A STRESSZ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A STRESSZ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE"

Átírás

1 A STRESSZ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE Készítette és összeállította Erdőfi-Szabó Attila, BioLabor Biofizikai és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft.

2 A stressz hatása az egészségre azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet? Összeállította: Arany Ágnes, Balogh András, és Erdőfi-Szabó Attila 2009

3 A stressz hatása az egészségre TARTALOMJEGYZÉK 1. Paradigmaváltás a minket körülvevő világban 3 2. Mi is az a stressz? 6 a, A stressz fogalma 7 b, Mi az a stresszor? 9 c, A stressz reakciók és stressz válaszok A stressz a gazdaságban 23 a, A munkahelyi stressz 24 b, Stressz kezelés az Európai Uniós- és hazai gyakorlatban A stressz kezelésének története 31 a, A stressz jelenségének felfedezése 31 b, Stresszkezelés, stressz oldás 33 c, Gyógyszeres, kémiai kezelés 36 d, Pszichoanalízissel a stressz ellen 40 e, Alternatív módszerek megjelenése A jövőbelátás Miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését? 45 a, A sejt, mint önálló idegrendszerű rendszer 46 b, Epigenetikai összefüggések 47 c, Az RNS és DNS 49 d, A genom 50 e, A sejtmembrán 51 f, Receptor- és effektor membrán proteinek 53 g, Jeltovábbítás 54 h, Jelátviteli sebesség 57 i, Növekedés vagy védekezés? 58 j, A stresszhatás eredménye 59 k, A stressz hatása konkrét betegségek kialakulásában 59 IRODALOMJEGYZÉK Forráslista 90 Mellékletek jegyzéke 91 További tudományos publikációk a, Understanding the interaction b, Stress and Health c, Protective and damaging effects of stress mediators d, Psychological Stress and the Human Immune System e, If it goes up, must it come down f, Out of Balance... *CD-n további, közel száz tudományos publikáció (Igényelhető: telefonszámon) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 2

4 A stressz hatása az egészségre 1. Paradigmaváltás a minket körülvevő világban A huszadik század végére az emberi társadalom technológiai értelemben eljutott oda, hogy képes lett belátni saját korlátait. Tudományágai sok esetben megközelítették a saját teljesítményük peremvidékét. A gondolkodás ezen úgy próbált segíteni, hogy szintetizálni kezdte az addig elkülönült tudományfajtákat, és komplex ismeretkutatást irányzott elő. Ezek az összeadott ágak jó időre újabb lehetőséget biztosítottak a fejlődésnek. A tudással foglalkozók azonban már a kétezres évek előtt figyelmeztettek, ez csak átmeneti megoldás lehet, és minden, amit a világról tudunk, sok esetben csak teljesen új keretek között lesz értelmezhető hosszabb távon. Az ember és az általa alkotott társadalom napjainkban új utakra lép. Részben kényszerűségből, részben természetéből fakadóan felmerülő igényből lezár, vagy újrafogalmaz paradigmákat a gazdaságban, a kutatásban és a hétköznapi életszemlélet terén is. A változás néha lassú, szinte észrevehetetlen tempójú, mire felismerjük hatásait, már együtt élünk azokkal. Más esetekben robbanásszerű, és sokak életében látványos változásokat hozó, forradalmi sebességgel zajlik. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ne hajítsunk szemétre mindeközben semmit, ami értékes, és ne hagyjunk kihasználatlanul egyetlen olyan lehetőséget sem, aminek egyelőre inkább csak sejtjük a jövőbeni elágazásait. Mindez igaz az orvoslásra, és az ember fiziológiáját kutató egyéb tudományokra is. Az évszázadok alatt felhalmozott tudás, azok az ismeretek, amelyeket az eleinte kezdetleges, néha egyenesen a társadalom által üldözött módszerekkel, majd egyre fejlettebb vizsgálati módszerekkel gyűjtöttünk, persze jelentős részben igazak. Értelmezésük, és a tudás alkalmazása egy új gondolkodásrendszerben lesz a közeljövő feladata. A paradigma és a paradigmaváltás fogalmát Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Structure of Scientific Revolutions) c. műve tette ismertté az 1960-as években. Kuhn szerint a paradigma egy adott időszakban az adott tudomány művelői között kialakult és intézményesült közmegegyezés arról, hogy mi az adott tudomány tárgya, feladata, hol húzódnak a tudományosan érvényes ill. érvénytelen kérdésfeltevések közötti határok, ill. mely feltételek mellett lehet valamely álláspontot egyáltalán tudományon belülinek elfogadni. Kuhn megfigyelése szerint ez a mindennapi kutatátási gyakorlatot irányító tudásrend a fejlődés egy bizonyos pontján válságba juthat. Nem egyszerűen az anomáliák száma okozza ezt, hiszen a tudományos gyakorlatnak természetes része az anomália: tények, amelyeket még nem tudunk megmagyarázni. A normál tudományos időszakban azonban a tudósok bíznak abban, hogy előbb vagy utóbb minden előkerülő anomáliát meg tudnak majd magyarázni a paradigma keretein belül. Válság akkor jön létre, amikor ez a paradigmába vetett bizalom meginog például azért, mert olyan "tényt" kell megmagyarázni, ami a korábbi paradigmában esetleg nem is számított ténynek. Hogy új paradigma van a láthatáron, azt nem könnyű felismerni hiszen az a normál tudomány álláspontjáról nézve gyakran látszik sarlatánságnak. Ez többnyire egy-egy szokatlanul, de koherensen gondolkodó nagy egyéniség fellépésével jár, aki maga rendszerint tisztában van azzal, hogy az általa felismert valamely részösszefüggés csak a tudományterület teljes újrarendezésével kerülhet a helyére. Ilyenkor a tudósok körében heves harcok támadnak, lázas keresés indul meg: ilyen időkben kerülnek elő a tudományterület alapjaira vonatkozó egyébként mindig is jelen lévő filozófiai problémák. Válság idején azonban a tudósok számára is fontossá válnak e kérdések. Minden új paradigma gyors ütemben képes a legtehetségesebbek gyakran a fiatal tehetségek maga mellé állítására hiszen új fényt képes vetni olyan jelenségekre is, amelyek az előző tudásrendben szerkezeti okokból nem kaptak kellő figyelmet. A paradigmaváltás akkor következik be, amikor a tudósok többsége elfogadja az új paradigmát a további tudományos tevékenység alapjaként - vagyis ha az új tudásrend képes intézményesülni, létrehozza saját tudományos intézeteit, tanszékeit, lapjait ill. átveszi a korábbiak feletti ellenőrzést. Fontos, hogy Kuhn a paradigma fogalmával inkább a tudás és a tudomány egy szociológiai elméletét teremtette meg. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 3

5 A stressz hatása az egészségre A paradigmaváltás Kuhn szerint az érett tudományok és itt elsősorban a természettudományokra gondolt szokásos fejlődési mintája. Nem következik ebből, hogy minden tudományban vannak ehhez hasonló forradalmak. Ő maga is nyitott kérdésnek tartotta, hogy miként érvényesül mindez a társadalomtudományok területén. Ugyanakkor számos más terület tudósai és történészei is úgy érezték, hogy Kuhn elmélete valamiképpen rájuk is vonatkozik. Elkezdtek a társadalomtudományok, sőt, a matematika történetében is kutatni a kuhni értelemben vett forradalmak, azaz paradigmaváltások iránt. A paradigmaváltás koncepciója azonban számos új, izgalmas filozófiai problémát is felvet. Kuhn így ír könyve Bevezetésében: "Mindegyik tudományos forradalom elkerülhetetlenné tette, hogy a közösség elvesse a hagyományos tudományos elméletet egy vele összeegyeztethetetlen másik kedvéért, következésképpen mindegyik megváltoztatta a tudományos vizsgálódás számára hozzáférhető tények körét és azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szakma eldönti, hogy mi tekinthető értelmes problémának és mi jogos problémamegoldásnak. Mindegyik úgy átalakította a tudományos képzelőerőt, hogy azt kell mondanunk: maga a tudományos munka színterét képező világ alakult át " (1.1 Forrás: Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat Kiadó, 1984.) AZ ÚJ FELVILÁGOSODÁS Az utóbbi évtizedekben igen jelentős változások történtek a világban és az emberek életében. Ezek a változások új kihívásokat jelentenek. Az új kihívások jórészt a globalizáció fogalmához kapcsolódnak. A globalizációról könyvtárnyi tanulmány született. Ennek ellenére a lényegét mégsem értjük pontosan, és bizonytalanok vagyunk a teendők és intézkedések meghatározásában. Nem alakult még ki az a világlátás és értékrend, ami cselekvésünket helyes irányba terelné. Hiányzik a globális átalakulás saját felvilágosodása. (Palánkai T.) Nekünk ezt kell pótolni. Egy új felvilágosodást kell elindítani, hogy felszámoljuk a válságokat. A kérdés az, hogy miként lehet egy szellemi forradalmat elindítani? Jellegében és módszereiben hasonlóan, mint ahogyan a francia felvilágosodás elindult. A forradalom elindítója Descartes volt, aki a filozófiai rendszere középpontjába az emberi észt állította. (Gondolkodom, tehát vagyok). Ez azért jelentett forradalmat az európai gondolkodásban, mert a középkor teológiai felfogásában Isten volt a rendszer középpontja. Descartes filozófiája nyomán egy súlypont áthelyeződés történik. A gondolkodási rendszer súlypontja az égből a földre, Istenről az emberre helyeződik át. Most is egy ilyen jellegű súlypont áthelyeződéssel kell elindítani az új felvilágosodást. A gondolkodásunk súlypontját az észről és az emberi tudásról a természetnek mint egésznek a működési rendjére és törvényszerűségére kell áthelyezni. Az új filozófiai rendszer középpontjába a ma még ismeretlen EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEKET kell állítani. Az egyetemes természeti törvények felfedezése és megismerése elindítja korunk új felvilágosodási mozgalmát. Most pedig röviden tekintsük át, hogy milyen forgatókönyv szerint zajlik ez a folyamat. PARADIGMAVÁLTÁS Ma a társadalomtudományokban a nagyon jelentős és meglepetésszerű tudati változásokat Thomas S. Kuhn munkássága nyomán paradigmaváltásnak nevezzük (Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete Bp., Osiris K. 2000). BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 4

6 A stressz hatása az egészségre - A paradigmaváltást válságok, ellentmondások, ellentétek kiéleződése előzi meg. - Elkezdődik a megoldások keresése, a kutatás. - Kuhn kétféle kutatási módot vagy formát különböztet meg. Az egyik a normál kutatás, a másik a rendkívüli kutatás. - A rendkívüli kutatatás eredményeként születik meg az a rendkívül jelentős felfedezés, amelyre a paradigmaváltás épül. A felfedezés és annak eredménye alapozza meg a paradigmaváltást. Mit kellett most felfedezni a paradigmaváltáshoz? AZ EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEKET kellett felfedezni az új tudás megalapozásához. AZ ÚJ FELFEDEZÉSEK Miért jelentős az egyetemes természeti törvények felfedezése? - Azért jelentős, mert ezek a törvények képezik az önszabályozó rendszerek így az ember és a társadalom működésének alapját. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek az önszabályozás törvényei. - Mivel a világ azonos elveken működő és modul elv szerint egymásra épülő önszabályozó rendszerekből áll, ezért a világ egységének az alapját is ezek a törvények képezik. Egységes egészként látjuk a világot. - Megismerésük után tudásunkat és egész világlátásunkat az EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK jelentősen átalakítják. - A válságok is azért keletkeztek, mert az önszabályozás törvényeit nem ismerjük, és tudatlanságunkban szembe megyünk velük. Megismerve és hasznosítva ezen törvényszerűségeket, fel tudjuk számolni a válságokat. - Megismerésük révén nagyon sok fontos új ismerethez és tudáshoz jutunk. A felfedezés és a paradigmaváltás nagyon jelentős változásokat eredményez világlátásunkban. Nem a részek, hanem az EGÉSZ felől közelítünk a dolgokhoz. Így azután: - MÁS VALÓSÁGOK tárulnak elénk; - MÁSKÉNT LÁTJUK a világot; - MÁS KÉRDÉSEKET teszünk fel ill. fogalmazunk meg; - MÁS VÁLASZOKAT kapunk; - MÁS RENDSZERBEN gondolkodunk; - MÁS FOGALMAKAT használunk gondolataink kifejezésére; - SOKKAL TÖBBET TUDUNK, mint korábban. Új világlátó szemüveget kapunk, és a paradigmaváltás kapcsán kibontakozik a tudás forradalma, továbbá elindul az új felvilágosodás (1.2 Forrás: Samu András: A válságok felszámolása paradigmaváltással) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 5

7 A stressz hatása az egészségre 2. Mi is az a stressz? Az élővilág rendkívül sokszínűen gondoskodik arról, hogy egyedei a legbonyolultabb ingerekre is képesek legyenek optimális választ adni. Az energia-felhasználás optimalizálása érdekében az ideje nagy részében minden élő viszonylagos nyugalmi állapotban van. Ezt a helyzetet kell a változásra reagálva megváltoztatni annak az egyednek, amely a környezet megváltozását észleli, és hatásában magára hatónak értelmezi. A reakció sokféle lehet, egy napraforgó a fény felé fordul, egy antilop futásnak ered az őt megtámadó oroszlán elől, egy ember gyors válaszokat dolgoz ki az őt kérdőre vonó feleségének, hol is járt tegnap este. Ha egy élőlény szervezete a bejövő adatok elemzésekor úgy dönt, hogy reagálnia kell azokra, akkor egy olyan mechanizmus indul be, ami alkalmazkodik ennek a reakciónak a jellemzőihez. Ez a mechanizmus optimalizálja a hatásra adott választ, és ezzel szolgálja a reakció legjobb hatásfokának elérését. Ezt a mechanizmust nevezzük stressznek. A stressz tehát a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti. Az emberre ható ilyen típusú folyamatot régóta ismerjük, egyes helyzetekben ki is használtuk, illetve tudatosan, vagy tudattalanul védekeztünk káros hatásai ellen anélkül, hogy felismertük volna általános jelentőségét július 4-én jelent meg az angliai Nature című tudományos folyóiratban egy 74 soros tanulmány "Károsítási tényezőkkel előidézett szindróma" címmel. Szerzője: Selye János magyar származású kanadai tudós. Az írás új fogalmakat vezetett be, és az emberi szervezetet veszélyeztető hatásokra adott válaszaiban három fokozatot különített el. Az első fokozat az alarm reakció, mely egyfajta riadókészültséget jelent - a szervezet ilyenkor felkészül a veszélyre. Ám tartósan nem lehet ebben az állapotban maradni, s rövidesen kialakul a második fokozat, a védekezés, aktív ellenállás vagy rezisztencia állapota. Ez sok szempontból a riadóval ellentétes testi változásokat okoz, azaz a test alkalmazkodik az ártalomhoz. A harmadik fokozat a kimerülés, amelynek megnyilvánulásai meglepően hasonlítanak az alarm reakcióhoz. Idő előtti öregedést és számos betegséget okoz. 1. ábra: Selye János a három fokozatot (azaz a triászt) generális adaptációs szindrómának nevezte el. Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója. A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 6

8 A stressz hatása az egészségre A múlt század első felében még természetes volt a gyermekek többsége számára, hogy a kútra jártak vízért, kilométereket gyalogoltak az iskolába. Ma e helyett gyakran "csomagként" szállítják őket a szülők egyik helyről a másikra, és csak a sport pótolhatja a hiányzó fizikai kihívásokat. Az egykeként felnövő, minden igényüket leső családba születő gyerekek pszichológiai kihívásokkal sem találkoznak első éveikben, így később nagyon könnyen összeroppannak, ha az iskolában, vagy a munkahelyen, párkapcsolatban kríziseket kellene megoldaniuk. A stressz, a kihívás tehát alapvető a fejlődéshez, ha folyamatosan képesek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel. Ezért a megbirkózás, "coping" a stressz ikerfogalma, a stresszelmélet egyik legfontosabb összetevője. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású. A kimerülés állapotának, a krónikus stressznek egyik legnyilvánvalóbb példája a segítő foglalkozásúak ún. kiégettsége, ami annak következtében alakul ki, ha az orvos az orvos-beteg találkozásokat frusztrációként éli át. Nyilvánvaló, hogy az ilyen krónikus stressz állapot nem csak súlyos pszichológiai, hanem élettani következményekkel is jár (2.1 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária) De mi legyen a neve annak, ami mindezt létrehozza? Anno Selye János tudta, hogy a károsítási tényező nem jó név, mivel izomgyakorlatokkal is létrehozható a szindróma. Ekkor botlott a stressz szóba, melyet a mérnöki szaknyelv használt olyan erők jelölésére, melyek valamely ellenállásra hatnak. Stressznek nevezik például a megfeszített gumiszalag vagy az összepréselt rugó változását. Ugyanakkor az idegi stressz kifejezést már régebben használták a pszichológusok a lélek izgalmi állapotának jellemzésére. Orvosi értelemben a stressz azonban ennél több, hiszen létezik hőstressz vagy akár fertőzés-stressz is. Sok dilemma után végül ez a szó, méghozzá hímnemű formában lett a választott név: le stressz. A névválasztás úgy tűnik, jól sikerült, hiszen a stressz szó mára már meghódította a világot. A közbeszédben jellemzően negatív tartalommal ruházzák fel, de a stressz kutatásának során kétféle stresszről beszélünk. Az egyik (a distressz) megbetegíthet, tartós elviselése akár az élőlények pusztulásához is vezethet. A másik, a pozitív stressz (az eustressz) viszont - eredeti funkciójának megfelelően - motivál, jó teljesítmény elérésére ösztönöz, lehetővé teszi az optimális reakcióhoz szükséges energia bevetését. a) A stressz fogalma Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz. kezdi Selye János Stressz distressz nélkül című könyvét. Valójában mit is jelent a stressz? A stressz szó eredetileg az angol és a latin nyelvben egy ige, amelynek jelentése: bántani, megsérteni, szorítani. A fogalmat később a természettudományokban használták, főként a fizikában, ahol a tárgyra ható külső nyomással hozták összefüggésbe. Az orvostudomány a XX. században vette át a kifejezést, azonban itt kétféle értelemben is használták a stresszt: egyrészt jelenti a szervezetre ható külső körülményeket (például magas hő, erős ütés stb.), illetve az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló belső változásokat is. Selye János választotta külön a BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 7

9 A stressz hatása az egészségre hatást és a következményt: stressznek azt a nem specifikus választ tekinti, amit a szervezet a megterhelésre ad. A stressz ezen felfogása szerint a szervezetre ható külső erőket, körülményeket stresszoroknak nevezzük. Selye szerint a stressz lényege az alkalmazkodás: annál erősebb stresszről van szó, minél nagyobb mértékű alkalmazkodást kíván a szervezettől. A jó és a rossz stressz A stressz jelensége egyre erőteljesebben van jelen a köztudatban, a médiában. És meg kell hagyni, hogy meglehetősen rossz sajtója, rossz "PR"-ja van. Az utóbbi években szinte közhellyé vált a stressz káros, megbetegítő hatása. Ami nemcsak igazságtalan, hanem félrevezető is. Tegyük fel a kérdést: vajon egyértelműen ártalmas-e a stressz? Biztos, hogy megbetegít? Ha így lenne, minden bizonnyal kihalt volna már az emberiség. Hiszen stresszmentes élet nincs. A stressz hiánya - maga a halál. A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall, segíti küzdelmeinket. A stressz - kihívás, késztetés. Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít versenyt futni, előadást tartani, még szerelmeskedni is. A stressz sarkall, hogy meneküljünk a tűz vagy az árvíz elől, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitűzött határidőre. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz azonban felmorzsolja energiáinkat, kiégést (burn out) okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, végül - de nem utolsó sorban - súlyosan romboló hatással van egészségünkre. Olyan ez, mint a tűz: hasznunkra fordíthatjuk, ha korlátozzuk, és ellenőrzésünk alatt tartjuk. Hiszen a tűz világít, megsüti ételünket, fűti lakásunkat. De ha mindent elborít, elszabadul ellenőrzésünk alól akkor pusztító tűzvész válhat belőle (2.2. Forrás: Dr. Valló Ágnes) A stressz három összetevője: 1. a stresszorok, a veszélyeztető környezeti hatások, 2. az élettani és pszichológiai stresszreakciók, 3. az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai. A stresszorokat leginkább azokkal az életeseményekkel vizsgálhatjuk, amelyek a legtöbb ember számára negatív következményekkel járnak. A legismertebb életesemény skála a Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív, amely egyrészt arra kérdez rá, hogy megtörtént-e az adott életesemény az elmúlt évben, majd arra, hogy mennyire volt érzelmileg megterhelő. A legsúlyosabb életesemény egy közeli hozzátartozó halála, de például a gyermek születése, vagy a házasságkötés különböző mértékben minősül stresszornak. Igen nagy egyéni különbségek mutathatóak ki a pszichológiai és élettani stressz- reakciókban, vannak, akik igen intenzív vegetatív válaszmintát mutatnak, közben érzelmileg kevésbé élik át a stressz reakciót, de a fordítottja is gyakori. A harmadik összetevő magyarázza azt, hogy ugyanaz az életesemény, stresszor az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatalan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek, kívánatosnak tartja. Például a szélsőséges, veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást is élvezetesként élnek át, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény. Ez a különbözőség a stresszelmélet legfontosabb orvosi kihívása, hiszen, miközben a stressz bizonyos esetekben a legsúlyosabb élettani következményekkel járhat, az orvosnak adott esetben, adott betegnél fel kell fedeznie, hogy miért és milyen helyzetek vezettek ezekhez a következményekhez (2.1 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 8

10 A stressz hatása az egészségre b) A stresszorok Stresszoroknak a szervezetre ható külső erőket, körülményeket, vagyis azokat az ingereket nevezzük, amelyek a stresszválaszt létrehozzák. Elvileg - a helyzetnek tulajdonított jelentéstől függően - bármilyen inger kiválthat stresszválaszt. Az, hogy egy inger, esemény vagy helyzet mikor válik stresszorrá, attól függ, hogy mennyire befolyásolható, bejósolható, mennyire változtatja meg az életünket, illetve mekkora belső konfliktust eredményez. TESTI Hő okozta szövetkárosodás Műtét es érzéstelenítés Súlyos baleseti károsodás Láz Fertőzések Heveny vércukoresés Különféle saját és idegen vegyi anyagok ÉRZELMI/LELKI Aggodalom Dühöngés, őrjöngés Félelem Kényszermozdulatlanság Ellentét, harc, feszültség 2. ábra: Stresszorok (Selye János) A stresszkeltő események befolyásolhatatlannak tűnnek. Már a puszta hit, hogy befolyásolhatjuk az eseményeket, még akkor is csökkenti a szorongást, ha ezzel a lehetőségünkkel sosem élünk. Egy kísérletben például a kísérleti személyek két csoportját hangos, nagyon kellemetlen zajnak tették ki. Az egyik csoport egy gombbal kikapcsolhatta volna a zajt, de kérték őket, hogy ezt csak akkor tegyék, ha nagyon muszáj. A másik csoport nem tudta kikapcsolni a zajt. Végül az első csoport tagjai sem éltek a lehetőséggel, senki sem kapcsolta ki a hangot, tehát mindkét csoport ugyanannyi zajnak volt kitéve. Az ezt követő probléma-megoldási feladat során a befolyással nem rendelkező csoport sokkal rosszabb teljesítményt nyújtott, ami arra utal, hogy számukra sokkal nagyobb stresszt okozott a zaj, mint azoknak, akik úgy érezték, hogy képesek irányítani az eseményeket. Ezért jelentős stresszor például, ha szigorú utasítások szerint kell dolgoznunk, és nincs befolyásunk arra, hogy milyen módszerrel, ütemezéssel végezzük a munkát. A kiszolgáltatottság, tehetetlenség az egyik legerősebb stresszforrás. Állatkísérletes adatok is bizonyítják, hogy a tehetetlenségérzés számos súlyos betegség, (pl. a rák) kifejlődésének egyik központi momentuma lehet. Két kísérleti patkányt helyeztek két egymás melletti, de elválasztott ketrecbe. Mindkét patkány hátbőre alá daganatsejteket injektáltak. Mindkét ketrecbe egyazon áramkörön keresztül áramot vezettek, s a kísérletvezetők időnként áramütésnek tették ki az állatokat. A két fülkét egyidejű, azonos számú, időtartamú és intenzitású áram érte. A különbség csak az volt, hogy az egyik ketrecben elhelyeztek egy áram-megszakító pedált. Az itt elhelyezett "A" patkány hamar megtanulta, hogy a pedál megnyomásával megszüntetheti a kellemetlen áramütést - mindkét ketrecben. A másik ("B") patkánynak ilyen lehetőség nem állt rendelkezésére. Bár mindkét állat azonos mennyiségű és erősségű áramütést kapott - hiszen "A" patkány mindkettejük számára megszakította az áramkört, a mesterségesen beültetett daganatsejtek mégis jóval nagyobb arányban tapadtak meg "B"-nél, mint "A"-nál. A különbség pedig nem áll másból, minthogy A patkány a pedál révén aktívan tudta befolyásolni a helyzetet, míg "B" mindvégig a külső körülményeknek kiszolgáltatott tehetetlen helyzetben volt. A stresszkeltő események bejósolhatatlanok. Miért fontos a bejósolhatóság? Egyrészt a figyelmeztető jelzés lehetővé teszi valamilyen előkészítő folyamat beindítását, ami kivédheti vagy csökkentheti a kellemetlen inger hatását. (Általában megkérjük az orvost vagy fogorvost, hogy szóljon BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 9

11 A stressz hatása az egészségre előre, ha valami fájdalmas, vagy kellemetlen beavatkozás következik.) Másrészt bejósolható stressz esetén vannak ún. biztonságos időszakok is, amikor megnyugodhatunk, hiszen nincs vészjelzés: semmi rossz nem történhet. Ebből a szempontból (is) különösen stresszkeltő például a mentősök, rendőrök munkája, amelynek során bármikor előállhat vészhelyzet. Életkörülményeink változása, minden jelentős alkalmazkodást igénylő esemény stresszkeltőnek tekinthető. Holmes és Rahe feltérképezték és értékelték a stresszterhes események skáláját. A legmagasabb pontszámokkal a házastárs halála, a válás, különélés baleset vagy betegség szerepel a skálán, de stresszkeltőnek tekinthetők olyan örömteli események is, mint a kibékülés, terhesség, új családtag érkezése, kiemelkedő siker, sőt a nyaralás is. Stresszkeltő lehet mindaz, ami belső konfliktusokat okoz, pl. ha egymással összeegyeztethetetlen célok között kell választanunk. De az is, ha egy feladat képességeink határait súrolja. Ilyenkor ugyanis úgy érezzük, hogy a feladat meghaladja a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, tudásunkat, képességünket. Viszonylag nagy tehát a kudarc esélye, ami negatívan befolyásolhatja önmagunkról kialakított képünket (2.2 Forrás: Dr. Valló Ágnes) Börtönbüntetés Családtag megbetegedése Eladósodás Elbocsátás a munkahelyről Életkörülmények megváltozása Ellentétek mennyel, anyóssal, apóssal Foglalkoztatás megváltoztatása Gyakori otthoni veszekedés Gyermek különköltözése Házasságkötés Házastárs halála Házastárs munkába áll vagy nyugdíjba megy Iskolaváltás Jelzálogkölcsön zárolása Karácsonyi előkészületek Kibékülés a házastárssal Kiemelkedő személyes siker Kisebb kölcsön felvétele Költözködés Közeli barát halála Közeli hozzátartozó halála Különélés a házastárstól Nyaralás Nyugdíjazás Szabálysértés Szokások megváltozása Tanulmányok megkezdése, befejezése Terhesség Testi sérülés vagy betegség Új beosztás Új családtag kerül a családba Válás Vállalkozás elindítása Változás a családi összejövetelek gyakoriságában Változás a hitéletben Változás a közösségi tevékenységben Változás a munkaidőben vagy körülményekben Változás a szabadidő eltöltésében Változás az alvási szokásokban Változás az anyagi helyzetben Változás az étkezési szokásokban Viták a főnökkel Zavarok a nemi életben 2. ábra Stresszhelyzeteket okozó élethelyzet-változások És akkor mi a stresszor? Mindaz, aminek az élő szervezet és annak sejtjei nap nap után ki vannak téve. Stresszor az idegfeszültség, az akár pozitív, akár negatív érzelmi hatás. Stresszor a vegyszer. Stresszor a méreg, stresszorok a kémiai anyagok. Stresszor a szervezetet ért fizikai behatás, például a hideg, a meleg, a sugárzások, a mechanikai ártalmak. Stresszor végül minden a szervezetbe betolakodó mikroba: baktérium, vírus, gomba, féreg stb. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 10

12 A stressz hatása az egészségre A stresszor lehet kellemes és kellemetlen. Az öröm, a kellemes meglepetés mint pozitív stresszorok eustresszt eredményeznek. A negatív stesszor distresszt, káros stresszt okoz, pl. egy szerelmi csalódás, egy egzisztenciális kilátástalanság, bizonytalanság, féltékenység, gyűlölet, harag, bosszúvágy, reménytelenség (2.3 Forrás: Dr. Kecskés Gabriella) 4. ábra: Mi történik a szervezetet ért ingerek, stresszorok hatására? c) Stresszreakciók, stresszválaszok A szervezet a stresszhelyzetekre azonnal válaszol, készenléti állapotba hozza a szervezetet, hogy reagálhasson a fenyegető helyzetre, képes legyen felvenni a harcot vagy el tudjon menekülni. Fiziológiai stresszreakció: lényege, hogy a szervezetnek gyorsan energiát biztosítson a védekezéshez. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívritmus, a légzésszám, a máj többlet cukrot állít elő, nő a vörösvérsejtszám, az oxigénszállítás növekszik, több endorfin (fájdalomcsillapító) választódik ki, de az emésztés csökken. Közvetlen fenyegetésre való reagálásra tesz képessé. Pszichológiai stresszreakció: Hogyan éli meg az egyén a fenyegető helyzetet? Az ember számára az tekinthető stressznek, amit annak értékel. Ugyanaz az esemény az egyik ember számára fenyegető, míg másnak izgalmas, kihívó feladat. A befolyásolhatatlan és bejósolhatatlan eseményeket (pl. természeti katasztrófák, balesetek, halálesetek) mindenki stressznek él meg. Stresszkeltő események, amelyek jelentős alkalmazkodást igényelnek: új munkahely, vizsgaidőszak. 1. Fiziológiai: negatív (passzivitás) vagy pozitív (aktív megküzdés, adrenalin, szimpatikus idegrendszer) pszichoszomatikus betegségek. 2. Pszichológiai: szorongás; harag agresszió; fásultság, depresszió (tanult tehetetlenség); kognitív károsodás. Megküzdés a stresszel (coping): Tudatos Megküzdés Nem tudatos Elhárító mechanizmusok Tudatos: értelmi értékelés, erőfeszítés és célirányosság jellemzi. Tudatos alkalmazkodás nehéznek ítélt körülmények között. A megfelelő megküzdési stratégia kiválasztásának az alapja a helyzet értékelése (kognitív értékelési folyamat, lásd alább), ez eredményezi, hogy a személy veszélyesnek vagy veszélytelennek látja-e az adott szituációt, és ennek alapján dönt, hogy mit kell tennie. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 11

13 A stressz hatása az egészségre Elsődleges értékelés Másodlagos értékelés Átértékelés A szituáció hatása az egyénre Meg lehet-e birkózni a helyzettel? Hogyan? Van-e rá képességem? Szituációs és az alkalmazott megküzdési mód újraértékelése Pozitív Negatív Coping Nincs coping 5.ábra: A kognitív értékelés fázisai A megbirkózás, az adaptív attitűdök és a társas támogatás orvosi jelentősége A stressz ikerfogalma a megbirkózás, coping, mivel az, hogy egy nehéz, újszerű élethelyzet milyen reakciókat vált ki, alapvetően az egyén megbirkózási készségeitől függ. Fontos hangsúlyozni, hogy az ember esetében nem egyszerűen alkalmazkodásról van szó, hanem arról, hogy céljaink megvalósítása során hogyan tudunk megküzdeni a nehézségekkel, ezt nevezzük allostázisnak. Ha kialakul a sikeres megküzdés, megbirkózás képessége, egyre nehezebb célokat tűzhetünk ki magunk elé, és az eredményesség élménye fokozza énerőnket, kompetencia élményünket, hatékonyságunkat. A stresszel való megbirkózással kapcsolatos legfontosabb tényezők: 1. célravezető (adaptív) megbirkózási, konfliktusmegoldási (ún. coping) stratégiák 2. célravezető, adaptív attitűdök, beállítottság 3. a társas támogatás, szociális háló, kohézió, társadalmi tőke. A megbirkózási módokat egyrészt az adaptív-nem adaptív dimenzió mentén osztályozhatjuk, másrészt a megbirkózási készségeknek három fő formája van: a problémamegoldó, az érzelmi és a támogatást kereső formák. A Folkman Lazarus (1989) Ways of coping, Megbirkózási kérdőív arra kérdez rá, hogy élethelyzeteket milyen magatartásmódok jellemeznek leginkább: nehéz Például: Problémamegoldó: Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem. A helyzet valamilyen kreatív, alkotó tevékenységre ösztönzött. Érzelmi: Evéssel, ivással, dohányzással vezettem le a feszültséget. Másokon vezettem le a feszültséget. Támogatáskeresés: Egy általam nagyra tartott rokontól vagy baráttól kértem tanácsot. Az ember-környezet rendszer alapsémájában egyensúlyvesztés esetén az egyensúly helyreállítására egyrészt magatartási válaszok segítségével törekedhetünk. Az adaptív konfliktusmegoldás, problémamegoldás egyik formája, ha a nehéz helyzetben magát a szituációt próbáljuk megváltoztatni, tehát magatartási választ adunk. Ilyen válasz például, amikor állást cserélünk, mert rájövünk, hogy nem ez a képességeinknek, érdeklődésünknek megfelelő munkakör. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 12

14 A stressz hatása az egészségre A gondolkozási-érzelmi egyensúly helyreállításának másik lehetősége a kognitív sémák, tehát a helyzet értékelésének, minősítésének befolyásolása - ezért váltak a kognitív viselkedésterápiák a pszichés eredetű testi zavarok kezelésének alapvető módszereivé. Ha a helyzetet megoldhatatlannak minősítjük, az adaptív módszer a helyzet újraértékelése, az ún. kognitív átstrukturálás. Ilyen például, ha a fokozott vizsgaszorongás miatt rosszabbul szereplő hallgató vizsga előtt végig tudja gondolni, hogy eddig is általában jól sikerültek a vizsgái, most is biztos sikerülni fog. Az ilyen pozitív önszuggesztió kioltja a negatív önszuggesztiókat, a kudarc előrevetítését. Ha valaki nagyon fontosnak érzi azt, hogy mindenáron jó jegyet kapjon, és emiatt szorong, végiggondolhatja azt, hogy amikor a diplomát kiosztják, mindenki egyformán doktor címet fog kapni, - a legrosszabb és a legjobb tanuló is - így a fokozott teljesítmény vagy külső elismerés igényét lehet a realitásokhoz közelíteni. A kognitív átstrukturálás, mint konfliktusmegoldási stratégia azt jelenti, hogy nehéz élethelyzetből más emberként kerülünk ki pozitív értelemben véve, azaz hogy a krízishelyzetekből a személyiségfejlődés magasabb fázisába képes jutni az ember. A kognitív átstrukturálás képessége fontos szerepet játszik az érzelmi funkciózavarok megelőzésében. Folkman a konfliktuskezelés döntési folyamatát elemezve megállapítja, hogy a döntés meghozatalához az érzelmi feszültség csökkentésére kell törekednünk, megteremtve ezzel a döntéshozatal belső, pszichológiai feltételeit. Alkalmassá kell válnunk a probléma elemzésére és a probléma okának befolyásolására, a kontroll megszerzésére. Az érzelmi konfliktusmegoldási módok akkor adaptívak, ha nem ismerjük eléggé a problémát, nem érezzük magunkat alkalmasnak a helyzet feletti kontrollra. Tehát például egy nagyon súlyos, érzelmileg elviselhetetlennek érzett helyzetben, mint egy hozzátartozó halála, igen nagy szükségünk van az érzelmek elengedésére, a sírásra, akár jajgatásra. Falvakban még ma is él a "sirató" szokása, és ezzel a gyász feldolgozását jelentősen megkönnyítik. A legveszélyesebb nem adaptív konfliktusmegoldási kísérlet az, ha valaki nehéz élethelyzetben eszik, iszik, gyógyszert szed, és így próbálja elviselni a helyzetet. A konfliktushelyzetek válhatnak ilyen nem adaptív stratégiák következtében az önfeladó, önkárosító magatartás kiindulópontjaivá, ugyanakkor a krízisek, konfliktusok a személyiségfejlődés legfontosabb hajtóerői, ha képesek vagyunk azok adaptív megoldására. A támogatáskérés szintén fontos konfliktuskezelési mód, a nők hajlamosabbak általában ezt a megoldást választani. Részben ezzel magyarázzák a férfiak és nők egészségi állapotának, halálozási arányainak jelentős különbségét. Betegség, panaszok esetén a nők általában hamarabb fordulnak orvoshoz is. Különösen a tradicionális kultúrákban nem tekintik "férfias" magatartásnak a segítségkérést, még súlyos problémák esetében sem. Aaron T. Beck kognitív depresszió elmélete szerint a szorongás, depresszió szempontjából veszélyeztetett személyeket magas diszfunkcionális attitűdértékek jellemzik. Az általuk összeállított kérdőív segítségével hét értékrendszert, beállítódást vizsgálhatunk: 1. Külső elismerés igénye, azaz az az önmagunkkal szembeni elvárás, hogy teljes mértékben megfeleljünk a környezetünk elvárásainak. Ha valaki helyteleníti magatartásunkat, kicsinylő megjegyzést tesz, ezt igen negatívan értékeljük. Az attitűddel nagy mértékben jellemezhető ember hosszan rágódik, ha úgy véli, valaki rosszallóan néz rá, ha megkritizálják. 2. Szeretettség igénye - fokozott szeretettségigény, mindenki által elfogadottnak szeretné tudni magát, ha ez nem történik meg, negatívan minősíti sajátmagát. 3. Teljesítményigény - önmagától és másoktól is igen nagy teljesítményt követel, szenved, ha nem tud ennek megfelelni. 4. Perfekcionizmusigény - mindent minden részletében tökéletesen szeretne megoldani. Ha ez nem sikerül, elégedetlen önmagával vagy környezetével. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 13

15 A stressz hatása az egészségre 5. Jogos elvárások a környezettel szemben - környezetétől ideális, elvárható, de nem reális magatartást vár el, ha ezt nem kapja meg, szenved. 6. Omnipotenciaigény - mindenért felelősnek érzi magát, akkor is, ha nem képes a helyzetek megoldására. Orvosokra, pszichoterapeutákra gyakran jellemző. 7. Külső kontroll, külső meghatározottság attitűd - úgy érzi, a helyzetek történnek vele, nem saját maga irányítja sorsát. Ellentéte az autonómia, önállóságra való beállítottság. A fenti diszfunkcionális attitűdök, értékrendszerek a külső kontroll kivételével csak az egyén számára károsak, ha nem képes megfelelni a saját maga, vagy környezete felé támasztott fokozott elvárásoknak. A szorongó betegek egy hányadának egyik alapvető jellemzője, hogy egyszerre jellemzi őket nagyfokú teljesítmény és perfekcionizmus igény, amelynek nem képesek megfelelni. Így tehát amikor aktuális énjüket énideáljukkal összevetik, állandóan negatívan értékelik saját magukat. A terápia célja nem az attitűdök megszüntetése, csupán a reális helyzethez való közelítése. A szorongás és depressziós tünetek kognitív viselkedésterápiájának egyik alapvető célja a káros beállítottság korrigálása. A magatartásorvoslás egyik fontos célja az egyén képességeinek megfelelő értékek, attitűdök kialakítása. Egészségi kockázati szerepe miatt különösen nagy jelentőségű az ellenségesség (hostilitás) attitűdje, amely fokozza a kontrollvesztés valószínűségét. Az ellenséges beállítottság azt jelenti, hogy az embereket általában aljasnak, önzőnek minősítjük, akik csak ki akarják használni a többieket és úgy gondoljuk, hogy legbiztosabb nem bízni senkiben. Ilyen lelkiállapotban a nehéz helyzetekben sokkal inkább érezzük magárahagyottnak sajátmagunkat, így érthető, hogy a stresszhelyzetekre nagyobb valószínűséggel reagálunk kontrollvesztéssel. Az ellenséges beállítottság ellentéte a bizalom, ami az ún. társadalmi tőke legfontosabb jellemzője. Az ellenséges beállítottság valamennyi önkárosító magatartásformával - dohányzás, kóros alkoholfogyasztás - igen szoros kapcsolatban van, és jelentős kardiovaszkuláris rizikófaktor. Az ellenségesség legfontosabb és legkárosabb összetevője a cinizmus attitűdje. Barefoot (1983) vizsgálatai a Harvard egyetemen végzett orvostanhallgatók között mutatták ki, hogy a végzéskor átlagnál magasabb ellenségességgel jellemezhető hallgatók közül 25 év után 13 % halt meg, míg az átlagnál kevésbé ellenséges hallgatók közül csak 3 %. A többi veszélyeztető tényező szerint kontrollálták az adatokat, tehát ez a különbség egyértelműen az ellenségességgel volt kapcsolatban Nem véletlen, hogy az ellenségesség hatását elsősorban orvostanhallgatók, orvosok között vizsgálták - hiszen az orvosok, orvostanhallgatók között különösen gyakori, hogy szorongásukat, bizonytalanságukat cinizmussal próbálják ellensúlyozni. Ez is megbirkózási stratégia, azonban igen kevéssé hatékony, hiszen mind az orvos-beteg kapcsolatot, mind az orvos saját egészségét károsítja. Ugyanaz a helyzet, amelyet magunktól nem tudunk megoldani, külső segítséggel, valódi kapcsolatok segítségével elviselhetővé vagy megoldhatóvá válik. A legsúlyosabb élethelyzetet is könnyebb elviselni szerető, odaforduló környezetben, ezt nevezi az orvosi pszichológia társas támogatásnak, szociális hálónak. A társas támogatás egészségvédő szerepe igen szoros kapcsolatban áll a korai kötődés és a kötődéselmélet pszicho-biológiai elméletével. A társas támogatás légkörének kialakítása a nagy orvosegyéniségek egyik alapvető titka". A társas támogatás, az odaforduló, elfogadó magatartás az orvos vagy környezet részéről a beteg fizikai állapotát sokszor nagyobb mértékben befolyásolja, mint a terápia többi komponense. A pszichoterápia egyik legfőbb ún. nemspecifikus, módszertől független hatótényezője az ún. feltétel nélküli elfogadás, odafordulás. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 14

16 A stressz hatása az egészségre A szorongó állapot segítségkérő, önfeladó pszicho-fiziológiai állapotnak tekinthető. A magyar származású Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás megalapozója szerint a hasmenés, székrekedés, fekély, asthma bronchiale, fáradtság szindrómák bizonyos formái közös jellem-zője a segítségkérő, társas támogatást igénylő magatartás (2.1 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária) d) A stressz hatása az egészségre és az életminőségre A stresszállapot lehet múló és tartós, ezen belül folyamatos vagy szakaszos, de a különböző stresszorok hatásai össze is adódhatnak. A stressz lehet fizikai, például fájdalom, nagy hideg, vagy meleg, táplálék- és vízmegvonás, vagy pszichés, például egzisztenciális szorongás, reális vagy irreális félelem valaminek a bekövetkeztétől (foghúzástól, vizsgától, családtag elvesztésétől stb.). A Selye-féle elképzelés értelmében bármelyik stresszor ugyanazt a hatást váltja ki a hipotalamo-hipofizeoadrenális rendszeren keresztül. Amennyiben az adaptációs fázis hosszú, és nincs közben elegendő pihenő (nyugalmi időszak), akkor kimerültség, koncentrációzavar léphet fel, és letargikus állapotba kerül a szervezet. Krónikus stressz hatására számos, úgynevezett pszichoszomatikus betegség is kialakulhat: gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia, valamint alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok, poszttraumás stresszrendellenesség, pánikbetegség és depresszió. Egyes megfigyelések szerint rosszindulatú daganatok is kifejlődhetnek súlyos és tartós pszichés stresszállapot eredményeként. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a betegségek kizárólag stressz hatására alakulnak ki, de a stressz önmagában is okozhatja őket, illetve más tényezők mellett hozzájárul kialakulásukhoz. Azáltal, hogy gátolja az immunrendszer működését, a krónikus stressz lehetőséget teremt a bakteriális és vírusfertőzésekre és ezek szövődményeire (ez lehet az alapja az arra hajlamos egyénekben a daganatképződésnek is). Az akut (múló) stressz is lehet azonban súlyos betegség okozója; ezt bizonyítja a második világháború alatt a német zuhanóbombázók támadásának esete, mely után tömegesen jelentkeztek a pajzsmirigybetegségek. Az egyáltalán nem teljes felsorolás világosan mutatja, hogy a stressz a kórokozó tényezők között az egyik legelőkelőbb helyen áll, tehát Selye János alapkutatási felismerése a gyakorlati orvostudomány számos területén diagnosztikai és terápiás jelentőségű. Már az állatvilágban is megfigyelhetők stresszel összefüggő megbetegedések. Az anyjuktól túl korán elszakított kiscicáknál pl. az emberi asztmához nagyon hasonló légzési nehézségeket észleltek, míg a szüntelen kutyaugatásnak kitett macskák 50%-ban magas vérnyomásban betegszenek meg. A szállítással együtt járó félelem a disznóknál gyomorfekélyt, a lovaknál foltos kopaszodást (alopecia) okozhat. Egy igen heves és hosszantartó vihart követően több ezer sirály holttestét találták a francia tengerparton. A boncolás kimutatta, hogy a rémület és a kimerülés következtében vérző gyomorfekélyt (stresszulcus) kaptak, és ez okozta halálukat. A legmeggyőzőbben azonban egy igen érdekes - és a kutatók számára is meglepő eredménnyel zárult - állatkísérlet is igazolta a stressz szerepét, mégpedig nem is akármilyen betegség, hanem a rák kialakulásában A rákkutatás céljaira egy speciális, a rákra genetikailag fogékony egérfajt tenyésztettek ki. Erre az egértörzsre az a jellemző, hogy - szokásos laboratóriumi körülmények között általában kb. 70 %-ban betegszenek meg rákban. Rendszerint a különböző daganat-ellenes gyógyszerek hatását vizsgálják rajtuk. Dr. Vernon Riley a Washingtoni Egyetemen azonban arra volt kíváncsi, hogy milyen mértékben befolyásolja a stressz a daganatképződést. Ezért az egereket születésük után két csoportra osztotta. Az egyik csoportot nagyfokú stressznek tette ki (zsúfoltság, szűk ketrec, váratlan zajok, rázkódás, rendszertelen táplálás stb.). A kutatók azt várták, hogy a daganat előfordulása kb. 80%-os lesz. Az eredmények jócskán meghaladták várakozásukat, mivel az egerek 96%-a betegedett meg rákban. Az igazi meglepetést azonban nem ez okozta. Az egerek másik csoportját a kutatók kellemes, stresszmentes környezetbe helyezték. Igazi egér-paradicsomot varázsoltak az állatkáknak (bőséges tér, hinták, mászókák szórakozás céljára, kellemes egyenletes hőmérséklet, rendszeres táplálék). BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 15

17 A stressz hatása az egészségre A kutatók azt várták, hogy a daganatok keletkezése ebben a csoportban talán néhány százalékkal alacsonyabb lesz, de voltaképpen csak a stressznek kitett csoport eredményeit akarták velük kontrolálni. Az eredmény megdöbbentő volt. A genetikailag terhelt egértörzsnek mindössze 7 (nem tévedés, hetes!) %-ában alakult ki rák. Mitől függ, hogy az ember melyik betegséget "választja", vagyis a bőséges "választékból" melyikben betegszik meg? A válasz több oldalról is megközelíthető. Ez az a pont, ahol komolyan számításba jön a genetikai hajlam kérdése. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy melyik szerv, szervrendszer a "leggyengébb láncszem", ami a külső megterheléseknek legkevésbé tud ellenállni. Ez lesz az, ami leghamarabb "eltörik", vagyis amelyen a betegség megjelenik. Más megközelítés szerint (Alexander) összefüggésbe hozhatunk bizonyos betegségeket meghatározott személyiségjegyekkel, illetve konfliktus-szituációkkal. Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer túlaktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, infarktushoz vezethetnek. Ezeket nevezzük alarm- vagy riadóbetegségeknek. A vészhelyzet hatására ugyanis megszólal szervezetünkben egy rejtett "csengő", a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és minden erőforrásunkat a veszély leküzdésére mozgósítja. Emelkedik a vérnyomás, a szív szaporábban és erőteljesebben dobog, megnő a vércukor mennyisége stb. Nincs gond, ha az izgalom, a vészhelyzet csak átmeneti; különösen akkor nem, ha feszültségeinket, indulatainkat le tudjuk vezetni, vagy legalábbis bánni tudunk velük. Ha azonban az izgalom, feszültség tartóssá válik vagy állandóan ismétlődik, és levezetése is akadályba ütközik, akkor megbillen a vegetatív idegrendszer egyensúlya, szimpatikus túlsúly alakul ki. Ez az állandóan visszafojtott feszültség alarm betegségekhez vezethet. Az utóbbi évtizedekben az infarktus jól ismert rizikófaktorain (dohányzás, magas kolesztrinszint, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, ülő életmód) kívül egy újabbat is számításba szokás venni, ez pedig az úgynevezett "A" típusú viselkedés. Az A típusú személyiséggel rendelkező egyén lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál (pl. borotválkozás közben telefonál, reggelizik, újságot olvas és rádiót hallgat), türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatokkal küzd. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben, valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. (Figyeljük meg: az itt leírt személyiségkép voltaképpen korunk hőse, a very busy businessman!) A további kutatások azt mutatják, hogy az A tipus jellemzői közül kiemelkedő jelentősége van az ellenségességnek. S így önmagában jobb előrejelzője a szív-koszorúér betegségeknek. A teljesítményorientáció, a versengés önmagában nem veszélyeztető, ha barátságossággal, együttműködési készséggel párosul. Az esetek többségében az A típusú magatartás csak egy a rizikófaktorok közül, azonban az is előfordul, hogy a szélsőségesen A típusú viselkedés önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet. A szélsőségesen A típusú, túlzottan teljesítmény- és sikerorientált, ellenséges indulatokkal küzdő személyiségben nem működnek a biztosítékok, s így a túlterhelés magát a szerkezetet károsítja. Az előbbiekkel ellentétben az emésztőszervi betegségek inkább a két tűz közé szorított középvetetőket és a beosztottakat veszélyeztetik. (Egy gyakran idézett anekdota szerint Selye János egyszer megkérdezte egy zsarnoki természetű, önkényeskedő admirálistól, hogy van-e gyomorfekélye. "Nekem nincs" - felelte az admirális - "de a beosztottaimnak van". Az az ember, aki túlzottan befelé fordul, vagyis minden problémáját "lenyeli", de nem tudja azokat "megemészteni", tehát szükségképpen "megfekszik a gyomrát", fekélybetegségre veszélyeztetett. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás a paraszimpatikus idegrendszer általvezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Aki túlzottan aggodalmaskodik, az állandóan olyasmitől fél, ami soha sem - vagy csak nagyon ritkán - fog bekövetkezni. Mindig a legrosszabbat várja, és lélekben át is éli, anélkül, hogy az bekövetkezett volna. Ezzel nap mint nap megteremti, megsokszorozza, BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 16

18 A stressz hatása az egészségre állandósítja önmaga számára a stresszt. Ezáltal az egyszeri hatás tartóssá válik, a vegetatív idegrendszer egyensúlya felbillen és a paraszimpatikus túlsúly következtében fekélybetegség, irritábilis bél szindróma alakulhat ki. Napjainkban egyre gyakoribbá váltak a mozgásszervek fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó betegségei. Ennek számos civilizációs oka van: a túlsúly, a mozgásszegény, ülő életmód, stb. A közelmúltban végzett felmérésem számomra is meglepő eredményt hozott: a mozgásszervi panaszok sokkal szorosabb összefüggést mutattak a stresszel, mit a testsúllyal, a mozgásmennyiséggel vagy az életkorral. A stressz természetesen elsősorban izmainkra hat. Ha szorongunk, feszültek, idegesek vagyunk, izmaink megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezhetjük magunkat, mintha egész nap követ törtünk volna. Másrész a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ha pedig stressz, tartós feszültség következtében az izmok megfeszülnek, a kisfokú gerincelváltozás is súlyos, alig elviselhető fájdalmakat okozhat. A stressz károsan befolyásolja az immunrendszer működését is, és ezáltal elősegíti a fertőzések, sőt akár a rák kialakulását is. Régóta ismert, hogy természeti katasztrófák, háborúk után hatalmas járványok söpörtek végig országokon, kontinenseken. Elég csak az I. világháborút követő spanyolinfluenza járványra gondolni, melynek több halálos áldozata volt, mint magának a világégésnek. E járványokban a higiénés állapotok romlása kedvezett a kórokozók szaporodásának és fertőzőképességének, az éhezés, az alultápláltság, valamint a katasztrófa, a háború okozta nagyfokú stressz pedig gyengítette az áldozatok immunrendszerét. Igen érdekes, hogy a fertőzések nagy többsége nem a háború alatt, hanem azt követően alakul ki. Úgy tűnik, hogy az állandó veszélyt, készenléti állapotot követő kimerültség az, ami kedvez a kórokozóknak. Erre utal az a francia megfigyelés is, hogy az I. világháború alatt a visszavonuló - tehát letört, kimerült, reményvesztett - alakulatoknál jóval több tüdőgyulladásról számoltak be, mint a harcoló - tehát aktuálisan több stressznek kitett, állandó készenléti állapotban élő - csapatoknál. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a közvetlen életveszély elmúltával az általános adaptációs szindrómával terhelt katonák védekezőképessége nem regenerálódott, hanem a 2. ellenállási szakaszból a 3. kimerülési fázisba csapott át. Egyetemeken, főiskolákon jól ismert, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók gyakorta halasztanak vizsgákat lázas fertőző betegségek miatt. Vajon a felső légúti hurutok megszaporodása a vizsgaidőszakban csupán a lustaságot leplezni kívánó hallgatói kifogás, netán valami furcsa járvány következménye? Korántsem. Több amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban fokozott stresszterhelés következtében csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket. Érdekes megfigyelni, hogy az iskolai stressz milyen nagy fokban befolyásolja a 6-10 éves gyermekek ellenálló képességét. Egy szigorú, merev, büntető tanítónő osztályában jóval nagyobb arányú a hiányzás, mint liberális, gyermekcentrikus társnőjénél. Megkockáztatom: ha egy vállalatnál az évi rendes influenza-járvány idején a szokásosnál több a betegek száma, akkor egyrészt vizsgáljuk meg a klíma-berendezést, vajon nem szórja, terjeszti-e a kórokozókat, másrészt keressük meg azokat a stresszforrásokat, amelyek ronthatják a dolgozók hangulatát, közérzetét és ezáltal ellenállóképességét is. A stressz a testi betegségeken kívül számos pszichológiai hatást is kiválthat. Ide sorolható akár a kirobbanó öröm, megelégedettség is, ha sikerül egy nehéz helyzetet, feladatot, kihívást megoldani. Ha a stresszhelyzet tartósan fennáll, akkor szorongás, harag, agresszió, fásultság, vagy akár depresszió is kialakulhat. A szorongás testi tünetekben is megnyilvánulhat, ilyen lehet pl. torokban érzett gombóc, a fejfájás, vagy az alvászavar, de vezethet akár pánikrohamokhoz is. A stresszhelyzetekre adott másik általános reakció a gyakran agresszióba torkolló harag. Állatkísérletek is igazolták, hogy a frusztráció, a tehetetlenség agressziót válthat ki. Gyerekek gyakran válnak agresszívvá, ha frusztrálják őket. Felnőtteknél közlekedési dugókban figyelhető meg a szerencsére BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 17

19 A stressz hatása az egészségre általában csak verbális agresszió. A frusztráció hatására megjelenhet az agresszióval ellenkező véglet, a visszahúzódás, és fásultság, mely gyakran teljesítményromláshoz, súlyos esetben pedig depresszióhoz vezet (2.2 Forrás: Dr. Valló Ágnes) Tanult tehetetlenség, depresszió Amennyiben az érzelmileg negatív helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítjük, vagy azért, mert nem ismerjük a helyes megoldást, vagy mert az ehhez szükséges cselekvésre nem érezzük képesnek magunkat, ún. passzív, elkerülő magatartással reagálunk. Mivel a szorongáscsökkentő szerek e rendszerre hatnak elsősorban, J. A. Gray ezt az állapotot a szorongással azonosította. Állatkísérletben a tartós kontrollvesztés következményei a gyomor-bélrendszeri fekélyképződés, szívműködési és ritmuszavarok és végül a tanult tehetetlenség" (Seligman, 1975) állapota, amelyet a depresszió legjobb modelljének tekintenek. A tanult tehetetlenség állapota akkor alakul ki, ha egy állatot negatív ingerek érnek úgy, hogy nincs lehetősége a menekülésre, például folyamatosan áramütések érik, vagy jeges vízben kell úsznia. Egy ideig mindent megtesz, hogy elmenekülhessen, azonban egy idő múlva feladja, a holttá tettetési reflexnek" megfelelően passzívvá válik. Amennyiben az állat többször éli át ezt az élményt, már a veszélyhelyzet előjeleire is tehetetlenséggel, passzivitással reagál. Az ember esetében hasonló szerepe lehet egy tartósan rossz, megoldhatatlannak érzett kapcsolatnak, fenyegető munkanélküliségnek, munkahelyi rossz légkörnek. A tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, a reménytelenség, magárahagyottság érzése a későbbi helyzetekre is áttevődik, és kimutatható élettani változásokkal is jár. Elsősorban tanulási deficit mutatható ki, és ezzel összefüggésben a hippocampus CA 3,4 piramissejtek károsodása. Igen érdekes, hogy egyes állatoknál igen könnyen alakul ki a tanult tehetetlenség állapota, míg másoknál alig váltható ki. A veszélyeztetettséget fokozza a kora gyermekkori szeparáció az anyától. A korai szülővesztés, negatív családi légkör, gyermekkori bántalmazás fokozza a tanult tehetetlenség", a depressziónak megfelelő lelkiállapot kialakulását. A depresszió ún. szociális stressz-modellje szerint a korai anya-gyermek kapcsolat zavara három fázison keresztül vezet a depresszió iránti fokozott sérülékenységhez, ezek a fázisok a tiltakozás, reménytelenség, majd a kötődési zavar. Ez a sérülékenység valamennyi gerincesnél mintegy huzalozva" kimutatható az agyban. A kötődéselmélet ezen a modellen keresztül bizonyítja a biológiai és pszichológiai tényezők igen szoros összefüggéseit. A tanult tehetetlenség mellett egy másik fogalom az ún. tanult sikeresség, eredményesség vált a mai, pozitív pszichológia egyik központi fogalmává. Ennek a készségnek az elsajátítása szintén a nevelés, az önnevelés eredménye, de az orvos hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója lehet, ha a betegeiben a krónikus betegséggel kapcsolatos tanult sikerességet" alakítja ki. A pozitív pszichológia nemzetközileg elismert képviselője a Chicagói Egyetem professzora, Csíkszentmihályi Mihály, akinek Flow című magyarul is megjelent kitűnő könyve gyakorlati eszközöket nyújt a tanult sikeresség, eredményesség eléréséhez. Az utóbbi időben egyre több tanulmány emeli ki a krónikus stressz és depresszió közötti párhuzamot. A depresszió kialakulásában a gyermekkori, családi háttér, az egyén megbirkózási, coping képességei, szociális kompetenciája és az életesemények meghatározó szerepet játszanak. Mivel az önértékelés attól függ, hogy az ember milyen célokat tűz ki maga elé, mikor érzi magát sikeresnek, az énideál, a célok, értékek szerepe a depresszió megelőzése szempontjából alapvető. A kontrollvesztés élettani következményei: a szív-légzőrendszeri (kardiorespiratorikus) és anyagcsere (metabolikus) rendszer egyensúlyának felborulása. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 18

20 A stressz hatása az egészségre Az ember és környezete közötti folyamatos energiaegyensúly fenntartásában a vérkeringési rendszer közvetítő szerepet játszik. A légzés segítségével a légkörből oxigént veszünk fel, ezzel folyamatosan energiát szolgáltatva a szervezet számára, hogy a motoros és szervi (anyagcsere) működést fenntartsa. Így a magatartás szabályozásában a keringési rendszer a légzéssel és az anyagcsere-izomműködés (szomatomotoros) funkciókkal szerves egységet alkot. A keringési rendszer alapvető feladata, hogy a sejtek, a szövetek részére optimális gázcserét biztosítson, és ezzel megteremtse a cselekvés, aktív magatartás feltételeit. A magatartás, a környezethez való alkalmazkodás, illetve az élethelyzetekkel való megbirkózás tehát a légzési, keringési és anyagcsereizomműködési koordináció igen összetett válaszmintáit hozza létre, ezek szerepe egymástól függetlenül nem értelmezhető. A központi idegrendszer irányítja a három fenti automatikusan szabályozott energia-átalakító rendszer működését, amely a fejlődés során igen összetett együttműködésben az élettani egyensúly (homeosztázis) fenntartását biztosítja. Az emberi vegetatív zavarok, tünetek kialakulásának egyik leggyakoribb háttértényezője éppen az, hogy nincs összhang, megfelelés a pszichológiai és élettani optimalizálás szintjei között. Ilyen esetekben az élettani egyensúly (homeosztázis) felborulhat a nem megfelelő központi idegrendszeri irányítás következtében. A flight vagy fight válasz fizikai kihívások esetében szükséges, és az alkalmazkodást, megbirkózást szolgálja - a megbirkózás ebben az esetben a fizikai megküzdést jelenti, vagy harcolunk, vagy elmenekülünk a veszély elől. A modern világ életfeltételei között azonban igen gyakran nem vezet eredményre a fizikai megküzdés, és ebben az esetben az ősi reakciómódok önmaguk ellen fordulnak, veszélyeztetik az egyensúlyt. A Hess által leírt két, a központi idegrendszer által szabályozott működési állapot: az ergotrop (energiát felhasználó ún. szimpatikus túlsúly), amely támogatja a vegetatív idegrendszert abban, hogy képes legyen intenzív testi erőfeszítésre, valamint a trofotrop (energiát raktározó ún. paraszimpatikus túlsúly), amely támogatja a vegetatív idegrendszert a sejtek energiakészleteinek feltöltésében. A légzés központi szerepe a vegetatív szabályozásban A légzés szerepe azért rendkívüli, mivel egyrészt része az autonóm idegrendszernek, másrész azonban akaratlagosan szabályozható. Az utóbbi években vált nyilvánvalóvá, hogy a légzésnek irányító szerepe van más vegetatív és anyagcsere-izom (szomatomotoros) működések szabályozásában. Így részben az akaratlagos vagy pszichés eredetű légzési változásokon keresztül érvényesül a központi idegrendszer keringést és anyagcserét szabályozó hatása. Belégzés alatt szimpatikus, kilégzés alatt paraszimpatikus központi idegrendszeri aktivitásfokozódás mutatható ki. A központi idegrendszeri szabályozást dinamikus egység jellemzi, az agyban, a formáció reticulárisban ugyanaz a neuron hálózat szabályozza a légzési és anyagcsere-izom működést szabályozó neuronokat. A retikuláris idegi aktivitás, a feszítő (extenzor) izomtónus és az EEG szinkronizált oszcillációkat mutatnak. A feszítő (extenzor) izmok tónusa belégzés alatt fokozódik (Langhorst és mtsai, 1983). A légzésnek a keringésre gyakorolt hatása leginkább az ún. légzési szinusz aritmia segítségével vizsgálható. Ennek a paraméternek azért igen nagy a jelentősége, mert noninvazív módszerrel teszi lehetővé a szív paraszimpatikus tónusának elemzését. A szívfrekvencia a légzéssel szinkron gyorsul, illetve lassul. Nyugodt légzés alatt a szívfrekvencia belégzés alatt gyorsul, kilégzés alatt lassul, azaz a BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 19

21 A stressz hatása az egészségre légzési szinusz aritmia a szívfrekvencia légzési ütemben történő ciklikus fluktuációja. A szapora és felületes légzés a légzési aritmia csökkenéséhez vezet. A kifejezett légzési aritmia jellegzetes, érzelmileg stabil személyiségvonásokkal jár együtt, míg a szorongó betegek többségére, így elsősorban pánikbetegekre a gyors, felületes légzés jellemző és így a légzési szinusz aritmia hiánya vagy kisebb foka. Mindez a fokozott szimpatikus tónus jele. A fokozott kardialis vagustónust szívet védő faktorként írta le számos vizsgálat. A paraszimpatikus tónus csökkenése veszélyeztető tényező szívbetegségben, hipertóniában, a kardiális eredetű hirtelen halál bekövetkezése szempontjából és újszülötteknél egyaránt. A megfelelő légzési aritmiával jellemezhető újszülöttek 8 és 12 hónapos korukban jó fejlődési indexet mutattak, míg az alacsony légzési aritmiával jellemezhető újszülötteket 40 hetes korukban lényegesen rosszabb fejlődési indexek jellemzik. Nyilvánvaló tehát, hogy minden olyan terápiás beavatkozás, amely paraszimpatikus irányba hangolja át a szabályozást, védi a szívet és egyben szorongáscsökkentő hatású. Igen sok tanulmány írja le a lassú, elnyújtott kilégzésű légzés szorongáscsökkentő, paraszimpatikus irányba áthangoló hatását, amelyet a terápiában igen jól tudunk alkalmazni. A pszichológiai és fizikai igénybevétel hatása Az ember-környezet rendszer működésének alapvető jellemzői a különböző típusú környezeti igényekre adott reakcióminták. Az igények két igen jellegzetes típusa: egyrészt a fizikai igénybevételre adott szervezeti választ, másrészt az ún. pszichológiai vagy magatartási stresszhelyzetekben kialakuló reakciókat. Az evolúció során a túlélés egyik legfőbb feltétele, hogy képesek legyünk a szükséges fizikai teljesítményre. Az intenzív testmozgás tehát egyrészt az adaptáció egyik legfőbb jellemzője, másrészt lényegesen csökkenti a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozás valószínűségét (Langer és mtsai,1983). A testmozgás, rendszeres sportolás az egyik legjelentősebb egészségpszichológiai védőfaktor. Fizikai igénybevétel esetén a fokozott energiaigény (oxigénfogyasztás) közvetlen kapcsolatban van az artériás-vénás oxigén-különbséggel és a testmozgás kiváltotta pulzusszám-növekedéssel, tehát az oxigénellátás megfelel a szöveti igényeknek. Ilyen helyzetben a szabályozás célja a fiziológiai egyensúly (homeosztázis) fenntartása, amely tökéletesen működik is, ha nincs valamilyen szervi megbetegedés, ami ezt a választ korlátozza. (Mint szívbetegeknél a terhelési próba során). Ezzel szemben a pszichés igénybevétel, stresszhelyzetek kardiovaszkuláris kockázati tényezők, amennyiben a fenti egyensúlyzavart nem tudjuk megelőzni. A pszichológiai igénybevételt az különbözteti meg a fizikaitól, hogy míg a szervezet ebben az esetben is felkészül az akcióra, a menekülésre vagy támadásra és fokozza a pulzusszámot, a kibocsátott vérmennyiséget, a legtöbb esetben nincs szükség fokozott izommozgásra, fizikai aktivitásra. Már Cannon (1942) leírta ezt a jelenséget: a szervezet felkészül az akcióra, és ha a fokozott készenléti állapot fennmarad, anélkül, hogy az aktivitás kialakulhatna, ez katasztrofális következményekkel járhat", a bennszülöttek között előforduló ún. voodoo hirtelen halált ezzel az állapottal magyarázta. A szorongás lényege, mint korábban elemeztük, éppen az, hogy a veszélyeztető helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak minősítjük. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 20

22 A stressz hatása az egészségre A modern életforma számtalan ilyen disszociációs helyzetet teremt. A korábbi századokban, de vidéken sokszor ma is verekedéssel oldják meg a férfiak nézeteltéréseiket. Ezzel szemben a hatalmaskodó főnököt nem ajánlatos megpofozni, az igazságtalanul megalázott iskolás gyerek nem rohanhat ki a tanteremből. Pszichológiai stresszhelyzetekben fokozott szöveti átáramlás alakul ki. Ez az állapot rövidtávon nagyobb mértékű energiafelhasználást tenne lehetővé, de tartós fennállása szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) veszélyeztető tényező. A szabályozási zavar kialakulását feedforward kontrolljelenségként értelmezik, azaz a kardiális válaszok mintegy megelőlegezik a várható anyagcsere (metabolikus), az izomzat működtetéséhez szükséges igényeket abban az esetben is, ha az izomaktivitás nem következik be. Mind állatkísérletek, mind ember vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a fizikai és pszichikai igénybevételre adott szív (kardiális) és anyagcsere (metabolikus) válasz jellege alapvetően különbözik. Pszichológiai stressz hatására a szív (kardiális) és az anyagcsere (metabolikus) válasz összehangolatlan lehet (disszociálhat). Az állatkísérletek egyértelműen bizonyították, hogy az előre jelzett áramütés hatására, azonos szívfrekvencia fokozódás mellett nagyobb mértékű volt az artériásvénás oxigén-különbség, azaz szisztémás túláramlás alakult ki, amely jelentős vérnyomás-emelkedést eredményezett. A stresszhatásra adott szöveti túláramlás elsősorban fokozott szimpatikus aktivitás eredménye, mivel az így kialakuló, az anyagcsere igényekhez képest fokozott pulzusszám növekedést gyógyszeres beavatkozással - béta adrenerg blokkolókkal - jelentősen csökkenteni lehet. Amennyiben a zsírszövetekből (lipidraktárakból) a szimpatikus aktivitás hatására felszabaduló szabad zsírsavak nem használódnak fel az izomműködés energiaforrásaként, a felesleges zsírsavak trigliceridekké alakulnak a májban, majd a koronária megbetegedésekben oly fontos szerepet játszó lipoproteinekké alakulhatnak. A krónikus stresszállapot többek között ezért is súlyos szív-érrendszeri rizikófaktor (2.1 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária) Ha a stresszfeltételek folyamatosak, és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt. Nehézségeik lehetnek az összpontosításban, gondolataik logikus összeszervezésében. Azon töprengünk, hogy milyen cselekvési lehetőségeink vannak, aggódunk cselekedeteink következményeit illetően. A kutatók szerint nem véletlen, hogy megbetegszünk. A stressz lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz az emberben, melyek között összefüggés áll fenn. A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá teheti a betegségre. A stressz közvetlenül pedig az immunrendszerre fejti ki hatását. A kialakuló ún. pszichoszomatikus betegségek olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak. A betegség útjelző tábla, amely szimbolizálja lelkünk állapotát és figyelmeztet a lélek pozitív átformálására. Kutatók kimutatták, hogy az immunrendszerbeli sejtek képesek üzenetet kapni az idegrendszertől, ami megváltoztathatja viselkedésüket. A stresszkeltő esetek így csak akkor tudják befolyásolni az immunrendszert, ha a stressz negatív érzelmi állapotot vált ki. A lelki betegségek közvetetten okoznak szív- és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, szívinfarktust, érelmeszesedést. Napjaink népbetegsége az influenza és az allergia. A szív- és érrendszer az egyik legesendőbb a stressz hatásaival szemben. A stresszreakció, mint biológiai védekezés a környezet káros hatásaira rendkívül összetett: megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, a lép és a csontvelő kipumpálja az ott levő vért, stb. Állandó stressz esetén ezek a reakciók állandósulnak, magyarán a vérnyomás tartósan emelkedetté válik, az erek nem képesek rugalmasságuk falukkal a finom szabályozásra, a szívverés felgyorsul, elveszik az a lehetőség, hogy a BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 21

23 A stressz hatása az egészségre ritmus szabályozásával az egyén alkalmazkodni tudjon a változó fizikai körülményekhez, a megváltozott verejtékezés felborítja a só háztartást, ezzel tovább rontja a finom szabályzás lehetőségét. A tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza a fekély-hajlamot, rontja az emésztést és főleg férfiaknál ezáltal tönkreteszi a jókedvet, az érzelmi életet. A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszer. Manapság a kutatások az immunrendszer és az idegrendszer nagyon komoly összefüggései miatt inkább neuroimmunrendszerről beszél. Könnyen beláthatóak a tünetek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, valamint az immunsejtek számbeli és minőségi romlása miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, gyakori felső-légúti panaszok, esetleg bőrfertőzések vagy hajhullás. Hazánk lakossága még tetézi a bajt azzal is, hogy a dohány- és alkoholfogyasztásban és az öngyilkosságban a statisztikák élén állunk. Az emberek úgy érzik, hogy szükségük van valamire, ami segíti elviselni az élet kegyetlen realitását. Az elmúlt években az élet minden területét megfertőzte a kábítószer jelenléte. Ezekben a szerekben keresnek valamit embertársaink, valamit, amit elvesztettek. Az utcán járva figyelem az emberek üres tekintetét, kifejezéstelen arcát. Hova lett az emberek arcáról az érzés, mosoly? Sikerül-e megóvni a gyermekeket a rengeteg veszélytől? Sikerül-e megfelelő keretek között tartani a stresszt, mielőtt mindent beborítana? Minden embernek lehet ellensége. Minden embernek van egy közös ellensége: a stressz, az idegeskedés. Amikor az ember ideges, akkor az energiája a feszültségre, félelemre, az idegfeszültséget, szorongást okozó, beszűkölt gondolatokra használódik fel. Másra már nem is marad az energiájából (2.4 Forrás: LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió) Így okoz betegséget a stressz! Stresszben "süketebbek" a sejtjeink az immunjelzésekre - erősítették meg kutatók az eddigi feltételezéseket. A legtöbb ember egyetértene azzal, hogy a stressz megnöveli a betegségek kockázatát és ez valószínűleg számos hosszabb távú stresszhatásra is igaz, ilyen például a krónikus betegségben szenvedő családtagok otthoni ápolása. Jelenleg még mindig nagyon keveset tudunk arról, hogy miként járul hozzá a stressz a megbetegedésekhez. A "Biological Psychiatry" augusztusi számában a kutatók új megvilágításba helyezik a stressz betegségekhez való kapcsolatát, és egy olyan mechanizmust ismertetnek, amivel a stressz képes megváltoztatni az immunválaszt. Egy nagyon biztató előzetes tanulmányban Miller és kollégái különbséget találtak a rákos hozzátartozót ápoló családtagok gén expressziós mintázatában egy kontrollcsoporthoz képest, akik nem éltek át hasonló stresszes élethelyzetet. Az ápolóknál azt találták, hogy még normális vér kortizol szint mellett is változott a monociták (egy fehérvérsejt típus, mely részt vesz az immunválaszban) génexpresszós mintázata, ezáltal kevésbé voltak érzékenyek a kortizol gyulladáscsökkentő hatására, míg fokozódott a válaszkészségük a nukleáris faktor-kappa B (egy átíródási faktor a sejtmagban) gyulladáskeltő hatásaira. Dr. Gregory Miller, a tanulmány szerzője szerint bár az ápolóknak és a kontroll csoportnak hasonló volt a kortizol szintjük, a stresszes ápolók mégis "süketebbek" voltak erre a jelre. Úgy is mondhatnánk, hogy valami kudarcba fullad az ápolók fehérvérsejtjeinél, valamiért nem kapják meg azt a jelzést a kortizoltól, hogy kapcsolják le a gyulladást. Ezek a megfigyelések magyarázatot adnak arra, hogy miért tűnik úgy, mintha az ápolók krónikus gyulladást megelőző állapotban lennének, immunológiai válaszkészségük alapján. Ez az aktivált állapot számos betegség rizikóját növeli, például a depressziót, szívbetegséget, cukorbetegséget. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 22

24 A stressz hatása az egészségre Dr. Miller megjegyezte, hogy a kutatások fontos eredménye, hogy hagyományos gondolkodásmód ellenére - miszerint a magasabb kortizol szint vezet betegséghez - ez a tanulmány azt mutatja, hogy az ápolókban ez pont ellentétesen működik. A túl kicsi kortizol szintre inkább figyelnek a sejtek, mint a nagyobbra. "Sok fontos kérdés azonban még mindig megválaszolatlan maradt" - jegyezte meg Dr. John H. Krystal, a "Biological Psychiatry" szerkesztője, a Yale Orvosi Egyetem és a Connecticut Egészségvédő Szervezet munkatársa. "Mivel nem tudjuk, hogy a stressz hogyan okozza a gén expressziós változásokat az immunrendszerben, az sem ismert, hogy mennyi rugalmassággal számoljuk a huzamosabb ideig stresszt szenvedett embereknél vagy mennyire sérülékenyek az emberek enyhébb stressz esetén. Minél jobban megértjük a stressz és a betegségek kapcsolatának mögöttes molekuláris mechanizmusait, annál inkább választ találunk majd ezekre a kérdésekre" - tette hozzá a szakember (2.5 Forrás: HáziPatika.com) 3. Stressz a gazdaságban A gazdasági élet döntéshozói a technológia fejlődése során új munkaerő-helyzetben találták magukat. A szükséges emberi erő összetétele megváltozott, egyre nagyobb számban lett szükség speciálisan képzett dolgozókra a termelés során. Ráadásul ezek szerepének súlya sokkal jelentősebb lett, mint azt számbeli arányuk indokolná. Ez a folyamat rávilágított arra, hogy a gazdaság szereplőinek nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók egészségére, hiszen új dolgozó felvétele és betanítása időigényes és drága. Az addig olcsó és könnyen cserélhető munkaerő helyett a meglévő alkalmazottak egészségben tartása, és termelékenységi hatékonyságuk növelése lett az elsődleges cél. Az érdekvédelmi szervezetek követelései mellett a termeltetők is törekedtek arra, hogy a munka egészségvédelmi szabályai minél inkább biztosítsák az ideális feltételeket. A stresszjelenség felismerése és későbbi kutatása természetesen a munka világára is kiterjedt. A bonyolult, a részképességeket fokozottan igénybe vevő tevékenységek jelentősebb stressz- tüneteket okoztak, és ezek betegségek kialakulását indították. A magánéleti stresszorok mellett a munkahelyiek lettek a fő előidézői a stressz okozta egészségkárosodásnak. A gazdaságban termelő szereplők mellett az államra is egyre nagyobb terhet rótt a stressz általi megbetegedések növekvő száma, mert ez a termeléskiesés hatásai mellett közvetlenül terhelte az ellátórendszereket. Ez növekedést okozott az egészségügy leterheltségében, a társadalombiztosítás által fizetett táppénz összegében, és a korhatár előtt nyugdíjba vonulók számában. Ezen okok miatt a huszadik század végére a gazdaság összes szereplője felismerte a stressz jelentőségét, és módszereket próbált alkotni a stresszhatások megelőzésére, illetve a munkahelyi stressz csökkentésére. A felmérések adatai szerint az Európai Unió tagállamaiban a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét (azaz az aktív népesség mintegy 28%-át) veszélyezteti. Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti, valójában mindkét nem számára, valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén meghatározó problémaként jelentkezik. A szakértők ennek leggyakoribb okát a munkakörülmények feletti ellenőrzés hiányában látják. A munkahelyi stressz mind emberi viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár (a munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg a közös kasszát, s akkor még nem szóltunk a termelékenység csökkenéséről). BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 23

25 A stressz hatása az egészségre július 2-án a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát. Mivel a munkahelyi stressz problémája az Unió valamennyi tagállamát érzékenyen érinti, a szervezők elsődleges célja, hogy lehetővé tegyék a tapasztalatok és a jó gyakorlatok kicserélését, s a problémának minél szélesebb nyilvánosságot adjanak. Ennek érdekében hozták létre a megelőzés legjobb gyakorlatait jutalmazó európai díjakat, valamint egy átfogó információs hálózatot. a) Munkahelyi stressz Egyes EU tagországokban a GDP 1 százalékát meghaladó mértékben ront az üzleten a dolgozókat gyötrő stressz. Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz (MÖS) jelenti - a hátfájás után a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi problémát. A MÖS okai lehetnek pszichoszociális veszélyek, mint például a munka jellege, szervezése és irányítása, pl. magas elvárások a munkában és alacsony szintű ellenőrzés, valamint olyan tényezők, mint a megfélemlítés és az erőszakoskodás. Fizikai veszélyek, például a zaj és hőmérséklet, szintén okozhatnak MÖS-t. A MÖS megelőzése jelenti az egyik kitűzött célt az Európai Bizottság munkahelyi egészség és biztonság új stratégiájáról szóló közleményében. Az Európai Bizottság intézkedéseket hozott a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére. Az évi Tanácsi irányelv (89/391) tartalmazza a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó alapvető előírásokat. Ez a munkáltatókat teszi felelőssé, hogy gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalókat a munka során ne érje semmiféle ártalom, beleértve a MÖS hatásait is. A tagállamok valamennyien átültették ezt az irányelvet saját jogrendjükbe, néhányuk pedig ezen felül útmutatókat is kidolgozott a MÖS megelőzésére. Az irányelv megközelítési módját alkalmazva, a MÖS kiküszöbölése vagy csökkentése végett a munkáltató köteles: törekedni a MÖS megelőzésére; felmérni a MÖS kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt okozhat, továbbá meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom; megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére. A MÖS megelőzhető, és a MÖS csökkentését szolgáló akciók igen költség-hatékonyak lehetnek. A MÖS esetében végzett kockázatbecslés alapelvei és eljárásai ugyanazok, mint más munkahelyi veszélyeknél. A folyamat sikerességéhez alapvetően fontos a munkavállalók és képviselőik bevonása; őket kell megkérdezni, mi okoz stresszt, mely csoportok szenvednek ettől, és mit lehet tenni a helyzet javítására. A kockázatbecslés lépéseit az alábbiak szerint lehet összegezni: határozzuk meg a veszélyeket; döntsük el, kit érhet ártalom és hogyan; értékeljük a kockázatot, úgy, hogy: o meghatározzuk, milyen lépéseket tettünk már meg; o eldöntjük, hogy ezek elegendőek-e vagy sem; és o ha nem, mit kell még tenni. rögzítsük az észlelteket; és vizsgáljuk felül az értékelést megfelelő időközönként, és ellenőrizzük a megtett intézkedések hatását (3.1 Forrás: T É N Y E K 22 Európai Munkavédelmi Ügynökség) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 24

26 A stressz hatása az egészségre Belehalunk-e a krónikus stressz következményeibe? A munkahelyi bizonytalanság népegészségügyi jelentősége. A depresszió növekedése és 2005 között a éves magyar férfiak halálozása 55 %-kal emelkedett, a nők között ezalatt 4 %-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben tel több férfi halt meg a éves korosztályból, mint 1960-ban ( férfi 1960-ban, férfi 2005-ben) (Demográfiai Évkönyv, 2005). Ha a madárinfluenzába vagy más vírusfertőzésbe halna meg évente 10 ezernél több fiatal férfi, ez minden újság címoldalán szerepelne. Mi az oka, hogy Magyarországon alig beszélünk róla? 2002-ben embert kérdeztünk ki, közülük 2005-ben 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322- ember halt meg az újból felkeresettek közül. Az 5011 ember közül a 2002-ben éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit és 1529 nőt. Közülük 99 férfi (8.8 %), és 53 nő (3.6 %) halt meg 2005-ig. Mindkét nemben az onkológiai megbetegedések voltak a leggyakoribb halálokok, 36.5 % a férfiak és 41.5 % a nők között szív-érrendszeri ok miatt 35.1 % halt meg a férfiak és 29.3 % a nők közül, a férfiak 12.1 %- a, a nők 19.5 % -a halt meg erőszakos ok miatt (baleset, öngyilkosság, gyilkosság), a férfiak további 4.1 %-a alkoholos májzsugor miatt. A férfiak számos tényező tekintetében sokkal érzékenyebben reagáltak a társadalmi változásokra, mint a nők. A férfiak esetében a munkahelyi bizonytalanság háromszorosára emelte a korai halálozás valószínűségét, a súlyos depressziós tünetegyüttes ötször magasabb halálozási arányokkal járt együtt. A meghaltak közül 24 % szenvedett súlyos depresszióban, míg a teljes megkérdezett mintában a férfiak között ez az arány 5.8 % volt. A szorongás háromszor magasabb korai halálozással járt a férfiak esetében. Az a vélemény, hogy az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni, azaz az anómiás, demoralizált lelkiállapot kétszer magasabb, a rivalizálás 2.4-szer magasabb halálozással járt a férfiak között. Az érettséginél alacsonyabb végzettségű férfiak közül kétszer annyian haltak meg 2002 és 2005 között, mint a magasabb végzettségűek közül. A középkorú férfiak számára tehát a munkahelyi és általában a társadalmi bizonytalanság és az alacsonyabb társadalmi státus súlyos krónikus stressz állapotot és egészségi veszélyeztetettséget eredményez. Melyek a védő tényezők a férfiak esetében? Ha az adatokat az ismert kockázati tényezők, az életkor, iskolázottság, dohányzás, kóros alkoholfogyasztás és elhízás szerint korrigáltuk, a férfiak esetében a pozitív életminőség ezektől a tényezőktől függetlenül háromszor, a jókedv, vidámság és az önbizalom két és félszer kisebb valószínűséggel vezetett korai halálozáshoz. Szintén az egyéb kockázati tényezőktől függetlenül, aki a férfiak közül 2002-ben a feleségével élt, és úgy érezte, hogy nehéz helyzetben számíthat a felesége segítségére, ötször kisebb valószínűséggel halt meg, míg a biztos munka háromszoros védőfaktor volt. A nők esetében elsősorban a tágabb társas kapcsolatok elégtelensége vezethet korai halálozáshoz. A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség, valamint a családi problémák a legfontosabb veszélyeztető faktorok, kétszer magasabb korai halálozási arányokkal járnak együtt a nők között. A kapcsolati problémák fontos szerepet játszanak a nők közötti önkárosító magatartásformákkal dohányzással, kóros alkoholfogyasztással, elhízással kapcsolatban is. A munkahelyi tényezők közül a nők esetében a munkatársakkal való jó kapcsolat jelentős védő tényező a halálozás szempontjából. A nők esetében az, hogy daganatos betegség miatt kezelték 2002-ben a halálozás fontos előrejelzője volt, míg a férfiak esetében sem ismert szív-érrendszeri, sem daganatos betegségek miatti kezelés nem jelezte előre a halálozást- ez valószínűleg azt is jelzi, hogy a férfiak sokkal kevésbé keresnek orvosi segítséget tüneteik, panaszaik esetében. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 25

27 A stressz hatása az egészségre Ez a népegészségügyi krízishelyzet az egyik oka, hogy az Amerikai Pszichoszomatikus Társaság idén éves kongresszusát Budapesten rendezi, másodszor Európában a társaság történetében. Fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a krónikus stressz súlyos népegészségügyi kockázati tényező. Ennek a ténynek a negligálása annál is drámaibb ma Magyarországon, mivel idén ünnepeljük Selye János születésének századik évfordulóját. Selye János vizsgálatai bizonyították, hogy állatkísérletekben a tartós stresszhelyzet az immunrendszer összeomlásához, majd az állatok pusztulásához vezet. A mai magyar társadalomnak is fel kell ismernie, hogy a tartós munkahelyi bizonytalanság, a társadalom közös érték és normarendszerének hiánya, és az ennek következtében kialakuló krónikus stressz állapot súlyos kockázati tényező, az idő előtti egészségromlás és halálozás bizonyított rizikófaktora. A depressziós tünetegyüttes a krónikus stressz állapotának legmegbízhatóbb mutatója. Míg 2002-ben 13.5 % volt a kezelésre szoruló depressziósok aránya mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe, 2005 utolsó hónapjaiban ez az arány azok között, akiket a HEP vizsgálat során újra felkerestünk 18 %-ra, 4.5 %-kal emelkedett, a férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében. (3.2 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária, kutatásvezető, egyetemi tanár) b) Stresszkezelés az Európai Uniós és a hazai gyakorlatban Az Európai Munkavédelmi Ügynökséget (OSHA) az Európai Unió alapította acélból, hogy elősegítse a munkavédelem terén jelentkező információs igény kielégítését. A bilbaói székhelyű ügynökség tevékenységének célja műszaki, tudományos és gazdasági jellegű információ átadása a munkaadóknak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdésében, illetve a munkavállalók munkahelyi körülményeinek javítása. Az OSHA szerint a munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érinti, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapoknak tudható be. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. Ugyanakkor az ügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz, amely az 50 60%-a a stressznek EU-27 országait tekintve a munkavállalók 22 %-át érinti. A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat: a dolgozói létszám csökkentése és a tevékenységek kihelyezése, a feladatok és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás), valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének nehézségei mind hatással vannak a munkavállalókra. Az OSHA felhívja a figyelmet, hogy a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok csökkentése erkölcsi és jogi kötelesség és üzleti érvek is szólnak mellette. Magyarországon már jogi lépések is történtek a munkahelyi stressz kezelésének előmozdítására. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 26

28 A stressz hatása az egészségre Az Európai Unió több olyan megmozdulást is szervezett, mely a stresszre általában, vagy egy adott stresszorra kívánja felhívni a figyelmet. Példaként említhetjük, hogy a zaj veszélyeinek tudatosítását szorgalmazó világnapon európai méretű kampány indult az európai munkahelyek egyik legmakacsabb egészségi problémájának számító munkahelyi zaj leküzdése érdekében. Az európai munkavállalóknak körülbelül egyharmada (több mint 60 millió ember) van munkaidejének egynegyedénél hosszabb ideig magas zajszint hatásának kitéve. Csaknem 40 millió (vagyis Spanyolország lakosságával megegyező számú) dolgozónak kell legalább a munkaideje felében a normális társalgási szintnél hangosabban beszélnie ahhoz, hogy mások meghallják. Ezt felismerve február 15-én új európai irányelv lépett hatályba a munkahelyi zajjal kapcsolatban. A zaj okozta halláskárosodást a leggyakrabban előforduló, maradandó ipari betegségként ismerték el. A munkahelyi zaj gyakorlatilag azonban nemcsak a hallást károsítja, hanem sokkal súlyosabb veszélyeket rejt magában. Baleseteknek is okozati tényezője lehet és hozzájárulhat a munkahelyi stressz kialakulásához is. Éppen ezért a már említett irányelvben a dolgozókat érő napi zajártalmat 87 decibelben maximalizálták. A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Az új feladat helyes értelmezéséhez és a helyes gyakorlat kialakításához - a közvélemény érdeklődésére is tekintettel - szükséges a szakmai és hatósági szempontokat érintő alábbi tájékoztatás. A stresszhez vezető ún. stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt. I. A munkahelyi fizikai környezetben előforduló zaj, pl. a fokozott figyelemösszpontosítást igénylő munkáknál, vagy klimatikus hatások, már régóta ismert stresszorok (stresszhatást kiváltó tényezők), és jól szabályozott területei a munkahelyi egészség védelemnek. A hatályos jogszabályokon alapuló munkahelyi normatívák, határértékek megtartása ezekben az esetekben kellő védelmet jelent a fizikai munkakörnyezetből eredő stressz kialakulásával szemben. Ezeket az előírásokat a munkáltatók ismerik, és a hatóság rendszeresen ellenőrzi is. Az utóbbi években irányult mind nagyobb figyelem az ún. pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire az ún. pszichoszociális tényezőkre visszavezethető stressz jelentőségére. Egy hazai felmérés szerint, melyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete folytatott le, minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. A munkavédelmi törvény módosítása ez utóbbi problémakör munkahelyi vonatkozására irányul, és hívja fel a munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára az ilyen esetekben is. Hazai viszonylatban új és a munkáltatók, a munkavállalók, sőt az egész társadalom közgondolkodásába még kevésbé beépült, fel nem ismert problémakörről van szó, amelyet még számos tévhit is övez. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 27

29 A stressz hatása az egészségre A stressz ugyanis nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stresszhatás vezethet: magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény, pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség, fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás, pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések. Ilyen tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak. Továbbá ide sorolandók az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb. II. Meghatározhatók azon tünetek, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen ilyen szempontból baj van: a nagymértékű fluktuáció, nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosának jelzései, aki az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észlelheti. Mit tehet az ilyen esetek megelőzése érdekében a munkáltató: Jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget, hogy fel kell mérnie, van-e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket. Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói intézkedés jellege, eszköztára a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése mellett. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 28

30 A stressz hatása az egészségre III. A fent kifejtettekre is tekintettel Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóság számára. A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas. (pl. mert a kérdéskör jellegéből adódóan nem állapíthatók meg mérhető normatívák, az egyéni, csoportos változatosságok kezelésére alkalmas definitív követelmények). Ezzel kapcsolatban a következő jogi megközelítésre kell felhívni a figyelmet. 1.A munkavédelmi törvény új feladatot meghatározó hivatkozott rendelkezése az ún. általános megelőzési követelmények között jelenik meg. E szerint [54. (1) bekezdése] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. A vonatkozó közösségi irányelven (89/391/EGK) alapuló konkrét jogszabályhely jogi természetét illetően szakmai elvi tételeket, a veszély, ártalom megelőzését szolgáló alapvetést tartalmazza a munkáltató főbb cselekvési irányait orientálva. Ezek önmagukban, általános, elvi jellegüknél fogva nem szankcionálással alátámasztott konkrét kötelezettségek. Az itt felsorolt tételek nagy része speciális szabályként a munkavédelmi törvény megfelelő más helyein, illetve a végrehajtási rendeletek egyedi szabályaiban jelenik meg. Például: a veszélyek értékelése [b) pont] a kockázatértékelés szabályában [Mvt ának (2)-(5) bekezdései], az utasítási jog gyakorlása [i) pont] a főbb munkáltatói kötelmek között [Mvt a (7) bekezdésének a) pontja]. Több elvárás [pl. a) és c), e), f) h) pontok] amolyan cselekvési szemléletet fogalmaz meg a munkáltató irányában, amelyek át kell hogy hassák a tételes kötelezettségeken alapuló teljesítés módját. Nehezen elképzelhető, hogy ellenőrizni és szankcionálni lehessen a műszaki fejlődés kínálta eredmények alkalmazásának mellőzését, ha egy egyszerűbb, régi, de hatékony, az előírt védelmet megvalósító műszaki megoldást alkalmaz a munkáltató. Ilyen típusú előírás a munkavédelmi törvény más helyein is megjelenik a jogharmonizációt tükrözve -, ugyancsak elvárásként és nem szankcionálható tételes kötelezettségként. (pl. 54. (7) h) pontja szerint a munkáltató köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 29

31 A stressz hatása az egészségre A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonló jellegű megfogalmazás, amelynek lényegi tartalma tehát az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során. A munkavédelmi eljárásokban alkalmazható bírságolásnak (szabálysértés, munkavédelmi bírság) komoly jogi előfeltételei vannak, többek között a tételes jogi vagy jogi jellegű (szabványi, munkáltatói, egyéb műszaki) kötelező előírás megsértése. A 10 millió forintos felső bírságtétellel fenyegető objektív alapú munkavédelmi bírság további előfeltétele az élet, testi épség, egészség súlyos, és lényegében közvetlen veszélyeztetésének bizonyított tényállása, illetve az ilyennek minősülő, törvény által leírt néhány konkrét tényállás. A törvény 82. (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás ( kockázatértékelés elmulasztása ) nem valósulhat meg paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában az egyébként helyesen elvégzett kockázatértékelés pszichoszociális kockázati tényezőkre vonatkozó ún. szakszerűtlensége (szakmailag vitatható megoldása), hiányossága miatt. A fentiekből következően az 54. (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ilyen bírságolásnak alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában. Ugyanis a munkáltató hatósági ellenőrzése, vizsgálata, akár egyedi, akár rendszerszemléletű átfogó ellenőrzésről van szó, kiterjed a szabályok teljességére [függetlenül azok konkrét, szankcionálható jellegétől], ideértve a foglalkozásegészségügyi szolgálatok működését is [81. -ának (4) bekezdése]. 2. Mindezek miatt új típusú képességekre, technikák alkalmazására van szükség a munkavédelmi hatóság részéről is. Elsősorban a témához kapcsolódó tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését egyaránt magában foglaló programok vezethetnek el a széleskörű, hatékony megelőzéshez. Ebben azonban nemcsak a munkavédelmi hatóságnak van szerepe, hanem a munkáltatók feladataiban közreműködő foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, az ÁNTSz egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek, a civil szervezeteknek (pl. egészséges munkahelyek mozgalomnak) is. Ennek érdekében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a keretében működő munkavédelmi tanácsadó szolgálat, valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársainak bevonásával tervezi a közeljövőben a felvetődött kérdés megoldását - különösen a következőkkel - elősegíteni: egyszerűen kivitelezhető kérdőívek alkalmazásával, pl. hogy fel lehessen mérni (munkáltatónak, foglalkozás-egészségügyi orvosnak, vagy akár az egyéneknek is), hogy kell-e stresszhez vezető pszichoszociális tényezőkkel számolni a munkaköri feladataik ellátásával összefüggésben, munkáltatóknak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosainak szóló módszertani ajánlásokkal a helyzet felmérést követő helyes megoldásokhoz, az előzetes és időszakos egyébként jogszabály által kötelező - munkaköri alkalmassági vizsgálatok korszerű lefolytatásához, írott és elektronikus ismeretterjesztő anyagokkal a munkavállalók és munkáltatók érzékenyítése és helyes hozzáállásának formálása érdekében, a felügyelő-tanácsadók speciális, mentálhigiénés továbbképzésével, az egészségfejlesztés területén működő szervezetekkel való kapcsolatok kiszélesítésével. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 30

32 A stressz hatása az egészségre Végezetül azonban hangsúlyozni kell, az nem reális elképzelés, miszerint kizárólag a munkáltatón múlik, hogy ne alakuljon ki stressz, és az sem reális feltételezés, hogy eltüntethetők az élet különböző színtereiről ideértve a munkahelyet is a stresszt okozó tényezők (3.3 Forrás: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) A munkahelyi stressz évről évre komolyabb problémát jelent Európában. Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet is kiemelten foglalkozik ezzel a problémával, és több javaslattal is előálltak a stressz csökkentésére és megelőzésére. 4. A stressz kezelésének története A stressz természetesen az emberrel egyidős, hiszen az élő szervezet mozgósító reakciója az emberben is jelen volt, emberré válását megelőzően is. A szocializáció során, az addigi természetes stresszoldók mellett, mint a szex, a pihenés, evés, megjelentek újak, mint például a szórakozás, és más különböző közösségi tevékenységek. Már az első ember is törekedett a stresszmentesítésre, hiszen közérzete sokkal jobbá vált, ha időlegesen meg tudott szabadulni a létfenntartás stresszoraitól. Később megjelentek olyan, a stresszt is oldó anyagok, mint például az alkohol, illetve más tudatmódosító szerek, melyeket pozitív örömszerző és stresszmentesítő hatásuk mellett súlyos egészségkárosító mellékhatások kísértek. A stressz jelenségének orvosi felismerése után negatív hatásainak orvosi eszközökkel való leküzdése került előtérbe. A kémia és a biológia kutatása olyan gyógyszereket alkotott, melyek célzottan voltak bevethetők a stressz hatásai ellen. A huszadik század végére a technológiai haladás kifinomult hatásmechanizmusok kifejlesztését tette lehetővé. Mindezen fejlődés ellenére a kémiai szerek jelentős mértékű mellékhatásai az orvostudományt arra ösztönözték, hogy más megoldásokat is keressen. A pszichológia, mint a stresszel foglalkozó egyik legfontosabb tudományág, olyan módszereket dolgozott ki, amelyek lelki technológia segítségével nyújt megoldást. Ezek a gyógyító folyamatok sokszor évezredes tapasztalatok felhasználásával kerültek kialakításra. Hátulütőjük, hogy nem mindenki számára használhatóak megfelelő hatásfokkal, ráadásul a folyamatok igen lassan zajlanak, ezért az eredmények nagyon ritkán érik el az optimumot. Viszont előnye a kémiai szerekkel szemben, hogy - természetesen szakszerű segítővel - semmilyen mellékhatás nem következik be. Az ember szellemi útkeresése további alternatív megoldásokat talált, melyek a pszichológia és a kommunikáció peremvidékein összetalálkozva hoz létre módszereket. Ilyen például a pszichodráma. Ez a stresszkezelés hatékony módja, mellékhatás nélkül, de itt is gyakori az alany ellenállásából fakadó eredménytelenség. Összességében megállapíthatjuk, hogy a stresszgyógyítás lassan százéves története eddig az útkeresés jegyében zajlott. A módszerek sokat fejlődtek, de egyik sem tudott mellékhatás nélküli, illetve mindenki számára teljes megoldást kínálni. A jövő, vagy talán a ma meghozhatja majd ezt a módszert is. a) A stressz jelenségének felismerése A stressz korai figyelmeztető jelei és a szükséges stressz-kezelés A stressz elől nincs menekvés. Még a kéthetes vakációnk alatt is elképzelhető, hogy egyszer csak kiborulunk a koktél árától, vagy halálra idegesít a strandon mellettünk horkoló napfürdőző. Bár a stressz elkerülhetetlen velejárója életünknek, van rá módszer, hogy felkészítsük BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 31

33 A stressz hatása az egészségre szervezetünket, és megtanuljuk észrevenni a stressz figyelmeztető jeleit, például az alvászavarokat, a fejfájást vagy az ingerültséget. Ha felismertük, hogyan reagál szervezetünk a stresszre, azt is begyakorolhatjuk, hogyan "kapjuk el" még a stressz-ciklus elején. A test és lélek holisztikus kutatói szerint egyszerű technikákkal - mint a néhány perces meditáció vagy a mozgás - meg lehet előzni a tünetek súlyosbodását, sőt már a kialakulását is. Dr. Herbert Benson, a bostoni Mind/Body Intézet elnöke szerint a relaxációs technikáknak az a céljuk, hogy a stressz következményeivel ellentétesen ható relaxációs választ váltsanak ki, például lassuljon a pulzus és a légzés, valamint csökkenjen a vérnyomás. Íme néhány kérdés és válasz a stressz legáltalánosabb jeleiről, és az enyhítésének módjairól. A stressz olyan körülmény, amely viselkedésbeli alkalmazkodást kíván. Így tehát minden változás stresszel jár. Ha stressz ér minket, kialakul az ún. "üss vagy fuss-reakció", ilyenkor adrenalint választ ki a szervezet, felgyorsul az anyagcsere, a pulzus, emelkedik a vérnyomás és szapora lesz a légzés. Szervezetünk felkészít minket arra, hogy üssünk vagy fussunk. Erre a reakcióra biológiailag van szükségünk, hiszen kihalt volna az emberi faj, ha nem alakult volna ki az önvédelem. Modern társadalmunkban azonban akkor is bekapcsol a stresszreakció, amikor nincs rá szükség. Így tehát, ha stresszes állapotban sem nem ütünk, sem nem futunk, ugyanezek a hormonok egy sor különböző betegséget okozhatnak, szorongást, depressziót és magas vérnyomást, súlyosabb esetben szívrendellenességet, infarktust vagy álmatlanságot. Súlyosbítják a PMS-tüneteket, hatással vannak az ovulációra és a meddőségre is. Kérdés az, hogy tudják-e az emberek általában, mikor vannak stresszhelyzetben? Számos jel figyelmeztet erre. Vannak fizikai, viselkedésbeli, érzelmi, kognitív és spirituális tünetek. A fizikai tünetek közé tartozik a fejfájás, az emésztési zavarok, a gyomorfájás, a tenyér izzadása, az alvászavarok, a derékfájás, a merev nyak és váll, a szapora szívverés és a fáradtság. A viselkedésbeli tünetek a túlzott dohányzás, a kényszeres rágógumizás, parancsolgatás, mások kritizálása, az éjszakai fogcsikorgatás, túlzott alkoholfogyasztás vagy túlevés. Az érzelmi tünetek a sírás, az idegesség, az unatkozás, az érzékenység, a képtelenség a változtatásra, a düh, az oktalan szomorúság és az ingerlékenység. A kognitív tünetek közé sorolhatjuk a világos gondolkodás nehézségét, a feledékenységet, a kreativitás hiányát, az emlékezetvesztést, valamint a humorérzék elvesztését. A spirituális tünetek a cinizmus, a kétségek, a mártírkodás és a tanácstalanság. Kapcsolatainkban a stressz okozhatja, hogy képtelenek vagyunk kijönni másokkal, hamar feldühödünk, görcsösek leszünk vagy csökken a libidónk. Hogyan lehet megkülönböztetni a stressz tüneteit az egészségi problémáktól? Mindenkinek más-más szervét támadhatja meg a stressz. Vannak, akik szorongással válaszolnak, másoknak a gyomra fáj, megint másoknak a feje. Vannak, akiknek a meglevő betegsége, például a migrénje jelentkezik vagy súlyosbodik stressz hatására. Kérdezzük meg magunktól, hogy az éppen tapasztalt tünetet vagy érzést a stressz váltja-e ki vagy az súlyosbítja-e. Ha egy bizonyos tünet különösen aggaszt minket, minden esetben keressük fel az orvost, hogy kiderüljön, nem valami más okozza. Mit lehet tenni a stressz enyhítése érdekében? Nincs egyetlen gyógyszer vagy sebészi eljárás, amellyel a stressz gyógyítható lenne. Így nem tehetünk mást, mint lehetőség szerint változtatni a stresszes helyzeten. Éppen úgy, mint ahogy bennünk van az üss vagy fuss-reakció, ugyanúgy bennünk van az ellenkező reakció is, a relaxációs válasz. Ezt kell tudni rendszeresen előidézni. Míg a stresszreakció automatikus, a relaxációs válaszhoz két lépés szükséges. Az egyik az ismétlés. Ez lehet egy szó, egy hang, egy ima, egy mondat, akár egy ismétlődő mozdulatsor is. A második lépés, hogy ha az ismétlés közben más gondolatok is előjönnek, ne vegyünk róluk tudomást, hanem térjünk vissza az ismétléshez. Naponta egy vagy két alkalommal, percig gyakoroljuk ezt a technikát. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 32

34 A stressz hatása az egészségre Üljünk nyugodtan, és válasszuk ki a nekünk megfelelő ismétlendő valamit. Ez lehet egy ima, lehet az "Om"-hang kiejtése, akár egy olyan szó is, mint a "szeretet", "béke" vagy az, hogy "nyugi". Ezen kívül végezhetünk jógagyakorlatokat, taj-csit, vagy kocoghatunk. Jó ismétlő tevékenységek még a kötés és a horgolás. Ha az ilyen fajta ismétlésekkel megszakítjuk a gondolatmenetünket, nyugodtabbak leszünk, és jobban meg tudunk birkózni a stresszel. Ez a technika 24 órára védő hatást is biztosít, de ehhez rendszeresen kell végezni. Hogyan hat a relaxációs válasz a szervezetre? Szó szerint megváltozik bizonyos hormonok, mint az adrenalin, noradrenalin és a kortizol szintje, valamint bizonyos agyi folyamatok is. Ettől nyugszunk meg. Mindezt tudományosan is bebizonyították. A stressz csökkentése csökkenti egyben a megbetegedés kockázatát is? Nemrégiben kimutatták, hogy egyes szívinfarktusok közvetlen kapcsolatban vannak a stresszel. A stressz káros következményeinek elhárításával meg lehet előzni ezt a fajta infarktust, bár ez a téma bővebb tanulmányozásra szorul. Azt tudjuk, hogy az álmatlanságot, a magas vérnyomást, a PMS-t, a fogamzóképesség stresszel összefüggő tüneteit, a klimaxos hőhullámokat és a stresszre erősbödő fájdalmakat hatásosan lehet kezelni a stressz enyhítésével. Mit tanácsolhatunk a stressz kezelésére? Az egészség és a jó közérzet egy háromlábú székhez hasonlít. Az egyik láb jelképezi a gyógyszereket, a második a sebészi eljárásokat, ezek a modern medicína lényeges elemei. A stresszt és annak káros hatásait azonban nem gyógyítják. Ezért van szükség a harmadik lábra, és ez az önmagunkkal való törődés. Ide tartozik a relaxációs válasz, a táplálkozás és a testmozgás, és a beteg hitrendszere. Fontos tudni, hogy számtalan technikát alkalmazhatunk a stressz káros következményeinek kiküszöbölése érdekében. A komplementer medicina segítségével pl. az akupunktúra, biofizikai orvoslás, biorezonancia terápiák, autogen training, kineziológia és még más lehetőségek közül lehet választani. (4.1 Forrás: Dr. Hegyi Gabriella) b) Stresszkezelés, stresszoldás 6. ábra Dilts piramis BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 33

35 A stressz hatása az egészségre A Dilts piramis logikai szintjei jól használhatók arra, hogy az egészségfejlesztésről, a stresszről, illetve a stresszel való megbirkózásról gondolkodjunk. Számba vehetjük, milyen tényezőket befolyásolhatunk, és mely szinteken érhetjük el a kívánt változást. A környezet. Ide tartozik a belélegzett levegő, az elfogyasztott ételek minősége, lakásunk, irodánk berendezése, hangulata. A munkahelyi környezet nagymértékben befolyásolja a dolgozók hangulatát, munkakedvét, munkavégző képességét. A szürke, személytelen, ingerszegény környezet éppúgy nyomasztóan hat, mint a túlzsúfoltság, a zaj, a rossz szellőzés, vagy az alkalmatlan, kényelmetlen bútorok. Viselkedés, magatartás öleli fel mindazt, amit megteszünk, illetve nem teszünk meg egészségünkért. Azt, hogy mit, és mennyit eszünk, mozgunk, dohányzunk-e, stb. De az is, hogy hogyan bánunk önmagunkkal és környezetünkkel, hogyan kommunikálunk, milyen kapcsolatokat alakítunk ki magunk körül. Mit csinál az egyén és a szervezet, ami stresszt okoz? Mit tehetne, a stresszcsökkentés, optimalizálás érdekében. Hogyan óvhatná menedzserei, dolgozói egészségét pl. menedzserszűrések, sportolási alkalmak teremtésével. Képességek. Ha tudjuk, mit kellene tennünk, de nem tudjuk, hogyan tegyük, akkor a képességek szintjére érkeztünk. Ide magatartáscsoportok, szokásrendszerek, általánosan alkalmazott stratégiák tartoznak. Például nem vagyunk képesek leszokni a dohányzásról. Miközben tudjuk, hogy milyen fontos a mozgás, a sport, mégsem vagyunk képesek időt szakítani rá. Nem tudunk lazítani, ezzel szemben kiváló stratégiáink vannak önmagunk felidegesítésére. Ezen a szinten készíthetjük el azokat a stratégiákat, amelyek segítségével lefogyhatunk, leszokhatunk a dohányzásról, amelyek segítenek csökkenteni a stresszt, illetve amelyek segítségével könnyebben tudunk megbirkózni vele. Sokan egészen kiváló képességekkel rendelkeznek, amikkel nagymértékben fokozni tudják az őket ill. a környezetüket - érő stresszt. Képességeink azonban nem velünk születnek, mindent meg tudunk tanulni, amit akarunk! Megtanulhatunk pl. relaxálni, vagy fejleszthetjük kommunikációs készségünket, illetve szert tehetünk bármely, az egészségi állapotunkat, stresszkezelésünket, hatékonyságunkat pozitívan befolyásoló képességre. Meggyőződések és értékek. A negyedik szint a meggyőződések és értékek szintje. Ide tartozik mindaz, amit önmagunkról és a világról gondolunk, hiszünk. Ezektől a cselekedeteinket befolyásoló alapelvektől függ, hogyan szemléljük önmagunkat, hogyan értelmezzük tapasztalatainkat, hogyan reagálunk másokra. Meggyőződéseink nagymértékben befolyásolják egészségünket is. A placebohatás igen ékes bizonyítéka annak, hogy a gyógyszerbe vetett hit önmagában gyógyítani képes, függetlenül attól, hogy van-e a gyógyszernek tényleges élettani hatása. Egészségünk nagymértékben függ attól, hogy mennyire hiszünk abban, hogy képesek vagyunk egészségi állapotunkat aktívan befolyásolni. Korlátozó hiedelmeink alááshatják egészségünket, megnehezíthetik, gátolhatják megbirkózási stratégiáinkat. Az értékek azok a dolgok, amik fontosak a számunkra. Ilyen az egészség, a boldogság, a szeretet, a siker, a jólét, a pénz, a karrier, a hatalom - és még sorolhatnánk vég nélkül. Értékeink, és azok fontossági sorrendje (hierarchiája) döntően megszabja magatartásunkat. Az, hogy mekkora érték számunkra az egészség, döntően meghatározza, hogy mit vagyunk hajlandók megtenni érte. A szervezet oldaláról pedig az, hogy mekkora értéket képvisel számára dolgozóinak jóléte ill. jól-léte. Identitás. Ez a szint jelenti önmagunkról alkotott képünket, öntudatunkat. Legfontosabb értékeink, meggyőződéseink tartoznak ide, amelyek meghatároznak bennünket és küldetésünket az életben. A szervezet identitása, a szervezeti kultúra nagymértékben meghatározza a stresszhez való viszonyt, stresszmenedzsment technikáit és ezzel végső soron a szervezet hatékonyságát is. A különböző szintek egymást kölcsönösen áthatják. Természetesen minél magasabb szinten tudunk beavatkozni, annál jelentősebb, tartósabb, mélyrehatóbb változást érhetünk el. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 34

36 A stressz hatása az egészségre Ritkán gondolunk arra, hogy étrendünk is befolyásolja szellemi teljesítő képességünket, kedélyállapotunkat. Jó közérzetünkben az egészséges táplálkozásunknak is nagy szerepe van. Számos étel és ital tartalmaz stresszkeltő anyagokat, míg mások fokozzák stressztűrő képességünket. De attól is feszültek, ingerlékenyek lehetünk, ha munka közben nem jut időnk ebédelni. Az éhezés hatására ugyanis csökken a vércukorszint, ennek ellensúlyozására szervezet fokozott adrenalin-termeléssel válaszol. Az adrenalin fokozza a vércukorszintet, de stresszkeltő hatásai is érvényesülnek. Néhány vitamin jelentős szerepet tölt be lelki egyensúlyunk biztosításában, stressztűrő képességünk fokozásában. Hiányuk esetén számos negatív hatással kell szembenéznünk. Fokozhatjuk stressztűrő képességünket gyógynövényekkel, illóolajokkal is. A helytelen tartás, amit az íróasztal és a számítógép billentyűzete fölötti tartós görnyedés okoz, gyakran nemcsak izomgörcshöz, fájdalomhoz, hanem a stressz fokozódásához is vezet. A masszázs a fizikai fájdalom és az izomfeszülés egyik leghatásosabb ellenszere, egyúttal oldja a stresszt is. Megtanulhatunk egy olyan 5-10 perces önmasszázst is, amit akár munka közben is alkalmazhatunk. De mindenképpen nyújtózzunk minél gyakrabban, és az ajtókeret segítségével nyújtsuk meg fáradt hátizmainkat is. Mindennapi környezetünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, otthonunkat lehetőség szerint úgy kell berendeznünk, hogy lehetővé tegye a pihenést, kikapcsolódást, feltöltődést. Néhány apró fortéllyal a leglehangolóbb irodát is vonzóbbá, vidámabbá varázsolhatjuk. A zaj jelentősen fokozza a feszültséget. A fény is jelentősen befolyásolja közérzetünket. A szobanövények a lakásban és az irodában is meghittséget, otthonosságot sugároznak, ezen kívül egészségesek is, mivel növelik a levegő páratartalmát. Sokak számára rendkívül pihentető, megnyugtató egy szépen "berendezett" akvárium látványa. Mozogjunk, sportoljunk minél többet! A testi, fizikai megterhelés jó mederbe tereli, és ezzel semlegesíti a szervezet stresszre adott válaszreakcióit. Ezzel csökkenti a stressz okozta ártalmakat, és növeli a stressztűrő képességet. Olyan sportot válasszunk, ami örömet okoz! Ha a mozgás, a sport, amit esetleg orvosunk tanácsára, egészségünk megőrzése céljából űzünk, nem más, mint egy újabb kínos kötelesség, feladat, nyűg, "púp a hátunkon" - akkor semmit sem ér. Legfeljebb azt érjük el, hogy roppant edzetten kapjuk meg - esetleg éppen futás közben - az infarktust. A különböző testgyakorlások között különleges helyet foglal el a jóga. A jóga erősíti és rugalmasabbá teszi a testet, ellazítja, megnyugtatja a lelket, fokozza a szellemi tudatosságot és koncentráló képességet. A megfelelő tervezés, szervezés hiánya, az állandó időzavar első helyen áll a munkavégzéssel kapcsolatos stressz okai között. Ha úgy érezzük, hogy összecsapnak fejünk felett a hullámok, tegyünk fel magunknak néhány kérdést: Tényleg nekem kell mindezt elvégeznem? Mire mondhatnék nemet? Miért nem merek nemet mondani? Valóban nem bízhatnám másra? Kire bízhatnám? Sokan egészen kiváló képességekkel rendelkezünk, amikkel nagymértékben fokozni tudjuk a minket érő stresszt. A legtöbben egészen rendkívüli stratégiákkal jó alaposan fel tudjuk idegesíteni magunkat. Ehelyett inkább tanuljunk meg egy igen egyszerű légzéskontrol gyakorlatot! Néhány egyszerű gyakorlat csodákat tehet: szorongásunk, indulatunk oly mértékben csökken, hogy képesek leszünk objektíven, szinte kívülről szemlélni az eseményeket. Ha már elfelejtettünk volna, tanuljunk meg tehát újra örülni, nevetni, kikapcsolódni. Szánjunk rá időt: fedezzük fel, mi jelent igazi örömöt számunkra. Ne becsüljük le a szórakozás, a kikapcsolódás értékét. Mindennapi gondjaink, bajaink közepette használjuk humorérzékünket, próbáljuk meg a történteket humoros oldaláról nézni. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 35

37 A stressz hatása az egészségre Megtanulhatunk relaxálni. A relaxáció nem kizárólag izomlazítást jelent, hanem teljes idegi és lelki ellazítást is. A különféle relaxációs módszerek kiválóan alkalmasak a feszültség, a szorongás kóros köreinek áttörésére. Végül de egyáltalán nem utolsó sorban - részt vehetünk stresszoldó, stresszkezelő tréningeken. Ezeken megtanulhatjuk az előzőket, és fokozhatjuk megküzdő képességünket. A stresszel való hatékony megküzdés tehát nem egyszerűen segít a stressz káros hatásainak elkerülésében, hanem hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, növekedéséhez. c) Gyógyszeres, kémiai kezelés A farmakoterápia és pszichoterápia együttes alkalmazása tekinthető napjaink leghatékonyabb pszichiátriai kezelésmódjának. Az előbbi főként a monaminerg rendszerek kutatásaira épül, az utóbbi a stresszkutatással kapcsolódik össze. A két terápiás eljárás neuronális mechanizmusai szoros, kétirányú kapcsolatban vannak egymással. Az előbbi a biológiai struktúra működését manipulálja, az utóbbi azoknak az érzelmi és kognitív deformitásoknak a korrekciójára irányul, melyek megnehezítik a beteg alkalmazkodását a mindennapi élethez. Biológiai szempontból nézve mindkét eljárás mögött egy-egy hatalmas kutatási terület áll. A pszichofarmakológiai kezelések döntően a monoaminerg rendszerekkel kapcsolatos kutatásokra alapoznak; a pszichoterápiás eljárások viszont a stressz kezelés és a Selye-féle stresszmechanizmus kutatási eredményeit alkalmazzák. A klinikai gyakorlatban a két eljárás pozitív kölcsönhatása jól érzékelhető. A szorongás gyógyszeres kezelése A stressz és a kezelési hatékonyság összefüggései A szorongás a stresszel kapcsolatba hozható pszichiátriai betegségek közé tartozik. Gyógyítása részben megoldott: a benzodiazepinek közé tartozó gyógyszerek (pl. a Xanax) a súlyosabb szorongást is gyógyítják, a szerotonin 1A receptorainak parciális agonistái1 (pl. a buspiron, gyógyszertári nevén Spitomin) elsősorban a szorongás enyhébb formáiban használatosak, a szelektív szerotoninfelvételgátlók2 (pl. a Prozac) pedig széles spektrumú vegyületek. E gyógymódok azonban - kétségtelen hasznosságuk ellenére - nem tökéletesek: a benzodiazepineknek kellemetlen mellékhatásai vannak, a buspiron hatásai gyakran elégtelenek, a szelektív szerotoninfelvétel-gátlók kedvező hatásai lassan (hetek alatt) alakulnak ki, az átmeneti periódusban pedig gyakran fokozzák a szorongást. Ráadásul a szorongásgátlók csak a betegek százalékánál fejtenek ki kedvező hatást, ami a placebo hatásának alig duplája. Nem véletlen, hogy a szorongás vizsgálata világviszonylatban nagy intenzitással folyik. Kutatásaink célja Az ismételt vagy krónikus stressz az idegrendszer működésére is hatással van. Vizsgálataink szempontjából különösen jelentős, hogy a glukokortikoidok - a stresszreakció talán legfontosabb komponensei - hatnak azokra a receptorokra, amelyek a szorongásgátlók idegrendszeri célpontjai (a GABAA és a szerotonin-receptorok). Feltételeztük tehát, hogy a szorongásgátló vegyületek hatásai attól függnek, hogy a kezelés alanya ki van-e téve stressz hatásának, vagy nincs. Az összefüggés jelentősége - ha létezik - kettős: 1) az eredményeket fel lehet használni a klinikai célpopuláció megfelelőbb kiválasztására (így közvetve fokozható az egyes kezelések hatékonysága), és 2) a stresszszorongásgátló hatékonyság közötti összefüggések megismerése hatással lehet az új szorongásgátlók fejlesztésére. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 36

38 A stressz hatása az egészségre Eredmények Laboratóriumi vizsgálatok Laboratóriumi vizsgálatainkban a klórdiazepoxid (egy benzodiazepin), és a buspiron (szerotonin 1A receptor parciális agonista) hatásait vizsgáltuk különböző szorongástesztekben, kontroll-, illetve stressznek kitett állatokban. Különböző stressz-paradigmákat használtunk, amelyek egy részét mi magunk fejlesztettük ki. Minden kísérlet bemutatására itt - természetesen - nincs módunk, ezért két kísérlet eredményeit emeljük ki. Nőstény patkányokban kifejlesztettük a szociális instabilitás szorongás modelljét. A modell lényege, hogy az állatokat váltakozva tesszük ki egyedi (elkülönült) és zsúfolt tartási körülményeknek. A modell kifejlesztése azért vált szükségessé, mert 1) a szorongás a nők körében mintegy kétszer gyakoribb, mint férfiaknál; 2) a szorongás szempontjából a szociális stresszorok jelentősebbek, mint a nem szociális stresszorok, 3) a hagyományos szociális stressz-modellek (amelyeket hím állatokon fejlesztettek ki) nem alkalmazhatók nőstény állatoknál. A szorongásgátló buspiron a kontroll- (nem stresszelt) állatokban erős mozgásgátlást alakított ki, amely teljesen elfedte a szorongásgátló hatást (1. ábra). A korábban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok többségében a buspiron hatása hasonló volt, ami e vegyület hatásainak laboratóriumi tesztelését megnehezíti. A szorongásgátló hatás csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha a szociális kontaktusok időtartamát az aktív időszak arányában fejezzük ki. A stresszelt (szociális instabilitásnak alávetett) állatokban a buspiron szedatív hatása csökkent (csaknem az eltűnésig), aminek következtében a szorongásgátló hatások nyilvánvalóvá váltak. 1. ábra. A szorongásgátló buspiron hatása a szociális interakció szorongás tesztben, kontroll- és krónikusan stresszelt nőstény állatokban. Ebben a tesztben a mozdulatlanság (illetve az így töltött idő) a vegyület szedatív mellékhatásainak mérésére, a szociális interakcióval töltött idő a szorongás mértékének mérésére szolgál. A kontrolloknál a mellékhatás olyan erős, hogy a szorongásgátló hatás nem érvényesülhet (a buspiron sok laboratóriumi kísérletben hat így). A stresszelt állatokban a szedatív hatás lényegesen kisebb, így a szorongásgátló hatás láthatóvá válik. A krónikus stressznek való kitettség fokozza a szorongásgátló buspiron hatékonyságát. A klórdiazepoxid hatását több kísérletben vizsgáltuk; ezek közül egy akut stresszor hatását emeljük ki (2. ábra). A kontrollállatokban a vegyület szedatív hatása minimális volt, és a szorongásgátló hatás érvényesült; az itt alkalmazott akut stresszor megnövelte a vegyület szedatív hatásait, és gátolta a szorongásgátló hatás érvényesülését. Az akut stresszorok tehát rontják a benzodiazepin családba tartozó szorongásgátlók hatékonyságát. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 37

39 A stressz hatása az egészségre 2. ábra. A szorongásgátló klórdiazepoxid (benzodiazepin) hatása a szorongásra a megemelt keresztpalló tesztben, kontroll- és stresszelt állatokban. A tesztben az állatok egy kereszt alakú labirintust vizsgálnak 5 percen keresztül. Két kart falak vesznek körül ("zárt karok"), két kart nem ("nyílt karok ). Az állatok a zárt karokban érzik biztonságban magukat (az ide való belépések száma a mozgásképesség mérőszáma), míg a félelmet keltő nyílt karok explorációja a szorongás mértékét mutatja. A kontrollállatokban a szedatív hatás minimális volt, így a szorongásgátló hatás érvényesült; a stressz megnövelte a szedatív hatást, és gátolta a szorongásgátló hatás érvényesülését. Klinikai vizsgálatok Szorongásos zavarban szenvedő idős betegeken két nagy vizsgálatot végeztünk. A vizsgált betegek száma összesen 300 körül volt. Természetesen nem tudtuk olyan könnyen értelmezni, hogy ki van-e téve valaki a stressznek, mint a laboratóriumi állatoknál. Az életkörülmények több szempontos analízise alapján kitűnt, hogy a szorongás kialakulásával és a szorongásgátló buspiron hatékonyságával két tényező hozható kapcsolatba: a szociális támogatás, illetve a szubjektív stresszérzet és a betegségek száma. Az előző mérőszámát egy kérdőív alapján állapítottuk meg, amely felmérte, hogy a beteg hány emberrel áll kapcsolatban, azok a kapcsolatok mennyire közeliek (családtag, rokon, szomszéd, ismerős), illetve azt, hogy a segítség mennyire erős: milyen élethelyzetre vonatkozik (pl. mindennapi ügyek vagy kritikus helyzetek), és mennyire megbízható (3 pontos skálán). A betegségek számának mint mérőszámnak a felhasználását két körülmény tette lehetővé: 1) az alanyok idős emberek voltak, mindannyian több betegségtől szenvedtek, ami alapvetően meghatározta életérzésüket; és 2) egy irodalomból átvett szubjektív stresszérzet-teszt3 jól korrelált a betegségek számával. A betegek szorongása annál erősebb volt, minél kisebb volt a szociális támogatottságuk, illetve minél erősebb volt szubjektív stresszérzetük és minél több betegségben szenvedtek. A buspiron szorongásgátló hatékonysága ugyanezen tényezőktől függött: a gyógyszer erősebben hatott azoknál, akiknek a szociális támogatottsága magasabb volt, és több betegségben szenvedtek (ennélfogva úgy érezték, hogy erős stresszhatásoknak voltak kitéve). A 3. ábra a buspiron-kezeléssel elért javulás mértéke, valamint egy összetett szociális támogatottság/betegség index összefüggését ábrázoltuk. Jól látható, hogy ugyanaz a gyógyszer ugyanabban a dózisban kétszer hatásosabb volt szociálisan támogatott és stressz hatásainak kitett betegeknél, mint szociálisan nem támogatott, de fizikailag viszonylag egészségesebb betegeknél. Fontos megjegyeznünk, hogy a kezelés előtt a szorongás erőssége nem különbözött a két csoportnál. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 38

40 A stressz hatása az egészségre 3. ábra. Buspiron (Spitomin) hatása a szorongásra a betegek életkörülményeinek függvényében. A szorongás mértékét a Hamilton-féle szorongásskálán (HAM-A) mértük, amelyen 6 fölötti érték gyenge, 15 fölötti érték erős szorongást jelez. A betegek átlagos értéke 20 körül volt. Hathetes buspironkezelés csökkentette a szorongást, a csökkenés mértéke azonban az életkörülményektől függött. Bizonyos életkörülmények (magyarázat a szövegben) csaknem kétszer akkora javulással jártak, mint más életkörülmények. (A különböző betűkkel jelölt értékek (oszlopok) statisztikailag különbözők voltak.) Összefoglalás A szorongásgátlók hatékonysága erősen függ attól, hogy az alany milyen életkörülmények között él, pontosabban mennyire van kitéve stressz időleges vagy krónikus hatásainak. Ebből két következetést lehet levonni: 1) a jelenleg használatban levő szorongásgátlók viszonyát ahhoz, hogy a beteg mennyire van kitéve a stressznek (aminek pontosabb felmérése még elvégzendő feladat), fel lehet használni a kezelések hatékonyságának fokozására; 2) az új szorongásgátló vegyületeknél figyelembe kell venni a stressz hatását - mint az illető vegyület hatékonyságát befolyásoló faktort. Az e viszony figyelembe vételével fejlesztett gyógyszerek hatékonysága valószínűleg magasabb lesz, mint a jelenlegieké. Jegyzetek 1. A szerotonin egy idegrendszeri ingerületátvivő anyag, amelynek hatásait a szerotoninreceptorok közvetítik a célsejtben. A benzodiazepinek a GABA-receptorokra vannak hatással. Az agonisták olyan vegyületek, amelyek a természetes neurotranszmitterek hatásait mímelik, a parciális agonisták pedig olyan vegyületek, amelyek csak részleges hatást érnek el. A részleges hatás gyógyászatilag gyakran kedvezőbb, mint a teljes. 2. A felvételgátlók megakadályozzák az ingerületátvivő anyag visszavételét a sejtekbe, így fokozzák az ingerületátvitel hatékonyságát. 3. Az irodalomból átvett kérdőív arra irányult, hogy felmérje: mennyire érzik a betegek úgy, hogy életük kellemetlen eseményekkel van tele, amelyeket nem tudnak kontroll alatt tartani. Szorongásgátlók magatartási és neurális hatásai a szorongást előidéző faktor, valamint a szorongásteszt körülményeinek függvényében - T32345 Témavezető: dr. Haller József Résztvevők, együttműködők: Barsvári Beáta (asszisztens), Baranyi Johanna, dr. Halász József, dr. Mejercsik Eszter, Mikics Éva (4.2 Forrás: Haller József) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 39

41 A stressz hatása az egészségre d) Pszichoanalízissel a stressz ellen A pszichoanalízis a pszichoterápia - Sigmund Freud által kidolgozott - első tudományos jellegű irányzatának tekinthető, kialakulása nagyjából a századfordulóra tehető. A pszichoanalízis Freud szerint három fő területet ölel fel: olyan kutatási módszer, mely elsősorban adott személy beszédének, cselekedeteinek és képzeleti tevékenységének tudattalan jelentését vizsgálja; ezen a kutatáson alapuló pszichoterápiás módszer, melyet az áttétel, az ellenállás és a vágy ellenőrzött értelmezése jellemez; s végül pszichológiai és pszichopatológiai elméletek összessége (Laplanche és Pontalis, 1994; 403. old.). E módszer kidolgozása során Freud eredendően a hisztéria rejtélyét kívánta megfejteni, s a pszichoanalízis történetében a klinikai gyakorlat és az elméleti építkezés máig is szorosan összefonódik (Szőnyi, 1993). Bár a pszichoanalízis Freud óta sokat változott, az ő műve kiinduló pontja és viszonyítási alapja e diszciplína további fejlődésének (Vikár Gy., 2000). A pszichoanalízis személyiségmodellje A pszichoanalízis a pszichés működés, fejlődés, szerkezet alakulásában különösen nagy hangsúlyt helyez az ösztönökre és a belőlük származó energiákra; az ösztönök a freudi elméletben biológiai forrásból eredő motivációk, melyek meghatározzák a személyiség működését (Vikár Gy., 2000). Végső elméletében Freud két ellentétes ösztöntípus működését feltételezte: az Erosz, a nemi ösztön valamint Thanatosz a destrukciós- vagy halálösztön működését (Freud, 1920); s úgy vélte, hogy minden ösztönrezdülés e két ösztön - esetenként eltérő arányú - keveredéséből jön létre (Freud, 1932b). Az Erosz energiája a libidó, s fő törekvése, hogy minél nagyobb egységeket hozzon létre és tartson fönn; míg a destrukciós ösztönök - melyek az agresszív késztetések megjelenéséért felelősek - legfőbb célja, hogy az élőt az eredeti, a létezése előtti anorganikus állapotba jutassa vissza (Freud, 1920). Az ösztöntan máig a pszichoanalitikus elmélet legvitatottabb területe, sok analitikus nem is fogadja el a halálösztönre vonatkozó freudi tanokat (Szőnyi, 1993; Laplanche és Pontalis, 1994, 207. old.). A pszichoanalitikus elmélet a személyiség szerkezetéről és működéséről az idők folyamán - Freud munkássága alatt is - jelentős fejlődésen és változáson ment keresztül. Kezdetben a libidóelmélet és a tudattalan pszichológiája állt a középpontban, Freud a pszichés apparátust ekkor az ún. topográfiai modell segítségével írta le; később vezette be a személyiség felépítésére vonatkozó ún. strukturális modellt (Szőnyi, 1993), melynek alárendelte a tudatos és tudattalan rendszerek működését (Rapaport, 1971). A tudatos és tudattalan rendszerek leírásával Freud szembe fordult a korábbi felfogással, mely szerint minden lelki folyamat tudatos is egyben (Hermann, 1963). A pszichés zavarok pszichoanalitikus elmélete Freud a pszichoanalízis kidolgozása során eredetileg a neurózisok kialakulására igyekezett magyarázatot találni, s gyógyításukra egy hatékony módszert kidolgozni. Bizonyos kórképek esetében - mint például a súlyos depresszív zavarok és a pszichózisok esetében - feltételezte, hogy a pszichoanalízis módszere nem megfelelő gyógyításukra, de ezt nem tekintette végérvényesnek, s úgy vélte, hogy a pszichoanalízis fejlődésével egyéb kórképekhez is közelebb lehet majd kerülni (Freud, 1904). A pszichoanalízis alakulása során tehát elsőként a neurózisok elmélete került kidolgozásra, majd a karakterneurózisok, a borderline zavarok, a pszichoszomatikus kórképek, s végül a pszichózisok betegségtana (Szőnyi, 1993). A pszichoanalitikus elmélet értelmében a pszichés zavarok kialakulásának hátterében olyan belső konfliktus játszódik le, mely az én számára elviselhetetlen, s ezért ún. elhárító mechanizmusok révén kiszorult a tudatból (Szőnyi, 1993). Ebben a folyamatban központi jelentőséggel bír az egyes pszichoszexuális fejlődési szakaszok alakulása: a fejlődés során az aktuálisan feldolgozhatatlan BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 40

42 A stressz hatása az egészségre sérülések rögződnek és letokolódnak, az egyes részösztönök elfojtás alá kerülnek, s a megoldatlan belső konfliktusok a jelen viszonyainak kóros alakításában ismétlődnek. Később az én kapacitását meghaladó megterhelésekre regresszió következik be a már túlhaladott - traumatizált vagy túlságosan kielégített - fejlődési fázisra (Szőnyi, 1993; Vikár Gy., 2000). Ebben a folyamatban a neurotikus tünetek egyfajta olyan tudattalan kompromisszumképződményként foghatók fel az ösztönénből származó szexuális és agresszív késztetések és az én ill. a felettes én ezek ellen való védekezése között, mely a konfliktus mindkét oldalának megvalósulási lehetőséget biztosít (Bock, 1999). A pszichoanalitikus elmélet a pszichoszexuális fejlődés fallikus szakaszának, és ezen belül az Ödipusz - komplexus lefolyásának kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a neurotikus zavarok kialakulásában. Amennyiben a fejlődés során az egyénnek nem sikerül libidinózus vágyait leválasztania az ellenkező nemű szülőről, s azokat reális szerelmi tárgy felé fordítania, az elfojtott szexuális színezetű ödipális vágyak a hisztériás tünetek kialakulásához vezetnek (Freud, 1916). A pszichoanalízis a szexuális fejlődés egyéb szakaszai sérülésének is fontos szerepet tulajdonít: a fejlődés orális fázisából származó részösztöneinek elfojtása vezet olyan neurotikus tünetek kialakulásához, mint például a hisztériás hányás vagy az ételtől való undor (Freud, 1905), az anális szakasz fejlődésének pedig sérülése kényszerneurotikus kórképek kialakulásához vezet (Freud, 1932b). A pszichoanalitikus elmélet továbbá kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a pszichés zavarok során az én által alkalmazott elhárító mechanizmusoknak, melyek segítségével a biológiai forrásból eredő ösztönkésztetések fenyegetése valamint az ebből fakadó szorongás ellen védekezik az én (Freud A., 1966; Vikár Gy., 2000). Az egyes elhárító mechanizmusok önmagukban az egészséges pszichés működés részét képezik, csupán kórosan fokozott működésük következtében vezetnek pszichés zavarok kialakulásához. Már Freud feltételezte, hogy az egyes pszichés kórképekhez különféle elhárító mechanizmusok kapcsolódnak (Laplanche és Pontalis, 1994), az egyes elhárító mechanizmusokra vonatkozó elmélet részletes kidolgozása Anna Freud nevéhez fűződik. Az egyik legfejlettebb elhárítási mód az elfojtás, melynek során az egyén arra törekszik, hogy az ösztönkésztetéseket és a velük összefüggő képzeteket a tudattalanba szorítsa, mivel azok kielégítése veszélyes az én számára (Vikár Gy., 2000; Laplanche és Pontalis, 1994). Az elfojtás különösen a hisztériás kórképekre valamint a konverziós neurózis eseteire jellemző, melynek során a tiltott késztetés kiszorul ugyan a tudatból, de testi tünetként megjelenik (Vikár Gy., 2000). Az elfojtás természetesen egyéb kórképekben is megjelenhet, ez az egyik legáltalánosabb elhárítási forma (Freud A., 1966). Freud a gyermekkori amnézia jelenségének hátterében is az elfojtás mechanizmusát feltételezi: ennek során a latencia periódus előtti események és emlékek elfojtás alá kerülnek, s kiszorulnak a tudatból. Ezzel összefüggésben a pszichoanalitikus terápia egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket az emlékeket ismét a tudat számára hozzáférhetővé tegye (Freud, 1905, 1916). Az eltolás során a személy a tudattalan tiltott ösztönkésztetések és vágyak ellen úgy védekezik, hogy azokat ellentétükbe fordítja, és eredeti tárgyukról áttolja valamely más szimbolikus tárgyra (Freud A., 1966). Ez az elhárítási mód elsősorban fóbiás és kényszeres zavarokra jellemző (Vikár Gy., 2000). A kényszerneurotikus kórképek jellegzetes elhárítási módja továbbá az izoláció és a meg nem történtté tevés; előbbi során két összetartozó tartalom tudatos marad ugyan, de összefüggésük elvész, utóbbi során a tiltott gondolat vagy cselekedetet a személy egy azzal ellentétes cselekvéssel igyekszik meg nem történtté tenni. A reakcióképzés során a személy a nem kívánt ösztönkésztetéssel szemben ellentétes irányú késztetést állít, és azt hangsúlyozza annak ellensúlyozására. Az identifikáció kezdetben a fallikus fázisban jelentkező ödipális késztetések elhárítását szolgálja (Freud A., 1966) és szintén pszichés zavarok (pl.: depresszív kórképek) kialakulásához vezethet, amennyiben szélsőséges mértékben megmarad az élet későbbi időszakaiban is (Vikár Gy., 2000). A projekció folyamatában a személy saját ösztönkésztetéseit egy külső személyre vetíti ki, és annak tulajdonítja, amennyiben ez az elhárító mód uralja a pszichés működést, ez szélsőséges esetben pszichotikus kórképek kialakulásához is vezethet (Vikár Gy., 2000). További elhárítási módok a hasítás és a primitív idealizáció, ezek elsősorban határeseti kórképekre jellemzőek. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 41

43 A stressz hatása az egészségre A pszichoanalitikus pszichoterápia A pszichoanalitikus pszichoterápia célja, hogy pszichés zavarok tüneteinek eredetét és a patogén képzetek pszichikus összefüggéseit feltárja, s hogy ezeket eltávolítsa, és ily módon a tünet, mint megoldási kompromisszumképződmény fölöslegessé váljék (Szőnyi, 1993). Ez a módszer azon az alapfeltevésen nyugszik, hogy a tünetek oka bizonyos lelki folyamatoknak a tudattalanba való kiszorulása, s ebből következően a gyógyulás e tudattalan folyamatok tudatosításától várható (Freud, 1904). A korrekciós folyamat során az emlékezés az ismétlés és az átdolgozás folyamatai játszanak kiemelkedő szerepet. A páciens az elfelejtett és elfojtott tartalmakra tudatosan nem emlékszik, de cselekvéseiben és tüneteiben kifejezi ezeket; nem tudatos emlékként, hanem cselekményként ismétli meg ezeket, anélkül, hogy ennek tudatában lenne - voltaképpen ezen a módon emlékezik (Freud, 1914). Ezzel összefüggésben a pszichoanalitikus pszichoterápiás folyamat kulcsfontosságú jelensége a terápiás kapcsolatban megvalósuló indulatáttétel. Az indulatáttétel Freud szerint minden emberi kapcsolatban megfigyelhető jelenség, mely voltaképpen maga is egyfajta az ismétlési kényszer hatására megvalósuló emlékezés, melynek során a személy korábbi kapcsolatait és az arra vonatkozó tudattalan vágyait és indulatait ismétli meg. A pszichoterápiás kapcsolat specifikuma, hogy az analitikus helyzetben az indulatáttétel nyomán áttételi neurózis alakul ki, melynek terápiás feldolgozása a korrekciós folyamat szerves részét képezi (Thomä és Kächele, 1987). Az indulatáttétel folyamatában ugyanis az ismétlési kényszer teljességgel kibontakozhat, s ily módon az áttétel segítségével a tünetek új értelmezést nyerhetnek, s a hátterükben álló elhárított tudattalan vágyak, késztetések és indulatok tudatosíthatóvá válhatnak (Freud, 1914). A viszontáttétel jelensége az analitikus helyzetben a pszichoterapeuta érzelmi válasza páciensére (Thomä és Kächele, 1987), egyes szerzők (pl.: Heiman, 1950; ID: Thomä és Kächele, 1987) szerint az analitikusnak minden, a páciensével összefüggő érzése a páciensből származó viszontáttétel, mely az analitikus megismerés, diagnosztikus munka és terápia eszköze. Mindezekből következően az áttételes jelenségek analízise kulcsfontosságú szerepet játszik a pszichoanalitikus terápiában, mely ebben a tekintetben voltaképpen az analitikus és a páciens közt megvalósuló kapcsolatban zajlik, melynek során mindkét fél valamilyen módon aktivitást fejt ki (Menninger, 1958). Az áttételes jelenségekre vonatkozó elméleti megfontolásokból eredően ez a terápiás irányzat fontos szerepet tulajdonít az analitikus inkognitójának, hiszen amennyiben az analitikus ismeretlen a páciens számára, az olyan felületként működhet, melyet a páciens megtölthet tudatos és tudattalan tartalmakkal (Kubie, 1956). A pszichoanalitikus terápia folyamatában a páciens részéről törvényszerűen ellenállás mutatkozik a tudattalan tartalmak tudatosításával szemben, s minél nagyobb mértékű ez az ellenállás, annál bővebben jut az emlékezés cselekvésben kifejezésre. A pszichoanalitikus terápia feladata ezzel összefüggésben e cselekvés tudatos emlékezésbe való fordítása, ehhez pedig az ezzel szemben megvalósuló ellenállás átdolgozása szükséges. Az átdolgozás folyamatában a páciens megismeri azokat az ösztönkésztetéseket, melyek ellenállását táplálják; s ha ennek során megvalósul az elfojtás által kirekesztett indulatmennyiség lereagálása, végbemegy az a strukturális változás, mely végső soron a gyógyulást eredményezi (Freud, 1914). A pszichoanalitikus pszichoterápia szerves részét képezi továbbá az álmok analízise és feldolgozása is, hiszen az álom bár a normális lelki élet teljesítménye, felépítésében és működésében azonban rendkívül hasonít a neurotikus tünetekhez (Freud, 1923). Freud meglátása szerint az álmok - a neurotikus tünetekhez hasonlóan - vágyteljesítő funkcióval bírnak, valamilyen tudattalan késztetést fejeznek ki burkolt, torzított formában. Az álmodó által elbeszélt, nyilvánvaló - manifeszt - álomtartalom mögött tehát ún. látens álomtartalom húzódik meg, mely az álmok tulajdonképpeni, rejtett értelmét tartalmazzák. A látens álomtartalom azonban az elsődleges és másodlagos megmunkálás folyamatában az álomcenzúra eredményeképpen felismerhetetlenné alakul (Freud, 1900). A pszichoanalitikus folyamat során az álmok és rejtett értelmük analízise szintén hozzájárul a tudattalan tartalmak tudatosításához, és ezáltal a korrekciós folyamathoz. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 42

44 A stressz hatása az egészségre Freud a pszichoanalitikus elmélet kidolgozása során rendkívül összetett és átfogó elméletet alkotott nem csupán a pszichés zavarok kialakulására és gyógyítására vonatkozóan, hanem az egészséges pszichés működés értelmezésére is. A pszichoanalitikus személyiség- és terápia elmélet maga is sokat változott és fejlődött az idők folyamán, új szemléletű iskolák és irányzatok alakultak ki az eredeti freudi tanokkal szembeszállva ill. azt kiegészítve. A pszichoanalízis fontos szerepet játszik a többi "nagy" pszichoterápiás iskola kialakulásában is: hiszen azok is valamiképpen a pszichoanalízishez "képest" kerültek kidolgozásra. e) Alternatív módszerek megjelenése Egy régi görög bölcsesség szerint: Az orvos kezel, a természet gyógyít. A kérdés csak az, hogy tudatában vagyunk-e ennek a tapasztalatnak és tudjuk-e hasznosítani?...a rendszer, amely a szervezet integritását és belső környezetének stabilitását biztosítja Minden élő szervezet alapvető egészségügyi állapotát a szervezet integritása és saját belső környezetének stabilitása határozza meg. Annak érdekében, hogy a szervezet ezt az alapvető állapotot fenntartsa, olyan rendszerekkel van ellátva, amelyek folyamatosan ellenőrzik a belső környezet stabilitását és szabályozzák az eltéréseket és az egyensúlyban fellépő zavarokat. Ez azt jelenti, hogy a rendszernek állandóan, minden percben adatinformációkat kell gyűjtenie a belső környezet fontos paramétereiről, ezeket ki kell értékelnie, majd szabályzó intézkedéseket kell biztosítania a minél nagyobb stabilitás elérésének érdekében. Ezen kívül még az is szükséges, hogy a külső környezetből minden információt összegyűjtsön, kiértékeljen, elemezzen, majd cselekedjen. A rendszernek folyamatosan több ezer adatinformációt kell gyűjtenie, ezeket azonnal ki kell értékelnie, majd intézkedéseket kell hoznia az állandó integritás és stabilitás fenntartásának érdekében. Az alapelv, amely szerint a rendszer működik, más rendszerek működéséhez igazodik: a szenzorok vesznek fel adatokat, amelyeket a kiértékelő központba szállítanak, majd a központi egység szabályzó intézkedéseket hoz, amelyek az effektorokhoz szállítódnak. Mindazonáltal a biológiai rendszerek sokkal összetettebbek ennél. Először is, a rendszer legtöbb funkciós része kettős. Másodszor a rendszer hierarchikusan, az alsó szinttől (molekuláris, intercelluláris/sejtközi szint) a mind magasabb szinteken keresztül (celluláris és intercelluláris/sejt és sejtközi kommunikáció, szövetek, szervek szintje) a legmagasabb központi szintig épül fel. Ez a szervezeti felépítés feltétlenül szükséges, mert a rendszer az élő organizmus legfontosabb funkcióit biztosítja, és minden egyes hiba következménye életveszélyes állapot kialakulásához vezethet. Mindegyik szintnek megvan a maga saját szabályzó eszköztára és jogosultsága: a magasabb szint aktivizálódik, ha egy alacsonyabb szint nem képes egy hibát szabályozni, ilyenkor az alacsonyabb szinteket kikapcsolja a szervezet vagy az utasítások (parancsok) magasabb szintekről érkeznek. Rendszerszemléletű nézőpont alapján a szervezet integrált információk és a szabályzó rendszer együttese, amely több alrendszerből áll, és különböző szinteken permanensen, az élet minden pillanatában együttműködik és cselekszik. A stabilitás azonban nem egy stabil állapotot jelent, hanem egy dinamikus folyamatot számos biokémiai reakcióval. Az integritást (a sérült struktúrák) gyógyító-, regenerációs- és javító folyamatai biztosítják. A rendszer előre programozott működés, valamint az élet során elsajátítható funkciók alapján cselekszik. A cél az, hogy a belső környezet állandó, stabil egyensúlyát - a dinamikus homeosztázist -, mint az élet és az egészség alapvető állapotát érjük el. A rendszer (normális körülmények között) a szervezet akaratától függetlenül cselekszik. Az akaratot gyakran félreértelmezik, és így az élethez szükséges funkciókat végzetesen veszélyeztetik. A szabályzó rendszerek hibái komoly kockázatot jelentenek az egészség számára. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 43

45 A stressz hatása az egészségre A legfontosabb szabályozó szerepet a 3 kölcsönhatásban álló alrendszer (az alábbi szövegben rendszereknek nevezzük őket, mert bizonyos módon független rendszerekről van szó) játssza: az autonóm (vegetatív) idegrendszer (ANS), a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg mirigy-tengely (hypothalamo-pituitary-suprarenal axis, HPA) (az endokrin rendszer más részeivel kölcsönhatásban humorális szabályzás) és az immunrendszer (IS). A rendszer adatokat gyűjt a belső környezetből a szenzorok-receptorok (folyamatosan baro/nyomásérzékelő- és kemoreceptorok, stb.) vagy az igény szerint képződő (inzulinreceptorok, stb.), jelző molekulák segítségével, és ezen kívül a külső környezetből információkat vesz fel az érzékszerveken, a beszéden és gondolkodáson keresztül. Ezután az információk az idegeken, hormonokon és különböző molekulákon keresztül a kiértékelő központokhoz (vazomotorikus, szubkortikális, kortikális stb.) szállítódnak, és visszajelentik a szükséges intézkedést az effektorok felé (szövetek, szervek). A szabályzás a celluláris, humorális (testnedvvel kapcsolatos) és idegenrendszeri szinteken valósul meg. A homeosztázis alapvető paraméterei: 1. Osmositás 2. Sav-bázis egyensúly 3. Natremia 4. Potassemia 5. Calcemia 6. Phosphatemia 7. Magnesemia 8. Cholesterolemia 9. Proteinemia 10. Glycemia 11. Energia, anyagcsere és oxigénfogyasztás 12. Vérnyomás, szívfrekvencia 13. Testhőmérséklet 14. Veseműködés, vizelettartalom Mint látjuk, a paraméterek eltérései egyeznek számos civilizációs betegség egyes tüneteivel (atherosclerosis, diabetes, kardiovaszkuláris betegségek, stb.) (4.3 Forrás: Dr. Michael Kucera: Testünk elfeledett gyógyító ereje) A biofeedback A biofeedback a biológiai jelek érzékelhető visszacsatolása. A 70-es évek elején amerikai pszichológusok által kifejlesztett módszer. Mindenekelőtt a tanulástudomány, pszichofiziológia és a viselkedés kísérleti analízis kutatási érdekei voltak azok, melyek a biofeedback fejlődését előrelendítették. Később a módszer meghonosodott a viselkedésterápiában, mint az önszabályozás eszköze. Pszichológiai folyamatok - melyek nem érzékelhetőek - érzékelhető jelekké történő átalakítása annak érdekében, hogy azokat akaratilag képesek legyünk befolyásolni. Biofeedback berendezések segítségével, elektromos érzékelőkkel történik a légzés, vérnyomás, bőrellenállás, szívfrekvencia, izomfeszítés, testhőmérséklet és agyáramlások mérése és optikai vagy akusztikai jelekké történő átalakításukkal és változásukban láthatóvá tételük. Az azonnali visszajelzés (feedback) segítségével a beteg vegetatív testfunkcióit rövid időn belül akaratilag befolyásolni képes. A kezelés főként a pszichoszomatikus panaszokra összpontosít. A stresszkezelés keretében ez a módszer gyakran kerül alkalmazásra a klinikai hipnózissal és a viselkedésterápiával együtt. A biofeedback jelentősen kitágította az ismereteket a testben lejátszódó folyamatok önkontroll lehetőségét illetően. A módszer elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a pszichoszomatikus zavarok gyógyítására a választható kezelési módok között szerepel. Ebből kifolyólag a biofeedback-kel gyakran sikerült a különböző lazítási módszerek pszichológiai hatásának ellenőrzése. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 44

46 A stressz hatása az egészségre 5. Jövőbelátás Ahogy azt az értekezés elején hosszabban taglaltuk, a minket körülvevő világban alapvető változások zajlanak. Azon túl, hogy természetesen mindenki érezheti úgy élete folyamán, hogy a megszokott világ formálódik körülötte, napjainkban a gondolkodásunk alapjaiban megy végbe a változás. Máshogy tekintünk a természetre, a tudományágainkra, a minket körülvevő társadalomra, és legfőképpen magunkra. Ez a változás nem csak spirituális alapjainkat érinti, hanem az ember önmagára alkalmazott tudományát is. Komplex rendszerekben kezdünk gondolkodni, az ok okozati összefüggéseket sokkal több összefüggésben vizsgáljuk. A részletek alkotta képet önmagunkról eddig elképzelhetetlen aprólékossággal nézzük, miközben egyetlen pillanatra sem tévesztjük szem elől a teljes rendszert. Az új felfogás alapvetőnek tekinti, hogy a szükséges beavatkozást a lehetséges legalacsonyabb szinten tegye meg, és kizárólag a minimálisan szükséges intenzitással. Eszközeink képesek a sejtszinten zajló folyamatok érzékelésére, a test eddig alig felderített tulajdonságainak mérésére, és az egészség-betegség információs kommunikációjára. Olyan kis intenzitású jelek felvételére, ezek értékelésére és visszatáplálására, melyek szerepét csak a legújabb kutatások kezdik felfedni. Olyan jelekét, melyek a szervezet működése közben jönnek létre, és annak minden adatát hordozzák, és egyben a működést meghatározzák. Ezekről a jelekről régóta tudunk, bizonyos adatrészeket eddig is feldolgoztunk, például az EEG vizsgálat révén. Itt az agy elektromos hullámainak mérése szolgáltatott adatokat a működés milyenségéről, de csak adatfelvételre volt lehetőség, visszatáplálásra természetesen nem. Az új, kifinomult eszközök az egész emberi szervezet bioelektromos rendszerét képesek felmérni, az adatokat kiértékelni, és a minták visszatáplálásával az esetleges működési rendellenességeket kijavításában segédkezni. Finom beavatkozás ez az orvoslás eddigi módszereihez képest, mely felhasználja az emberi test nagy mértékű öngyógyító képességét, egyszerre élve a mikro energiák és a komplex rendszerek adta lehetőségekkel. Kis lépésekben a sejtek között, de nagy léptekkel az egészség felé. A stressz kutatásának és kezelésének is új lendületet adhat ez a technológia, hiszen az eddigi módszerek hiányosságai nélkül, mellékhatásoktól mentesen, vagy a páciens nagyfokú együttműködését nem igényelve kezelhetjük segítségével ezt a régi, és sokszor igen súlyos problémákat okozó tünetegyüttest (Prof. Dr. Sci. Med. Valéria Szedlák-Vadócz). 6. Mikén befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet? A fejlett szervezetek közösségben léteznek. Az egyedüllét, az izoláció, nagymértékben csökkenti az életesélyeket, az ellenálló képességet, valójában magát a létet. A közösség, az aktív környezet önmagát erősíti, ez persze azt is jelenti, hogy egymással összhangban kell működjenek. Ez a kölcsönösség, kölcsönhatás rendszerelvű, az összehangoltság feltételezi, hogy minden résztvevőnek tudnia kell, hogy mi a feladata, sőt harmóniára kell törekedjen, hogy alkalmazkodását, védekező mechanizmusait ez alá hogyan rendelje. Dr. Prof. Bruce Lipton: Egy sejt életében nem a gének a meghatározók, hanem a sejtközösségek kölcsönhatásaival kialakuló energetikai környezet, melyben létezik. A gének nem önszabályozók, emberi klónsejteken végzett kutatások eredményei ezt mutatják (B.Lipton és mtsai, Stanford Egyetem,1991, 1992). A gének valójában tervrajzok, melyek alapján a sejtek, abból a szövetek és szervek felépülnek, a környezet pedig az építési vállalkozó, amely a sejt milyenségéért felel. Az élet kerekét az egyes sejtek környezettudatossága, nem pedig a gének lendítik működésbe. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 45

47 A stressz hatása az egészségre Ma már látjuk, hogy a sejtműködés szabályzó idegközpontja, agya valójában a sejtmembrán (membrain?). Nincs egyetlen olyan életműködésünk sem, amelyet az önálló sejt ne tanúsíthatna. Minden egyes eurokarióta (valódi sejtmaggal rendelkező) sejt rendelkezik az idegrendszer, emésztés és légzés, kiválasztás, belső elválasztású mirigyek, izom- és vázrendszer, keringés, kültakaró (hám) és szaporodás élettani megfelelőivel, mi több, még egyfajta kezdetleges immunrendszer is jelen van bennük, amely antitestként viselkedő, ún. ubiquitinfehérjék egy csoportját hasznosítja. Az emberhez hasonlóan, az önálló sejt is több ezer ingerhatást dolgoz fel abból a környezetből, melyet belakik. A bejövő adatokat elemezve azután kiválasztja a megfelelő viselkedést, azaz olyan válaszokat ad, amelyek a túléléséről gondoskodnak. Az önálló sejtek tanulni is tudnak tapasztalataikból, mondhatni emlékezetük van, melyet továbbadnak utódaiknak. Például amikor a kanyaróvírus megfertőz egy gyermeket, az éretlen immunsejtek akcióba lépnek, hogy fehérje természetű, védelmező antitestet alkossanak a vírustámadás ellenében. Eközben a sejt új gént hoz létre, s ennek a tervrajznak az alapján szereli össze a kívánt antitestet. A gén megalkotásának első lépcsőfoka az éretlen immunsejtek magjában zajlik. Az itteni DNSszegmensek mind-mind sajátos alakú fehérjemolekulákat kódolnak. Véletlenszerű összevegyülésük és rekombinációjuk gének széles választékához juttatja az immunsejteket, melyek mindegyike meghatározott szerkezetű antitestért felel. Ezek az antitestek az immunsejtek aktiválódásakor nagyjából leképezik a kanyaróvírust. Az aktivált sejt bámulatos funkciója az affinitás-érés, amely lehetővé teszi, hogy tökéletesen hozzáigazítsa antitestjét a vírushoz, s annak pontos lenyomatát hozza létre (Li és mtsai 2003, Adams és mtsai 2003). A szomatikus hipermutációnak nevezett folyamat során az aktivált antitestek több száz másolatot készítenek az eredeti antitestgénről, csakhogy némi különbséggel. A gén minden új változata enyhe mutáció, ezért kicsivel eltérő alakú antitestet kódol. A sejt ebből a sorozatból választja ki azt, amely a legpontosabban illeszkedik a vírushoz, majd e gén további hipermutációkon keresztül tovább igazítja az illeszkedést (Wu és mtsai 2003, Blanden és Steele 1998, Diaz és Casali 2002, Gerhart 2002). Mikor azután a tökéletesen illeszkedő antitest rázárul a vírusra, inaktiválja és elpusztítja a támadót, megvédve a gyermeket a kanyaró szövődményétől. A sejt továbbiakban is megőrzi genetikus emlékezetében a megfelelő antitest szerkezetét, hogy újabb támadás esetén azonnal védekezésbe lendüljön. Osztódáskor az új antitestgén valamennyi utódsejtbe átkerül. E folyamatban a sejt nemcsak hogy kitanulja a kanyaróvírus természetét, de a későbbiekben emlékezik is a tanultakra. A génsebészet e bámulatos bravúrja meghatározó jelentőségű, mivel a sejtekben munkálkodó értelemről tanúskodik (Steele és mtsai 1998). Az egy sejttől a mind nagyobb sejtközösségek felé mutató evolúciós hajtóerőt a túlélési kényszer mozgatja. Minél tudatosabban viszonyul egy élő szervezet a környezetéhez, annál jobbak a fennmaradási esélyei. A citológiai specializálódás folyamatában a sejtek szöveteket és szerveket alkotnak. Idővel ez a fajta differenciálódás azaz a feladatok megosztása a közösség tagjai közöttvalamennyi sejt génjébe belevésődik, ami jelentősen megnöveli a szóban forgó élőlény túlélési lehetőségeit. Nagyobb szervezetekben például csupán a sejtek egy része felel a környezeti ingerek észleléséért és a rájuk adott válaszokért. Az erre szakosodott sejtek az idegrendszer szöveteit és szerveit alkotják. E szervrendszer feladata a környezet folyamatos felismerése, ez szabályozza a hatalmas sejtközösség összes többi sejtjének viselkedését. A modernkori epigenetikában igazolva látjuk, hogy az információcserén és kölcsönös együttműködésen van a hangsúly az élő szervezetek és környezetük között, ezek a kölcsönhatások gondoskodnak az élővilág fennmaradásáról és fejlődéséről egy dinamikus világban. Ilyenformán a változások közepette is továbbadhatják időközben szerzett, fennmaradásukhoz szükséges alkalmazkodási készségeiket, meghatározó viselkedésmintáikat bármely (élet)helyzethez, így a stresszkezelés jellemző mintáit is. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 46

48 A stressz hatása az egészségre Az epigenetika amely azt jelenti a genetika szabályozása, alapvetően megváltoztatta az élet természetére vonatkozó elképzeléseinket (Pray 2004, Silverman 2004). Az epigenetika tudomány (J-B Lamarck, 1896) azt vizsgálja, miként hat vissza a környezet a gének működésére? Az elmúlt években több ezer tudományos közlemény és számtalan konferencia foglalkozott az epigenetikával. Az egyik legutóbbi fontos kutatási eredmény a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának Epigenetikai Központját irányító Andrew Feinberg professzor vezette kutatócsoportjához kötődik. A kutatók önkéntesek genetikai örökítő anyagának metilációs mintázatát vizsgálták. Mivel az alapfeltevés szerint a környezeti hatások, illetve az öregedés hatására mennek végbe az epigenetikai változások, az egyéni metilációs mintázatnak módosulnia kell az évek folyamán. Ezért a tudósok először ugyanazokat az egyéneket vizsgálták meghatározott időközönként. A nemzetközi együttműködéssel (AGES Reykjavik Study: ) indított kutatás során először 1991-ben, majd között vettek DNS-mintát az önkéntesektől. Mindkét alkalommal megmérték a teljes DNS-metiláció szintjét a genetikai állományokban, és egyénenként összehasonlították azokat. Az önkéntesek körülbelül harmadánál tapasztaltak változást a DNS metiláltsági szintjében: a mintavételek között eltelt idő alatt vagy nőtt, vagy csökkent a vizsgálatban részt vevők DNS-állományának metiláltsága. Ezzel bebizonyosodott, hogy az epigenetikus mintázat változik az életkorral. A kutatócsoport a mintázatok átörökítését is vizsgálta: 2-3 generációs családok tagjaitól vettek DNS-t egy 16 évet átfedő időintervallumban, majd ez esetben is megmérték a teljes metiláltsági fokot. Hasonlóan az előző vizsgálatokhoz, itt is kimutatták a metilációs szint időbeli változását, ugyanakkor a változások iránya a családtagok között azonos irányúnak adódott: ha egy adott személy DNSének metiláltsági foka növekedett a vizsgálat ideje alatt, a családtagjaié is, illetve fordítva. A kutatók által közölt tanulmány szerint ezzel végérvényesen bebizonyosodott, hogy az epigenetikus változások öröklődnek. Az elmúlt években közelebb kerültünk az epigenetika mechanizmusainak megértéséhez, nagyrészt a DNS metiláció és a kromatin struktúra szabályozásának kutatásával. Valószínűleg a színtest és a mitokondrium genomja is szerepet játszik a folyamatban. Az epigenom a sejt epigenetikus tényezőinek összessége. Ahogyan egy embrió több sejtfejlődési útvonalat is választhat, úgy egy genom is több epigenetikus útvonallal rendelkezik. A génkifejezés egy módja a nukleoszómák belső hisztonjainak N-terminális lizin oldalláncon történő acetilálás. Mivel a lizinnek nitrogénje miatt pozitív töltése van, a DNS foszfátjának pedig negatív, ez akadályozza meg a taszítást a hiszton és a DNS között. Ha a pozitív töltés semlegesség válik, a DNS lecsavarodhat a hiszton fehérjékről és így hozzáférhetővé válik a transzkripciós gépezet számára. Amikor egy acetil csoport kötődik a lizin +NH 2 végéhez, semlegessé téve annak pozitív töltését, a DNS részben elválhat a hisztonoktól, transzkripciós fehérjék kötődhetnek hozzá, melyek akadálytalanná teszik az utat az RNS polimeráz számára. A DNS metilációs szintje egyénenként eltérhet, és a túlzott vagy épp csökkent metiláció hozzájárulhat a súlyos betegségek kialakulásához. Előbbi esetben kikapcsolódhatnak, azaz működésképtelenné válhatnak gének, utóbbiban - a metiláció hiányával - adott gének aktiválódhatnak a nem megfelelő időben, vagy épp a nem megfelelő sejtekben. Egy emberi sejtmag DNS-e kb. 1,8 méter hosszú, amit tömöríteni kell néhány mikrométer átmérővel. Ez a hisztonok nélkül ez elképzelhetetlen lenne. Másrészt pedig az epigenetika (azaz nem közvetlenül az örökítő anyag változásai) a hisztonokon alapszanak. A biológiában a hisztonok a kromatin legfőbb fehérjéi. A DNS-t veszik körül speciális szerkezetben és a szabályozásban van kulcsszerepük. Hisztont az eukarióta sejt magjában találhatunk. Két-két H2A, H2B, H3 és H4 hiszton alkot egy oktamert, a nukleoszómát a 146 bázispárnyi, két fordulatban haladó DNS körül. Az összekötő H1 hiszton pedig a nukleoszómák között teremt kapcsolatot. A legfontosabb magasabb rendű szerveződés a 10 nm átmérőjű beads-on-a-string, azaz gyöngyfűzér struktúra. A 100 nm átmérőjű kromatin fonál, majd a kromoszóma jelentik a BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 47

49 A stressz hatása az egészségre legfőbb, egyben szabályozásra lehetőséget nyújtó formát. A hisztonok (Albrecht Kossel, 1884) gazdagok lizinben és argininben, vízoldhatóak. Az N-terminális és globuláris doménjükhöz kötődő enzimek miatt a poszttranszlációs modifikációkban (az mrns-ről átírt fehérje módosításaiban) van fontos szerepük. A metiláció, acetiláció, foszforiláció, ubikvitináció és az ADP-riboziláció változtatják a gének szabályozásában betöltött funkciójukat. Összességében nézve, az aktív gének kevésbé kötődnek a hisztonokhoz, míg az inaktívak szorosan kötöttek a hisztonokhoz az interfázisban. Megjegyzendő továbbá, hogy a hiszton szerkezete az evolúció során igen konzerváltnak mutatkozott, a legapróbb változás is valószínűleg funkcióképtelenné teszi. A Princeton Egyetem egyik kutatócsoportja (Laura Landweber, Mariusz Nowacki, Vikram Vijayan, Department of Ecology and Evolutionary Biology) olyan epigenetikai (epigenetika: a DNS szekvenciájától független genetikai szabályozási folyamatok) tényezők szerepére derített fényt, amelyek az eddig ismert DNS-alapú öröklődési folyamatokkal együtt biztosítják az élethez nélkülözhetetlen információk utódokba kerülését. Landweberék csoportja számos vizsgálatot végzett csillós egysejtűeken (Oxytricha trifallax) a fenti teória megerősítéséhez. A kísérletek első alkalommal szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy RNS is hordozhat a DNS, illetve genom szerkezetének kialakítására vonatkozó információkat eukarióta sejtekben. A tudomány korábbi állása szerint a genetikai állomány központi molekulája a DNS, amely mintát szolgáltat az RNS-ek szintéziséhez, amelyek aztán a fehérjetermelést irányítják. Az újabb eredmények alapján viszont feltételezhető, hogy a genetikai információk öröklődéséért DNS és RNS egyaránt felelős. A szerves kémia négy óriásmolekulát különböztet meg: a poliszacharidokat (összetett szénhidrátokat), a lipideket (zsírokat), a nukleinsavakat (a DNS-t és RNS-t), valamint a proteineket (fehérjéket). Sejtjeink mindegyik alapanyagot igénylik, de valójában proteinalapú építőkövekből állnak. Mindegyik protein aminosavakból felépülő láncmolekula, a láncszemeket a sejt által felhasznált húszféle aminosav-molekula alkotja. Az aminosav lánc elemeinek rugalmas elmozdulásával a legkülönbözőbb formákat képes felvenni, lehet egyenes, akár egy rúd, de gombolyaggá is gubancolódhat. Az aminosavakat összekapcsoló rugalmas peptid-kötések lehetővé teszik, hogy a fehérjék is sokféle alakot vegyenek fel. Alapvetően két tényező határozza meg a fehérjék vázát és így a végső szerkezetét. Az egyik az aminosavak sorrendje, a másik az összekapcsolódó építőkövek között fellépő elektromágneses kölcsönhatások természete, azaz az aminosav pozitív vagy negatív töltése. Az azonos töltések taszítják, az ellentétes töltések vonzzák egymást. A rugalmas fehérjelánc ömagától felveszi a kívánt alakot, mikor aminosav-építőkövei úgy fordítják el vagy hajlítják meg kötéseiket, ahogyan azt a pozitív és negatív töltések egyensúlya diktálja. Az élettelen világtól az élő szervezeteket a mozgásra való képességük különbözteti meg. Az ehhez szükséges, a munkavégzésre fordítható energia az élet jellemzője. Ez a hajtóereje a különböző életjelenségeknek: a légzésnek, emésztésnek vagy az izom-összehúzódásnak. Egy fehérjemolekula végső alakja (konformációja) elektromágneses egyensúlyi állapotot tükröz. Bármely változás a pozitív vagy negatív töltésekben azonnal össze- vagy szétrántja a fehérjeláncot, egészen az új egyensúlyi állapot eléréséig. Az elektromágneses töltések eloszlását számos folyamat befolyásolhatja: például, amikor már molekulák vagy vegyületek mondjuk, hormonok kötődnek a fehérjékhez, vagy amikor enzimeknek nevezett fehérjék távolítanak el esetleg adnak hozzá töltéssel rendelkező ionokat, megint máskor idegen elektromágneses mezők zavarnak be az egyensúlyba, például újabban a mobiltelefonok kisugárzása (Tsong 1989). A proteinek (fehérjék) további alakváltó mérnöki bravúrja, hogy térbeli mivoltukból adódóan összekapcsolódhatnak más fehérjékkel. Mikor egy protein önnön szerkezeti és energetikai kiegészítőjével találkozik, úgy akaszkodik össze vele, akár egy régimódi óramű fogaskerekei. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 48

50 A stressz hatása az egészségre A citoplazma különböző életfolyamatokért felelős proteinjei jelpályáknak nevezett együttesekbe rendeződnek. Külön útvonalai vannak a légzésnek, emésztésnek, izom-összehúzódásnak, sőt az energianyerő Krebs-ciklusnak is. Ezeknek a fehérjéknek a folytonos alakváltása, mozgása amelyre akár több ezerszer is sor kerülhet másodpercenként az élet legfőbb hajtóereje. A proteinek elektromagnetikus töltései felelősek az életfolyamatokat bonyolító mozgásaikért, és így az élet proteingépezete szorosan összefügg a kromoszómák örökítő anyagok szerkezetével és működésével ben mikroszkópikus vizsgálatok kiderítették, hogy a kromoszómák, ezek a fonalszerű struktúrák közvetlenül a sejtek osztódását megelőzően válnak láthatóvá, majd átkerülnek az utódsejtek sejtmagjába. A tudósok izolálták, elkülönítették a sejtmagot, felboncolták a kromoszómákat, és azt találták, hogy mindössze kétféle vegyületből, DNS-ből és fehérjéből állnak ben beigazolódott, hogy az örökítő anyag nem más mint a DNS, minden sejt, minden alkotóeleme ezzel van ellátva, ez tartalmazza a teljes szervezet és a meghatározott alkotóelem tulajdonságainak genetikai kódját (Avery és mtsai 1944, és Ledeberg 1944). Watson és Crick ban feltárták a DNS szerkezetét és funkcióját, miszerint a DNS hosszú, fonálszerű molekula, a sejt hosszú távú emlékezete, amely nemzedékről nemzedékre száll, négy nitrogéntartalmú bázisból áll, adenin, timin, citozin, és guanin, rövidítve A, C, T, G. Watson és Crick felismerte, hogy e négy bázis sorrendje határozza meg a fehérjeváz aminosav-sorrendjét. Egy-egy hosszú DNS-fonál kisebb alegységekből, génekből áll, melyek lenyomatul, öntőformául szolgálnak különböző proteinek összeszereléséhez. A DNS-fonál sajátos szerkezete a kettős spirál, amelyek összefonódó szálai egymás tükörképei. Mikor a két szál szétválik, mindegyik képes újraalkotni magát, így két hajszálra egyforma molekula jön létre. A kettős spirál szálainak felfejtődésével tehát a DNS képes önmaga lemásolására, megsokszorozódására. A másoláshoz szükséges fehérjék, a sejtek építőköveinek gyártója és összeszerelője, a folyamatban a templát, az emlékezet tevékeny része, az RNS. A hagyományos gondolkozás azt feltételezi, hogy minden egyes fehérjét más-más gén határoz meg, márpedig az emberi szervezetet százezer különböző fajta fehérje alkotja, vegyük ehhez hozzá a húszezer szabályozó gént, amelyek a fehérjeszintézis folyamatát szabályozzák. Az előbbieket összeszámolva az emberi genom, azaz az emberi gén-készlet legkevesebb százhúszezer génből kell álljon, melyek a huszonhárom emberi kromoszóma valamelyikében foglalnak helyet. Megdöbbentő felfedezéssel állt elő a genetika ban, minthogy az emberi génkészletet nem százhúszezer, hanem mindössze huszonötezer gén alkotja (Penisi 2003 (a) és 2003 (b), Pearson 2003, Goodman 2003). A Nobel-díjas David Baltimore, a világ egyik legkiválóbb genetikusa, a felismeréseket ekként méltatja: Hacsak nem arról van szó, hogy génkészletünk egy jelentős hányada elrejtőzik a számítógépünk elől, a napnál is világosabb, hogy nem a génjeink száma miatt vagyunk összetettebb szervezetek a férgeknél vagy növényeknél. Márpedig ez az összetettség magáért beszél. Gondoljunk viselkedésmintáink kimeríthetetlen tárházára, a tudatos cselekvés emberi képességére, figyelemre méltó mozgáskoordinációnkra, a környezeti változásokra történő finom ráhangolódásunkra, a tanulás és emlékezés velejéig emberi készségeire kell-e tovább folytatnom? Nos, hogy mi áll mindezek hátterében, egyelőre nem is sejtjük. Összehasonlítás: Az orsógiliszta (Caenorhabditis) gyorsan növekvő és szaporodó élőlény pontosan kilencszázhatvankilenc (969) sejtből áll, egyszerű agyát nagyjából háromszázkét (302) sejt alkotja, génkészlete körülbelül huszonnégyezer (Blaxter 2003). Az ötventrillió sejtből álló emberi szervezet génkészlete alig ezerötszáz génnel számlál többet, mint amivel ez a gerinctelen mikroszkopikus féreg rendelkezik, az alig ezer sejtjével. A gyümölcslégynek (Uncia uncia) tizenötezer génje van (Celniker és mtsai 2002, Blaxter 2003), eszerint a mérhetetlenül bonyolultabb élőlény kilencezerrel kevesebb génnel rendelkezik, mint az előző Caenorhabditis, az egerek és emberek genomjának összevetésénél pedig a számok nagyjából azonosak. Mik szabályozzák az élettani folyamatainkat és viselkedésünket? BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 49

51 A stressz hatása az egészségre Összességében azt kell mondjuk, hogy a gének nem szabályozhatják az életfolyamatokat, így véljük, hogy az élő szervezeteknél az életfolyamatok és a viselkedés összehangolója az agy. Tekinthetjük-e azonban a sejtmagot a sejtek agyának? Ha e feltevés igaz volna, akkor a sejtmag eltávolítása idegen szóval enukleáció, a sejt azonnali halálával járna. Az enukleációt követően azonban sok sejt akár két vagy több hónapig is elél, mindeközben anyagcsere folyamataival feldolgozza a táplálékot, összehangolja az életműködéseit, a légzést, emésztést, kiválasztást, mozgást, a többi sejttel úgyszintén fenntartja a kapcsolatait, s megfelelő válaszokat ad a növekedést vagy védekezést igénylő környezeti ingerekre. A sejtmag eltávolítása miatt viszont nem képes osztódni, s a citoplazma kopásával elveszett fehérjéket sem képes pótolni, így ez olyan mechanikai rendellenességekhez vezet, melyek végül a sejt halálát okozzák. Kérdésünk, hogy a sejt agya-e a sejtmag? Amennyiben a sejtmag eltávolítása után azonnal elpusztult volna a sejt, a válasz igen, csakhogy a nukleuszától megfosztott sejt a későbbiekben is képes volt az összehangolt életműködésekre. A tény, hogy a sejt a gének hiányában is tovább él, nem új felfedezés. Az embriológusok több mint egy évszázada rutinszerűen távolítják el a sejtmagot az osztódó petesejtekből, melyek egészen a blasztula, csírahólyag stádiumig képesek a további fejlődésre. Napjainkban a sejtmagtól megfosztott sejteket a vírusok elleni oltóanyag előállítására használják fel, ahol a sejtkultúrák élő, tápláló közegét képezik. Ha a sejtmag és a gének nem tekinthetők a sejt agyának, mi akkor a DNS tulajdonképpeni szerepe a sejt életében? Az enukleáció nem azért öli meg a sejteket, mert elvesztették az agyukat, hanem mert szaporodó képességük károsult. Nem tudják pótolni elkopott fehérjéiket, ahogyan önmaguk megsokszorozására sem képesek immár. A sejtmag eszerint nem az agy, hanem a reprodukció, a szaporító szerv szerepét tölti be. Az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy a DNS nem betonozódik be a születéssel, a gének nem írják meg a végzetünket. Hatásukat környezeti ingerek táplálkozás, stressz vagy érzelmek módosítják, anélkül, hogy a genetikai alapmintán változtatnának. A módosulások is tovább öröklődnek az elkövetkező nemzedékekre, ugyanolyan tévedhetetlen biztonsággal, ahogyan a DNS képes megkettőzni önmagát (Reik és Walter 2001, Surani 2001). A kromoszómákban a DNS alkotja a belső magot, melyet a fehérjék úgy takarnak be, mint karunkat az ingujj. Amíg a gének fedve vannak, a bennük tárolt genetikai információ nem olvasható. Hogyan lehet lefejteni az ingujjat? Ehhez olyan környezeti jelre van szükség, amely a takaró fehérje alakját megváltoztatja, és alakváltoztatásával leválasztja azt a DNS kettős spiráljáról, s így a gén olvashatóvá válik. Mint látjuk, a gének tevékenységét az őket elfedő proteinek jelenléte vagy hiánya szabályozza, ezeket pedig a környezet jelzései működtetik. A szabályzó fehérjék a proteinszintézis során ugyanabból a génből kétezer vaky akár többféle fehérjét is legyárthatnak, így e kombináció vezéreltség biztosítja a huszonötezer gén által előállított, emberi szervezetet alkotó százezer fehérjetípust (Bray 2003, Schmuker és mtsai 2000). A kombinációs mikéntnél az információáramlás valódi természete a környezet elsőbbségét igazolta (Dennis 2003, Chakravarti és Little 2003). Az új kifinomultabb biológiai modell a környezeti jelzést tekinti kiindulópontnak, ez hat a szabályzó fehérjére, s csak azután következik a sorban a DNS, az RNS majd a végtermék a sejtalkotó szerkezeti fehérje augusztus 1-én, a Molecular and Cellular Biology című szaklapban, a Duke Egyetem által publikált egereken végrehajtott kísérletsorozat ismerteti, hogy eltérően, táplálékban gazdag környezetben tartott egerek csoportjában az öröklődés során is változtak a genetikai tulajdonságok, azaz az utódokban már genetikailag is felismerhető a szülők környezeti alkalmazkodásai, így az elhízás, cukorbaj kockázata (Waterland és Jirtle 2003). A molekuláris biológia megmutatta, hogy a genom sokkalta képlékenyebb és a környezethez alkalmazkodóbb valami, mint korábban azt gondoltuk, és az információ nem csupán a DNS bázissorrendje révén kerülhet át az utódokba. Hovatovább a rák- és szívbetegek mindössze 5 százaléka örökölte a betegségét (Willet 2002), a mellrákos betegségek 95 százaléka nem öröklött, a rákbetegek jelentős hányadánál a daganat környezei hatásokra és nem sérült géneknek betudhatóan válik rosszindulatúvá (Kling 2003, Jones 2001, Seppa 2000, Baylin 1997). BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 50

52 A stressz hatása az egészségre A közelmúltban a molekuláris biológia megmutatta, hogy a genom sokkalta képlékenyebb és a környezethez alkalmazkodóbb valami, mint korábban gondoltuk. Egyúttal az is beigazolódott, hogy az információ nem csupán a DNS bázissorrendje révén kerülhet át az utódokba. Megfigyeltem, hogy a véredények falát kibélelő endotélsejtek (bélhámsejtek) a környezet függvényében módosítják szerkezetüket és működésüket. Mikor például gyulladást okozó vegyületeket adtam a szövetkultúrához, a sejtek igen hamar hasonlatossá váltak a makrofágokhoz, az immunrendszer dögevőihez. Azt is fölöttébb izgalmasnak találtam, hogy a sejtek akkor is átalakultak, amikor gammasugarakkal elpusztítottam a DNS-üket. Ezek a funkcionálisan magva vesztett endotélsejtek ugyanúgy válaszoltak a gyulladást okozó ágensek hatására, mint amikor még sértetlen volt a sejtmagjuk. Azaz, génjeik hiányában is értelmes szabályozás jeleit mutatták (Lipton 1991). Irv Konigsberg (1971) szerint rendszerbiológiában kell gondolkoznunk, a gyengélkedő sejteknél legelőször is a környezetben kell keresni az okokat, és mivel nem a DNS szabályozza az élővilágot, és a sejtmag sem a sejtek idegközpontja, be kell látnunk, hogy valójában a környezet formálja és alakítja őket, amelyben élnek. A sejtek legfőbb szabályzója, amelynek révén szervezetünk meghatározott viselkedéssel válaszol a környezet jelzéseire, a sejtmembrán, de helyesebb lenne úgy írni mem-brain. A sejthártya elegáns egyszerű működése, a sejt valódi idegközpontja, agya. Vastagsága mindössze hetven-milliomod milliméter. A mikroszkópok feltárták, hogy minden élő sejtnek van membránja, s valamennyi sejthártya ugyanazzal az alapvető, háromrétegű szerkezettel rendelkezik ben sejtbiológusok a sejtmembrán képességeit a legegyszerűbb élő szervezet, a prokarióták tanulmányozásával derítették fel, mivel ezek a rendkívül egyszerű felépítésű baktériumok és mikrobák mindössze egy csöppnyi leveses citoplazmából és az azt körülölelő sejthártyából állnak, és mégis ugyanúgy lejátszódnak bennük az alapvető életfolyamatok, mint a bonyolultabb felépítésű sejtekben. Táplálkozik, emészt, lélegzik, eltávolítja a fölösleges salakanyagot, mi több, még holmi idegi reakciókat is tanúsít. Érzékeli például a táplálék jelenlétét, és odaúszik hozzá. Ugyanígy a mérgező vegyületeket és a ragadozó szervezeteket is felismeri, s céltudatosan elmenekül a közelükből. Ezeknek a kezdetleges élőlényeknek a citoplazmájában nem találunk olyan organellumokat, mint amilyenekkel a fejlettebb eukarióták rendelkeznek: nincs sejtmagjuk és mitokondriumuk, mégis szervezett, alkalmazkodó és céltudatos létformáról beszélünk. Egyetlen szervezett struktúrájuk a sejthártya, amely az életműködésüket összehangoló agy. Ha a sejt határfelülete, a sejtmembrán szabályozza a sejt működését a környezeti ingerek alapján, akkor fontos, hogy megismerjük magát a folyamatot. A sejtmembrán Fontos, hogy a sejt átengedjen bizonyos molekulákat a sejthártyán, amelyek nélkülözhetetlenek a sejt táplálása szempontjából. A sejthártya három rétegű, keresztmetszetében vizsgálva láthatjuk, hogy anyaga egymással szembeállított foszforlipid párokból áll, külső és belső felszíni fejeik ellentétesen polárisak (+/-), a negatív töltésűekkel szemben pozitív töltésűek vannak, e töltések mágnesként vonzzák vagy taszítják a többi poláris molekulákat, mint például a víz- vagy vízben oldódó vegyületeket, középen összeérő lábaiknál pedig apolárisak, szigetelők, úgynevezett lipid összetevőjűek, amelyek a zsír- és zsírban oldódó vegyületekkel tartják fenn az elektromos szigetelést és a stabilitást. A legtöbb táplálék töltéssel rendelkező poláris molekulákból áll, illetve a feldolgozott táplálékból maradó salakanyag is polarizált, hogyan jutnak akkor át a szigetelő rétegen? A hasznos molekulák átjutását a sejthártya teljes vastagságát átfogó, csatorna szerepét betöltő, úgynevezett Integráns Membrán Proteinek (IMP) végzik. Miként ágyazódhatnak az IMP-k a középső apoláros rétegbe? Emlékezzenek vissza, hogy a fehérjeváz aminosavakból épül fel. Húszféle építőköve közül némelyik poláros töltésű (+/-) aminosavakból, míg mások apolárosokból állnak, a fehérjelánc összetekeredik a sejthártyában, az apoláros részei a sejtmembrán középső apoláros lipidrétegében, míg más, poláros részei a foszforlipidek poláros részeihez, a külső és belső felszínhez illeszkednek. Számos IMP-t ismerünk különböző neveken, alapvetően azonban két csoportba oszthatók: vagy receptor- (érzékelő) vagy effektor- (cselekvő) proteinek. A Receptor IMP-k (R-IMP) a sejt érzékszervei, ahogyan mi is fel vagyunk szerelve füllel, szemmel, orral és ízlelőbimbókkal. A receptorok molekuláris BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 51

53 A stressz hatása az egészségre szintű nano-antennák szerepét töltik be, melyek ráhangolódnak a környezet meghatározott jelzéseire, majd a környezeti jeleket továbbítják a sejttevékenységet szervező Effektor proteinekhez (E-IMP). Némelyik benyúlik a citoplazmába, s ilyenformán a sejt belső világát térképezik fel, más receptorfehérjék a külső sejtfelszínt tapogatják le, s a környezet jelzéseit fogják fel. A többi fehérjéhez hasonlóan a receptoroknak is van aktív és inaktív alakjuk, s elektromos töltésük módosulásával e két (aktív/inaktív) térszerkezetet váltogatják egymással. Mikor egy receptorfehérjéhez valamely környezeti jel kötődik, a protein elektromos töltésének megváltozása aktiválja, azaz aktív-térszerkezetbe rántja a fehérjevázát. Minden egyes leolvasandó környezeti jelnek meghatározott receptorfehérje felel meg. Némelyik receptor a fizikai jelzésekre hangolódik rá. Ilyenek például az ösztrogénreceptorok, melyeknek alakja és töltése pontos tükörképe az ösztrogénmolekuláénak. Amikor a hormon a receptor közelébe jut, az ösztrogén-receptor rásimul, s a kettő úgy illeszkedik egymáshoz, akár a zárba a kulcs. Ezenközben megváltozik a receptorfehérje elektromos töltése, s az aktív alakváltozatát veszi fel. Ugyanígy működnek a hisztamin- és az inzulinreceptorok stb. A receptorok antennái ezenfelül fény, hang, sugárzás és rádiófrekvenciák érzékelését is ellátják, ez esetben elektromos töltésük változik meg, és ők is alakot váltanak (Tsong 1989). Ez az alapja az érzékelésen alapuló jeltovábbítás terápiának, a gyógyszermentes energiagyógyításnak. A receptorfehérjék érzékelői közreműködése rendkívül jelentős, ám nem ők egyedül határozzák meg a sejtek viselkedését. A megfelelő válaszról az effektorproteinek gondoskodnak. A receptor-effektor fehérjerendszer a reflexív két szárának felel meg. E reflexek működésével ellenőrzik a háziorvosok a fizikális vizsgálat során a beteg idegeinek épségét. A membránreceptorok sejtszinten az érzőidegeknek felelnek meg, míg az effektorfehérjék a különböző mozgásokat gerjesztő motoros idegpályáknak. A receptor-effektor-rendszer együttesen aktív sejttevékenységre fordítja le a környezet híradásait. A tudósok csak a közelmúltban fedezték fel a sejtmembrán IMP-inek jelentőségét. Ez akkora felfedezés, hogy azóta külön tudományág foglakozik a jelátvitel részfolyamataival (Dr. Prof. Alexander Levitzki 1994, McCormick, 1999, Dr.Prof. Kéri György 2002, Dr.Prof.Tóth István 2002, Teague 2003). Kolégáim buzgón rendszerezik a jelátviteli utak (jelpályák) szövevényes rendjét. Ezek vezetnek el a környezet jelzéseitől a viselkedésért felelős fehérjék aktiválásáig. A jelátvitel tudományozása a figyelem középpontjába állította a sejtmembránt, amíg az epigenetika a kromoszóma proteinjeinek a szabályozó szerepével foglalkozik. Természetesen az effektorproteineknek se szeri se száma, hiszen a sejtek olajozott működésében számtalan részfolyamat játszik közre. Ilyen effektorprotein például a citoszkeleton sejtváz fehérjék, amelyek a sejtek alakját és mozgását szabályozzák, vagy az enzimek, melyek lebontják vagy felépítik a molekulákat, a transzproteinek például a csatornaproteinek kiterjedt családját alkotják, ezek szállítják a molekulákat és az információt a membrán egyik oldaláról a másikra. A csatornaproteinek szabályos gömb alakot vesznek fel. Egyszerre két olivabogyóról gömbről van szó itt szó, amelyek elektromos töltésüktől függően alakulnak át egymásba. Aktív szerkezetük nyitott kaput képez, mint a szendvicsben a töltetlen olivabogyó. Inaktív alakjukban olyanok, akár a töltött olívabogyók melyek elzárják a sejtet a külvilág elől. Hasonló, úgynevezett ioncsatorna biztosítja a nátrium-kálium ATP-áz közreműködésével a sejt és környezete ionegyensúlyát. Valamennyi sejt membránjába több száz csatorna épül. Közös ténykedésük a szervezet energiatartalékainak hozzávetőleg a felét éli fel naponta. Egy ilyen csatorna egy áruház forgóajtójára emlékeztet. Valahányszor fordul egyet, három pozitív töltésű nátriumiont zár ki a citoplazmából, miközben beenged két pozitív töltésű káliumiont. A nátrium-kálium ATP-áz azonban nem csupán tetemes mennyiségű energiát használ fel, de energiát is termel. A fenti biológiai akku önmagát tölti fel újra meg újra. A nátrium-kálium ÁTP-áz minden egyes fordulata több pozitív töltést távolít el a sejtből, mint amennyit beenged. A nátrium-kálium ATP-áz azonban nem csupán energiát használ fel, hanem energiát is termel, mint biológiai akku önmagát tölti fel újra és újra. A nátrium-kálim ATP-áz minden egyes fordulata több pozitív töltést távolít el a sejtből, mint amennyit beenged. Gondoljuk meg, hogy a fordulat szám percenként több száz, minden egyes sejtben fehérjék ezrei pumpálják át a membránon az ionokat. A membrán belső BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 52

54 A stressz hatása az egészségre felszínének negatív töltését membránpotenciálnak nevezzük. A szigetelő lipidréteg természetesen nem ereszti át a töltött ionokat, ezért a sejt belseje negatív töltésű marad. A sejten kívüli pozitív és a benne magában fennálló negatív töltés közötti feszültség adja a biológiai folyamatok önmagát megújító energiáját. Aktiválva valamennyi effektorfehérje (csatorna- sejtváz- enzim és melléktermékeik) olyan jel, amely a gének tevékenységének beindítására képes. Az IMP-k (receptor- és effektor membrán proteinek) és melléktermékeik olyan jelzések, amelynek hatására a kromoszómák szabályzó fehérjéi, a DNS-hez kötődnek. Mint látjuk, nem a gének szabják meg a sejtek viselkedését, mert ezt a szerepet a membrán effektorfehérjéi látják el, hiszen a receptorfehérjék által küldött környezeti jelekre válaszolva befolyásolják a gének leolvasását. Mivel a környezettel való intelligens kölcsönkapcsolatokért a sejtmembrán felelős, e képessége a sejt agyává avatja. Tegyük hát próbára, ugyanúgy ahogy korábban a feltételezett agynak tekintett sejtmagot is. Azt találjuk, hogy míg a sejtmagot eltávolítva a sejt tovább élt, alkalmazkodott, addig, ha a sejthártyát, sejtmembránt elemésztjük vagy elöljük, a sejt azonnal elpusztul. Ha tovább finomítjuk a kísérletet és csak a receptor (érzékelő) fehérjéket semmisítjük meg, a sejt nem képes érzékelni, alkalmazkodni és komatózus állapotba kerül, és ha csak az effektor (cselekvő) fehérjéket semmisítjük meg, hasonló katasztrófa történik. Látjuk tehát, hogy a sejttevékenységet mindenekelőtt a környezettel való kapcsolat alakítja, és nem a genetikai kód. Egyetlen sejt életben maradási stratégiája semmiben nem különbözik a sejtközösségekétől, a feladatra specializált sejtközösségekétől, a szervektől. A sejtek akkor kezdtek el külön feladatokra szakosodni, amikor közösségekbe tömörültek, ez azonban nem jelent változást, sokkal inkább fokozott környezeti viszonyt. Többsejtű szervezetekben munkamegosztás van a sejtek és az általuk alkotott szövetek, szervek között. Látható, hogy míg a sejtben magában a légzés funkcióját a mitokondriumok látják el, soksejtűekben e szerepkörnek a több milliárd specializált sejtből álló tüdő felel meg, vagy sejtszinten a mozgásért az aktin és miozin nevű citoplazma-fehérjék kölcsönhatása felelős, soksejtűen specializálva erről a nagymennyiségű aktin és miozin fehérjét tartalmazó izomsejtek csoportjai gondoskodnak, tehát nincs jellemző változás, csak finomodás. Hajlam, szokás, azaz a sejt mint programozható információ hordozó. A sejtmembrán foszforlipid struktúrája szabályos, ismétlődő elrendezést mutat, ezek nem mások mint kristályoknak (gyémánt, só stb.) megfelelő, de folyadékkristályokként működő rendszer. Ilyen jellegű folyadékkristályok alkotják a kvarcórák számlapját és egyéb kijelző felületeket. A szelektív áteresztést beleértve a sejtmembrán folyadékkristályként viselkedő félvezető, kapukkal és csatornákkal. Érdekes egybeesés, hogy a sejthártya valóban a szilikonchip strukturális és funkcionális megfelelője. Kutatók izolálták a sejtmembránt, s egy aranyfóliát simítottak alá, majd egy erre a célra előkészített elektrolit oldatot áramoltattak a fólia és a membrán közti térbe. Most, hogy a membrán receptorait megfelelő ingerhatás érte, a csatornák megnyíltak, és átengedték a membránon az elektrolit-oldatot. A fólia elektromos vezető és jelfelvevő szerepét töltötte be, amely a csatorna elektromos aktivitását leolvasható digitális jelekké alakította a képernyőn (Cornell és mtsai 1997). E felfedezés alapján alakíthatták át egy élő sejtmembránt digitális kijelzésre alkalmas számítógépes chippé. Az első igazán jelentős következménye ennek az, hogy mind a sejt, mind pedig a számítógép programozható. Ez a program a sejten kívülről is érkezik. Az életműködések és a géntevékenység dinamikusan kötődnek a sejtbe táplált környezeti információkhoz, a sejtmag pedig nem más, mint a számítógép memóriája, azaz a merevlemez, amely a fehérjék legyártását kódoló DNS-programot futtatja. A sejtmag e példában tekinthető annak, mint egy folyamatosan tanuló szoftver, ami a hozott tulajdonságokat követően, az aktuálisan és dinamikusan változó környezeti jelekkel és reakciókkal önmagát folyamatosan frissíti, így az átörökítéskor a legfrissebb változat kerül lemásolásra. A folyamat összehangolt és visszaható, nem csak a sejtmag programozza a sejtet, az az adottságot és hajlamot képezi, a sejtmembrán a külső környezeti ingerekre adott önszabályzó reakcióival együtt alakul a tényleges képességgé, azaz összességében a meghatározó sejtszintű életműködéssé. A képesség tehát a sejtmag génkombinációinak, a sejtmembrán receptor- (érzékelő) és effektor- (cselekvő) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 53

55 A stressz hatása az egészségre proteinjeinek (IMP-k) és a foszforlipid struktúra tulajdonságának összehangoltságától, és az összkörnyezeti viszonyoktól függ (E-Sz-A 2006). A közelmúlt úttörő kvantumfizikai kutatásai, melyek a fehérje-fehérje kölcsönhatásokat térképezték fel a sejtben, újabban kimutatták a jelpályák összefüggő fizikai jelenlétét, összehangolt összjátékát, minthogy energiamezők képesek befolyásolni egészségünket és életműködéseinket (Li és mtsai 2004, Giot és mtsai 2003, Jansen és mtsai 2003). A molekulákat meghatározott energiaminta jellemzi, mivel az atomi alkotóelemeik sajátos energiákat sugároznak. Az atomok valójában energiaörvények, amelyek folyamatosan vibrálnak és pörögnek, miközben a csak rá jellemző anyagspecifikus energiát sugároznak. Mivel minden atomnak megvan a csak rá jellemző energiajelzete (fordulatszáma, azaz spinje), a belőlük felépülő kombinációk, molekulák, beleértve a világmindenség valamennyi anyagi struktúrájához önöket és engem is beleértve sajátos, csak rá jellemző energialenyomat tartozik. Az anyag egyazon időpillanatban szilárd részecskeként tapasztalható, míg az alkotóelemei, atomjai valójában nem-szilárd, nem-látható, nem-megfogható kvarkokból és fotonokból, anyagtalan erőtérből, hullámokból állnak. Mikor az atom anyagi tulajdonságait vizsgálják, megfogható anyaggá válik, mikor azonban ugyanezeket az atomokat alkotórészeiben elektromos feszültséggel és hullámhosszal jellemzik, már hullámtermészetűek lesznek (Hackermüller és mtsai 2003, Chapman és mtsai 1995, Pool 1995) Einstein felismerte, hogy az Energia egyenlő az anyagtömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával E=mc 2, ezáltal a világmindenséget nem szilárd anyag alkotja, az, egyetlen, elválaszthatatlan, dinamikus egység, ahol az energia és az anyag olyan mélyen összefonódik, hogy nem lehet őket egymástól függetlenül vizsgálni. Az összefüggő fehérje-fehérje kölcsönhatások fényében egyértelmű, hogy az élettani rendellenességeket e bonyolult jelpályák közötti kapcsolathiány rovására írhatók. Dr. Prof. Kéri György: A jeltovábbítási terápia (meghonosodott angol kifejezéssel: szignáltranszdukciós terápia) koncepciója szerint a patológiás állapotok jelentős része, így a daganatos betegségek, a különböző gyulladások, de az érelmeszesedés és a neuro-degeneratív betegségek bizonyos típusainak hátterében is jeltovábbítási probléma, például fals proliferációs jelek állnak (Levitzky, 1994). Az elmúlt évek kutatásai nyomán világossá vált, hogy bizonyos jelátviteli utak kóros működése - az ebben involvált gének és fehérjemolekulák különböző eredetű defektusai révén - a legkülönbözőbb patológiás állapotok kóroktanában játszanak meghatározó szerepet (Kéri - Tóth, 2002). Ezen kórállapotok közös jellemzője, hogy a hibásan működő átviteli egységek, például a legfontosabb jeltovábbítási mechanizmusnak tekinthető foszforilációt végző kináz enzimek "hibás" jeleket generálnak. A jeltovábbítási terápia tehát a sejtszintű kommunikációban előforduló hibás jelek kijavítását célozza, a fogalmak tisztázása érdekében azonban felmerül a kérdés, hogy mennyiben nevezhetjük kommunikációnak a sejtek közötti és sejten belüli jeltovábbítást. A jeltovábbítás ugyanis nem azonos a kommunikációval, de amikor sejtek közötti jeltovábbításról beszélünk, ez alatt egyértelműen egyfajta kommunikációt értünk. A kommunikáció fogalma ugyanakkor ma már nagyon széleskörűen használt és nem egyértelmű fogalom. A kommunikáció fogalma a latin communare szóból ered, ami azt jelenti: közössé tenni. Tehát a kommunikáció mai szóhasználattal az információ közössé tételét jelenti, valóban közössé tenni valamit viszont csak kölcsönhatás során lehet. A kommunikáció fogalma a társadalomtudományokból került át a természettudományokba, illetve a biológiába, és számos, nem kellően tisztázott fogalom kapcsolódik hozzá. A telekommunikáció vagy például az irodalom mint kommunikáció nyilvánvalóan nem tekinthető kétirányú interaktív jelátadásnak, ugyanakkor a jeltovábbítási terápia szempontjából a sejtek közötti kommunikáción egy olyan interaktív, sőt kooperatív jelátadási folyamatot értünk, amely molekuláris vagy sejtes választ indukál. A sejtet folyamatosan rengeteg olyan molekuláris kölcsönhatás (információ) éri, ami a jel-zaj viszony szempontjából csak zajnak tekinthető, illetve ami jel, de nem indukál sejtválaszt, azaz nem tekinthető interaktív kommunikációnak. Egy kommunikációs rendszer akkor működik jól, ha a rendszer elemei között tiszta kommunikáció zajlik, ha a közössé tett információ valós és releváns, és ha a rendszer egyedei összehangolt célorientált választ produkálnak. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 54

56 A stressz hatása az egészségre Fölmerül a kérdés, hogy mi a jelentősége az élő rendszerek szempontjából ennek az ún. kooperatív interaktív kommunikációnak? Az élet alapmotívuma a kapcsolat, a kölcsönhatás. Ha egy sejtet kiveszünk a környezetéből és egyedül tápfolyadékba tesszük, hiába kap meg minden tápanyagot, elpusztul. Vannak bizonyos molekuláris biológiai technikák amelyekkel az egyedül álló sejt is életben tartható, de általában egy bizonyos mennyiségű sejtet együtt kell kitennünk az edénybe ahhoz, hogy életképes populáció (sejtkultúra) alakuljon ki belőlük. Ha általánosságban nézzük az élő rendszereket, világossá válik, hogy kommunikáció nélkül nincs élet, az élet lényegéhez tartozik a kölcsönhatás, az interakció, és ez bizonyos szinten elvezet egészen az evolúció fogalmáig. Az élet ökoszisztémás rendszerben zajlik, és a különböző szintű rendszerek fönnmaradásának és "fejlődésének" alapja (a fejlődés fogalmát most nem részletezve egyelőre maradjunk a komplexitás növekedésénél) a rendszeren belüli és rendszerek közötti interaktív kooperatív kölcsönhatás, azaz az interaktív kommunikáció. Az egyed (jelen esetben a sejt) tehát az összetett jeltovábbítási rendszerek (interaktív kommunikáció) révén érzékeli az egész rendszer állapotát, és itt már eljutunk egyfajta holografikus, illetve holisztikus szemlélethez (a biológiai rendszerekben a holografikus szemlélet az információ tárolás holografikus elméletéből származik) amit egy taoista mondás is jól érzékeltet: "A tengerben benne van a csepp, és a cseppben benne van a tenger." Mindezek alapján a jeltovábbítási terápiát helyesebb volna kommunikációs terápiának hívni, de sajnos ma már a signal transduction therapy fogalma lett elfogadott a nemzetközi szakirodalomban. Ha a sejtek közötti kommunikáció fogalmát tárgyaljuk - hangsúlyozva, hogy ezen kommunikáció zavarai vezethetnek betegségekhez -, tisztáznunk kell, hogy milyen alapon tekintjük egy soksejtű szervezet sejtjeit kommunikációra képes egyedeknek. Bizonyos szemléletes és didaktív felfogás szerint a soksejtű szervezet egy jól szervezett sejttársadalomként fogható fel, ahol - amennyiben a rendszer egészséges - mindenki tudja és teszi a dolgát, szükségletei szerint részesedik és képességei szerint dolgozik, de nincs diktatúra, csak tiszta kommunikáció. Mit nevezünk tiszta kommunikációnak? A tiszta kommunikáció fogalmilag valós és releváns információk átadását jelenti, az emberi társadalomban ez az "igazat szól, és azt komolyan gondolja" kategóriája, az angol úgy mondja: "you mean it". A sejttársadalomban ha a rendszer egészséges, tiszta kommunikáció zajlik. Például ha az idegsejteknek cukorra van szükségük, és nincs elég cukor a vérben, akkor ezt közvetítő molekulákon keresztül jelzik az emésztőrendszernek és a májnak, és ez az üzenet valós, és csak addig áll fenn, amíg valóban szükség van rá. Amikor a sejtek a külső üzeneteket egymás között kis csatornákon továbbadják, ugyanazt az információt adják tovább, amit kaptak, vagy ha sejtosztódásra van szükség, ezek az üzenetek is valósak, és ha már nincs rá szükség, egy másik, szintén a valódi helyzetet tükröző üzenet például a kontakt hatások révén leállítja az osztódási üzenetet. A baj mindig akkor kezdődik, amikor a rendszerben hamis kommunikáció jelenik meg. Egy normál sejt a szervezetben csak akkor osztódik, ha erre a rendszerből üzenetet kap (növekedési faktorok vagy például extracelluláris mátrix proteinek közvetítésével), a tumorsejt, illetve például számos proliferációs kórképben, illetve gyulladásos folyamatban részt vevő sejt ugyanakkor mimikálja ezt az üzenetet, azaz hamis kommunikációt végez. A kérdés az, hogy mitől kezd egy vagy több sejt hamisan kommunikálni. Sokféle külső, illetve belső hatás vezethet a sejt, illetve a sejtek hibás működéséhez, ronthatja el, illetve zavarhatja meg a sejtek egy csoportjának kommunikációs rendszerét. Ha azonban a rendszer jó "kommunikációs állapotban" van, jól működik az immunrendszer, a hormonális rendszer, a kontakt hatások, a differenciációt indukáló faktorok stb., akkor a hamis üzenetet mimikáló vagy generáló sejtet a rendszer eliminálja, és nem fejlődik ki a patológiás állapot. A jeltovábbítási terápia célja a rendszer tiszta kommunikációs állapotának helyreállítása, amit elsősorban a hamis jelek gátlásával igyekszik megvalósítani, másrészt bizonyos "pozitív" jelek stimulálásával, például immun stimulánsok, neuromodulátorok, hormonok révén is elérhető a remélt egyensúlyi állapot. A jelenleg ismert molekuláris patomechanizmusok több mint 80 %-a jeltovábbítási zavarokra vezethető vissza, és az ezek alapján beazonosított folyamat-, vagy sebességmeghatározó célmolekulák döntő része is a jeltovábbítás területére esik. A jeltovábbítási hatások ugyanis elsősorban a fehérjék konformációváltozásai, illetve az ezekhez kötött biokémiai reakciók révén érvényesülnek, így például a foszforilezés igen-nem bináris kódjára (egy-egy fehérje ugyanakkor több BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 55

57 A stressz hatása az egészségre helyen is foszforileződhet) egy, a konformáció változásokon keresztül érvényesülő érzékenyen modulált, többféle hatást integráló jeltovábbítási rendszer szuperponálódik. (Teague, 2003) A fehérjéknek ezt az úgynevezett biológiailag aktív konformációját számos celluláris kölcsönhatás befolyásolja, és a jeltovábbítás fontos eleme a jel kikapcsolása, vagyis egy másik energetikailag stabil, de biológiailag, illetve jeltovábbítás szempontjából nem aktív fehérjekonformáció visszaállítása, például amikor a foszfatázok kikapcsolják a kinázok jeleit. Ugyanakkor bizonyos erősebb hatásokra, illetve kölcsönhatások nyomán a fehérjék olyan irreverzibilis konformáció változáson mennek keresztül, hogy nem képesek többé felvenni valamelyik jeltovábbításra alkalmas natív konformációt. Ezekkel a behatásokkal szemben az ún. chaperonok vagy hősokkfehérjék védik a fehérjéket, ezért ezeknek a hősokkfehérjéknek fontos szerepük van a jeltovábbításban, és fontos terápiás célpontokat is jelentenek, a jelek fenntartása, illetve például a hamis onkogenikus jelek gátlása szempontjából is. A jeltovábbítási mechanizmusok a sejtek szintjén nemcsak azért összetettek, mert egy-egy fehérje nemcsak bináris kódot közvetít, hanem a fehérjék maguk is egy komplex hálózatot alkotnak, ahol a bejövő jelek bizonyos konstellációja, illetve aránya szükséges a kimenő jel vagy továbbmenő jel létrejöttéhez (Tucker és mtsai 2001). A sejtkommunikáció holografikus elmélete az információtárolás, illetve a memória holografikus elméletéből ered. Az információ-tárolás molekuláris mechanizmusa a mai napig nem teljesen tisztázott, és a szinaptikus plaszticitás, valamint a holografikus elmélet a legáltalánosabban elfogadott elméletek közé tartozik. A holografikus elmélet szerint az információtárolás során az egyedi sejt (elektromágneses hullámok és sejt-sejt kölcsönhatások révén) érzékeli az egész agy ingerületi mintázatát, és így bizonyos egyedi idegsejtekben egy adott állapotban leképződik az egész agy ingerületi mintázata, és innen elő is hívható - mint a holografikus képben, ahol a hologram egy elemében benne van az egész képe. Újabb feltételezések szerint az egész szervezet sejtjei közötti kommunikációs rendszerben is érvényesül az elektromágneses hullámok révén való kommunikáció és a holografikus elv, ami új perspektívákat nyit a rendszer biológiai szemlélete előtt. Ugyanakkor ez az elmélet - amennyiben igazolható a jeltovábbítási terápia szempontjából is - számos dolgot, illetve stratégiát átértékel, hiszen a patológiás szempontból fontos hamis jelek beazonosítására ebben az esetben nem elegendő a normál és patológiás sejtek genomális szintű összehasonlítása. Ugyanakkor, a feltételezések szerint az elektromágneses hullámok a proteinek szintjén avatkoznának be a jeltovábbítási mechanizmusokba, tehát proteomszinten érdemes követni a normál és a patológiás sejt közötti különbséget. Konklúzió: a jeltovábbítási terápia koncepciója szerint betegségeink nagy részének hátterében intra- és intercelluláris (és rendszerszemlélet alapján nyilván intra- és interperszonális), jeltovábbítási zavarok, kommunikációs rendellenességek állnak. Az előzőekben áttekintettem a jeltovábbítási terápia legfontosabb fogalmait, a sejt- és rendszerszintű kommunikációval, a sejttársadalom működésével és a programozott sejthalállal kapcsolatos fogalmakat. Ismertettem a jeltovábbítási terápia racionális hatóanyagtervezési koncepcióját és a molekuláris diagnosztika és az egyénre szabott terápia elvét, valamint a rák, az érelmeszesedés és a neurogén gyulladás molekuláris patomechanizmusát. Összefoglalva hangsúlyozni szeretném, hogy bár a jeltovábbítási terápia ma világszerte az érdeklődés középpontjába került, nem egy alapvetően új koncepcióról van szó, csupán a molekuláris patomechanizmusok megismerése nyomán új terápiás célpontok (célmolekulák) azonosításáról és egy másfajta rendszerszemlélet alkalmazásáról, aminek a lényege, hogy az ökoszisztémás rendszer megzavart, illetve felbomlott egyensúlyi állapotát a hibás jelek gátlásával, esetleg "pozitív", funkcionális jelek stimulálásával állítsuk helyre. Kicsit fellengzős megfogalmazással a jeltovábbítási terápia az ágyú helyett üzenet koncepcióját érvényesíti, a hamis üzenetek gátlását és a tiszta kommunikáció megvalósítását igyekszik elérni a rendszer egyensúlyának visszaállítása érdekében. Befejezésül e gondolat jegyében egy taoista versikét szeretnék idézni: A betegség az egység hiánya. A betegség a Lélek magánya. A szellem, a lélek, a test és az értelem Egységben aranyvirágot terem. (Kéri 2002, Kommunikációs zavarok a betegségek molekuláris mechanizmusainak hátterében c. tanulmány) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 56

58 A stressz hatása az egészségre Dr. Prof. Bruce Lipton: Egy betegség, például a rák, akkor jelenik meg a makro világban, amikor tapintjuk és látjuk a daganatot. A rákos folyamat azonban korábban elkezdődött az érintett őssejtekben. Valójában a legtöbb élettani rendellenesség a molekulák és ionok szintjén jelentkezik a sejtekben. Ezért van szükségünk olyan biológiára, amely a newtoni és kvantummechanika törvényeit összegzi. Több mint negyven éve a neves Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert kiadta Introduction to a Submolecular Biology Bevezetés a szubmolekuláris biológiába c. könyvét (Szentgyörgyi 1960), melynek célja, hogy az élettanban meghonosítsa a kvantumfizikai szemléletet. A biológusok zöme máig nem ismerte fel Szentgyörgyi munkájának jelentőségét, az új kutatási adatok azonban azt sugallják, hogy előbb-utóbb rákényszerülnek erre. Több száz tudományos kísérlet igazolta az utóbbi fél évszázad során, hogy láthatatlan elektromágneses erőterek a biológiai szabályozás minden megnyilvánulására mélységes kihatással vannak. Ilyen energiafajták a mikro- és rádióhullámok, a látható fény tartománya, a szélsőségesen alacsony amplitúdójú frekvenciák, a hanghullámok, valamint egy újonnan felfedezett erő, az ún. skaláris energia. A DNS- RNS- és proteinszintézist meghatározott elektromágneses rezgések irányítják. Ugyanezek változtatják meg a fehérjék szerkezetét és működését, ezek szabályozzák a génregulációt, a sejtek osztódását és differenciálódását, a morfogenezist, azaz azt a folyamatot melynek során a sejtek szövetekbe és szervekbe rendeződnek az egyedfejlődés során, a hormonszekréciót, továbbá az idegsejtek fejlődését és működését -a sejttevékenység valamennyi itt felsorolt tartozéka az élet elengedhetetlen velejárója (Liboff 2004, Goodman és Blank 2002, Sivitz 2000, Jin és mtsai 2000, Blackman és mtsai 1993, Rosen 1992, Blank 1992, Tsong 1989, Yen-Patton és mtsai 1988). Az Oxfordi Egyetem biofizikusa C.W.F.McClare összevetette az energetikai és kémiai jelek hatékonyságát az élő szervezetekben. Eredményeit Resonance in bioenergetics Rezonancia a bioenergetikában címmel tette közzé az Annals of the New York Academy of Science című kiadványban mely kutatásban arra a következtetésre jutott, hogy az energetikai jelrendszerek többek között az elektromágneses frekvenciák százszorta hatékonyabban közvetítik a környezeti információt, mint az anyagi jelzések, például hormonok, neurotranszmitterek, növekedési faktorok stb. Az élő szervezeteknek fennmaradásuk érdekében fel kell fogniuk és értelmezniük kell a környezeti jelzéseit. Valójában túlélésük múlik a jelátvitel sebességén és hatékonyságán; az elektromágneses energiák továbbítási sebessége mérföld/sec, ezzel szemben a diffundáló vegyületek alig 1cm/sec sebességgel haladnak (McClare 1974). A kvantumfizikusok létrehoztak olyan eszközöket, amelyeket a szelíd vizsgálóeljárásokként a testen áthaladó láthatatlan hullámokkal és sugárzásokkal az energiamezőket olvassák le, elemzik a vegyületek által kibocsájtott rezgéseket, energiaspektrumokat (CT, MRI, PET), az orvosok az egészséges és beteg szövetek spektrumképe közti különbség alapján állítják fel a diagnózisukat. Az energiahullámok viselkedése az orvostudomány és biológia szempontjából is meghatározó, hiszen a rezgések milyensége ugyanolyan hatékonyan változtatja meg valamely atom fizikai és kémiai tulajdonságait, akár a hisztamin- vagy ösztrogén molekula. Mindegyik atom külön világ, mivel pozitív és negatív töltéseinek megoszlása, valamint fordulatszámának, spinjének mértéke meghatározott rezgésmintához, frekvenciához társul (Oschmann 2000, Chu 2002, Rumbles 2001). Az erősítő interferencia hatását már a modern gyógyászat is kihasználja, például a hanghullámokkal való vesekőzúzás esetén, ahol olyan sugarakat irányítanak a vesekőre, amely felerősíti a vesekő atomjainak rezgését, melyre azok felrobbannak, majd szétoszlanak a szervezetben. Hasonló történik a közismert Ella Fitzgerald énekesnő esetében is, amikor az általa énekelt hang és hanghullám felgyorsítja a serleg atomjainak rezgését, míg végül az akkora lesz, hogy a serleg atomjai kitörnek egymás kötőerejéből és a serleg eltörik. Az agy elektromos tevékenysége régóta közismert, ezért is kezelik jó ideje elektrosokk-terápiával a depressziót. Napjainkban a tudósok kevésbé erőszakos gyógymódokkal közelednek az agyhoz. A Science magazin egy közelmúltban megjelent cikke a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) jótékony hatásait mutatja be, e gyógymód mágneses erőterekkel serkenti az agyat (Helmuth 2001, Hallet 2000). Eszerint valamennyi élő szervezet az embert is beleértve erőterek leolvasásával BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 57

59 A stressz hatása az egészségre tartja a kapcsolatot a környezetével. Bizonyára önök is jártak már sötét sikátorban éjnek idején, amikor hirtelen azt érezték, hogy megfogyatkozott az energiájuk. Vajon mit tapasztaltak? Kvantumfizikai szempontból nem mást, mint a gyengítő interferenciát, akárcsak a gyengítő, fáziskülönbségben lévő hullámoknál. Talán arra is visszaemlékeznek, milyen felvillanyozó érzés volt először találkozni a Nagy Ővel. Nem kérdés, hogy ez esetben erősítő interferenciát, ez esetben mondjuk, jó rezgéseket tapasztaltak. Elérkezett az idő, hogy élettani folyamataink szabályzásához figyelembe vegyük a külső- belső-, azaz összkörnyezeti ingerek atomi- és molekuláris összefüggéseit, a kvantumbiológia hatásmechanizmusokat! A gondolatok energiája (Ryle 1949) az erősítő vagy gyengítő interferencia jelensége révén aktiválja vagy blokkolja a sejtfehérjék működését. A gondolatokat kreatív tudatos elménk termeli, a tudattalan az ösztönös és tanult ingerválaszok tárháza, úgy is mondhatjuk, a gondolat a pillanatnyi hozzáállás és lehetőség, a tudattalan, vagy tudat alatti pedig mondjuk a szokások rabja. Ami az ingertevékenység hatékonyságát illeti, a tudattalan milliószorta hatékonyabb a tudatos elmeműködésnél, ezért vannak sokan, akik kudarcot vallottak a csak pozitív gondolkodással. Háttere, hogy a sejtmembrán több tízezer jelet fog és értelmez (receptor-fehérjék -IMP), majd megszervezi a válaszokat (effektor-fehérjék IMP), ezek együttesen teszik ki a sejtek összetett működését, míg az összetett viselkedést már a központi információ feldolgozó apparátus, a központi idegrendszer, az agy előagy szervezi. Ez az agyi régió a székhelye a gondolkodás, döntéshozatal és tervezni tudás, előrelátás képességének, egyben ez a tudatos agyi tevékenység központja, amellyel önnön viselkedésünket és érzelmeinket vesszük tudomásul. A tudat önmagát is tudatosítja. A tudatnak a memóriabankunk legtöbb emlékképéhez is van hozzáférése. Ez rendkívül fontos körülmény, mert lehetővé teszi, hogy jövőnk tudatos megtervezésében múltunkat is számításba vegyük. Az önmegfigyelés, önvizsgálat képességével felruházott tudat rendkívüli hatalommal bír. Valamennyi programozott tevékenységünket felügyeli, majd viselkedésünket értékelve adott esetben az alapprogram megváltoztatását rendeli el. Növekedés vagy védekezés? Ez a fő kérdés, hiszen naponta sejtek milliárdjai kopnak ki a szervezetünkből, ezeket pótolnunk kell, visszanövekednünk. Zsigereink sejtfalát például hetvenkét óránként leváltjuk, bőr hámsejtjeinket hat hetente, ugyanígy vörösvértestjeinket. Az emberi véredények falát bélelő sejtek más mikroszkopikus képet adnak, amikor táplálékhoz jutottak, és más képet, amikor védekezni voltak kénytelenek (Lipton és mtsai 1991). A sejtekhez hasonlóan az ember is óhatatlanul felhagy a növekedési válasszal, amikor védekező üzemmódra kapcsol. Energiatartalékait valamennyi védekező élőlény úgy mozgósítja, hogy közben semmi nem marad a növekedésre, az elhúzódó védekezési reakció ezért megfoszt az életfolyamatok fenntartásához szükséges energiától. Minél tovább védekezünk, annál tovább sorvadunk. Ötventrillió (ötvenezermilliárd) sejtünkből nem az összes vesz rész mindkét folyamatban. Hogy hány, az a fenyegetettség súlyosságától függ. Stressz idején is tovább élünk tehát, az elhúzódó megterhelés ugyanakkor alaposan megcsappantja életerőnket. Ennek teljes feloldásához természetesen nem elég megszabadulni a stresszortól, hiszen a tudattalan viselkedésmintái még aktívak, tudatosan kell törekedni örömteli teljesértékű életre, konkrét lépéseket kell tenni és új szokásokat kell kialakítani a célok/vágyak elérésére. Többsejtű szervezetek esetében a növekedési-védekezési viselkedést az idegrendszer szabályozza. Ez fogja fel és értelmezi a környezet jelzéseit, hogy utána megszervezze a megfelelő válaszokat. A szervezet kétféle védekező apparátussal rendelkezik, mindkettő nélkülözhetetlen az élet fenntartásához. Az első a külső veszéllyel szemben mozgósít. Ez a HPAtengely, amely az agyalapi mirigy-agyfüggelék-belső elválasztású mirigyek tengely. Külső fenyegetettség híján a tengely inaktív, és a növekedés folyamatai vannak túlsúlyban. Mikor azonban az agyalapi mirigy veszélyt észlel a környezetben, jelet küld az agyfüggelékhez. Az agyalapi mirigy (hipofízis) az a belső elválasztású mirigy, amely a stressz válasz legfőbb összehangolója, ötventrilliós sejthadseregünk vezérkari főnöke, ugyanúgy mint egy sejtnél az érzékelő receptor-fehérjék. Az agyfüggelék ezzel szemben az effektorproteinek módjára hadrendbe állítja a szerveket. Külső fenyegetés esetén jelet küld a mellékvesékhez s beindítja a szervezet menekülésből vagy harcból álló stressz reakcióját ( fuss, vagy harcolj effektus). E katonai mozgósítás technikai forgatókönyve egyszerű. Miután az agy veszélyt jelez, az agyalapi mirigy CRF (cortico-tropin-releasing-factor) nevű anyagot küld az agyfüggelékhez. Ez a jelzésre beindítja az ACTH (adreno-cortico-trop-hormon) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 58

60 A stressz hatása az egészségre szekrécióját, azaz kiválasztását, amely a vérbe jutva a mellékvesékhez (glandula suprarenalis-hoz) kerül, s azokat stresszhormonok elválasztására serkenti. A mellékvese-pár kortiko-szteroidoknak nevezett hormonokat, főként kortizolt, valamint adrenalint választ el, ami a szív és a vázizmok ereit is tágítja, a bőr és a tápcsatorna ereit pedig szűkíti, illetve emeli a vér vércukor és a zsírsav szintjét. E hormonok az egész szervezetet csatasorba állítják, hogy összpontosítva felvegye a harcot a veszéllyel, vagy elmeneküljön előle. A folyamat azonban azzal jár, hogy a tápanyagok a zsigerekből a végtagokba áramlanak. Mindez együtt jár a növekedéssel kapcsolatos életfolyamatok legátlásával, amelyek a zsigerek megfelelő vérellátásának hiányában megbénulnak. A zsigerekben megszűnik az emésztés, táplálékfelszívás és kiválasztás, márpedig e folyamatok gondoskodnak a sejtek növekedéséről és az energiatartalékok felhalmozásáról. A stresszreakció tehát szükség képpen akadályozza a növekedést, s életfontos erőtartalékok kimerülésekor csökken a szervezet betegségekkel szembeni ellenállása, akár magát a túlélést is veszélybe sodorhatja. A szervezet második számú védekező apparátusa az immunrendszer, amely a bőrünk alá jutó betolakodó, a baktériumok és vírusok ellen véd. Az immunvédekezés az energiatartalékaink javát felélheti. Gondoljanak csak arra, mennyire le lehet gyengülni egy megfázás vagy influenza esetén? Amikor az előző, HPA-tengely mozgósítja a stresszreakciót, a mellékvesehormonok energiatakarékossági okból azonnal leblokkolják az immunrendszer működését. Valójában a stresszhormonok olyan hatékonyak ebben, hogy szervátültetéskor a segítségükkel akadályozzák meg az idegen szövetek kilökődését. A HPA-tengely mozgósításának másodlagos következménye tehát az, hogy megakadályozza a bakteriális/vírusos hátterű betegségek leküzdését. Mindeközben gondolataink is összekuszálódnak. Az ésszerű, logikus gondolkodásért felelős előagy információfeldolgozása érthető módon lassúbb, mint a hátsó agy által szabályozott reflextevékenység. Márpedig stresszhelyzetben minél gyorsabb az idegműködés, annál jobbak az egyed túlélési esélyei. A stresszhormonok ezért legátolják az előagy kéregállományának tevékenységét, amely a tudatos döntéseket irányítja, ezzel egy időben a véráram és a hormonok aktiválják a hátsóagyat, ama életmentő reflexeknek a székhelyét, amelyek a stresszválaszokért felelősek. Stressz idején a fentiek értelmében háttérbe szorul a tudatos, értelmes agyműködés (Takamatsu és mtsai 2003, Arnsten és Goldman-Rakic 1998, Goldstein és mtsai 1996), és ha ez várandóssági időszakban isi fennáll, a méhlepényen átáramló anyai hormonok krónikus stresszhatás alatt megváltoztatják a magzat keringési megoszlását, a vér elsősorban az izmokhoz és a hátsóagyba áramlik, s a stresszhormonok elnyomják az előagy működését, így mélyrehatóan befolyásolják a magatehetetlen magzat, a születendő gyermek életfolyamatait, intelligenciáját (Lesage és mtsai 2004, Dodic és mtsai 2002, Christensen 2000, Arnsten 1998, Leutwyler 1998, Sapolsky 1997, Devlin és mtsai 1997, McGue 1997, Sandman és mtsai 1994). A stressz hatása a betegségek kialakulásában tudományos eredmények alapján: 1. Befolyásolt biológiai alrendszerek, és a betegségek felsorolása: 1.1.a dokumentum szerint: immunrendszer, neuroendokrin -belsőelválasztású mirigy rendszer, hormonrendszer, nyirokszervek (csontvelő, thymus), lép, autoimmunitás, anyagcsere folyamatok, limbikus rendszer, homeosztázis, sejtműködés, szimpatikus idegrendszer, gyulladásos állapotok, sarcoidosis, Lupus - Szisztémás Lupusz Erythematózus, tumorpusztási folyamat, daganatos megbetegedések, aluszékonyság, lethargia, depresszió, hálózatos önszabályzó folyamatok, hypophysectomia, adrenalectomia, allergiás encephalomyelitis, irritábilis bél szindróma,influenza, pharyngitis, tonsillitis, fertőzéses megbetegedések, herpes, HIV, allergiás- atópiás megbetegedések: asthma bronchiale (extrinsic) rhinitis, eczema, urticaria. 1.1.b dokumentum szerint: a test szervi és működési zavarai, szervi elváltozások, ekcéma, hasmenés, gyomorhurut, gyomorfekély, légzési nehézségek (bronchitis, asthma), colitis (vastagbélgyulladás), a magas vérnyomás egyes fajtái, pajzsmirigy-túlműködés, fejfájás, ízületi és végtagfájdalmak, herpes simplex, polio-vírus fertőzés. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 59

61 A stressz hatása az egészségre 1.1.c dokumentum szerint: molekuláris betegségmechanizmusok, sejtek közötti kommunikáció. 1.1.d dokumentum szerint: szív- érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések kórlefolyása, a csontok ásványi anyag sűrűsége, depresszió. 1.1.e,f dokumentumok szerint: korai halálozási arány. 1.1.g szerint: pszichoszociális kockázat, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés. 1.1.h szerint: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség, vérnyomás emelkedése, fejfájás, emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések. 1.1.i szerint: A tudatnak kül. (különösképpen, főképp) az egészségi állapotból eredő, a kedélyre is kiható általános állapota. 1.1.j dokumentum szerint: vércukor szint, mellékvese kéreg, izomtónus, fekélyek a bélrendszerben, gyomorban, irrtábilis bél szindróma, szívinfarktus, fáradtság, kimerültség, gerincelváltozás, mozgásszervi panaszok, csökkenő ellenálló képesség, növekvő hajlam fertőzésre. 1.1.k dokumentumok bizonyításai szerint: depresszió, kedélyzavar, lethargia, vegetatív rendszer, központi idegrendszer, hormon rendszer, emésztő rendszer, szívműködés, atrythmia, keringés, immunrendszer, ellenálló képesség, limbikus rendszer, nyirokrendszer, autoimmunitás, anyagcsere folyamatok, ideg ingervezető képesség, sejtmembrán akciós potenciál, receptorproteinek integrált membrán proteinek, effektor-proteinek-integrált membrán proteinek, bélflóra, légúti folyamatok és állapotok, asthma bronchiale, stroke, angiotens controller ensime, follikus stimuláló hormon, nemi hormonok, izomtónus, vércukor szabályozás, tápcsatorna működés, viselkedés mód, társas- és szociális viszony, agresszió, fájdalomérzet, vitalitás, apoptózis, leukocita aktivitás, extracelluláris közeg, colitis ulcerosa, irrritábilis bél szindróma, psychosomatikus betegségek, atópiás betegség, allergia, eczema, Részletek a hivatkozott tudományos publikációkból 1.1.a Dr. Lázár Imre, egyetemi adjunktus, PhD, SOTE Magatartástudományi Intézet a betegségek is visszavezethetők lelki okokra. Innentől már az orvos feladata eldönteni, mi volt előbb, a tyúk, avagy a tojás, azaz a testi betegség vezetett a lelki betegséghez, vagy éppenséggel fordítva. Dr. Lázár Imre, egyetemi adjunktus, PhD, SOTE Magatartástudományi Intézet: Neuroimmunmoduláció és pszichoimmunológia c. cikk, Az egységes (pszicho)neuroimmun szabályozás tényére utal, hogy a neuroendokrin és immunmediátorok mindkét rendszerben (központi idegrendszerben és az immunrendszerben) termelődnek, és egymás termelésére serkentő, illetve gátló hatást fejtenek ki, A hormonok a neuroendokrin-immun folyamatokat tartós átfogóbb "állapothatározó" hatásukkal tagolják a szervezet adaptív, anyagcsere folyamataiba. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 60

62 A stressz hatása az egészségre Az érzelmi és magatartási folyamatok szerveződésében oly fontos limbikus rendszer: a hippocampus, a gyrus dentatum, a kiterjesztetten értelmezett amygdala (centromediális amygdala, és a terminális striák nucleáris tartimánya) a gyrus cingulatus, a striatum ventrális része, a septum és a thalamus elülső, és középső magvai és a habenula bonyolult hálózatot alkotnak. Az immunmodulációban a hippocampalis-amygdala rendszer és a nucleus accumbens szerepe emelhető ki. A stressz folyamatok perifériáját képezi a hypophyseo-adrenális rendszer, melynek működését a CRH (cortico-releasing hormon) mellett potenciálják az angiotensin II, a cytokinek, és gyulladásos lipid mediátorok is. A glükokortikoidok a szervezet homeosztázisában és a stresszben is központi tényezők, és a HPA tengely basalis aktivitásában kulcsszerepet játszanak a stressz válasz negatív feed back-szerű lecsengetése mellett. Az immuntörténés alatt a receptorsűrűség változik a sejtek felületén, mely a külső jelzések összegződésének, és a sejt következményes belső történéseinek, aktiváltságának eredőjeként állítja be a sejt érzékenységét, és közvetve meghatározza annak későbbi viselkedését is. A neuroimmun stresszfolyamat során a szimpatikus idegrendszer reciprok kapcsolatban áll a CRH rendszerrel, és aktiválódva az IL-6 szisztémás szekrécióját fokozza. Az IL-6 aktivációja a TNF alfa, és az IL-1 közvetlen gátlásával, és a HPA tengely aktiválásával szerepet játszik a stressz által előidézett immunszuppresszióban. Az adrenerg hatások tehát az elsődleges nyirokszervekben zajló érési folyamatokra serkentő, míg a periférián a lymphocyta aktivitásra gátló hatást fejthetnek ki. A lép T sejtjeinek mitogénre adott válaszcsökkenését béta blokkolóval ( nadolol, propranolol) felfüggeszthetjük. Főbb immunserkentő hatású mediátorok: cholinerg agonisták, substance P, prolactin, növekedési hormon, Főbb immungátló hatású mediátorok: cortisol, VIP, adrenerg agonisták, somatostatin, vegyes hatású mediátorok beta endorphin, met enkephalin, Stresszhormonok: A stresszfolyamat során a CRH (cortico-releasing hormon) az un. POMC (proopiomelanocortin) polipeptid hasításával szabadítja fel a glükokortikoidot mobilizáló ACTH-t, és a béta endorfint. A CRH közvetlen immunológiai befolyása is felvethető, mivel a keringő fehérvérsejtekben kimutatható immunreaktív CRH (és az azt kódoló CRH mrns is), mely a lymphocyták aktivációjával jelenik meg. A CRH perifériális szerepe a lokális szöveti gyulladásban is kifejezett lehet, ha carragenin provokálta kísérletes gyulladásos exsudatum mennyisége csökken a CRH immunneutralizálásával.(karalis 1991) A gyulladást támogató hatással szemben a CRH csökkenti a Substance P kibocsátást. Mindez jelzi a stresszhormonok által hordozott üzenetek "szemantikai" többrétegűségét, és kontextus függőségét. Más streszhormonok is, mint az arg-vasopressin, prolactin, és a növekedési hormon befolyásolhatják az immunfolyamatokat. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 61

63 A stressz hatása az egészségre A cortisol immunológiai hatásai Gátlás: 1. A lymphocyta közlekedés gátlása, a keringő lymphocyták száma átmenetileg csökken. 2. Az idegen, illetve saját eredetű antigénekre adott T sjetes immunválasz csökken. 3. Csökken a mitogénre adott IL-1, IL-2, és a T sejtes növekedési faktor termelése. 4. Csökken a monocyta-macrophag átalakulás, és csökken a HLA-DR (Ia.) receptor megjelenítése, és a macrophag mitogén, illetve IL-1 iránti érzékenysége. 5. Csökken az autológ kevert lymphocyta reakció. 6. Gátló hatás a betegségek során jelentkező a CD8 T sejtvonal Con A, és Pwm mitogénekre adott válaszát illetően. 7. Csökken a B sejtes immunválasz, a Pwm mitogénre adott plakkképzés. 8. Fokozza az apoptozist, a T sejtklónok pusztulását. Serkentő hatás: 1. In vivo serkentő hatás az ADCC és NK sejtes aktivitásra. 2. In vitro serkentő serkentő hatás nanomoláris koncentrációban az immunglobulinszintézisre. A prolactin is stresszhormonnak tekinthető, hiszen az akut fizikai vagy pszichoszociális stresszorhatás gyors, jelentős és átmeneti prolactin elválasztáshoz vezet, bár a stresszorhatás ismétlődése után az ingerre refrakter csökkenés jelentkezik. A krónikus stressz a prolactin elválasztását csökkenti, és ezt a dopamin antagonistával (haloperidol) fel lehet függeszteni. A proimmun hormonok is befolyásolhatják a neuroimmun adaptációt. Az autoimmun folyamatokat serkentő hatású lehet a prolactin, ösztrogén és a progeszteron többlettermelődés is. A prolactin ilyen szerepét észlelték hyperthyreosisban, sarcoidosisban, iritisben és SLE-ben szenvedő betegek esetében is,.. Növekedési hormon: Ez a hormon (GH) is egyaránt tekinthető stresszhormonnak és anyagcsere hormonnak, mely egyaránt fokozza a macrophagok antigénmegjelenítő képességét, az IL-1 termelését, és a tumorpusztító, baktericid szabadgyökgeneráló hatást. A növekedési hormon maga is hormon- illetve neuromediátor hatások fókuszában áll. Az érzelmi és kognitív folyamatokért felelős neuroanatómiai szerveződések a pszichoimmunomodulációban is döntő jelentőséggel bírnak, melyek közvetítésében a neurpeptideknek fontos szerep jut. A peptiderg hatások lehetőségére utal az elsődleges és másodlagos nyirokszervekben a SP, SS, VIP, neuropeptid Y, enkephalin, endorphin, vazopresszin immunfluoreszcens technikával kimutatható jelenléte. Ezeket a peptideket az enkefalinokkal együtt szimpatikus vegetatív idegrendszeri rostok is tartalmazzák, míg a paraszimpatikus beidegzés cholecystokinin, substance P, és TRH peptideket szállít. A nyirokszervekben a neuropeptid-tartalmazó idegrostok jelenléte tehát az immun célsejtek, illetve immunfolyamatok neuromoduláns hatásoknak való kiszolgáltatottságára utal. Az immuntörténést a hypothalamikus noradrenalin szint csökkenése kíséri. Ahogy neuroendokrin tényezőket láttunk lymphokin szerepkörben, úgy az immunmediátorok is közrejátszanak bizonyos idegi, viselkedéses jelenségek kialakulásában. Ilyen szerepe van az aluszékonyság, illetve a lassú hullámú alvás elmélyítésében az IL-1, interferon, és a muramyl dipeptidnek. Az alfa interferon közrejátszik a betegséget kísérő lethargia, depresszió kialakulásában sőt kataton állapotot is előidézhet. Az IL-2 és az IFN gátolja a hippocampus tartós potenciálását, ami közrejátszhat a daganat terápiában alkalmazott IL-2, IFN adását kísérő neuropszichiátriai mellékhatásokban. Mindezek az egyidejű mintázatszerű hatáshálók utalnak az immunrendszer, endokrin és idegrendszer nagyfokú összeszövődöttségére, mely soktényezős, interaktív, kölcsönös, és BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 62

64 A stressz hatása az egészségre kiterjesztett oksági kapcsolatokkal jellemezhető rendszerben működik. Ennek a rendszernek a viselkedése nehezen jósolható meg biztonsággal, bármelyik elem elhangolódása, befolyásoltsága felboríthatja ezt a túlbiztosítottnak tűnő, mégis kényes egyensúlyokkal dolgozó önszabályozást. A traumatizáló életesemények, elhúzódó stressz és az alkalmazkodási kudarc, represszív megküzdésmód, tanult segélytelenség nyomán csökkenő hypothalamikus NA szint éppen ezeket a visszacsatolási pályákat érintheti kedvezőtlenül. A szteroidok hatását, és a stressz során kifejtett immunszupresszív, a nyirokcsomók megkisebbedésében alakilag is tettenérhető szerepét Selye fedezte fel, egyben tárgyunk alapmozzanatát is felvázolva. A depressziós betegek egy részében észlelt megváltozott DST próba a tartósan fokozott cortisol szekréció, és a betegeknél már említett IL-2 szint csökkenés jelzi a pszichés depresszió és az immunszuppresszió összekapcsolódását. A krónikus gyulladásos betegségekre való fogékonyságot is értelmezhetjük Sternberg és Licinio (1995) összefoglalója alapján olyan zavart neuroimmun adaptációs folyamatnak, melyben az immunológiai adaptációt egyben fékező hypophyseo-adrenális stresszreakció zavartan működik. Ez a kieső cortisol szerepe miatt az autoimmun folyamatok felerősödéséhez hozzájárulhat. A feed-back kör bármely szakaszán létrejött blokád előidézheti a neuroimmun adaptáció zavarát, így a hypophysectomia, vagy az adrenalectomia akár fatálissá teheti például a salmonellafertőzést, vagy a kísérletes allergiás encephalomyelitist. Neuroimmun stresszmintázatok: A tartós stresszhatás a fenti mellékhatások miatt válik kórképzővé. A CRH (cortico-releasing hormon) peptid vezérlő szerepe mindebben igen fontos, hiszen ez a peptid koordinálja a viselkedéses, neuroendokrin vegetatív és immunológiai adaptáció folyamatát. Ismert, hogy a korral illetve a depressziós állapot mértékével együtt nő noradrenerg aktivitás, és csökken az immunkompetencia. Mivel depresszióban fokozott a CRH szekréció, ezért e stresszregulátor szimpatikus idegrendszer közvetítette immunszuppresszív szerepe is szóba jön a depresszióban. Az egyénre jellemző lehet a CRH-t korlátozó feed back hatások gyengült volta. Így például a korai pszichoszociális, vagy egyéb környezeti traumák nyomán a hippocampus és a frontális kéreg glükocorticoid receptor gén expressziója is csökken, ami egyben a CRH (cortico-releasing hormon) és az arg-vasopressin szekrécióra való negatív-feedback csökkenését jelentheti. A glükocorticoidok vissza jelzése és gátló hatása iránt érzéketlenedett rendszer a stresszorra fokozott HPA aktivitással válaszolhat, mely az adott személy neuroendocrin jellemzőjévé válhat az immunszuppresszív következményekkel együtt. (Francis 1996) A depressziós betegek ellenállóképessége romlik, és ez a gyakoribb gombás megbetegedésekben, és az influenza, pharyngitis, tonsillitis gyakoribb voltában is megnyilvánulhat. A stressz okozta alvászavarok kedvezőtlenül hatnak vissza az immunvédelemre. A rák jelképes betegség, a határokat nem tisztelő dezorganizált szövet, mely egyszerre ragadozója, parazitája, gyilkosa és végül áldozata az elpusztult anyaszervezetnek- sajátos humán ökológiai jelkép. A civilizációs ártalmak: a környezet kémiai, vagy sugárzó carcinogénekkel való szennyezése, a szociális BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 63

65 A stressz hatása az egészségre környezet szétesése, a korai anya-gyermek kapcsolat traumatizáltsága, az elidegenedettség, társtalanság, a szociális támogatottság hiányából fakadó immunvédekezés gyengülése a daganatos betegségeket a humán ökológia körébe vonja. A daganatképződés örökletes, belső onkogén tényezőit a szervezetben, mint belső környezetben találjuk meg, míg a külső természeti környezet vírus, vagy kémiai, vagy sugárzó onkogénekkel jelent fenyegetést a szervezetre. A daganatképződésre, fejlődésre és a klinikai lefolyásra ható környezeti tényezőket a stressz mechanizmusok közvetítik a kóros sejtek és az őket elhárító immunfolyamatok környezetébe. A neuroendokrin, metabolikus és más szervezeti állapotváltozás a sejtek daganatos átalakulásához vezethet, és a spontán tumorképződés arányát növelheti. Viselkedéses jelenségek befolyásolhatják a szervezet tumorellenes védekezését. A neuroimmuno-moduláció közvetíti ezeket a hatásokat elsősorban az NK sejt aktivitását befolyásolva, így a tumorellenes surveillance funkció a külső pszichoszociális környezet befolyása alatt állhat. A NK sejtek aktivitását csökkentő pszichoszociális befolyás így a szervezet "tumorátengedő" képességét, illetve a betegség progresszióját fokozza. A tartós hypercortisolaemia az IL1, IL2 szint csökkenésével járhat, ami tovább rontja a NK sejtek kompenzáló szerepét. A pszichoonkológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a letargiát panaszoló, a szociális támogatottságot nélkülöző személyeknél a NK sejt aktivitás alacsonyabb, és az áttétképződés intenzívebb. Beigazolódott, hogy az érzelmek csökkent kifejezése fokozottabb tumormitózissal és csökkent lymphocytainfiltrációval, nagyobb tumorvastagsággal jár együtt. Fertőzések, határfelületi védelem: A nyálkahártya (mucosa) által biztosított védelmi vonalban a humorális (IgA)védelem mellett az intraepitheliális sejtek NA (natural killer) aktivitása is szerepet játszhat. A szájüregben a szájnyálkahártyán észlelt széles körű antigéntolerancia létrejöttében a szuppresszor T sejtek szerepe fontos. Ha stressz, pszichoimmun terhelés nyomán arányuk lecsökken, akkor fekélyek, gyulladásos jelenségek alakulhatnak ki. A felületi immunitás romlását jelenti a légúti betegségrek gyakoriságának növekedése. Meyer és Haggerty (1962) már korán jelezte, hogy a tartósan fennálló családi konfliktusok, stress növelik a felső légúti fetőzések gyakoriságát. Graham 94 családot vizsgált meg, és a gyakoribb stressztől szenvedő csoportban a hűlések száma nagyobb volt. Clover és munkatársai a kaotikus, és rigid családok stresszterhes légkörében az influenza iránti fogékonyságot magasabbanak találták, mint a kiegyensúlyozott harmonikus családokban. (Clover 1989) Cohen(1993) szerint a stresszterhelés mellett a negatív érzéseknek is szerepe van a légúti beteg betegségek gyakoriságában, és súlyosságában. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 64

66 A stressz hatása az egészségre A herpes fertőzés népbetegség jellegén túl lehetőséget nyújt a krónikus, visszatérő fertőző kórképek vizsgálatára. Jól követhető a HSV antitesttiter szintje, a tünetek nyilvánvalóak, és közkeletű és elfogadott az is, hogy a stresszkörülmények a herpes fertőzés kiújulásához vezetnek. A látens fertőzés aktiválódását a HSV antitest titerének növekedése jelzi. McLarnon, és Kaloupek(1988) genitális herpes prospektív vizsgálatakor találtak összefüggést a stressz és a betegség gyakoriság között. Az NK sejtek fordított arányosságot mutattak az AIDS betegségre összpontosuló figyelem beszűkülésével, és a fáradtsággal, tehetetlenségérzettel. Burack a helper T sejtszám csökkenését 38%-al gyorsabbnak találta a depressziós betegeknél szemben a nem depressziósakkal 1985 és 1991 között vizsgált 330 HIV pozitív homoszexuális körében. Kemeny és mtsai HIV pozitív homoszexuálisok körében 5 éves követéses vizsgálatban észlelt hasonló tapasztalatok alapján kezdeményezett intenzív életminőségjavító és stressz kezelő csoporttherápiás programot. A vírus reaktiválódását jelző P24 antigén (a HIV vírus része) szintjének növekedése arányban áll a depresszióval, félelemmel, és fordított arányosságot mutatott az aktív megküzdési stratégiákkal, a humort használó coping mechanizmussal. Temoshok egy másik vizsgálatában a T4 sejtek abszolút száma egyenes arányosságot mutatott az izgalmi szorongásos állapottal, a kevéssé kontrolált érzelmi élettel. Ha a fokozott arousalt, noradrenalin és adrenalin kibocsátást és a noradrenalin által fokozott NK sejt aktivitást a megfogyatkozott helper T sejtek funkcióját pótló tényezőnek tekintjük, akkor érthető, hogy a sztoikus, beletörődő, és csökkent emócionalitású, a negatív érzelmeket kifejezni képtelen állapot miért jár rosszabb kilátásokkal. Allergiás betegségek: A túlérzékenység (allergia) olyan indokolatlanul intenzív válasz egyébként ártalmatlan antigénre, vagy kórokozóra, gyógyszerre, mely magát a szervezetet is károsítja... Az antigénbehatásra azonnal bekövetkező allergiás reakció, melyet IgE típusú antitest közvetít. A szabad Ig E felezési ideje néhány nap, míg a hízósejtekhez, basophil sejtekhez kötődött Ig E hetekig kimutatható, és mennyisége is nagyobb. A normális Ig E szint sem zárja ki az atópiás betegség diagnózisát. Az IgE mediált asthma bronchiale (extrinsic) rhinitis, eczema, urticaria, kórképeket nevezzük atópiás betegségeknek. Itt az allergénnel végzett bőrpróba tekinthető a legbiztosabb diagnosztikus eszköznek. A bőrpróbák az allergiás betegben autogén tréning és relaxáció után javulást.mutatnak. Dr. Lázár Imre, egyetemi adjunktus, PhD, SOTE Magatartástudományi Intézet: Neuroimmunmoduláció és pszichoimmunológia. 1.1.b Prof. Dr. Kisgyörgy János, akadémikus, anatómus, ideggyógyász, pszichiáter, igazságügyi elmeszakértő, ny. egyetemi tanár PSB=Pszichoszomatikus Betegségek c. cikk A test szervi és működési zavarai nem választhatók el a szellemi-lelki állapottól, a szociális környezettől, az egyéni sorstól és a teljes személyiségtől. A pszichés élet elsődleges zavarait a lelki izgalmak vagy a súlyos megterhelések okozzák. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 65

67 A stressz hatása az egészségre A PSB (Pszichoszomatikus Betegségek ) lényege az egészséges állapotnak megfelelő harmónia megbomlása, illetve egyensúlyzavar létrejötte, melynek következményeként megváltozik a beteg kapcsolata a külvilággal is. A fő tünetek tulajdonképpen szervi panaszok, melyek mögött a munkához vagy a mindennapi élethez való alkalmazkodás zavara húzódik meg.. A szervi elváltozások kialakulását a kiváltó pszichés tényező hosszan elhúzódó hatása miatt rögzült kóros válaszformák idézik elő. S ezek épp az egyén szervezetének legsebezhetőbb, leggyengébb ellenállású pontjain (latinul locus minoris resistentiae ) jelentkeznek. A Hippokrateszi iskola a lelki történéseknek mindig elsődleges, előzményi szerepet tulajdonított a szervi megbetegedések kialakulásában. A legtipikusabb pszichoszomatikus megbetegedések a teljesség igénye nélkül: ekcéma, hasmenés vagy gyomorhurut, gyomorfekély, légzési nehézségek (bronchitis, asthma), colitis (vastagbélgyulladás), a magas vérnyomás egyes fajtái, pajzsmirigy-túlműködés, fejfájás, ízületi és végtagfájdalmak, herpes simplex, polio-vírus fertőzés stb. Az elsődleges cél a munkaképesség visszaállítása, s az életminőség javítása. Ám a beteg szervi elváltozásainak észlelése és kezelése mellett, azzal egy időben rendkívül fontos a beteg személyiségével való törődés! Prof. Dr. Kisgyörgy János 1.1.c Prof. Dr. Kéri György, a tudományok doktora. Számos egyéb elismerés mellett 1986-ban a Kiváló Feltaláló Díj arany fokozatát, 1992-ben pedig a DEBIO PEPTID AWARD-ot nyerte el (megosztva) az Interlaken-i Európai Peptid Szimpoziumon Új antitumor peptidhormon-származékok kifejlesztéséért tõl mindmáig a Semmelweis Egyetem I. sz. Kémiai-biokémiai Intézetében a Peptidbiokémiai Kutatócsoportban dolgozik, egyetemi tanár, az MTA doktora, tudományos tanácsadó, sok egyéb tisztsége mellett tagja az Endocrine, valamint a Letters in Peptide Chemistry" folyóiratok szerkesztõbizottságának. Kommunikációs zavar a sejtekben c. cikk, és Jeltovábbítás terápia új irányok a gyógyszerkutatásban c. publikáció A molekuláris betegségmechanizmusok megismerése nyomán ugyanis világossá vált, hogy betegségeink hátterében többnyire %-os gyakorisággal - jeltovábbítási zavar, azaz sejten belüli és sejtek közötti - talán hozzátehetjük: egyénen belüli és egyének közötti - kommunikációs zavar található. Ilyen kóros jeltovábbítási mechanizmusokra vezethetők vissza a daganatos, bizonyos érrendszeri, gyulladásos, és emésztőrendszeri kórképek, számos központi idegrendszeri betegség, sőt a vírusos és bakteriális kórok jelentős része is. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 66

68 A stressz hatása az egészségre Ne feledkezzünk meg a neurodegeneratív rendellenességekhez kapcsolódó kórképekről és ezek összetett mechanizmusairól sem! Kimutatható ugyanis, hogy a központi idegrendszeri betegségek során - például az epilepszia és a skizofrénia esetében is - sejtek közötti kommunikációs rendellenességek vezetnek a betegség kialakulásához. Ha általánosságban nézzük az élő rendszereket, világossá válik, hogy kommunikáció nélkül nincs élet, az élet lényegéhez tartozik a kölcsönhatás, az interakció, és ez bizonyos szinten elvezet egészen az evolúció fogalmáig. Az élet ökoszisztémás rendszerben zajlik, és a különböző szintű rendszerek fönnmaradásának és "fejlődésének" alapja (a fejlődés fogalmát most nem részletezve egyelőre maradjunk a komplexitás növekedésénél) a rendszeren belüli és rendszerek közötti interaktív kooperatív kölcsönhatás, azaz az interaktív kommunikáció. Az egyed (jelen esetben a sejt) tehát az összetett jeltovábbítási rendszerek (interaktív kommunikáció) révén érzékeli az egész rendszer állapotát, és itt már eljutunk egyfajta holografikus, illetve holisztikus szemlélethez (a biológiai rendszerekben a holografikus szemlélet az információ tárolás holografikus elméletéből származik) amit egy taoista mondás is jól érzékeltet: "A tengerben benne van a csepp, és a cseppben benne van a tenger." A sejttársadalomban ha a rendszer egészséges, tiszta kommunikáció zajlik. Például ha az idegsejteknek cukorra van szükségük, és nincs elég cukor a vérben, akkor ezt közvetítő molekulákon keresztül jelzik az emésztőrendszernek és a májnak, és ez az üzenet valós, és csak addig áll fenn, amíg valóban szükség van rá. Amikor a sejtek a külső üzeneteket egymás között kis csatornákon továbbadják, ugyanazt az információt adják tovább, amit kaptak, vagy ha sejtosztódásra van szükség, ezek az üzenetek is valósak, és ha már nincs rá szükség, egy másik, szintén a valódi helyzetet tükröző üzenet például a kontakt hatások révén leállítja az osztódási üzenetet. Sokféle külső, illetve belső hatás vezethet a sejt, illetve a sejtek hibás működéséhez, ronthatja el, illetve zavarhatja meg a sejtek egy csoportjának kommunikációs rendszerét. Ha azonban a rendszer jó "kommunikációs állapotban" van, jól működik az immunrendszer, a hormonális rendszer, a kontakt hatások, a differenciációt indukáló faktorok stb., akkor a hamis üzenetet mimikáló vagy generáló sejtet a rendszer eliminálja, és nem fejlődik ki a patológiás állapot. A jeltovábbítási terápia célja a rendszer tiszta kommunikációs állapotának helyreállítása, amit elsősorban a hamis jelek gátlásával igyekszik megvalósítani, másrészt bizonyos "pozitív" jelek stimulálásával, például immun stimulánsok, neuromodulátorok, hormonok révén is elérhető a remélt egyensúlyi állapot. A sejtkommunikáció holografikus elmélete az információtárolás, illetve a memória holografikus elméletéből ered. Az információ-tárolás molekuláris mechanizmusa a mai napig nem teljesen tisztázott, és a szinaptikus plaszticitás, valamint a holografikus elmélet a legáltalánosabban elfogadott elméletek közé tartozik. A holografikus elmélet szerint az információtárolás során az egyedi sejt (elektromágneses hullámok és sejt-sejt kölcsönhatások révén) érzékeli az egész agy ingerületi mintázatát, és így bizonyos egyedi idegsejtekben egy adott állapotban leképződik az egész agy ingerületi mintázata, és innen elő is hívható - mint a holografikus képben, ahol a hologram egy elemében benne van az egész képe. Újabb feltételezések szerint az egész szervezet sejtjei közötti kommunikációs rendszerben is érvényesül az elektromágneses hullámok révén való kommunikáció és a holografikus elv, ami új prespektívákat nyit a rendszer biológiai szemlélete előtt. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 67

69 A stressz hatása az egészségre Befejezésül e gondolat jegyében egy taoista versikét szeretnék idézni: A betegség az egység hiánya. A betegség a Lélek magánya. A szellem, a lélek, a test és az értelem Egységben aranyvirágot terem. Prof. Dr. Kéri György 1.1.d Prof. Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, tudományos igazgatóhelyettes, az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatója, Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság alapítója, elnöke, a WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) szakértője Stressz és megbirkózás: a közép- kelet-európai egészség paradoxon c. cikk A WHO vizsgálatai alapján A 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után) a modern világ legfőbb gyilkosai az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezők szerepe alapvető. (Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)..a stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel, illetve a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású. Elsősorban a szív- érrendszeri megbetegedések esetében, de az összhalálozás szempontjából is, elsősorban a depresszió, de a szorongás kockázati szerepe is bizonyítható. A depresszió és szorongás tényleges kockázata lényegesen magasabb közvetlen élettani hatásánál, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás gyakoriságát is. Nem csupán a diagnosztizált depressziós megbetegedések, hanem a megfelelő klinikai skála alkalmazásával megállapított depressziós tünetegyüttes is fokozza a veszélyeztetettséget. Erre a célra az áttekintő tanulmányok alapján a legmegfelelőbb a széles körben alkalmazott Beck Depresszió Skála. Bár a legtöbb vizsgálat a kardiovaszkuláris megbetegedések és a depresszió összefüggéseit bizonyította, a depresszió kockázati szerepe további megbetegedések esetében is jelentős, így a daganatos megbetegedések kórlefolyásának súlyosbításában. Szintén bizonyítottnak tekinthető a csontok ásványi anyag sűrűsége és a depresszió közötti összefüggés, azaz az osteoporózis veszélyeztetettség fokozódása, amelynek első, máig érvényes nemzetközi leírása a magyar Holló professzortól származik. Prof. Dr. Kopp Mária 1.1.e Prof. Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, tudományos igazgatóhelyettes, az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatója, Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság alapítója, elnöke, a WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) szakértője Férfiak lelki egészsége: Miért halnak meg idő előtt a magyar férfiak c. cikk BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 68

70 A stressz hatása az egészségre A negatív lelkiállapot kockázati szerepe: A férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma, f Prof. Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, tudományos igazgatóhelyettes, az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatója, Magyar Pszichofiziológiai és Egészséglélektani Társaság alapítója, elnöke, a WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) szakértője A nők és férfiak egészsége ma Magyarországon c. cikk Vizsgálatunk eredményeinek tükrében feltételezhető, hogy a krónikus stressz az a láthatatlan kéz, amely a középkorú magyar férfiak tragikus korai halálozási arányát okozza. A krónikus stressz során felmerülő magatartási és lélektani változások szembetűnően hasonlítanak a depresszió során tapasztalható krónikus változásokhoz...a tartós, krónikus stressz állapota jelentősen sietteti a biológiai és pszichológiai öregedést. A krónikus stressz helyzetek megélése az öregedés folyamatában alapvető jelentőségű. Prof. Dr. Kopp Mária 1.1.g A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény ( ) (A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény.pdf) E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. 82. (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben bekezdés H.pontja: Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. 1.1.h A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény ( ) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Tájékoztatása: I.pont 2. bekezdés: (Munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény január 1.pdf) BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 69

71 A stressz hatása az egészségre a hosszú távú stressz hatás vezethet: -magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény, -pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség, -fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás, -pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések. Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak. Továbbá ide sorolandók az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb. 1.1.i Központi Statisztikai Hivatal: A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) Egyéb személyi szolgáltatás/ Fizikai közérzet javító szolgáltatás értelmezése, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, MTA Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport hivatkozás, Magyar Értelmező Késziszótár (2003) szerint: közérzet (fn) A tudatnak kül. (különösképpen, főképp) az egészségi állapotból eredő, a kedélyre is kiható általános állapota. 1.1.j Dr. Valló Ágnes, pszichoszomatikus belgyógyász, természetgyógyász, életmódtanácsadó, egészségfejlesztő mentál-higiénikus, tréner, terapeuta, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi (Főiskolai) Karán tanított 12 éven át élettant, kórélettant, belgyógyászatot, gyógyszertant, és az általa kifejlesztett pszichoszomatikus tárgyakat. A Stressz c. cikk (1-drvalloagnes-a-stressz.pdf) Az orvostudomány a 20. században vette át a kifejezést, azonban itt kétféle értelemben is használták: a stresszt: jelenti a szervezetre ható külső körülményeket (például magas hő, erős ütés stb.), illetve az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló belső változásokat is. Selye János (1983), választotta külön a hatást és a következményt: stressznek azt a nem specifikus választ tekinti, amit a szervezet a megterhelésre ad. A stressz ezen felfogása szerint a szervezetre ható külső erőket, körülményeket stresszoroknak nevezzük. Selye szerint a stressz lényege az alkalmazkodás: annál erősebb stresszről van szó, minél nagyobb mértékű alkalmazkodást kíván a szervezettől. A pszichológiában, ill. a pszichoszomatikus szemléletű medicínában a stressz általában véve olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint megterhelők, veszélyeztetik pszichikai és/vagy fizikai jóllétünket. Az ilyen események a stresszorok, a rájuk adott reakciók összessége pedig a stresszválasz. (Atkinson) A stressz mindennapi életünk része, alkotó energiáink forrása, mely cselekvésre sarkall, segíti küzdelmeinket. A stressz - kihívás, késztetés. Segít, hogy reggelente frissen, elevenen ébredjünk, hogy napközben lelkesek, pozitívak, kreatívak legyünk. Segít versenyt futni, előadást tartani, még szerelmeskedni is. A stressz sarkall, hogy meneküljünk a tűz vagy az árvíz elől, vagy elkészüljünk munkánkkal a kitűzött határidőre. A túlzott, mindent elborító, kontrollálhatatlan stressz azonban BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 70

72 A stressz hatása az egészségre felmorzsolja energiáinkat, kiégést (burn out) okoz, tönkreteszi kapcsolatainkat, karrierünket, aláássa önbizalmunkat, végül - de nem utolsó sorban - súlyosan romboló hatással van egészségünkre. Belső szerveink működését vegetatív idegrendszerünk irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A "vészhelyzet" hatására, (pontosabban - mint később látni fogjuk - annak hatására, amit vészhelyzetnek tartunk) a szimpatikus oldal, aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer "kihelyezett tagozata" a mellékvese velő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő "üzemanyag-ellátásukat" is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvese kéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat. Mindezen hatások összességeként szervezetünk készen áll a veszély elhárítására. Érzékszerveink kiélesednek, gondolkodásunk tisztul, reakcióink gyorsulnak, izmaink erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésükre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés - a menekülés vagy küzdelem - szolgálatában áll. Ha a stresszhelyzetet testi reakció - küzdés vagy menekülés - követi, akkor a szervezet egyáltalán nem vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagáljuk, vagy gyorsan túltesszük magunkat rajta. Ha azonban az élettani válasznak - a társadalmi következmények miatt - nincs szabad tere, tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri. Tartós stresszhatás esetén egy bizonyos ideig a szervezet képes alkalmazkodni a stresszhez, ez az alkalmazkodóképesség azonban véges, és túlzott igénybevétel, megterhelés esetén kimerül. az alkalmazkodási energia kimerül, ha a szervezetet túlságosan hosszú ideig túlságosan erős stresszor hatása éri, (és/vagy ha a stresszorokkal szembeni cselekvés lehetetlen.) Újra megjelennek az alarm reakció jelei, megnagyobbodnak és túlműködnek a mellékvesék, károsodik az immunrendszer fekélyek keletkeznek a gyomorban és a bélrendszerben. Mitől függ, hogy az ember melyik betegséget "választja", vagyis a bőséges "választékból" melyikben betegszik meg? A válasz több oldalról is megközelíthető. Ez az a pont, ahol komolyan számításba jön a genetikai hajlam kérdése. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy melyik szerv, szervrendszer a "leggyengébb láncszem", ami a külső megterheléseknek legkevésbé tud ellenállni. Ez lesz az, ami leghamarabb "eltörik", vagyis amelyen a betegség megjelenik. Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer túlaktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, infarktushoz vezethetnek. Ezeket nevezzük alarm- vagy riadóbetegségeknek. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás a paraszimpatikus idegrendszer általvezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Aki túlzottan aggodalmaskodik, az állandóan olyasmitől fél, ami soha sem - vagy csak nagyon ritkán - fog bekövetkezni. Mindig a legrosszabbat várja, és lélekben át is éli, anélkül, hogy az bekövetkezett volna. Ezzel nap mint nap megteremti, megsokszorozza, BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 71

73 A stressz hatása az egészségre állandósítja önmaga számára a stresszt. Ezáltal az egyszeri hatás tartóssá válik, a vegetatív idegrendszer egyensúlya felbillen és a paraszimpatikus túlsúly következtében fekélybetegség, irritábilis bél szindróma alakulhat ki. A közelmúltban végzett felmérésem számomra is meglepő eredményt hozott: a mozgásszervi panaszok sokkal szorosabb összefüggést mutattak a stresszel, mit a testsúllyal, a mozgásmennyiséggel vagy az életkorral. A stressz természetesen elsősorban izmainkra hat. Ha szorongunk, feszültek, idegesek vagyunk, izmaink megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezhetjük magunkat, mintha egész nap követ törtünk volna. Másrész a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ha pedig stressz, tartós feszültség következtében az izmok megfeszülnek, a kisfokú gerincelváltozás is súlyos, alig elviselhető fájdalmakat okozhat. A stressz károsan befolyásolja az immunrendszer működését is, és ezáltal elősegíti a fertőzések sőt akár a rák kialakulását is. Több amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban fokozott stresszterhelés következtében csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket. Érdekes megfigyelni, hogy az iskolai stressz milyen nagy fokban befolyásolja a 6-10 éves gyermekek ellenálló képességét. Egy szigorú, merev, büntető tanítónő osztályában jóval nagyobb arányú a hiányzás, mint liberális, gyermekcentrikus, társnőjénél. Megkockáztatom: ha egy vállalatnál az évi rendes influenza-járvány idején a szokásosnál több a betegek száma, akkor egyrészt vizsgáljuk meg a klíma-berendezést, vajon nem szórja, terjeszti-e a kórokozókat, másrészt keressük meg azokat a stresszforrásokat, amelyek ronthatják a dolgozók hangulatát, közérzetét és ezáltal ellenállóképességét is. A döntő tehát nem maga a stressz, hanem az, hogy valaki hogyan birkózik meg a stresszel. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén "megbirkózási technikája" hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának, azaz miként éli meg a helyzetet vagy állapotot. Ritkán gondolunk arra, hogy étrendünk, is befolyásolja szellemi teljesítő képességünket, kedélyállapotunkat. Jó közérzetünkben az egészséges táplálkozásunknak is nagy szerepe van. Számos étel és ital tartalmaz stresszkeltő anyagokat., míg mások fokozzák stressztűrő képességünket. De attól is feszültek, ingerlékenyek lehetünk, ha munka közben nem jut időnk ebédelni. Az éhezés hatására ugyanis csökken a vércukorszint, ennek ellensúlyozására szervezet fokozott adrenalintermeléssel válaszol. Az adrenalin fokozza a vércukorszintet, de stresszkeltő hatásai is érvényesülnek. A pszichoszomatikus zavarok megfelelő gyógyítása tehát midig többirányú. Természetesen magában foglalja a szervi károsodás biológiai szintű - tehát gyógyszeres, vagy ha szükséges, akár sebészi - gyógyítását, de ezzel egyenértékű szerepet kap a pszichológiai segítségnyújtás is. Mivel a pszichoszomatikus betegségek rendszerint krónikusak, vagy legalábbis kiújulásra hajlamosak, s ezért átszövik a beteg életvezetését, környezetéhez való viszonyulását, a gyógyításnak fontos szerepe van a rehabilitációban, a beteg számára megfelelő, személyiségének kiteljesedését biztosító életminőség biztosításában. Ez a komplex megközelítés teszi lehetővé, hogy a beteg ne csak gyógyuljon, hanem meggyógyulhasson. Dr. Valló Ágnes BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 72

74 A stressz hatása az egészségre 1.2. További egyező eredményű, nemzetközi tudományos kutatások dokumentumai (CD melléklet) 0-If it goes up, must it come down- Chronic stress and the hypothalamic-pituitary.pdf 0-Out of Balance.pdf 0-Protective and damaging effects of stress mediators- central role of the brain.pdf 0-Psychological Stress and the Human Immune System- A Meta-.pdf 0-Stress_and_Health_ARCP_2005.pdf 0-Understanding the interaction between psychosocial stress and immune-related diseases.pdf 1-A Bayesian networks approach for predicting protein-protein interactions from genomic data.pdf 1-Acute inflammation and negative mood- mediation by cytokine activation.pdf 1-Acute psychological stress and exercise and changes in peripheral leukocyte.pdf 1-Children's cortisol levels and quality of child care provision.pdf 1-Chronic stress alters the immune response to influenza virus.pdf 1-chronic_pain_injury_ptsd.pdf 1-Clinical depression and regulation of the inflammatory response during acute stress.pdf 1-Could Stress Play a Role in IBD.pdf 1-Critical periods of special health relevance for psychoneuroimmunology.pdf 1-Depressive symptoms and production of proinflammatory cytokines by peripheral blood.pdf 1-Detection of acute stress by Heart Rate Variability using a prototype mobile ECG Sensor.pdf 1-Double-exposure to acute stress and chronic family stress is associated with immune.pdf 1-Estimation of Mental Stress Levels Based on Heart Rate Variability and Stress Factor.pdf 1-Examination stress results in altered cardiovascular responses to acute challenge and lower.pdf 1-Examining psychosocial factors related to cancer incidence and progression- in search of the.pdf 1-How does stress get inside the body to influence depression- Some answers from the.pdf 1-IL-6) and IL-6 receptor concentrations in posttraumatic stress disorder following accidental.pdf 1-Individual differences in executive functioning- Implications for stress regulation.pdf 1-Individual differences, immunity, and cancer- lessons from personality psychology.pdf 1-Inflammation and Oxidative Damage During Exam Stress.pdf 1-IS GLUTATHIONE DEPLETION AN IMPORTANT PART OF THE PATHOGENESIS OF.pdf 1-LIFE STRESSES AND EFFECTS ON ULCERATIVE COLITIS.pdf 1-Optimism Is Associated With Mood, Coping, and Immune Change.pdf 1-Pain-induced stress- a barrier to wound healing.pdf 1-Population-based Controlled Study of Social Support, Selfperceived.pdf 1-Positive social interactions and the human body at work- Linking organizations and.pdf 1-Post-traumatic stress disorder Advances in psychoneuroimmunology.pdf 1-pr-dr-feinberg-Epigenetics at the Epicenter.pdf 1-Preliminary Evidence on the Direction of Effects Between Day-to-Day.pdf 1-Psychological Stress and Disease.pdf 1-PSYCHOLOGICAL STRESS AND IMMUNE FUNCTION AMONG MILD ASTHMATICS.pdf 1-Psychological stress and immunity.pdf 1-Psychological Treatment May Reduce the Need for.pdf 1-Psychology's Gateway to the Biomedical Future Janice K. Kiecolt-Glaser.pdf 1-Psychoneuroimmunology- Psychological influences on immune function and health.pdf 1-quality predict cardiovascular response in family caregivers of Alzheimer's disease victims.pdf 1-responses to social threat- Evolution of a psychological model in psychoneuroimmunology.pdf 1-Self-regulation processes and health- The importance of optimism and goal adjustment.pdf BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 73

75 A stressz hatása az egészségre 1-status and inflammatory processes in childhood asthma- the role of psychological stress.pdf 1-Stress and Immunity in Humans- A Meta-Analytic Review.pdf 1-Stress effects on lung function in asthma are mediated by changes in airway inflammation.pdf 1-Stress inoculation training- A preventative and treatment approach.pdf 1-Stress- Sources, Appraisal, Coping, and Effects.pdf 1-Stress, age, and immune function- toward a lifespan approach.pdf 1-Stress, depression, the immune system, and.pdf 1-Stress, immune reactivity and susceptibility to infectious disease.pdf 1-STRESS, INFECTIONS AND ASTHMA.pdf 1-Stress_and_Alopecia_Areata.pdf 1-Stressful life events are associated with low secretion rates of immunoglobulin A in saliva.pdf 1-Stress-Induced Immune Dysregulation- Implications.pdf 1-The immune system under stress.pdf 1-The role of immune system parameters in the relationship between depression and coronary.pdf 1-WELLNESS MILESTONES.pdf 1-WHY HUMAN GRANDMOTHERS MAY NEED LARGE BRAINS.pdf A new twist on molecular shape.pdf Basis-of-Bioelectricmagnetism-Burk.pdf Bioenergetics and the cellular microenvironment.pdf Szentgyorgyia-ON THE ELECTRON DONATING PROPERTIES OF CARCINOGENS.pdf Szentgyorgyia-Electronic properties of the casein-methylglyoxal complex.pdf Toward an electromagnetic paradigm for biology and medicine.pdf Transcranial magnetic stimulation and the human brain.pdf Köszönöm figyelmüket! Erdőfi-Szabó Attila. és a minták másolódnak! BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 74

76 A stressz hatása az egészségre IRODALOM 1 Abstract Book of the 17th Annual Meeting of BEMS, Boston, MA, June 18-22, The Bioelectromagnetics Society: Frederick, MD, Adey W. R., in: Interaction Mechanisms of Low-Level Electromagnetic Fields in Living Systems (Ed. W.R.Adey) Oxford University Press, New York, 1992, p: Adey W. R.: Tissue interactions with nonionizing electromagnetic fields, Physiol. Rev., 1981, vol. 61, p: Adey W. R.: Frequency and Power Windowing in Tissue Interactions with Weak Electromagnetic Fields. Proceedings of the IEEE, 1980, vol. 63, no. 1, p Aksenov S.I., Bozhenko V.K., Kalachikhina O.D.: The influence of low molecular weight ligands on proton relaxation of water in the solutions of proteins. Biophysics (Russ.), 1990, v. 35, n. 1, pp Anagnostatos G.S.: Small water clusters (Clathrates) in the preparation process of homoeopathy. In: Endler P.C. and Schulte J.: Ultra High Dilution. Physiology and Physics, Kluwer Academic Publishers, Animal cell culture - a practical approach. Ed. by Freshney R. I.-IRL PRESS, Oxford, Washington, Antonchenko V., Davydov A., Ilyin V.: The Physics of Water. Naukova Dumka:Kiev, Archimedes, M.D. Concon. Introduction to the Principles of Homeopathy. Amer. J. Acupuncture, 1980, vol. 8, n. 1, pp Auerbach D.: Mass, Fluid and Wave Motion During the Preparation of UHDs. In: Endler P.C. and Schulte J.: Ultra High Dilution. Physiology and Physics, Kluwer Academic Publishers, Azadniv M., Miller M.W., Cox C., Valentine F. (1993) On the mechanism of a 60-Hz electric field induced growth reduction of mammalian cells in vitro. Rad. Environ. Biophys. 32, Balaz S.D.: Control of cell proliferation by endogenous inhibitors, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979, p Bawin S.M., Sheppard A.R., Mahoney M.D., Adey W.R. : Influences of Sinusoidal Electric Fields on Excitability in the Rat Hippocampal Slice. 1984, Brain Research. 323, Becker R. O., Selden G.: The Body Electric. Morrow New York Bensoussan A.: The Vital Meridian. Churchill Livingstone, Melbourne, Edinburgh, London, New York, Berezin A.A.: UHD Effect and Isotopic Self-Orgainzation. In: Endler P.C. and Schulte J.: Ultra High Dilution. Physiology and Physics, Kluwer Academic Publishers, Bertagnolli H.: The Structure of Water - A Mixture of Cubes and Planar Four-Membered Rings? Angew.Chem., 1992, vol.31, No. 12, pp Bioelectrodynamics and Biocommunication. Ed. Mae Wan Ho, F.A. Popp, U. Warnke. World Scientific: Singapore, New Jersey, London, Biological Effects and Dosimetry of Static and ELF Electromagnetic Fields (Grandolfo M., Michaelson S.M., Rindi A. Editors) Plenum Press N.Y., London Bischof M: Biophotonen. Das Licht in unseren Zellen. Zweitausendeins Frankfurt-am-Main Blank M. : Na, K-ATPase function in alternating electric fields. 1992, FASEB Journal. 6, Blank M., Khorkova O., Goodman R.: Changes in polypeptide disribution stimulated by different levels of electromagnetic and thermal stress. Bioelectrochemistry and Bioenergetics. 1994, 33, Blank M., Soo L., Lin H., Henderson A.S., Goodman R.: Changes in transcription in HL-60 cells following exposure to alternating currents from electric fields. Bioelectrochemistry and Bioenergetics. 1992, 28, Blank M., Soo L.: The Na, K-ATPase as a model for electromagnetic field effects on cells. Bioelectrochem. and Bioenergetics. 1993, 30, Blank M., Soo L.: Threshold for Inhibition of Na, K-ATPase by ELF Alternating Currents. Bioelectromagnetics. 1992, 13, Blumenfeld L.A.: Problems of Biological Physics, Springer Series in Synergetics. Berlin, 1981, v. 7. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 75

77 A stressz hatása az egészségre 27 Brügemann H.: Bioresonance and Multiresonance Therapy (BRT). Haug International Brussels Brenman, M, Gill M.: A Survay of the Literature, Menninger Foundation Monograph, No. 5, Briethaupt H.: Biological Rhythms and Communication. In: Popp F.A. et al: Electromagnetic Bio- Information. Urban & Schwarzenber, 2. Auflage, München-Wien-Baltimore, Briggs J., Peat F.D.: Turbulent Mirror. Harper & Row, New York, Brinster R.: The effects of cells transfered into the mouse blastocyst ons subsequent developement, J. Exp. Med.,1974, vol. 140, pp Brown F.A. : Persistent activity rhythms in the oyster. American Scientist. 1954, 178, Brugemann H. (Hrsg.): Bioresonanz-und Multiresonanz-Therapie (BRT). Karl F. Haug Verlag, Heidelberg, Bunkin A. F., Maltsev D.V., Sursky K.O. et al.: Optics and spectroscopy (Russ.), 1987, v. 62, n. 6, pp Bunkin A.F., Maltsev D.V., Sursky K.O. et al.:, Optics and spectroscopy (Russ.), 1988, v. 65, n. 3, pp Burg A. v.d.:magneettherapie. Uigeverij Ank-Hermes, Deventer, Buzasi T.,Waiserman A., Lednyiczky G., Sakharov D., Koshel N.; Treatment from Endogenous EMF Alters the Mean Life Span and Weight of Drosophilz Melanogaster Flies After Depression by Heat Shock 38 C.W. Smith. Coherence in living biological systems. Neural Network World, 1994, 3, pp Capra F., Steindl-Rast D: Belonging to the Universe: Explorations on the Frontiers of Science and Spirituality. Harper Collins N.Y Capra F.: Uncommon Wisdom. Scherz Verlag, Bern & Munchen, Capra, F.: The Tao of Physics. Uitgeverij Contact, Amsterdam, Chem. Phys. Lett., 1989, v. 59, n. 1, p Choy R.V.S., Monro J.A., Smith C.W.: Electrical sensitivity in Allergy Patients. Clinical Ecology, V IV 3:1987 p Chuev G.N., Lakhno V.D.: A Polaron Model for Electron Transfer in Golbular Proteins. J. Theor. Biol., 1993, v. 163, pp Craig E.A.: The heat shock response, Crit. Rew. Biochem, 1985, n. 18, p Danchuk V.D., Khavryuchenko V.D., Tsyashchenko Yu.P.: Numerical study of the alterations in the vibronic spectrum of a solution of H2O in D2O. Ukrainian J. Physics, 1991, v. 36, n. 4, pp Danchuk V.D., V.D. Khavryuchenko, Yu. P. Tsyashchenko. Numerical study of the contribution of molecular dynamic interaction in the shaping of the bands of O-H vibrations of liquid methanol. Ukrainian J. Physics, 1992, v. 37, n. 4, p Davidson J.: The Secret of the Creative Vacuum. Safron Walden, Essex, Davies P.: The Mind of God. Simon & Schuster, Davydov A.: Quantum Mechanics. Kiev:Naukova Dumka, Davydov A.S.: In: Biology and Quantum Mechanics, Pergamon, Oxford, Davydov A.S.: Solitons in Molecular Systems. Reidel:Dordrecht, Del Giudice E., Doglia S., Milani M.: Order and structures in Living Systems, in Nonlinear Electrodynamics in Biological Systems, Ed. by W. Ross Adey and Albert F. Lawrence, Plenum Press: New York, London, 1983, pp Del Giudice E., Preparata G.: Milano preprint MITH 89/10. Proceedings of NATO ASI on H-bonded Liqiuds. Cargese (France), April, Dumont P., Abassi I.,de Jader R.: Ineffectiveness of incarone, a fibrinolitic agent, alone or in combination with chemotherapeutic agents on spontaneously metastasising murine tumours. Clin. & Exp. Metastasis, 1983, vol.1, N4, pp Edsall J.T., McKenzie H.A..: Water and proteins. II. The locations and dynamics of water in protein systems and its relations to their stability and properties. Adv. Biophys., 1983, v. 16, pp Eichelbeck R.: Die Erde, der Himmel und die Dinge dazwischen. Bauer Verlag, Freiburg, 1991, S.: BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 76

78 A stressz hatása az egészségre 58 Electromagnetic Bio-Information. F.-A. Popp, U. Warnke, H. L. Konig and W. Peschka, ed., Munchen-Wien-Baltimore: Urban & Schwarzenberg, 1989, p EMF in the Workplace. U.S. DOE, NIOSH, NIEHS Washington Evolutionary Processes and Metaphors (Ho M.-W., Fox W. Editors) John Wiley & Sons Chichester, N.Y., Brisbane, Toronto, Singapore Fröhlich H., Kremer F.: Coherent excitations in biological systems. Springer, Heidelberg, Fröhlich H.: Long range coherence and energy storage in biological systems. Int. J. Quant. Chem. 2, , Fröhlich H.: Long range coherence and the action of enzymes. Nature, 1970, vol.228, Fröhlich H.: Proc. Int. Seminar on Biophysical Aspects of Cancer. Charles University, Prague, 1987, pp Freude D.: Untersuchung der Selbstdiffusionskoeffizienten und der kernmagnetischen Relaxationszeiten von am Silikagel absorbierten 66 Fudenberg H. H. Stites D. P. Caldwell, J. L. Wells J. V.: Basic and Clinical Immunology. Lange Medical Publications, Los Altos, CA, Galle M.: Population density -dependence of Biophoton Emission from Daphnia, Recent Advances in Biophoton Research and its Applications, Edited by Popp F.-A., Li K. L., and Gu Q, World Scientific - Singapore-New Jersey-London-Hong Kong, 1992, p Garcia-Quintana D, Garriga P, Manyosa J.: Quantitative Characterization of the Structure of Rhodopsin in Disc Membrane by Means of FTIR. J. Biol. Chem., 1993, Vol. 268, No. 4, p Gardner R.L.: Teratomas in perspective, Cancer Surv., 1983, vol 2, pp Goodman F.: Trance - Rituelle Körperhaltungen und ekstatische Erlebnisse. Gütersloher Verlagshaus, Gerd Mohn, Gütersloher, Goodman R., Blank M., Lin H., Dai R., Khorkova O., Soo L., Weisbrot D., Henderson A.: Increased levels of hsp70 transcripts induced when cells are exposed to low frequency electromagnetic fields. Bioelectrochemistry and Bioenergetics. 1994, 33, Goodman R., Henderson A.S.: Exposure of salivary gland cells to low frequency electromagnetic fields alters polypeptide synthesis. Proc.Natl.Acad.Sci., USA. 1988, 85, Gow N.A.R. Transhyphal electrical currents in fingi. J. Gen. Microbiology. 1984, 130, Gow N.A.R., Kropf D.I., Harold F.M.: Growing hyphae of Achlya bisexualis generate a longitudinal ph gradient in the surrounding medium. J. Gen. Microbiology. 1984, 130, Gregory R.G. Gangoda M., Gilpin R.K., Wen Su.: The influence of Hydration on the Conformation of Lysozyme Studied by Solid-State 13C-NMR Spectroscopy. Biopolymers, 1993, v. 33, pp Grotz K., Klapdor H.V.: The Weak Interaction in Nuclear, Particle and Astrophysics. Adam Hilger, Bristol, Philadelphia, New York, Gurvich A: Selected Works. Meditsina Moscow Höllischer, Mehlhard, Popp: Untersuchungen zur Objektivierbarkeit des EAV-Medikamententestes durch Messung der Biophotonen. Physik. Medizin und Rehabilitation, Heft 6, Hölzel R., Lamprecht I.: Electromagnetic fields around biological cells. Neural Network World, 3, 1984, Heim B.: Elementarstrukturen der Materie. Resch Verlag, Innsbruck, Heim, B.: Der kosmische Erlebnisraum des Menschen, Resch-Verlag, Innsbruck, Heine H., Anastasiadis P. (eds.): Normal Matrix and Pathological Conditions. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart-Jena-New York, Heine H.: Lehrbuch der Biologischen Medizin. Hippokrates Stuttgart Ho M.-W., Stone T. A., Jerman I., Bolton J., Bolton H., Goodwin B. C., Saunders P.T., and Robertson F.: Brief exposure to weak static magnetic fields during early embriogenesis causes cuticular pattern abnormalities in Drosophila larvae, Phys. Med. Biol 85 Ho M.-W., Xu X., Ross S., Saunders P. T.: Light Emission and Rescattering in Synchronously Developing Population of Early Drosophila Embryos, Recent Advances in Biophoton Research and its Applications. Edited by Popp F.-A., Li K.L., and Gu Q.- World Sci BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 77

79 A stressz hatása az egészségre 86 Ho. M.-W.: Coherent Excitations and the Physical Foundations of Life in: Theoretical Biology: Epigenetic and Evolutionary Order from Complex Systems. (Goodwin B. and Saunders P. Editors) Edinburgh University Press Edinburgh pp Homöopathie - Bioresonanztherapie (Endler P.C., Schulte J. Editors) Maudrich Wien, München, Bern Ingham E.D.: Geschichten, die die Füße erzählt haben, I, II. Drei Eichen Verlag, Ergolding, Interaction Mechanisms of Low-Level Electromagnetic Fields in Living Systems (Adey W.R. Editor) Oxford University Press New York pp Ito Y. et al. Computed Tomography. Proc. of the 2nd International NIRS Conference, Tsukuba, Japan, 1989, pp J. L. R. Arrondo, H. H. Mantsch, N. Mullner, S. Pikula. A. Martonosi: Infrared spectroscopic characterization of the structural changes connected with the E1-E2 transition in the Ca-ATPase of sarcoplasmic reticulum. J. Biol. Chem., 1987, v. 262, No. 19, 92 Janoschek R., Weidermann E.G., Pfeiffer H., Zundel G.: Extremely high polarizability of hydrogen bonds. J. Amer. Chem. Soc., 1972, v. 94, n. 7, pp König G., Wancura I.: Einführung id die chinesicsche Ohrakupunktur. Haug Verlag, König H.: Bioinformation-Electrophysical Aspects. In: Popp F.A. et al: Electromagnetic Bio- Information. Urban & Schwarzenber, 2. Auflage, München-Wien-Baltimore, Kazmin S.D.: Autooscillations during the synthesis of nucleic acids in Erlich carcinoma cells. Reports of the Acad.Sci. of the USSR (Russ.),1991, vol.318, No 2, pp Keller R.: Immunologia und Immunopathologie. Thieme: Stuttgart, Klima, H.: Physikalische un systemtheoretische Grudlagen der regulationsdiagnostischen Verfahren - Teil 2 - Panta 4, 45-55, Koshel V., Sakharov D, Waeiserman A., Lednyiczky G.: Biological EMFs cause considerable changes in the viability of the heat shock treated chrysalises of Drosophila melanogaster. Abstr. Scientific Advances in Complementary Medicine. COST-4, Padova, Kurzynski M.: Enzymatic catalysis as a process controlled by protein conformational relaxation. FEBS Letters, 1993, v. 328, n. 3, pp Lakhovsky G.: The Secret of Life. Noontide Press, Costa Mesa, Lamanna R., Delmelle M., Cannistraro S.: A near-infrared sturdy of hydrogen bonding in human albumin aqueous solutions. Chem. Phys. Lett., 1990, v. 172, n Langreder W.: Von der biologischen zur biophysikalischen Medizin, Haug Verlag, Langreder W: Von der Biologischen zur Biophysikalischen Medizin. Haug Heidelberg Lednyiczky G., Buzasi T., Topping S.; A Survey of the Application of Bioresonance Interactions as Currently Applied in Diagnostics and Therapy 105 Lednyiczky G., Nieberl J., Zhalko-Tytarenko O.: Endogenous Electromagnetic Oscillations Support Natural Integrity. Abstract Book of the 18th Annual Meeting of BEMS, Victoria, British Columbia, June 9-14, Lednyiczky G., Nieberl J.,. Zhalko-Tytarenko O., Topping S., Buzasi T.; Human Endogenous electromagnetic Field Fluctuation in Relation to an Organism s Reaction to the EMF of Body Constituent Substances (oral presentation) 107 Lednyiczky G., Nieberl J.: Functional Electrodynamical Testing (FEDT) with the Cerebellum Multifunction Medical Instrument. Abstract Book of the 3rd Dead Sea Conferences, Zichron Ya acov, Israel, October 20-24, 1996, p Lednyiczky G., Nieberl J.; The Cerebellum Multifunction Medical Instrument 109 Lednyiczky G., Nieberl J.; Biological Resonance and the State of the Orgnaism - Functional Electrodynamical Testing. In Potentiating Health and the Crisis of the Immune System (Mizrahi A. Editor) Plenum Press, New York and London, Lednyiczky G., Osadcha O.: In-vitro-Modulation der Phagozytose durch die Bicom-Technologie. Acta medica empirica, vol. 43 3a, 1994, pp Lednyiczky G., Savtsova Z., Sakharov D.: Endogenous Electromagnetic Field Corrects the Immunodeficiency of Chernobyl Mice. Abstract Book of the 17th Annual Meeting of BEMS, Boston, June 18-22, 1995, p BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 78

80 A stressz hatása az egészségre 112 Lednyiczky G., Waiserman A., Sakharov D., Koshel N.; Geschädigte Drosophilalarven und Information von nicht Geschädigten Tieren. In: Homöopathie-Bioresonanztherapie (Endler P.C. and Schulte J., eds.). Verlag Maudrich: Wein - München-Bern. 1996, pp Lednyiczky G., Zhalko-Tytarenko O., Topping S.; A New Diagnostic Theory and Its Application. Townsend Letter for Doctors and Patients, January, (1997) No. 162, pp Lednyiczky G., Zhalko-Tytarenko O.; Biological Resonance and the State of the Organism. Abstract Published in Forschende Komplementarmedizin, 1995, vol. 2, no. 6, p Lednyiczky G., Zhalko-Tytarenko O.; The Endogenous Electromagnetic Oscillations in the Consicousness Field Pattern Formation. World Futures, 1997, in press. 116 Lednyiczky G., Zhalko-Tytarenko O.; Treatment of Women Suffering from Mastopathy Employing a Homoeopathic Method. Abstract Published in Forschende Komplementarmedizin, 1995, vol. 2, no. 6, p Lednyiczky G., Zhalko-Tytarenko O.; What Can Science do for Homeopathy? (Mit tehet a tudomány a homoeopathiáért?) in: Simile, 1997, in press (in Hungarian). 118 Lednyiczky G.: BICOM In-vitro-Modulation der Sphaeroidformation. Kolloquium des Internazionalen Medizinoschen Arbeitskreises BRT (IMA). Fulda, 1-3 Oktober, Brügemann Institut Gauting, 1993, 13, pp Lednyiczky G.: BICOM In-vitro-Modulation der Tumorzellen-Entwicklung. Kolloquium des Internazionalen Medizinoschen Arbeitskreises BRT (IMA), Fulda, 1-3 Oktober, Brügemann Institut, 8035 Gauting. RTI Heft 13, 1993, pp Lednyiczky G.; A Scientific Perspective of Homoeopathy: Quantum Physics in Medicine I. Scientific Supplement to Naturopathy Nov (in Hungarian) 121 Lednyiczky G.; About the Scientific Foundations of Natropathy. Scientific Supplement to Naturopathy Apr (in Hungarian) 122 Lednyiczky G.; Brandverletzungen. Acta medica empirica. v. 43, n. 3a p Lednyiczky G.; In vitro und in vivo Versuche, um die Kontrollfunktion niederenergetischer Bioinformationen und anderer Schwingungen zu demonstrieren. Facultas, Wien IX., (1997) pp Lednyiczky G.; Quanum Physics in Medicine II.: How the holistic view prevades in the new generation of medical devices. Scientific Supplement to Naturopathy Dec (in Hungarian) 125 Lehmann H.: Elfolgreiche Behandlung primärer Dysmenorrhoe - fast ohne Therapieversager. Der Freie Arzt. No Lin-Liu S., Adey W.R.: Low frequency Amplitude Modulated Microwave Fields Change Calcium Efflux Rates From Synaptosomes. Bioelectromagnetics, 1982, vol. 3, pp Lints F. A.: Insects: Handbook of the Biology of Aging, NY, 1985, p Liu K., Brown M.G., Carter C., Saycally R.J.,.Gregory J.K., Clary D.C.: Characterization of a cage form of the water hexamer. Nature, 1996, vol.381, pp Liu K., Cruyan J.D., Saycally R.J.: Water Clusters. Science, 1996, vol.271, pp Liu Zhi-Ping, Rizo J, Gierasch L.M.: Equilibrium Folding Studies of Cellular Retinoic Acid Binding Protein, a Predominantly b-sheet protein. Biochemistry, Vol. 33, No. 1, 1994, pp Living Processes. Bioenergetics. Ed. M.W. Ho, Open University, UK, Lucky TD.: Hormesis with Ionizing Radiation. Boca Raton, FL: CRC Press, Ludwig W.: Die Debatte um die Magnetfeldtherapie aus der Sicht der Biophysik. Erfahrungsheilkunde. Acta medica empirica. 12, 1988, Ludwig W.: Physikalische Grundlagenforschung in bezug auf Informationsspeicherung in lebenden Systemen und homoopathischen Medikamenten. Haug Verlag, Heidelberg, Ludwig W.: SIT- System-Informations-Therapie. Spitta Balingen, Ludwig W.: SIT-System-Informations-Therapie, Spitta Verlag, Maier J.: Defect Chemistry: Compostion, Transport, and Reactions in Solid State; Part I: Kinetics. Angew. Chem., 1993, v. 32, n. 4, pp Maier J.: Defect Chemistry: Compostion, Transport, and Reactions in Solid State; Part I: Thermodynamics. Angew. Chem., 1993, v. 32, n. 3, pp Marquardt H.: Reflexzonenarbeit am Fuss. Haug Verlag, Heidelberg, BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 79

81 A stressz hatása az egészségre 140 Matsumoto M., Nishi N., Furusawa T., Saita M., Takamuku T., Yamagami M., Yamaguchi T.: Structure of Clusters in Ethanol-Water Binary Solutions Studied by Mass Spectrometry and X-Ray Diffraction. Bull.Chem.Soc.Japan, 1995, vol.68, No. 7, pp Matsunaga T. et al.: Of a live body using NIR reflectance spectroscopy - direct measurements of NIRS of human hands. Proc. of the 2nd International NIRS Conference, Tsukuba, Japan, 1989, pp Matzku S., Komitowski D., Mildenberger M., Zöller M.: Characterisation of BSp73, a spontaneous rat tumor and its in vivo selected variants showing different metastasising capacitys. Invasion and Metastasis, 1983, vol.3, pp Matzku S.: Natural cytotoxity in lymphatic matastasis. "In vivo Studies with BSp37 variants differing in metastatic capacity." Cancer Immunology Immunotherapy, 1984, vol. 17, pp Mayer P. J., Baker III G. T.: Genetic aspects of Drosophila as a model system of eucariotic aging, Intern. Rev. Cytol, 1985, n. 95, p Mevissen M., Stamm A., Buntenkötter S., Zwingelberg R., Wahnschaffe U., Löscher W.: Effects of Magnetic Fields on Mammary Tumor Development Induced by 7,12-Dimethylbenz(a)anthracene in Rats. Bioelectromagnetics. 14,1993, pp Meyskens F.L.: Human melanoma colony formation in soft agar//cloning of human tumor stem cells. Ed. by Salmon S.E. - New York: Alan R. Liss, 1980, pp Monteccucco N.: Experiemtal Data on Individual, Interpersonal and Collective Cerebral Synchronization. Lecture at the Seminar: The Cognitive Methology of Integrated Science, Centro Internazionale Dino Tonini Villa Duodo - Monselice, Morell, F.: Mora-Therapie. Karl F. Haug Verlag, Heidelberg, Motoyama H., Brown R.: Science and the revolution of Consciousness; Chakras, Ki, and Psi, Autumn Press, Motoyama H.: Theories of the Chakras: Bridge to Higher Consciousness. The Theosophical Publishing House, Wheaton, IL, Motoyama H.: Toni Agpaoas Psychic Surgery and its Mechanism. I.R.P.: 5, Muller R., Mumberg D., Lucibello F.C.: Signals and genes in the control of cell-cycle progression// Biochimica et Biophysica Acta. 1993, -pp Murphy W.F., Bernstein H.J.: Raman Spectra and an Assignment of the Vibrational Stretching. J. Phys. Chem., 1972, v. 76, n. 8, pp Naegeli-Osjord H.: Die Logurgie in den Philippinen. Otto Reichl Verlag, Remagen, Netzel D.A., MiknisF.P.: Nuclear Spin Relaxation Spectroscopy. Applied Spectroscopy, 1977, vol. 31, pp Nicolis G, Prigogine I.: Self-Organization in Nonequilibrium Systems. J. Wiley & Sons, New York, 1977, p Nishi N. Takahashi S., Matsumoto M., Tanaka A., Muraya K., Takamuku T., Yamaguchi T.: Hydrogen Bonding Cluster Formation and Hydrophobic Solute Association in Aqueous Solution of Ethanol. J. Phys. Chem., 1995, vol.99, No. 1, pp Nogier P., Bricot B.: Die RAC-Registrierung. Deut. Z.f. Akupunktur 5, 1978, pp , 159 Normal Matrix and Pathological Conditions (Heine H., Anastasiadis P. editors) Gustav Fischer Stuttgart, Jena, New York Nosa P.P., Penezina O.P., Brener I.P., Lednyiczky G., Tcheshuk V.E., Lakotosh V.P., Serbynenko V.G. Treatment of Women Suffering from Mastopathy Employing Homoeopathic and Bioresonance Methods. Abstr. in: Forschende Komplementarmedizin. 2, no. 6, Nosa P.P., Penezina O.P., Brener I.P., Lednyiczky G., Tcheshuk V.E., Lakotosh V.P., Serbynenko V.G.: Bioresonance treatment of women suffering for mastopathy. Abstr.Scientific Advances in Complementary Medicine. COST-4, Padova, June, Oberbaum M., Cambar J.: Hormesis: Dose-Dependent Reverse Effects of Low and Very Low Doses. In: Endler P.C. and Schulte J.: Ultra High Dilution. Physiology and Physics, Kluwer Academic Publishers, Ohmine, Tanaka H.: Fluctuation, Relaxations, and Hydration in Liquid Water. Hydrogen-Bond Rearrangement Dynamics. Chem. Rev., 1993, vol. 93, pp BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 80

82 A stressz hatása az egészségre 164 Osumi I, Ritchie M.: The Shamanic Healer. Century, London, Melbourne, Auckland, Johannesburg, Oyaba M., Kubodera T.: Animal Tissue by Light Scanning. Proc. of the 2nd International NIRS Conference, Tsukuba, Japan, 1989, pp P. L. Privalov: Protein stability and hydrophobic interactions. Biophysics (Russ.), Vol. 32, No. 5, 1987, pp Perger F.: Kompendium der Regulationspathologie und -Therapie. Sonntag München Petricevich-Riedl D., Zühlke G.: Alergien, Die sanfte Revolution einer neuen Heilmethode. Möwe Verlag, Idstein/Ts., Pierce G.B., Arechaga J., Jones A., Lewellyn S., Wells R.S.: The fate of embryonal carcinoma cells injected into mouse blastocysts. Differentiation, 1987, vol. 33, pp Pierce G.B., Speers W.C.: Tumors as caricatures of process of tissue reneval: prospects for therapy by directing differentation. Cancer Res., 1988, vol. 48, pp Pierce G.: Johnson L.D.: Differentiation and cancer. In vitro, 1971, vol. 7, pp Piet J.F.M., Sachs J.J. Sachs-Piet I.M.A.: Binderweefselmassage. Uigeversmaatschappij de Tijdstroom, Lochem, Pischinger A.: Matrix and Matrix Regulation. Haug Brussels Pohl H. A.: Natural ac electric fields in and about cells. Phenomena. 5, 1983, pp Pohl H.A.: Dielectrophoresis: The Behavior of Matter in Non-uniform Electric Fields. Cambridge University Press Pohl H.A.: Natural electrical RF oscillation from cells. J. Bioenerg. Biomembr. 13,1981, pp Pohl H.A.: Natural oscillating fields of cells in: Coherent excitations in Biological Systems. (Frölich H., Kremer F., editors) Springer Verlag Berlin. 1983, pp Popp F.-A.: Coherent photon storage in biological systems, in: Electromagnetic Bioinformation (Popp F.-A. Editor) Urban & Schwarzenberg, München-Wien-Baltimore. 1989, pp Popp F.-A.: Neue Horizonte in der Medizin. Haug Verlag, Heidelberg, Popp F.A.: Biologie des Lichts. Paul Parey Verlag, Berlin, Hamburg, Popp F.A.: Coherent Photon Storage of Biological Systems. In: Popp F.A. et al: Electromagnetic Bio-Information. Urban & Schwarzenber, 2. Auflage, München-Wien-Baltimore, Porkert M.: Die chinesische Medizin., Econ Verlag, Porket/Hempen: Systematische Akupunktur. Urban & Schwarzenber, München-Wien-Baltimore, Pralle H. B.: Checkliste Hämatologie. Thime, Stuttgart, Prestrelski S.J.,Tedeschi N., Arakawa T., Carpenter J.F.: Dehydration-influenced Conformational Transitions in Proteins and Their Inhibition by Stabilizers. Biophys. J., 1993, v. 65, n. 8, pp Prigogine I., Stengers I.: Order out of Chaos, Bantam Books, New York, Prigogine I.: Vom Sein und Werden. Piper, München, Prkert M., Hempen C.-H.: Systematische Akupunktur. Urban & Schwarzenberg München, Wien, Baltimore Proc. Nato ASI on Hydrogen-Bonded Liquids, J.C. Dore and J.Teixeira Eds., Kluwer: Dordrecht, 1991, p Proceedings of the Annual Meetings of the International Medical Society of BRT and International Therapeutic Society of BRT, RTI Heft I-XVII. (Brügemann Inst. ed.), Lochhamer Schlag 5, 82166, Gräfelfing (Germany). 191 R. Pribic, I. H. M. van Stokkum, D. Chapman, P. I. Haris, M. Bloemendal: Protein Secondary Structure from Fourier Transform Infrared and/or Circular Dichroism Spectra. Analytical Biochemistry, Vol. 214, 1983, pp Ralph E.: Parchment the implication of a unified theopy of programmed cell death, polyamines, oxyradicals and histogenesis in the embryo Int. J. Dev. Biol., 1993, vol. 37, pp Raz A., Ben-Zeev A.: Modulation of the metastatic capability in B16 melanoma by cell shape. Science, 1983, vol. 221, pp BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 81

83 A stressz hatása az egészségre 194 Recent Advances in Biophoton Research and its Applications (Popp F.-A., Li K.H. and Gu Q. Editors) World Scientific Singapore Reilly, M.A. Taylor, McSharry C., Aitchison T.: Is homeopathy a placebo response? The Lancet, 1986, October Rial E, Muga A, Valpuesta J.M, Arrondo J.R, Coni F.M.: Infrared spectroscopic studies of detergent-solubilized uncoupling protein from brown-adipose-tissue mitochondria. Eur. J. Biochem., 1990, v. 188, p Rossman H.: Läßt sich die Elektroakupunktur nach Voll statistisch beweisen? Akupunktur-Theorie und Praxis 4, Rossmann H.: Organometrie nach Voll. Haug Heidelberg p Rossmann H.: Organometrie nach Voll. Haug Verlag, Rossmann H.: Statistische Auswertungen von EAV-Messungen. Biologische Medizin 4, Ruf I.: Atlas der Elektroakupunktur nach Voll. MLV, Ruth B.: Experimental Investigations on Ultraweak Photon Emission. In: Popp F.A. et al: Electromagnetic Bio-Information. Urban & Schwarzenber, 2. Auflage, München-Wien-Baltimore, Sachs L.: Constitutive uncoupling of pathways of gene expression that control growth and differentiation in myeloid leukemia: a model for the origin and progression of malignancy. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 1980, vol. 77, pp Sachs L.: Control of normal cell differentiation and the phenotypic reversion of malignancy in myeloid leukaemia. Nature, vol. 274, pp Sachs L.: Regulation of membrane changes, differentiation and malignancy in carcinogenesis. The Harvey Lectures, 1974, vol. 68, Academic Press, New York, pp Sachs L.: The molekular control of blood cell development. Science, 1987, vol. 238, pp Sachs L.: Regulators of normal development and tumor suppresion. Int. J. Drv. Biol., 1993, vol. 37, pp Sachs L.: The molekular control of hematopoiesis: from clonal development in culture to therapy in the clinic. Int. J. Cell Cloning, 1992, vol. 10, pp Savostyanova A., Zhalko-Tytarenko O., Lednyiczky G.: The influence of the human endogenous electromagnetic oscillations on non-regular chemical oscillations. Inorganic Chemistry (in Russian) (submitted) Schellman J.A.: The relation between the free energy of interaction and binding. Biophys. Chem., 1993, v. 45, pp Schlitz M.: The Role of Intentionality in the Physical World. Lecture at the Seminar: The Cognitive Methology of Integrated Science, Centro Internazionale Dino Tonini Villa Duodo - Monselice, Schmidt H.: Konstitutionelle Akupunktur. Hippokrates Stuttgart Schulte J.: Conservation of Structure in Aqueous Ultra High Dilutions. In: Endler P.C. and Schulte J.: Ultra High Dilution. Physiology and Physics, Kluwer Academic Publishers, Schumacher P.: Biophysikalische Therapie der Allergien, Sonntag Verlag Stuttgart Schumann W.: Über die strahlunglosen Eigenschwingungen einer leitenden Kugel, die von einer Luftschicht und einer Ionosphärenhülle umgeben ist. Zeitcshrift für Naturforschung. 1954, pp Serpersu E.H., Tsong T.Y.: Activation of electrogenic Rb+ transport of Na,K-ATPase by an electric field. J.Biol.Chem. 259, 1984, pp Seydel R.: Practical Bifurcation and Stability Analysis. Springer, New York, 1994, p Sheldrake R.: The Presence of the Past. Times Books, New York, Shubich M.G., Mednikova V.G.: NBT test of children in the case of the bacterial infections, Laboratornoe delo, N9, 1978, p: Simon H.E., Vold R.L.: Proton Relaxation and Molecular Motion in Binary Liquid Mixtures. J. Magn. Res., 1976, vol. 24, pp BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 82

84 A stressz hatása az egészségre 221 Slater S.J., Ho C., Taddeo F.J., Kelly M.B.: C.D. Stubbs. Contribution of Hydrogen Bonding to Lipid- Lipid Interactions in Membranes and Role of Libid Order: Effects of Cholesterol, Increased Phospholipid Unsaturation, and Ethanol. Biochemistry, 1993, v Smith C.W. et al: The Emission of Low Intensity Electromagnetic Radiation from Multiple Allergy Patients and Other Biological Systems. Proceeding of the Intl. Symp. on Photon Emission from Biological Systems, Jan 24-26, eds. Jezowska-Trzebiatowska, 223 Smith C.W., Best S.: Electromagnetic Man, Dent and Sons Ltd, Smith C.W., Best S.:, Electromagnetic Man.-- Edited by J. M. Dent & Sons, Ltd. London, 1990, p Smith C.W., Best S: Electromagnetic Man. J.M. Dent & Sons, Ltd. London Smith C.W.: Coherent Electromagnetic Fields and Bio-Communication. In: Popp F.A. et al: Electromagnetic Bio-Information. Urban & Schwarzenber, 2. Auflage, München-Wien-Baltimore, Smith C.W.: Electromagnetic Phenomena in Living biomedical Systems. Proc. 6th Ann. Conf. IEEE in Med. & Biol. Soc., IEEE Publ. CH , Smith et al.: Environmental, allergenic and therapeutic effect of electromagnetic fields. presented at 3rd Ann. Int. Symp. Man and his Environment in Health and Disease, Dallas, Texas, Standish L.: From Neuroscience to Naturopathy. Alternative Therapies in Health and Medicine, 1996, vol.2, No.5, pp Stebbing ARD.: Hormesis - the stimulation of growth by low levls of inhibitor. Science of the Total Environment, 22, , Sundstorm C., Nilsson K.: Establishment and characterisation of a human histiocytic lymphoma cell line (U-937). Internat. J. Cancer, 1976, vol. 17, N 5, p Surewicz W.K, Mantsch H.H.:, Biochem. Biophys.Acta, vol. 952, 1988.pp Surewicz W.K., Mantsch H.H., Stahl G.L, Epand R.M.: Infrared spectroscopic evidence of conformational transitions of an atrial natriuretic peptide. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, v. 84, 1987, pp T. Heimburg, D. Marsh: Investigation of Secondary and Tertiary Structural Changes of Cytochrome c in Complexes with Anionic Lipids Using Amide Hydrogen Exchange Measurements: An FTIR Study. Biophysical J., Vol. 65, 1993, pp Talbot M.: The Holographic Universe. Harper Perennial, New York, Tamba-Mecz I.: La sémantique. Coll.Que sais-je? Paris, Presses Universitaires de France, Tamba-Mecz I.: La sémantique. Presses Universitaires de France Paris Tanabe I. et al.: Spectral Analysis of Live Disease by Using NIR Spectroscopy. Proc. of the 2nd International NIRS Conference, Tsukuba, Japan, 1989, pp Toko K., Hayashi K., Yamafuji K.: Spatio-temporal organization of electricity in biological growth. Trans. IECE Japan. 69, 1986, pp Townsend J.F.: Lucky TD. Homologosis in Pharmacology. J Am Med Assoc, 173, 1960, pp Ultra High Dilution. Physiology and Physics. Ed. P.C. Endler and J. Schulte, Kluwer:Dordrecht, Boston, London, Vill H.: Leitfaden der bioelektronischen Funktionsdiagnostik und Therapie für Kurzteste in der täglichen Praxis. Haug Verlag, Vill. Vom Impuls- zum Decoder-Dermogramm. Haug:Heidelberg, 1982, p Villani V, Tamburro A.M.: Conformational Analysis by Molecular Mechanics Energy Minimizations of the Tetrapeptide Boc-Gly-Leu-Gly-Gly-NMe, a Recurring Sequence of Elastin. J. Chem. Soc. Perkin Trans.2, 1993, pp Vincent L.-M.: Theory of Data Transferal. Principles of a New Approach to the Information Concept. Acta Biotheoretica, 1993, 41, pp Voll R.: 20 Jahre Elektro-Akupunktur-Diagnostik & -Therapie mit Nieder-Frequenten Kippschwing-stromimpulsen nach Voll. MLV. 247 Voll R.: Diagnostik und Therapie der Umweltbelastung in der Sprechstunde. MLV, BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 83

85 A stressz hatása az egészségre 248 Voll R.: Wechselbeziehungen von Odontonen und Tonsillen zu Organen, Störfeldem und Gewebssystemen, MLV, Warnke U.: Influence of Light on Cellular Respiration in: Electromagnetic Bio-Information (F.-A. Popp Editor.) Urban & Schwarzenberg Munchen. 1989, pp Weaver R.: The effect of electric fields on circadian rhythms in men. Life Sci. Space Res. 8, 1970, pp Weaver R.A.: The Circadian multi-oscillator System of Man, Int. J. Chronobiol., 3, 1975, pp Weaver R.A.: The Electromagnetic Environment and the Circadian Rhythms of Human Subjects. In: Grandolfo M. et al. Biological Effects and Dosimetry of Static and Elf Electromagnetic Fields, Plenum Press, New York, Webb S.J.: Nonlinear Phenomena in bioenergetics and oncology as seen in 25 years of research with millimeter microwaves and raman spectroscopy. p , In: Fröhlich H.: Biological Coherence and Response to External Stimuli. Springer-Verlag, Weil A., Rosen W.: From Chocolate to Morphine. Houghton Mifflin Co Boston, N.Y Weiner M., Goss K.: The Complete Book of Homeopathy. Av. Publ. Group Inc., N.Y., Westlake A.: Medizinische neu-orientierung. Origo Verlag, Bern, Wever, R.: ELF-Effects on Human circadian Rhythm. in: Persinger: M.A. (ed.): ELF and VLF Electromagnetic field Effects, Plenum Press, New York and London, Wolf F.A.: The Dreaming Universe. Simon & Schuster, New York, Wolf H.: Harmonische Schwigungen, Natürlich und Gesund Verlag, Wyss H.S., Falk M., Chem C.J., v. 48, n. 1,1970, pp Yamaguchi H., Hosokawa K., Soda A., Mizamoto H., Kinouchi Y.: Effects of seven months exposure to a static 0.2 T magnetic field on growth and glycolytic activity of human gingival fibroblasts, Biochem. Biophys. Acta, 1156, 1993, pp Yamatera H., Fitzpatrick B., Gordon G.: Near Infrared Spectra of Swater and Aqueous Solutions. J. Mol. Struct. 1964, v. 14, n. 3,p p Yano T., Mizuno T., Kagamiyama H.: A hydrogen-bonding Network Modulating Enzyme Function: Asparagine-194 and Tyrosine-225 of Escherichia coli Aspartate Aminotransferase. Biochem., 1993, v. 32, n. 7, pp Zhalko-Tytarenko O., Lednyiczky G., Topping S.; A Review of Endogenous Electromagnetic Fields and Potential Links to Life and Healing Processes. Alternative Therapies in Health and Healing, 1997 (in press) 265 Zhalko-Tytarenko O., Lednyiczky G.: Bioresonance-induced tunneling in serum albumin. XXV Congress of the Internat. Soc. Hematology. La Revista de Investigacion Clinica, Suplemento, Abril, 1994, pp Zhalko-Tytarenko O., Lednyiczky G.: Endogenous Electromagnetic Oscillations in the Consciousness Field Pattern Formation. 1997, World Futures, in press. 267 Zhalko-Tytarenko O., Liventsov V., Lednyiczky G.: Endogenous Electromagnetic Field Influence on the Free Energy of Hydrogen Bond Formation in Water. Proceedings of the 2nd Annual Advanced Water Sciences Symposium, October 4-6, Dallas, Texas, Sec. 7, p Zhalko-Tytarenko O., Topping S., Lednyiczky G.; The Electromagnetic Whole 269 Zimmerman J.R., Brittin M.E.: NMR Studies in Multiple Phase Systems: Lifetime of a Water Molecule in an Adsorbing Phase on Silica Gel. J. Phys. Chem., 1957, v. 61, n. 10, pp Zipp A., Kuntz I., James T.: An Investigation of Bound Water in Frozen Erythrocytes by Proton Magnetic Resonance Spin-Lattice, Spin-Spin, and Rotating Frame Spin-Lattice Relaxation Time Measurements. J. Magn. Res., 1976, vol. 24, pp Zoller M., Matzku S.: Changes in adhesive properties of tumour cells do not necessarily influence metastasising capacity. Clinical & Experimental Metastasis, 1989, col. 7, No.2, pp Courtneidge, A. Sara - Plowman, D. Greg (1997): The Discovery and Validation of New Drug Targets in Cancer. Current Oppinion in Biotechnology. 9, Hanash, Sam (2003): Disease Proteomics. Nature 422, Helyes Zsuzsanna et al. (2001): Anti-Inflammatory Effect of Synthetic Somatostatin Analogues in the Rat. British Journal Of Pharmacology. 134, Hood, Leroy - Galas, David (2003): The Digital Code of DNA. Nature. 421, BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 84

86 A stressz hatása az egészségre 276 Huang, Erich et al. (2003): Gene Expression Pheno-typic Models That Predict the Activity of Oncogenic Pathways. Nature Genetics. 34, Hunter, Tony (1997): Oncoprotein Networks. Cell. 88, Kéri György (1998): Antitumor hatású molekulák. Magyar Tudomány. 9, Kéri György et. al. (1996): Tumor-Selective Somato-statin Analog (TT-232) with Strong In Vitro and In Vivo Antitumor Activity. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA. 93, Kéri György - Tóth István (eds.) (2003): Molecular Pathomechanisms and New Trends in Drug Research. Taylor&Francis Group, London-New York 281 Levitzki, Alexander (1994): Signal Transduction Therapy. A Novel Approach to Disease Management. European Journal of Biochemistry. 226, McCormick, Frank (1999): Signalling Networks That Cause Cancer. Trends in Genetics. 15, M53-20M Park, Catherine C. et. al. (2000): The Influence of the Microenvironment on the Malignant Phenotype. Molecular Medicine Today. 6, Pintér Erika et. al. (2002): Pharmacological Character-isation of the Somatostatin Analogue TT-232. Naunyn-Schmiedebergs Archives of Pharmacology. 366, Steinberg, Daniel (2002): Atherogenesis in Perspective: Hypercholesterolemia and Inflammation as Partners Crime. Nature Medicine. 8, Strawn, Laurie M. et. al. (1996): Flk-1 as a Target for Tumor Growth Inhibition. Cancer Research. 56, Szende Béla - Kéri György (2003): Effect of a Novel Somatostatin Analogue Combined with Cytotoxic Drugs on Human Tumour Xenografts and Metastasis of B16 Melanoma. British Journal of Cancer. 13, Teague, Simon J. (2003) Implications of Protein Flexibility for Drug Discovery. Nature Reviews Drug Discovery. 2, Tucker, Chandra L. et al. (2001): Towards the Understanding of Complex Protein Networks. Trends in Cell Biology. 11, 3, Vogelstein, Bert et al. (2000): Surfing the P53 Network. Nature. 408, Lipton, B.H. (1977): A fine structural analysis of normal and modulated cells in myogenic culture. Developmental Biology 60: Lipton, B.H. (1977b): Collagen synthesis by normal and bromodeoxyuridine-treated cells in myogenic colture. Developmental Biology 61: Lipton, B.H.-K.G. Bensch és mtsai (1991): Microvessel endothelial cell transdifferentation: Phenotypic characterisation. Differentation 46: Lipton, B.H.-K.G. Bencsh és mtsai (1992): Histanine-modulated transdifferentation of dermal microvascular endothelial cells. Experimental Cell Research 199: Adams, C.L.-M.K.L. Macleod és mtsai (2003): Complete analysis of the B-cell response to a proteine antigen, from in vivo germinal centre formation to 3-D modelling of affinity maturation. Immunology 108: Balter, M. (2000): Was Lamarck just a little bit bright? Science 288: Blanden, R.V. és E.J. Steele (1988): A unfying hypothesis for the molecular mechanism of somatic mutation and gene conversion in rearranged immunglobulin variabla genes Immunology and Cell Biology 76(3): Boucher, Y-C.J.Douady és mtsai (2003): Lateral gene transfer and the origins of prokaryotic groups. Annual Review of Genetics 37: Darwin, Charles (1955): A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való kűzdelemben. Budapest, Akadémiai Miadó-Művelt Nép Kiadó. 300 Desplanque, B.-N.Hautekeete és mtsai (2002): Transgenic weed beets: possible, probable, avoidable? Journal of Applied Ecology 39 (4): Diaz, M. és P Casali (2002): Somatic immoglobulin hypermutation. Current Opinion in Immunology 14: Dutta, C. és A. Pan (2002): Horizontal hene transfer and bacterial diversity. Journal of Biosciences (balngalore) 27(1 Supplement 1): Gearhart, P.J.(2002) The roots of antibody diversity. Nature 419: Gogarten, J.P. (2003): gene transfer: Gene swapping craze reaches eukaryotes. Current Biology 13: R-53- R Haygood, R.-A.R. Ives és mtsai (2003): Consequences of recurrent gene flow from crops to wild relatives. Proceedings of the Royal Society of London, Series B: Biological Sciences 270(1527): Heritage, J. (2004): The fate of transgenes in the human gut. Nature Biotechnology 22(2): 170skk 307 Jordanova, L.J. (1984): Lamarck. Oxford, Oxford University Press. 308 Lamarck, J.-B. de M. Chevalier de (1809): Philosophie zoologique, ou exposition des considerations relatives á l historie naturelle des animaux. Párizs, Libraire. BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 85

87 A stressz hatása az egészségre 309 Lamarck, J.-B. de M Chevalier de (1914):Zoologicala Philosophy: an exposition with regard to the natural history of animals. London, Macmillan. 310 Lenton T.M. (1998): Gaia and natural selection. Nature 394: Li, Y.-H. Li és mtsai (2003): X-ray snapshots of the maturation of an antibody response to protein antigen. Nature Structural Biology 10(6). 312 Lovell, J. (2004): Fresh Studies Support new Mass Extinction Theory. London, Reuters. 313 Mayr, E. (1976): Evoluion and the Diversity of Life: selected essays. Cambridge, Mass., The Belknap Press of Harvard University Press 314 Milius, S. (2003): When genes escape: does is matter to crops and weeds? Science News 164: 232skk. 315 Netherwood, T.-S. M. Martin-Orúe és mtsai (2004): Assesing the survival of transgenic plant DNA in the human gastrointestinal tract. Nature Biotechnology 22(2): 204 skk 316 Nitz, N.-C. Gomes és mtsai (2004): Heritable integration of kdna minicircle sequences from Trypanosoma cruzi into the avian genome: Insights into human Chagas disease. Cell 118: Pennisi, E. (2001): Sequences reveal borrowed genes. Science 294: Pennisi, E. (2004): Researchers trade insights about gene swapping. Science 305: Ruby, E.-B.Henderson és mtsai (2004): We get by with a little help from our (little) friends. Science 303: Ryan, F. (2002): Darwin s Blind Spot: Evolution beyond natural selection. New York, Houghton Mifflin. 321 Spencer, L.J. és A.A.Snow (2001): Fecundity of transgenic wildcrop hybrids of Cucurbita pepo (Cucurbitaceae): implications for crop-to-wild gene flow Heredity 86: Steele, E.J.-R.A. Lindley és mtsai 1998): Lamarck s Sinature: how retrogenes are changing Darwin s natural selection paradigm. St Leonards NSW, Ausztrália, Allen&Unwin. 323 Stevens, C. J.-N. B. Dise ésmtsai (2004): Impact of nitrogen deposition on the species richness of grasslands. Science 303: Thomas, J. A.-M. G. Telfer és mtsai (2004): Comparative losses of British butterflies, birds, and plant and the global extinction crisis. Science 303: 1879 skk. 325 Waddington, C. H. (1975): The Evolution of an Evolutionist. Ithaca, New York, Cornell. 326 Watrud, L. S.-E. H. Lee és mtsai (2004) : Evidence for landscapelevel, pollen-medited gene flow from genetically modified creeping bentgrass with CP4 EPSPS as a marker. Proc. National Academy of Sciences 101(40): Wu, X.-J. Feng és mtsai (2003): Immunoglobulin somatic hypermutation double-strand DNA breaks, AIDS and error-prone DNA repair. Journal of Clinical Imunology 23(4). 328 Avery, O.T.-C.M. MacLeod és mtsai (1944): Studies on the chemical nature of the substance inducing transformation of pneumococcal types. Induction of transformation by a deoxyribonucleic acid fraction isolated frompneumococus Type III. Journal of Experimental Medicine. 79: Baltimore, D. (2001): Our genome unveiled. Nature 409: Baylin, S.B. (1997). DNA methylation: Trying it all together: Epigenetics, genetics, cell cycle and cancer. Science 277(5334): Blaxter, M. (2003) : Two worms are better than one. Nature 426: Bray, D (2003): Molecular prodigality. Science 299: Celniker, S. E.-D. A. Wheeler és mtsai (2002): Finishing a wholegenome shotgun: Release 3 of the Drosophila melanogaster euchromatic genome sequence. Genome Biology 3(12): Chakravarti, A. és P. Little (2003): Nature, nurture and human disease. Nature 421: Darwin, F. (szerk) (1888): Charles Darwin: Life and Letters, London, Murray. 336 Dennis, C. (2003): Altered states. Nature 421: Goodman, L. (2003): Making a genesweep: It s official! Bio-IT World. 338 Jablonka, E.-M. Lamb (195): Epigenetic Inheritance and Evolution: The Lamarckian Dimension. Oxford, Oxford university Press. 339 Jones, P. A. (2001): Death and methylation. Nature 409: Kling, J. (2003): Put the blame on methylation. The Scientist Lederberg,J ): Honoring Avery, MacLeod, and McCarty: The team that transformed genetics. The Scientist 8: Lipton, B.H.-K.G. Bensch és mtsai (1991): Microvessel endothelial cell transdifferentation: Phenotypic characterization. Differentation 46: Nijhout, H.F. (1990): Metamorphs and role of genes in development. Bioessays 12(9): Pearson, H. (2003): Geneticists play the numbers game in vain. Nature 423: Pennisi, E. (2003a): A low number wins the genesweep pool. Science 300: Pennisi, E. (2003b): Gene counters struggle to get the right answer. Science 301: Pray, L.A. (2004): Epigenetics: Genome, meet your environment. The Scientist BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 86

88 A stressz hatása az egészségre 348 Reik, W. és J. Walter (2001): Genomic imprinting:parental influence on the genome. Nature Reviews Genetics 2:21 skk 349 Schmucker, D.-J.C. Clemens és mtsai (2000): Dosophila Dscam is an axon guidance receptor exhibiting extraordinary molecular diversity. Cell 101: Seppa, N. (2000): Silencing the BRCA1 gene spells trouble. Science News 157: 247. Silverman, P.H. (2004): Rethinking genetic determinism: With only genes, what is it that makes human? The Scientist Surani, M.A. (2001): Reprogramming of genome function trough epigenetic inheritance. Nature 414:122skk 352 Tsong, T.Y. (1989): Deciphering the language of cells. Trends in Biochemical Sciences 14: Waterland, R.A.-R.L. Jirtle (2003): Transposable elements:targets for early nutritional effects on epigenetic gene regulation. Molecular and Cell Biology 23 (15): Watson, J.D.-F.H.C.Crick (1953): Molecular structure of nucleic acids: A structure for deoxyribose nucleic acid. Nature 171: Willet, W.C. (2002): Balancing life-style and genomic research for disease prevention. Science 296: Cornell, B.A.-V.L.B. Braach-Maksvytis és mtsai (1997): A biosensor that uses ion-channel switches. Nature 387: Anderson, G.L.-H.L. Judd és mtsai (2003): Effects of estrogen plus progestin on gynecologic cancers and associated diagnostic procedures-. The Women s health Initiative randomized trial. Journal of the America Medical Association 290(13): Blackman C.F.-S.G. Benane és mtsa (1993): Evidence for direct effect of magnetic fields on neurite outgrowth. Fede-ration of American Societies for Experimental Biology 7: Blank, M. (1992): Na, K-ATP-ase Function in Alternating Electric Fields. A Federation of American Societes for Experimental Biology 75. Kongresszusa, ápr. 23., Atlanta, Georgia. 361 Cauley, J.A.-Robbins és mtsai (20039: Effects of estrogen plus progestion on risk of fracture and bone mineral density: The Women s health Initiative randomized trial. Journal of the American medical Association 290(13): Chapman, M.S.-C.R. Ekstrom és mtsai (1995): Optics and interferometry with Na2 molecules. Physical Review letters 74(24): Chu, S. (2002): Cold atoms and quantum control. Nature 416: Giot, L.-J.S.Bader és mtsa (2003): A protein interaction map of Drosophila melanogaster. Science 302:1727 skk. 365 Goodman, R. és M. Blank (2002): Insights into electromagnetic interaction mechanisms. Journal of cellular Physiology 192: Hackermüller, L.-S.Uttenhaler és mtsai (2003): Wave nature of biomolecules and fluorofullerenes. Physical Review Letters 91(9): Hallet, L. (2000): Transcranial magnetic stimulation and the human brain. Nature 406: Helmuth, L. (2001): Boosting brain activity from the outside in. Science 292: Jansen, R.-H.Yu és mtsai (2003): A Bayesian networks approach for predicting protein-protein interactions from genomic data. Science 302: Jin, M.-M.Blank és mtsai (2000): ERK1/2 phosphorylation, induced by electromegnetic fields, diminishes during neoplastic transformation. Journal of Cell Biology 78: Kübler-Ross, Elizabeth (1997): On Death and Dying. New York, Scribner 372 Li, S.-C.M.Armstrong és mtsai(2004): A map of the interactome network of the Metazoan C. elegans. Science303:540skk 373 Liboff, A.R. (2004): Toward an electromagnetic paradigm for biology and medicine. Journal of Alternative and Complementary Medicine 10(1): Lipton, B.H.-K.G. Bensch és mtsai (1991): Microvessel endothelial cell transdifferentiation:phenotypic charaterization. Differentation 46: McClare, C.W.F. (1974): Resonance in bioenergetics. Annals of the New York Academy of Sciences 227: Null, G.-C. Dean és mtsai (20039: Death by Medicine. New York, Nutrition Institute of America. 377 Oschman, J.L. (2000): Energy medicine:the scientific basis. 9. fejezet:vibrational medicine. Edinburgh, Harcourt Publishers Pagels, H.R. (1982): The Cosmic Code:Quantum Physics as the Language of Nature. New York, Simon and Schuster. 379 Pool, R. (1985): Catching the atom wave. Science 268: BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 87

89 A stressz hatása az egészségre 380 Pophristic, V és L.Goodman (2001): Hyperconjugation not steric repulsion leads to the staggered structure of ethane. Nature 411: Rosen, A.D. (1992): Magnetic field influence on acetylcholine release at the neuromuscular junction. American Journal of Physiology-Cell Physiology 262:C1418-C Rumbles, G. (2001): A laser that turns down the heat. Nature 409: Shumaker, S.A.-C.Legault és mtsai (2003): Estrogen plus progestin in the incidenc of dementia and mild cognitive impairment in postmenopausal women:the Women s Health Initiative memory study:randomized controlled trial. Journal of American Medical Association 289(20): Sivitz, L. (2000): Cells poliferate in magnetic field. Science News 158: Starfield, B. (2000): Is US health really the best in the world? Journal of American Medical Association 284(4) Szentgyörgyi, A. (1960):Intriduction to a Submolecular Biology. New York, Academic Press. 387 Tsong, T.Y. (1989): Deciphering the language of cells. Trends in Biochemical Sciences 14: Wassertheil-Smoller, S.S.L.Hendrix és mtsai (2003): Effects of estrogen plus progestin on stroke in posmenopausal women:the Women s health Initiative:A randomized trial Journal of the American medical Association 289(20): Weinhold, F. (2001): A new twist on molecular shape. Nature 411: Yen-Patton G.P.A.-W.F.Patton és mtsai (1988): Endothelial cell response to pulsed electromagnetic fields:stimulation of growth rate and angiogenesis in vitro. Journal of Cellular Physiology 134: Zukav, G. (1979): The dancing Wu Li Masters:An overview of the new physics.new York, Bantam. 402 Brown, W.A. (1998): The placebo effect: Should doctors be prescribing sugar pills? Scientific American 278(1): DiRita, V.J. (2000): Genomics happens. Science 289: Leuchter, A.F.-I.A. Cook és mtsai (2002): Changes in brain function of depressed subjects during treatment with placebo. American Journal of Psychiatry 159(1): Lipton, B.H.-K.G.Bensch és mtsai (1992): Histamine-modulated transdifferentiation of dermal microvascular endothelial cells. Experimental cell Research 199: Mason, A.A. (1952): A case of congenital ichthysioform erythrodermia of Brocq treated with hypnosis. British Medical Journal 30: Moseley, J.B.-K.O Malley és mtsai (2002): A controlled trial of arthroscopic surgery for osteoarthritis of the knee. New England Journal of Medicine 347(2): Pert, Candace (1997): Molecules of Emotions: The science behind mindbody medicine. New York, Scribner. 409 Ryle, G. (1949): The Concept of Mind. Chicago, University of Chicago Press. 410 Arnsten, A.F.T. és P.S. Goldman-Rakic (1998): Noise stress impairs prefrontal cortical cognitive function in monkeys: Evidence for hyperdopaminergic mechanism. Archives of General Pshychiatry 55: Goldstein, L.E.-A.M. Rasmusson és mtsai 81996): Role of the amygala in the coordination of behaviorial, neuroendocrine, and prefrontal cortical monoamine responses to psychological stress in the rat. Journal of Neuroscience 16(15): Holden, C. (2003): Future brihtening for depression treatments. Science 302: Kopp, M.S.-J-Réthelyi (2004): Where psychology meets physiology: cronic stress and premature mortalitythe Central Eastern European health paradox. Brain Research Bulletin 62: McEwen, B.S. és T.Seeman (1999): Protective and damaging effects of mediators of stress:elaborating and testing the concepts of allostasis and allostatic load. Annals of the New York Academy of Sciences 896: McEwen B. és Elizabeth N.Lasley (2002): The end of stress as we know it. Washington, National Academies Press. 416 Segerstrom, S.C. és G.E.Miller (2004): Psychological stress and the human immune system. A meta-analytic study of 300 years of inquiry. Psychological Bulletin 130(4): Takamatsu, H.-A.Noda és mtsai (2003): A PET study following treatment with a pharmalogical stressor, FG7142, in conscious rhesus monkeys. Brain Research 980: Arnsten, A.F.T. (2000): The biology of being frazzled. Science 280: bateson, P.-D.barker és mtsai (2004): Developmental plasticity and human health. nature 430: Chamberlain, D. (1998): The Mind of your Newborn Baby. Berkeley, CA, North Atlantic Books. 421 Christensen, D. (2000): Weight matters, even in the womb:status at birth can foreshadow illnesses decades later. Science news 158: Devlin, B._M.Daniels és mtsai (1997): The heritability of IQ. Nature 388: Dodic, M.-V.Hantzis és mtsai (2002): Programming effects of short prenatal exposure to cortisol. federation of American Societies for Experimental Biology 16: Gluckman, P.D. és M.A.Hanson (2004): Living with the past: Evolution, development, and patterns of disease. Science 305: BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 88

90 A stressz hatása az egészségre 425 Holden, C. (1996): Child development:small refugees suffer the effects of early neglect. Science 274(5290): Laibow, R. (2002): Personal Communications with B.H.Lipton. New Jersey. 427 Lasage, J.-F.Del-Favero és mtsai (2004): Prenatal stress induces intrauterine growth restriction and programmes glucose intolerance and feeding behaviour disturbances in the aged rat. Journal of Endocrinology 181: Leutwyeler, K. (1998): Don t stress: It is now known to cause developmental problems, weight gain and neurodegeneration. Scientific American Lewin, R. (1980): Is your brain really necessary? Science 210: McGue, M. (1997): The democracy of the genes. Nature 388: Mendizza, M.-J.C.Pearce (2001) Magical Parent, Magical Child. Nevada City, CA, Touch the Future. 432 nathanielsz, P.W. (1999): Life in the Womb: The origin of health and disease. Ithaca, NY Promethan Press 433 Norretanders, T. (1998):The User Illusion:Cutting Consciousness Down to Size. New York, Penguin Books 434 Prescott, J.W. (1990): Affectional Bonding for the Prevention of Violent behaviors: Neurobiological, psychological and religious/spiritual determinants. In (szerk):l.j.hertzberg, G.F.Ostrum, J.R.Field: Violent Behaviour, 1.kötet:Assesment and Intervention. Great neck, NY, PMA Publishing Corp. 1. kötet: Prescott, J.W. (1996): The origins of human love and violence. Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Health 10(3): Reik, W.-J.Walter 82001): Genomic imprinting:parental influence on the genome. nature Reviews Genetics 2:21skk. 437 andman, C.A.-P.D. Wadhwa és mtsai (1994): Psychobiological influences of stress and HPA regulation on the human fetus and infant birth outcomes. Annals of the New York Academy of Sciences739(Models of Neuropeptide Action): Sapolsky, R.M. (1997) The importance of a well-groomed child. Science 277: Schultz, E-A.-R.H. Lavenda (1987):Cultural Antropology: A perspective on the human condition. St Paul, MN, West Publishing. 440 Science (2001): Random samples Sciences 292(5515): 205 skk. 441Siegel, D.J. (1999) The developing Mind: How relationships and the brain interact to shape who we are. New York, Guilford. 442 Surani, M.A. (2001): Reprogramming of genome function through epigenetic inheritance. Nature 414: 122 skk. 443 Verny, T.R. és John Kelly (1981): The Secret Life of the Unborn Child. New York, Bantam Doubleday Dell. 444 DeWaal, F.B.M. (2004): Peace lessions from an unlikely source. Public Library of Science Biology 2(4): Mayr, E. (1976): Evolution and the Diversity of Life: Selected essays. Cambridge, Harvard University Press. 446 Pearshall, P. (1998): the Heat s Code: Tapping the Wisdom and Power of our Heart Energy. New York, Random House 7. Forráslista 1. Paradigmaváltás a minket körülvevő világban 1.1 Forrás: Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat Kiadó, Forrás: Samu András: A válságok felszámolása paradigmaváltással 2. Mi is az a stressz? 2.1 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária: A stressz szerepe az egészségromlásban - Mikor káros a stressz? BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 89

91 A stressz hatása az egészségre 2.2 Forrás: Dr. Valló Ágnes: A stresszről 2.3 Forrás: Dr. Kecskés Gabriella: Korunk pestise a stressz, avagy a distressz? 2.4 Forrás: LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió: Korunk népbetegsége 2.5 Forrás: HáziPatika.com: Így okoz betegséget a stressz! 3. Stressz a gazdaságban 3.1 Forrás: T É N Y E K 22 Európai Munkavédelmi Ügynökség: A munkával összefüggő stressz 3.2 Forrás: Prof. Dr. Kopp Mária, kutatásvezető, egyetemi tanár: Belehalunk-e a krónikus stressz következményeibe? A munkahelyi bizonytalanság népegészségügyi jelentősége. A depresszió növekedése Forrás: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség: Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban 4. A stressz kezelésének története 4.1 Forrás: Dr. Hegyi Gabriella: A stressz korai figyelmeztető jelei és a szükséges stresszkezelés 4.2 Forrás: Dr. Michael Kucera: Testünk elfeledett gyógyító ereje (eredeti cím: Die vergessene Kraft unseres Körpers) 4.3 Forrás: Haller József: A szorongás gyógyszeres kezelése A stressz és a kezelési hatékonyság összefüggései; 5. Jövőbelátás 5.1 Forrás: Prof. Dr. Sci. Med. Valéria Szedlák-Vadócz: A biorezonanciáról érthetően 8. Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária: Szorongás és depresszió, a modern pszichoszomatika jelentősége a krónikus betegek ellátásában BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 90

92 A stressz hatása az egészségre 2. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária: Munkahely és egészség 3. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária - Skrabski Árpád: Testi és lelki egészségünk összefüggései 4. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária - Skrabski Árpád: Stressz a munkahelyen 5. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária: Az életminőség társadalmi, lélektani összetevői, demográfiai jelentősége, rétegjellemzői, mérési módszerei és társadalmi hatásai 6. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária: Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések 7. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária: Selye János Mit jelent Selye János munkássága a mai magyar társadalom számára? 8. számú melléklet: Demos Magyarország: Az egészség befektetés 9. számú melléklet: Dr. Stauder Adrienne: Közösségi alapú magatartásorvoslási programok. Az esélyteremtés hatékony módszerei 10. számú melléklet: Dr. Stauder Adrienne: Worldwide Stress: Different Problems, Similar Solutions? Cultural Adaptation and Evaluation of a Standardized Stress Management Program in Hungary 11. számú melléklet: Dr. Stauder Adrienne: Stressz és stresszkezelés 12. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária: Az életminőség demográfiai, társadalmi és regionális egyenlőtlenségeinek pszichoszociális meghatározói a magyar népesség körében és a beavatkozás lehetőségei. Életminőség és esélyerősítés 13. számú melléklet: Prof. Dr. Kopp Mária PhD. Kovács Mónika Erika: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis kiadó, Budapest 14. számú melléklet: Lajkó Károly: A stresszcsökkentő viselkedés, Medicina kiadó, Budapest 15. számú melléklet: Dr. Őry Klára: A szív- és érrendszeri megbetegedések idegi-lelki tényezői és ezek terápiája, SpringMed kiadó, Budapest 16. számú melléklet: Dr. Bruce Lipton: The Biology of Belief, Stanford, Santa Rosa 2005, Tudat: a belső teremtő, Édesvíz kiadó, Budapest BioLabor Biofizikai- és Laboratóriumi Szolgáltatások Kft. 91

93 CURRENT DIRECTIONS IN PSYCHOLOGICAL SCIENCE Out of Balance A New Look at Chronic Stress, Depression, and Immunity Theodore F. Robles, 1 Ronald Glaser, 2, 3, and 4 3, 4, and 5 and Janice K. Kiecolt-Glaser 1 Department of Psychology, The Ohio State University; 2 Department of Molecular Virology, Immunology, and Medical Genetics, The Ohio State University College of Medicine; 3 The Ohio State Institute for Behavioral Medicine Research; 4 The Ohio State University Comprehensive Cancer Center; 5 Department of Psychiatry, The Ohio State University College of Medicine ABSTRACT Chronic stress is typically associated with suppression of the immune system, including impaired responses to infectious disease and delayed wound healing. Recent work suggests that stress and depression can enhance production of proinflammatory cytokines, substances that regulate the body s immune response to infection and injury. We provide a broad framework relating stress and depression to a range of diseases whose onset and course may be influenced by proinflammatory cytokines, particularly the cytokine interleukin-6 (IL-6). IL-6 has been linked to a spectrum of chronic diseases associated with aging. Production of proinflammatory cytokines that influence these and other conditions can be directly stimulated by chronic stress and depression. We suggest that a key pathway through which chronic stress and depression influence health outcomes involves proinflammatory cytokines. We discuss the evidence for relationships between psychosocial factors and proinflammatory cytokines, and important health implications of these findings. KEYWORDS chronic stress; depression; immunity; cytokines; inflammation A long-standing idea in the field of psychoneuroimmunology (the study of interactions between the nervous system and the immune system) is that chronic stress suppresses the immune system. A recent review of the past 30 years of research on stress and immunity concluded that the most chronic stressors were associated with the most global immunosuppression (Segerstrom & Miller, 2004, p. 618). Our own research has previously demonstrated that immune suppression related to chronic stress has clinical implications, including impaired immune responses to infectious disease and delayed wound healing. Address correspondence to Janice K. Kiecolt-Glaser, Department of Psychiatry, Ohio State University College of Medicine, 1670 Upham Drive, Columbus, OH Currently, researchers are changing their thinking about the relations among chronic stress, depression, and immunity. Recent research suggests that chronic stress and depression may actually enhance certain immune responses. One immune response in question is inflammation, a broad term that refers to immune processes triggered by damage to cells and tissues. Such damage occurs in a variety of ways, including infection and injury. The immune system initiates inflammatory responses that are critical to resolving infections and repairing the damaged tissue. Focusing on the inflammation-enhancing role of chronic stress and depression marks an important shift in how researchers conceptualize the complex interactions between the brain, behavior, and the immune system. Rather than supporting the model in which chronic stress and depression results in global immune suppression, the evidence reviewed here suggests a more complex and clinically relevant model in which chronic stress and depression result more generally in immune dysregulation. The body normally orchestrates a balanced response when faced with immunological challenges, but in the new model, chronic stress and depression disrupt this balance, suppressing some immune responses and enhancing others. This can have significant costs to an individual s physical health, including prolonged cell and tissue damage, increased vulnerability to acute and chronic diseases, and even premature aging. CYTOKINES AND IMMUNE REGULATION The key substances involved in regulating inflammatory responses to infection and injury are cytokines. Released by a variety of cells, cytokines are proteins that serve as intercellular signals regulating immune responses. Much like hormones of the endocrine system, cytokines transmit messages by interacting with receptors on cell surfaces and communicate over long distances in the body. Cytokines can be differentiated into two broad classes on the basis of their effects on the immune response: proinflammatory (promoting inflammation) and antiinflammatory (restraining inflammation). Volume 14 Number 2 Copyright r 2005 American Psychological Society 111

94 Chronic Stress, Depression, and Cytokines Fig. 1. Proinflammatory cytokine responses to infection or injury under normal conditions. Lines terminating in arrowheads denote stimulatory pathways, and lines terminating in flat lines denote inhibitory pathways. Infection and injury stimulate cells to secrete proinflammatory cytokines, including interleukin-1 (IL-1), tumor necrosis factor-a (TNF-a), and IL-6. These cytokines attract other cells to the site and stimulate them to respond. In addition, proinflammatory cytokines travel to the brain and stimulate the hypothalamic-pituitary-adrenal (HPA) axis. This results in cortisol production, which helps to control inflammation and prevent the immune system from over-responding. Proinflammatory cytokines in the brain also induce sickness behavior, which helps the body maximize physical resources required to combat infection. Proinflammatory cytokines, including interleukin-1 (IL-1), IL- 6, and tumor necrosis factor-a (TNF-a), are produced by cells at the site of infection or injury (see Fig. 1). Subsequently, proinflammatory cytokines attract other immune cells to the affected site and prime them to activate and respond. Anti-inflammatory cytokines such as IL-4, IL-5, IL-10, and IL-13 dampen this immune response, inhibiting immune-cell activities, such as replication, activation, and synthesis of other cytokines. Proinflammatory cytokines initiate a variety of responses that regulate inflammation, in addition to stimulating production of other cytokines. Specifically, certain proinflammatory cytokines act on the brain, as shown in Figure 1, affecting the endocrine system and behavior. For instance, proinflammatory cytokines stimulate the hypothalamic-pituitary-adrenal (HPA) axis, a cascade of hormones from the hypothalamus and pituitary gland that results in production of the glucocorticoid hormone cortisol. Glucocorticoid hormones are steroid hormones produced by the adrenal cortex that can have anti-inflammatory effects by reducing the synthesis of proinflammatory cytokines, and thus complete a negative feedback loop that helps control inflammation. Proinflammatory cytokines also induce sickness behavior, a cluster of behaviors including fever, decreased appetite, and reduced motor activity that facilitate energy regulation (Maier & Watkins, 1998). By maximizing physical resources (energy, heat) required by the body to combat infection, sickness behavior is considered adaptive in helping the organism fight off infectious disease. This review focuses on the proinflammatory cytokine IL-6, which has multiple effects on the immune, endocrine, and other tissue and organ systems, and thus serves as a good indicator of chronic inflammation. In addition, elevated IL-6 production is linked to key chronic diseases, such as cardiovascular disease and certain cancers, and to indices of physical health (Papanicolaou, Wilder, Manolagas, & Chrousos, 1998). Moreover, IL- 6 production is related to psychosocial factors, including depression and chronic stress. PSYCHOSOCIAL FACTORS AND PROINFLAMMATORY CYTOKINES Several sociodemographic factors and health behaviors are related to elevated proinflammatory cytokines. Unlike other components of the immune system, which decline with age, IL-6 levels tend to increase with age (Papanicolaou et al., 1998). Men generally show higher levels of IL-6 than women, likely because of the effects of estrogen and androgens (Ershler & Keller, 2000). Higher IL-6 levels are associated with adverse health habits, including smoking, sedentary activity, and high body mass index; at the same time, elevated IL-6 levels are associated with higher rates of morbidity and mortality after controlling statistically for sociodemographic factors and health behaviors (Ferrucci et al., 1999). As stated at the outset, the past 30 years of research on chronic stress and depression focused on immune suppression. Accordingly, one might expect that chronic stress and depression are related to suppressed production of proinflammatory cytokines. However, empirical evidence strongly suggests that major depression, depressive symptoms, and chronic stress enhance production of proinflammatory cytokines. Major depression is related to enhanced proinflammatory cytokine levels, including IL-6, which can be reduced following successful treatment with antidepressant medications (Kenis & Maes, 2002). Elevated depressive symptoms also are related to elevated proinflammatory cytokine levels (e.g., Miller, Stetler, Carney, Freedland, & Banks, 2002). We recently found that higher levels of depressive symptoms were related to higher levels of IL-6 among older adults (Glaser, Robles, Sheridan, Malarkey, & Kiecolt-Glaser, 2003). More important, individuals reporting more depressive symptoms showed increased IL-6 levels 2 weeks after receiving a challenge to the immune system through an influenza virus vaccination, whereas there was little change in IL-6 among individuals reporting few or no depressive symptoms, as shown in Figure 2. In general, depressive symptoms were quite low in our sample of older adults, which 112 Volume 14 Number 2

95 Theodore F. Robles, Ronald Glaser, and Janice K. Kiecolt-Glaser suggests that even modest depressive symptoms may be sufficient in making the immune system hypersensitive to immunological challenges, resulting in amplified IL-6 production. Sensitization of inflammatory responses may have important health consequences, as amplified and prolonged inflammatory responses following infection and other immunological challenges could accelerate the progression of a range of age-related diseases. Overall, these data suggest that proinflammatory cytokines are a key mechanism whereby major depression and depressive symptoms may serve as a gateway to a broad array of health problems. Chronic stressors are also related to elevated production of IL-6. A study found that women who were caring for a relative with Alzheimer s disease had higher levels of IL-6 than either women who were anticipating a housing relocation or women from the same community who experienced neither of these stressors (Lutgendorf et al., 1999). This finding was particularly noteworthy because the caregivers were 6 to 9 years younger, on average, than women in the other two groups. Given that IL-6 levels generally increase with age, what might be the impact of chronic stress on age-related increases in IL-6? We addressed this question by following older adults undergoing a chronic stressor for 6 years and assessing age-related change in their IL-6 levels during that period (Kiecolt-Glaser et al., 2003). Older adults experiencing the chronic stress of caring for a spouse with Alzheimer s disease showed an average rate of annual IL-6 increase that was about 4 times as large as that of noncaregivers. There were no systematic group differences in chronic health problems, medications, or healthrelevant behaviors that might have accounted for the faster increase in IL-6 in caregivers. Moreover, the mean annual Fig. 2. Levels of interleukin-6 (IL-6) as a function of depressive symptoms in a sample of 119 older adults. IL-6 levels were measured before participants received an influenza virus vaccination (baseline, represented by the white bars) and 2 weeks after they were vaccinated (dark bars). Depression symptoms were measured using the short form of the Beck Depression Inventory (BDI-SF). Individuals reporting depressive symptoms showed an increase in IL-6 2 weeks following vaccination compared to individuals reporting few or no depressive symptoms. Error bars denote standard error of the mean. Redrawn after Glaser, R., Robles, T.F., Sheridan, J., Malarkey, W.B., & Kiecolt-Glaser, J.K. (2003). changes in IL-6 among former caregivers did not differ from that of current caregivers even several years after the death of the impaired spouse. Based on these findings, we suggest that chronic stressors may be capable of substantially augmenting normal age-related increases in proinflammatory cytokine production. Put simply, chronic stress may contribute to premature aging of the immune system. PSYCHOSOCIAL FACTORS AND MECHANISTIC PATHWAYS Apart from influencing health-related behaviors, how might psychosocial factors contribute to elevated production of proinflammatory cytokines? Figure 3 depicts four potential pathways. Several pathways (i.e., A, C, and D) involve dysregulation of signals coming from the endocrine system, specifically the HPA axis. Stress-related HPA activity results in elevated levels of glucocorticoid hormones, including cortisol. As previously mentioned, glucocorticoid hormones reduce the synthesis of proinflammatory cytokines and thereby help prevent the immune system from overshooting, or mounting an overreactive immune response that could cause damage to cells and tissues, such as the damage observed in autoimmune diseases like multiple sclerosis or rheumatoid arthritis. If glucocorticoid signals are disrupted, the result may be reduced restraint on the immune system and overproduction of proinflammatory cytokines. Figure 3, Path A depicts that chronic stressors and depression disrupt glucocorticoid signaling in the brain by altering the function of glucocorticoid receptors (Raison & Miller, 2003). Figure 3, Path B depicts that chronic stressors and depression may decrease the responsiveness of target tissues to cortisol. For instance, chronic stress is related to decreased sensitivity of immune cells to the antiinflammatory effects of glucocorticoids (e.g., Miller, Cohen, & Ritchey, 2002). Another pathway through which psychosocial factors may contribute to enhanced production of proinflammatory cytokines involves stress-related immune suppression (Fig. 3, Path C). Chronic stress impedes the immune response to infection, increasing risks for catching contagious diseases and having prolonged illness episodes, delaying wound healing, and increasing the risk for wound infection after injury. Thus, immune suppression may contribute to repeated, chronic, or slow-resolving infections or wounds, which subsequently enhance secretion of proinflammatory cytokines, a process that can serve to further inhibit certain aspects of immune responses. Finally, elevated proinflammatory cytokines may themselves impair cortisol signaling, and thus HPA axis regulation, by altering the functioning of glucocorticoid receptors in the brain (Fig. 3, Path D). As a result, elevated proinflammatory cytokines impair the ability of the HPA axis to regulate inflammatory processes, further enhancing proinflammatory cytokine production. Volume 14 Number 2 113

96 Chronic Stress, Depression, and Cytokines Fig. 3. A theoretical model depicting how psychosocial factors and aging contribute to immune dysregulation. Lines terminating in arrowheads denote stimulatory pathways, and lines terminating in flat lines denote inhibitory pathways. Dotted lines denote disrupted signaling pathways. In this model, chronic stress, depression, and aging contribute to elevated proinflammatory cytokines interleukin-1 (IL-1), tumor necrosis factora (TNF-a), and IL-6 in four ways: (A) Psychosocial factors may disrupt the functioning of glucocorticoid hormones (such as cortisol) in the brain by reducing the number of glucocorticoid receptors in certain brain regions or disrupting receptor functioning, which may result in dysregulation of the hypothalamic-pituitary-adrenal (HPA) axis; (B) psychosocial factors may disrupt the functioning of glucocorticoid receptors on cytokine-producing cells, rendering those cells less sensitive to the anti-inflammatory effects of cortisol; (C) psychosocial factors may result in immune suppression, which inhibits the body s ability to fight off infection and injury, leading to chronic infections; and (D) proinflammatory cytokines may reduce the number of glucocorticoid receptors in the brain or disrupt the functioning of those receptors. All four mechanisms may eventually lead to elevated production of proinflammatory cytokines and, over time, contribute to chronic disease and pathophysiology. HEALTH IMPLICATIONS Under normal conditions, elevated levels of proinflammatory cytokines are critical to resolving damage from infection and injury. However, chronic infections can result in persistent stimulation of immune and proinflammatory cytokine responses, leading to pathological effects (Hamerman, Berman, Albers, Brown, & Silver, 1999). For example, low levels of persistent inflammation may result when chronic infections such as periodontal disease, urinary tract infections, chronic pulmonary disease, and chronic renal disease continuously stimulate the immune system. In turn, chronic elevations in proinflammatory cytokines including IL-6 have substantially deleterious health implications, including links to a spectrum of conditions associated with aging. These conditions include cardiovascular disease, osteoporosis, arthritis, type 2 diabetes, certain cancers (including multiple myeloma, non-hodgkin s lymphoma, and chronic lymphocytic leukemia), Alzheimer s disease, and periodontal disease (Ershler & Keller, 2000). The association between cardiovascular disease and IL-6 has received increased attention in the past decade, in part because of the central role that IL-6 plays in promoting the production of C-reactive protein (CRP), recently recognized as an important risk factor for myocardial infarction (Papanicolaou et al., 1998). Elevations in both IL-6 and CRP levels are related to risk of future cardiovascular disease, myocardial infarction, and mortality, even in apparently healthy adults (Taubes, 2002). More globally, chronic elevations in proinflammatory cytokines may be one key biological mechanism that fuels declines in physical function leading to frailty, disability, and, ultimately, death. Indeed, statistical analyses show that even after controlling for risk factors such as cholesterol levels, hypertension, and obesity, chronic IL-6 production continues to be an important indicator of physical decline among the very old (Ferrucci et al., 1999). For these reasons, the role of chronic stress and depression in promoting IL-6 production should also have clinical relevance. Moreover, stress-related increases in proinflammatory cytokines may be particularly harmful for older adults. For instance, in our study of chronic-stress-related increases in IL-6, the average caregiver reached IL-6 levels that doubled his or her mortality risk by the age of 75; the average control participant in the study did not reach similar levels until the age of 90 (Kiecolt-Glaser et al., 2003). CONCLUSION Research has identified a key mechanism whereby chronic stress and depression may promote the development of chronic disease and speed aging of the immune system: elevated proinflammatory cytokine levels. This work demonstrates the shift in the field of psychoneuroimmunology away from focusing solely on chronic stress and immune suppression, toward integrating chronic stress and immune dysregulation in a model that emphasizes the balance between two important and adaptive mechanisms: inflammatory and anti-inflammatory responses. 114 Volume 14 Number 2

97 Theodore F. Robles, Ronald Glaser, and Janice K. Kiecolt-Glaser Depression and chronic stress, by disrupting bidirectional communication between the brain and immune system, effectively damages the brakes that help restrain inflammatory responses, paving the way for increased production of proinflammatory cytokines through several distinct mechanisms. Depressive symptoms may increase production of proinflammatory cytokines following an infection or injury. Furthermore, chronic stress and depression accelerate age-related increases in production of proinflammatory cytokines, making these psychosocial stressors uniquely problematic for older adults. Current work continues to establish relationships among chronic stress, depression, and proinflammatory cytokines. Future research must firmly establish proinflammatory cytokines as a key mediator between psychosocial factors and chronic disease. This requires longitudinal follow-up studies that not only track chronic stress, depression, and inflammation over time, but also include assessments of clinical indicators of chronic disease, such as coronary artery calcification in atherosclerosis. Ultimately, intervention studies will be needed to determine if treating chronic stress and depression can eventually restore immunological balance and affect health. Recommended Reading Irwin, M. (1999). Immune correlates of depression. In R. Dantzer, E.E. Wollmann, & R. Yirmiya (Eds.), Cytokines, stress, and depression (pp. 1 24). New York: Academic/Plenum Publishers. Kiecolt-Glaser, J.K., McGuire, L., Robles, T.F., & Glaser, R. (2002). Emotions, morbidity, and mortality: New perspectives from psychoneuroimmunology. Annual Review of Psychology, 53, Kiecolt-Glaser, J.K., McGuire, L., Robles, T.F., & Glaser, R. (2002). Psychoneuroimmunology: Psychological influences on immune function and health. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 70, Miller, A.H. (1998). Neuroendocrine and immune system interactions in stress and depression. Psychiatric Clinics of North America, 21, Acknowledgments Work on this article was supported by National Institutes of Health Grants P50 DE13749, P01 AG16321, AT002122, M01 RR034, and CA16058, and by a National Science Foundation Graduate Research Fellowship to the first author. REFERENCES Ferrucci, L., Harris, T., Guralnik, J., Tracy, R., Corti, M., Cohen, H., Penninx, B., Pahor, M., Wallace, R., & Havlik, R.J. (1999). Serum IL-6 level and the development of disability in older persons. Journal of the American Geriatrics Society, 47, Glaser, R., Robles, T.F., Sheridan, J., Malarkey, W.B., & Kiecolt-Glaser, J.K. (2003). Mild depressive symptoms are associated with amplified and prolonged inflammatory responses following influenza vaccination in older adults. Archives of General Psychiatry, 60, Hamerman, D., Berman, J.W., Albers, G.W., Brown, D.L., & Silver, D. (1999). Emerging evidence for inflammation in conditions frequently affecting older adults: Report of a symposium. Journal of the American Geriatrics Society, 47, Kenis, G., & Maes, M. (2002). Effects of antidepressants on the production of cytokines. The International Journal of Neuropsychopharmacology, 5, Kiecolt-Glaser, J.K., Preacher, K.J., MacCallum, R.C., Atkinson, C., Malarkey, W.B., & Glaser, R. (2003). Chronic stress and age-related increases in the proinflammatory cytokine interleukin-6. Proceedings of the National Academy of Sciences, USA, 100, Lutgendorf, S., Garand, L., Buckwalter, K.C., Reimer, T.T., Hong, S., & Lubaroff, D. (1999). Life stress, mood disturbance, and elevated interleukin-6 in healthy older women. Journals of Gerontology. Series A, Biological Sciences and Medical Sciences, 54A, M434 M439. Maier, S.F., & Watkins, L.R. (1998). Cytokines for psychologists: Implications of bidirectional immune-to-brain communication for understanding behavior, mood, and cognition. Psychological Review, 105, Miller, G.E., Cohen, S., & Ritchey, A.K. (2002). Chronic psychological stress and the regulation of pro-inflammatory cytokines: A glucocorticoid-resistance model. Health Psychology, 21, Miller, G.E., Stetler, C.A., Carney, R.M., Freedland, K.E., & Banks, W.A. (2002). Clinical depression and inflammatory risk markers for coronary heart disease. American Journal of Cardiology, 90, Papanicolaou, D.A., Wilder, R.L., Manolagas, S.C., & Chrousos, G.P. (1998). The pathophysiologic roles of interleukin-6 in human disease. Annals of Internal Medicine, 128, Raison, C.L., & Miller, A.H. (2003). When not enough is too much: The role of insufficient glucocorticoid signaling in the pathophysiology of stress-related disorders. American Journal of Psychiatry, 160, Segerstrom, S.C., & Miller, G.E. (2004). Psychological stress and the human immune system: A meta-analytic study of 30 years of inquiry. Psychological Bulletin, 130, Taubes, G. (2002). Does inflammation cut to the heart of the matter? Science, 296, Ershler, W.B., & Keller, E.T. (2000). Age-associated increased interleukin-6 gene expression, late-life diseases, and frailty. Annual Review of Medicine, 51, Volume 14 Number 2 115

98 Annu. Rev. Clin. Psychol : doi: /annurev.clinpsy Copyright c 2005 by Annual Reviews. All rights reserved First published online as a Review in Advance on November 1, 2004 STRESS AND HEALTH: Psychological, Behavioral, and Biological Determinants Neil Schneiderman, Gail Ironson, and Scott D. Siegel Department of Psychology, University of Miami, Coral Gables, Florida ; Key Words psychosocial stressors, stress responses, homeostasis, psychosocial interventions, host vulnerability-stressor interactions Abstract Stressors have a major influence upon mood, our sense of well-being, behavior, and health. Acute stress responses in young, healthy individuals may be adaptive and typically do not impose a health burden. However, if the threat is unremitting, particularly in older or unhealthy individuals, the long-term effects of stressors can damage health. The relationship between psychosocial stressors and disease is affected by the nature, number, and persistence of the stressors as well as by the individual s biological vulnerability (i.e., genetics, constitutional factors), psychosocial resources, and learned patterns of coping. Psychosocial interventions have proven useful for treating stress-related disorders and may influence the course of chronic diseases. CONTENTS INTRODUCTION PSYCHOLOGICAL ASPECTS OF STRESS Stressors During Childhood and Adolescence and Their Psychological Sequelae. 609 Stressors During Adulthood and Their Psychological Sequelae Variations in Stress Responses BIOLOGICAL RESPONSES TO STRESSORS Acute Stress Responses Chronic Stress Responses PSYCHOSOCIAL STRESSORS AND HEALTH Cardiovascular Disease Upper Respiratory Diseases Human Immunodeficiency Virus Inflammation, the Immune System, and Physical Health Inflammation, Cytokine Production, and Mental Health HOST VULNERABILITY-STRESSOR INTERACTIONS AND DISEASE TREATMENT FOR STRESS-RELATED DISORDERS BEHAVIORAL INTERVENTIONS IN CHRONIC DISEASE Morbidity, Mortality, and Markers of Disease Progression CONCLUSION /05/ $

99 608 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL INTRODUCTION Claude Bernard (1865/1961) noted that the maintenance of life is critically dependent on keeping our internal milieu constant in the face of a changing environment. Cannon (1929) called this homeostasis. Selye (1956) used the term stress to represent the effects of anything that seriously threatens homeostasis. The actual or perceived threat to an organism is referred to as the stressor and the response to the stressor is called the stress response. Although stress responses evolved as adaptive processes, Selye observed that severe, prolonged stress responses might lead to tissue damage and disease. Based on the appraisal of perceived threat, humans and other animals invoke coping responses (Lazarus & Folkman 1984). Our central nervous system (CNS) tends to produce integrated coping responses rather than single, isolated response changes (Hilton 1975). Thus, when immediate fight-or-flight appears feasible, mammals tend to show increased autonomic and hormonal activities that maximize the possibilities for muscular exertion (Cannon 1929, Hess 1957). In contrast, during aversive situations in which an active coping response is not available, mammals may engage in a vigilance response that involves sympathetic nervous system (SNS) arousal accompanied by an active inhibition of movement and shunting of blood away from the periphery (Adams et al. 1968). The extent to which various situations elicit different patterns of biologic response is called situational stereotypy (Lacey 1967). Although various situations tend to elicit different patterns of stress responses, there are also individual differences in stress responses to the same situation. This tendency to exhibit a particular pattern of stress responses across a variety of stressors is referred to as response stereotypy (Lacey & Lacey 1958). Across a variety of situations, some individuals tend to show stress responses associated with active coping, whereas others tend to show stress responses more associated with aversive vigilance (Kasprowicz et al. 1990, Llabre et al. 1998). Although genetic inheritance undoubtedly plays a role in determining individual differences in response stereotypy, neonatal experiences in rats have been shown to produce long-term effects in cognitive-emotional responses (Levine 1957). For example, Meaney et al. (1993) showed that rats raised by nurturing mothers have increased levels of central serotonin activity compared with rats raised by less nurturing mothers. The increased serotonin activity leads to increased expression of a central glucocorticoid receptor gene. This, in turn, leads to higher numbers of glucocorticoid receptors in the limbic system and improved glucocorticoid feedback into the CNS throughout the rat s life. Interestingly, female rats who receive a high level of nurturing in turn become highly nurturing mothers whose offspring also have high levels of glucocorticoid receptors. This example of behaviorally induced gene expression shows how highly nurtured rats develop into low-anxiety adults, who in turn become nurturing mothers with reduced stress responses. In contrast to highly nurtured rats, pups separated from their mothers for several hours per day during early life have a highly active hypothalamic-pituitary

100 STRESS AND HEALTH 609 adrenocortical axis and elevated SNS arousal (Ladd et al. 2000). These deprived rats tend to show larger and more frequent stress responses to the environment than do less deprived animals. Because evolution has provided mammals with reasonably effective homeostatic mechanisms (e.g., baroreceptor reflex) for dealing with short-term stressors, acute stress responses in young, healthy individuals typically do not impose a health burden. However, if the threat is persistent, particularly in older or unhealthy individuals, the long-term effects of the response to stress may damage health (Schneiderman 1983). Adverse effects of chronic stressors are particularly common in humans, possibly because their high capacity for symbolic thought may elicit persistent stress responses to a broad range of adverse living and working conditions. The relationship between psychosocial stressors and chronic disease is complex. It is affected, for example, by the nature, number, and persistence of the stressors as well as by the individual s biological vulnerability (i.e., genetics, constitutional factors) and learned patterns of coping. In this review, we focus on some of the psychological, behavioral, and biological effects of specific stressors, the mediating psychophysiological pathways, and the variables known to mediate these relationships. We conclude with a consideration of treatment implications. PSYCHOLOGICAL ASPECTS OF STRESS Stressors During Childhood and Adolescence and Their Psychological Sequelae The most widely studied stressors in children and adolescents are exposure to violence, abuse (sexual, physical, emotional, or neglect), and divorce/marital conflict (see Cicchetti 2005). McMahon et al. (2003) also provide an excellent review of the psychological consequences of such stressors. Psychological effects of maltreatment/abuse include the dysregulation of affect, provocative behaviors, the avoidance of intimacy, and disturbances in attachment (Haviland et al. 1995, Lowenthal 1998). Survivors of childhood sexual abuse have higher levels of both general distress and major psychological disturbances including personality disorders (Polusny & Follett 1995). Childhood abuse is also associated with negative views toward learning and poor school performance (Lowenthal 1998). Children of divorced parents have more reported antisocial behavior, anxiety, and depression than their peers (Short 2002). Adult offspring of divorced parents report more current life stress, family conflict, and lack of friend support compared with those whose parents did not divorce (Short 2002). Exposure to nonresponsive environments has also been described as a stressor leading to learned helplessness (Peterson & Seligman 1984). Studies have also addressed the psychological consequences of exposure to war and terrorism during childhood (Shaw 2003). A majority of children exposed to war experience significant psychological morbidity, including both post-traumatic

101 610 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL stress disorder (PTSD) and depressive symptoms. For example, Nader et al. (1993) found that 70% of Kuwaiti children reported mild to severe PTSD symptoms after the Gulf War. Some effects are long lasting: Macksound & Aber (1996) found that 43% of Lebanese children continued to manifest post-traumatic stress symptoms 10 years after exposure to war-related trauma. Exposure to intense and chronic stressors during the developmental years has long-lasting neurobiological effects and puts one at increased risk for anxiety and mood disorders, aggressive dyscontrol problems, hypo-immune dysfunction, medical morbidity, structural changes in the CNS, and early death (Shaw 2003). Stressors During Adulthood and Their Psychological Sequelae LIFE STRESS, ANXIETY, AND DEPRESSION It is well known that first depressive episodes often develop following the occurrence of a major negative life event (Paykel 2001). Furthermore, there is evidence that stressful life events are causal for the onset of depression (see Hammen 2005, Kendler et al. 1999). A study of 13,006 patients in Denmark, with first psychiatric admissions diagnosed with depression, found more recent divorces, unemployment, and suicides by relatives compared with age- and gender-matched controls (Kessing et al. 2003). The diagnosis of a major medical illness often has been considered a severe life stressor and often is accompanied by high rates of depression (Cassem 1995). For example, a meta-analysis found that 24% of cancer patients are diagnosed with major depression (McDaniel et al. 1995). Stressful life events often precede anxiety disorders as well (Faravelli & Pallanti 1989, Finlay-Jones & Brown 1981). Interestingly, long-term follow-up studies have shown that anxiety occurs more commonly before depression (Angst & Vollrath 1991, Breslau et al. 1995). In fact, in prospective studies, patients with anxiety are most likely to develop major depression after stressful life events occur (Brown et al. 1986). DISORDERS RELATED TO TRAUMA Lifetime exposure to traumatic events in the general population is high, with estimates ranging from 40% to 70% (Norris 1992). Of note, an estimated 13% of adult women in the United States have been exposed to sexual assault (Kilpatrick et al. 1992). The Diagnostic and Statistical Manual (DSM-IV-TR; American Psychiatric Association 2000) includes two primary diagnoses related to trauma: Acute Stress Disorder (ASD) and PTSD. Both these disorders have as prominent features a traumatic event involving actual or threatened death or serious injury and symptom clusters including re-experiencing of the traumatic event (e.g., intrusive thoughts), avoidance of reminders/numbing, and hyperarousal (e.g., difficulty falling or staying asleep). The time frame for ASD is shorter (lasting two days to four weeks), with diagnosis limited to within one month of the incident. ASD was introduced in 1994 to describe initial trauma reactions, but it has come under criticism (Harvey & Bryant 2002) for weak empirical and theoretical support. Most people who have symptoms of PTSD shortly

102 STRESS AND HEALTH 611 after a traumatic event recover and do not develop PTSD. In a comprehensive review, Green (1994) estimates that approximately 25% of those exposed to traumatic events develop PTSD. Surveys of the general population indicate that PTSD affects 1 in 12 adults at some time in their life (Kessler et al. 1995). Trauma and disasters are related not only to PTSD, but also to concurrent depression, other anxiety disorders, cognitive impairment, and substance abuse (David et al. 1996, Schnurr et al. 2002, Shalev 2001). Other consequences of stress that could provide linkages to health have been identified, such as increases in smoking, substance use, accidents, sleep problems, and eating disorders. Populations that live in more stressful environments (communities with higher divorce rates, business failures, natural disasters, etc.) smoke more heavily and experience higher mortality from lung cancer and chronic obstructive pulmonary disorder (Colby et al. 1994). A longitudinal study following seamen in a naval training center found that more cigarette smoking occurred on high-stress days (Conway et al. 1981). Life events stress and chronically stressful conditions have also been linked to higher consumption of alcohol (Linsky et al. 1985). In addition, the possibility that alcohol may be used as self-medication for stress-related disorders such as anxiety has been proposed. For example, a prospective community study of 3021 adolescents and young adults (Zimmerman et al. 2003) found that those with certain anxiety disorders (social phobia and panic attacks) were more likely to develop substance abuse or dependence prospectively over four years of follow-up. Life in stressful environments has also been linked to fatal accidents (Linsky & Strauss 1986) and to the onset of bulimia (Welch et al. 1997). Another variable related to stress that could provide a link to health is the increased sleep problems that have been reported after psychological trauma (Harvey et al. 2003). New onset of sleep problems mediated the relationship between post-traumatic stress symptoms and decreased natural killer (NK) cell cytotoxicity in Hurricane Andrew victims (Ironson et al. 1997). Variations in Stress Responses Certain characteristics of a situation are associated with greater stress responses. These include the intensity or severity of the stressor and controllability of the stressor, as well as features that determine the nature of the cognitive responses or appraisals. Life event dimensions of loss, humiliation, and danger are related to the development of major depression and generalized anxiety (Kendler et al. 2003). Factors associated with the development of symptoms of PTSD and mental health disorders include injury, damage to property, loss of resources, bereavement, and perceived life threat (Freedy et al. 1992, Ironson et al. 1997, McNally 2003). Recovery from a stressor can also be affected by secondary traumatization (Pfefferbaum et al. 2003). Other studies have found that multiple facets of stress that may work synergistically are more potent than a single facet; for example, in the area of work stress, time pressure in combination with threat (Stanton et al. 2001), or high demand in combination with low control (Karasek & Theorell 1990).

