Tanulmányi és vizsgaszabályzat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tanulmányi és vizsgaszabályzat"

Átírás

1 1 Tanulmányi és vizsgaszabályzat 52. Általános rendelkezések Tekintetbe véve, hogy a Győri Hittudományi Főiskola, a Győri Egyházmegye, mint egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézmény elsődlegesen hitéleti képzést folytat, a évi CCIV. törvény pontja alapján fenntartja a jogot, hogy a jelentkezők között különbséget tegyen vallási, világnézeti - szellemiségi meggyőződés alapján és ehhez kapcsolódó sajátos felvételi követelményeket támasszon. A Főiskolán az alábbi képzési kínálat választható: Teológus szak A teológus szak elméleti oktatásának alapvető célja olyan lelkipásztorok képzése, akik a képzés során megismerik a római katolikus Egyház tanítását, a hittudomány alapjait, amelybe beleértendő a forráskutatás, a történeti ismeretek megszerzése és a tudomány-rendszer szisztematikus feldolgozása. Az elméleti képzés további célja mindazon ismeretek megszerzése, amelyekre egy mai lelkipásztornak hivatása gyakorlásához szüksége van. A gyakorlati képzés célja a lelkipásztori tevékenységre való felkészítés, lelkipásztori, közösségvezetői és tanítási gyakorlat szerzése. A teológus lelkipásztorképzés a római Lateráni Egyetemmel történt affiliációs megállapodás értelmében egyetemi szintű Baccalaureatussal zárul. Azok a lelkipásztorképzésben részt vett hallgatók, akik nem bocsáthatók baccalaureatus szigorlatra, főiskolai szintű államvizsgát tesznek. A szakképzettség megnevezése: Teológus Lelkipásztor. Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak A hittanárszak elméleti oktatásának alapvető célja olyan hittanárok képzése, akik a képzés során megismerik a római katolikus Egyház tanítását, a hittudomány alapjait, amelybe beleértendő a forráskutatás, a történeti ismeretek megszerzése és a tudomány-rendszer szisztematikus feldolgozása. A gyakorlati képzés célja a római katolikus Egyház hit és erkölcsi ismereteinek oktatására való felkészítés és tanítási gyakorlat szerzése. A Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés államilag akkreditált Bsc oklevéllel zárul. A szakképzettség megnevezése: Katekéta-lelkipásztori munkatárs. Mesterszak A mesterképzés célja olyan hittanárok képzése, akik kiemelkedő szinten folytatnak oktató - nevelő munkát. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább egy C típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. A mesterképzés államilag akkreditált MA oklevéllel zárul. A szakképzettség megnevezése: hittanár - nevelőtanár. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya (1) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: TVSZ) hatálya kiterjed a Győri Hittudományi Főiskola által folytatott, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és hagyományos képzésben résztvevő nappali, levelező tagozatos magyar és - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - külföldi állampolgárságú hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) Azokban a kérdésekben, amelyekre a főiskolai TVSZ nem tartalmaz előírásokat, a szakok rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Külföldi részképzésben résztvevő hallgatók esetében az ECTS (European Credit Transfer System: európai kreditátviteli rendszer) elveinek megfelelően kell eljárni.

2 2 53. Értelmező rendelkezések A Szabályzatban és a Szabályzat alkalmazása során használt fogalmak és meghatározásuk 1. Abszolutórium (végbizonyítvány): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és záródolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a záródolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeinek mindenben eleget tett; a záróvizsgára bocsátás feltétele; 2. ajánlott tanterv:.mintatanterv; 3. aktív félév: az első beiratkozást, illetve a további félévekben a tanulmányok folytatására irányuló bejelentést követő valamennyi félév; 4. alapképzés: a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzésének első ciklusa; mely az alapfokozat és szakképzettség megszerzésére irányul és feljogosít a mesterképzés megkezdésére; 5. aláírás: mód, mellyel a tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését az illetékes személy saját kezű aláírásával igazolja. A hallgatókkal ismertetett tantárgyi követelményrendszer tartalmazza a félév végi aláírás követelményeit. Ezen tantárgyi követelmények megfelelő szintű teljesítését igazolja az oktató. Az TVSZ-ben rögzített hiányzást meghaladó esetben az aláírás megtagadható. A vizsgára bocsátás feltétele, illetve a csak vizsgaalkalommal meghirdetett kurzusok felvételének feltétele a korábbi félévben megszerzett aláírás. 6. BA (bachelor) fokozat: alapfokozat; 7. diplomamunka: záródolgozat; 8. diploma supplement: oklevélmelléklet; 9. ECTS: (European Credit Transfer System) egységes európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti mobilitást; 10. ECTS kredit: kredit; 11. egyéni tanulmányi rend: az intézményi TVSz, valamint a tantervi előírások lehetőséget biztosítanak a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra a szabályzatokban és tantervben meghatározott feltételek mellett egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül; 12. elbocsátás: a hallgató szakos tanulmányainak tanulmányi okból történő megszüntetése; 13. előadás: olyan tanóra, melynek során elsődlegesen az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását; amennyiben az előadás kreditértékkel bír, úgy az vizsgával zárul; 14. előfeltétel (előzetes követelmény) : egy tantárgy vagy kurzus ismeretanyagának megértéséhez szükséges, másik tantárgyban vagy kurzusban szereplő ismeretanyag és/vagy valamely kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. Egy tantárgy/kurzus csak akkor vehető fel, ha a hallgató annak előzetes követelményeit, előfeltételét az adott tantárgy/kurzus felvételét megelőzően már teljesítette. Egy kurzushoz, tantárgyhoz előzetes követelményként legfeljebb 3 tantárgy adható meg, de ajánlott előtanulmányként a tantervben szereplő több tantárgy is megadható. 15. elővizsga: a szorgalmi időszak utolsó két hetében letett vizsga; 16. ETR: (Egységes Tanulmányi Rendszer) az Egyetemen NEPTUN-szerverrel kötelezően működtetett elektronikus ügyintéző rendszer; 17. félév (tanulmányi időszak): öt hónapból álló oktatásszervezési időszak;

3 18. hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és az intézménybe beiratkozott magánszemély közötti jogviszony, melyhez speciális jogok és kötelezettségek tartoznak; 19. hallgatói munkaóra: a szakmai ismeretek elsajátításához szükséges, a hallgató által egyénileg felhasznált tanulmányi idő; 20. iratkozási lap: a hallgatók beiratkozására, létszámnyilvántartásra és az első beiratkozás után beállott adatváltozások feltüntetésére szolgáló okirat; 21. iskolai gyakorlat: képzés egyik tanulmányi területe, iskolában,vagy más nevelésioktatási intézményben végzett, rendszerezett gyakorlati tapasztalatszerzés a nevelőoktató munka megfigyelésével, önálló végzésével 22. ismétlő javítóvizsga: a sikertelen javítóvizsgának ugyanabban a vizsgaidőszakban történő ismételt (harmadik) teljesítési kísérlete ; 23. kizárás: a hallgatói jogviszony fegyelmi büntetés következtében történő megszüntetése; 24. kontaktóra: tanóra; 25. kötelezően választható tantárgy: egy szak, ill. szakirány elvégzéséhez kötelezően előírt tantárgy, vagy a tantervben megadott összkreditértékű tantárgy az intézmény által meghatározott körből választható ( különösen szakon belüli szakirányok, illetve differenciált szakmai ismeretek tantárgyai), amelynek felvétele és teljesítése szükséges a képzettség megszerzéséhez 26. kredit: a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám. Nemzetközi konvencióknak (ECTS) megfelelően 1 kreditponthoz 30 munkaórát rendelnek. Megszerzése a tanulmányi kötelezettség követelményeinek legalább megfelelt vagy elégséges (2) szintű teljesítésével lehetséges, de ezen belül értéke az érdemjegytől független; 27. kreditakkumuláció: kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során. Minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditpontok hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditet el nem éri; 28. kreditallokáció: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához a kreditek hozzárendelése; 29. kreditindex: (KI) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére alkalmas. Számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. 30. kritérium követelmény: a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet pl. a szakmai gyakorlat, a testnevelésen való részvétel, a képesítési követelményekben előírt nyelvi követelmény. Ezek megjelenési formája is tantárgy; 31. kurzus: adott tantárgynak előadás, szeminárium, gyakorlat vagy konzultáció formájában egy szemeszterre történő meghirdetése, vagy óralátogatás nélküli vizsgakurzus.; 32. MA: mesterfokozat; 33. megszakítás: a hallgatói jogviszony saját kérésre történő szüneteltetése; 34. mesterfokozat: a mesterképzésben megszerezhető második felsőfokú végzettségi szintet jelentő fokozat; 35. mesterképzés: a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzés második ciklusa; mely a mesterfokozat és szakképzettség megszerzésére irányul; 3

4 36. mintatanterv: a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni kívánó hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30 (+ 10%) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be; 37. mintatanterv szerinti tantárgyfelvétel: a mintatantervben szereplő tantárgyaknak/kurzusoknak a mintatantervben meghatározott félévben történő felvétele, 38. modul: a szak tantervét alkotó integrált egység, amely olyan tantárgyakat, részmodulokat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően vagy valamely specializáció céljából rokon ismereteket, vagy több szak közös ismeretanyagát foglalja össze; a modulok lehetnek egymásra épülők, egymást helyettesítők, vagy egymást tartalmazók; 39. oklevél: a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló közokirat; 40. oklevélmelléklet: (diploma supplement) Az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott módon és formában kiadott oklevélmelléklet a felsőoktatásban szerzett képesítést igazoló oklevél mellékleteként részletes és tárgyszerű információt ad az oklevél tulajdonosa által folytatott és sikeresen befejezett tanulmányok jellegéről, szintjéről, tartalmáról és ez által segítséget nyújt a képesítések átláthatóságához és magalapozott elismeréséhez külföldön. 41. összes hallgatói tanulmányi munkaidő: a tanóra és az egyéni hallgatói tanulmányi munka együtt. Ez alapján allokálják a tárgyhoz a kreditet; 42. passzív félév: olyan félév, amikor a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel; 43. regisztrációs hét: adott tanulmányi félév szorgalmi időszakának első hete; 44. súlyozott tanulmányi átlag: (STÁ) a kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. Számításánál az adott időszakban teljesített tárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani: 45. szabadon választható tantárgy: olyan tantárgy, melynek elvégzése a végbizonyítvány megszerzéséhez nem kötelező, de kreditértéken beszámítandó, mely bármely felsőoktatási intézményben teljesíthető, amennyiben azt az adott szak befogadja; a Főiskolán ennek részesedése a szaktárgyakból a mintatantervben legalább 5 %, kivéve, ha a képesítési követelmények másként rendelkeznek; 46. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés; 47. szakdolgozat: a képesítési követelmény által előírt tartalmú, a tanulmányok lezárásakor írt dolgozat; 48. szakfelelős: a szakfelelős olyan minősített oktató, aki a szakot gondozza, szakmai felelősséget visel a szakos mintatanterv tartalmáért és a szakon folyó képzésért; 49. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető speciális szaktudást biztosító képzés; 50. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése; 51. szakmai gyakorlat: olyan, a hallgató által elsajátítandó, szakmához tartozó feladatok elvégzését élethű körülmények között biztosító gyakorlat, melynek során a hallgató munkáját a gyakorlati helyszín alkalmazottjai biztosítják; 52. szakmai tantárgy: olyan szakspecifikus tantárgy, melynek teljesítése a szakon kötelezően előírt; 4

5 5 53. szeminárium: olyan kiscsoportos gyakorlati jellegű tanóra, amely elsődlegesen a hallgató és az oktató közötti szóbeli kommunikációra épül; 54. szigorlat: legalább négy féléves képzési szakasz szakmai ismereteit átfogó, szintetizáló számonkérő vizsga, mely kötelezően áll szóbeli részből, de kapcsolható hozzá írásbeli rész is; a szóbeli és írásbeli részből álló szigorlat egy vizsgának számít; 55. szorgalmi időszak: a tanórák megtartására szolgáló folyamatos, legfeljebb 15 hetes időszak, melynek része a regisztrációs hét is; 56. tanóra: a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje, mely általában 45 perc; 57. végbizonyítvány: abszolutórium; 58. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének értékeléssel egybekötött ellenőrzési formája; 59. vizsgaeredményt javító vizsga: a hallgató kérésére biztosított olyan vizsga, mellyel adott tárgy sikeres vizsgáját javítja; 60. vizsgahalasztás: a vizsgajelentkezés hallgatói kérelemre történő törlése; 61. vizsgaidőszak: a vizsgák letételére szolgáló, a javítóvizsgákra szolgáló időt is beleértve, hat hetes időszak; 62. vizsgalap: egy vizsganapon egy tantárgynak tanulócsoportonkénti vizsgaeredményének nyilvántartására szolgáló nyomtatvány; 63. zárótanítás: a gyakorlóiskolai tanítási gyakorlatot lezáró, önállóan megtartott iskolai tanóra, mely a gyakorlat értékelésének alapjául szolgál; 64. záróvizsga: az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek bizottság által történő ellenőrzése és értékelése, melynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja; a záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből záródolgozat (diplomamunka) megvédéséből, továbbá szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat. 54. A képzési és kimeneti követelmények (1) A főiskola szakjain megszerezhető végzettség, illetőleg szakképesítés szakmai követelményeit a képzési és kimeneti követelmények, valamint az ennek alapján készített tantervek határozzák meg. A képzési és kimeneti követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben, az oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiséget kreditben meghatározva, a szigorlati tantárgyakat, a diplomamunka/szakdolgozat követelményeit, a záróvizsga rendszerét és rendjét, az oklevél eredményének kiszámítási módját, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak szempontjából lényeges más rendelkezéseket. (2) A főiskola szakjain a végzettséget igazoló oklevél megszerzéséhez minimálisan teljesítendő: Teológus szakon 360 kredit BSc/BA szintű végzettség esetén 180 (210)-240 kredit, MSc/MA szintű végzettség esetén kredit, 55. A tanév időbeosztása, a tanterv, a program (1) A szorgalmi idő A teljes képzési időn belül az oktatás időtartamát a képesítési követelmények és a tanterv határozza meg. A tanév két tanulmányi félévből áll. A szorgalmi időszak mindkét félévben 15 hét, a vizsgaidőszak 4-6 hét. A szakmai gyakorlatok a tanterv előírása szerint a tanulmányi féléven kívüli időszakban is szervezhetők (nyári, téli gyakorlat).

6 A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti. A teológus szak képzési ideje 12 félév, félévenként 15 tanítási hét a tantervben meghatározott heti óraszámokkal. A nappali hittanárképzés ideje 6 félév (Bsc), félévenként 15 tanítási hét a tantervben meghatározott heti óraszámokkal. A mesterszak képzési időtartalma 3 félév, továbbá 1 félév külső iskolai szakmai gyakorlat. A Bsc alapképzésen a képzési idő 6 félév, félévenként 7-7 konzultáció 8-8 előadással, továbbá szakmai gyakorlat (hittanórai, illetve plébániai hospitálás). A Mesterképzés képzési ideje 3 félév, félévenként 7-7 konzultáció 8-8 előadással, valamint 1 félév időtartam külső iskolai szakmai gyakorlat. (2) A tanórák időtartama 45 perc. A tantárgyak egy alkalmi foglalkozási ideje egy vagy több tanóra, melyet a tanterv határoz meg. A tantárgy tanórái a tanszékvezető írásos engedélye alapján és a hallgatókkal történő egyeztetés alapján összevonhatók. A tanórák közötti szünetek (5-15 perc) a hallgatókkal történt egyeztetés alapján átcsoportosíthatók. (3) Az órarendet, a konzultációk, vizsgák és szigorlatok időbeosztását a Tanulmányi Osztály vezetője készíti el minden félév elején. A félév időbeosztását (az oktatás megkezdésének és befejezésének, a vizsgaidőszak kezdetének és befejezésének időpontját, az oktatási szüneteket, a külső gyakorlatok időszakát) a rektor határozza meg. A rektor félévenként legfeljebb 3 nap szünetet engedélyezhet, amely két félévre összevonható. Különleges méltánylást érdemlő esetben a Tanári Konferencia egyetértésével további 2 2 nap engedélyezhető. (4) A foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok) a főiskola oktatói és hallgatói számára a foglalkozáson kötelezően megjelenő hallgatók által igénybe nem vett ülőhelyek számáig nyilvánosak. Akik a főiskolával nem állnak munkaviszonyban vagy hallgatói jogviszonyban, a foglalkozásokon a rektor engedélyével vagy meghívásával vehetnek részt. (5) Az egyes szakok képzési céljainak megvalósítását a szakok saját tanterve szolgálja. A tanterv meghatározza félévenkénti bontásban a kötelező és kötelezően választható tantárgyakat, ezek elméleti és gyakorlati óraszámait, a kötelezően látogatandó tantárgyak foglalkozásait, a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, az ellenőrzés formáit és időpontját, azt, hogy mely vizsgák osztályzatait kell az átlageredmény kiszámításánál figyelembe venni, valamint a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a szakdolgozatra vonatkozó előírásokat. A hittanári (pedagógiai) program teljesítése: a nappali tagozat hallgatói részben a NYME ACSJK-án, illetve a BDF-án veszik fel a pedagógusképzéshez szükséges műveltségi tárgyakat. A levelező tagozat hallgatói ezeket a tárgyakat is Főiskolánkon hallgatják. Ugyancsak a tanterv tartalmazza az egyes Szakok teljesítéséhez szükséges szigorlatok tárgyköreit, és a szigorlatra jelentkezés tanulmányi feltételeit: az elvégzendő kurzusokat és egyéb feltételeket. (6) A tantárgyak a) Egy tantárgy, egy féléven át tartó anyaga a kurzus. A követelmények teljesítése tanegységek gyűjtésével történik. A tanegység a kurzus teljesítéséért adott pontszám (kreditpont). Azon kurzus teljesítéséért jár tanegység, amelyet a hallgató leckekönyvébe szabályosan felvett, lehallgatását az előadó a félév végén aláírásával igazolja, és amelyért legalább elégséges érdemjegyet kapott. Az a kurzus számít teljesítettnek, amelyért a hallgató a leckekönyv leadásáig legalább elégséges érdemjegyet kapott. Minden felvett kurzust érdemjeggyel vagy aláírással kell zárni, kreditpontokat azonban csak érdemjeggyel záródó kurzusokkal lehet szerezni. Azon érdemjeggyel záródó kurzusokat, amelyekért a hallgató bármilyen okból érdemjegyet nem kapott, a tanulmányi 6

7 irodának kell nem teljesítette bejegyzéssel lezárnia. A nem teljesítette bejegyzés az átlag számításánál 0-val egyenértékű. b) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatait a képzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását, megjelölve az írott anyag terjedelmét és formáját (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány, stb.), arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, és tematikus felsorolásban tartalmazza a követelményeket. c) Az egyes tantárgyak tematikáiban konkrétan meg kell határozni: a tantárgy egyes kurzusai felvételének követelményeit, a vizsgára bocsátás feltételeit, az aláírás pótolható-e, s ha igen, akkor hogyan az elégtelen jegy javításának feltételeit Az egyes tantárgyak tematikáját, feladat és követelményrendszerét, továbbá az értékelés módját az egyes tantárgyleírások tartalmazzák. Ha az adott tantárgy lezárása szigorlattal történik, akkor a tantárgyleírások határozzák meg a szigorlatra bocsátás követelményeit is. Szigorlatra csak az a hallgató bocsátható, akinek az adott tantárgyban elért vizsga eredményeinek átlaga minimálisan 3,1. A hallgatók a szigorlati tárgyakból legkorábban a tantárgy utolsó féléve utáni vizsgaidőszakban szigorlatozhatnak (Pl. a komplex pedagógia-pszichológia-kateketika szigorlat egyik feltétele 3 sikeres zárthelyi írásbeli dolgozat a Magyar Katolikus Katekizmus alapján). A rendkívüli hallgatók szigorlatra nem bocsáthatók. (7) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. A tanterv a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz, és a kreditrendszer teljesítmény-elismerési rendszeréhez igazodva határozza meg a végzettség megszerzéséhez szükséges kötelező (A), kötelezően választható (B) és a szabadon választható (C) tantárgyakat. (8) A kötelező tantárgyak (A) mindegyikének teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A kötelezően választható tantárgyak (B) közül a tantervben megadott kreditnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. A szabadon választható tantárgyak (C) a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi (főiskolai) képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős szak befogad. (9) A tantárgymodul a szak tantervének több tantárgyat tartalmazó, egymásra épülő egysége. Az alapozó modul azon tantárgyak és ismeretek rendezett összessége, melyek elsajátítása nélkülözhetetlen más, az adott szak sajátosságait meghatározó ismeretkörök, illetve modulok szempontjából, illetve amelyekre más (szak) modulok (elsősorban a szakcsoporton belüli szakok moduljai) is ráépíthetők. A szakmai törzsanyag modul olyan tantárgyakat foglal magába, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően rokon ismereteket tartalmaznak. A szakirány modul egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egység. (10) A hallgatók számára az alapozó és szakmai törzsanyag modul választása kötelező. (11) A kreditrendszerben a tanterv egyik formája a mintatanterv. A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, melyet ha a hallgató követ, eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi kötelezettségeknek, minden félévben 30 (+/-3) kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. A mintatanterv előkövetelményt állapíthat meg. (12) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban valamennyi: - kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ill. a kötelezően választható tantárgyak meghirdetésének szabályait, 7

8 8 - a tantárgyak heti (vagy félévi) tanóraszámát (előadás + tantermi gyakorlat) és a hozzájuk rendelt krediteket, - a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, vizsga, szigorlat), - a tantárgy meghirdetésének féléveit (őszi és/vagy tavaszi), - a kritérium követelményeket és azok teljesítésének határidejét, - a szakirány választás feltételeit és szabályait, - az előtanulmányi rendet, - a diplomamunka/szakdolgozat felvételére és teljesítésére vonatkozó előírásokat, - a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit, a záróvizsga tantárgyait, ill. azok kiválasztásának szabályait. (13) A főiskola mintatanterveiben a kreditek legalább 20 %-a a választhatósághoz kötődik. A kötelezően választható tantárgyak részben a szakmai képzéshez, részben az általános értelmiségképző funkcióhoz kötődnek. A Diplomamunka/Szakdolgozat készítés kötelezően választható tantárgy, melynek kreditjeiről a KKK rendelkezik. Valamennyi tanterv a teljes képzéshez rendelt összes kredit legalább 5 %-ában lehetőséget kell hogy biztosítson szabadon választható tantárgyak felvételére. (14) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrend lehetőséget ad a hallgatónak arra, hogy minden tanulmányi időszakra egyénileg válasszon a felajánlott tanulmányi kötelezettségek közül. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet az átlagos ütemű előrehaladás esetére a mintatantervben ajánlott tantárgyfelvételi rendtől. (15) A tantervben szereplő kötelező (A) és kötelezően választható (B) tantárgyak felvételének szabályát a tantárgy előtanulmányi rendje, a szak egyes moduljainak választási feltételeit a modul előtanulmányi rendje határozza meg. A szakok kialakítják az előtanulmányi rendet, annak szabályzását, amellyel kapcsolatban a Hallgatói Képviseleteknek véleményezési joguk van. Egy adott tantárgyhoz előkövetelményeket a 79/2006. Korm. r. 23. (8) alapján lehet megállapítani. (16) A tanóra (kontaktóra) a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek oktató közreműködését igénylő foglalkozásain való részvétel ideje. A tanóra típusai: előadás, szeminárium, tantermi gyakorlat, iskolai szakmai gyakorlat. 56. Tantárgyprogram, tantárgy akkreditáció, tantárgyi követelmények (1) A tantárgy a szak tantervének alapegysége, melynek felvételéhez és teljesítéséhez feltételek kötendők. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. A tantárgy akkreditációja a tantárgy programjának jóváhagyása. (2) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyprogramok határozzák meg. Az egyes tantárgyak programjait az oktatásukért felelős szakok akkreditálják. Az egyes szakok tanterveit az országos akkreditációs eljárást megelőzően a Szenátus határozza meg. Az akkreditált tantárgyak közül a képzésért felelős szak fogadja be a szak kötelező és kötelezően választható tantárgyait. (3) A tantárgy programja tartalmazza: - a tantárgy kódját, teljes és rövidített címét, - a heti (félévi) tanóraszámot (előadás + tantermi gyakorlat), - a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, kollokvium, szigorlat), - az elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségét kreditben, - a tantárgy felelős tanszékét és oktatóját, a tantárgy felvételének előkövetelményét, - a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, - a tantárgy tananyagának leírását, - az osztályzat (aláírás) kialakításának módját, az esetleges vizsgakövetelményeket,

9 9 - az írott tananyagot (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb. jegyzékét), a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, - a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. (4) A tantárgy felvételi rendjét a szak előtanulmányi rendje, teljesítésének feltételét a tantárgyi program, adott félév esetében a részletes szabályokat a tantárgyi követelmény határozza meg. (5) A tantárgyi követelményrendszer a hallgatók számára megfogalmazza teendőiket és azok határidejét annak érdekében, hogy a tantárgyat teljesíthessék. (6) A tantárgyi követelményrendszer tartalmazza: a) a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, b) az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, c) a félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) tervezett számát, témakörét és időpontját, pótlásuk és javításuk lehetőségét, d) a félév végi aláírás követelményeit, e) az osztályzat kialakításának módját, f) a vizsga típusát, g) a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, segédletek, irodalom listáját. (7) A tantárgyi követelményeket az oktatási szervezeti egységek készítik el, és a szabályzatok szerint jóváhagyásra a rektorhoz terjesztik. (8) A tantárgyi követelményrendszert a hallgatói információs rendszerben a tantárgyfelvételnél megjelenő információknak tartalmaznia kell, valamint az oktatás első hetében a felelős tanszékeknek/intézeteknek, közölni kell a hallgatókkal a hozzáférhetőség helyét és módját. (9) A Teológus szak 1-4. évfolyamos hallgatóinak minden tanév végén éves dolgozatot kell leadniuk. Éves dolgozatot a szaktanárok által kiírt témák alapján lehet készíteni. Ettől eltérő téma választásához a TO engedélye szükséges. Az elkészített éves dolgozatot a TO által meghatározott időpontig témavezető szaktanárnak kell leadni értékelésre. A szaktanár 14 napon belül köteles a dolgozatot véleményezni. Elfogadás esetén a letisztázott dolgozatot le kell adni a TO-ra a kitöltött kísérőlappal együtt. Az éves dolgozat megléte előfeltétele a nyári vizsgaidőszak megkezdésének. Az éves dolgozatok formai követelményei megegyeznek a szakdolgozat formai követelményeivel, azzal az eltéréssel, hogy terjedelmük 8-14 oldal legyen. 57. Részvétel a foglalkozásokon (1) A tanterv, az óra- és vizsgaterv által előírt tanulmányi (elméleti, gyakorlati) foglalkozásokon a hallgatói részvétel kötelező. Ennek értelmében: a) A teológus szak esetében a Papnevelő Intézettel való együttműködés következményeként az előírt órák látogatása kötelező. Az indokolt távolmaradást a Papnevelő Intézet tanulmányi elöljárója hivatalosan igazolja. b) A katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak és a mesterszak esetében az órákon, illetve a konzultációkon való részvétel minden hallgató számára kötelező. A foglalkozásokon a hallgatók jelenlétét az oktató aláírt névjegyzékkel ( katalógussal ) vagy névsorolvasással ellenőrizheti. Aki többször hiányzik, csak külön szakigazgatói engedéllyel tehet vizsgát az alábbi (4) pontban foglaltaknak megfelelően. (2) A tantervben, a gyakorlati képzés óra- és vizsgatervében meghatározott képzési formákban (egyéni komplex pedagógiai gyakorlat, csoportos szakmai gyakorlat, egyéni szakmai gyakorlat, összefüggő komplex szakmai gyakorlat, zárótanítás) az érintett hallgató részvételét biztosítani kell. A hallgatónak ezen idő alatt a tanterv által előírt egyéb tanulmányi foglalkozásokról távolmaradása a félév elismerésének megtagadásánál nem vehető figyelembe. A rendes hallgatók számára előírt hospitálásokat és tanítási

10 próbákat a hallgatók az általuk választott iskolákban teljesíthetik, a félév első és utolsó konzultációja közti szorgalmi időben. Ettől eltérni csak kivételesen, előzetes írásos engedély alapján lehet. A hospitálások és a tanítási próbák jegyzőkönyveit vagy a tanulmányi irodában kell leadni vagy átadni az illetékes szaktanárnak, legkésőbb az utolsó vizsganap előtt egy héttel. A rendkívüli hallgatók sem hospitálást, sem tanítási próbát nem végezhetnek. (3) A hallgató indokolt esetben engedélyt kérhet a kötelező foglalkozásokról való távolmaradásra. Távolmaradásra nappali tagozaton legfeljebb 3 tanítási napról, levelező tagozaton félévenként egy konzultációs napról írásbeli kérelem alapján a szakigazgató adhat engedélyt. A távolmaradási engedélyt írásban kell megadni és a távolmaradásról az engedélyező az érintett tanszékvezetőket köteles tájékoztatni. (4) Ha a hallgató előzetesen nem kért (vagy nem tudott kérni) engedélyt a foglalkozásokon való távolmaradásról, a) akkor hiányzását a hiányzás megszűntétől számított 1 héten belül az érintett tantárgy oktatójánál köteles igazolni. Betegség esetén igazolásként orvosi bizonyítvány fogadható el. b) Az érintett tantárgy oktatója köteles nyilatkozni arról, hogy a hallgató által előterjesztett hiányzás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. c) Ha a hallgató által előterjesztett igazolást a tárgy oktatója nem találja elég megalapozottnak és ezért a hiányzást igazolatlannak tekinti, akkor a szakigazgató dönt arról, hogy a hiányzás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. (5) A hallgató a hiányzás következtében nem teljesített tanulmányi kötelezettségeit az érdekelt oktató által megállapított módon és határidőig ami legfeljebb a szorgalmi időszak végét megelőző 1 hétig köteles tejesíteni. a) A nappali tagozatos Hittanár Szakon az NYMEACSJK és a BDF által szervezett hivatalos távollétek (pl. a gyakorlati képzésben való részvétel, idegen nyelvi képzés) miatt nem teljesített tanulmányi kötelezettségeket is pótolni kell a megadott módon és időre, de ezek a hiányzások nem számíthatók be az alább említett 40 %-ba. Nappali tagozaton, ha a hallgató hiányzásának mértéke a tárgy félévi tantervben előírt óraszámának 20%-át meghaladja, a tárgy oktatója megtagadhatja, illetve külön feltételekhez kötheti a félév elfogadását tanúsító aláírást. Egy adott tárgy a gyakorlati képzést ide nem értve foglalkozásairól való hiányzás miatt nem teljesített tanulmányi kötelezettségek pótlása általában nem lehetséges, ha a hiányzás mértéke meghaladja a tárgy félévi óraszámainak 40 %-át. A tárgy oktatója köteles megadni a pótlás lehetőségét mindaddig, amíg a hiányzás mértéke nem haladja meg a félévi óraszámok 20 %-át. Rendkívüli esetben (hosszan tartó betegség, hivatalos távollét, stb.) a szakigazgató engedélyt adhat a pótlásra akkor is, ha a hiányzás mértéke az adott tárgyból meghaladja a félévi óraszám 40 %-át. Ha az adott tárgy foglalkozásairól való igazolatlan hiányzás a félévi óraszám 20 %-át meghaladja, akkor az illetékes oktató nem köteles a pótlással járó többletfeladatokat ellátni, ezért, ha a pótlás nem történik meg a tantárgy aláírását megtagadhatja. b) Levelező tagozaton tantárgyanként és félévenként távolmaradás egy tantárgyból egy alkalommal történhet. Egy alkalommal való távolmaradás esetben a tárgy oktatója köteles megadni a pótlás lehetőségét és külön feltételhez kötheti a félév elfogadását tanúsító aláírását. Rendkívüli esetben (hosszan tartó betegség, hivatalos távollét, stb.) a szakigazgató engedélyt adhat a pótlásra akkor is, ha a hallgató több alkalommal is hiányzott. Ilyen engedély igazolatlan távolmaradás esetén nem adható. A gyakorlati képzés valamennyi tanóráját teljesíteni kell. 10

11 11 c) Kivételes esetekben főiskolai érdekből (pl. külföldi cserekapcsolati tanulmányút, szereplés a főiskola képviseletében) távolmaradást tanulmányi szakigazgató írásban engedélyezhet. Az ilyen engedéllyel való távolmaradás nem számítandó be a fenti távolmaradási időbe, de a tantárgyak oktatói meghatározhatják a szükséges pótlás módját. (6)A kötelező foglalkozások alóli teljes felmentés kizárólag a főiskola által külföldi képzésre kiküldött hallgatónak engedélyezhető. (7) A főiskola hallgatói bármelyik előadást engedély nélkül látogathatják. A gyakorlatokon, illetve szemináriumokon való részvételhez az azt vezető oktató engedélye szükséges. Kívülállók a tanulmányi foglalkozásokat csak rektori engedéllyel látogathatják. (8) A tanszéknek meg kell tagadnia a tantárgy félévi aláírását, ha egy tantárgyból a hallgató igazolt és igazolatlan - hiányzásai meghaladják szorgalmi időszak egyharmadára eső óraszámot. (9) A (8) bekezdésben foglaltakat meg nem haladó hiányzások következményeinek eldöntése első fokon a szakigazgató hatáskörébe tartozik. A szakigazgató a megfogalmazott tantárgyi követelmények alapján jár el. (10) Az évközi gyakorlati foglalkozásokról távolmaradt hallgató féléve csak akkor ismerhető el, ha az elmulasztott gyakorlatot a meghatározott módon pótolja. 58. A kedvezményes egyéni tanulmányi rend (1) A hallgató tanulmányait a Szabályzatban foglaltak figyelembe vételével egyéni tanulmányi rend szerint ütemezheti, a tantárgyak felvételének, teljesítésének sorrendjét a képzési időn belül maga határozza meg. Kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet a mintatanterv szerint főiskolai és BSc/BA képzésben első három, osztatlan és MSc/MA képzésben az első két félévét teljesített hallgatónak kiváló tanulmányi eredménye, részképzésben, párhuzamos képzésben való részvétele, vagy jó tanulmányi eredménye esetén közösségi, szociális és egészségügyi indokai alapján a TB véleménye alapján a szakigazgató. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező tanulmányi foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, a soron következő oktatási időszak tárgyait leckekönyvébe előre felveheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. (3) A Hittanár szak Katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak esetében egyéni tanulmányi rend engedélyezhető megfelelő indokok alapján (pl. teológiai tanfolyamot végzett). Ebben az esetben az elfogadott eredmények és a mintatanterv összevétésének függvényében a képzési idő megrövidülhet. Az engedélyezés a szakigazgató jogköre. (4) A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentést. Az egyéni tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesítenie kell a félévzárás követelményeit (gyakorlati jegy, vizsga, szigorlat), köteles szakdolgozatot készíteni, zárótanítást és záróvizsgát tenni. Azon foglalkozások körét, amelyeknek látogatása alól az egyéni tanulmányi rend esetén adott tantervre vonatkozóan felmentés adható, a Szakigazgató a szakfelelős előterjesztésére határozza meg. (5) Az engedély adott időszakra szól, és indokolt esetben visszavonható. 59. A tanulmányok megkezdésének halasztása, megszakítása (1) Főiskolai tanulmányok megszakítása évhalasztással vagy évkihagyással történhet. A tanulmányok folytatásáról való bejelentés elmulasztása esetén a félév automatikusan passzív félévnek minősül. (2) A hallgató azzal, hogy nem iratkozik be tanulmányainak megkezdését (félévhalasztás) vagy folytatását a tanulmányi idő alatt összesen (félévkihagyás) legfeljebb 4 félévvel, egy

12 12 alkalommal két félévvel elhalaszthatja. A halasztott félévek passzív félévnek minősülnek. Amennyiben a hallgató két passzív szemeszter eltelte után sem kívánja megkezdeni vagy folytatni tanulmányait, a hallgatói névsorból törölni kell. (3) A hallgatónak legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig benyújtott kérelme alapján, a tanulmányok során egy alkalommal a TB engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. Amennyiben a hallgató a kérelmét a szorgalmi időszak második tanítási hetének utolsó napját követően terjeszti elő, úgy az aktív félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén a hallgató a már befizetett önköltséget nem igényelheti vissza, és nem kérheti annak átcsoportosítását egy következő aktív félévre. Részletfizetési kedvezmény esetén a hallgatónak akkor is meg kell fizetnie az önköltség további részletét/részleteit, ha az utólagos passzívvá nyilvánítás időpontjában az még nem esedékes. (4) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, ill. segély időtartamára évhalasztást, ill. évkihagyást kell engedélyezni. (5) A hallgató kellően indokolt esetben a szorgalmi időszakban évkihagyási kérelmet nyújthat be. Az így megszakított félévet a tanulmányok folytatásakor újra kell kezdeni. (6) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel, a félév passzív. (7) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. Az a hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya szünetel, nem jogosult semmilyen hallgatói juttatásra. (8) A hallgatói jogviszony szünetelését követően a hallgató az időközben bekövetkezett esetleges tantervmódosításoknak megfelelően, aszerint a tanterv szerint folytatja tanulmányait, amely a szakra történő beiratkozását követően a szüneteltetés időtartamával megegyező idővel később tanulmányaikat megkezdő hallgatókra érvényes. A korábban megszerzett tantárgyak érvényes voltát (a kredit-egyenértékűségre vonatkozó szabályok szerint) a szakvezető határozza meg. 60. Átvétel másik felsőoktatási intézményből, átlépés (1) Másik felsőoktatási intézményből, de azonos képzési területről az a hallgató vehető át, - aki legalább egy aktív félévvel és 15 kreditponttal rendelkezik és összesített tanulmányi átlaga legalább 4,0, valamint utolsó aktív félévének kreditindexe a szaknál meghatározott értékeknek megfelelő, - akinek a hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn; - aki a GYHF adott szakára vonatkozó felvételi követelményeknek megfelel. (2) Az átvételről, a másutt folytatott tanulmányok elismeréséről és átváltásáról a hallgató írásbeli kérvénye alapján a Tantervi, tanulmányi és kreditátviteli Bizottság dönt. (3) A másutt folytatott tanulmányok elismerése a főiskola megfelelő kurzusaira történő átváltással történik meg. Ezért a hallgatónak átváltási kérelmén fel kell tüntetnie a másutt teljesített kurzusok adatait (címe, témája, heti óraszáma, a kapott érdemjegy, stb.) és egyben meg kell feleltetnie a GYHF-án elismerendő kurzussal. Az egyenértékűség megállapítása a másutt folyatott tanulmányok témájának vizsgálatán túl a tanulmányok időtartamának összevetésével történik. A tanulmányok időtartamát a félév és a heti óraszám szorzata alapján kell egymással megfeleltetni. A teljesített tantárgyak akkor ismerhetők el, ha az adott szakon előírt és vele egyenértékűnek tekintett korábban teljesített tantárgy között az egyezés legalább 75%-os. Teljes mértékben egyenértékűnek kell tekinteni a hittudományi egyetemek és főiskolák nappali tagozatán azonos tartalommal és azonos vagy magasabb időtartamban teljesített kurzusokat. El lehet fogadni a másutt végzett filozófiai, pedagógiai és pszichológiai tanulmányokat, ha annak tartalma megegyezik a GYHF-án előírt kurzussal, és ha a

13 13 hallgató vizsgázott belőle. A hallgató a végbizonyítvány legalább a képzés kreditértékének harmadát a GYHF-en köteles teljesíteni. A Teológus Szak hallgatói, az 5. félévtől - amennyiben megfelelnek a Lateráni Egyetemmel kötött affiliációs feltételeknek -, automatikusan az egyetemi szintű képzés hallgatói lesznek. (4) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, tagozaton a képzés melyik szemeszterében folytathatja tanulmányait, továbbá dönteni kell arról, mely tantárgyakból mennyi kredit fogadható el. A tantárgy elismerésének további feltétele a tantárgy jeles vagy jó érdemjegye. Ebben az esetben az elismert tantárgy érdemjegye nem változtatható meg. Közepes eredmény esetén a szaktanár az elismerés feltételeként lehetőséget adhat az érdemjegy javítására, újabb vizsga, szigorlat, illetve más feltétel megszabásával. Azok esetében, akik nem az öt fokozatú értékelési rendszerben kaptak érdemjegyeket, a figyelembe vehető érdemjegyeket az öt fokozatú értékelési rendszerbe át kell váltani. Az átváltás általában úgy történik, hogy az eltérő értékelési rendszer legelső (= legjobb eredményt jelentő) fokozatától lefelé haladva kell az érdemjegyeket megfeleltetni. A százalékban megadott értékelési rendszereket általában 10 százalékpontonként lefelé haladva kell az öt fokozatú értékelési rendszerbe átváltani. (100-91% = 5; 90-81% = 4; 80-71% = 3; 70-60% = 2; 59-0% = 1) (5) Átvétel, más felsőoktatási intézményből félévkezdéssel, a tanév időbeosztásában közzétett beiratkozási időpontig engedélyezhető. (6) Átvett hallgatók esetében az ösztöndíjak megállapítása a Hallgatói Követelményrendszer IX. fejezetében (Juttatási és Térítési Szabályzat) rögzítettek alapján történik. (7) Különös méltánylást érdemlő esetben a (1) pont első bekezdésében foglaltaktól el lehet térni. 61. Tagozat, szak, térítési forma változtatása (1) Tagozat, szak, térítési forma (állami finanszírozás vagy költségtérítéses) változtatása akkor engedélyezhető, ha a kérelmezett térítési formának megfelelő tagozaton, szakon, a hallgatói létszámkeret lehetővé teszi (a költségtérítéses képzésről állami finanszírozású képzésre átlépő hallgató számára állami finanszírozású képzésen megüresedett hely a kilépett hallgató helye a képzési idejéből még hátralevő időtartamig). a hallgató a kérelmezett tagozat, szak változtatásához előírt követelményeknek megfelel. Amennyiben a megüresedett helynél többen kérelmezik a költségtérítéses képzésből az állami finanszírozású képzésre az átlépés engedélyezését, az átvétel a rektor által meghatározott rangsorolási elvek szerint történik. (2) A tagozat, szak, térítési forma változtatására egyebekben a Ftv. értelemszerű előírásai a mérvadók. 62. A párhuzamos képzés (1) A hallgató egyidejűleg más felsőoktatási intézmény (vagy a főiskolán másik szak) hallgatója is lehet, és sikeres teljesítés esetén külön-külön oklevelet kap. Ez a Teológus Szak hallgatóinál csak az illetékes egyházi felsőbbség engedélyével lehetséges. Mivel a Hittanár Szak, Katekéta-lelkipásztori munkatárs szak Nappali tagozatának hallgatói egyben az NYMEACSJK ill. BDF hallgatói is, nekik külön engedélyt nem kell kérniük. (2) A párhuzamos képzésre való felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről az a felsőoktatási intézmény dönt, amelyben a hallgató a második oklevelet kívánja megszerezni. (3) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató mindegyik szakon köteles beiratkozni, szemeszterenként bejelentkezni. A hallgató mindegyik szakra külön leckekönyvet kap.

14 14 (4) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató a 12 államilag finanszírozott félévből csak egyet használ fel, ha ugyanabban a félévben több képzésen is aktív a féléve. 63. Áthallgatás (1) A hallgató külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, ill. szak előadásain és foglalkozásain tantárgyfelvétel szabályait megtartva, de ez nem gátolhatja őt tanulmányai (az órákon való részvétel) és vizsgakötelezettségei teljesítésében. Ezt a szándékát a szakigazgatónak be kell jelentenie. Az áthallgatás a Teológus Szak hallgatóinál csak az illetékes Főpásztor engedélyével lehetséges. (2) A Hittanár szakon a hallgató a) az együttműködő felsőoktatási intézmény valamely tantárgyát felveheti, és abból vizsgát is tehet, feltéve, hogy ezt az intézmény rektor-helyettese számára engedélyezi. b) más felsőoktatási intézmény valamely tantárgyát is felveheti, és abból vizsgát is tehet, feltéve, hogy ezt számára engedélyezi a fogadó intézmény. Az áthallgatás alapján teljesített követelmény eredményét a leckekönyvben a hivatalos bejegyzések rovatban kell feltüntetni. Ez az eredmény nem számítható be a hallgató anyaintézetében folytatott tanulmányi átlageredményébe. (3) A hallgató a tantervben előírt vagy választhatóan kötelezőként megjelölt tantárgy helyett más felsőoktatási intézmény azonos jellegű tantárgyát is felveheti, és abból vizsgát tehet. Ehhez mindkét érintett intézmény engedélye szükséges. Az ilyen áthallgatás alapján tett vizsgát úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató saját szakján tette volna. A más intézményben vizsgával teljesített tárgyat ún. akkreditált tárgyként a tanulmányi előadó viszi fel az ETR-be. (4) A hallgató az adott félévre történő beiratkozáskor kérheti a Bizottságtól a más szakon, felsőoktatási intézményben teljesített tantárgy, vagy modul elismerését. A helyettesítő tantárgyért, modulért járó kreditpont maximum a helyettesített tantárgy vagy modul kreditpontja lehet. Az áthallgatás során felvett tantárgy elismerésére vonatkozóan a 61. (3) bekezdése mérvadó. 64. Felmentés a tanulmányi és/vagy vizsgakötelezettség alól (1) A hallgatóknak a félév végén a vizsgaidőszakban minden felvett tantárgyból vizsgát kell tenniük, illetve aláírással kell igazoltatni, hogy tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tettek. (Az 1. sz. mellékletben minden tantárgynál meg van jelölve a számonkérés formája.) (2) A hallgatót - kérésére - fel lehet menteni minden olyan tantárgyból a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól, amelyekből a) kötelezettségeit korábban (az adott félévet megelőző tíz tanéven belül valamely felsőoktatási intézményben) már teljesítette, ötfokozatú értékelés esetén legalább jó, háromfokozatú értékelés esetén megfelelt, ill. kiválóan megfelelt minősítéssel; b) felkészültségét tudományos diákköri munkája alapján, c) tudományos munkája alapján hitelt érdemlően bizonyította. (3) A félév végi vizsgakötelezettségek alól minden félévben felmentési kérelmet lehet benyújtani az adott félévek megkezdésekor (szept. 30-ig, ill. febr. 28-ig) a TB-hoz. A kiadott felmentés csak az adott félévre vonatkozik, és nem foglalja magában az óralátogatás, illetve egyéb tanulmányi kötelezettségek alóli felmentést. (A pedagógus oklevéllel rendelkezők nem kapnak felmentést sem a hospitálás, sem a tanítási próba alól.) A félévi vizsgák alóli felmentés nem jelenti automatikusan a szigorlati kötelezettség alóli felmentést, arról minden esetben egyéni kérelem alapján egyéni döntést kell hoznia a TBnak a szaktanárral való megbeszélés alapján. (4) A tanulmányi- és vizsgakötelezettségek alóli felmentést első fokon a TB hozza az illetékes szaktanár véleményének meghallgatásával.

15 15 (5) Tagozatváltoztatás esetén a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól - kérelmére - akkor is fel lehet menteni a hallgatót, ha az értékelés formáját a tanterv (a képzés jellege miatt) különbözően határozza meg. 65. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek (1) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, első fokon a Tanulmányi Bizottság (TB) jár el. A TB a hallgató írásbeli kérelme alapján jár el, a hallgató által kifogásolt, a TVSZ rendelkezéseinek megsértésével hozott intézményi döntés, vagy minden egyéb, a tanulmányokkal összefüggő panasz esetén, illetve olyan ügyben, amelyet a jelen szabályzat a hatáskörébe utal. (2) A TB három tagú: a testület elnöke a rektor, tagja a szakigazgató és egy HÖK által delegált hallgató. (3) A hallgatók kreditakkumulációval kapcsolatos ügyeiben a Kreditátviteli Bizottság (KÁB) jár el. Elnöke a rektor, tagjai szakigazgatók. A KÁB-nak hallgató tagja nincs. (4) A hallgató a TB és KÁB első fokon hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet a főiskola rektoránál. (5) A másodfokú hatáskört a főiskola rektora által átruházott hatáskörben a szak vezetője gyakorolja. A fellebbezésről dönteni a kézhezvételtől számított 5 napon belül kell. (6) A hallgató az intézmény másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére való hivatkozással. A bíróság a döntést megváltoztathatja. (7) Az intézményben lefolytatandó eljárásra (tényállás tisztázása, határidő, határozat alakja, tartalma, közlése ) egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. 66. A tanév időbeosztása, az oktatás időszakai (1) A képzés időtartamát a KKK ajánlása alapján a szakok tantervei határozzák meg. (2) A félév szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A beiratkozást/bejelentkezést (regisztrációt), a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak kezdetét és végét, diplomamunka/szakdolgozat leadásának határidejét, a záróvizsgák, a tanítási szünetek, a Tudományos Diákköri Konferencia és a szakmai gyakorlatok időpontjait tanévenként határozzák meg és az így kialakított összesített intézményi tanulmányi rendet a Tanári Konferencia tájékoztatását követően a Szenátus hagyja jóvá. (3) A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete, amelynek során a hallgató a kezdődő félévben felveendő tantárgyait véglegesíti. (4) A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. A szorgalmi időszak hosszát szakonként a KKK alapján a Szenátus határozza meg. (5) A vizsgaidőszak szolgál a vizsgák letételére, amely alatt a szorgalmi időszakhoz kötődő követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben, általában díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak hosszát szakonként a KKK alapján a Szenátus határozza meg. (6) A rektor tanévenként külön-külön legfeljebb 3 nap tanítási szünetet engedélyezhet. 67. A hallgatói jogviszony, az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés (1) A Főiskola állami finanszírozású, valamint költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből, és az azonos szak költségtérítéses képzéséből a 61. szerinti átvétellel lehet.

16 (2) A hallgató a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathat, másik felsőoktatási intézménnyel hallgatói / vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. (3) Hallgatói jogviszonnyal rendelkező és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató a - 12 félévnyi államilag finanszírozott képzési időben - kérheti átvételét államilag támogatott képzésre, illetve vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet meghatározott keretek szerint. (4) A hallgató a Főiskolával hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony beiratkozással jön létre, és a hallgatói jogviszony megszűnéséig tart. Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egyidőben a TVSZ és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. (5) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. A 12 félévet meghaladóan a hallgató csak költségtérítéses képzésben vehet részt. (6) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsgaidőszak utolsó napján. e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) ha a hallgató egymást követő három alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre: ebben az esetben hallgatói jogviszony csak újabb felvételi vizsga után teremthető g) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (7) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, 16

17 b) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót - legalább két alkalommal - írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. (8) Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak a hallgatónak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában a mesterképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben, ugyanabban a felsőoktatási intézményben folytatja tovább. (9) Szünetel a hallgatói jogviszony a) a passzív félévben, függetlenül attól, hogy a hallgató azt előre bejelentette-e, b) ha a beiratkozást/bejelentkezést nem végezte el. Két félévi mulasztás után a hallgatót törlik a névsorból, kivéve, ha a hallgató kérelmére a rektor engedélyezte a törlés mellőzését. (10) Az egy alkalommal történő összefüggő igénybevétel nem haladhatja meg a két egymást követő félévet. (11) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg, ha a hallgató által a kötelező (A) és a kötelezően választható tantárgyakból (B): a főiskolai képzésben, egyetemi képzésben és alapképzésben az első három aktív félév után min. 45 kreditet, mesterképzésben és osztatlan képzésben az első két aktív félévben min. 30 kreditet nem teljesített. (12) Az első évfolyamra felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb két évi halasztást kaphat, amelyet a felvételi értesítés kézhez vétele után 15 napon belül írásban a főiskola rektorától kell kérnie. A halasztási engedély lejártát követően a felvett személy felszólítás nélkül köteles beiratkozni. (13) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma - beleértve az államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (14) A tanulmányi okból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert hallgató által elismertetni kívánt tanulmányok és kreditek ügyében a Kreditátviteli Bizottság jár el. A hallgatói jogviszony az első beiratkozással jön létre, és a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat a Szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek. (15) Szünetel a hallgatói jogviszony - a passzív félévben, - ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el a Szabályzat által előírt időpontig. A hallgatói jogviszony egybefüggően két félévig szüneteltethető, amely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból (Pl. GYES) legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható. A hallgató ugyanakkor több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban a hallgatói jogviszony szünetelése alatt az intézményi szabályzatokban meghatározott módon megilletik, illetőleg terhelik a hallgatót, de ezen időszak alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthető. 17

18 18 A hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt a hallgatónak lehetősége van az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) és a főiskola egyéb információs szolgáltatásainak igénybevételére. A hallgatói jogviszony szüneteltetése kivéve a fegyelmi okból történő szüneteltetést az adott félév beiratkozási napjával kezdődik. (16) El kell bocsátani a hallgatót a főiskoláról, ha a) fegyelmi eljárást követően, ha fegyelmi határozattal a főiskoláról kizárták (a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján), b) saját maga kérelmezi, amennyiben nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt, (kiiratkozás); illetve ha a megszabott határidő leteltével nem iratkozik be a következő félévre, c) a hallgató által a kötelező és a kötelezően választható tárgyakból megszerzett kreditpontok száma az első beiratkozást követő harmadik félév végéig kisebb mint 30 kredit, illetve ha a súlyozott tanulmányi átlaga kisebb mint 3,0. d) megismételt tantárgyat sikertelenül zárta, kivéve, ha különleges méltányosság alapján a rektor a tantárgy harmadszori felvételét engedélyezte, illetve ha további vizsgát már nem tehet. e) a hallgató az adott szak képesítési követelményei által meghatározott képzési idő kétszeres időtartamán belül a végbizonyítványt nem tudja megszerezni. (17) A évi CCIV. törvény pontja értelmében a hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban az Intézmény által megszervezett záróvizsgaidőpontokban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. 68. A részképzés, vendéghallgatói jogviszony keretében folytatott képzés (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más belföldi vagy külföldi egyetemen. (2) Az adott félévben (külföldi) részképzésen, illetve vendéghallgatói képzésen résztvevő hallgató is köteles beiratkozni. (3) A részképzést / vendéghallgató képzést a Tanulmányi Bizottság engedélyezi. (4) A részképzés / vendéghallgató képzés ideje alatt teljesített tantárgyak befogadtathatók. (5) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésében beszámíthatók, a hallgató attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, a külföldi tanulmányok idejére ösztöndíjat kaphat. Az ösztöndíjra a hallgató akkor jogosult, ha tanulmányait a Tanulmányi Bizottság hozzájárulásával kezdte meg. A hozzájárulás szükséges feltétele, hogy az alapképzésben a hallgató a kreditek legalább 60%-át teljesítse. A hozzájárulás egyéb feltételeit a mellékletek szabályozzák. Az ösztöndíj mértékét a Juttatási és Térítési szabályzat tartalmazza. 69. A hallgató beiratkozási, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége (1) A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. Ugyanakkor kötelessége, hogy megtartsa a felsőoktatási intézmény

19 19 szabályzataiban foglaltakat, tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait és erkölcsi - nevelési értékeit. A hallgató köteles az intézményi beiratkozáskor az első félévben a Főiskola Tanulmányi Rendjében meghatározott időpontban beiratkozni, minden további félévben pedig bejelentkezni. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. (2) Ha a hallgató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül. (3) A rektor a hallgató kérelmére alapos indok alapján a félév statisztikai jelentésének határnapjáig, ezt követően méltányossági jogkörében eljárva engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (4) A beiratkozás a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével, majd a tárgyfelvétellel azonosan kitöltött leckekönyv és iratkozási/regisztrációs lap leadásával történik. A beiratkozáskor a hallgató a leckekönyvébe felveszi: - a tanterv által az adott félévre előírt kötelező (A) tantárgyakat, - a kötelezően választható (B) tantárgyakat, - a szabadon választható (C) tantárgyakat, speciális kollégiumokat, - az engedélyezett áthallgatható tantárgyakat. (5) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban (név, cím, telefonszám, adószám, TB szám, cím) bekövetkezett változásokat a rendszer Adatmódosítás felület értelemszerű kitöltésével jelezni, legkésőbb a változás bekövetkezése utáni 8. munkanapon bejelenteni. Ezzel a hallgató egyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek és diplomaszerzés esetében részére a diplomát a Főiskola a megadott adatokkal állítja ki. Az adatmódosítás elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) Az elsőéves hallgatók a beiratkozással egyidőben a TVSZ és egyéb, a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. (7) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, használatára a évi CCIV. törvény utasításai az irányadóak. 70. A tantárgyak meghirdetése és felvétele (1) A Főiskola köteles biztosítani, hogy a hallgató a tanulmányai során a szakra előírt kreditek legalább 10%-kal meghaladó, kredit szerzésére alkalmas tantárgyat vehessen fel. Más intézmény tantárgyainak felvétele esetén a 63. és 69. szerint kell eljárni. (2) A főiskola köteles meghirdetni a mintatanterv szerinti aktuális félévben az indított szakok kötelező (A), a kötelezően választható (B), és a szabadon választható (C) tantárgyakat, akár vizsga, félévközi jegy a tárgy követelménye, a vizsgával záruló tantárgyait ezen felül a mintatanterv szerinti félévet követő félévben pedig legalább a vizsgázás lehetőségével. (3) A szakok javaslata alapján a megelőző félév szorgalmi időszakának vége előtt az intézmény legalább három héttel közzéteszi a hallgatói információs rendszerben a következő félévben meghirdetendő tantárgyakat kurzusok kiírásával (azok oktatóit, várható órarendjét, az indításukhoz szükséges minimális és a fogadható jelentkezők maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat, amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje, ill. azok követelményrendszerét). (4) A hallgatók joga (a tantervi előírások figyelembevételével) a tantárgyak, az oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett tanórák közötti választás. (5) A főiskola szakjain a tantárgyakhoz fogadható minimális és maximális jelentkező számát a TO javaslatára a főigazgató határozza meg. Egy adott kurzuson fogadható hallgatók száma korlátozható a foglalkozás jellegétől, a képesítési követelményekben

20 20 megfogalmazott konkrét irányelvektől, a rendelkezésre álló taneszközök korlátozott számától függően. (6) A KÁB tagjai segítik a hallgató tantárgyválasztását, információt nyújtanak az előtanulmányi rendről, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat egyes pontjainak értelmezéséről. (7) A hallgató 1 tárgyat maximum háromszor vehet fel tanulmányai során. Minden tantárgyfelvétel esetén háromszor tehet vizsgát. Tanulmányai során a hallgató egy alkalommal kérhet méltányosságból vizsgát. Ezen vizsgaalkalmak közül az első két vizsga (a vizsga és az első javítóvizsga) félévközi jegy javító vizsgával való pótlása esetén az első javító vizsga térítésmentes, függetlenül attól, hogy a hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés keretében tanul. (8) Amennyiben a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését az oktató aláírással igazolta, de értékelhető vizsgát a hallgató nem tett, a hallgatónak a tárgyat újból fel kell venni. Ebben az esetben elegendő a vizsga kurzus felvétele. A hallgató kérheti az aláírás megszerzésének újbóli lehetőségét is, ha a tantárgy a tanórákat megtartva kerül meghirdetésre. A tantárgy programjának jelentős változása esetén a tanszéknek a tantárgyi követelményekben jeleznie kell a hallgatóknak, hogy a korábban teljesített félévközi követelmények nem fogadhatók el. Utóbbi két esetben a megszerzett aláírás érvényét veszti, a félévközi követelményeket ismét teljesíteni kell. (9) A hallgatók számára konzultációs lehetőség biztosításával, illetve vizsga kurzusok indításával biztosítani kell, hogy tanulmányaikat az általuk megkezdett szintű képzésen tudják befejezni. (10) A képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez biztosított újbóli tantárgyfelvétel esetén államilag támogatott képzésen térítési díj nem szedhető. 71. Az ismeretek ellenőrzése és a kreditgyűjtés (kreditakkumuláció) (1) A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt a hallgató kreditakkumulációs rendszerében a szakok tanulmányi nyilvántartásában tartják nyilván és összegzik. Az összegzés szempontjából figyelembe kell venni minden kötelező (A), kötelezően választható (B) tantárgyakat, illetve ezek helyettesítő tárgyait. (2) A képzés során alkalmazandó ellenőrzési formákat a tanterv határozza meg. (3) Egy tantárgyból csak egyféle számonkérési forma írható elő, amelynek formái a következők: a) Félévközi jegyet írhat elő a tanterv, ha a tantárgy elméleti anyagának gyakorlati alkalmazása és az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges. A félévközi jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesítenie, kivéve az elégtelen félévközi jegy kijavítását. Ennek határidejét a szakigazgatók határozzák meg. A félévközi jegy közlésének és pótlásának módját és határidejét a szakigazgatók határozzák meg. b) A vizsga valamely tantárgy félévi anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A vizsga értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. c) A szigorlat szóbeli részét egyetlen napon, lehetőség szerint legalább kéttagú bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság egyik tagja a bizottság elnöke. A bizottság elnöke felelős a vizsgáztatás rendjéért. A szigorlaton a bizottság minden tagjának egyszerre jelen kell lennie, bármely tantárgyból felel is a vizsgázó. A szigorlatról jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a tételek címét és a szigorlat eredményét, valamint a bizottsági tagok aláírását. Szigorlatot tarthat a tanszék a szorgalmi időszakban vagy a vizsgaidőszakon kívül is. Ha a szigorlat letételére külön szigorlati időszakot

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat

Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat Károli Gáspár Református Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat III. rész Hallgatói Követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzat A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa

Részletesebben

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ)

A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) A szervezett doktori és mesterképzésben résztvevők kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (továbbiakban: Doktori TVSZ) 1. Általános rendelkezések Jelen szabályzat alapjául a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

Tanulmányi szabályzat. A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki.

Tanulmányi szabályzat. A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. Tanulmányi szabályzat A szabályzat hatálya az MVLSZ által szervezett képzésben résztvevő hallgatók, tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. A szabályzat ismerete kötelező érvényű mindenkire, aki közvetve

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése

A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának Egészségügyi Főiskolai Karra vonatkozó kiegészítése 2 0 0 6 A Miskolci Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát kiegészítő,

Részletesebben

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Jóváhagyom! Budapest, 2001. -n. (Dr. Szabó Miklós) rektor A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA SZERVEZETT DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐK KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/III. fejezet III/III. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya a Semmelweis

Részletesebben

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ZRÍNYI MIKLÓS 4. sz. melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. sz. példány EGYETEMI TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT -2011- 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 A SZABÁLYZAT

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18.

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) (A Hallgatói követelményrendszer C része) 2015. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K... 2 E L Ő S Z Ó... 4 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat. III/II. fejezet. SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata III/II. fejezet SEMMELWEIS EGYETEM Egészségtudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1. A TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE (4) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ)

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR SEMMELWEIS EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT III. RÉSZ III/II. FEJEZET SEMMELWEIS EGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA /2011. (..) számú SE szenátusi határozat Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÓBUDAI EGYETEM Szabályzatai NYME GEOINFORMATIKAI KAR Szabályzata JAVASLATOK. NYME SzMSz III. rész Hallgatói Követelményrendszer (HK)

ÓBUDAI EGYETEM Szabályzatai NYME GEOINFORMATIKAI KAR Szabályzata JAVASLATOK. NYME SzMSz III. rész Hallgatói Követelményrendszer (HK) A Tanulmény és vizsgaszabályzat (TVSZ) és a Juttatási és térítési díjak szabályzat eltérései és megoldásai a 2014. előtt beiratkozott GEO-s hallgatók számára ÓBUDAI EGYETEM Szabályzatai NYME GEOINFORMATIKAI

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A FŐISKOLAI ALAPKÉPZÉS, MESTERKÉPZÉS, A FELSŐFOKÚ

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára

AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók számára 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA 2012. szeptember 1-ét követően beiratkozott

Részletesebben

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza.

(3) A komplex vizsga/vizsgák ismétlésének szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 34. - a tartalmazza. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 3. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 483/1300/3-2/2011. TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT az 1-5. számú módosítással egységes szerkezetbe

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT 2015. OKTÓBER 2 Bevezetés A Szent István

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata Pécs 2006. 2016. április 21. napjától hatályos változat A Pécsi

Részletesebben

EGER 2006. A vizsgaidőszak 14. (3) Szóbeli vizsgán egy vizsgabizottság vagy vizsgáztató napi 20 vizsgázónál többet nem fogadhat.

EGER 2006. A vizsgaidőszak 14. (3) Szóbeli vizsgán egy vizsgabizottság vagy vizsgáztató napi 20 vizsgázónál többet nem fogadhat. ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus 52/2006. (VI.28.) sz. határozatával) (Utolsó módosítás: 2009. január 21.) EGER 2006. A vizsgaidőszak 14. (1) A vizsgaidőszak

Részletesebben

III. fejezet. III./I. fejezet

III. fejezet. III./I. fejezet III. fejezet Az Egyetem Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzatáról (a hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje)

Részletesebben

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND

HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND VI. RÉSZ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS VIZSGAREND 1. fejezet A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI Képzési program 262. (1) A Főiskolán a képzés a képzési program alapján folyik, melyet a Szenátus fogad el.

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 49. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM KÉPZÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. november 1 PREAMBULUM Az Óbudai

Részletesebben

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kari kiegészítése

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kari kiegészítése A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat kari kiegészítése 62. (10) Gyakorlati jegy Félévközi jegy/gyakorlati jegy: a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyik, elkészített beszámolók együttes

Részletesebben

A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje

A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje Ad 2. (2) A hallgatói tanulmányi rend és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendje (TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT) KARI KIEGÉSZÍTÉSE K. (1) A hallgatónak

Részletesebben

Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei

Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei Az intézményi kreditrendszer főbb jellegzetességei A felsőoktatás tartalmi fejlesztésének részeként a 2002/2003-as tanévtől egységesen bevezetésre került a kreditrendszerű képzés. A felsőoktatási tanulmányi

Részletesebben

Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről

Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet Szociális Tanulmányok Tanszék Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről Utolsó módosítás dátuma: 2014.09.30.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT - II. RÉSZ - HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola Szenátusa a a nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.),

Részletesebben

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet

A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE. 1. fejezet II. RÉSZ A FELVÉTELI ELJÁRÁS RENDJE 1. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Személyi hatály 195. (1) A felvételi eljárás rendjének hatálya az Nftv. 40. -ában foglaltak alapján az alapképzésre, az osztatlan képzésre

Részletesebben

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2013 szeptemberétől és azt követően tanulmányaikat megkezdő hallgatók részére Tisztelt Hallgatók! Az Önök munkáját, tájékozódását megkönnyítendő állítottam össze ezt a listát a jogszabályok,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA (FSZTVSZ) 2003 Elfogadta az Egyetemi Tanács 2002. november 25-i ülésén Módosította az Egyetemi Tanács

Részletesebben

Kollégiumi jogosultság megállapításához

Kollégiumi jogosultság megállapításához Kollégiumi jogosultság megállapításához 51/2007. (III. 26.) Korm. r. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről 3. (1) Államilag támogatott képzésben

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS TUDOMÁNYI KARON ÉRVÉNYES SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/C melléklete TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A HALLGATÓI TANULMÁNYI REND ÉS

Részletesebben

A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1

A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR A nemzetközi igazgatási alapképzési szak (BA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

Mesterképzési szakok. - tanári mesterképzési szak tovább

Mesterképzési szakok. - tanári mesterképzési szak tovább Mesterképzési szakok - alkalmazott nyelvészet adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - andragógia adatlap mintatanterv: pdf/ htm tantárgyleírások - nemzetközi tanulmányok adatlap mintatanterv:

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA 2003 Elfogadta az Egyetemi Tanács 2003. április 28-i ülésén TARTALOMJEGYZÉK 1. A Tanulmányi

Részletesebben

Az iskolában folyó felnőttoktatás

Az iskolában folyó felnőttoktatás Az iskolában folyó felnőttoktatás Munkarend A 2015/2016-os tanévben esti és levelező munkarendben kezdjük meg a felnőttoktatási tevékenységünket. Egy tanévben 36, - végzős okon 32 - tanítási héttel számolunk.

Részletesebben

i III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2.1. Díjtételek A Szenátus - a HÖK egyetértésével - 2007. június 25-i ülésén, 60.ba/2006/07. számú határozatával támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV BEVEZETÉSÉNEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYZATA

HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV BEVEZETÉSÉNEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYZATA HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV BEVEZETÉSÉNEK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYZATA 2009. június 30. 1 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

Részletesebben

Kreditrendszerû tanulmányi- és vizsgaszabályzat

Kreditrendszerû tanulmányi- és vizsgaszabályzat Apor Vilmos Katolikus Fõiskola Kreditrendszerû tanulmányi- és vizsgaszabályzat Az AVKF szervezeti és mûködési szabályzatának V.1.1.sz. melléklete Vác, 2006 Apor Vilmos Katolikus Fõiskola Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1

Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR Az európai és nemzetközi igazgatás szak (MA) mintatanterv 1 A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú

Részletesebben

tolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott

tolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható

Részletesebben

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak

Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 4. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2015. január 15. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

i III. HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER III/2.1. Díjtételek A Szenátus - a HÖK egyetértésével - 2007. június 25-i ülésén, 60.ba/2006/07. számú határozatával támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. IX. 5 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA

VII. SZÁMÚ MELLÉKLET A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA VII. SZÁMÚ MELLÉKLET SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Teológia mesterszak Egységes, osztatlan képzés 1. (1) Teológia mesterszak kizárólag

Részletesebben

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.

Részletesebben

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak

A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens

Részletesebben

KREDITRENDSZER A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN

KREDITRENDSZER A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN KREDITRENDSZER A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN A főiskolán a 2000/2001-es tanévben bevezetésre került a kreditrendszerű képzés. A pontosan leszabályozott tanulmányi rendet ezzel egy lényegesen rugalmasabb,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT. 2015. október

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT. 2015. október SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZAT 2015. október N:\WORD\1_SZABALY\Egyetemi Szabályzatok\Hatályos szabályzatok\hallgatói szabályzatok\tvsz\tvsz

Részletesebben

FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA TÁVOKTATÁS TAGOZATOS HALLGATÓI RÉSZÉRE

FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA TÁVOKTATÁS TAGOZATOS HALLGATÓI RÉSZÉRE 6. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 7. függelék FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA TÁVOKTATÁS

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:

TANEGYSÉGLISTA (MA) ASSZÍRIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése: TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható

Részletesebben

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2007. június 25.-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS

FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS FELNŐTTKÉPZÉSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről az Nyugat-magyarországi Egyetem.Kar Cím:. Pf. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 08-0124-05, OM azonosítója: FI 21120 Képviseli: Prof. Dr. Faragó Sándor

Részletesebben

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése 10. sz. melléklete A SZAKMAI GYAKORLATOK

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) *

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) * TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (TVSZ) * Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 I. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE... 3 TANULMÁNYI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ SZERVEK ÉS SZEMÉLYEK...

Részletesebben

SZENT PÁL AKADÉMIA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT. (A Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete)

SZENT PÁL AKADÉMIA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT. (A Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete) SZENT PÁL AKADÉMIA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (A Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete) Tartalom A szabályzat hatálya, átmeneti rendelkezések... 3 A tanulmányi ügyekben eljáró szervek

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Érvényes: 2015. február 02-től Tartalom Tartalom 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya... 1 2. A kreditrendszer... 1 3. A tanterv,

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2016. II. 1 - F5. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat, a 15/2015.

Részletesebben

Egyetem SZABÁLYZAT. 2011. április 1/99

Egyetem SZABÁLYZAT. 2011. április 1/99 SZE SZMSZ-HKR-TVSZ Hatályos: 2011.04.05. - Széchenyi István Egyetem S ZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER T TANULMÁNYI ÉS VIZSGA SZABÁLYZATT 2011. április M:\WORD\SZABALY\Egyetemi

Részletesebben

Tájékoztató 2015.09.02. Schmuck Balázs Tanulmányi osztályvezető. Neumann János Informatikai Kar :: Beiratkozás

Tájékoztató 2015.09.02. Schmuck Balázs Tanulmányi osztályvezető. Neumann János Informatikai Kar :: Beiratkozás Tájékoztató Schmuck Balázs Tanulmányi osztályvezető 1 Napirend Tájékoztatás a diákigazolványról Tájékoztatás a nyelvi követelményekről Tájékoztatás a fogyatékkal élő hallgatók kedvezményeiről Tájékoztatás

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA A SEMMELWEIS EGYETEM Egészségügyi Közszolgálati Kar KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya... 3 2. A kreditrendszer alapfogalmai... 3 3. A tanterv...

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hatály: 2015. II. 1 2015. IX. 4. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben a 117/2013. (VII. 10.) szenátusi határozat, a 92/2014. (VII. 16.) szenátusi határozat,

Részletesebben

K R E D I T R E N D S Z E R Ű TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) A Hallgatói követelményrendszer C része

K R E D I T R E N D S Z E R Ű TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) A Hallgatói követelményrendszer C része MODERN ÜZLETI TUDOMÁNYOK FŐISKOLÁJA K R E D I T R E N D S Z E R Ű TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) A Hallgatói követelményrendszer C része - KIVONAT (a fejezet, cikkely és bekezdés számozások eltérnek

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR- FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. I. évfolyam Pénzügyi és számviteli felsőoktatási szakképzés Államháztartási szakirány

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Érvényes: 2015 szeptember 01-től Tartalom 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya... 1 2. A kreditrendszer... 1 3. A tanterv,

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat)

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) (a továbbiakban: Szabályzat) TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet - Általános rendelkezések... 4 Értelmező rendelkezések... 4 Képzési szintek... 8 Az osztatlan képzésre vonatkozó átmeneti szabályok... 9 A képzés

Részletesebben

Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye

Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) által fenntartott Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye (1098 Budapest, Toronyház

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (1) A jelen Szabályzat alkalmazásában: I. fejezet - Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések 1. 1. Abszolutórium (Végbizonyítvány): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Érvényes: 2015. február 02-től Tartalom Tartalom 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya... 1 2. A kreditrendszer... 1 3. A tanterv,

Részletesebben

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik. Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA SZEGED, 2007. A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 1 1. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya 1.1. A Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA 48/2003.(VI.10.)KT. A SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST 2005 Az 54/2002.(V.23.) ET. számú határozattal megalkotott egyetemi TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

Részletesebben

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve

Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve Az európai és nemzetközi igazgatás mesterképzési (MA) szak (minta)tanterve A tantervben szereplő követelmények: aláírás: kritérium követelmény beszámoló: háromfokozatú minősítés (szabadon választható tárgyak

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 4. függelék 1. verzió AZ ÓBUDAI EGYETEM SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI és VIZSGASZABÁLYZATA BUDAPEST,

Részletesebben

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről

JOGSZABÁLYKIVONATOK. Az érettségiről JOGSZABÁLYKIVONATOK AZ ÉRETTSÉGIRŐL (részletes leírás a 100/1997. Kormányrendeletben)...1 Felvételi vizsgatárgyak a Közgazdaságtudományi Karon meghirdetett alapszakokon...2 Érettségi vizsgaidőpontok a

Részletesebben

Térítési és szolgáltatási díjak (1. számú melléklet jelen Szabályzat 51. -ához) Jogcím Megjegyzés Díjtétel

Térítési és szolgáltatási díjak (1. számú melléklet jelen Szabályzat 51. -ához) Jogcím Megjegyzés Díjtétel Térítési és szolgáltatási díjak (1. számú melléklet jelen Szabályzat 51. -ához) Jogcím Megjegyzés Díjtétel Bevétel felhasználása Leckekönyv késedelmes Adminisztratív kötelezettség elmulasztása, késedelmes

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Érvényes: 2013. szeptember 02-től Tartalom 1. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya... 1 2. A kreditrendszer... 1 3. A tanterv,

Részletesebben

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07.

FELVÉTELI SZABÁLYZAT. Azonosító kód: SZ6 Verzió: 4. Dátum: 2012. 09. 07. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete út. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 FELVÉTELI

Részletesebben

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak

A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK. Alapfogalmak KRE TVSz 10. függelék 2012.05.10. A TANÁRI MESTERSZAKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK 10. FÜGGELÉK 1. Tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben, mesterfokozatot nyújtó tanári mesterszakon

Részletesebben

TOMORI PÁL FŐISKOLA TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

TOMORI PÁL FŐISKOLA TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT TOMORI PÁL FŐISKOLA TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT Változat száma: 10. Elfogadás dátuma: 2014.10.21. Határozat száma: 2014/6/44. Hatályos: 2014. október 22-től Felelős személy: mindenkori oktatási rektorhelyettes

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Elfogadta az Egyetemi Tanács a június 24-i ülésén

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Elfogadta az Egyetemi Tanács a június 24-i ülésén BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA 2002 Elfogadta az Egyetemi Tanács a 2002. június 24-i ülésén TARTALOMJEGYZÉK 1. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya...

Részletesebben

Gépipari Technológiai Intézet

Gépipari Technológiai Intézet Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépipari Technológiai Intézet FOGLALKOZTATÁSI TERV ÉS TANTÁRGYI ISMERTETŐ Egyszerűsített értékelésű tantárgyakhoz Tartalom 1. Általános adatok...1 1.1. A tantárgy

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben