EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Az európai környezetvédelmi jogrendszerének felépítése rész. 4. fejezet 1

2 II.2.1 A környezetvédelmi politika alapelvei A környezeti kár és káresemény A Polgári Törvénykönyv kárfogalmát alkalmazzák a környezeti károk felelősségével foglalkozó társaságok. A kár tényleges anyagi veszteség, amely a károsító tevékenység révén közvetlenül a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés és elmaradt vagyoni előny. A káresemény hirtelen bekövetkező esemény vagy események folyamata, illetve azonos eredetű események sorozata, amikor azok kárt okoznak vagy a károkozás közvetlen és súlyos veszélyével járnak. A felelősség Általános szabályként, polgári jogi elvként érvényesül, hogy minden károkozás jogellenes. A felelősség szempontjából további kérdés az okozati összefüggés a károkozás és a bekövetkezett kár között, valamint az összefüggés bizonyítása. Gyakran a kár bekövetkezése több tényező együttes hatásának eredménye, amiből sokszor csak szakértői közreműködéssel lehet kiválasztani az okozati tényező(ke)t. A bizonyítás ennek megfelelően általában költséges és hosszadalmas folyamat és vannak olyan esetek, amikor az összefüggéseket csak valószínűsíteni lehet. Objektív felelősség Az objektív felelősség a szennyezés ténye és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggésen alapul és megalapozza a kártérítési felelősséget. 2

3 Szubjektív felelősség A szubjektív felelősség az objektív felelősséggel szemben a vétkességen alapul. A közös felelősség elve. A közös felelősség elvén a társadalom egészének (hivataloknak, vállalatoknak, fogyasztóknak és állampolgároknak) az együttes felelősségvállalását kell érteni. Potenciális szennyező felek felelőssége A potenciális szennyezőket, vétkességüktől függetlenül, jogszabályban felelősnek nyilvánítanak, ami látszólag ellentmond a szennyező fizet elvnek, de megvan az az előnye, hogy a vállalatokat rákényszeríti arra, hogy szigorítsák biztonsági intézkedéseiket. Felelős A felelősséget annak a személynek kell vállalnia, aki olyan tevékenység felett gyakorol ellenőrzést, amely kárt okozhat. A kártérítés általános szabálya szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: a jogellenesség, a felróhatóság, a kár és az okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység / mulasztás között 3

4 Az Európai Unió a nyolcvanas évek vége óta foglalkozik egy, a környezeti károkra vonatkozó polgári felelősségről rendelkező «Fehér Könyv» kiadásáról. A Bizottság 2000 február 9.-én adta ki a «Fehér Könyvet a környezetvédelmi felelősségről» COM(2000) 66final. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/35/EK IRÁNYELVE (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről. A szennyezett természeti terület : lényeges egészségügyi kockázatot jelentenek, a biológiai sokféleség csökkenése pedig drámai módon felgyorsult az utóbbi évtizedekben. A cselekvés elmulasztása növelheti a szennyezett természeti területek számát, és a biológiai sokféleség még jelentősebb csökkenését eredményez a jövőben. A környezeti károk lehetőség szerinti megelőzése és helyreállítása hozzájárul a környezetvédelmi politika célkitűzéseinek és alapelveinek végrehajtásához. A kár helyreállításának módját illető döntés során figyelembe kell venni a helyi környezeti viszonyokat. A környezeti károk megelőzését és helyreállítását a szennyező fizet elvének előmozdításával kell végrehajtani a Szerződésben leírt módon, a fenntartható fejlődés elvével összhangban. 4

5 Az irány elv legfontosabb elemei. a szigorú, de arányos felelősség elve. A felelősség az összes környezeti elemre vonatkozóan érvényes, a természetes személyek és a társadalmi szervezetek is perindítási jogosultságot kapnak. Egyelőre vita tárgya, hogy milyen mértékben foglalkozzon a szennyezett területek megtisztításával, az ökológiai kárral, illetve a személyi- és a tulajdonsérelmekkel A felelősségen keresztül nem orvosolható a környezeti kár összes formája : szükség van egy vagy több meghatározható szereplőre (szennyezők), a kárnak konkrétnak és mennyiségileg meghatározhatónak kell lennie, az okozati kapcsolat szükséges a kár és a meghatározott szennyező(k) között. Ezért a felelősség olyan esetekben alkalmazható, ahol a kár ipari balesetből származik vagy veszélyes anyagok által okozott szennyezésből vagy meghatározott forrásból a természetbe jutó vízből. A rendszer célja, hogy kártalanítsa azokat a károsultakat, akiknek járna ugyan a kártérítés, de azt nincs kitől behajtani. Ez tipikusan a következő esetekben fordulhat elő: a szennyezést, kárt okozó személy kiléte nem megállapítható megállapítható, de fizetésképtelen vagy a kártérítési igény már elévült, mert pl...az egészségkárosító hatás csak évek múlva jelentkezik 5

6 2007. évi XXIX. törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosítása A természet védelméről szóló évi LIII. törvény módosítása A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény módosítása A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosítása E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megvalósított környezetkárosításokra, valamint környezetveszélyeztető magatartásokra kell alkalmazni. Mulasztás által megvalósított környezetkárosítás vagy környezetveszélyeztetés esetén az akkor hatályos szabályokat kell alkalmazni, amikor a környezethasználó a környezetkárosodást vagy környezetveszélyeztetést megakadályozhatta volna. 6

7 II.3.8 Öko - címkézés (Eco-label) Kérelmező Adatok és bizonyítékok Illetékes testület Öko-címke odaítélésének előterjesztése Odaítélési előterjesztés továbbítása az illetékes szerveknek Európai Bizottság Igen Nem Igen Nem Illetékes szervekhez : határidő 5 nap Szembehelyezkedési határidő 30 nap Nem megoldott szembehelyezkedések esetén 45 napon belül Szembehelyezkedés nélkül 30 napon belül Illetékes testület Bizottság a kritériumok kidolgozására Szerződés az illetékes hatóság és a Kérelmező között 7 7

8 Öko-címke környezeti kritériumok mátrixa Az életciklus szakaszai Környezeti mutatók input / output Energiák Források Kibocsátások Vízben Levegőben Más Talajban Források kitermelése Termelés Áruforgalma zás (benne a csomagolás) Felhasználás Ártalmatlaní tás (hulladék kezelés) 8

9 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1221/2009/EK RENDELETE (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) EMAS való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről Áttérés az EMAS II-ről az EMAS III-ra. Az EMAS III hatályba lépésének időpontja január 11. a 761/2001/EK rendelettel összhangban nyilvántartásba vett szervezetek megmaradnak az EMAS nyilvántartásban. A következő hitelesítésnél a környezetvédelmi hitelesítő elsősorban azt ellenőrzi, hogy a szervezet teljesíti-e az ezen rendeletben foglalt új előírásokat. 9

10 II.3.10 EMAS 10

11 II.4.1 Aarhusi egyezmény főbb elemei Általános rendelkezések Az Egyezmény alkalmazását jelentősen befolyásolhatja a környezettudatosság általános szintje. Hozzáférés a környezeti információhoz Az információhoz jutás biztosításának gyakorlati megvalósítása, statisztikák A környezeti információk összegyűjtése és terjesztése A nyilvánosság részvétele egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos tervekre, programokra és irányelvekre vonatkozó eljárásokban A nyilvánosság részvétele a végrehajtó jellegű szabályok és/vagy az általánosan kötelező érvényű szabályozó eszközök kidolgozásában Környezeti oktatás, nevelés, tudatformálás, tájékoztatás A súlyos ipari balesetek megelőzése és a katasztrófák elleni védekezés irányítása Az Egyezmény jelentőségéről A környezeti problémák többségének megoldása a lakosság folyamatos közreműködését igényli. A környezet állapotával, a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben megnyilvánuló egyre jelentősebb közérdeklődés miatt a kormányzatnak emelnie kell a tájékoztatás színvonalát, és elő kell segítenie a társadalom környezeti döntéshozatalban való részvételét. A környezet védelme mindannyiunk ügye, és csak mindannyiunk részvételével lehet sikeres. II.4.2 Az Aarhusi egyezmény alkalmazása az Európai közösség intézmény rendszerében. Az Egyezmény alkalmazását jelentősen befolyásolhatja a környezettudatosság általános szintje. A környezettudatosság fejlesztésének igen fontos területei a nevelés, az oktatás-képzés, a művelődés, a tömegtájékoztatás, valamint a kutatás. 11

12 II.4.1 Aarhusi egyezmény a polgárok környezeti információhoz és részvételhez való jogáról, és jogérvényesítési lehetőségeiről Council Directives 85/337/EEC A környezeti döntések előkészítésében és a döntések végrehajtásában való társadalmi részvétel Az átfogó, aktuális adatokkal feltöltött, feltöltött működőképes információs rendszer háttérül szolgál a döntés-előkészítési, tervezési, szabályozási tevékenység eredményes elvégzéséhez, illetve szükséges a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásához, valamint az állampolgárok, társadalmi szervezetek, a gazdasági élet képviselőinek rendszeres tájékoztatásához. Az Aarhusi Egyezmény tartalma a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt.) Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság fejezetében (12. ) kerül szabályozásra. Ennek alapján mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére. megismerésére Az Aarhusi Egyezménnyel kapcsolatos feladatok meghatározásának legfontosabb kerete az 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal elfogadott, a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II). Az Egyezmény végrehajtására vonatkozó főbb feladatokat az NKP-II Környezettudatosság növelése tematikus akcióprogramja tartalmazza. A társadalmi részvétel és az információhoz való hozzájutás feltételeinek javítása érdekében kerültek kialakításra, illetve szorulnak továbbfejlesztésre többek között - a környezetvédelmi felügyelőségek, nemzeti parkok közönségszolgálati részlegeinek személyi és tárgyi feltételei, a hazai és nemzetközi környezeti adat- és információáramlás korszerű számítógépes háttere. 12

13 A Magyar környezeti információs rendszer elemei Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) Az elmúlt években sor került több, az OKIR részeként működő szakmai informatikai rendszer létrehozására, üzembe helyezésére. Országos Légszennyezettség Mérőhálózat (OLM). A környezetvédelmi felügyelőségek tájékoztatásra vonatkozó feladatait a Kormány a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelete tartalmazza. A rendelet szerint a felügyelőség működteti az illetékességi területén a helyi levegőtisztaság-védelmi információs rendszert. Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR) Környezetbiztonsági szakterületi fejlesztésként kialakításra került az ország potenciális veszélyforrásait egy térinformatikai adatbázisban (GIS) megjelenítő Környezetbiztonsági Információs Rendszer (KBIR). A KBIR-WEB interaktív információs rendszernek a lehetséges veszélyforrások 19 típusát térképi megjelenítéssel bemutató honlapja 2003 májusától mindenki számára hozzáférhető. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) Az Aarhusi Egyezmény végrehajtása során a BM OKF kiemelt fontosságú feladatokat lát el a súlyos ipari balesetek megelőzése területén. Hulladékgazdálkodás és Hulladék-gazdálkodási Információs Rendszer (HIR) A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény és az ehhez kapcsolódó rendeletek számos, a hulladékokkal kapcsolatos információ gyűjtését írják elő. Szennyezés Kibocsátási és Transzfer Regiszter (PRTR) : A PRTR végrehajtásáról szóló ENSZ-EGB Jegyzőkönyvet Magyarország is aláírta. 13

14 Hulladékgazdálkodás Az Európai Bizottság új stratégiát javasolt a hulladék keletkezésének megelőzésére és újrahasznosítására. újrahasznosítására Ez a hosszú távú stratégia hozzájárul ahhoz, hogy Európa olyan újrahasznosító társadalommá váljon, amely a hulladék keletkezésének elkerülésére törekszik és a hulladékot erőforrásként hasznosítja. A hulladékstratégia és az erőforrás-gazdálkodási stratégia a hatodik környezetvédelmi cselekvési program ( ) által előírt hét tematikus stratégia közé tartozik. Minden eddiginél több hulladék. Az EU környezetvédelmi jogszabályai hozzájárultak a hulladékártalmatlanítás és az olyan hulladékáramok újrahasznosítási módjainak javításához, mint a települési hulladék, a csomagolóanyagok, gépjárművek, illetve az elektromos és elektronikus berendezések. Az EU-ban termelődött hulladék mennyisége éves szinten meghaladja az 1,3 milliárd tonnát, és a gazdasági növekedés mértékéhez hasonló mértékben emelkedik. A hulladékpolitikának hozzá kell járulnia az erő források hasznosítási módjainak javításához Pillanatnyilag az EU hulladékpolitikájának az új ismeretek tükrében való megújítására és kiterjesztésére van szükség. A vállalkozásoknak és a hatóságoknak a hulladékok életciklusán alapuló olyan megközelítést kell kialakítaniuk, amely nem csak a hulladék okozta szennyezést veszi figyelembe. 14

15 A stratégiában javasolt intézkedések A hulladékokról szóló keretirányelv javasolt felülvizsgálatának főbb elemei: A hulladékpolitika összpontosítása az erőforrások hasznosítási módjainak javítására; javítására A különböző nemzeti, regionális és helyi állapotokat figyelembe vevő kötelező nemzeti hulladék megelőzési programok, programok amelyeket az irányelv hatálybalépése után három évvel kell véglegesíteni; Az újrahasznosítási piac javítása olyan környezetvédelmi előírások meghatározásával, amelyek pontosítják, hogy bizonyos újrahasznosított hulladékok milyen feltételek mellett nem tekintendő többé hulladéknak; A hulladékokra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése a fogalom meghatározások pontosításával, a rendelkezések racionalizálásával, valamint a veszélyes hulladékokról (91/689/EGK) és a hulladékolajokról szóló (75/439/EGK) irányelv egységesítésével; Tematikus stratégiák A megelőzés, az egy főre eső hulladékmennyiség csökkentése Az újrahasznosítás kikényszerítése, például a csomagolóeszközök esetében kötelező újrahasznosítás hányad előírásával, vagy a szelektív hulladékgyűjtés támogatásával Az ártalmatlanítás egyre szigorúbb és egyre aprólékosabb közvetlen szabályozása Az együttműködési formák keresése és a felelősség megosztása A szennyező fizet és a használó fizet elv érvényesítése A lakosság bevonásának intenzívebbé válása 15

16 Az EU hulladékkezelésének stratégiai diagramja. ALAPELVEK Hulladék megel őzés Szelektált hulladékgyűj - Biztonságos eltávolítás tés Műszakilag : Tiszta techno - Elkülönítés és szétvá lógia. Öko-címkézés Előál - lasztás lítási kritériumok. Újra Szelektív gyűjtés. hasznosítás. Anyagok újra-felhaszná A termel ői és fogyasztói lása magatartás változása Energia visszanyerés Az eltávolítás csökkentése Szigorúbb törvények, előírások és szabványok 16

17 TÖRVÉNYES KERETEK Általános alkalmazás Keret irányelvek a hulladékokról Keret irányelvek és rendeletek a veszélyes hulladékokról Szabályozás a hulladék szállítás ellenőrzé séről (nyomonkövetés) Jogi és büntetőjogi szabályozás a környezeti károk okozóival szemben FAJLAGOS ALKALMAZÁS Bizonyos kategóriájú hulladékokra. Szabályozás a : használt olajakra, szennyvíz iszapokra, csomagolásokra, szárazelemekre Elsődleges hulladék áramlása :használt gumikra, halogénikus oldószerekre, használt autókra Néhány típusú hulladékkezelésre : Szabályozás és szabványok néhány technikára vonatkozóan : hulladékégetők, hulladék lera kók megszüntetése CÉLOK A törvények szigorú betartása az alábbiakban leirt intézkedések alapján : Megbízható adatcsomagok összeállítása : a hulladékok keletkezéséről, minőségéről és jellegéről biztonságos hulladékkezelési berendezések létesítése Hulladékgazdálkodás A hulladékforgalom csökkentése Hulladék újrafelhasználási körforgás létrehozása és új gazdasági lehetőségek feltárása a hulladékokból származó anyagok felhasználására. Intézkedések Adatbázis fejlesztése a következő témákban : a hulladékok keletkezéséről, minőségéről és jellegéről, biztonságos hulladékkezelési berendezésekről Integrális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése : programok, rendszerek és létesítmények Öko-mérlegek kidolgozása a hulladékgazdálkodási opciók értékelésére Fejlesztés és ösztönzés a következő területeke : tiszta technológiák, öko-termékek, szelektív gyűjtésé, újrafelhasználási ciklusok, biztos hulladékmegsemmisítés Az autonómia és a közelségi (subsidiarité) elvek kidolgozása. Termékek fajlagos előírásának kidolgozása az újra felhasznált anyagok használatának figyelembevételével. Új pénzügyi eszközök kidolgozása, mint a : regionális alap, kutatási és fejlesztési alapok 17

18 Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának céljai különböző gazdasági ágazatokban : Hulladékgazdálkodás Célok TELEPÜLÉSI Intézkedések Hulladékkezelési programok a társországokban általános célok : Az erőforrások racionális A hulladékkeletkezés visszafejlesztése az 1985és fenntartható ös szintre. (300 kihasználása kg/fejenként); Legalább 50 Hulladék keletkezésének % újrafelhasználás a megelőzése (zártkörű ter - papírnak, üvegeknek és melés) plasztik anyagoknak. Anyagok újra felhasználá - Közösségi infrastruktúra a hulladék gyűjtésre, sa és hosszabb idejű kiszelekcióra és biztonságos használása feldolgozásra Tilalom a Nem újrafelhasználható hulladékok a közösségen hulladékok megsemmisítése kívüli végleges tárolására a következő sorrendben: Fogyasztói termékek újrafelhasználása és felhasználás, mint üzemfelújítása vagy tüzelőanyag Az újrafelhasznált anyagok elégetés piacának kiépítése A dioxin kilerakó telep bocsátások erőteljes csök kentése VESZÉLYES HULLADÉKOK Tilalom a hulladékok a Hulladék keletkezésének közösségen kívüli végleges megelőzése tárolására Anyagok újrafelhasználá Programok a hulladékgaz sa és hosszabb idejű ki dálkodásra a tagállamokban használása Közösségi infrastruktúra a Nem újrafelhasználható hulladék gyűjtésre szelekci hulladékok óra és biztonságos feldol megsemmisítése: gozásra felhasználás, mint üzemújrafelhasznált anyagok vagy tüzelőanyag piacának kiépítése HULLADÉKOK Eszközök Szereplők Konkrét rendelkezések kidolgozása a hulladék tárolására és a "csomagolásra" Tiszta technológia és termelési elméletek Politikai akarat a hulladék áramlásokra, felszámolása bizonyos hulladékok leraká sára (előírások + megegyezé sek) Pontos adatok az Unió keretében a hulladékok ke letkezéséről gyűjtéséről és feldolgozásáról Új felelős ségrendszer bevezetése Ösztönzések és gazdasági esz közök Szabványok a közösségi hul ladékégetők dioxin kibocsá tására Konkrét rendelkezések kidolgozása a hulladék tárolásra Tiszta technológia Pontos adatok az Unió keretében a hulladékok keletkezéséről gyűjtéséről és feldolgozásáról. Hulladék anyagok piacának kiépítése új felelősség rendszer bevezetése Kockázat felmérés és nyil vántartás Ösztönzések. Ipar Mezőgazdaság Közlekedés Energia Idegenf orgalo m EU TA ÖK NGO-k közösségek 18

19 Szelektív hulladékgyűjtés néhány OECD országban. Ország Üveg (%) Aluminium (%) Papír és karton (%) Németország Ausztria Belgium Spanyolorszá g Franciaország Anglia Görögország Olaszország Norvégia Hollandia Svédország Svájc Fém és bádogáru (%) Fém és bádogáru (%)

20 Levegőszennyezés Az 1979-ben aláírt Genfi Egyezmény volt az első olyan megállapodás, amely kontinentális léptékű megoldást keresett a légszennyező anyagoknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak kivédésére. Az Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében eddig a következő jegyzőkönyveket fogadták el: Genfi Jegyzőkönyv az Európai Monitoring és Értékelési Program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról (1984); Helsinki Jegyzőkönyv a kén-dioxid kibocsátások vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának 30 %-os csökkentéséről (1985); Szófiai Jegyzőkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről (1988); Genfi Jegyzőkönyv az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának csökkentéséről (1991); Oslói Jegyzőkönyv a kénvegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő fluxusának további csökkentéséről (1994), az ún.. II. kén-dioxid jegyzőkönyv; Aarhusi Jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről (1998); Aarhusi Jegyzőkönyv a nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről (1998); Göteborgi Jegyzőkönyv a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről (1999). 20

21 Vízvédelem és vízgazdálkodás IRÁNYELVE az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén. A cél, hogy keretet adjon a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a tengerparti vizek és a felszín alatti vizek védelméhez, amely: megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védi és javítja állapotukat; előmozdítja a rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot; fokozottan védi és javítja a vízi környezetet, többek között a kiemelt anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek fokozatos csökkentésére, továbbá a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos kiiktatására irányuló specifikus intézkedésekkel; biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket, és hozzájárul és így hozzájárul : a fenntartható, kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználat hoz szükséges elegendő mennyiségű, jó minőségű felszíni és felszín alatti víz biztosításához, a felszín alatti víz szennyezettségének jelentős csökkentéséhez, a felségvizek és a tengervizek védelméhez, 21

22 VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEK A. A vízgyűjtő gazdálkodási terveknek a következő elemeket kell tartalmazniuk: A vízgyűjtő kerület jellemzőinek általános leírása. A leírásnak a következőket kell tartalmaznia: a felszíni vizek esetében: a víztestek elhelyezkedésének és határainak térképen történő bemutatása, a vízgyűjtőn belüli ökorégiók és felszíni víztest típusok térképen történő bemutatása, a felszíni víztest típusok referenciaviszonyainak meghatározása; a felszín alatti vizek esetében: a felszín alatti víztestek elhelyezkedésének és határainak térképen történő bemutatása; Az emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása, beleértve a következőket: a pontszerű szennyező források számbavétele, a diffúz szennyező források számbavétele a földhasználat összefoglalásával együtt, a víz mennyiségi állapotára ható terhelések számbavétele a vízkivételekkel együtt, az emberi tevékenységből származó, a víz állapotára gyakorolt egyéb hatások elemzése; 22

23 A védett területek azonosítása és térképi ábrázolása A megfigyelő hálózatok térképe, és monitoring programok eredményeinek bemutatása térképi formában a következőkről: a felszíni vizek állapota (ökológiai és kémiai); a felszín alatti vizek állapota (kémiai és mennyiségi); a védett területek állapota, A felszíni vizekre, a felszín alatti vizekre és a védett területekre megállapított környezeti célkitűzések listája. Összefoglalás a víz használatának közgazdasági elemzéséről; Az intézkedések programja vagy programjai, a vizek védelmére irányuló közösségi joganyag alkalmazásához szükséges intézkedések összefoglalása; beszámoló azokról a gyakorlati lépésekről és intézkedésekről, amelyeket a költség visszatérülés elvének érvényesülése érdekében a vízkivételek és a tárózások szabályozásának összefoglalása, a pontszerű bevezetésekre és a vizek állapotára hatással levő egyéb tevékenységekre elfogadott szabályozások összefoglalása, azoknak az eseteknek a meghatározása, melyekben közvetlen bevezetést engedélyeztek a felszín alatti vizekbe az elsőbbségi anyagokkal kapcsolatban tett intézkedések összefoglalása; a balesetszerű szennyezési események hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása; azoknak a kiegészítő intézkedéseknek a részletes ismertetése, amelyeket szükségesnek tartanak a meghatározott környezeti célkitűzések eléréséhez; 23

24 A vízgyűjtő gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta végzett minden változtatás vagy korszerűsítés összefoglalása. A környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladás számbavétele, továbbá az előző terv időszakára vonatkozó monitoring eredmények térképes bemutatása és magyarázat minden olyan környezeti célkitűzéshez, amit nem értek el; Minden olyan intézkedés összefoglalása és magyarázata, amelyet előirányoztak a korábbi vízgyűjtő gazdálkodási tervben, de nem tettek meg; A vízgyűjtő gazdálkodási terv korábbi változatának közreadása óta elfogadott minden közbenső intézkedés összefoglalása. Az Integrált Rajna Program lehetséges beavatkozások a hullámtéren az árvízszintek csökkentése érdekében. A SZENNYEZÉS ÉS A HULLADÉK NYELŐI - RAJNA PROJEKT A Rajna szennyezésének a története remek példát nyújt a vízszennyezéssel kapcsolatos sikerekre és csalódásokra. A második világháború után a növekvő szennyezés fokozatosan csökkentette a Rajnában az életet adó oxigént : 1970 körül érte el a minimumot olyan koncentrációval, amely mellett már semmilyen élet nem volt fenntartható. 1980ra helyzet nagymértékben javult, esősorban azért, mert óriási beruházásokat eszközöltek a szennyvíztisztító rendszerek kiépítésére november 1 Schweizerhalle (Tchernobázel), a Sandoz gyógyszeripari gyár 956-os raktárban tűz robban ki. A tűzoltók m3 vizet használnak az oltáshoz, mely messze meghaladja a biztonsági víztározó kapacitását (50 m3). Ebből kifolyólag nagy mennyiségű növényvédő szer (peszticid), higany, foszforos észter kerül a Rajnába. A halászatot Franciaországban, Hollandiában, Németországban be kellett tiltani. 24

25 De a mérgező nehézfémeket például a higanyt és a kadmiumot nem távolították el a szennyvíztisztítók, ezért koncentrációjuk csak akkor kezdett csökkenni, amikor a Rajnával határos országok egyre szigorúbb megállapodásokat kötöttek a szennyezés csökkentésére. Ennek meg is lett az eredménye : 2000-re a nehézfémek jószerivel eltűntek a vízből. De a folyófenék üledékét még mindig átitatják, s mivel kémiai úton nem bomlanak le, továbbra is magas koncentrációban találhatók, különösen a Rajna deltában. A kloridkoncentráció is magas. 25

26 Jólét és ökológiai teljesítmény 26

27 A Rajna alsó vízgyűjtő területén levő országok még nem tudnak kellő nyomást gyakorolni a klorid fő forrására : az Alsace-i sóbányákra bár lehet, hogy idővel bezárják ezeket. A mezőgazdaságból származó műtrágya-kimosódás miatt magas a nitrogénszennyezés is. Mivel forrásai túl diffúzak ahhoz, hogy szennyvíztisztítókon keresztül távolítsák el, a koncentrációcsökkentés egyetlen módja az, ha a Rajna teljes vízgyűjtőjében megváltozik a földművelés gyakorlata. Már az is nagy örömre adott okot, amikor 1996-ban hatvanéves távollét után újra megjelent a lazac Baden-Badenben, a felső Rajna völgyében. Nem könnyű azonnal felismerni a globális éghajlatváltozást a vízgyűjtő medencékben, mivel az időjárás természetes módon is napról napra, évről évre változékony. Az éghajlat az időjárás hosszú távú átlaga, ezért csak hosszú távú mérésekkel lehet vizsgálni. 27

28 Kockázat elemzés és hárítás 28

29 Energia környezet biztonság kölcsönhatásai 29

30 Az Európai Unió tematikus stratégiája A júniusi jobb szabályozás elnevezésű kezdeményezés keretében a Bizottság februárjában a közösségi vívmányok naprakésszé tételére és egyszerűsítésére vonatkozóan szakpolitikát javasolt. Ennek célja egy áttekinthető érthető naprakész és felhasználóbarát közösségi másodlagos jogszabályrendszer biztosítása. A tematikus stratégiák a döntéshozatal új formáját képviselik. Kiterjedt kutatásra és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra épülnek, a témaköröket az egyéb problémákkal és politikaterületekkel való összefüggéseket figyelembe vevő holisztikus szemlélettel közelítik meg, és jobb szabályozást mozdítanak elő A Bizottság által az EU hatodik környezetvédelmi cselekvési programjának keretében kialakított további öt tematikus stratégia : a levegőszennyezésre a hulladékra a tengeri környezetre a talajokra, a növényvédő szerekre az erőforrások fenntartható használatáról a városi környezetre irányul. 30

31 Az EU fenntartható fejlődés stratégiája A környezetvédelmi célok elsőbbségei szempontjából Klíma változás és tiszta energiák Közegészségügy Természeti források menedzsmentje Mobilitás, tájhasználat és területfejlesztés Az EU környezetvédelmi célja (EU-s szerződések) Környezetvédelem beleértve a biodiverzitás Emberi egészségvédelem A természeti erőforrások racionális használata 6. Környezetvédelmi akcióprogram Hatásokra alapozott politikák Természet és biodiverzitás Környezet, egészség és életminőség Biodiverzitás politika Természeti források, hulladék kezelés Biodiverzitás stratégia Madár és habitats irányelv Natura 2000 hálózat Környezet-egészségügy Urbanisztika Vegyi anyagok és növényvédő szerek rendeletek Zajvédelem Európai program Ózon Kereskedelem Forrás menedzsment Hulladék kezelés és újra hasznosítás IPP IPPC Környezetvédelmi eszközök és politikás Víz keret irányelv Levegő irányelv Tengerészeti irányelvek Vízügyi jog Levegő minőség és határértékek Nemzetközi egyezmények Víz Levegő Tenger Talaj irányelvek Nitrát rendelet Talaj 31

32 Példa az erőforrások és hulladékstratégiák összehangolt kezelésére Tematikus stratégia Tematikus stratégia Fenntartható természeti Hulladékkezelés Forrás és gazdálkodás újrahasznosítás Integrált termékpolitika 32

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. IV. melléklet

C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. IV. melléklet C 287 E/168 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 8. cikk (2) bekezdése a) pont - 8. cikk (2) bekezdése b) pont - 8. cikk (3) bekezdés 9. cikk - 10. cikk (1) bekezdés 20. cikk 10. cikk (2) bekezdés 10. cikk

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc /5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól az 5/2005. (I.28.). a 63/2005. (XII.6.) 2 és a 20/2009. (IX.30.) 3 egységes szerkezetben

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS

2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS 2. melléklet LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÉS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK BAZ-MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KHT. 2005. 1 Törvény szintű szabályozás 1995. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az előadás tartalma. Környezetvédelmi felügyeleti tevékenységek professzionálissá tétele. Projekt bemutatása. A projekt célja

Az előadás tartalma. Környezetvédelmi felügyeleti tevékenységek professzionálissá tétele. Projekt bemutatása. A projekt célja Az előadás tartalma Környezetvédelmi felügyeleti tevékenységek professzionálissá tétele Rob Kramers Marc du Maine InfoMil Projekt bemutatása Látogatások két magyar felügyelőségen Tanulmányút Összefoglalás,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben