Mennyire szolidáris a magyar?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mennyire szolidáris a magyar?"

Átírás

1 Mennyire szolidáris a magyar? A szolidaritás makro- és mikroszintű aspektusai augusztus

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása)... 6 Részletes eredmények... 7 Hazai és nemzetközi közügyek iránt való érdeklődés... 7 Adakozási hajlandóság... 8 Az adományozás formái A segítségben való részesedés jellemzői A segítségben való részesedés formája Az adakozásban és az adományokban való részesedésben való részvétele alapján kirajzolódó lakossági csoportok Globális segítségnyújtás Magyarország nemzetközi szolidaritási szerepvállalása Ismeretek és attitűdök A segítségnyújtás célcsoportjai A fejlesztési célokkal kapcsolatos attitűdök A potenciálisan segítő szervezetek megítélése Magyarország segítségnyújtásával kapcsolatos attitűdök További információ, kapcsolat

3 Vezetői összefoglaló A kutatás célja A kutatással arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan vélekedik a magyar felnőtt lakosság a szolidaritásról, hogyan vesz részt a társadalmat átszövő közvetlen mikroszolidaritási rendszerben (egymásnak való közvetlen segítségnyújtás), valamint hogy mit gondol a szolidaritás egyik makroszintű aspektusáról, az intézmények segítségével közvetített nemzetközi segítségnyújtásról és fejlesztéspolitikáról. A mikroszintű részvétel intenzitásáról a klasszikus szocio-demográfiai karakterjegyek mellett azt feltételeztük, hogy érdemben befolyásolja azt, hogy az emberek miként vélekednek Magyarországnak a nemzetközi szolidaritási hálóban betöltött szerepéről. Módszertan A kutatási kérdésekre egy telefonos kérdőíves adatfelvétel segítségével válaszoltunk. A kutatást 2013 júliusában a Publicus Intézet végezte. A 734 fős minta korcsoport, nem és iskolai végzettség mentén jól reprezentálja az ország felnőtt lakosságát. A teljes mintában a mintavételi hiba 3,7 százalék (azaz átlagosan körülbelül ekkora eltérése várható az egyes mért százalékértékeknek akkor, ha az összes lehetséges mintából becslést adnánk az adott értékre). A kutatási összefoglaló csak a szignifikáns eltéréseket mutató összefüggéseket említi meg. Hazai és nemzetközi közügyek iránti érdeklődés A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek nagyobb arányban mutatnak érdeklődést a hazai, mint a nemzetközi közügyek iránt. Előbbi tízből körülbelül nyolc, utóbbi tízből mindössze 5 ember érdeklődésére tart számot. Mind a hazai, mind a külföldi közéleti ügyekre igaz, hogy a magasabb iskolai végzettségű, dolgozó, jobb anyagi helyzetű csoportok érdeklődésére tarthatnak inkább számot. Adakozási hajlandóság A szolidaritás irányát tekintve elmondható, hogy jellemzően a hozzánk közel állóknak segítünk elsősorban: a kutatást megelőző 1 évben a felnőtt lakosság fele segített valamelyik közelebbi családtagjának. Valamilyen ismert segélyszervezetnek a válaszadók ötöde adományozott. Hajléktalannak vagy ismeretlen rászorulónak 17 százalék adott valamilyen segítséget, barátnak 15, távolabbi családtagnak 14 százalék. Valamilyen egyháznak 12 nyújtott támogatást. Saját bevallása alapján csupán a lakosság 15 százaléka nem segített semmilyen személynek vagy csoportnak. Az adakozás formái A valamilyen csoportnak vagy személynek segítők legnagyobb hányada (72 százalék) pénzt adományozott. 44 százalék jelezte, hogy ruhákat, háztartási és egyéb eszközöket adott. A válaszadók harmada saját munkájával segített, 22 százalék pedig ételt és/vagy italt készített. A saját munkájukkal segítők jókora többsége saját bevallása szerint évente több mint 5 alkalommal segített. A valamilyen segélyszervezetnek, egyháznak vagy hajléktalanoknak pénzzel segítők átlagosan forintot adakoztak az elmúlt 1 évben. A pénzadománnyal segítők 3

4 leggyakrabban valamilyen segélyvonalat hívtak, készpénzt adtak a rászorulónak, az adójuk 1 százalékát ajánlották fel vagy közvetlenül pénzt utaltak. A pénzbeli segítségnyújtástól tartózkodók közel fele anyagi lehetőségük korlátozottsága miatt hagyta ki ezt a segítségnyújtási formát, további ötödüket bizalmatlanság tartja távol a pénzbeli adományozástól. Segítségben való részesedés A megkérdezettek több mint fele semmilyen anyagi segítséget vagy támogatást nem kapott a kutatást megelőző 1 évben. A válaszadók harmada részesedett segítségben valamelyik közeli családtagjától. A valamilyen formában segítséget kapók leggyakrabban pénzbeli, anyagi támogatásban részesültek (61 százalék), 39 százaléknak munkával segítettek, 27 százalék pedig ruhát, háztartási és egyéb eszközöket kapott. Szolidaritási tipológia A segítségnyújtásban és a támogatásokban való részvétel alapján különböző csoportokba soroltuk a megkérdezetteket. A válaszadók közel fele (45 százalék) az elmúlt 1 évben csak másokat támogatott, miközben ő maga nem kapott segítséget másoktól. A kérdezettek 22 százaléka nagyobb részben másokat segített, miközben ő maga is részesült támogatásban. 10-ből 1 megkérdezett többnyire maga szorult támogatásra, miközben ő is támogatott, és 1 százalékot tettek ki azok, akik senkinek sem segítettek, csak őket támogatták. 13 százalék maradt teljesen ki a szolidaritási rendszerből: ők nem is támogattak másokat, és őket sem támogatta senki. Magyarország szerepének megítélése a nemzetközi fejlesztésben A válaszadók ötöde szerint az ország ne támogasson másokat, mert maga is segítségre szorul. További 45 százalék már valamivel engedékenyebb, és úgy véli, hogy bár inkább segítségre szorul, de másokat is támogathat. A kérdezettek negyede szerint egyértelműen támogathat másokat Magyarország. 10-ből 7 ember hallott arról, hogy az ország segítséget szokott nyújtani bizonyos katasztrófahelyzetekben lévő más országok számára. Ezt a kérdezettek 71 százaléka támogatja is. Arról már kevesebben (10-ből 4-en) hallottak, hogy Magyarország a katasztrófahelyzeteken túl, fenntartható módon is szokott más, fejlődő országokat segíteni. A kérdezettek 14 százaléka szerint a jelenleginél többel, 38 százaléka szerint a jelenlegi szintnek megfelelő összeggel kell a rászoruló országokat támogatni. 30 százalék sokallja egyértelműen a jelenlegi ilyen célú kiadásokat. A különböző attitűdállítások közül a legnagyobb arányban azzal értettek egyet a kérdezettek, miszerint az országnak először a saját problémáit kellene megoldania, aztán segíthet majd másoknak. Ugyancsak magas annak a támogatottsága, hogy az országban túl sok a szegény ahhoz, hogy más országokban élőket támogassunk. Mindemellett a lakosság körülbelül fele így is elkötelezett amellett, hogy Magyarországnak elő kell segítenie a hátrányos helyzetű országok fejlődését. 4

5 A segítségnyújtás földrajzi és szektorális iránya A szegénységben élő, illetve katasztrófa sújtotta országok abszolút prioritást élveznek a válaszadók szemében, ha segítségnyújtásról van szó. Elenyésző a környező országoknak és a külpolitikai stratégiai partnerek segítésének támogatottsága. A különböző területek közül az egészségügyre, az oktatásra és a gazdaságfejlesztésre fordítanának a kérdezettek leginkább, ha a külföldi országoknak adott támogatás felett rendelkezhetnének. Az ún. millenniumi fejlesztési célok szinte abszolút és stabil támogatottságot élveznek a felnőtt magyar lakosság körében. Egyedül a nemek közti egyenlőség előmozdítása, és a fenntartható gazdaságpolitika tűnik valamivel kevésbé fontosnak a közvélemény számára a többinél. A nemzetközi fejlesztésben érintett szervezetek támogatottsága A különböző nemzetközi és egyéb, a nemzetközi fejlesztésben és segítségnyújtásban érintett szervezetek közül a válaszadók szerint az ENSZ és az EU az a két intézmény, amely a leghatékonyabban képes segíteni a fejlődő országokat. A dobogó harmadik fokára a Világbank lépett fel, Magyarország kormányáról 6 százaléka gondolta azt, hogy az egyik alkalmas szerv a kérdésben. 5

6 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel módja, mintavétel, minta bemutatása) A telefonos kérdőíves adatfelvételre 2013 júliusában került sor. A válaszadók a kérdésekre telefonon keresztül, közvetlenül a kérdezőbiztosnak válaszoltak. A mintába 734 megkérdezett válaszai kerültek be. 84 százalékukat mobiltelefonon, 16 százalékukat vezetékes telefonon keresztül sikerült utolérni. A minta nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentálja a felnőtt magyarországi lakosságot. A teljes mintában a mintavételi hiba becsléséül szolgáló standard hiba +/- 3,7 százalék, vagyis 95 százalékos valószínűséggel körülbelül ekkora eltérése várható az egyes mért százalékértékeknek akkor, ha az összes lehetséges mintából becslést adnánk az adott értékre. Jelen kutatási összefoglaló csak azokról az összefüggéseket mutatja be, amelyek szignifikánsak. 6

7 Részletes eredmények Hazai és nemzetközi közügyek iránt való érdeklődés A válaszadók nagyobb hányada érdeklődik a hazai, mint a külföldi közéleti események iránt (1. ábra). Míg a megkérdezettek 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyon vagy inkább érdekli, miként alakulnak a köz ügyei Magyarországon, addig a külföldi közügyekkel kapcsolatban csupán a kérdezettek 47 százaléka nyilatkozta ugyanezt. 1. ábra Önt mennyire érdekli, hogy miként alakulnak a köz ügyei hazánkban? És mennyire érdekli, hogy miként alakulnak a köz ügyei külföldön általában? (összes megkérdezett, %) 12% hazánkban 1% 9% 27% 22% külföldön 1% 10% 37% 51% 30% nagyon érdekli inkább érdekli inkább nem érdekli egyáltalán nem érdekli nem tudja, nem válaszol A hazai közéleti események iránt leginkább a évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a foglalkoztatásban lévők és a nyugdíjasok érdeklődnek, de még a legkevésbé érdeklődő munkanélküliek, illetve legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők körében sem csökken kétharmad alá az érdeklődők aránya. A nemzetközi események iránt a diplomások, a dolgozók, valamint a jobb anyagi helyzetű háztartások lakói érdeklődnek. Legkevésbé a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők, a nyugdíjasok, 7

8 valamint a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők érdeklődnek. Úgy tűnik tehát, hogy az adatokból megerősítést nyert az a feltevés, miszerint a külföldi hírek felé való orientálódás a magasabb státusú, a nagyvilág dolgai fele nyitottabb társadalmi rétegekre jellemző inkább. Mind a hazai, mind a külföldi események iránti érdeklődésre igaz továbbá, hogy a kormánypárti szavazók között a legmagasabb az érdeklődést mutató válaszadók aránya. A hazai ügyek iránti érdeklődés esetében a különböző szavazói csoportokon belül mért érdeklődési százalékértékek meglehetősen közel esnek egymáshoz, míg a külföldi közéleti események esetében határozottabb a kormánypárti szavazók érdeklődési előnye. Adakozási hajlandóság A válaszadók leggyakrabban valamilyen közelebbi, nem a háztartásban élő családtagnak nyújtottak segítséget az elmúlt egy évben: a megkérdezettek egészen pontosan fele nyilatkozott így (2. ábra). A második leggyakrabban megsegített csoportot a különböző ismert, országos vagy nemzetközi segélyszervezetek jelentik: a kérdezettek több mint ötöde (22 százalék) segített ilyen szervezetnek a kutatást megelőző egy évben. Nem sokkal marad el ettől az árvízkárosultak megsegítése; a válaszadók 21 százaléka jelezte, hogy segített nekik. A képzeletbeli dobogóról már lecsúszik a hajléktalanok vagy ismeretlen rászorulók megsegítésének gyakorisága, hiszen a megkérdezettek 17 százaléka említette, hogy az elmúlt egy évben ő vagy közvetlen családtagjai közül valaki segített ezen csoport valamely tagján. A barátok, távolabbi családtagok, rokonok megsegítésére a válaszadók százalékának életében volt példa az elmúlt egy évben. Valamilyen egyházat 12, szomszédot 11 százalék segített meg. Mindössze 2 százalékot tett ki azon megkérdezettek aránya, akik egyéb csoportnak segítettek. Az összes megkérdezett között 15 százalékot tettek ki azok, akik az elmúlt egy évben semmilyen csoportnak és semmilyen személynek nem nyújtott semmilyen segítséget vagy anyagi támogatást. 8

9 2. ábra Ön és közvetlen családja az elmúlt egy évben nyújtott-e segítséget, vagy adott akár anyagi támogatást (az alábbiak közül)? (összes megkérdezett, említések aránya, %, több válasz lehetséges, így a százalékok összege több lehet, mint 100) közelebbi családtagnak (akivel nem egy háztartásban él) valamilyen ismert, országos, vagy nemzetközi segélyszervezetnek (segélyvonal is) árvizkárosultaknak (árviz minden, ha a saját utcáját védte, akkor is) hajléktalannak, ismeretlen rászorulónak barátnak távolabbi családtagnak, rokonnak valamilyen egyháznak (pl. katolikus, krisna, baptista, stb.) szomszédnak, ismerősnek egyébnek senkinek nem nyújtottam segítséget, és nem adtam anyagi támogatást nem tudja, nem válaszol A különböző csoportok támogatottsága a következőképpen alakul a társadalom egyes szegmenseiben. A közelebbi családtag támogatása a 44 évesnél fiatalabbakra jellemzőbb az átlagosnál. A valamilyen országos vagy nemzetközi segélyszervezetet inkább a nők, a 30 éven felüliek, a diplomások és a jó anyagi helyzetűek támogattak az elmúlt egy évben. Az árvízkárosultak a diplomások, a fővárosiak, a nyugdíjasok és a jó anyagi helyzetűek támogatására számíthattak a többi társadalmi csoporthoz képest nagyobb arányban. Hajléktalant vagy ismeretlen rászorulót leginkább a év közöttiek, a diplomások, a foglalkoztatottak, valamint a jó anyagi helyzetben lévők támogattak az átlagosnál gyakrabban. A barátokat a fiatalabbak, az érettségizettek, a dolgozók és a jó anyagi helyzetűek támogatták az elmúlt egy évben a többi csoporthoz képest jobban. A távolabbi rokon támogatása a 44 évesnél fiatalabbakra, a legalább érettségizettekre és az nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívakra jellemzőbb. Valamilyen egyházat a diplomások és a jó anyagi helyzetű háztartásban élők támogatnak nagyobb arányban. A senkinek nem segítők aránya az iskolai végzettség növekedésével csökkenő tendenciát mutat - vélhetően a rendelkezésre álló több anyagi erőforrás miatt. A különböző gazdasági aktivitású csoportok közül hasonló okokból kifolyólag a munkanélkülieken belül a legmagasabb és az aktívakon 9

10 belül a legalacsonyabb a senkinek sem segítők aránya. Még látványosabb az anyagi helyzet és a segítségnyújtástól való tartózkodás közti összefüggés, ha a háztartás szubjektív anyagi helyzete mentén kirajzolódó különbségeket figyeljük meg: a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők közel negyede, míg a kifejezetten jó anyagiak között élők 8 százaléka vallotta, hogy senkinek sem segített az elmúlt egy évben. A különböző pártpreferenciájúak között a vallási szervezetek és az árvízkárosultak megsegítésének gyakoriságában mutatkozik különbség: a kormánypárti szavazók szignifikánsan nagyobb arányban támogatták ezeket a szervezeteket, rászorulókat. Figyelembe véve az árvíz idején történt adományozás központosítására tett kísérleteket és az azt övező adományozási kampányokat, úgy tűnik, hogy ezeknek a segítségével jelentős hatásokat lehet elérni legalábbis a kormánypárti szavazók körében. Összességében véve az összes lehetséges adományozott vagy megsegített 9 csoport közül átlagosan 1,6-nak segítettek a megkérdezettek. A különböző társadalmi csoportok közül átlagosan a legtöbb csoportnak a évesek, a diplomások és az anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijövők segítettek, vagyis kirajzolódik az a tendencia, miszerint az erőforrásokban gazdagabb társadalmi csoportok tudnak inkább segíteni. Az adományozás formái Azok, akik segítettek akár egy csoportnak is (az összes megkérdezett 83 százaléka), leggyakrabban pénzt adományoztak: a legalább egy csoportnak segítséget nyújtók 72 százaléka adományozott pénzt (3. ábra). A segítők közel fele, 44 százaléka ruhákat, háztartási és egyéb eszközöket adományozott. A segítséget adók 33 százaléka saját munkájával segített, 22 százalék pedig azt jelezte, hogy ételt, italt adott azoknak, akiket megsegített. 10

11 3. ábra Ön és közvetlen családja az alábbiak közül milyen formában, hogyan nyújtott segítséget? (azok között, akik nyújtottak valakinek segítséget (N=610), említések aránya, %, több válasz lehetséges, így a százalékok összege több lehet, mint 100) pénzt adományoztam (telefonos segélyvonal is) 72 ruhákat, háztartási- és egyéb eszközöket adományoztam 44 saját munkámmal segítettem (pl. önkéntesség) 33 ételt, italt készítettem (/adtam) 22 egyéb 1 nem tudja, nem válaszol A pénzadományozás a legalább érettségizettek, a jó anyagi helyzetűek, valamint az ellenzéki szavazók csoportjára volt nagyobb arányban jellemző. Ruhákkal, háztartási eszközökkel a évesek, a munkanélkülieken és nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak és a diplomások segítettek a többi csoporthoz képest nagyobb arányban Saját munkájával a évesek, az aktívak és a munkanélküliek valamint a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők segítettek nagyobb arányban. Ételt, italt pedig jellemzőbb módon a nők adományoztak. A hajléktalanoknak vagy ismeretlen rászorulóknak, a valamilyen országos vagy nemzetközi segélyszervezetnek, illetve egyháznak saját munkájával segítők, akik kevesebb, mint a megkérdezettek 10 százalékát tették ki, 70 százaléka több mint 5 alkalommal segített az elmúlt egy évben, további 28 százalékuk pedig 2-5 alkalommal nyújtott segítséget (4. ábra). 11

12 4. ábra Ön és közvetlen családja az elmúlt egy évben összesen kb. hány alkalommal segített? (akik hajléktalanoknak, hazai vagy nemzetközi segélyszervezetnek, egyháznak segítettek és saját munkájukkal segítettek, %, N = 69) 2% 0% 28% 70% egyszer néhányszor (2-5) sokszor (több mint 5) nem tudja, nem válaszol Az ugyanezeknek a csoportoknak pénzbeli adományt adók átlagosan forintot adományoztak az elmúlt egy évben. A különböző társadalmi csoportok közül a diplomások és a kifejezetten jó anyagi helyzetű háztartások lakói emelkedtek ki az adományozott összeg átlagos mértékével (5. ábra). A legmagasabb iskolai végzettségűek átlagosan , a nagyon jó anyagiak között élők forintot adományoztak saját becslésük szerint a kutatást megelőző teljes naptári évben. 12

13 5. ábra Ön és közvetlen családja az elmúlt egy évben nagyságrendileg összesen mennyi pénzt adományozott? (akik hajléktalanoknak, hazai vagy nemzetközi segélyszervezetnek, egyháznak segítettek és pénzt adományoztak, érdemben válaszolók átlaga ezer Ft-ban, N = 176) ÉRDEMBEN VÁLASZOLÓK 25,3 ISKOLAI VÉGZETTSÉG Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző 9,1 13,7 Érettségi 27,4 Diploma 42,3 HT SZUBJEKTÍV ANYAGI HELYZETE Anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijönnek 33,8 Éppen hogy kijönnek a havi jövedelmükből 21,7 Hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak vagy 9, ezer Ft Az említett csoportoknak pénzt adományozók (az összes megkérdezett 34 százaléka 1 ) közül a legnagyobb arányban (42 százalék) segélyvonalat tárcsázva segítettek, 40 százalék készpénzt adott valamilyen egyéni rászorulónak, 39 százalék adójának 1 százalékát ajánlotta fel, 38 százalék pénzt utalt a támogatandó félnek, 25 százalék pedig készpénzt adományozott valamilyen szervezetnek (6. ábra). 1 Ez az arány azért magasabb, mint az 5. ábrán szereplő elemszám összes megkérdezetthez viszonyított aránya, mert az átlagos adomány becslését csak azokra a válaszadókra végeztük, akik maguk is képesek voltak becslést adni az általuk adományozott összeg nagyságára. Összesen 249 válaszadó adott pénzt hajléktalannak, hazai vagy nemzetközi szervezetnek, egyháznak, és ebből 176 tudott becslést adni ennek mennyiségére vonatkozóan. 13

14 6. ábra És milyen módon adták a pénzbeli segítséget? (akik hajléktalanoknak, hazai vagy nemzetközi segélyszervezetnek, egyháznak segítettek és pénzzel segítettek (N=249), %, több válasz lehetséges, így a százalékok összege több lehet, mint 100) segélyvonalat hívott 42 készpénzt adott az egyéni rászorulóknak 40 az adóm 1%-át ajánlottam fel 39 pénzt utal (vagy csekken befizet) 38 készpénzt adott az szervezetnek 25 egyéb 1 nem tudja, nem válaszol Egyéni rászoruló számára készpénzt a legfiatalabbak, az aktívak és az egyéb inaktívak adtak nagyobb arányban az összes pénzt adományozóhoz képest. Az adó 1 százalékának felajánlása az aktív korúak (18-59 évesek), az aktívak, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak csoportjára jellemzőbb. Pénzt utalni a nők, a 60 év felettiek, a jó anyagi helyzetűek, valamint a bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők szoktak nagyobb arányban. Azok, akik segítettek ugyan, de nem pénzben (7. ábra), leggyakrabban azért tartózkodtak a pénzbeli adakozástól, mert nincs rá lehetőségük (46 százalék). A második leggyakrabban említett indok volt a bizalmatlanság: 21 százalék nem bízik abban, hogy adománya jó helyre kerül. Mindössze 2 százalék jelezte, hogy az tartotta vissza az adományozástól, hogy nem tudja, miként lehet adni. 14

15 7. ábra Ön és közvetlen családja miért nem adott pénzbeli segítséget, adományt? (azok között, akik nyújtottak valakinek segítséget, de nem pénzbelit (N=252), %) 27% 46% 4% 2% 21% nincs rá lehetőségünk nem tudtam, hogyan lehet adni nem bízom abban, hogy jó helyre jut az adomány egyéb nem tudja, nem válaszol Az anyagi lehetőségek hiányára a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a szakmunkások, a munkanélküliek és a nyugdíjasok, valamint a közepes és rosszabb anyagi helyzetű háztartások tagjai hivatkoztak nagyobb arányban. A bizalom hiánya leginkább a nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívakat jellemzi az átlagosnál nagyobb arányban. A segítségben való részesedés jellemzői A kérdezettek leggyakrabban, az esetek harmadában valamilyen közelebbi, nem a háztartásban élő családtagtól kaptak segítséget, akár anyagi támogatást az elmúlt egy évben (8. ábra). Ettől erőteljesen leszakadva említették a második leggyakoribb segítségforrást: az államot és az önkormányzatot a kérdezettek 7 százaléka jelölte meg. Távolabbi családtagtól, rokontól 6 százalék, valamilyen segélyszervezettől 2 százalék kapott segítséget. A válaszadók abszolút többsége, 57 százaléka senkitől sem kapott segítséget vagy anyagi támogatást a kutatást megelőző egy évben. 15

16 8. ábra Ön és közvetlen családja (akivel egy háztartásban él) az alábbiak közül kitől kapott segítséget, akár anyagi támogatást az elmúlt egy évben? (összes megkérdezett, említések aránya, %, több válasz lehetséges, így a százalékok összege több lehet, mint 100) közelebbi családtagtól 33 államtól, önkormányzattól távolabbi családtagtól, rokontól 7 6 valamilyen ismert (országos, vagy nemzetközi) segélyszervezettől ismeretlen támogatótól egyéb semmilyen segítséget, vagy anyagi támogatást nem kaptam 57 nem tudja, nem válaszol Valamelyik közelebbi családtagtól a évesek, az aktívak és az egyéb inaktívak, valamint a közepes és kifejezetten rossz anyagiak között élők kaptak nagyobb arányban segítséget az elmúlt egy évben. Az államtól vagy az önkormányzattól a 30 és 44 év közöttiek, a munkanélküliek és az egyéb inaktívak, valamint a hónapról hónapra vagy nélkülözések között élők kaptak nagyobb arányban támogatást. Távolabbi rokontól a legfiatalabbak és az egyéb inaktívak kaptak nagyobb arányban segítséget. A semmilyen támogatást vagy segítséget nem kapók aránya a 45 év felettiek, a nyugdíjasok és a jó anyagi helyzetű háztartásokban élők között magasabb. A különböző szavazói csoportokhoz tartozók között nincs érdemi eltérés abban, hogy részesednek-e különböző forrásoktól segítségben, és abban sem, hogy általában véve mekkora hányaduk kap bármilyen segítséget. Az összesen hatféle szondázott segítségi forrás közül a válaszadók átlagosan nem egészen egy forrásból kaptak segítséget. A különféle társadalmi csoportok közül a legfiatalabbak és a rossz anyagiak között élők átlaga magasabb a megkérdezettek főátlagánál, vagyis ők kaptak az átlagosnál több forrásból is segítséget. 16

17 A segítségben való részesedés formája Az összes megkérdezett 43 százalékát teszik ki azok, akik a felsoroltak közül legalább egy forrásból kaptak segítséget. A segítséget kapók abszolút többsége, 61 százaléka említette, hogy pénzbeli, anyagi jellegű támogatást kapott. 39 százalék jelezte, hogy a kapott segítség munka formájában érkezett hozzá (9. ábra). A segítségben részesülők 27 százaléka pedig ruhákat, illetve háztartási vagy egyéb eszközöket kapott segítségül. Egyéb módon 7 százaléknak segítettek. 9. ábra Ön az alábbiak közül milyen formában kapott segítséget? (azok között, akik kaptak segítséget, N=312, említések aránya, %, több válasz lehetséges, így a százalékok összege több lehet, mint 100) pénzt, anyagi támogatást kaptam 61 munkával segítettek 39 ruhákat, háztartási és egyéb eszközöket kaptam 27 egyéb 7 nem tudja, nem válaszol Pénzzel a munkanélkülieknek és az egyéb inaktívaknak, valamint a kifejezetten rossz anyagi helyzetű háztartásokban élőknek segítettek mások nagyobb arányban. Munkával a foglalkoztatott válaszadóknak segítettek a többi csoporthoz képest nagyobb arányban. Azok a válaszadók, akik segítséget is adnak és kapnak is, az összes megkérdezett 38 százalékát teszik ki. Ezeknek a válaszadóknak az abszolút többsége (58 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy inkább másokat támogat, míg 22 százalékuk úgy érezte, hogy inkább őt támogatják mások (10. ábra). 17

18 10. ábra Összességében hogy érzi, Ön inkább másokat támogat vagy inkább Önt támogatják? (azok között, akik adtak is és kaptak is támogatást, N= 276, %) 20% 22% 58% inkább másokat támogat inkább Önt támogatják nem tudja, nem válaszol A különböző szocio-demográfiai változók egyike mentén sem rajzolódott ki szignifikáns különbség a társadalmi csoportok között a kérdés megítélésében. Az adakozásban és az adományokban való részesedésben való részvétele alapján kirajzolódó lakossági csoportok Ha az összes megkérdezett adományozási hajlandóságát és az adományokban való részesedését nézzük, öt különféle csoportot tudunk érdemben meghatározni (11. ábra). A lakossági relatív többsége, abszolút arányait tekintve közel fele azok közé tartozik, akik csak segítenek másoknak, de adományokat nem kapnak. További 22 százalékot tesznek ki azok, akik jellemzően inkább másokat támogatnak, miközben ritkábban, de ők is részesednek valamifajta segítségből. Tízből egy megkérdezett tartozik azon válaszadók csoportjába, akik inkább másoktól kapnak segítséget, de néha ők is segítenek másokon. Egy százalékot tesz ki azok aránya, akik nem képesek másoknak segíteni, és teljesen mások segítségére szorulnak. Azoknak az aránya pedig, akiknek nem segítenek, és ők maguk 18

19 sem nyújtanak segítséget másoknak, vagyis teljesen kívül maradnak a mikroszintű szolidaritás rendszeréből, 13 százalékot tesz ki. 11. ábra A különböző segítői és megsegített csoportokba tartozás tipológiája (összes megkérdezett, %) 13% 9% 1% 45% 10% 22% csak támogat, de nem kap segítséget inkább őt támogatják se nem támogat, se nem segít másokat inkább másokat támogat csak megsegített, támogatást nem ad nem tudja, nem válaszol A csak támogatók aránya a 45 év felettiek, a diplomások, a nyugdíjasok, valamint a jobb anyagi helyzetben élő válaszadók csoportjában magasabb. Azok, akik a segítségben való részesedés mellett inkább másokat támogatnak, a évesek, a szakmunkások és az aktívak körében találhatóak meg nagyobb arányban. Azok, akik mások segítése mellett inkább maguk kapnak több segítséget, a munkanélküliek és nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak csoportjában képviseltetik magukat nagyobb arányban. A szolidaritási rendszerből teljesen kimaradók a 60 év felettiek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a munkanélküliek köréből kerülnek ki a szokásoshoz képest magasabb arányban. 19

20 Globális segítségnyújtás Az összes megkérdezett relatív többsége, 45 százaléka szerint Magyarország inkább külföldi segítségre szorul, de azért másoknak is segíthet (12. ábra). További 22 százalék ennél is szigorúbban vélekedik, és azt állítja, hogy egyértelműen segítségre szorul az ország, és ne támogasson másokat. 14 százalék gondolja úgy, hogy inkább másokat segítsen az ország, bár egyes esetekben maga is segítségre szorul. Mindössze 10 százalék vélte úgy, hogy elég fejlett már Magyarország ahhoz, hogy másokat segítsen, nincs szüksége segítségre. 12. ábra Ön szerint Magyarország rászorul külföldi segítségre, vagy elég fejlett-e ahhoz, hogy maga segítsen szegényebb országokat? (összes megkérdezett, %) 10% 9% 22% 14% 45% segítségre szorul, ne támogasson másokat inkább segítségre szorul, de azért másokat is segíthet inkább segítsen másokat, de azért egyes esetekben inkább rászorul a segítségre elég fejlett már, hogy másokat segítsen, nincs szüksége segítségre nem tudja, nem válaszol A kérdés megítélésében szignifikáns különbségek rajzolódnak ki a különböző korúak, iskolai végzettségűek, lakhelyűek, gazdasági aktivitásúak és szubjektív anyagi helyzetűek között. A különböző korúak közül a legfiatalabbak és a évesek között a legmagasabb azok aránya, akik szigorúan nullára csökkentenék Magyarország egyéb országoknak történő segítségnyújtását, mivel szerintük maga az ország szorul segítségre. A év közöttiek között a legmagasabb azok aránya, akik szerint inkább segítségre szorul az ország, de ha tud, segíthet más államoknak. A legidősebbek között a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország már fejlett és bátran támogathat más, kevésé fejlett országokat. 20

21 A különböző iskolai végzettségű csoportok közül a legkevésbé iskolázottak között a legmagasabb azok aránya, akik szerint Magyarország inkább segítségre szorul, és nem kellene másokat támogatnia. A diplomások abszolút többsége (51 százalék) véli úgy, hogy az ország inkább segítségre szorul, de azért másokat is támogathat, ezzel a különböző iskolai végzettségűek között ők jelölték ezt a választ meg a legnagyobb arányban. A diplomások mellett a szakmunkásképzőt végzettek körében magasabb annak a véleménynek a támogatottsága, miszerint Magyarországnak inkább más országokat kell segítenie, miközben néha-néha maga is rászorul a támogatásra. Pár százalékpontos különbséggel, de a szakmunkások azok, akik a legnagyobb arányban vélik úgy a különböző iskolai végzettségűek között, hogy az ország már elég fejlett ahhoz, hogy másokat segítsen és nincs szüksége támogatásra. Az eltérő régiókban élők között is kirajzolódnak különbségek abban, hogy miként ítélik meg Magyarország nemzetközi szolidaritásban betöltött szerepét. A fővárosiak vélik úgy a legnagyobb arányban (27 százalék), hogy az ország ne támogasson más államokat, hiszen maga is segítségre szorul. A kelet-magyarországi megyékben élők közel fele volt azon a véleményen, hogy bár inkább segítségre szorul az ország, azért másokat is támogathat, és ezzel ez a régió az, ahol a legnagyobb támogatottságot szerezte ezt a vélemény, melyet legkevésbé a fővárosiak támogattak. A Dunántúlon élők között a legmagasabb azok aránya, akik szerint inkább másokat segítsen az ország, de azért egyes esetekben maga is segítségre szorul. A segítségnyújtást tekintve leginkább optimista véleményen a fővárosiak között voltak a legnagyobb arányban. A különböző gazdasági aktivitásúak közül a munkanélküliek között a legmagasabb azok aránya, akik határozottan elutasítják, hogy Magyarország segélyezőként vagy segítőként részt vegyen a nemzetközi szolidaritási foyamatokban. A maga is segélyezett csoport tagjai, az egyéb inaktívak több mint fele (62 százalék) osztja a leginkább azt a vélekedést, miszerint az ország inkább segítségre szorul, de ennek ellenére másokon is segíthet. A legnagyobb arányban a nyugdíjasok látják kellően fejlettnek az országot ahhoz, hogy mások segítségére nem szorulva támogatni tudjon más országokat. A háztartás szubjektív jövedelme alapján az emelhető ki, hogy a szubjektív jóllét érzékelésével egyenesen arányos a rászoruló országok támogatásával való egyetértés: minél rosszabb a háztartás anyagi helyzete, annál inkább ellenzik a kérdezettek, hogy Magyarország segítsen. A hónapról hónapra élők közel harmada, míg a jó anyagiakkal rendelkezők hatoda vélte úgy, hogy az ország segítségre szorul, és így ne támogasson másokat. Az anyagi gondok nélkül vagy beosztással jól kijövők harmada látta úgy, hogy az ország többnyire már inkább vagy teljesen segíthet, semmint támogatást várjon a nemzetközi szolidaritás rendszerében, miközben ugyanezen a véleményen a nélkülözők ötöde áll. 21

22 Hatással van a kérdés megítélésére a kérdezett pártpreferenciája is. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalan pártpreferenciájúak között magasabb azok aránya, akik vagy teljesen, vagy nagyobb részben tartózkodnak más országok támogatásától. Ezzel párhuzamosan a kormánypárti szavazók nem látják ennyire szigorúan a helyzetet, és nagyobb arányban támogatják azt, hogy Magyarország más országoknak nyújtson segítséget. A szolidaritási tipológia alapján kirajzolódó csoportok közül a kizárólag vagy inkább segítséget kapók között magasabb a más országok támogatásától elzárkózók aránya. Azok, akik a segítségkapás mellett inkább segítenek másoknak, a legnagyobb arányban vélik úgy, hogy bár Magyarország segítségre szorul, de támogathat másokat. A szolidaritási rendszerből kimaradók között pedig azok találhatóak meg a legmagasabb arányban a többi szolidaritási csoporthoz képest, akik szerint az ország már elég fejlett ahhoz, hogy más, rászoruló országokat segítsen. A kérdés megítélésére jellemzően annak is van hatása, hogy a kérdezett adott-e közvetlenül személyes ismerőseinek vagy családtagjainak az elmúlt 1 évben valamilyen segítséget, támogatást. A nemzetközi segítségnyújtástól az ország anyagi helyzetére való hivatkozással történő elzárkózás inkább azokra jellemző, akik nem adtak közvetlenül, személyesen támogatást, míg azok között, akik adtak, azoknak volt magasabb az aránya, akik szerint az ország inkább segítségre szorul, de azért másokon is segíthet. 22

23 Magyarország nemzetközi szolidaritási szerepvállalása Ismeretek és attitűdök 10-ből 7 ember hallott arról, hogy Magyarország katasztrófahelyzetben pénzzel és egyéb erőforrásokkal rendszeresen segíti az arra rászoruló országokat (13. ábra). 13. ábra Hallott Ön arról, hogy Magyarország katasztrófahelyzetben pénzzel és erőforrásokkal rendszeresen segíti az arra rászoruló országokat? (összes megkérdezett, %) 2% 25% 73% igen nem nem tudja, nem válaszol Ennek a ténynek az ismerete a 45 év felettiek, valamint az aktívak és a nyugdíjasok között a legmagasabb arányú, legkevésbé pedig a munkanélküliek és az egyéb inaktívak, valamint a éves kor közötti megkérdezettek voltak ezzel tisztában. Összességében pozitívan vélekedik a lakosság Magyarország segítségnyújtásáról. A megkérdezettek fele (51 százalék) támogatja, további 20 százalék inkább támogatja Magyarország ilyen jellegű szerepvállalását (14. ábra). 23

24 14. ábra Ön összességében ezt (összes megkérdezett, %) 14% 6% 9% 51% 20% támogatja inkább támogatja inkább nem támogatja nem támogatja nem tudja, nem válaszol Leginkább az aktívak és a munkanélkülieken, valamint a nyugdíjasokon kívüli egyéb inaktívak támogatják azt, hogy Magyarország katasztrófa helyzetben segít más, bajba jutott országokon. A nyugdíjasok és a munkanélküliek között azok aránya magasabb a többi gazdasági aktivitási kategóriához képest, akik nem támogatják a segítségnyújtást. A különböző anyagi helyzetű háztartások lakói közül is a leginkább jó anyagiakkal rendelkezők a leginkább támogatók. A különböző pártpreferenciájú csoportok közül a kormánypárti szavazók támogatják a legnagyobb arányban az ország ilyen jellegű szerepvállalását, míg legkevésbé a bizonytalan pártpreferenciájúak. A valamilyen szervezeten keresztül az elmúlt egy évben segítséget adók között szintén magasabb a nemzetközi segítségnyújtást támogatók aránya azokhoz képest, akik nem segítettek ilyen módon rászorulókon. Fontos még kiemelni, hogy azok között, akik hallottak Magyarország ilyen jellegű nemzetközi szerepvállalásáról, magasabb a támogatók aránya, mint azok között, akik nem. A katasztrófahelyzeten túli egyéb, az adott országok tartós felemelkedését fenntartható módon segítő magyar támogatásról már kisebb arányban szereztek ezidáig ismereteket a kérdezettek. Tíz 24

25 válaszadóból mindössze négy jelezte, hogy tud Magyarország ilyen módon történő segítségnyújtásáról (15. ábra). 15. ábra Hallott Ön arról, hogy Magyarország a katasztrófahelyzeten túl is rendszeresen támogat más országokat, hogy azok tartós felemelkedését fenntartható módon segítse? (összes megkérdezett, %) 4% 41% 55% igen nem nem tudja, nem válaszol A különböző társadalmi csoportok közül a férfiak, a 45 év felettiek, a legfeljebb szakmunkásképzőt végzettek és a nyugdíjasok értesültek arról, hogy az ország szokott felzárkóztatásban is támogatást nyújtani. Legkevésbé a fiatalok, a nők, és az érettségizettek vagy diplomások tudnak erről. Fontos azt is kiemelni, hogy akik értesültek Magyarország katasztrófák idején való segítségnyújtásáról, jelentősen nagyobb arányban szereztek ismereteket a felzárkóztató jellegű egyéb segítségnyújtásról azokhoz képest, akik nem tudtak erről. A megkérdezettek relatív többsége, 38 százaléka szerint pont jó, hogy Magyarország a korábban vállalt 0,3 százalék helyett a GDP 0,1 százalékát fordítja külföldi országok támogatására (16. ábra) százalék azoknak a válaszadóknak az aránya, akik sokallják, sőt, ennyivel sem támogatnák a külföldi országokat. A kérdezettek hetede vélekedik úgy, hogy az országnak teljesítenie kellene a vállalását, és többet kellene fizetni a jelenleginél. 25

26 16. ábra Hazánk, a költségvetéséből, jelenleg a nemzeti össztermék 0,1%-ának megfelelő mértékben támogat egyes külföldi országokat. Azonban Magyarország ennek a háromszorosát, a nemzeti össztermék 0,3%-ának kifizetését vállalta korábban. Ön szerint: (összes megkérdezett, %) 19% 14% 15% 38% 15% többet kellene fizetnünk és teljesíteni kellene a vállalásunkat így pont jó, hogy a harmadát teljesítjük ez is túl sok, ennyit sem kellene fizetnünk semmennyit sem kellene fizetnünk nem tudja, nem válaszol A különböző korúak közül leginkább a évesek, legkevésbé a 60 év felettiek szorgalmazzák, hogy Magyarország teljesítse az ígérteket a külföldi országok megsegítésének volumenében. Minél fiatalabbakat vizsgálunk, annál nagyobb azok aránya, akik úgy látják, hogy pont elég az, amit most fizetünk. Az idősebb válaszadók azok, akik szigorúbbak: köztük a legmagasabb azok aránya, akik szerint ennyit se vagy egyáltalán nem kellene fizetni. Minél magasabb iskolai végzettségűeket tekintünk, annál nagyobb azok aránya, akik szerint vagy többet kellene fizetnünk, vagy pedig tartani az eddigi, a vállaltnál alacsonyabb teljesítést, de ennél lehetőleg nem kevesebbet. Jellemzően az alacsonyabb iskolai végzettségűek sokallják inkább még ezt a csökkentett ráfordítást is. Az aktív és az egyéb inaktív csoportba tartozók pártolják a leginkább, hogy Magyarország teljesítse a vállalt kötelezettségeit más országok támogatásában, míg a nyugdíjasok, illetve a munkanélküliek hangoztatják a legnagyobb arányban, hogy a jelenleginél is kevesebbet vagy egyáltalán nem kellene fizetnie az országnak. 26

27 A háztartás szubjektív helyzete a várt módon gyakorol hatást a véleményekre: a jobb anyagi helyzetű háztartások lakói között magasabb azok aránya, akik szerint a vállaltat teljesíteni kell, a közepes státusúak között találhatóak meg a legnagyobb hányadban azok, akik szerint a mostani csökkentett teljesítés pont elég, míg a legszorongatottabb helyzetben lévő háztartások tagjai között a legnagyobb azok aránya, akik még ennyit sem fordítanának más ország megsegítésére. A különböző szavazói csoportok közül a kormánypártiak között a legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy teljesíteni kell legalább azt a támogatást, amit jelenleg tud az ország biztosítani a megnevezett célokra. Az ellenzéki szavazók között a legmagasabb azok aránya, akik szerint ennyit se kellene fizetni. A különféle szolidaritási csoportok közül a támogatást is kapók, de inkább azt adók között a legmagasabb azok aránya, akik szerint a jelenleginél is többet lehetne adni segítségnyújtás címén, de a jelenlegi szintet mindenképpen érdemes lenne megtartani. A szolidaritási hálózatban részt nem vevők között a legmagasabb azoknak az aránya, akik szigorúan elzárkóznak a nemzetközi szolidaritásban való részvétel elől. Azok a válaszadók, akik segítettek valamilyen szervezetnek az elmúlt egy évben, nagyobb arányban vélik úgy, hogy az országnak többet kellene nyújtania, vagy legalább a jelenlegi alacsonyabb támogatást kellene legalább biztosítania. A segítségnyújtás célcsoportjai A megkérdezettek legnagyobb hányada (44 százalék) szerint a legszegényebb, legrászorulóbb országokat kellene Magyarországnak támogatnia (17. ábra). Közel azonos arányban (43 százalék) említették a válaszadók azt, hogy a konfliktus és katasztrófa sújtotta országokat lenne szükséges támogatnia az országnak. Ennél jóval kisebb arányban jelezték a válaszadók, hogy a környező országokat lenne célszerű segíteni a fennálló keretből, és mindössze 11 százalék választotta, hogy a fontos külpolitikai érdekeket jelentő országok élvezzenek előnyt a támogatási listán. 27

28 17. ábra Ön szerint mely országokat kellene Magyarországnak támogatnia? (összes megkérdezett, említések aránya, %, legfeljebb 2 válasz volt adható, a százalékok összege több lehet, mint 100) legszegényebb, legrászorulóbb országokat a világban 44 a konfliktus és katasztrófa sújtotta országokat 43 környező országok 17 olyan országokat, ahol fontos külpolitikai érdekeink vannak 11 nem tudja, nem válaszol A legszegényebb, legrászorulóbb országokkal való szolidaritás azokra a csoportokra jellemző inkább, akik maguk is bizonyos szempontokból a társadalom peremén helyezkednek el. A nők, a fiatalabbak, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek, a gazdaságilag inaktívak, a rossz anyagi helyzetűek, valamint a személyes ismerősnek segítséget nyújtók (vagyis a segítségnyújtást családjukban közvetlenül gyakorolók), illetve személyes ismerőstől segítséget kapók szorgalmazzák nagyobb arányban a többi társadalmi csoporthoz képest. A szolidaritási tipológia csoportjai közül az inkább támogatók, de segítséget is kapók között magasabb a legszegényebb országokat támogatni kívánók aránya. A konfliktus és katasztrófa sújtotta országokat a diplomások, a valamilyen szervezeten keresztül másoknak segítséget nyújtók, és azok támogatnák nagyobb arányban, akik nem hallottak arról, hogy Magyarország a katasztrófahelyzeten túl is rendszeresen támogat más, felemelkedésben lévő vagy az előtt álló országokat. Vagyis akik már tudják, hogy az ország támogat ilyen helyzetben lévő országokat, azok azért jelölhették meg kisebb arányban ezt a választ, mert tudták, hogy ebben a 28

29 segítségnyújtásban az ország már részt vesz. A szolidaritási tipológia elemei közül a csak támogatást adók, de azt nem kapók jelölték meg a legmagasabb arányban a konfliktus és katasztrófa sújtotta országokat mint potenciálisan támogatandó országokat. A környező országok támogatását a férfiak, a diplomával rendelkezők és a jó anyagi helyzetűek támogatják nagyobb arányban. A fontos külpolitikai érdekekkel bíró országok támogatási hajlandóságában nincs érdemi eltérés a különböző társadalmi csoportok között. A megkérdezetteknek a különféle területek közül hármat lehetett kiválasztani abból a szempontból, hogy Magyarország mely szakterületeket támogassa külföldi országok esetében (18. ábra). A legnagyobb támogatottságot (52 százalék) az egészségügy érte el, ezt követi az oktatás (30 százalék támogatná), a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a gazdaságfejlesztés kerülne fel (22 százalék). A válaszadók hetede jelezte, hogy környezetvédelmi célokat is támogatásra érdemesnek talál, míg rendészeti célokat 6 százalék támogatna. A demokráciafejlesztésre csupán 4 százalék fordítana. 18. ábra Ön szerint hazánknak elsősorban milyen területeken kellene a külföldi országoknak támogatást nyújtania? (összes megkérdezett, említések aránya, %, legfeljebb 3 válasz volt adható, a százalékok összege több lehet, mint 100) egészségügy 52 oktatás 30 gazdaságfejlesztés 22 környezetvédelem 14 rendészeti segítség 6 demokráciafejlesztés 4 egyéb 7 nem tudja, nem válaszol

30 Az egészségügyet a nők, a személyes ismerősnek az elmúlt 1 évben segítséget nyújtók vagy a részükről segítséget kapók, valamint a szolidaritási tipológia azon csoportjai támogatnák nagyobb arányban, akik vagy inkább támogatnak, vagy inkább, esetleg kizárólag segítséget kapnak. Az oktatást a diplomások, a nyugdíjasokon és munkanélkülieken kívüli egyéb inaktívak, a személyes ismerősöknek segítséget nyújtók vagy onnan támogatást kapók és a Magyarország katasztrófahelyzetben lévő országok támogatásáról ismeretekkel rendelkezők tartják nagyobb arányban támogatásra érdemesnek. Ugyancsak igaz ez azokra, akik segítséget adóként és kapóként is tagjai a szolidaritási mikroszintű hálózatnak. A demokráciafejlesztést egyedül a diplomások támogatnák valamivel nagyobb arányban a többi csoporthoz képest. A gazdaságfejlesztés, környezetvédelem és a rendészeti segítség megítélésében nincs érdemi különbség a különböző csoportok között. A fejlesztési célokkal kapcsolatos attitűdök A Millenniumi fejlesztési célokat megragadó nyolc szondázott célkitűzések közül hatot (súlyos betegségek terjedésének megállítása, mélyszegénység mértékének csökkentése, iskolázottság növelése, várandós és kisgyermekes nők egészségügyi helyzetének javítása, gyermek- és csecsemőhalandóság csökkentése, környezetvédelem) tízből közel kilenc ember igen fontosnak ítél meg, vagyis igen magas a támogatottságuk (19. ábra). A fennmaradó célok esetében is az abszolút többséget jelentő 50 százaléknál is nagyobb a célok támogatottsága, így a nemek közötti egyenlőség előmozdítását 63, a fejlődő országokat segítő gazdaságpolitikát 67 százalék tartja nagyon fontosnak. Nagyfokú társadalmi konszenzus mutatkozik tehát abban, hogy ezeket a célok a lakosság szemével is fontos célkitűzések, és csupán apró eltérések mutatkoznak a megítélésükben. 30

31 19. ábra Az évezred elején az országok (ENSZ) megállapodtak néhány célban, hogy miként segítsék a fejlődő országokat. Ön mennyire érzi fontosnak ezeket? (összes megkérdezett, %) az AIDS, a malária és más súlyos betegségek terjedésétének megállítása mélyszegénység, az éhinségben élők arányának felére csökkentése a világban mindenki egyaránt befejezze legalább az általános iskolát az várandós nők és a kisgyermekes anyák egészségügyi helyzetének javítása a gyermek- és csecsemő halandóság érdemi csökkentése a környezet fokozottabb védelme olyan gazdaságpolitika, ami jobban segíti szegényebb, fejlődő országokat a nemek közötti egyenlőség előmozdítása % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% fontos inkább fontos inkább nem fontos egyáltalán nem fontos nem tudja, nem válaszol A különböző társadalmi csoportok között jellemzően nincs komolyabb, érdemi eltérés abban a tekintetben, hogy az egyes célokat mennyire tartják fontosnak, vagyis továbbra is igaz, hogy igen nagyfokú a társadalmi konszenzus abban, hogy a felsorolt célok valóban követendőek a közvélemény szerint. Némely esetben azonban vannak figyelemre méltó finom eltérések. A diplomával rendelkezők például kissé szofisztikáltabban vagy árnyaltabban nyilatkoztak: közöttük például több esetben a legalacsonyabb volt azoknak az aránya, akik az adott célt igen fontosnak tartják, viszont a többi iskolai végzettségű csoporthoz képest ezt a hátrányukat rendre behozták az adott célt inkább fontosnak tartók arányával. Az egyes célok megítélésében néha élesebb különbségek jelentek meg a különböző társadalmi csoportok között. A fejlődő országokat jobban segítő gazdaságpolitika például a évesek, az érettségizettek, az egyéb inaktívak között bizonyult számottevően nagyobb arányban fontosabbnak. A nemek közti egyenlőség előmozdításának megítélésében is voltak szembeötlő különbségek: ezt a célt a évesek, a diplomások, valamint a csak másokat támogatók, de segítségben nem részesülők csoportján belüliek támogatják nagyobb arányban. 31

32 A nemzetközi fejlesztésben érintett szervezetek megítélése A válaszadók legnagyobb hányada (36 százalék) az ENSZ-t jelölte meg mint olyan szervezetet, amely a leghatékonyabban tud segítséget nyújtani a fejlődő országoknak (20. ábra). A második legjobban az Európai Unióban bízik a lakosság, míg a harmadik leggyakrabban említett szervezet a Világbank lett (17 százalék). A valamilyen egyház, az IMF és a civil szervezetek után Magyarország kormányát mindössze 6 százalék jelölte meg mint leghatékonyabban segíteni tudó szervezet. 20. ábra Ön szerint a következők szereplők közül melyik tudja a leghatékonyabban, segíteni a fejlődő országokat? (összes megkérdezett, említések aránya, %, legfeljebb 2 válasz volt adható, a százalékok összege több lehet, mint 100) ENSZ 36 Európai Unió 21 Világbank 17 valamilyen egyház 11 IMF valamilyen civil szervezet 8 8 Magyarország kormánya 6 nem tudja, nem válaszol Az ENSZ-t a évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, a jobb anyagi helyzetűek, a valamilyen szervezeten keresztül másoknak az elmúlt egy évben segítők, az összességében inkább másokat támogatók jelölték meg nagyobb arányban a leghatékonyabban segíteni képes szervezetek között. Az Európai Uniót a legfiatalabbak és a valamilyen szervezeten keresztül az elmúlt egy évben segítséget adók nevezték meg a többi csoporthoz képest nagyobb arányban. A Világbankot a évesek, a magasabb iskolai végzettségűek, az önkormányzattól vagy szervezettől az elmúlt egy évben segítségben részesedők, valamint az általánosságban inkább támogatást kapók választották nagyobb arányban. 32

33 Az egyházakról a legidősebbek vélték úgy nagyobb arányban, hogy a leghatékonyabb szervezetek között tarthatóak számon, míg az IMF-et az elmúlt 1 évben valamilyen szervezeten keresztül segítők jelölték meg nagyobb arányban. Magyarország kormányát a legidősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a kormánypárti szavazók jelölték meg a legnagyobb arányban mint a leghatékonyabban segíteni képes szervezetek egyike. Magyarország segítségnyújtásával kapcsolatos attitűdök A megkérdezetteknek különböző attitűdállításokkal kapcsolatosan kellett megmondaniuk, hogy mennyire értenek velük egyet (21. ábra). Tízből nyolc ember értett egyet teljesen, további 10 százalék pedig inkább azzal, hogy először a saját problémáinkat kell megoldanunk, hogy utána másokon segíteni tudjunk. Magas volt az azzal való egyetért is, miszerint Magyarországon túl sokan élnek szegénységben ahhoz, hogy más országokban élőket segítsünk: 64 százalék teljesen, további 15 százalék inkább egyetértett ezzel. Egy ország vezetésének korrupciójának ellenére a lakosság kétharmada-háromnegyede támogatná a nélkülöző lakosságot. A megkérdezettek abszolút többsége (54 százalék) teljesen, további 19 százalék inkább egyetért azzal, hogy a fejletlenebb országokban élőket nem csak katasztrófa idején kell támogatni. Az elvet, miszerint hazánknak segítenie kell a fejletlenebb országokat, 46 százalék teljesen, további 19 százalék inkább támogatja, vagyis a lakosság kétharmada osztja ezt a nézetet. 33

34 21. ábra Most néhány állítást fogok felolvasni. Kérem mondja meg, hogy egyetért-e velük, vagy sem! (összes megkérdezett, %) Először a saját problémáinkat kell megoldanunk, hogy utána másoknak is segíteni tudjunk Hiába korrupt egy ország vezetése, a nélkülöző lakosságot akkor is támogatni kell Hazánkban túl sokan élnek szegénységben ahhoz, hogy más országokban élőket segítsünk A fejletlenebb országokban élőket nem csak akkor kell segítenünk, ha valami katasztrófa történt Hazánknak segítenie kell a fejletlenebb államokat % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% egyetért inkább egyetért inkább nem ért egyet nem ért egyet nem tudja, nem válaszol Azzal, miszerint először a saját problémáinkat kell megoldanunk, hogy utána másoknak is segíteni tudjunk, a 45 év felettiek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a munkanélküliek értettek egyet az átlagosnál nagyobb mértékben. A korrupt vezetésű országok lakosságának megsegítését a nők, a 44 évnél fiatalabbak, és a szolidaritási tipológia másokat inkább támogató, korlátozottan segítséget is kapó csoportja támogatja nagyobb arányban. Az a vélekedés, miszerint Magyarországon is túl sokan élnek szegénységben ahhoz, hogy más országokban élőknek segítsünk, a évesek, a legfeljebb 8 osztályt végzettek, a munkanélküliek, a rossz anyagi helyzetben lévő háztartások lakói, és a szolidaritás mikrohálózatából kimaradók között szerzett nagyobb támogatottságot. Az az állítás, miszerint a fejletlenebb országokban élőket nem csak katasztrófa esetén kell segíteni, a évesek és az inkább másokat támogatók között talált nagyobb arányban támogatókra. Azzal az alapelvvel pedig, miszerint hazánknak segítenie kell a fejletlenebb államokat, a gazdaságilag aktív válaszadók értettek egyet nagyobb arányban, minden más társadalmi csoportban konszenzus mutatkozik a kérdésben. 34

35 További információ, kapcsolat: dr. Bördős Éva projektvezető Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) 1052 Budapest Apáczai Cs. J. u. 1. IV/ Kutatás, elemzés A kutatást, az adatfelvétel, és az elemzést a DemNet megbízásából a Publicus Intézet végezte. Publicus Intézet 35

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN?

A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN? A SZOLIDARITÁS MAKRO- ÉS MIKROSZINTŰ ASPEKTUSAI KIKET ÉS MILYEN MÓDON TÁMOGAT ÉS TÁMOGATNA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN? Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 2 Módszertani tudnivalók (adatfelvétel

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.

Részletesebben

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló

AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON. 2002. augusztus. Kutatási beszámoló AZ IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE SZÉKESFEHÉRVÁRON 2002. augusztus Kutatási beszámoló Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből A közelmúltban alakult Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet ezen elemzés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta)

4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) 4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina Dávid Beáta) Az 1999. évi TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálat a társas kapcsolatok feltérképezésére az 1985-ös Egyesült Államok-béli általános társadalmi felmérésben

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat 2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 5. szám, 10-18. oldal ISSN 2062-0861 Megjelenik a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Maczuczáné Fenyvesi Viktória: Az önkéntesség megítélése Székesfehérváron

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 14. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk Ismeretek és vélemények az Európai Unióról a soros magyar EUelnökség előtt 2010. december Vezetői összefoglaló A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint

Részletesebben

A hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők szociális helyzete 1

A hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők szociális helyzete 1 TÁRKI REGIONÁLIS MŰHELYTANULMÁNYOK 2014/4. SZÁM A hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők szociális helyzete 1 Gregor Anikó (ELTE TÁTK) TÁRKI, 2014. március 1 A kutatás a Kockázatkutató Kft. számára készült.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében

A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu

Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu. www.echoinn.hu Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Önkéntességgel kapcsolatos lakossági attitűdök - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014. június 27. Készítette:

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015.

KUTATÁSI JELENTÉS. A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból. 2015. KUTATÁSI JELENTÉS A BOM Alapítvány számára Az olimpia hazai megrendezésével kapcsolatos telefonos közvélemény-kutatásból TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 BEVEZETÉS 4 A MINTA ÖSSZETÉTELE 5 1. SPORT VILÁGVERSENYEK

Részletesebben

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok?

Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013.

Kisteleki kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. TÁMOP-5.2.1 Kisteleki kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013. Összeállította: Bauer Zsófia MTA TK Budapest 2013. 1. A szükségletfelmérés

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Exemplar für Prüfer/innen

Exemplar für Prüfer/innen Exemplar für Prüfer/innen Kompenzációs vizsga az egységesített, kompetenciaközpontú írásbeli érettségi vizsgához / érettségi és diplomavizsgához 2015 június Magyar Kompenzációs vizsga: 1. sz. vizsgatétel

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából végzett felmérés keretében

Részletesebben

BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN

BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN A STUDIO METROPOLITANA KHT. ÉS A DOUBLE DECKER KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA SAJTÓANYAG 2005. június 21. A Studio Metropolitana

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók?

Jelszavak 2011-ben. Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Jelszavak 2011-ben Milyen jelszavakat használnak a magyar internet-felhasználók? Összefoglaló A legjellemzőbb jelszótípus e-mail fiókok esetében a betűk és számok (például: gabi34, ilrw12) kombinációjának

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben