POLGÁRMESTERE. Kérem a Képviselő-testületet, hogy a sürgősségi indítványt napirendre venni szíveskedjék.

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Sürgősségi indítvány Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat SZMSZ-e lehetőséget ad sürgősségi indítvány előterjesztésére. A csatolt tárgyban megjelölt előterjesztés Képviselő-testület elé vitelét sürgősséggel azért kérem, mert Tarlós István főpolgármester kérése, hogy Önkormányzatunk mihamarabb fogalmazza meg és juttassa el véleményét a Fővárosi Közgyűlés felé. Kérem a Képviselő-testületet, hogy a sürgősségi indítványt napirendre venni szíveskedjék. Határozati javaslat: Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzatának Képviselőtestülete a Budapest XVI. kerület, Ságvári utca Weöres Sándor utcává történő átnevezésének véleményezése" tárgyában benyújtott sürgősségi indítványt napirendi pontként tárgyalja. (minősített szótöbbséget igényel az SzMSz 17. (2) bek. 1/ pontja alapján) Budapest, április 11. L-f \A /Kovács Péter polgármester^

2 a i / i o u BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Budapest XVI. kerület, Ságvári utca Weöres Sándor utcává történő átnevezésének véleményezése Tisztelt Képviselő-testület! Tarlós István, Budapest Főváros főpolgármestere írásban kereste meg Önkormányzatunkat tekintettel arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a Budapest XVI. kerület Ságvári utcát Weöres Sándor utcává kívánja átnevezni. A közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989. (1990. I. 31.) Főv. Tan. Rendelet 17. (2) bekezdése értelmében a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó utcaelnevezésekhez köteles az érintett kerületi önkormányzat javaslatát kikérni. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy alakítsa ki véleményét az előterjesztéssel kapcsolatban! Határozati javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete úgy dönt, hogy a Budapest XVI. kerület Ságvári utca Weöres Sándor utcává történő átnevezését támogatja. Felkéri a Képviselő-testület a Polgármestert, hogy a határozatot Budapest Főváros Főpolgármesterének juttassa el. Határidő: április 20. Felelős: Kovács Péter polgármester (Elfogadása egyszerű többséget igényel) Budapest, április 11.. T, ^ /Kovács Péter polgármester ^ Láttam: Áncsin László jegyző^ ^ Melléklet: Tarlós István főpolgármester levele

3 Eftl P%^^ 9Cir3EVi^B%#%#^ 1 B B Budapest Főváros Főpolgármestere Kovács Péter polgármester Úr részére XVI. kerületi önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1163 Bp, Havashalom u. 43. Tisztelt Polgármester Úri A főváros a XVI. kerület Ságvári Endre.utcát Weöres Sándor utcává kívánja elnevezni. Erről a szándékról a kerület jogosult véleményt mondani. Kérjük, hogy véleményüket lehetőleg mihamarabb fogalmazzák meg és jutassák el részünkre. Budapest, március ^Tisztelettel: 1052 Budapest, Városház utca leveleim: 1840 Budapest telefon: fax: tarlosistvanqbudapest.hu

4 t BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT SZATMÁRY LÁSZLÓ KÉPVISELŐ Tárgy: Budapest XVI. kerület, Ságvári utca Krenedits Sándor utcává történő átnevezésének véleményezése című előterjesztés határozati javaslatához kapcsolódó - MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt Képviselő-testület! Köszönettel vettük Tarlós István Budapest Főváros főpolgármesterének tájékoztatását, mely szerint a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a Budapest XVI. kerület Ságvári utcát Weöres Sándor utcává kívánja átnevezni. A közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989.(1990. I. 31.) Főv. Tan. Rendelet 17. (2) bekezdése értelmében a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó utca elnevezésekhez a Közgyűlés köteles az érintett kerület önkormányzatának javaslatát kikérni. 17. (1) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének hatáskörébe tartozik: a) a városrésznév megállapítása; b) a több kerületre kiterjedő utcák elnevezése, nevük megváltoztatása; c) utcanevek védetté nyilvánítása; d) a személyről való elnevezés, illetve ilyen utcanévnek a megváltoztatása. (2) A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének hatáskörébe tartozó utcaelnevezésekhez köteles az elnevezéssel érintett kerületi önkormányzat és - ha a kisebbséget e minőségében érinti - a kerületi kisebbségi önkormányzat javaslatát kikérni." Rákosszentmihály régi vágya a Ságvári utca átnevezése. Az átnevezési lehetőséget kihasználva az érintett terület képviselőjeként szeretnék módosító indítványként javaslatot tenni arra, hogy a Ságvári utcát Weöres Sándor helyett Szentmihály korábbi főjegyzőjéről, Krenedits Sándorról nevezzük el. Krenedits Sándor életrajzát jelen módosító indítványomhoz csatolom (1. sz. melléklet). Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a módosító indítványként benyújtott határozati javaslat támogatására. Határozati javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Budapest XVI. kerület, Ságvári utcát Krenedits Sándor utcává javasolja átnevezni. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy jelen határozatot juttassa el Budapest Főváros főpolgármesterének. Határidő: április 20. Felelős: Kovács Péter polgármester (Elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel) Budapest, április 13. Melléklet: Krenedits Sándor életrajza Szatmáry László Tel: 06/ szatmarylaszlo@bpl6.hu

5 Krenedits Sándor ( ) életrajz Krenedits Sándor 1876.december 15-én született Veresegyház községben, földbirtokos család sarjaként. Édesapja korán elhunyt, és özvegye tíz gyerekkel maradt egyedül. Krenedits a középiskola elvégzése után jogot tanult. A jegyzői pályát gyakornokként Mogyoród községben kezdte, majd 1898-tól átkerült Csömörre, ahol Bitskey Gyula főjegyző oktatása és irányítása mellett dolgozott mint adóügyi jegyző. Első felesége a főjegyző lánya Bitskey Ilona volt, aki korán, 1905-ben meghalt. Tőle egy lánya született, Gizella. (1915-ben vette el Reich Bertát, tőle két gyermeke született, Sándor és Ilona.) Csömöri munkája során gyakran intézte Pusztaszentmihály lakóinak ügyeit, megszerette a települést, 1902-ben - Rákos Szentmihály önálló községgé alakulásakor - telket vásárolt itt ban szentmihályi jegyzővé választásakor lemond a csömöri tisztségéről. Ettől kezdve az egész életét a község fejlődésének szentelte. Emellett már fiatal korától Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották, a tágságot egész nyugdíjaztatásáig viselte. Helytörténészünk Lantos Antal szerint: Krenedits Sándor volt az, aki megteremtette mint alapító jegyző a szentmihályi közigazgatást. Legfőbb erénye a stabilitás fenntartása volt. Munkatársait évtizedeken át megtartotta. Senki sem kerülhetett egyből vezető munkakörbe mellette. Ilyen feladatot csak hosszú bizonyítás után lehetett elérni nála. A helyben lakás a községi alkalmazásnál alapfeltétel volt." Életét munkásságát a Rákos Vidéke folyóirat kísérte figyelemmel. A megjelent cikkekben nyomon követhető, hogy mennyi mindenben volt szerepe Rákosszentmihály község fejlődésében ban tette le a hivatali esküt ben az első beadványa a bor- és húsfogyasztási adóról szólt, valamint arról, hogy a Rákos Vidéke a község hivatalos lapja legyen. Még ugyanebben az évben felülvizsgálta a közbiztonságot, meglátogatta az iskolát, küldöttségbe ment az oktatási miniszterhez új tanterem építése miatt ben adományt adott a Polgári Dalkörnek, a minisztériummal tárgyalt kisdedóvó ügyében. Ugyanebben az évben a műkedvelőkör díszelnökévé választották, és elvállalta a Polgári Dalkör vezetését is ban részt vett a villamos vasút szervezésében, erről Kossuth Ferenc miniszterrel tárgyalt. Ebben az évben felkérték Rákospalota főjegyzőjének, de visszautasította az ajánlatot ben Bitskey Gyula főjegyzővel tárgyalt a rákosszentmihályi-csömöri vagyon elkülönítéséről. A tanítók lakbérének ügyében felkereste Tóth János közoktatásügyi államtitkárt, tagja lett az iskolagondnokságnak, felvetette a szentmihályi központi iskola gondolatát ban indítványt nyújt be Rákosszentmihály adósságának törlesztéséről az esztergomi takarékpénztárnak. Bált szervezett a tűzoltóság felállításának javára. És a bálon több más közéleti szereplővel fel is lépett. Részt vett az utcarendezési tervben és a házszámozás rendezésében is, valamint a villamos világítás megszervezésében. A képviselőtestületi ülésen előterjesztette az új községháza szerződésének a tervét, új állami iskola létesítését indítványozta. Tevékenyen részt vett a Közvágóhíd felépítésének előkészítésében ben lett a Rákosszentmihályi kaszinó igazgatója ben takarékpénztárt alakított, elvállalta a Lövésztársaság alelnöki posztját ben zongorát vett a zeneiskolának és elnöke lett az Állami Elemi Népiskola gondnokságának. Új községháza felépítésén fáradozott. 191 l-ben vásárolta meg Zirmann Jánostól a jelenlegi Ságvári utca 34. szám alatti házat ban megyei képviselővé választották. Az egyháztanács ülésén indítványozta, hogy a váci püspökség fizesse ki a templom adósságát. Irodalmi esteken szaval a plébánia javára ben a polgárőrség parancsnoka lett. Nagykaszinó építését tervezte.

6 ban megkapta a Magyar Vöröskereszt hadiékítményes ezüst díszérmét a katonai üdülőotthon megszervezéséért. Sándor János belügyminiszter elismerését fejezte ki Krenedits Sándornak a hadikölcsönök rendezéséért ban 250 fős nemzetőrség felállítását javasolta ban a Magyar Királyság Pártja Szentmihályon elnöke lett ban elvállalta a takarékpénztár elnöki tisztjét. Pálfi János lemondása után ő lett a katolikus egyháztanács világi elnöke. 0 volt a Credo világi elnöke, és a Rákosszentmihályi Testedzők Körének alakuló ülésén is ő elnökölt. Munkája során össze tudta fogni a település vezető személyiségeit, így például Pálfi Jánost, Balázsovics Zoltánt, Szabó Józsefet, Prokopp Endrét, Wayand Károlyt ben ment nyugdíjba, ekkor választották közel harmincéves munkája elismeréseként díszpolgárrá. Krenedits Sándor augusztus 5-én halt meg Újpesten. A Rákos Vidéke június 7-i címlapján írta meg Krenedits Sándor nyugdíjba vonulását és a díszpolgárrá választását. Alább Pillér György körállatorvos méltatását olvashatjuk a cikkből: Három évtizeddel ezelőtt, midőn az alig 24 éves Krenedits Sándor a község vezetését átvette, Szentmihály összes vagyona a vágóhídnak nevezett fabódé volt, ahol egyetlen bárdhajítással tizenkét patkányt ölt meg. Ez volt a község törzsvagyona, amiből Krenedits Sándor a mai községet létrehozta. Vágóhíd, községháza, nagy temető, dögtér, villanyvilágítás (akkor még a községekben híre sem volt ilyennek) - csak hevenyében a főalkotásai. A községháza ma egymagában néhány százezer pengő értéket képvisel, és jövedelmező vagyontárgy. Ez egyedül elég lenne, hogy nevét aranybetűkkel írják be Szentmihály történetébe"