KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Környezetvédelmi Intézete Szakértői Iroda

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Környezetvédelmi Intézete Szakértői Iroda"

Átírás

1 KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET Környezetvédelmi Intézete Szakértői Iroda VESZPRÉM MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM Dr. Csáki Ferenc irodavezető Szabó László vezető szakértő témafelelős Budapest december

2 A szerződés száma: a KGI-KVI-nél: /99 a Megbízónál: A tanulmányt készítették:... Szabó László vezető szakértő, témafelelős Levegőtisztaságvédelem: Mózer László szakértő Geológia és hidrogeológia és kommunális vízgazdálkodás: Dr. Csáki Ferenc irodavezető Felszíni vizek: Vigh Gyula szakértő Talajvédelem: Szopkóné Saly Ágota talajtani szakértő Hulladékkezelés: Szabó László vezető szakértő Természetvédelem: Pallag Orsolya szakértő Radioaktív sugárzás: Gáspár László szakértő Zaj- és rezgésvédelem: Szabó István vezető szakértő Ellenőrizte:... Dr Biczók Gyula igazgató 2

3 TARTALOM Oldalszám 1. Bevezetés, előzmények, felhasznált dokumentumok és információk: 4 2. A program végrehajtásának műszaki lehetőségei és feltételei: A levegőtisztaság-védelem érdekében javasolt műszaki fejlesztések A felszíni vizek minőségének javítása érdekében javasolt műszaki intézkedések A felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges műszaki intézkedések A természetvédelem érdekében teendő műszaki intézkedések és technikai beavatkozások A talajvédelem területén szükséges műszaki intézkedések és technikai beavatkozások A hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés, hulladékártalmatlanítás fejlesztésével kapcsolatos műszaki feladatok A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében teendő műszaki intézkedések A radioaktív sugárzás hatásaival szemben javasolt műszaki intézkedések és megoldások, kiemelve az érintett településeket A környezetbiztonság javítása érdekében szükséges intézkedések Az emberi egészség védelme A program végrehajtásának szervezési feltételei és lehetőségei: A megyei és települési önkormányzat szerepe és feladatai Az önkormányzati társulások és társadalmi szervezetek szerepe, feladatai A megyei környezetvédelmi program feladatainak prioritása A pénzügyi feltételek és támogatási lehetőségek: A nemzetközi pénzügyi támogatási lehetőségek A programhoz kapcsolódó jogi feltételek és szükséges intézkedések: A nemzetközi egyezmények és EU direktívák elvárásai a környezetvédelmi program végrehajtására Törvényi és kormányzati jogszabályok jelenlegi és várható hatása a program végrehajtására Önkormányzati jogi szabályozás összehangolása a program célkitűzéseivel és végrehajtásával 49 Összefoglaló táblázatok 50 1Térkép 3

4 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS INFORMÁCIÓK 1.1 A téma indokolása, a feladat célja A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 40. (5) bekezdése előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban regionális és megyei környezetvédelmi programok készítendők. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Területrendezési és Kommunális Bizottsága döntött a Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program II. fázisának kidolgozására. E munkában értelemszerűen támaszkodni kell a korábban elkészült Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program I. fázisára, amely a vizsgálati anyagra és célkitűzésekre és egyéb kapcsolódó dokumentumokra vonatkozik, és összhangban kell lennie a megye Területrendezési Tervével és egyéb helyi önkormányzati, ipari, gazdasági, vállalkozástámogatási, foglalkoztatáspolitikai, közlekedésszervezési, idegenforgalmi, természetvédelmi, stb. fejlesztési programokkal. A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseit a Megyei Környezetvédelmi Program elkészítése során is szem előtt kellett tartani. Veszprém megye sajátossága a környezeti heterogenitás, a természeti értékekben gazdag területek, üdülő és idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű területek, az ország legnagyobb karsztvízbázisa és az ipar vagy a honvédség által elfoglalt roncsolt területek váltakozása. Ez a körülmény különböző környezetvédelmi feladatokat jelent, ezért a megye területét 8 környezetvédelmi kistérségre osztva határozza meg a program a célkitűzéseket és a környezetvédelmi teendőket. (A környezetvédelmi kistérségek határvonalait a mellékelt 6.1. sz. térképvázlat szemlélteti.) A környezeti hatások természetesen esetenként átlépik ezeket a határokat, (pl. vízgyűjtő területek kiterjedése, légszennyezési diszperzió, természetvédelmi területek, stb.) a környezetvédelmi intézkedéseket azonban a kibocsátások keletkezési helyén kell orvosolni, a javasolt intézkedések abban a kistérségben szükségesek, ahonnan a környezetterhelés ered. Ennek megfelelően a Környezetvédelmi Program környezetvédelmi kistérségenként fogalmazza meg a szükséges intézkedéseket, a kiemelt feladatokat, a javasolt megoldásokat. Természetesen vannak olyan feladatok és javaslatok, amelyek mindegyik környezetvédelmi kistérségre egyaránt vonatkoznak (pl. az önkormányzatok szerepe, a pályázati lehetőségek, a jogszabályi keretek, stb.), ezért ezeket a program nem tárgyalja kistérségekre lebontva. A program kidolgozásának I. fázisában elkészült a megye környezeti állapotának felmérése és értékelése, valamint az elérendő célok meghatározása. A Program I. fázisáról készült dokumentumokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Térségi Kapcsolatok Irodája nyilvánossá tette az érdeklődők számára, amelyet az anyagról készült rövid összefoglaló megküldésével jelzett a véleményezésre felkért mintegy 250 önkormányzat és egyéb hatósági szervezet részére. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Területrendezési ás Kommunális Bizottsága több ízben foglalkozott a megye Környezetvédelmi Programjával és észrevételeivel, javaslataival segítette a Program javítását, módosítását. Legutóbbi, november 14.-i Határozatában az ezen időpontig bekövetkezett jogszabályi és állapot jellemzőkben bekövetkezett változások figyelembevételét, valamint a prioritásokra vonatkozó sorrend szerepeltetést és szerkezeti átalakítást kívánta a Program átdolgozása során teljesíteni. 4

5 2. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK MŰSZAKI LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI 2.1 A levegőtisztaság-védelem érdekében javasolt műszaki fejlesztések A légszennyezés keletkezése szerint a légszennyezőket az alábbiak szerint lehet csoportosítani: - energiaipar - ipar (az energiatermelésen kívül az összes ipari tevékenység) - mezőgazdaság - közlekedés - kommunális (szolgáltatás, lakossági fűtés) Ipar és energiaipar Az energiatermelésre a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet és a 7/1999. (VIII. 21.) KöM. rendelet tartalmaz kibocsátási határértékeket és a környezetvédelmi előírásokat. L-1. A jogszabály betartatása a környezetvédelmi felügyelőségek feladata és hatásköre. L-2. Az ipari üzemek környezetvédelmi határértékeinek és előírásainak betartatását szintén a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe utalják a rendelkezések. L-3. A telephely engedélyezési eljárások felülvizsgálata kapcsán a helyi Önkormányzatok feladata az, hogy a Környezetvédelmi Felügyelőséggel együtt a problémákat feltárják, azok megoldására intézkedjenek, és a telephely engedély kiadásánál az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás előírásait foglalják be határozatukba. Az IPPC-ben megfogalmazottakat figyelembe véve az integrált szennyezés megelőzés érdekében a telephely engedélyben foglalt környezetvédelmi előírásokat minden környezeti elemre és a kisipari tevékenységekre is ki kell terjeszteni. L-4. A környezettudatos, a környezetet és az emberi lét feltételeit nem károsító és veszélyeztető ipari termelés kialakítása. Mezőgazdaság Nem tartoznak a mértékadó légszennyező szektorba. Leggyakrabban a porszennyezés, a bűzkibocsátás és a nyílttéri égetés (tarlóégetés) jelent időszakosan problémát. L-5. A nyílttéri égetésekkel szemben hatékony fellépést biztosít az önkormányzatok számára a levegőtisztaság-védelmi jogszabály. Megalapozott panaszok esetében is biztosít intézkedési lehetőséget az önkormányzatok számára a jelenlegi szabályozás. Közlekedés Az ágazaton belül a közúti közlekedés a meghatározó légszennyező országos viszonylatban, de a lakott területeken is a gépjárművek okozzák a légszennyezés jelentős részét. A közlekedési légszennyezés mértékének csökkentésére a következő lehetőségek adódnak: L-6. Településeket elkerülő főutak létesítése, a már meglévő utaknál az elkerülő szakasz kiépítése a településeken okozott jelentős légszennyezés miatt. Megvalósítása elsősorban a nagyforgalmú /8. sz. út (Várpalota, Márkó, Tüskevár), 83. sz. út (Pápa) / utaknál javasolt. A 71. sz. út (Balaton) tehermentesítését a Balatonakarattya -Balatonfűzfő-Veszprém útvonalon tervezett gyorsforgalmi út megépítésével és a 7301 sz. Veszprém-Tapolcai ö.k. út főútvonallá való átépítésével, erről a Balatonhoz jó megközelítést biztosító összeköző utak kiépítésével célszerű megoldani. L-7.Az autóutak illetve a Veszprém megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében levő, a megyét érintő autópálya szakasz mentén zöldfolyosók létrehozása L-8. Korszerű motorokkal rendelkező autóbuszok alkalmazása a városokban és a hegyi utak járatain, mivel a kibocsátott korom a bizonyítottan rákkeltő anyagok közé tartozik. Az autóbuszok okozta koromszennyezés csökkentése jelentős beruházást, és forgalomszervezést igényel. L-9 Az előzőekben leírt okok miatt a füstölő gépjárművek kiszűrése a fokozott közúti ellenőrzés feladata, amelynek megszervezésében az önkormányzat tevékenyen részt vehet. L-10. Az önkormányzatok egyik legfontosabb szerepe az úgynevezett másodlagos légszennyezés visszaszorításában van, nevezetesen az, hogy a kezelésében lévő utakat tisztán tartja. L-11. A megye meglévő vasútvonalainak megőrzése, fejlesztése. 5

6 Kommunális légszennyezés A kommunális légszennyezés egyrészt a lakosság által, másrészt a szolgáltató intézmények (iskolák, kórházak, közintézmények, stb.) által kibocsátott légszennyezésből tevődik össze. A kommunális szféra légszennyezésének csökkentése érdekében az önkormányzatok a következőket tehetik: L-12. A településfejlesztés és építési engedélyezésnél figyelembe kell venni a légszennyezés szempontú tervezést, a települési légcsatornák biztosítását, a lakott területek átszellőzése érdekében. L-13. Az épületek szigetelésének utólagos elvégzése után kevesebb tüzelőanyag felhasználás. L-14. Korszerű, jól beszabályozott fűtési rendszerek kialakítása az intézményeknél. L-15. Környezetbarát tüzelési módok propagálása a szilárdtüzelésű berendezések esetében. L-16. Megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazásának preferálása, támogatása esetleg előírása. L-17. Az avarégetés káros hatásának propagálása illetve az avarégetés rendjének szabályozása önkormányzati rendelettel. L-18. A szilárd burkolatú, pormentes (portalanított) utak arányát fokozatosan növelni kell. L-19. Levegőtisztaságvédelmi információs rendszer és mérőhálózat fejlesztése A megjelenő új levegőtisztaság-védelmi szabályozás EU előírásokat tartalmazza, és a végrehajtás határidőn túl határértéken felüli légszennyezést nem engedélyez. Az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás értelmében a technológiák üzemeltetői vagy műszaki beavatkozásokkal csökkentik a kibocsátást az előírt határértékre, vagy a technológia üzemeltetését megszüntetik. L-20. Az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás megjelenése után két évvel a helyi Önkormányzatok és a Környezetvédelmi Felügyelőségek készítsenek olyan intézkedési terveket az ipari üzemekre vonatkozóan, amelyekben határidő megjelölésével a technológiák kibocsátását szabályozzák a rendeletekben előírtaknak megfelelően. Ennek az intézkedési tervnek megyei szinten időben tartalmaznia kell az ipari üzemek átvizsgálási besorolását kibocsátásuk jelentőségét tekintve, kistérségenként. L-21. Az EU direktívák átvételével az új levegőtisztaság-védelmi szabályozás tartalmazni fogja, hogy 20 ezer fő lakosságot meghaladó településeken milyen módon szükséges a levegő minőségét vizsgáló monitoring hálózat kiépítése, adatainak gyűjtése, elemzése és az adat átadás nemzetközi szinten is. L-22. Az építési engedélyezési eljárásoknál az úgynevezett nagyfogyasztók körében szállodák, panziók, campingek, éttermek esetén javasolni kell a megújuló energiák felhasználását. Balatonparti üdülőövezet L-23. A kistérség levegőtisztaság-védelmi állapotát a nyári hónapokban egyértelműen az idegenforgalom és az ezzel járó nagy közlekedési eredetű légszennyezés határozza meg. Az elkerülő útszakasz mielőbbi megépítése jelentős légszennyezés csökkenést okozna a part menti településeken. L-24. A vasúti közlekedésben a villamos vontatás megvalósítása a Balaton környékén és Hajmáskér közvetlen összeköttetése Balatonfűzfővel. L-25. A települések téli hőenergia ellátását mindenképpen gáztüzeléssel kell biztosítani, és a még be nem kötött fogyasztók mielőbbi bekapcsolását biztosítani kell. A nyári szezon megnövekedett használati melegvíz fogyasztását korszerű napkollektoros melegvíz előállítással célszerű biztosítani. L-26. A part menti szőlőművelésben a szabad felületek növényi takarását mielőbb meg kell oldani, amely az ülepedő por mennyiségének csökkenését eredményezi és várhatóan a talaj eróziót is csökkenteni fogja. L-27. A part menti települések szennyvíz távvezetése bűzproblémákat vetett fel. A közeli jövőben a vezetékek és az átemelők felülvizsgálatát el kell végezni. Az elhasználódott és a kilyukadt szivárgó vezetékek cseréjét és a rendszer biztonságos üzemeltetését biztosító korszerűsítéseket mielőbb, még az Európai Unióhoz csatlakozás előtt meg kell oldani. Balatonpart vonzáskörzete 6

7 A kistérség levegőtisztaság-védelmi szempontból meghatározó területe a fűzfői ipartelep. A termelés csökkenése miatt a nyári szezonban csökkent a szennyezés, mivel a termelést úgy alakították, hogy az üdülő idény előtt és vége után gyártják le az éves mennyiségek zömét. A termelés ilyen alakulása időben kedvezően befolyásolja a VOC-ok (illékony szerves vegyületek) kibocsátását, azonban az új levegőtisztaság-védelmi rendeletek megjelenése a kibocsátás mértékét is jelentősen befolyásolni fogja. Még 2000-ben várhatóan megjelenő rendelet csomag az EU előírásokat is érvényesíti és az eddigi kéménymagasság centrikus határértékekkel szemben technológiai kibocsátás, és fajlagos kibocsátást határoz meg. A rendeletek hatálybalépése után várhatóan 4-5 éves moratóriumot írnak elő a határértékek betartásához szükséges technológiai módosítások elvégzésére, vagy megfelelő leválasztók beépítésére, azonban a határidő lejárta után túllépés esetén a technológia vagy az üzem leállítása következik. L-28. A fűzfői gyártelepre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátás nem lehet. A termelés ilyen átalakítása kedvezően fogja befolyásolni a kistérség levegőminőségét. L-29. Az ipartelep teljes csatornarendszerének és műtárgyainak rekonstrukcióját tervezik, aminek befejeztével a bűzpanaszok minimálisra csökkenhetnek, vagy teljes mértékben megszűnhetnek. L-30. A települések téli hőenergia ellátását gáztüzeléssel kell biztosítani, és a még be nem kötött fogyasztók mielőbbi bekapcsolását szorgalmazni kell. L31. A területen lévő bortermelő vidékeken szőlőművelésben a szabad felületek növényi takarását mielőbb meg kell oldani, amely az ülepedő por mennyiségének csökkenését eredményezi és várhatóan a talaj eróziót is csökkenteni fogja. L-32. A tapolcai vasúti csomópont vizsgálata Sümeg és környéke A kistérség levegőminősége jónak mondható, azonban a mészkőbányászat szilárd légszennyezőanyag kibocsátással jár. Az új levegőtisztaság-védelmi rendeletek várhatóan 2000 évi megjelenése szigorítást jelent a szilárd légszennyező anyagok tekintetében is. L-33. Ipar telepítése esetén az új levegőtisztaság-védelmi rendeletek előírásait maradéktalanul elő kell írni, és annak teljesülését ellenőrizni szükséges. L-34. A települések gázzal történő ellátását szorgalmazni kell, így a téli fűtési időszakban is biztosítható a megfelelő levegőminőség. Ajka és környéke Ajka környékén a levegőminőség javítás érdekében a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet szabályozza az 50 MW th és ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit. A technológiai határértékek a fajlagos kibocsátást szabályozzák függetlenül a kibocsátó légszennyező forrás magasságától. A rendelet intézkedik arról, hogy az előírt határértékek betartásához szükséges intézkedéseket tegyék meg, mivel a határértéket 2005-ig teljesíteni kell. A határidő lejárta után a légszennyezés mértéke nem haladhatja meg az előírt értéket, különben a berendezést le kell állítani. A rendelet emellett össztömegű kibocsátást is előír, amely lehetőséget ad az üzemeltetőknek, hogy szennyezőanyag kvótájukat a berendezések leállítása mellett eladják. Ez azt jelenti, hogy amennyiben gazdaságosan nem üzemeltethető a berendezés, mert a leválasztás nagyon sokba kerül úgy korszerűbb berendezések építését kezdeményezhetik a régi berendezések leállítása mellett. Az erőművi technológiák mellett a térségben jelentkező más iparágak kibocsátása is szabályozva lesz a várhatóan 2000-ben megjelenő levegőtisztaság-védelmi rendeletekkel. A szabályozás érinti az összes ipari kibocsátást és így az EU előírások beépítésével, valamint a szigorúbb kibocsátások bevezetésével a kistérség levegőminősége várhatóan javulni fog. A felgyorsult csatlakozási tárgyalások alapján feltételezhető, hogy a csatlakozás időpontjáig a megjelenő rendeletekben foglaltakat maradéktalanul érvényesíteni kell. L-35. Az Ajka és Ajka-környéki légszennyezőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátás nem lehet. L-36. A települések gázzal történő ellátása, a gázhálózatra való rákötés lakossági szorgalmazása 7

