A vizsgaszabályzat hatálya, célja

Átírás

1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 26. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (, szóbeli, gyakorlati), és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete május fogadta el. A vizsgaszabályzat hatálybalépése május, érvényessége határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 9. sz. mellékletében közölt szabályozás olyan módon megváltozik, hogy az a vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja.

2 Az vizsga szabályai Az vizsga alkalmával követendő szabályokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 9. sz. mellékletének 2. fejezete részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az vizsga szabályait, majd kihirdeti az tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: az feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két vizsgát lehet megtartani. A vizsgák közötti pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A potlóvizsga harmadik vizsgaként szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával is megszervezhető. A 11/1994. (VI. 8.) MKM- rendelet 9. sz. mellékletének 2. fejezete részletesen szabályozza továbbá az vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak követelményeit, a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését.

3 A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a végrehajtási rendelet 9. sz. mellékletének 3. fejezete részletesen ismerteti. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy vizsgázó a tételkifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett vizsgát tegyen, ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga és szóbeli vizsgarészekről áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 11/199. (VI. 8.) MKM-rendelet 9. sz. mellékletének 3. fejezete részletesen szabályozza továbbá: a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és követelményeit, a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait.

4 A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: testnevelés, informatika, ének-zene, rajz és műalkotás elemzése. A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a végrehajtási rendelet 9. sz. mellékletének 4. fejezete részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Szóbeli vizsgaforma, mely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételek stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdeznek rá. E kérdések nem feltétlenül egy alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 50 pont, ezen belül 10 pont stílustörténet, 20 pont az alkotóról adott felelet, 10 pont irodalomelméleti ismeretek, 10 pont az előadásmód és a forma értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Magyar nyelv Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az feladatlap 5 feladatból áll, amelyben elsősorban az adott évfolyam(ok) anyagához kapcsolódó gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek. A vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati séggel kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap; valamint szövegértési feladatnak. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár, (3 helyesírási hibánként 1-1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján történik). Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik.

5 Magyar nyelv és irodalom (szakiskola) Irodalmi témák, szövegértés és helyesírás szerepel az vizsgaformában, 5 feladatban megfogalmazva. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető. Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelés megfelelő módján történik. Történelem Szakközépiskola: Az osztályozó különbözeti, vagy javítóvizsga két részes, és szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgázó a vonatkozó évfolyam követelményeiből úgy vizsgázik, hogy először az adott évfolyam érettségi résztémaköreiből összeállított feladatsort old meg, amely 60 perces. A feladatsor évfolyamonként 6, rövid választ igénylő feladatot, valamint egy rövid kifejtést, elváró feladatot tartalmaz (összesen 60 pont) A szóbeli vizsga 3 fős bizottság előtt zajlik, szóbeli tételek alapján, amelyek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el, s amely formáit az érettségi vizsgatételek mintáihoz igazítjuk: forrásközpontú feladatokat készítünk. A tétel kidolgozására 30 perc, kifejtésére maximum 15 perc fordítható (40 pont). A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázó száma +2, de minimum 5 tétel. Az értékelés az és szóbeli teljesítmény százalékos teljesítménye alapján történik, a tanév során alkalmazott értékelési skála szerint, azaz: 0-39% elégtelen, 40-54% elégséges, 55-74% közepes, 75-89% jó, % jeles. A szóbeli vizsgán egy alkalommal póttétel adható. Szakiskola: Az osztályozó, különbözeti, vagy javítóvizsga vizsga. Az feladatsort a szaktanár az adott évfolyam témaköreiből állítja össze. A vizsga 45 perces, 68 rövid választ tartalmazó feladatot tartalmaz, melyek közt szerepelnek nyílt- és zártvégű feladatok is. A feladatsor összes pontszáma 50 pont, a teljesítmény értékelése pedig az évközi értékelési skála alapján történik, azaz: 0-29% elégtelen, 30-49% elégséges, 50-74% közepes, 75-89% jó, % jeles. Sikertelen esetén a szaktanár a vizsgázót szóbeli vizsgára engedi, ahol a feladatsor témaköreiből kérdéseket tesz fel. E szóbeli vizsga értékelése ugyancsak százalékos mértékben történik, az érdemjegy skálája megegyezik a fentivel. Az angol és német idegen nyelv osztályozó-, illetve javító vizsga szabályzathoz Szakközépiskola: A vizsga egy 45 perces és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.

6 Az vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok típusa lehet: teszt jellegű, mondatátalakítás, fordítás, hiányos szöveg kiegészítése, rákérdezés, mondat-összekapcsolás. A feladattípusok között mindenképpen van egy szövegértés, egy szövegalkotás levélírás -, 60 pont. Előrehozott érettségi esetén hallott szöveg értése is feladat. A 12. évfolyamon a szóbeli érettségi vizsgán az érintett tananyagban előforduló feladattípusok lesznek, legalább tíz téma közül kell húznia egyet a vizsgázónak és az adott témáról elbeszélgetni a vizsgáztatóval. A 12. évfolyam anyagából történő vizsgázáskor a nyelvvizsga-érettségi összes témaköre szerepel írásban és szóban is. 40 pont Értékelés: 0 39 pont = 1 elégtelen pont = 2 elégséges pont = 3 közepes pont = 4 jó pont = 5 jeles Szakiskola: évfolyamon: Írásban és szóban: az adott tanév tananyagának fontosabb fejezetei. Legalább 5 féle feladat 40 %. Szóbeli tanult témák: 60 % Értékelés: 0 29 pont = 1 elégtelen pont = 2 elégséges pont = 3 közepes pont = 4 jó pont = 5 jeles Szakképző: Alsóbb évfolyam: lásd szakiskola. Utolsó évfolyam: 2/12/K szóbeli: szakmai vizsga követelményei alapján. 3/13/vend. az érvényben lévő szakmai vizsga követelményei alapján. A matematika-informatika munkaközösség javaslata a tanulmányok alatti vizsgák iskolai szabályozásához Matematika Típus: Időtartam: Szerkezet: vizsga 45 perc Szakközépiskolában 5-6 feladat. Ezek megoszlása: két könnyű kérdés, két átlagos kérdés, egy vagy két összetett, szöveggel jobban ellátott és több részkérdésből álló átlagos kérdés (javítóvizsgára). Osztályozó vizsgára könnyű kérdés kihagyásával 3-3 átlagos és összetett feladat. Szakiskolában 3 hagyományos feladat (két könnyebb, egy átlagos) és 10 tesztfeladat Pontozás: minden feladatlap egységesen 50 pont értékű

7 Értékelés: jeles: 40 pont - 50 pont jó: 30 pont - 39 pont közepes: 20 pont - 29 pont elégséges: 10 pont- 19 pont elégtelen: 0 pont - 9 pont A vizsgán kért feladatok körét hozzájuk hasonló (de más számadatokat, vagy egyéb apróbb eltéréseket tartalmazó) minta feladatsorral elérhetővé tesszük a belső hálózaton. Informatika Típus: gyakorlati vizsga Időtartam: szakiskolai osztályokban 60 perc Szerkezet: szakközépiskola évfolyamon szakközépiskola 12. évfolyamon a tanév mindegyik témaköréből vett egy-egy feladat. 120 perc 180 perc Pontozás: szakiskolai évfolyamokon 50 pont szakközépiskola évfolyamokon szakközépiskola 12. évfolyamon 100 pont 120 pont Értékelés: jeles: 84% - 100% jó: 70% - 83% közepes: 54% - 69% elégséges: 40% - 53% elégtelen: 0% - 39% A vizsgán kért évfolyamonkénti témaköröket elérhetővé tesszük a belső hálózaton. Indoklás: A vizsgáztatás rendje az érvényes szabályozás szerint naponta legfeljebb két és legfeljebb három szóbeli vizsgát engedélyez. Ezek között megfelelő pihenőidőt és a szóbeli vizsgán felkészülési időt ír elő. Ha az eddigi vizsgaszámmal és vizsgázószámmal számolunk, akkor egyrészt nem elég egyetlen nap a vizsgához, másrészt nagyon hosszan elnyúlik a vizsganap is. Ezek komoly szervezési problémákat vetnek fel. Ezek csökkentését azzal érhetjük el, ha tárgyainkból vagy csak egyféle vizsgát szervezünk. Az vizsga időben egyszerűbben szervezhető és gyorsabban ad eredményt. Természettudományi tárgyak (biológia, kémia, fizika, földrajz) Vizsgáztatás I. Osztályozó vizsga A vizsga. A vizsgázónak az adott tanév addigi tananyagából összeállított feladatlapot kell megoldania. Szakiskolás tanulók feladatlapja az abban az évben tanított mindhárom természettudományos tantárgy tananyagából tartalmaz kérdéseket. II. Javító vizsga A vizsga szóbeli. A vizsgázónak 10 tételből kell húznia, melyek mindegyike az adott év tananyagának egészére vonatkozóan tartalmaz kérdéseket.

8 Szakközépiskolás tanulók tételei a középszintű érettségi vizsga követelményeihez igazodnak. Szakiskolás tanulók tételei a tanévben tanított mindhárom természettudományos tantárgy tananyagából tartalmaznak kérdéseket. 9. évfolyam 10. évfolyam földrajz kémia biológia biológia kémia fizika Osztályozás: 0-34% % % % % 5 Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból az érettségivizsgakövetelményekhez hasonló, az adott félévben / tanévben a tananyagban szereplő követelményekre épül. Az értékelés az adott évfolyamra lebontva, az érettségivizsgakövetelménynél enyhébb elbírálás alapján történik. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, gimnasztika, torna, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda közül. A vizsgarészek sorrendje: 1. Gimnasztika 2. Torna 3. Labdajáték 4. Atlétika Követelmények leírása: Gimnasztika: (10 pont) Minimum 24 ütemű, maximum 48 ütemű egyénileg összeállított szabadgyakorlat bemutatása, amely megmozgatja az összes főbb izomcsoportot. Torna: (10 pont) Talajgyakorlat öt elemet tartalmazó önállóan összeállított gyakorlat bemutatása. Labdajáték (10 pont) Kosárlabda: - félpályáról indulva labda átadása a térfélen álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után fektetett dobás tetszőleges oldalra ( 3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani) vagy Kézilabda: - saját térfélről indulva labda átadása a térfélen álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után beugrásos kapura lövés (3 kísérlet) vagy

9 Röplabda: - alkarérintéssel a labda fej fölé játszása ( a labdát legalább 1 m-re a fej fölé kell játszani) - kosárérintéssel a labda fej fölé játszása ( a labdát legalább 1,5 m-re a fej fölé kell játszani) Atlétika: (10 pont) 2000 m-es síkfutás Amennyiben a tanuló nem jelenik meg, vagy nem hoz előírt sportfelszerelést ( sportcipő, rövid vagy hosszú sportnadrág, bányais póló ), vagy egy vizsgarészt kihagy ill. a vizsgát megszakítja (abbahagyja), az érdemjegye elégtelen! Az ékszer használata tilos! Értékelés: 40 %-tól: elégséges 55 %-tól: közepes 75 %-tól: jó 90 %-tól: jeles Ének-zene Az ének-zene vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tíz tételből húz egy tétellapot, amelyen az alábbi három elem szerepel: zenetörténet, zeneelmélet, dallamírás feladat, amelynek megoldása ponttal értékelhető. A szóbeli vizsgán 60 pont érhető el. A gyakorlati vizsgarész két feladat megoldásából áll, egy éneklési feladat és egy legfeljebb öt zeneművet tartalmazó zenefelismerési feladat. A gyakorlati vizsgarész időtartama legföljebb 15 perc. A gyakorlati vizsgarész elemeire pont adható, a gyakorlati vizsgarészben tehát 40 pont érhető el. Rajz és műalkotások elemzése Az vizsga öt feladatból áll, amelynek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti vagy iparművészeti alkotásnak elemző bemutatását kéri számon. Az vizsga időtartama 30 perc, a kapható pontszám 40 pont. A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A/4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. Kereskedelmi munkaközösség vizsgaszabályzata Munkaközösségünk a tanulmányok alatti vizsgákat a 41/2007. (XII.22.) OKM rendelet alapján szervezi. Az általános szabályokon kívül az alábbiakban állapodott meg munkaközösségünk: Az vizsga a tantárgy jellegétől függően tesztből, kifejtendő feladatból, vagy számításos feladatból áll. Ideje 45 perc.

10 A szóbeli vizsgára a szaktanár tételsort állít össze időarányosan a tananyagból. A tételek száma a vizsgázók számától kettővel több, de legalább öt. A vizsgák követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Tantárgyankénti vizsgarészek: Osztály Tantárgy Vizsgatípus SZAKKÖZÉPISKOLA 9. osztály Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Információkezelés gyakorlati 10. osztály Gazdasági környezetünk Kommunikáció Információkezelés gyakorlati 11. osztály Közgazdaságtan szóbeli Marketing Kereskedelmi alapgyakorlatok szóbeli/* Szakmai idegen nyelv 12. osztály Közgazdaságtan szóbeli Marketing Kereskedelmi alapgyakorlatok Szakmai idegen nyelv SZAKISKOLA 9. osztály Pályaorientáció szóbeli/* Vásárlás, eladás Gépírás gyakorlati 10. osztály Kommunikáció és viselkedéskultúra szóbeli/* Család, háztartás szóbeli/* Tágabb környezetünk szóbeli/* Gépírás gyakorlati * Első félév végén szervezett osztályozóvizsgák esetén és gyakorlati vizsgákat szervezünk Értékelés: A szóbeli vizsgánál a szaktanár értékelőlapot készít a tételekhez, melyen pontozza az ismereteket és a kompetenciákat. Az értékelésnél (szóbeli, ) alkalmazott százalékhatárok: % jeles % jó % közepes % elégséges 0-39 % elégtelen A szakmai alapozó tantárgyak értékelése: Az érdemjegyek megállapításánál az egyes tantárgyak óraszámai alapján történik a súlyozás, melyet a helyi tanterv tartalmaz.

11 Amennyiben a tanuló valamely résztárgyból elégtelen osztályzatot kap, úgy a szakmai alapozó tantárgy jegye elégtelen, de csak az adott résztantárgyból köteles javítóvizsgát tenni. Amennyiben a tanuló valamely résztantárgyból osztályozhatatlan, úgy az adott résztárgyból köteles osztályozóvizsgát tenni, mely alapján a szakmai alapozó tantárgy érdemjegye kialakítható. Az új OKJ-s képzéseknél (bolti eladó, marketing-és reklámügyintéző, kereskedő, protokollügyintéző) minden tárgyból vizsgát tartunk. Értékelés: A modulrendszerű vizsgáknál alkalmazott értékhatárokat használjuk a tanulmányok alatti vizsgáknál is % jeles % jó % közepes % elégséges 0-50 % elégtelen A szóbeli vizsgánál a szaktanár értékelőlapot készít a tételekhez, melyen pontozza a tanuló ismereteit, kompetenciáit. Vendéglátó munkaközösség Vendéglős Vizsgarészek: gyakorlati: szakács és pincér gyakorlat : vendéglátó gazdálkodási ismeret szóbeli: értékesítési ismeret, ételkészítési ismeret, élelmiszerismeret, kommunikáció, vendéglátó gazdálkodási ismeret Szakmai csoportos alapozó tantárgyak Szakközépiskola 9. évfolyam szóbeli: gazdasági környezetünk gasztronómiai alapismeret viselkedéskultúra Szakközépiskola 10. évfolyam szóbeli: gazdasági környezetünk gasztronómiai alapismeret viselkedéskultúra Szakközépiskola 11. évfolyam gyakorlat: cukrász vagy szakács szóbeli: vendéglátó és turizmus ismeret szálloda ismeret marketing Szakközépiskola 12. évfolyam gyakorlat: pincér vagy szakács szóbeli: vendéglátó és turizmus ismeret szálloda ismeret marketing

12 Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Pincér szakma Vizsgarészek gyakorlati: szakmai gyakorlat : vendéglátó gazdálkodási ismeretek, szakmai számítások szóbeli: élelmiszer alapismeret pincérismeret kommunikáció vezetés és gazdálkodás élelmiszeranyag ismeret Cukrász szakma Vizsgarészek: gyakorlati: szakmai gyakorlat : vendéglátó gazdálkodási ismeretek szakmai számítások szóbeli: élelmiszer alapismeret cukrászismeret idegen nyelv Szakács szakma Vizsgarészek: gyakorlati: szakmai gyakorlat : vendéglátó gazdálkodási ismeret, szakmai számítás szóbeli: ételkészítési ismeret élelmiszerismeret idegen nyelv Szakmai alapozó oktatás 9. évfolyam vizsgarészek: gyakorlat: gasztronómiai alapgyakorlatok szóbeli: hazai gasztronómia története - higiéniai alapok 10. évfolyam gyakorlat: - gasztronómiai alapgyakorlatok szóbeli: - ismerkedés a vendéglátó üzlettel - a vendéglátás dolgozói, a vendégek - a korszerű táplálkozás alapjai - régiónk étkezési hagyományai - kommunikáció és viselkedéskultúra Első félév végén szervezett osztályozóvizsgák esetén és gyakorlati vizsgákat szervezünk

13 Amennyiben a tanuló valamely résztárgyból elégtelen osztályzatot kap, úgy a szakmai alapozó tantárgy jegye elégtelen, de csak az adott résztantárgyból köteles javítóvizsgát tenni. Amennyiben a tanuló valamely résztantárgyból osztályozhatatlan, úgy az adott résztárgyból köteles osztályozóvizsgát tenni, mely alapján a szakmai alapozó tantárgy érdemjegye kialakítható. Az érdemjegy megállapítása egyszerű számtani átlaggal történik, a kerekítési szabályok figyelembevételével. Az vizsgarészek értékelése minden a Vendéglátó Munkaközösséghez tartozó tantárgy esetében az alábbiakban határozandó meg. 1-50% elégtelen 51-66% elégséges 67-70% közepes 71-80% jó % jeles Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.