Adóváltozások hatása a magyarországi munkakínálatra az extenzív határon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adóváltozások hatása a magyarországi munkakínálatra az extenzív határon"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Kar Adóváltozások hatása a magyarországi munkakínálatra az extenzív határon Készítette: Rácz Olivér Miklós Közgazdasági Szak Makrogazdasági elemző és előrejelző szakriány 2010 Szakszeminárium-vezető: Szabó-Bakos Eszter

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 2. ELMÉLET ÉS IRODALOM Munkakínálat és adók: a neoklasszikus modellkeret Empirikus eredmények STILIZÁLT TÉNYEK stilizált tények az aktivitásról stilizált tények a munkát terhelő adókról ADATOK A HKF általános jellemzői A változóként felhasznált ismérvek definíciója és jellemzése MÓDSZERTAN A becslés felépítése A becslés kivitelezése az aktivitásban való lemaradást magyarázó főbb társadalmi csoportok esetén A becslés során nem kezelt problémák és további lehetőségek BECSLÉS ÉS EREDMÉNYEK Az iskolai végzettség szerinti különbségek ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK 57 FÜGGELÉK 61 2

3 Táblázatok 2-1. táblázat: munkakínálati rugalmasságok az extenzív határon a nemzetközi szakirodalomból táblázat: A gyes és a gyed értékének változása különböző átlagbérekhez viszonyítva táblázat: Az adóterhelés a jövedelem függvényében, valamint az átlagos adóék komponensei az átlagjövedelem szintjén táblázat: Megfigyelések száma évenként táblázat: Az aktívak és a foglalkoztatottak mintán belüli aránya az összes megfigyelés bázisán táblázat: Az aktivitási döntést közvetlenül befolyásoló kontrollváltozók jellemző statisztikái táblázat: Az aktivitási döntést béren keresztül közvetve befolyásoló kontrollváltozók jellemző statisztikái táblázat: A korrigált béregyenlet táblázat: A strukturális probit egyenlet táblázat: A strukturális probit az iskolai végzettség szerinti bontásban táblázat: Részvételi rugalmasságok az iskolai végzettség szerinti bontásban táblázat: Részvételi rugalmasságok a legmagasabb iskolai végzettség szerint 57 F-1. táblázat: Redukált formájú probit 57 3

4 Ábrák 2-1. ábra: Adóváltozás parciális hatása a foglalkoztatásra ábra: Adóváltozás hatása az egyéni munkakínálati döntésre ábra: Sarokmegoldás, mint optimális egyéni munkakínálati döntés ábra: Az aktivitási ráta nemzetközi összevetése ábra: A magyarországi aktivitási ráta időbeli változásának dekompozíciója ábra: Az aktivitási ráta eltéréséből eredő csoportonkénti hozzájárulások ábra: Az inaktívak aránya a éves korú népességen belül az inaktivitás oka szerint ábra: A hivatalos és az effektív nyugdíjba vonulási kor az európai országokban ábra: Nők aktivitási rátájának korcsoportonkénti eltérése az EU15-höz képest ábra: Alapfokú végzettek aránya a megfelelő korú népesség százalékában ábra: a foglalkoztatási ráta és az átlagjövedelemmel számolt adóék nemzetközi összevetése ábra: az adóék és GDP arányos teljes adóbevétel nemzetközi összevetése ábra: A munkajövedelem eloszlása a teljes mintán 43 4

5 1. Bevezetés Magyarországon az utóbbi évek egyik hangsúlyos gazdasági problémája a nemzetközi összehasonlításban jelentősen alacsony aktivitási ráta. Az alacsony aktivitási ráta rövidtávon a jövedelmek újraelosztása kapcsán eredményez jelentős társadalmi veszteséget, mivel kevés aktív kereső befizetett adójából kell finanszírozni a relatíve sok állami ellátásban részesülő inaktív polgárt. Hosszútávon pedig a neoklasszikus közgazdasági elmélet értelmében az alacsony aktivitás alacsonyabb potenciális kibocsátásra van negatív hatással, ez pedig Magyarország fejlett országokhoz való felzárkózását erősen hátráltathatja. Magyarország aktivitásban tapasztalt lemaradása az utóbbi években csökkent, azonban továbbra is jelentős mértékű. A lemaradásban legnagyobb szerepet a fiatalok, az idősek, a szülőképes-korú nők és az alacsony iskolai végzettségűek csoportja játszik. Jóllehet valamennyi csoport esetén más és más ösztönzők hatásának eredménye a társadalmi átlagnál magasabb arányú távolmaradás a munkapiacról, érdemes megvizsgálni, hogy az elérhető adózás utáni munkajövedelem, azaz a nettó bér változása hogyan, és mennyire erősen hat az adott csoport aktivitási döntésére. A nettó bér növelésének egyik gazdaságpolitikai eszköze a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése. Magyarországon európai viszonylatban ezen adótípusok által kalkulált adóék kiemelkedően magas, ugyanakkor a munkajövedelmek adóztatásának a hatékonysága meglehetősen alacsonynak mondható. Ebből kifolyólag könnyen elképzelhető, hogy ezen terhek csökkenése a hazai aktivitás bővülését eredményezné. Dolgozatom célja, hogy mikroökonometriai eszközökkel feltárjam, hogy a munkajövedelmeket terhelő adóváltozásnak létezik-e szignifikáns hatása a munkapiaci részvételre. Az adók munkakínálatra gyakorolt hatása két határ mentén történhet. Abban az esetben, ha a munkakínálati reakció a teljesített munkaórák számának változásában következik be az alkalmazkodás intenzív határáról, míg ha a változás eredménye az alkalmazotti létszám elmozdulásában tapasztalható az alkalmazkodás extenzív határáról beszélhetünk. Ebben a tanulmányban kizárólag az extenzív határon történő alkalmazkodás vizsgálata a cél, ezért becsléseim során csak a munkapiaci részvétel rugalmasságait számszerűsítem a különböző aktivitásban lemaradást okozó társadalmi csoportok esetén. 5

6 A becslésekhez a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési Felvételeinek (továbbiakban HKF) 1998 és 2007 közötti éves személyi alapú adatbázisait használom. A következő fejezetben a témakörhöz tartozó elméleti modell keretet mutatom be, majd röviden összefoglalom a nemzetközi szakirodalom vonatkozó eredményeit. A harmadik fejezetben a probléma fontosságának alátámasztásaként bemutatom a Magyarországra jellemző aktivitásra és adózásra vonatkozó stilizált tényeket. A negyedik fejezetben bemutatom a felhasznált adatbázist és a becslés során alkalmazott változókat. Az ötödik fejezetben összefoglalom a becslés során alkalmazott ökonometriai módszertant, a hatodikban pedig bemutatom a becsléseim eredményeit és azok értelmezését. A hetedik fejezetben összefoglalom az eredményeket. 6

7 2. Elmélet és irodalom Az adók munkakínálati hatásának legjobb szemléltető eszköze a klasszikus munkapiaci modell. A munkakereslet oldalán a munkáltatói oldal, másként a munkaerőt alkalmazó vállalatok jelennek meg. A munkakínálat oldalán a munkaképes korú lakosság aktívnak nevezett része, azaz azon csoport, amely adott bérajánlat esetén hajlandó a munkapiaci részvételre. A munkakereslet a munkaadók aggregált viselkedését reprezentáló függvény. A vállalatok számára az alkalmazott munka költséget jelent, munka iránti keresletük ezért a fajlagos bérköltség függvényében csökkenő. A neoklasszikus elmélet értelmében a vállalatok munkakereslete a munka határtermék-értékétől függ, azaz minél nagyobb pótlólagos bevétel növekedést okoz egy újabb egység (munkaóra vagy munkavállaló) alkalmazása, annál magasabb bérajánlattal jelennek meg a piacon. A munka határtermék-értéke erősen függ a pillanatnyi konjunkturális környezettől, egy recesszió idején például a szűkülő kereslet a munka határtermék-értékére is negatív hatással van, ami egy rugalmas béreket feltételező piacon a bérek csökkenéséhez vezet. Természetesen a munkakeresletet különböző időtávokon és különböző dezaggregált piacokon további tényezők is befolyásolják, azonban a keresleti oldal részletes tárgyalása nem tartozik ezen tanulmány fókuszába. A munkavállalók viselkedését a munkakínálati függvény hivatott megragadni. A munkakínálatra ható legfontosabb tényező az adózás utáni bér, aminek növekedésével egyenes arányban nő a gazdaságban felkínált munka mennyisége. A kínálati oldal esetén is igaz, hogy számos további tényező is hat annak alakulására. A teljesség igénye nélkül ilyenek a nem munkából származó jövedelmek, szociális támogatások vagy a résztvevők átlagos szakképzettsége. Az aggregált munkakínálat mögött meghúzódó további egyéni mikroökonómiai tényezők modelljét a fejezet későbbi részében nagyobb részletességgel tárom fel, ezek azonban nem befolyásolják az aggregált viselkedést jellemző általános képet. A munkapiacon a két standard szereplőjén túl megjelenhet az állam is a munkát terhelő adók bekapcsolásával. A klasszikus munkapiaci modellben az adómentes egyensúly a kereslet és a kínálat metszéspontjában alakul ki, azonban a munkából származó jövedelmek szinte valamennyi gazdaságban adókötelesek, ezért ez az ideális helyzet sosem valósul meg, hanem viszonyítási pontként kezelendő. 7

8 2-1. ábra: Adóváltozás parciális hatása a foglalkoztatásra (illusztratív) bér Munkakereslet WC WC W W A B C Munkakínálat L L létszám A 2-1. ábrán látható a fent leírtaknak megfelelően kialakuló foglalkoztatás (L), egy főre eső bérköltség (WC) és adózás utáni átlagkereset (W). Egy esetleges adónövekedés az ábrán WC -nek megfelelő új, magasabb bérköltséget és a W -vel jelölt alacsonyabb nettóbért eredményez. Az adónövekedés foglalkoztatási hatását a vízszintes tengelyen látható alacsonyabb (L ) foglalkoztatási szint mutatja. Egy adó növekedés tehát megnöveli a munkáltató által viselt bérköltséget, aki a magasabb költségek mellett alacsonyabb foglalkoztatást tart optimálisnak. Ugyanakkor a magasabb adótartalom egy része a munkakínálat bérrugalmasságától függően a munkavállalók által realizált bércsökkenésben jelenik meg. Jóléti szempontból is veszteséget jelent egy ilyen adónövelés, hiszen az alacsonyabb foglalkoztatás mellett a korábbi foglalkoztatási szinthez viszonyítva a munkák egy része elvégezetlen marad, kevesebb munkajövedelem termelődik meg, tehát társadalmi szinten ez a jövedelem mennyiség elvész. Ezt hívják az adózás torzító hatásának, amely jelen esetben a kiinduló helyzethez képest A + B + C területnek megfelelő jövedelem kieséssel egyenlő. Mivel az adóváltozás okozta bérváltozás és az ebből következő foglalkoztatás változás erősen függ a munkakínálattól ennek mélyrehatóbb modellezése indokolt. Mielőtt azonban ezzel folytatnám egy további fontos megjegyzés még indokolt az 8

9 aktivitás és a foglalkoztatás kapcsolatára vonatkozóan. A munkakínálatban résztvevő egyének együttesen az aktívak csoportját alkotják, azonban ezen csoportnak csak egy része jelenti a ténylegesen foglalkoztatottakat. A foglalkoztatottakon felüli rész az aktivitáson belül a munkanélküliek csoportja. A klasszikus modellben bemutatott adóváltozás a foglalkoztatásra gyakorol közvetlen hatást, a munkakínálatot, mint optimalizáló döntést bemutató munkakínálati modell melynek kifejtése alább következik azonban a munkapiaci részvétel szándékára vonatkozik, tehát az aktívak számát határozza meg aggregált szinten. A továbbiakban feltételezzük, hogy azon egyének, amelyek a munkakínálati döntés során az aktív munkakeresést választják, az azonos jellemzőkkel bíró versenytársaikkal egyforma eséllyel találnak állást. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a munkanélküliek számának alakulása nem függ a munkakínálati oldaltól, kizárólag a keresleti oldal mozgatja. Jóllehet ez a feltételezés empirikusan nehezen védhető, a nemzetközi gyakorlatot követve, illetve a munkanélküliség elméleti modellje alapján elfogadható, hogy hosszú távon a munkanélküliség állandó 1, rövidtávon pedig kizárólag kereslet oldali változások 2 befolyásolják Munkakínálat és adók: a neoklasszikus modellkeret A munkakínálati döntés elemzésére legegyszerűbb elméleti keret a fogyasztói döntés alapját is jelentő statikus optimalizálási modell. Ennek bemutatására Hausmann (1985) valamint Pencavel (1987) írására támaszkodhatunk. Egy ilyen egyszerű modellben egyetlen szereplő viselkedését modellezzük. Erről a döntéshozóról feltételezzük, hogy egy jól viselkedő hasznossági függvény szerint igyekszik hasznosságát maximalizálni. Hasznosságát két tényező befolyásolja: a fogyasztás (c), amelynek függvényében a hasznossága monoton növekvő, de határhaszna csökkenő, és a szabadidő (1-l), amelyre a fogyasztáshoz hasonlóan normál jószágként tekintünk. A szabadidő annyiban különbözik a fogyasztástól, hogy korlátos, hiszen létezik egy gyakorlati maximuma az egy nap során eltölthető szabadidőnek. Mivel a fogyasztó ideje korlátos, ezért ezt az idejét kell megosztani a szabadideje és a munkával töltött ideje között. Ezért a probléma felírható a fogyasztás és a munkakínálat (l) közötti döntési problémaként is, de ebben az 1 a természetes ráta szerint alakul 2 jellemzően konjunkturális ingadozások 9

