Adóváltozások hatása a magyarországi munkakínálatra az extenzív határon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adóváltozások hatása a magyarországi munkakínálatra az extenzív határon"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Kar Adóváltozások hatása a magyarországi munkakínálatra az extenzív határon Készítette: Rácz Olivér Miklós Közgazdasági Szak Makrogazdasági elemző és előrejelző szakriány 2010 Szakszeminárium-vezető: Szabó-Bakos Eszter

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 2. ELMÉLET ÉS IRODALOM Munkakínálat és adók: a neoklasszikus modellkeret Empirikus eredmények STILIZÁLT TÉNYEK stilizált tények az aktivitásról stilizált tények a munkát terhelő adókról ADATOK A HKF általános jellemzői A változóként felhasznált ismérvek definíciója és jellemzése MÓDSZERTAN A becslés felépítése A becslés kivitelezése az aktivitásban való lemaradást magyarázó főbb társadalmi csoportok esetén A becslés során nem kezelt problémák és további lehetőségek BECSLÉS ÉS EREDMÉNYEK Az iskolai végzettség szerinti különbségek ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK 57 FÜGGELÉK 61 2

3 Táblázatok 2-1. táblázat: munkakínálati rugalmasságok az extenzív határon a nemzetközi szakirodalomból táblázat: A gyes és a gyed értékének változása különböző átlagbérekhez viszonyítva táblázat: Az adóterhelés a jövedelem függvényében, valamint az átlagos adóék komponensei az átlagjövedelem szintjén táblázat: Megfigyelések száma évenként táblázat: Az aktívak és a foglalkoztatottak mintán belüli aránya az összes megfigyelés bázisán táblázat: Az aktivitási döntést közvetlenül befolyásoló kontrollváltozók jellemző statisztikái táblázat: Az aktivitási döntést béren keresztül közvetve befolyásoló kontrollváltozók jellemző statisztikái táblázat: A korrigált béregyenlet táblázat: A strukturális probit egyenlet táblázat: A strukturális probit az iskolai végzettség szerinti bontásban táblázat: Részvételi rugalmasságok az iskolai végzettség szerinti bontásban táblázat: Részvételi rugalmasságok a legmagasabb iskolai végzettség szerint 57 F-1. táblázat: Redukált formájú probit 57 3

4 Ábrák 2-1. ábra: Adóváltozás parciális hatása a foglalkoztatásra ábra: Adóváltozás hatása az egyéni munkakínálati döntésre ábra: Sarokmegoldás, mint optimális egyéni munkakínálati döntés ábra: Az aktivitási ráta nemzetközi összevetése ábra: A magyarországi aktivitási ráta időbeli változásának dekompozíciója ábra: Az aktivitási ráta eltéréséből eredő csoportonkénti hozzájárulások ábra: Az inaktívak aránya a éves korú népességen belül az inaktivitás oka szerint ábra: A hivatalos és az effektív nyugdíjba vonulási kor az európai országokban ábra: Nők aktivitási rátájának korcsoportonkénti eltérése az EU15-höz képest ábra: Alapfokú végzettek aránya a megfelelő korú népesség százalékában ábra: a foglalkoztatási ráta és az átlagjövedelemmel számolt adóék nemzetközi összevetése ábra: az adóék és GDP arányos teljes adóbevétel nemzetközi összevetése ábra: A munkajövedelem eloszlása a teljes mintán 43 4

5 1. Bevezetés Magyarországon az utóbbi évek egyik hangsúlyos gazdasági problémája a nemzetközi összehasonlításban jelentősen alacsony aktivitási ráta. Az alacsony aktivitási ráta rövidtávon a jövedelmek újraelosztása kapcsán eredményez jelentős társadalmi veszteséget, mivel kevés aktív kereső befizetett adójából kell finanszírozni a relatíve sok állami ellátásban részesülő inaktív polgárt. Hosszútávon pedig a neoklasszikus közgazdasági elmélet értelmében az alacsony aktivitás alacsonyabb potenciális kibocsátásra van negatív hatással, ez pedig Magyarország fejlett országokhoz való felzárkózását erősen hátráltathatja. Magyarország aktivitásban tapasztalt lemaradása az utóbbi években csökkent, azonban továbbra is jelentős mértékű. A lemaradásban legnagyobb szerepet a fiatalok, az idősek, a szülőképes-korú nők és az alacsony iskolai végzettségűek csoportja játszik. Jóllehet valamennyi csoport esetén más és más ösztönzők hatásának eredménye a társadalmi átlagnál magasabb arányú távolmaradás a munkapiacról, érdemes megvizsgálni, hogy az elérhető adózás utáni munkajövedelem, azaz a nettó bér változása hogyan, és mennyire erősen hat az adott csoport aktivitási döntésére. A nettó bér növelésének egyik gazdaságpolitikai eszköze a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése. Magyarországon európai viszonylatban ezen adótípusok által kalkulált adóék kiemelkedően magas, ugyanakkor a munkajövedelmek adóztatásának a hatékonysága meglehetősen alacsonynak mondható. Ebből kifolyólag könnyen elképzelhető, hogy ezen terhek csökkenése a hazai aktivitás bővülését eredményezné. Dolgozatom célja, hogy mikroökonometriai eszközökkel feltárjam, hogy a munkajövedelmeket terhelő adóváltozásnak létezik-e szignifikáns hatása a munkapiaci részvételre. Az adók munkakínálatra gyakorolt hatása két határ mentén történhet. Abban az esetben, ha a munkakínálati reakció a teljesített munkaórák számának változásában következik be az alkalmazkodás intenzív határáról, míg ha a változás eredménye az alkalmazotti létszám elmozdulásában tapasztalható az alkalmazkodás extenzív határáról beszélhetünk. Ebben a tanulmányban kizárólag az extenzív határon történő alkalmazkodás vizsgálata a cél, ezért becsléseim során csak a munkapiaci részvétel rugalmasságait számszerűsítem a különböző aktivitásban lemaradást okozó társadalmi csoportok esetén. 5

6 A becslésekhez a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési Felvételeinek (továbbiakban HKF) 1998 és 2007 közötti éves személyi alapú adatbázisait használom. A következő fejezetben a témakörhöz tartozó elméleti modell keretet mutatom be, majd röviden összefoglalom a nemzetközi szakirodalom vonatkozó eredményeit. A harmadik fejezetben a probléma fontosságának alátámasztásaként bemutatom a Magyarországra jellemző aktivitásra és adózásra vonatkozó stilizált tényeket. A negyedik fejezetben bemutatom a felhasznált adatbázist és a becslés során alkalmazott változókat. Az ötödik fejezetben összefoglalom a becslés során alkalmazott ökonometriai módszertant, a hatodikban pedig bemutatom a becsléseim eredményeit és azok értelmezését. A hetedik fejezetben összefoglalom az eredményeket. 6

7 2. Elmélet és irodalom Az adók munkakínálati hatásának legjobb szemléltető eszköze a klasszikus munkapiaci modell. A munkakereslet oldalán a munkáltatói oldal, másként a munkaerőt alkalmazó vállalatok jelennek meg. A munkakínálat oldalán a munkaképes korú lakosság aktívnak nevezett része, azaz azon csoport, amely adott bérajánlat esetén hajlandó a munkapiaci részvételre. A munkakereslet a munkaadók aggregált viselkedését reprezentáló függvény. A vállalatok számára az alkalmazott munka költséget jelent, munka iránti keresletük ezért a fajlagos bérköltség függvényében csökkenő. A neoklasszikus elmélet értelmében a vállalatok munkakereslete a munka határtermék-értékétől függ, azaz minél nagyobb pótlólagos bevétel növekedést okoz egy újabb egység (munkaóra vagy munkavállaló) alkalmazása, annál magasabb bérajánlattal jelennek meg a piacon. A munka határtermék-értéke erősen függ a pillanatnyi konjunkturális környezettől, egy recesszió idején például a szűkülő kereslet a munka határtermék-értékére is negatív hatással van, ami egy rugalmas béreket feltételező piacon a bérek csökkenéséhez vezet. Természetesen a munkakeresletet különböző időtávokon és különböző dezaggregált piacokon további tényezők is befolyásolják, azonban a keresleti oldal részletes tárgyalása nem tartozik ezen tanulmány fókuszába. A munkavállalók viselkedését a munkakínálati függvény hivatott megragadni. A munkakínálatra ható legfontosabb tényező az adózás utáni bér, aminek növekedésével egyenes arányban nő a gazdaságban felkínált munka mennyisége. A kínálati oldal esetén is igaz, hogy számos további tényező is hat annak alakulására. A teljesség igénye nélkül ilyenek a nem munkából származó jövedelmek, szociális támogatások vagy a résztvevők átlagos szakképzettsége. Az aggregált munkakínálat mögött meghúzódó további egyéni mikroökonómiai tényezők modelljét a fejezet későbbi részében nagyobb részletességgel tárom fel, ezek azonban nem befolyásolják az aggregált viselkedést jellemző általános képet. A munkapiacon a két standard szereplőjén túl megjelenhet az állam is a munkát terhelő adók bekapcsolásával. A klasszikus munkapiaci modellben az adómentes egyensúly a kereslet és a kínálat metszéspontjában alakul ki, azonban a munkából származó jövedelmek szinte valamennyi gazdaságban adókötelesek, ezért ez az ideális helyzet sosem valósul meg, hanem viszonyítási pontként kezelendő. 7

8 2-1. ábra: Adóváltozás parciális hatása a foglalkoztatásra (illusztratív) bér Munkakereslet WC WC W W A B C Munkakínálat L L létszám A 2-1. ábrán látható a fent leírtaknak megfelelően kialakuló foglalkoztatás (L), egy főre eső bérköltség (WC) és adózás utáni átlagkereset (W). Egy esetleges adónövekedés az ábrán WC -nek megfelelő új, magasabb bérköltséget és a W -vel jelölt alacsonyabb nettóbért eredményez. Az adónövekedés foglalkoztatási hatását a vízszintes tengelyen látható alacsonyabb (L ) foglalkoztatási szint mutatja. Egy adó növekedés tehát megnöveli a munkáltató által viselt bérköltséget, aki a magasabb költségek mellett alacsonyabb foglalkoztatást tart optimálisnak. Ugyanakkor a magasabb adótartalom egy része a munkakínálat bérrugalmasságától függően a munkavállalók által realizált bércsökkenésben jelenik meg. Jóléti szempontból is veszteséget jelent egy ilyen adónövelés, hiszen az alacsonyabb foglalkoztatás mellett a korábbi foglalkoztatási szinthez viszonyítva a munkák egy része elvégezetlen marad, kevesebb munkajövedelem termelődik meg, tehát társadalmi szinten ez a jövedelem mennyiség elvész. Ezt hívják az adózás torzító hatásának, amely jelen esetben a kiinduló helyzethez képest A + B + C területnek megfelelő jövedelem kieséssel egyenlő. Mivel az adóváltozás okozta bérváltozás és az ebből következő foglalkoztatás változás erősen függ a munkakínálattól ennek mélyrehatóbb modellezése indokolt. Mielőtt azonban ezzel folytatnám egy további fontos megjegyzés még indokolt az 8

9 aktivitás és a foglalkoztatás kapcsolatára vonatkozóan. A munkakínálatban résztvevő egyének együttesen az aktívak csoportját alkotják, azonban ezen csoportnak csak egy része jelenti a ténylegesen foglalkoztatottakat. A foglalkoztatottakon felüli rész az aktivitáson belül a munkanélküliek csoportja. A klasszikus modellben bemutatott adóváltozás a foglalkoztatásra gyakorol közvetlen hatást, a munkakínálatot, mint optimalizáló döntést bemutató munkakínálati modell melynek kifejtése alább következik azonban a munkapiaci részvétel szándékára vonatkozik, tehát az aktívak számát határozza meg aggregált szinten. A továbbiakban feltételezzük, hogy azon egyének, amelyek a munkakínálati döntés során az aktív munkakeresést választják, az azonos jellemzőkkel bíró versenytársaikkal egyforma eséllyel találnak állást. Ez alapján azt feltételezzük, hogy a munkanélküliek számának alakulása nem függ a munkakínálati oldaltól, kizárólag a keresleti oldal mozgatja. Jóllehet ez a feltételezés empirikusan nehezen védhető, a nemzetközi gyakorlatot követve, illetve a munkanélküliség elméleti modellje alapján elfogadható, hogy hosszú távon a munkanélküliség állandó 1, rövidtávon pedig kizárólag kereslet oldali változások 2 befolyásolják Munkakínálat és adók: a neoklasszikus modellkeret A munkakínálati döntés elemzésére legegyszerűbb elméleti keret a fogyasztói döntés alapját is jelentő statikus optimalizálási modell. Ennek bemutatására Hausmann (1985) valamint Pencavel (1987) írására támaszkodhatunk. Egy ilyen egyszerű modellben egyetlen szereplő viselkedését modellezzük. Erről a döntéshozóról feltételezzük, hogy egy jól viselkedő hasznossági függvény szerint igyekszik hasznosságát maximalizálni. Hasznosságát két tényező befolyásolja: a fogyasztás (c), amelynek függvényében a hasznossága monoton növekvő, de határhaszna csökkenő, és a szabadidő (1-l), amelyre a fogyasztáshoz hasonlóan normál jószágként tekintünk. A szabadidő annyiban különbözik a fogyasztástól, hogy korlátos, hiszen létezik egy gyakorlati maximuma az egy nap során eltölthető szabadidőnek. Mivel a fogyasztó ideje korlátos, ezért ezt az idejét kell megosztani a szabadideje és a munkával töltött ideje között. Ezért a probléma felírható a fogyasztás és a munkakínálat (l) közötti döntési problémaként is, de ebben az 1 a természetes ráta szerint alakul 2 jellemzően konjunkturális ingadozások 9

10 esetben a munkakínálat káros jószág. Az így felírható hasznosság függvény a következő formát ölti: (1) Ahol U a hasznosság függvény, c a fogyasztás, l a munkakínálat stb. A döntéshozó az optimális fogyasztását és a munkakínálatát egy költségvetési korlát mentén határozza meg. A fogyasztót döntésében a rendelkezésre álló jövedelme, tehát az adózás utáni munkajövedelme (keresete) és a nem munkából származó egyéb jövedelme korlátozza. A fogyasztáshoz jövedelemre van szüksége, tehát minél többet szeretne fogyasztani, lévén az hasznossága növekedésével jár, annál többet kell dolgoznia, hogy rendelkezésére álljon a többlet fogyasztásához szükséges pótlólagos jövedelem. Megjegyzem, hogy ebben a statikus modellkeretben a nem munkából származó jövedelemre exogén tényezőként tekintek, annak befolyásolása a fogyasztónak nem áll módjában. 3 Mivel vizsgálatunk középpontjában az adók változásainak hatása áll, modellünket ki kell egészíteni. Az adók változása a költségvetési korlátban jelenik meg az adózás utáni keresetben. Ebben az egyszerű modellben, csak egy egykulcsos lineáris adót jelenítünk meg, és feltételezzük, hogy a nem munkából származó jövedelem adómentes, vagy legalábbis az azt terhelő adó független a munkajövedelem adójától, és állandó. Az adóval kiegészített költségvetési korlát egyenlete a következő: (2) Ahol w az adózás előtti kereset, t az adókulcs stb. Egy adónövelés esetén a többlet munkából származó többlet jövedelem alacsonyabb lesz. Tehát ugyanannyi szabadidő feláldozásával, tehát munkakínálat növelésével, a fogyasztó kisebb mértékben tudja növelni fogyasztását, mint az adóemelést megelőzően. Az adó munkakínálatra gyakorolt hatása az optimum felírásának segítségével vizsgálható. Egy ilyen döntési helyzetben magától értetődő, hogy a fogyasztás növelése a szabadidőről való lemondással jár. A szabadidőről való lemondás pedig hasznosság veszteséget okoz. Ebből következik, hogy ha feltételezzük a döntéshozó racionalitását, és feltételezzük továbbá, hogy preferenciái jól viselkedőek, léteznie kell egy 3 Egy időben kiterjesztett modell esetén van erre lehetőség, lásd Blundell és MaCurdy(1999). 10

11 kombinációnak, ahol egy (végtelenül kicsi) egységnyi többletfogyasztásból származó hasznosságnövekedés mértéke megegyezik a szabadidőről való lemondás haszonáldozatával. Egy esetleges adónövelés esetén a munkából származó pótlólagos jövedelem csökken, ezért ugyanazon többlet munkakínálat okozta haszonáldozatnál a fogyasztásból származó hasznosság növekedés alacsonyabb lesz. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között a fogyasztó csökkenti a munkakínálatát. Ezt a helyzetet mutatja a 2-2. ábra ábra: Adóváltozás hatása az egyéni munkakínálati döntésre (illusztratív) c = (1-t)w + I fogyasztás c = (1-t )w + I U i U ii I munkaóra h f h e h e Az 2-2. ábrán szemléltetett változást a slutsky egyenlet (3) segítségével felbonthatjuk tiszta helyettesítési hatásra, amely a szabadidő és a fogyasztás relatív hasznosságából származó munkakínálat változásként értelmezhető, és tiszta jövedelemhatásra, amely pedig a kereset változás tiszta hatása. Ebben az egyszerű esetben, ha csak a munkából származó jövedelmet terheli egy egykulcsos adó, egy adónövelés helyettesítési hatása mindig negatív míg a jövedelemhatása mindig pozitív. Azonban a két hatás egymáshoz viszonyított mértéke nem egyértelmű. (3) Az 2-2. ábrán felvázolt esetben a jövedelmi hatás (h f h e ) kisebb a helyettesítési hatásnál (h e h e ), de elképzelhető ennek az ellenkezője is, ebben az esetben egy adónövelés a munkakínálat növelését vonja maga után. 11

12 Az adóváltozásnak a teljes hatását számszerűsítő rugalmassági együtthatót kompenzálatlan jövedelemrugalmasságnak nevezik. A jövedelemhatással kompenzált teljes hatás maga a tiszta helyettesítési hatás, ezért ez utóbbit jellemző rugalmasságot kompenzált rugalmasságként is használja az irodalom. A kompenzálatlan adórugalmasság előjele tehát nem független a döntéshozó preferenciáitól. Azonban ha a fogyasztó rendelkezik nem munkából származó jövedelemmel (I 0 ), akkor előfordulhat, hogy számára az optimális választás a zérus munkakínálat lesz és fogyasztását kizárólag ebből az exogén jövedelemből fedezi. Ezt az esetet hívjuk sarokmegoldásnak, egy ilyen helyzetet mutat a 2-3. ábra ábra: Sarokmegoldás, mint optimális egyéni munkakínálati döntés (illusztratív) c = (1-t)w + I U fogyasztás I 0 munkaóra h e A munkakínálati döntést elemző modellt eddig az egyszerű fogyasztási optimalizálás analógiájára írtuk fel, azonban van két lényeges probléma, amiért ez a fajta felírás a valósággal nehezen összeegyeztethető feltevésekre alapszik. Az első, hogy míg a fogyasztói döntésnél szereplő két jószág esetén valamennyi fogyasztó ugyanazzal az árral szembesül, addig a munkakínálati döntésnél a különböző fogyasztók különböző bérajánlatok mellett kell meghozzák döntésüket. Ezért a reprezentatív fogyasztós modell keret az átlagos munkavállalóra értelmezhető. Ez egy további problémát is felvet. Ha sok szereplő átlagaként értelmezzük a munkakínálati döntést, feltételeznünk kell, hogy valamennyi fogyasztó belső ponti optimumot talált, és senki sem választ 12

13 sarokmegoldást vagy mindenki a sarok megoldást választja. Ez egyet jelent azzal, hogy valamennyi munkaképes korú egyén egyben munkavállaló is, vagy legalábbis kényszerű munkanélküli. A valóságban azonban sehol nincs olyan munkapiac, amely esetén a részvételi arány 100% vagy 0%. A valóságban ez a részvételi arány országonként, társadalmi csoportonként és időben is változatos képet mutat. Ezért egy esetleges adóváltozás, nem csak a munkaórák kínálatának változására, hanem a munkakínálatban való részvételre is hatással lehet. A munkaórák mentén való alkalmazkodásra intenzív határként, a részvételi döntésre extenzív határként hivatkozik a szakirodalom 4. Az extenzív és az intenzív határnak az elkülönítésére először Lewis (1976) hívta fel a figyelmet. Ez a distinkció azóta általánosan elfogadott lett 5. Az első elméleti modell, amelyben lehetőség van a két határ különválasztására Mirrlees (1971) cikkében jelenik meg. Modelljében a heterogenitás a szakképzettségbeli különbségekből fakad. Mirrlees feltételezi, hogy a döntéshozók szakképzettség szerinti eloszlása ismert. Továbbá feltételezi, hogy létezik egy olyan szakképzettségi szint, amelynél alacsonyabb érték esetén már nem optimális dolgozni. Másképp megfogalmazva felteszi, hogy mindig lesz a képességek sokféleségéből fakadóan a populációnak egy olyan hányada, amely racionálisan a tétlenséget választja. Mirrlees cikkében nem tér ki az adók munkakínálatot extenzív oldalon befolyásoló hatásokra. Mirrlees modelljét terjeszti ki Diamond (1980) tanulmányában. Diamond további heterogenitást feltételez a döntéshozók ízléseiben. A modell további módosításai, hogy a nem dolgozók számára segélyt biztosít, és ami még fontosabb, hogy a választható munkaórákat egy adott értékre rögzíti. Ez utóbbi feltevésével megteremti a tisztán extenzív oldali alkalmazkodás alapmodelljét. Az adórugalmasságok felírása Saez (2002) tanulmányában található meg. Saez Diamond és Mirrlees modelljét alkalmazva ír fel egy tisztán extenzív, egy tisztán 4 Az irodalomban további határok is felmerülnek lásd Blundell és MaCurdy (1998). Az intenzív határon belül például elméletben megkülönböztethető a munkaidőben való alkalmazkodás és a nem időben történő intenzitás (pl. erőfeszítés) változtatása. Ezen kívül a munkakínálati döntést időben kiterjesztve további alkalmazkodási lehetőség a humántőke beruházás, amely későbbi időszakok magasabb munkajövedelmének diszkontált hasznosságaként értékelhető. Ezen alternatív alkalmazkodási határok kutatásában gátat jelent, hogy ezek a tényezők nem megfigyelhetőek, és mivel csekély befolyással bírnak az extenzív oldali alkalmazkodás megértésében és mérésében, ezen írás keretein belül további tárgyalásuktól eltekintünk. 5 lásd Heckman(1993) 13

14 intenzív és a két alkalmazást együtt megragadó modellt. Saez a heterogenitást úgy építi be, hogy véges számú (i=1,2 I) állást feltételez, és a munkavállalók ezen állások szerinti eloszlását. (4) Ahol c i az adott állásban rendelkezésre álló jövedelem, c 0 az állástalanság jövedelme h i pedig az adott állásra jellemző foglalkoztatottak gyakorisága. Ha továbbra is feltételezzük, hogy a nem munkából származó jövedelmet terhelő adók és a munkanélkülieknek nyújtott támogatás (segély) mértéke független a jövedelemadó változásaitól, akkor az egyetlen tétel, ahol az adó befolyásolja a fenti részvételi rugalmasságot a rendelkezésre álló munkajövedelem (c i ). Az irodalom megkülönböztet marginális és átlagos adókulcsokat. A marginális adókulcs az egységnyi jövedelemváltozás okozta adóteherváltozást mutatja, míg az átlagos kulcs egy bizonyos jövedelemszintnél az egységnyi jövedelemre eső teljes adóterhet mutatja. Az extenzív esetben, mivel csak egyetlen jövedelemadóval terhelt tétel szerepel, az átlagos kulcs lesz a mérvadó. A fent definiált rugalmasság intuitíve pozitív előjelű, amit könnyű belátni, hiszen ha nő a különbség a munkába állással szerezhető jövedelem és az állástalanság mellett rendelkezésre álló jövedelem különbsége, a munkavállalók egy része a sarokmegoldásból egy belső ponti optimumba, azaz pozitív munkakínálati döntésre jut, tehát nő az adott állásban résztvevők aránya. Ebből következik, hogy az alacsony átlagos kulcsok az elmélet szerint ceteris paribus magasabb részvételi arányokat produkálnak. Azt is könnyű belátni, hogy a marginális kulcsok a már dolgozók munkakínálatának intenzitására vannak hatással, az extenzív határon történő alkalmazkodásra így nincsenek hatással. A munkakínálat elméletének létezik egy további kiterjesztése, amely esetén egyetlen reprezentatív fogyasztó feltételezésével is különbséget lehet tenni az extenzív és az intenzív határ között. Rogerson és Wallenius (2007) a munkakínálat életciklus modelljét Heckman(1974) egészíti ki. Ebben a modellben a döntéshozó életciklusa során két alkalommal kerül olyan helyzetbe, amikor a részvételi döntés válik dominánssá. Egyszer a tanulmányai végeztével, egyszer pedig a nyugdíjkorhatár közelében. Egy ilyen modellben kimutatható, hogy az aktív kereső korú életszakaszban egy adóváltozás hatására gyengén reagálnak a munkaórák mentén a szereplők, de az említett két határon egy adóváltozás erősen befolyásolja a döntéshozó munkakínálat részvételi döntését. Ez 14

15 a fajta megközelítés kiegészíti az extenzív határ létének elméleti alapjait és jelentőségét. Jelen írás központi kérdésének megértéséhez azonban az életciklus elméleti kerete, illetve Rogerson és Wallenius modellje nem ad hozzá, hiszen például az országok vagy társadalmi csoportok közötti heterogenitásról nehezen vonható le belőlük hasznos következtetés Empirikus eredmények Ezen elméleti eredményeket alátámasztó becslések során többféle munkakínálati függvényformát alkalmaztak. A heterogenitást figyelmen kívül hagyó reprezentatív döntéshozót feltételező elmélet probléámira már korábban felhívtuk a feigyelmet, azonban ennek becsléssel kapcsolatos következményeire most térünk ki. Az egyszereplős modell alapján felírható munkakínálati függvény az alábbi: (5) Ahol H a ledolgozott órák száma, W az adózás utáni bér, Y a nem munkából származó jövedelem és a nem megmagyarázott heterogenitás a munkaórákban. Egy ilyen becslés eredménye egy sokszereplős minta átlagán értelmezhető. Ahhoz, hogy a fenti egyenlettel konzisztens becslést tudjunk végrehajtani, feltételezni, kell, hogy a munkaórák meg nem magyarázott heterogenitása független a bérek alakulásától, azaz az egész gazdaságra jellemző egyetlen órabér. Ez általában nem teljesül, ami az úgynevezett mintaszelekciós torzításra vezet. Erre elsőként Heckman (1980) hívta fel a figyelmet. Heckmann (1993) cikke ismerteti a róla elnevezett korrekcióval kiegészített kínálati függvényformákat, amelyek már kezelik a szelekciós torzítást. (6) (7) Utóbbi egyenletekben a valószínűséget becslő tag azt mutatja, hogy egy adózás utáni bér változás (adó változás) hatására egyéb tényezők (pl. nem munkából származó jövedelem) figyelembevételével mennyivel nő vagy csökken a munkába állás valószínűsége. Tehát az utóbbi tag magát az extenzív oldali választ számszerűsíti. Az első forma esetén ez egy segéd egyenlet, amely konzisztenssé teszi az intenzív oldali hatások becslését, de, ahogy a második egyenlet is mutatja ez önmagában is értelmezhető. 15

16 Az adózás hatásának munkakínálatot befolyásoló hatását számos szerző becsülte már meg, de ezek többsége az intenzív oldali rugalmasságokra fókuszált. Az intenzív határon való alkalmazkodás vizsgálatának példái lehetnek Blundell, Duncan és Meghir (1998), Blomquist, Eklöf és Newey (1998) valamint Meyer és Rosenbaum (2001) tanulmányai. Magyar adatokon Bakos és társai (2008) hajtottak végre hasonló becslést. Tanulmányukban arra az eredményre jutottak, hogy az intenzív határon való alkalmazkodás az alacsony jövedelműek esetén nem jellemző, szignifikáns rugalmasság csak a magas jövedelműek esetén identifikálható. A kimondottan a részvételre koncentráló vizsgálatra csak néhány példa hozható fel, Magyarországra ilyen típusú becslés még nem létezik. Az elemzések jelentős része az Egyesült Államokban a 90-es években történt adóváltozások hatását vizsgálja. A nemzetközi irodalomban fellelhető becslések összehasonlíthatóságát megnehezíti, hogy általában a társadalom egy szűkebb mintáját vizsgálták csak. A vizsgálatok során azonban a társadalmi csoportok között lényeges különbségeket figyeltek meg, és az ezen eltérésekre vonatkozó eredmények konzisztensek szinte valamennyi tanulmány esetén. Ugyanakkor megjegyzést érdemel, hogy a különböző becslések az adóváltozások megragadására eltérő kereset változókat használnak, illetve a nem munkából származó jövedelmek közelítésére is többféle módszert használnak. Az első szerző, aki az adóváltozások munkakínálatra gyakorolt hatását vizsgálta Kosters (1967) volt. Kosters becslése során nem alkalmazta a később alapvető jelentőségűvé vált Heckmann korrekciót, ezért eredményei torzítottak. Ennek ellenére már ő is felfigyelt arra, hogy az alkalmazkodás intenzív határán mért rugalmasságok alacsonyabbak, mint az extenzív határon mértek. Triest (1990) becslése során megfigyelte, hogy a rugalmasságok sokkal nagyobbak és szignifikánsak, ha megfelelően számításba veszi a nem dolgozókat. Ezzel ő is alátámasztja az azóta általánosan elfogadottá vált Heckman korrekció alkalmazását, ami a szelekciós torzítást szünteti meg. A probléma lényege, hogy az adóváltozás munkaórákra gyakorolt hatását befolyásolja, hogy a megváltozott adók a minta olyan tagjainak is megváltoztatja a költségvetési korlátját, akik korábban nem dolgoztak, de az új optimum szerint foglalkoztatottá válnak. A korrekcióval megbecsülhető, hogy az adóváltozás hatására átlagosan mennyivel nő a valószínűsége a nem keresők munkába állásának. Ez másként 16

17 az extenzív határon való alkalmazkodásként értelmezhető 6. A két határ elkülönítése tehát a becslés szempontjából is alapvető jelentőségű. További megerősítése Kosters eredményének, azaz hogy a két határ esetén jellemzően az extenzív határon való alkalmazkodás bizonyul markánsabbnak és robusztusabbnak az intenzív oldalinál, Eissa (2008) cikke. Ezt az eredményt jellemzően több időszakos adatokon nyerték a különböző szerzők, azonban Cancian (2005) tisztán keresztmetszeti becslése során nem talált szignifikáns hatásokat. A munkakínálati alkalmazkodásra gyakorolt hatásokban további különbségek mutatkoznak nemek szerint, családi körülmények szerint vagy az iskolázottság szerint. A nemek szerinti megbontás általában azt a képet mutatja, hogy a férfiak alkalmazkodása mindkét határon gyenge, míg a nők jellemzően az extenzív határon alkalmazkodnak (lásd: Kosters(1967). MaCurdy et al. (1990) és Heckman(1993). Mroz (1987) úgy találta, hogy a családos és dolgozó nők rugalmatlanságai azonosak a középkorú férfiakéval. Ezt az eredményt később cáfolja Hotz, Mullin és Scholz (2002), akik az első kereső nők esetén mérték a legnagyobb részvételi rugalmasságot. Kimmel és Kniesner (1998) a férfiak esetén is találtak pozitív és szignifikáns részvételi rugalmasságokat, de ők is a nők esetén mérték a magasabb értékeket. 6 Ez az extenzív oldali becslés azonban nem kontrollál a bérekre, lévén annak becsléséhez használják, tehát a keresett rugalmassági együttható nem származtatható belőle. 17

18 2-1. táblázat: munkakínálati rugalmasságok az extenzív határon a nemzetközi szerzők Arrufat és Zabalza Dickert Hauser és Scholz Eissa és Liebmann Kimmel és Kniesner Aaberge, Colombino és Strom Meyer és Rosenbaum Hotz, Mullin és Scholtz szakirodalomból (1% bér növekedés hatása a munkapiaci részvétel valószínűségére) publikáció éve adatforrás társadalmi csoport 1986 britt mikro adatok, GHS **** SIPP ** (USA) a SIPP program résztvevői 1996 Current Population Survey (USA) rugalmassági együttható módszer férjek -0,93 keresztmetszeti feleségek 1,41 becslés egyedül álló anyák és egyedül álló gyermektelen nők 0,35 keresztmetszeti becslés 2,8 * difference in differences 1998 SIPP agglegények 0,6 panel becslés férjek 1,1 szingli nők 2,4 feleségek 1, SHIW ***** 1987 legszegényebb 10% 5,2 keresztmetszeti középső 80% 4,7 becslés leggazdagabb 10% 0, CPS *** : A Kaliforniai támogatási rendszer résztvevőinek adatai egyedül álló anyák 0,7 panel becslés nagycsaládos felnőttek valamennyi tanulmány hivatkozása megtalálható az irodalomjegyzékben *a két csoport rugalmassági mutatói közötti különbség **Survey of Income and Program Participation ***Current Population Survey ****General Household Survey ***** Survey on Household Income and Wealth: a Banca D Italia 2 évente elvégzett mikro felmérése 1,7 difference in differences Az első és másodlagoss keresők elkülönítése, illetve a nem munkából származó jövedelmekre való kontrollálás kevés cikkben fordul elő. Eissa (1995) azt a megoldást választja, hogy másodlagos kereső nők férjének a jövedelmét használja a nem munkából származó jövedelmek instrumentumaként. Eissa a korábbi becslésekkel ellentétesen az intenzív oldalon mér magasabb együtthatókat, azonban Blundell és MaCurdy (1999) rámutat, hogy a férjek keresete nem tekinthető exogénnek, ezért nem érvényes instrumentum. Feldstein (1995) a fogyasztás és a nettó kereset különbségeként definiálja a nem munkából származó jövedelmet, eredményei egybevágnak a korábbiakkal. 18

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15.

Mennyit segít az ovi? A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák november 15. A gyermekfelügyeleti lehetőségek hatása az anyák aktivitására a szakadásos regresszió kiterjesztése Szirák 2013. november 15. Lovász Anna (MTA KRTK KTI, ELTEcon) Szabó-Morvai Ágnes (HÉTFA, CEU) Tartalom

Részletesebben

Az adóköteles jövedelem rugalmassága

Az adóköteles jövedelem rugalmassága Az adóköteles jövedelem rugalmassága Benczúr Péter, Kiss Áron és Mosberger Pálma MNB & CEU MNB CEU Szirák, MTA konferencia Bérek, adók és transzferek 2012. november 9. 1 Kérdésfeltevés Milyen érzékenyen

Részletesebben

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1 Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Does pension policy make older women work more?

Does pension policy make older women work more? Does pension policy make older women work more? The effect of increasing the retirement age on the labour market position of ageing women in Hungary Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés 16. SLIDE MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés Háttéranyag: Kornai János Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011) 2. tanulmány, 91-108 old. Az input- es outputkészletek

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása:

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása: A makro-kínálat Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi-Weisz, Makro7 1 A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Foglalkoztatási modul

Foglalkoztatási modul Foglalkoztatási modul Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014. május 27. Bevezetés Miért is fontos ez a modul? Mert

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006 MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, Varga Júlia varga júlia Bevezető 1. Munkapiaci aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség 2. A munkapiaci aktivitás különböző dimenziói Korcsoportok szerinti különbségek

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Közelkép I 1.1. táblázat: Az egyéni szja-alapba tartozó jövedelmek eloszlása, 2000 2010 (éves jövedelem, ezer forint)... 63 2.1. táblázat: BBB-eredmények

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Munkanélküliség és infláció I.

Munkanélküliség és infláció I. GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Bakó Tamás Hermann Zoltán Molnár György Varga Júlia MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet A Költségvetési Tanács számára

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben