A Környezetvédelmi Phare Programiroda hatáskörében lebonyolított programok

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A Környezetvédelmi Phare Programiroda hatáskörében lebonyolított programok a megvalósítás és a célok teljesülésének kérdései Készítette: Boros Ádám Budapest, 2002

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Hazánk környezetvédelmi állapotának alakulása a rendszerváltást követően Megoldásra váró feladatok, legfőbb kihívások A környezetvédelmi kép alakulása a 90-es évek végéig Változások a rendszerváltás kapcsán, a Phare program indulása A Phare-program első szakasza, eredményei a környezetvédelem területén Általános célkitűzések A Phare irányítása, szervezeti vonatkozásai...11 A) A Phare Környezetvédelmi Program irányítása...11 B) A szervezeti felépítés módosulásai A Phare program első két fázisa, eredmények a környezetvédelem területén A Környezetvédelmi Phare program további fázisai 1997-ig Összegzés az időszak egészére nézve...34 A) Az éves programok áttekintése...34 B) A projektek megvalósítására hatást gyakorló tényezők A Phare Környezetvédelmi Program második szakasza, az új orientáció Környezetvédelmi kihívások az évtized végén Magyarországi helyzetkép A Phare új orientációja...44 A) A koppenhágai kritériumoktól az első országvéleményekig...44 B) Az új célkitűzések hatása a Phare programra...45 C) A Phare új irányelveivel összefüggő szervezeti és eljárásrendi változások Befejezett környezetvédelmi Phare projektek az új orientáció meghirdetését követően Futó környezetvédelmi Phare programok Összefoglaló értékelés az 1998 utáni időszakról...55 A) A sikerességre hatást gyakorló tényezők Hazánk felkészültségi szintje jelenleg, kilátásaink a csatlakozás után A környezetvédelmi felkészültség megítélése a Magyarországról kiadott 2002-es országvéleményben Az EU tagjaként elérhető támogatások...62 A) A Kohéziós Alap...63 B) A strukturális alapok, Nemzeti Fejlesztési Terv Összegzés...64 Melléklet...66 A Felhasznált irodalom jegyzéke

3 1. Bevezetés 1.1. Hazánk környezetvédelmi állapotának alakulása a rendszerváltást követően A szocialista rendszerek bukásával egy merőben új helyzet jött létre világpolitikai és világgazdasági szempontból. A bipoláris világrendre jellemző politikai és katonai szembenállás helyett a fejlett nyugati államok piacgazdasági rendszerét átvenni készülő új, demokratikus államok jöttek létre. Az állampárti diktatúra bukásával azonban mind az új kormányzatoknak mind pedig az egész társadalomnak szembesülnie kellett a vártnál nagyobb gazdasági és társadalmi problémákkal. A tetemes külföldi és belföldi államadósság, a KGST felbomlásával és az új irányok keresésével együtt járó, erősen romló külkereskedelmi mérleg, a központosított gazdasági struktúra átalakítása stb. kőkemény megpróbáltatások elé állították a piacgazdasági átalakulás előtt álló fiatal demokráciákat. A legnagyobb kihívások közé sorolandó az egyes országok környezeti állapota is. A megelőző évtizedek gazdaságpolitikája, az erőltetett iparosítás rendkívül koncentrált és szennyező termelési rendszert alakított ki. A gazdasági szerkezettel párhuzamosan kialakult, a környezetvédelemmel kapcsolatos közönyös szemlélet együttesen olyan hátrányokat képezett és képez most is a rendszerváltó államokban, amelyek leküzdése mai szemmel nézve is az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb kihívását jelenti e társadalmak számára. Az időtáv és ezzel párhuzamosan a kérdéskör súlyossága miatt úgy érzem, hogy az évek folyamán a környezetvédelem problematikája a legfontosabb kérdéskörré léphet elő, illetve kell előlépjen. Ugyanezt a tendenciát érzem nemzetközi szinten is, bár nyilvánvalónak tűnik, hogy a fentebb említett államok esetében még mindig egyszerűbb a felmerült konkrét nehézségekre megoldást találni, mint a nemzetközi rendszer egészének szintjén, ahol még az irányelvek meghatározása is akadályokba ütközik (gondoljunk csak a nemrégiben véget ért, a fenntartható fejlődés tárgyában tartott johannesburgi konferencia felemás sikerére). Magyarország esetében elmondható, hogy a többi rendszerváltó államhoz képest általában szerencsésnek vallhatja magát, köszönhetően a Kádár-korszakra jellemző némileg lazább, ún. 4

4 gulyásdiktatúrának, valamint a fejlett Nyugat-Európához való földrajzi közelségének. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hazánknak ne lennének tetemes elmaradásai a környezetvédelemben. Ugyanakkor némileg pozitívumként értékelhető, hogy már 1976-ban megszületett az első magyar környezetvédelmi törvény, amelyről elmondható, hogy az akkori, nyugaton általánosságban használt környezetvédelmi szabályozás szintjétől nem, vagy csak kis mértékben maradt el 1. Nem épült ki azonban a törvényhez igazodó végrehajtó hatalmi struktúra, amely a jogszabályban foglaltakat igazán kikényszeríthette volna. Ez a tény, valamint a későbbi szabályozásbeli és szervezeti fejlesztés hiánya egyenes útként vezetett a 90-es évekre nyilvánvalóvá vált igen súlyos problémákhoz Megoldásra váró feladatok, legfőbb kihívások 2 Az Antall-kormány, a helyzet súlyosságát felismerve, már 1990-ben egy igen alapos vizsgálatot indított, mind a környezet állapotát, mind pedig a mérési rendszer infrastruktúráját kielemezve. A vizsgálat eredményét az újonnan megalakult Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezetése januárjában terjesztette a kormány elé. Az elkészült tanulmány alapján 9 olyan főbb területet lehet felsorolni, ahol környezetvédelmi szempontból komoly nehézségek ill. hiányosságok merültek föl: 1) Mérő- és megfigyelő rendszerek 2) Légszennyezés 3) Hulladékok 4) Zajok, rezgések 5) Sugárzások 6) Föld 7) Vízgazdálkodás 8) Élővilág, természet- és tájvédelem 9) Települési környezet Az itt használt felsorolás nem pontosan követi az említett tanulmány tematikáját, a könnyebb értelmezhetőség kedvéért került sor néhol összevonásra, egyszerűsítésre. Megjegyzendő, hogy a 1 Forrás: Tájékoztató hazánk környezetvédelmi állapotáról (a KTM előterjesztése a kormány számára, 1991) 2 Forrás: ua. 5

5 tanulmány nem a nyugati, a miénkénél sokkal fejlettebb környezetvédelmi rendszertől való elmaradást tekintette kiindulási alapnak, hanem a hazai mércével is szembetűnő, kezelésre váró problémák körét igyekezett feltárni. Természetesen az is igaz, hogy a fejlett világ felé való orientálódásunk folytán kimondatlanul is bizonyos fokú alapként szolgál a velük szembeni lemaradás mértéke. A dokumentum szerint a meglévő súlyos problémákat megoldandó a következő prioritások szerint kell eljárni: - országos információs és monitoring rendszer kiépítése, - a környezeti állapot romlásának lassítása, különös tekintettel a légszennyezéssel, a szennyvízzel valamint a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos problémák kezelésére, - környezetgazdálkodás és a közgazdasági szabályozó rendszer összhangja - tudatformálás - tájékoztatás A felsorolt cselekvési irányok tulajdonképpen egyértelműek, magyarázatot igénylőnek egyedül a környezetgazdálkodás és a közgazdasági szabályozórendszer összhangját érzem. Ezalatt véleményem szerint azt kell érteni, hogy a piacgazdaság törvényi kereteinek kidolgozásakor egy olyan rendszer kialakítását kell célul tűzni, amelyben az alapvetően környezetbarát termelési rendszer a gazdaságos működés legfőbb követelményeinek részét képezi. Magyarán az egyes gazdasági termelőegységeket érdekeltté kell tenni a környezetet kímélő technológiák felhasználásában, a jogi szabályozás segítségével. A fentebb közölt prioritások, mindent összevetve nagyjából lefedik azokat a környezetvédelmi területeket, amelyeken Magyarországnak jelentős lemaradásokat kell leküzdenie. Természetesen ez csak a leglényegesebb területekre vonatkozik, hiszen nehéz lenne olyan kérdéskört kiemelni, amelyre kielégítő válaszokat kapnánk e tekintetben. Az irányvonalakat részletesebben az egyes támogatási formáknál lehet meghatározni, amelyek a dolgozat későbbi részeiben kerülnek elemzésre. 6

6 1.3. A környezetvédelmi kép alakulása a 90-es évek végéig 3 Az első komoly helyzetelemzések után tehát megkezdődtek a környezetvédelmi hiányosságok, nehézségek megoldását célzó szabályozási, szervezeti és technikai fejlesztések az országban, az EK Phare támogatása hathatós segítségével, valamint a nemzetközi tőke intenzív bevonásával. Ugyanakkor, a 90-es évekre jellemző gazdasági instabilitás nem jelenthetett megfelelő táptalajt a környezetvédelmi fejlődés számára. Jól jellemzi a helyzetet az Európai Unió által 1997-ben kiadott első országjelentés. E dokumentum szerint a magyar gazdaság egyik leginkább kihívásokkal küszködő területe a környezetvédelem. Nyilván nem várhatóak el gyors és szembetűnő eredmények ebben a körben, különösképpen nem egy pártállami gazdasági rendszert magántulajdonon alapuló piacgazdaságra váltó ország esetében. Jóllehet, sem hazánk, sem az EU számára nem lehet kívánatos egy olyan Magyarország csatlakozása, amely csak a jogi szabályozás terén olyan lemaradással küszködik (ebben az időben mindössze %-a a környezetvédelmi szabályozásnak konform az Unióéval), amely azt a legszennyezőbb iparágak egyértelmű célpontjává teszi. Érdekes megállapításokra lehet jutni a 90-es évek elejére jellemző, a környezet számára kedvező illetve kedvezőtlen változások áttekintésével (Hungary on the Path to Europe). A pozitív és negatív hatásokat az alábbi táblázat igyekszik összefoglalni: Kedvező változások Kedvezőtlen változások 1. sz. ábra Csökkenő termelés Javuló benzinminőség Növekvő motorizáció Hanyatlás miatt csökkenő közlekedés Csökkenő tömegközlekedés Hanyatló mezőgazdasági termelés (műtrágyák és Mezőgazdasági kisüzemek növekvő permetezőszerek gyártásának és szennyezőanyag kibocsátása felhasználásának csökkenése) A rendszerváltást követően a környezetre kedvezően és kedvezőtlenül ható változások (Forrás: Hungary on the Path to Europe) Feltűnő, hogy a pozitív tényezők nem a tudatos környezetgazdálkodási fejlesztések eredményei, hanem objektív, a nemzetgazdaság állapotából egyenesen következő hatások. A benzinminőség javulása sem annyira a környezetpolitika által megkövetelt változtatás, mint inkább a 3 Forrás: Hungary on the Path to Europe (Külügyminisztérium, 1998) 7

