TÖRTÉNELEM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMÁK

Átírás

1 TÖRTÉNELEM SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMÁK KÖZÉPSZINT /2012 TÉMAKÖRÖK ÉS TÉMÁK I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A virágzó középkor (XII XIV. század) Európájának gazdasági folyamatai 2. Magyarország gazdasága a dualizmus idején 3. A globális gazdaság jellemzői a XX XXI. század fordulóján II. Népesség, település, életmód 4. A középkori Európa városai 5. Az Erdélyi Fejedelemség népességi viszonyai 6. A mindennapi élet változásai az ipari forradalmak idején 7. A Kádár-korszak mindennapjai III. Egyén, közösség, társadalom 8. Az antik civilizáció válsága, felbomlása és átalakulása 9. Társadalmi változások a honfoglalástól az államalapítás utánig 10. A középkori egyházi társadalom változásai 11. A polgári forradalom Magyarországon a kezdetektől 1848 őszéig 12. A magyar társadalom a két világháború között 13. A harmadik világ társadalmi jelenségei a globalizáció korában IV. A modern demokráciák 14. Az osztrák-magyar kiegyezés létrejötte, tartalma, rejtett csapdái 15. Modern politikai mozgalmak és azok ideológiái 16. A demokrácia elfojtása Magyarországon ben V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 17. A magyar államalapítás 18. A királyi intézmény működése Magyarországon a vegyesházi királyok idején 19. A polgárosodás eszméi a reformkori Magyarországon 20. A hitleri- és sztálini diktatúrák politikai jelenségei VI. Nemzetközi konfliktusok 21. Magyarország három részre szakadása 22. A Rákóczi-szabadságharc 23. Magyarország a második világháborúban 24. A magyar nemzet helyzete a hidegháború erőtereiben VII. Szabad témakör: Az ember saját természeti környezetében 25. A természeti környezet átalakítása Magyarországon a XIX-XX. században

2 A TÉMÁK RÉSZLETEZÉSE I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A virágzó középkor (XII XIV. század) Európájának gazdasági folyamatai a) a mezőgazdaság változásai (technikák, módszerek) b) a kereskedelem változatai (helyi/regionális/távolsági; vízi/szárazföldi) c) pénzgazdálkodás (adózás, bankárok-pénzváltás) d) ipar (céhek, vidéki háziipar) 2. Magyarország gazdasága a dualizmus idején a) a mezőgazdaság változásai (terület, módszerek, technológiák. üzemformák) b) ipar (üzemformák, ágazatok, technológia) c) pénzgazdálkodás (bankrendszer, adózás, hitelrendszer) d) kereskedelem (belkereskedelmi formák helyi/regionális; külkereskedelem) e) közlekedés (vasút, közút) f) szolgáltatások 3. A globális gazdaság jellemzői a XX XXI. század fordulóján a) a gazdasági növekedés mítosza b) gazdasági centrumok és perifériák c) nemzetközi nagyvállalatok és állami szuverenitás d) a kereskedelem globalizálódása e) nyersanyag feldolgozás fogyasztás hulladékkezelés/tárolás f) hajtómotorok: globális energia és pénzpiacok II. Népesség, település, életmód 4. A középkori Európa városai a) a kialakulás körülményei (földrajzi, politikai, gazdasági, vallási) b) a városi kiváltságok (jogi, gazdasági, egyházi), városok típusai (szabad városállamok pl. É-Itália, Hanza; részlegesen szabad városok) c) a városok szerkezete, külső képe d) élet a városokban (térhasználat, profán és szakrális idők, munka, szabadidő, szórakozás) e) a városok jelentősége (egyházi, gazdasági, tudományos, politikai vonzerő) 5. Az Erdélyi Fejedelemség népességi viszonyai a) három nemzet (magyar, szász, székely) b) három nép (magyar, román, szász) c) vallási, felekezeti viszonyok (a tordai országgyűlések és a bevett vallások: katolikus, evangélikus, református, unitárius, és a nem bevett: az ortodox)

3 6. A mindennapi élet változásai az ipari forradalmak idején a) munkaformák, szabadidős tevékenységek b) életkörülmények, társadalmi kapcsolatok falun, városon c) idő- és térképzetek átalakulása (időmérés, az idő pénz, a közlekedés gyorsulása, a terek beszűkülése) d) környezetszennyezés, egészségügy 7. A Kádár-korszak mindennapjai a) a gazdasági szerkezet és társadalom összefüggései (gazdasági ágazatok ipar/ szolgáltatások/ mezőgazdaság, stb. és társadalom; kettős gazdaság állami/ maszek és társadalom) b) térhasználat (szűk lakás, háztáji; tágabb szórakozóhelyek, telek; még tágabb utazás, nyaralás) c) időbeosztás (munkaidő, maszekolás, szabadidő, ünnepek családi/vallási/állami) d) kultúra (Támogatott, Tűrt, Tiltott) és szórakozás ( szocialista és nyugati hatások) III. Egyén, közösség, társadalom 8. Az antik civilizáció válsága, felbomlása és átalakulása a) gazdasági átalakulás (birodalmi regionális/ helyi; kereskedelem, pénzügyek, ipar, mezőgazdaság) b) településhálózat átalakulása (ruralizálódás) c) a társadalom átalakulása (etnikai/ kulturális, szerkezeti) d) politikai átalakulás (hatalmi szerkezet, regionalizálódás/germán királyságok) e) vallási változások (a pogány örökség és a kereszténység) f) kulturális politikai gazdasági szakadás (Nyugat Kelet) g) a népvándorlás hatásai (hunok, germánok) h) elbukott-e a nyugatrómai birodalom? (a bukás és folytatás problematikája) 9. Társadalmi változások a honfoglalástól az államalapítás utánig a) az uralkodói hatalom változásai (nagyfejedelem király) b) társadalmi szerkezet (régi és új rétegek, csoportok; a tulajdonszemlélet megváltozása) c) etnikai változások (finnugor, török, germán, szláv) 10. A középkori egyházi társadalom változásai a) az egyházi társadalom szerkezete (vertikális: püspök pápa, bíboros, érsek, megyéspüspök; pap esperes, plébános, kanonok, káplán; diakónus/szerpap; apát/ kolostorfőnök, szerzetes, laikus testvér; nagymester, lovag, szolga/fegyverhordozó; horizontális: világi egyház, szerzetesi intézmény, lovagrendek) b) reformok (gregorián, Cluny) c) mozgalmak (szerzetesi: domonkosok, ferencesek; eretnekmozgalmak)

4 11. A polgári forradalom Magyarországon a kezdetektől 1848 őszéig a) az év eleji pozsonyi és március 15-i pest-budai események b) az áprilisi törvények (tartalom: politikai berendezkedés, szerkezet, az ország státusa, társadalom; megvalósulás; hatás és jelentőség) 12. A magyarországi társadalom a két világháború között a) társadalmi torlódás (régi és új társadalmi rétegek, osztályok együttélése) b) vertikális tagozódás: - politikai hatalom és jogok tekintetében - gazdasági, vagyoni tagozódás - kulturális tagozódás (a tudáselittől az analfabétákig) c) horizontális tagozódás: - etnikai csoportok - foglalkozásszerkezet - vallások, egyházak, felekezetek - városi, vidéki (falu, tanya) - politikai ideológiák szerinti tagozódás - néprajzi csoportok d) társadalmi mozgalmak (szakszervezetek, cserkészet, leventemozgalom, KALOT, stb.) e) társadalmi reformok (földreform, numerus clausus, választójog, zsidótörvények, stb.) 13. A harmadik világ társadalmi jelenségei a globalizáció korában a) gyökerek a gyarmati múltban b) a harmadik világ, mint a globális gazdasági rend perifériája, nyersanyag-szolgáltatója és hulladéklerakója; adósságválság c) polgárháborúk, nemzeti- vallási- és etnikai konfliktusok d) népességnövekedés, szegénység, élelmezési válság e) oktatás, egészségügy f) nemzetközi összefogás: segélyszervezetek, békefenntartók, szociális programok g) kivándorlás, menekültkérdés, beilleszkedés IV. A modern demokráciák 14. Az osztrák-magyar kiegyezés létrejötte, tartalma, rejtett csapdái a) a kiegyezés okai (belpolitikai, külpolitikai, gazdasági) b) a kiegyezés tartalma (a dualista állam szerkezete, működési mechanizmusai) c) a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek (Deák és Kossuth vitája) d) a kiegyezés csapdái (külpolitika, hadügy, szabad választások)

5 15. Modern politikai mozgalmak és azok ideológiái a) modern politikai és érdekvédelmi mozgalmak típusai (pártok, szakszervezetek, civil mozgalmak pl. feminista mozgalom) b) ideológiai irányzatok és változataik (liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, szocializmus, feminizmus) c) az ideológiai irányzatok főbb eszméi, alapelvei c) a politikai és civil ideológiák, mozgalmak társadalmi összefüggései (támogatók és megszólítottak) 16. A demokrácia elfojtása Magyarországon ben a) külpolitikai körülmények (Magyarország és a Nyugat, Magyarország és a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg és a SZEB) b) belpolitikai helyzet (pártviszonyok, egyház) c) a kommunisták hatalommegragadási módszerei (választások, választási csalások, szalámitaktika, a minisztériumok és belügyi erők felhasználási módszerei) d) a kommunisták hatalomra kerülésének szakaszai V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 17. A magyar államalapítás a) Géza nagyfejedelem uralkodása és eredményei (hatalom, egyház/ vallás, külpolitika) b) Szt. István uralkodásának szakaszai (nagyfejedelemség, királyság) c) Szt. István politikai tevékenysége (koronázás, hatalom, külpolitika) d) az államszerkezet kialakítása (királyi intézmény, királyi tanács, ispánok, vármegyék, bírói hatalom) e) a birtokszerkezet kialakítása (királyi várak és birtokaik; királyi udvarházak és birtokaik; egyházi birtokok, magánbirtokok) f) az egyház megszervezése (szerkezet, formák világi/szerzetesi, törvények) 18. A királyi intézmény működése Magyarországon a vegyesházi királyok idején a) I. (Anjou) Károly hatalomra kerülésének politikai körülményei (a koronázás, bárói ligák) b) a királyi hatalom alapjai az Anjouk idején (gazdasági, társadalmi bázis) c) a királyi hatalom alapjai Luxemburgi Zsigmond idején (társadalmi, ideológiai /sárkányos lovagrend/ bázis) d) a királyi hatalom Hunyadi Mátyás idején (ideológia Corvinus/Corvin, reneszánsz fejedelmi eszmény: a művelt condottieri; pénz, hadsereg)

6 19. A polgárosodás eszméi a reformkori Magyarországon a) a hagyományos és kapitalista gazdasági gondolkodás különbségei b) haza és haladás a reformellenzék főbb gondolatai és céljai (polgári átalakulás, érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás, a magyar nyelv- és kultúra ügye) c) Széchenyi és Kossuth reformprogramja (Széchenyi eszméi, megvalósításai; Kossuth eszméi és megvalósításai; vitájuk) 20. A hitleri- és sztálini diktatúrák politikai jelenségei a) ideológiai alapok (hatalomszemlélet, alapeszmék, célok) b) társadalmi alapok (hatalmaskodó/kiszolgáltatott politikai elit, tömegbázis, NKVD, Gestapo, hadsereg, SS, Hitlerjugend) c) hatalomgyakorlási technikák (egypártrendszer, diktatúra, ellenségkép, terror, koncepciós perek, munka- és koncentrációs táborok, propaganda, oktatás-nevelés) VI. Nemzetközi konfliktusok 21. Magyarország három részre szakadása a) Mohács és előzményei (külpolitikai körülmények, belpolitikai helyzet, mohácsi csata) b) Az ország három részre szakadása (Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdelme, Buda török kézen) c) a három utódterület politikai berendezkedése (a Magyar Királyság, a Hódoltság és Erdély politikai berendezkedése) d) végvári harcok jellegzetességei (hadseregek: fegyvernemek, etnikai összetétel; végvári hősök, várépítészet, várostromok, török akciórádiusz, ellenfelek békében és háborúban) 22. A Rákóczi-szabadságharc a) a szabadságharc okai (politikai, gazdasági, társadalmi, eszmei/vallási) b) a szabadságharc fordulópontjai (országgyűlések: Szécsény, Ónod, Sárospatak) c) külpolitikai körülmények (spanyol örökösödési háború, Lengyelország, Oroszország) d) a szatmári béke (okai, megkötői, tartalma, következményei, értékelése) 23. Magyarország a második világháborúban a) a belépés körülményei okai (külpolitikai helyzet, belpolitikai viszonyok) b) a háborúban való katonai részvétel (a délvidéki hadművelet, a Szovjetunió ellen gyorshadtest, megszállás, második hadsereg; harcok az ország terültén: a szovjet hadsereg hadműveletei, Budapest ostroma, nyugati szövetségesek hadműveletei) c) az ország belpolitikai helyzetének változásai (Horthy hatalmának helyzete, német megszállás, kiugrási kísérlet, nyilas uralom, zsidóüldözés) d) mérleg (társadalmi, politikai, gazdasági, erkölcsi)

7 24. A magyar nemzet helyzete a hidegháború erőtereiben a) államhatárok/nemzeti szállásterület, politikai nemzet/kultúrnemzet kettősségek a magyar nemzet szempontjából b) Magyarország és szomszédai, Magyarország és a nagyhatalmak c) A határon túli magyarság élete: - a nemzetközi körülmények hatása a magyar kisebbségek helyzetére - a magyar kisebbségek sorsának alakulása Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában és a Szovjetunióban (egyéni és kollektív politikai jogok, kultúra, vallás, karizmatikus vezető személyiségek) d) A magyar kormányok és a Magyarország határain túli magyar közösségek e) A magyar nemzetrészek ellentmondásos helyzete a nemzetközi konfliktusokban (1956, 1968) VII. Szabad témakör: Az ember saját természeti környezetében 25. A természeti környezet átalakítása Magyarországon a XIX-XX. században a) mezőgazdasági (erdőirtás, vízszabályozás, mocsár-lecsapolások, öntözés, gépesítés, vegyszerek műtrágya, gyom- és rovarirtók) b) állatvilág (házi- és tenyésztett állatok, a vadállomány visszaszorítása a kultúrtájakról, vadászatok) b) ipari (bányászat, gyárak/ipari-energetikai létesítmények, ipari szennyezés) c) közlekedés (a természetes életterek felszabdalása vasúti pályákkal, közutakkal) d) a falu és a város átalakulása (infrastruktúra és zöldfelületek, természetszemlélet- és ismeret átalakulása, energetika)