Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 1. anyag október

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 1. anyag 2005. október"

Átírás

1 Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 1. anyag október

2 1/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam Üdvözlünk a TREFF kétszintű érettségi felkészítő tanfolyam szervezőinek nevében! Levelező tanfolyamunk első anyagát tartod a kezedben. Ezek a hónapról hónapra érkező anyagok segítenek a középiskolás biológia tananyag tervszerű rendszerezett elsajátításában, és felkészítenek az emelt szintű érettségi vizsga feladatainak rutinos megoldására. Az általunk küldött 8 darab, levelezőknek szóló csomagban olyan segédanyagokat kapsz majd kézhez, amelyek segítségével jobban átláthatod és átismételheted a középiskolában tanultakat, a tesztek révén pedig ellenőrizheted tudásodat. Lesznek bennük összefoglalók, esszé minták, tételszerűen kidolgozott anyagrészek a szóbelihez, alapvető ismeretek, fogalomtár és a teljes középiskolai anyagrész rendszerezett formában. Ezeken kívül minden csomagban lesznek tesztek és írásbeli házi feladatok (csomagonként egy-két típusfeladat az írásbeli érettségik mintájára), melyeket ha 2 héten belül kitöltve/elkészítve visszaküldesz a gimnázium címére (1088 Budapest, Trefort utca 8.), kijavítom, értékelem és a következő csomagok egyikéhez csatolva postázom. A borítékra feltétlenül írd rá az érettségi tárgy nevét (Biológia)! Ne felejtsd el, hogy a megkapott segédanyagok nem pótolják, csak kiegészítik a tankönyvi anyagrészeket, ezért alkalomról alkalomra mindkettőt tanulmányoznod kell majd. A csomagok elején mindig ismertetem a feldolgozandó anyagrész terjedelmét: megjelölöm, hogy a (Lénárd -féle) biológia tankönyvből mettől meddig kell átismételned a tanultakat. A feladatlap elkészítéséhez csak az anyag átismétlése (vagyis a tankönyvi anyagrész és a csomagban küldött kiegészítő anyagok többszöri elolvasása) után kezdj hozzá, és igyekezz mindig fejből kitölteni a feladatsorokat, így azok a tényleges tudásodat fogják tükrözni. Ha bizonyos kérdésekre nem tudsz kielégítő választ adni, tudni fogod, hogy azt az anyagrészt még egyszer át kell nézned. A tanfolyam során megírható 2 próbaérettségi tesztet az eddig nyilvánosságra hozott emelt szintű próba- ill. mintaérettségi tesztek alapján, az azokban található feladatokhoz hasonló (de velük nem azonos) típusfeladatokból állítom össze. (Az egyes írásbeli próbaérettségik megírásának dátumáról mindig időben értesítelek.) Ezek az alkalmak egyszersmind konzultációs lehetőséget is kínálnak; a feladatsor megírása után szívesen válaszolok minden érettségivel ill. továbbtanulással kapcsolatos kérdésedre. A kétszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban gyökeresen megváltozott a középiskolai biológia anyag számonkérése. Vegyük sorra a legfontosabb kérdéseket!a következőkben rendszerezett többszintű listaként (1.fejezet 1.1. alfejezet annak al-alfejezete és al-alfejezete stb..) összeállított anyag a biológia kétszintű érettségivel kapcsolatban eddig tudható összes információt tartalmazza. Ezt mindenképpen olvassátok végig figyelmesen és ha valamelyik pontban érthetetlen vagy hihetetlen állítást találtok, kérdezzetek rá levélben vagy ben Ha már tudtok néhány dolgot az érettségiről akkor is olvassátok végig mert bizonyos esetekben sorsdöntő lehet, hogy idejében és a megfelelő lépést tegyétek meg a jelentkezés során. Levelező tanfolyamunk az emeltszintű biológia érettségire készít fel, de a rendszer megértéséhez mindenképpen fontos a középszintű vizsga menetének ismerete is! A közös felkészülés sikerében bízva, kívánok kitartó elszánást és jó tanulást! Dr. Maróti-Agóts Ákos TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános információk a kétszintű érettségivel kapcsolatban Pontszámítás A százalékosan elért eredmény átszámítása érettségi bizonyítvány érdemjegyévé Az érettségi százalékos eredmény átszámítása felvételi pontokká Plusz pontok : Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak AGRÁR SZAKCSOPORT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKCSOPORT GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKCSOPORT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS SZAKCSOPORT A biológia kétszintű érettségi A vizsga célja A részletes követelményrendszer használata KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A vizsga szerkezete Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A vizsga szerkezete Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga A felkészítő anyagok szerkezete, és használata TÉMAVÁZLATOK Az élőlények rendszerezése AZ ANYAGCSERE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ENZIMEK A sejtet felépítő kémiai anyagok CSOPORTOSÍTÁSUK I. (LÉNÁRD G.: Biológia III. könyv alapján) CSOPORTOSÍTÁSUK II. (Fazekas Gy. - LÉNÁRD G.: Biológia IL-III. könyv alapján) SZERVETLEN VEGYÜLETEK Kimutatások: DISZPERZ RENDSZEREK SZERVES MOLEKULÁK A LIPIDEK Az első levelező anyagban szereplő fogalmak TREFF biológia 2%-os feladatok Feladatlap Adategyeztetés Feladatok... 24

3 1/8 anyag, 3. oldal 1. Általános információk a kétszintű érettségivel kapcsolatban A 2005-től érvényes, kétszintű érettségi vizsga menete: 1.1. Pontszámítás A felvételi pontok összetétele nem változik lényegesen: marad a 120 pontos rendszer, melynek fele hozott, fele szerzett pont. Az érettségi vizsga értékelése mindkét szinten vizsgatárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20 százaléka, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10 százalékos teljesítményt el kell érnie. A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki, és ebből számítják az érdemjegyet: a vizsga minősítését ez a százalékérték és az érdemjegy együttesen alkotja. A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten! Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten A százalékosan elért eredmény átszámítása érettségi bizonyítvány érdemjegyévé Középszint Osztályzat Emelt szint 80 % % 5 60 % % 60 % - 79 % 4 47 % - 59 % 40 % - 59 % 3 33 % - 46 % 20 % - 29 % 2 20 % - 32 % 0 % - 19 % 1 0 % - 19 % Művészeti és testkultúrális területeken marad meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. "alkalmas" illetve "nem alkalmas" vagy-e az adott szakon való továbbtanulásra. A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítményed alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségi osztályzat átlagának (egész számra kerekített) kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont. A szerzett pontokat az adott felsőoktatási intézmény által az adott szakcsoportban jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott felvételi tárgyakból letett érettségi vizsga alapján szerezheted meg. A legtöbb szakcsoportnál a diáknak két tantárgyat kell, vagy lehet választania, ez esetben az érettségi eredményével pontot tud megszerezni. Ha viszont csak egy tantárgyat neveztek meg kötelezően az adott szakcsoportra, akkor annak eredményét kell duplázni Az érettségi százalékos eredmény átszámítása felvételi pontokká vizsga százaléka pont tantárgyanként (két tantárgy esetén) pont tantárgyanként (egy tantárgy esetén) 90 % % % - 89 % % - 84 % % - 79 % % - 74 % % - 69 % % - 64 % % - 59 % % - 54 % % - 49 % % - 44 % % - 39 % % - 34 % % - 29 % % - 24 % % Plusz pontok : Emelt szinten teljesített, legalább közepes eredményű, legfeljebb két érettségi vizsgáért például hét többletpont jár - de csak akkor, ha ez a szint nem feltétele a jelentkezésnek! Azonban a felsőoktatási intézmények megállapodása szerint az elkövetkező két évben a legtöbb szak és kijelölt felvételi tárgy esetében a diákoknak elegendő a középszintű érettségi vizsgát letenni, tehát emelt szinten érettségizve a többletpontokat nagy valószínűséggel igénybe vehetik. (Ennek az ismertető anyagokban található információnak még utánanézünk az egyes egyetemeken a biztonság kedvéért és visszatérünk rá) Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatárgyat határoztak meg (és nem több vizsgatárgy közül kell egyet választani), második tárgyként bármely kötelező érettségi tárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont. Így például egy tanító jelölt nemcsak a szakcsoportban előírt magyar, hanem például mellé egy matematika emelt szintű érettségiért is kaphat 7 többletpontot, legalább közepes érettségi osztályzat esetén.) A középfokú, államilag elismert nyelvvizsga 7 pontot, a felsőfokú, szintén "C" típusú nyelvvizsga 10 pontot ér. "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgáért azonban csak akkor jár a 7 vagy 10 pont, ha például sajátos nevelési igényű diákként, igazoltan nem tudja letenni a "C" típusú vizsgát. Összesen két nyelvvizsga-bizonyítványt lehet így elszámolni, illetve az emelt szintű érettségivel szerzett nyelvvizsga-bizonyítvány csak egyszer számítható be a pluszpontokért. Az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért a felsőoktatási intézményeknek kötelező megadniuk a többletpontot. Egy jelentkezőnek összesen 24 többletpont adható. Az érettségi Felvételi szerzett Felvételi szerzett

4 1/8 anyag, 4. oldal Felvételhez min: 120-as pontrendszerben 72 pontot (a felsőfokú szakképzésben 50 százalékot, 60 pontot) kell elérni Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a hozzájuk tartozó 2006-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak AGRÁR SZAKCSOPORT Érettségi vizsgatárgyak: biológia, fizika, kémia, matematika, a szaknak megfelelő egy szakmai előkészítő tárgy. Két középszintű érettségi tárgyat kell választani a jelentkezőnek. Az alkalmazott zoológus szakon a biológia és kémia kötelező. Egyetemi szint agrárkémikus agrármérnöki agrármérnöki alkalmazott zoológus élelmiszermérnöki élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki erdőmérnöki gazdasági agrármérnöki kertészmérnöki Főiskolai szint agrár szakoktató állattenyésztő mérnöki élelmiszeripari gépészmérnöki élelmiszer-technológus mérnöki földmérő mérnöki földrendező mérnöki gazdasági mérnöki kertészmérnöki informatikus agrármérnök környezetgazdálkodási agrármérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki meliorációs mérnöki mérnöktanári mezőgazdasági gépészmérnöki mezőgazdasági gépészmérnöki, páncélos és gépjármű-technikai mérnöktiszti növényorvosi tájépítészeti, -védelmi és - fejlesztési vidékfejlesztési agrármérnöki mérnöktanári mezőgazdasági gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnöki növénytermesztési mérnöki repülőmérnöki szőlész-borász tájgazdálkodási természetvédelmi mérnöki vadgazda mérnöki vidékfejlesztési agrármérnöki EGÉSZSÉGÜGYI SZAKCSOPORT Érettségi vizsgatárgyak egyetemi szinten: biológia és fizika vagy kémia. Két középszintű érettségi vizsgatárgy kötelező. Az állatorvosi szak esetében a fizika nem választható. Érettségi vizsgatárgyak főiskolai szinten: biológia, informatika, fizika, kémia, magyar, a szaknak megfelelő szakmai előkészítő tárgyak. A felsoroltak közül egy középszintű érettségi tárgy választható. Egyetemi szint állatorvosi általános orvostudományi ápoló informatikus egészségügyi menedzser egészségügyi-tanár fogorvostudományi gyógyszerésztudományi népegészségügyi felügyelő védőnő Főiskolai szint ápoló dietetikus egészségbiztosítási egészségügyi szakoktató egészségügyi ügyvitelszervező gyógytornász diagnosztikai képalkotó közegészségügyi járványügyi felügyelő mentőtiszt optometrista GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKCSOPORT Érettségi vizsgatárgy: biológia. Középszintű érettségi vizsgatárgy kötelező. Egyetemi szint orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus védőnő Főiskolai szint értelmileg akadályozottak gyógypedagógia pedagógiája gyógypedagógia szakos tanár hallássérültek pedagógiája látássérültek pedagógiája logopédia pszichopedagógia szomatopedagógia tanulásban akadályozottak pedagógiája TERMÉSZETTUDOMÁNYOS SZAKCSOPORT Vizsgatárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika, a szaknak megfelelő egy szakmai előkészítő tárgy.

5 1/8 anyag, 5. oldal Középszintű érettségi vizsgatárgyakat kell választani. Egyetemi szinten nem tanári szakokon egy tárgyat kell választani, kétszakos tanári szakokon kettőt. Főiskolai szinten a kétszakos képzésben, ha mindkét szak ebbe a szakcsoportba tartozik egy tárgyat kell választani, a vegyes szakpároknál általában kettőt. Egyetemi szint alkalmazott matematikus alkalmazott növénybiológus ábrázológeometria-tanári biofizikus biológiatanári biológus csillagász fizikatanári fizikus informatikus fizika fizikus-mérnök földrajztanári geofizikus geográfus geológus humánkineziológia informatikus vegyész kémiatanári klinikai kémikus környezettan-tanári környezettudományi matematikatanári matematikus meteorológus molekuláris biológus technikatanári térképész vegyész Főiskolai szint alkalmazott fizikus biológiatanári biológus laboratóriumi operátor fizikatanári földrajztanári háztartásökonómia-életvitel szakos tanár kémiatanári környezetvédelem-tanári matematikatanári technikatanári vegyész-fizikus laboratóriumi operátor a) A vizsga kétszintű, a vizsgázó dönt, hogy melyiket választja. A vizsga mind közép-, mind emelt szinten szóbeli és írásbeli részből áll. b) A középszintű írásbeli feladatsort és az emelt szintű vizsga egészét központilag állítják össze. Emelt szinten az értékelés is központilag történik. c) A középszintű vizsga szóbeli része hasonlít a jelenlegi szóbelihez. Könnyebbséget jelent a vizsgázónak a tematikus szűkítés: a B) altételeket az emberi szervezettel és annak egészségével, valamint a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos témákból kell összeállítani. d) A középszintű vizsga szóbeli részéhez mindig tartozik valamely gyakorlat és annak elemzése-értékelése (A altétel). Ez vagy helyben elvégzendő laboratóriumi vizsgálat, megfigyelés, fajismerettel vagy életközösséggel kapcsolatos feladat, vagy egy már korábban elkészített munka (projekt) bemutatása. e) Az írásbeli és a szóbeli feladatok között is nagyobb hangsúlyt kapnak a szöveges, szövegértést és értelmezést igénylő példák, esetelemzések, problémafeladatok. f) A kérdések között szerepelhetnek olyanok is, melyek a vizsgázó véleményalkotását, vitakultúráját, döntésképességét igénylik. E feladatokban sohasem magát a véleményt értékeljük, hanem annak megfogalmazását és indoklását. g) Az írásos részben előforduló Rövid válasz és Irányított esszé feladattípusokban éppúgy, mint a szóbeli vizsgákon ügyelni kell a nyelvhelyességi szempontokra is. Ezt a javítási útmutatóban, illetve a vizsgaleírásban megadott keretek között a pontszám megadásánál is figyelembe kell venni. h) A tartalmi rész (Részletes vizsgakövetelmények) sok hagyományos témakört egyszerűsít vagy kihagy (rendszertan) de néhány új ismeretet is megkövetel (főként emelt szinten). A követelményben az ismeretek gyakorlati alkalmazásai fontos szerepet kapnak. Érdemes kiemelni, hogy a lakóhelyünk /iskolánk környezetének természeti értékeivel foglalkozó rész teljesítése szinte elképzelhetetlen tényleges terepismeret, terepgyakorlat nélkül. A sikeres érettségi vizsga érdekében e szempontokat nyilván már az alapórákon és az emelt szintű képzésben is érdemes figyelembe venni. Ilyen lehetőség például: a felkészítés és értékelés során hosszabb rövidebb ismeretlen szövegek olvastatása, elemzése, a feleltetések és írásos ellenőrzések során a nyelvhelyesség következetes értékelése, a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minimális tárgyi háttér megléte és használata, a terepgyakorlat beépítése a helyi tantervbe (például az osztálykirándulások részeként vagy attól függetlenül), véleményalkotás, vitakultúra fejlesztése a projektmunka (házi dolgozat, esszé írásának) gyakoroltatása. 2. A biológia kétszintű érettségi A 2005-től életbe lépő kétszintű érettségi vizsga biológiából is sok új vonást mutat. Az újdonságokat az alábbiakban foglaljuk össze: 2.1. A vizsga célja Az új érettségi követelményrendszer épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több ponton módosítja is azt. A hangsúlyeltolódások főbb okai: hangsúlyozottan szerepel a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás feltárása, mérése,

6 1/8 anyag, 6. oldal a követelményrendszerben megjelenő tudománykép a pusztán empirikus-leíró és statikus jelleg felől közelít a kognitív, többszempontú és dinamikus látásmód felé, a pusztán elméleteket közlő megközelítés felől a gyakorlatban is használható ismeretek felé, az értékmentes tudomány absztrakt feltevése felől a megalapozott véleménynyilvánítás lehetősége és igénye felé. Ennek megfelelően: A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér) megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is. Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, a várható változások, következmények és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges életmód szabályainak ismerete. Fontos Magyarország és lakókörnyezete sajátos problémáinak, szempontjainak figyelembevétele. (Különösen a környezet- és természetvédelem, az egészség, betegségmegelőzés és a kulturális örökség területén). Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes döntések fölismerésének képessége. A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való alátámasztása és az ellenérvek ismerete. Egyszerű biológiai vizsgálatok elvégzése mellett cél ezek értelmezése, értékelése is. A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült A részletes követelményrendszer használata A részletes követelményrendszer fejezetei témakörök, kulcsfogalmak köré épülnek. A fejezeteken belül a dőlt betűs részek tartalmazzák a gyakorlati ismereteket. [TREFF megjegyzés: a követelményrendszer összes tételére sor fog kerülni a tanfolyam keretében. Információkat, javaslatokat, kapcsolódó cikkeket, anyagokat és figyelemfelhívó kérdéseket fogtok kapni, hogy felkészülésetek mindenben illeszkedhessen az új rendszer követelményeihez.] A követelmények szövegének értelmezésénél a következőket jelentik az aláhúzott szavak: Tudja: a szükséges háttérismeretre utal. Ismertesse, jellemezze: adja meg a fogalom (jelenség, folyamat, szervezet, szerveződési egység) tartalmát, a kívánt részletességgel írja le, sorolja fel alkotóinak körét. Az ismeret tehát a meghatározás és a felosztás logikai képességét jelenti a megadott mélységig, pontosságig. Ismerje fel: ugyanezt ábra segítségével, annak esetleges jelöléseit, részleteit értelmezve (az ábrát nem a vizsgázónak kell elkészítenie). Rajzolja le: maga a jelölt készítse el a világos, lényegre törő ábrát. Hasonlítsa össze: legyen képes két vagy több önálló ismerethalmazt egy vagy több, világosan látott szempont alapján leírni és az összevetés eredményét megfogalmazni. Értelmezze, elemezze, magyarázza, indokolja: az ismeretet legyen képes tágabb összefüggések közé helyezni, magyarázni. Ezzel a jelenség okait, illetve funkcióit adhatjuk meg. Foglaljon állást: etikai tartalmú (értékválasztást tartalmazó) feladat. A jelöltnek tudnia kell érvelni valamely általa választott álláspont mellett, a követelményekben megadott tények ismeretében, azokat felhasználva. Végezzen el, mutasson ki stb.: konkrétan elvégzendő gyakorlati feladatra utal (a középszintű szóbeli vizsgán) KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A középszintű érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai műveltségéről A vizsga szerkezete A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 120 perces, központilag öszszeállított kérdésekből és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján szaktanár értékeli. A szóbeli 30 perces felkészülési idő után 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort és a hozzá tartozó értékelési útmutatót a megadott szempontok alapján a szaktanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik, tehát maximum 150 pont érhető el. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelelően kell megadni Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga célja Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: biológiai tények és elvek felidézésének képessége, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet A vizsga tematikája a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti. Feladattípusok

7 1/8 anyag, 7. oldal A feladattípusok formai szempontból a következők: a) Feleletválasztó feladatok igaz/ hamis állítás egyszerű választás összetett választás (a helyes válaszokat jelölő betűk felsorolása) négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás, besorolás, csoportosítás két halmaz közti kapcsolat) b) Feleletalkotó feladatok rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) ábrakészítés vagy kiegészítés A feladatsor felépítése A feladatsor 80 részfeladatból áll. A feladatsoron belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző), és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához, vagy szöveg, kép értelmezéséhez. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladattípus. A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni. Értékelés A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. Az elért pontszámot 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát. 80 helyes válasz esetén 80 *1,25 = 100 pont. Nem egész szám esetén 0,5-től fölfelé, ez alatt lefelé kerekítünk. Például 29 dolgozatpont esetén 29*1,25=36,25 pontot lefelé kerekítve kapjuk a 36 vizsgapontot Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga az eddigi gyakorlatnak megfelelően az iskolában rendezhető meg. Segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. vagy más, az abban található ismereteket is tartalmazó állat- és növényismereti könyv vagy CD, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközök vehetők igénybe. A tételek száma minimum 20. Valamennyi két altételt tartalmaz. Az A) altétel lehet önálló munkát bemutató felelet (projekt), ha a jelölt ilyet készített és ezt választja. laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepelnek az altételek között). Döntését a vizsgára jelentkezés időpontjáig meg kell hoznia, azon később már nem változtathat. Ha projektmunkát választ, az elkészített munkát ekkor a vizsgáztató tanárnak bemutatja, és a jegyzőnek leadja. A rendes vizsgaidőszakon kívül a projektmunkát legkésőbb a szóbeli vizsga előtt három héttel kell leadni. A projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A B) altételek egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg A szóbeli vizsga célja Az általános ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége, az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, a helyi, ill. regionális problémák ismerete a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, környezetvédelmi ismeretetek A szóbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Mivel a szóbeli vizsgán nem a vizsgakövetelményekben megfogalmazott lexikális ismeretek teljes körű felidézése a cél, a témaköröknek sem kell ezek mindegyikére kiterjednie. A kérdések (B altételek) az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kerüljenek ki. Feladattípusok A vizsga két altételből áll. a) Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában való jártasságának bemutatása. Két lehetőség nyílik: Ha a jelölt önálló projektmunkát (jegyzőkönyvet, szakdolgozatot) készített, feladata ennek bemutatására. Ha a jelölt úgy dönt, hogy az A) altételt húzni fogja, feladata vagy laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy Fajismerethez kapcsolódó feladat. Ez lehet növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével, vagy több állat- vagy növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzőinek összevetése, vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag video, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján, az Állat- és Növényismeret könyv segítségével. b) Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a B) altételben fölvetett téma kapcsán fölmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról. A két altételre pont adható. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50. A szóbeli vizsga felépítése és értékelése A) altétel. A jelölt a felkészülési idő alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd röviden kb. 5 perc alatt értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet föl. Az értékelést a szaktanár az általa előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő: A feladat megértése és helyes elvégzése max pont

8 1/8 anyag, 8. oldal Az értékelés tartalmi helyessége max pont A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok max. 5 pont Összesen: 25 pont A részpontokat a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban a részletes útmutató tartalmazza. A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai: Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus 5 pont gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő. Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott 4 pont állítások önmagukban helytállók (például a tapasztala- tok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz). Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel 3 pont pótlólag sikeresen megválaszolta. Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, 2 pont pontatlanul sikerült Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt 1 pont összefüggés. 1. Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához. 0 pont A projektmunka értékelésének szempontjai Ha a jelölt a projektmunka bemutatását választotta, a kész munkát és az azt bemutató rövid (5 10 perces) ismertetőt is értékelni kell az alábbi szempontok szerint: Az elkészült munka A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása A megfigyelés/kísérlet eredményeinek ábrázolása, megjelenítése Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága A munka önálló bemutatása, válasz a kérdésekre A munka céljának, a téma választásának pontos megfogalmazása A megfigyelés / kísérletből levonható következtetések megfogalmazása Az előadás módja: logikus, lényegre törő, pontos, nyelvileg igényes formában Összesen 2 pont 3 pont 5 pont 2 pont 3 pont 15 pont 2 pont 3 pont 5 pont 25 pont B) altétel A B) altétel az ember életműködéseivel, egészségével és környezet- vagy természetvédelemmel, ökológiával kapcsolatos kérdés lehet. Ennek ha a téma ezt indokolja képezze részét az egyéni vélemény megfogalmazása is. A jelölt a felkészülési idő alatt végiggondolja esetleg lejegyzi mondandójának lényegét. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő: Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete max pont A véleményalkotás képessége, ellentétes vélemények összevetésének képessége max. 5 pont Nyelvi kifejezőkészség 5 pont Összesen 25 pont A nyelvi kifejezőkészség értékelésénél az A) altételben leírtak az irányadók EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga célja Az emelt szintű érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való alkalmasságát bizonyítsa A vizsga szerkezete Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbelire 100 pont adható és 240 perc áll rendelkezésre. A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság előtt történik. A szóbeli 30 perces felkészülési idő után 20 perces feleletből áll. A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten összesen 150 pont szerezhető Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán zsebszámológép használható Az írásbeli vizsga leírása Tartalmi szerkezet Az emelt szintű írásos érettséginek lehetőséget kell adnia arra, hogy a jelölt általános biológiai műveltségén túl egy általa választott témában elmélyült tudását is bizonyítsa. Mivel ez feltehetően egybeesik a választott felsőfokú oktatási intézmény profiljával, a vizsga olyan kötelezően választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, főiskolák igényeinek is megfelel, ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját. Feladattípusok A fentiek figyelembe vételével az emelt szintű írásbeli feladattípusok formai szempontból a következők: a) Feleletválasztó feladatok igaz/ hamis állítás egyszerű választás

9 1/8 anyag, 9. oldal összetett választás (a helyes válaszok betűjeleinek felsorolása) négyféle asszociáció struktúra-funkció ill. ábraelemzés illesztés (párosítás, besorolás, csoportosítás két halmaz közti kapcsolat) b) Feleletalkotó feladatok rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen) számolásos feladat (számológép használható) ábrakészítés vagy kiegészítés irányított esszé (a szempontok nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével). A fontosabb készségek, képességek: egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat) adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok) szövegértés és elemzés példamegoldás problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése) halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével) ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével) képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata A szóbeli vizsga menete Szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési idő adott, a felelet 20 perces. Az emelt szintű vizsga a középszintűhöz hasonlóan két altételből áll. Az A és B altétel más témakörből származik. A) altétel: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó tétel kifejtése 25 irányító kérdések alapján. pont B) altétel: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt 25 kísérlet elemzése, értékelése irányító kérdések alapján. pont Mind az A, mind a B altétel értékelésénél pont adható a tartalomra és 5 5 pont a kifejtés módjára. A felelet felépítése és a nyelvi kifejezőkészség értékelésénél a középszintű szóbeli vizsgánál leírtak ( fejezet) az irányadók. A vizsga menete: A feladatsor felépítése A vizsga két részből áll. a) A témakör egészét lefedő, egyszerűbb feladatok és problémafeladatok 80 pont b) A jelölt által választható témakör (esszé, probléma feladat) 20 pont Összesen: 100 pont A jelölt által szabadon választható feladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki (mindkét változat azonos feladattípusú és pontszámú): a) Az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga célja A szóbeli vizsga célja, hogy a felsőoktatásban (is) szükséges készségek, képességek meglétét bizonyítsa, önálló ismeretszerzésre és feldolgozásra serkentsen, elősegítse a lényegretörő, pontos fogalmazást. Cél, hogy a tárgyi tudás birtokában kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról is bizonyságot tegyen. A vizsgázónak olyan feladatokat kell kapnia, melyek részleges egységességet biztosítanak (tematikailag és értékelésben is), ugyanakkor a különböző képzési irányoknak megfelelő sajátos igényeket is képesek kielégíteni. Figyelem! Ez a 150 pont százalékokban kifejezve lesz alapja a felvételi pontszámhoz, és az érettségi vizsgához szükséges pontok kiszámításának (lásd táblázat feljebb)

10 1/8 anyag, 10. oldal 3. A felkészítő anyagok szerkezete, és használata A hónapról-hónapra küldött anyagok szerkezete eltér a felkészülésben eddig használt segédletek és könyvek tagolásától. Alapvetően az új követelményrendszer fejezeteire, pontjaira, témáira épül és nem egy meghatározott könyv tartalomjegyzéke szerint halad. Ez jóval nehezebbé teszi a felkészülést számotokra, hiszen sokkal biztonságosabbnak tűnik egy könyv végigtanulása, mint általános megfogalmazású témák saját vagy közös feldolgozása. A segítséget az egyes témákhoz adott kiegészítő információk, cikkek, definíciók, képes magyarázatok és természetesen az új rendszernek megfelelő ellenőrző feladatok jelenthetik. Mivel számotokra is teljesen új a rendszer, az egyes témákhoz tartozó tankönyvi részeket (fejezetcím, lapszám) mindig feltüntetem egy kis ikon után. Az első anyagban csak a Lénárd-féle könyvből vannak feltüntetve az oldalszámok, a következő anyagtól kezdődően a után a visszajelzések szerint leggyakrabban használt tankönyvekből is jelzem az oldalszámot. Az első anyagban (1/8 as) a hivatalos követelményrendszer egy bevezető, szoktató méretű részletét tárgyaljuk. A felkészülés hónapjai alatt az összes fejezetre sor kerül. Hogyan készüljek az írásbeli vizsgára? A feladatlapok végén minden alkalommal találsz egy az anyaggal kapcsolatos FELADATLAPOT. Ezt otthon megoldva gyakorolhatod a típusfeladatokat. A megoldást külön lapra írva megtartva a feladatok számozását küldd vissza az előkészítő címére, hogy kijavíthassam és visszaküldhessem azt! A követelményrendszer némelyik pontjának definícióját, leírását szándékosan kivettük az anyagból, mert a feladatlapban rákérdezünk ezekre, és csak így biztosított, hogy az önálló otthoni felkészülést megkezditek! Ezeket természetesen a következő anyagban megtaláljátok! Ha megvannak a tételcímek, következő lépésünk a feleletvázlatok kidolgozása lehet. Mi az a feleletvázlat? Minden szóbelizőnek ideje van a felkészülés során a kihúzott tétel vázlatos kidolgozására, azaz felkészülési idő alatt felépítheti a kérdésre adandó válasz szerkezetét, kiemelhet fontos részeket (ezeket részletesebben bemutatva), és röviden megemlítheti a kevésbé fontos részleteket. Ennek előzetes terve a felelet vázlata. Itt érdemes elmondani, hogy a jól felépített vázlat elkendőzheti a hiányos felkészültséget, ha megfelelő módon adják elő, de a csúnya szóval rizsázást vagy süketelést biztosan észreveszik! Az előadásmód gyakorlása Hogyan adjam elő feleletemet, hogyan érveljek? Ezt a képességet általában az egyetem első félévét lezáró vizsgákon szerzi meg az ember kisebb nagyobb sikerek és kudarcok árán. Ezeknél a vizsgáknál még utóvizsga is van, de a kétszintű érettségit nem nagyon lehet kijavítani! Tehát marad a gyakorlás! A kiküldött anyagok visszaküldős feladatai között mindig találhatsz egy szóbeli tételt amelyet neked kell kidolgoznod és visszaküldened. Természetesen nem teljes részletességgel, hanem valahogy úgy, mint ahogyan majd élesben kell megcsinálnod mindenesetre küldök egy példa vázlatot. Az előadást élesben gyakorolhatjuk a konzultációkon és a TREFF tervbe vett tréningjén is, valamint mindenki jelentkezzen minden elérhető próba érettségi alkalomra! Az iskolában, otthon, barátok közt mindenképpen keressük a próba szóbeli vizsgák lehetőségét, mert az új érettségi rendszernek ez a legkevésbé előkészített része! Hogyan készüljek a szóbeli vizsgára? A levelező tanfolyam egyik fontos kérdése az, hogy a mindkét szinten meglévő szóbeli vizsgára hogyan készít fel. A szóbeli vizsga nagy súllyal esik latba a pontok kiszámításánál. A szóbeli vizsgán megszerezhető pontok nagy hányadát a vizsgázó előadásmódja, vitakészsége, nyelvhelyessége adja, valamint érvelések megalapozottsága, és a téma sokrétű ismerete. Mi lehet a megoldás? A tervszerű, kitartó felkészülés a szóbeli vizsgán való szereplésre. A tervszerű felkészülést a lehetséges tételcímek számbevétele segítheti (középszintnél: A szóbeli tételsort és a hozzá tartozó értékelési útmutatót a megadott szempontok alapján a szaktanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. -tehát az iskolád tanárai által elkészített, emeltszintnél: A vizsgázónak olyan feladatokat kell kapnia, melyek részleges egységességet biztosítanak (tematikailag és értékelésben is), ugyanakkor a különböző képzési irányoknak megfelelő sajátos igényeket is képesek kielégíteni. tehát központilag elkészített tételek címeit kell kitalálnunk). Mivel ezek a tételek a Követelményrendszer pontjaira támaszkodnak, nagy valószínűséggel megjósolhatóak, ráadásul az első kétszintű érettségi vizsga tapasztalatai már rendelkezésre állnak.

11 1/8 anyag, 11. oldal A követelményrendszer aktuális fejezetei 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgálómódszerek Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét Az élet jellemzői Az élő rendszerek Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket Szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei). Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre. TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, ph ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működéséhez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

12 1/8 anyag, 12. oldal TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. 2. Egyed alatti szerveződési szint TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe HCO 3, a CO 2 3, NO 3 ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a Na +, K +, Cl -,NO 2, NO 3 3, PO 4 ionok természetes előfordulásait szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel lipidek Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak. köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin+zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyama- Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásávaltában (A-vitamin, rodopszin). Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

13 1/8 anyag, 13. oldal 4. TÉMAVÁZLATOK Tk. II Az élőlények rendszerezése A rendszerezés alapjai A rendszerezés szükségessége Linné mesterséges rendszere - erényei, hibái Viták a változékonyságról A természetes rendszer - DARWIN szerepe, jelentősége Hazai vonatkozások A RENDSZEREZÉS SZÜKSÉGESSÉGE Földünkön több mint egymillió állatfaj és félmilliónál több növényfaj él szükség van ezek rendszerbe sorolására, rendszerezésére. C. LINNÉ ( ) MESTERSÉGES RENDSZERE Systema naturae - az első olyan rendszer, amelyet a Föld bármely pontján élő, bármely nyelvet beszélő kutató, természetjáró stb. használhat, mert a fajokat egységesen latin névvel látja el. Rendszerének erényei: megalkotja az alapvető - ma is használatos - rendszertani kategóriákat (faj, nemzetség, rend, osztály...) bevezeti a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát: nemzetségnév differentia specifica melyik nagyobb mi az a speciális (specifica) egységbe tartozik különbség (differentia) ami a nemzetség összes többi egyedtől megkülönbözteti Quercus - tölgy cerris - cser Quercus robur kocsányos tölgy Rendszerének hibái: önkényesen kiragadott bélyegek alapján osztályoz nem veszi (veheti?) figyelembe a származást Viták a változékonyságról LAMARCK ( ) - a zsiráfnak azért hosszú a nyaka, mert állandóan nyújtogatja a fa ágai után. Bár a gondolat hibás, viszont az, hogy szóba hozza a környezet-élőlény kapcsolatot, főleg az adott kor szellemét figyelembe véve jelent óriási lépést. CUVIER ( ) túlhangsúlyozza az élőlény - környezet kapcsolat jelentőségét, annak az élőlényre gyakorolt hatását. A fajok keletkezésére vonatkozó egyházi nézetek és a kihalt példányok közötti konfliktust a katasztrófaelmélettel magyarázza. GEOFFROY SAINT-HIALIRE ( ) bevezeti a változékonyság fogalmát. 1859: A fajok eredete. DARWIN ( ) ebben a munkában foglalja össze egy világ körüli út következtében kialakult gondolatait az élővilág sokféleségéről, változatosságáról. Szerinte a környezet kihívásaival az élőlény adottságaival próbál alkalmazkodni. A természetes szelekció során a kevésbé rátermett, alkalmazkodóképes, kevésbé sokféle típusok kiválogatódnak, kiszelektálódnak a populációból. A ma elfogadott fejlődéstörténeti rendszer az élőlényeket származásuk alapján rendszerezi. Egy fajba tartoznak azok az élőlények, amelyek származása közös, külső és belső felépítésük megegyezik vagy csaknem hasonló, és önmagukhoz hasonló termékeny utódok létrehozására képesek. HAZAI VONATKOZÁSOK KITAIBEL PÁL ( ) - természettudós, a hazai botanikai kutatások úttörője, több mint 150 növényfajt írt le. (Mecénása az a WALDSTEIN gróf, aki BEETHOVENT is támogatta - waldstein pimpó (növényfaj) - Waldsteinia geoides) FAZEKAS MIHÁLY ( ) és DIÓSZEGI Sámuel ( ) a debreceni Kollégium tanárai elsők között alkalmazzák LINNÉ rendszerét a magyar fajokra. (1807 Magyar Füvészkönyv) 4.2. AZ ANYAGCSERE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1, Az élőlényeket alapvetően jellemzik az életjelenségek: ÖNFENNTARTÁS -anyagcsere - táplálkozás - légzés - keringés- kiválasztás... ÖNREPRODUKCIÓ szaporodás - növekedés fejlődés - öröklődés ÖNSZABÁLYOZÁS - -ingerlékenység - változékonyság Életjelenségek: az élő szervezetekre jellemző folyamatok összessége. Ilyenek: anyagcsere, növekedés, fejlődés, ingerlékenység, mozgás, szaporodás, öröklődés és változékonyság, de a születés és a halál is. Tk.III ENZIMEK A kémiai reakciók feltétele: a résztvevők reakcióképessége, megfelelő hőmérséklet, nagy felületű érintkezés. Csak azok az ütközések hatásosak, melyeknél a résztvevő részecskék energiatöbblettel rendelkeznek. Aktiválási energia: az az energiatöbblet, ami ahhoz szükséges, hogy az ütközés hatásos legyen, kémiai reakció következzen be. A biológiai rendszerek állapotjellemzői mellett önként nem menne végbe valamennyi lehetséges folyamat -~ katalizátorokra van szükség. Az A TERMÉSZETES RENDSZER

14 1/8 anyag, 14. oldal élő rendszerek katalizátorai: a biokatalizátorok, az enzimek: olyan aktiválási energiájú új reakcióutat nyitnak meg, melyen a biológiai rendszerekben a kémiai reakciók végbemehetnek. Szerkezetük: egyszerű enzim - protein enzim, csak aminosavakat tartalmaz (fajlagosság - szubsztrátspecifitás) összetett enzim - aminosav + más, nem fehérje alkotó koenzim - könnyen leválik prosztetikus csoport - nem választható le (reakcióspecifitás) Hatásmechanizmus: E + S1 + S2 ES, S2 T + E (E - enzim, S - szubsztrátum, T - termék) az aktív centrumon: kötőhely - szubsztrátspecifitás katalitikus hely reakcióspecifitás Elnevezés: hagyományos - pepszin, tripszin... tudományos pl.: szubsztrát neve + reakció típusa + áz alkohol dehidrogen - áz glikogén szintet - áz Működésük vizsgálata: Mivel az enzimek fehérje természetűek, minden, a fehérjékre ható tényezők az enzimaktivitást is befolyásolják -~ optimális működés (pl.: ph, hőmérséklet, koncentráció viszonyok nyok: ion, szubsztrátum). 3. Az intermedier anyagcsere a makromolekulák bioszintézisének és bontásának folyamatai: INTERMEDIER ANYAGCSERE felépítés/asszimiláció monomerekből makromolekula energiaigényes (ATP) redukciós folyamatok fotoautotróf kemoautotróf szénhidrátszintézis nukleinsav szintézis fehérjeszintézis lebontás/disszimiláció makromolekulából egyszerűbb szerves vagy szervetlen vegyületek oxidációs folyamatok energiatermelő (ATP) biológiai oxidáció erjedés 4.4. A sejtet felépítő kémiai anyagok Az élő szervezetet felépítő kb. 30 elemet biogén elemnek nevezzük. Ezek az élettelen természetben is megtalálhatók. Lehetnek szerkezeti anyagok, vagy az anyagcsere-folyamatok résztvevői. A témakör általános tárgyalási szempontjai részekből áll Kémiai jellemzés Típusok, Formák Biológiai jelentőség, előfordulás Vizsgálatuk CSOPORTOSÍTÁSUK I. (LÉNÁRD G.: Biológia III. könyv alapján) Nagy mennyiségben szükségesek: C: - négy erős kovalens kötés, tetraéderes, egyenletes térkitöltés egymáshoz változatos formában kapcsolódva nyílt láncú és ; gyűrűs szerkezetű szerves molekulák jöhetnek létre - a földi élet szén alapú (a sci-fi irodalom kedvelt szilíciuma, hasonló tulajdonságokkal bír, hiszen a periódusos rendszer azonos oszlopában található) H: - második leggyakoribb elem - a szerves vegyületek hidrogénjeinek elégetése biztosítja az folyamatokhoz szükséges energiát - a nélkülözhetetlen víz alkotója - fontos a biopolimerek szerkezetének stabilizálásában - hidrogénkötés~ O: - a hidrogénatomok oxidálója az energiatermeléskor - a nélkülözhetetlen víz alkotója N: - a fehérjék, nukleinsavak nélkülözhetetlen alkotója P. _ fontos az energiaforgalomban, molekulák felépítésében: a nukleinsavakban,foszfatidokban S: _ fontos a fehérjék finomabb szerkezetének kialakításában Na, K, Cl; - mint ionok, biokémiai, elektrofiziológiai folyamatok résztvevői nagy mennyiségben szükségesek: Fe2+ Fe3+, Cu+, Cu2+: - redox folyamatok elektron felvevői, leadói Mg, Co, I: - makromolekulák alkotórészei Egyes fajok/élőlények számára igen fontosak: Si: - moszatok, szivacsok kovavázának alkotója B: - a növények fejlődéséhez szükséges F: - az emlősök fogzománcába épül be CSOPORTOSÍTÁSUK II. (Fazekas Gy. - LÉNÁRD G.: Biológia IL-III. könyv alapján) Elsődleges biogén elemek: elsősorban szerkezeti elemek, 95%-ban fordulnak elő): C, H, O, N Másodlagos bioén elemek: szerves molekulák alkotói, életfolyamatokhoz szükségesek, 2-0,05%-ban fordulnak elő. P, S Mg2+ Fe2/3+, Na+, K+, Ca2+, Cl-, P043-, Mikroelemek: kis mennyiségben (néhány ezrelék) előforduló, de nélkülözhetetlen elemek. Az életfolyamatokban fontos makromolekulák alkotóelemei. Hiányukban jellegzetes hiánybetegségek alakulnak ki. Si, Mn, Cu, Co, Zn, I. Néhány biogén elem, forrás, és hiánybetegség a heterotróf szervezetekben Kalcium funkc: csont, fog, tojáshéj szabad formában enzimaktivitáshoz (rennin- tejoltó enzim) (véralvadási faktorok egyike, ha megkötjük nincs véralvadás!) forrás: gabona magvak, pillangós termések, hús hiány: angolkór (tünete az angolkóros olvasó : mellkason a bordaporc és a szegycsont ízesülésénél a megkésett Ca beépülés eredményeként gyöngysor szerűen gömb alakú dudorok hasonlóan a rózsafüzérhez-olvasó ellési bénulás ellés után a meginduló tejtermeléssel

15 1/8 anyag, 15. oldal rengeteg Ca ion ürül a tejjel Ca hiány izom tónus megszünik ernyedten összecsuklik kezelés Ca infúzió 30 percen belül gyógyultan legel tovább P - foszfor funkc: csont (Ca(H2Po4)) DNS, RNS, nukleotidok, ATP, ADP szintéziséhez foszforsav! testfolyadék pufferolása forrás: szinte minden táplálékban hiány: csontosodási problémák meddőség túlad: P: Ca arány fontos mert fölöslegben egymás felszívódását gátolják! Magnézium funkc: ideg-izom ingerlékenység enzim működés, növényi klorofill forrás: növényi, állati táplálékok hiány: kómás állapot a hiánydiétán felnevelt borjaknál S - Kén Na - Nátrium funkc: kéntartalmú as. felépítéséhez ezért a fehérjeszintézishaz kell szőr - haj forrás: növényi tápl, keresztesvirágúak hiány: tejtermelés, gyapjútermelés csökkenése forrás: tej, túró, sajt funkc: ozmotikus nyomás és elektrolit egyensúly biztosítása hiány: tejtermelés csökken ozmtikus koncentráció csökken forrás: állati eredetű takarmányok sok: sómérgezés, vérnyomást emeli (népegészségügyi jelentőség hipertónia diétás kezelése) Fe - vas funkc: hemoglobin, mioglobin, légzési lánc, enzimek (oxid-redukc forrás: spenót, táplálék-kiegészítők hiány: vérszegénység (anémia), fejlődés lassabb a fiatal egyednél sok: baktériumok elszaporodnak Zn - cink funkc: metalloenzim, szem retina- érhártya kapcsolat, DNS szintézishez, az immunrendszer működéséhez is kell pl: májban az alkohol közömbösítését végző alkohol-dehidrogenáz komponense forrás: hiány: károsodott enzimműködések, parakeratózis Se - szelén funkc: peroxid (reakcióba könnyen vihető Oxigén atomot tartalmazó molekula, amely könnyen roncsolja a szervezet molekuláit pl: DNS-t ) semlegesítés, glutation peroxidáz (E vitamin), immunrendszer működését segíti forrás: növényi tápl, tápl kieg. hiány: parakeratózis, ízérzés zavara Cu - réz a vassal együtt a mitokondriumban működő terminális oxidáció utolsó enzimének, a citokróm-oxidáznak az alkotója (ez az az enzim, Mn mangán Cl - klór (helyesebben klorid) Cr-króm Mo molibdén amely az elektronokat az oxigénhez továbbítja). a glutamin nevű aminosavat előállító enzim (a glutamin-szintetáz) működéséhez kell. funkc: gyomorsósav alkotóeleme forrás: NaCl, KCl hiány: ritkán, erős izzadásnál sok: klórgáz maró az inzulint stabilizálja és néhány szénhidrát-anyagcsere enzim alkotórésze vassal és kénatomokkal egy összetett konfigurációban a nitrogenáz enzim aktív centrumát képezi (ezzel az enzimmel képes néhány baktérium egyedülálló módon a levegő nitrogéntartalmát megkötni): Nitrogén- és fehérjeszükséglet: Az energiatermelésben a legfontosabb tápanyagok messzemenően helyettesíthetik egymást. A szénhidrátok,amelyek legtöbbször a kalóriaszükséglet fő részét fedezik, nem nélkülözhetetlenek, amint azt pl. az eszkimók életmódja mutatja. A kémiai elemek összanyagcseremérlegének természetesen egyensúlyban kell lennie. A szén és hidrogén minden tápanyagban van, az oxigén a belélegzett levegőben,a nitrogén pedig túlnyomórész t a fehérjékben található. Nitrogénmérlegnek nevezzük a felvett fehérje-n és a kiválasztott (karbamid)-n közti különbséget. Ha a kiválasztás túlsúlyban van, a mérleg negatív. Miután bizonyos mennyiségű fehérje folyamatosan lebomlik és a nitrogén mint karbamid kiürül, a tápláléknak megfelelő fehérjemennyiséget kell tartalmaznia ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyban maradhasson. A fehérjeminimum emberben napi g körül van (0,5-0,6 g/kg testsúly). A helyes táplálkozás természetesen nagyobb mennyiségű fehérje felvételét követeli meg, a javasolt, fehérjeadag naponta g. Emellett alapfelvétel az is, hogy a fehérje minőségileg magas értékű, azaz egyrészt jól emészthető legyen, másrészt az esszenciális aminosavakat kielégítő mennyiségben tartalmazza. Kedvezőtlen aminosavarányoknak az a következménye, hogy a táplálékfehérje nem használható fel optimálisan a test saját fehérjéinek felépítéséhez és az aminosavak nagyobb része lebomlik. Emiatt nagyobb mennyiségű fehérje szükséges ahhoz, hogy a mérleg egyensúlyba jusson. Számos növényi fehérje ilyen vonatkozásban nem teljes értékű, a gabonafehérjék pl. lizinben szegények,hüvelyes növények kevés metionint tartalmaznak. Az állati fehérje legtöbbször teljes értékű ( kivéve a zselatint). A szervezet megfelelő ellátása fehérjével és esszenciális aminosavakkal különösen a fejlődésben lévő államokban okoz problémát. Ázsiában és Afrikában számos ember fogyaszt fehérjeminimumot tartalmazó étrendet. Ez különösen a kisgyermekre van súlyos kihatással, akiknek aránylag nagyobb a fehérjeigényük, mert a szervezet még növekedésben van. A kwashiorkor nevű Afrikában és Ázsiában elterjedt betegség a fehérjehiányra vezethető viszsza.

16 1/8 anyag, 16. oldal 4.5. SZERVETLEN VEGYÜLETEK A/ Szervetlen sók ionos alakban; fehérjékhez, lipidekhez, szénhidrátokhoz köt kationok: Na+, K+, Mg2+, Fe3+, Ca2+ ; anionok: Cl-, F, HC03, S042-, P043 (hasonlóság a tengervíz ionösszetételéhez (az élet az ősóceánban alakult ki.) szerepük: - Na-K pumpa (Na+, K+) - ozmózis irányítása - sav-bázisarány kialakítása - véralvadás (K+, Ca2+,) - csontszerkezet (Ca2+, Mg2+, pq43-) - izomműködés (Mg2+, CaZ+) - hormonális szabályozás (parathormon, aldoszteron) B/ A víz néhány tulajdonsága víztartalom: húsos gyümölcsök % fiatal palánta % levelek % fás részek % száraz magvak % moszatok % medúzák % három hónapos emberi magzat 94 % újszülött csecsemő % felnőtt ember (nemek között különbség) 52 % az élőlények átlagos víztartalma % Kémiai jellemzése A molekula kovalens kötései a nagy elektronegativitásbeli különbséf miatt erősen torzultak. Egyenlőtlen lesz az elektroneloszlás - a hidrogének felőli rész pozitív, az oxigén negatív töltésjellegű lesz dipólus, poláros molekula. Ez ad lehetőséget a biológiai rendszerekben gyakori fontos hidrogénkötések kialakítására. Szerepe oldószer diszpergáló közeg szállítóközeg reakcióközeg reakciópartner, reakciótermék hőkiegyenlítő tényező /nagy hőkapacitás/ - jó hűtőközeg /nagy párolgáshő/ sűrűségmaximuma +4 C-on van /vízi élőlények téli áttelelése/ nagy kohéziós erő - szállítás a növényekben nagy a felületi feszültsége - határhártyaképzés, vízfelszíni mozgások élettér az élet bölcsője Vizes oldatokban lejátszódó folyamatok Diffuzió anyagáramlás. Oka a koncentrációkülönbség. Tényezője: a Brown-féle hőmozgás. A nagyobb nyomású/koncentrációjú hely felél történik az áramlás a kisebb felé. Azaz másként fogalmazva: a víz molekulák és a benne oldott atomok, molekulák, kolloid vagy egyéb anyagi részecskék az adott tér egyenletes betöltésére törekednek a hőmozgás révén Ozmózis: a diffúzió speciális esete; olyan féligáteresztő hártyán át megvalósuló diffúzió, melynek irányát a féligáteresztő hártya tulajdonságai szabják meg. endozmózis : a féligáteresztő hártyán belül töményebb oldat van ezért befelé áramlik az oldószer exozmózis: a féligáteresztő hártyán belül hígabb oldat van ezért kifelé áramlik az oldószer Ozmózisnyomás: ozmózisnyomás: az ozmózis során a töményebb oldat hígulása miatt bekövetkező térfogatnövekedéssel kapcsolatos nyomás. Nagyságát az ábrán látható szerkezet az ozmózisnyomás által kialakított h magasságú folyadékoszlop magasságával jellemezhetjük Izotóniás közeg: azonos koncentráció; a sejt és a környezete között nincs koncentrációkülönbség. Hipertóniás közeg: magasabb koncentráció; a sejt koncentrációja alacsonyabb, mint a környezeté. A sejt oldószert (vizet) ad le, térfogata csökken. Hipotóniás közeg: alacsonyabb koncentráció; a sejt koncentrációja magasabb, mint a környezeté. A sejt oldószert (vizet) vesz föl, térfogata nő Kimutatások: A víz kimutatása (H, O): a kobalt papír dehidratált állapotában kék, hidratáltan rózsaszín. A biológiai anyagokból melegítéssel felszabaduló vízgőz kimutatható. Széndioxid kimutatása (C, O): a biológiai anyagok hevítésekor felszabaduló CO2-ot meszes vízbe vezetve zavarosodás tapasztalható: CO2+ Ca(OH)2 = CaC03 Ammónia kimutatása (N): biológiai anyagból óvatos hevítésre felszaba- duló NH3 hatására a Nessler-reagensből sárga csapadék válik ki. Foszfor kimutatása: a hamuból híg HN03-val feloldott foszfort, a színtelen ammóniummolibdenát, sárga ammónium-foszfor-molibdenát formában köti meg. Kén kimutatása: a HCl-val feloldott hamuból a BaC12 hatására fehér csapadék (BaS04 válik ki). Vas kimutatása: a hamut híg HN03-val feloldjuk, a szűrlethez kálium rodanidot adunk -> vas jelenlétében vörös színreakciót tapasztalunk (Fe(SCN)2.

17 1/8 anyag, 17. oldal 4.7. DISZPERZ RENDSZEREK A diszpergálás szétoszlatást jelent. A diszperz rendszerek olyan rendszerek, amelyeknél valamilyen közegben valamilyen halmazállapotú anyagot szétoszlattunk. (Zsigmondy Richárd ultramikroszkóp a kolloidok vizsgálatára 1925 Nobel-díj) csoportosítás a) részecskeméret szerint: 1. valódi oldat: a szétoszlatott részecske mérete kisebb mint 1 nm (pl. NaCI-oldat) 2. kolloid oldat: a szétoszlatott részecske mérete nm között van. a hidrofil kolloid - vizet köt meg szól állapot: - a hidrátburkával el tud mozdulni a kolloid részecske,folyékonyjelleg gél állapot: - a hidrátburokkal összekapcsolódva térhálós szerkezet alakul ki, kocsonyás jelleg a hidrofób kolloid - ionokat köt meg 3. durva diszperz rendszer: a szétoszlatott részecske mérete nagyobb mint 5 nm b) halmazállapot szerint: emulzió: folyadékban - folyadék szuszpenzió: folyadékban szilárd anyag A kolloid állapot vizsgálata A kolloid állapot kimutatása: a közönséges szűrőpapírok a kolloid mérettartományú (1-500 nm) részecskéket átengedik. A felmelegített (diszpergált) keményítőoldat szűrlete mutatja a Lugol-próbát. Adszorpció vizsgálata: A kolloidokra jellemző a nagy fajlagos felület és az ehhez kapcsolható adszorpciós képesség. Az aktív szén megköti felületén a mikroszkópszínezéket, a szűrlet színtelen lesz. (Etanollal deszorpciót idézhetünk elő.) Szól-gél állapot: a megdermedt zselatint (gél állapot) felmelegítve hígan folyó, (szól) állapotot kapunk. Diffúzió jelensége: a megdermedt zselatinra csöpögtetett tinta, rézszulfát oldat idővel bediffundál a gélbe. Ozmózis növényi szövetben: a meghámozott burgonyába lyukat fúrunk, a lyukat teletömjük sóval, és üvegcsövet helyezünk bele, majd a burgonyát vízbe téve az üvegcsőben vízszintemelkedést tapasztalunk -~ a burgonya féligáteresztő hártyáin keresztül ozmózis játszódott le SZERVES MOLEKULÁK A LIPIDEK Közös jellemzőjük, hogy poláros oldószerekben nem, apoláros, zsíroldószerekben viszont jól oldódó, kémiailag eltérő szerkezetű anyagok. Csoportjaik: egyszerű v. neutrális zsírok: gliceridek: glicerin + 3 zsírsav észtere Összetett lipidek vagy lipoidok: Foszfatidok Szteroidok Karotinoidok NEUTRÁLIS ZSÍROK / egyszerű zsírok Glicerinnek zsírsavakkal alkotott észterei. A palmitinsav, sztearinsav telített, míg az olajsav telítetlen zsírsavak. Biológiai jelentőség: - tartaléktápanyag, energiaforrás - mechanikai védelem - hőszigetelés - apoláros molekulák - zsírban oldódó vitaminok (DEKA!, A,D,E,K) oldószere A neutrális zsírok felépítése az emberi szervezetben A neutrális zsírok bioszintézisének első lépése a zsírsavak előállítása. Ez olyankor indulhat be a sejtek citoplazmájában, ha kellően sok acetil-koenzim-a (AcKoA, azaz CH 3 -CO-KoA) áll rendelkezésre (pl. ha sok szénhidrátot fogyasztottunk). Ilyenkor egy enzim (AcKoAkarboxiláz) CO2 és ATP felhasználásával az AcKoA-t malonil-koa-vá alakítja (COOH-CH 2 -CO- KoA). A malonilcsoport ezek után egy speciális hordozófehérjére kerül (ACP, azaz acil carrier protein). Ennek felületén további enzimek kihasítják a korábban beépült CO 2 -t (ez azért "éri meg", mert viszonylag sok energia szabadul fel ilyenkor), majd acetilcsoporttal egyesítik és így egy 4 C-atomos átmeneti terméket hoznak létre (CH 3 -CO-CH 2 -CO-ACP). Ennek oxigéntartalmát a NADPH víz formájában részben elvonja s így máris egy ACP-hez kötött butánsavhoz jutunk (CH 3 -CH 2 -CH 2 -CO-ACP). Ez utóbbihoz újabb malonil-koa kapcsolódhat, majd végigjárva az előzőekben említett lépéseket, mindig 2-2 szénatommal hosszabb zsírsavláncot kapunk, egészen a palmitinsavig (C = 16). Ennél nagyobb zsírsavakat az ACP nem tud megtartani, ezért az esetleges további hosszabbodás már az endoplazmatikus hálózatban (ER) fog végbemenni. Az így létrejött zsírsavakat már csak glicerinhez kell kapcsolni (ez a glikolízisből nyerhető), és kész is a neutrális zsírmolekula. Mindezek a folyamatok zajlanak pl. akkor, amikor elhízunk. Ha viszont fogyókúrába kezdünk, akkor a neutrális zsírok lebontása fog végbemenni. Ennek során először a zsírsejt enzimei glicerinre és zsírsavakra bontják a zsírmolekulákat. A glicerin a glikolízisbe kapcsolódhat, a zsírsavakat viszont a mitokondrium fogja feldolgozni. Mindenekelőtt a zsírsavak KoA-hoz kötődnek (az acetil-koa mintájára ilyenkor zsíracil-koa-nak nevezzük őket) és a mitokondriumban a NAD valamint H 2 O felhasználásával lépésenként AcKoA hasad le róluk (ezt a folyamatot nevezzük b-oxidációnak). Az AcKoA bekerülve a lebontó folyamatokba, energiát szolgáltat. Esszenciális zsírsavak: A patkányok számára a nagyobb szénatomszámú telítetlen zsírsavak esszenciálisak. Teljes megvonásuk a szőrzet kihullásához, a vízháztartás zavarához és a nemzőképesség elvesztéséhez vezet, és végül az állat halálát okozza. Embereken eddig még semmiféle ennek megfe-

18 1/8 anyag, 18. oldal lelő hiányállapotot sem észleltek, mert a szükség ugyanis igen kevés (patkányoknál napi 20 mg linolsav) és teljesen zsírmentes táplálkozás gyakorlatilag nem fordul elő. Azonban kétségtelen, hogy az ember sem képes a nagyobb szénatomszámú telítetlen zsírsavakat felépíteni. Ezek különösen a csecsemőtáplálkozásban lehetnek igen fontosak, a felnőtt szervezetnek ugyanis nagyok a tartalékai Összetett lipidek/lipoidok FOSZFATIDOK A glicerin egyik hidroxil csoportját, (rendszerint a 3-ast) foszforsav maradék észteresíti - a molekulán belül poláros (foszforsavrész- Hydrophyllic glycerols), apoláros rész (zsírsavlánc- Hidrophobic Fatty Acid) is van. foszfatidsav + 2 db zsírsav + glicerin Biológiai jelentőség: Víz belsejében micellát, monomolekuláris gömböt, vízfelszin monomolekuláris filmet képez: határhártyák kialakításában jelentős (sejthártya, maghártya...) SZTEROIDOK Alapvázuk a szteránváz. Szintézisük a zsírsavakéhoz hasonló csak koleszterinből indul. Biológiaijelentőség: Szterinek/szterolok: ergoszterin/ergoszterol, koleszterinlkoleszterol Epesavak: emulgeálás, cseppekké alakítás, felületnövelés (pl: kolsav, taurokolsav) Nemi hormonok: nemi működések szabályozása, másodlagos nemi jelleg kialakítása D-vitamin: normális csontosodás (parathormonnal együtt!) KAROTINOIDOK Szerkezetükre jellemző, hogy konjugált kettőskötéseket tartalmaznak --~ gerjeszthetők, a fény egy részét elnyelik, a másikat visszaverik -~ színesek. Biológiai jelentőség: - színanyagok, fotoszintetikus pigmentek alkatrészei likopin - paradicsom piros színe karotin - a sárgarépa narancsvörös színét adja, az A-vitamin kiindulási vegyülete (elővitamin - prekurzor anyag) xantofill - fotoszintetikus pigment Kimutatások: A Szudán-III zsírokban vörös színnel oldódó festékanyag. Főzéskor, amikor pirospaprikával színezzük ételeinket, egyben lipidkimutatást is végzünk. 5. Az első levelező anyagban szereplő fogalmak magyarázata, definíciója vagy azokhoz kapcsolódó szöveges anyagok. Hipotézis Csak részben igazolt tételeken alapuló tudományos feltevés, elmélet valamely jelenség megmagyarázására. Elmélet (teória) A tapasztalatilag szerzett ismeretek elvi általánosítása. Homeosztázis Az élő szervezeteknek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják. 1. Izovolémia (vízterek állandósága). ( a bevitt és kiválasztott folyadék mennyisége megeggyezik belül ugyanannyi marad!) 2. Izozmózis (állandó ozmotikus koncentráció). ( a bevitt és kiválasztott ozmotikusan aktív anyagok a benti koncentrációt, stabil értéken tartják) 3. Izoiónia (állandó ionösszetétel). 4. Izohidria (állandó vegyhatás). (ph mindig 7.35 körül) 5. Izotermia (állandó testhőmérséklet) ( a termelt+felvett és leadott hőmennyiség egyenlő a benti állandó!) Laktózérzékenység (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló értő olvasást, feldolgozást igényel!) A tejcukor (laktóz) a tejben és egyes tejtermékben előforduló természetes, kettőscukor, amely nem képes közvetlenül felszívódni. A vékonybél bolyhainak tövében található laktáz enzim bontja a tejcukrot felszívódásra képes egyszerű cukorrá: szőlőcukorrá és galaktózzá. A tejcukor-érzékenység a laktáz nevű enzim hiánya ( oka: DNS hiba mert az enzimet kódoló rész sérült ez Mo.-n gyakori! ), illetve csökkent termelődése, aminek következtében a tejcukor lebontatlanul kerül tovább a vékonybélből. Az elbontatlan laktózt végül a vastagbél baktériumai ( az értékes tápanyagon elszaporodva sok gázt termelnek!) bontják el rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. Tejcukor-érzékenység esetén egy bizonyos mennyiségű laktóz tartalmú táplálék elfogyasztása után a tünetek fél-két órával jelentkeznek és óra után múlnak el. Jellemző tünetek: puffadás, hangos bélhangok, görcsös hasi fájdalom, hasmenés, émelygés, rossz közérzet, hányinger, visszatérő fejfájás, gyerekeken gyakran a köldök körüli hasfájás. Ismerünk elsődleges és másodlagos tejcukor-érzékenységet.

19 1/8 anyag, 19. oldal Az elsődleges forma lehet veleszületett enzimhiány ami elég ritkán fordul elő -, vagy a sokkal gyakoribb felszívódási zavar, amikor normális vékonybél boholy-szerkezet a laktáz enzim aktivitása az életkor előre haladtával fokozatosan csökken, majd megszűnik. Ilyenkor a tünetek nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél jelentkeznek. Legkorábban 3 éves kor körül. Általában 5 éves kor után kezdődik a laktáz enzim aktivitásának csökkenése. A másodlagos laktózfelszívódási zavar valamilyen ok következménye, így a kiváltó ok megszüntetése után visszatér a megfelelő enzimaktivitás. A kiváltó okok lehetnek: tehéntej-fehérje-allergia, lisztérzékenység, krónikus gyulladásos bélbetegségek, hasmenéses állapotok. A tejcukor-érzékenység azonban nem tévesztendő össze a tejfehérje-allergiával. A tejallergia a fehérje összetevőire való érzékenységet jelenti. Gyermekeknél sokkal gyakoribb, mint felnőttek körében. A kezelés lényege a laktózmentes, vagy csökkentett laktóztartalmú étrend. Csecsemőés kisgyermekkorban a súlyosságától függően csökkent laktóztartalmú, vagy laktóz mentes tápszer adható. Gyermek- és felnőttkorban kezdetben teljes tejelvonásra van szükség, majd fokozatosan kis laktóztartalmú ételek beépítése következhet. Általában más ételekkel együtt adva a laktóz kevésbé okoz tüneteket, mint önmagában. Létezik egy olyan modern enzimkészítmény, amelynek alkalmazásával tejes ételeket is lehet fogyasztani. Ehhez a patikákban lehet hozzájutni. Alternatíva lehet még a laktózmentes tej és tejtermékek fogyasztása. Gyakori probléma hogy egyesek indokolatlanul kerülik azokat a tejtermékeket, amelyeket következmények nélkül fogyaszthatnának, mint például a kemény és félkemény sajtok, vagy a penésszel érő sajtok. Enzim A sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatok biokémiai reakciók sorozatából épülnek fel. Ahhoz, hogy ezek végbemenjenek, a részt vevő anyagoknak aktivált állapotba kell jutniuk. A kiindulási és az aktivált állapot energiaszintje közti különbség az aktiválási energia. Energiagát - katalizátorok. Az anyagcsere-folyamatok katalizátorai az enzimek, amelyek fehérjék. A katalizált folyamatban az enzimek aktívan vesznek részt - először az átalakuló vegyületekhez kapcsolódik - szubsztrát - átalakítja termékké, változatlanul leválik róla. Az enzimmolekulának azt a részét, ahol a katalizált átalakulás lépései lejátszódnak, aktív centrumnak nevezzük - az aminosavak oldalláncai alakítják ki. Ezek térbeli elhelyezkedése pontosan megfelel az enzimhez kötődő szubsztrát szerkezetének - az enzimek fajlagosak. Az enzimek nagy része összetett fehérje. A nem fehérjecsoportok egy része leválhat a fehérjerészről, de visszajutása után az enzim ismét működőképes. Ilyenek a koenzimek (NAD, koenzim-a). Ezek felépítésében vitaminjellegű csoport is részt vesz (B-vitamin). Az enzimek érzékenyek a környezeti tényezők változásaira (hő, ph, ozmotikus koncentráció stb.). pl: Lázas állapotban 41C fölött az emberi test enzimeinek fehérjeszerkezete megváltozik működésképtelenné válnak életveszélyes állapot! befőzéssel, fagyasztással a szervezetben (növényi termés) lévő enzimeket tudjuk megállítani működésüket gátolni. Aktív transzport Az aktív transzportok a sejt részéről energiát igényelnek. A felhasznált kémiai energia az ATP bontásából származik. Aktív transzporttal a sejt a számára szükséges anyagot a nagyobb koncentrációjú hely irányába is képes szállítani. Passzív transzport A passzív transzportok a sejt részéről energiát nem igényelnek. A különböző transzportok esetében az anyagokat a membrán két oldala között fennálló koncentrációkülönbség hajtja. A szállítófolyamat típusát a sejthártya szerkezete határozza meg, valamint az, hogy a szállítandó anyag milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkezik o Diffúzió: szabad anyagáramlás egy közegben a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé. o Ozmózis: egy féligáteresztő hártyán keresztül az oldószer a hígabb oldatból a töményebb oldat felé halad o Membránban való oldódás: az apoláros kismolekulák a véletlenszerűen szétnyíló membránon jutnak át o Ioncsatorna: két szomszédos membránfehérje alkotta szállítórendszer Szerveződési szintek (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló értő olvasást, feldolgozást igényel) Természetesen az első szerves molekulák kialakulása még nem jelentette rögtön az élet megszületését, ezeknek a vegyületeknek előbb bonyolult kölcsönhatásba kellett kerülniük egymással. Olyan kapcsolatoknak kellett kiépülni közöttük, amelyek biztosították az alapvető életkritériumok megvalósulásának lehetőségeit. Ez hosszú ideig tartott, és a legjellemzőbb vonása az volt, hogy a létrejövő makromolekulák bizonyos kapcsolatai állandósultak, működési rendszerekké szerveződtek, organizálódtak. Az élet megjelenésének feltétele azonban csak akkor valósult meg, amikor kialakult a sejt. Az élővilág fejlődése ezzel nem állt meg, tovább folytatódott. A legősibb, egyszerű felépítésű prokarióta sejtek később belső membránrendszerekkel rendelkező eukarióta sejtekké váltak. A jelentősen megnövekedett belső sejtfelületek egyszerre mind több és több biokémiai reakció végbemenetelét biztosították. Ráadásul a membránok gyűrődéseikkel térben egymástól elhatárolt apró üregeket, kamrácskákat is létrehoztak a citoplazmában, tovább javítva ezzel az egymástól elkülönülő kémiai reakciók megvalósulásának feltételeit. A továbblépés újabb állomását az jelentette, amikor az osztódó sejtek együtt maradtak és soksejtű élőlények jöttek létre. A soksejtű szervezetek evolúciójának velejárója volt, a sejtek működésének elkülönülése, a funkcionális differenciáció, hiszen például a felszínen lévő sejtek közvetlenül érintkeztek a külső környezetükkel, a táplálékkal stb, a belsők viszont nem. Így ki kellett alakulni a működésekhez szükséges táplálék felvételi majd továbbítási módszereinek is, mert energiára minden sejtnek szüksége van. Ez további differenciálódással járt, aminek eredményeképp kialakultak a szövetek.

20 1/8 anyag, 20. oldal A soksejtű növények és állatok szövetei, később szervekké organizálódtak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szerv, például egy lomblevél, egy gyökér vagy éppen egy vese ugyan szövetekből épül fel, ezek sajátos rendszerré alakulása révén azonban már más, olyan új működések ellátásra teszi képessé együtt a szöveteket, amelyekre külön-külön nem képesek. Az evolúció során a szervek összehangolt működése szervrendszereket eredményezett, amelyek még tökéletesebb működést képesek megvalósítani, Például az emlősök kiválasztó szervrendszere a két veséből, az ugyancsak páros húgyvezetőből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll. A szervek együttese a bomlástermékek eltávolítását tökéletesen, a szervezet igényeinek megfelelően hajtja végre. A szervrendszerek együttes, összehangolt és szabályozott működésének eredménye az élőlény, az élő egyed. Biogén molekulák, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek... mindezek a biológiai szerveződés egyed alatti szerveződési szintjei. Mint látjuk, az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő szerveződési szintek alakultak ki az evolúció folyamán. Ez egy rendkívül fontos felismerés, éppen ezért szükséges, hogy a megállapítás minden egyes fogalmát és kifejezését egyértelműen értelmezzük. A szint ebben a jelentésében valamiféle minőséget, mértéket jelent. Jelentéstartalmában a jelzőjétől elválaszthatatlan, mert az egyes szerveződési szintek éppen abban különböznek egymástól, hogy külön-külön más, sajátos jelenségek és törvényszerűségek, sajátos organizáció jellemzi őket. A hierarchikusságuk pedig abban nyilvánul meg, hogy a legalsó szint a legfelsőig, alá- és fölérendeltségi viszonyban áll egymással. Bármely tetszőlegesen kiválasztott szerveződési szint teljes egészében magába foglalja az összes alatta lévő szintet, azonban mindig a közvetlenül alatta lévőből szerveződik, úgy hogy egy minőségileg más, magasabb szervezettségű működés lesz rá jellemző. A legalacsonyabb szerveződési szint a molekuláris szint, az élethez nélkülözhetetlen elemek, vegyületek és biokémiai reakciók szintje. Emlékezetes Szentgyörgyi Albert utolsó magyarországi televíziós riportja, amelyben Nobel-díjas tudósunk a rákbetegségek gyógyításának lehetősége kapcsán arról beszélt, hogy véleménye szerint a kutatásokat a biológiai szerveződésnek ezen a szintjén is folytatni kell. Nemcsak a sejtek szintjén, értette ő ezalatt, amely a következő szerveződési szintje az élő anyagnak, egyben az élővilág alaki és működési egységének a szintje, hiszen a molekulák szerveződési szintjén az élet még nem tud megnyilvánulni. A többsejtű szervezetekben az azonos működésű sejtekből a szöveti szint szerveződik. Ezen a szinten már talán még szemléletesebb a hierarchikus organizáció lényege: a szövetek bár azonos működésű sejtekből állnak, ez nem csupán valamiféle mennyiségi gyarapodás, az egymás mellé rakott sejtek sokasága, hanem egy új funkció, egy új működés megvalósításának a lehetősége is. A szervek majd a szervrendszerek működésének egymáshoz való viszonyát a fentebb említett példák szemléltetik. Az élet tehát egyedekben, individuumokban létezik. Valójában azonban az egyedek élete a élet egészének szempontjából csak annak továbbvivőjeként érdekes. Azaz, ha feltételezzük, hogy egy fajból egyetlenegy élőlény él csak, az olyan mintha egy sem lenne. Hiszen elpusztulásával, kihal a faj, végleg eltűnik a föld felszínéről. A faj fennmaradásának szempontjából rendkívül fontos, hogy ne egyetlen egyed éljen belőle, hanem több, és ezek az egyedek kapcsolatban is álljanak egymással, szaporodni legyenek képesek. Ebben az esetben ugyanis az egyed halála nem jelenti a faj kipusztulását, az evolúció során létrejött és a faj készlete formájában kialakult genetikai állomány továbbra is gazdagítja az élővilág sokszínűségét. A fajoknak a tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedi a populációk. Másképp fogalmazva, egy populáció az ugyanahhoz a fajhoz tartozó, ugyanabban az időben, ugyanott élő egyedek összessége. Egy populációba tartozik például egy lucfenyves teljes lucfenyőállománya, vagy egy városi park összes balkáni gerléje. A populációt egyedek alkotják, szerveződésüket vizsgálva azonban más jellemzőkkel és törvényszerűségekkel találkozunk, mint az egyedek tanulmányozásakor. Egy populációnak például egyedszáma van, térbeli eloszlása is többféle lehet, jellemezhető életkor eloszlással és ivararánnyal. Ez csupa olyan sajátosság, amely egyedi szinten nincs értelmezve. A populáció az egyedekből létrejövő új szerveződés, a legalacsonyabb egyed feletti szerveződési szint. Ha tovább folytatjuk a fentebb elkezdett gondolatmenetet, és feltételezzük, hogy a földön csak egyetlenegy populáció létezik, nyilvánvaló, hogy ez az élet végleges megszűnését jelenti. Hiszen a képzeletbeli populáció, ha fotoszintetizáló, termelő egyedekből áll, csak addig fog fennmaradni, ameddig ki nem fogy a talaj tápanyagkészlete. Az ő lehulló lombjából ugyanis a lebontó populációk hiánya miatt soha nem keletkezik humusz, nem lesz talajerő visszapótlás. Egy állati, fogyasztó populáció pedig más populációk hiányában táplálék nélkül még ennyi ideig sem lenne életképes. A populációk fennmaradásának kritériuma a populációk között kialakult kapcsolatok megléte, a fogyasztó-fogyasztott viszonyokban megnyilvánuló táplálékhálózatokban való részvétel, ami egyben a termelők által megkötött napenergia útját is jelöli. A populációk tehát egy még magasabb szerveződési szint, a társulások formájában, azok összetevőiként létezhetnek csak. A társulások összehangoltan működő növény és állatpopulációkból szerveződnek. A társulások más néven biocönózisok, bár populációkból állnak, működésük törvényszerűségei azonban mások mint a populációk szintjén jelentkezők. A biocönózisok egy újabb, a populációk felett álló egyedfeletti szerveződési szintet jelentenek. A társulások együttesei a bioszférát alkotják. Általános értelmezésben a bioszféra az élet színtere. Magába foglalja a Föld külső búrájának azokat a rétegeit, "szféráit", amelyekben az élet előfordul. Így a földkéreg legfelső szilárd részét, a kőzetburkot vagy litoszférát, a vízburkot vagy hidroszférát, és a légkörnek azt a földfelszinnel érintkező legalsó burkát, az atmoszférát, amelyben az élet még előfordul. Ökológiai értelmezésben azonban a bioszféra magába foglalja az egyedeket, a populációkat, valamennyi társulást, és egy minőségileg magasabb szerveződési szintet, a legmagasabb egyed feletti szerveződési szintet, egyben a legmagasabb biológiai szerveződési szintet is képviseli. A bioszféra működésének megértése és vizsgálata globális, az egész rendszert egységes egészként kezelő szemléletet kíván. Biológiai óra (ez a jel jelenti a kapcsolodó feladatot: ebben a hosszabb feldolgozott szövegre kérdezek rá a házi feladat részben, hogy ellenőrizhessük a figyelmes olvasást, és a részletek megjegyzését! tehát, ezt érdemes még egyszer elolvasni!) (ez a jel hosszabb szöveget jelöl amely a tárgyalt témával kapcsolatos és önálló értő olvasást, feldolgozást igényel)

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA. A vizsga célja. A vizsga szerkezete. Írásbeli vizsga

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA. A vizsga célja. A vizsga szerkezete. Írásbeli vizsga BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga célja A középszintű érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai műveltségéről.

Részletesebben

BIOLÓGIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

BIOLÓGIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA BIOLÓGIA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető

Részletesebben

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Biológia középszintű érettségi vizsga szóbeli témakörei 2014

Biológia középszintű érettségi vizsga szóbeli témakörei 2014 Biológia középszintű érettségi vizsga szóbeli témakörei 2014 A tételek: Szabóné Antal Henriett 1. Állatismeret 1. 2. A bioszféra és természetvédelem 3. Állatismeret 2. 4. Növényismeret 1. 5. Értelmezze

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

Érettségi vizsga 2014/2015

Érettségi vizsga 2014/2015 Érettségi vizsga 2014/2015 1. Érettségi tantárgyai Öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Történelem - Idegen nyelv Az

Részletesebben

KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI. 2013/2014. tanév

KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI. 2013/2014. tanév KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI 2013/2014. tanév KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖZÉPSZINTŰ Az írásbeli és a szóbeli vizsga az intézményben. A szaktanár értékel. Az írásbeli időpontja: 2014. május 5-26. A szóbeli időpontja:

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA FÖLDRAJZ A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű tantárgyi érettségi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag összeállított

Részletesebben

Vizsgaidőszak. adott tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszak jelentkezés: 2016. február 15.

Vizsgaidőszak. adott tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszak jelentkezés: 2016. február 15. Vizsgaidőszak adott tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszak jelentkezés: 2016. február 15. A jelentkezés helye Tanulói jogviszony alatt: - saját iskolájában jelentkezik a tanuló középés emelt szintre

Részletesebben

Érettségi vizsga 2014.

Érettségi vizsga 2014. Érettségi vizsga 2014. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 4 kötelező és egy választható vizsgatárgy összesen tehát legalább 5 (lehet több is): Magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, és egy választható.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24.

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24. TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL 2014. április 24. Az kétszintű érettségi egyenértékű céljai: egységes és differenciált, továbbtanulási alapot ad, EU kompatibilis érettségi bizonyítványt ad.

Részletesebben

Az Oberstufe, az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi iskolánkban

Az Oberstufe, az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi iskolánkban Az Oberstufe, az érettségi vizsga és a felsőoktatási felvételi iskolánkban A felső-középiskola sajátosságai, illetve a német Reifeprüfung és beillesztése a magyarországi kétszintű érettségi vizsga rendszerébe

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

tartalom érettségi érettségi és nyelvvizsga emelt szint szerepe emelt szintű oktatásra jelentkezés pontszámítás jogszabályi háttér

tartalom érettségi érettségi és nyelvvizsga emelt szint szerepe emelt szintű oktatásra jelentkezés pontszámítás jogszabályi háttér Kétszintű érettségi tartalom érettségi érettségi és nyelvvizsga emelt szint szerepe emelt szintű oktatásra jelentkezés pontszámítás jogszabályi háttér Az érettségi jellemzői Kétszintű közép és emelt szint

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei: GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

II. A VIZSGA LEÍRÁSA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Emelt szint 120 perc 15 perc 240 perc 30 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető

Részletesebben

FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA

FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA FÖLDRAJZ II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 120 perc 1 perc 240 perc 20 perc 100 pont 0 pont 100 pont 0 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja

Részletesebben

Jelentkezés emelt szintű képzésre. 2011. március 31.

Jelentkezés emelt szintű képzésre. 2011. március 31. Jelentkezés emelt szintű képzésre 2011. március 31. Érettségi vizsga 2013 Nem válik szét az érettségi és a felvételi. Kétszintű az érettségi Középszint: a hagyományos érettségi Emelt szint: részben a felvételit

Részletesebben

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről JOGSZABÁLYKIVONATOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL (részletes leírás a 100/1997. Kormányrendeletben)...1 Felvételi vizsgatárgyak a Közgazdaságtudományi Karon meghirdetett alapszakokon...2 Érettségi vizsgaidőpontok a

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Írásbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

PONTSZÁMÍTÁS 2013-ban. TANULMÁNYI PONTOK (maximum 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (maximum 200) TÖBBLETPONTOK (maximum 100)

PONTSZÁMÍTÁS 2013-ban. TANULMÁNYI PONTOK (maximum 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (maximum 200) TÖBBLETPONTOK (maximum 100) PONTSZÁMÍTÁS 2013-ban TANULMÁNYI PONTOK (maximum 200) ÉRETTSÉGI PONTOK (maximum 200) TÖBBLETPONTOK (maximum 100) FELVÉTELI PONTOK (200+200+100) Pontszámítás 200+200+100 Tanulmányi pontok Max. 200 pont

Részletesebben

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20

OM azonosító: 201573 GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK. angol, német, Emelt óraszámban angol nyelv oktatása. 20 Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖRNYEZETVÉDELMI-VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek

1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek 1. Egészségügy szakmacsoport Egészségügyi alapismeretek 1.1. A verseny részei Első forduló Második forduló Interaktív versenyrész Írásbeli versenyrész Szóbeli versenyrész 180 perc 180 perc 20 perc 100

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Felvételi 2012 Felvételi tájékoztató 2012

Felvételi 2012 Felvételi tájékoztató 2012 Felvételi 2012 A döntést segítő kiadványok Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2012. szeptemberben induló képzésekre OFIK honlap : www.felvi.hu Felvételi tájoló 2012. (Felvi-rangsorokkal) Diploma 2012.

Részletesebben

OKTATOTT IDEGEN NYELV

OKTATOTT IDEGEN NYELV Az iskola neve: Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda Címe: 5200 Törökszentmiklós, Almásy út 1. Telefon/fax: 06-56/390-002 E-mail: tmbercsenyi@gmail.com Igazgató: Kocsis

Részletesebben

Érettségi-felvételi tájékoztató. 2015. január 28.

Érettségi-felvételi tájékoztató. 2015. január 28. Érettségi-felvételi tájékoztató 2015. január 28. Érettségi vizsgatárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Választott tárgy idegen nyelv, földrajz, informatika, testnevelés, szakmai

Részletesebben

Központi mérésekés a vizsgarendszer fejlesztése Fizika Kérjük, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre!

Központi mérésekés a vizsgarendszer fejlesztése Fizika Kérjük, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre! Eötvös Loránd Fizikai Társulat Középiskolai Oktatási Szakcsoportjának véleménye Elküldve: 214. 3.2. Központi mérésekés a vizsgarendszer fejlesztése Fizika Kérjük, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre!

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben

Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra. a 2015/2016. tanévben Tájékoztató az egyéni tanrend összeállításához a 11. évfolyamra a 2015/2016. tanévben A 11. (12-13.) évfolyamon a tanrend az érettségi - felsőoktatási felvételi igényekhez igazodik Tanulóink korábbi választásuktól

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Érettségi tájékoztató

Érettségi tájékoztató Érettségi tájékoztató 2015. május-júniusi vizsgaidőszakról 2015. március - április Készítette : Csajági Sándor igazgatóhelyettes Érettségi tájékoztató 2015 1 Érettségi tantárgyak Kötelező érettségi tantárgyak:

Részletesebben

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Érettségi felkészítés Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Alapvető információk Az iskola az alaptantervi órákon a középszintű érettségi vizsgához nyújt képzést, a

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Tudnivalók a kétszintű érettségivel kapcsolatban (a 100/1997.(VI.13.) Korm.rend. alapján)

Tudnivalók a kétszintű érettségivel kapcsolatban (a 100/1997.(VI.13.) Korm.rend. alapján) Tudnivalók a kétszintű érettségivel kapcsolatban (a 100/1997.(VI.13.) Korm.rend. alapján) 1. Az érettségi vizsga anyaga: az általános és vizsgakövetelményekben leírtak szerint 2. Érettségi vizsga közép-

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezés esetén

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezés esetén A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezés esetén 2013. január 01-jétől 432/2012 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján Tanulmányi pontok középiskolai

Részletesebben

MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc Egy téma összefüggő II. I. II. kifejtése megadott 135 perc szempontok szerint I. 45 perc Definíció, ill. tétel kimondása

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Felvételi 2015 Felvételi tájékoztató 2015

Felvételi 2015 Felvételi tájékoztató 2015 Felvételi 2015 A döntést segítő kiadványok Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2015. szeptemberben induló képzésekre (www.felvi.hu) Hivatalos kiegészítő 2015. január 31-ig Felvételi tájoló 2015. (Felvi-rangsorokkal)

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2007. június 25.-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Szlovén népismeret középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. SZLOVÉN NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA PROJEKT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A projektmunka értékelése

Részletesebben

A tehetség utat tör Első helyen IGYK

A tehetség utat tör Első helyen IGYK A tehetség utat tör Első helyen IGYK Amire figyelni kell a felvételizőknek 2014-ben Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar A 2014. évi általános eljárás menete, határidők A Felsőoktatási felvételi tájékoztató

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek 14.1. A verseny részei Első forduló Második (döntő) forduló Interaktív versenyrész Írásbeli versenyrész

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei

2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanév alatti vizsgák rendje a pedagógiai program alapján: 2.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei

Részletesebben

Az érettségi és a felvételi

Az érettségi és a felvételi Az érettségi és a felvételi Az érettségi vizsga tárgyai Kötelező tárgyak magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol, francia, német, spanyol) Választott tárgy bibliaismeret, biológia,

Részletesebben

A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárás

A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárás A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárás A jelentkezés rendje Általános tudnivalók A felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenése : 2013. december 16. Esetleges változások( ún. pótkötet) a tájékozatóban

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

Berzsenyi Dániel Gimnázium. 2015. január 12. (BDG) Tájékoztató 2015. január 12. 1 / 26

Berzsenyi Dániel Gimnázium. 2015. január 12. (BDG) Tájékoztató 2015. január 12. 1 / 26 Tájékoztató a felsőoktatási felvételi eljárásról Berzsenyi Dániel Gimnázium 2015. január 12. (BDG) Tájékoztató 2015. január 12. 1 / 26 Teendők Továbbtanulás irányának meghatározása Felvételi tájékoztató

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket.

1. A tanulók április 13-ig adhatják le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. AZ EMELT ÉS KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ FAKULTÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS FONTOSABB TUDNIVALÓK A 2015/2016. TANÉVBEN a 11. A, a 11.B, a 11.C és a 11.D OSZTÁLYBA LÉPŐKNEK 1. A tanulók április 13-ig adhatják

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga részei OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK II. A VIZSGA LEÍRÁSA

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK II. A VIZSGA LEÍRÁSA BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga formái Szóbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FÜZET AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁVAL ÉS A FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN. 2015/16-ös tanév

TÁJÉKOZTATÓ FÜZET AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁVAL ÉS A FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN. 2015/16-ös tanév TÁJÉKOZTATÓ FÜZET AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁVAL ÉS A FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSSEL KAPCSOLATBAN 2015/16-ös tanév Tisztelt Szülők, Kedves Diákok! Az alábbi rövid tájékoztatófüzettel igyekszünk könnyebbé tenni az

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév

Felvételi tájékoztató 2010/2011-es tanév Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Krúdy Gy.u.32. Telefon: (42) 445-332 Fax: (42) 447-545 E-mail: sipkay@chello.hu http://www.sipkay.hu

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ. 8. osztályos diákoknak. a 2014/2015-ös tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. osztályos diákoknak a 2014/2015-ös tanévre Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola OM azonosító: 035409 Elérhetőségeink: Cím: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon: (06-1) 261

Részletesebben

Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre

Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre Felvételi eljárás rendje a 2015/2016-os tanévre Indítandó osztályok, kódok: Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály Kód: 01 5 évfolyamos képzés. (nyelvi előkészítő év angol nyelvből + 4 év ) A helyi tanterv

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ

BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ Intézmény neve: Egri Dobó István Gimnázium Intézmény kódja: 031599 Telephely kódja: 001 Intézmény címe: Eger, Széchenyi u. 19. Intézmény telefonszáma: 36/312-717 Intézmény honlapja:

Részletesebben

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET II. A VIZSGA LEÍRÁSA MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A részei Írásbeli Gyakorlati Írásbeli Gyakorlati Szóbeli 180 perc Projekt 180 perc Projekt 20 perc 50 pont 50 pont 60 pont 60 pont 30 pont A vizsgán

Részletesebben

Itt az új, kétszintû érettségi

Itt az új, kétszintû érettségi Itt az új, kétszintû érettségi Tisztelt pedagógusok, szülõk és diákok! 2005-ben Magyarországon megszûnik a felsõoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintû érettségi vizsga veszi át. Ez a változás

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály. Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások

Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály. Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Az érettségi vizsga szervezési feladatai, a jogszabályi változások 2012. Tavaszi érettségi vizsgaidőszak STATISZTIKA Vizsgázók : 10.602 fő Értékelt tantárgyi

Részletesebben

A Soproni Széchenyi István Gimnázium felvételi tájékoztatója. I. Hat évfolyamos képzés

A Soproni Széchenyi István Gimnázium felvételi tájékoztatója. I. Hat évfolyamos képzés A Soproni Széchenyi István Gimnázium felvételi tájékoztatója Az iskola OM azonosítója: 030694 Cím: 9400 Sopron, Templom utca 26. Tel: 99/505-390 E-mail cím: iroda@szig.sopron.hu Honlapunk címe: http://szig.sopron.hu

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Tájékoztató az emelt szintű érettségi felkészítésről

Tájékoztató az emelt szintű érettségi felkészítésről Tájékoztató az emelt szintű érettségi felkészítésről 10. évfolyam Összeállította: Csajági Sándor igh. Érettségi Kétszintű érettségi: Középszint Kötelező 5 tantárgy Szakképző évfolyam feltétele Felsőfokú

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Pontszámítás egyetemi felvételihez

Pontszámítás egyetemi felvételihez Pontszámítás egyetemi felvételihez A felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra. A pontszámítás alapját a tanulmányi

Részletesebben

Felvételi 2014 Felvételi tájékoztató 2014

Felvételi 2014 Felvételi tájékoztató 2014 Felvételi 2014 A döntést segítő kiadványok Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2014. szeptemberben induló képzésekre (www.felvi.hu) Hivatalos kiegészítő 2014. január 31-ig Felvételi tájoló 2014. (Felvi-rangsorokkal)

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

7. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén

7. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról A jogszabály 2014. VIII. 23-án hatályos állapota a jogtar.hu-n http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200423.kor

Részletesebben

Változások a felsőoktatási felvételi eljárásokban 2013., illetve 2012. január 1-jétől

Változások a felsőoktatási felvételi eljárásokban 2013., illetve 2012. január 1-jétől http://www.oh.gov.hu/valtozasok-felsooktatasi Változások a felsőoktatási felvételi eljárásokban 2013., illetve 2012. január 1-jétől 2011. szeptember 19. Változások a felsőoktatási felvételi eljárásokban

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

TISZTELT SZÜLŐK! 4. ÉVFOLYAMOS TANULÓK!

TISZTELT SZÜLŐK! 4. ÉVFOLYAMOS TANULÓK! TISZTELT SZÜLŐK! 4. ÉVFOLYAMOS TANULÓK! A kiértékelt feladatlapok megtekintése Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott

Részletesebben