Dorozsmai Felnőttoktatási Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Átírás

1 Dorozsmai Felnőttoktatási Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 5 BEVEZETŐ... 5 Az iskola adatai Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok jogszabályi háttere Köznevelési Törvény alapján... 6 II. FEJEZET... 6 A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSE, ELFOGADÁSA, VÉLEMÉNYEZÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A nyilvánosságra hozatala... 6 (20/2012. EMMI rendelet 82. (1),(2),(3); Nkt. 26. (1))... 6 III. FEJEZET... 6 NEVELÉSI PROGRAM... 6 Küldetésnyilatkozat... 6 Tanulóink kiskundorozsmai, szegedi, bordányi, üllési, forráskúti, zsombói lakosok. Célunk, hogy egészséges lokálpatriotizmus nevelése mellett értékes állampolgárokká, a közösségért és egyéni boldogulásukért munkálkodni akaró és tudó felnőttekké váljanak Tantestületünkre jellemző a jó hangulat, a céltudatosság, a segítőkészség, az empátia, amelyek az eredményes munka zálogai ebben az iskolatípusban A nevelő-oktató munka alapelvei, célja, eszközei, eljárásai... 6 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) aa) A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai... 6 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ab) Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 6 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ac) A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 6 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ad) Az iskola szereplőinek (pedagógusok, tanulók, szülők, külső szakmai, gazdálkodó szervek) együttműködésével kapcsolatos feladatok... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ad) A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal (SNI, BTM-N, tanulási nehézség, tehetséges tanulók, szociális hátrányok) kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) af) A tanulói részvételi jogok gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ag) A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ah) A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ai); (20/2012. EMMI rendelet 39. (1)) A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai... 7 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) aj; 7. (3))

3 14. A tanulók, felvételéhez, átvételéhez kapcsolódó különleges helyzetek... 8 (20/2012. EMMI rendelet 40. (3) ) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 8 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) a)... 8 IV. FEJEZET... 9 HELYI TANTERV A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bb) A választott kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bb) Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, térítésmentes tankönyvek igénybevételi biztosításának kötelezettsége (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bc) A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bd) Választható tantárgyak, foglalkozások, s e tantárgyválasztással összefüggő pedagógusválasztás szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bf) Választható érettségi vizsgatárgyak (tantárgyak megnevezése, az érettségi vizsga megkezdésének feltétele; érettségi vizsga szintje) amelyekből az iskola kötelezően vállalja az érettségire való felkészítést 11 (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bg) Középszintű érettségi vizsga témakörei (20/2012.EMMI rendelet 7 (1) bh) Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai (írásban, szóban vagy gyakorlatban), diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bi) Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bj) A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bk) A tanulók egészségnevelési és környezeti nevelési elvei (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bm) A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bn) A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bo) A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bp) A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja (20/2012. EMMI rendelet 11. (1) b)

4 V. FEJEZET AZ ISKOLA SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREI Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek (20/2012. EMMI rendelet 7. (4) A fent leírtakon kívül nincs Az iskolai könyvtár alapfeladata VI. FEJEZET TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK TOVÁBBI ELVEI, SZABÁLYAI Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje (20/2012. EMMI rendelet 7. (5) a) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai (20/2012. EMMI rendelet 7. (5) b) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele (Nkt. 57. (1), (3) ) A tanulók folyamatos továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei (20/2012. EMMI rendelet 8. (2) ) A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei (tantárgyanként írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek), az értékelés szabályait (20/2012. EMMI rendelet 65. (5) ) VII. FEJEZET TANTÁRGY TANULÁSÁVAL KAPCSOLATOS MENTESÍTÉSEK Előrehozott érettségi vizsga letétele után e tantárgy tanulása alóli mentesítés (20/2012. EMMI rendelet 74. (1) (6)) VIII. FEJEZET MELLÉKLETEK Melléklet: Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óratervei, a továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei Melléklet: Egészségfejlesztési Program Melléklet: Legitimációs nyilatkozatok

5 I. FEJEZET BEVEZETŐ Az iskola adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Dorozsmai Felnőttoktatási Középiskola OM azonosító: Az iskola fenntartója, működtetője, felügyeleti szerve: A Kiskundorozsmai Középfokú Oktatásért Alapítvány 6791 Szeged, Negyvennyolcas utca 12 mahig.j@fre .hu Az intézmény típusa: gimnázium Az intézmény jogállása: részben önállóan gazdálkodó intézmény Az iskola székhelye: 6791Szeged, Szent János tér 2-4 Az iskola működési területe: Elsősorban Szeged Megyei Jogú Város; Forráskút, Zsombó, Bordány, Üllés, Szatymaz községek területe Az iskola típusa: középiskola, gimnázium 1. Az iskolában ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola Gimnáziumi oktatás (esti tagozat) évfolyamon 5

6 Intézményünk 2004 óta működik. Az első érettségi vizsgát a 2007/2008. tanévben szerveztük, azóta egy év kivételével minden évben érettségiztettük tanulóinkat, többnyire sikeresen. 2. jogszabályi háttere Köznevelési Törvény alapján II. FEJEZET A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 1. A hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata (hatályba lépés: Nkt. 26. (5); elfogadás: Nkt. 69. (1), Nkt. 70. (2)a, Nkt. 26. (1); véleményezés: 20/2012. EMMI rendelet 121. (7), 122. (7), 118. ; felülvizsgálat: ) 2. A nyilvánosságra hozatala (20/2012. EMMI rendelet 82. (1),(2),(3); Nkt. 26. (1)) III. FEJEZET NEVELÉSI PROGRAM Küldetésnyilatkozat Tanulóink kiskundorozsmai, szegedi, bordányi, üllési, forráskúti, zsombói lakosok. Célunk, hogy egészséges lokálpatriotizmus nevelése mellett értékes állampolgárokká, a közösségért és egyéni boldogulásukért munkálkodni akaró és tudó felnőttekké váljanak. Tantestületünkre jellemző a jó hangulat, a céltudatosság, a segítőkészség, az empátia, amelyek az eredményes munka zálogai ebben az iskolatípusban. 3. A nevelő-oktató munka alapelvei, célja, eszközei, eljárásai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) aa) 4. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ab) 5. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ac) 6. A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ad) 6

7 7. Az iskola szereplőinek (pedagógusok, tanulók, szülők, külső szakmai, gazdálkodó szervek) együttműködésével kapcsolatos feladatok (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ad) 8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal (SNI, BTM-N, tanulási nehézség, tehetséges tanulók, szociális hátrányok) kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) af) 10. A tanulói részvételi jogok gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ag) 11. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ah) 12. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) ai); (20/2012. EMMI rendelet 39. (1)) 20 /2012. EMMI rendelet / A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok ( ) / rendelkezik a tanulmányok alatti vizsgák szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendőkről. 13. A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) aj; 7. (3)) Kapcsolódó jogszabályok: Nkt. 50. (1), (2), (3); 20/2012 EMMI rendelet 40. (3); A 9. évfolyamra való felvétel feltételei: - A 8. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány Más iskolából való felvétel (átvétel) feltételei - a megelőző évfolyam követelményeinek sikeres teljesítése, Esetenként alkalmazható eljárások: különbözeti vizsga. Ennek módjáról az iskola igazgatója dönt. 7

8 A különbözeti vizsga esetén a tanulónak a felkészüléshez tankönyvet, felkészülési tematikát biztosítunk. A szorgalmi időszakban a tanulót a különbözeti vizsgára való felkészülésében egyéni segítségnyújtással (rendszeres konzultációs lehetőséggel), türelmi idő biztosításával segítjük. 14. A tanulók, felvételéhez, átvételéhez kapcsolódó különleges helyzetek (20/2012. EMMI rendelet 40. (3) ) 15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) a) 8

9 IV. FEJEZET HELYI TANTERV Helyi tanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára Középfokúfokú nevelés-oktatás szakasza, évfolyam Célok és feladatok A felnőttek középiskolája osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. 9

10 esti levelező esti levelező esti levelező esti levelező Anyanyelv, kommunikáció 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5 Magyar irodalom Matematika Fizika 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - - Kémia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - - Földrajz 1 0,5 1 0, Biológia 1 0,5 1 0,5 1 0,5 - - Történelem Művészeti ismeretek Idegen nyelv (Angol/Német) Társadalomismeret 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 0,5 Informatika ,5 1 0,5 Filozófia ,5 Szabadon tervezhető órakeret Összesen

11 16. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bb) 17. A választott kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bb) 18. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, térítésmentes tankönyvek igénybevételi biztosításának kötelezettsége (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bc) 19. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bd) 20. Választható tantárgyak, foglalkozások, s e tantárgyválasztással összefüggő pedagógusválasztás szabályai (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bf) 21. Választható érettségi vizsgatárgyak (tantárgyak megnevezése, az érettségi vizsga megkezdésének feltétele; érettségi vizsga szintje) amelyekből az iskola kötelezően vállalja az érettségire való felkészítést (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bg) 20/2012. EMMI rendelet 7. bg): középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Arra törekszünk, hogy minden tanulónk érettségi vizsgát tegyen legalább középszinten évfolyamon az érettségi vizsga tekintetében Iskolánk érettségi vizsgára felkészítést kötelezően vállalja: Az iskola helyi tanterve alapján biztosítjuk a kötelező érettségi vizsgatárgyakból a középszintű és emelt* szintű érettségi vizsgára történő felkészülést: magyar nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv: angol és német nyelv 11

12 Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy a tanuló a megfelelő tantárgyakból teljesítse a helyi tantervi követelményeket, tudását év végi osztályzattal (év végi osztályzatnak megfelelő osztályozó vizsgán szerzett érdemjeggyel legalább elégséges) értékelték. Az érettségi vizsga letétele, feltétele a szakképző évfolyamon való továbbhaladásnak. 22. Középszintű érettségi vizsga témakörei (20/2012.EMMI rendelet 7 (1) bh) 23. Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára A Dorozsmai Felnőttoktatási Középiskola nevelőtestülete szorgalmazza, hogy tanulói minél többen válasszák az emelt szintű érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI.13) Korm. rendelet 4 (3) bekezdése alapján iskolánkban a kötelező tárgyakon kívül földrajzból és biológiából biztosítjuk elsősorban az emelt szintű felkészülés lehetőségét. Tanulói kérelemre, megfelelő létszámú csoport esetén az iskola vezetése saját hatáskörben dönthet más tantárgyak emelt szinten történő oktatása és így az emelt szintű érettségire történő felkészítés mellett is intézményi kereteken belül. Az emelt szintű érettségire való felkészítés finanszírozását teljes egészében iskolai költségvetésből biztosítjuk Az érettségi vizsga témakörei és a vizsga lebonyolításának szabályai megegyeznek Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002(V.24) OM rendeletben és a 106/2012(VI.1) illetve a 229/2012(VIII.28) módosító rendeletekben foglaltakkal. 24. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai (írásban, szóban vagy gyakorlatban), diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bi) A) Alapelvek, elvárások Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: a tanulók minősítése, jelzés a szülőnek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságról, az önértékelés képességének kialakítása, a személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés, értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét és a tanuló önmagához viszonyított fejlődését. Az ellenőrzés és értékelés alapja a helyi tanterv követelményrendszere. A tanulmányi szakaszok kezdetén (tanév elején) a számonkérés legfontosabb tantárgyankénti követelményeit, a számonkérés módját, az értékelés szempontjait, az esetleges határidőket a tanulókkal ismertetni kell. Ha egy tantárgyat azonos évfolyamon, azonos szintű tanulócsoportokban több tanár tanít, akkor a számonkérés formáit lehetőleg egységesíteni kell, a tartalmi és a jegyek számát illetően. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye 12

13 figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos. Az ellenőrzés és az értékelés legyen természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. B) Az ellenőrzés módjai Az ellenőrzés módja lehet szóbeli (beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás), írásbeli (felelet, feladatlap, teszt, témazáró dolgozat, házi dolgozat) A pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Törekedni kell (a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével), hogy minden tanuló lehetőséget kapjon a szóbeli ellenőrzésre is félévente legalább egy alkalommal. C) Az értékelés elvei és módjai Az értékelés időben ne váljon el az ellenőrzéstől. Az értékelés érdemjeggyel, a törvényi előírásoknak megfelelően 5 fokozatú számskálával történik (5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 - elégséges, 1 elégtelen). Lehetőség szerint az érdemjegyet kísérje szöveges értékelés (írásban vagy szóban). A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év során rendszeresen értékeli. Az érdemjegyet a naplóba a szaktanár írja be, az ellenőrző könyvbe a tanuló köteles bevezetni. Az érdemjegyek száma félévenként a heti óraszám kétszerese (heti 1 órás tantárgy esetén legalább 3 érdemjegy) legyen. Az érdemjegyeket, amelyek alapján a félévi és az év végi osztályzatok megállapítása történik, a tanárnak időarányosan kell adnia és folyamatosan be kell írnia az osztálynaplóba. A témazáró dolgozatok érdemjegyei hangsúlyozottan szerepelnek a félévi és az év végi osztályzatok kialakításában, matematikából két érdemjegynek számítanak. A témazáró dolgozatok jegyeit jól megkülönböztethetően kell a naplóba beírni. A pedagógus a tanuló teljesítményét félévkor és a tanítási év végén a kapott érdemjegyek alapján a pedagógiai elvek érvényesítésével osztályzattal minősíti. Az év végi osztályzat a tanuló egész éves munkáját minősíti, az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. D) Az ellenőrzés, értékelés formái - A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, gyakran az induló tudás megállapítására szolgál, információt ad a tanuló meglévő tudásáról, rávilágít az esetleges hiányosságokra, ismétlésre, gyakorlásra ad módot. Diagnosztikus értékelést végzünk 9. osztályban év elején a bemeneti mérések során, valamint egy-egy új anyagrész tanításának elkezdésekor, amikor felmérjük, hogy a tanulók birtokában vannak-e az elsajátítandó anyagrészt megalapozó ismereteknek. - A formatív, fejlesztő értékelés a tananyag feldolgozása közben visszajelzést ad a tanulónak a teljesítményéről, a tanárnak a munkája eredményességéről. Formatív értékelést végzünk a feleletek, röpdolgozatok alkalmával, amelyek a témakörök feldolgozása közbeni visszajelzést szolgálják. - A szummatív értékelés összegző minősítést ad arról, hogy valamely tanulmányi szakasz végén a diák hogyan tett eleget a tanulmányi követelményeknek. Szummatív az értékelés témazáró dolgozatok, teljesítménymérés, valamint a félévi és év végi osztályzatok megállapítása során. 13

14 25. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bj) Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet és az informatikát. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészülőknek a kötelező érettségi tantárgyakból a 11. és a 12. évfolyamon külön csoportban biztosítjuk az emelt óraszámot. Csoportbontás szervezésének elvei: - ismeretek elmélyítése; - több idő biztosítása a kommunikációs készségek fejlesztésére; - a tanulóknak az emelt szintű érettséginek megfelelő magasabb szintű követelményeknek megfelelő tudáshoz juttatása; - tehetséggondozás; - továbbtanulás. 26. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bk) 27. A tanulók egészségnevelési és környezeti nevelési elvei (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bm) 28. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bn) 29. A tanulók jutalmazásával összefüggő elvek (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bo) Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi; kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít; eredményes kulturális tevékenységet folytat; jól szervezi és irányítja a közösségi életet; kiemelkedő közösségi munkát végez; egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oklevéllel, jutalomkönyvvel, vagy oly módon is, hogy a különböző iskolai rendezvényeken vagy kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 30. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (20/2012. EMMI rendelet 7. (1) bp) A nevelőtestület az oktató-nevelő munkájához a már megfogalmazottakon túl további elveket nem kíván megfogalmazni. 14

15 31. A sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programja (20/2012. EMMI rendelet 11. (1) b) iskolai nevelése és oktatása Jogszabályi háttér: Nkt. 47. ; 2/2005. OM rendelet 2. számú mellékletének 9. fejezet A 13. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal (SNI, BTM-N, tanulási nehézség, tehetséges tanulók, szociális hátrányok) kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A 36. fejezet tartalmazza mindazokat a tevékenységeket, amelyet iskolánkban végzünk az SNI, BTM-N tanulók nevelése, tanulmányaik segítése terén. Az SNI, BTM-N tanulók szakértői véleményében megtalálhatók a tanuló fejlesztésére vonatkozó javaslatok. Iskolánkban az SNI, BTM-N tanulók nevelése oktatása a többi tanulóval teljes egészében együtt, közösen, integráltan valamint a részükre külön szervezett délutáni fejlesztő foglalkozásokkal valósul meg. A tanítási órákon a szaktanárok a többi tanulóval együtt, közösen, integráltan a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével a tanítási-tanulási folyamatban tantárgytól függően speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel fejlesztik az SNI, BTM-N tanulókat. A pszichés fejlődés zavara (SNI) miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott és a BTM-N tanulók iskolai fejlesztése délutáni csoportos fejlesztő foglalkozásokkal: Sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulók (BTM-N) Fejlesztési területek Szakértői vélemény fejlesztési javaslata (rehabilitációs órakeret terhére) Fejlesztést végző pedagógus Diszlexia, diszgráfia 2 óra/fő/hét utazó gyógypedagógus Diszkalkulia 2 óra/fő/hét utazó gyógypedagógus A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar 2 óra/fő/hét utazó gyógypedagógus iskolapszichológus Iskolai készségek kevert zavara 2 óra/fő/hét utazó gyógypedagógus Tanulási nehézség: - Olvasási - Szövegértési 2 óra/fő/hét iskolánk szaktanárai - Írási - Helyesírási Tanulási nehézség: - Idegen nyelv 2 óra/fő/hét iskolánk szaktanárai Tanulási nehézség: - Számolási 2 óra/fő/hét iskolánk szaktanárai 15

16 Tanulási nehézség: - Grafomotoros - Beilleszkedési 2 óra/fő/hét iskolapszichológus A fejlesztő pedagógusok fejlesztő munkájukat fejlesztési tervek, programok (fejlesztési területek, egyénekre lebontva) szerint végzik. E fejlesztési tervek, programok a fejlesztésre szoruló tanulók személyi anyagaikban vagy a gyógypedagógusnál található V. FEJEZET AZ ISKOLA SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREI 32. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek (20/2012. EMMI rendelet 7. (4) A fent leírtakon kívül nincs. 33. Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskola önálló könyvtárral nem rendelkezik. Együttműködünk a Somogyi Könyvtár kiskundorozsmai fiókkönyvtárával. VI. FEJEZET TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK TOVÁBBI ELVEI, SZABÁLYAI 34. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje (20/2012. EMMI rendelet 7. (5) a) 1. A beszámoltatás célja: a rendszeres beszámoltatás a tanulókat a folyamatos tanulásra ösztönzi; a megtanult ismeretek mérése, ellenőrzése. 2. Beszámoltatás formái: írásbeli szóbeli 3. A félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál az írásbeli számonkérés mellett kapjon szerepet a szóbeli ellenőrzés is. 4. A beszámoltatások során szerzett érdemjegyek száma félévenként a heti óraszám kétszerese (heti 1 órás tantárgy esetén legalább 3 érdemjegy) legyen. Az érdemjegyeket félévenként időarányosan kapják a tanulók. 5. A beszámoltatások során a tanuló tartós hiányzását figyelembe kell venni, a tanár biztosítson időt a tananyag pótlására, a lehetséges beszámoltatás időpontját közölje a tanulóval. 6. A tanulók tanulmányi tapasztalatát dokumentáló legfontosabb írásbeli munkákat (témazáró dolgozatok) egy évig meg kell őrizni. 16

17 7. Az írásbeli és szóbeli feleletek rendszeresek, időpontjuk a tanítási óra (körülbelül perc), tehát a tanár nem köteles bejelenteni ezeket, ugyanis a tanuló kötelessége a tanórán a legjobb képessége szerint tanulni, teljesíteni 8. Szóbeli beszámoltatások formái: beszélgetés (kötetlenebb, a szaktanár döntése a gyakoriság, gátlásosabb tanulónál hatásos lehet, egyszeres súlyú jegyet jelent) összefüggő felelet (általában a tanóra elején, az előző néhány órai anyag mérésére szolgál, a tanár segítő kérdésekkel irányítja, egyszeres jegyet jelent) kiselőadás (lehet kijelölt vagy önállóan, a tanuló által vállalt, a tanuló kisebb vagy nagyobb témából számol be, ennek megfelelően a kitűzés és a számonkérés között megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére, egyszeres jegyet jelent) 17

18 9. A z í r á s b e l i b e s z á m o l t a t á s o k A tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya a félévi, év végi formái rendje korlátai szerepe érdemjegyek megállapításában témazáró dolgozat (esszé, feladatlap, teszt) röpdolgozat (egy vagy több rövid kérdés, feladat) egyéni írásbeli dolgozat (egy vagy több rövid kérdés vagy feladat) Tanmenetben rögzített Az íratás előtt 1 héttel a tanár jelentse be a tanulóknak A szaktanár egyéni döntése szerinti gyakorisággal iratható Tanítási órán 1 napon maximum 2 témazáró dolgozat iratható A tanár lehetőleg vegye figyelembe a tanulók adott napi leterheléseit A tanár mérlegelje a tanulói hiányzástól függően a megírási kötelezettséget Tartós (összefüggő) tanulói hiányzás után közvetlenül nem iratható A tanuló számot tudjon adni a témakört átfogó összefüggésekről A megtanult témakör részleteire is kiterjedő ismeretek számonkérése Az adott témaköri rész elsajátításának a mérése, ellenőrzése 1 vagy több tanítási óra ismeretanyagának a számonkérése tantárgyfüggő egyszeres súly egyszeres súly házi írásbeli dolgozat Tantárgyfüggő Kitűzés és a számonkérés között megfelelő idő álljon a tanuló rendelkezésére (min. 1 hét) A dolgozat terjedelmét a szaktanár határozza meg A házi írásbeli dolgozat kitűzésénél figyelembe kell venni a tanulók arányos terhelését Átfogó ismereteket, olvasmányokat, a megíráshoz hosszabb időt igénylő munkák elkészítésének gyakoroltatása egyszeres súly 18

19 A témazáró dolgozatok értékelése és súlya a különböző tantárgyak esetén Tantárgy neve Elégséges alsó határának megállapítása A témazáró dolgozatok súlya a félévi, év végi érdemjegyek megállapításában Megírt témazáró dolgozat javításának lehetőségei, módjai angol, német, történelem, irodalom, magyar nyelv 50%-tól elégséges hangsúlyos érdemjegy biológia, kémia 40%-tól elégséges hangsúlyos érdemjegy fizika, informatika elméleti dolgozat 30%-tól elégséges hangsúlyos érdemjegy matematika dolgozat 30%-tól elégséges kétszeres súlyú érdemjegy Minden témazáró dolgozat javítható 1 alkalommal Javítani a dolgozat kiosztása után 2 héten belül lehet a szaktanárral előre egyeztetett időpontban Matematika, fizika tantárgy esetében ha a javító dolgozat érdemjegye jobban sikerült, mint a korábban kapott osztályzat, akkor ez a jobb érdemjegy is kétszeres súllyal számít a félévi ill. év végi értékelésben, ha ugyanaz, ill. rosszabb a javító dolgozat érdemjegye, akkor csak egyszeres súllyal számít. 19

20 35. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai (20/2012. EMMI rendelet 7. (5) b) Minden tanuló kötelessége a tanulás. A tananyag órai feldolgozása mellett elengedhetetlen az otthoni gyakorlás, felkészülés. A szaktanárok az anyag sikeresebb elsajátítása érdekében írásbeli és szóbeli házi feladatot jelölnek ki. Ennek során közölniük kell a diákokkal, milyen eszközöket használjanak a feladat megoldása során. Tájékoztatni kell a tanulókat arról is, hogyan történik az otthoni munka ellenőrzése és értékelése. A következő órán a kiadott feladatok elvégzését lehetőleg ellenőrizni kell, s a jó megoldást ismertetni. Ha egy tanuló többször nem készíti el a gyakorlásra kiadott feladatot, a tanár fegyelmező intézkedést alkalmazhat, illetve beszámoltathatja a tanulót az adott anyagból. 1. Az írásbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladat íratásának célja az órán tanultak elmélyítése, gyakorlása. Az írásbeli házi feladat az órán tanult ismeretekhez kapcsolódjon, ezt a fokozatosság elvét betartva jelöli ki a tanár. A tantárgyaktól függően változik az otthoni írásbeli munkák határideje. A következő órára a feladatott írásbeli munka meghatározásánál, a szaktanár arányosan terhelje a diákot. Az ellenőrzés a tanítási órán közösen történik. A tanár egy adott témáról dolgozatot, esszét írathat, melyet a tanulók otthoni munkával készíthetnek el segédanyagok felhasználásával (szakkönyvek, internet stb.). A dolgozat elkészítéséhez legalább egy hét időt kell biztosítani. A dolgozatra érdemjegy adható. Az ilyen típusú feladatot a szaktanár két héten belül köteles kijavítani. 2. A szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: A tanulóknak a szóbeli számonkérésre (felelet, kiselőadás) is otthon kell felkészülniük. Az otthoni felkészüléshez szükséges eszközök: Az órán készített vázlat, jegyzet a tanári magyarázat alapján, tankönyv, szöveggyűjtemény, térkép, feladatgyűjtemény. Számon kérni csak azt az ismeretet lehet, amit az órán feldolgoztunk. Önálló olvasásra, felkészülésre valók a hosszabb terjedelmű irodalmi művek, házi olvasmányok, a szabadon választható referátumok. Tanév végén ismertetjük a következő év házi olvasmányait. Tanév közben 2-3 héttel az adott témakör előtt ismét felhívjuk figyelmüket. A memoritereket minimum 1 héttel a számonkérés előtt kijelöljük. A tanítási szünetek idejére többletfeladattal nem terheljük a tanulókat. A tanuló által önként vállalt feladatot is értékelni kell. 20

21 Adható házi feladatul önálló anyagfeldolgozás, kutatómunka (szempontok alapján), amely az osztály/tanulócsoport képességének megfelel. Ez a feladattípus lehet egyéni vagy páros (illetve csoportos) feladat. 36. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele (Nkt. 57. (1), (3) ) Az Nkt. 57. (3) alatt leírtak: a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti iskolánkban a szakmai gyakorlatok sajátos jellege miatt nem lehetsé Csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki - 3 vagy annál több tantárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott - A javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. - A mulasztás miatti évfolyam ismétlésről a 20/2012. EMMI rendelet 51.. (8) bekezdés, valamint a évi CLXXXVII. Szakképzési törvény 39. (3), (5) rendelkezik. - Fegyelmi büntetés miatti évfolyamismétlésről a 20/2012. EMMI rendelet 77.. (1) rendelkezik. - Nemzetközi vonatkozású évismétlési ügyekben a 20/2012. EMMI rendelet (3) rendelkezik. 37. A tanulók folyamatos továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei (20/2012. EMMI rendelet 8. (2) ) A pedagógusok, a tanulók és szülők közös célja, hogy a tanulók a tanulmányaikban zökkenőmentesen, folyamatosan tudjanak továbbhaladni. Ehhez szükséges meghatározni a helyi tantervünkben (1. Melléklet részeként) a tantárgyak óratervén túl tantárgyanként, évfolyamonként a továbbhaladás feltételeit tantárgyanként, évfolyamonként a tartalmi és szervezeti követelményeket. 38. A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei (tantárgyanként írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek), az értékelés szabályait (20/2012. EMMI rendelet 65. (5) ) Tanulmányok alatti vizsgák: Osztályozó vizsga, Különbözeti vizsga, Javítóvizsga, Pótló vizsga. 65. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A jogszabályban nem rögzített helyi szabályozás tagintézményenként eltérő lehet. Kiss Ferenc Erdészeti Tagintézményben: Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény ja szerint nem lehetett meghatározni. Tanulmányok alatti vizsgák - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra 21

22 - pótló vizsgákra vonatkozik VIZSGATÁRGYAK Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika* Fizika* Földrajz Biológia* Kémia* Informatika Testnevelés Társadalomismeret RÉSZEI szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga szóbeli vizsga *-gal jelölt tantárgyak esetén, ha a tanuló az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítménye legalább elégséges, akkor a tanuló szóbeli vizsgát nem tesz. A tanuló vizsgájának érdemjegye az írásbeli vizsgarészre adott osztályzattal egyezik meg. A vizsgatárgyak követelményrendszere A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A szakmai munkaközösségek készítik el az iskolai vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdéssorait. Osztályozó vizsgán a tanuló a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból beszámol tudásáról. A tanulmányok alatti vizsgán kapott érdemjegyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság többi tagjával egyetértve határozzák meg. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit a tanuló számára elérhetővé kell tenni (Pl.: honlapon, megkapja személyesen) Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. VII. FEJEZET TANTÁRGY TANULÁSÁVAL KAPCSOLATOS MENTESÍTÉSEK 39. Előrehozott érettségi vizsga letétele után e tantárgy tanulása alóli mentesítés (20/2012. EMMI rendelet 74. (1) (6)) VIII. FEJEZET MELLÉKLETEK 1. Melléklet: Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óratervei, a továbbhaladásának feltételei, tartalmi és szervezeti követelményei 2. Melléklet: Egészségfejlesztési Program (20/2012. EMMI rendelet 128. (5) ) 3. Melléklet: Legitimációs nyilatkozatok 22