Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban"

Átírás

1 Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban főiskolai (alapképzéses) jegyzet munkaügyi kapcsolatok szak Borbély Tibor Bors tudományos tanácsadó Munkaanyag_2006_07_09 Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete Szeged, 2006

2 Ha az állam ügyei rendben vannak, az ember bátor lehet szavaiban és bátor lehet tetteiben. Ha az állam ügyei nincsenek rendben, az ember legyen bátor tetteiben, de legyen óvatos szavaiban Konfuciusz Előszó Ezt az idézetet választotta John Maynard Keynes, ( ) a világhírű angol közgazdász, a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója az I. világháborút a nagyhatalmak számára lezáró 1919-es párizsi békekonferenciához. A korabeli szóhasználattal Nagy Háborúnak jellemzett világháború idején Keynes a brit pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett, ebben a minőségében vett részt a békekonferencián nyarán a kivihetetlen, a legyőzött államokat kifosztó, és álláspontja szerint erkölcstelen béketerv ellen tiltakozásul lemond posztjáról. Még abban az évben teszi közzé A békeszerződés gazdasági következményei (1920) c. kiskönyvét. De Keynes munkássága nem csak ezért érdekes, bár már önmagában ezért is az lehetne. A Nagy Háború után Cambridge-ben oktat, miközben tőzsdézik és publikál is. Az 1930-as évek (1933, Fekete Csütörtök) nagy világgazdasági válságát követően teszi közzé fő művét A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címmel, amely a II. Világháborút követően hozzásegíti Európát, legalább is annak nyugati felét az - első olajválságig tartó - új aranykor beköszöntéhez ( ). A könyv első alkalommal foglalja egységes keretbe az aktív állami beavatkozásra épülő, a teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaság -(foglalkoztatás) politikát. A XXI. századi modern gazdaságok elképzelhetetlenek koncepcionális foglalkoztatáspolitikák nélkül. Akár az állami beavatkozás veszélyeiről, akár annak hasznáról nyilvánulnak meg a döntéshozók, maga a döntéshozatal megköveteli alapvető összefüggések ismeretét és felismerését. A szakpolitika aranyszabálya az Elemezz először és cselekedj utána! Az állami erőforrások felhasználásának hatékonyságát mindenképpen elősegíti az átgondolt, a tények ismeretében meghozott intézkedés. A társadalom és a gazdaság jól működő automatizmusaiba beavatkozó állam (önkormányzat, régió, föderáció stb.) nem csak a rábízott vállalati és egyéni adófizetői forrásokat pocsékolja el, de olyan helyeken költ, ahol erre nincsen valódi szükség, amíg máshová nem jut kellő erőforrás. A hibás állami beavatkozás (lásd a szocializmus Kornay J.-féle puha költségvetési korlátját) a gazdaság szerkezetének eltorzítása mellett a társadalom organikus fejlődésének menetét is befolyásolja. Jelen jegyzet a munkaügyi kapcsolatok (főiskolai) alapképzés szakon kötelező tárgyként meghirdetett foglalkoztatáspolitika tárgyhoz készült. A 2006/07-es tanévtől felmenő rendszerben a még Bologna előtti hallgatók esetében negyedévben, egy szemeszterben előadás és szeminárium formájában heti 2*2 órában kerül sor a tárgy oktatására. Az új alapképzésben heti két óra előadás során kell a szükséges foglalkoztatáspolitikai alapismereteket elsajátítani. A jegyzet gondolatmenetében, az órák felépítésében nagymértékben támaszkodik más szerzők munkáira, főként Paul A. Samuelson, Laky Teréz, Romsics Ignácz, Rondo Cameron, J. Stiglitz írásaiból vesz át gondolatmenteket jól beazonosítható módon. Továbbá támaszkodik a nagy nemzetközi szervezetek évenként megjelenő foglalkoztatási gazdaságpolitikai elemzéseire 2

3 (Világbank- World Development Report; ENSZ- ILO World Employment Report; OECD Employment Outlook; EU Employment in Europe). A jegyzet célja, hogy közgazdaságtani alapfogalmakkal már rendelkező, de nem gazdasági főiskolai hallgatók számára a foglalkoztatáspolitika művelését, a szakpolitika főbb kérdéseit, dilemmáit, elemzési eszköztárát EU és hazai viszonylatban bemutassa. A tárgy elnevezéséhez méltó módon kiemelt hangsúllyal szerepelnek az Európai Unióval kapcsolatos szakpolitikai tények és események, hiszen ezek május 1. óta a magyar foglalkoztatáspolitikát is meghatározzák. Mivel a jegyzet fő tárgya a foglalkoztatáspolitika, a gazdaságpolitika főbb feladatainak, és az egyes országok gazdasági teljesítményeinek taglalása során nagy hangsúlyt kapnak az emberi / a humán tőke mérését, elemzését szolgáló elképzelések, indexek. Eközben kísérletet teszünk az un. integrált humánerőforrás -gazdálkodási szakpolitika elemzésére, magyarázatára, bemutatva az oktatás-, egészségügy- és foglalkoztatáspolitikák összekapcsolódásának elemi szükségszerűségét. A jegyzet négy nagy részre tagolódik. Az első részben (I.-IV. fejezetek) áttekintjük a foglalkoztatáspolitika alakításában olyannyira fontos gazdaságtörténeti elemeket, és ismertetjük a nemzetközi foglalkoztatáspolitika művelésének terminus technikusait, valamint elhelyezzük a foglalkoztatáspolitikát a többi politika rendszerében. Tartalmát tekintve a második rész (VI.-X. fejezetek) az Európai Unió foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos történetét mutatja be a Római Szerződéstől napjainkig, miközben kitér az EU foglalkoztatáspolitikai dokumentumainak elemzésére. A harmadik részben hazánk (XI.- XII.) aktuális foglalkoztatáspolitikájával és foglalkoztatási helyzetével ismerkedünk meg. Különös tekintettel a május 1. óta kiemelt uniós szakapparátusi feladatokra. A rész befejezéseként kitérünk az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSZ) a foglalkoztatáspolitikai intézkedések végrehajtásában játszott kiemelt szerepére. Az utolsó részben (XIII.- XIV. fejezetek) megnézünk néhány jó tagállami gyakorlatot (EU-n belül) a foglalkoztatáspolitika alakítására, valamint kitérünk a foglalkoztatáspolitika művelését támogató munkaügyi tárgyú magyarországi kutatások némelyikének ismertetésére. Budapest- Szeged,

4 Tartalomjegyzék Előszó... 2 Tartalomjegyzék... 4 Ábrajegyzék... 7 Táblázatjegyzék... 8 I. A foglalkoztatáspolitika fogalma, feladata és viszonya más szakpolitikákhoz... 9 Állam és kormányzás... 9 Politikacsinálók és szakpolitikusok Humánpolitika Vállalati humánpolitika Szociálpolitika Gazdaságpolitika Oktatáspolitika Foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatáspolitika normái Ellenőrző kérdések: Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) A fejezethez felhasznált irodalmak: II. Gazdaságtörténeti alapok (Világgazdaság) Gazdaságtörténeti és fejlődési alapfogalmak, avagy mitől fejlődnek egyes régiók és maradnak el mások? Társadalmi- gazdasági jólét indexek kialakítása Példa az emberi fejlődés index alkalmazására Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: A fejezethez felhasznált irodalmak: III. Gazdaságtörténeti alapok (Európa útja az RSZ-ig) Feudalizmus, mint társadalmi - gazdasági rendszer Az ipar térnyerése- találmányok Európa második logisztikus görbéje Etatizmus, merkantilizmus, imperializmus A modern nagyipar kezdetei Urbanizáció, indusztrializáció Nagy Háborúk nagy gazdasági válság Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok): Ellenőrző kérdések: A fejezethez felhasznált irodalmak: IV. Gazdaságtörténeti alapok (Magyarország a XIX. - XX.-XXI. században) Boldog békeidők a Habsburg (Magyar) birodalomban A Horthy-korszak gazdasága Az ország szovjetizálása Rákosi diktatúra Kádár korszak (kádárizmus) Politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltozás A történelmi leckék (II-IV.) összefoglalása Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: A fejezethez felhasznált irodalmak:

5 V. Nemzetközi szervezetek foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos álláspontjai és fogalmai keretei OECD- Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Világbank (World Bank) Egyesült Nemzetek (ENSZ), Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Európai Unió (EU) Új paradigmák mentén elemezve A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tisztességes munka fogalma Undeclared work- bejelentetlen munka Atipikus munkák a volt szocialista országokban Tapasztalt munkaerő (older worker) CSR (Corporate Social Responsibility) - Vállalatok társadalmi felelőssége Egyéb technikai fogalmak, mérőszámok Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: A fejezethez felhasznált irodalmak: VI. Az Európai Közösség a RSZ-től (1957) az Amszterdami szerződésig (1997)- közös foglalkoztatáspolitika helyett Nyitány (ESZAK, Euroatom, Római Szerződés) Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: A fejezethez felhasznált irodalmak: VII. Az Európai Közösség foglalkoztatáspolitikája az Amszterdami (1997) szerződéstől Lisszabonig (2000) Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: VIII. Lassuló gazdaság, társadalmi problémák és az EU bővítése ( ) Lisszabon újrakezdése Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: IX. Az EU foglalkoztatáspolitika dokumentumai és az uniós foglalkoztatáspolitika friss tendenciái ( /2008) Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: X. Foglalkoztatási helyzetkép és foglalkoztatáspolitikai intézkedések Magyarországon ( ) Nemzeti Akcióterv a növekedésért és foglalkoztatásért A hazai munkaerőpiac jellemzői (2005) A Gyurcsány kormány 100 lépés programjából a munkaügyi tárgyú intézkedések Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: XI. Uniós szakpolitika művelése Magyarországon ( ) első tapasztalataink Operatív programok és Nemzeti Fejlesztési Tervek Az NFT I. tapasztalatai, szerkezete, a HEF OP szerepe Az NFT II (NSRK) Új Egyensúly Program (ÚEP) Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: XII. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok szerepe a foglalkoztatáspolitika alakításában munkaerő-közvetítés

6 járadékfizetés munkaerő-piaci politika A magyar foglalkoztatási szervezet A szervezet modernizációjának fundamentumai (PHARE, HEFOP, HIOP-EMEROP)159 Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: XIII. Esettanulmányok (Nagy-Britannia, Németország, Finnország ) jó gyakorlatok avagy válságkezelés Magyarország II. a) Németország II. b) Finnország Ellenőrző kérdések: A fejezethez felhasznált irodalmak: XIV. Munkaügyi kutatások a foglalkoztatáspolitika szolgálatában Munkaügyi kutatások Ajánlott irodalmak (szemináriumi anyagok) Ellenőrző kérdések: Fogalomtár Irodalom

7 Ábrajegyzék 7

8 Táblázatjegyzék 8

9 I. A foglalkoztatáspolitika fogalma, feladata és viszonya más szakpolitikákhoz A foglalkoztatáspolitika (állami, önkormányzati, regionális stb. munkaügyi politika), mint szakpolitika fogalmának és hatóterének meghatározásához először az állam, állami beavatkozás és állami politika jellegzetességeit kell megértenünk. Ehhez hívjuk segítségül Joseph Stiglitz (2000), a Világbank volt elnökének híressé vált tankönyve első oldalait. Állam és kormányzás A modern kor polgárának életét lépésről lépésre befolyásolják az államok (önkormányzatok, szövetségek stb.). Életünket már el sem tudjuk képzelni állami beavatkozások, intézkedések nélkül. A mai kor tömegtársadalmát az államok és helyükre egyre inkább aspiráló szuperszövetségek (US, EU), illetve lokális érvényű választott, vagy kijelölt formális vezetőségek irányítják. Az állam az az intézmény, amely működési területén belül egyedül jogosult az erőszakra, kényszerintézkedésre. Ennek segítségével tudja például fenntartani a közrendet, vagy betartatni az adózás szabályait. A mai kormányzatok, amelyek a demokráciában valamely ismétlődő választási procedúrát követően kerülnek hatalomra, a fejlett világ viszonylatában a munkaerő egyhatodának- egynegyedének a munkaadói is. (Magyarországon a 2006 nyarán megkezdett államreformig a foglalkoztatottak 23%-át a magyar állam foglalkoztatta.) A politikai és gazdasági értelemben vett fejlett államokban rendszerint vegyes gazdaság van jelen, amelyben a gazdasági tevékenységek egy részét magánvállalatok sokasága látja el, más részüket a kormányzati szektor végzi. A kettő közötti megoszlásnak számos működő megvalósulásával találkozhatunk. Sem egyik, sem másik nem feltétlenül jelent jobb megoldást, hanem nagymértékben múlik a kormányzaton lévő pártok ideológiáján és az évtizedes évszázados társadalmi-, gazdasági hagyományokon. A piaci mechanizmusokban jobban bízó irányzatokat jelöljük klasszikusan liberálisnak (Adam Smith, John Stuart Mill), amíg az állam szerepét erőteljesebben hangsúlyozó erőket konzervatívoknak (merkantilizmus). A két ideológiai elképzelés valaha elkülönülő eszközrendszere mára alaposan összekeveredett. A gazdasági és társadalmi válságok sorával küzdő Európában gyakori, hogy önmagukat politikailag konzervatívnak meghatározó kormányzatok élnek liberális eszközökkel és fordítva. A XVII. században erőteljes volt az állami beavatkozást igenlő megközelítésmód, főként az ipar aktív támogatása és az arany, mint nemesfém felhalmozása játszották a főszerepet. XIV. Lajos híres pénzügyminisztere Colbert, Jean Baptiste ( ), akinek a nevéből származik a colbertizmus kifejezés, alapítója a később merkantilizmus néven ismert irányzatnak. Az erőteljes államra épülő gazdaságpolitika védővámokban, a manufaktúrák állami támogatásában, a nyersanyagkivitel megnehezítésében, a flotta fejlesztésében és a gyarmatszerzésben, a nemesfém felhalmozásában gondolkodott. A kormányzati tevékenységek megítélésekor folyamatosan felmerül annak a kérdése, hogy miért vállalnak fel kormányok egyes területeket, és miért bízzák a piacra a többit, kormányváltásokat követően hogyan és miért értékelődnek át hangsúlyok? 9

10 A modern közgazdaságtani irodalom a kormányzati beavatkozás indokaként a piaci kudarc fogalmát szokta megjelölni. Az elmélet szerint a piac, szemben a klasszikus liberális közgazdaságtan elképzelésével, nem minden esetben képes maga kezelni és megoldani a jelentkező problémákat. Jellemzően ilyen területek pl. a lakáspiac, pénzintézetek működése, tömegközlekedés üzemeltetése stb. A piac kudarcainak kivédésére, kezelésére tehát az államnak, mint az adott területen közhatalommal egyedül rendelkező szervezetnek a beavatkozására van szükség. Ezek a beavatkozások igen széles skálán mozoghatnak a piaci szereplők általános informálásától (pl. ingatlan árjegyzék készítése) egészen az egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó hatósági ármegállapításig. Adam Smith A nemzetek gazdasága (1776) c. munkájában szembeszállt a merkantilista nézőponttal. Szerinte a szabad verseny és a profit lehetősége az embereket és a közérdeket szolgálja. (-- Mai legszélsőségesebb formája a szociáldarwinizmus, amely értelmében csak a legerősebbek maradjanak életben, a többeknek vesznie kell.) A szabad piac értelmezése szerint az egymással versengő szereplők közül a leghatékonyabb, a legversenyképesebb marad életben, ez a fogyasztó érdekét is szolgája, hiszen a legjobb minőségű és a legjobb árú termékek maradnak a piacon. Smith szerint a gazdaságot egy láthatatlan kéz (invisible hand) irányítja. A piaci kudarc kialakulását, amelyet a korai közgazdaságtan nem ismert fel, illetve el (vö. Az államot éjjeliőr szerepben képzeli el.) az alábbi okokra szokták visszavezetni: - A közjavak létezése (amelyek fogyasztásából nem zárhatók ki az egyének, és amelyek fogyasztása nem rivalizáló, pl. a levegő, honvédelem), ezért ezek kínálata a piacon nem szervezhető meg, -- Ki vásárolna meg pl. 10 m 3 levegőt, ha utána a többiek, akik nem fizettek érte, elfogyasztanák? - Monopóliumok, oligopóliumok, amelyek piactorzítók, -- Méretük következtében egyegy lépésük a piacon óhatatlanul nagyobb mozgásokat okoz, mint az átlagos szereplőké. (lásd mai multik, ill. globalizált óriásvállalatok) - Külső (extern) gazdasági hatások, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás költséget vagy előnyt jelent vele nem szerződéses kapcsolatokban lévőknek, -- Lásd erre a közgazdaságtani tankönyvek tipikus példáját a szomszédos virágkertészet és méhészet vonatkozásában, ahol a méhek óhatatlanul beporozzák a virágokat, pedig erre nem szerződött a két fél. Ezt nevezzük pozitív exernáliának. Ezzel ellentétes mechanizmust jelöl, ha valamelyik vagy mindkét fél veszít a külső hatáson. (Pl. a halászat vizét felmelegítő atomerőmű távozó hűtővíz esetében.) ebben az esetben negatív externáliáról beszélünk. - Piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága (pl. orvos- beteg kapcsolat) -- de akár ilyen a banki ügyintéző és a hitelért folyamodó ügyfél esete is. (A felsorolás teljes szövegében azonos Stiglitz old. az eredeti szöveg dőlt betűvel szedve.) A XIX. században Karl Marx, Sismondi, Robert Owen a korabeli gyáripar embertelen munkakörülményeire kerestek válaszokat. A legnagyobb hatású Marx, aki a társadalom újjászervezését a tőke magántulajdonlásának megszűntetésével kötötte össze. Álláspontja szerint az államnak jelentősebb befolyásra kell szert tennie a termelőeszközök terén. Szűkebb értelemben ezeket a hatásokat tekintjük a piaci kudarcok kiváltó okainak, tágabb értelemben azonban a piaci mechanizmusok okozta igazságtalanságokat, méltánytalanságokat (pl. gyermekszegénység, munkanélküliség) is piaci kudarcnak tekintjük. A fentiekből következően szükséges az állami fellépés. Ugyanakkor az állami beavatkozás, ha sok esetben jogos is, jól azonosított piaci kudarchoz kötődik Nem említve most azokat az 10

11 eseteket, amikor az állami beavatkozás eleve nem a piaci kudarcok ellen irányul - gyakran végződik a piacihoz hasonló kudarccal. Tehát a piac önmagában hordja a piaci kudarc lehetőségét, amely megelőzésére állami reakció képezhető, ugyanakkor az állami beavatkozás ugyanúgy kudarcba fulladhat. Egységesen minden helyzetben jó és használható recept vagy megoldás tehát nincsen. Az állami kudarcok fő okait megint Stiglitz segítségével vesszük sorra. Véleménye szerint az állami kudarcokat négy alapvető indokra lehet visszavezetni. - Korlátozott információk ahogyan a piaci szereplők sem rendelkeznek korlátlan mennyiségű információval (mert beszerzése drága, eszköz és időigényes, vagy csak mert egyszerűen nem ismert a döntés pillanatában), az államok is információhiányos helyzetekben kénytelenek döntéseket hozni. - Magánpiaci reagálásmódok korlátozott ellenőrzési lehetőségei a kormányzatok döntéseik következményeit csak korlátozott módon képesek ellenőrizni. Minél nyitottabb és demokratikusabb berendezkedésű egy állam, ez annál inkább igaz. A teljes körű elemzés e mellett nagyon meg is drágítaná az intézkedést. Ez a szempont különösen felértékeli a szakpolitika első számú szabályát: Mi történne, ha nem csinálnánk semmit sem? Mielőtt egy kormányzati döntés megszületik, minden esetben fel kell tenni ezt az egyszerű kérdést. Az intézkedés talán pontosan azzal ellentétes hatást vált majd ki, mint aminek szántuk, vagy nem várt mellékhatásai lesznek stb. - A szakapparátusok fölött gyakorolt ellenőrzés korlátai Vagyis hogy a törvényhozás, közigazgatás, helyi közigazgatás szétválik egymástól. A törvényeket a Parlament hozza meg, de azok végrehajtási rendeleteit már a szakminisztériumok 1 készítik el, és a jogalkalmazás megint egy másik helyen és szinten történik. (Pl. a munkaügy területén az évi IV. tv. (Flt.) elfogadása a Parlament hatásköre, a kodifikációs előkészületeket a szakminisztérium teszi meg, ahogyan a törvényhez tapadó végrehajtási rendeleteket is ez a szerv készíti el. Ugyanakkor a konkrét alkalmazás a munkaügyi központok kirendeltségein zajlik. A megyei központok és a Parlament között még ott áll a Foglalkoztatási Hivatal, mint országos központi szerv is. Tehát mire egy szándék eljut az alkalmazásig, példánkban öt szinten (Parlament- Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium- Foglalkoztatási Hivatal Megyei Munkaügyi Központ- Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége) is átmegy, és akkor még nem számoltuk a közigazgatási egységen belüli szervezeti egységeket (pl. államtitkárság, helyettes-államtitkárság, főosztály, osztály ) és hierarchiaszinteket. A kormányzat (a vállalati élet analógiájával élve menedzsment) szándékai tehát sokszor nem valósulnak meg. Ennek több oka lehet; az információs lánc hosszúsága miatt torzulhat maga az információ, az érintettek ellenérdekeltek lehetnek a végrehajtásában, mert saját érdekeik mást kívánnak meg. Előfordulhat, hogy nem értenek egyet a feladattal, vagy annak értelmezésével és érzelmi alapon utasítják el a végrehajtást. A nyílt szembeszegülés a kormányzati hierarchiában viszonylag ritka, mert azonnali hivatalvesztéssel járhat, pontosan ezért azonban számos alkalommal fordul elő rejtett 1 Magyarországon az un. szélesen vett közszféra (oktatás, egészségügy- szociális ellátás, közoktatás, kötelező társadalombiztosítás) létszáma e fő között ingadozik; ez alatt a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb közszolgálati jogviszonyban állók (pl. ügyészek, bírók, katonák) együttes létszámát értjük. A közigazgatás ezzel szemben a köztisztviselők kb. 100.e fős testületét takarja, amelyből 60% dolgozik a központi közigazgatásban, ebből 10.e fő az egyes minisztériumokban. A létszám maradék 40%-a a közel 3200 települési önkormányzatánál tevékenykedik köztisztviselői státuszban. Amikor a napi politikai vitákban a túl nagy, túl drága közszféráról beszélnek, ezeket a belső adatokat érdemes elemezni. 11

12 formájában, amely sokszor ki sem derül. Ezért naivitás azt hinni, hogy a kormányzó párt, vagy pártok ideológiai politikai akarata minden esetben és maradéktalanul érvényesíthető. A modern demokráciák négy öt éves választási ciklusai, amelyek következtében a politikai elit kicserélődik, segít megelőzni a diktátumok kialakulását, azonban erősíti a szakapparátus felett gyakorolt hatalom gyengítését. A mai közigazgatástan, politikatudomány pontosan e jelenség miatt beszél egyre többet a szubszidiaritás jelentőségéről (amely egyébként alapvető EU irányelv is). Ennek értelmében a döntéseket ott érdemes elemezni és meghozni, ahol legközelebb van az érintettekhez. (Pl. nem kell törvényi szinten meghatározni egy kisváros kultúrházának havi programtervét.) Erre a helyzetre az európai és az amerikai közigazgatási berendezkedés eltérő módon reagál. Az USA közigazgatásában un. zsákmányrendszer van érvényben, ez alapján a mindenkor nyertes párt (demokrata vagy republikánus) hozhatja magával az embereit a közigazgatási vezetői pozíciókra. Ennek következtében a kormányváltások automatikusan közigazgatási vezetőváltásokat is jelentenek. Így kialakul egy szakapparátus vezetői vetésforgó rendszer, amelyben az éppen ellenzékben tartózkodó párt szakemberei egyetemek és kutatóintézetek (think tanks) berkeiből kísérik figyelemmel a szakpolitikák alakulását. Ez garantálja, hogy újabb kormányváltáskor újra elfoglalhassák hivatalaikat, és szakértő módon működhessenek tovább. Európában és az EU-ban ezzel szemben deklaráltan többnyire a stabil szakmai alapokon nyugvó köztisztviselés a meghatározó. Ennek értelmében a köztisztviselők, állami hivatalnokok a munkahelyükön nem politizálhatnak, nem viselhetnek politikai tisztségeket. (pl. A magyar köztisztviselői törvény alapján a köztisztviselőnek még a választásokon történő indulás előtt fel kell függesztenie a státuszát.) A politikamentes közszféra cserébe stabil szakmai átmenetet jelent a különböző kormányok között. (A napi gyakorlatban ez a modell legalább is a frissen demokratikussá lett Kelet- Közép Európában nem vizsgázott, vizsgázik túl jól.) - Politikai folyamatokból következő korlátok a politikai döntéseket minden esetben egy limitált létszámú társaság hozza meg. Akármennyire is demokratikus egy ország, a képviseleti demokrácia szabályai szerint nem lehet ott minden választópolgár minden döntéshozatalnál (ilyen aktus a kiemelt döntéseket megalapozó népszavazás). A kormányoknak egyszerre kellene tehát ismerniük minden választópolgár, de legalábbis csoport preferenciáit, ami a gyakorlatban kivitelezhetetlen feladat (ennek ellenére minden kormányzat próbálja a lehető legtöbb ilyen preferenciát megismerni és kielégíteni- lásd közvéleménykutatások). Ennek következtében sohasem lehetnek megfelelőek mindenki számára, sőt még a saját szavazótábor sem elégíthető ki maradéktalanul minden esetben. Következésképpen gyakran éri az a vád a kormányokat, hogy inkoherens a döntéshozataluk. Politikacsinálók és szakpolitikusok A kormányzati beavatkozások kritikusai úgy találják, hogy a fenti négy szempont alapos okot szolgáltat a kormányzati beavatkozások elkerülésére. Ugyanakkor a piaci kudarcok létezése folytán aligha képzelhető el sikeres gazdaság- és társadalompolitika állami (önkormányzati) beavatkozások nélkül. Valójában mindkét esetben vannak negatív és pozitív pontok. Az állami beavatkozás és be nem avatkozás döntéseit minden helyzetben újra és újra mérlegelni szükséges. A meghozott döntés természetesen tükrözi a döntéshozó politikai- ideológiai világnézetét. Ezzel mindaddig nincsen gond, ameddig egy értelmezhető, a demokratikus 12

13 társadalom és a piacgazdaság szabályrendszerén belül mozgó összerendezett alternatívát kínál. Mivel egy adott közigazgatási egységben a termelés, a társadalmi élet menetét meg kell szervezni, a mindenkori kormányoknak (önkormányzati képviselő testületeknek, föderális állami vezetésnek stb.) döntéseket kell hoznia. Gazdasági értelemben a Mit? Hogyan? Kinek? termeljünk kérdésekben, társadalmi vonatkozásában a Hogyan éljünk? kérdésre kell válaszokkal szolgálni. Az elvek mentén meghozott döntésekhez szakpolitikai döntéseket, és ezek eredményeként intézkedéseket kell rendelni. Ameddig a politikai (ezzel együtt a végrehajtó, azaz a kormányzati) hatalom megszerzése nagypolitikai kérdés (angolul politics), addig a konkrét szakterületeket érintő döntéshozatal és elemzés a szakpolitika, szakmapolitika (angolul policy) kérdéskörébe tartozik. A politikát jellemzően politikai pártokba szerveződő pártpolitikusok (esetleg függetlenek) végzik, a szakpolitikát pártállásukra való tekintet nélkül szakemberek művelik. (Pl. A Parlament Szociális és Foglalkoztatási Bizottságának országgyűlési képviselők a tagjai, akik pártpolitikusok. A munkaügyi, az oktatási tárca tisztviselő azonban közgazdászok, szociálpolitikusok, szociológusok stb., tehát az adott szakterülettel foglalkozó szakemberek. Ábra 1. Kik művelik a politikát? Forrás: Colebatch (2000) Policy 38. oldal) A két csoport között jól kialakult munkamegosztás működik, amely nem jelenti azt, hogy közöttük nincsen átjárás. (hiszen pl. szakemberből lehet politikus vagy fordítva, igaz ez utóbbira kevesebb a hiteles példa.) Ahogyan a fenti ábra bemutatja, a döntéshozatal rendszere X (horizontális horizontal) és Y (vertikális- vertical) tengely mentén értelmezhető. A politika célja az un. valóságban nem létező medián választó kiszolgálása. A fogalom alatt a politológia azt a politikusi szándékot magyarázza, amellyel minden intézkedést a lehető legtöbb választó tetszése mentén szeretne megvalósítani, hiszen belőlük lehetnek majd négyévente a valódi pártszavazók. Ezzel szemben a szakpolitika számára a döntéseket a 13

14 lehető legjobb társadalompolitika, szakpolitikai helyzet kialakítása diktálja. A két célrendszer között gyakorta jönnek létre kompromisszumos megoldások. A vertikális tengelyen egymásnak alárendelve helyezkednek el a választók akaratából megválasztott politikusok (authorized decision- maker) alattuk a szakpolitikák kidolgozói és végrehajtói (subordinates implementing policy) kapnak helyet. A szakpolitika kialakítása és végrehajtása sohasem egyedüli köztisztviselői munkafolyamat. Amint az ábrán látható, a horizontális síkon egymással egy szinten helyezkednek el. - Kormányzaton kívül álló adott témában (pl. egészségügy, környezetvédelem) gyakorlati szakemberek (participants outside government), - A nemzetközi szakmai tapasztalatokat jelentő külföldi szakmai kapcsolatok (international participants), - A kormányzat egyéb szintjei (pl. munkaügyi központok a minisztérium felügyelete alatt) (other levels of government), - Végül az egyéb külső szervezetek (other agencies) pl. gazdasági kamarák, szakszervezetek, kutatóintézetek A politikus és a szakpolitikus viszonyrendszerének másik fontos ismérve, hogy a politikust megválasztják a hatalmi kormányzati szerep ellátására, és az elképzelések jó vagy rossz megvalósításáért a négyévenkénti választásokon a politikus felel. Ennek következtében az alternatívák közötti döntés is a politikust illeti meg, a jog és erkölcs keretein belül. A szakpolitikus, legalább is Európa nagy részében, nem választott személy, munkaviszonyban áll az állammal. Munkavégzéséért fizetést kap. Azért felelős, hogy a döntéshozók megfelelő minőségű és rendezettségű (döntésre előkészített) szakpolitikai adattal, alternatívával rendelkezzenek. A jó szakpolitika tehát koherens ideológián nyugszik, megfelelő mennyiségű társadalmi ténnyel van alátámasztva, standardizálható gyakorlatra épül, világos célokat jelöl ki, és nem nélkülözi a politikai- közigazgatási realitást (lásd korábban Stiglitz pontjai, azaz végigvihető). A közigazgatási döntés, szakpolitika ismérvei: - Hatalom, - Szakértelem, - Rend, kormányzati rendszer a végrehajtáshoz, - Közigazgatási döntés, és - Közigazgatási cselekedet (intézkedés) A szakpolitika kivitelezésének (implementáció) standard lépései - Célmeghatározás, - eszközválasztások a célhoz viszonyítva, - megvalósítás, eszközhasználattal, - értékelés (evaluation), monitoring, - visszacsatolás- értelmében eredeti policy szakpolitika módosítása A foglalkoztatáspolitika, mint szakpolitika elhelyezéséhez a szakpolitikák rendszerében elsőként a hasonló vonatkozású egyéb szakpolitikák területeit kell tisztáznunk. Ugyanazon kérdésre az eltérő szakpolitikák különböző válaszokkal szolgálnak működési területük, megrendelőik és fogyasztóik alapján. Például: 14

15 Kérdés: Magyarországon jelenleg probléma, hogy a termelésben a hozzáadott érték aránya alacsony. Milyen intézkedéseket, kérdéseket vált ki ez a helyzet az egyes területeken? Lehetséges válaszok: Személyzeti menedzsment (SZ/EEM- HRM- Human Resources Management): Veszélyezteti-e ez a helyzet a vállalat piaci helyzetét? Nehezen találunk-e képzetlen munkaerőt? Az államtól kapott adókedvezmény mértékét hogyan érinti a helyzet? Szociálpolitika (SWP- Social Welfare Policy): A dolgozók jövedelemhez jutását hogyan érinti az alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyek magas aránya? A dolgozók életmódja hogyan alakul a jelenlegi szakképzettségi helyzetben? Foglalkoztatáspolitika (EP- Employment Policy): Az ország versenyképessége szempontjából mit kell tennünk? Befolyással van-e a további munkahelybővítésre az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek magas aránya? (Borbély 2003) Nézzük hát sorra a humánpolitika, oktatáspolitika, gazdaságpolitika, szociálpolitika értelmezéseit. Humánpolitika Lévai Zoltán és Kővári György (1998) a következőképpen foglalta össze a humánpolitika tartalmát: Humánpolitikának nevezzük eredeti értelemben az emberekkel kapcsolatos társadalompolitikai tevékenységek összességét. Tehát a népességpolitika, a családpolitika, az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika és az ifjúságpolitika éppen úgy része a fogalomnak, mint a társadalombiztosítás, illetve az idős emberek szociális ellátásának fejlesztése. Napjainkban az eredeti értelmezéstől eltérően, e fogalom leszűkült a szervezetek emberi erőforrásokkal való gazdálkodás cél- és eszközrendszerére. Ebben a szűkebb értelemben a humánpolitika tartalma azoknak a céloknak és eszközöknek az együttese, amelyek az emberek vonzásával, motiválásával, ösztönzésével, fejlesztésével, hatékony foglalkoztatásával kapcsolatban az integrált személyügyi szervezet kompetenciájához tartoznak. Vagyis ilyen értelemben a humánpolitika átfogja a hagyományos munkaügyi, személyzeti és szociális-jóléti tevékenységet, természetesen a piacgazdaságra jellemző megváltozott tartalommal. Ide tartozik továbbá a munkaerőgazdálkodás és tervezés, ezen belül a toborzás, kiválasztás, felvétel, beillesztés, szocializáció, megtartás, a bér és javadalmazás, képzés, továbbképzés, átképzés, teljesítményértékelés, szervezet-, ill. személyzet- és vezetésfejlesztés (a szervezeti kultúra fejlesztése, identifikáció kialakítása, karriergondozás), a munkaügyi kapcsolatok rendszere (kollektív alku, konfliktusmegelőzés, -kezelés). Tehát a humánpolitika mai értelmű szóhasználatán többnyire az emberi erőforrások értékteremtő képességét értjük. Magyarország május 1.-ei EU tagságát követően meghirdetett első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjai között is helyet kapott a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEF OP). A program lezárulási ideje december 31. A következő Uniós fejlesztési ciklus, az EU költségvetésének tagállami elfogadásának menete szerint

16 lesz. Az NFT II- ben az NFT I. ben foglalkoztatással foglalkozó operatív programot két új OP váltja fel, EMEROP és HIOP néven. Ezek keretében különválik a Humán Infrastruktúra Fejlesztési Operatív Program (HIOP) és az emberi erőforrások szó szerinti fejlesztése: Emberi Erőforrások Fejlesztése Operatív Program (EMEROP). A NFT III.-ban ( ), Bulgária és Románia, esetleg Horvátország belépését követően már nem várható hasonló volumenű fejlesztési forrás beáramlása hazánkba, mint az NFT II. során, ahol cc. évi 1000 milliárd Forint, napi 5 Mrd. áll rendelkezésre. Így az NFT II. keretében szükséges és gazdaságtörténeti szempontból szemlélve lehetséges megtenni azokat a beruházásokat és átalakításokat, amelyek az országot stabil gazdaság- és társadalomfejlődés pályára állítják. Vállalati humánpolitika Vállalati humánpolitika alatt általában az adott gazdálkodó szervezet emberi erőforrásainak menedzselését értjük. A tervszerű gazdálkodás minden esetben a szervezet üzleti tervében megfogalmazott célok elérését segíti elő. Ennek elidegeníthetetlen része a munkatársak munkaerejének és tudásának, munkaidejének a menedzselése. A vállalaton belüli humánpolitika fő működési területei a: - munkakör-elemzés, tervezés, - humánerőforrás biztosítás, - ösztönzésmenedzsment, - teljesítményértékelés, - emberi erőforrás fejlesztés - kompetenciafejlesztés, - kommunikáció, - szervezeti kultúraváltás (változásmenedzsment) (Poór et al old.) Az angolszász HRM (Human Resources Management) betűszót magyarul többnyire EEM Emberi Erőforrás Menedzsment rövidítéssel illetjük. Az EEM tárgya tehát szűkebb értelemben minden esetben belül marad egy szervezeten, így nem képezi társadalmi szintű cselekvések tárgyát. Szociálpolitika A szakirodalom több eltérő definícióval határozza meg a szociálpolitikát, az állami (önkormányzati) szerepvállalás azonban szinte kivétel nélküli minden elméletnek része. Az alábbiakban Zombori Gyula (1994: old.) gyűjtése segítségével vesszük sorra az egyes megközelítéseket. A leíró közigazgatástan a szociális közigazgatáshoz (központi állam és / vagy önkormányzati szinten) tartozó szakpolitikák együttesét nevezi szociálpolitikának. Így a közoktatás, szakoktatás, lakáspolitika, egészségügy- egészségvédelem, ifjúság- és drogpolitika, segélyezés és a munkaügyi politikák együttese fedi le a szociálpolitika hatóterületét. A fenti szakpolitikák közös jellemzője, hogy: - Az egyéni közösségi szükségletek kielégítése nem egészen piaci alapú (vö. állami beavatkozásra is szükség van), 16

17 - A szükségletek egy részének a kielégítése állami újraelosztással (redisztribúcióval) valósul meg, - A szükségletek kielégítése lebontható a társadalom egyes tagjainak szintjére (ellentétben pl. a klasszikus világítótorony példa fényével, vagy a rendvédelemmel) Az aktív állami (önkormányzati) munkaerőpiaci politika (foglalkoztatáspolitika) egyes értelmezések szerint nem tartozik a szociálpolitika tárgykörébe, más szerzők ide sorolják, megint mások a gazdaságpolitika területén belül tárgyalják a foglalkoztatáspolitikát. Amint az a legtöbb szakpolitika esetében igaz, érvényes a foglalkoztatáspolitika meghatározásakor is. A szakpolitikák határvonalai gyakran csak elmosódottan értelmezhetőek, az egyes iskolák és igazgatási felépítések más és más kontextusba helyezik azt. (Erre jó példa az elmúlt másfél évtized magyar szakpolitikai története: a munkaügyi politika volt már önálló tárca felügyelete alatt, működött a szociális, és volt a gazdasági minisztérium égisze alatt ben önálló Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi tárca igazgatja.) Gazdaságpolitika Gazdaságpolitika alatt a központi kormányzatnak a közösségi szektorra (public) gyakorolt hatásairól van szó. A helyi, települési önkormányzatok, megyék, régiók, kistérségek is rendelkeznek gazdaságpolitikai, -fejlesztési elképzelésekkel, de ezek értelemszerűen csak az adott közigazgatási területen belül érvényesek. Az állami (közületi szektor) gazdaságpolitikája ezzel szemben: - Szélesebb körű társadalmi célok elérésére irányul (Egy létező ország, föderáció egészének szab célokat és szabályokat.), - Tevékenységéhez közhatalmi eszközök társulnak (jogszabályokat alkot és tartat be) A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyet az állam a politikai, társadalmi céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. (Hetényi I old.) A közületi gazdaságtan az alábbi területekre koncentrál Hetényi István leírása alapján: - Adópolitika, - Költségvetési kiadások, - Költségvetés stabilizációja, - Állami beavatkozások, döntések elemzése, szabályai, - Állami beavatkozások indokoltsága (eltérő gazdaságpolitikai ideológiák mentén) A gazdaságpolitika a közgazdaságtan két megközelítéséből kiindulva lehet leíró és normatív. A leíró gazdaságpolitika leírja a rendszer működését, hatásmechanizmusait és ismerteti annak szereplőit anélkül, hogy minősítené azokat. A normatív gazdaságpolitika intézkedéseinek hatását minősíti, jellemzi, értékeli. A döntéshozók világnézetének, ideológiai elköteleződésének megfelelően minősíti a történéseket. A gazdaságpolitika céljai a: 17

18 - Gazdasági stabilitás, - Növekedés, - Szükséges struktúraváltás elősegítése, - Jövedelemelosztás befolyásolása (Hetényi old.) Céljainak eléréséhez eszközkészlettel rendelkezik, amelyet a hatalmon lévő pártpolitikai elit ideológiája mentén használ fel. Ilyen eszközök a: - Institucionális rendelkezés (jog, államigazgatás intézményrendszere), - Gazdaság szereplőire alkalmazott törvényes korlátozások (tilalom, engedély) - Állami vállalatok működtetése, - Adópolitika (SZJA, TAO. fogyasztási stb.) - Költségvetési politika, - Monetáris politika (MNB. Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa), - Árfolyampolitika (Ft. / Euro; Ft / USD), - Jövedelempolitika (bér- ár-) politikák, - Egyeztetési eljárások, - Legpuhább, egyben leginkább piacbarát megoldás a piaci szereplő információval való ellátása (vö. információs asszimetria fogalma) Az egyes gazdaságpolitikai eszközök felhasználása három módon történik. - Diszkrécionáriusan: mindenkori eseti módon születik döntés, - Szabályokhoz kötötten: a konkrét döntésekhez előre lefektetett szabályok szolgálnak alapul (pl. éves költségvetési törvény), - Automatikus hatásra építve: olyan szabályok alapján, amelyek beépülnek az alkalmazásba (pl. progresszív SZJA politika) Az egyes eszközök közötti jó arány megtalálása vezet koherens és szinergikus gazdaságpolitikához, amely a döntések közötti összefüggő ideológia mentén válik egységessé. Oktatáspolitika Az oktatáspolitika az oktatásügy intézményrendszereivel és a benne résztvevőkkel (tanulók, hallgatók, oktatók, tanárok, szülők) foglalkozó szakpolitika, amely az oktatási alrendszer egész társadalomra gyakorolt hatásait is vizsgálja. Az oktatáspolitika további alterületekre bontható: - mint közoktatás-politika, - szakképzés-politika, - iskolarendszeren kívüli szakképzés-politika, - felsőoktatás-politika, - felnőttképzési politika, (LLL élethosszig tartó tanulás- politika) stb. Az oktatáspolitika rokonterülete a művelődéspolitika (kultúrpolitika, múzeumpolitika, sőt könnyűzenei politika stb.) 1997-ig Magyarországon a kulturális és az oktatási tárca egy minisztérium alatt működött, Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) néven tól az Oktatási Minisztérium (OM) és a Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériuma (NKÖM) kettévált, ezzel a munkafeladatok is eloszlottak. A magyar oktatáspolitika négy meghatározó törvénye az alábbi: 18

19 - Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény), - Szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. tv.), - Felsőoktatási törvény (1993. évi LXXX. tv.) 2, - Felnőttképzési törvény (2001. évi CI. tv.). Mindegyik törvény számos módosításon esett át az elmúlt másfél évtizedben; még a legfiatalabb felnőttképzési törvény is túl van az első változtatáson (2005. évi LXXIV. tv.). Az egyes szakterületekhez tartozó intézményrendszereket és főbb feladatokat az idézett törvények sorolják fel. Az oktatási szintek nemzetközi rendszerezését az UNESCO ISCED listája definiálja. Az ISCED (International Standard Classification of Education) az oktatás szintjeinek és programjainak leírását szolgáló nemzetközi rendszer. Első változatát a 70-es években dolgozták ki és fogadták el az UNESCO keretén belül, azóta egyre nagyobb körben használják. Az oktatási rendszerek összetettebbé válása azonban szükségessé tette a felülvizsgálatát, így a kilencvenes években sor került a továbbfejlesztésére, és az UNESCO közgyűlése azt 1997-ben el is fogadta. Az új ISCED 97 alapegységét az oktatási programok alkotják, amelyeket három alapvető dimenzió mentén osztályoznak. A legfontosabb ezek közül az, hogy a program milyen szintre készít fel, de emellett szemben a korábbiakkal figyelembe veszik a program típusát vagy tartalmi orientációját (mindenekelőtt azt, hogy általánosan képző, szakképzést előkészítő vagy szakképző), valamint a hosszát vagy időtartamát is. A korábbi rendszerhez képest új elem a középfokú és a felsőfokú szint között egy új szint, az ún. posztszekunder oktatás megkülönböztetése. A fentieknek megfelelően az ISCED 97 rendszer a következő programokat tartalmazza: Szint Program elnevezése Lehetséges típusok 0 Alapfokot megelőző oktatás 1 Alapfokú oktatás 2 Alsó középfokú oktatás 2A, 2B és 2C 3 Felső középfokú oktatás 3A, 3B és 3C 4 Posztszekunder, nem felsőfokú oktatás 4A, 4B és 4C 5 6 Felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás második (tudományos képesítés megszerzéséhez vezető) szakasza 5B rövid szakképző, 5A középhosszú első szintű, 5A hosszú második szintű, 5A középhosszú második szintű Forrás: Classifying educational programmes, 1999 Magyarázat: A 3. szinten az A típus hozzávetőlegesen a hazai gimnáziumi, a B a szakközépiskolai, a C pedig a szakiskolai jellegű programoknak felel meg. Az 5. szinten a B típus lényegében a hazai akkreditált felsőfokú szakképzéshez illeszthető. Az 5A középhosszú első szintű képzés nálunk a főiskolai, az angolszász rendszerekben a felsőfokú oktatás első BA (Bachelor of Arts) szakaszának, az 5A hosszú második szintű program a hazai egyetemi, az 5A középhosszú második szintű pedig inkább az angolszász országok MA (Master of Arts) fokozatának felel meg. Forrás: Jelentés a magyar közoktatásról (2000) Az oktatási rendszer és a rendszerben való tanulói továbbhaladás 4.1. Bevezetés: képzési szint, intézmény, program (Forrás: ) Foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatáspolitika az adott állam szintjén felmerülő munkaerő-piaci szabályozás témakörével foglalkozik. Tartalmát tekintve lényeges átfedésben van a már bemutatott szociálpolitikával, oktatáspolitikával és gazdaságpolitikával. A szociálpolitika néhány esetben 2 Lásd a vadonatúj felsőoktatást szabályozó MUP-ot! (www.mup.hu ), amely a három körös (bachelor, master, Phd) lineáris képzésre állítja át a magyar felsőoktatást is 2006-tól. 19

20 a saját területének részeként jeleníti meg a foglalkoztatáspolitikát, ahogy ugyanezt teszi a gazdaságpolitika is. Az egyes szakpolitikák közötti pontos határvonalak meghúzása szinte lehetetlen, mivel eszközkészletük gyakorlatilag többnyire azonos, és az egyes szakpolitikák meghirdetett céljai jelenthetik a másik politika eszközeit (és fordítva). A foglalkoztatáspolitikát sokáig éppen ezért nem is értelmezték önálló szakpolitikai területként, mivel eszközkészletét az oktatás-, gazdaság- és szociálpolitikák adják, céljai pedig nagyrészt azonosak ezek céljaival. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) az alábbi módon határozza meg a foglalkoztatáspolitika feladatait. (1964. évi 122 számú ILO egyezmény, amelyet Magyarországon a évi LXXII. törvényben hirdettek ki.) A munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 63. ülésszakán elfogadott 148. számú Egyezmény kihirdetéséről c. törvény értelmében: (Az egyezményt Bagó József 2002/4 sz. Esély cikke alapján idézzük.) A foglalkoztatáspolitika normái Az állam a gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzése, az életszínvonal emelése, a munkaerő szükségletek kielégítése, a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság leküzdése érdekében fő célkitűzésként olyan aktív politikát alakít ki és hajt végre, amelynek célja a teljes, produktív és szabadon választott foglalkoztatottság megvalósítása. A foglalkoztatáspolitika célja annak biztosítása, hogy: (a) minden munkára képes és állást kereső személy számára legyen munkaalkalom; (b) ez a munka a lehető legtermelékenyebb legyen; (c) lehetőség nyíljon a munka szabad megválasztására, és minden munkavállalónak a lehető legteljesebb lehetősége legyen az olyan munkára történő jelentkezésre, illetve az olyan munka során megvalósuló képzésre, képzettségének és adottságainak felhasználására, amely munka számára megfelelő, tekintet nélkül fajára, színére, nemére, vallására, politikai meggyőződésére, nemzeti vagy társadalmi származására. A foglalkoztatáspolitika kellőképpen vegye figyelembe a gazdasági fejlettség szintjét és állapotát, valamint a foglalkoztatási célkitűzések és az egyéb gazdasági és szociális célkitűzések közötti kölcsönös kapcsolatot. Ezt a politikát olyan módszerekkel kell megvalósítani, amelyek megfelelnek a nemzeti feltételeknek és gyakorlatnak. Az állam, a nemzeti feltételeknek megfelelő módszerekkel és mértékben a. összehangolt gazdasági és szociális politika keretében meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a célkitűzések megvalósítása érdekében hozandó intézkedéseket; b. megteszi a szükséges lépéseket ezen intézkedések megvalósítása érdekében, ideértve szükség esetén programok kidolgozását is. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban tanácskozni kell a tervezett intézkedések által érintettek képviselőivel, különösen a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, azzal a céllal, hogy a kormány teljes mértékben figyelembe vegye tapasztalatukat és véleményüket, biztosítsa teljes együttműködésüket a politika kidolgozásában és megnyerje hozzá a támogatásukat. (Bagó 2002) Magyarországon az állami foglalkoztatáspolitika elsődleges jogszabálya az évi IV. törvény (Flt.), amelyhez számos más törvény és végrehajtási rendelet tapad. A 20

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Munkaügyi és Társadalombiztosítási igazgatási (BA) alapszak Borbély Tibor Bors tudományos tanácsadó 2008. augusztus Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika

Foglalkoztatáspolitika Foglalkoztatáspolitika Az Unióban és hazánkban Munkaügyi Kapcsolatok szakirány (N,L) Szegedi Egyetem Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék (előadás és olvasószeminárium) 2004/05 őszi félév Borbély Tibor

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET TANTÁRGYI PROGRAM ÉS ÜTEMTERV 2010/2011. tanév II. félév A TANTÁRGY Kódja: NBP_AD102G3 Megnevezése: A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE Szak: Andragógia szak Heti tanóra: 2 Vizsgajelleg:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 008 szeptemberében levelező tagozaton, 009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Közgazdálkodás és közpolitika

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET TANTÁRGYI PROGRAM ÉS ÜTEMTERV 2011/2012. tanév II. félév A TANTÁRGY Kódja: NBP_AD102G3 Megnevezése: Emberi erőforrás menedzsment Szak: Sportszervező II. évfolyam Heti tanóra: 2 A tantárgy kreditértéke:

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28.

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28. személyiségfejlesztés kapcsolata Veszprém, 2014. november 28. A mai előadás tartalma A közszolgálat fogalmának megközelítési módjai A közigazgatás fejlődésének vázlatos története Közigazgatás a mai Magyarországon

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17.

Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények. Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Az EKKR és az MKKR: fejlesztési célkitűzések és eredmények Műhelymunka Szak- és felnőttképzés 2014. június 17. Célok Mobilitás, versenyképesség LLL elősegítése A képzések és a munkaerőpiac nagyobb összhangja

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető

2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkári titkárságvezető Curriculum Vitae Családnév: Szepesi Keresztnév: Balázs Született: 1974, Szekszárd, Magyarország e-mail: szepesibalazs@hetfa.hu Munkahelyek 2012- HÉTFA Kutatóintézet stratégiai igazgató 2010-2012 Nemzetgazdasági

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

központi programok Pályakezdők Ösztöndíjas Foglalkoztatási Programja) és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok összegzése

központi programok Pályakezdők Ösztöndíjas Foglalkoztatási Programja) és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok összegzése A KSZK részvételével megvalósuló központi programok (Roma Diplomások Programja Pályakezdők Ösztöndíjas Foglalkoztatási Programja) és a kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok összegzése dr. Barta Zsuzsanna

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management

Szállodavállalatok irányítási eszközei. Master of Arts International Hotel (Companies) Management 1 Master of Arts International Hotel (Companies) Management 9. Szállodavállalatok emberi erőforrás gazdálkodás irányítása Cél, az emberi erőforrás gazdálkodás szállodavállalati szintű irányításának áttekintése

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K

Köv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K Szak megzése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megzése: Tagozat: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK EMBERI ERŐFORRÁSOK SZAK

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK EMBERI ERŐFORRÁSOK SZAK Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK EMBERI ERŐFORRÁSOK SZAK Budapest 2014. JAVASOLT ZÁRÓVIZSGA TANTÁRGYAK Emberi erőforrások szak hallgatói számára Alkalmazott

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben