EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD. Az egészség definíciói: Jelenleg nincs olyan egészségdefiníció, amelyet az egészségügyi szakma valamennyi képviselője elfogadna.

Átírás

1 EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD Az egészség definíciói: Jelenleg nincs olyan egészségdefiníció, amelyet az egészségügyi szakma valamennyi képviselője elfogadna. -Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948: Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota, nemcsak a betegség vagy fogyatékosság hiánya. -Az egészség az egyén megfelelő alkalmazkodása a komplex biológiai, pszichés, szociális és fizikai körülményekhez, környezethez. Az egészség tehát állandóan változó, több tényezőből összetevődő egyensúlyi állapotot jelent. -Mai álláspont szerint: Az egészségnek fizikai, mentális, érzelmi,a személyiséggel kapcsolatos, társadalmi (társas, morális, szociális) valamint spirituális dimenziói vannak. Mindezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. 1

2 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MUTATÓK Az egészségi állapot Azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között valamely személy létezik, s amelyek az illető személyt hosszabb-rövidebb ideig jellemzik. Az egészségi állapotfogalmát a társadalom-orvostan egy adott népességcsoport egészségének megnevezésére használja. A népességcsoport egészségi mutatói: 1. Az illető lakosság átlagos élettartama, megbetegedése. Születéskor várható átlagos élettartam. Az élveszülöttek és elhaltak számának, illetve az élveszületési és halálozási arányszámnak a különbözete. A férfiaknál a magasabb halálozás miatt ez az érték mindig alacsonyabb. Magyarország népessége 1984 óta csökkenő, fogyó tendenciát mutat. Nők 77,8 év, férfiak 69,8 év (2008) 2

3 2. Kórházi ápolása. Leggyakrabban előforduló megbetegedések légzőszervi eredetűek, emésztőrendszeri megbetegedések. Ezt követi a keringési rendszer, az érzékszervek, a bőr kötőszöveti megbetegedések. 3. Halálozása. Hazánkban a halálozási arányszám növekvő tendenciájú. Magyarország egészségügyi állapota alapján a világ országai között a középmezőnyben foglal helyet, azonban Európát tekintve egyike a legkedvezőtlenebb helyzetű országoknak. Az egykori szocialista országokat tekintve hazánk a morbiditási (megbetegedési) és mortalitási (halálozási) helyzete szinte egyedülálló. Sajnos elmondható, hogy hazánk a rendszerváltást követően nemcsak az Unió fejlett országaival és az uniós átlaggal sem tudott az egészségügyi állapotokat és halálozási statisztikát szemlélve lépést tartani, de Közép- Kelet Európa országai (volt szocialista államok)mögött is elmaradt. Halálozási statisztika hazánkban:1. Szív- és érrendszeri betegségek 2. Rosszindulatú daganatos megbetegedések 3. Neuropszichiátriai betegségek 4. Sérülésekből eredő halálozás 5. Légzőszervrendszeri betegségek 6. Fertőzéses és bénulásos betegségek 7. Gyermek- és fiatalkorú elhalálozás 4. Táppénzes esetei. Egyes betegségekben szenvedők száma emelkedik (mint a daganatos, a keringési rendszer betegségei). Csökkent az idegrendszeri és érzékszervek betegségei. A krónikus betegek a jobb és hatékonyabb egészségügyi ellátás következtében tovább élnek, később vállnak rokkantá, így arányuk az összes dolgozók számához viszonyítva növekszik. 5. Rokkantsága és testi fejlettsége. Első helyen a rokkantságot okozó megbetegedések között a keringési rendszer betegségei állnak, ezután az elmebetegségek, majd a csont és izomrendszer betegségei. 3

4 Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Alapvetően négy tényező határozza meg az egyén egészségi állapotát. - Az egyén életmódja, életvitele - A külső környezet - A biológiai adottságok és - Az egészségügyi ellátás Életmód, életvitel Az életmód függ azoktól a viszonyoktól, amelyek között az egyén és a lakosság él, pl. kereseti viszonyok, amelyek keretek közé szorítják a táplálkozásra, a lakásra, öltözködésre fordítható összeget. Másrészt függ az egyén elhatározásától, életcéljaitól. A döntés független az anyagi jólléttől. Viszonylagos jólét mellett is lehet a gyermek, a felnőtt rosszul táplált tudatlanságból eredően, beteg a túlzott alkohol fogyasztásból, dohányzásból és mozgásszegény életmódból kifolyólag. Az életvitel nem mindig az egyén elhatározásán múlik, egyéb tényezők is alakíthatják, mint a túlhajszolt munka, éjszakázás stb. Külső környezet A külső tényezők összességét jelenti, melyek hatással vannak az egészségre. Megkülönböztetünk természeti és társadalmi környezetet. Természeti környezet -fizikai (sugárzás, hőhatás, zajhatás, légnyomás) -kémiai (élelmiszerek, műanyagok, ipari kemizáció, levegőszennyezettség stb.) -biológiai (növény- és állatvilág, ivóvíz, talajviszonyok stb.) Társadalmi környezetbe tartoznak, a család, a munkahely, lakás és kereseti viszonyok, társadalmi csoportok, szervezetek, intézmények, amelyekkel az egyén kapcsolatba kerül. Biológiai adottságok Ezen a genetikai adottságot, az egyéni fejlődés útját, az öregedést, a szervezet egészének vagy a szervek működését értjük. Vannak betegségek, amelyek örökletesek vagy gyakoribbak egyes családokban. 4

5 Egészségügyi ellátás A társadalmi környezet része az egészségügyi ellátás. Milyenségétől függ a csecsemőhalandóság, a fertőző megbetegedések előfordulása, tovaterjedése, az átlagos élettartam. Az egészségügyi ellátás alapvető a betegségek megelőzésében, gyógyításában, de ezek keletkezésében legnagyobb szerepe van az életmódnak, a környezeti tényezőknek, és a biológiai adottságoknak. Ezért nagyon fontos a szakdolgozó munkájában az egészségnevelés. EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL Az egészséges életvitel, életvezetés magában foglalja az egészséges életmód szabályainak megtartását, a helytelen életmód, hibás viselkedési formák javítását. Életmódnaknevezzük körülményeinket, szokásainkat, amelyek közt, és ahogyan élünk, melyek jellemzők ránk és meghatározzák egyéniségünket. Egészséges életmód összetevői: táplálkozás, mozgás, higiéné, pihenés, szórakozás, lakóhely, munkahely. Az életmód lehetőé teszi az egészség megőrzését, az aktív, hosszú életet. 5

6 Egészségnevelés: egészséges életmódhoz szükséges tudást ad. Az életmódunk, táplálkozásunk, munkahelyünk szerepet játszik a betegségek kialakulásában. Hazai egészségnevelési törekvések: I. Népegészségügyi program céljai 2010-ig 5 nemzeti cél: 1. El kell érni, hogy a lakosság számára a legfőbb érték az egészség legyen, és az emberek tegyenek is az egészségükért. A döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészségének. 2. A felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőttkorig. 3. Az egészségben eltöltött életévek számát mind a férfiaknál, mind pedig a nőknél ki kell terjeszteni. Ennek a leghatékonyabb, és leggazdaságosabb eszköze a fizikai aktivitás. 4. A születéskor várható átlagos élettartamot férfiaknál legalább 70, nőknél legalább 78 esztendőre kell meghosszabbítani. 5. A társadalmi egyenlőtlenségeket a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségeket csökkenteni kell. 6

7 Tíz kiemelt nemzeti feladat 1. Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése. 2. A célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése. 3. Az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése. 4. Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése. 5. A káros szenvedélyek (túlzott szeszesital fogyasztás, dohányzás, drog fogyasztás) elleni küzdelem. 6. Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása. 7. A járványügyi biztonság erősítése. 8. Az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása, felkészülés az új kihívásokra. 9. Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti halálozás visszaszorítása. 10. Az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése A jövőbeli egészségpolitikai irányelvek kialakításával kapcsolatban november én, Jeruzsálemben megrendezésre kerülő WHO-Europe konferencia, fontos mérföldkő az Egészség 2020 elnevezésű átfogó népegészségügyi program 2012 szeptemberére tervezett bevezetésében. Az Egészség 2020 elnevezésű új európai egészségpolitikai program egyik legfontosabb célkitűzése az egészségügyi és a jóléti szektorok közötti együttműködés innovatív módszereinek elősegítése és megszilárdítása, mivel a főbb egészségügyi problémák mint a nem fertőző betegségek leküzdése vagy az ellátás elérhetőségében jelentkező egyenlőtlenségek megszüntetése csak átfogó, európai, országos és helyi szintű együttműködéssel oldható meg. Ez egyben új szakemberek bevonását, új módszerek kikísérletezését és új partnerségek kialakítását jelenti, a már meglévők továbbfejlesztése mellett. 7

8 Életvitel: az életmód elemeinek tudatos alkalmazása. Ha káros szokásaink vannak túlsúlyban, (egészségünk érdekében) célszerű változtatni életvitelünkön. A jó életminőség jellemzője a megfelelő testi-lelki harmónia. A technika fejlődése, a gépesítés kiterjesztése az élet minden területére, magával hozta az emberek mozgásterének beszűkülését. A civilizáció ártalmainak elkerülésére a leghelyesebb út az egészséges életmód szabályainak betartása, a rendszeres testmozgás. Nagyon fontos az egészséges napirend, életritmus kialakítása. Ez magában foglalja a szervezet bioritmusának megfelelő napi, -hetirendet, az ébrenlét és alvás szabályos váltakozását. Jó családi és munkahelyi légkör, jó emberi kapcsolatok kialakítása. A mozgás az egyik alapvető életjelenség, amelynek igen sok megnyilvánulási formája van. Mindenkinek szüksége van a jó levegőn végzett egészséges testmozgásra. Rendszeres mozgás, testedzés, séta, kirándulás stb. Egészségügyi jelentőségét csak úgy éri el, ha párosul az egészséges életmód egyéb tényezőivel pl. helyes táplálkozás, dohányzás, italozás mellőzésével. A helyzet és helyváltoztatás fontos szerepet tölt be az ember szellemi fejlődésében, a külvilág megismerésében, az abban való tájékozódásban. A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükséges a rendszeres fizikai terhelés. Fejleszti az izomerőt, növeli a vérkeringés rendszerének munkáját, a légzés működésének hatásfokát. A mindennapi mozgási feladatok (járás, emelés stb.) elősegítik az egészséges testtartást, javítják a fizikai és szellemi teljesítőképességet. A rendszeres terhelés növeli a szervezet ellenállóképességét, alkalmazkodó képességét. A rendszeres testmozgás az egészséges életmód egyik alapvető feltétele. 8

9 Az egészségtudatos magatartás ismérvei Tiszta vizet iszom, ha szomjas vagyok. Tápláló ételt fogyasztok, ha éhes vagyok. Pihenek vagy alszom, ha fáradt vagyok. Lazító gyakorlatokat végzek, ha nyugtalan vagy szomorú vagyok. Tartalmas műsorokat nézek a televízióban. Vidám és szerető gondolataim vannak. Szeretem magamat és másokat. BETEGSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓTÉNYEZŐI Leggyakoribb rizikófaktorok (elősegíti a betegség létrejöttét) - helytelen táplálkozás - mozgásszegény életmód - mértéktelen kávéfogyasztás -alkohol -dohányzás - kábítószer élvezet Életmódbeli hibák Helytelen táplálkozás, kevés folyadékbevitel, élvezeti cikkek (alkohol, kávé, cigaretta) fogyasztása, kevés alvás, kevés pihenés, kevés mozgás, stresszes életmód 9

10 EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK Környezetszennyezés Legáltalánosabb típusai: káros szennyezőanyagok kibocsátása, légszennyezés, vízszennyezés és talajszennyezés. Levegőszennyezés Por és cseppfolyósszennyező anyagok kerülnek a levegőbe. A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A felsorolt vegyületek napfény hatására fotokémiai szmogot és ózonthoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólmot és szén-monoxidot bocsátanak ki. Vízszennyezés A kóros algásodás előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, valamint tisztítatlan, magas nitrát-és foszfáttartalmúszennyvíz kerül. A halakés más vízi élőlények nem jutnak elegendő napfényhez. Az algák toxinjai az emberre is veszélyesek lehetnek. A vizeket is számos szennyezés éri. Leggyakrabban az iparban és a háztartásokban keletkezett, a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat. A vízszennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás. Talajszennyezés A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét-és hulladéklerakók. Ha nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, veszélyes anyagok (mérgek, nehézfémek) szivárognak a talajba. 10

11 STRESSZ A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos stressz viszont kiégést, testi bajokat fáradékonyságot okozhat. Bizonyos fokú stresszre szükség van, ez ugyanis inspirál, motivál, tevékenyebbé tesz. Ha azonban folyamatosan túl nagy nyomás nehezedik az emberre, az inkább árt neki mint használ: hatékonysága elkezd csökkenni, egyre több hibát vét, ingerlékennyé és fáradékonnyá válik. Ha különböző módszerekkel nem vezeti le, előbb-utóbb komoly testi és lelki problémákkal kell majd szembe néznie: álmatlanság, kiégés, depresszió, gyomorfekély, különböző szív-és érrendszeri megbetegedések. A STRESSZES ÉLETMÓD INTŐ JELEI A megelőzéshez ajánlott folyamatosan figyelni a saját viselkedést. A túlzott megterhelés hatására ugyanis először a viselkedése változik meg. Kezdetben a rá korábban nem jellemző viselkedésmódok jelennek meg. Kezdeti tünetek: étvágytalanság, végtagzsibbadás, kimerültség A fizikai jeleket tekintve az első fázisban banális betegségeket kaphat el (megfázás), később kimerültté, esetleg szenvedélybeteggé válik, hormonháztartása felborul, a vérnyomása megnövekszik. Kezdeti tünet továbbá, ha egész nap nem eszik, zsibbadnak a végtagjai, vagy ha a mellkasában szorítást érez. 11

12 A betegségek azonban elkerülhetők, a tünetek csökkenthetők és megszüntethetők. A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a sportolás. Legalább naponta fél órát kell szánni a testmozgásra. Bizonyos esetekben elegendő egy kellemes séta is. A meditáció is egy lehetőség, csakúgy, mint a jóga. Testrészei megmozgatásával javíthat stresszes állapotán a munkahelyén is. Nyaknyújtással, vállkörzéssel kilazíthatja izmait, ezáltal nyugodtabbá, felszabadultabbá válik. A STRESSZ CSÖKKENTÉSE Gondolkodjon pozitívabban! A testmozgás azonban nem elegendő, a stressz csökkentéséhez, megelőzéséhez a gondolkodásmódon is változtatni kell. Helyezze perspektívába a stresszt kiváltó helyzeteket -a 'borzasztó' és a 'nagyszerű' között is vannak lehetőségek. Próbáljon meg árnyaltabban tekinteni a szituációkra, így rájöhet, hogy a helyzet nem is annyira szörnyű -így a stressz is megszűnik, vagy legalábbis csökken. Egy probléma esetén először gondolja át, hogyan tud megküzdeni azzal, majd képzelje el a folyamatot. Így csak olyan mértékű feszültséget gerjeszt magában, amely inspirálja, s nem visszafogja. 12

13 Teázzon, mondjon nemet, tanuljon meg gazdálkodni idejével A nyugodtabb hangulat eléréséhez a munkahelyen is legalább óránként 5-6 percre ki kell kapcsolnia magát. Teázzon a munkatársakkal, beszélgessen -de ne a munkahelyi dolgokról. A munkavégzés során pedig mondjon nemet azokra a feladatokra, amelyekről úgy érzi, meghaladják képességeit. A megfelelő időgazdálkodás is hasonlóan fontos. Ossza be idejét, és kérje, hogy lehetőség szerint előre tájékoztassák az elvégzendő feladatokról: ha látja maga előtt, mely feladatra mennyi ideje jut, sokkal könnyebben birkózik meg velük. Hosszú távon az életmódváltás segít A stressz kezelésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy az emberek többsége már későn, azaz a komolyabb megbetegedések kialakulásakor döbben rá arra, hogy valamilyen módon csökkentenie kellene a benne felgyülemlett stresszt. És ilyen esetekben már nem elegendő a vállkörzés és a napi fél óra testmozgás, hanem teljes életmódváltás szükséges. Tippek a stresszkezelésre: -napi fél óra testmozgás -meditáció, jóga -a helyzetek árnyaltabb átgondolása -óránként 5-6 perc pihenő a munkahelyen -megfelelő időgazdálkodás -az elvégezhetetlen feladatok visszautasítása 13

14 A mozgás szerepe az egyén életében a mozgás életjelenség az emberi szervezet megfelelő működéséhez, fejlődéséhez elengedhetetlen ha életvitelünk során mozgásterünk beszűkül, akkor nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkció zavarokat (konfliktuskezelés, problémamegoldás) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségeket (magas vérnyomás, elhízás) a rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására fittek, edzettek leszünk (fittség: olyan testi-lelki állapot, amely magába foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását) rendszeres mozgás hatására testi-lelki egészségünk kiegyensúlyozott és szilárd lesz Egy óra testmozgás két órával növeli meg az élettartamot Rendszeres testedzés hatásai a légzőmozgás és a szív és keringés rendszerére Nagyobb állóképesség alakul ki Elősegíti az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását Ritkább ízületi és hátfájdalmak Szív és érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését teszi lehetővé Elősegíti a tökéletes testtartást Javul a szervezet oxigén ellátottsága Javul a szívizom oxigén ellátottsága Nő a szív és érrendszer teljesítő képessége Javul a szervezet ellenálló képessége Jobb megjelenést biztosít 14

15 A pszichés állapotra könnyebb és tudatosabb stressz kezelés határozottság, dönteni tudás testi-lelki harmónia csökkenti a depresszió, szorongás kialakulását elősegíti a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást jobb közérzetet biztosít nyugodtabb, mélyebb alvást biztosít mely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását elősegíti a biztonságérzést, az önbizalmat, önbecsülést AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS SZEMPONTJAI Kiegyensúlyozott táplálkozás. Változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző ételkészítési módok felhasználásával állítsuk össze étrendünket. Együnk kevésbé zsíros ételeket! Különösen fontos ez a keveset mozgók, az ülő foglalkozásúak számára. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást Kevés sóvalkészítsük az ételeket, utólag ne sózzunk: a mérsékelten sós ízt nagyon gyorsan meg lehet szokni. Különösen kerüljük a sózást gyermekeknél, mert az ekkor kialakult ízlés az egész életre kihat. Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket,soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ételeinket egyáltalán ne, legfeljebb nagyon csekély mértékben cukrozzuk. 15

16 Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet vagy tejterméket(pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk. Rendszeresen, naponta többször is együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét(salátának elkészítve, erre télen is van mód), párolt főzeléknövényt, zöldséget. Asztalunkra mindig kerüljön rozs-, vagy teljes kiőrlésű kenyér.köretként vagy a fogás alapjaként inkább a burgonyát és a párolt zöldségféléket válasszuk a rizs, esetleg a tészta helyett. Naponta négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálékmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülményeket teremtve, nem kapkodva. A főtt ételeket elkészítésük után mielőbb tálaljuk, ne tároljuk melegen órákig. Legyen meg a napi megszokott étkezési "menetrendünk", lehetőleg mindig azonos időpontban együnk. A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia-és tápanyag-felhasználását.egyszerű módszert jelent értékelésére a testtömeg mérése: a megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki, ezt a célt kell elérnünk. 16

17 AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Bokor Nándor Általános ápolástan gondozástan I. (2. fejezet oldal, 12. fejezet oldal) Milliken: Mindennapos betegápolás (2. fejezet oldal) 17