DRAFT DOCUMENT. A szakmai területek közül kiemelkedő fontossággal bír még az energetika és a közlekedés.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DRAFT DOCUMENT. A szakmai területek közül kiemelkedő fontossággal bír még az energetika és a közlekedés."

Átírás

1 DRAFT DOCUMENT NATIONAL ROADMAP FOR THE IMPLEMENTATION OF ETAP IN HUNGARY 1. A KÖRNYEZETTECHNOLÓGIA JELENLEGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON A csatlakozás Magyarországon mind minőségi, mind mennyiségi szempontból pozitív hatást gyakorolt a környezetvédelmi fejlesztésekre. Ennek eredményeként a környezettechnológiai ipar dinamikus fejlődésnek indult. A folyamat erősítésére Magyarországon több kezdeményezés indult a környezettechnológiák, beruházások támogatására, de ezeknek a programoknak, intézkedéseknek hatékonysága nem érte el a kívánt eredményt. A számítások szerint az elkövetkező öt évben Magyarországon várhatóan megduplázódnak a környezetvédelmi ráfordítások. Ez jelentős keresletnövekedést jelenthet a környezettechnológiák számára. Nem elhanyagolható az sem, hogy a közeljövőben a környező kelet-európai országokban is hasonló méretű környezetvédelmi beruházásokra lehet számítani, ami a technológiaexportunknak nagy lehetőséget biztosít. Az EU források felhasználásával megvalósuló beruházások hatására a környezetvédelmi technológiák értékesítésének üteme meredeken emelkedni fog. Az ISPA keretében az EU Bizottsága 19 nagy projektet hagyott jóvá (7 szennyvízkezelési és 12 hulladékgazdálkodási beruházás). Előkészítés alatt van öt újabb hulladékgazdálkodási projekt. További jelentős beruházások várhatóak a következő időszakban. A hazai környezeti állapot és az infrastruktúra állapota alapján a jövőben is a legnagyobb volumenű beruházásokat a szennyvíz-elvezető és tisztító rendszerek fejlesztése és a (főként települési) hulladékgyűjtés, -feldolgozás jelent majd piacot a megfelelő technológiák számára. A szennyvízprogram végrehajtásához szükséges beruházások becsült költsége kb. 800 Mrd Ft. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) megjelölt, as időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatok fejlesztési igénye milliárd forint körül alakul. Az ivóvízminőség-javító program végrehajtásához 2006-ig 110 Mrd Ft értékű beruházásra lesz szükség. A levegőtisztaság-védelem területén az ipari létesítmények átalakításához legalább évi 10 Mrd Ft-os fejlesztés végrehajtására van szükség. Az eddig ismert és számba vett szennyezett területek kármentesítését szolgáló Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége meghaladja az 1000 milliárd forintot a következő 40 alatt. A szakmai területek közül kiemelkedő fontossággal bír még az energetika és a közlekedés. A megújuló energiaipar jelenlegi kormányzati becslések szerint 2010-ig mintegy milliárd forint befektetést igényel, ha az ország meg akar felelni az EU energetikai célkitűzéseinek, illetve korábbi vállalásainak. Egyrészt megállapítható, hogy habár már léteznek magas színvonalú környezettechnológiák, azonban ezek elterjedtsége, alkalmazása nem éri el a szükséges mértéket, még sok kihasználatlan potenciállal rendelkeznek. Másrészt a gazdaság nem minden területén állnak rendelkezésre az elvárásoknak teljes mértékben megfelelő megoldások, mert a szigorodó környezetvédelmi szabályozás újabb és újabb szakmai igényeket generál a

2 környezettechnológiákkal szemben. Az intézkedéseknek ezért két fő célra kell irányulni: a meglévő, modern technológiák piacra jutásának támogatására, illetve újak kifejlesztésére. Az új fejlesztési irányok kijelölésekor figyelembe kell venni, hogy a megelőző környezetvédelem még nem jelenik meg a technológia- és a termékfejlesztésekben kellő súllyal, pedig a megelőző beavatkozások igaz, hosszútávon javíthatják a gazdaságosságot, a versenyképességet. A megelőző megoldásokkal anyag, és energia-megtakarítás érhető el, ami a költségeket csökkenti. A keletkező kevesebb hulladék a szabályozórendszer megfelelő átalakítása után kisebb hulladékkezelési költséget jelenthet majd az egységnyi termékre, szolgáltatásra. Ma a gazdaság egészére jellemző, hogy az energiahatékonyság alacsony (nagy az energia-igényesség), amely a magasabb fajlagos költségek miatt versenyhátrányt jelent. A jelenlegi, nem környezetvédelmi alapú szemléletmódot erősíti az is, hogy a piaci árak nem, vagy elenyésző mértékben tartalmazzák a környezeti externáliákat, a gazdasági szereplők nem környezettudatosak, az erőforrásokat pazarlóan használják mind az anyagok, mind az energia területén. Tekintettel arra, hogy a környezettechnológia áthatja az egész gazdaságot, megjelenik minden szektorban, átfogó intézkedéscsomagra van szükség, ami a környezettechnológiák versenyképességét akadályozó tényezők lehető legnagyobb részére kiterjed. A környezettechnológiák fejlesztése, a beruházások támogatása nemzetgazdasági érdek a fejlesztések elmaradása nemcsak a potenciális exportlehetőségek elvesztésével, de a hazai környezettechnológia piacvesztésével, az importhányad növekedésével, és ez által a külkereskedelmi mérleg romlásával is jár. A környezetvédelmi technológiák versenyképességének javításához, a benne rejlő potenciál teljes kiaknázásához ösztönző és kiszámítható gazdasági (ÁFA, adókedvezmény, hiteltámogatás, zöld közbeszerzés stb.) és jogszabályi környezetre van szükség. A gazdasági növekedéshez innovációra van szükség, amely azonban a kutatástól függ, így kiemelt szerepe van a lisszaboni célkitűzések elérésben a K+F-nek. Magyarországon jelenleg nemzetközi összehasonlításban igen alacsony a K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya ben a teljes (költségvetési, vállalati szféra stb.) K + F ráfordítás mintegy 200 milliárd forint volt (a GDP 0.95 %-a), amelynek mintegy 7 8 %-a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kutatás-fejlesztés. Ezen belül a vállalati hányad igen alacsony, mindössze az összes ráfordítás 35 %-a, szemben a fejlett országok 60 %-os arányával. A létrejött K+F eredmények vállalati színtű hasznosulása alacsony, az egyetemek és a vállalatok közötti tudásáramlás és a vállalatok kockázatviselő képessége nem megfelelő. Ma még kevés cég vállalkozik önálló kutatás-fejlesztésekre, és gyenge a kutatóhelyek és az üzleti szféra kapcsolata. A multinacionális vállalatok körében ugyanakkor van példa a magyar kutatói bázis és menedzsment hasznosítására, így már elindultak oktatási-kutatási együttműködések. Az innováció iránti kereslet szerény, a feldolgozó- és szolgáltató szektorban működő vállalatok mintegy 75 %-a semminemű innovációt nem alkalmaz. A fentiekre figyelemmel növelni kell a hazai vállalati szektor kockázatviselő képességét, kiemelten a környezetvédelmi ipari fejlesztéseknél, valamint gazdaságpolitikai eszközökkel (adókedvezmények, hitelek, kamattámogatások stb.) ösztönözni kell a kutatás-fejlesztést

3 2. JELENLEGI ÖSZTÖNZŐK ÉS TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGON 2.1. Adminisztratív ösztönzők Általánosságban kijelenthető, hogy a környezetvédelem érdekérvényesítő képessége még gyenge a hazai döntéshozatalban, a szűken értelmezett, rövid távú és csak egyes részérdekeket figyelembe vevő versenyképességi, foglalkoztatottsági célok előnyt élveznek. Emiatt nem érvényesülhetnek a környezetvédelemnek a nemzetgazdasági versenyképességre és foglalkoztatottságra gyakorolt kedvező hatásai. A helyzet megváltoztatásához egységes politikai akaratra van szükség. Az utóbbi években megjelent közösségi irányelvek és az ezekhez igazodó hazai végrehajtási szabályok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzést és hasznosítást elősegítő intézkedésekre, a gyártói felelősség érvényesítésére. Ez utóbbi alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a környezetvédelem követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok és az alkalmazott technológia megválasztását, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését is. A kiterjesztett gyártó felelősség elve figyelhető meg a legfrissebb szabályozásokban, a kiselejtezett gépjárművekre és az elektromos és az elektronikai berendezések hulladékaira vonatkozó szabályozásban. Több, környezetvédelmi célú termék- és technológiafejlesztést, beruházást ösztönző, nem jogszabályi kötelezettséggel bíró, önkéntes rendszer is létezik már, de ezek hatékonysága még meglehetősen alacsony. A környezetvédelmi technológiák fejlesztését - a gazdasági és egyéb tényezők mellett - ösztönzik az egyes minősítő rendszerek is, mint az ISO Környezetirányítási rendszer (KIR), a környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS), a nemzeti környezetbarát védjegy rendszer és az EU öko-címke termékminősítő rendszere is. Az egyes beruházási támogatásoknál (GVOP, SMART) az EMAS, ISO minősítéssel rendelkező, vagy annak bevezetését rövid időn belül vállaló pályázók már jelenleg is előnyt élveznek. Az integrált termék politika, az életciklus alapú tervezés és árkialakítás nem jelenik meg a gazdaságpolitikában Támogatások Habár a jelenlegi támogatási rendszer is segíti a kutatás-fejlesztést és az innovációtól a beruházásig tartó folyamatot, a kutatási és üzleti szféra közötti technológiatranszfert, támogatja a létrehozott termékek és szolgáltatások kereskedelmét, ezek hatékonysága a környezettechnológia területén nem éri el a szükséges szintet. A támogatási célok kijelölésében és a pályázatok elbírálásában elsősorban a versenyképességi, foglalkoztatottsági szempontok dominálnak. Egyes támogatások feltételei között ugyan szerepelnek környezetvédelmi szempontok (ISO bevezetése, megújuló energiaforrás használata, barnamezős beruházás, stb.), de ezek össz-súlya az értékelésben adható pontszámoknál elenyésző, maximum 5 %. A támogatások általában nem kimondottan a környezettechnológiai fejlesztésekre irányulnak, de - az egyéb technológiafejlesztések mellett - támogatják a környezetvédelmi technológiafejlesztéseket, beruházásokat is. Ezekre találunk példát az EU kereteknél, illetve a hazai támogatásoknál is

4 EU támogatások Strukturális Alapok Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében a GVOP Irányító Hatóság pályázatot hirdetett 2005-re is több, a környezetvédelmi ipar fejlődését közvetlenül, vagy közvetve elősegítő programra, így a technológiai korszerűsítésre, a vállalati innováció elősegítésére, az induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek kutatási eredményeire alapozott (ún. spin-off) vállalkozások innovációs feladatainak támogatására, új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati infrastruktúra fejlesztésére ben támogatást nyerhetnek a kis- és középvállalkozások korszerű menedzsment rendszerek és technikák bevezetésére, a minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítására. Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program (KIOP) A KIOP egyik alprogram-csoportja - a GVOP-val szemben - egyértelmű környezetvédelmi célokat támogat. Támogatási cél az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése, az állati hulladék kezelése, az egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése, az ivóvízminőség javítása. A KIOP támogatja a Nemzeti Szennyvízelvezetés és -tisztítás Megvalósítási Programot is. A támogatási célok között inkább a csővégi megoldások támogatása dominál (hulladék, szennyvízkezelés) és nem jelenik meg kellő hangsúllyal a megelőző környezetvédelmi célú környezettechnológia. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap elsősorban beruházás támogatási célú, de a hulladékgazdálkodási, az ivóvízminőség javítási és a szennyvíz elvezetési és szennyvíz tisztítási célú beruházások a környezettechnológiák piacára is ösztönző hatással vannak. Az ISPA és a Kohéziós alap támogatásával 20 db hulladékgazdálkodási, 19 db szennyvízkezelési és 3 db ivóvíz-ellátási projekt előkészítése és megvalósítása van folyamatban Hazai támogatási rendszer Hazai finanszírozású, kimondottan környezettechnológia célú támogatás jelenleg kevés van. Sajnos a korábban sikeres, környezettechnológiát segítő programok egy része 2005-ben már nem is indult. A következő időszakban a támogatási célok kitűzésénél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettechnológiai fejlesztések, beruházások támogatására, a célok koordinálására az EU támogatási prioritásokkal ben 100%-ban hazai költségvetési forrásból került támogatásra a SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program keretében a "Környezetvédelmi szempontú technológiaváltás" c. pályázat. A következő időszakban újraindítása (átdolgozott szempontokkal) mindenképpen javasolt. A Nemzeti Energiatakarékossági Program 2001-ben és 2002-ben a Széchenyi Terv keretein belül működött, között pedig a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretein belül. A pályázatokat 2004-ben hirdették meg utoljára, 2005-ben már nem volt rá

5 forrás. Jelenleg nincs olyan támogatási rendszer, amely az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását támogatná. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (illetve jogelődje) és a KvVM (illetve jogelődje) közösen 2000-től 2003-ig évente meghirdették a Környezetvédelmi Műszaki Fejlesztési pályázatot, amelynek keretében elsősorban környezetbarát termékek és technológiák kifejlesztése volt a legfőbb prioritás. A négy év alatt összesen 77 projekt nyert támogatást 2,46 Mrd Ft értékben. A 2001-ben indult Nemzeti Kutatás fejlesztési Programok egyik alprogramja a környezetvédelem, a pályázat keretében 2005-ig összesen 31 környezetvédelmi projekt kapott 6,47 Mrd Ft állami támogatást. Környezeti technológiák intenzív fejlesztése folyik az OMFB/NKTH által támogatott Veszprémi Innovációs Kooperációs Kutató Központban (VIKKK)- (277 M Ft támogatás re), és két Regionális Egyetemi Tudásközpontnál (1,7 Mrd Ft támogatás re) ben az NKTH meghirdette az Asbóth Oszkár Innovációs Klaszter Centrumok létrehozására és működésére irányuló pályázatot, amely nagy összegű (2-3 Mrd Ft) támogatást nyújt többek között az agrár gazdaságra támaszkodó bioenergetikai fejlesztések témakörében továbbá a Déri Miksa Pályázatot az EUREKA programban való magyar részvétel támogatására és az Irinyi János Programot az innovatív ötletek egyéni megvalósítására szeptemberében indult és novemberében már zárul is a Sikeres Magyarországért Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram. A Zöld Hitel program keretében kamattámogatással járul hozzá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a kis és közepes vállalkozások zöldberuházásaihoz igényelt hiteleihez. A hitelprogram célja infrastruktúra- és technológiafejlesztést, modernizációt előidéző beruházások elősegítése, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának, valamint a vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzése. A vissza nem térítendő kamattámogatás levegőtisztaság-, vízminőség-, zajvédelmi, valamint a hulladékgazdálkodással összefüggő, illetve a megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő beruházásokhoz kérhető. 3. A NEMZETI ETAP ÉS A NEMZETI (LISSZABONI) AKCIÓPROGRAM (NAP) A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT PROGRAM KAPCSOLATA A nemzeti ETAP szorosan kapcsolódik a Nemzeti (Lisszaboni Akcióprogramhoz, annak célkitűzéseivel részben átfedésben van, ezért a két nemzeti tervet össze kell hangolni. A NAPban kidolgozott beavatkozási területek közül kettő közvetlenül kapcsolódik a környezettechnológiához: a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése szabályozás útján és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás javítása, valamint a környezetvédelem és a növekedés összhangjának erősítése specifikus fejlesztések segítségével (11. iránymutatás: Az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése) A NAP a fenti két területen a következő beavatkozásokat tartja elsődlegesnek: az állami támogatások (közvetlen és közvetett) rendszerének felülvizsgálata és átalakítása, leginkább a közlekedés és a mezőgazdaság területén,

6 adózási szabályok módosításával a környezetvédelmi technológiák, a környezetvédelmi beruházások megvalósulásának ösztönzése, a fejlesztési politikában, az adó- és jövedelem politikában a természeti erőforrások költségeinek növelése az élőmunka költségeinek (járulék, adó) csökkentése mellett, a gazdasági szabályozók (különösen az adók és az állami támogatások) területén a környezetvédelmi szempontok erősödése, a szankció rendszer elrettentő hatásának kialakítása, a közbeszerzési eljárások során a környezetvédelmi szempontok hangsúlyosabb érvényre juttatása, zöld közbeszerzés kialakítása, K+F eredmények hasznosulásának javítása, együttműködések kialakítása a gazdasággal. A nemzeti ETAP-ba a fenti elemek beépítésre kerültek. 4. NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI AKCIÓ TERV-NEMZETI ETAP 4.1. Kutatás-fejlesztés Kapcsolódó EU-ETAP-akciók: 1, 2, 9 A NAP részben programot ad az EU-ETAP 1. és 2. akciójának végrehajtására, mert tartalmaz több intézkedés-javaslatot, amelyek elősegítik a környezetbarát, tisztább technológiák kifejlesztését, illetve hasznosulását. A NAP-ban javasolt K+F intézkedések egy része kiterjed a környezettechnológiai fejlesztésekre is. Támogatja a gazdaság fejlődése szempontjából eredményes projekteket az élettudományok, az információs technológiák, a környezetvédelmi, az anyagtudományi, az agrár- és biotechnológiai kutatások és egyes társadalomtudományi kutatások területén, elősegíti az olyan szakterületi, és regionális vonzáscentrumok és innovációs klaszterek létrejöttét, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére, s ezen keresztül javítják a régió és az ország versenyképességét. a) Az NKTH ben folytatja az előző években elindított programjait a kiemelt fontosságú környezetvédelmi szakterületek, a megelőző környezetvédelmi kutatásfejlesztés támogatására. Felelős: NKTH, KvVM Időtartama: b) A kidolgozás alatt álló Középtávú kormányzati tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI) stratégiá -ban kiemelt szerepet kell biztosítani a környezetvédelmi ipart megalapozó fejlesztéseknek, tekintettel arra, hogy a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. törvény alapvető célkitűzése, hogy segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését. Felelős: NKTH és az érintett minisztériumok (KvVM, OM, GKM, IHM, FVM, EüM) Időtartam:

7 c) Az NKTH és a KvVM elősegíti az EU környezettechnológiai témájú Technológiai Platformjainak megismertetését, a hazai kutatók, fejlesztők, beruházók, a pénzügyi szektor képviselői és egyéb érdekeltek bekapcsolódását az EU megfelelő platformjaiba. A szükséges információkat honlapjaikon közzéteszik Felelős: NKTH, KvVM Időtartama: Pénzügyi eszközök mobilizálása Kapcsolódó EU-ETAP-akciók: 7, 10, 11, 12, A környezeti költségeket nem teljes mértékben tükröző piaci áraknak a következménye, hogy a környezetvédelmi célú korszerűsítések, termék és technológiaváltások nem gazdaságosak. Támogatási és hitelprogramok kidolgozásával a ma még versenyhátrányban levő fejlesztések, beruházások megvalósítása ösztönözhető. Értékelni kell a jelenlegi pályázatok tapasztalatait, hatékonyságát és azok figyelembevételével kialakítani az új rendszert. a) Hosszú lejáratú hitel és támogatási rendszert kell kidolgozni az öko-hatékony (energia-, anyagtakarékos, környezetbarát) beruházásokhoz, technológiakorszerűsítésekhez, termékváltáshoz, stb. Felelős: PM, GKM, KvVM Határidő: támogatási és hitelprogram javaslat elkészítése 2007-től javaslatok megvalósítása b) Ki kell dolgozni a beruházások hiteltámogatásának feltételeként alkalmazandó környezetvédelmi előírásokat, ajánlásokat és be kell építeni a támogatásokba Felelős: KvVM, GKM, PM Határidő: hitelek környezetvédelmi feltételeire javaslat készítése, Felelős: GKM, KvVM, PM Határidő: 2007-től feltételek alkalmazása a hiteltámogatásoknál c) A kedvezményes építési hitel feltételeként meg kell követelni az épület az energiaracionalizálását. Felelős: PM, GKM, KvVM

8 Határidő: d) a környezetvédelmi szempontok súlyának növelése a folyamatban lévő, és a után induló versenyképességi támogatások odaítélésénél Felelős: GKM, KvVM Határidő: 2006-tól e) Hosszúlejáratú hitelrendszer kidolgozása a megújuló energiaforrások technológiafejlesztéseinek, beruházásainak támogatására Felelős: PM, GKM, KvVM Határidő: június 30. hitelrendszer kidolgozása Felelős: KvVM, GKM, PM Határidő: 2007-től hitelrendszer alkalmazása 4.3. Környezetvédelmi szempontból káros támogatások felülvizsgálata Kapcsolódó EU-ETAP-akciók: 16, 17, 18. A környezetvédelmi szempontból káros támogatások felszámolása hosszú távon nyilvánvaló nemzetgazdasági előnyökkel jár. Az ilyen támogatások miatt ugyanis az árak nem tükrözik a valós költségeket, ami a nemzetgazdaság minden szintjén hibás döntésekhez vezet. Ennek a helyzetnek a megváltoztatása egy korszerűbb és versenyképesebb gazdasági szerkezet kialakulását segíti elő. Ha egy környezetkárosító tevékenységnek van reális környezetkímélő alternatívája, akkor azt a tevékenységet környezeti szempontból károsnak kell tekinteni. Elsősorban a mezőgazdaság, közlekedés és az energiaszektorban szükséges a támogatási rendszer átalakítása, de ezt nem lehet megtenni az EU támogatások prioritásainak figyelembevétele nélkül. Az EU 2007-ig tervezi elvégezni a környezetvédelmi állami támogatások felülvizsgálatát. Az OECD és Európai Bizottság jelentős kutatási programokat támogat az ilyen támogatások azonosítására és megszüntetésük lehetőségeinek feltárására. Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem végzett kiemelkedő munkát ezen a téren. E kutatásoknak, illetve az EU eredményei alapján a környezetvédelmi szempontból káros támogatások kimutatása elvégezhető. Ez a kimutatás természetesen nem lesz hiánytalan és teljesen pontos, azonban már megfelelő alapot adhat a szükséges intézkedések megkezdésére. Ennek első lépése a lakosság széles körű tájékoztatása, felkészítése a súlypontok áthelyezésére. a) értékelő tanulmány és módosító javaslat készítése a hazai - környezetvédelmi szempontból káros -támogatásokról

9 Felelős: NFH, KvVM, PM Határidő: június 30. b) a hazai támogatási rendszer és az EU által felülvizsgált támogatási rendszer összehangolása Felelős: NFH, KvVM, PM Határidő: az EU felülvizsgálat befejezése után 6 hónap c) a lakosság tájékoztatása az a) és b) pontok szerinti eredményekről, döntésekről Felelős: KvVM, NFH, PM Határidő: a) esetében: július 1. szeptember 30. b) esetében: b)-ben leírt feladat befejezése után 4.4. Piaci eszközök alkalmazása Kapcsolódó EU-ETAP-akciók: 17, 20 A NAP az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése fejezete részben tárgyalja a környezettechnológiák fejlesztésének szükségességét és annak lehetséges módjait. A NAP tervezete kiemeli, hogy a környezetvédelmi jellegű adók, díjak, járulékok, büntetések alacsonyak, nem ösztönző hatásúak, a teljes adórendszerben az ilyen jellegű eszközök használata elenyésző, pedig a környezetvédelmi alapokon nyugvó adó és járulék rendszer elősegítheti a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást, a környezeti terhelés csökkenését és ösztönözni fogja az öko-hatékony szolgáltatásokat, fejlesztéseket, beruházásokat. A kormányzati döntésekben, közbeszerzési eljárások szabályozásában a környezeti szempontok figyelembevétele eddig nem tartozott a prioritások közé. Ez a helyzet pedig versenyelőnyt biztosít a környezetvédelmi szempontból káros technológiák, termékek, beruházások számára. A nemzeti ETAP is célul tűzi ki az externáliák beépítését az árakba, hogy azok a teljes környezeti költséget tükrözzék. Ennek elősegítésére a következő intézkedések szükségesek: a) a jelenlegi adó és járulék rendszer áttekintése és javaslat készítése az átalakításra, az externáliák beépítésére Felelős: PM, GKM, KvVM Határidő: javaslatkészítés: december

10 alkalmazás: 2008-tól folyamatosan b) A környezetterhelési díjak bevezetése további területeken hozzájárulhat a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb technológiák (termékek, szolgáltatások) versenyképességének javításához. A rendszer továbbfejlesztése előtt értékelő tanulmányt kell készíteni a jelenlegi rendszer hatékonyságáról a kiszélesítés megalapozásához. Az értékelés eredményei alapján készüljön javaslat a rendszer kiterjesztésére. Felelős: KvVM Határidő: június 30. tanulmány és javaslat január 1. alkalmazás megkezdése c) Az ÁFA-kulcsok reformja a környezetvédelmi beruházások előnyben részesítése érdekében. Az ÁFA-kulcsok átalakításának meg kell felelnie az EU gyakorlatnak. Felelős: PM, GKM, KvVM Határidő: javaslatkészítés: december 31. alkalmazás: 2008-tól folyamatosan 4.5. Közbeszerzés Kapcsolódó EU-ETAP-akciók: 19 (PA), 21 A nemzeti közbeszerzési cselekvési terv fogja tartalmazni a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos részletes intézkedéseket, ezért a nemzeti ETAP-ba ezért csak azok az intézkedések épültek be, amelyek kiegészíthetik a nemzeti közbeszerzési tervet. A közbeszerzés szabályozása elvileg ma is lehetőséget ad a közbeszerzéseknél a zöld szempontok érvényesítésére, de ezek gyakorlati megvalósíthatóságát kérdésessé teszi, hogy a környezetvédelmi követelményeket a bírálati szempontokban kell érvényesíteni, amelyeknek megfogalmazásához a szükséges szakmai információk, ismeretek azonban nem, vagy csak szórványosan állnak az ajánlatkérő rendelkezésére. A beszerző gyakran nem tudja, hogy a beszerzendő termék, vagy szolgáltatás milyen paramétereit kell figyelembe vennie és melyek az elvárható követelmények. Ezért meg kell kezdeni az egyes - jelentős gazdasági súllyal rendelkező - közbeszerzési típusokhoz a szakmai háttéranyagok kidolgozását, amelyek segítséget nyújtanak abban, hogy a közbeszerzési kiírásban a környezetvédelmi szempontok, követelmények pontosan megjelenhessenek. Az EU Bizottság Buying green! Kézikönyv a környezetvédelmi szempontú közbeszerzésről (Buying green! A handbook on environmental public procurement) magyar nyelven is megjelent iránymutatására alapozott szakmai segédanyag kidolgozásával a zöld alapú ajánlatkérés és bírálat gyakorlata elősegíthető

11 Ehhez fel kell állítani a szakterületi prioritási sorrendet, és annak alapján a termékekre, szolgáltatásokra ki kell dolgozni a környezetvédelmi szempontú értékelést és biztosítani az így összeállított információkhoz a széles körű hozzáférést. Az intézkedés erősíti a NAP-ban foglalt hasonló célú akcióprogram megvalósítását. Felelős: KvVM, GKM, MEH Határidő: javaslatok kidolgozása: szeptember 1. intézkedések megkezdése: január Környezettechnológiai támogatások adatbázisa kialakítása Kapcsolódó EU-ETAP-akciók: 1 (PA), 4 A kifejlesztett technológiák ismertségének növelésére, piacra jutásának elősegítésére adatbázis kell létrehozni, mely tartalmazza a KvVM, a GKM, FVM és OM(NKTH) finanszírozásában elért K+F eredményeket, kidolgozott technológiákat és kiépített referenciákat, különös tekintettel az EU támogatások szempontjából kiemelt fontosságú technológiákra. Az adatbázist elérhetővé kell tenni a KvVM honlapján. Az adatbázis továbbfejlesztésével lehetőséget kell a környezettechnológiai cégek bemutatkozására, üzleti partnerkeresésre, valamint közzé kell tenni az EU-ETAP végrehajtásával kapcsolatos információkat. Az információnyújtáson túl az adatbázis hozzájárulhat a környezettudatosság növeléséhez, a környezettechnológiák iránti közbizalom növeléséhez. Felelős: KvVM és az érintett minisztériumok (NKTH, GKM, IHM, FVM) Időtartama: 2006-tól 4.7. A hatósági munka erősítése Kapcsolódó EU-ETAP-akció: Az ellenőrzések hatékonyságának javításával, a környezetvédelmi szabályozás szigorú betartatásával és a jogszabálysértések visszatartó erejű szankcionálásával elérhető, hogy a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb technológiák versenyhátránya csökkenjen, megérje befektetni, fejleszteni és a megtérülés biztosabb alapokon tervezhető. Ehhez szükséges a hatósági szakemberek létszámának fejlesztése, a szakmai felkészültségük javítása, valamint ellenőrzési akció-programokat kell kidolgozni a kritikus területekre

12 Felelős: KvVM, felügyelőségek Határidő: javaslatok kidolgozása: szeptember 1. intézkedések megkezdése: január

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2008. Kabai Anikó 2008. 06. 03. A minőségi javulás ígérete Változások az új tervezési időszakban NFT I. tapasztalatok ÚMFT Hosszú támogatási folyamat, ezen belül elhúzódó

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft.

Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Innovációs pályázati lehetőségek Mogyorósi Péter Laser Consult Kft. Laser Consult Kft 1 Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal innovációt támogató pályázatai Asbóth Oszkár program Baross Gábor program

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Tudás, alkotás, érték

Tudás, alkotás, érték Tudás, alkotás, érték A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2007. évi programjai valamint az EU 7. K+F Keretprogramja Vass Ilona, általános alelnök Nemzeti Innovációs Rendszer, NKTH-GKM szakmai konferencia

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek

A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek A külpiacra lépéshez igénybe vehető pályázatok, hitelek, garanciák, egyéb finanszírozási lehetőségek Szivi Orsolya 2009. április 20. Budapest Az előadás felépítése Fejlesztési programok, pályázati lehetőségek

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladatai a hazai kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában www.kutatas.hu Dr. Vadász István pályázati főigazgató-helyettes Jogszabályi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22.

Pályázati tapasztalatok. Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Pályázati tapasztalatok Ferencz Dóra 2008. 05. 22. Új pályázatok, új filozófia A támogatás nem helyettesíti a magántőkét, csak kiegészítjük azt Életképes, de támogatás nélkül meg nem valósuló fejlesztések

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Élelmiszeripari támogatások

Élelmiszeripari támogatások Élelmiszeripari támogatások 2014-2020 Szilágyi Péter közigazgatási tanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály 1 Érintett témakörök ÚMVP támogatások és tanulságok Akadálypálya: a 2014-2020 tervezés feltételrendszere

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció

Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt. Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13.

LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt. Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13. LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13. Röviden -A NORRIA bemutatása, kapcsolódó kompetenciaterületei -Az új KBT zöld szempontjai, cselekvési terv -Az

Részletesebben

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése

A 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F pályázatok rövid ismertetése 2004. elején kiírásra kerülő, EU társfinanszírozással megvalósuló, GVOP K+F ok rövid ismertetése 3.1. Intézkedés: lkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia fejlesztési tevékenységek támogatása

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2012. SZEPTEMBER Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk tájékoztatni az újonnan megjelenő, és a folyamatosan beadható pályázatokról. Budapesti és Pest megyei cégek számára a pályázati lehetőségek jelentősen

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS A pályázat beadási A pályázat beadási Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1./E-11 A pályázat célja a mikro, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKVk) működési helyszínéül szolgáló

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati lehetőségei Első Önkormányzati Projektbörze 2010 Budapest, 2010.03.31. Szemző György projektmenedzser, GOP IH Nemzeti Fejlesztési Ügynökség A Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben