SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA

Átírás

1 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI JELENTÉS A KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPSZAKON VÉGZETTEK KÖRÉBEN KÉSZÍTETT FELMÉRÉSRŐL

2 I. Bevezetés 2005-ben indítottuk el a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzést (BA) (KLM) főiskolánkon, amely az eredetileg prognosztizáltnál jóval nagyobb számú érdeklődőt vonzott ig megközelítőleg 130 fő szerzett a szakon oklevelet, és sokan vannak olyanok, akiktől ugyan a képzési időn túl, de még várható a végzettség megszerzése. A képzést választók egy része a tanári mesterképzés elvégzésének tervével kezdte el a KLM tanulmányokat, sokan a plébániai hitoktatásba kívántak bekapcsolódni vagy lelkipásztori kisegítői feladatokat ellátni a közösségükben, de tudjuk, hogy többen csak a teológia iránti érdeklődésből, hitük elmélyítése céljából jelentkeztek. A kérdőívvel szerettünk volna teljesebb képet kapni arról, hogy mi volt a hallgatók tényleges motivációja a képzés választásakor, mennyire váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket, illetve hogyan tudják hasznosítani az itt szerzett ismereteket. A tanárképzés struktúrájának 2014-től felmenőrendszerben történő átalakítása miatt az alapképzés célját, tartalmát újra kell gondolnunk. Reméljük, hogy a képzésről adott visszajelzések sokat segítenek ebben a folyamatban. II. Alapvető adatok a lekérdezésről A kérdőíves lekérdezés célja: A kérdőívvel alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek milyen céllal jelentkeztek a képzésre, mennyire váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket, mennyire találták alkalmasak a képzés időbeosztását. Lekérdezés ideje: Lekérdezés módja: on-line kérdőív, -en megküldve Megkeresett célcsoport: ig a KLM alapszakon diplomát szerzett hallgatók. (Az első évfolyam 2005-ben kezdte meg a három éves képzésen tanulmányait.) Az oklevelet szerzett hallgatók számát érdemes összevetni még két hallgatói csoporttal is: azokkal, akik a főiskolai tanulmányaikat már tulajdonképpen befejezték, záróvizsgát is tettek, de oklevelük nyelvvizsga hiánya miatt nem adható ki, illetve azokkal, akik abszolváltak, de záróvizsgát nem tettek, vagyis még meg van a lehetősége annak, hogy sikeres záróvizsgát követően oklevelet szereznek abszolvált ZV-t tett, de nyelvvizsga hiányában nem kapott oklevelet diplomát szerzett 0 nappali esti összes Kitöltési arány: A kérdőívet 133 főnek küldtük meg, 55 fő töltötte ki. A kitöltési arány 41%-os, nappali tagozaton 45%, esti tagozaton 34%. 2

3 A kitöltési arány összességében is, de a két tagozatot (nappali-esti) külön tekintve is, reprezentatív nappali esti részben nappali, részben esti 3 1 nem válaszolt (A kiértékelés során a továbbiakban a részben nappali, részben esti tagozaton végzett hallgatókat, valamint azt a hallgatót, aki erre a kérdésre nem válaszolt, az esti tagozatos hallgatói csoportnál vesszük számításba.) Még néhány jellemző a kitöltőkről: Évfolyamok: Megkérdeztük azt is, hogy a kitöltő mikor kezdte képzését. A beérkezett válaszokból látszik, hogy valamennyi évfolyamból van válaszadó, ráadásul minden évfolyamból nappali és esti tagozatos hallgató is kitöltötte a kérdőívet. Így elmondhatjuk, hogy a beérkezett válaszok valóban átfogó képet adnak a képzésről Mikor kezdte KLM képzését? esti nappali Nők aránya: A KLM szakon oklevelet szerzett hallgatók 67%-a nő, a kitöltők esetében ez az arány magasabb, 78%. Nappali tagozaton az oklevelet szerzett hallgatók 69%-a nő, kitöltők között ez az arány 77%. Esti tagozaton az oklevelet szerzett hallgatók 65%-a nő, a kitöltők között ez az arány 78%. Szerzetes/civil: A kitöltők közül 55-ből 9 fő volt szerzetes a KLM képzés végzésekor. 3

4 Lakhely: Megye Fő Budapest 26 Baranya 0 Bács-Kiskun 1 Békés 0 Borsod-Abaúj-Zemplén 4 Csongrád 0 Fejér 1 Győr-Moson-Sopron 2 Hajdú-Bihar 0 Heves 0 Jász-Nagykun-Szolnok 0 Komárom-Esztergom 3 Nógrád 0 Pest 10 Somogy 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0 Tolna 1 Vas 1 Veszprém 1 Zala 1 III. Eredmények 1. A képzésre jelentkezés motivációja A kitöltők a jelentkezés motivációjaként négy okot jelölhettek meg. Egy kitöltő több választ is megjelölhetett. (Erre a kérdésre mindössze 2 fő nem válaszolt.) (1) Csak mert érdekelt a teológia (2) Szerettem volna segítséget kapni a (plébánián, más közösségben) már addig is végzett hitoktatáshoz. (3) Azért, hogy bekapcsolódhassak a plébániai hitoktatásba. (4) Azért, hogy továbbléphessek tanári (vagy más) MA képzésre. Azért, hogy továbbléphessek tanári (vagy más) MA képzésre 50% 30% Azért, hogy bekapcsolódhassak a plébániai hitoktatásba Szerettem volna segítséget kapni a (plébánián, más közösségben) már addig is végzett hitoktatáshoz 50% 6% 4% 18% nappalis kitöltők hány %-a estis kitöltők hány %-a Csak mert érdekelt a teológia 59% 75% 0% 50% 100% 150% A teológia iránti érdeklődést mint okot akár önállóan, de legtöbb esetben más motivációval együtt, a résztvevők magas százaléka jelölte meg. A nappali tagozaton azonban csak 32%, míg az esti tagozaton 51% jelölte a képzésre jelentkezés egyedüli okaként. Az esti tagozat esetében ez az arány igazolta előzetes feltevésünket, vagyis azt, 4

5 hogy sokan pusztán a teológiai ismeretek elmélyítése miatt választják a főiskola KLM szakát. A nappali tagozat esetében ez az arány pedig inkább a vártnál magasabbnak mondható. Az MA képzésre való továbblépés mint motiváció esetében ez az arány megfordul: Nappali tagozatos kitöltők 50%-a, esti tagozatos kitöltők 30%-a jött azzal az elképzeléssel a főiskolára, hogy az alapképzés elvégzését követően továbblép valamelyik a KLM-re épülő mesterképzésre. A plébániai hitoktatásba való bekapcsolódás sok hallgató esetében volt igény, de a képzést kevesen választották kizárólag ezzel a motivációval, mindössze az összes válaszadó 9%-a. 2. A jelentkezők legmagasabb iskolai végzettsége Megvizsgáltuk azt is, milyen végzettséggel jelentkeztek a képzésre. (1 fő nem válaszolt erre a kérdésre.) Az alábbi lehetséges válaszokat adtuk meg: érettségi alapképzésben (BA) szerzett oklevél egyetemi, főiskolai vagy MA oklevél szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél Olyan jelentkezőnk nem volt, aki csak BA oklevéllel rendelkezett volna, de olyan se, akinek legmagasabb iskolai végzettsége már felsőfokú tanulmányokra épített szakirányú végzettség lett volna. A legtöbben, azaz a válaszadók 51%-a egyetemi, főiskolai vagy MA oklevélre építette a KLM képzést, 47%-ának a legmagasabb iskolai végzettsége érettségi volt nappali esti egyetemi, főiskolai vagy MA oklevél érettségi Előzetes feltevésünket igazolta az is, hogy a kitöltői körből a kizárólag érettségivel rendelkezők aránya nappali és esti tagozaton 72%-30%, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 27%-64%. 3. Képzés alatti leterheltség Megpróbáltuk fölmérni azt is, hogy a tanulmányok ideje alatt milyen egyéb elfoglaltsága volt a hallgatóknak, munkahelyi vagy családi feladat. Az alábbi válaszokat adhatták meg a kitöltők úgy, hogy egyszerre több választ is megjelölhettek: Dolgoztam Gyerekkel voltam otthon A képzés ideje egy részében dolgoztam A képzés ideje egy részében gyerekkel voltam otthon Szerzetesi képzésben voltam Erre a kérdésre 11 fő nem válaszolt, ebből nappali tagozatos válaszadók közül 9fő!, ami ennek a válaszadói csoportnak a 41%-át jelenti. Az esti tagozaton a válaszadás ugyanakkor magas, így ebben a csoportban valósabb képet kaphatunk a hallgatók képzés alatti leterheltségéről. Valójában ez az a hallgatói kör, amelynek időben nagy 5

6 áldozatot jelent a képzés végzése, mert szinte mindenki család és/vagy munka mellett jár a főiskolára. Számunkra fontos, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogy általában milyen életkörülmények között vállalják a tanulmányokat, hogy a lehetőségekhez mérten a képzés szervezésekor igazodni tudjunk ezekhez a körülményekhez. Esti tagozaton tanult Dolgoztam Gyerekkel voltam otthon A képzés ideje egy részében dolgoztam A képzés ideje egy részében gyerekkel voltam otthon Szerzetesi képzésben voltam Esti tagozaton a hallgatók jelentős része munka mellett végezte képzését (42%), illetve néhányan gyerekkel voltak otthon (9%). (A munka mellett mindössze egy fő jelölte azt is, hogy részben gyerekkel volt otthon, vagyis a többes leterheltség (munka-gyerek, tanulás) nem jellemző.) A szerzetesi képzésben részt vevők száma is magas az esti tagozaton (24%). A jövőben nem kell számolnunk szerzetes hallgatókkal a KLM képzésen, amelynek két fő oka van: A férfi szerzetesek képzésével szembeni főiskolai elvárások 2009 óta változtak: a teológiát végzett vagy már másoddiplomásként azt végző hallgatóknak nem kell KLM végzettséget is szerezniük ahhoz, hogy MA tanárképzésre továbblépjenek, hanem rövidebb képzési idejű, kiegészítő képzésben vehetnek részt. A női szerzetes-jelöltek azonban, akiket rendjük elsősorban hittanári pályára szeretne fölkészíteni, továbbra is a KLM képzést választották, mert nem minden esetben elvárás velük szemben a teológia elvégzése is. Esetükben a jövőben az osztatlan tanárképzés lesz az út, ezért a KLM képzésben várhatóan szerzetesek nem, vagy elenyésző számban fognak megjelenni. Nappali tagozaton az arányok bemutatása nem mutatna valós képet a hiányos válaszadás miatt, de azért érdemes néhány talán kevésbé várt adatot megmutatni: A kitöltők közül a nappali tagozatos hallgatók 23%-a dolgozott a képzés ideje alatt és közülük nagyjából ugyanolyan arányban vannak azok, akik csak érettségivel, és olyanok, akik már felsőfokú oklevéllel kezdték meg képzésüket. Emellett még a válaszadók 18%-a részben dolgozott a képzés alatt, ők legnagyobb részt mind érettségivel rendelkező hallgatók voltak. Esetükben, bár nem tudjuk, de feltételezhetjük, hogy ez a munka időszakos, a tanulás melletti megélhetést segítő diákmunka volt. Ez a szám magasabb válaszadási hajlandóság mellett csak magasabb lehetne. A gyereknevelés, mint a munka melletti plusz feladat nappali tagozaton nem, vagy egészen elenyésző számban jelentkezik. 4. Hol élt a képzés végzésekor? Részben szintén a leterheltséget mérjük azzal is, amikor megnézzük, hogy a válaszadók hol éltek akkor, amikor a képzést végezték. Fontos adat lehet ez akkor, amikor a képzés időbeosztásáról mondanak véleményt. Erre a kérdésre valamennyi kitöltőtől kaptunk választ. 6

7 52% esti nappali 55% 45% 3% 13% 32% Budapesten Vidéken Budapesten kollégiumban Mind a nappali, mind az esti tagozatos válaszadó hallgatók több mint fele Budapesten élt a képzés végzésekor, a nappali tagozatos hallgatók jelentős arányban budapesti kollégiumban laktak. A vidékről bejáró hallgatók nagyobb arányban az esti tagozatos hallgatók között voltak. 5. Túlfutás vizsgálata: hányan szereztek képzési időn belül oklevelet (1) Túlfutás vizsgálata a megkérdezettek körében Megkérdeztük, hogy melyik évben kezdték a képzésüket, s azt is, hogy az oklevelüket melyik évben kapták kézhez. Ebből látható, hogy milyen arányban tudták a hallgatók a nappali és az esti tagozaton probléma nélkül, azaz képzési időn belül befejezni tanulmányaikat. 3 év csúszással szereztek oklevelet 9% 2 év csúszással szereztek oklevelet 2% 1 év csúszással szereztek oklevelet 35% képzési időn belül szereztek oklevelet 53% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% A válaszadók közel fele nem kapta kézhez 3 év befejeztével az oklevelét. Ennek több oka is lehet és erre a felmérés nem tért ki. Az oklevél képzési időn túli átvételének okai lehetnek: 1. Vizsgáit nem tudta befejezni. 2. Abszolvált, s csak a diploma megírása és védése, valamint a záróvizsga nem fért bele a képzési időbe. 3. Mindennel végzett, csak a nyelvvizsga hiánya miatt csúszott éveket az oklevél kézhezvétele. Megnéztük azt is, hogy a nappali tagozatos és az esti tagozatos válaszadó hallgatók hány százaléka csúszott el tanulmányaival. Érdekes, hogy a csúszás közel azonos arányban érinti a nappali és esti tagozatos hallgatókat. Figyelemreméltó az is, hogy esti tagozaton a válaszadók magasabb arányban voltak olyanok, akik képzési időn belül tudtak oklevelet szerezni. 7

8 3 év csúszással szereztek oklevelet 2 év csúszással szereztek oklevelet 1 év csúszással szereztek oklevelet Esti Nappali képzési időn belül szereztek oklevelet 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% (2) Túlfutás vizsgálata valamennyi a KLM képzésen tanulmányokat kezdő hallgató körében Az előző pontban csak arról kaphattunk képet, hogy a válaszadók milyen ütemben tudták elvégezni a képzést. Ennek kiegészítéseként a tanulmányi rendszerből vett adatokból két további dolgot vizsgáltuk meg: 1. Hányan kezdtek tanulmányokat a KLM szakon és hány százalékuk fejezte be a képzést? 2. Az összes diplomát szerzett hallgató körében hány százalék tudta képzési időn belül befejezni tanulmányait, illetve ki az, aki a 3. év végéig csak a záróvizsgáig vagy csak az abszolutóriumig jutott el? 1. Képzést elkezdők képzést elvégzők (2015. májusi adat szerint): Nappali tagozaton összesen 144 főt, esti tagozaton összesen 350 főt regisztráltunk eddig a KLM képzésen. (Nem vizsgálva a jelenleg képzésüket folytatókat.). Nappali - Esti összesen diplomát szerzett abszolvált záróvizsgázott, de nincs nyelvvizsgája nem fejezte be Nappali Esti 8

9 Mindkét tagozaton magas azoknak az aránya, akik abszolutóriumig se jutottak el, a képzést abbahagyták. Nappali tagozaton a képzésre regisztráltak 48%-a, esti tagozaton 55%-a hagyta abba tanulmányait, összesen: 53%. Abszolutóriumig eljutott a nappali tagozaton 8%, az esti tagozaton 9%, összesen 9,1%. Záróvizsgázott, de nyelvvizsga hiányban oklevelét nem vehette kézhez nappali tagozaton 5%, esti tagozaton 8%, összesen 7%. A regisztrált KLM-es hallgatók közül nappali tagozaton 39%, esti tagozaton 28%, összesen 31% diplomázott, vagyis kevesebb mint a képzést elkezdők 1/3-a. 2. KLM szakon diplomázott hallgatók tanulmányi ideje A képzésen oklevelet szerzettek körében megvizsgáltuk, hogy a KLM szak hivatalos képzési idején belül (6 félév) ki meddig jutott tanulmányaival. Vagyis azt néztük meg, hogy 3 év elteltével hányan szereztek oklevelet, hányan jutottak el a záróvizsgáig, (csak a nyelvvizsga megszerzése tolódott ki), hányan jutottak el az abszolutóriumig, hányan voltak olyanok, akiknek tanulmányai kitolódtak, vagyis több mint 3 évig volt a képzésen hallgatói jogviszonyuk. (Az utolsó csoporton belül nem vizsgáltuk, hogy hány félévvel később fejezték be tanulmányaikat, illetve, hogy az abszolutórium, a záróvizsga és a nyelvvizsga megszerzésének a dátuma különbözött-e.) 60% 50% 40% 30% 20% 10% nappali esti 0% Oklevelet szerzett Záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányzott Abszolvált Hallgatói jogviszonya 3 éven túl szűnt meg (A válaszadók körében hasonló arányban vannak azok, akik képzési időn belül oklevelet szerzetek, vagyis az összes KLM szakon diplomázott hallgatót jól reprezentálják.) A nyelvvizsga hiánya azért jelentett nagyobb problémát a nappali tagozatosok körében, mert esti tagozaton sok olyan hallgató volt, akik ugyan nyelvvizsgával nem rendelkeztek, de a 40. életévük betöltése miatt mentesültek e kötelezettség alól. Az összes esti tagozatos diplomát szerzett 35%-a (!) kaphatott így, nyelvvizsga hiányában oklevelet, míg a nappali tagozatosok körében egy ilyen mentesség sem volt. Végül egy összesített táblán mutatjuk meg, hogy a KLM szakon már diplomát szerzett hallgatók meddig jutottak el tanulmányaikkal a 3. év végéig. 9

10 KLM szakon diplomázott hallgatók: Meddig jutottak a 3. év végig tanulmányaikkal? Oklevelet szerzett Záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányzott Abszolvált Hallgatói jogviszonya 3 éven túl szűnt meg, vagyis biztosan több mint 3 év alatt jutott el az abszolutóriumig. 6. A képzés időbeosztásával való elégedettség Megkérdeztük, hogy mennyire voltak elégedettek a képzés időbeosztásával. Négy válasz közül választhattak: Teljesen elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Teljesen elégedetlen A válaszadási hajlandóság erre a kérdésre is megfelelő volt, mindössze 1 fő nem válaszolt, így bátran támaszkodhatunk a véleményekre. Akik nem a teljesen elégedett választ adták, azoktól megkérdeztük azt is, véleményük szerint mi okozta a nehézséget és milyen időbeosztás szerint végezték volna szívesebben a képzést. A képzés időbeosztásával való elégedettség esetében nem hasonlítjuk össze a nappali és estis tagozatos hallgatók véleményét, hanem külön-külön értékeljük, mert a két tagozaton teljesen mások az elvárások és a nehézségek. (1) Nappali tagozat nappali 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 45% 45% 10% Teljesen elégedett Inkább elégedett Inkább elégedetlen Teljesen elégedetlen választ nem adtak. Nappali tagozatos válaszadók közül azonos arányban voltak azok, akik a képzés időbeosztásával teljesen elégedettek és akik csak inkább elégedettek voltak. Inkább elégedetlen mindössze 2 fő volt, ami a nappalis válaszadók körülbelül 10%-a. Akik teljesen elégedettek voltak a képzés időbeosztásával, valamennyien Budapesten éltek, vagy Budapesten kollégiumban laktak. Azoknak is a nagyobb része, akik csak inkább elégedettek voltak az időbeosztással budapesti vagy budapesti kollégiumban lakó volt, de ebbe a csoportba tartozott néhány (14%) vidéki is. 10

11 A Budapestről bejáró hallgatók akik indokolták elégedetlenségüket az alábbi nehézségeket látták (Együtt értékelve az inkább elégedett és inkább elégedetlen véleményeket. Utóbbi összesen 2 fő, közülük egy speciális helyzetben (átjelentkező) került a főiskolára, így a nehézségei nem mondhatóak átlagosnak): - túl sok szakirodalom egy szemeszterben, - dupla órák nehézsége, ez délután különösen nehéz - jó lenne több szabadság az órák felvételében, párhuzamos képzéssel való egyeztetés nehézsége - túlzsúfolt a képzés, van néhány értelmetlen tárgy - jó lenne bizonyos ismereteket gyakorlati órák formájában koncentráltabban tanulni A vidékről bejáró hallgatók, akik nem voltak teljesen elégedettek a képzés időbeosztásával sok esetben a budapesti hallgatók véleményével azonosan az alábbi nehézségeket látták: - túl sok tárgy, kevés idő az anyag minőségi feldolgozására - jobb lenne tömbösítve, (ne egy nap egy-egy óráért kelljen bemenni), így a felszabaduló napokon jutna idő otthoni tanulásra, könyvtárazásra - hétvégi, délutáni elfoglaltság nehéz (2) Esti tagozat 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% esti 0% Teljesen elégedett Inkább elégedett Az esti tagozatos hallgatók nagyobb része teljesen elégedett volt a képzés időbeosztásával (70%). Kisebb arányban (27%) jeleztek csak kis elégedetlenséget, vagyis az inkább elégedett választ adták. Érdekes, hogy akik valamiben nehézséget láttak, azok legnagyobb részben vidéki hallgatók, sőt az is elmondható, hogy az összes esti tagozatos, vidéki válaszadó fele. A legtöbbjük szövegesen is indokolta, hogy mi okozta számára a nehézséget, s hogyan lett volna jobb a beosztás: - kevés volt az idő a fontos dolgok elmélyítésére - magas óraszám, sok tárgy - ha péntekenként is lett volna előadás, nem kellett volna annyit utazni - vidékről nehéz volt 1 nap miatt többször hetente is feljárkálni, 1,5 napba sűrítve bizonyos szempontok miatt könnyebb lett volna - gyakorlati foglalkozásokat munka mellett nehéz teljesíteni, jobb lett volna tömbösítve - jobb lenne tömbösítve, (ne egy nap egy-egy óráért kelljen bemenni), így a felszabaduló napokon jutna idő otthoni tanulásra, könyvtárazásra - amíg nem délben volt a mise túl hosszú volt a szünet - pénteki napon nem tudtam volna járni 11

12 Összességében elmondható, hogy kevesen fogalmaztak meg kifogást, de ők leginkább a képzés túlzsúfoltságára hivatkoztak, illetve többen nyilvánították ki, hogy a tömbösítés, a pénteki tanítás segített volna. 7. Oktatók Megkérdeztük, hogy melyik tanárukra emlékeznek vissza legszívesebben a KLM képzésről. A kérdőív valójában a képzés tartalmát, az oktatói munka minőségét átfogóan nem vizsgálta, ennek a kérdésnek se volt célja az oktatói munka minőségének mérése. A beérkezett válaszokból csak egyfajta hangulatjelentést kapunk, azt látjuk, hogy a hallgatók talán már több év távlatából visszaemlékezve milyen emlékeket idéznek föl először, mely oktatók hagyták a legmélyebb nyomot bennük. Fontosnak tartottuk, hogy legyen egy ilyen, inkább személyesnek mondható kérdés is a kérdőíven, amelyből a puszta statisztikai adatokon túl valami többletet nyerünk: a válaszok a képzés hangulatába, spiritualitásába is engednek minket betekinteni, ami éppúgy fontos számunkra, mint a képzés mérhető hatékonysága. A hallgatók szerettek erre a kérdésre válaszolni, szinte valamennyi kitöltő leírta kedvenc oktatója vagy oktatói nevét. Összességében elmondható, hogy nagyon sok talán valamennyi név előkerült, ami azt mutatja, hogy bár sok oktató cserélődött ki az évek alatt, a hallgatók szerették tanáraikat és minden tanárra van, aki szívesen emlékszik vissza. Ez pedig indirekt módon jelzés arról, hogy a képzés szakmai és emberi színvonala megőrződött az évek alatt. Legtöbbet említett oktatók (említés gyakorisága szerint osztályozva): Jelenits István Papp Miklós Tóth Beáta Fogassy Judit Deák Hedvig Lukács László Baán István Bakos Gergely Kézdy Anikó Orosz Lóránt Pákozdi István Szlanka Erzsébet Tőzsér Endre Várnai Jakab Valamennyi említett oktató neve: Áment Lukács Kézdy Anikó Baán István Kővári Magdolna Bajnóczi Szilvia Lőw Márta Sára Lukács Gillike Bakos Gergely Lukács László Berán Ferenc Orosz Lóránt Bernáth Mária Papp Miklós Csáki Tibor Patsch Ferenc Deák Hedvig Pákozdi István Egri László Pálvölgyi Ferenc Fogassy Judit Pehm Gilbert Horváth-Szabó Perendy László Katalin Révay Edit Jelenits István Somogyiné Petik Kék Emerencia Krisztina 12 Sulyok Elemér Szatmári Györgyi Székely János Szlanka Erzsébet Thorday Attila Tomka Ferenc Tóth Beáta Tőzsér Endre Tringer László Tuba Iván Varga Kapisztrán Várnai Jakab Versegi Beáta-Mária Vizvárdy Rita Xeravits Géza

13 8. A szerzett tudás hasznosítása (3) Munkában Megkérdeztük, hogy mennyire tudják hasznosítani a mindennapi munkájukban a Sapientián szerzett tudásukat. Arra kerestük a választ, hogy a hallgatók saját megítélésük szerint a mindennapi munkájuk végzése során hasznosnak ítélik-e a KLM képzésen szerzett akár elméleti, akár gyakorlati ismereteket. Nem kellett nyilatkozni arról, hogy a szakmában elhelyezkedve vagy esetleg teljesen más területen foglalkoztatva érzik-e úgy, hogy ez a tudás a munkában többletértéket jelent. (Későbbi kérdések foglalkoznak azzal, hogy a szakképzettségnek megfelelően el tudtak-e helyezkedni.) A válaszadók a szerzett tudás hasznosítását 1-5-ig tartó skálán tudták értékelni, ahol az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem, az 5-ös, hogy teljes mértékben. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% Nappali Esti 5% 0% 1 egyáltalán nem használja teljes mértékben használja A nappalin és az estin végzett hallgatók esetében hasonló görbét mutat a tudás hasznosításának mértéke. Esti tagozatos válaszadók esetében kicsit egyenletesebb az eloszlás, nagyobb arányban vannak olyanok, akik egyáltalán nem, vagy kevéssé tudják a mindennapokban, a munkában hasznosítani a szerzett tudást, illetve jóval kisebb az aránya azoknak, akik úgy érzik, hogy teljes mértékben tudják hasznosítani. Ezt az adatot összevetettük azzal is, hogy mi volt eredetileg a hallgatók célja a képzés elvégzésével. Összességében a képzés hasznosságának megítélésében ugyanis nem mindegy, hogy azok, akik nem, vagy kevésbé hasznosítják ezt a tudást a mindennapi munkájukban, egyáltalán szándékukban állt-e alkalmazni, vagy céljuk pusztán a teológiai ismereteik bővítése és elmélyítése volt. 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% Nappali Csak teológia iránti érdeklődés motiválta Teológia iránti érdeklődés is motiválta 0% 1 egyáltalán nem használja teljes mértékben használja

14 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% Esti Csak teológia iránti érdeklődés motiválta Teológia iránti érdeklődés is motiválta 0% 1 egyáltalán nem használja teljes mértékben használja A következő néhány következtetést tudjuk tenni: Az esti tagozatos hallgatók körében a teológia iránti érdeklődés mint egyetlen motiváció magasabb, mint a nappali tagozatos hallgatók körében. Akik szinte nem, vagy alig használják munkájukban az itt megszerzett ismereteket, valójában inkább csak a teológia iránti érdeklődésből érkeztek a képzésre, vagyis elképzelhető, hogy a képzés betöltötte eredeti célját. Azok körében mind nappali, mind esti tagozaton akik teljes mértékben használják a tudást a munkájukban, egész alacsony azok aránya, akik csak a teológia iránti érdeklődésből jöttek, vagyis ez is valószínűsíti, hogy a képzés legtöbb hallgatónál betöltötte eredeti célját. A nappali tagozatos hallgatók körében a 4-es és 5-ös válaszadók aránya a legmagasabb és ez az a csoport, akik a képzés megkezdésekor nagyobb arányban tűzték ki célul a teológia iránti érdeklődés mint motiváció mellett a hitoktatást vagy az MA képzésbe való belépést. (4) Hitbeli fejlődés A KLM képzésen szerzett tudás hasznosítása körében értékeljük azt is, hogy mennyiben segítette a hallgatók hitbeli fejlődését a képzés. (A KLM képzés új szerepének megtalálásában ez különösen fontos információ lehet, hiszen egy szűkebb körtől eltekintve valószínűleg nem a KLM szakképzettség megszerzése lesz a fő üzenete a képzésnek.) Szintén 1-5-ig tartó skálán kellett értékelniük a kitöltőknek, hogy a hitbeli fejlődésükhöz mennyiben járult hozzá a képzés. (1-es jelentette, hogy egyáltalán nem járult hozzá, 5-ös, hogy teljes mértékben hozzájárult.) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 egyáltalán nem járult hozzá teljes mértékben hozzájárult Nappali Esti Együtt (nappali + esti) 14

15 A válaszok nagyon pozitív képet mutatnak a képzésről. A nappali és az esti tagozatos hallgatók körében szinte azonos a görbe. Hasonlóan az oktatókról szóló kérdéshez, ez is mutatja azt, hogy a tárgyi tudás mellett, a legtöbb esetben a képzés spirituális tartalma is elér a hallgatókhoz. 9. A KLM képzésen mit tart a leghasznosabbnak, minek érzi hiányát? A képzés szerepének újragondolása során az erősségek és gyengeségek felmérése fontos feladat, s ebben a folyamatban a nyitott kérdéseknek nagy szerep jut. A válaszok egy része egyértelműen olyan szempontokat tartalmaz, amelyeket az osztatlan hittanár képzés keretében kell hasznosítani, egy része viszont a KLM képzés fejlesztésében lehet segítség. A vezetőség tagjai valamennyi választ megkapták, itt csak a legjellemzőbb véleményeket közöljük összefoglalóan. A nappali tagozatos válaszadók közül 22 kitöltőből 18 fő válaszolt erre a nyitott kérdésre. (81%), esti tagozatos válaszadók közül 33 kitöltőből 26 fő válaszolt erre a nyitott kérdésre. (78%) A nappali és az esti tagozatos hallgatók nagyon hasonlóan látták a képzés erősségeit és gyengeségeit, amelyeket így lehet összefoglalni: A képzésen nagyon jól és mélyen oktatják a teológiai alapokat. Ami lehetne erősebb, az a gyakorlat. Ebbe bele kell érteni a gyakorlati foglalkozásokat, az interaktívabb szemináriumi munkát, a terepintézményben tett látogatásokat, a különböző társadalmi csoportok mélyebb ismeretét és oktatásuk speciális módszertani megalapozását, vagy a közösségi életre nevelést. Vagyis három irányban jelezték, hogy szükséges a fejlesztés: (1) módszertan, (2) a hitoktatás közegének jobb és differenciáltabb ismerete, (3) több lehetőséget adni a gyakorlat végzésére, beleértve ebbe a kommunikáció és a retorikai készség fejlesztését is. 10. Van-e egyéb észrevétele, javaslata a KLM képzéssel kapcsolatban? A nappali tagozatos válaszadók közül 22 kitöltőből 17 fő válaszolt erre a nyitott kérdésre (77%). Esti tagozatos válaszadók közül 33 kitöltőből 14 fő válaszolt erre a nyitott kérdésre. (42%). Nagyon sokszínű válaszok érkeztek mind a nappali, mind az esti tagozatos hallgatóktól, nem is lehet igazán kategorizálni őket. Itt most csak egy-egy megjegyzést, hasznos ötletet közlünk. - A mentorrendszer nagyon jó, ha jól működik. - A tanárképzési struktúra változásával érdemes lenne hangsúlyosabbá tenni a lelkipásztori munkatárs specializáció kompetenciáinak fejlesztését, úgy mint istentiszteletek vezetése és az ezt megalapozó imaélet, prédikáció, lelkigyakorlatok szervezése, felnőtteknek szóló katekézis módszertana, stb. - kisgyermekesek segítése a képzés elvégzésében - tárgyak közti összefüggés jobb megvilágítása - A túl sok beadandó dolgozat az esti tagozaton megterhelő. 15

16 11. A tanulás folytatása mesterképzésen Hittanár-nevelő tanár mesterképzés (MA) Nappali 3 8 A KLM után elvégezte a hittanár-nevelő tanár MA szakot Nem végezte el a 3 Esti 1 8 A KLM után elvégezte a hittanár-nevelő tanár MA szakot Nem végezte el a hittanár MA-t hittanár MA-t Jelenleg végzi 11 Jelenleg végzi 21 Nem tudjuk Az összes válaszadó hallgató 29%-a végezte el a KLM képzés után az MA tanárszakot és ha hozzászámoljuk azt, hogy hány fő végzi jelenleg, akkor a válaszadók 40%-áról mondható el, hogy a KLM képzést követően folytatták a képzést mestertanár szakon. Néhány további adat az egyes csoportokhoz: (1) Akik elvégezték a hittanár-nevelő MA szakot: Számszerűen 16 hallgató végezte el (55-ből), amelyből mindössze 1 fő nem a Sapientián. Vagyis a KLM-es hallgatóink, akik továbblépnek a hittanár mesterképzésbe általában nem keresnek másik intézményt. A hittanár MA-t végzettek közül 4-en a KLM-re épülő más szakot is elvégeztek. (Fele-fele arányban a Sapientián a PT-t, vagy más intézményben KLM-re épülő MA szakot.) (2) Akik jelenleg végzik a hittanár-nevelő MA szakot: Számszerűen 6 hallgató (55-ből), amelyből 1 fő nem a Sapientián végzi. Köztük többen vannak olyanok, akik a 1-2, sőt van, aki 3 évvel később kezdte meg MA képzését. Ebből látszik, hogy fontos a végzett KLM hallgatók megszólítása és tájékoztatása az aktuális lehetőségekről, még akkor is, ha a képzésbe való tényleges visszatérésük csak kis %-ban valósul meg. (3) Akik nem végezték el a hittanár-nevelő MA szakot: Számszerűen 31 hallgató nem végezte el (55-ből), amelyből nappali tagozaton 7, esti tagozaton 3 fő tervezi elvégezni. Nem tanári mesterképzés (PT vagy más intézményben más szak) Nappali Esti 1 5 A KLM után más MA szakot végzett Nem végzett más MA-t A KLM után más MA szakot végzett Nem végzett más MA-t Jelenleg végez más 16 Jelenleg végez más MA-t 26 MA-t Nem tudjuk 16

17 Az összes válaszadó 14%-a végzett KLM-re épülő nem tanári MA szakon, s ha hozzászámoljuk azt, hogy hány fő vesz részt jelenleg ilyen képzésben, akkor a válaszadók 22%-áról mondható el, hogy a KLM képzést követően folytatták tanulmányaikat nem tanári MA-n. Néhány további adat az egyes csoportokhoz: A KLM képzés után MA képzésre lépő hallgatóknak csak egy része, kicsit több mint a fele az, aki Sapientián a pasztorális tanácsadó képzést választotta, mások másik intézményben tanulnak valamilyen a KLM-re épülő MA képzésen. Vagyis azok, akik nem tanári pályára készülnek, nem feltétlenül a Sapientián folytatják tanulmányaikat. Ez adódhat a pasztorális tanácsadó képzés speciális jellegéből is, mert nem biztos, hogy mindenki ezen a területen szeretné tanulmányait folytatni. A hittanár MA-t és a valamely más MA-t végző csoport között van átfedés: a nem tanári MA képzést választók 1/3-a a hittanár-nevelő tanár MA szakon is oklevelet szerezett. 9 fő (55-ből) tervezi, hogy tanulmányait folytatja majd nem tanári MA képzésen. 12. A diploma alkalmazása A lekérdezéssel legfontosabb célunk az volt, hogy fölmérjük, hányan végeznek vagy végeztek hitoktatást, illetve hányan tudják ismereteiket lelkipásztori kisegítőként alkalmazni. (1) Hitoktatás Helye A kitöltők 31%-a (17 fő) végez jelenleg valamilyen formában hitoktatást és 18%-a (10fő) korábban részt vett hitoktatásban, vagyis a válaszadók összesen 27%-a alkalmazta hitoktatóként a diplomáját. Megkérdeztük azt is, hogy hol végeznek vagy végeztek hitoktatást. Alapítványi/magán iskolában hitoktató/hittanár Állami iskolában hitoktató/hittanár Egyházi iskolában hitoktató/hittanár Állami óvodában hitoktató/katekéta Alapítványi/magán óvodában hitoktató/katekéta Egyházi óvodában hitoktató/katekéta Plébánián hitoktató/katekéta jelenleg hitoktat korábban végzett hitoktatói tevékenységet Iskolai keretek között jelenleg többen tanítanak állami fenntartású intézményben hittant, mint egyházi intézményben. Magas azoknak a száma is, akik plébánián végeznek vagy végeztek hitoktatást. A válaszadók közül egyházi fenntartású óvodában, vagy alapítványi/magán köznevelési intézményben senki nem tanított hittant. Végzettség foka A jelenleg hitoktatást végzők 47%-ának (8 főnek), a korábban hitoktatást végzők 40%-ának (4 főnek) van mestertanári végzettsége is. A jelenleg iskolai hitoktatást végzők (15 fő) 40%-a (6 fő) nem rendelkezik MA tanári végzettséggel, illetve 13%-a (2fő) jelenleg végzi az MA képzést. 4-en egyszerre tanítanak egyházi és állami intézményben is. A korábban iskolai hitoktatást végzők (4 fő) 50%-a (2 fő) nem rendelkezik MA tanári végzettséggel.

18 (2) Lelkipásztori munkatárs Lelkipásztori munkatársként dolgozik korábban 7% 9% hitoktat is jelenleg 11% 18% lelkipásztori feladatokat lát el 0% 5% 10% 15% 20% Jelenleg a válaszadók közül 10-en dolgoznak lelkipásztori munkatársként, korábban még 5-en végeztek ilyen szolgálatot. Kevesen vannak azonban olyanok, akik csak lelkipásztori munkatársi feladatot látnak/láttak el, legtöbben valamilyen formában hitoktatóként is dolgoznak. Akik jelenleg is végzik ezt a feladatot és mellette hittant is tanítanak, valamennyien iskolában tanítanak hittant, néhányan plébánián is. 13. Öregdiákoknak szervezett programok Megkérdeztük, hogy szívesen vennének-e részt öregdiákoknak szervezett programon. A válaszadók 72%-a válaszolta, hogy igen, a nappali tagozatos válaszadók 86%-a, az esti tagozatos hallgatók 63%-as. Az összes válaszadó 47%-a, míg az öregdiák programon való részvételre igen -t válaszolók 37%-a budapesti, vagyis az öregdiákoknak szervezett programra nem csak a budapestiek mutatnak hajlandóságot. A program típusára is rákérdeztünk, az alábbi lehetőségek közül választhattak: Szakmai tapasztalatcsere Kötetlen együttlét Spirituális program Egyéb: Szakmai tapasztalatcsere Kötetlen együttlét Spirituális program Egyéb programként néhányan írtak javaslatot, de egyik se olyan, ami az előző kategóriákba ne lenne besorolható, így inkább magyarázó javaslatként tudjuk értékelni, így: csendes szentségimádás a kápolnában, zarándoklat, előadások Melléklet: (1) kérdőív (2) kísérőlevél 18