8 Veszprémi régió L-37. A régió iparának kibocsátása jelentősen csökkenne a 2001-ben bevezetendő új levegőtisztaságvédelmi zabályozással. A kistérség ipari légszennyezőire vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátás nem lehet. L-38. A lakossági és intézményi táv- és központifűtések esetén a KAC -ban előírt támogatások segítségével a primer és szekunder fűtési rendszerek korszerűsítése révén jelentős energia megtakarítás és így légszennyező anyag kibocsátás csökkenés érhető el. A fűtési idényben ezen beavatkozások jelentős levegőminőség javulást eredményezhetnének. L-39. A Veszprém várost elkerülő útszakasz jótékonyan befolyásolja a közlekedési légszennyezést, megfontolásra érdemes, hogy a városon belüli forgalomszervezéssel (pl: egyirányú forgalom bevezetése, a folyamatos haladás lehetőségének biztosítása körforgalommal) csökkenteni kell a városon belüli közlekedés által okozott légszennyezést. Várpalota és környéke A kistérségben található a megye ipari központja a légszennyezést meghatározó három domináns iparral, az erőművel, az alumínium kohászattal és a vegyiparral. Várpalota az elmúlt időszakban levegőtisztaságvédelmi szempontból szennyezett település volt, azonban az időközben beépített leválasztók és a termelés visszaesése miatt a település megfelelő levegőjű város lett. Az erőművi berendezésekre vonatkozóan a 22/1998. (VI. 26.) KTM rendelet szabályozza az 50 MW th és ennél nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit. A technológiai határértékek a fajlagos kibocsátást szabályozzák függetlenül a kibocsátó légszennyező forrás magasságától. A rendelet intézkedik arról, hogy az előírt határértékek betartásához szükséges intézkedéseket tegyék meg, mivel a határértéket 2005-ig teljesíteni kell. A határidő lejárta után a légszennyezés mértéke nem haladhatja meg az előírt értéket, mert különben a berendezést le kell állítani. A rendelet emellett össztömegű kibocsátást is előír, amely lehetőséget ad az üzemeltetőknek, hogy szennyezőanyag kvótájukat a berendezések leállítása mellett eladják. Ez azt jelenti, hogy amennyiben gazdaságosan nem üzemeltethető a berendezés, mert a leválasztás nagyon sokba kerül, úgy korszerűbb berendezések építését kezdeményezhetik a régi berendezések leállítása mellett. L-40. A 2001-ben megjelenő új levegőtisztaság-védelmi szabályozás érinti majd az alumínium kohászat és a vegyipar kibocsátását is. A szigorúbb határértékek a kohászati és a vegyipari légszennyezőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátást meg kell szüntetni. L-41. Tés gázfűtésre történő átállása L-42. A nagyforgalmú 8-as út, amely a városon keresztül megy, kedvezőtlenül befolyásolja a város levegőminőségét, egy elkerülő útszakasz megépítése levegőtisztaság-védelmi szempontból kedvező hatása miatt javasolt. A 2005 évet követő légszennyezés csökkenés várhatóan a Balatonparti üdülőövezetre is jótékony hatással lesz. Pápai Bakonyalja A térség a kevésbé szennyezett területek közé tartozik. Pápa városában található ipari üzemek kibocsátását jelentősen csökkenteni lehet a várhatóan 2000-ben bevezetendő új levegőtisztaság-védelmi szabályozással. 8

9 A szigorúbb határértékek a légszennyezőkre vonatkozóan azt jelentik, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátást meg kell szüntetni. A város lakossági és intézményi fűtésénél a táv és központi fűtés primer és szekunder oldali korszerűsítésével jelentős mértékű légszennyező anyag kibocsátás szüntethető meg. A KAC kiírásában ezen feladatokra pénzeszközök pályázhatók meg. L-43. A kistérségben lévő települések gázzal történő ellátását szorgalmazni kell, így a téli fűtési időszakban is biztosítható a megfelelő levegőminőség. Az erdős jó levegőjű területeken az úgynevezett alternatív (bió) energiák kihasználása is lehetséges lenne. Az erdők tisztítása a hulladék ágak összegyűjtése és a faipari üzemek melléktermékének korszerű, erre a célra épített kazánokban való eltüzelése a megújuló energiák kihasználását szolgálná. Zirc környéke, keleti Bakony A kistérség levegőtisztaság-védelmi szempontból a megye legkevésbé szennyezett területe. A kistérségben lévő ipari üzemek kibocsátására a várhatóan 2001-ben bevezetendő új levegőtisztaság-védelmi szabályozás szigorúbb előírásokat fog tartalmazni. A szigorúbb határértékek a légszennyezőkre vonatkozóan azt jelentik, hogy 2005-ig a termelést úgy kell átalakítani, hogy határértéket meghaladó kibocsátást meg kell szüntetni. L-44. A települések gázzal történő ellátását fel kell gyorsítani, így a téli fűtési időszakban is biztosítható a megfelelő levegőminőség. A hazai és nemzetközi turizmus fellendülése új létesítmények építését teszi majd szükségessé. A levegőtisztaság megőrzése abszolút prioritást ékvez a forgalomszervezés területén is. A beruházásoknál megfelelő támogatást kell biztosítani, amelyek alapja lehetne idegenforgalmi és környezetvédelmi alapokból származó támogatás. 2.2 A felszíni vizek védelme, minőségének javítása érdekében javasolt műszaki intézkedések Felszíni vizek védelme Alapanyagnak a Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) előírásai a meghatározóak. Nevezetesen annak a megyére vonatkoztatható részei kemelt vízminőségvédelmet érdemel: Vf-1. A Balaton legyen legalább II. osztályú és a klorofill koncentráció ne haladja meg a 75 mg/m 3 -es értéket; Vf-2. A kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek (tavak, tározók, időszaki vízfolyások, kisvízhozamú befogadók) nitrát és foszforterhelését csökkenteni kell; ezeken a területeken harmadik fokozatú szennyvíztisztítás is szükséges. Az EU irányelvei alapján a tagországokban a év végére a nél, a év végére a 2000-nél nagyobb lakos egyenértékű településeken meg kell oldani a szennyvízelvezetést és tisztítást. Ezeket a feladatokat Magyarország 2010-re szándékozik teljesíteni, oly módon, hogy a program első hat évében a kiemelten védendő területeken lévő települések szennyvízelvezetésének fejlesztésével a csatornázottság 60 %-ra növelése és az így keletkezett szennyvizek mennyiségének a tisztítása a cél. A kommunális szennyvíz szippantásos eltávolításának csökkentése és felszámolása. Vf-3. A szennyvíztisztítás mértéke hosszútávon olyan legyen, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag terhelés a jelenlegi 20 %-ot ne haladja meg, a kibocsátott szennyvizek mennyiségének feltehető növekedése mellett sem. Vf-4. Biztosítani kell a szennyvíziszapok komposztálását és ártalommentes elhelyezését a megye egész területén. 9

10 Mivel a megye területén lévő felszíni vizek a vízvédelem szempontjából négy fővízgyűjtő területet alkotnak ( Balaton, valamint a Rába-Marcal, Séd-Nádor, Cuha vízfolyások), az általános vízvédelemi követelmények a Balaton vízgyűjtőjének, valamint a vízfolyásoknak megfelelően kerül ismertetésre. A/ Balaton vízgyűjtő (üdülő övezet és vonzáskörzet) Elsődleges szempont a tó vízminőségének javítása, az üdülési feltételek maradéktalan biztosítása. Ennek alapján a tó vízminőségének megóvása és javítása érdekében sürgősen teendő feladatok a következők: Vf-5. A Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési terv kidolgozása felmérés alapján. Vf-6. Meg kell szüntetni a tó vizébe jelen időszakban is előforduló illegális közvetlen szennyvíz bevezetéseket, sőt a bevezetések lehetőségét is meg kell akadályozni. Vf-7. Folytatni kell a tó közvetlen parti sávjában a települések csatornázottságát, ezzel megakadályozni a talajvíz fokozódó elszennyeződését, illetve a szennyező anyagoknak még ha kismértékű is az ilyen módon a tómederbe való jutását. Vf-8. Meg kell valósítani, elsősorban a tó közvetlen parti sávjában, másodsorban az egész vízgyűjtő területén a keletkező és a tóba, vagy mellékvízfolyásaiba vezetett minden szennyvíz mennyiség, kellő hatásfokú biológiai tisztítás utáni foszfor mentesítését (követelmény a tó, valamint a mellékvízfolyások vizébe vezetés esetén a 0.5 mg/l-es összes-foszfor határérték bevezetése). Új telep létesítésekor már ennek megfelelően kell az építési és az üzemelési engedélyt kiadni. Vf-9. Nagyobb, regionális szennyvíztisztító telepeknél vízminőségi kárelhárítási tervet kell készíteni, az esetlegesen előfordulható üzemzavarok esetére. Vf-10. Meg kell szüntetni a tó közvetlen vízgyűjtő területén a szippantott szennyvizek legális és illegális ür í-tőhelyeit., Vf-11. Meg kell oldani a szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszapok megfelelő kezelését és ártalommentes elhelyezését. Támogatni kell a szennyvíziszap kezelését követően, a tó közvetlen vízgyűjtőjén kívüli telepeken annak komposztálását és ezt követően a mezőgazdasági területen való elhelyezését. Vf-12. A Balaton vonzáskörzetében a csatornázatlan településeken a zárt szennyvízgyűjtők megvalósítása és a szippantott szennyvizek előkezelőn való tisztítása, annak folyamatos ellenőrzése, illetve a szakszerű közműpótlók kialakítása, üzemeltetése és ellenőrzése révén meg kell akadályozni az illegális és az ellenőrizetlen szennyvízelhelyezéseket. Vf-13. Csökkenteni szükséges a diffúz szennyezések hatását. Ennek érdekében továbbra is vizsgálatokat kell végezni, hogy megállapítható legyen - nagyobb csapadék lehullást követően a területről bemosódó szennyezőanyagok mennyisége és minősége, - hol van szükség a tó vizébe torkolló patakoknál mederrendezésre, - mely terület szakaszokon szükséges átmeneti ülepítéssel csökkenteni a patakok vízével szállított tápanyagok mennyiségét, - a patakok vízgyűjtőjének bejárásával a víz minőségét befolyásoló veszélyes potenciális szennyezőforrásokat (illegális hulladék-lerakóhelyek, szennyvíz-bevezetések, állattartó telepek). Meg kell szüntetni a tó közvetlen vízgyűjtőjén lévő kommunális- szilárd és folyékony hulladéklerakó helyeket. - hol vannak olyan mezőgazdasági területek, ahol szükséges a környezetkímélő művelés bevezetése. Vf-14. Biztosítani kell a megmaradt partszakaszok védelmét. Vf-15. Gondoskodni kell a nádas szűrőmezők megőrzéséről és azok megfelelő karbantartásáról. Vf-16. Sürgősen javítani szükséges a parti sávban a higiénés állapotokon. Vf-17. Fel kell tárni, mely mederszakaszokon van szükség mederkotrással a fenéküledékben felhalmozódott foszfor eltávolítására. Gondoskodni kell a kiemelt iszap megfelelő elhelyezéséről. Vf-18. Gondoskodni kell a veszélyes anyagok szakszerű tárolásáról. Vf-19. Sürgősen megoldandó, az újabb nagymértékű halpusztulás elkerülése érdekében a busa állomány lehalászása. Vf-20. A Balaton-part engedély nélküli betöltéseinek a teljes mértékű visszaszorítása. 10

11 Vf-21. Környezetkímélő technológiák bevezetésének szorgalmazása Természetesen azt számításba kell venni, hogy az előzőekben felsorolt tevékenységek hatása csak hosszabb időintervallum eltelte után érvényesül. Külön kihangsúlyozandó azonban, hogy a tó vízének minőségi állapota a belső terhelés, vagyis az üledékben korábbi években felhalmozódott, adott körülmények között mobilizálódó, és az élőlények számára biológiailag hozzáférhető foszfor következtében továbbra is a hidrometeorológiai körülmények függvénye, azaz fennáll a túlzott mértékű alga-produkció kialakulásának, valamint az angolna, sőt a busa tömeges méretű pusztulásának veszélye. B/ A megye területén lévő vízfolyások vízgyűjtője A megye területén lévő vízfolyások vízmennyisége igen csekély. Ennek megfelelően a legkisebb szennyezőhatások is nagymértékben megváltoztathatják vizük minőségét. Természetesen a befogadók kis vízmennyisége miatt tekintetbe kell venni, hogy még a kellő hatásfokkal tisztított szennyvizek szennyezőanyag tartalma is kedvezőtlenül befolyásolhatja a vízfolyások minőségének állapotát. A vízvédelmi tevékenységek hatására elsősorban a vízfolyások szervesanyag, tápanyag tartalma, a mikrobiológiai szennyezettség mértéke, valamint a szerves mikroszennyezők mennyisége csökkenthető. A tevékenységek hatása a megvalósulást követően közvetlenül érzékelhető. A vízgyűjtő területekre jellemző szervetlen anyagok és szervetlen mikroszennyezők mennyisége kivéve, ha azokat koncentrált ipari szennyvízbevezetések hatása okozza kevésbé változtatható. Javasolt a természetes és az antropogén szennyezések vizsgálata A vízfolyások minőségének javítását elősegítő javaslatok: Vf-22. A vízgyűjtő területeken lévő vízfolyások tekintetében sürgősen meg kell határozni a mértékadó vízhasználatokat, amelyek egyúttal kijelölik az ehhez szükséges vízminőségi állapotot. Vf-23. A szennyvíztisztító telepeken növelni kell a tisztítás hatásfokát, mivel a csatornázottság mértékének növelése révén nagyobb szennyvíz mennyiséget kell tisztítani és biztosítani, hogy ne növekedjen a telep által kibocsátott szennyezőanyag terhelés nagysága. Tekintettel kell lenni arra azonban, hogy a nagyobb szennyvíz mennyiség még kellő mértékű hatásfok esetén is növelheti a befogadók szennyezőanyag terhelését, ezért ennek vizsgálata szükséges Lehetőség szerint szorgalmazni kell a településeken a szennyvízcsatorna hálózatok kiépítését, és a szennyvíz szippantatást fel kell számolni. Vf-24. A nagyobb települések ritkábban lakott peremrészein, valamint a kisebb települések esetében, ha a helyi vízbázisok biztonságát nem veszélyezteti és a talajmechanikai adottságok jók, az egyedi szennyvízelhelyező (közműpótló) berendezések alkalhazhatóságát is meg kell vizsgálni. Vf-25. Az 1000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében meg kell vizsgálni a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazhatóságát is (mesterséges tavak, gyökérmezős biológiai szűrők). Vf-26. A vízgyűjtő területek bejárásával, kutatásával fel kell tárni a diffúz szennyezőhatások szempontjából kritikus területeket (mezőgazdasági területeken alkalmazott műtrágya, növényvédőszer, stb.), melyek a mederrendezés szempontjából számba vehető területek, ezek fontossági sorrendjét kell kijelölni, hol vannak eddig ismeretlen potenciális szennyezőforrások (pl. illegális hulladéklerakó helyek, szennyvíz kivezetések, nagyüzemi állattartó telepek, mezőgazdasági kemikáliák tároló helyei, stb.). Vf-27. A vízgyűjtők mezőgazdaságilag művelt területein szorgalmazni kell a környezetkímélő technológiák alkalmazását. Vf-28. Az ipari szennyvizeket kibocsátó üzemeknél a szennyvizek kellő hatásfokú tisztításának kitűzése mellett, meg kell vizsgálni a környezetkímélő technológiák bevezetésének lehetőségeit (anyag visszanyerés, víz visszaforgatás, átmeneti szennyvíz tározás, stb.). Vf-29. Szabályozni kell, hogy új üzem telepítése esetén ott üzemen belül a környezetvédelem szempontjából a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák és a keletkező szennyvizeket megfelelő hatásfokkal kezeljék. Amennyiben az üzem a keletkező szennyvizeit a közcsatornába vezeti, a szükséges előtisztítás mértékét meg kell határozni. 11

12 Vf-30. Minden potenciális szennyezőforrásnak rendelkeznie kell, rendkívüli esetekre (pl. váratlan meghibásodás, technológiai zavar) vonatkozó kárelhárítási tervvel, amely az adott kritikus időszakban megakadályozza a felszíni vizek nagyobb mértékű elszennyeződését. Vf-31. Folytatni kell a vízgyűjtő területeken a kijelölt szelvényekben a víz minőségének ellenőrzését. Vf-32. A szennyvíztisztító telepek megfelelő tisztítási hatásfokának biztosítása érdekében vizsgálatok végzésével fel kell tárni, és ha szükséges ki kell zárni a közcsatorna használatból azokat az üzemeket, amelyek káros szennyvizükkel gátolják a tisztítást, vagy mérgező hatásukkal akadályozzák a szennyvíziszap elhelyezését, vagy hasznosítását. Vf-33. A vízfolyások belterületi szakaszának rendezése. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közcsatornahálózat, illetve a szennyvíztisztítás fejlesztése révén a felszín alatti vízkészlet szennyezőanyag terhelése csökken, ugyanakkor még kellő hatásfokú tisztítás esetén is a felszíni vízkészlet szennyezőanyag terhelése nő. Azaz számos kisvízfolyásnál, amelyeket eddig potenciális szennyezőanyag terhelés nem ért, a csatornahálózat kiépülését követően átmeneti vízminőség romlással kell számolni. Vf-34. A szennyvíztisztítás ellenőrzésével el kell érni, hogy a többlet terhelés ne haladja meg az osztályba sorolás határértékét és megváltozását. Vf-35. Az illegális szennyvízbevezetés megszüntetése. 2.3 A felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges műszaki intézkedések A hidrogeológiai védelem érdekében teendő intézkedéseket részletesen szabályozza a 123/1997 (VII.18.) számú Kormányrendelet, amely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről intézkedik. Va-1. A védendő vízbázisok kijelöléséről a területi vízügyi hatóság meghatározása alapján a végrehajtásért, a végrehajtás ellenőrzéséről az engedélyes felelős, bizonyos feladatokban a területileg illetékes jegyző. Va-2. A kijelölt hidrogeológiai védőterületek környezetvédelmi feladatai kormányrendeletben előírt kritériumok és a vízügyi hatóság által előírt helyi előírások betartásának ellenőrzésére terjednek ki A források védelmével kapcsolatos feladatok Az előzetes felmérésekkel ellentétben (melyek 2010-et jelölik meg) a kiapadt források újraéledése hamarabb, mintegy három-öt éven belül várható. A források fakadása sok gondot okozhat azok környezetében (beépítettség, hulladéklerakás, stb.). A források környezetében számíthatunk vizenyősödésre - megjelennek a vízkedvelő növények például nád, sás, stb. -, roskadásra, felfagyásra - a lépcsők elválnak az épületektől, mikrorepedések alakulnak ki az épületek falán -, lejtősuvadásra, stb.. Va-3. Ezen okból elengedhetetlen a területek felülvizsgálata. A források állapotfelvétele alapján a különösen veszélyesnek ítélt területeket azonosítani kell a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) és a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) által között készített építésföldtani térképekkel. Az együttes értékelés alapján kell felkészülni a várható hatások kivédésére: Lakossági károk kezelése (biztosítási formák módosítása stb.) Az új terület használatok engedélyezésénél figyelembeveendőek a feltárt, valamint a várható eredmények A források újrafakadásakor esetlegesen vízminőség romlás észlelhető. A víz nitrát, szerves mikroszennyeződés, baktérium tartalma miatt, kellemetlen szag és íz lehetséges A hidrogeológiai védőterületekre vonatkozó feladatok 12

13 Va-4. Közcélú vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni. Va-5. A védőidomot, védőterületet és védősávot a védett vagy védeni tervezett vízbázis, vízilétesítmény megvalósítására, a vízhasználat gyakorlásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság jelöli ki. Javasolt a Bakony egészére kiterjedő egységes hidrogeológiai védőidom és védőterület kialakítása. A vízkezelő és -tároló, valamint az ásvány- és gyógyvíztároló műtárgyak védelmére a védőterületet, a vízszállító és -elosztó vezeték védelmére a védősávot a szabadban, nyílt vízfelszínnel történő vízkezelés vagy tárolás esetén a vízügyi hatóság, a Területi Vízügyi Igazgatóság (VIZIG), a környezetvédelmi, illetőleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hagyja jóvá. Va-6. A vízügyi hatóság feladatköre és kötelessége: a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a védőterület fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről; a védőterületen ellenőrzést végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kezdeményezni; évente legalább egy alkalommal - ellenőrizni és vizsgálni a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is; a védőidom, védőterület, védősáv veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni. Va-7. Az érintett terület tulajdonosának feladatai: A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje. A hatósági ellenőrzés során vizsgálni kell különösen: a tulajdonosnak (használónak), üzemeltetőnek a védőterület, védőidom, védősáv fenntartásával járó kötelezettségei teljesítését, a védőidom, védőterület, védősáv által behatárolt vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát. 2.4 A természetvédelem érdekében teendő műszaki intézkedések A természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján elkészített Nemzeti Természetvédelmi Alaptervvel összhangban a természet megőrzése és védelme szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. A megye biológiailag gazdag élőhelyei éppen mozaikosságuk, sokrétűségük miatt igen sérülékenyek, stabilitásuk viszonylag kicsiny, széttöredezettségük és elszegényedésük veszélye nagy, ezért megőrzésük érdekében speciális intézkedések sorozata szükséges Élőhelyek védelme Vizes élőhelyek A vizes élőhelyek sorozata az ökológiai (zöld) folyosó rendszer jellegzetes, meghatározó részét képezik. Állapotuk kedvezőtlenül változott. A lápok, mocsarak állandó- és időszakos vízborítású vizes-nedves élőhelyeink a szárazodás, az eutrofizáció és a korábban kizárólag műszakilag tervezett beavatkozások (pl. lecsapolások, foglalások, talajvízszint csökkentése) együtthatása miatt ma különösen veszélyeztetettek. Szükséges intézkedések: Tv-1. Gondoskodni kell a szárazodás és az eutrofizáció miatt különösen veszélyeztetett vízterek, vizes élőhelyek (pl. vízfolyások, lápok, mocsarak, források) élővilágának megőrzéséről, védetté 13

14 nyilvánításáról. A vizes élőhelyek fennmaradásához, fenntartásához biztosítani kell az ökológiai vízkészletet. Tv-2. Foglalkozni kell a megye vizes élőhelyeinek kataszterezésével, osztályozásával. Ezekre lehetőség szerint kezelési, fenntartási terveket kellene kidolgozni. Tv-3. Kerülni kell a természetes és természetközeli álló- és folyóvizek, összefüggő vízrendszerek vizes élőhelyeinek átalakítására irányuló tevékenységet. Figyelni kell a fenti élőhelyek növény- és állatvilágára és a hazai táj arculatához tartozó vízi élőhelyek természetközeli állapota, mozaikossága, fajgazdagsága fenntartására. Tv-4. A vizes élőhelyek rekonstrukciója, fenntartása kiemelt természetvédelmi és vízügyi feladat kell, hogy legyen. Lápok "Ex lege" védett lápnak tekintendő mérettől és művelési ágtól függetlenül minden olyan vizes élőhelyegyüttes, amely legalább időszakos vízborítású, vagy talaja legalább időszakosan víztelített, valamint az élőhely-együttesben lápi növényzet (pl. gyapjúsás fajok, kékperje fajok, kormos csáté, lápi nyúlfarkfű, sásfajok, tőzegmohafajok, stb.) és tőzeg, vagy tőzegszármazék kotú jelenléte kimutatható. A központilag kiadott módszertan alapján megtörtént a lápok felmérése a megyében. A feltáró munka során mintegy 100 lápfoltot tártak fel. Eloszlásuk szerint többségében a Balaton környékén, a Balaton-felvidék medencéiben ill. a Bakonyalján találhatók. Szükséges intézkedések: Tv-5. Gondoskodni kell a szárazodás és az eutrofizáció miatt különösen veszélyeztetett lápok élővilágának megőrzéséről. Tv-6. A lápok fennmaradásához, fenntartásához biztosítani kell az ökológiai vízkészletet. Tv-7. A lápi élőhelyek rekonstrukciója, fenntartása kiemelt természetvédelmi és vízügyi feladat kell, hogy legyen. Tv-8. Gondoskodni kell a jogszabályokban meghatározott, lápokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról (pl. lápok védettségének bejegyzése). Balaton között megtörtént Balatonkenesétől az É-i parton át egészen Balatonmáriafürdőig terjedő terület feltárására, állapotának, védett értékeinek felmérésére, és kezelési javaslatok kidolgozása. Ennek eredményeképpen 1997-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megalakításával párhuzamosan, egyes vízparti területek is természetvédelmi oltalom alá kerültek, a NP részeként. A Balaton partján található védett természeti területek kezelési terveinek elkészítése ill. a nádasok kezelésének tervezése hozzájárulhat a tó nádas-állományának további romlásának megakadályozásához. Szükséges intézkedések: Tv-9. Florisztikai és faunisztikai vizsgálatok elvégzése a korábbi mintavételi helyeken. Következtetések levonása. Tv-10. Állandó mintavételi helyek kijelölése. Biodiverzitás monitorozásra alkalmas taxonok kijelölése és az ezekhez kapcsolódó mintavételi protokollok kidolgozása (kapcsolat a NBmR-el és a Kis- Balatonra kidolgozott biológiai monitorozó rendszerrel 2371/1999. sz. Korm. hat.). Tv-11. A monitorozás folytatása, trendanalízis, adatok feldolgozása, kiértékelése, GIS rendszer kialakítása, a kompatibilitás kialakítása a már működő Balatoni Adatbankkal, PR tevékenység. Tv-12. A 22/1998. sz. Korm. rendelet értelmében végére elkészült a Balatoni nádasok új minősítése. Az új minősítés kell, hogy az alapja legyen a Balatonon folytatott nádgazdálkodásnak. 1038/1999. sz. Korm. határozat alapján ki kell dolgozni egy nádas-rehabilitációs programot a Balaton parti sávjában. A Balaton, hazánk természetvédelmileg és turisztikailag legjelentősebb szabad felszíni vízkészlete, melynél a víz minőségének javítása és megőrzése fontos feladat. 14

15 A vízi és mocsári növények a biológiai víztisztítás funkcióját csak abban az esetben képesek maradéktalanul ellátni, ha ezeket évente letakarítjuk. A természetvédelem szemszögéből azonban indokolt lehet (pl. madárvédelem) megfelelő nagyságú (avas) nádasok meghagyása, ill. ezen területek vágásforgószerű kezelése (aratása). A kezelés, aratás hatásának elemzésére alkalmasak bizonyos biológiai objektumok, így pl. a fészkelő madárközösségek ill. a növények csoportjai is. A madaraknak kitüntetett szerepe van a tudományban és a természetvédelemben. Mivel a nádasok kezelése, aratása a parti növényzet változásával jár, a kezelés hatásának monitorozására alkalmas objektumot jelent. Szükséges intézkedések: Tv-13. Ökológiai (természetvédelmi) szempontok alapján történő gazdálkodási (aratási és letakarítási) technikák, technológiák ajánlatainak kidolgozása a Balaton parti nádas területekre. Tv-14. Természetvédelmi célú nádaratás hatása a nádi madarakra, fészkelő-közösségekre: vizsgálati mintaterületek kiválasztása, állandó monitorozó helyek és elvek rögzítése, aratott és aratatlan területek összevetése, hosszú távú vizsgálatok folytatása. Tv-15. Természetvédelmi célú nádaratás hatása a nádas-állományok különböző szubasszociációira: vizsgálati mintaterületek kiválasztása, állandó monitorozó helyek és elvek rögzítése, aratott és aratatlan területek összevetése, hosszú távú vizsgálatok folytatása. Füves élőhelyek A kis lélekszámú aprófalvak elnéptelenedése, a kis magánbirtokon alapul földművelés erőszakos felszámolása, a hagyományos takarmánybázisú állattartás visszaszorulása azt eredményezte, hogy a rétgazdálkodás - az intenzív művelésű kultúrtáj öntözött-felülvetett, vegyszerezett gyepeitől eltekintve gyakorlatilag megszűnt. Virággazdag hegyi- és dombvidéki rétjeink eltűnése, rohamos szegényedése a biológiai sokféleség egyik legriasztóbb ténye. A száraz puszta- és sziklagyepek a Kárpát-medence legsajátosabb tájképi értékei. A Veszprém megyei védett területek közül is jó néhány jellemezhető ilyen élőhelyekkel. Nagyon nagy számmal fordulnak elő ezeken a területeken védett növény- és állatfajok. A nedves és mezofil rétek, kaszálók állapota főleg az utóbbi 2-3 évtizedben számottevően romlott. A gyepek állapotromlásának főbb okai közé tartoznak: gyepfeltörés, gyomosodás, beerdősítés, kopárfásítás, melioráció, talajvíz süllyesztése, helytelen használat, használat megszűnése, stb. Szükséges intézkedések: Tv-16. Gondoskodni kell a reliktum és endemikus illetve védett fajokat nagy számban őrző füves élőhelyek (pl. sziklagyepek, lejtőszteppek, láprétek) és a rájuk jellemző hagyományos gazdálkodási módok fokozott védelméről, természetszerű állapotban való megőrzésükről. Tv-17. Természetkímélő kezelési módszereket kell bevezetni, mindenekelőtt a védett természeti területeken. Tv-18. Ki kell dolgozni a füves élőhelyek osztályozási rendszerét, mely az egyes élőhelytípusokon érvényesítendő területkezelési szakmai irányelvek alapjául is szolgálhatna. Erdők A természetes vegetáció rekonstruált térképe szerint az emberi tevékenység kiszélesedése előtt Magyarország területének csaknem 70 %-át erdők borították. Ez az arány több fázisban csökkent a mai állapotig, amikor is az ország erdősültsége 18,5 % körüli, a természetszerű erdők kiterjedése pedig nem éri el a 10 %-ot. Ez az arány Veszprém megyében (a Bakonyt és a Balaton-felvidéket figyelembe véve) jóval kedvezőbb, ma is 30 % feletti és ezek közül is mintegy 80 % természetközelinek minősíthető. Szükséges intézkedések: Tv-19. Az erdősültség arányának növelése a természetszerű erdők nagyságának növelésével. Tv-20. Biztosítani kell az emberi tevékenység vagy természeti okok miatt minimálisra csökkent területű, jelentős erdőtársulások (bokorerdők, karszerdők, szikla- és szurdokerdők, láperdők, stb.) megőrzését. 15

16 Tv-21. Valamennyi erdőben biztosítani kell a gazdálkodás során a fenntartható használatot, amely az ökológiai értelemben vett tartamos gazdálkodási rendszert és a biológiai sokféleség védelmét jelenti. Tv-22. Az ősi vegetációt hordozó természetes kopárok, önfenntartó gyepek, láprétek fásítását nem szabad folytatni. Tv-23. Folytatni kell az erdővédelmi hálózat (védett természeti területek, erdőrezervátumok, stb.) kialakítását. Tv-24. Az erdőterületeken a természetes vadeltartó-képességének megfelelő olyan vadlétszám tartható csak fenn, amely lehetővé teszi a kerítés nélküli erdőfelújítást. Tv-25. A mezőgazdaságilag értéktelenebb területeken új erdőterületek létrehozása a Bakonyban és a Balaton-felvidéken az őshonos fafajok telepítésével. Erdőrezervátum program A végleges elfogadott definíció értelmében az erdei ökoszisztéma rezervátum (röviden erdőrezervátum) természetes vagy természetszerű erdei életközösség megóvását, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülését, továbbá e folyamatok kutatását szolgáló erdőterület. Két részből (övezetből) áll: az ún. magterületből és az azt körülvevő védőövezetből. A magterület természetvédelmi oltalom ( fokozottan védett ), valamint teljes és végleges gazdasági korlátozás alatt áll, a védőövezet természetvédelmi oltalom alatt áll ( védett ), ahol természetközeli erdőgazdálkodás folytatható. Az erdőrezervátumokat az új természetvédelmi törvény szerint a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, jogszabályban védett természeti területi kategóriába sorolva erdőrezervátummá nyilvánítja. Veszprém megyében a következő területek lettek kijelölve, mint erdőrezervátum: Tóth-árok Erdőrezervátum, Som-hegy Erdőrezervátum, Sümegi Fehér-Kövek Erdőrezervátum. Szükséges intézkedések: Tv-26. A kijelölt területek természetvédelmi oltalmának a biztosítása. A természetvédelmi oltalom a jelenlegi jogszabályi lehetőségei szerint: a magterületeket fokozottan védetté, a védőövezeteket védetté nyilvánítják. Tv-27. A természetes folyamatok szabad érvényesülésének következetes biztosítása szükséges, mindennemű emberi beavatkozás mellőzésével, amelynek következtében természetes erdei életközösségek jönnek létre és tarthatók fenn, az idős és az elhalt fák magas arányával. Tv-28. A kezeletlen, önmaguktól fejlődő (változó) erdei életközösségek ill. ökoszisztéma kutatását kell megszervezni, a természeti erők, törvényszerűségek vizsgálata a szukcesszió, a talaj, a vegetáció, a fauna és az erdőszerkezet vonatkozásában. Tv-29. A kezeletlen magterületeken működő természeti erdők, a védőövezetekben folytatott természetközeli erdőgazdálkodás és a gazdasági erdőkben alkalmazott termelési eljárások hatásmechanizmusának összehasonlító vizsgálata az erdőművelés és a természetvédelem számára egy vizsgálandó probléma, mely alkalmazott kutatások keretei között megvalósíthatóak. Védelemre tervezett területek Veszprém megye természeti értékekben gazdag területei közül jelenleg hektár védett. Ez a közeljövőben várhatóan az alábbi védelemre tervezett területekkel bővülni fog. Nyirádi Sár-álló TT Terület: 360 ha Főhatósági egyeztetés alatt áll, védetté nyilvánítása folyamatban. Balaton-felvidéki NP II. ütem Terület: 7000 ha Előkészítése 1999-ben megtörtént, jelenleg főhatósági egyeztetés alatt áll. A NP egészéhez (ill. az egyes részterületekhez) hasonlóan itt is kezelési terv kidolgozása szükséges. Sümegi Fehér-Kövek TT Terület: 270 ha Az erdőrezervátum program keretében ez évben nagy valószínűséggel védelemre való felterjesztésre kerülnek azon erdőrezervátumaink, amelyek még nem állnak jogi oltalom alatt. 16

17 Kelet-Bakony TK Terület: kb ha Régóta vajúdik a nagyrészt erdővel borított K-Bakony védetté nyilvánítása, mely eddig a HM ellenállása miatt nem valósulhatott meg. A védettségre való előkészítési anyagok elkészültek, ezek esetleges aktualizálása, és új tárgyalássorozat lebonyolítása szükséges. Marcal-menti TK Terület: kb ha A természeti területek felmérése során szerzett tapasztalatok alapján ez a komplex, részben wetland-jellegű élőhely még értékes növény- és madárvilággal rendelkezik. Ezen tapasztalatok ill. az "Élővízfolyosók Magyarországon" című IUCN kiadvány megállapításai alapján érdemes a terület védetté nyilvánításával foglalkozni. A távlati tervek között szerepel még: Agár-tető, Dörögdi-medence, Kab-hegy környékének vizsgálata ill. Podárpuszta is (Veszprém megyei területek). Természeti területek A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében természeti területnek minősülnek azok a területek, amelyek természetközeli állapotúként jellemezhetőek, továbbá az alábbi feltételeknek megfelelnek: a) az erdő, gyep, nádas művelési ágú termőföld; b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha a fenti törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem állt bányaművelés alatt; c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület. A megyében található természeti területek többségükben az erdőkkel borított körzetekben, erdős területeken ill. az extenzíven hasznosított (v. egyáltalán nem hasznosított) gyepterületeken helyezkednek el. A megye kedvező természeti adottságait figyelembe véve kiterjedésük elég jelentős. Szükséges intézkedések: Tv-30. A természeti területeket károsan érintő tevékenységeket fel kell tárni, meg kell szüntetni. Összhangba kell hozni a bányászati tevékenységet a természetvédelem érdekeivel. Tv-31. A vonatkozó jogszabályokból adódó feladatok végre kell hajtani. Tv-32. Védelmi, és esetlegesen bemutatási-hasznosítási koncepciókat kell kidolgozni a megőrzésük és fenntartásuk érdekében. Nemzeti Ökológiai Hálózat A természet védelméről szóló évi LIII. törvény rendelkezik arról, hogy a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv keretében az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait, feltételrendszereit, intézkedéseit meg kell állapítani, továbbá az Alapterv végrehajtása érdekében a környezetvédelmi miniszternek rendeletben kell szabályoznia az ökológiai folyosó és hálózat létesítésére vonatkozó előírásokat. Az évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről rendelkezik az Országgyűlés elé terjesztendő országos területfejlesztési koncepció, az országos területrendezési tervek létrehozásáról, amelyekben az ökológiai hálózat elemei részét képezik a természetvédelmi-tájvédelmi fejezetnek. Az ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított, biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti, Az ökológiai folyosó a természeti és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elősegítő területek, sávok és mozaikok láncolata. A magterületek és a folyosók körül puffer (védő) zónát kell kijelölni, ahol még legalább a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas illetve a föld- és tájhasználat nem veszélyezteti a magterületeket. A kijelölendő rehabilitációs területek a mag-, folyosó-, puffer zónákban egyaránt értelmezhetőek és elsődlegesen azokra a területekre kell vonatkoztatni, melyek a 3 funkcionális hálózati elemben zárványként jelentkező, ökológiailag sérült állapotúak. Az IUCN által 1995-ben kiadott "Nemzeti Ökológiai Hálózat" című kiadvány alapján a megye magterületei: 17

18 Déli-Bakony: atlanti és szubmediterrán elemekben gazdag, zömmel mészkedvelő, részben vulkáni erdő- és sziklavegetáció, magas erdősültség. Országos jelentőségű magterület. Keleti-Bakony: kiterjedt másodlagos árvalányhajas sztyeppek, szubmediterrán virágos kőrises tölgyesek. Országos jelentőségű magterület. Balaton-felvidék: változatos felszínű és geológiájú (mészkő, dolomit, homokkő, bazalt, pannon agyag) alacsony hegyvidék, szubmediterrán jellegű erdőkkel, erdőssztyeppekkel, maradvány lápmedencékkel, vulkáni tanúhegyekkel, több hagyományos borvidékkel. Nemzetközi ill. országos jelentőségű magterület. Rehabilitációs területek: A Bakonyalja, a Bakony és a Balaton-felvidék területei a feldarabolódott magterületek közötti összeköttetést biztosítják, mivel a sokirányú kapcsolatrendszer miatt erre néhány ökológiai folyosó nem elég. Ezen kívül védő- és rekreációs szerepet is betöltenek. Szükséges intézkedések, feladatok: Tv-33.Az Nemzeti Ökológia Hálózat továbbfejlesztése, részletes továbblépési elképzelések megadása. Tv-34. A Nemzeti Ökológiai Hálózat 1: (regionális) léptékű továbbfejlesztése, kijelölése. Konkrét indikációs térkép elkészítése. Tv-35. Az ökológiai hálózaton belüli kategóriák elkülönítésének és térképes megjelenítésének a Pán- Európa Ökológiai Hálózat (PEEN) kritériumaihoz illeszkedve kell történnie. Tv-36. Hosszabb távú cél lehet a Hálózat helyi léptékű (1:10 000, 1:5 000) kidolgozása és ezen eredmények felhasználása a területfejlesztési, -rendezési koncepciók megalkotásakor. Madárvédelmi területek Tv-37. A Nemzeti Ökológiai Hálózat megkezdett munkálatainál az első feladatok között szerepel az EU madárvédelmi irányelvének (79/409/EGK) elvárásai szerint az ún. madárvédelmi területek (SPA=Special Protection Areas) kijelölése. A Natura 2000 hálózat valamennyi területe esetében a tagállamok kötelessége a kijelölés szempontjainál figyelembe vett fajok élőhelyének állagmegőrzése, a fajok zavarásának megelőzése, a területre esetlegesen károsan ható beruházások következményeinek felbecsülése. Beruházási engedély csak abban az esetben adható ki, ha bizonyított, hogy hatásai nem veszélyeztetik a terület integritását. A kijelölés során a következő szempontok alapján kerül sor a területek kiválasztására: Világszerte veszélyeztetett (és az irányelv I. függelékén is szereplő) fajok élőhelye Gyülekezőhelyek és egyéb jelentős kongregátumok Az I. függeléken szereplő madárfajok egyéb jelentős állományát eltartó terület. Ezek a területek Veszprém megyében az elsősorban számításba vehető fajok alapján várhatóan a következő körből kerülnek kijelölésre: Várpalota, Sárrét- bányatavak (helyi védetté nyilvánítása folyik). Várpalota, Lőtér Kabhegy, Marcal-medence gyepterületei Különleges helyzetben van a megítélés szempontjából a Balaton, amely időszakos Ramsari-védelmet élvez, egész évre kiterjedő védett státusza azonban nincsen. A megye területén, a cigányréce, réti sas, haris és esetleg parlagi sas fajok fészkelőterületein kerülhet még sor további kijelölésre. A biodiverzitás megőrzése mezőgazdasági területeken Érzékeny Természeti Területek (ESA) Veszprém megyében 7 ilyen terület lehatárolása történt meg (összesen ha kiterjedéssel). A lehatárolt területek a következők: 18

19 1. Marcal-medence: ha 2. Káli-medence: ha 3. Tapolcai-medence: ha 4. Dörögdi-medence: ha 5. Sümegi régió: ha 6. Bakonyalja: ha 7. Tési-fennsík: ha Mindösszesen: ha Lehetséges területként jöhetnek szóba a későbbiek során bizonyos ilyen jellegű területek (pl. Balatonfelvidéki Nemzeti Park és egyéb védett területek) Fenti területek közül a program a Marcal-medence kijelölt területei közül a délebbi, Zalaszegvár és Külsővat közötti, mintegy 3000 ha-os területén kerül elsőként bevezetésre. A többi terület a következő évek folyamán, folyamatosan kerül sorra a működtetési háttér kialakításának és a pénzügyi lehetőség függvényében. (Először a Marcal-medence visszamaradó területei, a Káli-, a Tapolcai-, a Dörögdimedence, majd a többi visszamaradó terület.) A lehatárolt területek kiemelten kezelendők természet-, és környezetvédelmi szempontból (talaj-, víz-, és élővilágvédelem): talajuk szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas (sekély termőrétegű, belvizes, tőzeges) felszíni vizek közelsége (vegyszerterhelési kockázat) nyílt karsztos területek (vízbázis védelme) eróziónak kitett területek (talajvédelem) különleges élővilág található rajtuk (természetvédelem) A területeken több, természetvédelmi szempontból fontos fokozottan védett gerinces faj (haris, fehér gólya, réti sas, nagy póling, vidra) fordul elő. Az Érzékeny Természeti Területek programja alapvetően ezekre a fajokra épül, mivel fennmaradásuk bizonyos fokig függ a mezőgazdaság területhasználati módjától. A gerinces fajokon kívül fontos megemlíteni a gyepek változatos növényflóráját (pl. védett orchideafélék), az ehhez kötődő gerinctelen faunát (pl. tápnövényspecialista lepkék, cincérek stb.) melyek fennmaradása szintén jelentős mértékben függ a területhasználati módoktól. Szükséges intézkedések, célok: Tv-38. A térségek természetes élőhelyeinek megtartása, különös tekintettel a vizes élőhelyekre és száraz gyepekre. Tv-39. A területhasznosítási formák extenzív irányba történő elmozdítása ill. a már ilyen jellegű hasznosítások megtartása. Tv-40. A területek környezetileg (talaj, víz, élővilág) érzékeny volta miatt a vegyszerhasználat csökkentése. Tv-41. Speciális mezőgazdálkodási formákhoz kötött védett és nem védett gerinces és gerinctelen állatfajok (különös tekintettel a fokozottan védett haris, ill. fehér gólya), valamint növényfajok életmódjának kedvező gyephasznosítási formák támogatása. 19

20 Növényvilág védelme Magyarországon mintegy 3000 növényfaj él, a leírt társulások száma meghaladja a 400-at. Veszprém megye bővelkedik növénytani értékekben változatos élőhelyeinek következtében. Természetvédelmi szempontból jelentős élőhelyek az alábbiak (pl.): EU Habitat Directive alapján: pl. száraz gyepek, zárt gyepek és közép-európai sztyeppek, síkláprétek, tőzegmohás láprétek, mezofil rétek, számos lomhullató erdőtípus, égerlápok, fűzlápok, forráslápok, sásos síklápok és sásláprétek, stb. Magyarországi Vörös Könyv alapján: számos társulás védelemre és fokozott védelemre javasolt társulás. Növénytani szempontból kulcsfajok lehetnek: tátorján, mocsári kardvirág, sárga, adriai sallangvirág, légybangó, méhbangó, poszméhbangó, medvefül kankalin, lisztes kankalin, stb. Szükséges intézkedések: Tv-42. A növényvilág változatosságának fennmaradása érdekében, valamennyi természetes növénytársulásból megfelelő méretű védett természeti területet kellene létrehozni. Tv-43. Különös figyelmet kellene fordítani azokra az élőhelyekre, amelyek természetes illetve emberi tevékenység hatására kialakult szigetek és olyan fajokat illetve társulásokat őriznek, amelyek másutt nem fordulnak elő (pl. Veszprém megye: lisztes kankalin). Tv-44. Bizonyos élőhelyek és az ezekhez kapcsolódó növényvilág megőrzése csak úgy biztosítható, ha a régióra jellemző hagyományos gazdálkodást is sikerül megőrizni. Tv-45. A kulcsfajok és egyéb ritka növények fennmaradásának biztosítása érdekében, szükség lenne a jelenlegi állapot rögzítésére, kezelési (rekonstrukciós) javaslatok kidolgozására, majd ezek megvalósítására és monitorozásra Állatvilág védelme Zoológiai értékeink védelme során az erősen érzékelhető mozaikosság, az egyes élőhelyek kiterjedése, veszélyeztetettsége, az állománynagyság és összetétel, illetve egyéb szempontok alapján a védelem különböző szintjei érvényesülnek: Nemzetközi egyezmény hatálya alá eső fajok és élőhelyek. Országos védelmet élvező területen élő fajok. Helyi védelmet élvező élőhelyeken élő fajok. Védett, de nem védett területen élő fajok. A felsorolt védelmi fokozatok mellett a törvényi szabályozás lehetőséget biztosít a nem védett területeken a nem védett fajok esetében is a károkozás megakadályozására közvetett módon, az élőhelyek jellegének megváltoztatására irányuló törekvések engedélyhez kötése ill. szakhatósági véleményezés által. Szükséges intézkedések: Tv-46. Az élővilág változatosságának fennmaradása érdekében, valamennyi természetes élőhelyen megfelelő méretű védett természeti területet kell létrehozni. TV-47. Különös figyelmet kell fordítani azokra az élőhelyekre, amelyek természetes illetve emberi tevékenység hatására kialakult szigetek és olyan fajokat illetve társulásokat őriznek, amelyek másutt nem fordulnak elő. Tv-48. Bizonyos élőhelyek és az ezekhez kapcsolódó élővilág megőrzése csak úgy biztosítható, ha a régióra jellemző hagyományos, extenzív gazdálkodást is sikerül megőrizni. Tv-49. A kulcsfajok és egyéb veszélyeztetett állatfajok fennmaradásának biztosítása érdekében, szükséges a jelenlegi állapot rögzítésére, kezelési (rekonstrukciós) javaslatok kidolgozására, majd ezek megvalósítására és monitorozásra. 20

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete

Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete Borsodszirák községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003./IV. 15./számú rendelete A települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben)

Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 29./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. (egységes szerkezetben) Perőcsény község Önkormányzat Képviselő Testülete az itt

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN Murakeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2004. (VII. 1.) számú önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Murakeresztúr Község Önkormányzat

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/

Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete 7/2001. /VI. 26./ számú rendelete a környezetvédelem helyi szabályairól. /egységes szerkezetben/ Ipolytölgyes község Önkormányzat Képviselő Testülete

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI, TERÜLETRENDEZÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. Szám: 04/187-9/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Területfejlesztési, Területrendezési

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben