A földgáz végfelhasználói árváltozás okainak a bemutatása 1

Átírás

1 A földgáz végfelhasználói árváltozás okainak a bemutatása 1 A jelen összeállítással szeretnénk érthetőbbé tenni a földgáz árával, ill. árváltozásaival kapcsolatos tényezőket. Az anyag az alábbi témákat foglalja össze: I. A kőolaj és földgázárak összefüggése II. A dollár árfolyam változása és hatása a földgázárra III. Árszabályozási kérdések IV. A hazai földgáz árváltozások magyarázata I. A kőolaj és földgázárak összefüggése A földgázárak változásaival kapcsolatos hírekben és az azok nyomán felmerülő kérdésekben általában elhangzik, hogy a földgáz ára (vajon hogyan is) követi a kőolaj ár(változás)át. Ennek oka, hogy a közvélemény számára leginkább a kőolaj tőzsdei árváltozása követhető nyomon, másrészt ez ténylegesen hatással van azon kőolajtermékek árára, amelyek valóban közvetlenül befolyásolják a hosszú távú szerződéseken keresztül vásárolt hazai import földgáz árát. A földgáznak, mint egy piaci terméknek az ára azonban nem csak a hosszú távú hazai importtal összefüggésben jelenik meg a sajtóanyagokban, és a pénzügyi elemzők termékpiaci híradásaiban szereplő földgázár változása a legtöbbször egész más okokra vezethető vissza, mint egy hazai importár változás. A földgáz ára ugyanis a földgáz adás vételének módjától függően is változhat, és többféle számítási módja is létezik, ahogyan a kőolaj árának is, nem is beszélve a földgáz termékár különbözőségeiről gázminőség és kitermelési hely szerint. Csak egy példaként, az egyes gázvezeték elosztási pontokon (az ún. HUB okon, mint az osztrák Baumgarten gázelosztó központ) érvényesülő földgázárak teljesen más piacbefolyásoló erők, sokszor az egyes országok importszerződésekből származó, tényleges fogyasztói igénnyel azonban már le nem fedett földgázmennyiségek aktuális kereslete kínálata hatására alakulnak ki. Ezzel szemben az egyes hosszú távú kereskedelmi import export szerződésekben rögzített árképzési metodikák másként alakítják az árakat. Ezek alapján a különböző spot vagy származtatott kőolaj termékpiacokon kialakuló termékáraknak csak közvetett, és általában hónapokkal késleltetett hatása van az importszerződések szerinti földgázárra. A földgáz exportőrök és vásárlóik között fennálló szerződésekben ugyanis a földgáz árát a szerződésben rögzített képletek szerint számítják, és a különböző kőolajtermékek tőzsdei árváltozása csak a képletekben meghatározott módon befolyásolja a szerződéses földgázár alakulását. A hazai fogyasztók ellátását a hazai kereskedők jelenleg több földgáz importszerződéssel biztosítják. A legnagyobb hazai relációjú földgázexportőr az orosz fél, de a magyar földgázkereskedők rendelkeznek német és francia exportőrökkel kötött szerződésekkel is hazai fogyasztók ellátásbiztonságának növelése érdekében (ez utóbbi, nyugati relációjú szerződések jelentőségét az utóbbi években tapasztalható keleti importproblémák mutatták meg igazán). Ezek az importszerződések a földgáz importár meghatározására szolgáló képletben két kőolajtermék (a fűtőolaj és a gázolaj) árváltozását tartalmazzák. A különböző relációjú importszerződésekben szereplő képletek azonban nem azonosak és az importszerződések tartalma üzleti titkot képez, ezért a hatályos törvényi rendelkezések alapján nem hozhatóak nyilvánosságra. 1 Az összeállításban szereplő ábrákhoz a kőolaj adatok esetében az EIA Petroleum Navigator honlapján található adatok, a kőolajtermék adatok esetében a Platts adatai kerültek felhasználásra. Az adatok alapján végzett kalkulációkért a Platts nem vállal felelősséget.

2 Ugyanakkor szintén az Országgyűlés által alkotott törvényi előírások szerint korábban a közüzemi fogyasztókat, majd a hazai földgázpiac teljes megnyitását követően jelenleg az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználókat ellátó kereskedők földgáz forrásainak árát úgy kell megállapítani, hogy a hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget, illetve az vegye figyelembe az engedélyesi tevékenység végzésével felmerült a költségeket, befektetéseket és biztosítja ezek méltányos az üzleti kockázatot figyelembe vevő megtérülését. Ezeknek a törvényi előírásoknak a részletszabályait december 31 ig a földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 25.) GKM rendelet tartalmazta, jelenleg pedig ezt egyes részeiben már július 1 től, teljes egészében január 1 jétől felváltó, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzésről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet tartalmazza. Ezek a jogszabályban rögzített import földgázár meghatározási szabályok a gyakorlati alkalmazhatóság és az átláthatóság érdekében, valamint a jogalkotási elveknek megfelelően egyetlen általános képlettel (1. Melléklet) próbálták/próbálják meg lefedni a különböző importszerződésekben szereplő képletek áralakító tényezőit. Ez nem túl bonyolult matematikai nyelven azt jelenti, hogy több hasonló meredekségű függvényre a jogszabály megpróbál egy átlagos meredekségű függvényt ráfektetni az árszabályozás általános érvénye, illetve a törvényi előírások egyidejű betarthatósága érdekében. Azaz a rendeletek szerinti képlet a fenti okok miatt konkrétan nem egyezett/zik meg egyik konkrét importszerződésben szereplő képlettel sem, azonban a földgázár szabályozásánál figyelembe veendő import földgázár szintjét egy jogszabályban rögzített általános képlet határozza meg, ahogyan ez a földgázpiac teljes megnyitása előtt, a hatósági földgázárak idejében is történt. Ez a jogszabályi képlet pedig a kereskedőnkénti importszerződésekben található képletekből adódó import földgáz árak átlagát adja eredményül (képlet szerinti földgázár, dollárban számítva a forint/dollár árfolyam hatása nélkül). Ezeknek jogszabályokban megjelenő, mindenki által hozzáférhető, az importszerződések átlagfüggvényét leíró képleteknek a szakmai megalapozottságát vagy jogi relevanciáját eddig egyetlen szakmai vagy jogi grémium, illetve ágazati vagy fogyasztói érdekképviselet sem vitatta, illetve kérdőjelezte meg. Természetesen az árszabályozás szükség esetén csiszolásra, illetve a megváltozó piaci viszonyhoz való igazításra szorul, így ha a magyarországi importszerződések szerinti földgázár képletek, vagy a szerződéses alapfeltételek megváltoznak, akkor a hazai árszabályozásnak, ezzel egyidejűleg a jogszabály szerinti képletnek is ezekhez kell majd idomulnia. Annak érdekében tehát, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy miként függ össze a hazai felhasználásra kerülő import földgázmennyiség ára a kőolaj termékek áraival, ezeknek a jogszabályok szerinti képleteknek, illetve paramétereiknek az elemzése szükséges. Emellett fontos megérteni a képlet szerinti ár, az árszabályozás szerinti importár, és a végfelhasználói árban elismert importár fogalmát. A továbbiakban tehát képlet szerinti áron a fent hivatkozott árrendeletekben rögzített képletek szerinti földgáz árat értjük, amely megegyezik importszerződésekben található képletekből adódó földgáz árak átlagával, forintban megadott értékeknél a mindenkori forint/dollár árfolyamot figyelembe véve, árszabályozás szerinti import földgáz ár az árrendeletek alapján negyed évre előre rögzített forint/dollár árfolyamon számított, képlet szerinti földgáz ár (2009. júliustól nem különböztetjük meg a képlet szerinti és az árszabályozás szerinti földgáz árat), 2

3 a végfelhasználói árban elismert földgáz ár pedig az árszabályozás szerinti import földgáz árnak a felhasználók által ténylegesen megfizetett része (mint alább látható, ez a jogszabályban megállapított alacsony fogyasztói hatósági árak miatt olykor eltért az árszabályozás szerinti import földgázártól és a képlet szerinti ártól). Az 1. ábra a kőolaj és a földgáz importszerződésekben szereplő két kőolajtermék tőzsdei árváltozását mutatja be az elmúlt 4 évre vonatkozóan (a 10 évre való visszatekintés a 2. Mellékletben található) ábra A kőolaj tőzsdei árváltozását a gázolaj ára általában pontosabban követi, mint a fűtőolajé, mivel a gázolaj felhasználását és így árát kevésbé befolyásolja a fűtési időszakokra jellemző szezonalitás. Az árváltozási jellemzők érzékeltetése kedvéért a 2. ábrán minden hónapra vonatkozóan az látható, hogy a kőolaj és kőolajtermékek ára hogyan változott az előző hónaphoz képest.

4 4 2. ábra Bizonyos hónapokban a kőolajtermékek árváltozásának mértéke közel van a kőolajéhoz, míg bizonyos hónapokban akár ellentétes is vele. Nem fedezhető fel szezonalitás, periodicitás. Elemzők szerint ezek az árváltozások elsősorban a finomítói kapacitásoktól, a készletek nagyságától függnek, de akár olyan természeti katasztrófák is befolyásolhatják a kőolaj árát, mint például a Katrina hurrikán, ami komoly fennakadásokat okozott a kitermelésben. Mivel a földgáz árát alakító (az 1. Mellékletben bemutatott) képletben a két kőolajtermék árváltozása 50 50% os súllyal van figyelembe véve, a gázolajnak a kőolajhoz hasonló árváltozásait többnyire tompítja a fűtőolaj árváltozása. Tovább nehezíti az egyértelmű összefüggés megállapítását a kőolajár és a földgázár között, hogy a földgáz árképletében az aktuális időszakot (időpontot) megelőző időszakok (képlettől függően félév, háromnegyedév, stb.) átlagárainak változása szerepel. Az importszerződések képleteiben szereplő változók definíciója, így a rendeleti képletek szerint is az adott időpontra számolandó földgáz árat a kőolajtermékek adott időpontot megelőző 9 hónapra vonatkozó átlagárának a bázis 2 9 havi átlagárhoz viszonyított változása alakítja. Azaz a kőolaj árának pillanatnyi változása nem feltétlenül jelenik meg markánsan a földgáz árában, mivel a 9 havi átlag kisimítja a nagyobb változásokat. Az érdekesség kedvéért a 3. Mellékletben bemutatjuk azt is, hogy mi a hatása a kőolajtermékek áránál alkalmazott átlagolási időszak hosszának, és a jelenlegi emelkedő szakaszban egy hipotetikus importár modell szerint milyen áremelési hatásokkal járna a 9 hónapos átlagolási periódus csökkentése, és a spot árakhoz való közelítése. A 3. ábra a kőolaj és az import földgáz átlagos árát mutatja az elmúlt 4 évben. 2 Az 1. Melléklet képleteiben, a zárójelben szereplő konstansok az adott kőolajtermék 9 havi bázis átlagárát jelentik, USD/t ban

5 5 3. ábra Az ábra alapján megállapítható, hogy 2009 folyamán ténylegesen lecsökkent a földgáz képlet szerinti ára (lásd 1. Melléklet). A 4. ábrán a kőolaj és földgáz árának USD ben számított százalékos változása látható az előző hónap árához képest, szintén a változások eltérő irányainak bemutatása érdekében. 4. ábra

6 Mivel a földgáz esetében a szerződések többségénél a negyedév első hónapjára dollárban megállapított ár a teljes negyedévben érvényben marad, csak negyedévente lehet a dollárban mért változást bemutatni. Az ábra jól mutatja, hogy kőolaj és a földgáz ára ugyanabban az időszakban, egymáshoz képest nem azonos mértékben és irányban változott. A fentiek alapján megállapítható, hogy van ugyan összefüggés a kőolaj és a hazai import földgáz ára között, de nincs egyértelmű (lineáris) megfelelés. 6 II. A dollár árfolyam változása és hatása a földgázárra Az import földgáz forintban kifejezett árának a van egy nagyon fontos további eleme a dollárban rögzíthető importárhoz képest, ez pedig a forint/dollár árfolyam nagysága. (Az importszerződések többségét dollárban kell fizetni, ennek megfelelően az import földgázért a kereskedő, illetve később a felhasználó által forintban fizetett árat a képlet szerinti földgázár és az árfolyam szorzata adja.) Az 5. ábrán bemutatjuk, hogy a képlet szerinti földgázár és az árfolyam hogyan változott az elmúlt 4 évben. 5. ábra Az ábrán látható, hogy 2006 szeptemberétől a forint a dollárhoz képest folyamatosan erősödött, 2008 júliusában volt a legerősebb. Az árfolyamnak ez a kétéves erősödése (220 Ft/USD ről 147 Ft/USD re) 5 hónap alatt eltűnt, és a következő 3 hónap végére már az erősödést megelőző szint fölé emelkedett mintegy 10% kal. A júliusi földgáz modellváltás előtt és után a forint/dollár árfolyam eltérő módon került figyelembe vételre. Az új árfolyam számításról szóló összeállítást a 4. Melléklet tartalmazza.

7 A 6. ábra a dollár árfolyam és a kőolajár változását mutatja, amelyből láthatóak az ellentétes irányú változások is. 6. ábra 7 A 7. ábrán az eddig leírtak összefoglalásaként a kőolaj árat és a képlet szerinti, forintra átszámított import földgázárat hasonlítjuk össze. 7. ábra

8 A fenti ábrán az látható, hogy a kőolaj ára 2007 januárjától folyamatosan emelkedett júliusig. A kőolaj januári áremelkedése januárban jelent meg a földgázárban, míg a júliusi csúcs 2009 márciusában éreztette hatását. Tehát arra az esetlegesen felmerülő kérdésre, hogy év elején miért nem jelent meg a képlet szerinti földgázárban a kőolaj árának csökkenése, a fentiekben választ is adtunk. 8 III. Árszabályozási kérdések Miért kell használni a képlet szerinti jelzőt a földgázár előtt? Korábban a földgázellátásról szóló évi XLII. törvény rendelkezéseit végrehajtó, a földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. GKM rendelet rendelkezett arról, hogy a képlet szerinti földgázárból az adott negyedéves időszakra számított árszabályozás szerinti földgázárat az ármegállapítást megelőző és követő negyedév tényleges és várható földgázáraival kell meghatározni, és arról is, hogy a nem tény árfolyamok esetében mely időszaknak az árfolyamát kell figyelembe venni az ármeghatározás során. Ez további átlagolást, tompítást jelentett az alkalmazandó földgázárak megállapításánál. Ezeknek a rendelkezéseknek a kiegészítése volt az a szintén a 105/2005. GKM rendeletben rögzített szabály, hogy az átlagolások és a várható adatok alkalmazása miatti, a rendelet alapján számított és a tény értékek közötti különbségek számszerűsítésére a következő időszakban utóelszámolást kellett végezni a nagykereskedőnél felhalmozódott bevételek vagy hiányok kiegyenlítése érdekében. Ezt a szerepet töltötte be az import korrekciós (ún. ik ) tényező. Ezt, az eredetileg kizárólag az árszabályozási rendelkezésekből következő várható és tényleges adatok közötti eltérés kezelésére szolgáló korrekciós tényezőt később politika arra is használta, hogy a rendeleti árszabályozás szerint egyébként indokoltnak minősíthető földgázár változást nem az árszabályozásnak megfelelő mértékben, hanem annál alacsonyabb szinten vegye figyelembe a fogyasztói árban, az importköltség többlet utólagos elismerése mellett, illetve később a rendeletben foglalt szabályozás módosításával már egyáltalán ne vegye ezt figyelembe, utólagos elismeréssel sem. A 8. ábra mutatja be a képlet szerinti, az árszabályozás szerinti és a végfelhasználói árban elismert földgázárat (2009. júliusig).

9 9 8. ábra Az ábrából is leolvasható, hogy 2009 januárjában a tényleges import ár 110 Ft/m 3 felett volt, árszabályozásilag 106 Ft/m 3 t lett volna indokolt elismerni, azonban az akkori jogszabályban rögzített hatósági fogyasztói ár csak 82 Ft/m 3 re nyújtott fedezetet. A hatósági fogyasztói árban elismert import földgázárat ugyanis úgy kaphattuk meg, hogy a rendszerhasználati díjakat (szállítás, tárolás, elosztás) és a kereskedelmi árréseket levontuk ténylegesen kihirdetett fogyasztói gázárból. A júliusi földgázpiaci modellváltás következményeként azonban a korábbi közüzemi szolgáltatókat felváltó, és a közüzemhez képest jelentősen leszűkített végfelhasználói kört ellátó egyetemes szolgáltatók már nem kötelesek a korábbi közüzemi nagykereskedőtől vásárolni a földgázt, és a korábbi fogyasztói hatósági árak is megszűntek, felváltva őket egy szolgáltatói ármegállapítással, és egy ezt ellenőrző, jogszabályban rögzítettek szerinti árplafont kalkuláló független hivatali árkontrollal. A közüzemi szolgáltatók földgáz forrásainak biztosításával egyidejűleg korábban a közüzemi nagykereskedő gondoskodott a téli időszak ellátását biztosító földgáztárolásról is, viselte kockázatait, és annak esetleges eredményhatásait is. Azonban 2009 júliusától, szintén a földgázpiaci liberalizáció következtében, az egyetemes szolgáltatás árszabályozásának részeként a jóval kisebb pénzügyi likviditással rendelkező egyetemes szolgáltatóknak kell már viselniük a tárolt földgáz költségének termék és árfolyamkockázatát. Ennek a gazdálkodási finanszírozási problémának a kezelésére született az a megoldás, hogy a III. és IV. negyedévben a betárolt gáz árát 30 % ill. 40 % ban figyelembe veszi az árszabályozás szerinti földgázár (ez az ún. tárolói hatás ), vagyis az import földgázár mellett a tárolt földgáz elismert ára is érvényesül (szintén a 29/2009. KHEM rendelet előírásai szerint).

10 IV. A hazai földgázár változások magyarázata 10 1) július, földgáz importár Amikor a médiában a fogyasztói árban érvényesítendő földgáz importár csökkenésről beszéltek 2009 nyarán, akkor nagy valószínűséggel a képlet szerinti importár csökkenésére gondoltak, ami januárhoz képest 2009 júliusára valóban felére, mintegy 57 Ft/m 3 rel csökkent (a fenti 8. ábrán lila színnel). Az akkor hatályos rendeletben foglalt árszabályozás szerinti földgázár azonban januárban mintegy 9 Ft/m 3 rel alacsonyabb volt a képlet szerinti földgázárnál, ahogyan ez a 8. ábrán is látható (zöld színnel), ezzel tehát nem lehetett csökkenteni a felhasználói árakat. Tovább rontotta a teljes piacnyitás utáni egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók számára érvényesíthető árcsökkentési lehetőségeket, hogy az árszabályozás szerinti földgázárhoz képest a végfogyasztói árban elismert import földgázár (a 8. ábrán piros színnel) a januári időszakban további 23 Ft/m 3 körüli összeggel volt alacsonyabb, tehát ezzel az összeggel szintén nem csökkenhetett a végfelhasználó árban elismert importár júliusra. Teljes mértékben jogos a felhasználók és a sajtómunkatársak által feltett kérdés, hogy a további 25 Ft/m3 körüli csökkentési lehetőség (a végfelhasználói árban elismert 82 Ft/m 3 import ár januárban, és a képlet szerinti, júliusi 57 Ft/m 3 import ár közötti különbség) miért nem következett be a végfelhasználói árban. Erre az alábbi felhasználói áralakítási tényezők adhatnak választ, amelyek függetlenek a földgáz, mint termék árának megállapításától. Az ik tényező szerepe az áralakulásban Ha figyelmesen nézzük a fenti 8. ábrát, akkor láthatjuk, hogy a 2009 júliusát megelőző időszakokban az árszabályozás szerinti földgázár, és a végfogyasztói árban elismert import ár jelentősen eltért, emiatt nagy volumenű ún. kvázi ik hiány, vagyis az árszabályozás szerint elismert, de az akkori végfogyasztói árban nem érvényesített nagykereskedői beszerzési importköltség halmozódott fel. Ennek a hiánynak a végfelhasználói árban elismerendő összegét a nagykereskedő anyavállalata és a magyar állam közötti tárgyalások során sikerült 66 milliárd forintra csökkenteni, többek között a tárolási tevékenység vizsgálatával. A 66 milliárd forint megfizetése érdekében júliustól októberig terjedő negyedévben egy igen jelentős, 17,56 Ft/m 3 t kitevő árelemet kellett minden felhasználónak vagyis nem csak az egyetemes szolgáltatásban vételezőknek (lakosságnak és a többi jogosultnak), hanem összes hazai földgáz felhasználónak fizetnie. 3 Ez tehát a múltban keletkezett költségelemek utólagos rendezését jelenti. A kiegyenlítő elem bevezetése A júliusi végfelhasználói ár tartalmazott még egy tényezőt, az ún. kiegyenlítő elem et is, amely a múltban felhalmozódott költségek rendezése helyett előretekintő módon a 2010 től várható áremelkedések hatását volt hivatott enyhíteni. A júliusi földgázár számítások készítésénél ugyanis a rendelkezésre álló földgázár prognózisok szerint októberben további árcsökkentés érvényesülhetett 3 Ez a földgázellátásról szóló évi XL. törvény 138/A. a szerinti, ún. pénzeszköz. Az árakban történő figyelembe vétel jogszabályi hátterét a földgázellátásról szóló évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól szóló 27/2009. (VI.25.) KHEM rendelet biztosítja.

11 volna a végfelhasználói árban, viszont januártól a prognózis már jelentős áremelést tartalmazott, pont a fűtési idényre, amikor a felhasznált földgáz mennyisége jóval magasabb. Így a várható januári áremelkedések mérséklésére a kormányzati döntés eredményeként további 4,3 Ft/m 3 került beépítésre III. és IV. negyedévben a júliusi és októberi árba az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára, ami januártól viszont elszámolásra is került, vagyis árcsökkentő elemként érvényesült (lásd 11. ábra). Ezzel a magyar kormányzat próbálta a legnagyobb fogyasztási mennyiséggel jellemezhető téli fűtési időszakra kisimítani az előre kalkulálható áremelkedést. Ez a szociálisan rászoruló felhasználók szempontból ugyan releváns kormányzati intézkedés azonban közgazdasági és energetikai szempontból akár megkérdőjelezhető is lehet, hiszen téves árjelzéseket közvetíthet a felhasználók számára, és a reális folyamatoktól eltérő fogyasztásra ösztönözheti őket, továbbá a földgázpiaci modellváltás kapcsán a hazai jogrendszerben elvileg élesen el lett különítve a földgázpiaci szabályozás a szociális célzatú kormányzati intézkedésektől és jogszabályoktól. Ezen túlmenően megemlíthető, hogy ez a lépés egy olyan árszabályozási modellen kívüli, nehezen tervezhető egyedi elemet emelt be az egyetemes szolgáltatói ármegállapítás menetébe, amelynek a tényleges fogyasztási mennyiségek alapján történő elszámolása komolyabb árszabályozási problémákat is okozhat még a kalkulált és tényleges bevételi kiadási szolgáltatói adatok jelentős akár százmillió forintos eltérése esetén. Az árszabályozási év kezdetéből és a modellváltásból fakadó szabályozási hatások július az árszabályozási év kezdetét, és egyben a földgázpiaci modellváltást is jelentette. Az eredeti árszabályozás szerinti indexálás és a piaci modellváltás hatása együttesen további mintegy 3 Ft/m 3 áremelést jelentett a piaci szerkezet megváltozása, a közüzem megszűnése következtében. Így bár júliusban a végfelhasználói árban elismert importár 57,1 Ft/m 3 volt (a januári mintegy 82 Ft/m 3 hez képest), a fenti áremelő hatások (18+4+3=25) teljesen lefedték az árcsökkentési lehetőséget (a tizedesek kerekítésével számolva). 2) október októberre a földgáz importára már lassan elkezdett növekedni, így a végfelhasználói árban októberben 58,11 Ft/m 3 földgázár került elismerésre, a tárolói hatás rendeletben foglalt képlet szerinti figyelembe vételével. Viszont a 66 milliárd forint hiány miatt fizetendő pénzeszköz összege 17,56 Ft/m 3 ről 3,14 Ft/m 3 re csökkent a végfelhasználó árban, amelynek a következtében végfelhasználói gázdíjat 10% kal lehetett csökkenteni, ellenben jogszabály módosítás következtében a pénzeszközt fizető felhasználói kör leszűkült, és a pénzeszköz fizetési időtávja kitolódott. 3) január januártól az árszabályozás szerinti indokolt földgázár 62 Ft/m 3 (a tárolói hatással); ehhez adódik a korábbi ik hiány miatt továbbra is fizetendő 3,14 Ft/m 3 ; azonban a kiegyenlítő elemként II. félévében a felhasználóktól beszedett többlet pénzösszeg visszafizetése miatt 3,7 Ft/m 3 rel csökkenhetett az egyetemes szolgáltatási végfelhasználói ár a január április időszakra, a téli fűtési idény leghidegebb hónapjaiban; 11

12 emellett viszont a 2010 ben induló új, négyéves árszabályozási periódushoz kapcsolódóan, a évben elvégzett költség felülvizsgálat eredményeként a rendszerhasználati díjak jelentősen megváltoztak, a lakosság számára összesen 6,4 Ft/m 3 rel nőttek, az előző árszabályozási ciklusban bekövetkezett beruházások és fejlesztések költségeinek a törvényi szabályozás szerinti indokolt mértékű elismerésének a hatására. 4) áprilistól várható áprilisra várhatóan a jelenlegi jogszabályi rendelkezések szerint megszűnik az árban a tárolói hatás (mivel ez csak a negyedik és az első negyedévben van); megemelkedik az olajtermékek tőzsdei jegyzésára; gyengülni látszik a forint árfolyama a dollárhoz képest; és mindenképpen megszűnik a kiegyenlítő elem visszafizetésének a felhasználói ár I. negyedévében érvényesülő csökkentő hatása. Ezek a hatások összességében a földgázár emelkedését okozhatják az előzetes becslések szerint, de ennek mértéke az egyes tényezők tényleges változásának hatására alakul majd ki. Az alábbi (9 12.) ábrák a fentiekben bemutatott tényleges árváltozásokat szemléltetik ábra

13 ábra A 11. ábra azt szemlélteti, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóktól júliusdecemberben beszedett, majd január március időszakban visszafizetett kiegyenlítő elem milyen felhasznált földgáz mennyiségekre érvényesül a fűtési időszakban (a 2010 es földgázfogyasztás mennyiségi adatok becslések, ahogy fentebb is ismertetésre került, a kiegyenlítő elem tényleges elszámolása csak a tény mennyiségi adatok ismeretében válik lehetségessé).

14 ábra A 12. ábra az árszabályozás szerinti import földgázárra a jogszabályok alapján terhelt további tételek alakulását mutatja be. 12. ábra

15 15 Az egyetemes szolgáltatási árváltozásokat árszerkezeti elemváltozásonként az alábbi táblázat mutatja összefoglalva október július október Változások Ft/m január július október október július január október KSZ/ESZ árrés 3,07 3,36 3,36 5,74 0,29 0,00 2,38 MSZKSZ díj 0,60 1,27 1,40 1,87 0,67 0,13 0,47 Elosztás 11,78 11,85 12,08 16,62 0,07 0,23 4,54 Szállítás, tárolás 10,02 10,96 11,05 12,78 0,94 0,09 1,73 Mobilfinanszírozás 0,63 1,75 1,75 1,75 1,12 0,00 0,00 Nagyker árrés 0,91 0,91 0,91 1,12 0,01 0,00 0,21 Szabályozással kapcsolatos hatások összesen* 3,09 0,45 9,33 Kiegyenlítő elem 0,00 4,30 4,30 3,72 4,30 0,00 8,02 Ik 0,00 17,56 3,14 3,14 17,56 14,42 0,00 Földgáz ár 82,88 57,06 58,11 62,00 25,82 1,05 3,89 Földgázzal kapcsolatos hatások összesen** 3,96 13,37 4,13 Mindösszesen ÁFA nélkül** 109,89 109,02 96,09 101,29 0,87 12,92 5,20 *: ezen sorokban a pozitív értékek áremelési nyomást, a negatív értékek árcsökkentési lehetőségeket jelentenek a szolgáltatók által az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára érvényesített árban **: Ez a Hivatal által elismerhető egyetemes szolgáltatási ár legmagasabb értéke (2010. áprilisra a rendelkezésre álló adatokból származó becslések alapján)

16 16 1. számú melléklet A földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 105/2005. (XII. 25.) GKM rendelet szerinti földgázár képlet ie usd = 287,98 x (0,5 x fo/302, ,5 x go/541,562) ie usd : fo: go: a rendelkezésre álló tény importárakat és a kőolajtermékekre vonatkozó világpiaci árelőrejelzéseket figyelembe vevő tárgyidőszaki importár előrejelzések alapján számított átlagos földgáz beszerzési ár a rendszeres árkorrekciós javaslatokban, USD/em 3 az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke USD-ben metrikus tonnánként, az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során. [Az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj árait a Platts European Marketscan tartalmazza a European Assessments FOB Med (Italy) 1 PCT részben. Ha havi értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő Forward jegyzéseket kell alkalmazni.] A havi átlagár a napi legmagasabb, ill. legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke, USD/t A 0,2%-os kéntartalmú gázolaj (tüzelőolaj) havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke USD-ben metrikus tonnánként, az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során. [A 0,2%-os kéntartalmú gázolaj árait a Platts European Marketscan tartalmazza a European Assessments FOB Med (Italy) gasoil.2 részben. Ha havi értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő Forward jegyzéseket kell alkalmazni.] A havi átlagár a napi legmagasabb, ill. legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke, USD/t A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzésről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet szerinti földgázár képlet fg USDA = 14,426 (0,5 fo / 520, ,5 go / 935,741) fg USDA import gáz ára, USD/GJ fo: az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során USD/t-ban (3 tizedes értékre kerekítve), USD/t A havi átlagárat a Platts által publikált 1 PCT Fuel FOB Med Cargoes napi low és high értékeiből külön-külön meghatározott (2 tizedes értékre kerekített) havi átlagok számtani középértéke adja. Ha a havi tény értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő (az aktuális negyedévet megelőző negyedév második hónapjának 15-e és a hónap vége közötti időszak banki napjain jegyzett) Forward árakat kell alkalmazni. A havi átlagár a napi legmagasabb, illetve legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke. go: a 0,1%-os kéntartalmú gázolaj havi átlagárainak egyszerű számtani középértéke az aktuális naptári negyedévet megelőző 9 naptári hónap során USD/t-ban (3 tizedes értékre kerekítve), USD/t A havi átlagárat a Platts által publikált Gasoil 0.1 FOB Med napi low és high értékeiből külön-külön meghatározott (2 tizedes értékre kerekített) havi átlagok számtani középértéke adja. Ha a havi tény értékek nem állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő (az aktuális negyedévet megelőző negyedév második hónapjának 15-e és a hónap vége közötti időszak banki napjain jegyzett) Platts Forward jegyzéseket kell alkalmazni. A havi átlagár a napi legmagasabb, illetve legalacsonyabb jegyzésekből külön-külön meghatározott havi átlagok számtani középértéke.

17 17 2. számú melléklet

18 18 3. számú melléklet Az átlagolási időszak hosszának növelése jelentősen kisimítja, és így tompítja a figyelembe veendő árváltozás mértékét (a hazai számítások jelenleg a háromnegyed éves időszakot alkalmazzák). A negyedéves átlagoláshoz képest a féléves időszakkal korrigált földgáz ár Ft/m 3 rel, a háromnegyed éves Ft/m 3 rel is eltérhet (200 Ft/USD árfolyamon). A bemutatott négy évben a háromnegyed éves követésű földgázár átlagosan 7 Ft/m 3 rel, a féléves átlagosan 3 Ft/m 3 rel volt alacsonyabb a negyedéves követésű földgázárhoz képest.

19 19 A dollár árfolyam figyelembevétele július előtt és után 4. számú melléklet július előtt a dollár árfolyam figyelembevétele a 105/2005 (XII. 25.) GKM rendelet alapján történt, július után pedig a 29/2009 (VI. 25.) KHEM rendelet szerint. A földgáz modellváltás előtt (105/2005. (XII. 25.) GKM rendelet) az árkorrekció időpontját megelőző második hónap 1 15 napjának átlag árfolyama került alkalmazásra az egyes árkorrekcióknál. A 2008 ban nyolc hónap alatt bekövetkezett közel 100 Ft/USD árfolyamváltozás felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szabályozás nem tartható. Két árkorrekciós időpontban is a figyelembe vett árfolyam Ft/USD vel elmaradt a tényleges árfolyamtól júliustól a rendeleti szabályozás szerinti forwardok alapján megállapított árfolyam kerül alkalmazásra. A hatályos árszabályozás szerinti, hosszú kormányzati egyeztetések alapján kialakult, és a 29/2009 (VI. 25.) KHEM rendeletben rögzített forward árfolyam számítási elvek szerepe, hogy az árszabályozásban alkalmazott negyedéves időszakokra a Ft/USD árfolyam alakulását becsülni lehessen. Az alkalmazott képlet az MNB középárfolyamon, a forinthoz kapcsolódó BUBOR, illetve a dollárhoz kapcsolódó LIBOR jegyzéseken, valamint azon az időponton alapszik, amely időpontra az árfolyamot becsülni szeretnénk, tartalmaz továbbá egy szintén kormányzati egyeztetéseken kialakult és jogszabályban rögzített, az eladási

20 árfolyam és a középárfolyam eltéréséből származó likviditási tényezőt, ami az MNB középárfolyam feletti tényleges deviza eladási árfolyamok többlet költségét tartalmazza a szolgáltatók számára. A földgáz kereskedelemben a kifizetések jellemzően a tárgyhót követő 18 án történnek, ezért az árszabályozásban az árfolyamokat az adott negyedév hónapjait követő hónapokra számítjuk. Azaz például második negyedévére vonatkozóan a forward számításhoz kapcsolódó dátumok: május 18., június 18., illetve július 18.. A három időpontra számított forward árfolyamoknak a napok számával súlyozott átlagát vesszük figyelembe a díjszámítás során. A forward számítást meghatározott időszakban kell elvégezni, jogszabály szerint a negyedévet megelőző hónap 15. napját megelőző 30 nap jegyzéseit figyelembe véve. Azaz, szintén második negyedévére vonatkozóan, a február 15 március 12. közötti időszak jegyzéseit (mivel az MNB devizaközép árfolyamok csak munkanapokon kerülnek közzétételre, így a március 15 e nincs a számításban). A forward számítást első alkalommal a októberi árak számításakor kellett alkalmazni, ekkor a figyelembe vett időszak szeptember közé esett (a 29/2009 (VI. 25.) KHEM rendelet késői hatályba lépése miatt volt rövidebb az első időszak), ahogy ez a fenti ábrán is látható. Az ekkor számított árfolyam tényleges alkalmazása az előbbiekben leírtaknak megfelelően november 18 tól január 18 ig tart, ezt jelöli az ábrán a világoskék szaggatott vonal. Az árszabályozás szerint elfogadott forward árfolyam a tényleges (MNB) spot árfolyamnál magasabb volt. A januárra számított forward árfolyamnak az egyetemes szolgáltatók számára érvényes alkalmazási időszaka február 18 án indul és április 18 ig tart (narancssárga szaggatott vonal), amely viszont jelentősen alacsonyabb a spot MNB devizaárfolyamnál, így minden bizonnyal a tényleges piaci spot eladási árfolyamoknál is. (Az árfolyam emelkedés időszakában ez jellemző. ) Tehát az árszabályozás szerint 185 Ft/USD körüli árfolyammal kalkulálthoz képest a jelenlegi spot árfolyam 200 Ft/USD körül jár. Ha a korábbi, piacnyitás előtti árfolyam szabályozás szerinti tény költségekkel történő elszámolás megmaradt volna, akkor I. negyedévhez tartozóan jelentős, 15 Ft/USD körüli összeggel kellene elszámolni (lásd a fenti ábra) az engedélyesek javára. A fentiekből következik, hogy általánosságban ugyan forward számítás alapján megállapított árfolyam 4 5 Ft/USD vel magasabb a forward számítás időszakában érvényes spot árfolyamnál, de az árfolyam tényleges alkalmazási időszakában (amikor az engedélyesek devizában fizetnek a földgázért) ez a különbség már nem releváns, mivel az árfolyam tényleges alakulásának a hatása érvényesül, ami pedig lehet pozitív és negatív egyaránt. A áprilisra számított forward árfolyam alkalmazása május 18 án fog indulni, ezért ez a fenti ábrán nem látható. Az árfolyam számítás új rendszerének alkalmazásában egy átmeneti időszak is érvényesült, amikor az elhúzódó jogszabályalkotás miatt a felajánlási árral rendelkező kereskedők és egyetemes szolgáltatók III. negyedévre nem tudtak az árszabályozás szerint elfogadott forwardok alapján dollárt vásárolni, ugyanakkor az árfolyam figyelembevétele a forward számítás szerint történt. A tény árfolyam jelentősen csökkent az árjóváhagyáskor figyelembe vett forward árfolyamhoz képest III. negyedévben. Mivel a kereskedők hatályos rendelkezés hiányában nem a forwardok alapján vásároltak előre dollárt, a III. negyedévben az árban figyelembe vett és a tényleges árfolyam közötti különbség miatt a fogyasztók által megfizetett többlet 2009 IV. és I. negyedévben elvonásra kerül(hetet)t. Ezt követően azonban a rendeleti újraszabályozás alapján a forward árfolyamszámítás alkalmazása rögzített, így a jövőben a becsült forward árfolyamok és a ténylegesen érvényesülő spot árfolyamok közötti különbözet elszámolási lehetősége megszűnt. 20

21 21

22 Forward árfolyam számítási modellje: A rendelet szerinti időszak (aktuális negyedévet megelőző utolsó hónap 15. napja előtti 30 nap) minden napjától a várható fizetési napokra (aktuális negyed év második, harmadik és következő negyedév első hónapjának 18. napjaira) az alábbi képlettel számított árfolyamok likviditási tényezővel növelt értékének a fizetés szerinti hónapokra számított átlaga a várható értékesítési mennyiséggel súlyozva. forward számítás időszaka aktuális negyedév

23 23 forward árfolyam = spot árfolyam * BUBOR 100 LIBOR 100 * * napok száma bázis napok száma napok száma bázis napok száma Magyar Nemzeti Bank (MNB) napi középárfolyam a negyedévet megelőző utolsó hónap 15. napját megelőző 30 napon, szorozva a likviditási tényezővel (2009. IV. negyedévre spot árfolyam: 1,0055) BUBOR: MNB által közzétett BUBOR fixingek ( Első kifizetésre (aktuális negyed év második hónap 18 a): 3 havi lejárat Második kifizetésre (aktuális negyed év harmadik hónap 18 a): 4 havi lejárat Harmadik kifizetésre (aktuális negyed évet követő első hónap 18 a) : 5 havi lejárat LIBOR: USD LIBOR kamatláb (megtalálható pl. a Reuters vagy bankok honlapján) Első kifizetésre (aktuális negyed év második hónap 18 a): 3 havi lejárat Második kifizetésre (aktuális negyed év harmadik hónap 18 a): 4 havi lejárat Harmadik kifizetésre (aktuális negyed évet követő első hónap 18 a) : 5 havi lejárat napok száma: spot árfolyamok napjai és a kifizetés napja között eltelt napok száma bázis napok száma: 360 Pl: augusztus 15 én számítva a IV. negyedévre: forward árfolyam = spot árfolyam * 1+ BUBOR 3 havi 105 *

24 24 1+ LIBOR 3 havi 105 * november 18 ra BUBOR 4 havi * forward árfolyam = spot árfolyam * LIBOR 4 havi * december 18 ra forward árfolyam = spot árfolyam * január 18 ra BUBOR 5 havi 166 * LIBOR 5 havi 166 * spot árfolyam: MNB napi középárfolyam augusztus 15. és szeptember 15. között, szorozva a likviditási tényezővel (2009. IV. negyedévre 1,0055) BUBOR: MNB által közzétett BUBOR fixingek Első (novemberi) kifizetésre: 3 havi lejárat Második (decemberi) kifizetésre: 4 havi lejárat Harmadik (januári kifizetésre): 5 havi lejárat LIBOR: USD LIBOR kamatláb (megtalálható pl. a Reuters vagy bankok honlapján) novemberi kifizetésre: 3 havi lejárat decemberi kifizetésre: 4 havi lejárat januári kifizetésre: 5 havi lejárat napok száma: spot árfolyamok napjai és a fizetés napja között eltelt napok száma bázis napok száma: 360