közigazgatásnak. Mind emellett Esztergár rendszere mögött is ott húzódott a szegény rétegek radikalizmusától való félelem: (a munkanélküliség okozta),,veszedelmet" fokozza az elkeseredés, melynek táptalaja a mob (ínségesek), amely ugrásra készen várja a pillanatot, amikor szabadon eresztett szenvedéllyel nekiláthat a romboláshoz és a,,minden a miénk" elv megvalósításához. Ma még a karhatalom sakkban tartja a csõcseléket, ma még respektusa van a közigazgatásnak, de mi lesz akkor, ha a fokozódó ínség áradata széttöri a korlátokat...a városok gyûjtõhelyei a szenvedélyeknek, ott szunnyadnak az explozív erõk." - írja,,a munkanélküliség és az ínség levezetése" címû munkájában. Az 1938-as és 1939-es zsidótörvények ugyanakkor a,,zsidó térhódítást igyekeztek ellensúlyozni" - elsõsorban az értelmiségi pályákon. Ungváry Krisztián szerint,, a korszak törvényhozói szinte egyöntetûen úgy gondolták, hogy az állam szerepvállalását drasztikusan növelni kell, és mindezt a társadalmi,,õrségváltás" érdekében szükségszerû megtenni. Az,,õrségváltás" lényege, hogy a,,túlfogyasztó", illetve a társadalmi javaknak számarányuknál nagyobb arányát birtokló zsidó felsõ rétegeket meg kell fosztani vagyonuk és bevételeik egy részétõl, melyet a szegényebb, elsõsorban a keresztény magyar munkás (mezõgazdasági és ipari) rétegek, közülük is elsõsorban a sok gyerekesek irányába kell újra elosztani " A zsidókat bûnbakká tevõ, a népjólétet mások jogfosztásával elérni kívánó, rasszista társadalompolitika meszsze nem a szociális jogkiterjesztés talaján állt tõl a háborús körülmények, a fokozott migráció, az egyre több hadi árva és hadi özvegy megjelenése, valamint a csellengõ gyerekek és fiatalok tömege nagyon leterhelte a szociális ellátó rendszert. Eközben a hadigazdálkodás miatt folyamatosan csökkent a szociális szektor állami támogatása, mindez az ágazat újabb leépüléséhez vezetett. Gyermekvédelem a korszakban A szegénység és nyomor komoly próbára teszi a felnõtt társadalmat, de a gyerekek - sebezhetõbb voltuk miatt - még a felnõtteknél is kiszolgáltatottabbak, fõleg ha a szûkség elhagyatottsággal, árvasággal párosul. A két világháború közötti magyar gyermekvédelem egy olyan felülrõl - és csak részben - modernizált rendszert örökölt, amely a szegénypolitikától makroszinten elrugaszkodni ugyancsak nem tudott. Bárczy István, Budapest fõpolgármestere és a fõvárosi reformerek tevékenysége a századforduló utáni évtizedben ezzel szemben már a megelõzõ szociálpolitikára, az egészségvédelemre irányultak. A felvilágosító és gondozási munkát egyaránt fontosnak tartották. Bárczy a gyermekvédelem intézményi reformját sürgette. A fõvárosi reformerek egy csecsemõvédelmi hálózatot akartak létrehozni, kerületenként egy-egy intézettel. A reformok részben a kedvezõtlen politikai erõviszonyok, részben az I. világháború kitörése miatt nem valósultak meg. Magyarországon szinte alig voltak lelencházak, rengeteg gyermek élt az utcán. Gondoljunk csak arra, hogy az I. világháború után 100 ezer hadiárva volt Magyarországon és közben a gyermekmenhelyi férõhelyek száma jóval elmaradt a minimálisan elégséges szinttõl! A gyermekvédelmi ellátórendszer emiatt szinte folyamatosan túl volt terhelve a 20-as évek elsõ felében, a rendszert gyakorlatilag a tûzoltás jellemezte. Ebben némi segítséget nyújtott a Nemzetközi Vöröskereszt, továbbá néhány külföldi, illetve magyar egylet (mint például a magyar kormány által támogatott Országos Gyermekvédõ Liga, amely az I. világháborút követõ évtizedben mintegy gyermeket utaztatott ki Svájcba, Hollandiába, Belgiumba, Angliába, Svédországba, hogy a nyomortól megkímélje õket és ezzel a gyermekek szellemi és testi fejlõdését elõsegítse). A 20-as évek második felétõl a nemzetközi segítség fokozatosan elmaradt: egyrészrõl a magyar kormányzat presztízskérdést csinált a szegényügybõl és emiatt nem akart további külföldi segítséget igénybe venni, másrészrõl a segélyezõ országok forrásai is lassan elapadtak. A magyar állam igyekezett a felelõsségi köröket a törvényhatóságokra terhelni, ezzel is csökkentve az állami költségvetésre nehezedõ terheket. A kötélhúzás következtében - fõleg a városokban - nagy tömegben kerültek menhelyre a szegény, illetve az ínséges sorban élõ gyermekek, holott a hatóságok eleinte pont a gyerekek,,begyûjtése", hospitalizálása ellen, családban tartása mellett kardoskodtak. A menhelyre irányított gyermekek családjának már nem járt segély, így nem kellett a családokról,,kétszer" gondoskodni. Mindez megkarcsúsította az állami kiadásokat. Ugyanakkor a kormányzat 1927 és 1935 között háromszor is csökkentette az intézetbe utalt, illetve a nevelõszülõkhöz kihelyezett gyermekek után járó tartásdíjakat. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette a menhelyek mûködését. Gergely utal arra is, hogy a korabeli rendszer gyakorlatilag csak azért nem omlott össze, mert a falusi agrárszegények (nyomorgó kis-és törpebirtokosok) kapva kaptak azután a 8 Pengõ után, ami egy telepre, nevelõszülõkhöz kihelyezett gyermek után járt.,, A gyereket részben az értem fizetett járandóságért, de fõleg azért tartotta, hogy dolgozzanak neki. Egész hétre megvolt a munkabeosztás. Naponta reggel öt 15

16 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 16 órakor keltünk. Mézes-mázas beszéddel serkentett minket a gyors munkára Mosakodás nélkül ugrottunk ki az ágyból parancsait teljesíteni. Kosztáné hét órakor kelt. Õ fél liter tejeskávét reggelizett két zsemlével. Mi feketét kenyérrel. A hét elsõ három napján Kosztáné dirigálása mellett a mosókonyhában sikáltuk a ruhát. Az ebédet legtöbbször én fõztem az utasítás szerint Egy órára elmosogattunk, aztán ismét le a mosókonyhába este nyolcig. Csütörtök péntek mángoroltuk a ruhát, Kosztáné vasalt. Szombaton délelõtt felmostuk a gangot és a lépcsõt, délután literáltuk a ruhát Mi a négy gyerek egy ágyban feküdtünk. A hétágú, nyeles, szíjkorbács állandóan a vízvezetékben ázott. A legkisebb vétségért ezzel kaptunk ki. Fél évig bírtam." (Egy gyermekkorában telepre kihelyezett férfi visszaemlékezése) Ha a közegészségügyi állapotokat nézzük, a gyermekek egészségügyi helyzete riasztó képet mutatott a 20-as és 30-as években. Az I. világháború utáni kiugróan magas csecsemõhalandóság mértéke csökkent ugyan (ebben nagy szerepe volt az Országos Stefánia Szövetségnek, amely országos védõintézet-hálózatot épített ki és ban már 220 csecsemõvédõ intézet mûködött az országban, bár még legalább ennyi intézetre lett volna szükség), de még 1930-ban is - országos átlagban csecsemõbõl 15 meghalt 1 éves kora elõtt. Egy 1941-es budapesti felmérés szerint 5486 óvodásból 18%-a fertõzõdött meg a TBC (Koch) baktériumával. Emellett általános jelenség volt az izomgyengeség, vérszegénység, alacsony testsúly: mind-mind olyan tünetek, amelyek a szegénységgel és a rossz higiénés körülményekkel függtek össze. Pedig az 1925-ben - az amerikai Rockefeller Alapítvány segítségével - létrehozott Országos Közegészségügyi Intézet sokat tett azért, hogy a gyerekek egészségét védje. Az OKI tevékenységéhez tartozott a tisztiorvos képzés, a gyógyszerellenõrzés fejlesztése. Az Intézet segítségével egyre több faluban lehetett egészséges ivóvízhez jutni (ezzel is csökkentve a 16 fertõzéseket és a csecsemõhalandóságot). Az OKI alapítása elõtt induló Zöldkereszt hálózat anya-, és csecsemõvédelemmel, valamint az óvodás és iskolás korú gyermekek védelmével, felvilágosításával (ld. tuberkulózis elleni küzdelem) foglalkozott. A Zöldkereszt tevékenységének középpontjában a falu higiénéje állt: orvosi rendelõk és lakások építésével, kutak fúrásával kívántak javítani az agráriumban élõ (zömében igen szegény) emberek egészségügyi helyzetén. A Zöldkereszt ingyen tej-és cukorakciókkal igyekezett segíteni a szegény sorsú kisgyermekes családoknak. Hatókörét három millió lakos egészségvédelmére kívánta kiterjeszteni. A cserkész mozgalom, valamint a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete nyaraltatásokkal segítettek abban, hogy a rossz egészségügyi állapotban lévõtöbbségiben munkás származásúgyermekek testi és szellemi állapota javuljon. Ebben a munkában a vallási felekezetek, illetve az állam és a törvényhatóságok is kivették a részüket, de a gyermeknyomort mindez csak enyhítette valamelyest, felszámolni nem tudta azt. A gyermekeket hatványozottan sújtó szociális problémák kezelésében nagy szerepe volt az óvodáknak, hiszen ezekben az intézményekben követhetõvé és elvben valamelyest orvosolhatóvá váltak a gondok. Mindezt felismerve, az 1921-ben létrehozott Szociálpolitikai Intézet szakemberei azt javasolták, hogy az óvodák alakuljanak át napközi otthonokká, ezzel is mérsékelve, kompenzálva a nyomort re a Fõvárosi Önkormányzat számos kisdedóvót kapcsolt össze étkezõ napközi otthonnal, ám a legszegényebb kültelki telepeken még ez is csak tûzoltásnak bizonyult. Az óvodák, napközi otthonok száma tovább nõtt a 30-as és 40-es években, és a gyermekvédõk egyre inkább felismerték azt, hogy az óvónõk szerepe,,,szociális munkája" nélkülözhetetlen, hiszen õk nap mint nap találkoznak a gyermekekkel. [ ] A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete a hatalom szorításában Az 1919-es a kommün bukása után a Magyarországi Gyermekbarát Mozgalomra is megtorlás várt. Az új hatalom csak a Bethlen- Peyer-féle paktum megkötése után engedte ismét országosan mûködni az egyletet. A húszas években sorra alakultak meg újra a magyarországi helyi csoportok, amelyek száma májusában 40 volt (természetesen az új, trianoni határokon belül). Ahogy erre korábban már utaltam, a Gyermekbarát mozgalom is bõven kivette részét a háborút követõ nyomorenyhítõ akciókból. Kiváló kapcsolatai voltak az amerikai segélyszervezetekkel, a Nemzetközi Vöröskereszttel, több más külföldi segélyalappal, és együttmûködött a konzervatív oldalhoz tartozó Gyermekvédõ Ligával és Stefánia szövetséggel is. A tagság szeme elõtt az a cél lebegett, hogy a fojtogató nyomort, ezen belül a gyermekeket sújtó szegénységet, gyakori éhezést, a magas csecsemõhalandósági szintet csökkentsék. Az együttmûködési készség ellenére a konzervatív oldal egyre gyanakvóbban tekintett az egyesületre, annak,,krisztus-ellenessége, vallásellenessége" miatt. A katolikus egyházvezetés úgy értelmezte a Gyermekbarátok tevékenységét, hogy azok el akarják rabolni a gyermekeket Krisztustól és ezzel az ateizmus útvesztõibe terelik õket. Az egyesület ellen -fennállása idején - rengeteg panasz, illetve feljelentés érkezett. Ennek is tudható be az, hogy a belügyminiszter 1929-ben jelentõsen korlátozta a Gyermekbarátok mozgásterét: gyakorlatilag megtiltotta, hogy a szervezet a munkásotthonokban és a szakegyesületi helyiségekben iskoláskorú gyermekekkel foglalkozzon. Az is ott húzódott a döntés hátterében, hogy a korabeli tanügyi hatóságok egyre erélyesebben követelték az egyesület feloszlatását, mivel attól tartottak, hogy a szocialista eszmék által,,befolyásolt" gyermekek az iskolákban kezelhetetlenné válnak. A támadások 1931-ben érték el tetõ-

17 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 17 pontjukat: az iskolákban is szervezkedõ katolikus Szívgárda össztüzet zúdított a Gyermekbarátokra, ám mindez már nem maradhatott válasz nélkül:,, Nem katonáskodunk a gyerekekkel, nincs kapitány, lelkünkbõl haragszunk mindenféle háborúra, mészárolásra Ellenben módot adunk a gyerekeknek arra, hogy õk maguk mondjanak bírálatot a helytelenségek fölött. Jóindulatú, szabad embereket szeretünk a gyerekekben látni, nem a megpálcázott, térdepeltetett és büntetésekkel lélekben összetört gyerekeket, hanem az életet szeretõ, az embert becsülõ, önállóságra törekvõ teremteni tudó és akaró emberpalántákat látjuk bennük "-vágott vissza Deák Lajos, fõtitkár, a fõvárosi törvényhatósági bizottság tagja. Tehát miközben a Gyermekbarátok igyekeztek elképzeléseiket megvalósítani (1924-ben gyermekvédelmi lapot adtak ki,,gyermekbarát" címmel, 1925 és 1928 között a központi irodában anyasági, majd gyermeknevelési tanácsadó szolgáltatást indítottak, nyaraltatási akciókat, segélyakciókat, felvilágosító, illetve kulturális programokat szerveztek a gyermekeknek stb.), az egyesület mûködése elé egyre több akadályt gurított a keresztény-nemzeti eszme talaján álló hatalom. Részben ennek következtében a tagság létszáma a 30-as évek során meglehetõsen hullámzó tendenciát mutatott: 1932-ben 900 fõ (Ausztriában ugyanekkor fõ), 1933-ban 894 fõ, ben 767fõ volt a tagság tõl ismét emelkedett és 1937-ben elérte az 1463 fõt, majd 1941 után a taglétszám újra csökkenni kezdett, elsõsorban a zsidó származású tagok-kötelezõ jellegû, törvény által elõírt-kilépése miatt. (A tagság 1941 januárjában még 1341 fõt számlált, 1942 õszén már csak 879 fõt. Ezzel az egyesület elveszítette tagjainak 34%-át.) A Gyermekbarát Egyesület Magyarország német megszállásáig mûködhetett, június 16-tól a belügyminisztérium rendelete értelmében megszûnt hivatalosan létezni, háborús gyermekmentõ akcióit innentõl illegálisan szervezte meg. [ ] Szociális munka a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületében A cím jól tükrözi azt a dilemmát, amellyel a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének szembe kellett néznie fennállása során. Az egyesület - amelynek teljes történetét ehelyütt nincs módom bemutatni -,,nem jótékonyságra állt össze, amelyben lelkes munkások nem azért tömörültek, hogy itt jótékony mulatságokat rendezzenek és jótékony filléreket osztogassanak ki, hanem azért, hogy mindazt a mulasztást, amelyet az állam a gyermekvédelem terén elkövetett, a maguk erejébõl pótolják. Nem jótékony egyesületnek, hanem szociálpolitikai intézménynek alakult ez az egyesület, a szülõk bevonásával és önzetlen részvételével. Nemcsak a gyermekvédelem, s a gyermekvédelmi munkák elvégzése volt a célja, hanem az is, hogy a munkásszülõket pedagógiai és egészségügyi munkára nevelje " - idézte föl Kéthly Anna az egyesület misszióját május 28-án, a Nemzetgyûlésben. [ ] "Az egyesület tisztában van azzal, hogy egyes apró, bármely dekoratív részletkérdések megoldása, jótékony nemtõk dilettáns pepecselése nem lehet alapja a munkásság gyermekvédelmi mozgalmának" - olvashatjuk a,,magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete évi jelentése és zárszámadásai" címû dokumentumban. Ez a - nem éppen hízelgõ - mondat a polgári jótékonykodást és az egyházi karitaszt volt hivatott bírálni, mivel az egyesület alapítói és szakmai vezetõi már 1917-ben tudták, hogy a jótékonykodás-bármennyire is jó szándék övezi azt- a szegénység kezelésének csak tüneti módja és a szegényeket nem partnernek, hanem szegény sorsú alattvalónak tekinti as levéltári kutatásaim során megfigyeltem, hogy a korabeli, polgári jótékonykodás talaján álló egyletek oklevelei, jelentései, jegyzõkönyvei a kegyesség és a keresztényi-felebaráti szeretet jegyében és hangvételével íródtak. A dokumentumok még csak csírájában sem tartalmaztak olyan momentumokat, amelyek a szegénység makro-, társadalmi szintû megoldásának szándékára utaltak volna. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének missziójában viszont számos, a szegénypolitikán jócskán túlmutató alapelvre leltem. Ezeket az elemeket az alábbiakban, pontokra szedve foglalom össze.,,a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének célja: a munkásgyermekek testi és szellemi jólétének elõmozdítása, az iskolai oktatásra vonatkozó, érvényben lévõ rendeletek tartása mellett, minden pártpolitikai és vallásfelekezeti kérdés mellõzésével." A célok eléréséért megfogalmazott programpontokat nagyjából négy irányvonalra lehet osztani: Az elsõ irány a testi és lelki egészség megõrzését és javítását jelentette, az alábbi módokon: A szülõk és nevelõk felvilágosítása - brosúrákon, információs lapokon keresztül Közegészségügyi, felvilágosító, illetve kulturális elõadások, valamint kirándulások és táborok szervezése a munkásgyermekek számára Testnevelési klubprogramok, sportesemények szervezése A második irány az iskolával és az oktatással kapcsolatos programpontokat tartalmazta: A gyermekek helyi, történelmi és földrajzi ismereteinek bõvítése (helytörténeti kiállítások és múzeumok látogatásával) A gyermekek (anyagi és természetbeni) támogatása abból a célból, hogy tankötelezettségüknek eleget tudjanak tenni Az iskolai jóléti intézmények figyelése, a szülõk tájékoztatása A harmadik irány volt a jogsegély, amely szerint: Az egyesület, tagjai számára, szükség esetén, gyermekvédelmi ügyekben ingyenes jogvédelmet nyújt. Ennél a programpontnál az alapítók elsõsorban arra gondolhattak, hogy abban az esetben, ha a hatóság-a nyomorúságos életkörülmények miatt- ki akart emelni egy gyereket a családjából, akkor az egyesület ügyvédi védelmet kí- 17

18 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 18 vánt biztosítani az érintett szülõknek. A gyerekek indokolatlan kiemelése és hospitalizálása, majd telepre való kihelyezése amúgy is idegen volt az egyesület alapelveitõl. Negyedik irányként megjelent a családon belüli, gyermekek ellen (is) irányuló erõszakkal szembeni fellépés: Az egyesület minden olyan veszedelem (erõszak, alkoholizmus, egyéb szülõi visszaélések) ellen küzd, amelyek a gyermekek fejlõdését, nevelkedését gátolják. A tüneti kezelést nyújtó klasszikus szegénygondozásnál (mint a pénzbeli és természetbeni támogatás) már jóval tovamutatóbb, progresszívebb volt az, hogy az egyesüket a megelõzésre, a tájékoztatásra, oktatásra és nevelésre ekkora hangsúlyt fektetett célkitûzéseiben. A szülõk, valamint az iskolák bevonásának szándéka egy rendszerszerû, komplex szociális munka beindításának igényét mutatták. És hogy mi valósult meg ezekbõl az elsõ években? [ ] Az 1922-ben készült,,magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete évi jelentése és zárszámadásai" címû dokumentum áttanulmányozása azt a feltevésemet erõsítette meg, miszerint a háború után Magyarországra szakadt nyomor közepette az egyesület szociálpolitikai alapelvei 1921-ig (és késõbb sem) a gyakorlatban nem igazán tudtak megvalósulni. Feltehetõleg erre sem idõ, sem elegendõ anyagi forrás nem állt rendelkezésre, hiszen milliók éheztek az országban. A zárszámadás nyelvezete egy olyan csatára, harcra utal, amely sokszor az éhhalált volt hivatott megelõzni. "A munkanélküliekrõl való gondoskodás nem karitatív kérdés, hanem szociális probléma" - olvasható a jelentés legelsõ bekezdésében. A zárszámadásban részletesen elemzett 1921-es segélyakció célcsoportjai a munkanélküliek és azok hozzátartozói (elsõsorban a gyermekek), illetve az internáltak és azok hozzátartozói voltak. Az akciót egy 11 fõs testület (1 fõorvos, 1 adminisztrációs vezetõ, 9 bizottsági tag) koordinálta. A program szakmai bázisát több mint budapesti, illetve Budapest-környéki orvos képezte. Az intenzív,,,tûzoltó" munka a mérhetetlen nyomor, éhezés és gyakori betegség kínjain próbált enyhíteni, mindezt ingyenes orvosi ellátással, kötszer-segéllyel, gyógyszersegélylyel, élelem osztásával, pénzbeli támogatással. Az akció (az egyesületen keresztül) kapcsolatban állt a szakszervezetekkel, az MSZDP-vel, valamint a még Magyarországon mûködõ, de az országot már elhagyni készülõ külföldi segítõ missziókkal. A programhoz szükséges anyagi erõforrásokat a szakszervezetek és más munkás intézmények hozzájárulásaiból fedezték. (Az egyesület két jótékonysági koncertet szervezett, amelyek bevételét az akció költségeinek fedezésére fordította. A munkás szolidaritást mutatja, hogy több bányában vasárnapi mûszakot tartottak, a bányászok összesen Kg barnaszén adományozásával kívántak hozzájárulni a segélyakcióhoz.) A segítés mindemellett szigorúan rászorultság alapján történt, a jogosultságot az egyesület választmányának, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkárságának, a Szakszervezeti Tanácsnak és kötelékeinek, valamint az MSZDP Nõbizottságának is jóvá kellett hagynia.. Az erõs kontroll egyébként nem csak az igényjogosultságra terjedt ki, hanem a pénzügyekre, az adományok kezelésére is. A pénzügyi bizottságnak havonta kellett leltárt készítenie, és havonta legalább egyszer üléseznie. A programban részt vett 863 beteg kliensrõl különbözõ megoszlási statisztikák készültek, amelyekbõl kiderült, hogy a többség (503 fõ) gyermekkorú, 154 fõ nõ, 201 fõ férfi volt. A programban a háromgyermekes családok képviseltették magukat a legmagasabb arányban. Ugyancsak tételes, könnyen áttekinthetõ, professzionális táblázat készült arról, hogy milyen természetbeni (gyógyszer, tápszer, ruházat) juttatás vagy pénzügyi segély, mikor milyen mennyiségben és Korona értékben került kiosztásra. Dr. Kuffmann Pál, az akció egyik vezetõje ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a rászorulók töredékének tudtak csak segíteni, mivel pénzforrásaik meglehetõsen szûkösnek bizonyultak ban a szükség úgy diktálta, hogy az egyesület újabb nyomorenyhítõ akciót szervezett, ehhez 946 ezer Koronát tudott összegyûjteni. [ ] Nyaraltatás, táboroztatás a munkásgyermekek számára A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének programjának ugyancsak fontos eleme volt a gyermeküdültetés, a kirándulás, illetve a napközi. Mindezek azt a célt szolgálták, hogy a gyakran nyomorúságos, egészségtelen körülmények között élõ munkásgyermekek, kiszakadva otthoni sivár lakóhelyükrõl, jó levegõn, szerény, de rendszeres étkezéssel, szabadidõ tevékenységgel, sporttal regenerálódjanak. Az akkori nyomort figyelembe véve egy gyermeknek már néhány hét nyaralás is komoly segítséget jelentett. Az egészségesebb környezet hatására a gyerekek megerõsödtek és ellenállóbbakká váltak a fertõzésekkel (elsõsorban a tbc-vel) szemben. A gyermekek többsége sovány volt és már néhány kilós hízás is komoly eredménynek számított 2 hét nyaralás után. [ ] Kéthly Anna 1937-ben, az egyesület alapításának 20. évfordulóján, beszédében a napközi nyaraltatást a Gyermekbarátok legértékesebb és legsikeresebb programjának tekintette. Túl a szegénygondozáson Szakmatörténeti szempontból fontos és úttörõ vállalkozásként az egyesület 1925-ben anyasági tanácsadó szolgálatot indított a Rákóczi ót 42. számú központjában. Ezt követõen ugyanott megszervezte a házassági, nevelési és pályaválasztási tanácsadást is. Az egyesület központjában folyó - a szegénypolitikán túlmutató - nevelési tanácsadásokon, szülõi értekezleteken képzett pedagógusok és pszichológusok dolgoztak a szülõkkel és gyermekekkel. Kuta-

19 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 19 tásaim során találkoztam Évával, aki egykor gyermekként vett részt az egyesület életében. Éva 10 évesen, 1933-ban veszítette el ügyvéd édesapját. A nagy megrázkódtatás miatt pszichológiai segítségre volt szüksége, emiatt édesanyjával felkeresték Mérei Ferencet. Mérei baloldali beállítottságú szakember volt és kapcsolatban állt a Gyermekbarátokkal. Fogadta a munkásgyermekeket, illetve a Rákóczi út 42.-ben õ is rendszeresen tartott elõadásokat a szülõknek. A kulturális programok, matinék, színházi és mozi elõadások, a gyermekkórusok, dalárdák szervezése pedig a gyermekek szellemi fejlõdését szolgálták. A kultúra megismertetése összhangban állt az öntudatos, mûvelt, az embertársait tisztelõ, pacifista, szocialista ember eszményével. Mindez a szociáldemokrácia egyik alapelve volt és a Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete erõsen építkezett erre a szociáldemokrata értékre. Nem véletlen, hogy a konzervatív hatalom, intézményrendszer és egyház megijedt a számára radikális nyelvezettõl és ideológiától. [ ] Az egyesület 1917 és 1948 között nél is több munkásgyermekkel került kapcsolatba (részben saját programjai kapcsán, részben más intézményekkel és egyletekkel összefogva). A napközi táborok, nyaraltatások és tárborok fontos, egészségjavító programok voltak, de hatásaiban nem jutottak túl a kor filantrópiáján, mivel a nyomorenyhítés (mint tüneti kezelés) volt a céljuk. A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete ugyan számos szegénypolitikán túlmutató programot indított be (nevelési tanácsadás, anyasági tanácsadás, lelki gondozás), de ezeknek a programoknak a fejlõdésével és hatásaival kapcsolatban nem találtam utalást. Nagyon valószínû, hogy a szegénység, a szûkös források és a hatalom nyomásának közepette ezek a programok országos szinten csupán elszigetelt, úttörõ mûhelyként mûködhettek. [ ] A célkitûzésben egyértelmû volt, hogy az egyesület a munkásgyermekeken akart segíteni. Az egyesület elsõsorban a segélyakcióival, kirándulásokkal és nyaraltatásokkal érte el a legtöbb gyermeket és szüleiket. Azt fontos hangsúlyoznunk, hogy a tagság elsõsorban munkásokból állt. (Magdi elmondásai szerint az alapító tagok minden egyes csoportnál zömében szociáldemokrata párti tagok és egyben szülõk voltak.) Gyakran elõször saját gyermekeiket vitték el az egylet rendezvényeire, majd a gyerekek elhozták kis barátaikat is (akik családjai eredetileg már nem feltétlenül álltak kapcsolatban a szervezett munkásság intézményeivel). Kifejezetten progresszívnek tartom az egyesület azon pontját, amely szerint a gyermeket a szülõk aktív bevonásával, tájékoztatásával együtt akarták elérni. Mindez a családot rendszerként tekintõ, a prevenciót elõtérbe helyezõ gyermekvédelmi munka alapja (az egészségügyi felvilágosítás a fertõzések terjedését, a nevelési tanácsadás, illetve a kulturálódás pedig a gyermekek elkallódását voltak hívatottak megelõzni). Az 1924-tõl megjelenõ Gyermekbarát címû folyóirat is ezt az alapelvet igyekezett szem elõtt tartani. [ ] Kutatásaim, olvasmányaim és az interjúk során egy jól szervezett (igaz a korszak nagy részében alacsony taglétszámú), programjában haladó, korszerû gondolatokat és szociálpolitikai alapelveket felvonultató munkásmozgalmi szervezetet ismertem meg. A Magyarországi Munkások Gyermekbarátok Egyesülete a demokratikus önszervezõdés és a munkás önigazgatás talaján állt. Együtt akart mûködni minden olyan hatósági intézménynyel, civil egylettel, segélyszervezettel, amely a munkásgyermekek (és családjaik) szegénységének enyhítéséért, hosszabb távon a szegénység felszámolásáért tevékenykedett. Missziójában egy felvilágosult és gazdagodó munkásosztályt vizionált, de szociálpolitikai alapelveit - a szakdolgozatomban ismertetett gazdasági, politikai és társadalmi okok miatt - nem igazán tudta a gyakorlatba átültetni ben Szerdahelyi Sándor,,A munkásosztály filantrópiája" címû tanulmányában így nyilatkozott:,,immár tizenkét éve mûködik az egyesület, rendkívül súlyos anyagi körülmények között, teljesen magára utaltan, a nyomorúságnak abban az áradatában, amelyet éppen ennek a könyvnek az olvasói elõtt fölösleges ismertetnünk " Szerdahelyi kijelentése is azt támasztja alá, hogy az egyesület a két világ háború között elsõ sorban a tûzoltásra vállalkozhatott, mivel erre a szerepre predesztinálta a társadalomban tapasztalható nagyfokú szegénység. A felkutatott dokumentumok, illetve a Gergely Ferenc által összegyûjtött iratok és újságcikkek, valamint az interjúk alapján azt valószínûsítem, hogy az egyesület központjában mûködõ szolgálat volt az egyedüli olyan kezdeményezés, amely túlmutatott a szegénygondozáson. A munkásgyermekek táboroztatása, nyaraltatása egészségvédelmi szempontból fontos és pótolhatatlan munka volt, de mindez csak tüneti szinten tudott segíteni a gyermekszegénységen (akár csak az élelmiszer-, ruha- és pénzsegély akciók). Az egyesületi tagság önkéntes alapon, lelkesedésbõl, szeretetbõl segítették a munkásgyermekeket. A szociáldemokrata identitás, illetve a munkásmozgalom fontos kohéziós erõ volt az egyesületben. Ennek is köszönhetõ, hogy az egylet a hatóság és az egyházi ellenszenve, támadásai ellenére is talpon tudott maradni. [ ] Mivel a korabeli kereszténykonzervatív tábor számára ijesztõ volt a Gyermekbarátok és általában véve a szociáldemokrácia értékrendje, nyelvezete, ezért a hatalom az egyesület minden tevékenységét igyekezett gátolni vagy legalább is ellenõrizhetõ keretek között tartani. A gazdasági nehézségek és a társadalom, az egyház, valamint a hatalom ellenszenve együttesen idézte azt elõ, hogy míg az osztrák anyaszervezetnek 1932-ben már közel százezer tagja volt, addig a magyar Gyermekbarátoknak gyakorlatilag az egész Horthy rendszer alatt a fennmaradásért kellett küzdeniük. 19

20 gyermekbimpr3[1].qxd :51 Page 20 Itt jártunk... A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, amely teljes jogú tagja a Nevelési Szocialista Internacionálénak, az Ungváron Együtt Európában, 60 éve békében mottóval megrendezett IV. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztiválján június 30-án a résztvevõ gyermekek élõláncot alkottak a 60 éve két országra szakított magyarlakta falu, Kisszelmenc ukrán oldalán, s jelképesen átvágták a határt. A falu polgármestere, Illár József, vállalva a polgári engedetlenséget, egy szögesdrótdarabot tört le a lezárt határról és átadta Hanti Vilmosnak, a fesztivál elnökének. Ezt követõen a gyermekbarát fesztivál zárásaként a résztvevõk levelet írtak az ukrán három legfõbb közjogi méltóságnak, kérve a határ mielõbbi megnyitását. A faluban élõk elmondták a gyerekeknek, hogy szeretteikhez nem juthattak át a másik országba, még hógolyóba csomagolt levelet is nagy merészség volt átdobni, s az is csak ritkán fordulhatott elõ, hogy hangos éneklésbe rejtett üzenetekkel beszélgessenek a rokonok egymással a határ két oldalán. A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban a július elején nagy sajtóvisszhangot kapott esemény már a múlté. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma megelégedéssel nyugtázza, hogy a jelképes határnyitását követõ egy hónap után rendezõdött a Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelõ ügye, s 60 év után megnyílt az országhatár. H. V. NEMZETKÖZI TÁBORBAN ANGLIÁBAN A sikeres 2004-es Gyermekbarát Fesztivál után akkori vendégeink, a Woodcraft Folk glocesteri és cheltenhami szervezete nyarán a saját táborukba hívtak meg minket. A delegációba a sepsiszentgyörgyi magyar gyerekeknek is biztosítottunk 15 helyet, valamint elhívtuk a PAX Gyermekbarát Üdülõ algyógyi létrehozásában segítõ szervezetbõl 15 román gyereket is. A Gyermekbarátok 38-an vettek részt. A program témája a szegénység volt, emellett sok környezeti témával is foglalkoztak a résztvevõk. A programhoz az Európai Bizottság Youth Programjából nyertünk támogatást. A 11 napos élménydús események alatt brit családoknál, illetve egy ötnapos táborban laktak a résztvevõk Bristol mellett. A helyi és londoni nevezetességeken túl megismerkedtek a helyiek életmódjával, szokásaival, hosszú távú barátságok születtek. Hanti Péter külügyi titkár Szibériában Együtt táboroztunk az algyógyfürdõi gyerekekkel Zánkán

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2004. ÉVRŐL

A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2004. ÉVRŐL A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2004. ÉVRŐL 1. TAGTOBORZÁS, SZERVEZETÉPÍTÉS A 2003. évben 41 taggal és közel 60 támogató taggal működtünk.

Részletesebben

A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2005. ÉVRŐL

A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2005. ÉVRŐL A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2005. ÉVRŐL 1. TAGTOBORZÁS, SZERVEZETÉPÍTÉS A 2003. évben 32 taggal és közel 60 támogató taggal működtünk.

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 20/2009. (VI.28.) sz. r e n d e l e t e

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 20/2009. (VI.28.) sz. r e n d e l e t e JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 20/2009. (VI.28.) sz. r e n d e l e t e a képviselő-testület által odaítélhető díjak adományozásáról, és a közszférában tevékenykedők elismeréséről (módosításokkal egységes

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

A Kaszap István Alapítvány Közhasznúsági Jelentése a 2009-es esztendőről

A Kaszap István Alapítvány Közhasznúsági Jelentése a 2009-es esztendőről Számviteli beszámoló A Kaszap István Alapítvány Közhasznúsági Jelentése a 2009-es esztendőről Kaszap István Alapítvány Költségvetési támogatás felhasználása Tárgyévben Alapítványunk nem részesült költségvetési

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

LdU Aktuell. 2012. március. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2012. március. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ információs napok a 2012. évi jogszabályi változásokról 2. PARTNERINTÉZMÉNYEK - A kisebbségekért felelős német államtitkár látogatása

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 1 Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 2010. évben folyamatosan végzett feladatok: A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata működéséről

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata működéséről Komárom-Esztergom Megyei Németek Önkormányzata Selbstverwaltung der Deutschen des Komitates Komorn-Gran Székhely/Sitz: Elnök/Vorsitzende: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Waldmann-né Baudentisztl Éva Tel/Fax:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 1 Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

2014. július szeptember EPSA Hírlevél

2014. július szeptember EPSA Hírlevél Kedves Önérvényesítők! Ez az Önérvényesítők Európai Platformjának hírlevele. Az Önérvényesítők Európai Platformját röviden EPSA-nak hívják. Ebben a számban sok érdekes hírt szeretnénk megosztani veled.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2001 Budapest, 2002. május 2 1. A szervezet alapadatai: Elnevezés: Bejegyzett nevén: Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány Ma-holnap

Részletesebben

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult.

(2) A köztisztviselő és az ügykezelő a Ktv. 49/F. -ában foglaltaknak megfelelően cafetéria juttatásra jogosult. A Tolna Megyei Önkormányzat 6/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek díjazásáról és egyéb juttatásairól szóló 16/2003. (X. 28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Küldetés Alapítvány BÉKÉS, Teleki u. 39. Adószám: 19057464-2-04 VII. Tartalmi beszámoló közhasznú tevékenységéről VII. TARTALMI BESZÁMOLÓ TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL 2010. év Alapítványunk évek óta

Részletesebben

ZALASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGÉRT KULTURÁLIS ÉS SPORT KÖZALAPÍTVÁNY ZALASZENTGYÖRGY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. ÉV

ZALASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGÉRT KULTURÁLIS ÉS SPORT KÖZALAPÍTVÁNY ZALASZENTGYÖRGY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. ÉV ZALASZENTGYÖRGYI IFJÚSÁGÉRT KULTURÁLIS ÉS SPORT KÖZALAPÍTVÁNY ZALASZENTGYÖRGY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2010. ÉV TARTALMI BESZÁMOLÓ A Zalaszentgyörgyi Ifjúságért Kulturális és Sport Közalapítványt 2001.

Részletesebben

Gyulafehérvári Caritas Ludescher László

Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Gyulafehérvári Caritas Ludescher László Szervezeti bemutató Gyulafehérvári Caritas......26 éve a közösség érdekében...679 munkatárs...789 önkéntes...több mint 35.000 gondozott... 7 megyében jelen, 123

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét,

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, IIDddd A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, a Nógrádker Zrt. Szakszervezeti Bizottságának titkárát, a KASZ

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS J E G Y Z Ő K Ö N Y V BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KISEBBSÉGI, ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉS KÜLKAPCSOLATI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt.sz.:: I. 230-7/2009. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Közhasznúsági jelentés 2006 A szervezet megnevezése: Pressley Ridge Magyarország Alapítvány A szervezet címe: 1142 Budapest, Alsóőr u. 9/b. A szervezet adószáma: 18190931-1-42 Számviteli beszámoló 2006.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2002. év A közhasznúsági jelentés tartalmazza: 1, a számviteli beszámolót 2, költségvetési támogatás felhasználását 3, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, 4, a cél

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2009. évi határozatok

2009. évi határozatok 2009. évi határozatok 1/2009. (II. 10.) sz. határozat A Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete nem fogadta el Pusoma Jenő azon módosító javaslatát, mely szerint az SZMSZ-tervezet

Részletesebben

A Egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója 2009 c. dokumentumot a Könyvelő elkészítette.

A Egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója 2009 c. dokumentumot a Könyvelő elkészítette. A 2009.évi közhasznúsági jelentés kötelező tartalmi elemei a) A 2009. év számviteli beszámolója a számviteli törvény szerint Külön dokumentum fájlban mellékelve (1715/B). A Egyszeres könyvvitelt vezető

Részletesebben

ב"ה. Éves jelentés 2011

בה. Éves jelentés 2011 Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés A Lét Teljessége Egyesület 2010. január 01-jétől 2010. december 31-éig folytatott tevékenységéről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Alkalmazott könyvelés: egyszeres könyvvitel. Az Egyesület

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a kerületi civil szerveztek támogatására.

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a kerületi civil szerveztek támogatására. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a kerületi civil szerveztek támogatására. Készítette: S. Szabó Ferenc Közéleti és nemzetközi főmunkatárs Előterjesztő: Horváth

Részletesebben

MEGHÍVÓ A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT, ÖNKÉNTESSÉG JELENE ÉS JÖV AZ OKTATÁSBAN CÍM KONFERENCIÁRA

MEGHÍVÓ A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT, ÖNKÉNTESSÉG JELENE ÉS JÖV AZ OKTATÁSBAN CÍM KONFERENCIÁRA A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Nonprofit Közhasznú Kft. szervezésében a NEFMI 2011. január 22-én OK 3879-7/2010.sz. Támogatási Szerz dés alapján Konferenciát szervez. MEGHÍVÓ

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

Adonyi Gyermekekért Közalapítvány 2457 Adony Rákóczi u. 39. Adonyi Gyermekekért Közalapítvány BESZÁMOLÓ. a közalapítvány 2008. évi tevékenységéről

Adonyi Gyermekekért Közalapítvány 2457 Adony Rákóczi u. 39. Adonyi Gyermekekért Közalapítvány BESZÁMOLÓ. a közalapítvány 2008. évi tevékenységéről Adonyi Gyermekekért Közalapítvány BESZÁMOLÓ a közalapítvány 2008. évi tevékenységéről Az Adonyi Gyermekekért Közalapítvány 1998. májusában jött létre az adonyi gyermekek nevelésének és oktatásának segítésére:

Részletesebben

Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért Elnöki beszámoló 2011. január 1. 2011. december 31.

Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért Elnöki beszámoló 2011. január 1. 2011. december 31. Fehérvár Travel Közhasznú Alapítvány a Rászorulókért Elnöki beszámoló 2011. január 1. 2011. december 31. "Lemondani a feleslegről akkor, amikor másoknak a szükséges hiányzik: nem jótett, hanem kötelesség."

Részletesebben

A Keresztényekért Alapítvány 2010. évi aktivitásai

A Keresztényekért Alapítvány 2010. évi aktivitásai A Keresztényekért Alapítvány 2010. évi aktivitásai 1. 2010. év január 6-án, az Európai Bizottság Szociális, Foglalkoztatási és Antidiszkriminációs Bizottságának megkeresésére kérdőívet töltött ki és küldött

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2009. évi tevékenységéről

Közhasznúsági jelentés Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2009. évi tevékenységéről Közhasznúsági jelentés Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2009. évi tevékenységéről Az Értetek Veletek Fogyatékosokért Közhasznú Alapítvány 2006 óta támogatja a fogyatékos fiatal felnőtteket.

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJA. Arany Liliom Alapítvány 2010.

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJA. Arany Liliom Alapítvány 2010. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY SZERINTI EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJA Arany Liliom Alapítvány 2010. Alapítvány nyilvántartási száma: AM-3369 A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA Iktatószám: I.B. 747-14/2014. J E G Y Z İ K Ö N Y V amely készült Bizottsága 2014.12.09-én 14.00 órakor a Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY

SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY Statisztikai szám: 19183189 9190 569 13 SÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA 2010. Részei: I. Számviteli beszámoló II. A Központi költségvetési szervektől, az elkülönített pénzalaptól, a helyi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 12-i rendkívüli testületi üléséről

J e g y z ő k ö n y v. Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 12-i rendkívüli testületi üléséről Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2011. sz. J e g y z ő k ö n y v Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. május 12-i rendkívüli testületi üléséről 2 Hosszúhetény

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben