A Környezetvédelmi Phare Programiroda hatáskörében lebonyolított programok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Környezetvédelmi Phare Programiroda hatáskörében lebonyolított programok"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A Környezetvédelmi Phare Programiroda hatáskörében lebonyolított programok a megvalósítás és a célok teljesülésének kérdései Készítette: Boros Ádám Budapest, 2002

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Hazánk környezetvédelmi állapotának alakulása a rendszerváltást követően Megoldásra váró feladatok, legfőbb kihívások A környezetvédelmi kép alakulása a 90-es évek végéig Változások a rendszerváltás kapcsán, a Phare program indulása A Phare-program első szakasza, eredményei a környezetvédelem területén Általános célkitűzések A Phare irányítása, szervezeti vonatkozásai...11 A) A Phare Környezetvédelmi Program irányítása...11 B) A szervezeti felépítés módosulásai A Phare program első két fázisa, eredmények a környezetvédelem területén A Környezetvédelmi Phare program további fázisai 1997-ig Összegzés az időszak egészére nézve...34 A) Az éves programok áttekintése...34 B) A projektek megvalósítására hatást gyakorló tényezők A Phare Környezetvédelmi Program második szakasza, az új orientáció Környezetvédelmi kihívások az évtized végén Magyarországi helyzetkép A Phare új orientációja...44 A) A koppenhágai kritériumoktól az első országvéleményekig...44 B) Az új célkitűzések hatása a Phare programra...45 C) A Phare új irányelveivel összefüggő szervezeti és eljárásrendi változások Befejezett környezetvédelmi Phare projektek az új orientáció meghirdetését követően Futó környezetvédelmi Phare programok Összefoglaló értékelés az 1998 utáni időszakról...55 A) A sikerességre hatást gyakorló tényezők Hazánk felkészültségi szintje jelenleg, kilátásaink a csatlakozás után A környezetvédelmi felkészültség megítélése a Magyarországról kiadott 2002-es országvéleményben Az EU tagjaként elérhető támogatások...62 A) A Kohéziós Alap...63 B) A strukturális alapok, Nemzeti Fejlesztési Terv Összegzés...64 Melléklet...66 A Felhasznált irodalom jegyzéke

3 1. Bevezetés 1.1. Hazánk környezetvédelmi állapotának alakulása a rendszerváltást követően A szocialista rendszerek bukásával egy merőben új helyzet jött létre világpolitikai és világgazdasági szempontból. A bipoláris világrendre jellemző politikai és katonai szembenállás helyett a fejlett nyugati államok piacgazdasági rendszerét átvenni készülő új, demokratikus államok jöttek létre. Az állampárti diktatúra bukásával azonban mind az új kormányzatoknak mind pedig az egész társadalomnak szembesülnie kellett a vártnál nagyobb gazdasági és társadalmi problémákkal. A tetemes külföldi és belföldi államadósság, a KGST felbomlásával és az új irányok keresésével együtt járó, erősen romló külkereskedelmi mérleg, a központosított gazdasági struktúra átalakítása stb. kőkemény megpróbáltatások elé állították a piacgazdasági átalakulás előtt álló fiatal demokráciákat. A legnagyobb kihívások közé sorolandó az egyes országok környezeti állapota is. A megelőző évtizedek gazdaságpolitikája, az erőltetett iparosítás rendkívül koncentrált és szennyező termelési rendszert alakított ki. A gazdasági szerkezettel párhuzamosan kialakult, a környezetvédelemmel kapcsolatos közönyös szemlélet együttesen olyan hátrányokat képezett és képez most is a rendszerváltó államokban, amelyek leküzdése mai szemmel nézve is az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb kihívását jelenti e társadalmak számára. Az időtáv és ezzel párhuzamosan a kérdéskör súlyossága miatt úgy érzem, hogy az évek folyamán a környezetvédelem problematikája a legfontosabb kérdéskörré léphet elő, illetve kell előlépjen. Ugyanezt a tendenciát érzem nemzetközi szinten is, bár nyilvánvalónak tűnik, hogy a fentebb említett államok esetében még mindig egyszerűbb a felmerült konkrét nehézségekre megoldást találni, mint a nemzetközi rendszer egészének szintjén, ahol még az irányelvek meghatározása is akadályokba ütközik (gondoljunk csak a nemrégiben véget ért, a fenntartható fejlődés tárgyában tartott johannesburgi konferencia felemás sikerére). Magyarország esetében elmondható, hogy a többi rendszerváltó államhoz képest általában szerencsésnek vallhatja magát, köszönhetően a Kádár-korszakra jellemző némileg lazább, ún. 4

4 gulyásdiktatúrának, valamint a fejlett Nyugat-Európához való földrajzi közelségének. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hazánknak ne lennének tetemes elmaradásai a környezetvédelemben. Ugyanakkor némileg pozitívumként értékelhető, hogy már 1976-ban megszületett az első magyar környezetvédelmi törvény, amelyről elmondható, hogy az akkori, nyugaton általánosságban használt környezetvédelmi szabályozás szintjétől nem, vagy csak kis mértékben maradt el 1. Nem épült ki azonban a törvényhez igazodó végrehajtó hatalmi struktúra, amely a jogszabályban foglaltakat igazán kikényszeríthette volna. Ez a tény, valamint a későbbi szabályozásbeli és szervezeti fejlesztés hiánya egyenes útként vezetett a 90-es évekre nyilvánvalóvá vált igen súlyos problémákhoz Megoldásra váró feladatok, legfőbb kihívások 2 Az Antall-kormány, a helyzet súlyosságát felismerve, már 1990-ben egy igen alapos vizsgálatot indított, mind a környezet állapotát, mind pedig a mérési rendszer infrastruktúráját kielemezve. A vizsgálat eredményét az újonnan megalakult Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vezetése januárjában terjesztette a kormány elé. Az elkészült tanulmány alapján 9 olyan főbb területet lehet felsorolni, ahol környezetvédelmi szempontból komoly nehézségek ill. hiányosságok merültek föl: 1) Mérő- és megfigyelő rendszerek 2) Légszennyezés 3) Hulladékok 4) Zajok, rezgések 5) Sugárzások 6) Föld 7) Vízgazdálkodás 8) Élővilág, természet- és tájvédelem 9) Települési környezet Az itt használt felsorolás nem pontosan követi az említett tanulmány tematikáját, a könnyebb értelmezhetőség kedvéért került sor néhol összevonásra, egyszerűsítésre. Megjegyzendő, hogy a 1 Forrás: Tájékoztató hazánk környezetvédelmi állapotáról (a KTM előterjesztése a kormány számára, 1991) 2 Forrás: ua. 5

5 tanulmány nem a nyugati, a miénkénél sokkal fejlettebb környezetvédelmi rendszertől való elmaradást tekintette kiindulási alapnak, hanem a hazai mércével is szembetűnő, kezelésre váró problémák körét igyekezett feltárni. Természetesen az is igaz, hogy a fejlett világ felé való orientálódásunk folytán kimondatlanul is bizonyos fokú alapként szolgál a velük szembeni lemaradás mértéke. A dokumentum szerint a meglévő súlyos problémákat megoldandó a következő prioritások szerint kell eljárni: - országos információs és monitoring rendszer kiépítése, - a környezeti állapot romlásának lassítása, különös tekintettel a légszennyezéssel, a szennyvízzel valamint a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos problémák kezelésére, - környezetgazdálkodás és a közgazdasági szabályozó rendszer összhangja - tudatformálás - tájékoztatás A felsorolt cselekvési irányok tulajdonképpen egyértelműek, magyarázatot igénylőnek egyedül a környezetgazdálkodás és a közgazdasági szabályozórendszer összhangját érzem. Ezalatt véleményem szerint azt kell érteni, hogy a piacgazdaság törvényi kereteinek kidolgozásakor egy olyan rendszer kialakítását kell célul tűzni, amelyben az alapvetően környezetbarát termelési rendszer a gazdaságos működés legfőbb követelményeinek részét képezi. Magyarán az egyes gazdasági termelőegységeket érdekeltté kell tenni a környezetet kímélő technológiák felhasználásában, a jogi szabályozás segítségével. A fentebb közölt prioritások, mindent összevetve nagyjából lefedik azokat a környezetvédelmi területeket, amelyeken Magyarországnak jelentős lemaradásokat kell leküzdenie. Természetesen ez csak a leglényegesebb területekre vonatkozik, hiszen nehéz lenne olyan kérdéskört kiemelni, amelyre kielégítő válaszokat kapnánk e tekintetben. Az irányvonalakat részletesebben az egyes támogatási formáknál lehet meghatározni, amelyek a dolgozat későbbi részeiben kerülnek elemzésre. 6

6 1.3. A környezetvédelmi kép alakulása a 90-es évek végéig 3 Az első komoly helyzetelemzések után tehát megkezdődtek a környezetvédelmi hiányosságok, nehézségek megoldását célzó szabályozási, szervezeti és technikai fejlesztések az országban, az EK Phare támogatása hathatós segítségével, valamint a nemzetközi tőke intenzív bevonásával. Ugyanakkor, a 90-es évekre jellemző gazdasági instabilitás nem jelenthetett megfelelő táptalajt a környezetvédelmi fejlődés számára. Jól jellemzi a helyzetet az Európai Unió által 1997-ben kiadott első országjelentés. E dokumentum szerint a magyar gazdaság egyik leginkább kihívásokkal küszködő területe a környezetvédelem. Nyilván nem várhatóak el gyors és szembetűnő eredmények ebben a körben, különösképpen nem egy pártállami gazdasági rendszert magántulajdonon alapuló piacgazdaságra váltó ország esetében. Jóllehet, sem hazánk, sem az EU számára nem lehet kívánatos egy olyan Magyarország csatlakozása, amely csak a jogi szabályozás terén olyan lemaradással küszködik (ebben az időben mindössze %-a a környezetvédelmi szabályozásnak konform az Unióéval), amely azt a legszennyezőbb iparágak egyértelmű célpontjává teszi. Érdekes megállapításokra lehet jutni a 90-es évek elejére jellemző, a környezet számára kedvező illetve kedvezőtlen változások áttekintésével (Hungary on the Path to Europe). A pozitív és negatív hatásokat az alábbi táblázat igyekszik összefoglalni: Kedvező változások Kedvezőtlen változások 1. sz. ábra Csökkenő termelés Javuló benzinminőség Növekvő motorizáció Hanyatlás miatt csökkenő közlekedés Csökkenő tömegközlekedés Hanyatló mezőgazdasági termelés (műtrágyák és Mezőgazdasági kisüzemek növekvő permetezőszerek gyártásának és szennyezőanyag kibocsátása felhasználásának csökkenése) A rendszerváltást követően a környezetre kedvezően és kedvezőtlenül ható változások (Forrás: Hungary on the Path to Europe) Feltűnő, hogy a pozitív tényezők nem a tudatos környezetgazdálkodási fejlesztések eredményei, hanem objektív, a nemzetgazdaság állapotából egyenesen következő hatások. A benzinminőség javulása sem annyira a környezetpolitika által megkövetelt változtatás, mint inkább a 3 Forrás: Hungary on the Path to Europe (Külügyminisztérium, 1998) 7

7 világgazdasági nyitásnak betudható piaci szempontú előrelépés. Az állami kézben lévő tömegközlekedési vállalatok elsősorban költségcsökkentési okokra támaszkodó táblázatban említett megszorításai is egyértelműen negatív hatásúnak bizonyultak, hiszen a növekvő motorizációval párhuzamosan ez a személyautó-forgalom jelentős növekedését eredményezi, ez pedig ellensúlyozza a gazdasági hanyatlás kapcsán bekövetkező csökkenést a közlekedésben. Nem is beszélve a nem túl derűs távolabbi kilátásokról, hiszen, ha a gazdaság immár növekvő pályára áll, megkezdődik a közlekedési forgalom növekedése, ami egyben a motorizáció mértékének további fokozódását eredményezi. Az embereket pedig nehéz lesz visszaszoktatni a tömegközlekedés használatára, ami bizonyosan nem jelenti majd az utazás eme jóval környezetkímélőbb módjának térnyerését. Ha végignézzük a többi kedvezőnek számító eredményt, megfigyelhető, hogy idővel a feltüntetett változások ellenkező előjellel, a természet számára jelentős kockázati tényezőként a jobboldali oszlopba térnek át. Ez pedig méginkább megköveteli egy szigorú, és tudatos környezetpolitika kialakítását Változások a rendszerváltás kapcsán, a Phare program indulása 4 A közép-kelet-európai rendszerváltások eredményeképp létrejött többpárti demokratikus államok új helyzetet teremtettek a világpolitikában. A bipoláris rend felbomlásával többé már nem lehetett szó politikai-katonai szembenállásról. Ezt igazolta az újonnan létrejövő köztársaságok részéről sorozatosan fölvetődő igény a nyugati világgal való politikai kapcsolatok szorosabbá fűzésére. A kialakulóban lévő új helyzetet felismerve az Európai Közösség már 1988-ban fölvette a kapcsolatot a Magyarországgal és Lengyelországgal, aminek eredményeképp Szeptember 26- ai nyilatkozatában az EK vállalta a diszkriminatív jellegű kereskedelmi korlátozások megszüntetését. Ezt követően, 1989-ben a G7 döntött egy, a térség eme két államának folyósított, a szerkezetváltást és a piacgazdasági fejlődést elősegítő támogatás létrehozásáról, amelyet aztán minden OECD-tagállam elfogadott. A PHARE (Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) program koordinálásával az OECD az Európai Bizottságot bízta meg. Az akkori Phare-megállapodás egyben kereskedelempolitikai intézkedéseket is tartalmazott, amelyek értelmében a kedvezményezett országokkal szemben a preferenciális (GPS) vámpolitikai eszközöket alkalmazták. A PHARE koordinációjához kapcsolódó általános jogi és adminisztratív 4 Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (Magyar Országygűlés, 1999) 8

8 szabályokat először a Bizottság és a magyar kormány által szeptember 3-án megkötött keretmegállapodásban (Framework Agrrement), majd az december l6-án az EK és immár mindhárom visegrádi állam között aláírt társulási szerződésekben rögzítették 5, a működő demokratikus piacgazdaság fölépítéséhez elengedhetetlen irányelvekkel együtt. Ez utóbbi azonban a hosszas ratifikációs folyamat következtében csak 1994 februárjában lépett életbe. Megjegyzendő, hogy a később aztán már tíz közép-kelet-európai országgal megkötött társulási szerződések egyike sem tartalmazott az EK ill. EU részéről új tagok felvételére nézve kötelezettségvállalást, ez csupán mint távlati cél került bele a dokumentumokba. Ugyanakkor a támogatott országok körének kibővülésével párhuzamosan az első, OECD- országok által rögzített egyszeri, 300 milliós segély immár egy évente megpályázható támogatási rendszer képét öltötte magára. 5 Forrás: Juhász Orsolya: A PHARE működésével kapcsolatos egyes jogi kérdések 9

9 2. A Phare-program első szakasza, eredményei a környezetvédelem területén 2.1. Általános célkitűzések 6 A Phare program indulásakor tulajdonképpen egy általános célt rögzítettek a dokumentumok, a működő piacgazdaság felépítéséhez vezető gazdasági és társadalmi reformfolyamatok elősegítését. Konkrét, rövid távú illetve hosszabb távú, stratégiai célok azért maradtak el, mert a kedvezményezettek akkori gazdasági helyzete elsősorban olyan sürgős feladatok megoldását követelte, amelyek feltétlenül szükségesek voltak az átalakulóban lévő, súlyos problémákkal küszködő rendszerek működőképességének fenntartásához, illetve megreformálásához. Ez a gyakorlatban úgy jelent meg, hogy az egyes kormányok az egyes ágazatokban megjelenő konkrét problémák, hiányosságok kiküszöbölésére vették igénybe a közösségi támogatást. Ehhez minden évben az aktuális évre szóló megállapodást kötöttek, amelyben rögzítették az irányelveket és a támogatásra leginkább jogosult területeket. A rövidtávú célkitűzések helyét a stratégiai tervezés akkor vett át, amikor az Európai Megállapodások ratifikációját az egyes parlamentek végrehajtották. Magyarországon az 1991-ben megkötött szerződés így csak 1994-ben lépett hatályba. Az Európai Megállapodások távlati célként jóllehet, az időpontra nézve konkrét uniós kötelezettségvállalás nélkül az Európai Unióhoz való csatlakozást jelölték meg. A tényleges célkitűzés pedig olyan változtatásokat tett szükségessé, amelyek kapcsán értelmet nyer a középtávon megoldható feladatok megtervezése. A csatlakozásra való felkészülés tükrében minden területen közelíteni kellett a közösségi normákhoz ill. jogszabályokhoz, tehát a támogatásokat is ennek fényében kellett és lehetett fölhasználni. Az éves indikatív programok helyett Magyarországon már csak egyetlen 1995-től 1999-ig tartó középtávú indikatív programot dolgoztak ki, amelynek intézkedéseit az éves végrehajtási programok tervezésekor figyelembe kellett venni decemberében a magyar kormány megállapodott a középtávú programhoz igénylendő Phare támogatás éves keretéről, amely 6 Forrás: Hirschler-Kováts-Krekó-Kvassinger-Losoncz: Phare segélyprogram Magyarországon (ITDH) oldal 10

10 összességében 12 ágazat számára évi 85 millió ECU felhasználását tette lehetővé, 1998 végéig. Ez az összeg lefedte a beruházásokra, szakértői segítségnyújtásra, eszközvásárlásra valamint pénzalapokhoz való hozzájárulásokra szánt támogatások egészét A Phare irányítása, szervezeti vonatkozásai 7 A Phare költségvetését, az Európai Unió költségvetési szervei, a Parlament és a Tanács határozzák meg. Az Európai Bizottság egyeztet a kedvezményezett országokkal, és ennek alapján határozza meg az egyes országokra eső támogatás mértékét. Nemzeti szinten azonban már az egyes kormányok határoznak a támogatások ágazati elosztásáról. A kijelölt célterületeket egyeztetik aztán a Bizottsággal, és rögzítik az indikatív program(ok)ban. Itt kap szerepet a Phare Irányító Bizottság, amely egy, az EU/EK tagállamok által delegált képviselőkből álló testület, és mint ilyen, véleménynyilvánítási joga van az országok által készített tervezetekkel kapcsolatban. A véleményezés megküldése után dönt az Európai Bizottság végleg a programtervezetekről. A végső döntés meghozatala után a Bizottság a Pénzügyi Megállapodásban (Financing Memorandum) rögzíti a források rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségvállalását. Nemzeti szinten az ágazatok szerinti végrehajtásért a kormány által kijelölt intézmények felelősek, ezek nem feltétlenül szaktárcák (pl. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány). A végrehajtó szervek egy vezető munkatársat jelölnek ki, aki majd személyében felelős lesz az ágazati program pénzügyi és szakmai megvalósításáért (Program Authorising Officer, PAO). Egy vagy több ágazati program végrehajtásáért, illetve a helyi programok előkészítéséért az ún. Phare Programirodák felelősek (Phare Management/Implementation Unit, PMU)..A PMU vezetőjét a PAO nevezi ki. A PMU tartja a mindennapi kapcsolatot a végső kedvezményezettekkel, akik a támogatás célterületének felelős szervei. A) A Phare Környezetvédelmi Program irányítása A Phare Környezetvédelmi Programért az 1990-ben létrehozott Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lett a felelős, azonban jelentős befolyással bírt a Hírközlési és 7 Forrás: Hirschler-Kováts-Krekó-Kvassinger-Losoncz: Phare segélyprogram Magyarországon (ITDH) oldal; oldal 11

11 Vízügyi Minisztérium a közlekedéspolitika és a vízellátás, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az energiapolitika terén. A jobb együttműködés érdekében az előbb említett tárcák között hivatalos kapcsolatokat is kiépítettek a környezetvédelmi kérdések egyeztetésére, tárcaközi bizottságok formájában. A Phare Környezetvédelmi Program koordinációjára a KTM-en belül 1990 létrehozták a Programirányítási Főosztályt, azaz a környezetvédelmi Phare-irodát. A főosztály élén a projektigazgató állt, aki alá négy projektfelelős tartozott. Az EK szakmai segítség gyanánt három tanácsadót is kirendelt, Phare-finanszírozásból. B) A szervezeti felépítés módosulásai Az újonnan kialakított szervezeti felépítés azonban nem maradt tartós. Ennek oka egyrészről a Phare Programirodán dolgozó személyek cserélődése, másrészről sorozatos szervezeti átstrukturálások (lásd. 3. számú ábra) januárjában a Programirányítási Főosztály megszűnt önálló szervezeti egységként működni, és rövid időre a Nemzetközi Együttműködési Főosztály alá rendelték. Újbóli változást jelentett, amikor még 1993-ban a Phare Programiroda integrálódott a Központi Környezetvédelmi Alap szervezetével, és előbb a Központi Környezetvédelmi Alap Titkárságának, majd. pedig Phare és Fejlesztési Koordinációs Főosztály részeként működött ban újabb változtatás történt, amikor a Phare-programok koordinálása a Nemzetközi Gazdasági Koordinációs Főosztály keretében zajlott, 1997-től pedig az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály Phare Környezetvédelmi Irodájaként működött tovább. Az átszervezések természetesen kihatottak a projektek lefutására is, azonban hangsúlyozni kell, hogy az új gazdasági struktúra kialakítása szükségszerűen együtt járt az irányítási rendszer folyamatos módosításával. Ez alól természetesen jelen szervezeti egység sem lehetett kivétel. A kiinduló szervezeti felépítés megfelelőnek tűnt a támogatások koordinálására, léteztek hivatalos kapcsolatok Brüsszellel majd pedig a Delegációval, így ebből a szempontból semmilyen késedelmet eredményező ok nem volt előre látható. 12

12 2.3. A Phare program első két fázisa, eredmények a környezetvédelem területén 8 A Phare program előkészítése Magyarországon 1990 januárjában indult be. A környezetvédelmi program első fázisának finanszírozására 25 millió ECU-t különített el az Unió a teljes keretből. Ebben a szakaszban a fő cél még a legsürgetőbb környezetvédelmi problémák megoldása volt, és az alábbi területekre koncentrálódott: - légszennyezés - vízszennyezés - hulladékkezelés - természetvédelem - környezetvédelmi oktatatás - egy integrált körzeti figyelő rendszer létesítése A második fázis 1991-ben indult el, 10 millió ECU-s kerettel. Itt már inkább előtérbe került a stratégiai tervezés, a megoldandó feladatok részletesebb elemzését eredményezve. A második fázis projektjei két főbb területet érintettek, a légszennyezés megelőzését valamint a környezetvédelem irányításának erősítését. Ez utóbbi kör további három alfejezetre osztható: - intézményi fejlesztés - a nagyközönség felelősségtudatának formálása - környezetvédelmi oktatás Az évi programok megvalósítása kritikusnak mondható a létrejött megvalósítási rendszer újdonsága, illetve a tapasztalatok hiánya és a gyakorlatlanság szempontjából. Az első két év keretéből induló projektek irányítása, kivitelezése a későbbiekre nézve rengeteg tapasztalati értékkel szolgált. Ezt mutatja az a tény is, hogy a legrészletesebb elemzések erről az időszakról készültek. Tekintettel ezekre a kiindulópontokra, úgy vélem értékelés szempontjából ez az időszak a leglényegesebb. Az induló projekteket érdemes mind témakörök szerint, mind általánosságban elemezni a célok-eredmények dimenziójában. 8 Forrás: A Phare Környezetvédelmi Program utólagos értékelése, Magyarország, az 1990-es és 1991-es programok (Phare Projektirányítási Főosztály, KTM; 1995) 13

13 1. Témakör: Környezetvédelmi oktatás és képzés; a köztudat formálása A témakörbe két projektcsoport sorolható, ezek mindegyike a második fázis részét képezte, mutatva már a stratégiai tervezés egyes jeleit. Összesen 13 projekt képezte az első két fázis részét, ebből kettőt összevontak, egyet pedig - amely a harmadik fázisú programok projektvezetőinek képzésére irányult még az indulás előtt töröltek, a Delegáció és a Minisztérium között a tartalmat illető megállapodás hiánya miatt. A környezetvédelmi oktatás és képzés területén tehát öt projekt indult a két fázisban. A 151. keretében egy tanulmány készült a környezetvédelmi tudatosság fokozására szolgáló oktatói tevékenységeket illetően. A összevont projekt feladata egy rövidtávú oktatóprogram és egy ehhez kapcsolódó vezetői csereprogram kidolgozása, mellyel javítható a szakemberek, oktatók és hallgatók tudatossága a környezeti problémák megoldása terén. A 402. egy posztgraduális környezetvédelmi program kidolgozására irányult, a 403. pedig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium már futó készségfejlesztő programját volt hivatott támogatni. A maradék öt projekt a köztudatformálás köréhez sorolható. Az 502. köztisztviselők számára finanszírozott volna a köztudatformálás technikáinak megismeréséhez külföldi tanulmányutakat. A projektet azonban törölték, lényegében a köztisztviselők körében kialakult rossz fogadtatás miatt. A 303. projekt a köztudatformálást a Minisztérium Közönségtájékoztató Szolgálata részére biztosított eszközbeszerzéssel kívánta segíteni. Az 504. projekt eredetileg köztudatformáló audiovizuális anyagok elkészíttetését takarta, ez a végrehajtás során végül egy televíziós sorozat elkészítésére szűkült. A 703. a kommunális hulladékkezelés területén kellett elkészítse egy köztudatformáló kampány tervét, és az ehhez tarozó oktató és tájékoztató anyagokat. A 807. projekt az Országos Természetvédelmi Hivatal köztudatformáló tevékenységének, illetve a tevékenység kialakításának támogatását célozta. Eredmények Bár az elindított programok szinte mindegyike besorolható valamely másik témakörbe, a célzott terület jellege, és a felmerülő problémák típusa miatt is ésszerű a fentiek szerinti csoportosítás. Az idetartozó projektek nagy részénél igen jelentős késések tapasztalhatóak, a végeredményben két törölt projekt mellett. A célok megfogalmazásánál gondot jelentett a tudatformáló tevékenység mérésének szubjektivitása, mert ez által nehéz volt konkrét elérendő célokat megfogalmazni. A rögzített célkitűzések olyan általános jellegű, elvi alapú állításokat tartalmaztak, melyek nehezen voltak értelmezhetőek a kivitelezés során. Jó példa erre az 504. projekt, ahol az eredeti tárgy szerint 14

14 audiovizuális anyagok elkészítését kellett volna végrehajtani, ám végül csak egy televíziós sorozat elkészítése indult, az is igen jelentős késéssel, ráadásul az időtáv miatt sem sorolható immár a sürgős intézkedések körébe. Több projekt esetében is késéssel indulhatott meg a tényleges kivitelezés. Ennek oka a tervezés elhúzódása, ami egyenes következménye a nem pontosan megfogalmazott céloknak, és eredményképp többszöri újragondolást, és átdolgozást jelentett még a pályáztatás előtt. Emellett, a 151. projektnél hátráltatta a sikeres teljesítést a gyakori projektvezető váltás is. A folyamatos újratervezések miatt a 703. projekt például csak 1995-ben indult el, az eredeti költségvetés kétszeresével. A témakör egészére jellemző, hogy a fentebb felsorolt okokból kifolyólag a kitűzött célokat gyakran csak részben vagy egyáltalán nem sikerült elérni, a rosszul megfogalmazott célok és a jelentős elmaradások pedig erősen megkérdőjelezik a sürgős intézkedések koncepciójával való összhangot. Ugyanakkor nem látható olyasfajta hosszú távú tervezés nyoma a projekteknél, ami indokolná azok elhúzódását. Az itt felsorolt projektek többsége tehát nem járt a gyakorlatban hasznosítható eredményekkel. A témakör két legnagyobb kudarcának egyértelműen a tanulmányutakra koncentráló 502. és a projektvezetői képzéssel foglalkozó 404. projekt törlése. Szintén erősen kétségbe vonható az 504. projekt létjogosultsága, amely jelentős elmaradás után, csak egy leszűkített célterülettel tudott foglalkozni, jóllehet a televíziós sorozat elkészült. A legegyértelműbb pozitív eredményeket a környezetvédelmi oktatással kapcsolatos 151. projekt hozta, amelynek ajánlásaira a későbbiek során a gyakorlatban is építeni lehet. Mindenképpen meg kell végül jegyezni, hogy a köztudatformáló tevékenység hatásainak mérése igen nehézkes, és különösen nehéz az egyes projektek ilyen irányú hatásait vizsgálni. 2. Témakör: Környezetvédelmi törvényhozás A környezetvédelmi törvényhozás területén már 1990-ben, tehát az első fázis során is a középtávú tervezés dominált. A kormány által elfogadott évi Környezetvédelmi Program szerint a fejlesztések átfogó célja egy olyan új környezetpolitika kidolgozása, amely mutatja az Európai Közösséggel való együttműködést, közelít az európai szabályrendszer, és erősíti a környezetvédelmi intézmények befolyását, tágítja hatáskörüket. Ezen célkitűzések figyelembevételével a Phare támogatások igénybevételével 4 fő területen kell új törvényi rendelkezéseket kialakítani: 15

15 i. A vízkincs védelme ii. A levegő tisztaságának védelme iii. Hulladékkezelés iv. Természetvédelem Összesen hat projekt indult, részben a fenti alterületeket megcélozva, részben pedig az átfogó szabályozásra irányulóan. A 901. egy új vízügyi törvény tervezéséhez dolgozott ki útmutató jellegű ajánlásokat, irányelveket, a 601. légszennyezéssel kapcsolatos szabályok kidolgozásában, és tökéletesítésében segített, a 801. az Európai Közösségével konform átfogó természetvédelmi törvény tervezésében vállalt jelentős szerepet. A 702. projekt a kommunális hulladékok kezelésére vonatkozó intézményi és jogszabályi alapok megteremtését vállalta föl (alapelvek, a törvény alapkoncepciója, megszövegezése). A 304. projekt a magyarországi jogharmonizáció kidolgozásához nyújtott szakmai támogatást, a 305. pedig a környezetvédelmi díjak bevezetésével kapcsolatos jogszabályi alapok kidolgozásával foglalkozott. Eredmények A témakörhöz tartozó projektek céljaik tekintetében jól megfogalmazottak, világosak. A várható eredmények (törvények, speciális előírások, stb.) kézzelfoghatósága miatt szakszerűen és pontosan lehetett rögzíteni a célkitűzéseket. A megvalósítás azonban már vegyesebb képet mutat értékeléskor. A nem elég gondos előkészületek a 305. projektnél azt eredményezték, hogy egy másik forrásból finanszírozott hasonló témájú projekttel való ütközés miatt a célokat újra kellett gondolni, és az átalakított projekt már nem szolgálta sürgős problémák megoldását. A jogharmonizációval foglalkozó 304. projekt szerződésének aláírására a Delegáció és a Minisztérium közötti nézeteltérések miatt csak1995-ben került sor. A tárgy kiemelkedő jelentősége miatt ez igen súlyos hátráltató tényezőnek bizonyult. A 702. projektnél a kivitelező vállalkozó gondatlansága okozott késedelmet, és a kivitelező hanyagnak mondható hozzáállása igen gyenge eredmények eléréshez volt elegendő. A célok, még ha megváltozott formában is, de valamennyi projektnél teljesültek, az eredmények sikeressége egyedül a 702. és a 305. projektnél megkérdőjelezhetőek. 16

16 3. Témakör: Környezetvédelmi információs rendszerek A témakörben három projekt képezte az első két fázis részét, a végrehajtás azonban jelentős késedelmet szenvedett. Az információs rendszerekről nem készült komolyabb koncepció a fejlesztésekre vonatkozóan, a három projekt egymástól független területeken indult el. A 303. projekt célkitűzéseibe az eredetileg külön tervezett 802. projekt is beolvadt, az elindított projekt a természeti erőforrásokra vonatkozóan egy országos környezeti információs rendszer létrehozásához kellett megállapítsa a technológiai igényeket, és az eszközbeszerzés finanszírozását is vállalta. A 704. egy háztartási szeméttel foglalkozó adatbázis kifejlesztéséhez vállalta az eszközbeszerzés finanszírozását. A 124. az ún. Regionális Integrált Megfigyelőrendszer létrehozásához készített egy megvalósíthatósági tanulmányt. Eredmények. A célok meghatározásánál kritikusnak bizonyult az igények felmérésének hiánya. Ez oda vezetett, hogy a fölvázolt célkitűzések túl ambiciózusak lettek (ennek esett áldozatául a 802. projekt), és ez mindegyik projektnél kihatott az megvalósíthatóságra és az eredményekre. A 704. projektnél ez azt jelentette, hogy az önkormányzatoknál nem volt megfelelő szervezeti, gazdasági és műszaki felkészültség az adatbázis kezelésére. Ez egyértelműen a nem elég gondos előkészítésnek tudható be. A 303. projekt esetében a megvalósításban az idő szűkössége jelentett problémát, a meghatározott határidőig kellett a célkitűzéseknek megfelelő eszközbeszerzéseket végrehajtani, ami a sietős pénzfelhasználás miatt nem tudott ésszerűen lezajlani. A célokat többé-kevésbé végül is mindhárom projektnél sikerült elérni. Azonban az eredmények hasznossága a föntebb felsorolt okok miatt megkérdőjelezhető. A kitűzött céloknak leginkább a 124. projekt felelt meg, ugyanakkor itt a tágabb célkitűzések jelentettek problémát, tekintve, hogy egy ilyen rendszer megalkotása olyan forrásigényeket támasztott, ami még a nálunkénál fejlettebb országok számára is megoldhatatlan akadályt jelentett. 4. Témakör: A levegő tisztaságának védelme A témakör jellegzetessége, hogy az itt útjára indított projektek feleltek meg leginkább a sürgős környezetvédelmi fejlesztések koncepciójának. Az 1990-es környezetvédelmi program elsősorban a 17

17 levegőminőség-felügyelő hálózat korszerűsítését írta elő. A második fázisra vonatkozó környezetvédelmi program már légszennyezés elleni stratégia kialakítására összpontosított, különös tekintettel a járművek károsanyag-kibocsátására és a közlekedéspolitikára. Összesen nyolc projektet sikerült elindítani, ezek egyike, a 101. projekt pedig további három részre osztható. A 101/A jelzetű projekt a károsanyag-kibocsátást felügyelő hálózat korszerűsítését célozta, mobil és rögzített berendezések beszerzésén és a megfelelő személyzeti képzésen keresztül. A 101/B hasonlóképpen kívánta levegőtisztaság-felügyelő rendszert modernizálni, a 101/C pedig a háttér-légszennyezést rögzítő hálózat korszerűsítését tűzte célul. A 108. projekt 150 autóbusz motorjának környezetkímélőbb típusra való cseréjét finanszírozta. A 109. célja kipufogógáz-mérő laborberendezések felszerelése és a megfelelő személyzeti képzés megvalósítása volt, a 602. pedig, ennek folytatásaként biztosította tapasztalatszerzést a katalizátoros rendszerek használatával kapcsolatban. A 602/1 ehhez kapcsolódóan egy referencialaboratórium felszerelését finanszírozta a mérési eredmények megfelelő vizsgálatát elősegítendő. A 604. projekt egy fővárosi környezetbarát közlekedési rendszer létrehozására készített mesterterv-tanulmányt. Végül két újabb projekt (605 és 606) indult a 101/A illetve a 101/B folytatásaként, további mérőállomások felszerelését biztosítva. Eredmények Az éves környezetvédelmi programokban meghatározott célkitűzéseket a gyakorlatban a projektek tervezésénél is követték. Az induláskor kitűzött célok megalapozottak és reálisak voltak, világosan megfogalmazták őket. A megvalósításon belül a versenyeztetés szakasza számított kritikusnak, itt adódtak jelentős elmaradások. Ennek oka főként a gyakorlatlanságban keresendő, azonban figyelemre méltó, hogy a tapasztalatlanság a 612/1 projektnél például 3 éves késést eredményezett. A projektek irányítása a versenyeztetés lezárulása után már nem volt kifogásolható. A 602. projekt esetében elmaradást eredményezett a benzinárak erőteljes növekedése, ez csökkentőleg hatott az autók futásteljesítményére, ami lassította az adatgyűjtést. A projektek a késedelmeket leszámítva kiemelkedően sikeresnek bizonyultak, mindegyik projekt teljes egészében teljesítette a célkitűzéseket, tágabb értelemben egyedül az autóbuszállomány zöldesítése hagyott kétséget, mivel itt nem indult újabb projekt a kiválóan megvalósított példát követően. 18

18 5. Témakör: Hulladékkezelés Az 1990-es környezetvédelmi programban sürgősen megoldandó feladatként jelölték meg a hulladéklerakás színvonalának javítását. A 2. fázis környezetvédelmi programja a szilárd kommunális hulladék tárgyában egy országos program megtervezését és megvalósítását indítványozta. Összesen öt projekt indult el, három az 1. fázis részeként, kettő pedig a 2. fázis részeként. A 112. projekt az alumíniumgyártásból eredő veszélyes hulladékok kezelésével illetve az iparági légszennyezéssel kapcsolatban indított vizsgálati és javító tevékenységet. A 113. az északkelet-magyarországi veszélyeshulladék-kezelés és területén kellett készítsen egy megvalósíthatósági tanulmányt, egy ehhez kapcsolódó környezeti hatásvizsgálatot, valamint a műszaki tervezésben is segítséget kellett nyújtson. A 121. célja egy felmérés elkészítése volt a főbb ivóvíz tartartalékokról Magyarországon illetve a potenciális szennyező forrásokról. A 701. a szilárdhulladék feldolgozásával kapcsolatban készített egy mesterterv tanulmányt, egy, az Európai Közösség szabályain alapuló intézményi és gazdasági háttér megtervezésével, és egy rövid-, középés hosszú távú stratégia kidolgozásával. A 703. projekt a második fázis részeként a nagy prioritású szilárdhulladék feldolgozással kapcsolatban támogatta a felmérések elkészítését a begyűjtési módozatok kidolgozására vonatkozóan. Eredmények A projektek célkitűzései egyértelműen követték a vonatkozó környezetvédelmi programokban rögzített irányokat. Azonban a konkrét célkitűzések több esetben így is irreálisnak bizonyultak. A 112. projekt eredetileg egy teljes iparági átalakítás megtervezését célozta, ám végül le kellett szűkíteni a célterületet, ami jelentős késést eredményezett a végrehajtásban. A 113. projekt esetében a probléma abból adódott, hogy a kormány nem tervezte végül egy ilyen hulladékkezelő létesítmény megépítését, így a projekt 3. célkitűzése nem teljesülhetett. A 121. projektnél is pontosítani kellett a feladatkiírást, hogy a tanulmány az összes nagyobb szennyező forrásra kitérjen, bár az eredeti célkitűzés nem irracionális, sokkal inkább pontatlan volt. Az irányítás tekintetében is adódtak nehézségek. A 121. projektnél a magyar és a közösségi versenyeztetési szabályok közötti különbség, és az ebből fakadó félreértések késleltették a megvalósítást. A 701. pedig ellátási problémákkal küszködött, valamint a kormánnyal való egyetértés az addig elért eredményekkel kapcsolatban sem volt teljes. 19

19 Külső hátráltató tényezőként jelentkezett a 113. projekt esetében a nagyközönség és a helyi önkormányzatok ellenállása, amely végül odavezetett, hogy a kormány elvetette egy hulladékkezelő megépítésének tervét a körzetben. A megvalósítás során jelentkező problémák nem gátolták meg végül a célkitűzések nagy részének teljesülését. Mindegyik projekt határozottan pozitív eredményeket tudott felmutatni, új módozatok, ajánlások születtek, amelyek tényleges segítséget jelenthetnek a későbbi tervezések során. Alkalmazható tanulmányok születtek egyrészről két sürgősen javítandó területen (alumíniumipar és talajvíz-szennyezés), másrészről pedig a hulladékgazdálkodás javításával kapcsolatban, ami kétségkívül stratégiai célkitűzések megvalósításának kezdetét jelenti. Negatív visszhanggal egyedül a 113. projekt járt, amelynek a költségkeretét jelentősen csökkenteni kellett, mivel nem tudott részt venni a létesítmény műszaki megtervezésében, így csak elméleti eredmények születtek, követő projektek nélkül. 6. Témakör: Természetvédelem A természetvédelem témaköre is részét képezte az 1. és 2. fázis környezetvédelmi programjának. Az 1. fázisban itt is sürgős intézkedések megtételét jelölték meg célként, a 2. fázisban pedig elsősorban a természetvédelem irányításának erősítését célozták. A két évre vonatkozóan összesen kilenc projektet fogadott el a Bizottság. A 135. projekt a Fertő-tavi Nemzeti Park számára biztosított eszközbeszerzést. A 134. projekt barlangok és források védelmének megerősítését célozva vállalta a központi szennyvízelvezetési rendszer kiterjesztését, geológiai, geofizikai és hidrológiai felderítések elvégzését, egy barlang rendbe hozását, valamint kutatómunkálatok végzését a barlangok gyógyászati értékét illetően. A 150. projekt egy tanulmány elkészítésére irányult a mocsarak és rétek védelmének megerősítéséhez szükséges intézkedésekről, a 160. a Nemzetközi Természetvédelmi Unió környezetvédelemre érzékeny mezőgazdasági fejlesztéseket célzó projektjéhez jelentett pénzügyi támogatást. A 803. a nemzeti parkok jobb gazdasági kihasználáshoz szükséges intézkedések megalkotását vállalta, úgy, hogy azok erősítsék a természetvédelmi tevékenységet is. A 804. projekt a túzok védelmét megoldani kívánó projekt megvalósulásához segített hozzá eszközbeszerzések támogatásával, a 805. célja a jelentősebb védett területek élővilágát rendszerező kézikönyv megalkotása, valamint a területek védelmét érintő jogszabály kidolgozása volt. A 806. a Somogy megyei természetvédelmi 20

20 szervezet futó programjaihoz nyújtott segítséget eszközbeszerzések támogatásával, a 808. pedig a Hortobágyi Nemzeti Park működéséhez szükséges eszközbeszerzéseket biztosította. Eredmények A célok minden projektnél érthetőek és világosak voltak, nem merült föl kifogás a célkitűzések teljesíthetőségével kapcsolatban. A megvalósítás során egyedül a 134. projekt során merült föl komolyabb probléma, ahol az új technológia alkalmazása miatt műszaki eredetű csúszások alakultak ki, emiatt az eredeti ütemezés szerint nem volt teljesíthető a projekt. A finanszírozás bizonyult a projektcsoport leggyengébb pontjának. több esetben is gondok jelentkeztek az ÁFA kifizetése ill. későbbi visszaigénylése körül, mivel ezt a tételt nem kalkulálták be a tervezésbe. A finanszírozásbeli nehézségek nem hatottak végül ki a projektek sikerére. Az elért eredményeket tekintve ez az egyik legsikeresebb területe a környezetvédelmi Phare program első két fázisának. A célok minden projektnél maradéktalanul teljesültek, habár a tágabb célkitűzések már nem valósultak meg minden esetben. Ebből a szempontból a 150. projekt dicsekedhet a legkevesebb sikerrel, mivel az elkészült tanulmányok és háttéranyagok mennyisége és minősége nem volt arányban a ráfordított pénzösszeggel, ráadásul nem is indult követő projekt, amely az ajánlásokat alkalmazhatta volna. A többi projekt megvalósulása azonban egyértelműen hasznos eredményekkel járt, az eszközbeszerzések nagymértékben segítették a már futó programok befejezését, a tanulmányok során olyan ajánlások készültek, amelyekre későbbi fejlesztések is épültek. Ami különösen fontos ennél a fejezetnél, hogy a természetvédelem területén elért eredmények jelentős mértékben hozzájárultak az ide kapcsolódó turizmus fellendüléséhez, tehát konkrét gazdasági előnyökkel is jártak a fejlesztések, valamint, hogy az eredmények közvetve hozzájárultak a társadalom környezetvédelmi tudatosságának erősítéséhez is. 7. Témakör: A vízkincs védelme A vízkincsre vonatkozóan is születtek megállapítások az 1. és 2. fázis környezetvédelmi programjában. A vízkincs védelmének témaköre a kitűzött célok alapján az egyik legsikeresebbnek ígérkező terület volt. A tíz elindított projekt elsősorban a stratégiai vízkincs-gazdálkodásra irányult, 21

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

A projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30.

A projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30. Sajtóközlemény Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó monitoring rendszer korszerűsítés és mérőeszközök beszerzése SH / 3 / 10 Mottó:

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE CÍMŰ ÁROP AZONOSÍTÓSZÁMÚ KIEMELT PROJEKT KERETÉBEN

AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE CÍMŰ ÁROP AZONOSÍTÓSZÁMÚ KIEMELT PROJEKT KERETÉBEN I. Regionális konferenciasorozat Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről: Ivóvízminőség-javító projektek megvalósításának helyzete Dr. Simon Barbara (BM ÖKI) AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi

Részletesebben

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-4.10.0/N Fotovoltaikus rendszerek kialakítása című konstrukcióhoz. Alapvető cél Az Európai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 4. számú melléklet Ifjúsági tanácsnok: Integrációs tanácsnok: Környezetvédelmi tanácsnok: Sport tanácsnok: Városüzemeltetési és turisztikai tanácsnok: Koordinációs tanácsnok:

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

BDO Magyarország Tanácsadó Kft. AKCIÓTERV

BDO Magyarország Tanácsadó Kft. AKCIÓTERV AKCIÓTERV a SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMYÁNYZATA által végrehajtott kötvény kibocsátásból a RAIFFEISEN BANK Zrt.-nél óvadékban lévő pénzösszegek kiengedéséhez szükséges önkormányzati program megvalósítására

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése című, XII. Országos

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETE TARTALOM Az Operatív Program Jogszabályok Uniós intézményrendszer Közreműködő Szervezet feladatai TERÜLET-

Részletesebben