10 esetben a munkakínálat káros jószág. Az így felírható hasznosság függvény a következő formát ölti: (1) Ahol U a hasznosság függvény, c a fogyasztás, l a munkakínálat stb. A döntéshozó az optimális fogyasztását és a munkakínálatát egy költségvetési korlát mentén határozza meg. A fogyasztót döntésében a rendelkezésre álló jövedelme, tehát az adózás utáni munkajövedelme (keresete) és a nem munkából származó egyéb jövedelme korlátozza. A fogyasztáshoz jövedelemre van szüksége, tehát minél többet szeretne fogyasztani, lévén az hasznossága növekedésével jár, annál többet kell dolgoznia, hogy rendelkezésére álljon a többlet fogyasztásához szükséges pótlólagos jövedelem. Megjegyzem, hogy ebben a statikus modellkeretben a nem munkából származó jövedelemre exogén tényezőként tekintek, annak befolyásolása a fogyasztónak nem áll módjában. 3 Mivel vizsgálatunk középpontjában az adók változásainak hatása áll, modellünket ki kell egészíteni. Az adók változása a költségvetési korlátban jelenik meg az adózás utáni keresetben. Ebben az egyszerű modellben, csak egy egykulcsos lineáris adót jelenítünk meg, és feltételezzük, hogy a nem munkából származó jövedelem adómentes, vagy legalábbis az azt terhelő adó független a munkajövedelem adójától, és állandó. Az adóval kiegészített költségvetési korlát egyenlete a következő: (2) Ahol w az adózás előtti kereset, t az adókulcs stb. Egy adónövelés esetén a többlet munkából származó többlet jövedelem alacsonyabb lesz. Tehát ugyanannyi szabadidő feláldozásával, tehát munkakínálat növelésével, a fogyasztó kisebb mértékben tudja növelni fogyasztását, mint az adóemelést megelőzően. Az adó munkakínálatra gyakorolt hatása az optimum felírásának segítségével vizsgálható. Egy ilyen döntési helyzetben magától értetődő, hogy a fogyasztás növelése a szabadidőről való lemondással jár. A szabadidőről való lemondás pedig hasznosság veszteséget okoz. Ebből következik, hogy ha feltételezzük a döntéshozó racionalitását, és feltételezzük továbbá, hogy preferenciái jól viselkedőek, léteznie kell egy 3 Egy időben kiterjesztett modell esetén van erre lehetőség, lásd Blundell és MaCurdy(1999). 10

11 kombinációnak, ahol egy (végtelenül kicsi) egységnyi többletfogyasztásból származó hasznosságnövekedés mértéke megegyezik a szabadidőről való lemondás haszonáldozatával. Egy esetleges adónövelés esetén a munkából származó pótlólagos jövedelem csökken, ezért ugyanazon többlet munkakínálat okozta haszonáldozatnál a fogyasztásból származó hasznosság növekedés alacsonyabb lesz. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között a fogyasztó csökkenti a munkakínálatát. Ezt a helyzetet mutatja a 2-2. ábra ábra: Adóváltozás hatása az egyéni munkakínálati döntésre (illusztratív) c = (1-t)w + I fogyasztás c = (1-t )w + I U i U ii I munkaóra h f h e h e Az 2-2. ábrán szemléltetett változást a slutsky egyenlet (3) segítségével felbonthatjuk tiszta helyettesítési hatásra, amely a szabadidő és a fogyasztás relatív hasznosságából származó munkakínálat változásként értelmezhető, és tiszta jövedelemhatásra, amely pedig a kereset változás tiszta hatása. Ebben az egyszerű esetben, ha csak a munkából származó jövedelmet terheli egy egykulcsos adó, egy adónövelés helyettesítési hatása mindig negatív míg a jövedelemhatása mindig pozitív. Azonban a két hatás egymáshoz viszonyított mértéke nem egyértelmű. (3) Az 2-2. ábrán felvázolt esetben a jövedelmi hatás (h f h e ) kisebb a helyettesítési hatásnál (h e h e ), de elképzelhető ennek az ellenkezője is, ebben az esetben egy adónövelés a munkakínálat növelését vonja maga után. 11

12 Az adóváltozásnak a teljes hatását számszerűsítő rugalmassági együtthatót kompenzálatlan jövedelemrugalmasságnak nevezik. A jövedelemhatással kompenzált teljes hatás maga a tiszta helyettesítési hatás, ezért ez utóbbit jellemző rugalmasságot kompenzált rugalmasságként is használja az irodalom. A kompenzálatlan adórugalmasság előjele tehát nem független a döntéshozó preferenciáitól. Azonban ha a fogyasztó rendelkezik nem munkából származó jövedelemmel (I 0 ), akkor előfordulhat, hogy számára az optimális választás a zérus munkakínálat lesz és fogyasztását kizárólag ebből az exogén jövedelemből fedezi. Ezt az esetet hívjuk sarokmegoldásnak, egy ilyen helyzetet mutat a 2-3. ábra ábra: Sarokmegoldás, mint optimális egyéni munkakínálati döntés (illusztratív) c = (1-t)w + I U fogyasztás I 0 munkaóra h e A munkakínálati döntést elemző modellt eddig az egyszerű fogyasztási optimalizálás analógiájára írtuk fel, azonban van két lényeges probléma, amiért ez a fajta felírás a valósággal nehezen összeegyeztethető feltevésekre alapszik. Az első, hogy míg a fogyasztói döntésnél szereplő két jószág esetén valamennyi fogyasztó ugyanazzal az árral szembesül, addig a munkakínálati döntésnél a különböző fogyasztók különböző bérajánlatok mellett kell meghozzák döntésüket. Ezért a reprezentatív fogyasztós modell keret az átlagos munkavállalóra értelmezhető. Ez egy további problémát is felvet. Ha sok szereplő átlagaként értelmezzük a munkakínálati döntést, feltételeznünk kell, hogy valamennyi fogyasztó belső ponti optimumot talált, és senki sem választ 12

13 sarokmegoldást vagy mindenki a sarok megoldást választja. Ez egyet jelent azzal, hogy valamennyi munkaképes korú egyén egyben munkavállaló is, vagy legalábbis kényszerű munkanélküli. A valóságban azonban sehol nincs olyan munkapiac, amely esetén a részvételi arány 100% vagy 0%. A valóságban ez a részvételi arány országonként, társadalmi csoportonként és időben is változatos képet mutat. Ezért egy esetleges adóváltozás, nem csak a munkaórák kínálatának változására, hanem a munkakínálatban való részvételre is hatással lehet. A munkaórák mentén való alkalmazkodásra intenzív határként, a részvételi döntésre extenzív határként hivatkozik a szakirodalom 4. Az extenzív és az intenzív határnak az elkülönítésére először Lewis (1976) hívta fel a figyelmet. Ez a distinkció azóta általánosan elfogadott lett 5. Az első elméleti modell, amelyben lehetőség van a két határ különválasztására Mirrlees (1971) cikkében jelenik meg. Modelljében a heterogenitás a szakképzettségbeli különbségekből fakad. Mirrlees feltételezi, hogy a döntéshozók szakképzettség szerinti eloszlása ismert. Továbbá feltételezi, hogy létezik egy olyan szakképzettségi szint, amelynél alacsonyabb érték esetén már nem optimális dolgozni. Másképp megfogalmazva felteszi, hogy mindig lesz a képességek sokféleségéből fakadóan a populációnak egy olyan hányada, amely racionálisan a tétlenséget választja. Mirrlees cikkében nem tér ki az adók munkakínálatot extenzív oldalon befolyásoló hatásokra. Mirrlees modelljét terjeszti ki Diamond (1980) tanulmányában. Diamond további heterogenitást feltételez a döntéshozók ízléseiben. A modell további módosításai, hogy a nem dolgozók számára segélyt biztosít, és ami még fontosabb, hogy a választható munkaórákat egy adott értékre rögzíti. Ez utóbbi feltevésével megteremti a tisztán extenzív oldali alkalmazkodás alapmodelljét. Az adórugalmasságok felírása Saez (2002) tanulmányában található meg. Saez Diamond és Mirrlees modelljét alkalmazva ír fel egy tisztán extenzív, egy tisztán 4 Az irodalomban további határok is felmerülnek lásd Blundell és MaCurdy (1998). Az intenzív határon belül például elméletben megkülönböztethető a munkaidőben való alkalmazkodás és a nem időben történő intenzitás (pl. erőfeszítés) változtatása. Ezen kívül a munkakínálati döntést időben kiterjesztve további alkalmazkodási lehetőség a humántőke beruházás, amely későbbi időszakok magasabb munkajövedelmének diszkontált hasznosságaként értékelhető. Ezen alternatív alkalmazkodási határok kutatásában gátat jelent, hogy ezek a tényezők nem megfigyelhetőek, és mivel csekély befolyással bírnak az extenzív oldali alkalmazkodás megértésében és mérésében, ezen írás keretein belül további tárgyalásuktól eltekintünk. 5 lásd Heckman(1993) 13

14 intenzív és a két alkalmazást együtt megragadó modellt. Saez a heterogenitást úgy építi be, hogy véges számú (i=1,2 I) állást feltételez, és a munkavállalók ezen állások szerinti eloszlását. (4) Ahol c i az adott állásban rendelkezésre álló jövedelem, c 0 az állástalanság jövedelme h i pedig az adott állásra jellemző foglalkoztatottak gyakorisága. Ha továbbra is feltételezzük, hogy a nem munkából származó jövedelmet terhelő adók és a munkanélkülieknek nyújtott támogatás (segély) mértéke független a jövedelemadó változásaitól, akkor az egyetlen tétel, ahol az adó befolyásolja a fenti részvételi rugalmasságot a rendelkezésre álló munkajövedelem (c i ). Az irodalom megkülönböztet marginális és átlagos adókulcsokat. A marginális adókulcs az egységnyi jövedelemváltozás okozta adóteherváltozást mutatja, míg az átlagos kulcs egy bizonyos jövedelemszintnél az egységnyi jövedelemre eső teljes adóterhet mutatja. Az extenzív esetben, mivel csak egyetlen jövedelemadóval terhelt tétel szerepel, az átlagos kulcs lesz a mérvadó. A fent definiált rugalmasság intuitíve pozitív előjelű, amit könnyű belátni, hiszen ha nő a különbség a munkába állással szerezhető jövedelem és az állástalanság mellett rendelkezésre álló jövedelem különbsége, a munkavállalók egy része a sarokmegoldásból egy belső ponti optimumba, azaz pozitív munkakínálati döntésre jut, tehát nő az adott állásban résztvevők aránya. Ebből következik, hogy az alacsony átlagos kulcsok az elmélet szerint ceteris paribus magasabb részvételi arányokat produkálnak. Azt is könnyű belátni, hogy a marginális kulcsok a már dolgozók munkakínálatának intenzitására vannak hatással, az extenzív határon történő alkalmazkodásra így nincsenek hatással. A munkakínálat elméletének létezik egy további kiterjesztése, amely esetén egyetlen reprezentatív fogyasztó feltételezésével is különbséget lehet tenni az extenzív és az intenzív határ között. Rogerson és Wallenius (2007) a munkakínálat életciklus modelljét Heckman(1974) egészíti ki. Ebben a modellben a döntéshozó életciklusa során két alkalommal kerül olyan helyzetbe, amikor a részvételi döntés válik dominánssá. Egyszer a tanulmányai végeztével, egyszer pedig a nyugdíjkorhatár közelében. Egy ilyen modellben kimutatható, hogy az aktív kereső korú életszakaszban egy adóváltozás hatására gyengén reagálnak a munkaórák mentén a szereplők, de az említett két határon egy adóváltozás erősen befolyásolja a döntéshozó munkakínálat részvételi döntését. Ez 14

15 a fajta megközelítés kiegészíti az extenzív határ létének elméleti alapjait és jelentőségét. Jelen írás központi kérdésének megértéséhez azonban az életciklus elméleti kerete, illetve Rogerson és Wallenius modellje nem ad hozzá, hiszen például az országok vagy társadalmi csoportok közötti heterogenitásról nehezen vonható le belőlük hasznos következtetés Empirikus eredmények Ezen elméleti eredményeket alátámasztó becslések során többféle munkakínálati függvényformát alkalmaztak. A heterogenitást figyelmen kívül hagyó reprezentatív döntéshozót feltételező elmélet probléámira már korábban felhívtuk a feigyelmet, azonban ennek becsléssel kapcsolatos következményeire most térünk ki. Az egyszereplős modell alapján felírható munkakínálati függvény az alábbi: (5) Ahol H a ledolgozott órák száma, W az adózás utáni bér, Y a nem munkából származó jövedelem és a nem megmagyarázott heterogenitás a munkaórákban. Egy ilyen becslés eredménye egy sokszereplős minta átlagán értelmezhető. Ahhoz, hogy a fenti egyenlettel konzisztens becslést tudjunk végrehajtani, feltételezni, kell, hogy a munkaórák meg nem magyarázott heterogenitása független a bérek alakulásától, azaz az egész gazdaságra jellemző egyetlen órabér. Ez általában nem teljesül, ami az úgynevezett mintaszelekciós torzításra vezet. Erre elsőként Heckman (1980) hívta fel a figyelmet. Heckmann (1993) cikke ismerteti a róla elnevezett korrekcióval kiegészített kínálati függvényformákat, amelyek már kezelik a szelekciós torzítást. (6) (7) Utóbbi egyenletekben a valószínűséget becslő tag azt mutatja, hogy egy adózás utáni bér változás (adó változás) hatására egyéb tényezők (pl. nem munkából származó jövedelem) figyelembevételével mennyivel nő vagy csökken a munkába állás valószínűsége. Tehát az utóbbi tag magát az extenzív oldali választ számszerűsíti. Az első forma esetén ez egy segéd egyenlet, amely konzisztenssé teszi az intenzív oldali hatások becslését, de, ahogy a második egyenlet is mutatja ez önmagában is értelmezhető. 15

16 Az adózás hatásának munkakínálatot befolyásoló hatását számos szerző becsülte már meg, de ezek többsége az intenzív oldali rugalmasságokra fókuszált. Az intenzív határon való alkalmazkodás vizsgálatának példái lehetnek Blundell, Duncan és Meghir (1998), Blomquist, Eklöf és Newey (1998) valamint Meyer és Rosenbaum (2001) tanulmányai. Magyar adatokon Bakos és társai (2008) hajtottak végre hasonló becslést. Tanulmányukban arra az eredményre jutottak, hogy az intenzív határon való alkalmazkodás az alacsony jövedelműek esetén nem jellemző, szignifikáns rugalmasság csak a magas jövedelműek esetén identifikálható. A kimondottan a részvételre koncentráló vizsgálatra csak néhány példa hozható fel, Magyarországra ilyen típusú becslés még nem létezik. Az elemzések jelentős része az Egyesült Államokban a 90-es években történt adóváltozások hatását vizsgálja. A nemzetközi irodalomban fellelhető becslések összehasonlíthatóságát megnehezíti, hogy általában a társadalom egy szűkebb mintáját vizsgálták csak. A vizsgálatok során azonban a társadalmi csoportok között lényeges különbségeket figyeltek meg, és az ezen eltérésekre vonatkozó eredmények konzisztensek szinte valamennyi tanulmány esetén. Ugyanakkor megjegyzést érdemel, hogy a különböző becslések az adóváltozások megragadására eltérő kereset változókat használnak, illetve a nem munkából származó jövedelmek közelítésére is többféle módszert használnak. Az első szerző, aki az adóváltozások munkakínálatra gyakorolt hatását vizsgálta Kosters (1967) volt. Kosters becslése során nem alkalmazta a később alapvető jelentőségűvé vált Heckmann korrekciót, ezért eredményei torzítottak. Ennek ellenére már ő is felfigyelt arra, hogy az alkalmazkodás intenzív határán mért rugalmasságok alacsonyabbak, mint az extenzív határon mértek. Triest (1990) becslése során megfigyelte, hogy a rugalmasságok sokkal nagyobbak és szignifikánsak, ha megfelelően számításba veszi a nem dolgozókat. Ezzel ő is alátámasztja az azóta általánosan elfogadottá vált Heckman korrekció alkalmazását, ami a szelekciós torzítást szünteti meg. A probléma lényege, hogy az adóváltozás munkaórákra gyakorolt hatását befolyásolja, hogy a megváltozott adók a minta olyan tagjainak is megváltoztatja a költségvetési korlátját, akik korábban nem dolgoztak, de az új optimum szerint foglalkoztatottá válnak. A korrekcióval megbecsülhető, hogy az adóváltozás hatására átlagosan mennyivel nő a valószínűsége a nem keresők munkába állásának. Ez másként 16

17 az extenzív határon való alkalmazkodásként értelmezhető 6. A két határ elkülönítése tehát a becslés szempontjából is alapvető jelentőségű. További megerősítése Kosters eredményének, azaz hogy a két határ esetén jellemzően az extenzív határon való alkalmazkodás bizonyul markánsabbnak és robusztusabbnak az intenzív oldalinál, Eissa (2008) cikke. Ezt az eredményt jellemzően több időszakos adatokon nyerték a különböző szerzők, azonban Cancian (2005) tisztán keresztmetszeti becslése során nem talált szignifikáns hatásokat. A munkakínálati alkalmazkodásra gyakorolt hatásokban további különbségek mutatkoznak nemek szerint, családi körülmények szerint vagy az iskolázottság szerint. A nemek szerinti megbontás általában azt a képet mutatja, hogy a férfiak alkalmazkodása mindkét határon gyenge, míg a nők jellemzően az extenzív határon alkalmazkodnak (lásd: Kosters(1967). MaCurdy et al. (1990) és Heckman(1993). Mroz (1987) úgy találta, hogy a családos és dolgozó nők rugalmatlanságai azonosak a középkorú férfiakéval. Ezt az eredményt később cáfolja Hotz, Mullin és Scholz (2002), akik az első kereső nők esetén mérték a legnagyobb részvételi rugalmasságot. Kimmel és Kniesner (1998) a férfiak esetén is találtak pozitív és szignifikáns részvételi rugalmasságokat, de ők is a nők esetén mérték a magasabb értékeket. 6 Ez az extenzív oldali becslés azonban nem kontrollál a bérekre, lévén annak becsléséhez használják, tehát a keresett rugalmassági együttható nem származtatható belőle. 17

18 2-1. táblázat: munkakínálati rugalmasságok az extenzív határon a nemzetközi szerzők Arrufat és Zabalza Dickert Hauser és Scholz Eissa és Liebmann Kimmel és Kniesner Aaberge, Colombino és Strom Meyer és Rosenbaum Hotz, Mullin és Scholtz szakirodalomból (1% bér növekedés hatása a munkapiaci részvétel valószínűségére) publikáció éve adatforrás társadalmi csoport 1986 britt mikro adatok, GHS **** SIPP ** (USA) a SIPP program résztvevői 1996 Current Population Survey (USA) rugalmassági együttható módszer férjek -0,93 keresztmetszeti feleségek 1,41 becslés egyedül álló anyák és egyedül álló gyermektelen nők 0,35 keresztmetszeti becslés 2,8 * difference in differences 1998 SIPP agglegények 0,6 panel becslés férjek 1,1 szingli nők 2,4 feleségek 1, SHIW ***** 1987 legszegényebb 10% 5,2 keresztmetszeti középső 80% 4,7 becslés leggazdagabb 10% 0, CPS *** : A Kaliforniai támogatási rendszer résztvevőinek adatai egyedül álló anyák 0,7 panel becslés nagycsaládos felnőttek valamennyi tanulmány hivatkozása megtalálható az irodalomjegyzékben *a két csoport rugalmassági mutatói közötti különbség **Survey of Income and Program Participation ***Current Population Survey ****General Household Survey ***** Survey on Household Income and Wealth: a Banca D Italia 2 évente elvégzett mikro felmérése 1,7 difference in differences Az első és másodlagoss keresők elkülönítése, illetve a nem munkából származó jövedelmekre való kontrollálás kevés cikkben fordul elő. Eissa (1995) azt a megoldást választja, hogy másodlagos kereső nők férjének a jövedelmét használja a nem munkából származó jövedelmek instrumentumaként. Eissa a korábbi becslésekkel ellentétesen az intenzív oldalon mér magasabb együtthatókat, azonban Blundell és MaCurdy (1999) rámutat, hogy a férjek keresete nem tekinthető exogénnek, ezért nem érvényes instrumentum. Feldstein (1995) a fogyasztás és a nettó kereset különbségeként definiálja a nem munkából származó jövedelmet, eredményei egybevágnak a korábbiakkal. 18

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1 Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon

Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon MNB-tanulmányok 79. 2009 KÁTAY GÁBOR (SZERK.) Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt?

Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? Simonovits András: Bevezetés Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatárt? A kedvezményes nyugdíjazásról szóló népszavazási kezdeményezés a 2011-ben nők számára bevezetett kedvezményt kiterjesztené a férfiakra

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6. KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6. Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében Általános helyzetértekelés Magyarországon az államháztartási

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A foglalkoztatási ráták különbsége 2009 és 2008 első negyedéve között (százalékpont)... 22 2. táblázat: Csoportos létszámleépítések

Részletesebben

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)

1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%) Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Jövedelemadó, transzferek és munkakínálat az extenzív határon

Jövedelemadó, transzferek és munkakínálat az extenzív határon Jövedelemadó, transzferek és munkakínálat az extenzív határon Benczúr Péter Kátay Gábor Kiss Áron Rácz Olivér Magyar Nemzeti Bank 2012 november Motiváció A munkakínálat adókra és transzferekre vonatkozó

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben