Pályázat Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Geoinformációs Tanszék

Átírás

1 Pályázat Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Geoinformációs Tanszék Dr. Kogutowicz Károly Készítette: Pecsét Brigitta

2 Tartalomjegyzék Kogutowicz Károly életpályája...2 Tevékenysége és annak hatása az utókorra...4 Térképészeti újítások...5 Kogutowicz Károly munkái...7 Ábrák, fotók, képek...9 A magyar térképészet nagy alakjai Felhasznált irodalom a földrajz a környezet (miliő) tudománya.. tárgyai: kontinensek, országok, vidékek, tájak, környezetek. (Dr. Kogutowicz Károly: Bevezetés a földrajztudományba)

3 Kogutowicz Károly életpályája (geográfus, neves térképész) Kogutowicz Manó és felesége, Róza asszony, 1884 őszén véglegesen Budapestre költöztek. Ezekben az években rohamosan fejlődik a magyar főváros és a család a Damjanich utca 9-ben bérelt lakást. Innen a Posner intézet csak pár perce volt, ahol Kogutowicz Manó dolgozott ben 10 megyei falitérképet adott ki a Posner intézet, amelyet Kogutowicz 1886-ban rajzolt, és ez év febr. 14-én a 21 éves Róza asszony életet adott első fiúgyermeküknek: Károlynak (1. kép), aki nevét apja öccse Karl Kogutowicz osztrák katonatiszt iránti tiszteletből választottak. Majd 1888-ban megszületett Imre és 1891-ben Lajos, akinek a névválasztásának oka, ebben az évben rajzolta egyik legszebb térképét: A Magyar Korona Országainak hegy-és vízrajzi térképét, amelynek ihletője, tanácsadója, lektora Lóczy Lajos volt. A fiúk Budapesten, a Váci utcai piarista gimnáziumban kitűnő nevelésben részesültek. Károly az Önképzőkör elnöke volt, legjobb barátja Hevessy György, a későbbi Nobel-díjas tudós lett. Örökölte apja művészi képességeit, festőművész akart lenni, de szülei ellenezték. Későbbi pályája során jól hasznosította idevágó tehetségét a földfelszíni formák kiváló rajzolójaként, sőt portréfestőként is. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, földrajzot, geológiát, csillagászatot, növény-és állattant tanult. Doktori disszertációját 1907-ben védte meg. Kogutowicz Manó (2.kép) a magyarországi kartográfia megalapítója és az nov. 1-jén megalapított első magyar térképészeti vállalkozás, a Magyar Földrajzi Intézet Rt. első igazgatója, amely Budapesten az Izabella utca 71. sz. alatt működött egyelőre a bécsi, ill. olmützi Hölzel Eduard cég fiókvállalataként. Így a vállalat első neve: Hölzel és Társa Magyar Földrajzi Intézet. Az elnevezés első része a társas vállalkozás külföldi résztvevőjére utal, a Társ Kogutowicz Manó ben meghalt Hölzel, s az intézet önállósította magát és Kogutowicz és Társa cégnév alatt működött tovább. Kogutowicz azzal a céllal alapította a céget, hogy az iskolákat jó minőségű, magyar nyelvű földrajzi és történelmi falitérképekkel és atlaszokkal láthass el. A cél a Vallás-és közoktatásügyi Minisztériummal kötött szerződéssel valósult meg, amihez a minisztérium kölcsönt is nyújtott az intézet felszereléséhez, valamint rendeleteiben minden iskolának a Magyar Földrajzi Intézet térképeit ajánlotta más cégek német térképei helyett. Kogutowicz Manó 18 évig vezette az intézetet ( ), majd 1908-ban egy veseműtét után meghalt, utána fia Károly vette át a vállalatot 23 évesen. Ekkor a cég korona tőkével rendelkezett és főként osztrákok tulajdonában volt. Térképeket, atlaszokat és földgömböket gyártottak. Az új igazgató modernizálta az intézetet. Először is magyar kézbe adtam a tőkét, majd koronára növeltem - írta Kogutowicz Károly. Vajon miből? Az okos, értő gazdálkodáson kívül nyilván segítette őt nagybátyja, Karl von Kogutowicz altábornagy, a szarajevói hadtest agglegény parancsnoka

4 ben, Londonban részt vett a Nemzetközi Földrajzi Uniónak az egymilliós világtérkép-sorozat kiadását előkészítő ülésein ben a Leeds városbeli Man cégtől egy új kétszínnyomó ofszetgépet vásárolt, ezzel számottevően megnövelte cége termelékenységét, s így az iskolai atlaszok árát is jócskán mérsékelni tudta. Az új kiadású térképműveken a Kogutowicz név szerepel, de sokszor már nem állapítható meg, hogy mennyi azokban Manónak és mennyi Károlynak a munkája ben kitörő első világháborúban a kartográfus igazgató negyvennégy hónapot töltött a fronton, megfigyelőként és légifénykép-kiértékelőként szolgált (1909-ben Wilbur Wright átrepült Olaszország fölött, és minden jel szerint ez volt az első alkalom, hogy felvételek készültek a levegőből. A repülőgép nagy előnye az volt, hogy sokkal gyorsabban haladt, és nagyobb távolságokra jutott el, mint a légballon. A légi fényképezés első mechanikus térképészeti eszközeit 1908-ban fejlesztették ki, az első világháború idején pedig feltalálták azt a fényképezőgépet, amely folyamatos átfedéssel készített felvételeket.). Legjobban az olasz front (Piave, Isonzó) harcai viselték meg. Élete végéig szívpanaszai voltak. Amikor 1918-ban leszerelt, cége már az egyik nagy bank kezén volt, így igazgatói beosztásáról lemondott, s között a budapesti Erzsébet Nőiskolában földrajz tanárként tanított ban Szegeden pályázat útján a Ferenc József Tudományegyetemen elnyerte a földrajzprofesszori állást, valamint a szegedi egyetemen létrehozott Földrajzi Intézet vezetője lett V X. között földrajztanári pozíciót töltött be az egyetemen. 1929/30-as tanévben a Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi kar dékánjává választották, utána az 1930/31 prodékánja, 1941/42-es tanévben az egyetem rektori tisztjét töltötte be, majd az 1942/43-as tanévben prorektor. A felsőfokú földrajzoktatásban komoly módszertani előrelépést jelentettek és tudományos fejlődést is jól szolgálták a Kogutowicz Manó által 1890-ban megalapított első magyar térképészeti intézet kiadványai. Az innen kikerült térképeken jelölik először a greenwichi kezdő meridiánt. (1884-ben egy nemzetközi konferencián döntötték el, hogy a brit vonal, a greenwichi lesz az időszámítás és a hosszúsági fokok meghatározásának zéró meridiánja. A választás jól tükrözte azt a tényt, hogy Nagy-Britanniának volt a világon a legnagyobb és a legkiterjedtebb birodalma, s hogy ő volt a legfontosabb kereskedelmi hatalom is. Ezzel a világ minden népe számára lehetővé tették, hogy egységesítsék időmérésüket és térképészeti rendszerüket.) Valamint az 1902-ben megjelent egyetemes világatlasz, amely már éghajlati, növényzeti, népsűrűségi, mezőgazdasági és ipari szaktérképet is tartalmazott, amelyet később Kogutowicz Károly továbbfejlesztett. A professzor házasságában két gyermek is született: 1911-ben Károly és 1921-ben Helga. A professzor, a felesége, Fischer Elza és Helga december végén Bécsben voltak (Károly honvédtisztként az orosz fronton szolgált) elején Drezdába utaztak, mert nem akartak orosz

5 fogságba kerülni áprilisában Weimar felé indultak, majd hajón eljutottak Ludwigsburgba, ahol a családfő festő tehetségét felhasználva a stuttgarti amerikai tisztekről és feleségeikről olajfestményeket kezdett készíteni. A professzor Stuttgartban az Amerikai Katolikus Segélyegyleten keresztül amerikai állásért folyamodott. Önéletrajzában, amelyet 1947-ben írt, így nyilatkozott önmagáról: Angol nyelvtudásom elég jó. Tevékenységem értékes lenne a földrajzi szintézisben. Szegedi földrajztanári munkám mellett munkatársaimmal segítettünk a gyümölcstermesztőknek a fertőzések elleni küzdelemben a Magyar Alföldön. Megpermeteztünk több százezer fát, elültettünk egymillió gyümölcsfát. Az egyoldalú búza-és kukoricatermesztés helyett a kerti veteményeket és a takarmányt szorgalmaztuk szeptember elején a katolikus Segélyszervezet értesítette a családot, utazhatnak Amerikába, megvan a hajójegy is. A jó hír annyira megviselte a professzort, hogy szívrohamot kapott, és szeptember 7-én meghalt. A ludwigsburgi temetőben helyezték örök nyugalomra. Tevékenysége és annak hatása az utókorra Az egykori Osztárk-Magyar Monarchia 1918-ban történt összeomlása előtt, önálló magyar térképészet nem jöhetett létre. A felméréseket a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte. Az összeomlást követően az országnak, mint önálló államnak létre kellett hoznia, mindazokat az intézeteket, amelyek a kettős monarchiában közös intézményként szerepeltek. A háború még jóformán be sem fejeződött, amikor dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár már az önálló magyar térképezésre gondolt. Támogatóival Hajts Lajos tábornokkal, aki később a Magyar Állami Térképészeti Intézet első vezetője, és Kirchlechner Károly tábornokkal együttesen tervezetet terjesztettek elő a Honvédelmi Minisztériumnak az Az Állami Térképíró és Földleíró Intézet felállítása érdekében. A memorandumot a honvédelmi minisztérium 1919 febr.-ban elfogadta és megalakította saját hatáskörében az Állami Térképező Csoportot. Létrehozta és 9 éven át ( ) szerkesztője volt a Föld és Ember című antropológiai folyóiratot (3. kép), amely az Emberföldrajzi problémákkal foglalkozott és az embert állította a kutatás középpontjába. Kogutowicz Károly a korszerű térképészeti és alkalmazott geográfiai ismeretek felhasználásával szervezte meg a földrajztanár képzést az egyetemen. Kogutowicz agilis szervező volt, aki fontos feladatának tartotta a Földrajzi Intézet legszükségesebb felszerelésének könyvtár, térképtár, bútorzat, műszerek stb a megszerzését, melyek nélkülözhetetlenek a komoly tudományos munkához, s ehhez megszerezte a város támogatását. Maga és Intézete számára fontos feladatának tekintette a város és az Alföld

6 tanulmányozását, ezért 1925-ben létrehozta a szegedi egyetemi tanárok részvételével az Alföldkutató Bizottságot, melynek később ügyvezető alelnöke is volt. Ezzel megindította az ország tudományos tájfeldolgozását. Tagjai különböző folyóiratokban (Föld és Ember, Népünk és nyelvünk) publikálták tudományos eredményeiket. Kiváló tanítványait, Eperjessy Kálmánt és Nagy Júliát Bécsbe küldte régi térképeinket kutatni és segítségükkel megszerezte intézete számára a Josephinische Aufnahme másolatait. Megszervezte a Meteorológiai Obszervatóriumot, s földrengésjelző-műszert vásárolt intézetének. Kartográfiai munkásságának fontos része volt az Osztrák-Magyar Monarchia néprajzi térképének elkészítése. Az évi népszámlálás adatait új térképészeti módszerekkel mutatta be a magyarságnak és más népeknek az évi határok közötti elterjedést. Az 1930-ban megjelent Dunántúl és Kisalföld című kétkötetes munkájával kivívta a szakmai körök elismerését. (4., 5. kép) Foglalkozott tájkutatással, népesség-és településföldrajzzal, falu-és tanyakutatással, amelyből több könyv is készült, több térkép, atlasz szerkesztése is fűződik a nevéhez. Szerteágazó tevékenységét mutatja, hogy több tudományos társaságnak is tagja volt (földrajzi, meteorológiai, néprajzi, mezőgazdasági, társadalomtudományi) és több társaságnál tudományos tisztséget is betöltött. Tudományos és kormányzati körök egyaránt nagyra értékelték tevékenységét. 10 évig foglalkozott a modern földrajz tudományos filozófiai problémáival. Kogutowicz K. volt az, aki elsőként bevezette a magyar nyelvű atlaszokat az iskolákba (elemi-és középiskolákba) Kogutowicz Károly új térképeivel tovább öregbítette különösen a közoktatásban a Kogutowicz-féle térkép márkanevet, mely a jó térképet jelentette. Első munkája: Magyarország hegy-és vízrajzi térképe: a szintvonalas, magassági színezésű térkép 50,0,100,200,500,1000,1600,2300 méteres adataival korszer feldolgozást tett lehetővé. (6. kép) Térképészeti újítások: Jelmódszer: Kogutowicz Manó Földrajzi iskolai atlaszában, melyet fia 1913-ban dolgozott át, már szalagjeleket is találunk a tengeri forgalom mennyiségének szemléltetésére. Kogutowicz K. Iskolai atlasza II., amely 1929-ben jelent meg, már km-ben adja meg a hajóutak hosszát, nem napban. A bányászat és a nehézipar bemutatása pontra vonatkozó jelek segítségével történik A különböző jeleket több kategóriába osztja a kibányászott mennyiség alapján. A mértékegységeket azonban nem használja következetesen, mert váltakozva tonnában és mázsában adja meg a kibányászott mennyiséget. A sóbányászat által kitermelt sómennyiséget váltópénz-módszerrel, a

7 hajóforgalom mennyiségét pedig szalagjelekkel ábrázolja. Vonalas jelekkel jelzi a vitorlások útvonalait, a tengeri kábeleket és a légi forgalom útvonalait. Jelekkel ábrázolja a világkereskedelem főbb cikkeit. A szalagjelet Károly az 1941-ben megjelenő Iskolai atlaszában is alkalmazta a tengeri forgalom bemutatására használja ezt a módszert. Kék színnel a gőzhajóforgalmat jelöli, ahol a vonal vastagsága arányos a forgalommal, piros vonallal jelöli a vitorlások útvonalait. Pontokra vonatkozó jeleket is találunk ebben az atlaszba, melyek Mo. ipari gócpontjait mutatják be. A már ismert módszereket alkalmazták az 1950-ben megjelent Földrjazi Térképfüzetben. Felületi módszer: Először Kogutowicz Manó 1890-es Földrajzi iskolai atlaszában található, melyet fia egészít ki, újítja meg. Károly 1929-es atlaszában találkozunk először időzóna térképpel, de még ő sem az elterjedt kék szín váltakozásával jelöli a zónákat, hanem több színt is használ. Ugyanebben az atlaszban találkozunk egy érdekes témával, ami a jellemző közlekedési eszközöket mutatja be. Az egész Földet ábrázoló térképen felületi jelekkel szemléltei az egyes területek jellemző közlekedési eszközeit, ahol a szamár és a bivaly is sokszor szerepel az autó mellett. Pontmódszer: Első alkalmazásával az iskolai földrajzi atlaszban találkozunk, amelyet ben adtak ki. Ő a népsűrűséget pontszórás térképpel mutatja be, de a nagyon sűrűn lakott területeken összevonja a pontokat egy négyzetbe. Pontmódszert alkalmazott a mo.-i mezőgazd.-i termények bemutatására is. A pontok méretének megválasztása viszont nem sikerült túl jól, mivel több térképen is a sűrűbb részeken összefolynak a pontok, így a megszámlálhatóság követelménye nem teljesül. A következő alkalmazását a módszernek az 1931-ben megjelent Népiskolai atlaszban találjuk, melyet Cholnoky Jenő és társai szerkesztettek. Ők Mo. gazd.-i térképein és a Föld termőterületeinek bemutatására alkalmazzák ezt a módszert. Kogutowicz K. Iskolai atlasza, mely 1941-ben jelent meg Mo. egyes mezőgazd.-i növényeinek termésmennyiségéit mutatja be pontszórás térképen, ugyanazzal a problémával. Ezt követően pontszórás térképpel nem lehet találkozni iskolai földrajzi atlaszban. Diagrammódszer: Az első diagramokat iskolai földrajzi atlaszban találjuk, méghozzá Kogutowicz Manó földrajzi iskolai atlaszában, melyet fia dolgozott át. Ezek oszlop-és kördiagramok, de még nincsenek térképre helyezve, csak a térképek mellett szerepelnek kiegészítő információként. Kogutowicz K ben és 1922-ben is helyezett diagramokat az atlaszaiba. Az atlaszok belső hátlapjain kör-, szalag-és oszlopdiagramokat találunk, melyek népességi és foglalkozási adatokat ábrázolnak. Az első térképre helyezett diagramokkal csak 1971-ben találkozunk, ami a külkereskedelmet szemlélteti. (7., 8. kép)

8 Kogutowicz Károly munkái: 1912: Máramaros vm.. iskolai térképe Bökényi Dániellel 1912: Atlasz a magyar történelem tanításához, Bp. 1913: Atlasz a magyar történelem tanításához, Bp., Kiadó: A Magyar Földrajzi Intézet 1913: Budapest kis közlekedési térképe a legújabb villamos jelzésekkel, Bp. 1913: Magyarország hegy-és vízrajzi térképe, Bp. 1913: Kereskedelmi iskolai atlasz Márton Bélával, Bp. 1913: Torontál vm. Isk. és közigazgatási fali térképe Grézló Jánossal 1: : Baranya vm. Térkép 1: : Magyarország térkép 1: : Magas Tátra térkép Vigyázó Jánossal, 1: : Népiskolai atlasz a 3. o. sz. Tervezte: Bátky Zsigmonddal és Littke Auréllal, Bp. (9. kép) 1914: Budapest 22 új választókerületének térképe Szundy Károllyal, Bp. 1917: Magyarország közigazgatási térképe 1917: Politiceska karta na Ungaria 1918: Ethnographical Map of Hungary M. Móriczal, 1: (10. kép) 1919: Magyarország közigazgatási térképe az új határ föltüntetésével, 1: : Magyarország térképe, 1: , Bp. 1919: Magyrország választókerületeinek térképe a megszált területek föltüntetésével, Bp. 1919: Mo. térképe. A magyar szent korona országai és az entente megállapította ideigl. Határvonal 1920: A magyar szent korona országainak politikai térképe, 1: : Magyarország néprajzi térképe. Az évi népszámlálás alapján. Nemzetiségi többségek, kisebbségek, népsűrűség. Móricz Miklós tervezte népsűrűségi térkép alapján, 1: : A Pesti Hírlap térképalbuma. A Párizsban megcsonkított kis Mo. és az új Európa Jákó Jánossal (Magyarázó statisztikai adatokkal), Bp. 1920: A szétdarabolt Mo. Az entente békeföltételei alapján tervezte, Bp. 1920: Földrajzi isk. atlasz, Bp. (11. kép) 1921: Térképfüzet a népiskolák IV., V., VI. o. számára, Bp. 1921: Kogutowicz zsebatlasza 1922-es évre, Bp., Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya (12. kép) 1922: Földrajzi isk. atlasza (középfokú isk. számára), Bp.,Szerkesztette: Gergely Endrével és Hézser Auréllal 1922: Kogutowicz zsebatlasza 1922-es évre, Bp., Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya

9 1923: Kogutowicz zsebatlasza 1924-es évre, Bp., Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya (12. kép) 1923: Térképfüzet, Budapest székesfővárosi elemi isk. 4. o. számára, Bp. 1923: Kogutowicz K. Népiskolai atlasz, Bp., Kiadó: Magyar Földrajzi Intézet (13, 14, 15. kép) 1924: Térképfüzet, Budapest székesfővárosi elemi isk. 5. és 6. o. számára 1924: Atlasz a magyar történelem tanításához, Bp., Kiadó: Magyar Földrajzi Intézet 1925: Népiskolai atlasz Márton Bélával, Bp. 1925: Térképfüzet, Budapest székesfővárosi elemi isk. 5. és 6. o. számára, Bp. 1925: Kogutowicz zsebatlasza 1926-os évre, Bp., Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya (12. kép) 1927: Magyarország néprajzi térképe, Bp. (16. kép) 1927: Kogutowicz Károly isk. atlasza II. A középiskola felsőo., tanítóképzők és kereskedelmi isk. számára. Szerkesztette Gergely Endrével és Hézser Auréllal, Bp. 1929: Térkép Szfővel elemi isk. 3. o. számára Bardócz Pállal és Erődi Kálmánnal, Bp. 1929: Dunántúl és Kis-Alföld írásban és képben I-II., Szeged : Dr. Kogutowicz Károly iskolai atlasza, Bp., Kiadó: Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet 1930: Dr. Kogutowicz Károly polgári iskolai atlasza, Bp., Kiadó: Magyar Királyi Honvéd T. Intézet 1931: Alföld problémái, Szeged 1932: Klebelsberg emlékezete, Szeged 1933: A szántóföld okszerű művelése, Szeged 1938: Mo. és Európa országainak térképe a népiskola 4. o. számára, Kiadó: Falu M. Gazda és Földművelésszöv. Kiadványa 1939: Világrészek térképe a népiskolák 5., 6., 7., 8. o. számára 1939: Kogutowicz Károly Polgári isk. atlasza, Bp. (17. kép) 1940: Világrészek térképe a népiskolák 5., 6. o. számára 1940: Kogutowicz Károly Polgári isk. atlasza, Bp. (18. kép) 1941: Bevezetés a földrajztudományba, Bp. 1942: dr. Kogutowicz Károly Polgári isk. atlasza, Bp. (19. kép) 1942: Mo. közigazgatási térképe, Bp. (20. kép) 1943: Környezetmegfigyelés, Szeged : A Kor tudományos folyóirat fel. szerk.-je : a Föld és Ember szerk.-je 1910: Kogutowicz Károly-féle éggömb. Átmérője: 25,5 cm. (21. kép) 1931 után: Kogutowicz Károly-féle földgömb. Átmérője: 32 cm. (22. kép)

10 Ábrák, fotók, képek: (1. kép:kogutowicz Károly) (2. kép: Kogutowicz Manó) (3. kép: Föld és Ember) (4. kép: Dunántúl és Kisalföld) (5. kép: Dunántúl és Kisalföld)

11 1923-as atlaszból) (6. kép : Ma gya rors zág heg y-és vízr ajzi térk épe (7. kép: Diagramok ábrázolása)

12 (8. kép: Diagramok ábrázolása) (9. kép: Népiskolai Atlasz) (10. kép: Magyaror szág néprajzi térképe)

13 (11. kép: Földrajzi Isk. Atlasz) (12. kép: Kogutowicz zsebatlaszai)

14 (13. kép: Előlap) (14. kép: A belső borító) (15. kép: Az atlasz hátoldal a)

15 (16. kép: Magyarország Néprajzi térképe) (17. kép: Mag yaro rszá g hegy -és vízr ajzi képe )

16 (18. kép: Magyarország politikai térképe) (19. kép: Magy arors zág népra jzi térké pe) (20. kép: Magyarország közigazgatási térképe)

17 (21. kép: Kogutowicz-féle éggömb) (22. kép: Kogutowicz-féle földgömb) A magyar térképészet nagy alakjai (A festmények az ELTE Térképtudományi Tanszék titkárságának falán láthatók) Honterus János Zsámboki János Hevenesi Gábor Bél Mátyás ( ) ( ) ( ) ( )

18 Korabinszky János Vay Miklós Görög Demeter Budai Ézsaiás ( ) ( ) ( ) ( ) Lipszky János Schedius Lajos Karacs Ferenc Lakos János ( ) ( ) ( ) ( ) Kőszeghy Mártony Károly Vörös László Tóth Ágoston Gönczy Pál ( ) ( ) ( ) ( ) Kogutowicz Manó Cholnoky Jenő Teleki Pál Irmédi-Molnár László

19 ( ) ( ) ( ) ( ) Turner István Takács József Bakonyi Kálmán ( ) ( ) ( ) Felhasznált irodalom Jeremy Black: Térképek világtörténete, Kossuth Kiadó, 2005 Jeremy Harwood: 100 térkép, amely megváltoztatta a világot, Kossuth Kiadó, 2008 Kisari Balla György: Kogutowicz Manó térképei, 1995 Magyar Katolikus Lexikon Magyar Életrajzi Lexikon Kogutowicz Károly: Bevezetés a földrajztudományba