A SZJA törvény évi fontosabb változásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZJA törvény 2008. évi fontosabb változásai"

Átírás

1 A SZJA törvény évi fontosabb változásai Adótábla, adójóváírás Az alap- és kiegészítő adójóváírás helyett az adót egységes adójóváírás csökkenti, amelynek mértéke továbbra is a bérjövedelem 18 százaléka, legfeljebb havi forint. A teljes összegű adójóváírás évi forint jövedelem alatt érvényesíthető, míg az ennél több jövedelemmel rendelkezők esetében a meghaladó jövedelemrész eddigi 18 százaléka helyett 9 százalékával kell fogyasztani az adójóváírást. Ennek eredményeként az adójóváírás az eddigi forint helyett forint jövedelemhatárig érvényesíthető. Ezzel összefüggésben változik az adóelőleg megállapításánál az adójóváírás érvényesítése. A magánszemély által tett nyilatkozat alapján a havi adójóváírást az adott havi bér 18 százalékát, de legfeljebb forintot a munkáltatónak kell levonnia az adóelőlegből mindaddig, amíg az általa az adóévben kifizetett adóelőleg-alapok összege az adott kifizetést is figyelembe véve meg nem haladja az forint jogosultsági határt. A évi adótábla azonos a évivel, a 18 százalékos adókulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, a meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék. Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására, valamint az átalányadózó egyéni vállalkozók és mezőgazdasági kistermelők is ugyanezen tábla szerint számítják ki az adójukat. Adómentes juttatások Üzletpolitikai célból adott ajándék adómentessége Az üzletpolitikai (reklám) célból történő juttatások megváltozott feltételei szerint reklámajándék adómentesen nem adható. Ezután a kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének megfelelő magánszemély számára adott árengedmény, valamint áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó visszatérítés, vagy más kedvezmény lehet adómentes. Visszatérítésnek vagy kedvezménynek minősül megjelenési formától függetlenül bármilyen árura vagy szolgáltatásra váltható bón, kupon, kártyapont vagy jóváírás. Adómentes továbbá az üzleti forgalom növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas. A vetélkedőkön, versenyeken, a szerencsejátékokról szóló törvény alapján szervezett sorsolásokon elnyert reklámajándékok továbbra is adókötelesek. Étkezési juttatás A munkáltató által a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) a havi adómentes része 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedik. A kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány (ideértve az étel-, ital-automatából történő vásárlásra jogosító elektronikus adathordozót is) formájában juttatott bevételnek a havi adómentes határa 5 ezer forintról 6 ezer forintra emelkedik.

2 Iskolakezdési támogatás A munkáltató által adható iskolakezdési támogatás adómentes határa a 20 ezer forint fix összeg helyett 2008-tól a havi minimálbér 30 százalékáig terjedő érték. Önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak adómentes juttatásai Adómentes az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, egyházak által szervezett különböző társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidő rendezvények alkalmából helyben nyújtott szolgáltatás, helyben fogyasztott étel, ital, azonban a kiosztott ajándék-juttatások (feltéve, hogy azonos értékűek résztvevőnként) együttesen a rendezvény összes költségének 10%-át meg nem haladó összegben adómentesek. Művelődés intézményi szolgáltatás Az adómentesen juttatható művelődési intézményi szolgáltatásnak minősül: könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); előadóművészet (SZJ ), filmvetítés (SZJ ), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ ), közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4). Ez a juttatás továbbra is beletartozik az évi 400 ezer forintig adómentesen adható béren kívüli juttatások körébe. Falusi vendégfogadás A falusi-és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel jövedelméből a 400 ezer forintra jutó rész, illetve az előbbivel együtt a falusi vendégfogadásból származó bevétel jövedelméből az előbbivel együtt a 800 ezer forintra jutó rész akkor is adómentes, ha a falusiés agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származó bevétel a 400 ezer forintot, a falusi vendégfogadásból származó bevétel pedig a 800 ezer forintot meghaladja Az említett bevételi határok átlépése esetén az adómentesség előtt nem volt érvényesíthető. Szövetkezet közösségi alapjából adott juttatások adómentessége Ha a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően ad juttatást, és az egyébként adóköteles lenne, úgy az ilyen juttatások adóévi együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész adómentes. Bevételnek nem számító munkáltatói hozzájárulások Az önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe a bevételnek nem számító munkáltatói a hozzájárulást egy összegben utalható utólagosan is legfeljebb három hónapra a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követően első alkalommal. Havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban ír jóvá a pénztár nyugdíjszolgáltató intézmény. 2

3 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Lakásszerzési kedvezmény A lakásszerzési kedvezmény átmeneti szabály beiktatásával megszűnik. Az átmeneti szabály alapján, ha a magánszemély az ingatlan átruházás jövedelemét január 1-je előtt megszerezte, akkor a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó szabályokat még alkalmazhatja. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem A földhivatali nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel), valamint lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóköteles időszaka 15 évről 5 évre csökken. A jövedelem a szerzés évében és a szerzést követő első évben még 100 százalék, de a második évben már 90 százalék, a harmadik évben 60 százalék és negyedik évben 30 százalék és a megszerzést követő ötödik évtől már nem kell adózni az értékesítés jövedelme után. Új méltányossági rendelkezés alapján az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra történik) adót az adóhatóság mérsékelheti, vagy elengedheti. A nem lakásingatlanok esetében az adóköteles időszak továbbra is 15 év marad. Ha a magánszemély olyan lakást ruház át, amelyet a január 1-je előtt hatályos rendelkezése szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett, akkor az új jövedelem-megállapítási szabályokat alkalmazva, az átruházásból származó jövedelembe be kell számítania a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha a lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása Bármely ingatlan (a föld és földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog), vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adóját nem kell megfizetni (illetve vissza lehet igényelni), ha azt a magánszemély (az átruházás évében vagy az azt követő két évben) saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított lakhatás megszerzésére fordítja. Ha a magánszemély az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet az adóbevallás benyújtásáig fordítja az előzőekben említett célra, akkor az adót nem kell megfizetnie. Ha a felhasználás a bevallást követően történik, úgy az elidegenítéséből származó jövedelemre megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő első és második adóévről szóló adóbevallásában a magánszemély adókiegyenlítésre jogosult, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a felhasználás évéről szóló adóbevallásában. Az adókiegyenlítés összege az adóévben saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben (az EU bármely tagállamában) biztosított férőhely megszerzésére felhasznált résznek és a 25 százalékos adókulcsnak a szorzata. Az adókiegyenlítés összege nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója, az ingatlan átruházását követő második évben csökkentve a megelőző évi adóbevallásban esetleg már érvényesített adókiegyenlítéssel. 3

4 Ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésének időpontja Az ingatlan átruházásból származó jövedelem adóköteles időszakának meghatározása szempontjából alapvetően fontos további változás, hogy az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, azonban a évet követő ráépítés, bővítés esetén azon utolsó jogerős használatbavételi engedély keltének (illetőleg a tényleges használatbavételnek) éve, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. Az előzőek helyett választható, hogy a telek és az épület szerzési időpontját külön-külön határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az évet megelőzően meglévő épített-ingatlan bevétel-része tekintetében az ingatlan-szerzés időpontja az az időpont, amelyben a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a földhivatalhoz benyújtották, míg az épített-ingatlan, illetőleg az alapterület-bővítés bevétel-része tekintetében az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontját kell a szerzés időpontjának tekinteni. A bevételrészeket az értéknövelő beruházások és az átruházási költségek levonása után fennmaradó bevételből szerzési értékek arányában kell meghatározni. Az olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének keltét követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, a szerzés időpontjának az épített-ingatlan, alapterület-bővítés tekintetében hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem állapítható meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni. Az új szabály alkalmazásához 3 évre szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely szerint a január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlannak a évben történő átruházása esetén, az ingatlanon az említett évek időtartamára eső szerzési időponttal megvalósult épített-ingatlan, illetőleg alapterület-bővítés megszerzésének időpontját a magánszemély választása szerint az Szja tv december 31-én hatályos rendelkezései alapján állapíthatja meg, de ekkor a jövedelem adóköteles időszakát lakóház vagy lakás és hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén is a 15 éves szabály alkalmazásával kell meghatároznia tól az ingatlan átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok alkalmazhatóak az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulásából származó jövedelmekre is december 31-ét követően az ingatlanra történő ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés esetén az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték az új ingatlanrészek megszerzésére fordított összegként vehető figyelembe. (Korábban értéknövelő beruházásnak minősült.) Adókedvezmények Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez kapcsolódó kedvezmények A nyugdíjcélú öngondoskodás 2008-tól új elemmel, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel bővül (a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményről szóló törvény szerinti nyugdíjszolgáltató intézmény, az erre vonatkozó szabályokat a évi CXVII. törvény tartalmazza). Ezzel összefüggésben a törvény az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez hasonló mentességi szabályokat tartalmaz. Ezek a következők: 1. A jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni (havonta) a minimálbér 50%-át meg nem haladó mértékű munkáltatói befizetést. Az említett mértéket meghaladó befizetés a 4

5 magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, (amely után adókedvezmény vehető igénybe). 2. Az összevont adóalap adója csökkenthető a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a 100 ezer Ft-os keretben a magánszemély által foglalkoztatói hozzájárulásra kiegészítésként az adóévben befizetett összeg, valamint a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részének 30 százalékával. 3. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás adómentes. A munkáltató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra feltételes (legfeljebb öt év) jogszerzési időtartamot is kiköthet. Ilyen esetben, ha a tag munkaviszonya a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, az intézménytől csak a saját befizetését kapja vissza, míg a foglalkoztatói hozzájárulást a többi tag között felosztják. Így, ha a munkáltató havi befizetése meghaladta a bevételnek nem számító mértéket (a minimálbér 50%-át), a magánszemély olyan összeg után fizetett adót, amelyet nem szerezhet meg, ezért az erre az összegre jutó adó az önellenőrzés szabályai szerint visszaigényelhető, de úgy, hogy ha az adóköteles munkáltatói befizetés alapján a magánszemély adókedvezményt vett igénybe, ezt a kedvezmény-összeget a visszaigényelhető adó összegéből le kell vonni. Az un. feltételes jogszerzési időn belül a munkaviszony megszűnésére tekintettel a magánszemélyt a nyugdíjintézménytől megillető bevételnek a magánszemély saját befizetését meghaladó része kamatjövedelemnek minősül. Mezőgazdasági ősztermelő adókedvezménye Az Európai Unió Bizottsága a 100 ezer forint őstermelői adókedvezményt az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében olyan állami támogatásnak minősítette, amely mint a gazdálkodóknak nyújtott működési támogatás, összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A működési támogatás csak a de minimis rendeletekkel összhangban nyújtható, így ezt az adókedvezményt agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak kell minősíteni már a évről, amely elszámolási szempontból évben igénybe vett de minimis támogatásnak minősül. Egyéb adókedvezmények Az uniósa állampolgárt meghatározott belföldi jövedelemszerzés esetén az adóztatás során úgy kell tekinteni, mintha ő maga, házastársa és gyermeke(i) is belföldi illetőségű magánszemélyek lennének. Ez a szabály azt jelenti, hogy az egyes adókedvezmények a magyar adóügyi illetőségűekkel azonosan illetik meg őket. Ezzel összefüggésben a családi kedvezményt érintően a törvényben új rendelkezés mondja ki, hogy bármely EGT-állam polgára is igénybe veheti a családi kedvezményt akkor is, ha nem belföldről kapja a családi pótlékot, vagy az annak megfelelő ellátást. A családi kedvezmény legalább három eltartott esetén, jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottanként 4000 forint összegben, az eltartottak számához igazodóan differenciált jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe három eltartott esetében évi 6 millió forintig, minden további eltartottra tekintettel 500 ezer forinttal növelten, legfeljebb évi 8 millió forintig, változatlan szabályokkal. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem A törvény tételes felsorolás tartalmaz a nem önálló tevékenységnek minősülő tevékenységekről, változás a korábbi tevékenységi listához képest az európai parlamenti képviselői tevékenység, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselői tevékenységének nevesítése. 5

6 Egyéb jövedelmek Jog-alapításból, jog-átruházásból származó jövedelmek A változás lényege, hogy a szabályok külön meghatározzák a jogot alapító és a jogot gyakorló jövedelemévek megállapítását, valamint a joggyakorlásból származó bevételrészt megkülönböztetik a joggyakorlás tárgyának átruházásából származó bevételrésztől, továbbá elhatárolják a bevételrészekkel szembeállítható költségeket a vételi, eladási jogra vonatkozó opciók pontos adójogi megítélése érdekében. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékpapírokra vonatkozó jogokkal összefüggésben a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz. a) A jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás esetén a kapott bevételből a jog, (jogosultság) megszerzésére fordított igazolt kiadást meghaladó rész a jövedelem. b) A vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész a vételi jog gyakorlásából származó bevételrész, amelyen a jog megszerzésére fordított igazolt kiadással csökkentett része a vételi jog gyakorlásából származó jövedelem. A joggyakorlás tárgyának utóbb történő átruházása esetén a megszerzésére fordított összegnek minősül az előzőek szerint megállapított jövedelem is, valamint a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része is, amely a vételi jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. c) Az eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételből a joggyakorlás tárgyának az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész, amelynek a jog megszerzésére fordított igazolt kiadással csökkentett része a jövedelem. A bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, úgy, hogy átruházással kapcsolatos kiadásként a jog megszerzésére fordított kiadásnak az a része vonható le, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. Bármely esetben a joggyakorlásból származó jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, ha a jövedelem megszerzésének a törvény szerinti jogcíme a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével megállapítható. Ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket, így különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást teljesíteni. Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által az un. kötelező várakozási idő (tíz év) letelte után a nem nyugdíjszolgáltatásként kifizetett összeg adóköteles, azonban a bevétel adóköteles része a kötelező várakozási idő letelte utáni második évtől évente százalékkal csökken és a 21. évtől adómentes a kifizetés. A kifizetett adóköteles összeg csökkentése 2008-ig független volt attól, hogy a kifizetett összeg ténylegesen milyen hosszú időn keresztül volt a pénztárban befektetésként. A 2008-tól elhelyezett összegekből történő kifizetésekre az adóköteles rész csökkentése csak arra alkalmazható, amelynek a befizetésétől számítva a kifizetéséig már 10 év eltelt. 6

7 Tőkejövedelmek Kamatjövedelem A külföldön megfizetett adó beszámítására olyan esetekben, amikor a belföldi illetőségű magánszemély által szerzett kamatból és árfolyamnyereségből származó jövedelem más államban is adóztatható hiányt pótol az a rendelkezés, amely szerint a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A kamatjövedelem fogalma változik, az a kollektív befektetési értékpapírok teljes körére kiterjed (Eddig a külföldi befektetési jegyek hozama, ha azokat a belföldi piacra nem vezették be nem minősült kamatjövedelemnek, hanem egyéb jövedelemnek minősült). A kollektív befektetési értékpapírok tőzsdei átruházása során keletkező jövedelemre 2008-tól a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Csereügyletből származó jövedelem A csereügyletből származó jövedelem tőkejövedelemnek minősül az eddigi (egyéb szabály hiányában) egyéb jövedelemként való minősítés helyett. A számviteli törvény fogalmi rendszere alapján a magánszemély csereügyletből származó jövedelme a devizára, tőkére és kamatra vonatkozó kockázatok kivédése céljából vagy kockáztatással elérhető haszon reményében kötött cseréből származik. Az ilyen ügyletek lényege, hogy valamely, piaci változásoktól függő kötelezettség, illetve jogosultság miatt keletkező változó kiadást, illetve bevételt (az ún. lebegő pénzáramot ) fix kiadásra, illetve bevételre, vagy valamely fix kiadással, illetve bevétellel járó kötelezettség, illetve jogosultság esetén azt (az ún. fix pénzáramot ) meghatározott piaci változóhoz kötött lebegő pénzáramra cserélik a szerződő felek. Bár végtelen számú és tartalmú ilyen ügylet lehetséges, a szabályozást elsősorban a hosszú távú lakossági hitelek változó, vagy fix, illetve forint, vagy deviza kamatainak cseréjére kidolgozott hitelintézeti konstrukciók megjelenése indokolja. Bármely ilyen ügyletben is annak a jövedelemnek ( nyereségnek ) az adóztatására vonatkoznak az új rendelkezések, amely a magánszemély adott ügyletben megszerzett bevételei (bevételi pénzáramlás) összegéből az általa az ügylet alapján teljesített kiadások (kiadási pénzáramlás) összegét meghaladja. A csereügyletek sajátossága, hogy rendszerint egy-egy adóéven túl terjeszkedő időtartamra szólnak (akár 25 évre felvett hitelhez is kapcsolódhat csereügylet). Erre tekintettel a szabályozás a csereügyleti jövedelem adóévenkénti adókötelezettségét megtartva, veszteségbeszámítással oldja meg az ügylet eltelt időtartama alatt kialakult pozíció szerinti adóztatást. Egy-egy adóévben az ügylet bevételi többlete adóköteles, azonban amikor az adóévben az ügylet veszteséges (a kiadások meghaladják a bevételeket) a bevallott veszteség adókiegyenlítésre jogosítja a magánszemélyt legfeljebb az ügylet addig elért, vagy a későbbiekben majd elért nyereségei után megfizetett adó mértékéig. Az adókiegyenlítés a veszteség beszámítására szolgáló olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a magánszemély külön kérelem nélkül, az adóbevallásában megfizetett adóként számolhassa el az ügyletben keletkezett veszteségeire jutó adót. 7

8 A jövedelmet és a veszteséget, valamint azok beszámítását ügyletenként kell meghatározni, a különböző ügyletek egyenlegei nem vezethetők össze. A rendelkezés a veszteségbeszámítás (adókiegyenlítés) feltételeként olyan nyilvántartás vezetését írja elő, amelyből az ügylet teljes időtartamára vonatkozóan nyomon követhető és megállapítható a pénzáramok mindenkori egyenlege, valamint az, hogy egy-egy adóév végén a magánszemély az ügylet miatt adófizetésre kötelezett-e vagy a korábban már az ügylettel összefüggésben megfizetett adójának visszatérítésére (a veszteség beszámítására) tarthat igényt. A csereügyleti jövedelem 25 százalékos adókulccsal adózik. Az olyan ügylet jövedelmét, amelyben megállapítható a magánszemély valós kockázat nélküli, a felek által piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével érték el, a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ha a csereügyletet tőzsdén (hazai, EGT állambeli, OECD tagállam tőzsdéjén) kötötték, akkor az abból származó jövedelemre a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Osztalékból származó jövedelem Az értékpapír osztaléknak minősülő hozama utáni 10 százalékos adókulcs (eddig csak az Európai Unió tagállamában működő tőzsdére bevezetett értékpapírra vonatkozott) a módosítás szerint bármely EGT államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír osztalékára és osztalék-előlegére is alkalmazható. Az osztalék (osztalékelőleg) adóját a kifizető a kifizetés időpontjában állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Kifizető hiányában az osztalék, osztalékelőleg adóját a magánszemély állapítja meg, és azt a kifizetést követő negyedév első hónapjának 12. napjáig fizeti meg. A magánszemély az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként tünteti fel, az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásában az osztalékot bevallja, az osztalékelőleg után megfizetett adót levont adóként veszi figyelembe. Az osztalékra, osztalékelőlegre vonatkozó szabályt a külföldről származó osztalékra, osztalékelőlegre is alkalmazni kell, és ebből a szempontból kifizetőnek minősül a külföldi befektetési szolgáltató és a belföldi hitelintézet is, ha az általa kezelt értékpapír külföldről származó osztalékát, osztalékelőlegét fizeti ki. Árfolyamnyereség A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az árfolyamnyereség után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. A külföldi pénznemben feltüntetett adatok forintra történő átszámítására árfolyamnyereségre vonatkozó külön szabályt tartalmaz a törvény, amely szerint a kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély bizonylatain a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a jövedelemszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, 8

9 amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához figyelembe venni. Tőzsdei ügyletből származó jövedelem Tőzsdei ügyletből származó jövedelem ezután nemcsak az Európai Unió hanem bármely EGT-államban működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján a magánszemély által az adóévben elért jövedelem. Az előző évi szabályozáshoz képest eltérés, hogy a törvény nem ügyletenként nevesíti a jövedelmet, hanem a pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó részeként. Átmeneti előírással megszűnik az adómérséklési lehetőség, amely a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt felhalmozott adózatlan jövedelemrészek tőzsdei ügyletből származó jövedelemként történő adózását teszi lehetővé. (Például az átalakuláskor megemelt névértékű részvény átruházása esetén a tőkeemelésnek megfelelő jövedelemrész nem része a tőzsdei ügyleti nyereségnek, hanem árfolyamnyereségnek minősül.) Az új szabályt azonban csak akkor kell alkalmazni, ha az adózatlan jövedelemrész 2008-tól keletkezett. Egyszerűsítést jelent a tőzsdei ügyletek veszteségének két éven belüli beszámítására az adókiegyenlítés módszerének bevezetése. Az adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott tőzsdei ügyletből származó veszteségnek és a 20 százalékos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban tőzsdei ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, a tőzsdei ügyletből származó jövedelem adójával. Az adókiegyenlítést az adóbevallásban megfizetett adóként lehet figyelembe venni. Természetbeni juttatások Biztosítottnak nem minősülő magánszemély természetbeni juttatása A Tbj. szempontjából biztosítottnak nem minősülő magánszemélynek juttatott termék, szolgáltatás nem minősül természetbeni juttatásnak, ha az tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke. Ha a természetben adott adóköteles jövedelem juttatója a magánszemélynek nem foglalkoztatója, és a juttatás nem tevékenység, kötelezettségvállalás vagy szolgáltatás ellenértéke, a jövedelem természetbeni juttatásnak minősül. Természetbeni juttatásokat helyettesítő utalványok Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest annak kimondása, hogy a bármire felhasználható utalvány mellett nem minősül természetbeni juttatásnak a természetbeni juttatás helyett adott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz sem. Magáncélú telefonhasználat Ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékát, ha az ingyenes használatot a szolgáltató biztosítja, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az összes használat szokásos piaci értékének 20 százalékát kell magáncélú használat értékének tekinteni. A magáncélú telefonhasználat értékének tételes elkülönítése helyett választható, hogy a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka a magáncélú használat értéke. 9

10 Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként teljesítheti, azaz június 12-én kell azt bevallania, illetőleg megfizetnie. (Eddig az évi 400 ezer forint adómentességi határ túllépését követően kellett teljesíteni a kötelezettséget és ezáltal folyamatos nyilvántartást kellett vezetni, illetőleg munkaviszony megszűnésekor kellett elszámolni.) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások köre és a munkavállalónál az évi 400 ezer forint adómentességi határ, valamint az adóköteles rész utáni közterhek mértéke. Kamatkedvezményből származó jövedelem Nem minősül kamatkedvezményből származó jövedelemnek a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik. Ingatlan bérbeadása A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély a bérbeadás származó bevétel 25 százalékos adózása helyett választhatja, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza (bevételeinek és a költségei tételes vagy átalányban kimutatott összegének a különbözete). A hatályos törvény szerint azonban a kifizetőnek 25% adót kell levonnia, vagy ha a bérleti díjat nem kifizetőtől kapja, a magánszemélynek is negyedévente 25% adót kell fizetnie. Az önálló tevékenység szabályai szerinti adózás választása esetén, ha a bevétel kifizetőtől származik a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozata alapján lehetővé válik az általános kifizetői adóelőleg szabályok alkalmazása. (Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legalább a bevétel 50 százaléka, nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka.) Nyereményből származó jövedelem A bukmékeri rendszerű és a lóversenyfogadásból származó nyeremény adókötelezettsége 2008-tól megszűnik. Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték A Gt. megváltozott szabályai szerint megszűnt a dolgozói üzletrész nevesített megkülönböztetése, de a régebben megszerzett üzletrészekre a trövény kimondja a korábbi adószabályok fennmaradását. Az új szövetkezeti törvény előírásai szerint megszűntek a szövetkezeti üzletrészek, illetőleg befektetői részjegyekké alakultak át. Ehhez kapcsolódóan azonban adókötelezettség nem keletkezik. Értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték Az értékpapírra vonatkozó különféle jogok révén megszerzett vagyoni érték adókötelezettségre vonatkozó szabályozás hiányossága volt 2008-ig, hogy nem tartalmazott rendelkezéseket az értékpapírra vonatkozó vételi, illetőleg eladási jog alapítójának (opció kötelezettjének) a jog engedése ellenében szerzett jövedelme megállapításáról. A módosult szabályozás e hiányosságot megszünteti, továbbá rendelkezik a jövedelem megállapításának időpontjáról, a kifizetőt, valamint a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő adókötelezettségekről. Ha a magánszemély az adott tőzsde szabályzata által lehetővé tett körben és módon tőzsdei ügyletben szerez értékpapírra vonatkozó jog révén jövedelmet, nem a 77/B., hanem a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó 67/A. rendelkezéseit kell alkalmazni. 10

11 Tőzsde alatt a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdét, bármely EGT-államban működő tőzsdét, valamint az OECD tagállamában működő tőzsdét kell érteni. Általános rendelkezés mondja ki, hogy a 77/B. alapján keletkező jövedelmeknél a jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony (vagyis a jogot alapító személy és a magánszemély közötti közvetett kapcsolatokat is értékelni kell) és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni. Ha azonban a jog alapítása, megszerzése vagy gyakorlása bárki számára azonos feltételekkel megvalósuló ügyletben történt, az opció kötelezettjének jövedelme után az adó mértéke 25 százalék, illetve a jogosultnál az eladási jog gyakorlásából származó jövedelmet nem kell megállapítani, hanem a bevétel egészére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmzni. További általános előírás, hogy a alapján nem pénzben megszerzett bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. A kifizető az adóévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a magánszemély részére és az igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Kifizető hiányában a magánszemély a jövedelmet és az adót az általa vezetett nyilvántartás alapján köteles megállapítani. A kifizető által kiadott igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, továbbá a magánszemély által vezetett nyilvántartásnak. tartalmaznia kell különösen a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Ennek során értelemszerűen alkalmazni kell az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre előírt rendelkezéseit is. A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély a kifizető által kiállított bizonylatok, igazolások, illetőleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, és az adót a kifizető által levont adó (adóelőleg) figyelembevételével az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. A kifizető a jog alapítását követően az adóévet követő január 31-éig magánszemélyenként köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról (az utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntető, illetve a jogról lemondó személyt tartalmazza). A kifizető által kiállított bizonylaton, igazoláson, adatszolgáltatáson, illetőleg a magánszemély nyilvántartásában a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításához figyelembe venni. 11

12 Elismert munkavállalói értékpapír juttatási program keretében szerzett jövedelem Dematerializált értékpapír nem helyezhető letétbe, ezért módosított rendelkezés utal arra, hogy ilyen értékpapír is juttatható az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programban, ha azt a program keretében nyitott értékpapírszámlára helyezik. A vállalatcsoportok (kapcsolt vállalkozások) esetében egyszerűbb lett a program engedélyezési rendje. Lehetséges, hogy bármely gazdasági társaság ne csak saját munkavállalóinak és vezető tisztségviselőinek, hanem kapcsolt vállalkozásai munkavállalóinak és vezető tisztségviselőinek részére szervezett értékpapír-juttatási program engedélyeztetését is kezdeményezze a Pénzügyminisztériumnál. A munkavállalók, a vezető tisztségviselők vállalatcsoporton belüli mozgása nem eredményezi az adókötelezettség bekövetkezését a korábban megszerzett értékpapírok tekintetében. A belföldi fióktelepek, kereskedelmi képviseletek munkavállalói, vezető tisztségviselői a belföldi székhelyű gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel azonos feltételek szerint részesülhetnek kedvezményes részvényjuttatásban. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programra vonatkozó szabályozás kiegészült a program különböző szereplőinek (a program szervezőjének, a kibocsátójának) jogutódlásával kapcsolatos rendelkezésekkel is. Adóelőlegszabályok Kifizetői adóelőleg szabályok A munkáltatóknak, kifizetőknek az adóelőleg levonása során nem kell külön engedélyt kérniük az APEH-től az eltérő módszer alkalmazására abban az esetben, ha a programozó cégektől megvásárolt, a cégek által az APEH-nek bemutatott és jóváhagyott programot alkalmazzák. Munkáltatói adóelőleg szabályok Ha a munkáltató, a bér kifizetője olyan jövedelmet juttat, amelyből adóelőleget nem tud levonni, és a magánszeméllyel szemben nincs olyan kötelezettsége, amelybe a le nem vont, de befizetett adóelőleget beszámíthatná, akkor a munkáltató az általa kiállított igazoláson jelzi, hogy nem vont le előleget a magánszemélytől. Egyéni vállalkozók adózása Egyéni vállalkozó július 1-jétől hatályos jövedelemminimum szerinti adózása Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételének és költségeinek különbsége nem éri el a vállalkozói bevétel eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét meghaladó részének 2 százalékát (a törvény által meghatározott jövedelem minimumot), akkor választása szerint a) adóbevallásában Art. szerint nyilatkozatot kell tennie, vagy b) választhatja, hogy a jövedelem minimumot tekinti adóalapnak. Nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, és így a jövedelem minimumot sem kell választania a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói 12

13 tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Elemi kárnak minősül az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, vagy károk összessége, amelynek mértéke az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben, vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár (károk) tényét tartalmazó okmányok (például a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal a saját maga által kiállított olyan jegyzőkönyv szolgál, amelyet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldött az illetékes állami adóhatóság részére. Az előbbi okmányok és jegyzőkönyvek alapján több káresemény összeszámítható a bevételarányos mérték meghatározásakor. Az egyéni vállalkozó által kiállított jegyzőkönyv benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Mivel a rendelkezést július 1-jétől kell alkalmazni, a évre vonatkozóan külön átmeneti szabály határozza meg a jövedelem minimum második félévi megállapításának módját, amely szerint az adót az egyéni vállalkozó vagy a adóév egészére megállapított vállalkozói adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész, és a adóév egészére megállapított jövedelem minimumból a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak az egyéni vállalkozói tevékenység fennállásának adóévi naptári napjaihoz viszonyított arányával (két tizedesjegyre kerekítve) meghatározott rész együttes összegére állapítja meg, vagy olyan adóalapra határozza meg, amelyet a január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított vállalkozói adóalap, és az adóév egészére megállapított jövedelem minimumból a január 1-je és június 30-a közötti időszakra megállapított jövedelem minimumot meghaladó rész együttes összegeként számít ki. Ha az egyéni vállalkozó nem választja adóalapként a jövedelemminimumot, akkor a bevallásában tett nyilatkozatának megfelelően köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Az adóhatóságnak joga van vizsgálni, hogy az egyéni vállalkozó életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az egyéni vállalkozót az adóhatóság bevallás kiegészítésére hívhatja fel. Ötvenmillió forint bevételi határig 10 százalékos adókulcs A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését, fejlesztési és költségfinanszírozásuk forrásainak bővítését célozza a év előtt 5 millió forint adóalaphatárig alkalmazható 10 százalékos adókulcs adóalap-határának 50 millió forintra történő felemelése a társasági adó alanyainál és az egyéni vállalkozóknál egyaránt azonos feltételekkel. Az egyéni vállalkozók számára a 10 százalékos adókulcs alkalmazási feltételei a törvény szerint a következők: 13

14 Más adókedvezmény mellett a 10 százalékos adókulcs nem alkalmazható. További feltétel, hogy az adóévben legalább egy fő legyen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma. Az egyéni vállalkozó kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül önmagát is figyelembe veheti az átlagos állományi létszám meghatározásánál. A 10 százalékos adókulcs nem alkalmazható, ha a vállalkozói adóalap nem érte el az adóévben és/vagy a megelőző adóévben a jövedelem-minimumot, vagyis az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százalékát. Ez a feltétel azzal is teljesíthető, ha az egyéni vállalkozó választási lehetőségével élve az adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak. Ha az adóévet megelőző évben a magánszemély még nem volt egyéni vállalkozó, csak az adóévre vonatkozik ez a feltétel. A 2007-ben tevékenységüket megkezdőknek a évről szóló adóbevallásnál már célszerű figyelembe venni, hogy a 10 százalékos adókulcsot 2008-ban csak akkor alkalmazhatják (függetlenül attól, hogy a korábbi szabályok szerint 2007-ben már alkalmazhatták), ha legalább a jövedelem-minimumnak megfelelő adóalapot vallanak be. Ezt a feltételt azonban nem kell teljesítenie annak az egyéni vállalkozónak a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. A 10 százalékos adókulcs feltétele az is, hogy az egyéni vállalkozó rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megfelelően foglalkoztassa munkavállalóit. A 10 százalékos adókulcs alkalmazásához az egyéni vállalkozónak az adóévben legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbér évesített összegének szorzata kétszeresét kitevő járulékalapra kell nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot bevallania. Az említett szorzatot csak egyszeresen kell számítania annak az egyéni vállalkozónak, akinek a székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van. A minimálbér évesített összegét az adóév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 12-szeres szorzataként kell kiszámítani, ha az egyéni vállalkozó jogállása az adóév egészében fennállt. Az előbbi összeg 365-öd részének és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak a szorzatát kell figyelembe venni, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdte meg vagy szüntette meg. A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó az adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék adót fizethet, és csak a meghaladó részére kell 16 százalék adót fizetnie. A kedvezményes adókulccsal megtakarított adó, vagyis az adóalap 6 százaléka (legfeljebb 50 millió forint 6 százaléka, azaz 3 millió forint) olyan állami támogatásnak minősül, amelyre az uniós előírásokat is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a törvény szerint a 10 százalékos adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6 százaléka a 10 százalékos adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, ha az egyéni vállalkozó a nála maradó összeget kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére kívánja fordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerint támogatásnak tekinti. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható. Az 14

15 elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg, ha azt kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásnak minősül, esetében csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe. Az egyéni vállalkozó a 10 százalékos kulcs alkalmazásával nála maradó adót csak meghatározott célokra fordíthatja. Ennek érdekében ezt az összeget a belföldi pénzforgalmi bankszámláján köteles lekötni abban az adóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot, és az adóév utolsó napján azt lekötött számlakövetelésként kell nyilvántartania. Ez a kötelezettség hasonlatos a fejlesztési tartalékra vonatkozó lekötési kötelezettséghez, azonban lényeges különbség, hogy a visszamaradó adónak megfelelő lekötött számlaköveteléssel az adóalap nem csökkenthető.: A lekötött összeg a következők szerint oldható fel akkor is, ha a lekötés megszűnik, és egyidejűleg nem történik meg az összeg ismételt lekötése: a) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a lekötött összeget csekély összegű (de minimis) támogatásnak tekinti, feloldhatja a lekötés adóévét követő négy adóév során az adóévben általa kizárólag üzemi célt szolgáló, a Szja törvény szerint értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadásokra (ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a lekötött fejlesztési tartalékát oldja fel); a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatására tekintettel költségként elszámolt kiadásra, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása december 31-ét követően kezdődött; pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére. b) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a lekötött összeget a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozó, feloldhatja a lekötés adóévét követő négy adóév során az adóévben általa kizárólag üzemi célt szolgáló, az e törvény szerint értékcsökkenési leírás alapját képező tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási, felújítási kiadásokra (ide nem értve az olyan beruházási kiadást, amelyre a lekötött fejlesztési tartalékát oldja fel); pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettsége csökkentésére, feltéve, hogy a feloldott összegekkel finanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival (pl. hogy mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó egyéni vállalkozónál a beruházás összes kiadásának legalább a 60 százalékát önerőből kell biztosítani, amelybe a feloldott összeg és esetleg más támogatás nem számítható be). 15

16 Ha az egyéni vállalkozó feloldja a lekötést akkor a feloldást követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie a feloldott résszel azonos összegű adót. Ha a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig nem történik meg a lekötött összeg előzőek szerinti felhasználása, a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozónak a számlakövetelés lekötéséről és annak feloldásáról külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen a lekötött és a feloldott összeg, valamint a feloldás alapjául szolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a feloldás miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege. Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó társas vállalkozássá történő átalakulása Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó társas vállalkozássá történő átalakulása esetén az egyéni vállalkozó által érvényesített kedvezmények, elhatárolt veszteség tekintetében az egyéni vállalkozói jogállást nem kell megszűntnek tekinteni, valamint, hogy ezek és a de minimis támogatások szempontjából az egyéni cégből átalakult társaság jogutódnak minősül. Az átalakulás napjára megállapított adó soron kívüli megfizetése és bevallása helyett az egyéni vállalkozó éves bevallásában rendezheti az adókötelezettség teljesítését. Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó átalakulásáról szóló rendelkezések között a felsorolásban az ügyvédi iroda mellett a szabadalmi, a végrehajtói, az ügyvivői és a közjegyzői iroda is megjelenik, mivel rájuk is vonatkoznak e szabályok (ez eddig is így volt csak nem szerepeltek a felsorolásban). Egyéni vállalkozói tevékenység folytatása Az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének folytatására vonatkozó rendelkezések kiegészültek olyan esetre, amikor az özvegy vagy az örökös maga is egyéni vállalkozó, de az Szja tv. szerinti eltérő adózási módot alkalmaz. Ilyenkor a tevékenységet folytató választhat, hogy melyik módszer szerint folytatja az egyesített tevékenységet. Ekkor azonban a nem választott módszer szerinti tevékenységre (akár az elhunyt, akár a saját tevékenysége az) a megszűnési szabályok figyelmen kívül hagyásával meg kell állapítania az elhalálozás napjára vonatkozó adókötelezettséget, amelyet az éves bevallásában az egyesített tevékenységre vonatkozó adókötelezettségétől függetlenül kell teljesítenie. (Kapcsolódó rendelkezés az Eva törvényt is módosítja, miszerint, ha a tevékenységet folytató eva-alany, de a továbbiakban az Szja tv. szerinti adózást választ, az eva szerinti adókötelezettséget a megszűnési szabályok figyelmen kívül hagyásával az adóhatóság állapítja meg.) Egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja A Tao. tv. módosításával összhangban nem csak a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely kezelésében lévő területen működő ott végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén érvényesíthet bevétel- csökkentést az egyéni vállalkozó (az ilyen címen elszámolt összeg háromszorosát), hanem az említett intézmények és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján bárhol közösen végzett ilyen munka alapján. A társasági adóalanyokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói jövedelemének 25 százaléka helyett, annak 50 százaléka erejéig képezhet fejlesztési tartalékot, az évi 500 millió forint felső korlát változatlansága mellett. 16

17 A hatályos szabályozással szemben az olyan veszteségelhatárolás, amelyre adóhatósági engedélyt kell kérni, a kérelem elmulasztását követően önellenőrzés alapján nem engedélyezhető. A minimum adóalapra vonatkozó szabályozás alóli felmentéshez, ha a káreseményt az egyéni vállalkozó annak mértékétől függetlenül az adóhatóságnak 15 napon belül bejelenti, az okozott bevétel-csökkenés mértékének megállapításakor több káresemény együttesen vehető figyelembe. A kisvállalkozói kedvezmény (250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó tárgyévi beruházási költségével csökkenthető a vállalkozói jövedelem évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a vállalkozói jövedelem erejéig) érvényesíthető, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál. Ez a kedvezmény az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. Minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Az internet-használat költségeinek elszámolási szabályában megszűnik a fix összegű, évi 60 ezer forint költség-elszámolási korlát. Ha a magánszemély telephelye a lakásán van, akkor legalább az internet költségének 50%-a elismert költségnek minősül, illetve, ha a telephely a lakástól elkülönül, akkor az e címen felmerült költségek maradéktalanul elszámolhatóak. Az olyan őstermelői tevékenységet folytatók esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az internet használat költségeinek 50 %-a számolható el (egyébként 30 %-a) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%- os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében egyszerűsítést jelent, hogy a beszerzési árat két adóév alatt egyenlő részletben is el lehet számolni. A korábbi szabály feleslegesen bonyolult volt a százalékos és az időarányos korlát miatt. Átalányadózás Az üzletköri besorolásokat újonnan elfogadott kormányrendelet módosítja, erre való tekintettel átalányadózás választására jogosító üzletköri besorolást is módosítani kell. Az új besorolások: üzletköri jelzőszám a) élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem b) zöldség- és gyümölcsüzlet c) hús, húsáruüzlet d) halüzlet e) kenyér- és pékáruüzlet f) közérzetjavító és étrend-kiegészítő termékek szaküzlete g) festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési anyagok üzlete h) egyéb iparcikk-üzlet

18 Egyes fogalmak Belföldi illetőségűnek minősül az a magánszemély is, akinek kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, továbbá akinek létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, valamint akinek szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg. Az állandó lakóhely és szokásos tartózkodási hely meghatározását az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza, míg a létérdekek központja alatt azt az államot kell érteni, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. A jövedelemszerzés helye Változó munkavégzési helyen végzett nem önálló tevékenység esetében a jövedelemszerzés helye - ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, belföld; - az előbbiekben nem említett esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem vonatkozásában belföld; - ha viszont a jövedelem nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben (jellemzően egyezmény hiányában) a magánszemély illetősége szerinti állam. A természetbeni juttatás esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Egyéb fogalmak - Munkaerő-kölcsönzés esetén munkáltatónak minősül a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján a kölcsönzött munkavállaló számára közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Ilyenkor a bevételnek nem számító juttatásokra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó korlátot (évi 400 ezer forintot) a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő által juttatott ilyen bevételek együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. - A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósításával történő elszámolási kötelezettség mellett kap. - A szakképző iskolai tanulót szerződés alapján pénzbeli ellátásként megillető díjból az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részt jelenleg a szakképzési hozzájárulással szemben költségként elszámolható összegre hivatkozással határozza meg a törvény. Ez 2008-tól a minimálbér 50 százaléka (ami nem jelent tényleges mérték-változást, ugyanis e pénzbeli juttatás havi összege a hatályos szabályok szerint a minimálbér 50 százalékáig számolható el költségként a szakképzési hozzájárulással szemben); a szakképzésről szóló törvény január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján tanuló szerződés nélkül a tanuló pénzbeli juttatása a minimálbér 20 százalékára emelkedett, emiatt visszamenőleges hatállyal módosul az a szabály, amely ezt a jövedelmet adóterhet nem viselő járandóságnak minősíti. - Az Flt. fogalomhasználata november 1-jétől megváltozott. Emiatt a bér fogalmában nevesíteni kellett a munkanélküli járadék helyett bevezetett álláskeresési járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyett 18

19 annak tartalma szerint bevezetett álláskeresési segélyt is, meghagyva a régi elnevezéseket is (akinek a juttatást november 1-jét megelőzően állapították meg, az ellátást október 31-én hatályban lévő szabályok alapján folyósítják). Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások magánszemély tagjai által viselt vállalkozói járulékra tekintettel fizetett munkanélküli ellátások is bérjövedelemnek minősülnek, a táppénzhez hasonlóan. - Az Flt. alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli segély november 1-jei hatállyal megszűnt, helyette megváltozott feltételekkel álláskeresési segély jogcímen folyósítanak ellátást. Ezt a nyugdíj fogalmában nevesíteni kell, meghagyva a régi elnevezéseket is (akinek a juttatást november 1-jét megelőzően állapították meg, az ellátást október 31-én hatályban lévő szabályok alapján folyósítják). 19

20 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho) szóló törvény 2008.évi fontosabb változásai Az ekho alkalmazására jogosító tevékenységi lista kiegészül olyan foglalkozásokkal, amelyek a törvény preambulumában foglalt célok megvalósulását szolgálják. Ezek: díszletező, díszítő, a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély. A munkaviszonyban álló magánszemély esetében az ellátásokra való jogosultság folyamatossága érdekében lényeges, hogy minden hónapban szerezzenek olyan jövedelmet, mely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint történik tól havonta csak az általános szabályok szerint adózó, minimálbér összegét meghaladó bevételre engedi meg az ekho alkalmazását. Az említett, általános szabályok szerint közterhet viselő jövedelem azonban nem csak az adott munkaviszonyból, hanem más, pl. megbízási jogviszony alapján megszerzett is lehet, feltéve, hogy e jövedelem megszerzését a magánszemély igazolja. Az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát is figyelembe kell venni, azaz, ha az adott ekho alap meghaladja az említett időtartam és a járulékfizetés napi felső határa szorzatának összegét, a meghaladó részre már az alacsonyabb ekho mértéket kell alkalmazni. Az adókötelezettség teljesítését elősegítő változás, hogy a magánszemély ha az egyébként ekhóra jogosító tevékenységet vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi a törvény szerint a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nyilatkozatával átvállalhatja, azaz a kifizetőt terhelő ekhót ekkor a magánszemély állapíthatja és fizetheti meg. A magánszemély, ha a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást átvállalta, az ekhót negyedévente fizeti meg, azonban évente vallja be, negyedéves bontásban. A magánszemélynek a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás átvállalásáról szóló nyilatkozata esetén a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a magánszemély részére juttatott, ekho alapot képező bevételről. Az ekho alapján a magánszemély természetbeni egészségbiztosítási ellátásra jogosulttá válik, ugyanakkor az ekho magánszemély által viselt része (egyéni ekho) 2007-ben még nem tartalmaz a természetbeni ellátások fedezetére szolgáló hányadot. A 15 százalékos egyéni ekhó természetbeni egészségbiztosítási járulékot is tartalmaz, ezért a százalékos megoszlása az egyes fizetési kötelezettség-jogcímek között (az személyi jövedelemadó rész rovására ) a következők szerint módosul: Szja-ra: 9,5% Nyugdíjjárulékra és tagdíjra: 3,9% (0,1%+3,8%) Természetbeni egészségbiztosítási járulék: 1,6% Összesen: 15% Módosul a kifizetőt terhelő ekho megoszlása is a társadalombiztosítási járulékok alapok közötti megoszlásának változásához igazodóan. A magánszemélyt és a kifizetőt terhelő ekho megoszlásának változásával összhangban változik az állami adóhatóság által személyi jövedelemadóként nyilvántartott, illetve a társadalombiztosítási alapokhoz, magán-nyugdíjpénztárhoz átutalandó ekho és különadó megoszlása is. 20

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

T/3892. számú. törvényjavaslat. egyes adótörvények módosításáról

T/3892. számú. törvényjavaslat. egyes adótörvények módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3892. számú törvényjavaslat egyes adótörvények módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2007. szeptember 2007. évi törvény egyes adótörvények módosításáról

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról hatályos 2008.01.01-től. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról hatályos 2008.01.01-től. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról hatályos 2008.01.01-től Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 59. Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2. Kamatadó 2. Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4. Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2. Kamatadó 2. Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4. Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2 Kamatadó 2 Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 8 Járulékos költség

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

1. Általános szabályok

1. Általános szabályok 1 számú melléklet 2/2004. ügyviteli utasításhoz a természetbeni juttatások elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárások rendjéről 2009. évre Hatályos: 2009. 12. 31. napjáig Adómentesen adható

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest,

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások

CAFETERIA 2016. Béren kívüli és más juttatások CAFETERIA 2016 Béren kívüli és más juttatások A cafeteria szerepe a személyi jövedelemadóban A cafeteria nem önálló juttatási jogcím. Szerepe a személyi jövedelemadóban csak annyi, hogy nem nevesített

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 58. (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról 1. oldal 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 59. Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából,

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Inárcs Község Önkormányzata 14/2007. (XI. 29.) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról (Egységes szerkezetben a 19/2011. (XII. 1.) önkormányzati rendelettel.) Inárcs Község Önkormányzata a helyi

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben