LELKIPÁSZTOR A HAJDUDOROG-EGYHÁZMEGYEI FŐHATÓSÁG 701/1928. SZÁMÜ ENGEDÉLYÉVEL

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LELKIPÁSZTOR A HAJDUDOROG-EGYHÁZMEGYEI FŐHATÓSÁG 701/1928. SZÁMÜ ENGEDÉLYÉVEL"

Átírás

1 k H o n. c í i <; '-' cijoriz 1 G Ö R Ö G K A T H O L 1 K U S LELKIPÁSZTOR A HAJDUDOROG-EGYHÁZMEGYEI FŐHATÓSÁG 701/1928. SZÁMÜ ENGEDÉLYÉVEL Szerk és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő: Megjelenik Nyírcsászári, Szatmár m. KOZMA JÁNOS minden hó J5-én Előfizetési ára a Chrysostomos hitszónoklati melléklettel együtt egy egész évre 20 pengő. Csonkamagyaroszág határain kivöl az egész évre 30 pengő Tartalomjegyzék: Eretnekek pörölye". P. Cyrill. Az uníonizmus és a magyar garögkatholíkusság. Szémán István dr. Szent Imre és a görögkatholikus magyar ifjúság. Bányay Jenő. A statisztika tükrében. Baulovics Zoltán dr. Az egyházközségi szervezetek megalakítása. Közreműködés házasságkötésnél delegátus nélkül. Z. Egyházi hírek. Világi törvények és rendeletek. Különiélék. IV. évfolyam 1. (23.) szám október

2 Jézus Szive Szövetségének (imaapostolságának) napi imaszándékai november hóra. Főszándék: Imák a megholt hívekért. Missziós szándék: A budhisták és mohamedánok megtérése. Védőszent: Szent Erzsébet. (Nov. 19.) Napok Ünnepek és pártfogók STapi imaszándékok. 1 Sz Kozma és Demién Jézus Szive földi országa V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz 16 V 17 H 18 K 19 Sz 20 Cs 21 P 22 Sz 23 V 24 H 25 K 26 Sz Ll Cs 28 P 29 Sz P. u. 21. v. Acepszim vt. Joannik a. Episztémé Pál pk. Lázár a, Mihály föangy. P. u. 22. v. Olimp vt. Viktor vt. Al. János a Ar, sz. János Fülöp ap. Guriasz vt. P. u. 23. v. N, Gergely pk Plátó vt. Abdiás pr. Gergely a. B. a. lílajánlása Filemon ap. P. u. 24-, v. Katalin sz. Kelemen pápa Győző a P Jákab pk. Irénárk vt. Párámon vt. Az összes elhunytakért. A háborúban elesetlekért. Jéz. Szive férfiligáinak terjedése. A kalh, ifjúság erkölcsisége Egy édesanya és gyermekei. Az l. pónt. Oltáriszentség tisztelete. Egv vallástalan apa megtérése. Egy hatgyermekes öregasszony. Munkanélküliekért. Egy nagy bűnös megtérése Két anya cs gyermekei. Hivatásokért a Jézustársaságba. Böjt kezd. A munkásság kath. szelleme. Jézus Szivének engesztelése Egy kis család boldogsága Éhezőkért, szenvedőkért. Magyar protestánsok megtérése. Az irgalmasság lelki cselekedetei. Kinai magyar missziók. Jézus Szive Szöv. terj. hazánkban. Több jó szándék Pipi hivatásokért. A tökéletességre törekvőkért. A család feiaianlás teijedése. A munkáskérdés megoldása. Vadházassagok megszűrése. Egy szerzetesi intézmény szándékai. Oltalom a nemzetirtó bűn ellen. (Egyke.) 30 V P. u. 25. v. A szövetség e havi halottai. Teljes búcsúk a tagok részére: 1. E hó egy tetszésszerinti ünnepén. 2. A hó egy tetszésszerínti napján. 3. Azon a napon, melyen a szentórát tartják. Csoportvezetők teljes búcsúi: Sz. Márton nov. 11. Sz. Erzsébet ünnepén, nov. 19. pk, ünnepén,

3 GÖRÖGKATHOLIKUS LELKIPÁSZTOR A hajdudorogi-egyházmegye főhatóság 701/1928. sz. engedélyével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nyírcsászári, Szatmár m. Felelős szerkesztő : KOZMA JÁNOS Megjelenik minden hónap 15-én. IV. évfolyam 1. (23) szám október Eretnekek pörölye." A Szent Imre jubileum világraszólóvá növekedett ünnepségei között szinte észrevétlenül, figyelemre alig méltatottan haladtunk el egy másik nagy centennárium, Sz. Ágoston örök életre való átköltözésének ezerötszázadik évfordulója mellett, augusztus 28-án. Az eretnekségek melegágyául szolgáló világban, az eretnekségek dús növekedését szolgáló sokféle eszmeáramlat korszakában alig emlékeztünk meg a nagy egyháztanítóról, kit az egyháztörténelem méltán nevezett az eretnekek por oly ének. Szent Ágoston élete akár esztendőkre szóló préeikációs anyagot szolgáltat a lelkipásztornak, A jó és rossz közötti harc, az emberi okoskodásnak az isteni értelemmel folytatott viaskodása talán egyetlen szentünk életében sem szemlélhető oly élesen konturozottan, mint épen Szent Ágostonnál. Az ösztönök viharzásain át a tiszta élet eszmei magaslatáig, a pogány bölcseleten át a krisztusi eszmék fönségéig, az eretnekségek szélsőségein át a tiszta evangélium eszményiségéig jutott Istennek e nagy szentje s annak a küzdelemnek a szemlélete, melyen átment, meggyőzhet mindannyiunkat: mit is kell kiállanunk földi vándorútunkban, de szinte kézzelfoghatóan bizonyítja azt is, hogy ami nehéz még nem lehetetlen, a küzdelemben eleső sorsa még nem kényszer a fertőben maradásra, még nem feltétlen győzelme a rossznak a jó fölött, ha a lélekben fenn tudjuk tartani az igazság utáni vágyakozást, melyet Isten beleoltott s mely még akkor is elő-előtör, mikor az ember maga van azon, hogy visszaverje, Iratainak tanulmányozására szinte kevésegy emberi élet. Harcokon edződött lelke, mint a méh a virágokból fölszedett nedvet és virágport, kemény munkával önmagán átdolgozva, nagyszerű építménnyé, tápláló édességé formálta át a felszívott tanításokat. Legnagyobb talán mégis abban volt, amiért az eretnekek pörölyének nevezte el az Anyaszentegyház történetírása,

4 2 Gör. Kath. Lelkipásztor És épen emiatt nagyon is nagy szükség volna írásaival többet foglalkoznunk s velük saját szellemi fegyvertárunkat gazdagítanunk, erősítenünk. Súlyos tévedés volna azt hinnünk, hogy ma az eretnekségekkel való küzdelem nem időszerű. Igaz, hogy a vallási, felekezetközi békesség hirdetői annyi fehér galambot röpitettek már fel, hogy a nóta szerint közöttük mehetnénk a vasárnapi misére, annyi olajágat hordtak már össze, hogy akár melegedhetnénk is nála, de ha nyitott szemmel járunk a világban, észre kell vennünk, hogy a békegalambok turbékolását csak mi, katholikusok vészük komolyan, sokszor egészen a diszciplinátlanságig komolyan, ellenfeleink ellenben annak pajzsával takarózva ott kopogtatnak, döngetnek hiveink lelkének ajtatán, s különféle ürügyekkel be is fészkelik oda magukat. Békegalambok között járunk a vasárnapi misére, közben azonban nem gondolunk arra, hogy velünk imádkozó és éneklő, prédikációnkat hallgató híveink" hűsége igen sokszor csak külsőség már, lelkükben ott él a kétely, vagy már a hit hiánya is, és csak egy erősebb szellő kell, hogy átvigye valamelyik tetszetős jelszavakkal jövő szekta kebelébe. A felekezetközi béke szent jelszavaitól áltatottan alig-alig merünk komolyan szólani pl. vegyesházasoknál a katholikus egyház kívánta kautélák érdekében, a vegyesházasságok ellen pedig egyáltalán nem megerősödött, közben a béke olajágainak palánkontúli ültetgetői suhogót vágnak a törzsről és azzal kisérik a vegyesvallásu jegyespárt a szolgabírói hivatal ajtajáig, gyermekeiknek nem katholikus nevelése érdekében. Faluból városba törekvő híveinkben még itthon beleedződik a tudat, hogy jobban boldogulnának, ha nem katholikusok volnának, vagy legalább is, ha nem volnának görög katholikusok. Mivel pedig a felekezetközi békegalambok turbékolásából csak testvériséget hallanak ki, féligazságokat fogadnak szivükbe és nem kapnak felvilágosítást a fontos hitelví különbségekről, melyek az igaz egyházat a szektáktól megkülönböztetik, vagy ha látják is a különbségeket, nincs előttük megvilágítva, bebizonyítva maga az igazság, földi érdekek kedvéért könnyebben cserélik el vallásukat, mint felöltőjüket. A hiányok pótlása vállainkra nehezedik. Egyszerű igehirdetők helyett apostoli lelkületű s vértanúi elszántságú apologétáknak kell lennünk. Szellemi fegyvertárunkat ilyen készülettel kell kiegészítenünk. Honnan? Szent Ágoston kínálva kínálja szellemi kincseinek kimeríthetetlen gazdagságát. És ne mondjuk, hogy az ő írásai ma nem időszerűek, Hogy

5 3 Gör. Kath. Lelkipásztor amit ő a pelágiánok, donátisták vagy manichaeusok ellen irt, azoknak a XX. század papja nem veszi semmi hasznát. Papinit idézem: Tegyétek Máni helyébe Blavatskinét, aminthogy kellő fenntartásokkal és korlátozásokkal jogos is ez a behelyettesítés Donatus helyébe Luthert és Pelágius helyébe Rousseaut és azonnal észre fogjátok venni, hogy Ágoston csatározásai nem valami halott élet kihűlt maradványai, hanem, amit mondani szokás: aktuálisak ma is." Népünk ma már túlnéz faluja határán. Nagyrésze országokat látott. Amerika már nem távolság a számára s tapasztalatait továbbadja gyermekeinek, unokáinak, rokonságának s környezetének. Népünk ma már"olvas. Majdnem odaírtam, hogy: sajnos, olvas. Ez a sajnos" szó nagyon odakivánkozik, ha elgondoljuk, mennyire válogatás nélkül olvas, mennyire irányítatlan szellemi táplálékainak megválasztásában s mennyire nehéz is irányítást adni a komoly, jó, de drága sajtótermékek vásárlására buzditaní és késztetni, mikor nem vehet egy kaszakövet sem anélkül, hogy valamely szekta folyóiratát, valamely alacsony erkölcsi színvonalú istóriát ingyen ráadásul ne kapna hozzá, vagy a szintén ráadásul kinált tükörért, képért, himzet párnáért rá ne hagyná magát beszélni valamely sajtótermék megrendelésére. Ezekből magába szívja a modern eretnekségek tanait sokszor évekkel előbb, mint ahogy eszünkbe jutna szószékeinken azok tanításaival szemben a kath. igazságot védeni. Látszólag ártalmatlan olvasmányaikban még a népkönyvtárakban is a katholikus vallás mint a nevetségességig menő vakhit, a bigottizmus és babona jelensége van beállitva, ellenben a protestántízmus vagy a hitetlenség mindenütt mint a jellemesség, puritán becsületesség, mély tudományosság, az ateizmus és a napjainkban már a nép közé is bevitt teozófia mint a magasabb szellemrendiség forrásai szerepelnek. Hiába itt a cirógatás: pöröly kell ide, a Szent Ágoston pörölye. Papini Sz. Ágostonról irott könyvében a manichaeusok tanait a theosophiához hasonlitja : a lelkiismeret szavának elaltatása azzal az eszmével, hogy az embertől magától úgy sem függ az üdvözülés vagy elkárhozás. A donátisták eretnekségét a protestántizmusban látja megújulva. A hitelvi különbségek protestáns szempontból nem lehetnek fontosak, különben üres jelszóvá zsugorodnék az általuk sokat hangoztatott szabad vizsgálódás elve, ellenben ugy ott, mint itt lényeges minden történelmi hibáért, politikai és szociális téren, kulturális és eudaemoníális vonatkozásban a katholikus egyházban és vezetőiben keresni minden hiba és tévedés bűnbakját, Pelágius

6 4 Gör. Kath. Lelkipásztor tanítását a modern istennélküliséggel hozza kapcsolatba, mely tisztán az ember akaratán és erején látja felépítve jövendő sorsunkat. Mindezek a gondolatok ma már a legutolsó tanyára ís eljutnak s ellenük fel nem készülődni, velük harcba nem szállani ugyanannyi, mint készakarva erősíteni a hitközönyt, tévelyt sőt tagadást, Szent Imre ünneplése nagy hitvallás tétel volt. Belső tartalmat azonban akkor fogunk adni neki, ha mi papok viszont Sz. Ágoston szellemével töltekezve nemcsak alátámasztjuk, hanem körül is bástyázzuk a nyilvános hitvallástétellel fölfrissített buzgalmat és katholikus öntudatot. Mélyedjünk el tehát Sz, Ágoston hitvédelmí én einek tanulmányozásába s vigyük ki a magunkévá tetteket a szószékre, ki a fórumra, ki a mindennapi életbe, mindenüvé, ahol híveinkkel érintkezésbe jutunk és használjunk fel minden alkalmat arra, hogy híveinket necsak megtanítsuk hitünk igazságaira, hanem fel ís vértezzük minden alattomos vagy nyílt támadás ellen is, és gyermeki hitüket férfiúi rendithetetlen meggyőződéssé érleljük. P. Cyríll. Az unionizmus és a magyar görögkatholikusság. Első közlemény.- A világháborúnak legmegrázóbb tanulsága Európa s az egész civilizált világ számára, hogy a keresztény gondolat és érzés nem tudta megakadályozni azokat a borzalmakat, melyeket a világégés zúdított az egyesekre s egész nemzetekre. Második intő tanulság az, hogy ha Európának nem lesz közös vallás-erkölcsi és kulturális alapja, jelenlegi külső kulturánk nem fog megmenteni bennünket az újabb világkatasztrófáktól. Ezek a tanulságok vetették fel világszerte mindazon egyházak és egyházi társulatok unióját, vagy legalább is kooperációját, amelyek Krisztus nevében hisznek s az ő nevében akarják előmozdítani híveik földi és örök boldogságát, mert sokan érzik, hogy egységes és magasabb szempontok s a keresztény kultúrának közös szervezete nélkül lehetetlenség, hogy az európai kultura az ébredező Kelettel szemben győztesen kerüljön ki abból a faji összeütközésből, amely a mai, lelkileg széjjeltépett s politikailag és társadalmilag is összekuszált Európát s Amerikát mindaddig fenyegetni fogja, amig erkölcsi egységének erejével nem fogja tiszteletre kényszeríteni a fenyegető ellenséget. Joggal feltehető ezután a kérdés, hogy ebbe az égetően aktuális európai kérdésbe hogyan kapcsolódik bele a magyar görögkatholicizmus, amely a triánoni békediktátummal az összes magyar agyházak között a legtöbbet vesztett, s amikor ennek régi nagy egyház-

7 5 Gör. Kath. Lelkipásztor megyéi, főképen az eperjesi és munkácsi egyházmegyékre célzok, csak. területileg összezsugorodottan s minden régi intézmény elvesztéséből, csonkaságukból folyó bajukkal küzdenek, viszont az ezekből a régi egyházmegyékből kiszakított, de szintén megcsonkított hajdudorogi ógörög egyházmegye fejlődésében még nem jutott el odáig, hogy a legszükségesebb új és önálló egyházmegyei intézmények révén megalapozhatná jövőjét, mert intézményei: szeminárium, tanítóképző, fíu- és leánynevelő intézetek, egyáltalán nincsennek. A felelet egyszerü.hazánk Nagy-Magyarország legfontosabb határpontjain görögkatholikusok lakta területekket kapcsolódott azon szomszédos területekhez, amelyekhez a gyászos béke a faji kötelékek címén csatolta hazánknak érzésében magyar, nyelvében erősen magyarosodó ruthén lakosságát s ezzel oly egyházi egységeket is megbontott, amelyek évszázadok óta a magyar katholikus egyház és a magyar kultura egységébe tartoztak, s amelyeknek új kapcsolataik, még a faji vonatkozás mellett sem természetesek, arra azonban alkalmasak, hogy a régi hazával való minden történelmi és kulturális kapcsolatot teljesen megsemmisítsenek s a lelki szakadékot lehetőleg úgy kimélyítsék, hogy bármily esetleges történelmi változás bekövetkezésekor már egy új, harmadik tényező is, mint érdekelt fél zavarhassa a békés kiegyenlítődés lehetőségét. Elég csak a régi görögkatholikus egyházmegyéknek a katholícizmus nevében erőszakolt ukrainizálása, vagy a más oldalról erőszakolt schizma révén az orosz érdekszférába való terelgetésére céloznom, hogyfaz uniónízmusnak a mi viszonylatunkból való jelentőségét is megértsük és méltányoljuk. Azt szeretném elérni jelen dolgozatommal, hogy az illetékes tényezők úg^s lássák a magyar görögkatholicizmus mai helyzetét, mint egy világkércfésnek magyar nemzeti szempontból is fontos hajtását, melyet táplálni és erősíteni kell. hogy erőteljes életével kívánatos legyen mindazok előtt, akikben még él a régi egyházi és kulturális kapcsolatok emléke, s viszont emellett, hogyha ezen kapcsolatok felújulnának, megint alkalmas legyen arra a csendes, de eredményeiben hatalmas asszimiláló munkára, amelynek értéke nyilvánvaló mindenki előtt, aki az előretörő s élesebb nemzetiségi kérdés világánál vizsgálja a magyar görögkatholicizmusnak évszázadokon át végzett, lelkeket egyensúlyozó és kiegyenlítő, valláserkölcsi és nemzeti munkáját. II. Mi az unionizmus? Az unionizmus a legtágabb értelemben az a törekvés, amely egyesíteni akarja az összes keresztény egyházakat, hitvallásokat s bármely néven nevezett felekezeteket, társulatokat s egyéneket, akik Krisztusban hisznek. A mai viszonyok között s emberi mértékkel mérve az unionizmus szinte lehetetlen s az ideák világába tartozó törekvés, Krisztus szemével nézve azonban egy megvalósítandó ideál, amelyért mindenkinek küzdeni kell, aki komolyan hiszi, hogy a Krisztus által alapított kereszténységnek végcélja, sőt amint az

8 6 Gör. Kath. Lelkipásztor Ö tanításának egyetemes és kizárólagos voltából önként folyik, egyetlen méltó földi célja: az egy akol és egy pásztor. Nem dogmatikai értelemben akarom tárgyalni a kérdést, hanem inkább társadalmi s nemzeti vonatkozásban s ha szabad igy kifejezni magam, inkább népszerűsíteni óhajtanám, mint elvont tudományos alapon bizonyítani. Többször olvastam, hogy egyesek és intézmények a Népek Szövetségére is apelláltak, hogy az egész kulturvilágot fenyegető újabb veszedelmekkel szemben igyekeznék magasabb egységesítő szempontokat keresni s a fenyegetett keresztény kulturának közös szervet teremteni. Ebben az általános óhajban benne van az unionizmus csírája is. Az említett egyesítésnél többféle szempont lehetséges. Az egyik az összes egyházak egyesítése közös hittani alapon,' a másik az összes egyházak és felekezetek együttműködését biztosítani valamelyes föderatív alapon. Ez a szövetkezés azonban inkább csak elméletben könnyű és egyszerű, mert az egyházak és felekezetek egyesítésénél figyelembe kell vennünk, hogy elsősorban az egész emberiség földi és örök sorsát érintő abszolút kérdésekről van szó, amelyekben az igazi meggyőződést tekintve kompromisszumokról nem igen lehet szó. Bizonyos társadalmi közeledés s bizonyos nagy kérdésekben való együttműködés ellenben szükséges és kell is, azonban még ezt sem szabad úgy tekintenünk, mint a politikai pártok időszerű vagy alkalmi koalícióit, melyek bizonyos politikai célkitűzésekkel születnek és pusztulnak, mert a keresztény összefogás okai és alapja az emberiség békés együttélésének és boldogulásának állandó posztulátumai. Mielőtt a kérdés részleteire térnénk, röviden vázoljuk az egyházak illetve vallási társulatok két nagy csoportját: az episzkopális és a preszbiteri egyházakét. Ez a megkülönböztetés elsősorban az apostoli utódlás-on alapúi. Az episzkopális egyházak hiszik és tanítják, hogy Krisztus apostoli hatalmat (hivatalt) alapitott s hogy ezt a hatalmat az apostolok kézfeltétel által utódaikra ís átruházták s hogy az apostolok törvényes utódainak is van joguk ezen hatalmat érvényesen átruházni s hogy ez a hatalom-átruházás, vagyis az apostoli utódlás a mai napig sem szűnt meg. Ebben az apostoli utódlásban hisz a katholikus egyház és a kisebb szektáktól eltekintve, az anglikán, a görögkeleti (pravoszláv) és az ókatholikus egyház is. Nem hisznek ebben a protestáns egyházak, melyek a felszentelt papság intézményét nem ismerik el s papjaik küldetése Isten igéjének hirdetésére szól s nem jelenti a szentségek kiszolgáltatására szolgáló hatalmat is. (A keresztségről nem beszélek, mert azt szükség esetén bárki is kiszolgáltathatja, s a házasságról sem, amelynek kiszolgáltatói pedig tulajdonképen maguk a felek,) A protestáns papság küldetése theológiai képesítés s nem felszentelés is. Ezek a preszbiteriánus, (az idősebbek vezetése alatt álló) egyházak. A katholikus egyház elismeri a görögkeleti (schizmatikus, pravoszláv) egyházban lévő apostoli utódlást, (s ezért csak szakadárok-

9 9 Gör. Kath. Lelkipásztor nak nevezi őket és nem eretnekeknek,) mert a katholikus egyháztól való elszakadás oly történelmi időben következett be, amikor érvényesen felszentelt püspökei voltak, akik a püspöki hatalmat érvényesen ruházták át utódaikra, igy tehát a kath. egyház elismeri, hogy a schizmatikus pap által konszekrált Oltáriszentség valóban az. Másképen áll a dolog az anglikán egyházzal. Itt, a katholikus egyház felfogása szerint, az apostoli utódlás az egyháztól való elszakadáskor megszakadt. Az anglikán egyháznak u. n. ritualista része átvette, illetve megtartotta ugyan a katholikus kultusz formáit, a katholikus egyház azonban mégsem ismeri el szentségeiket érvényeseknek, hanem csak puszta szertartásoknak tekinti azokat, így ha anglikán pap lesz kath. pappá, újra kell felszentelni, ami az érvényesen fölszentelt schizmatikus pap megtérésekor nem történik meg. Ebből a vázlatos ismertetésből is láthatjuk, hogy az unionizmusnak közelebbi célja volna az episzkopális és preszbiteriánus egyházak különböző felekezeteinek egy-egy táborban való egyesítése. Távolabbi célja volna az episzkopális és preszbiteriánus egyházak egymás közötti uniója, legközelebbi azonban a kalholikus egyház és a schizmatikus kelet uniója, amelyek az apostoli utódlás kérdésében teljesen egy hittani alapon állanak s uniójuk lehetősége, annak politikai és nemzetiségi akadályaitól eltekintve, bizonyos egyházkormányzati és egyházfegyelmi különbségek kiküszöbölésével szinte természetszerű s a kath. egyház és a pápa állandó gondoskodással dédelgetett óhaja. Az unionizmusnak végső célja az egy akol és egy pásztor." Ezért nem csodálkozunk azon, hogy a katholikus és az anglikán egyház között is állandóan felmerül az egyesülés gondolata, mert az anglikánok között nemcsak a közös liturgiái formák, hanem az egyre erősbödő vallásos meggyőződés is erősiti a közeledést. Ennek bizonyságai voltak a közel múltban az anglikán egyház fejei és a Mercier bibornok között lefolyt mélyreható tanácskozások. Ezt az anglikán közeledést azonban még korántsem szabad általánosítanunk, mert az anglikán vallásnak emiitett ritualista (High Churc) részén kívül van a kálvinizmussal rokon (Low Church és u. n. liberális (Broad Church) ága is. Az unionizmusnak közelebbi s szűkebb értelemben vett célja tehát a katholikus és a schizmatikus egyház egyesítése, mint amelyek a közös dogmatikai alap mellett az apostoli utódlás révén is a legközelebb állanak egymáshoz. Vizsgáljuk tehát ezek viszonyát. (Folytatjuk.) Szémán István dr, rkántortanitői párbérek Hevesmegyében. Hevesmegye alispánja elrendelte, hogy a kántori párbért addig az összegig, ameddig az a tanitói fizetésbe beszámiva van akár együttes kezelésben szedi a község, akár külön beszedési jegyzék alapján, jogsegély nyújtással, tekintet nélkül a tényleg befolyt összegre vagy megosztási kulcsra a községi pénztár negyedévi előleges részletekben előlegezni köteles. Ha a községnek nincs rá pénze, az előlegezésről függő kölcsön felvétele utján kell gondoskodni.

10 8 Gör. Kath. Lelkipásztor Szent Imre és a görögkatholikus magyar ifjúság. A magyar nemzet, ezeréves fennállása alatt számtalan hírneves tudóssal, bátorlelkü hőssel, kiváló íróval, költővel, szónokkal és művésszel gazdagította a halhatatlanoknak, az emberiség legnagyobb értékeinek táborát e földön. De a magyar nemzetnek a földöntúli életben, a megdicsőült igazak égi táborában is vannak felbecsülhetetlen értékei és dicső képviselői és ezek : a boldoggá avatottak és a szentek. A magyar szentek menyei seregének első zsengéje Sz. Imre királyi herceg. Utána sorakoznak: az ő szülei, Sz. István király és boldog Gizella királyné, aztán Sz. László király, magyarországi Sz, Erzsébet, árpádházi szűz Sz. Margit, árpádházi szűz Sz, Erzsébet, Sz. Adalbert püspök, Sz. Gellért püspök, Sz. Kapisztrán János és a többi magyar szentek és boldogokká avatottak, akikre mindnyájan büszke öntudattal tekintünk föl. E megdicsőültek közül ebben az évben az egész ország fényesen ünnepli az első magyar szentnek, Sz. Imre hercegnek jubileumi emlékét, az ő halálának 900-ik évfordulója alkalmából. Szent Imre erénykoszorujából csak két virágszálat szakítsunk most ki, melyek a legértékesebbek, hogy az azokból szétáradó illat emlékeztessen minket Sz. Imre erényeire és buzdítsa az ifjúságot általában, különösen pedig a gör. kath. magyar ifjúságot Sz. Imre követésére. Hisz a gör. kath. ifjúság nem dicsekedhetik dúsgazdag vagyonnal, vagy kincsekkel és nincsennek nagyszámú, tekintélyes protektorai. Egyedüli protekciója: az ő képzettsége, meggyőződéses hite, erkölcsössége, hazafiassága, szilárd karaktere és lelkiismeretes munkálkodása. Ezeket az erényeket és jó tulajdonságokat kell tehát megszereznie és akkor biztos lépésekkel fog haladni kitűzött célja felé. E törekvésben mindenesetre nagy segítségére lesz az ifjúságnak, ha az erényekben gazdag Sz. Imre herceget választja magának példányképül. Ezért egyetlen alkalmat sem mulaszthatunk el, hogy e kiváló példát ifjaink elé oda ne állítsuk. I. Hit. Sz. Imre erénykoszorujának legértékesebb virága az ő rendületlen hite, szilárd meggyőződésen alapuló mély vallásossága. Sz. Imrét szülei kezdettől fogva vallásos szellemben nevelték és oktatták. Korán megtanították őt az egv igaz Isten ismeretére, szivébe vésték a hit, remény és szeretet erényeit és buzgó áhítatra, az imádságban való ájtatosságra szoktatták őt. Nyolc éves korában Sz. Gellért püspök vezetésére bizták őt, aki arra törekedett, hogy Sz. Imrének meggyőződéses hite, öntudatos, mély vallásossága legyen. Ily nevelés és oktatás mellett természetesen Sz. Imre vallásos, hitbuzgó ifjúvá nőtt fel. Különös kedvet talált az imádságban, nem-

11 9 Gör. Kath. Lelkipásztor csak nappal mélyedt el buzgó imáiba, hanem éjjel is, mikor mások mély álomba voltak merülve, hosszasan imádkozott és leginkább zsoltárok zengedezésével dicsőitette az Istent. Sz. Gellért püspök azonban nemcsak vallásos szellemben nevelte Imre herceget, hanem alaposan oktatta őt mindazokban a világi tudományokban is, melyeket egy leendő uralkodónak okvetlenül tudnia kellett. így történt, hogy Sz. Imre egyesitette magában a mély vallásosságot és az akkori világi tudományokban szerzett jártasságot. Az ő példája tehát bizonyságul szolgál arra nézve, hogy az igazi tudomány korántsem zárja ki az öntudatos vallásosságot. És hogy a valódi tudomány nem ellenkezik a hittel, erről meggyőződést szerezhetünk, ha egy pillantást vetünk a kiváló tudósok vallási felfogására. A hírneves csillagászok: Copernikus Keppler, Newton vallásosak voltak. Voka, a fizika nagymestere, oly buzgó hivő volt, hogy mindennap szentmisét hallgatott és ünnepnapokon gyónt és áldozott. Pasteur, a tudósok legnagyobbika, aki kísérletileg bebizonyította az ősnemződés lehetetlenségét, a legvallásosabbak egyike volt. Midőn egyik tanítványa azt kérdezte tőle, hogy miképen lehet egy ily nagy tudósnak oly szilárd hite, ő azt felelte neki: Éppen azért van oly erős hitem, mert gondolkoztam arról és tanulmányoztam a hitet." Haller, a XVIII. század legkiválóbb orvosa és Müller, a XIX, század legnagyobb fiziológusa, hittek Istennek és a léleknek létezésében. Egy alkalommal kérdést intéztek 300 hirneves természettudóshoz és orvoshoz, hogy mily véleményt táplálnak a hitre vonatkozólag. Ezek közül 38-an nem adtak választ, a 262 tudós közül pedig 242 istenhivő volt és csak 20-an voltak hitetlenek, vagy indifferensek, közönyösek. A felhozott példákból kitűnik, hogy az igazi tudomány nagyon szépen mfegfér a meggyőződéses hittel. Igaz, hogy vannak különösen a tudomány másod, harmad, vagy tizedrangu képviselői között nagy számmal olyanok, akik tagadják Isten létét és kérkednek az ő hitetlenségükkel. De ezeknek azt mondjuk Verzilásiui Bacon hirneves tudóssal: «A felületes tudás eltávolít Istentől, de a mély tudomány visszavezet Istenhez.» A nagy tudósnak e fontos kijelentése szolgáljon irányadóul a tudományos pályákra készülő gör. kath. ifjúságnak. A görögkatholikus ifjúság, befejezve középiskolai tanulmányait, eljött az egyetemre, a magasabb fokú tudományok csarnokába, hogy itt megszerezze a megkivánt kiképzést és képesítést, a tudományos pályákontisztességes megélhetési ekzisztenciát biztosítson a maga számára. Az élet küszöbére lépő ifjúnak azonban, ha józanul és okosan gondolkozik, nem szabad megelégednie azzal, hogy csak e földön biztosítsa ideiglenes jólétét, hanem arról kell gondoskodnia, hogy a földöntúli életben is örökké boldog legyen. Minthogy pedig a sirontuli örök boldogság elnyerésének legnélkülözhetetlenebb feltétele a hit, tehát oly példányképet kell választania, aki különösen kitűnt a hit erényének gyakorlásában. Meg-

12 10 Gör. Kath. Lelkipásztor felelőbb, tökéletesebb eszményképet nem választhat magának az ifjúság, mint Sz. Imre herceget, aki az ő belső, meggyőződéses hitét külsőleg is kinyilvánitotta az ő buzgó vallásossága által. Ne hallgasson tehát az ifjúság a felületes tudósok csábitó szavaira, hanem kövesse a hitbuzgó Sz. Imre herceg példáját, kövesse továbbá azoknak az igazi nagy tudósoknak vallásos meggyőződését, akik öntudatos hittel vallották meg az egy igaz Istent és az ő nagy tudományuk és bölcsességük mellett mély hódolattal borultak le az ő végtelen fölsége és mindenhatósága előtt. Lebegjen szüntelenül a gör, kath. ifjúság szemei előtt az ős gör. kath. vallás egyházi és világi kitűnőségeinek szép példája, akiknek rendületlen, megalkuvást nem ismerő hite és mély vallásossága mindnyájunk előtt ismeretes. Az erős rendületlen hit e földön lelki megnyugvást szerez nekünk, a jövőben pedig biztositja részünkre a győzelem pálmaágát. II. Tisztaság. Sz. Imre erénykoszorujának legillatosabb virága továbbá az ő szűzies ártatlansága, szeplőtlen tisztasága. Szülői és nevelője nemcsak mély vallásosságban, de egyszersmind szigorú erkölcsösségben nevelték Imre herceget. Innen van, hogy Sz. Imre már gyermekkorától kezdve kerülte az erkölcsi rosszat, a bűnt és félt áthágni Isten parancsait. O azonban nem elégedett meg azzal, hogy készséggel teljesitette Isten parancsait, hanem ezenfelül még az evangéliumi tanácsokat is megtartotta, mert örök szüzességi fogadalmat tett. Olvassuk életrajzában, hogy midőn egy alkalommal Veszprémben a Sz. György templomában buzgón imádkozott s ima közben főkép arra kérte Istent, hogy jelentse ki neki, mivel tehetne Istennek legkedvesebb szolgálatot, válaszul ezt a szózatot hallotta: A szüzesség a legdicsőbb dolog." E szózat hallatára habozás nélkül letette az örök szüzességi fogadalmat. Édesatyja azonban nem tudott erről a fogadalmáról, hogy tehát egyrészt biztositsa az uralkodóháznak a trónöröklést, másrészt pedig az országnak egy tekintélyes szövetségest szerezzen, azt akarta, hogy Imre fia nőül vegye II. Mesko, lengyel király Ilona nevü leányát. A király óhaja nehéz probléma elé állította Imre herceget, de ő azt fényesen oldotta meg. Hogy teljesítse atyjának akaratát, nőül vette a lengyel király leányát, de hogy szüzességi fogadalmát meg ne szegje, a házasság szentségében is megtartotta szüzességét és ugy ő, mint ifjú neje a megkötött házasságban is angyali tisztaságban éltek. Ez az állapot azonban sajnos, nem tarthatott sokáig. Egy vadászat alkalmával ugyanis halálosan megsebesült és fiatalon 24 éves korában, 1031-ben visszaadta nemes lelkét teremtőjének. Az Úristen ezáltal is kitüntette az ő hü, önmegtagadó szolgáját, hogy az ő halálakor és az ő sírjánál nagy csodák történtek,

13 11 Gör. Kath. Lelkipásztor így olvassuk az ő élettörténetében, hogy mikor meghalt, a messze távolban, Palesztinában Özséb Cezárea püspöke egy körmenet alkalmával mennyei angyalok énekét hallotta e szavak kíséretiben : Boldog Imrének a lelkét most visszük az égbe, aki Istvánnak, Magyarország királyának volt fia és ebben az órában mult ki e világból." Hasonlóan olvassuk, hogy egy Konrád nevü német főúrnak rendkívül nagy bűnei miatt a legszigorúbban kellett vezekelnie. Konrád hallotta, hogy Sz. Imre sírjánál nagy csodák történtek, az ő sírjához zarándokolt tehát és ott mély bűnbánatot tartott. És íme a vasláncok hirtelenül nagy zörrenéssel szétszakadoztak és lehullottak. VII. Gergely pápa, tekintettel Imre herceg életszentségére és az ő sírjánál történt nagy csodákra, 1083-ban a szentek sorába iktatta őt. Rövid, de annál becsesebb volt Sz. Imre élete e földön, mert örök időkön át példaképül szolgál az ifjúságnak az életszentségben. Őt válassza tehát a gör. kath. ifjúság is eszményképül a tisztaság erényének gyakorlásában, mely Isten előtt legkedvesebb erény, Valóban nem túlzunk, nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy a legszigorúbb önmegtagadáson alapuló tisztaság Isten előtt a legkedvesebb erény. Mert miért tüntette ki az Úristen az összes emberek közül éppen a B. Szűz Máriát azzal a legnagyobb méltósággal, hogy ő lett J. Krisztusnak, a világ Megváltójának édesanyjává? Első sorban az ő szeplőtelen tisztaságáért. Vagy miért szerette Jézus Krisztus összes apostolai között Sz. Jánost, miért bizta éppen reá édesanyjának a B. Szűznek gondozását és miért nem kívánta, hogy mint a többi apostolok, úgy ő is, vértanúi halállal pecsételje meg az ő hitét? Első sorban az ő tiszta élete miatt, aki egész életében szűzies ártatlanságban élt. Ebből érthetjük meg, hogy Isten a tiszta szívűeket a legnagyobb jutalomban részesiti. Azt mondja ugyanis szeretett Megváltónk: Boldogok a tisztaszivüek, mett ők meglátják Istent!" Tehát Istennek szinről-szinre való látásában lesz részük azoknak, akik egész életükben tiszta életet folytattak. De az emberek is nagy tiszteletben tartják és nagyrabecsülik a tisztaság erényét, nemcsak a keresztények, hanem még a pogány népek is. így pl. a kínai birodalomban, ha egy szűz meghal, a hozzátartozóknak jogukban van diadalkaput emelni e felírással: szent meggyőződés." A pogány Rómában állandóan hat szűz őrizte Veszta istenő templomában az örök tüzet. Ezek a veszta-szüzek oly nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendtek, hogy ha pl. egy halálraítélt találkozott egy vesztaszűzzel, ez a halálraítélt azonnal visszanyerte szabadságát. A tisztaság erényének gyakorlása azonban nem könnyű feladat. Mert szüntelenül küzdenünk, harcolnunk, viaskodnunk kell a test ösztönei ellen a különféle kísértések és csábitások ellen, valamint a bűnalkalmak és rossz példaadásokkal szemben.

14 12 Gör. Kath. Lelkipásztor Az erkölcstelen sajtó, az erkölcstelen mozik, színházak, képek és festmények, az erkölcstelen divat, mind megannyi ellenségei a tisztaság erényének. Mindazonáltal vannak hathatós eszközeink, melyek lehetővé teszik ennek a legszebb erénynek megszerzését és ezek különösen a következők: szigorú fegyelmezettség, önmegtagadás, erős akarat, komoly elhatározás és a bűnalkalmak kerülése. Főleg ezek képesítenek minket a tisztaság erényének megőrzésére. És ha mindezek az eszközök elégteleneknek bizonyulnának, akkor forduljunk buzgó imával a mindenható Istenhez és kérjük ki az ő támogató sz. kegyelmét és az isteni malaszt megkönnyíti a mi küzdelmünket és biztosítja a mi győzelmünket. Azért jelenté ki szeretett Megváltónk Sz. Pál apostolnak, az ő nagy küzdelmei közepett : az erőtlenségben fejlik ki az én erőm". Ezekkel a fegyverekkel szálltak sikra Sz. Imre herceg és azok a megszámlálhatatlan szent életű keresztények, akik Isten kegyelmével, a tisztaság erényével felékesítve váltak meg a földi élettől, És ha a gör. kath. magyar ifjúság is e fegyverekkel fog küzdeni, akkor Isten segítségével birtokában lesz a legszebb, legbecsesebb, legérdemszerzőbb erénynek, a tisztaság erényének. * A nagy jubiláris emlékünnepen nem elég csak megemlékeznünk Sz- Imre herceg legkiválóbb erényeiről, nem elég csak követnünk az ő példáját. Ez az ünnep még két fontos feladatot ró reánk. Az első feladat az, hogy a gör. kath. ifjúság" öntudatos hitet merítsen abból a kapcsolatból, mely közöttünk és Sz. Imre között fennáll, Hisz Sz. Imre herceg nem idegen nekünk és előtte sem idegen a görög szertartás, mert az ő idejében már sok görög" kath. hivő \olt az országban. A történelem tanúsága szerint ugyanis már előzőleg Bulcsu és Gyula vezérek Konstantinápolyban felvették a gör. kath. hitet, sőt Gyula egy Híerotheusz nevü gör. kath. püspököt is hozott magával, aki az ő nejét és Sarolta nevü leányát, aki később Géza fejedelem neje volt, megkeresztelte. Bizonyos tehát, hogy Sarolta fejedelemasszony, sz. Imre nagyanyja gör. katholikus volt. Azonkívül tudjuk, hogy Sz. István Veszprémvölgyön és Tormovóban gör. kath. apácazárdát alapított, amiből következik, hogy Sz. Imre idejében nagyszámú gör. kath. hívőknek kellett lenniök hazánkban. A másik feladat abban áll, hogy mindnyájunknak hazafias szellemben kell ünnepelnünk. Elsősorban szól ez a Vasváry Pál Kör tagjainak, azoknak a gör. kath. magyar ifjaknak, akik büszkén vallják magukat a hős Vasváry utódainak és követőinek, aki egész fiatalon életét és vérét áldozta fel szeretett hazájáért. Sz. Imre jubiláris emlékünnepe sajnos, arra a szomorú időszakra esik, mikor édes hazánkat, azt az országot, mely ország trónjának Imre herceg várományosa volt, a felismerhetetlenségig darabokra szaggatták s mondhatni életképtelenné tették.

15 13 Gör. Kath. Lelkipásztor Ma tehát egy szívvel és egy lélekkel kérjük ki tönkretett hazánk érdekében Sz. Imre hathatós pártfogását és közbenjárását. És ha milliók ajkairól egyszerre száll fel a legjogosultabb panaszhang és milliók kebléből egyszerre tör ki a legfájdalmasabb sóhaj, akkor Sz. Imre bizonyára a legmélyebb részvéttel lesz eltelve irántunk és hathatós pártfogásával, esdeklő imájával ki fogja eszközölni a mindentudó, mindenható és végtelen igazságos Isten trónja előtt, hogy Magyarországnak elrablott területei ismét vissza fognak kerülni, Ugy legyen! Bányay Jenő. A statisztika tükrében. A statisztika bár a legifjabb tudományág, megállapításai mégis a legrealisztikusabban fedik a valóságot. Látszólag holt számadatokat sorol fel egymás mellett, de e számsorok a legkevesebb élet érzékeny mutatói. Aki belát a statisztika számadatai mögé, az a valódi életet látja a maga előnyeivel és hibáival egyetemben. Kíváncsian kérdezheti valaki, ugyan milyen képet mutat rólunk a statisztika tükre? Jót rosszat?! Mindakettőt. Részben az évi statisztikai adatok alapján nyújtok itt egy kis képet önmagunkról okulásul ban Csonkamagyarországon a gör. kath. hívők összes száma volt: ; ebből férfi: , nő , A lélekszámból a Dunántulon elszórva él 2884 görög katholikus, a Duna-Tisza közén, beleértve Budapestet is, van , a Tisza jobbpartján , a Tisza balpartján , a Tisza Maros szögén pedig Mindezek közül magyar anyanyelvűnek vallotta magát , oláhnak 4.383, tótnak 2320, ruténnak Amint látjuk tehát az idegen anyanyelvűek oly csekély számban vannak 'mintegy 1 százalék), hogy a legnagyobb rosszakarattal sem lehet fenntartani azt balhiedelmet, hogy a csonkahaza gör. katholikusai nemzetiségnek volnának tekinthetők. A lélekszámuk az ország lakosságához viszonyítva csekély, de még ezt is lejjebb értékeli az a körülmény, hogy szomorúan nagy az analfabéták, vagyis a 6 éven felüli sem írni, sem olvasni, vagy csak olvasni tudók száma. Pl. Szabolcsban a gör. kath. közül az ilyen analfabéta (Férfi: 9267, nő : 12719), tehát az egésznek egyharmad része. Ez horribilisán magas arányszám, amit jelenleg csak az tesz menthetővé, hogy ez az adat 1920-ról szól s azóta különösen a tanyai iskolák révén, lényegesen javult ez a megdöbbentő statisztika. Jobb ez az arányszám, ha az összes gör. katholikusokat vesszük alapul, mert az összes gör. katholikusból 6 éven felüli sem olvasni, sem írni nem tudó, vagy csak olvasni tudó De hol van ez az arány az ágostai evangélikusokétól, akiknél lélekszámából csak az analfabéta. Vigasztalóbb képet mutat a valláserkölcsi állapotot jellemző válási.statisztika, amennyiben az összes válások száma csak 347,

16 14 Gör. Kath. Lelkipásztor ami átszámítva ezerre, 4'3-nek felel meg ; itt tehát jobb az arányszámunk a latin szertartásuakénál is, ahol ezerre 6'1 esik. Ez a szám reformátusoknál 10, evangélikusoknál 7'5, görög keletieknél 8'9, unitáriusoknál 25, zsidóknál 14'3. Megnyugtató, hogy az egész országban legkisebb az öngyilkossági arányszámunk, ami népünk romlatlan kedélyét, hitének mélységét és elevenségét bizonyítja. Vigasztaló tünet az is, hogy az egyke még nem inficiálta népünk lelkét, sőt a sok gyermekes családanyák száma igen tekintélyes. így pl. hat, vagy ennél több gyermeke született férjes gör. kath. nő közül nek. íme, e néhány adat is mutatja, mily megdöbbentő realitással szemlélhetjük az élet képét a statisztika tükrében. Ez a tükör évről-évre fényesebb és élesebb megvilágításban fog minden életmegnyilvánulást a nagyvilág elé tárni beszédes bizonyítékául az elvégzett becsületes, vagy lelkiismeretlen munkának. Legyünk rajta mindnyájan, hogy az a kép, melyet a statisztika rólunk fog a jövőben vétetni mind kedvezőbb legyen, hogy ennek alapján mindenki e csonkahaza hasznos és életrevaló tagjának tekintsen minket. Baulovics Zoltán dr. Az egyházközségi szervezetek megalakítása. Az egyházközségi szervezetek megalakításának szükségességéről és hasznáról a döntő szót a magyar püspöki kar, közelebbről pedig a mi em. főhatóságaink már akkor kimondták, mikor a szervezésre vonatkozó rendeleteiket kiadták. Néhány praktikus érvet csak azért hozunk itt fel, hogy a szervező munka megkezdésére serkentsük azokat is, akik még kétkedéssel néznek autonómiánk élete elé. Morális szempontból két, egymással ellentétesnek látszó érvet hozhatunk fel az autonomikus szervezetek megalakítása mellett. 1. Fokozni fogják az egyház ügyei iránt való érdeklődést. 2. megszüntetik a nem kívánatos elemeknek az egyház ügyeibe való beleavatkozását. Az iskolaszéket a szervezetien egyházközségek teljes jogú képviseletének tekintettük évtizedeken át. Az iskolaszék azonban a fontosabb kérdésekben, csekély tagszáma miatt, rendszerint leszállította saját illetékességét és az egyház vezetősége kénytelen volt közgyűlést hivni össze. A közgyűlés pedig az esetek 50"/o-ában nem a hívek többségének akaratnyilvánítása volt, hanem a furfangosabb eszközökkel, nagyobb lármával dolgozó párté, mely az egyház ügyeivel egyébként nem törődő, hozzá nem is értő, láfmázó tömegnek a közgyűlésre való felvonultatásával hozatott az egyház érdekeivel hom-

17 15 Gör. Kath. Lelkipásztor lokegyenest ellenkező határozatokat s terrorizálta a jobb belátásuakat. Az egyházmegyei főhatóságoknak ezer kellemetlen esetben kellett döntést hoznia már, olyankor, midőn szinte kézzelfogható volt, hogy a hozott határozat káros az egyházra és nem érett megfontolás, hanem furfang vagy személyi ellenségeskedés szülötte. Az uj szervezet egyszer mindenkinek jogot ad az egyház ügyeibe beleszólani: a képviselőtestület megválasztása által, minden egyháztagnak módot nyújt jogorvoslattal élni a ránézve sérelmes határozatok érvényrejuttatása ellen, de azáltal, hogy a fontosabb egyházi ügyekben a képviselőtestület kezébe teszi le az intézkedés jogát, meg is védi a helyes adminisztráció érdekeit ember már nem olyan kis létszám, hogy határozatot hozni ne merjen, mint az iskolaszékeknél sokszor történt, de elég szük létszám mégis arra nézve, hogy az ügyek vezetését a választás okos irányitása mellett a jobbak kezébe tehessük le. E jobbak aztán kétségkívül lelkiismeret szerint érdeklődni is fognak az egyház dolgai iránt s a lelkésznek nem lesz nehéz velük a legteljesebb összhangot megtalálni, ami a hitközség belbékéjének és fejlődésének alapkövetelménye. Materiális szempontból az egyházközségi szervezetek megalakítását az a kormányrendelet tette szükségessé, mely kimondotta, hogy az iskolaszékeket csupán iskolai ügyekben ismeri el illetékeseknek és megtagadta a közigazgatási segítséget mindazon egyházi természetű kirovások behajtásától, amelyek iskolaszéki határozattal eszközöltetik. A püspöki kar közbelépésére ugyan annyit még enyhítettek rajta, hogy az évben meghagyták az előbbi állapotot, de az évtől az iskolaszék egyházi kivetést többé nem eszközölhet. Saját magának szerezhet kellemetlenséget tehát, aki fél az em. főhatóság szervezési rendeletének végrehajtásától. A szervezésnek a püspöki kar által approbált közigazgatási szabályzat alapján kell történnie. Lehet ugyan azzal ellentétben álló intézkedéseket is foglalni az egyházközségi szervezet szabályzatába, de akkor az miniszteri jóváhagyást igényel, mig a püspökkari szabályzat alapján készített szervezési szabályok szerint működő egyházközségi szervezeteket a miniszter minden további nélkül elismeri. Külön egyházközségi szervezetet kell alakítani minden anyaegyházban és minden népesebb fiókegyházban, még ha nem is bír templommal vagy iskolával. A kisebb lélekszámú községekben lakó híveket vagy a hozzájuk közelebb eső egyházközségi szervezethez kell kapcsolni, vagy a latin szertartásuakkal közösen alakítani meg az egyházközséget. Az egri érsek papjainak utasítást adott, hogy ahol híveik csak kisebb számban vannak, ellenben gör. szert, egyházközségi szervezet van, a r. k. hivek arányos képviselet mellett abba való felvételüket kérjék. Mindazáltal a közös egyházközségek szervezése csak ott ajánlatos, ahol az összefogás olyan intézmények létesítését eredményezhetné, minőt külön-külön egyik egyház hívei *

18 16 Gör. Kath. Lelkipásztor sem bírnának megcsinálni. 'Templom, iskola, óvoda stb.) Kis létszám mellett is ajánlatos mindenkor inkább saját egyházközségi szervezetben maradni, mert a közös egyházközségi szervezet sokszor békétlenség gyójtópontja lehet, főként ahol a két szertartásbeli hívek között érdekellentétek merülhetnek fel. A szervezet megalakítása olyan községekben, ahol iskolaszék van, ennek kebeléből indúl ki. A lelkész, vagy helyettese két egyházközségi taggal együtt összeállítja az egyházközségi választók névjegyzékének tervezetét. Legcélszerűbb népszámlálás-szerüen, házrólházra járó kiküldöttek útján összeírni a családokat gyermekestül. Legalább a lelkész is megcsinálhatja a status animarum jegyzéket: a parochiális chartothecát. Az összeírásból kiválogatjuk azokat, kik a 24 évet életkorban meghaladták. Ezeket kell a 6. -ban felsorolt akadályok szempontjából egyénenként elbírálni és legcélszerűbben betűrendes jegyzékbe foglalni. A választói névjegyzék formája a következő lehet: A nekeresdi gör. kath. egyházközség egyházközségi választóinak névjegyzéke az évre. Név Foglalkozás Lakás Születési év Megjegyzés 1 Abonyi Lajos kisgazda Alsó sor Bodnár Ferenc vasúti őr 163 őrh Bodnár Ferencné sz. Homovics Mária» neje ii 1903 Egy családban esetleg 3 4 tagnak is lehet választói joga, minthogy annak egyetlen föltétele, hogy az illető 24 évet meghaladott legyen és vagy ingatlannal, vagy hat hetet meghaladó idő óta állandó lakással bírjon az egyházközség területén. Az évszám feltüntetése fontos nemcsak a személyazonosság megállapithatása céljából, hanem azért is, mert képviselőtestületi tagságot csak a 30 éven felüliek nyerhetnek, Amint a névjegyzék teljesen elkészült, 15 napi közszemlére teszük ki. Ez történhetik kifüggesztés által, de egyszerűen úgy is, hogy a gondnoknak vagy más megbízottnak kezébe adjuk és a híveket a szószékről értesítjük, hogy hol és mikor lehet a jegyzéket megtekinteni. Magunknál is tarthatjuk, kihirdetvén, hogy mely órákban jöhetnek megnézni, de ez alkalmatlansággal jár, A szószékről való kihirdetésnek a kifüggesztéssel vagy közszemlére való kitétel-

19 17 Gör. Kath. Lelkipásztor lel legalább is egyazon napon kell megtörténnie, de lehetőleg megelőznie. Azonkívül a templom ajtajára is hirdetést kell kifüggeszteni arról, hogy a névjegyzék hol és mikor tekinthető meg. Mindkét hirdetésben figyelmeztetni kell az egyháztagokat, hogy a névjegyzék tervezete ellen bárki is élőszóval vagy Írásban felszólalással élhet. E felszólálást az iskolaszék jegyzőjénél kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani, ki az összes felszólalásokat a névjegyzék közszemléről való bevonása napján a lelkészhez juttatja. A lelkész még a választói névjegyzék tervezetének készítése idején összehívja az iskolaszéket s ennek kebeléből 3 tagu felszólalási választmányt küldet ki. A felszólalások beterjesztése után e választmányt hamarosan összehívja s a felszólalásokat elbíráltatja. A felszólalási választmány határozatáról a felszólalót értesíteni kell, mégpedig irásbelileg, postakönyv vagy vétív mellett. A felszólalási választmány határozata ellen az érdekelt felszólaló 15 napon belül elnök-lelkész utján az e. m. főhatósághoz fellebbezhet. Ha valaki a névjegyzék tervezetéből választmányi határozattal töröltetett, azt szinten értesíteni kell, mert szintén fellebbezési joggal bir. Ha felszólalás nem történt, vagy ha a felszólalási választmány határozatai jogerőre emelkedtek, illetve ha az e. m. főhatóság döntését meghozta, a lelkész összehívja az iskolaszéket s a kész névjegyzéket bemutatja. Az iskolaszék határozatot hoz, hogy a névjegyzéket a választmány és az e. m. főhatóság intézkedéseivel eszközölt módosítások figyelembe vétele mellett véglegesnek nyilvánítja. Ezt záradékalakban a névjegyzékre is rá kell vezetni s az elnök és jegyző aláírásával s az egyház hivatalos pecsétjével is ellátni. Ahol iskolaszék nincs, a lelkész belátása szerint 8 10 jobb hívéből ideiglenes hatáskörrel szervező bizottságot alakit s az iskolaszék teendőit a szervezés körül ez fogja ellátni..folytatjuk.) Papszentelés Máriapócson. Szülőhelyén, hol az anyatajjel együtt a B. Szűz iránti mélységes hódolatot is magába szivta, szentelte pappá Miklósy István hajdudorogi püspök úr augusztus hó 25-én Lihy János dr. Sz. Bazil-rendüfdiakonust, a római Sz. Gergely egyetem theologiai fakultásának V. éves hallgatóját, ki pár évvel ugyanott már doktori címet nyert a bőlcselettanból. Őméltósága oldalkananokja és titkára kíséretében autón érkezett Máriapócsra, hol ünnepélyesen fogadta a Szent Bazil rend. A szentelés csendes szentmise keretében történt a kegytemplomban. Az archipresbyteri tisztet Mihalovich Sándor dr, kanonok töltötte be. Szentmise alatt a máriapócsi templomi kar adott elő nagy precizitással betanult művészi liturgikus énekeket Stefkó János karnagy vezetése mellett. A szentelésnél jelen volt Gojdics Péter Pál O, S. B. M. harpasi c. püspök, eperjesi ap, kormányzó is, ki mint a rend vendége ezidótájt néhány napot a kegyhelyen töltött. A szentelési szertartást követő ünnepi ebédnél bensőséges volt a két főpásztor találkozása, kik mindketten otthon érezték magukat Máriapócson, a mienk mint Ordinarius, az eperjesi mint a rend tagja. Szerető lélekből fakadó testvériséggel üdvözölték egymást. Ebéd fölött püspökünk mély gondolatokban gazdag beszédben üdvözölte a rend legifjabb presbyterét s hivta fel arra a nagy épitő munkára, melyre a megújított Sz, Bazilrend hivatott. A dicsömullu rendbe annak ifjú tagjai hivatottak visszaállítani a Szkripka Joannicíusok hajdankori tudományosságát és életszentségét. A főpásztor! beszédre P. Legeza E. Tivadar házfőaök-helyettes válaszolt, megköszönve a rend és az üjszentelt nevében a főpásztor kegyét. Az újszentelt első szentmiséjét P. Legeza manuductorsága mellett aug. 31-én mutatta be Máriapócson.

20 18 Gör. Kath. Lelkipásztor LELKIPÁSZÁTORI ESETEK Közreműködés házasságkötésnél delegálás nélkül. Eset. Gyula és Ilona szabályszerű kihirdetések, gyónás és áldozás után megállapodnak illetékes lelkészükkel, hogy házasságukat ezen s ezen a napon fogják az Anyaszentegyház törvényei szerint megkötni. Akadály nincs. Két Eappal a kitűzött terminus előtt a lelkész elutazni kénytelen, de arra számít, hogy az esküvőre kitűzött napra hazaérkezik. Azonban elháríthatatlan akadály jön közbe s nem juthat haza Családjának meghagyta elutazása előtt, hogy ha szükséges két szomszédja egyikét hívja át az előadódó lelkészi teendők végzésére. Mivel táviratilag is értesíti családját, hogy haza nem jöhet, a csalad az esketés teljesítésére áthívja az egyik szomszédot, ki a jegyeseket meg is esketi. Rendben van-e ezzel a házasságkötés, vagy még van valami teendő? Megoldás. Minthogy a házasulandó felek között az előadottak szerint semmi akadály nem állott fenn s szabályszerűen ki is voltak hirdetve, vizsgálat tárgyát csak az képezheti, hogy maga a házasságkötés érvényes és megengedett módon, az egyházjogi szabvanyok és formák megtartásával történt-e? Az J094. kánon értelmében a házasság érvényességének egyik feltétele, hogy a parochus jelenléte mellett köttessék. Mas pap előtt kötött házasság tehát érvénytelen, ha csak az illető papnak különleges meghatalmazása nem volt arra nézve, hogy a házasságkötésnél az egyház nevében assistáljon. E meghatalmazas akar élőszóval, akar írásban akár csak bizonyos jel altal is megadható. Szükséges azonban, hogy a meghatalmazás kifejezetten legyen megadva meghatározott esetre és meghatározott papi személy vagy papi személyek részére. Feltételezett vagy magyarázott felhatalmazás nem érvényes. A jelen esetben nincs említés téve arról, hogy a pap elutazása előtti rendelkezéseiben, vagy az útból küldött tavírataban az esketésről expressis verbis íntézkedett-e? Ha ezt megtette, akkor a két szomszéd bármelyike érvényesen és megengedett módon assistálhatott a házasságkötésnél. Különben pedig nem, mert a két szomszéd egyike sem volt a parochusnak minden lelkészi ténykedésre feljogosított helyettese, hanem a családra volt bízva, hogy adandó esetben az egyiket, vagy a másikat fölkérjék a szükséges teendők ellátására. Ebbe pedig a házasságkötésnél való közreműködés felhatalmazását belemagyarázni nem lehet. Mulasztást követett el a parochus, hogy ugyanakkor, mikor hazautazásának akadályáról családjának távirati értesítést küldött, az esketésre nézve kifejezetten is nem intézkedett. Az esketést teljesítő papnak nem volt szabad az esketést a távollevő pap templomában végezni, mert precíz delegáció nélkül ott ő érvényesen nem eskethetett. (Még saját híveit is csak saját területén es-

21 19 Gör. Kath. Lelkipásztor ketheti). A közbotrány kikerülése végett azonban megeskethette volna az illetőket otthon, a saját parókiája területén. Saját területén a plébános az idegeneket is jogosan esketi. Igaz, hogy erre nézve is hiányzott a jegyesek lakóhely-parókiájáról kikérendő esketési engedély, ebben az esetben azonban föltétlenül fennforgott az a sürgős szükség esete, melyben ha más akadály nincs, az engedélykérés az canon. I. n. 3. értelmében mellőzhető. Az eskető papnak ebben az esetben esketés előtt alkalmas módon meggyőződést kellett szereznie arról, hogy akadály valóban nincs a házasulandók között. A szomszéd pap előtt kötött házasság tehát ebben az adott esetben érvénytelen Ha azonban a felek egyike sem tud róla, jóhiszeműségükben meg kell hagyni őket s a parochus gondoskodjék az érvénytelen házasság gyökerében való orvoslásáról. Z. EGYHÁZI HÍREK A MAGNOSz Szent luire ünnepe. Szeptember 9. és 10. napjain impozáns keretek között tartotta meg VI. évi rendes közgyűlését a Magyar Görögkatholikus Nők Országos Szövetsége. A vezetőség, tradícióihoz liiven, ezidén is Máriapöcsra hivta össze a gör. kath. nóket, hogy SzüzanyánktöL a női eszmény példaképétől okuljanak s általa nyerjenek erőt arra a nagy épitőmunkára, melyben kell és akarnak is résztvenni, talán kevesebb okoskodással és fontolgatással, de mindenesetre nagyobb lelkesedéssel és kitartással, mint a férfiak. A nagygyűlés résztvevői kedden este érkeztek Mariapócsra. A programm szept. 9-én esti ájtatossággal kezdődött, mellyel kapcsolatban Melles Géza kanonok, a kegyhely püspöki biztosa szentbeszedet tartott. Az ájtatosságot szentségi körmenet fejezte be. Szeptember 10-én, szerdán reggel ünnepélyes szentmise volt Sztankay Andor bodrogolaszii lelkész prédikációjavai s csaknem az összes naggyülési tagok közös áldozásával. A díszközgyűlésen melyet d. e. 10 órai kezdettel tartottak Máday Lajosné orsz. elnöknö tartalmas beszámolója után kimondották, hogy miskolcon leányinternátust állítanak fenn s annak vezetését gör. szert, apácákra kívánják bízni. A diszgyülés második része Sz, Imre emlékének volt szentelve. Ifj. Vazkovich Antal múcsonyi lelkész, p. kamarás és érd. püspöki helynökmegnyitö szavai után különböző szempontok szerint Tobler János országgy. képviselő, a Sz. Imre jubil. rendező bizottság küldötte, továbbá Máday Lajosné és Krajnyák Gábor dr. szsz, tanácsos méltatták Sz. Imrét, s végűi Melles Géza kanonok tartalmas záróbeszédben reasszunmálta a naggyülés eredménveit. A MAGNOSz vezetősége különös hálával gondol mindazokra, kik az ünnepség sikerét előmozdították, de még ezek közül is kiemelendónek tartja piricsei lelkésztársunk nejét: Bába Miklósnét ki a lelkes piricsei asszonyokat proceszóval vezette fel Máriapöcsra. Legilletékesebb forrásból vett értesülésünk szerint a MAGNOSz Miskolcon ingyen tel«et kapott a város belsejében. Az átteiekkönyvelés már a legkö?elebb megtörténik. A MAGNOSz elnöksége még e hóban, vagy legkésőbb a jövő hóban le akarja tenni az uj internátus és elsó magyar gör. kath. apácazárda alapkövet. Körlevelek. Rott Nándor dr. veszprémi püspök szept. 23-ki kelettel bocsátotta ki VII. sz. körlevelét. A Sz. Imre év ünnepségeivel foglalkozva, rámutat ezen ünnepségek nagy jelentőségére. Hogyha soknak tünt is fel az ünneplés, nem lehet azt mondani, hogy sok volt, mert minden egyes Sz, Imre ünnep egyegy elevatio cordis el mentis ad Deum volt. Az ilyen nagyméretű kath. ünnepségek erősitik a kath. öntudatot és fokozzák a kath. ügyek iránti érdeklődést Ez pedig fontos, mert ma minden irányban szükséges a kath. szervezkedés. A gazdasági helyzet világszerte rossz. Ez munkanélküliségét és szegénységet okoz. A tél folyamán mindenütt meg kell szervezni a védekezést a szegénység ellen. Amely plébánián a pap hivatása magaslatán 11, ott a szegényügy meg van

22 20 Gör. Kath. Lelkipásztor oldva. Egyik plébániánkban mondja a körlevél két munkanélküli iparost ugy foglalkoztattak, hogy tanórák alatt hol az egyik, majd a másik szegény gyermeknek cipőjét javították ki a szertárban vagy a szomszédban. így ők maguk keresethez jutottak, a hulladék bőrt maga a plébános könyörögte össze és mig ez a munka tartott, a plébános adott kosztot a két iparosnak." A tapasztalat igazolja, hogy a legnagyobb nehézségek is megoldódnak, csak legyen a pap kitartó a karitatív munkában. Nem lehet mindent a hatóságoktó. várni. Felhívja az egyházközségeket, hogy a szegényűgy megoldására vonatkozólag határozatokat hozzanak. Az ujabban engedélyezett bucsuk s az ujabb keletű pápai döntvények és miniszteri rendeletek képezik a körlevél további tartalmát. A győri püspök VII. sz. körlevele szept, 20-án jelent meg. A püspök papjaira évtől kezdődőleg évi tiszta jövedelmük 1%-ának megfelelő szeminárisztikumot rótt ki. Ugyancsak aziránt is intézkedik a körlevél, hogy az egyházközségi választásokat ez év végéig mindenütt ejtsék meg. Megtudjuk a körlevélből, hogy az e. m papi nyugdíjintézet rendes alapjának tőkéje végén P 33 fill.. a segélyalap évvégi állománya P 23 fill. Az alapok évi bevétele P volt, ebből 27.C00 P államsegély, 1329 P a vallásalap hozzájárulása. A püspök 2500 P-vel, a káptalan 1000 P-vel járult az alapokhoz. Nyugdijai élvezett 23 pap, betegsegélyt tiz. Az esztergomi főegyházmegye ezídeí konkurzusán a theológia első évére 18 növendéket vett fel a bíboros hercegprímás szentszéke. Ezzel az esztergomi egyházmegye theologus papnövendékeínek száma 112-re emelkedett, kik közül 77 Esztergomban, 20 a budapesti egyetemen, 12 a bécsi Pazmaneumban, 3 pedig a római germano-hungarícumban lesz elhelyezve. A gimnazista papnövendékek száma 107. A növendékpapság számának ily nagyarányú felduzzasztásával a bíboros hercegprímás néhány éven belül megszüntetni reméli a paphiányt, melyben most a főegyházmegye szenved. A megnövekedett teherre való tekintettel azonban elvben megszüntették a papképzés ingyenességét s már a közeljövőben minden növendék némi tartásdíjat is fog fizetni. Az egyházközségek szintén hozzájárulnak a papnevelés költségeihez. Ugyanezt várja a bíboros jobb javadalmazásu papjaitól is. A déli harangszó méltatása. A déli harangszót III, Calíxtus pápa annak a diadalnak a megörökítésére rendelte el, melyet a Hunyadi Jánostól és Kapisztrán Sz. Jánostól vezényelt magyar sereg Nándorfehérvárnál 1456-ban a törökön kivívott. Hogy őseinknek az egyetemes kereszténység védelmében tanúsított s az Egyház fejétől a déli harangszóval oly vílágraszólóan elismert és megörökített hősi önfeláldozása a magyar lelkekben állandóan ébrentartassék, több e. m. főhatóság elrendelte, míkép a jövőben a nándorfehérvári diadal évfordulója alkalmából jul én, illetőleg az ahhoz legközelebb eső ünnepnapon az istentisztelet keretében a déli harangszónak keresztény magyar dicsőséghez fűződő eredete megfelelően a hívek emlékezetébe idéztessék. Jézus Szive Szövetség szervezése Nyirderzsben. Az ünnepélyes tagfelvétel aug. 10-én volt. A szívgárdísták száma 70, a szövetségi tagoké 120, kik mindannyian a szentségekhez is járultak. A pócsí szívgárdisták proceszszióval jöttek az ünnepélyre és gyönyörű énekükkel tették ünnepélyesebbé a szertartást. Az ünnepi szentmisét P. Bojcsik végezte, utána szívgárdísta ünnepély volt az iskolában.

23 21 Gör. Kath. Lelkipásztor Világi törvények és rendeletek Párbér. I. közlemény. A párbér-kérdés egyre erősebb súrlódó felületet képez a papság és a hivek'között, Ahol a hívek papjukkal békételenségben élnek 90 /«- ban a párbérbeszedés körüli vitákra vezethető vissza. Ezért sok pap nyíltan a párbér eltörlése ellen foglalt állást. Viszont számosan vannak, kik a párbérben valamelyes materiális összekötő kapcsot látnak a pap és hivei között s ragaszkodnak annak fenntartásához. Tény, hogy egyelőre változtatni nem lehet a helyzeten s megélhetésünk érdekében nolens-volens be kell szednünk, sőt be kell hajtanunk a kongruába igenis magas kulcs szerint beszámitott párbérjárandóságainkat. Talán csökkenni fognak a súrlódási felületek, ha paptársaink számára, a párbérre vonatkozó törvényes intézkedéseket összefoglaljuk s ezzel lehetővé tesszük, hogy a jogszabályok ismeretében senki akaratlanúl se követhessen el szabálytalanságot a párbérszedés körül. Fontos ez a papi tekintély szempontjából, mert az egységes eljárás a szomszédos községekből rokoni utakon nyert információik azonossága révén már egymagában is törvénytiszteletre tanítja híveinket, de meg maga a pap sem lesz annak kitéve, hogy vélt, de nem valódi jogát keresve, az egyházi vagy világi hatóságok kedvezőtlen döntése által híveivel szemben inferioritásban maradjon. A hajdudorogi egyházmegyében ma ugyanazok a jogszabályok érvényesek, melyek a dismembratio előtt a munkácsi egyházmegyében érvényben voltak. Ugyanez áll a miskolci adminisztratura területére is, szemben az eperjesi egyházmegye volt jogszabályán ál. Ami különben egyre megy, miután a párbérszolgáltatásokra vonatkozólag a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek évi sz. rendelete b. e. Popovics Bazil munkácsi püspök évi november 21-én kiadott párbér-schémáját még a román egyházmegyékre is kiterjesztette. E schéma és rendelet szerint, melyet Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága december 10-én tartott ülésében 1541/1881. kb. sz. határozatával szabályrendeletei közé iktatott, párbérfizetés szempontjából a hiveket 3 csoportba osztja. 1- Minden jobbágy-telkes gazda tartozik adni gabonából vagy olyan terményből, mely a vidéken terem a lelkésznek évenként két (2) vékával, a kántornak egy (1) vékával. Ezenkívül tartozik a lelkésznek annyi igavonó jószággal, amennyivel magának dolgozik, évenként egy napot dolgozni. Ha igavonó jószága nincsen, vagy ha a pap igás napszám helyett kézi napszámot kívánna tőle, minden igás napszám helyett kettő (2) kézi napszámot tartozik szolgálni, 2. Minden házzal biró zsellér ugyanígy a lelkésznek egy véka, a kántornak fél véka terményt fizet évenként s dolgozik a lelkésznek évenként egy gyalognapszámot.

24 22 Gör. Kath. Lelkipásztor 3. A húzatlan zsellérek csupán egy gyalog napszámot töltenek a lelkésznek, egyéb szolgáltatással nem tartoznak. Az idézett schéma szerint a gazda és zsellér osztályozás az évi julius hó 13-án kelt sz. helytartótanácsi rendelet alapján történik. Eszerint akinek csak háza és beltelke van, az zsellér, akinek földje is van bármily jogcímen birja is az jobbágy (gazda). A bérlő vagy feles azonban csak zsellérnek tekintendő. Ennek kiegészítéséül azonban az évi 13,212. sz. VKM. rendelet kimondja, hogy mindazon telkesek, kiknek birtoka az egynyolcad úrbéri teleknél kisebb, zselléreknek tekitendők. Az 1 /s telek a helyi adóalap szerint számitandó. (Munkácsi főh évi sz. körr. 5. p.) De bele kell számítani a belsőséget is. (1902: VKM.) Nemesek, honoratiorok országos jogszokás alapján pártbért nem fizetnek tvkm /1905.) de velők szemben szabad stóla van engedélyezve. (Munk. pk é sz r.) A nemesi jogon való párbérmentességet igénylők azonban vitás esetekben nemességüket hitelesen igazolni tartoznak, (VKM é sz. r.) Ha azonban a Canonica Visitatio vagy más helyi érvényű statutum ellenkező rendelkezést tartalmaz, a nemesek is párbérfízetők. Akinek földbirtoka több lelkészet területére esik, a párbért annyi után fizeti, amennyi az illetékes lelkészet területére esik. Vagyis a fiókegyházbeli birtok a párbérkívetésnél az anyaegyházban birtokolthoz hozzászámittatik, de az idegen lelkészetek területére eső birtokrészek nem. (VKM : ) Miniszteri rendelet mondja ki azt is, (1881:244. és 1884:3131.) hogy az úrbéri alapon kirótt párbér nem személyi, hanem polgári kötelezettség, a tulajdonosok által tekintet nélkül a tulajdonos lakóhelyére, tejesitendő. Családtagok közötti vagyonátruházás esetén a párbérfízetési kötelezettség is átruházódik (4555'1896. sz. kúriai döntv.) Más vagyonátruházásnál a párbérkötelezettség csak szerződés alapján megy át. Az é sz. VKM. rendelet szerint a földesgazdák háztartásában élő nős gyermekek épugy gazdáknak tekintendők, mint az ingatlan tényleges birtokában levő szülők. Köztisztviselők és szolgák ilyen minősége nem mentesit a párbérfízetési kötelesség alól. (2843''1898. VKM.) Tényleges^ szolgálatot teljesítő katonák nejei csak félpárbért fizetnek, de ha férjük hoszszabb szabadságidőre haza van bocsátva, egész fizetésre kötelezettek. (1870. febr. 6. VKM.) Párbérköteles az is, ki csupán polgári házasságot kötött. (79.418/1907. VKM.) A m. püspöki kar 1919, évi ápr, 7-én kelt határozata értelmében a csendőrök párbért nem fizetnek. A vegyesvallásu házaspároknál nem jön tekintetbe, hogy a vagyon kié, hanem akármelyik fél is tartozik hozzánk, a rendes párbérnek felét fizeti. A vegyes szertartású házasfelek más intézkedés híján szintén kétfelé fizetik a párbért, mindkét lelkésznek fél-fél mennyiségben. (1814. évi sz. kir. kancelláriai rendelet.) A hajdudorog'i egyházmegye főhatósága azonban a területileg közös latin

25 23 Gör. Kath. Lelkipásztor szert, főhatóságokkal egyezségre lépett. Ez az egyezmény a következő intézkedéseket tartalmazza: Tekintet nélkül arra, hogy a családi vagyon melyik házasfél tulajdona, a vegyes szert, házaspárok minden szolgáltatást a férfi szertartása szerinti részre kötelesek teljesíteni. 2. Gyermekes özvegyek a gyermekek szertartása szerinti részen viselnek minden egyházi terhet. 3. Többszörös özvegy az egyh. szolgáltatásokat azon szertartású egyháznál fizeti, amelyhez legutóbbi én ényes házasságából származó gyermekei tartoznak. 4. Gyermektelen özvegyek saját szertartásuk szerinti részre tartoznak fizetni. Ezeken az egyszerűbb eseteken kivül a párbér-fizetésnél sok komplikáció is állhat elő, melyekben az eligazodás nehezebb. E komplikációkat rendszerint a párbérkötelesek vagyoni vagy esaládi viszonyai idézik elő. Ezekre nézve a munkácsegyházmegyei főhatóság évi sz. körrendelete tartalmaz útbaigazításokat, valamint egyes azóta megjelent miniszteri rendeletek és döntvények. (Folytatjuk.) Községi tanítók vallása. A VKM /1929. sz. alatt az alábbi elvi jelentőségű döntést hozta: N. N. okleveles tanítónak az üresedésben lévő n... i községi elemi iskolai tanítói állásra történt megválasztását felülvizsgálat alá vévén, e választást N. N. róm. kath. és N. N. g. kath. ottani lelkészek által beadott fellebbezésre való tekintettel is, mint a fennálló gyakorlatnak meg nem felelőt, megsemmisítem és elrendelem, hogy ujabb, oly pályázati hirdetmény közzététele után, melyben feltüntetendő, hogy róm. kath., vagy gör. kath. vallású tanítók előnyben részesülnek, uj szabályszerű választás tartassék. így kellett határoznom, mert a szóban lévő iskola tankötelesei küzül 26 róm. kath., 25 g. kath., 8 ref. és 11 ág. h. ev. vallású, ha tehát ezen iskolánál ref. vallású tanitó alkalmaztatnék, ez egyrészt, miként azt a mellékelt fellebbezés is tanúsítja, felekezeti nyugtalanságot és egyenetlenkedéseket okozna, de meg másrészt nem felelne meg az állami tanítók kinevezésénél is követett ama gyakorlatnak, mely szerint az állami tanítók kiválasztásánál a legnagyobb figyelem fordittatik az illető iskolába utalt tanulók vallási tagozottságára és amely gyakorlatot a nem állami elemi iskolai tanitó választásoknál is, mint követendő elvet, miként a múltban, a jövőben is biztosítani kívánom. Iskolamulasztók bírságolása. A különféle gyakorlat egységesítése végett a kultuszminiszter /1929. VIII. sz. alatt kiadott rendeletével a másodízben kimutatott igazolatlan mulasztók bírságát félnapotikint 16 fillérben, a III. izben mulasztókét félnaponként 32 fillérben állapította meg. A továbbképző iskolásoknál a mulasztott félnapok számától függetlenül, a II. izben kimutatottak bírsága 2 pengő, a III. izben kimutatót-

26 24 také 4 pengő. A miniszter figyelmeztette a községi elöljáróságokat, hogy a bírságolást a kimutatások beterjesztése után azonnal eszközölje, mert a birság célja nem a mulasztások megtorlása, hanem az igazolatlan mulasztások megelőzése. Párbérviták. Konkrét esettel kapcsolatosan a VKM /1930. sz. rendeletével kimondotta, hogy a párbérszolgáltatások ügyében mindennemű intézkedés és határozathozatal hozzátartozik, akár a követelés jogi alapjára, akár annak mértékére vonatkozik. A jogkör forrását a miniszter a főkegyúri jogban jelöli meg, melynek nem szünetelhető részét ő gyakorolja. Párbérviták esetén a panaszttevő lelkész vagy hivő elsőfokon a főszolgabíróhoz fordulhat, II. fokon az alispánhoz, végső fokon a kultuszminiszterhez Gör. Kath. Lelkipásztor fordulhatnak. A rendes biróság ítélete előtt pergátló kifogást, fellebbezést, ellentmondást stb. lehet bejelenteni s az ügyet közig, útra terelni. Egyházi alkalmazottak biztosítása. Az OTI kiskunhalasi kirendeltségének egy megfellebbezett intézkedése folytán a népjóléti miniszter /1930. sz. III. a. rendeletével kimondotta, hogy a törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezeteknél csak az általuk fenntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek alkalmazottai esnek az 1927 : XXI. és 1928 : XL. t. cikkekben megállapított biztosítási kötelezettség alá, az egyházi hivatalokat betöltőkre nem vonatkozik a kötelező betegségi és balesetbiztositási törvény, sőt annak hatálya alul egyenesen ki is vétettek. KÜLÖNFÉLÉK -f- Szémán prelátus gyásza. Az apostoli kormányzóság ált. helynökét súlyos csapás érte. Leánya: Szemán Erzsébet f. emődi dr. Tóth Béláné 24 éves korában, páratlanul boldog házasságának 2-ik évében Miskolcon elhunyt. Temetése szeptember 29-én történt meg nagy részvét mellett. A szertartást Papp Antal érsek végezte fényes segédlettel. A temetési énekeket a miskolc-alsóvárosi Sz, Cecília énekkar és a gör. kath. egyházi énekkar adták elő. Gyászbeszédet Zapotoczky Igor p. kamarás, abaujszántói lelkész és e. m. konzultor mondott. Szeptember 29-én a mindszenti rk. plébániatemplomban az elhunytnak sógora, Tóth Z. Viktor pápai t. káplán ünnepélyes requíemet celebrált, 30-án pedig a gör. kath. templomban volt érte ünnepélyes engesztelő szentmise. -f- Az orosz Bebozsnik, mint ottani levelezők irja, ujabban Magyarországgal is sokat foglalkozik. A mult hónapban azt irta, hogy egy Seregesi püspök biróság elé állitatta a leányát, mert szocialistához ment férjhez. Az asszonyt a biróság 15 évi fegyházra Ítélte a hit és az egyház elleni bűneiért. Most ujabban Franciaországrólirja, hogy ott a katholíkus püspökök már nem kapnak papi állásra vállalzó férfiakat és igy asszonyokat szentelnek föl papokká. Az első ilyen papnő" valami Mme Brez. Merkar-nyomda Nyháza, Vay Ádám-«5. - Felelős nyomdavezető Orosz K.

27 , A szerkesztőség köziései. Olvasóinkhoz. Sok paptársunk ismételten kifejezett kívánságára vettük lel az elejtett fonalat. Nagy körültekintést igénylő, állandó lekötöttséggel járó, terhes munkát vállaltunk, de szivésen, mert a legjobb ügyet véljük általa szolgálni. Mtegértést, támogatást remélünk minden tekintetben e vállalkozás számára, mely mögött nem áll hata'mas tőke, nem áll hatósági presszió még a legszelídebb formájában sem, hanem csak a lelkek üdvéért s egymás javáért buzgó papság szeretete. Isten után reméljük, hogy a belénk helyezett bizalomnak meg fogunk felelni Egy előkelő egyházi férfiú nagyon szükségesnek mondta e lapot. A szerkesztőség valóban azzá akarja tenni. A több szem többet lát" elvénél fogva azonban nemcsak anyagi tátámogatást kér a pap társaktól, hanem kéri minden felmerülő óhajnak közlését, megtárgyalandó témák fölvetését. Minden kellően megokolt nézetnek hely és szó jut e lapokon, amennyire szükreszaboít terünk engedi s minden felvetett gondolattal szemben szóhoz jut az ellenvélemény is, mert nem szolgálunk bizonyos elkülönzölt irányzatokat, hanem a gör. katli, lelkipásztorkodó papság egyetemes érdekeit és a pasztoráció tökéletesbedésének gondolatát. Kizárva csupán a személyes viták lesznek és az egyetemes egyház elveivel ellenkező gondolatok. Omnia, quae communicabuntur subiecta sunto iudicio Sacrosancte Ecclesiae Catholicae. A kiadóhivatal közli. A beküldendő összeget eddigi küldeményeinek beszámítása mellett mindenki kiszámíthatja magának a következők alapján: A Chrysostomosért járt 1927-ra 13 pengő 1928-ra 20 Gkath. Lelkipásztorért 1929-re ra 5 Amennyiben valaki az évi számokat az expedíció tökéletlen volta miatt mind meg nem kapta s még ezen évről hátraléka volna, szíveskedjék annyiszor 2 pengőt beküldeni, ahány számot kapott, vagy a hiányzó számok pótlását kérni. Szívesen állunk rendelkezésére. Viszont, ha valaki az évre már egész vagy félévi előfizetést küldött be, azt az új folyamra előjegyezzük, évi féléves előfizetőink juniusig kapják a lapot, A lap rendes terjedelme oldal, Chrysostomos című hitszónoklati mellékletünk, mely a jövő hótól minden számhoz csatolva lesz, havonta 8 16 oldal terjedelmű lesz. Munkatársainkat kérjük, hogy a lapnak szánt hireket és apróbb közleményeket mindenkor a lap megjelenését megelőzően legalább 10 nappal beküldeni szíveskedjenek. Fél nyomtatott oldalnál nagyobb terjedelmű közleményeket a lap megjelenését megelőző elsejéig szíveskedjenek a szerkesztőséghez juttatni. Pénzküldemények cimnyomatos vagy bianco csekklapon a szerkesztő nevére, Nyírcsászáriba küldendők. A bianco csekk-űrlapokba szíveskedjék a * számlaszámot kézírással olvashatóan beleírni. Cimnyomatos csekket szívesen bocsátunk rendelkezésre,

28 Ft Dr Rohály Ferenc ur íjyirparasznya 3 nagy aranyérmet 1 bronzérmet és 1 elismerő oklevelet itélt meg az évi kézművesipari kiállítás bírálóbizottsága az ECCLESIA RT. BUDAPEST IV., VÁCI-U. 59. által kiállított tárgyakra. Bittner ]ános műötvö Szentségtartókat, reszteket, gyertyatartókat stb. kegyszereket aranyból, ezüstből és bronzból. Tűzi aranyozást és ezüstfcz'-st legmegbízhatóbban végez. Nem kereskedő l Valódi készítője a fémből készált kegyszereknek l A hajdudorogi püspök ur őméltósága évi 111. sz körlevelében sz. rendeletével a főtisztelendő papságnak cégemet melegen ajánlotta. Pártoljuk amegbízhatókalh.műipost! OBERAUER A. UTÓDA Magyarország legrégibb miseruhák, egyházi szerek, zászló, oltárépítő és templom berendező vállalata B U D A P E S T, IV., VÁCI-UTCA SZ. TELEFON! AUT.: ALAPÍTÁSI ÉV; Vállalja oltárok, ikonosztázok, felonok, kelyhek stb. elkészítését és restaurálását. Költségvetéssel, tervekkel és míntaküldeménynyel díjtalanul szolgál,