T Á R G Y S O R O Z A T. 2./ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2006.(XII.05.) rendelet megtárgyalása, felülvizsgálata

Átírás

1 Bököny Község Képviselő-testülete május 31-én tartott ülésének 8-22/2007. a./ jegyzőkönyve b./ tárgysorozata c./ határozatai (56-59/2007., 9-12/2007. R) T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Polgármester tájékoztatója 2./ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2006.(XII.05.) rendelet megtárgyalása, felülvizsgálata 3./ A költségvetésről szóló 2/2007. (II.15.) számú rendelet módosítása 4./ Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 11/2006. (X.13.) rendelet módosítása 5./ A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló 1/2005.(II.05.) számú rendelet módosítása 6./ Lakáscélú támogatásra benyújtott kérelem elbírálása / Zárt ülés tartása 7./ Egyebek Piskolczi Géza Polgármester

2 J e g y z ő k ö n y v Készült Bököny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete május 31-én tartott üléséről. Jelen vannak: Piskolczi Géza Kovács Tibor Gulyás József Ács Lászlóné Gyalog Imre Dr. Horváth József Dr. Komoróczy Péter Papp Csaba Dr. Papp László Pelles Brigitta Taskó Miklós Beregi István Fekete Beáta polgármester alpolgármester jegyző képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő esperes úr gazdasági előadó Piskolczi Géza polgármester köszönti a képviselő-testület tagjait. Megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Jegyzőkönyv hitelesítőknek javasolja Pelles Brigitta és Taskó Miklós képviselőket. A javaslatot a képviselő-testület 8 igen szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta. Polgármester javaslatot tett az ülés napirendjére: 1./ Polgármester tájékoztatója 2./ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2006.(XII.05.) rendelet megtárgyalása, felülvizsgálata 3./ A költségvetésről szóló 2/2007. (II.15.) számú rendelet módosítása 4./ Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 11/2006. (X.13.) rendelet módosítása 5./ A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló 1/2005.(II.05.) számú rendelet módosítása 6./ Lakáscélú támogatásra benyújtott kérelem elbírálása / Zárt ülés tartása 7./ Egyebek A Képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 1

3 BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 56/2007. (V.31.) számú h a t á r o z a t a A Képviselő-testület ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: 1./ Polgármester tájékoztatója 2./ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2006.(XII.05.) rendelet megtárgyalása, felülvizsgálata 3./ A költségvetésről szóló 2/2007. (II.15.) számú rendelet módosítása 4./ Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 11/2006. (X.13.) rendelet módosítása 5./ A lakáscélú támogatások helyi rendszeréről szóló 1/2005.(II.05.) számú rendelet módosítása 6./ Lakáscélú támogatásra benyújtott kérelem elbírálása / Zárt ülés tartása 7./ Egyebek Napirend tárgyalása: 1) Polgármester tájékoztatója Piskolczi Géza polgármester szóbeli előterjesztésében az alábbiakról tájékoztatta a képviselőtestületet: - A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a költségvetést és a zárolt összegeket: az önkormányzat részéről e Ft, az ÁMK részéről e Ft került zárolásra. - Május 9-én a Térségi Fejlesztési Társulás megtárgyalta Kapitány György hibáit. A felszámolási eljárás megkezdődött. Az írásos anyag nagy része eltűnt. - Az önkormányzat pályázott és nyert: 28 mázsa lisztet és 28 mázsa tésztát. Ennek nagy része már szét lett osztva. - A járdaépítést folyamatosan végezzük. Az Ady Endre utca kész van, most a Dózsa György utcát csináljuk. Kb. 2 hét és ez az utca is kész lesz. 2

4 - A hivatal akadálymentesítésére szeretnénk pályázni ig kell ezt megcsinálnunk, kötelező lesz, és még most támogatják. Az utca felől ezt nem tudjuk megvalósítani. Hátul kibővítjük az épületet és a vizesblokkot is megépítjük. - A lakossági fórumon nem sok ember vett részt, kb. 20 fő. A nagy többséget nem érdekli az utcanév változtatás, az anyagi oldalát nézik. - Rész vettünk az akácvirágzás és a mézes napokon Nagykállóban, ahol a csapatunk különdíjat kapott. Ajándékot és oklevelet kaptunk. - Nyírmihálydiban a futbalmeccsen történtek miatt eltiltottak minket 1 mérkőzéstől, és Ft-ra büntettek meg minket. A következő mérkőzés Szakolyban lesz. - Szomorúan vettem tudomásul, hogy az ügyrendi és településfejlesztési bizottság és a pénzügyi bizottság ülésén sem volt jelen senki Dr. Papp Lászlón kívűl. Illetve az elmúlt hetekben tartott rendkívüli üléseken éppen, hogy megvolt a határozatképességhez szükséges létszám. Van olyan képviselőtársunk, aki az egész hivatalt lejáratja. Ha valakinek nem tetszik valami abban az esetben megtárgyaljuk, csak szólni kell. Hozzászólások: Gulyás József jegyző: Bobikné Sándor Erzsébet képviselő jelezte, hogy a mai testületi ülésen nem tud rész venni. Az ő gondolata az, hogy ha törvény nem kötelez minket az utcanevek megváltoztatására, akkor gondolkozzunk el róla. Az emberekben nincs hajlandóság, a fórumon is csak néhány ember volt jelen. Dr. Papp László képviselő: Ez testületi hatáskör, mi döntünk róla. Nem kellett volna most fórumot tartani. Piskolczi Géza polgármester: A testület szavazta meg a lakossági fórumot. Taskó Miklós képviselő: Akikkel én beszéltem azoknak sem tetszik. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Az én véleményem az, hogy most ne foglalkozzunk vele, majd ősszel vagy jövőre meglátjuk. Ha a többség nem akarja, akkor ne változtassuk meg. Dr. Papp László képviselő: Elv vezeti az embert, ha meg akarja az utcaneveket változtatni, nem pedig a pénz. Sok ember felfogását, elképzelését sérti, ha látja ezeket az utcaneveket. Beregi István esperes úr: Kevés ember van, aki tudja azt, hogy ki volt pl. Sallai Endre. Egy csendőrgyilkos volt. Szent Erzsébet évében vagyunk, és van olyan település, város, ahol a nevéről neveznek el utcát, teret. A meggyőzés fontos dolog volna. 3

5 Piskolczi Géza polgármester: Kérdőívet kellene az embereknek kiküldeni, és felmérni, hogy mi a véleményük. Dr. Komoróczy Péter képviselő: Az újságba bele kellene tenni, hogy kik voltak azok az emberek, akiknek a nevét viselik az utcák, és kik azok, akikre meg akarjuk változtatni. Ha nagy lesz az elutasítás, akkor ne foglalkozzunk vele. Dr. Papp László képviselő: Az értékeket az embereknek közvetíteni kell. Kell egy kis iránymutatás. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 57/2007. (V.31.) számú h a t á r o z a t a A Képviselő-testület a polgármester tájékoztatóját a két ülés között történt eseményekről elfogadta. A Képviselő-testület 8 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 58/2007. (V.31.) számú h a t á r o z a t a A Képviselő-testület az utcanevek megváltoztatására vonatkozó 41/2007. (IV.20.) számú határozatát visszavonja. 2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 14/2006. (XII.05.) rendelet megtárgyalása, felülvizsgálata Előadó: Gulyás József jegyző A igazgatási bizottság elfogadta a rendeletet. A közgyógyellátásnál a 30 %-ot ki kell javítani 25 %-ra. Jogszabályi változás miatt kellett egyes részeket módosítani. 4

6 Dr. Komoróczy Péter képviselő: Az oktatási, egészségügyi és sport bizottság is elfogadta a rendeletet. Dr. Papp László képviselő: Az ügyrendi és településfejlesztési bizottság is elfogadta a rendeletet két módosítással. Temetési segély ne legyen, illetve az átmeneti segélyek összege Ft. Piskolczi Géza polgármester: A temetési segély már egy tradíció. Sok a Ft. Taskó Miklós képviselő: Nem kötelező a temetési segélyt adni. Minden idős ember arra törekszik, hogy a temetésre lerakja a pénzt. A Képviselő-testület 10 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi rendeletet alkotta: BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9 /2007.(VI.01.) számú r e n d e l e t e A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bököny Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Bököny Község közigazgatási területén élő: a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre (Szt. 3.. (1) bek). 5

7 (2) A rendelet hatálya az Szt. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az Szt. 32/B. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.(szt. 3.. (3) bek.) (4) Az Sztv. valamint e rendelet által szabályozott egyes szociális ellátásokat az e rendeletben meghatározott önkormányzati szervek az Sztv., a jelen rendelet és az Sztv. végrehajtása tárgyában hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezései szerint biztosítják. (5) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (6) Az önkormányzat a (5) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követeli a kifizetett átmeneti segély megtérítését. E rendelet alkalmazásában: Értelmező rendelkezések 3. a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy adómentes vagy adóköteles, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve3 az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulás kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 20 százalékával. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási árulék, magán-nyugdíjpénztári tagdij és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 6

8 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt.20/B. -ának (4(-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; (Szt. 4.. (1) bek. a) pont) b) vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan-jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; (Szt. 4..(1) bek. b) pont) c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; (Szt.4.. (1) bek c) pont) d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; (Szt. 4.. (1) bek. d) pont) e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; (Szt. 4.. (1) bek. e) pont) 7

9 f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; (Szt. 4.. (1) bek. f) pont) g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; (Szt. 4.. (1) bek. i) pont) h) keresőtevékenység, ha a törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; (Szt. 4..(1) bek. j) pont) i) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy; (Szt. 4.. (1) bek. k) pont) j) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; (Szt. 4.. (1) bek. l) pont) k) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol ka) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; kb) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; kc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; kd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; ke) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. (Szt. 4.. (1) bek. n) pont) 8

10 l.) a személy lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él; m.) a személy tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy a lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik; n.) a személy lakcíme: bejelentett lakóhelyének illetve tartózkodási helyének címe Szociális ellátások hatáskörök gyakorlásának szabályai 4.. Szociális ellátások vonatkozásában a hatáskört gyakorolja (1) jegyző: az alábbi ellátások vonatkozásában: - rendszeres szociális segély, - ápolási díj ( alanyi és fokozott) - időskorúak járadéka, - közgyógyellátás (2) A képviselő-testület hatáskör átruházás alapján: a./ Igazgatási bizottságára ruházza: méltányossági ápolási díjat. b./ polgármesterre átruházott hatáskörében: - lakásfenntartási támogatást nyújt, - dönt eseti segély ügyekben, - köztemetést rendel el, (3) Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat amennyiben az ügy jellege megengedi - indoklása és a kérelemnek helyt adó elsőfokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető. II. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Eljárási rendelkezések 5. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) vonatkozóan a évi CXL. törvény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól - rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az Sztv-ben és e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. (3) A kérelmeket írásban az e célra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. (4) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. (2004.évi CXL. Tv (2) bek.) (5) Elektronikus úton kérelmet előterjeszteni nem lehet, mivel az elektronikus ügyintézés feltételei nem adottak. (6) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha a Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál írányadó időszak: - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, 9

11 - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással és a kérelem benyújtását megelőző három havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző egy év nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. c) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó szelvényét, e) munkanélküli járadékot, rendszeres segélyt, időskorúak járadékát, álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt megállapító határozat, (7) Ha a hatáskörrel rendelkező szerv hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (6) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (8) Az e rendelet hatálya alá tartózó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt. (9) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (10) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelését a Szt és a személyes adatok védelméről szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kérelmekhez az egyes szociális ellátások és szolgáltatások esetében a következő mellékleteket kell becsatolni: (1) Időskorúak járadékához: 1. a 63/2006.(III.27.) Korm. sz.rendelet 2. sz. melléklete szerinti kérelmet és az azt alátámasztó igazolásokat. (2) Rendszeres szociális segélyhez: a. 326/2006.( XII. 23.) Korm. Sz. rendelettel módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. sz. rendelet 3.sz.melléklete szerinti kérelmet, és az azt alátámasztó igazolásokat, b. vagyonnyilatkozatot a 63/2006(III.27) Korm.sz.rendelet 1.sz.melléklete szerinti tartalommal, c. a munkaképességet legalább 67%-ban elvesztett kérelmező esetében az I. fokú orvosi bizottság szakvéleményét, d. vak személy esetében a Magyar Államkincstár Észak Alföldi Regionális Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül, 6. 10

12 e. fogyatékossági támogatás esetén a Magyar Államkincstár Észak Alföldi Regionális Igazgatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségének határozatát, f. aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében: fa. a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozat feltéve, hogy azt nem Bököny Község Önkormányzat polgármestere hozta, fb. a nagykállói munkaügyi központ igazolását az Sztv. 37/A. -ának /3/ bekezdésében előirt együttműködési kötelezettség teljesítéséről, fc. a nagykállói munkaügyi központ igazolását a az álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély folyósítási időtartamának lejártáról vagy arról, hogy az álláskeresési járadékra vagy az álláskeresési segélyre való jogosultsága nem áll fenn, fd. az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat, vagy annak hiteles másolatát. fe. amennyiben az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt és a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködtek, az előzőleg folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozat. (3) Lakásfenntartási támogatáshoz: a. vagyonnyilatkozatot a 63/2006.(III.27.) Korm.sz.rendelet 1.sz.melléklete szerinti tartalommal, b. bérleti jogviszony esetén a lakásbérleti, illetve albérleti szerződést, c. jövedelemigazolások (4) Átmeneti segélyhez: a. jövedelemnyilatkozatot, és az azt alátámasztó igazolásokat, (5) Ápolási díjhoz: a. a 63/2006. (III.27.) Korm. Rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott kérelmet b. az Sztv. 42../1/ bekezdés aa-ac alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolást, melyet a 63/2006(III.27) Korm.rendelet 6. sz. melléklete tartalmaz. c. a háziorvos igazolását és szakvéleményét a 63/2006.(III.27.) Korm. Rendelet 5.sz. melléklete szerint. d. a munkáltató igazolását, amennyiben a kérelmező fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. e. az állandó és tartós gondozásra való rászorultság esetén a módszertani központ szakvéleményét melyet a 63/2006.(III.27.) Korm. Rendelet 7.sz. melléklete tartalmaz. Az ellátások megállapítása 7. (1) A szociális ellátások megállapításáról - e rendeletben meghatározott kivételekkel - a hatáskör jogosultja határozattal dönt. (2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés II. fokra történő előkészítéséért jegyző a felelős. (3) A Képviselő-testület I. fokú döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntés ellen a Képviselő-testület II. fokú hatáskörben dönt. (4) A képviselő-testület (3) és (4) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. 11

13 (5) A jegyző által hozott I. fokú döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az Észak Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségéhez kell címezni, de a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. Az ellátások kifizetése, folyósítása 8. A pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 326/2006. (XII.23.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. 9. (1) A pénzbeli ellátásokat, kifizetést elrendelő határozatban megjelölt személy részére: a) házipénztárból történő kifizetéssel b) folyószámlára történő utalással teljesíti. (2) A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a Hivatal: a) az ellátást, szolgáltatást biztosító által - az igénybevétel alapján - kiállított számla; b) az ellátást, szolgáltatást biztosító részére havi, vagy negyedéves utalással; c) utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. (3) A gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység további feladatként: a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. A rendszeres ellátások ellenőrzésének szabályai 10. (1) A rendszeres ellátásokra való jogosultságot legalább évente egy ízben felül kell vizsgálni. (2) A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése a hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy feladata. (3) A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, melynek megtérítéséről a Szt. 17. rendelkezik. III. fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Időskorúak járadéka 11.. (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. (Szt. 37/B. ) (2) Az időskorúak járadéka megállapítására, megszüntetésére a Szt. 32/B-32/D. -aiban meghatározottak szerint kell eljárni. (3) Az időskorúak járadékának igényléséhez az 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. 12

14 Rendszeres szociális segély 12. (1) A rendszeres szociális segély megállapítására, megszüntetésére a Szt. 37/A-37/H -aiban foglaltak szerint kell eljárni. (2) A kérelmet, az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz. Együttműködési szabályok 13. (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás - közmunka, közhasznú munka, vagy közcélú munka.- időtartama legalább 30 munkanap. (2) A nem foglalkoztatott személy akkor köteles a felajánlott munkát elfogadni, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, c)a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. 14. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a.) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b.) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik, az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.(szt.37/d. /1/ bek.) (2) A település önkormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről. (3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, d) a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására e) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre. (Sztv.37/D.. (3) bek.) 13

15 (4) Az együttműködés teljesítése érdekében a nem foglalkoztatott személy köteles a jogosultságot megállapító határozatával, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a munkaügyi központot felkeresni. (5) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársa vagy élettársa a rendszeres szociális segély nem foglalkoztatottakra irányadó jogosultsági feltételeinek megfelel, az együttműködésre kijelölt szervvel maga is együttműködhet. (6) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy a kijelölt szervnél nyilvántartásba vetesse magát. (7) Az együttműködésre kijelölt számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 8 munkanapon belül megküldi. (8) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (1) pontban meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. (9) Ha a segélyezett a (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget. (10) Az együttműködésre kijelölt szerv - a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, - a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja a beilleszkedést segítő programról való megállapodási kötelezettségről, - ismerteti a beilleszkedést segítő programok típusait, - egyeztet, illetve a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges ismételt megbeszélést tart, majd írásbeli megállapodást köt a beilleszkedést segítő programokról, - felhívja a segélyezett figyelmét a programban foglaltak teljesítési kötelezettségére. (11) A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel, b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, c) életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó: - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és - csoportos foglalkozások, - a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl..: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.), d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, e) közcélú, közhasznú, közmunkában való részvétel, f) munkaügyi központnál a munkanélküliként történő nyilvántartásba vétel és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködés g) munkaügyi központ keretében szervezett tanfolyamokon való részvétel h) álláskeresés ösztönzése. (12) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.: - családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól, 14

16 - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól, - a munkaügyi központok képzéseiről stb. (13) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (14) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - program tartalmát, - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét), - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik. 15. (1) A Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést, elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. A megállapodás megkötése a 3. sz. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével. (2) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart az ügyféllel, és havonta egyszer személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását. (3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat évente legalább egyszer írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges a nem foglalkoztatott személy bevonásával módosítja a programot. (4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásról esetnaplót vezet. Az esetnapló a 4. sz. melléklet szerinti nyomtatvány. Az együttműködés megszegésének és súlyos megszegésének esetei 16.. (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét 6 hónapig 75%-os mértékben kell folyósítani b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei: a) a Családsegítő Központnál történő jelentkezési kötelezettségét a megadott határidőt követő 10 munkanapon belül teljesíti, b) felülvizsgálati kötelezettségének a megadott határidőt követő 5 munkanapon belül tesz eleget (3) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének esetei: a) ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el 15

17 b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg c) a Munkaügyi Központ által felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el a segélyben részesülő d) a Munkaügyi Központnál jelentkezési kötelezettségét nem teljesíti e) felülvizsgálati kötelezettségét nem teljesíti f) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál történő jelentkezési kötelezettségét a megadott határidőig, illetve az azt követő 10 munkanapon belül sem teljesíti Lakásfenntartási támogatás 17. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt: a) az 1993.évi III. törvény ban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az ebben rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja.(szt (2) bek.) (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség a évben 425 Ft. A évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szó törvény várható energiaárak emelkedésére figyelemmel határozza meg. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m 2 b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m 2 c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m 2 d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m 2 e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m 2 de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.(szt. 38..(6) bek.) (6) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.(szt.38.. (8) bek.) (7) Lakásfenntartási támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 16

18 (8) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás illetve a már megállapított támogatást meg kell szüntetni annak, akinek a lakás hasznosításából származó jövedelme van, vagy olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, amelynek hasznosításából jövedelme származik illetve értékesíthető. (9) A normatív lakásfenntartási támogatás igényléséhez a 5. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. 18. (1) A kérelem folyamatosan nyújtható be a Polgármesteri Hivatalban a ( 2) bekezdésben meghatározott igazolások csatolásával. (2) A lakás fenntartásához kapcsolódó kiadások igazolása az előző negyedév minden hónapjára vonatkozó számlával történik. Az igazolásokat a kérelmező csatolja be. (3) A támogatás egy hónapra jutó összegének alsó határa Ft. Ápolási díj Az ellátás feltételei 19.. Az ápolási díj normatív és fokozott megállapítására és megszüntetésére a Szt /A. - ában foglaltakat, összegeinek a megállapítására a Sztv. 44. /1/ bek. a-b/pontjait kell alkalmazni (1) Méltányosságból ápolási díj állapítandó meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, egész napos ápolásra szoruló személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre számított jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg. (2) Egész napos ápolásra szoruló az a személy, a) aki tartós betegsége miatt fekvőbeteg, b) aki elmeállapota miatt állandó felügyeletre szorul, c) akinek mindkét karja, vagy lába, vagy mindkettő megbénult, vagy amputálták, d) aki mások segítsége nélkül nem tud önállóan étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, közlekedni lakáson belül. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj összege a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-val megegyező összeg. (4) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező összeg, amennyiben az ápolt személy a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételek közül egyszerre többnek is megfelel. Átmeneti segély 21. (1) Alkalmanként legfeljebb Ft összegű átmeneti segély állapítható meg. a.) Azon szociálisan rászorult személy részére, aki előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kihatással járó váratlan élethelyzetbe kerül és emiatt szociálisan rászorulttá, válik, különösen 17

19 - tartós táppénzes állomány esetén, - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzésére, - a családban történt haláleset, baleset esetén, - átmenetileg ellátatlanná válás esetén. (2) Az átmeneti segély elbírálása szempontjából szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át. (3) Az átmeneti segély alkalmanként a közgyógyellátásra jogosultságtól is függetlenül a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül gyógyszertámogatásként is nyújtható. (4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pld.: rendkívüli haláleset, elemi csapás, a családban bekövetkezett betegség/ a szociális rászorultság vizsgálata nélkül, az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható. (5) Egy kérelmező esetén átmeneti segély egy évben maximum 2 alkalommal adható. (6) Nem részesülhet átmeneti segélyben az a személy, aki az Önkormányzattól rendszeres pénzbeli ellátásban részesül. (7) Az átmeneti segély igényléséhez a 6. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. IV. Fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 22.. (1) A szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások fajtái: a) köztemetés b) közgyógyellátás c) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság d) járulékfizetés alapjának megállapítása Köztemetés 23. (1) A haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (Szt. 48..(1) bek.) (2) Az elhunyt személy elhalálozásának időpontjában fennálló lakóhelye szerinti önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetésről számított 60 napon belül kell bejelenteni. (3) Amennyiben utólag bizonyíthatóan kiderül, hogy a közköltségen eltemetetett személy után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költségei részben vagy egészben fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy az eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. Közgyógyellátás 24. (1) Közgyógyellátásra a Szt aiban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. 18

20 (2) Közgyógyellátásra jogosult a fentieken túl az a szociálisan rászorult személy is, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (3) A közgyógyellátási igazolvány igényléséhez a 7. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 25. (1) A település önkormányzat polgármester önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultáságát a.) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b.) aki egyedülálló és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.(szt. 54. ) (2) A szociális rászorultság igazolásáról a polgármester hatósági bizonyítványt, állit ki. (3) A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít a egészségbiztosítási szerv felé. (Szt (3) bek.) (4) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításához a kérelmet a 8. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Járulékfizetés alapjának igazolása 26. (1) A települési önkormányzat polgármestere a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki a kérelmező saját és családtagjai jövedelmére vonatkozó igazolás alapján annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegét (2) A bizonyítványt a polgármester egy évre állítja ki. (3) Azokról a személyekről, akik részére a bizonyítvány kiállításra került, a jegyző nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság felé. V. Fejezet A JOGOSULATLANUL FELVETT ELLÁTÁS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 27. (1) Az Sztv-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt, pedig kötelezni kell a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; b.) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénz-egyenérték megfizetésére; (2) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. 19