7 világgazdasági nyitásnak betudható piaci szempontú előrelépés. Az állami kézben lévő tömegközlekedési vállalatok elsősorban költségcsökkentési okokra támaszkodó táblázatban említett megszorításai is egyértelműen negatív hatásúnak bizonyultak, hiszen a növekvő motorizációval párhuzamosan ez a személyautó-forgalom jelentős növekedését eredményezi, ez pedig ellensúlyozza a gazdasági hanyatlás kapcsán bekövetkező csökkenést a közlekedésben. Nem is beszélve a nem túl derűs távolabbi kilátásokról, hiszen, ha a gazdaság immár növekvő pályára áll, megkezdődik a közlekedési forgalom növekedése, ami egyben a motorizáció mértékének további fokozódását eredményezi. Az embereket pedig nehéz lesz visszaszoktatni a tömegközlekedés használatára, ami bizonyosan nem jelenti majd az utazás eme jóval környezetkímélőbb módjának térnyerését. Ha végignézzük a többi kedvezőnek számító eredményt, megfigyelhető, hogy idővel a feltüntetett változások ellenkező előjellel, a természet számára jelentős kockázati tényezőként a jobboldali oszlopba térnek át. Ez pedig méginkább megköveteli egy szigorú, és tudatos környezetpolitika kialakítását Változások a rendszerváltás kapcsán, a Phare program indulása 4 A közép-kelet-európai rendszerváltások eredményeképp létrejött többpárti demokratikus államok új helyzetet teremtettek a világpolitikában. A bipoláris rend felbomlásával többé már nem lehetett szó politikai-katonai szembenállásról. Ezt igazolta az újonnan létrejövő köztársaságok részéről sorozatosan fölvetődő igény a nyugati világgal való politikai kapcsolatok szorosabbá fűzésére. A kialakulóban lévő új helyzetet felismerve az Európai Közösség már 1988-ban fölvette a kapcsolatot a Magyarországgal és Lengyelországgal, aminek eredményeképp Szeptember 26- ai nyilatkozatában az EK vállalta a diszkriminatív jellegű kereskedelmi korlátozások megszüntetését. Ezt követően, 1989-ben a G7 döntött egy, a térség eme két államának folyósított, a szerkezetváltást és a piacgazdasági fejlődést elősegítő támogatás létrehozásáról, amelyet aztán minden OECD-tagállam elfogadott. A PHARE (Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) program koordinálásával az OECD az Európai Bizottságot bízta meg. Az akkori Phare-megállapodás egyben kereskedelempolitikai intézkedéseket is tartalmazott, amelyek értelmében a kedvezményezett országokkal szemben a preferenciális (GPS) vámpolitikai eszközöket alkalmazták. A PHARE koordinációjához kapcsolódó általános jogi és adminisztratív 4 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országygűlés, 1999) 8

8 szabályokat először a Bizottság és a magyar kormány által szeptember 3-án megkötött keretmegállapodásban (Framework Agrrement), majd az december l6-án az EK és immár mindhárom visegrádi állam között aláírt társulási szerződésekben rögzítették 5, a működő demokratikus piacgazdaság fölépítéséhez elengedhetetlen irányelvekkel együtt. Ez utóbbi azonban a hosszas ratifikációs folyamat következtében csak 1994 februárjában lépett életbe. Megjegyzendő, hogy a később aztán már tíz közép-kelet-európai országgal megkötött társulási szerződések egyike sem tartalmazott az EK ill. EU részéről új tagok felvételére nézve kötelezettségvállalást, ez csupán mint távlati cél került bele a dokumentumokba. Ugyanakkor a támogatott országok körének kibővülésével párhuzamosan az első, OECD- országok által rögzített egyszeri, 300 milliós segély immár egy évente megpályázható támogatási rendszer képét öltötte magára. 5 Forrás: Juhász Orsolya: A PHARE működésével kapcsolatos egyes jogi kérdések 9

9 2. A Phare-program első szakasza, eredményei a környezetvédelem területén 2.1. Általános célkitűzések 6 A Phare program indulásakor tulajdonképpen egy általános célt rögzítettek a dokumentumok, a működő piacgazdaság felépítéséhez vezető gazdasági és társadalmi reformfolyamatok elősegítését. Konkrét, rövid távú illetve hosszabb távú, stratégiai célok azért maradtak el, mert a kedvezményezettek akkori gazdasági helyzete elsősorban olyan sürgős feladatok megoldását követelte, amelyek feltétlenül szükségesek voltak az átalakulóban lévő, súlyos problémákkal küszködő rendszerek működőképességének fenntartásához, illetve megreformálásához. Ez a gyakorlatban úgy jelent meg, hogy az egyes kormányok az egyes ágazatokban megjelenő konkrét problémák, hiányosságok kiküszöbölésére vették igénybe a közösségi támogatást. Ehhez minden évben az aktuális évre szóló megállapodást kötöttek, amelyben rögzítették az irányelveket és a támogatásra leginkább jogosult területeket. A rövidtávú célkitűzések helyét a stratégiai tervezés akkor vett át, amikor az Európai Megállapodások ratifikációját az egyes parlamentek végrehajtották. Magyarországon az 1991-ben megkötött szerződés így csak 1994-ben lépett hatályba. Az Európai Megállapodások távlati célként jóllehet, az időpontra nézve konkrét uniós kötelezettségvállalás nélkül az Európai Unióhoz való csatlakozást jelölték meg. A tényleges célkitűzés pedig olyan változtatásokat tett szükségessé, amelyek kapcsán értelmet nyer a középtávon megoldható feladatok megtervezése. A csatlakozásra való felkészülés tükrében minden területen közelíteni kellett a közösségi normákhoz ill. jogszabályokhoz, tehát a támogatásokat is ennek fényében kellett és lehetett fölhasználni. Az éves indikatív programok helyett Magyarországon már csak egyetlen 1995-től 1999-ig tartó középtávú indikatív programot dolgoztak ki, amelynek intézkedéseit az éves végrehajtási programok tervezésekor figyelembe kellett venni decemberében a magyar kormány megállapodott a középtávú programhoz igénylendő Phare támogatás éves keretéről, amely 6 Forrás: Hirschler-Kováts-Krekó-Kvassinger-Losoncz: Phare segélyprogram Magyarországon (ITDH) oldal 10

10 összességében 12 ágazat számára évi 85 millió ECU felhasználását tette lehetővé, 1998 végéig. Ez az összeg lefedte a beruházásokra, szakértői segítségnyújtásra, eszközvásárlásra valamint pénzalapokhoz való hozzájárulásokra szánt támogatások egészét A Phare irányítása, szervezeti vonatkozásai 7 A Phare költségvetését, az Európai Unió költségvetési szervei, a Parlament és a Tanács határozzák meg. Az Európai Bizottság egyeztet a kedvezményezett országokkal, és ennek alapján határozza meg az egyes országokra eső támogatás mértékét. Nemzeti szinten azonban már az egyes kormányok határoznak a támogatások ágazati elosztásáról. A kijelölt célterületeket egyeztetik aztán a Bizottsággal, és rögzítik az indikatív program(ok)ban. Itt kap szerepet a Phare Irányító Bizottság, amely egy, az EU/EK tagállamok által delegált képviselőkből álló testület, és mint ilyen, véleménynyilvánítási joga van az országok által készített tervezetekkel kapcsolatban. A véleményezés megküldése után dönt az Európai Bizottság végleg a programtervezetekről. A végső döntés meghozatala után a Bizottság a Pénzügyi Megállapodásban (Financing Memorandum) rögzíti a források rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalását. Nemzeti szinten az ágazatok szerinti végrehajtásért a kormány által kijelölt intézmények felelősek, ezek nem feltétlenül szaktárcák (pl. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány). A végrehajtó szervek egy vezető munkatársat jelölnek ki, aki majd személyében felelős lesz az ágazati program pénzügyi és szakmai megvalósításáért (Program Authorising Officer, PAO). Egy vagy több ágazati program végrehajtásáért, illetve a helyi programok előkészítéséért az ún. Phare Programirodák felelősek (Phare Management/Implementation Unit, PMU)..A PMU vezetőjét a PAO nevezi ki. A PMU tartja a mindennapi kapcsolatot a végső kedvezményezettekkel, akik a támogatás célterületének felelős szervei. A) A Phare Környezetvédelmi Program irányítása A Phare Környezetvédelmi Programért az 1990-ben létrehozott Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lett a felelős, azonban jelentős befolyással bírt a Hírközlési és 7 Forrás: Hirschler-Kováts-Krekó-Kvassinger-Losoncz: Phare segélyprogram Magyarországon (ITDH) oldal; oldal 11

11 Vízügyi Minisztérium a közlekedéspolitika és a vízellátás, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az energiapolitika terén. A jobb együttműködés érdekében az előbb említett tárcák között hivatalos kapcsolatokat is kiépítettek a környezetvédelmi kérdések egyeztetésére, tárcaközi bizottságok formájában. A Phare Környezetvédelmi Program koordinációjára a KTM-en belül 1990 létrehozták a Programirányítási Főosztályt, azaz a környezetvédelmi Phare-irodát. A főosztály élén a projektigazgató állt, aki alá négy projektfelelős tartozott. Az EK szakmai segítség gyanánt három tanácsadót is kirendelt, Phare-finanszírozásból. B) A szervezeti felépítés módosulásai Az újonnan kialakított szervezeti felépítés azonban nem maradt tartós. Ennek oka egyrészről a Phare Programirodán dolgozó személyek cserélődése, másrészről sorozatos szervezeti átstrukturálások (lásd. 3. számú ábra) januárjában a Programirányítási Főosztály megszűnt önálló szervezeti egységként működni, és rövid időre a Nemzetközi Együttműködési Főosztály alá rendelték. Újbóli változást jelentett, amikor még 1993-ban a Phare Programiroda integrálódott a Központi Környezetvédelmi Alap szervezetével, és előbb a Központi Környezetvédelmi Alap Titkárságának, majd. pedig Phare és Fejlesztési Koordinációs Főosztály részeként működött ban újabb változtatás történt, amikor a Phare-programok koordinálása a Nemzetközi Gazdasági Koordinációs Főosztály keretében zajlott, 1997-től pedig az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály Phare Környezetvédelmi Irodájaként működött tovább. Az átszervezések természetesen kihatottak a projektek lefutására is, azonban hangsúlyozni kell, hogy az új gazdasági struktúra kialakítása szükségszerűen együtt járt az irányítási rendszer folyamatos módosításával. Ez alól természetesen jelen szervezeti egység sem lehetett kivétel. A kiinduló szervezeti felépítés megfelelőnek tűnt a támogatások koordinálására, léteztek hivatalos kapcsolatok Brüsszellel majd pedig a Delegációval, így ebből a szempontból semmilyen késedelmet eredményező ok nem volt előre látható. 12

12 2.3. A Phare program első két fázisa, eredmények a környezetvédelem területén 8 A Phare program előkészítése Magyarországon 1990 januárjában indult be. A környezetvédelmi program első fázisának finanszírozására 25 millió ECU-t különített el az Unió a teljes keretből. Ebben a szakaszban a fő cél még a legsürgetőbb környezetvédelmi problémák megoldása volt, és az alábbi területekre koncentrálódott: - légszennyezés - vízszennyezés - hulladékkezelés - természetvédelem - környezetvédelmi oktatatás - egy integrált körzeti figyelő rendszer létesítése A második fázis 1991-ben indult el, 10 millió ECU-s kerettel. Itt már inkább előtérbe került a stratégiai tervezés, a megoldandó feladatok részletesebb elemzését eredményezve. A második fázis projektjei két főbb területet érintettek, a légszennyezés megelőzését valamint a környezetvédelem irányításának erősítését. Ez utóbbi kör további három alfejezetre osztható: - intézményi fejlesztés - a nagyközönség felelősségtudatának formálása - környezetvédelmi oktatás Az évi programok megvalósítása kritikusnak mondható a létrejött megvalósítási rendszer újdonsága, illetve a tapasztalatok hiánya és a gyakorlatlanság szempontjából. Az első két év keretéből induló projektek irányítása, kivitelezése a későbbiekre nézve rengeteg tapasztalati értékkel szolgált. Ezt mutatja az a tény is, hogy a legrészletesebb elemzések erről az időszakról készültek. Tekintettel ezekre a kiindulópontokra, úgy vélem értékelés szempontjából ez az időszak a leglényegesebb. Az induló projekteket érdemes mind témakörök szerint, mind általánosságban elemezni a célok-eredmények dimenziójában. 8 Forrás: A Phare Környezetvédelmi Program utólagos értékelése, Magyarország, az 1990-es és 1991-es programok (Phare Projektirányítási Főosztály, KTM; 1995) 13

13 1. Témakör: Környezetvédelmi oktatás és képzés; a köztudat formálása A témakörbe két projektcsoport sorolható, ezek mindegyike a második fázis részét képezte, mutatva már a stratégiai tervezés egyes jeleit. Összesen 13 projekt képezte az első két fázis részét, ebből kettőt összevontak, egyet pedig - amely a harmadik fázisú programok projektvezetőinek képzésére irányult még az indulás előtt töröltek, a Delegáció és a Minisztérium között a tartalmat illető megállapodás hiánya miatt. A környezetvédelmi oktatás és képzés területén tehát öt projekt indult a két fázisban. A 151. keretében egy tanulmány készült a környezetvédelmi tudatosság fokozására szolgáló oktatói tevékenységeket illetően. A összevont projekt feladata egy rövidtávú oktatóprogram és egy ehhez kapcsolódó vezetői csereprogram kidolgozása, mellyel javítható a szakemberek, oktatók és hallgatók tudatossága a környezeti problémák megoldása terén. A 402. egy posztgraduális környezetvédelmi program kidolgozására irányult, a 403. pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium már futó készségfejlesztő programját volt hivatott támogatni. A maradék öt projekt a köztudatformálás köréhez sorolható. Az 502. köztisztviselők számára finanszírozott volna a köztudatformálás technikáinak megismeréséhez külföldi tanulmányutakat. A projektet azonban törölték, lényegében a köztisztviselők körében kialakult rossz fogadtatás miatt. A 303. projekt a köztudatformálást a Minisztérium Közönségtájékoztató Szolgálata részére biztosított eszközbeszerzéssel kívánta segíteni. Az 504. projekt eredetileg köztudatformáló audiovizuális anyagok elkészíttetését takarta, ez a végrehajtás során végül egy televíziós sorozat elkészítésére szűkült. A 703. a kommunális hulladékkezelés területén kellett elkészítse egy köztudatformáló kampány tervét, és az ehhez tarozó oktató és tájékoztató anyagokat. A 807. projekt az Országos Természetvédelmi Hivatal köztudatformáló tevékenységének, illetve a tevékenység kialakításának támogatását célozta. Eredmények Bár az elindított programok szinte mindegyike besorolható valamely másik témakörbe, a célzott terület jellege, és a felmerülő problémák típusa miatt is ésszerű a fentiek szerinti csoportosítás. Az idetartozó projektek nagy részénél igen jelentős késések tapasztalhatóak, a végeredményben két törölt projekt mellett. A célok megfogalmazásánál gondot jelentett a tudatformáló tevékenység mérésének szubjektivitása, mert ez által nehéz volt konkrét elérendő célokat megfogalmazni. A rögzített célkitűzések olyan általános jellegű, elvi alapú állításokat tartalmaztak, melyek nehezen voltak értelmezhetőek a kivitelezés során. Jó példa erre az 504. projekt, ahol az eredeti tárgy szerint 14

14 audiovizuális anyagok elkészítését kellett volna végrehajtani, ám végül csak egy televíziós sorozat elkészítése indult, az is igen jelentős késéssel, ráadásul az időtáv miatt sem sorolható immár a sürgős intézkedések körébe. Több projekt esetében is késéssel indulhatott meg a tényleges kivitelezés. Ennek oka a tervezés elhúzódása, ami egyenes következménye a nem pontosan megfogalmazott céloknak, és eredményképp többszöri újragondolást, és átdolgozást jelentett még a pályáztatás előtt. Emellett, a 151. projektnél hátráltatta a sikeres teljesítést a gyakori projektvezető váltás is. A folyamatos újratervezések miatt a 703. projekt például csak 1995-ben indult el, az eredeti költségvetés kétszeresével. A témakör egészére jellemző, hogy a fentebb felsorolt okokból kifolyólag a kitűzött célokat gyakran csak részben vagy egyáltalán nem sikerült elérni, a rosszul megfogalmazott célok és a jelentős elmaradások pedig erősen megkérdőjelezik a sürgős intézkedések koncepciójával való összhangot. Ugyanakkor nem látható olyasfajta hosszú távú tervezés nyoma a projekteknél, ami indokolná azok elhúzódását. Az itt felsorolt projektek többsége tehát nem járt a gyakorlatban hasznosítható eredményekkel. A témakör két legnagyobb kudarcának egyértelműen a tanulmányutakra koncentráló 502. és a projektvezetői képzéssel foglalkozó 404. projekt törlése. Szintén erősen kétségbe vonható az 504. projekt létjogosultsága, amely jelentős elmaradás után, csak egy leszűkített célterülettel tudott foglalkozni, jóllehet a televíziós sorozat elkészült. A legegyértelműbb pozitív eredményeket a környezetvédelmi oktatással kapcsolatos 151. projekt hozta, amelynek ajánlásaira a későbbiek során a gyakorlatban is építeni lehet. Mindenképpen meg kell végül jegyezni, hogy a köztudatformáló tevékenység hatásainak mérése igen nehézkes, és különösen nehéz az egyes projektek ilyen irányú hatásait vizsgálni. 2. Témakör: Környezetvédelmi törvényhozás A környezetvédelmi törvényhozás területén már 1990-ben, tehát az első fázis során is a középtávú tervezés dominált. A kormány által elfogadott évi Környezetvédelmi Program szerint a fejlesztések átfogó célja egy olyan új környezetpolitika kidolgozása, amely mutatja az Európai Közösséggel való együttműködést, közelít az európai szabályrendszer, és erősíti a környezetvédelmi intézmények befolyását, tágítja hatáskörüket. Ezen célkitűzések figyelembevételével a Phare támogatások igénybevételével 4 fő területen kell új törvényi rendelkezéseket kialakítani: 15

15 i. A vízkincs védelme ii. A levegő tisztaságának védelme iii. Hulladékkezelés iv. Természetvédelem Összesen hat projekt indult, részben a fenti alterületeket megcélozva, részben pedig az átfogó szabályozásra irányulóan. A 901. egy új vízügyi törvény tervezéséhez dolgozott ki útmutató jellegű ajánlásokat, irányelveket, a 601. légszennyezéssel kapcsolatos szabályok kidolgozásában, és tökéletesítésében segített, a 801. az Európai Közösségével konform átfogó természetvédelmi törvény tervezésében vállalt jelentős szerepet. A 702. projekt a kommunális hulladékok kezelésére vonatkozó intézményi és jogszabályi alapok megteremtését vállalta föl (alapelvek, a törvény alapkoncepciója, megszövegezése). A 304. projekt a magyarországi jogharmonizáció kidolgozásához nyújtott szakmai támogatást, a 305. pedig a környezetvédelmi díjak bevezetésével kapcsolatos jogszabályi alapok kidolgozásával foglalkozott. Eredmények A témakörhöz tartozó projektek céljaik tekintetében jól megfogalmazottak, világosak. A várható eredmények (törvények, speciális előírások, stb.) kézzelfoghatósága miatt szakszerűen és pontosan lehetett rögzíteni a célkitűzéseket. A megvalósítás azonban már vegyesebb képet mutat értékeléskor. A nem elég gondos előkészületek a 305. projektnél azt eredményezték, hogy egy másik forrásból finanszírozott hasonló témájú projekttel való ütközés miatt a célokat újra kellett gondolni, és az átalakított projekt már nem szolgálta sürgős problémák megoldását. A jogharmonizációval foglalkozó 304. projekt szerződésének aláírására a Delegáció és a Minisztérium közötti nézeteltérések miatt csak1995-ben került sor. A tárgy kiemelkedő jelentősége miatt ez igen súlyos hátráltató tényezőnek bizonyult. A 702. projektnél a kivitelező vállalkozó gondatlansága okozott késedelmet, és a kivitelező hanyagnak mondható hozzáállása igen gyenge eredmények eléréshez volt elegendő. A célok, még ha megváltozott formában is, de valamennyi projektnél teljesültek, az eredmények sikeressége egyedül a 702. és a 305. projektnél megkérdőjelezhetőek. 16

16 3. Témakör: Környezetvédelmi információs rendszerek A témakörben három projekt képezte az első két fázis részét, a végrehajtás azonban jelentős késedelmet szenvedett. Az információs rendszerekről nem készült komolyabb koncepció a fejlesztésekre vonatkozóan, a három projekt egymástól független területeken indult el. A 303. projekt célkitűzéseibe az eredetileg külön tervezett 802. projekt is beolvadt, az elindított projekt a természeti erőforrásokra vonatkozóan egy országos környezeti információs rendszer létrehozásához kellett megállapítsa a technológiai igényeket, és az eszközbeszerzés finanszírozását is vállalta. A 704. egy háztartási szeméttel foglalkozó adatbázis kifejlesztéséhez vállalta az eszközbeszerzés finanszírozását. A 124. az ún. Regionális Integrált Megfigyelőrendszer létrehozásához készített egy megvalósíthatósági tanulmányt. Eredmények. A célok meghatározásánál kritikusnak bizonyult az igények felmérésének hiánya. Ez oda vezetett, hogy a fölvázolt célkitűzések túl ambiciózusak lettek (ennek esett áldozatául a 802. projekt), és ez mindegyik projektnél kihatott az megvalósíthatóságra és az eredményekre. A 704. projektnél ez azt jelentette, hogy az önkormányzatoknál nem volt megfelelő szervezeti, gazdasági és műszaki felkészültség az adatbázis kezelésére. Ez egyértelműen a nem elég gondos előkészítésnek tudható be. A 303. projekt esetében a megvalósításban az idő szűkössége jelentett problémát, a meghatározott határidőig kellett a célkitűzéseknek megfelelő eszközbeszerzéseket végrehajtani, ami a sietős pénzfelhasználás miatt nem tudott ésszerűen lezajlani. A célokat többé-kevésbé végül is mindhárom projektnél sikerült elérni. Azonban az eredmények hasznossága a föntebb felsorolt okok miatt megkérdőjelezhető. A kitűzött céloknak leginkább a 124. projekt felelt meg, ugyanakkor itt a tágabb célkitűzések jelentettek problémát, tekintve, hogy egy ilyen rendszer megalkotása olyan forrásigényeket támasztott, ami még a nálunkénál fejlettebb országok számára is megoldhatatlan akadályt jelentett. 4. Témakör: A levegő tisztaságának védelme A témakör jellegzetessége, hogy az itt útjára indított projektek feleltek meg leginkább a sürgős környezetvédelmi fejlesztések koncepciójának. Az 1990-es környezetvédelmi program elsősorban a 17

17 levegőminőség-felügyelő hálózat korszerűsítését írta elő. A második fázisra vonatkozó környezetvédelmi program már légszennyezés elleni stratégia kialakítására összpontosított, különös tekintettel a járművek károsanyag-kibocsátására és a közlekedéspolitikára. Összesen nyolc projektet sikerült elindítani, ezek egyike, a 101. projekt pedig további három részre osztható. A 101/A jelzetű projekt a károsanyag-kibocsátást felügyelő hálózat korszerűsítését célozta, mobil és rögzített berendezések beszerzésén és a megfelelő személyzeti képzésen keresztül. A 101/B hasonlóképpen kívánta levegőtisztaság-felügyelő rendszert modernizálni, a 101/C pedig a háttér-légszennyezést rögzítő hálózat korszerűsítését tűzte célul. A 108. projekt 150 autóbusz motorjának környezetkímélőbb típusra való cseréjét finanszírozta. A 109. célja kipufogógáz-mérő laborberendezések felszerelése és a megfelelő személyzeti képzés megvalósítása volt, a 602. pedig, ennek folytatásaként biztosította tapasztalatszerzést a katalizátoros rendszerek használatával kapcsolatban. A 602/1 ehhez kapcsolódóan egy referencialaboratórium felszerelését finanszírozta a mérési eredmények megfelelő vizsgálatát elősegítendő. A 604. projekt egy fővárosi környezetbarát közlekedési rendszer létrehozására készített mesterterv-tanulmányt. Végül két újabb projekt (605 és 606) indult a 101/A illetve a 101/B folytatásaként, további mérőállomások felszerelését biztosítva. Eredmények Az éves környezetvédelmi programokban meghatározott célkitűzéseket a gyakorlatban a projektek tervezésénél is követték. Az induláskor kitűzött célok megalapozottak és reálisak voltak, világosan megfogalmazták őket. A megvalósításon belül a versenyeztetés szakasza számított kritikusnak, itt adódtak jelentős elmaradások. Ennek oka főként a gyakorlatlanságban keresendő, azonban figyelemre méltó, hogy a tapasztalatlanság a 612/1 projektnél például 3 éves késést eredményezett. A projektek irányítása a versenyeztetés lezárulása után már nem volt kifogásolható. A 602. projekt esetében elmaradást eredményezett a benzinárak erőteljes növekedése, ez csökkentőleg hatott az autók futásteljesítményére, ami lassította az adatgyűjtést. A projektek a késedelmeket leszámítva kiemelkedően sikeresnek bizonyultak, mindegyik projekt teljes egészében teljesítette a célkitűzéseket, tágabb értelemben egyedül az autóbuszállomány zöldesítése hagyott kétséget, mivel itt nem indult újabb projekt a kiválóan megvalósított példát követően. 18

18 5. Témakör: Hulladékkezelés Az 1990-es környezetvédelmi programban sürgősen megoldandó feladatként jelölték meg a hulladéklerakás színvonalának javítását. A 2. fázis környezetvédelmi programja a szilárd kommunális hulladék tárgyában egy országos program megtervezését és megvalósítását indítványozta. Összesen öt projekt indult el, három az 1. fázis részeként, kettő pedig a 2. fázis részeként. A 112. projekt az alumíniumgyártásból eredő veszélyes hulladékok kezelésével illetve az iparági légszennyezéssel kapcsolatban indított vizsgálati és javító tevékenységet. A 113. az északkelet-magyarországi veszélyeshulladék-kezelés és területén kellett készítsen egy megvalósíthatósági tanulmányt, egy ehhez kapcsolódó környezeti hatásvizsgálatot, valamint a műszaki tervezésben is segítséget kellett nyújtson. A 121. célja egy felmérés elkészítése volt a főbb ivóvíz tartartalékokról Magyarországon illetve a potenciális szennyező forrásokról. A 701. a szilárdhulladék feldolgozásával kapcsolatban készített egy mesterterv tanulmányt, egy, az Európai Közösség szabályain alapuló intézményi és gazdasági háttér megtervezésével, és egy rövid-, középés hosszú távú stratégia kidolgozásával. A 703. projekt a második fázis részeként a nagy prioritású szilárdhulladék feldolgozással kapcsolatban támogatta a felmérések elkészítését a begyűjtési módozatok kidolgozására vonatkozóan. Eredmények A projektek célkitűzései egyértelműen követték a vonatkozó környezetvédelmi programokban rögzített irányokat. Azonban a konkrét célkitűzések több esetben így is irreálisnak bizonyultak. A 112. projekt eredetileg egy teljes iparági átalakítás megtervezését célozta, ám végül le kellett szűkíteni a célterületet, ami jelentős késést eredményezett a végrehajtásban. A 113. projekt esetében a probléma abból adódott, hogy a kormány nem tervezte végül egy ilyen hulladékkezelő létesítmény megépítését, így a projekt 3. célkitűzése nem teljesülhetett. A 121. projektnél is pontosítani kellett a feladatkiírást, hogy a tanulmány az összes nagyobb szennyező forrásra kitérjen, bár az eredeti célkitűzés nem irracionális, sokkal inkább pontatlan volt. Az irányítás tekintetében is adódtak nehézségek. A 121. projektnél a magyar és a közösségi versenyeztetési szabályok közötti különbség, és az ebből fakadó félreértések késleltették a megvalósítást. A 701. pedig ellátási problémákkal küszködött, valamint a kormánnyal való egyetértés az addig elért eredményekkel kapcsolatban sem volt teljes. 19

19 Külső hátráltató tényezőként jelentkezett a 113. projekt esetében a nagyközönség és a helyi önkormányzatok ellenállása, amely végül odavezetett, hogy a kormány elvetette egy hulladékkezelő megépítésének tervét a körzetben. A megvalósítás során jelentkező problémák nem gátolták meg végül a célkitűzések nagy részének teljesülését. Mindegyik projekt határozottan pozitív eredményeket tudott felmutatni, új módozatok, ajánlások születtek, amelyek tényleges segítséget jelenthetnek a későbbi tervezések során. Alkalmazható tanulmányok születtek egyrészről két sürgősen javítandó területen (alumíniumipar és talajvíz-szennyezés), másrészről pedig a hulladékgazdálkodás javításával kapcsolatban, ami kétségkívül stratégiai célkitűzések megvalósításának kezdetét jelenti. Negatív visszhanggal egyedül a 113. projekt járt, amelynek a költségkeretét jelentősen csökkenteni kellett, mivel nem tudott részt venni a létesítmény műszaki megtervezésében, így csak elméleti eredmények születtek, követő projektek nélkül. 6. Témakör: Természetvédelem A természetvédelem témaköre is részét képezte az 1. és 2. fázis környezetvédelmi programjának. Az 1. fázisban itt is sürgős intézkedések megtételét jelölték meg célként, a 2. fázisban pedig elsősorban a természetvédelem irányításának erősítését célozták. A két évre vonatkozóan összesen kilenc projektet fogadott el a Bizottság. A 135. projekt a Fertő-tavi Nemzeti Park számára biztosított eszközbeszerzést. A 134. projekt barlangok és források védelmének megerősítését célozva vállalta a központi szennyvízelvezetési rendszer kiterjesztését, geológiai, geofizikai és hidrológiai felderítések elvégzését, egy barlang rendbe hozását, valamint kutatómunkálatok végzését a barlangok gyógyászati értékét illetően. A 150. projekt egy tanulmány elkészítésére irányult a mocsarak és rétek védelmének megerősítéséhez szükséges intézkedésekről, a 160. a Nemzetközi Természetvédelmi Unió környezetvédelemre érzékeny mezőgazdasági fejlesztéseket célzó projektjéhez jelentett pénzügyi támogatást. A 803. a nemzeti parkok jobb gazdasági kihasználáshoz szükséges intézkedések megalkotását vállalta, úgy, hogy azok erősítsék a természetvédelmi tevékenységet is. A 804. projekt a túzok védelmét megoldani kívánó projekt megvalósulásához segített hozzá eszközbeszerzések támogatásával, a 805. célja a jelentősebb védett területek élővilágát rendszerező kézikönyv megalkotása, valamint a területek védelmét érintő jogszabály kidolgozása volt. A 806. a Somogy megyei természetvédelmi 20

20 szervezet futó programjaihoz nyújtott segítséget eszközbeszerzések támogatásával, a 808. pedig a Hortobágyi Nemzeti Park működéséhez szükséges eszközbeszerzéseket biztosította. Eredmények A célok minden projektnél érthetőek és világosak voltak, nem merült föl kifogás a célkitűzések teljesíthetőségével kapcsolatban. A megvalósítás során egyedül a 134. projekt során merült föl komolyabb probléma, ahol az új technológia alkalmazása miatt műszaki eredetű csúszások alakultak ki, emiatt az eredeti ütemezés szerint nem volt teljesíthető a projekt. A finanszírozás bizonyult a projektcsoport leggyengébb pontjának. több esetben is gondok jelentkeztek az ÁFA kifizetése ill. későbbi visszaigénylése körül, mivel ezt a tételt nem kalkulálták be a tervezésbe. A finanszírozásbeli nehézségek nem hatottak végül ki a projektek sikerére. Az elért eredményeket tekintve ez az egyik legsikeresebb területe a környezetvédelmi Phare program első két fázisának. A célok minden projektnél maradéktalanul teljesültek, habár a tágabb célkitűzések már nem valósultak meg minden esetben. Ebből a szempontból a 150. projekt dicsekedhet a legkevesebb sikerrel, mivel az elkészült tanulmányok és háttéranyagok mennyisége és minősége nem volt arányban a ráfordított pénzösszeggel, ráadásul nem is indult követő projekt, amely az ajánlásokat alkalmazhatta volna. A többi projekt megvalósulása azonban egyértelműen hasznos eredményekkel járt, az eszközbeszerzések nagymértékben segítették a már futó programok befejezését, a tanulmányok során olyan ajánlások készültek, amelyekre későbbi fejlesztések is épültek. Ami különösen fontos ennél a fejezetnél, hogy a természetvédelem területén elért eredmények jelentős mértékben hozzájárultak az ide kapcsolódó turizmus fellendüléséhez, tehát konkrét gazdasági előnyökkel is jártak a fejlesztések, valamint, hogy az eredmények közvetve hozzájárultak a társadalom környezetvédelmi tudatosságának erősítéséhez is. 7. Témakör: A vízkincs védelme A vízkincsre vonatkozóan is születtek megállapítások az 1. és 2. fázis környezetvédelmi programjában. A vízkincs védelmének témaköre a kitűzött célok alapján az egyik legsikeresebbnek ígérkező terület volt. A tíz elindított projekt elsősorban a stratégiai vízkincs-gazdálkodásra irányult, 21