103 612 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL Stress-related outcomes also vary according to personal and environmental factors. Personal risk factors for the development of depression, anxiety, or PTSD after a serious life event, disaster, or trauma include prior psychiatric history, neuroticism, female gender, and other sociodemographic variables (Green 1996, McNally 2003, Patton et al. 2003). There is also some evidence that the relationship between personality and environmental adversity may be bidirectional (Kendler et al. 2003). Levels of neuroticism, emotionality, and reactivity correlate with poor interpersonal relationships as well as event proneness. Protective factors that have been identified include, but are not limited to, coping, resources (e.g., social support, self-esteem, optimism), and finding meaning. For example, those with social support fare better after a natural disaster (Madakaisira & O Brien 1987) or after myocardial infarction (Frasure-Smith et al. 2000). Pruessner et al. (1999) found that people with higher self-esteem performed better and had lower cortisol responses to acute stressors (difficult math problems). Attaching meaning to the event is another protective factor against the development of PTSD, even when horrific torture has occurred. Left-wing political activists who were tortured by Turkey s military regime had lower rates of PTSD than did nonactivists who were arrested and tortured by the police (Basoğlu et al. 1994). Finally, human beings are resilient and in general are able to cope with adverse situations. A recent illustration is provided by a study of a nationally representative sample of Israelis after 19 months of ongoing exposure to the Palestinian intifada. Despite considerable distress, most Israelis reported adapting to the situation without substantial mental health symptoms or impairment (Bleich et al. 2003). BIOLOGICAL RESPONSES TO STRESSORS Acute Stress Responses Following the perception of an acute stressful event, there is a cascade of changes in the nervous, cardiovascular, endocrine, and immune systems. These changes constitute the stress response and are generally adaptive, at least in the short term (Selye 1956). Two features in particular make the stress response adaptive. First, stress hormones are released to make energy stores available for the body s immediate use. Second, a new pattern of energy distribution emerges. Energy is diverted to the tissues that become more active during stress, primarily the skeletal muscles and the brain. Cells of the immune system are also activated and migrate to battle stations (Dhabar & McEwen 1997). Less critical activities are suspended, such as digestion and the production of growth and gonadal hormones. Simply put, during times of acute crisis, eating, growth, and sexual activity may be a detriment to physical integrity and even survival. Stress hormones are produced by the SNS and hypothalamic-pituitary adrenocortical axis. The SNS stimulates the adrenal medulla to produce catecholamines (e.g., epinephrine). In parallel, the paraventricular nucleus of the hypothalamus produces corticotropin releasing factor, which in turn stimulates the pituitary to

104 STRESS AND HEALTH 613 produce adrenocorticotropin. Adrenocorticotropin then stimulates the adrenal cortex to secrete cortisol. Together, catecholamines and cortisol increase available sources of energy by promoting lipolysis and the conversion of glycogen into glucose (i.e., blood sugar). Lipolysis is the process of breaking down fats into usable sources of energy (i.e., fatty acids and glycerol; Brindley & Rollan 1989). Energy is then distributed to the organs that need it most by increasing blood pressure levels and contracting certain blood vessels while dilating others. Blood pressure is increased with one of two hemodynamic mechanisms (Llabre et al.1998, Schneiderman & McCabe 1989). The myocardial mechanism increases blood pressure through enhanced cardiac output; that is, increases in heart rate and stroke volume (i.e., the amount of blood pumped with each heart beat). The vascular mechanism constricts the vasculature, thereby increasing blood pressure much like constricting a hose increases water pressure. Specific stressors tend to elicit either myocardial or vascular responses, providing evidence of situational stereotypy (Saab et al. 1992, 1993). Laboratory stressors that call for active coping strategies, such as giving a speech or performing mental arithmetic, require the participant to do something and are associated with myocardial responses. In contrast, laboratory stressors that call for more vigilant coping strategies in the absence of movement, such as viewing a distressing video or keeping one s foot in a bucket of ice water, are associated with vascular responses. From an evolutionary perspective, cardiac responses are believed to facilitate active coping by shunting blood to skeletal muscles, consistent with the fight-or-flight response. In situations where decisive action would not be appropriate, but instead skeletal muscle inhibition and vigilance are called for, a vascular hemodynamic response is adaptive. The vascular response shunts blood away from the periphery to the internal organs, thereby minimizing potential bleeding in the case of physical assault. Finally, in addition to the increased availability and redistribution of energy, the acute stress response includes activation of the immune system. Cells of the innate immune system (e.g., macrophages and natural killer cells), the first line of defense, depart from lymphatic tissue and spleen and enter the bloodstream, temporarily raising the number of immune cells in circulation (i.e., leukocytosis). From there, the immune cells migrate into tissues that are most likely to suffer damage during physical confrontation (e.g., the skin). Once at battle stations, these cells are in position to contain microbes that may enter the body through wounds and thereby facilitate healing (Dhabar & McEwen 1997). Chronic Stress Responses The acute stress response can become maladaptive if it is repeatedly or continuously activated (Selye 1956). For example, chronic SNS stimulation of the cardiovascular system due to stress leads to sustained increases in blood pressure and vascular hypertrophy (Henry et al. 1975). That is, the muscles that constrict the vasculature thicken, producing elevated resting blood pressure and response stereotypy, or a tendency to respond to all types of stressors with a vascular response. Chronically

105 614 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL elevated blood pressure forces the heart to work harder, which leads to hypertrophy of the left ventricle (Brownley et al. 2000). Over time, the chronically elevated and rapidly shifting levels of blood pressure can lead to damaged arteries and plaque formation. The elevated basal levels of stress hormones associated with chronic stress also suppress immunity by directly affecting cytokine profiles. Cytokines are communicatory molecules produced primarily by immune cells (see Roitt et al. 1998). There are three classes of cytokines. Proinflammatory cytokines mediate acute inflammatory reactions. Th1 cytokines mediate cellular immunity by stimulating natural killer cells and cytotoxic T cells, immune cells that target intracellular pathogens (e.g., viruses). Finally, Th2 cytokines mediate humoral immunity by stimulating B cells to produce antibody, which tags extracellular pathogens (e.g., bacteria) for removal. In a meta-analysis of over 30 years of research, Segerstrom & Miller (2004) found that intermediate stressors, such as academic examinations, could promote a Th2 shift (i.e., an increase in Th2 cytokines relative to Th1 cytokines). A Th2 shift has the effect of suppressing cellular immunity in favor of humoral immunity. In response to more chronic stressors (e.g., long-term caregiving for a dementia patient), Segerstrom & Miller found that proinflammatory, Th1, and Th2 cytokines become dysregulated and lead both to suppressed humoral and cellular immunity. Intermediate and chronic stressors are associated with slower wound healing and recovery from surgery, poorer antibody responses to vaccination, and antiviral deficits that are believed to contribute to increased vulnerability to viral infections (e.g., reductions in natural killer cell cytotoxicity; see Kiecolt-Glaser et al. 2002). Chronic stress is particularly problematic for elderly people in light of immunosenescence, the gradual loss of immune function associated with aging. Older adults are less able to produce antibody responses to vaccinations or combat viral infections (Ferguson et al. 1995), and there is also evidence of a Th2 shift (Glaser et al. 2001). Although research has yet to link poor vaccination responses to early mortality, influenza and other infectious illnesses are a major cause of mortality in the elderly, even among those who have received vaccinations (e.g., Voordouw et al. 2003). PSYCHOSOCIAL STRESSORS AND HEALTH Cardiovascular Disease Both epidemiological and controlled studies have demonstrated relationships between psychosocial stressors and disease. The underlying mediators, however, are unclear in most cases, although possible mechanisms have been explored in some experimental studies. An occupational gradient in coronary heart disease (CHD) risk has been documented in which men with relatively low socioeconomic status have the poorest health outcomes (Marmot 2003). Much of the risk gradient in CHD can be eliminated, however, by taking into account lack of perceived job

106 STRESS AND HEALTH 615 control, which is a potent stressor (Marmot et al. 1997). Other factors include risky behaviors such as smoking, alcohol use, and sedentary lifestyle (Lantz et al. 1998), which may be facilitated by stress. Among men (Schnall et al. 1994) and women (Eaker 1998), work stress has been reported to be a predictor of incident CHD and hypertension (Ironson 1992). However, in women with existing CHD, marital stress is a better predictor of poor prognosis than is work stress (Orth-Gomer et al. 2000). Although the observational studies cited thus far reveal provocative associations between psychosocial stressors and disease, they are limited in what they can tell us about the exact contribution of these stressors or about how stress mediates disease processes. Animal models provide an important tool for helping to understand the specific influences of stressors on disease processes. This is especially true of atherosclerotic CHD, which takes multiple decades to develop in humans and is influenced by a great many constitutional, demographic, and environmental factors. It would also be unethical to induce disease in humans by experimental means. Perhaps the best-known animal model relating stress to atherosclerosis was developed by Kaplan et al. (1982). Their study was carried out on male cynomolgus monkeys, who normally live in social groups. The investigators stressed half the animals by reorganizing five-member social groups at one- to three-month intervals on a schedule that ensured that each monkey would be housed with several new animals during each reorganization. The other half of the animals lived in stable social groups. All animals were maintained on a moderately atherogenic diet for 22 months. Animals were also assessed for their social status (i.e., relative dominance) within each group. The major findings were that (a) socially dominant animals living in unstable groups had significantly more atherosclerosis than did less dominant animals living in unstable groups; and (b) socially dominant male animals living in unstable groups had significantly more atherosclerosis than did socially dominant animals living in stable groups. Other important findings based upon this model have been that heart-rate reactivity to the threat of capture predicts severity of atherosclerosis (Manuck et al. 1983) and that administration of the SNS-blocking agent propranolol decreases the progression of atherosclerosis (Kaplan et al. 1987). In contrast to the findings in males, subordinate premenstrual females develop greater atherosclerosis than do dominant females (Kaplan et al. 1984) because they are relatively estrogen deficient, tending to miss ovulatory cycles (Adams et al. 1985). Whereas the studies in cynomolgus monkeys indicate that emotionally stressful behavior can accelerate the progression of atherosclerosis, McCabe et al. (2002) have provided evidence that affiliative social behavior can slow the progression of atherosclerosis in the Watanabe heritable hyperlipidemic rabbit. This rabbit model has a genetic defect in lipoprotein clearance such that it exhibits hypercholesterolemia and severe atherosclerosis. The rabbits were assigned to one of three social or behavioral groups: (a) an unstable group in which unfamiliar rabbits were paired daily, with the pairing switched each week; (b)astable group, in which littermates were paired daily for the entire study; and (c) an individually

107 616 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL caged group. The stable group exhibited more affiliative behavior and less agonistic behavior than the unstable group and significantly less atherosclerosis than each of the other two groups. The study emphasizes the importance of behavioral factors in atherogenesis, even in a model of disease with extremely strong genetic determinants. Upper Respiratory Diseases The hypothesis that stress predicts susceptibility to the common cold received support from observational studies (Graham et al. 1986, Meyer & Haggerty 1962). One problem with such studies is that they do not control for exposure. Stressed people, for instance, might seek more outside contact and thus be exposed to more viruses. Therefore, in a more controlled study, people were exposed to a rhinovirus and then quarantined to control for exposure to other viruses (Cohen et al. 1991). Those individuals with the most stressful life events and highest levels of perceived stress and negative affect had the greatest probability of developing cold symptoms. In a subsequent study of volunteers inoculated with a cold virus, it was found that people enduring chronic, stressful life events (i.e., events lasting a month or longer including unemployment, chronic underemployment, or continued interpersonal difficulties) had a high likelihood of catching cold, whereas people subjected to stressful events lasting less than a month did not (Cohen et al. 1998). Human Immunodeficiency Virus The impact of life stressors has also been studied within the context of human immunodeficiency virus (HIV) spectrum disease. Leserman et al. (2000) followed men with HIV for up to 7.5 years and found that faster progression to AIDS was associated with higher cumulative stressful life events, use of denial as a coping mechanism, lower satisfaction with social support, and elevated serum cortisol. Inflammation, the Immune System, and Physical Health Despite the stress-mediated immunosuppressive effects reviewed above, stress has also been associated with exacerbations of autoimmune disease (Harbuz et al. 2003) and other conditions in which excessive inflammation is a central feature, such as CHD (Appels et al. 2000). Evidence suggests that a chronically activated, dysregulated acute stress response is responsible for these associations. Recall that the acute stress response includes the activation and migration of cells of the innate immune system. This effect is mediated by proinflammatory cytokines. During periods of chronic stress, in the otherwise healthy individual, cortisol eventually suppresses proinflammatory cytokine production. But in individuals with autoimmune disease or CHD, prolonged stress can cause proinflammatory cytokine production to remain chronically activated, leading to an exacerbation of pathophysiology and symptomatology.

108 STRESS AND HEALTH 617 Miller et al. (2002) proposed the glucocorticoid-resistance model to account for this deficit in proinflammatory cytokine regulation. They argue that immune cells become resistant to the effects of cortisol (i.e., a type of glucocorticoid), primarily through a reduction, or downregulation, in the number of expressed cortisol receptors. With cortisol unable to suppress inflammation, stress continues to promote proinflammatory cytokine production indefinitely. Although there is only preliminary empirical support for this model, it could have implications for diseases of inflammation. For example, in rheumatoid arthritis, excessive inflammation is responsible for joint damage, swelling, pain, and reduced mobility. Stress is associated with more swelling and reduced mobility in rheumatoid arthritis patients (Affleck et al. 1997). Similarly, in multiple sclerosis (MS), an overactive immune system targets and destroys the myelin surrounding nerves, contributing to a host of symptoms that include paralysis and blindness. Again, stress is associated with an exacerbation of disease (Mohr et al. 2004). Even in CHD, inflammation plays a role. The immune system responds to vascular injury just as it would any other wound: Immune cells migrate to and infiltrate the arterial wall, setting off a cascade of biochemical processes that can ultimately lead to a thrombosis (i.e., clot; Ross 1999). Elevated levels of inflammatory markers, such as C-reactive protein (CRP), are predictive of heart attacks, even when controlling for other traditional risk factors (e.g., cholesterol, blood pressure, and smoking; Morrow & Ridker 2000). Interestingly, a history of major depressive episodes has been associated with elevated levels of CRP in men (Danner et al. 2003). Inflammation, Cytokine Production, and Mental Health In addition to its effects on physical health, prolonged proinflammatory cytokine production may also adversely affect mental health in vulnerable individuals. During times of illness (e.g., the flu), proinflammatory cytokines feed back to the CNS and produce symptoms of fatigue, malaise, diminished appetite, and listlessness, which are symptoms usually associated with depression. It was once thought that these symptoms were directly caused by infectious pathogens, but more recently, it has become clear that proinflammatory cytokines are both sufficient and necessary (i.e., even absent infection or fever) to generate sickness behavior (Dantzer 2001, Larson & Dunn 2001). Sickness behavior has been suggested to be a highly organized strategy that mammals use to combat infection (Dantzer 2001). Symptoms of illness, as previously thought, are not inconsequential or even maladaptive. On the contrary, sickness behavior is thought to promote resistance and facilitate recovery. For example, an overall decrease in activity allows the sick individual to preserve energy resources that can be redirected toward enhancing immune activity. Similarly, limiting exploration, mating, and foraging further preserves energy resources and reduces the likelihood of risky encounters (e.g., fighting over a mate). Furthermore, decreasing food intake also decreases the level of iron in the blood, thereby decreasing bacterial replication. Thus, for a limited period, sickness behavior may be looked upon as an adaptive response to the stress of illness.

109 618 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL Much like other aspects of the acute stress response, however, sickness behavior can become maladaptive when repeatedly or continuously activated. Many features of the sickness behavior response overlap with major depression. Indeed, compared with healthy controls, elevated rates of depression are reported in patients with inflammatory diseases such as MS (Mohr et al. 2004) or CHD (Carney et al. 1987). Granted, MS patients face a number of stressors and reports of depression are not surprising. However, when compared with individuals facing similar disability who do not have MS (e.g., car accident victims), MS patients still report higher levels of depression (Ron & Logsdail 1989). In both MS (Fassbender et al. 1998) and CHD (Danner et al. 2003), indicators of inflammation have been found to be correlated with depressive symptomatology. Thus, there is evidence to suggest that stress contributes to both physical and mental disease through the mediating effects of proinflammatory cytokines. HOST VULNERABILITY-STRESSOR INTERACTIONS AND DISEASE The changes in biological set points that occur across the life span as a function of chronic stressors are referred to as allostasis, and the biological cost of these adjustments is known as allostatic load (McEwen 1998). McEwen has also suggested that cumulative increases in allostatic load are related to chronic illness. These are intriguing hypotheses that emphasize the role that stressors may play in disease. The challenge, however, is to show the exact interactions that occur among stressors, pathogens, host vulnerability (both constitutional and genetic), and such poor health behaviors as smoking, alcohol abuse, and excessive caloric consumption. Evidence of a lifetime trajectory of comorbidities does not necessarily imply that allostatic load is involved since immunosenescence, genetic predisposition, pathogen exposure, and poor health behaviors may act as culprits. It is not clear, for example, that changes in set point for variables such as blood pressure are related to cumulative stressors per se, at least in healthy young individuals. Thus, for example, British soldiers subjected to battlefield conditions for more than a year in World War II showed chronic elevations in blood pressure, which returned to normal after a couple of months away from the front (Graham 1945). In contrast, individuals with chronic illnesses such as chronic fatigue syndrome may show a high rate of relapse after a relatively acute stressor such as a hurricane (Lutgendorf et al. 1995). Nevertheless, by emphasizing the role that chronic stressors may play in multiple disease outcomes, McEwen has helped to emphasize an important area of study. TREATMENT FOR STRESS-RELATED DISORDERS For PTSD, useful treatments include cognitive-behavioral therapy (CBT), along with exposure and the more controversial Eye Movement Desensitization and Reprocessing (Foa & Meadows 1997, Ironson et al. 2002, Shapiro 1995).

110 STRESS AND HEALTH 619 Psychopharmacological approaches have also been suggested (Berlant 2001). In addition, writing about trauma has been helpful both for affective recovery and for potential health benefit (Pennebaker 1997). For outpatients with major depression, Beck s CBT (Beck 1976) and interpersonal therapy (Klerman et al. 1984) are as effective as psychopharmacotherapy (Clinical Practice Guidelines 1993). However, the presence of sleep problems or hypercortisolemia is associated with poorer response to psychotherapy (Thase 2000). The combination of psychotherapy and pharmacotherapy seems to offer a substantial advantage over psychotherapy alone for the subset of patients who are more severely depressed or have recurrent depression (Thase et al. 1997). For the treatment of anxiety, it depends partly on the specific disorder [e.g., generalized anxiety disorder (GAD), panic disorder, social phobia], although CBT including relaxation training has demonstrated efficacy in several subtypes of anxiety (Borkovec & Ruscio 2001). Antidepressants such as selective serotonin reuptake inhibitors also show efficacy in anxiety (Ballenger et al. 2001), especially when GAD is comorbid with major depression, which is the case in 39% of subjects with current GAD (Judd et al. 1998). BEHAVIORAL INTERVENTIONS IN CHRONIC DISEASE Patients dealing with chronic, life-threatening diseases must often confront daily stressors that can threaten to undermine even the most resilient coping strategies and overwhelm the most abundant interpersonal resources. Psychosocial interventions, such as cognitive-behavioral stress management (CBSM), have a positive effect on the quality of life of patients with chronic disease (Schneiderman et al. 2001). Such interventions decrease perceived stress and negative mood (e.g., depression), improve perceived social support, facilitate problem-focused coping, and change cognitive appraisals, as well as decrease SNS arousal and the release of cortisol from the adrenal cortex. Psychosocial interventions also appear to help chronic pain patients reduce their distress and perceived pain as well as increase their physical activity and ability to return to work (Morley et al. 1999). These psychosocial interventions can also decrease patients overuse of medications and utilization of the health care system. There is also some evidence that psychosocial interventions may have a favorable influence on disease progression (Schneiderman et al. 2001). Morbidity, Mortality, and Markers of Disease Progression Psychosocial intervention trials conducted upon patients following acute myocardial infarction (MI) have reported both positive and null results. Two meta-analyses have reported a reduction in both mortality and morbidity of approximately 20% to 40% (Dusseldorp et al. 1999, Linden et al. 1996). Most of these studies were carried out in men. The major study reporting positive results was the Recurrent Coronary Prevention Project (RCPP), which employed group-based CBT, and decreased hostility and depressed affect (Mendes de Leon et al. 1991), as well as the composite medical end point of cardiac death and nonfatal MI (Friedman et al. 1986).

111 620 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL In contrast, the major study reporting null results for medical end points was the Enhancing Recovery in Coronary Heart Disease (ENRICHD) clinical trial (Writing Committee for ENRICHD Investigators 2003), which found that the intervention modestly decreased depression and increased perceived social support, but did not affect the composite medical end point of death and nonfatal MI. However, a secondary analysis, which examined the effects of the psychosocial intervention within gender by ethnicity subgroups, found significant decreases approaching 40% in both cardiac death and nonfatal MI for white men but not for other subgroups such as minority women (Schneiderman et al. 2004). Although there were important differences between the RCPP and ENRICHD in terms of the objectives of psychosocial intervention and the duration and timing of treatment, it should also be noted that more than 90% of the patients in the RCPP were white men. Thus, because primarily white men, but not other subgroups, may have benefited from the ENRICHD intervention, future studies need to attend to variables that may have prevented morbidity and mortality benefits among gender and ethnic subgroups other than white men. Psychosocial intervention trials conducted upon patients with cancer have reported both positive and null results with regard to survival (Classen 1998). A number of factors that generally characterized intervention trials that observed significant positive effects on survival were relatively absent in trials that failed to show improved survival. These included: (a) having only patients with the same type and severity of cancer within each group, (b) creation of a supportive environment, (c) having an educational component, and (d) provision of stressmanagement and coping-skills training. In one study that reported positive results, Fawzy et al. (1993) found that patients with early stage melanoma assigned to a six-week cognitive-behavioral stress management (CBSM) group showed significantly longer survival and longer time to recurrence over a six-year follow-up period compared with those receiving surgery and standard care alone. The intervention also significantly reduced distress, enhanced active coping, and increased NK cell cytotoxicity compared with controls. Although published studies have not yet shown that psychosocial interventions can decrease disease progression in HIV/AIDS, several studies have significantly influenced factors that have been associated with HIV/AIDS disease progression (Schneiderman & Antoni 2003). These variables associated with disease progression include distress, depressed affect, denial coping, low perceived social support, and elevated serum cortisol (Ickovics et al. 2001, Leserman et al. 2000). Antoni et al. have used group-based CBSM (i.e., CBT plus relaxation training) to decrease the stress-related effects of HIV+ serostatus notification. Those in the intervention condition showed lower distress, anxiety, and depressed mood than did those in the control condition as well as lower antibody titers of herpesviruses and higher levels of T-helper (CD4) cells, NK cells, and lymphocyte proliferation (Antoni et al. 1991, Esterling et al. 1992). In subsequent studies conducted upon symptomatic HIV+ men who were not attempting to determine their HIV serostatus, CBSM decreased distress, dysphoria, anxiety,

112 STRESS AND HEALTH 621 herpesvirus antibody titers, cortisol, and epinephrine (Antoni et al. 2000a,b; Lutgendorf et al. 1997). Improvement in perceived social support and adaptive coping skills mediated the decreases in distress (Lutgendorf et al. 1998). In summary, it appears that CBSM can positively influence stress-related variables that have been associated with HIV/AIDS progression. Only a randomized clinical trial, however, could document that CBSM can specifically decrease HIV/AIDS disease progression. CONCLUSION Stress is a central concept for understanding both life and evolution. All creatures face threats to homeostasis, which must be met with adaptive responses. Our future as individuals and as a species depends on our ability to adapt to potent stressors. At a societal level, we face a lack of institutional resources (e.g., inadequate health insurance), pestilence (e.g., HIV/AIDS), war, and international terrorism that has reached our shores. At an individual level, we live with the insecurities of our daily existence including job stress, marital stress, and unsafe schools and neighborhoods. These are not an entirely new condition as, in the last century alone, the world suffered from instances of mass starvation, genocide, revolutions, civil wars, major infectious disease epidemics, two world wars, and a pernicious cold war that threatened the world order. Although we have chosen not to focus on these global threats in this paper, they do provide the backdrop for our consideration of the relationship between stress and health. A widely used definition of stressful situations is one in which the demands of the situation threaten to exceed the resources of the individual (Lazarus & Folkman 1984). It is clear that all of us are exposed to stressful situations at the societal, community, and interpersonal level. How we meet these challenges will tell us about the health of our society and ourselves. Acute stress responses in young, healthy individuals may be adaptive and typically do not impose a health burden. Indeed, individuals who are optimistic and have good coping responses may benefit from such experiences and do well dealing with chronic stressors (Garmezy 1991, Glanz & Johnson 1999). In contrast, if stressors are too strong and too persistent in individuals who are biologically vulnerable because of age, genetic, or constitutional factors, stressors may lead to disease. This is particularly the case if the person has few psychosocial resources and poor coping skills. In this chapter, we have documented associations between stressors and disease and have described how endocrine-immune interactions appear to mediate the relationship. We have also described how psychosocial stressors influence mental health and how psychosocial treatments may ameliorate both mental and physical disorders. There is much we do not yet know about the relationship between stress and health, but scientific findings being made in the areas of cognitive-emotional psychology, molecular biology, neuroscience, clinical psychology, and medicine will undoubtedly lead to improved health outcomes.

113 622 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL ACKNOWLEDGMENTS Preparation of this manuscript was supported by NIH grants P01-MH49548, P01- HL04726, T32-HL36588, R01-MH66697, and R01-AT We thank Elizabeth Balbin, Adam Carrico, and Orit Weitzman for library research. The Annual Review of Clinical Psychology is online at LITERATURE CITED Adams DB, Bacelli G, Mancia G, Zanchetti A Cardiovascular changes during naturally elicited fighting behavior in the cat. Am. J. Physiol. 216: Adams MR, Kaplan JR, Koritnik DR Psychosocial influences on ovarian, endocrine and ovulatory function in Macaca fascicularis. Physiol. Behav. 35: Affleck G, Urrows S, Tennen H, Higgins P, Pav D, Aloisi R A dual pathway model of daily stressor effects on rheumatoid arthritis. Ann. Behav. Med. 19: American Psychiatric Association Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders IV-TR, 4th ed. Washington, DC: Am. Psychiatr. Assoc. Angst J, Vollrath M The natural history of anxiety disorders. Acta Psychiatr. Scand. 84: Antoni MH, Baggett L, Ironson G, LaPerriere A, Klimas N, et al Cognitive behavioral stress management intervention buffers distress responses and elevates immunologic markers following notification of HIV-1 seropositivity. J. Consult. Clin. Psychol. 59: Antoni MH, Cruess DG, Cruess S, Lutgendorf S, Kumar M, et al. 2000a. Cognitive behavioral stress management intervention effects on anxiety, 24-hour urinary catecholamine output, and T-cytotoxic/suppressor cells over time among symptomatic HIV-infected gay men. J. Consult. Clin. Psychol. 68:31 45 Antoni MH, Cruess S, Cruess DG, Kumar M, Lutgendorf S, et al. 2000b. Cognitivebehavioral stress management reduces distress and 24-hour urinary free cortisol output among symptomatic HIV-infected gay men. Ann. Behav. Med. 22:29 37 Appels A, Bar FW, Bar J, Bruggeman C, de Bates M Inflammation, depressive symptomatology, and coronary artery disease. Psychosom. Med. 62:601 5 Ballenger JC, Davidson JRT, Lecrubier Y, Nutt DJ, Borkovec TD, et al Consensus statement on generalized anxiety disorder from the international consensus group on depression and anxiety. J. Clin. Psychiatry 62:53 58 Başoğlu M, Parker M, Parker Ö, Özmen E, Marks I, et al Psychological effects of torture: a comparison of tortured with nontortured political activists in Turkey. Am. J. Psychiatry 151:76 81 Baum A Stress, intrusive imagery, and chronic distress. Health Psychol. 9: Beck AT Cognitive Therapy and the Emotional Disorders. New York: Int. Univ. Press Berlant JL Topiramate in posttraumatic stress disorder: preliminary clinical observations. J. Clin. Psychiatry 62:60 63 Bernard C. 1865/1961. An Introduction to the Study of Experimental Medicine. Transl. HC Greene. New York: Collier Bleich A, Gelkopf M, Solomon Z Exposure to terrorism, stress-related mental health symptoms, and coping behaviors among a nationally representative sample in Israel. JAMA 290: Borkovec TD, Ruscio AM Psychotherapy for generalized anxiety disorder. J. Clin. Psychiatry 61:37 42 Breslau N, Davis GC, Andreski P, Peterson E.

114 STRESS AND HEALTH Sex differences in depression: a role for preexisting anxiety. Psychiatr. Res. 58:1 12 Brindley D, Rollan Y Possible connections between stress, diabetes, obesity, hypertension, and altered lipoprotein metabolism that may result in atherosclerosis. Clin. Sci. 77: Brown GW, Bifulco A, Harris T, Bridge L Life stress, chronic subclinical symptoms and vulnerability to clinical depression. J. Affect. Disord. 11:1 19 Brownley KA, Hurwitz BE, Schneiderman N Cardiovascular psychophysiology. In Handbook of Psychophysiology, ed. JT Cacioppo, LG Tassinary, GG Berntson, pp New York: Cambridge Univ. 2nd ed. Cannon WB Bodily Changes in Pain, Hunger, Fear and Rage. New York: Appleton. 2nd ed. Carney RM, Rich MW, Tevelde A, Saini J, Clark K, Jaffe AS Major depressive disorder in coronary artery disease. Am. J. Cardiol. 60: Cassem EH Depressive disorders in the medically ill: an overview. Psychosomatics 36:S2 10 Cicchetti D Child maltreatment. Annu. Rev. Clin. Psychol. 1: Classen C, Sephton SE, Diamond S, Spiegel D Studies of life-extending psychosocial interventions. In Textbook of Psycho- Oncology, ed. J Holland, pp New York: Oxford Univ. Press Clinical Practice Guidelines. No Depression in Primary Care. Vol. 2: Treatment of Major Depression. Rockville, MD: US Dept. Health Hum. Serv., Agency Health Care Policy Res. AHCPR Publ Cohen S, Frank E, Doyle WJ, Skoner DP, Rabin BS, Gwaltney JM Jr Types of stressors that increase susceptibility to the common cold in healthy adults. Health Psychol. 17: Cohen S, Tyrrell DA, Smith AP Psychological stress and susceptibility to the common cold. N. Engl. J. Med. 325: Colby JP, Linsky AS, Straus MA Social stress and state-to-state differences in smoking-related mortality in the United States. Soc. Sci. Med. 38: Conway TL, Vickers RR, Ward HW, Rahe RH Occupational stress and variation in cigarette, coffee and alcohol consumption. J. Health Soc. Behav. 22: Danner M, Kasl SV, Abramson JL, Vaccarion V Association between depression and elevated C-reactive protein. Psychosom. Med. 65: Dantzer R Cytokine-induced sickness behavior: Where do we stand? Brain Behav. Immun. 15:7 24 David D, Mellman TA, Mendoza LM, Kulick- Bell R, Ironson G, Schneiderman N Psychiatric morbidity following Hurricane Andrew. Int. Soc. Trauma. Stress Stud. 9: Dhabar FS, McEwen BS Acute stress enhances while chronic stress suppresses cellmediated immunity in vivo: a potential role for leukocyte trafficking. Brain Behav. Immun. 11: Dusseldorp E, van Elderen T, Maes S, Meulman J, Kraaij V A meta-analysis of psychoeducational programs for coronary heart disease patients. Health Psychol. 18: Eaker ED Psychosocial risk factors for coronary heart disease in women. Cardiovasc. Clin. 16: Esterling BA, Antoni MH, Schneiderman N, Carver CS, LaPerriere A, et al Psychosocial modulation of antibody to Epstein- Barr viral capsid antigen and herpes virus type-6 HIV-1 infected and at-risk gay men. Psychosom. Med. 54: Faravelli C, Pallanti S Recent life events and panic disorder. Am. J. Psychiatry 146: Fassbender K, Schmidt R, Mossner R, Kischka U, Kuhnen J, et al Mood disorders and dysfunction of the hypothalamic-pituitaryadrenal axis in multiple sclerosis: associations with cerebral inflammation. Arch. Neurol. 55:66 72 Fawzy FI, Fawzy NW, Hyun CS, Elashoff R, Guthrie D, et al Malignant melanoma. Effects of an early structured psychiatric

115 624 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL intervention, coping and affective state on recurrence and survival 6 years later. Arch. Gen. Psychol. 50: Ferguson RG, Wikby A, Maxson P, Olsson J, Johansson B Immune parameters in a longitudinal study of a very old population of Swedish people: a comparison between survivors and nonsurvivors. J. Gerontol. 50:B Finlay-Jones R, Brown GW Types of stressful life events and the onset of anxiety and depressive disorders. Psychol. Med. 11: Foa EB, Meadows EA Psychosocial treatments for posttraumatic stress disorder: critical review. Annu. Rev. Psychol. 48: Frasure-Smith N, Lespérance F, Gravel G, Masson A, Juneau M, et al Social support, depression, and mortality during the first year after myocardial infarction. Circulation 101: Freedy JR, Shaw DL, Jarrell MP, Masters CR Towards an understanding of the psychological impact of natural disasters: an application of the conservation of resources stress model. J. Trauma. Stress 5: Friedman M, Thoresen CE, Gill JJ, Ulmer D, Powell LH, et al Alteration of type A behavior and its effects on cardiac recurrences in post myocardial patients: summary results of the Recurrent Coronary Prevention Project. Am. Heart J. 112: Garmezy N Resiliency and vulnerability to adverse developmental outcomes associated with poverty. Am. Behav. Sci. 34: Glanz MD, Johnson JL Resilience and Development: Positive Life Adaptations. New York: Kluwer Acad./Plenum Glaser R, MacCallum RC, Laskowski BF, Malarkey WB, Sheridan JF, Kiecolt-Glaser JK Evidence for a shift in the Th- 1 to Th-2 cytokine response associated with chronic stress and aging. J. Gerontol. 56:M Graham JDP High blood pressure after battle. Lancet 248: Graham NMH, Douglas RB, Ryan P Stress and acute respiratory infection. Am. J. Epidemiol. 124: Green BL Psychosocial research in traumatic stress: an update. J. Trauma. Stress 7: Green BL Traumatic stress and disaster: mental health effects and factors influencing adaptation. In International Review of Psychiatry, ed. FL Mak, C Nadelson, pp Washington, DC: Am. Psychiatr. Press Hammen C Stress and depression. Annu. Rev. Clin. Psychol. 1: Harbuz MS, Chover-Gonzalez AJ, Jessop DS Hypothalamo-pituitary-adrenal axis and chronic immune activation. Ann. NY Acad. Sci. 992: Harvey AG, Bryant RA Acute stress disorder: a synthesis and critique. Psychol. Bull. 128: Harvey AG, Jones C, Schmidt DA Sleep and posttraumatic stress disorder: a review. Clin. Psychol. Rev. 23: Haviland MG, Sonne JL, Woods LR Beyond posttraumatic stress disorder: object relations and reality testing disturbances in physically and sexually abused adolescents. J. Am. Acad. Child Adolesc. Psychiatry 34: Henry JP, Stephens PM, Santisteban GA A model of psychosocial hypertension showing reversibility and progression of cardiovascular complications. Circ. Res. 36: Hess WR Functional Organization of the Diencephalons. New York: Grune & Stratton Hilton SM Ways of viewing the central nervous control of the circulation old and new. Brain Res. 87: Ickovics JR, Hamburger ME, Vlahov D, Schoenbaum EE, Schumm P, Boland RJ Mortality, CD4 cell count decline, and depressive symptoms among HIVseropositive women. JAMA 285: Ironson GH Job stress and health. In Job Satisfaction: How People Feel About Their Jobs and How It Affects Their Performance,

116 STRESS AND HEALTH 625 ed. CJ Cranny, PC Smith, EF Stone, pp New York: Lexington Ironson GH, Freund B, Strauss JL, Williams J Comparison of two treatments for traumatic stress: a community-based study of EMDR and prolonged exposure. J. Clin. Psychol. 58: Ironson GH, Wynings C, Schneiderman N, Baum A, Rodriguez M, et al Posttraumatic stress symptoms, intrusive thoughts, loss, and immune function after Hurricane Andrew. Psychosom. Med. 59: Judd LL, Kessler RC, Paulus MP, Zeller PV, Whittchen HU, Kunovac JL Comorbidity as a fundamental feature of generalized anxiety disorders: results from the National Comorbidity Survey (NCS). Acta Psychiatr. Scand. Suppl. 393:6 11 Kaplan JR, Adams MR, Clarkson TB, Koritnik DR Psychosocial influences on female protection among cynomolgues macaques. Atherosclerosis 53: Kaplan JR, Manuck SB, Adams MR, Weingard KW, Clarkson TB Inhibition of coronary atherosclerosis by propranolol in behaviorally predisposed monkeys fed an atherogenic diet. Circulation 76: Kaplan JR, Manuck SB, Clarkson TB, Lusso FM, Taub DM Social status, environment and atherosclerosis in cynomolgus monkeys. Arteriosclerosis 2: Karasek RA, Theorell TG Healthy Work. New York: Basic Books Kasprowicz AL, Manuck SB, Malkoff SB, Krantz DS Individual differences in behaviorally evoked cardiovascular response: temporal stability and hemodynamic patterning. Psychophysiology 27: Kendler KS, Gardner CO, Prescott CA Personality and the experience of environmental adversity. Psychol. Med. 33: Kendler KS, Hettema JM, Butera F, Gardner CO, Prescott CA Life event dimensions of loss, humiliation, entrapment and danger in the prediction of onsets of major depression and generalized anxiety. Arch. Gen. Psychiatry 60: Kendler KS, Karkowski LM, Prescott CA Causal relationship between stressful life events and the onset of major depression. Am. J. Psychiatry 156: Kessing LV, Agerbro E, Mortensen PB Does the impact of major stressful life events on the risk of developing depression change throughout life? Psychol. Med. 33: Kessler RC, Sonnega A, Bromet E, Hughes M, Nelson CB Posttraumatic stress disorder in the National Comorbidity Survey. Arch. Gen. Psychiatry 52: Kiecolt-Glaser JK, McGuire L, Robles TF, Glaser R Psychoneuroimmunology: psychological influences on immune function and health. J. Consult. Clin. Psychol. 70: Kilpatrick DG, Edmunds CN, Seymour AK Rape in America: A Report to the Nation. Arlington, VA: Natl. Victims Cent. Klerman GL, Weissman MM, Rounsaville BJ, Chevron ES Interpersonal Psycho- Therapy of Depression. New York: Basic Books Lacey JI Somatic response patterning and stress: some revisions of activation theory. In Psychological Stress, ed. MH Appleyo, R Trumble, p. 14. New York: Appleton- Century-Crofts Lacey JL, Lacey BC Verification and extension of the principle of autonomic response stereotyping. Am. J. Psychol. 71:50 73 Ladd CO, Huot RL, Thrivikraman P, Nemeroff CB, Meaney MJ, Plotsky PM Longterm behavioral and neuroendocrine adaptations to adverse early experience. Prog. Brain Res. 122: Lantz PM, House JS, Lepkowski JM, Williams DR, Mero RP, Chen J Socioeconomic factors, health behaviors, and mortality: results from nationally representative prospective study of US adults. JAMA 279: Larson SJ, Dunn AJ Behavioral effects of cytokines. Brain Behav. Immun. 15: Lazarus RS, Folkman S Stress, Appraisal and Coping. New York: Springer

117 626 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL Leserman J, Pettito JM, Golden RN, Gaynes BN, Gu H, Perkins DO The impact of stressful life events, depression, social support, coping and cortisol on progression to AIDS. Am. J. Psychiatry 57: Levine S Infantile experience and resistance to physiological stress. Science 126:405 6 Linden W, Stossel C, Maurice J Psychosocial interventions for patients with coronary artery disease. Arch. Intern. Med. 156: Linsky AS, Strauss M Social Stress in the United States: Links to Regional Patterns in Crime and Illness. Dover, MA: Auburn House Linsky AS, Strauss MA, Colby JP Stressful events, stressful conditions, and alcohol problems in the United States: a partial test of the Bales theory of alcoholism. J. Stud. Alcohol 46:72 80 Llabre MM, Klein BR, Saab PG, McCalla JB, Schneiderman N Classification of individual differences in cardiovascular responsivity. The contribution of reactor type controlling for race and gender. Int. J. Behav. Med. 5: Lowenthal B The effects of early childhood abuse and the development of resiliency. Early Child Dev. Care 142:43 52 Lutgendorf S, Antoni MH, Ironson G, Fletcher MA, Penedo F, Van Riel F Physical symptoms of chronic fatigue syndrome are exacerbated by the stress of Hurricane Andrew. Psychiatr. Med. 57: Lutgendorf S, Antoni MH, Ironson G, Klimas N, Fletcher MA, Schneiderman N Cognitive processing style, mood, and immune function following HIV seropositivity notification. Cogn. Ther. Res. 21: Lutgendorf S, Antoni MH, Ironson G, Starr K, Costello N, et al Changes in cognitive coping skills and social support mediate distress outcomes in symptomatic HIVseropositive gay men during a cognitive behavioral stress management intervention. Psychosom. Med. 60: Macksound M, Aber J The war experience and psychosocial development of children in Lebanon. Child Dev. 67:70 88 Madakasira S, O Brien KF Acute posttraumatic stress disorder in victims of a natural disaster. J. Nerv. Ment. Dis. 175: Manuck SB, Kamarack TW, Kasprowica AS, Waldstein SR Stability and patterning of behaviorally evoked cardiovascular reactivity. In Cardiovascular Reactivity to Psychological Stress and Disease, ed. J Blascovich, ES Katkin, pp Washington, DC: Am. Psychol. Assoc. Manuck SB, Kaplan JR, Clarkson TB Behaviorally induced heart rate reactivity and atherosclerosis in cynomolgus monkeys. Psychosom. Med. 45: Marmot M Social resources and health. In Expanding the Boundaries of Health and Social Science, ed. F Kessel, PL Rosenfield, NB Anderson, pp New York: Oxford Univ. Press Marmot MG, Bosma H, Hemingway H, Brunner EJ, Stansfeld S Contribution of job control and other risk factors to social variations in coronary heart disease incidence. Lancet 350: McCabe PM, Gonzalez JA, Zaias J, Szeto A, Kumar M, et al Social environment influences the progression of atherosclerosis in the Watanabe heritable hyperlipidemic rabbit. Circulation 105: McDaniel JS, Musselman DL, Porter MR, Reed DA, Nemeroff CB Depression in patients with cancer. diagnosis biology and treatment. Arch. Gen. Psychiatry 2:89 99 McEwen BS Protective and damaging effects of stress mediators. N. Engl. J. Med. 338: McEwen BS, Steller E Stress and the individual: mechanisms leading to disease. Arch. Intern. Med. 153: McMahon SD, Grant KE, Compas BE, Thurm AE, Ey S Stress and psychopathology in children and adolescents: Is there evidence of specificity? J. Child Psychol. Psychiatry 44:107 33

118 STRESS AND HEALTH 627 McNally RJ Psychological mechanisms in acute response to trauma. Biol. Psychiatry 53: Meaney MJ, Bhatnagan S, Dioria J, Larogue S, Francis D, et al Molecular basis for the development of individual differences in the hypothalamic-pituitary-adrenal stress response. Cell. Mol. Neurobiol. 13: Mendes de Leon CF, Powell LH, Kaplan BH Change in coronary-prone behaviors in the recurrent coronary prevention project. Psychosom. Med. 53: Meyer RJ, Haggerty RJ Streptococcal infection in families. Pediatrics 29: Miller GE, Cohen S, Ritchey AK Chronic psychological stress and regulation of pro-inflammatory cytokines: a glucocorticoid-resistance model. Health Psychol. 21: Mohr DC, Classen C, Barrera M The relationship between social support, depression and treatment for depression in people with multiple sclerosis. Psychol. Med. 34: Mohr DC, Hart SL, Julian L, Cox D, Pelletier D Association between stressful life events and exacerbation in multiple sclerosis: a meta-analysis. Br. Med. J. 328:731 Morley S, Eccleston C, Williams A Systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials of cognitive behavior therapy and behavior therapy for chronic pain in adults, excluding headache. Pain 80:1 13 Morrow DA, Ridker PM C-reactive protein, inflammation, and coronary disease. Med. Clin. North Am. 81: Nader KO, Pynoos RS, Fairbanks LA, al Ajeel M, al-asfour A A preliminary study of PTSD and grief among the children of Kuwait following the Gulf crisis. Br. J. Clin. Psychol. 32: Norris FH Epidemiology of trauma: frequency and impact of different potentially traumatic events on different demographic groups. J. Consult. Clin. Psychol. 60: O Donnell ML, Creamer M, Bryant RA, Schnyder U, Shalev A Posttraumatic disorders following injury: an empirical and methodological review. Clin. Psychol. Rev. 23: Orth-Gomér K, Wamala SP, Horsten M, Schenk-Gustafsson K, Schneiderman N, Mittleman MA Marital stress worsens prognosis in women with coronary heart disease. JAMA 284: Patton GC, Coffey C, Posterino M, Carlin JB, Bowes G Life events and early onset depression: cause or consequence? Psychol. Med. 33: Paykel ES Stress and affective disorders in humans. Semin. Clin. Neuropsychiatry 6:4 11 Pennebaker JW Writing about emotional experiences as a therapeutic process. Psychol. Sci. 8: Peterson C, Seligman MEP Causal explanations as a risk factor for depression: theory and evidence. Psychol. Rev. 91: Pfefferbaum B, Sconzo GM, Flynn BW, Kearns LJ, Doughty DE, et al Case finding and mental health services for children in the aftermath of the Oklahoma City bombing. J. Behav. Health Serv. Res. 30: Polusny MA, Follette VM Long-term correlates of childhood sexual abuse: theory and review of the empirical literature. Appl. Prev. Psychol. 4: Pruessner JC, Hellhammer DH, Kirschbaum C Low self-esteem, induced failure and the adrenocortical stress response. Personal. Individ. Differ. 27: Roitt I, Brostoff J, Male D Immunology. London: Mosby Int. 125 pp. 5th ed. Ron M, Logsdail S Psychiatric morbidity in multiple sclerosis: a clinical and MRI study. Psychol. Med. 19: Ross R Atherosclerosis an inflammatory disease. N. Engl. J. Med. 340: Saab PG, Llabre MM, Hurwitz BE, Frame CA, Reineke LJ, et al Myocardial and peripheral vascular responses to behavioral changes and their stability in black and white Americans. Psychophysiology 29: Saab PG, Llabre MM, Hurwitz BE, Schneiderman N, Wohlgemuth W, et al The cold pressor test: vascular and myocardial

119 628 SCHNEIDERMAN IRONSON SIEGEL response patterns and their stability. Psychophysiology 30: Schnall PL, Landsbergis PA, Baker D Job strain and cardiovascular disease. Annu. Rev. Public Health 15: Schneiderman N Pathophysiology in animals. In Biobehavioral Bases of Coronary Heart Disease, ed. TM Dembroski, TH Schmidt, G Blümhen, pp Basel: Karger Schneiderman N, Antoni MH Learning to cope with HIV/AIDS. In Expanding the Boundaries of Health and Social Science, ed. F Kessel, PL Rosenfield, NB Anderson, pp New York: Oxford Univ. Press Schneiderman N, Antoni MH, Saab PG, Ironson G Health psychology: psychosocial and biobehavioral aspects of chronic disease management. Annu. Rev. Psychol. 52: Schneiderman N, McCabe P Psychophysiologic strategies in laboratory research. In Handbook of Research Methods in Cardiovascular Behavioral Medicine, ed. N Schneiderman, SM Weiss, PG Kaufmann, pp New York: Plenum Schneiderman N, Saab PG, Catellier DJ, Powell LH, DeBusk RF, et al Psychosocial treatment within gender by ethnicity subgroups in the enhancing recovery in coronary heart disease (ENRICHD) clinic trial. Psychosom. Med. 66: Schnurr PP, Friedman J, Bernardy NC Research on posttraumatic stress disorder: epidemiology, pathophysiology and assessment. Psychother. Pract. 58: Segerstrom SC, Miller GE Psychological stress and the human immune system: a meta-analysis of 30 years of inquiry. Psychol. Bull. 130: Selye H The Stress of Life. New York: McGraw-Hill Shalev AY What is posttraumatic stress disorder? J. Clin. Psychiatry 62:4 10 Shapiro F Eye Movement Desensitization and Reprocessing: Basic Principles, Protocols, and Procedures. New York: Guilford Shaw JA Children exposed to war/terrorism. Clin. Child Fam. Psychol. Rev. 6: Short JL The effects of parental divorce during childhood on college students. J. Divorce Remarriage 38: Stanton JM, Balzer WK, Smith PC, Parra LF, Ironson G A general measure of work stress: the stress in general scale. Educ. Psychol. Meas. 61: Thase ME Treatment of severe depression. J. Clin. Psychiatry 61:17 25 Thase ME, Greenhouse JB, Frank E Treatment of major depression with psychotherapy or psychotherapypharmacotherapy combinations. Arch. Gen. Psychiatry 54: Voordouw BC, van der Linden PD, Simonia S, van der Lei J, Sturkenboom MC, Stricker BH Influenza vaccination in communitydwelling elderly: impact on mortality and influenza-associated morbidity. Arch. Intern. Med. 163: Welch SL, Doll HA, Fairburn CG Life events and the onset of bulimia nervosa: a controlled study. Psychol. Med. 27: Writing Committee for ENRICHD Investigators Effects of treating depression and low perceived social support on clinical events after myocardial infarction: the Enhancing Recovery in Coronary Heart Disease patients (ENRICHD) randomized trial. JAMA 289: Zimmerman P, Wittchen HU, Hofler M, Pfister H, Kessler RC, Lieb R Primary anxiety disorders and the development of subsequent alcohol use disorders: a 4-year community study of adolescents and young adults. Psychol. Med. 33:

120 NIH-PA Author Manuscript NIH-PA Author Manuscript NIH-PA Author Manuscript NIH Public Access Author Manuscript Psychol Bull. Author manuscript; available in PMC 2006 February 7. Published in final edited form as: Psychol Bull July ; 130(4): Psychological Stress and the Human Immune System: A Meta- Analytic Study of 30 Years of Inquiry Suzanne C. Segerstrom and University of Kentucky Gregory E. Miller University of British Columbia Abstract The present report meta-analyzes more than 300 empirical articles describing a relationship between psychological stress and parameters of the immune system in human participants. Acute stressors (lasting minutes) were associated with potentially adaptive upregulation of some parameters of natural immunity and downregulation of some functions of specific immunity. Brief naturalistic stressors (such as exams) tended to suppress cellular immunity while preserving humoral immunity. Chronic stressors were associated with suppression of both cellular and humoral measures. Effects of event sequences varied according to the kind of event (trauma vs. loss). Subjective reports of stress generally did not associate with immune change. In some cases, physical vulnerability as a function of age or disease also increased vulnerability to immune change during stressors. Since the dawn of time, organisms have been subject to evolutionary pressure from the environment. The ability to respond to environmental threats or stressors such as predation or natural disaster enhanced survival and therefore reproductive capacity, and physiological responses that supported such responses could be selected for. In mammals, these responses include changes that increase the delivery of oxygen and glucose to the heart and the large skeletal muscles. The result is physiological support for adaptive behaviors such as fight or flight. Immune responses to stressful situations may be part of these adaptive responses because, in addition to the risk inherent in the situation (e.g., a predator), fighting and fleeing carries the risk of injury and subsequent entry of infectious agents into the bloodstream or skin. Any wound in the skin is likely to contain pathogens that could multiply and cause infection (Williams & Leaper, 1998). Stress-induced changes in the immune system that could accelerate wound repair and help prevent infections from taking hold would therefore be adaptive and selected along with other physiological changes that increased evolutionary fitness. Modern humans rarely encounter many of the stimuli that commonly evoked fight-or-flight responses for their ancestors, such as predation or inclement weather without protection. However, human physiological response continues to reflect the demands of earlier environments. Threats that do not require a physical response (e.g., academic exams) may therefore have physical consequences, including changes in the immune system. Indeed, over the past 30 years, more than 300 studies have been done on stress and immunity in humans, and together they have shown that psychological challenges are capable of modifying various features of the immune response. In this article we attempt to consolidate empirical knowledge about psychological stress and the human immune system through meta-analysis. Both the construct of stress and the human immune system are complex, and both could consume book- Correspondence concerning this article should be addressed to Suzanne C. Segerstrom, Department of Psychology, University of Kentucky, 115 Kastle Hall, Lexington, KY , or Gregory E. Miller, Department of Psychology, University of British Columbia, 2136 West Mall, Vancou-ver, British Columbia V6T IZ4, Canada. or

A stressz hatása az egészségre. azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet?

A stressz hatása az egészségre. azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet? azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet? 2009/2013 TARTALOMJEGYZÉK 1. Paradigmaváltás a minket körülvevő világban 3 2. Mi is az a stressz? 6 a, A stressz fogalma

Részletesebben

A stressz hatása az egészségre azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet?

A stressz hatása az egészségre azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet? azaz, miként befolyásolják a környezeti ingerek a sejtek működését, magát az életet? szerző: dr. Erdőfi-Szabó Attila, összeállította: Arany Ágnes, Balogh András minden jog fenntartva 2009 A stressz hatása

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Stressz 1936- Selye János (1907-1982)

Stressz 1936- Selye János (1907-1982) Stressz 1936- Selye János (1907-1982) Stressz A latin strictus (szoros) szóból származik Igénybevételt jelent Stressz fogalma: A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Stressz és megküzdés A stressz, az életesemények és a trauma "exogénnek" vagy "környezeti tényezőknek" nevezett hatások ezek, melyek nagy hatással vannak a lelki egészségvédelemre a három fogalom három

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Stressz és stresszorok

Stressz és stresszorok A JÓ ÉS A ROSSZ STRESSZ Nagyon gyakran hallhatjuk napjainkban, hogy éljünk nyugodt, stresszmentes életet. Viszont a gyakorlatban nincsen stresszmentes élet, a stressz mindennapjaink részévé vált. Egy olyan

Részletesebben

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Balogh Katalin Nemzeti Fókuszpont vezető Budapest, 2014. október 21. IBS A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

Részletesebben

A stressz. Készítette: Szabó Gergely Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet PhD

A stressz. Készítette: Szabó Gergely Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet PhD A stressz Készítette: Szabó Gergely Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet PhD Stressz-elméletek 1. Latin strictus (szoros) szóból származik Igénybevételt jelent Fogalma: A szervezet nem specifikus reakciója

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő Egészségnevelés Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő A kisgyermek fejlődésének adatai Súlyfejlődés: - Születési súly: átlagosan 2500-3500g - 1. hó: 300g/hó - 2-6. hó: 600g/hó - 7-12. hó: 500g/hó - Ideális súly

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL

1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?

Részletesebben

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása:

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Valamennyien hallottunk már arról, hogy a ginzeng mennyire hatékonyan erősíti az immunrendszert és tölti fel energiával a szervezetet.

Részletesebben

ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned. Hogy az élet neked dolgozzon

ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned. Hogy az élet neked dolgozzon ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned Hogy az élet neked dolgozzon ALYSS THOMAS FONTOS KÉRDÉS, amelyet fel kell tenned Hogy az élet neked dolgozzon A könyvben előforduló magyar hivatkozásokat

Részletesebben

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány "Mindennek van értelme, nem létezik okozat, ok nélkül" A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány Hamer doktor legjelentősebb felfedezése az Germán Új Medicina, mely egy mérnöki pontosságú,

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Korunk munkahelyi problémái: A stressz és a mobbing. Összeállította és szerkesztette: Szalontai Katalin

Korunk munkahelyi problémái: A stressz és a mobbing. Összeállította és szerkesztette: Szalontai Katalin Korunk munkahelyi problémái: A stressz és a mobbing Összeállította és szerkesztette: Szalontai Katalin 2010 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. fejezet - A stressz... 4 Pozitív és negatív stresszállapot:...

Részletesebben

A só- és színterápiáról röviden

A só- és színterápiáról röviden A só- és színterápiáról röviden A sóterápia Az ember arany nélkül tud élni, de só nélkül nem. - Cassiodorus 1 Történelem A terápia kezdete a sóbányákban és sóbarlangokban dolgozó emberektıl eredeztethetı,

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató

Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13.

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Dr. Plette Richárd e mail: plette@omfi.hu Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Egyre többeket érint a munkahelyi stressz A munka változó világa egyre

Részletesebben

A közép-kelet európai egészség paradoxon

A közép-kelet európai egészség paradoxon A közép-kelet európai egészség paradoxon Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 5. előadás, 2008 03 19 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Kopp Mária : A közép-kelet európai egészség paradoxon

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Stressz és megküzdés Stressz és betegség

Stressz és megküzdés Stressz és betegség Stressz és megküzdés Stressz és betegség ELŐADÁS Dr. Bóta Margit botamargit@gmail.com Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet A stressz Stressz: az egyénre irányuló erő, nyomás,

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok

Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési

Részletesebben

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV

ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV ELHÍZÁS KONZULTÁCIÓS KÉRDŐÍV Kedves páciensem, kérem, válaszoljon részletesen minden kérdésre, mielőtt a tanácsadást elkezdenénk. Eljövetelének motivációja: barátok, ismerősök ajánlása önálló kezdeményezés

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A skizofrénia A skizofrénia A skizofrénia kifejezést szinte mindenki hallotta már valahol. Az emberek zöme azonban mégsem tudja biztosan, mi is ez, mi az oka, és hogyan gyógyítható. Mit jelent a skizofrénia

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS

A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS A stressz fogalma A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS megterhelés igénybevétel. (stress) (strain) Megterhelés (stress): minden olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet

SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet SZOLGÁLATI VISELKEDÉS LÉLEKTANA Jegyzet Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest 2006. Oktatási segédanyag a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja számára Készítette: Biró

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Lux Plus PROGRAMKÖNYV

Lux Plus PROGRAMKÖNYV Lux Plus PROGRAMKÖNYV A programcsomagok használatáról A készülék programcsomagjait alkalmazhatja egészséges állapotban, a közérzet javítására vagy az egészségügyi problémák, balesetek, sérülések esetén,

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben