Ismerd meg - g ondolkodj - c selekedj!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ismerd meg - g ondolkodj - c selekedj!"

Átírás

1 Formáld te is a világot! Ismerd meg - g ondolkodj - c selekedj! vezet.hu Létrejött az Ausztriai Fejlesztési Ügynökség (ADA) és a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának támogatásával

2 1. Bevezetõ A globális nevelés vagy képzés (global education GE), és a régebbi keletû és kissé szûkebb értelmû fejlesztési képzés (development education DE) egyre népszerûbb Európában, hiszen mindennapi életünket egyre inkább befolyásolják a globális történések. A 70-es, 80-as években sokáig azt hallottuk, hogy a globális problémákat meg lehet a határon állítani, azok nem fognak Magyarországra begyûrûzni. Késõbb mindenki számára világossá vált, hogy ez nem lehetséges, a határok megnyíltak és a globalizáció számos pozitívuma mellett ma már mindannyian tapasztalhatjuk annak minden negatívumát is mindennapi életünkben (pl. terrorizmus következményeként az utazások során tapasztalt kellemetlenségek, a migráció következményei, stb.) A kereskedelem, a migráció, a média és az internet, a sport, a szórakozás és az utazási lehetõségek bõvülése közelebb hozzák a nagyvilágot mindennapi életünkhöz; ugyanakkor, amíg a hatalmas fejlõdés megváltoztatta emberek millióinak életét, a világ népességének egyötöde még mindig rendkívüli szegénységben él. Az alapvetõ egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és tiszta ivóvízhez való hozzáférés a szegényebb országokban még ma is megoldatlan kérdés, a klímaváltozás negatív következményei a fejlõdõ országokban élõ emberek életét számtalan módon még nehezebbé teszi. Bármily különbözõek is a globalizációval kapcsolatos nézetek, abban mindenki egyetért, hogy olyan világban élünk, amelyben minden mindennel sokkal szorosabban összefügg, mint korábban. A helyi és globális történések közti kölcsönhatás egyre nyilvánvalóbbá válik. Ez egy többdimenziós folyamat, amely társadalmi viszonyok és életstílusok egész sorát érinti. Bár a különbözõ országok különbözõ tapasztalatokkal rendelkeznek a globalizáció elõnyeivel és hátrányaival kapcsolatban, úgy tûnik, mindenki felismeri annak gazdasági hatásait és társadalmi következményeit az oktatásban. Ma az oktatás szerves részének tartják világszerte, hogy a diákok a globális társadalom fogalmának megértéséhez szükséges tudással és készségekkel rendelkezzenek. A globalizáció alapvetõ kihívást jelent az oktatás minden területén. A globális nevelés célja az is, hogy segítsen a fiataloknak szerepük és felelõsségük felismerésében a globális közösség aktív tagjaiként, akik elkötelezik magukat a mindenki számára érvényes társadalmi és gazdasági igazságosság, valamint a Föld ökoszisztémájának védelme és helyreállítása mellett.

3 2. Alapfogalmak 2.1. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK Globális problémának nevezzük azokat a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségeket és folyamatokat, amelyeknek hatása nem szûkíthetõ le országos, regionális vagy térségi szintre, hanem a Föld egészére kiterjed, és az emberiség jövõjét katasztrófák sorával fenyegetheti, amelyek elhárítása, vagy kezelése is csak globális méretekben, a Föld egész népességének összehangolt, együttes cselekvési programjával valósítható meg. A globális problémák nem csupán térben kiterjedtek, hanem idõben is, melynek káros hatásai évszázadokon, több nemzedéken keresztül veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt. A globális problémák jelentõségének megnövekedése napjainkban alapvetõen két okkal magyarázható: Mennyiségi: az emberiség létszáma és természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest jelentõsen megnõtt Minõségi: a technika fejlõdésével, a nemzetközi munkamegosztás nagyarányú kiszélesedésével a világ országainak kölcsönös egymásrautaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett. A világ országai nemcsak környezetüket tekintve, de gazdasági, társadalmi és kulturális vonatkozásban is összefonódtak. Bármilyen gazdasági vagy természeti változás egy adott térségben még a világ egészen távoli területein is erõteljes hatást gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre. A globális problémák köre egyre bõvül és a kezelésükre irányuló törekvések sikeressége egyre fontosabb az emberiség számára. A globális problémák egyrészt társadalmi, másrészt környezeti-ökológiai feszültségek formájában jelentkeznek, amit egyes kutatók ökológiai és humán világkrízisként emlegetnek. A humán világkrízis fõbb elemei: a túlnépesedés, a népesség egyenlõtlen eloszlása a Földön, a szegénység, az éhezés, az analfabetizmus, az iskoláztatás hiánya, a menekültek növekvõ tömege (akik az ember által elõidézett természeti katasztrófák, illetve a gazdasági ellehetetlenülés miatt kényszerülnek elhagyni szülõföldjüket), a gazdag és szegény népek közötti szakadék, amely nem csökken, hanem egyre nõ. Bizonyos területen egyre nagyobb gondot okoz a lakosság egészségügyi állapotának romlása, a születéskor várható élettartam csökkenése és a középkori fertõzõ betegségek ismételt megjelenése (tífusz, TBC, hepatitisz, kolera, stb.), valamint új kórokozók rohamos terjedése (pl. HIV/AIDS, ebola, Creutzfeld-Jakob kór). Rohamosan nõ az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás, az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása. Az ökológiai világkrízis fõbb elemei: a meg nem újuló természeti erõforrások kimerülésének veszélye, a fosszilis energiahordozók és az ásványi nyersanyagok véges készletei, a megújuló természeti erõforrások fokozódó szennyezõdése és a túlhasználatból eredõ degradációja, a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége, az édesvíz készletek korlátozottsága, a termõföld eróziója, a vizek szennyezõdése, az üvegházgázok mennyiségének növekedése, a savas esõk pusztítása, az ózonréteg vékonyodása, az erdõk gyors fogyatkozása, a bioszféra hulladék befogadó képességének korlátozottsága.

4 2. Alapfogalmak 2.2. FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS A nyolcvanas évek elején jelent meg a fenntarthatóság vagy a fenntartható fejlõdés kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó mûve váltotta ki, amely 1981-ben jelent meg. A szerzõ összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erõforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehetõ legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minõségi romlása ban az ENSZ Közgyûlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlõdés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknõ vezetett. A Bizottság 1987-ben,,Közös jövõnk címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetõségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlõdés globális megvalósítására épít, megõrzi a természeti erõforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlõdõ országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlõdés fogalmát: a fenntartható fejlõdés olyan fejlõdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ nemzedékek esélyét arra, hogy õk is kielégíthessék szükségleteiket. A fenntartható fejlõdés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különbözõ fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlõdés, mint általános stratégiai cél bevonult a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. A fenntartható fejlõdés fogalmáról, lényegérõl számos elemzés, vitairat látott napvilágot. Herman Daly megfogalmazása szerint a fenntartható fejlõdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A fejlõdés alapvetõ célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetõségének biztosítása mindenki egyaránt a jelenlegi és a jövõbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erõforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkezõ visszafordíthatatlan változásokat. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erõforrások jövõ generációk számára történõ megõrzésével egyidejûleg. (Átmenet a fenntarthatóság felé; Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000)

5 2. Alapfogalmak 2.3. NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMÛKÖDÉS A GLOBÁLIS PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZINTJE A globális problémák megoldása és az ökológiai katasztrófa megakadályozása közös érdek a kormányok felelõs, a jövõ generációk érdekeit szem elõtt tartó döntése és anyagi hozzájárulása éppúgy szükséges hozzá, mint a civil szervezetek, az egyházak, a társadalom összes szereplõjének aktív részvétele a folyamatban. Számos nagy nemzetközi egyházi szervezet, mint például az Európai Egyházak Konferenciája kötelezte el magát a szegénység és a gazdasági egyenlõtlenségek csökkentése mellett, és az egyházak, gyülekezetek mindennapjaikban is rengeteget tesznek azért, hogy reagálni tudjanak az emberek legégetõbb problémáira. Az Egyházak Világtanácsa is számos alkalommal hívta fel a nemzetközi közösség, a kormányok, egyházak, a civil társadalom figyelmét globális felelõsségünkre embertársainkkal szemben, akik bármilyen ok miatt perifériára kerültek, mély szegénységben élnek a világ bármely pontján. A nemzetközi fejlesztési együttmûködés (NEFE), vagy más néven hivatalos fejlesztési támogatás (Official Development Assistance - ODA), a fejlett országok segélyezési tevékenysége gazdasági, politikai, biztonsági, szociális, oktatási, kulturális, környezetvédelmi területeken. Célja a szegénység csökkentése, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése, a jó kormányzás és demokrácia erõsítése, a politikai és gazdasági stabilitás biztosítása a fejlõdõ országokban. Az EU új fejlesztési politikája 2000 novemberében véglegesült, amelybe az OECD DAC Bizottságának alapelvei és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) Millenniumi Fejlesztési Céljai (Millennium Development Goals MDGs) mellett a fejlesztési témában megrendezett világkonferenciák nemzetközi programjai, nevezetesen a dohai, a montererrey-i, johannesburgi állásfoglalások is folyamatosan beépültek. Az EU fõ fejlesztési célkitûzése a szegénység elleni küzdelem. Magyarországnak a csatlakozás idõpontjától alkalmaznia kell az EU teljes joganyagát, így az acquis communautaire fejlesztési együttmûködésre vonatkozó részeit is (az EKSZ cikkei szabályozzák). Az EU alkotmányos szerzõdésének tervezete önálló fejezetet szán a fejlesztési együttmûködés és a humanitárius segélynyújtás szabályozásának. A közösségi jog szerint a közösségi költségvetési befizetésen túl, normatív alapon hozzá kell járulnunk az Európai Fejlesztési Alaphoz (European Development Fund EDF) is, amely nemzetközi fejlesztési együttmûködési tevékenységet finanszíroz a Cotonou-i Egyezmény értelmében az afrikai, karibi és csendes-óceániai (African, Caribbean and Pacific ACP) országokban. Az ACP országokon kívüli térségek és országok fejlesztési együttmûködési finanszírozása az EU közösségi költségvetésébõl történik. Az EU a évi barcelonai csúcsértekezleten döntött arról, hogy a szegénységcsökkentõ stratégiai programok teljesítéséhez növelni kell a fejlõdõ országok fenntartható fejlõdését szolgáló hivatalos fejlesztési támogatás mértékét. Ezek az ún. barcelonai kötelezettségvállalások elvben minden tagországra, így az újonnan belépõkre is kötelezõek.

6 2. Alapfogalmak Magyarország Európai Uniós és Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezetben (Organisation for Economic Co-operation and Development OECD) betöltött tagsága sürgetõvé tette azoknak az intézményeknek és mûködési mechanizmusoknak a kialakítását, amelyek egy hatékonyabb magyar részvételt biztosítanak a nemzetközi fejlesztési együttmûködés területén. A Kormány 2001-ben alakította ki NEFE politikájának koncepcióját, majd egy 2003-ban hozott rendeletével a külügyminisztert bízta meg e politika kormányzati koordinációjával és végrehajtásával. A Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Fõosztály a felelõs, hogy az e területet felügyelõ szakállamtitkár irányításával ellássa a NEFE politika megvalósításával kapcsolatos feladatokat. A jogi, pénzügyi és intézményi feltételek alapjainak létrejötte után ma már növekvõ méretekben és hatékonysággal folyik segélyprogramjaink megvalósítása a nemzetközi donor közösséggel való mélyülõ együttmûködés keretében. A fejlesztési együttmûködés egyben a magyar társadalom nemzetközi szintéren megnyilvánuló szolidaritásának kifejezését is jelenti. A magyar lakosság humanitárius adományozó tevékenysége eddig többnyire nemzetközi és hazai katasztrófa helyzetekben nyilvánult meg. A nemzetközi fejlesztési együttmûködés, a fejlesztési segélyezés még csak kis mértékben van jelen a közvélemény tudatában. A társadalom számára ismertebbé kell tenni azt, hogy a nemzetközi szolidaritás, ezen belül a fejlesztési és humanitárius tevékenység az európai értékrend fontos eleme és az egész nemzetközi közösség, benne a donor és a támogatott országok érdekeit is szolgálja. Tapasztalatok szerint ez a kormányzati tevékenység csak akkor folytatható eredményesen, ha élvezi a hazai közvélemény megértését és támogatását, és ha gazdálkodó és civil szervezeteink, valamint az egyházak minél szélesebb körben bekapcsolódnak a segély- és fejlesztési programok kivitelezésébe. Mialatt a magyar Külügyminisztérium kormányzati jóváhagyással kidolgozta a nemzetközi fejlesztési együttmûködés magyar koncepcióját, fejlesztési és humanitárius területen dolgozó magyar non-profit szervezetek szükségesnek ítélték egy magyar NGDO-kat (Non-governmental Development Organisation non-profit fejlesztési szervezet) tömörítõ szervezet létrehozását. A HAND Szövetség (Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség) hivatalos bejegyzése november 7-én történt meg márciusára 20-ra emelkedett a rendes és megfigyelõ tagok létszáma, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az alapító tagok között van. A szövetség tagok által meghatározott küldetése, hogy a tagszervezetek a fejlesztés és humanitárius segélyezés terén szerzett évtizedes tapasztalatát hasznosítva hozzájáruljon egy fenntartható fejlesztést szolgáló, átlátható nemzetközi együttmûködési politika kialakításához, és ennek során szakmai együttmûködõ partnere legyen a magyar kormányzati szerveknek Nemzetközi fejlesztési politika Magyarországon A formálódó magyar NEFE politika, miközben figyelembe veszi az OECD és az EU fejlesztési stratégia alapelveit és politikai gyakorlatát, a nemzeti érdekeken és sajátosságokon alapul, a külkapcsolatok részét képezi, a fejlõdõ és a rendszerváltó országok társadalmi és gazdasági felzárkózását, átalakulását célozza. Magyarország olyan országokkal kíván fejlesztési partnerségre lépni, amelyek kül- és biztonságpolitikai, valamint külgazdasági szempontból fontosak számára (regionális stabilitás, földrajzi közelség, tradicionális és aktív külkapcsolatok, széleskörû társadalmi és politikai kontaktusok, bejáratott gazdasági-kereskedelmi struktúrák stb.) és amelyeket a magyar társadalmi, gazdasági szereplõk jól ismernek (helyi sajátosságok, igények és nyelvismeret), illetve, ahol kellõ fogadókészséget tapasztalunk. A magyar fejlesztési együttmûködést elsõsorban azokra az ágazatokra és területekre célszerû koncentrálni, ahol hazánk komparatív elõnyökkel rendelkezik. Ezek a területek:

7 2. Alapfogalmak a rendszerváltozással összefüggõ magyar tapasztalatok megosztása (demokratikus struktúrák létrehozása és mûködtetése, a piacgazdaságra való áttérés feltételeinek megteremtése, privatizáció, kis- és középvállalkozások támogatása, good governance követelményeinek alkalmazása, migrációs, választási- és népesség-nyilvántartási rendszerek kiépítése stb.), szellemi tõke, tudás alapú segítség (informatika és hírközlés, közösségi internet hozzáférés, foglalkoztatáspolitikai, szervezési és tervezési módszerek átadása, stb.), oktatás (egyetemi és posztgraduális), szakember és technikus képzés, tananyag-fejlesztés, távoktatás szervezés, egészségügy és gyógyszergyártás (kórházak, poliklinikák tervezése és felszerelése, üzemeltetése, születésszabályozás, járványok leküzdése, stb.), mezõgazdaság (legkorszerûbb növény és állattenyésztési módszerek elterjesztése, vetõmag nemesítés, növényegészségügy-növényvédelem, édesvízi haltenyésztés, fásítási programok, erdészeti szaktanácsadás, gombatermesztés, farmok fejlesztési tervei, biotechnológia, agrometeorológia, mezõgazdasággal összefüggõ szakember- és mérnökképzés), élelmiszeripar (vágóhidak tervezése), vízgazdálkodás, tervezés és szaktanácsadás (tározók és völgyzárógátak, víztisztító telepek, gáttervezés, belvizek lecsapolása, vízkészlet kutatás és felmérés stb.), infrastruktúratervezés, környezetvédelemmel kapcsolatos szaktanácsadás, kulturális örökség védelme, általános és közlekedésmérnöki tevékenység, térképészet. A NEFE programok végrehajtási mechanizmusa három fõ elembõl áll: 1.) a Külügyminisztérium, amely a TB döntése alapján meghatározza a fejlesztési programokat, projekteket és felügyeli azok végrehajtását, 2.) a végrehajtó intézmény, amely szakmai és pénzügyi szempontból véleményezi és tenderkiírásra elõkészíti a projekteket, illetve szervezi a projektek kivitelezését, 3.) a kivitelezõ (lebonyolító) szervezet, amely megvalósítja a projektet. (Forrás: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Nemzetközi Fejlesztési koncepció) A NEFE koncepció kialakítása óta a civil szervezetekkel folyamatos a konzultáció a célokról, munkamódszerekrõl. E konzultáció során a non-profit szervezetek igyekeznek olyan módon befolyásolni a NEFE politikát, hogy az a leghatékonyabb módon járuljon hozzá országok, térségek, civil társadalmak fejlesztéséhez. A jelenleg érvényben lévõ hivatalos NEFE célok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységi körök módosításra, újragondolásra szorulnak, hogy a jövõben a magyar segítségnyújtás átlátható, fenntartható és értékteremtõ módon járuljon hozzá a hazai és az európai fejlesztési elkötelezettségek megvalósításához.

8 2. Alapfogalmak 2.4. GLOBÁLIS NEVELÉS / GLOBAL EDUCATION - GE A GE fogalmát az ENSZ 1992-es Rio-i Környezet és Fejlõdés világkonferenciája vitte be a köztudatba novemberében Maastrichtban (Hollandia) több mint félszáz ország kormányai, civil szervezetei, helyi és regionális hatóságai képviseltették magukat a Globális Nevelés kongresszuson, szem elõtt tartva az ENSZ által 2000-ben megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célokat (Millennium Development Goals- ld. késõbb). Ezen a kongresszuson megerõsítették az Európa Tanács Észak-Dél központjának globális nevelés (vagy képzés) definícióit: Fotó: MÖSZ archívum A GE olyan képzés, amely felnyitja az emberek szemét és értelmét a világ realitásaira és ráébreszti õket, hogy a nagyobb igazságosság, egyenlõség és mindenkinek kijáró emberi jogok világára törekedjenek. A GE magában foglalja a fejlesztési képzést (Development Education), emberi jogi képzést (Human Rights Education), fenntarthatóságra nevelést (Education for Sustainability), békére és konfliktusmegelõzésre nevelést (Education for Peace and Conlfict Prevention) és interkultúrális nevelést (Intercultural Education), valamint az állampolgárásig nevelés (Education for Citizenship) globális dimenzióit. A globális jelzõ legalább öt dimenzióban is érvényes a globális nevelésre, globális képzésre: 1. Teljes tér: a globalizációval világfaluvá zsugorodott egész földkerekségre terjeszti ki a figyelmet. 2. Teljes idõ: a történelmi tanulságok alapján a jelen mellett a jövõ generációk iránti felelõsségre is nevel. 3. Teljes ember: az embernek nem csak az anyagi szükségleteit, hanem elsõsorban a személyiségfejlõdését tekinti 4. Teljes Teremtés: túlmutat az emberen és a világban lévõ értékek, szépségek iránti felelõsségre is nevel 5. Teljes módszertan: - Formális (oktatási rendszer) - Non-formális (minden, ami nem formális, de ismert a célcsoport pl. tanfolyamok, képzések), - Informális (nem ismerjük a célcsoportot média, Internet, fesztiválok stb.) (forrás: Néhány további, fejlesztési szervezetek által megfogalmazott GE-definíció: A Globális nevelés célja a tudatosság növelése és annak megértetése, hogyan hatnak a globális kérdések az emberek, közösségek és társadalmak mindennapi életére és hogyan hatunk mi, mindnyájan a globális folyamatokra (DEA - United Kingdom Az oktatás az egész emberi személyiségre irányul, az emberi jogok, és az alapvetõ szabadság megerõsödését eredményezi. Ez mozdítja elõ a megértést, a toleranciát, és a barátságot minden nemzet, etnikai és vallási csoport között. (UNESCO 1974) A Globális nevelés az emberek globális kérdésekre irányuló tudatosságának növelésérõl, azok, valamint

9 2. Alapfogalmak a különbözõ országok és világrészek egymásra hatásának megértésérõl szól. Ezen belül fõleg arról, mi tartja fenn a fejlõdési elmaradást és mire van szükség az egyenlõbb fejlõdés eléréséhez és fenntartásához. Olyan nevelés, amely gondolkodáson, elemzésen és cselekvésen alapul helyi és globális szinten (Dochas - Ireland A Globális nevelés a DEA, Oxfam GB, DEEEP definíciója szerint: a Globális Nevelés egy aktív tanulási folyamat, amely lehetõvé teszi, hogy az emberek megértsék a saját életük és a világban élõ összes többi ember közötti kapcsolatot egy globalizálódó társadalomban, amely egymásra kölcsönösen ható kultúrák színtere. A globális nevelés célja a következõ: Segít az embereknek megérteni a saját életük és a világon élõ összes többi ember élete közötti kapcsolatot; Segít, hogy jobban megértsük az életünket formáló gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti erõket; Hozzájárul olyan készségek, magatartások és értékek kialakításához, amelyek lehetõvé teszik az emberek számára az együttes cselekvést, a változtatást. Támogat bennünket abban, hogy közösen dolgozzunk egy fenntartható világ megteremtésén, amely igazságosabb, és amelyben a hatalom és a pénzeszközök egyenlõbben oszlanak meg. A Globális Nevelés dinamikus, interaktív és részvételen alapuló folyamat, melynek célja, hogy: Teljes és átfogó oktatást nyújtson minden ember számára; elõsegítse a tudatosságot és megértést a fejlõdési problémák okaival, valamint a helyi és globális kérdések egymásrahatásával kapcsolatban; Elõsegítse a kultúrák közötti megértést; Elõsegítse az egyenlõségen, igazságosságon és szolidaritáson alapuló szociális átalakulást/ változást; Erõsítse minden ember és nemzet jogát és kötelességét, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlõdéshez (Plataforma Portuguesa - Módszertanra vonatkozó irányelvek: - holisztikus - részvételen alapuló - tudományokon átívelõ (transzdiszciplináris)

10 3. A MAGYAR ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET DE ROGRAMJAI Magyarországon az 1989-tõl általánosan tapasztalható fejlõdés ellenére, s egy-egy nagyobb katasztrófa alkalmával megmutatkozó igen nagy szociális-társadalmi érzékenység megnyilvánulása mellett, a nemzetközi humanitárius és fejlesztési segélyezés fontosságát hangsúlyozó public awareness (társadalmi tudatosság) koncepció még gyerekcipõben jár. A társadalmat alkotó vidéki-városi, fiatal-idõs, nõ-férfi polgárok mindennapi gondolkodásának még Fotó: MÖSZ archívum nem képezi szerves részét a tudatos törõdés, a náluk jóval szegényebb vagy éppen távoli országokban élõ, létfenntartásukért küzdõ embertársaink folyamatos, aktív támogatása. A konkrét segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásával párhuzamosan a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelme is egyre inkább a társadalmi szemléletformálás felé fordult. Magyarország idõközben május 1-jén - az Európai Unió tagja lett, melynek kapcsán a civil szervezetek munkájának irányelvei is új szempontokkal bõvültek egyre hangsúlyosabbá és több aspektusból elvárássá is vált a globális nevelés, fejlesztési képzés Magyarországon történõ megalapozása, elindítása. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több mint másfél évtizedes mûködése során szerzett humanitárius és fejlesztési tapasztalatai alapján, a nemzetközi irányelveket és gyakorlatot figyelemmel kísérve jutott arra az elhatározásra, hogy Magyarországon szemléletformáló programot kezdeményez. A Segélyszervezet már korábban is folytatott olyan tevékenységet, amely a lakosság tájékoztatására, illetve a globális problémákra történõ figyelemfelkeltésre irányult. Elsõ kifejezetten társadalmi tudatosság növelõ programja során a Segélyszervezet a célcsoport meghatározásnál elsõsorban a téma iránti fogékonyságot vette figyelembe. Ezért a szervezet oktatási intézményeken keresztül a éves korosztályt célozta meg az ismeretek átadásával. A 2006-ban megvalósított programban a Segélyszervezet afganisztáni munkáját használta fel a globális problémák szemléltetéséhez a magyar középiskolások számára. A program fõ célja az volt, hogy a magyar diákok képet kapjanak arról, hogyan élnek és tanulnak afgán kortársaik, milyen problémákkal kell szembenézniük mindennapi életük során (iskolaépületek, tanszerek hiánya stb.). Találkozhattak afgán diákokkal is, akik a Segélyszervezet által épített és Petõfi Sándorról elnevezett iskolából érkeztek az évente hagyományosan megrendezett Petõfi-nap keretében Budapestre és meséltek magukról, családjukról, afganisztáni iskolájukról. A jól sikerült program eredményeként, a Segélyszervezet 2007-ben is folytatta a megkezdett DE tevékenységet folyamán már két nemzetközi programban hívja föl a figyelmet a harmadik világban élõk problémáira, illetve a tanárok számára nyújt további segítséget ahhoz, hogy még jobban megismerjék a globális nevelés, fejlesztési képzés témakörét, hogy diákjaik számára még kézzelfoghatóbbá tegyék saját felelõsségüket és szerepüket a világ sorsának alakulásában. 10

11 4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA 4.1. MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLIS FEJLESZTÕ MUNKA szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a Segélyszervezet elsõ magyarországi szociális intézménye Budapest XIII. kerületében. Az intézmény elsõdleges célcsoportjai közé azok az egyének és családok tartoztak, akik a rendszerváltás következtében munkájukat és lakhatásukat vesztették, s ezáltal mindennapi megélhetésük került veszélybe. A központ által nyújtott szolgáltatások között megtalálhatók voltak a természetbeni segítségnyújtás különbözõ formái (szociális konyha mûködtetése, ruha- és élelmiszerosztás, stb.), illetve a személyre szabott szociális munka, valamint munkaközvetítés alaptevékenységei is. Az elsõ budapesti szociális intézményt rövid idõn belül két másik kelet-magyarországi központ megnyitása követte (Miskolcon és Debrecenben), melyek a fõvárosi központhoz hasonló szolgáltatásokat nyújtottak az adott városokban ban a Segélyszervezet figyelmének középpontjába a hátrányos helyzetû családok és gyermekek kerültek ban kezdte meg mûködését Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron a Segélyszervezet családsegítõ szolgálata, mely 1998-tól a családsegítés mellett a gyermekjóléti szolgálat feladatkörét is felvállalta egy másik területen is fontos dátum a szervezet életében, hiszen ekkor nyílt meg az országban az elsõk között - a Segélyszervezet elsõ családok átmeneti otthona Miskolcon. Az ezredforduló után a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális munkája mind területileg, mind pedig szakmailag ugrásszerû fejlõdésnek indult: új központok nyitották meg kapuikat az ország több területén (Orosháza, Szolnok, Gyula, Olaszliszka), illetve új, modell értékû programok kezdték meg mûködésüket, mint pl. a szenvedélybetegségek kezelésével, megelõzésével kapcsolatos tûcsere és methadon programok, vagy mint pl. a hátrányos helyzetû roma gyermekek fejlesztését célzó program. A konkrét szociális szolgáltatások biztosításán túl a Segélyszervezet fontos feladatának tekinti az intézményeiben, illetve a hasonló szociális területen dolgozó szakemberek képzését között a szervezet több akkreditált képzést is szervezett szociális asszisztens, illetve szociális gondozó és ápoló szakokon, illetve folyamatosan szervez speciális szakmai témákban belsõ továbbképzéseket. A szervezet hazai szociális programjai több éves jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, s a Segélyszervezet aktív részese mind helyi, mind pedig országos szinten a mai magyar szociálpolitikának. Jelenleg a Segélyszervezet 34 különálló szolgáltatást nyújt az ország több településén. Példák a Segélyszervezet által biztosított szolgáltatásokra családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok családok átmeneti otthonai nappali melegedõk anyák és gyermekek számára drogprevenciós irodák drogambulanciák mûködtetése oktatási és képzési programok munkaközvetítés szociális tanácsadás 11

12 4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA jogsegélyszolgálat szociális étkezetés nyugdíjas tanácsadás hajléktalan elhelyezés télen nappali/éjjeli melegedõk házi betegápolás karácsonyi akciók A Magyar Ökumenikus segélyszervezet hazai szociális munkájának középpontjában azon egyének, illetve csoportok állnak, akiket nem képes elérni a szociális ellátórendszer, illetve akik számára a jelenlegi ellátórendszer nem nyújt megfelelõ megoldást a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Fotó: MÖSZ archívum Az általános szociális szolgáltatások biztosítása mellett a Segélyszervezet elsõdleges célcsoportjai, illetve célkitûzései a következõk: Otthonukat elvesztett családok számára reintegrációs programok kidolgozása A családon belüli erõszakban érintett egyének, gyerekek komplex ellátásának a megteremtése Kallódó, utcán élõ gyermekek számára közösségi szolgáltatások beindítása Gyermekkorú, fiatalkorú, drogot használó gyerekek elterelése, rehabilitációja 12

13 4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA 4.2. HUMANITÁRIUS MUNKA, NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS A humanitárius munka kihívásai a rendszerváltozást követõ kezdeti idõszakban a Segélyszervezet látókörébe kerültek. Az NDK-ból érkezõ menekültek, a romániai forradalom, vagy a dél-szláv háború áldozatainak segítése és a menekültek problémáinak megoldása a 90-es évek elejétõl megkezdõdtek. A Segélyszervezet Magyarországon az 1998-tól évente elõforduló árvizek alkalmával tanúsított szerepvállalásával vívta ki a polgárok elismerését és vált az egyik legismertebb hazai segélyszervezetté. A Segélyszervezet az ACT-International (Genf/Svájc) tagszervezeteként, az ECHO-val (Európai Bizottság Humanitárius Segélyezési Hivatala) együttmûködési keretszerzõdést kötött partnerként és az APRODEV (Brüsszel - az Egyházak Világtanácsához kapcsolódó fejlesztési szervezetek szövetsége) tagjaként komoly tapasztalatot szerzett a humanitárius és a fejlesztési munkában, amely segítséget nyújt a különbözõ programokkal kapcsolatos tevékenységében. A Segélyszervezet több alkalommal ENSZ együttmûködés keretében, 2004-tõl kezdõdõen pedig Magyarországon egyedülállóan - az ECHO és a EuropeAid finanszírozásával hajtott végre segély- és nemzetközi fejlesztési programokat. A 90-es évektõl kezdõdõen számos nyugat-európai kormány mellett a magyar külügyminisztérium is finanszírozta a Segélyszervezet programjait. Mindezek a tények komoly nemzetközi elismertséget jelentenek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet számára. A munkatársak folyamatos továbbképzése szintén megoldott a fenti szervezetek és szövetségek európai és Európán kívüli tagszervezeteivel való együttmûködés segítségével. A Segélyszervezet nyolc országban (Románia, Szerbia, Ukrajna, Üzbegisztán, Afganisztán, Srí Lanka, Palesztin Hatóság, Oroszország (Észak Kaukázus) hivatalosan bejegyzett, illetve humanitárius és fejlesztési irodával rendelkezik és az alábbi országokban/régiókban végzett, illetve végez humanitárius segélyezést, illetve nemzetközi fejlesztõi tevékenységet: Magyarország (1991-), Románia (1991-), Szerbia, Montenegró (1991-), Horvátország (1991), Koszovó ( ), Macedónia (1999), Bosznia Hercegovina (1992), Ukrajna (1991-), Afganisztán (2001-), Oroszország (Észak-Kaukázus) (1995-), Üzbegisztán (2001-), India (2004-), Srí Lanka (2004-), Indonézia (2006), Libanon (2006), Thaiföld (2004-), Irak ( ), Szlovákia ( ), Csehország ( ), Lengyelország (1997), Palesztina (2004-), Szudán (2004), Irán (2004), Albánia (1999), Ruanda (1996), Pakisztán (1995) SZÉKELYFÖLD Székelyföld - lezárult az árvízi segélyprogram Fotó: MÖSZ archívum Két évvel a évi hatalmas károkat okozó árvíz után a Segélyszervezet lezárta az újjáépítés/fejlesztés idõszakát is Udvarhelyszéken. Az 1400 család számára biztosított gyorssegély és a 265 károsult család közvetlen újjáépítési támogatásán túl, egy jelentõs összértékû program keretében elkészült többek között a hodgyai óvoda/iskola, melynek átadására idén júniusban került sor. Az épület felsõ szintjén egy orvosi rendelõ is helyet kapott, így az oktatás mellet az egészségügy fejlesztésében is segíteni tudott a Segélyszervezet. Az oktatási és egészségügyi komplexum mellett egy játszótér is épült, mely a település gyermekei számára nyújt közösségformáló szabadidõs lehetõséget. 13

14 4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA AFGANISZTÁN Az Ökumenikus Segélyszervezet szerepvállalása Afganisztánban A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2001-ben kezdte meg humanitárius és fejlesztési segélynyújtását Afganisztánban. A hét éves munka kezdetén humanitárius irodát nyitott Mazar-I-Sahrifban (Balkh tartomány), ahol a szervezet delegáltjaként folyamatosan magyar munkatárs vezeti a helyi mérnökökbõl, orvosokból összeállított 8-10 fõs csapatot. A kezdeti gyorssegélyezés (ruha, élelmiszer) hamar komplex Fotó: MÖSZ archívum segélyprogrammá nõtte ki magát. A menekülttáborok lakóinak támogatása mellett például Élelmet a munkáért (Food for Work) illetve szõnyegszövõ tanfolyamokat indított a Segélyszervezet mely programok gazdaságélénkítõ hatással bírnak, és munkahelyeket is teremtenek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a magyarországi szervezetek közül a legjelentõsebb humanitárius és fejlesztési munkát végzi Afganisztánban és között, fõként nemzetközi támogatással összesen több mint 800 millió forint értékben nyújtott a mai napig folyamatos humanitárius és fejlesztési segítséget, közvetlenül támogatva mintegy embert. A Magyar Külügyminisztérium 285 millió forinttal járult hozzá a Segélyszervezet hét éves afganisztáni tevékenységéhez. Afganisztán még mindig a világ egyik legszegényebb országa. Az egy fõre jutó GDP összege 300 USD/év (nominális) és 1310 USD/év (vásárlóerõ-paritásos) volt. Ez az érték a világ 182 országa közül a 170. illetve a 163. helyhez elegendõ. A nemzetközi fejlõdési mutatók az oktatás, egészségügy és halálozás tekintetében világosan mutatják Afganisztán alacsony fejlettségi szintjét és azon nehézségeket, amelyeket különösképpen a nõk és fiatal lányok tapasztalnak az alapvetõ szolgáltatások elérésében. A népesség négyötöde vidéken él és Fotó: MÖSZ archívum 14

15 4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA a nagy többség (60-80% a becslések szerint) az 1$ dolláros napi küszöb alatt él, illetve az FAO (Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezet) által szükségesnek tartott minimum napi kalóriaértéknél kevesebbet fogyaszt. Az ország lakossága a jelenlegi becslések szerint több mint 31 millió és a lakosság több mint fele 18 éven aluli. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tevékenységi területei 2001-tõl: Alapvetõ szükségletek Élelmiszer- és Ruhasegélyek A segélyek kedvezményezettjei a menekülttáborokban élõ rászoruló családok, a Segélyszervezet által épített, illetve felújított iskolák tanulói, valamint a szõnyegszövõ tanfolyamok résztvevõi. Idõközben az összetetté váló segélyprogramok a nehéz helyzetben lévõ oktatás illetve az egészségügy irányába fordultak. Egészségügy Az Ökumenikus Segélyszervezet eddig két egészségügyi intézményt épített Afganisztánban, melyek összesen 40 ezer ember egészségügyi ellátását oldják meg. Oktatás Iskolaépítés 12 iskola újult meg / épült fel 7 év alatt az Ökumenikus Segélyszervezet munkájának köszönhetõen. Az iskolákban összesen több mint diák tanul. Ezen oktatási intézmények javát a Segélyszervezet bútorokkal, taneszközökkel szerelte fel. Fotó: MÖSZ archívum A Segélyszervezet által épített Samarkandyanbeli iskolát Petõfi Sándorról nevezte el. A hazai Petõfi iskolákkal kialakított kapcsolat az elmúlt idõszakban többször is gyümölcsözõ volt, a Segélyszervezet társadalmi szemléletformáló illetve globális nevelés tevékenységénének keretében. Jövedelemteremtõ programok Szõnyegszövés A Segélyszervezet a helyi lakosság munkavállalási feltételeinek javításához is hozzá kívánt járulni, ezért 2003 februárjától szõnyegszövõ tanfolyamokat indított. Azokon a területeken, amelyeken a szõnyeg-szövés az egyetlen bevételi forrása a családoknak, a nõk 100 százaléka írástudatlan. Három helyszínen Aqcha, Mazar-I- Sharif és Khoja Du Kho összesen 200 hátrányos helyzetû családfenntartó, vagy fiatal nõ tanulhatta meg a helyi hagyomány szerinti szõnyegszövést. A program 2007-ben újraindult Pul-i-Khumri körzetében Food for Work (Élelmet-munkáért) A program során család férfi tagja 54 km hosszan tisztított meg 3 csatornát, valamint 12 km-en elbontotta a csatorna felett felhalmozódott hordalékdombot. A projekt idõtartama alatt a Segélyszervezet Mazar-I- Sharif-i irodája összesen kg búzát osztott szét. 15

16 4. PÉLDÁK A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FELELõSSÉGVÁLLALÁSRA Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás - Uniós támogatással A Segélyszervezet 2006-ban megkezdett egy másféléves, közegészségügyi helyzet javítását illetve új hulladékkezelési módszerek bevezetését elõsegítõ programot is, melynek jelentõségét fémjelzi az Európai Uniótól pályázaton nyert eurós támogatás. Gyorssegélyek katasztrófák esetén A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az Afganisztán több tartományát érintõ árvizek pusztításának károsultjait is rendszeresen segíti.a rendkívül hideg téli idõjárás idején tûzifát, szenet juttat menekülttáborokban élõknek, illetve sebesültek számára gyógyászati eszközöket, egészségügyi felszerelést juttatott. Magyarországi összefogás szemléletformálás már iskolás korban Hagyományteremtõ szándékkal indította el 2005-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet azt a fejlõdõ országok problémáira figyelmet felhívó akciót, melyre nemigen volt még példa Magyarországon. A felhívással párhuzamosan futó adománygyûjtés során összesen 75 hazai Petõfi általános és középiskola diákjai nemcsak zsebpénzükbõl tettek félre a nemes célra, hanem például papír- és üveggyûjtést szerveztek, büfét üzemeltettek. A 2005-ös és 2006-os akció eredményeként több száz ezer forint gyûlt össze, melybõl a Segélyszervezet által épített afganisztáni, Petõfi Sándorról elnevezett iskola diákjai tanszereket, szemléltetõeszközöket kaptak. Tartományi újjáépítés programok a civil PRT keretében 2006-ban a Segélyszervezet Pul-I-Khumriban (Baghaln tartomány) fejlesztési irodát nyitott. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által 180 millió forinttal támogatott valamint 36 millió forintos önrészû PRT program keretében augusztusában téglagyárat adott át a Segélyszervezet, melyben a közeli Etehad menekülttábor lakói találnak munkalehetõséget. Folyamatban van a baghlani Tanárképzõ Fõiskola egy új épületszárnyának (könyvtár és információs központ) építése, munkahelyteremtõ programok (aszalt gyümölcs készítés, szõnyegszövõ tanfolyam) indítása, mezõgazdasági oktatás szervezése, törpe vízierõmûvek illetve további 3 iskola felépítése. Hosszú távú jelenlét eredményes fejlesztési programok A Segélyszervezet stratégiailag kiemelt fontosságú fejlesztési célterülete Afganisztán. A jövõben elsõsorban olyan fejlesztési programok indulnak az oktatás, mezõgazdaság, vidékfejlesztés és munkahely-teremtés, szociális biztonság, környezetvédelem, egészségügy területén, amelyek egymásra épülve szélesebb körben, hosszú távon és hatékonyabban járulnak hozzá az ország fejlõdéséhez. Ezen kívül kiemelt figyelmet fordít a Segélyszervezet a nõk helyzetének javítására, valamint a különbözõ afgán szervezetek kapacitás-építésére is. 16

17 5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK A Millenniumi Fejlesztési Célokat (Millennium Development Goals MDGs) átfogóan tartalmazó dokumentumot, az úgynevezett Millenniumi Nyilatkozatot, az ENSZ 189 tagállama hagyta jóvá az egyik legtöbb államfõt felvonultató ENSZ Közgyûlésen, 2000 szeptemberében. A nyilatkozat aláírói megerõsítették az ENSZ alapokmányában lefektetett alapértékeket, és bizonyos konkrét lépések jóváhagyásával a globális szegénység leküzdése, és egy mindenki számára élhetõ világ megteremtése mellett kötelezték el magukat. Ezeket az általános célokat 2001-ben, az ENSZ következõ Közgyûlésén konkretizálták, a ma ismert formájukban. A Közgyûlés által elfogadott dokumentumban 8 átfogó, 2015-ig megvalósítandó célt határoztak meg, ezekhez pedig 18 részcélt és összesen 48 indikátort rendeltek hozzá, annak érdekében, hogy a fejlõdés értékelhetõvé váljon ben 189 ENSZ-tagállam kötelezte el magát az alábbi célok 2015-ig történõ megvalósítása mellett: 1. A szélsõséges szegénység és éhínség felszámolása A napi 1 dollárnál kevesebbõl élõk arányát felére csökkentik Az éhínségtõl szenvedõk arányát felére csökkentik Az évek során annyira elárasztottak minket a világ egyes tájainak szegénységét bemutató statisztikákkal és fotókkal, hogy sok ember úgy fogadta mindezt, mint egy sajnálatos, de megváltoztathatatlan állapotot. Az igazság azonban az, hogy a dolgok megváltoztak az elmúlt években. A világ ma gazdagabb, mint valaha volt. A technikai fejlõdés, amit az elmúlt években láttunk, új, biztató lehetõséget teremtett a gazdaság fejlesztésére és az éhezés csökkentésére, de a szegénység mindennek ellenére még mindig jelentõs méreteket ölt. Tudta-e, hogy A halálozások egyharmada mintegy 18 millió ember évente, vagy naponta szegénységhez köthetõ okokból történik. Ez 270 millió embert jelent 1990 óta, akiknek a többsége nõ és gyermek; ez durván az Egyesült Államok teljes lakossága (Reality of Aid 2004) Minden évben több mint 10 millió gyermek hal éhen és gyógyítható betegségben ez gyermek naponta és 3 másodpercenként egy. (80 Million Lives, 2003 / Bread for the World / UNICEF / World Health Organization) Több mint 1 milliárd ember napi 1 dollárnál kevesebb, míg a világ népességének majdnem fele (2,8 milliárd) napi 2 dollárnál kevesebb összegbõl él. (UN HDR, 2003) 600 millió gyermek él teljes szegénységben. (SCF, Beat Poverty 2003). A világ 3 leggazdagabb embere nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a világ legszegényebb országaiban élõ 600 millió ember összesen. (Forrás:ChristianAid) Az egy fõre jutó bevétel Afrika legszegényebb országaiban negyedével csökkent az elmúlt 20 évben. (ChristianAid) 800 millió ember éhesen fekszik le minden nap (FAO) Minden évben közel 11 millió gyermek hal meg az ötödik születésnapja elõtt. (UNICEF) 17

18 5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 2. A mindenkire kiterjedõ alapfokú oktatás biztosítása Biztosítják, hogy minden fiú és lány befejezze az általános iskolát Minden embernek lehetõvé kell tenni, hogy jobb életet teremthessen önmaga számára. Sajnos, túl sok gyermek nõ fel a világon napjainkban anélkül, hogy erre esélyt kapna, mert még az általános iskolába járáshoz való joga sincs meg. A szegénység tartós felszámolásához a mi értelmezésünkben, valamint a béke és biztonság megteremtéséhez, olyan polgárokra van szükség minden országban, akiknek lehetõségük van a pozitív választásokra, saját maguk és családjuk eltartására. Ez csak akkor érhetõ el, ha a világon minden gyermek számára elérhetõ a magas színvonalú iskolai környezetben való tanulás, legalább általános iskolában. Tudta-e, hogy A fejlõdõ országokban minden négy felnõttbõl egy millió ember írástudatlan. (Oxfam UK) Több mint 100 millió gyerek marad ki az iskolából (UNFPA) A világ legszegényebb országaiban a lányok 46%-ának nincs lehetõsége általános iskolai tanulmányokat folytatni. (ActionAid) 4 felnõtt közül több mint egy nem tud írni és olvasni: kétharmaduk nõ (ActionAid) Az egyetemes általános iskolai oktatás 10 milliárd dollárba kerülne évente ez fele annak az összegnek, amit az amerikaiak fagylaltra költenek (ActionAid) Annak a valószínûsége, hogy HIV vírussal fertõzõdnek, az általános iskolát végzett fiatalok esetében fele annak, mint azoknál, akik nem jártak iskolába. Az egyetemes alapoktatás évente HIV/AIDS esetet tudna megelõzni évente az új fertõzések 30%-át ebben a korcsoportban. (Oxfam) Fotó: MÖSZ archívum 18

19 5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 3. A nemek közti egyenlõség és a nõk felemelkedésének elõmozdítása Kiküszöbölik a nemek közötti beiskolázási különbségeket az alap- és középfokú oktatásban lehetõleg 2005-ig, valamennyi szinten pedig 2015-ig A globális jólét és béke csak akkor érhetõ el, ha a világ lakosai rendelkezhetnek a saját életük felett és eltarthatják magukat és családjaikat. Azok a társadalmak, ahol a nõk egyenlõbbek, nagyobb az esélye a Millenniumi Célok 2015-ig történõ megvalósításának. Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában, ahol a nõk esélyt kaptak a boldogulásra kisebb üzleti kölcsönök vagy az oktatási lehetõségek növelése segítségével, a családok erõsebbek, a gazdaságok szilárdabbak. Tudta-e, hogy A legfejletlenebb országokban a 15 éven felüli fiatalok közül majdnem kétszer annyi nõ írástudatlan, mint férfi. (UNFPA) Az alapoktatásból kirekesztett gyerekek kétharmada lány és a világ 876 millió írástudatlan lakosának 75%-a nõ. (AskWoman) A világ munkaidejének kétharmadát nõk dolgozzák végig, a világ élelmiszerének felét nõk állítják elõ és ennek ellenére a bevételek mindössze 10%-kát kapják és kevesebb, mint 1%-kát birtokolják. (World Development Indicators, 1997, Womankind Worldwide) 19

20 5. MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK 4. A gyermekhalandóság csökkentése Kétharmadával csökkentik az 5 év alatti gyermekhalandóság arányát A szegénység egyik legszomorúbb jellemzõje, hogy a kiszolgáltatottakat és védteleneket emészti fel. Az alacsony jövedelmû országokban, minden 10-bõl egy gyermek meghal 5 éves kora elõtt. A gazdagabb nemzeteknél ez a szám egy a 143-ból. Tudta-e, hogy Napjainkban, a világon majdnem 11 millió gyerek hal meg 5 éves kora alatt évente több mint 1200 óránként, legtöbbjük könnyen megelõzhetõ vagy kezelhetõ betegségben. (Why do the Millennium Development Goals matter?) Fotó: MÖSZ archívum 20

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT

MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT A VILÁG GONDJA KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK Győri-Dani Lajos, ügyvezető alelnök 900 év Tuitio Fidei et Obsequium Pauperum - A hit védelme és a szegények szolgálata. 1700 főállású

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Mérföldkövek 1989 2015 1989: Július 12: az USA elnöke, George Bush beszédet tart a Közgazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2014-2015 ÖKO munkaterv

2014-2015 ÖKO munkaterv Isaszegi Damjanich János Általános Iskola 2014-2015 ÖKO munkaterv Isaszeg, 2014. szeptember 7. Balázs Judit ÖKO mk. vezetője A jövő nem fogja jóvátenni,, amit te a jelenben elmulasztasz. (Albert Schweitzer)

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai. Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai Szekér Klára Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya Fenntartható fejlődés definíció Az erőforrások tartamos - a bolygó eltartóképességének

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila

A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás?

Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Globális folyamatok, helyi hatások van-e igazi megoldás? Kálmán Zoltán mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomata Magyarország állandó képviselője az ENSZ római székhelyű mezőgazdasági és élelmezési

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében

A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében A Magyar Vöröskereszt tevékenysége a lakosság humanitárius felkészítésében Sáfár Brigitta Katasztrófavédelmi szakmai koordinátor Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet A VÖRÖSKERESZT. A VILÁG

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben

Az UNICEF humanitárius tevékenységének eredményei 2014-ben UNICEF/HIVA2014-00005/SCHERMBRUCKER UNICEF/SUDA2014-XX657/NOORANI UNICEF/NYHQ2014-1407/NESBITT UNICEF/NYHQ2014-1556/ZAIDI UNICEF/ETHA-2014-00408/OSE UNICEF/UKLA2013-00958/SCHERMBRUCKER Az UNICEF humanitárius

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén

Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Az Európai Unió tevékenysége a katasztrófavédelem / humanitárius segítségnyújtás területén Dr. Lattmann Tamás Nemzeti Közszolgálati Egyetem Társadalomtudományi Tanszék AZ EU szerepe a világon az egyik

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése A kedvezményezett neve 1. Aranyeső 2. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 4. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5. MAGOSFA Környezeti nevelési és Ökoturisztikai 6. DemNet

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Amirl ma szó esik. Nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttmködésben

Amirl ma szó esik. Nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttmködésben Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttmködésben Horváthné Angyal Boglárka 2005. december 5. Amirl ma szó esik Az NGO-k szerepe a nemzetközi fejlesztésben Az NGDO-k típusai Az NGDO-k

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

Mennyire szolidáris a magyar?

Mennyire szolidáris a magyar? Mennyire szolidáris a magyar? Kiket és milyen módon támogat és támogatna Magyarország lakossága itthon és külföldön? Kutatási eredmények 2013. szeptember 4. 1 A kutatás háttere: Eurobarometer 2012: a magyarok

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY?

MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY? MIÉRT FONTOS A RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK KAMPÁNY? RAGYOGÓBB ÉLETET A RÁSZORULÓKNAK Évente gyermekek milliói kényszerülnek arra, hogy családjukkal együtt elhagyják az otthonukat háborús helyzet vagy

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)

A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038

Részletesebben

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11.

A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás. Tatabánya, december 11. A fenntartható fejlődés felé való átmenet és klímaváltozás Tatabánya, 2015. december 11. Klímaváltozás, alkalmazkodás, fenntartható fejlődés kapcsolata Fenntartható fejlődés fogalma Nemzeti Fenntartható

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben