Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés

Átírás

1 extra 35. A szőlőtermesztés kérdései Kivágás, telepítés, szerkezetátalakítás, ültetvénykorszerűsítés Bodnár Péter Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága, Budapest Szőlőtermelési potenciál Nagyon divatos az Európai Uniót okolni nemcsak a támogatások kapcsán, hanem az élet egyéb terein is, miszerint minden rossz, bonyolult eljárás neki köszönhető. Fontos azonban leszögezni, hogy sok esetben az EU kizárólag keretszabályokat határoz meg, az egyes eljárási lépéseket a tagállam, jelesül Magyarország határozza meg. Így van ez a szőlőtermelési potenciál szabályozása kapcsán is, az Unió a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) szóló, október 22-i 1234/2007./EK tanácsi rendeletével, valamint a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008./ EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, június 29-i 555/2008./ EK bizottsági rendeletével csak a kereteket adja meg, a résztvevő intézményeket, a végrehajtás lépéseit Magyarország alakította ki, úgy, hogy az a magyar sajátosságokhoz igazodjon. Nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy a közösségi jogszabályok csupán azt mondják ki, hogy szőlőt telepíteni kizárólag telepítési joggal lehet, amely ültetvényt telepítési jog nélkül telepítették, azt ki kell vágni. Jelen cikkben tetemes mennyiségű európai uniós, illetve hazai jogszabályra, továbbá a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott közleményre hivatkozom. Ezzel nem a kedves olvasót szeretném elrémíteni, hanem a figyelmet szeretném felhívni arra, hogy mennyi mindennel kell annak tisztában lennie, aki szőlőt szeretne kivágni vagy telepíteni. Ez a jogszabályi csokor nem teljes, hiszen a nyilvántartásokat, a jelentési kötelezettségeket, a hegyközségi szervezet munkáját érintőeket nem tartalmazza, arról nem is beszélve, hogy annak, aki bor termelésével, netán forgalmazásával is foglalkozik, még színesebb ezen csokor. Annak indokát, hogy miért is van szükség a szőlőtermelési potenciál ilyen mértékű szigorú szabályozására, a választ az 1234/2007./EK tanácsi rendelet preambulumában találhatjuk meg: Az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom megszegése eredményeként a közösségi borfelesleg-termelés még nagyobb méreteket öltött. Jelentős számú jogszerűtlen telepítés található a Közösségben, ami a tisztességtelen verseny forrása, és tovább fokozza a borágazat nehézségeit. Azzal minden a szakmában dolgozó ember tisztában van, hogy ez az idézet nem hazánkra értendő, illetve az értékesítési nehézségekért nemcsak az Unión belüli jogszerűtlen telepítések okolhatók. Ettől függetlenül ahhoz, hogy egy új telepítés akár szőlő szerkezetátalakítási támogatás, akár önerős beruházás keretében megvalósuljon, be kell tartani a szőlőtermelési potenciálra vonatkozó szigorú szabályokat. A szőlőtermelési potenciál szabályozása a következő elemekből áll: a szőlőültetvény kivágásának engedélyezése, az engedéllyel kivágott szőlőültetvények után keletkező újratelepítési jog kezelése, a szőlőültetvény telepítésének engedélyezése, az engedély nélkül telepített ültetvényekkel kapcsolatos szabályok. A jelenleg hatályos szabályokat a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény mellett a szőlőtermelési potenciálról szóló 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza. Sajnálatos módon a szőlőtermelési potenciál hazai szabályozása, csak az EU-csatlakozásunkat követően, nyolc alkalommal változott. Jelenleg a negyedik FVM-rendelet van hatályban. Szőlő kivágásának engedélyezése A szőlő kivágásának engedélyezése a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet alapján történik, a kivágási engedély iránti kérelem formanyomtatványait az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlőültetvény támogatás nélküli kivágásának engedélyezési eljárásáról szóló 94/2009. (VII. 5

2 2010. március 22.) MVH közlemény tartalmazza. A kivágási engedély iránti kérelmet a kivágás tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. Engedélyt az kaphat, aki a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény 28. (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. A kérelmet a hegybíró megvizsgálja és véleményezi, majd véleményével együtt továbbítja azt az MVH részére. A jogszabályi előírásoknak megfelelő kérelemre az MVH kivágási engedélyt állít ki, amely három évig érvényes. A legnagyobb problémát nemcsak a kivágás engedélyezése kapcsán, hanem minden olyan intézkedésnél, ahol a társtulajdonosoktól, illetve a különböző jogok birtokosától hozzájáruló/lemondó nyilatkozat benyújtása szükséges ezeknek a nyilatkozatoknak a beszerzése jelenti. Munkánk során nem ritkaság a 40 oldalas tulajdoni lap, illetve több esetben találkozunk olyan tulajdoni lapon szereplő bejegyzéssel, ahol csupán a földtulajdonosnak a neve szerepel és a születésének éve, amely az 1800-as évek végén volt. Mire a póthagyatéki eljárás keretében az örökösöktől beszerzik a szükséges nyilatkozatokat, az elhúzódó eljárás miatt sokan úgy érzik, bárcsak sose kezdtek volna bele Szőlő telepítésének engedélyezése A szőlő telepítésének engedélyezése szintén a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet alapján történik, a telepítési engedély iránti kérelem formanyomtatványait az árutermő, törzs- és kísérleti borszőlőültetvény telepítésének, pótlásának, illetve fajtaváltásának engedélyezési eljárásáról, valamint az engedély nélkül telepített ültetvények használóit terhelő kötelezettségekről szóló 95/2009. (VII. 22.) MVH közlemény tartalmazza. A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítés tervezett megkezdése előtt legalább kettő hónappal, helyrajzi számonként külön, a kérelemben megjelölt terület fekvése szerint illetékes hegybíróhoz kell benyújtani. Engedélyt az kaphat, aki a évi XVII. törvény 28. (1) bekezdésében előírt regisztrációs kötelezettségének eleget tett, és a kérelemben feltüntetett ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlant érvényes jogcím alapján használja. A kérelmet a hegybíró megvizsgálja és véleményezi, majd véleményével együtt továbbítja az MVH részére. A jogszabályi előírásoknak megfelelő kérelemre az MVH telepítési engedélyt állít ki, amely főszabály szerint három évig érvényes, azonban az érvényességi időt a telepítési engedély iránti kérelemhez felhasznált újratelepítési jog érvényességi ideje csökkentheti. Amennyiben az újratelepítési jog kevesebb mint három évig érvényes, úgy a telepítési engedély érvényességi ideje is kizárólag eddig szólhat, az érvényességi idő végéig a telepítést be kell fejezni. Ez most különösen fontos, hiszen az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően május 1-je és április 30-a között engedéllyel kivágott ültetvények után keletkezett újratelepítési jogok idén július 31-én lejárnak. A kivágási és telepítési engedélyezés eljárásban szakhatóságként vesz részt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, állásfoglalása nélkül az MVH nem adhat ki engedélyt. Újratelepítési jog Az újratelepítési jog keletkezésének szabályait a 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet tartalmazza, az adásvételhez szükséges formanyomtatványok a szőlőültetvény újratelepítési jog átruházásának nyilvántartásban történő átvezetéséhez kapcsolódó eljárásról szóló 93/2009. (VII. 22.) MVH közlemény melléklete. A közösségi előírások értelmében Magyarország nemzeti támogatási programja 1. táblázat Intézkedés Összesen SPS Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán Szőlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának támogatása Zöldszüret Kockázati alap Szüreti biztosítás Beruházások Melléktermék lepárlás Szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlás Krízislepárlás Mustjavítás Mindösszesen Megjegyzés: 2013-ban a sötéttel kiemelt cellájú intézkedéseknél támogatás már nem fizethető. 6

3 extra 35. szőlőt telepíteni kizárólag telepítési joggal lehet, amely új telepítési jog vagy újratelepítési jog lehet. Magyarország új telepítési joggal nem rendelkezik, a szőlőtelepítés lehetőségét az biztosítja, hogy az EU-csatlakozást megelőzően engedéllyel kivágott ültetvények után újratelepítési jog áll fenn, ennek az újratelepítési jognak a mennyisége meghaladta a ha-t. Újratelepítési jog az árutermő borszőlőültetvény engedélyezett kivágásával a csatlakozást követően is keletkezett, illetve folyamatosan keletkezik. Az újratelepítési jog a kivágott ültetvénnyel megegyező nagyságú területre vonatkozik. Az újratelepítési jogot tulajdonosa Magyarország területén bárhol természetesen olyan területen, amely a szőlő-kataszteri rendszerben szerepel felhasználhatja vagy másra átruházhatja, azonban a vásárolt újratelepítési jog tovább már nem ruházható. Az újratelepítési jog: május 1. és április 30. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog július 31-éig; május 1. és július 31. között engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év végéig; augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog december 31-éig érvényes, és használható fel. Az újratelepítési jogok nyilvántartását az MVH vezeti, az újratelepítési jogot a jog keletkezésétől annak felhasználásáig, ennek hiányában december 31-éig az MVH a jog tulajdonosának tulajdonaként tartja nyilván. Azt még nem tudjuk, hogy az újratelepítési jogok rendszere 2015 után is fennmarad-e, az viszont biztos, hogy augusztus 1-jétől már amennyiben a lejáró újratelepítési jogokat nem használják fel teljes mértékben úgy már nemcsak a szabadpiacról, hanem az MVH által vezetett jogtartalékból is lehet majd vásárolni. ben megtörténtek október Szőlőültetvények 15-ig, a fel nem használt összeg alig szerkezetátalakításának és haladta meg az 1 millió forintot), a átállításának támogatása év az egyes támogatási Egyre többet hallani arról, hogy az újratelepítési jogok piaca élénkülni fog, tekintettel a július 31-i határidőre, és ezáltal jelentősen növekedni fog a szőlőtelepítés is, de véleményem szerint a telepítések számát elsősorban nem a telepítési kedv, hanem a rendelkezésre álló szaporítóanyag mennyisége fogja behatárolni augusztus 1-jét követően az Unió változtatott támogatási politikáján. Immár nem közösségi szinten határoznak meg az egyes támogatási intézkedésekre keretösszegeket, hanem a tagállam maga döntheti el, hogy az 1234/2007./EK tanácsi intézkedésekre a kérelmek már benyújthatók, sőt már a kifizetések egy része is megtörtént. Fontos kiemelnem, hogy a as időszak csupán tervezet, de az, hogy mely intézkedések kerüljenek bevezetésre, a szakma javaslatainak megfelelően kerültek meghatározásra. A nemzeti boríték leghangsúlyosabb eleme a szőlő szerkezetátalakítási támogatás, a második a borászati beruházások támogatása. Érdekességként jegyzem meg, hogy Franciaország nemzeti borítéka a legalacsonyabb összegű első évében is nagyobb, mint Magyarországé 5 évre összesen, de ott ennek rendelet mellékletében szereplő az óriási összegnek több mint felét keretösszeget a tizenegy lehetséges támogatási intézkedés közül melyekre kívánja fordítani. Magyarország nemzeti támogatási programja, vagy közismertebb nevén nemzeti borítéka az 1. táblázatban tekinthető meg. A 2009-es pénzügyi év már lezárásra került (a kifizetések rend- marketingre fordítják. Nagyon sarkosan azt is mondhatnánk, hogy 4-5 év múlva, mikorra az új telepítésekről szüretelni fognak, és a termést az új borászatban dolgozzák fel a magyar termelők, a francia versenytársaink már régen elfoglalták a boltok polcait a támogatott promóció 2. táblázat A hektáronkénti támogatási összegek fajtaváltás tevékenység összegek 75 %-os támogatási maximális támogatási összegek 50 %-os támogatási szint Erózióvédelem Régi ültetvény felszámolása (gyökeres oltvány, (gyökeres oltvány, tő/ha tőszám és a felett) (gyökeres dugvány, (gyökeres dugvány, tő/ha tőszám és a felett) Átoltási munkák elvégzése ( Átoltási munkák elvégzése (5 000 tő/ha tőszám és a felett) Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság és a felett) Támrendszer létesítés elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság alatt)

4 2010. március segítségével, a piacokra bevezetett termékeikkel. Többször felmerült már a borpiaci reform nemzeti boríték felosztási elve kapcsán, hogy ez Magyarország számára előnyös vagy hátrányos-e. Erre válaszul természetesen a kifizetett támogatás összege szolgálhat. A csatlakozástól a reformig eltelt időszakban éves szinten kicsit több mint 6 milliárd forint piaci támogatás került kifizetésre az ágazat szereplői számára. A 2009-es pénzügyi évben a nemzeti borítékból kifizetett 3,9 milliárd forint mellé a szőlő kivágási támogatásra kifizetett 2,3 milliárd forint társult, együtt öszszesen 6,2 milliárd forintot meghaladó összeget fizetett ki az MVH. Ez az összeg 2010-ben megközelítheti a 10 milliárd forintot (6,1 milliárd forint a nemzeti boríték intézkedéseire, továbbá 3,5 milliárd forint a kivágási támogatásra) és a nemzeti borítékból fizethető támogatás öszszege évről évre növekszik. A szerkezetátalakítási támogatás a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján történik, jelen intézkedéshez azonban három MVH közlemény is kapcsolódik. Első a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatásához kapcsolódó, 2009/2010. borpiaci évi Borvidéki tervekről szóló 92/2009. (VII. 16.) MVH közlemény, a második a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet alapján a 2009/2010. borpiaci évre kifizethető támogatási keretösszeg közzétételéről szóló 155/2009. (X. 26.) MVH közlemény, míg a harmadik a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.) FVM rendeletben előírt, a 2009/2010. borpiaci évben alkalmazandó nyomtatványok közzétételéről szóló 182/2009. (XI. 25.) MVH közlemény. Többször kérdezik az MVH-tól, hogy ez vagy az szerkezetátalakításnak minősül-e? Amennyiben a 161/2008. (XII. 18.) FVM rendeletben lévő fogalmakkal, meghatározásokkal kapcsolatban tesznek fel kérdést, úgy arra természetesen tudunk érdemben válaszolni, de a legtöbb esetben kénytelenek vagyunk az ügyfelet a hegybíróhoz küldeni, mivel olyan dolgot kérdez, amelyre a választ a borvidéki szerkezetátalakítási és átállítási terv tartalmazza. Talán éppen az adja ennek a támogatásnak a legnagyobb értékét, hogy a szakmai keretrendszert azok határozzák meg, akik ennek haszonélvezői. Bevallom, nem irigylem őket, hiszen a döntéseiket úgy kell meghozniuk, hogy többek között olyan szőlőfajták telepítésének támogatását tegyék lehetővé, amelyek borát az elkövetkező 30 évben a piac igényli. A szerkezetátalakítási támogatásra különösen igazak a bevezetőben leírtak, miszerint az Unió csupán keretet határoz meg, minden egyéb tagállami szinten dől el. Jelesül az 1234/2007./EK tanácsi rendelet csupán az egyes támogatható tevékenységek nevét határozza meg, azokat tartalmáról, illetve a tevékenységekhez tartozó támogatási összegekről is a tagállam dönt. A szerkezetátalakítási támogatás keretében a következő tevékenységekre igényelhető támogatás: Fajtaváltás: egy vagy két borpiaci évre ütemezetten az adott ültetvényben a tevékenységet megelőzően termesztett fajta érvényes telepítési engedéllyel történő cseréje a Borvidéki tervben meghatározott más fajtának vagy a korábbi fajta vírustesztelt klónjának vagy klónkeverékének telepítésével, illetve átoltásával. Ültetvény áttelepítése: egy adott terület érvényes telepítési engedéllyel egy vagy két borpiaci év alatt történő betelepítése a Borvidéki tervben meghatározott fajta és művelésmód alkalmazásával, vagy jobb ökológiai adottságok közé történő telepítés. Ültetvény támrendszerének létesítése: az a tevékenység, amelynek során a kérelemben megjelölt ültetvényen a felhasznált anyagokat is figyelembe véve új támrendszer teljes körű kialakítását végzik el. Ültetvény támrendszerének korsze rű sítése: az a tevékenység, amelynek során a korábban alkalmazott művelésmód megváltoztatásával egyidejűleg a kérelemben megjelölt ültetvény már meglévő támrendszerének egyes elemei meghagyása mellett teljes körű felújítását végzik el, amely magában foglalja a támrendszer egyes elemeinek (oszlop, karó, huzal) az új támrendszer elemeit figyelembe A hektáronkénti támogatási összegek ültetvény áttelepítése tevékenység összegek 75 %-os támogatási 3. táblázat összegek 50 %-os támogatási Erózióvédelem Régi ültetvény felszámolása (gyökeres oltvány, (gyökeres oltvány, tő/ha tőszám és a felett) (gyökeres dugvány, (gyökeres dugvány, tő/ha tőszám és a felett) (2,4 m átlagos sortávolság és a felett) (2,4 m átlagos sortávolság alatt)

5 extra táblázat A hektáronkénti támogatási összegek ültetvény támrendszerének létesítése tevékenység összegek 75 %-os támogatási szint maximális támogatási összegek 50 %-os támogatási Tőkepótlás elvégzése (2,4 m átlagos sortávolság és a felett) (2,4 m átlagos sortávolság alatt) táblázat A hektáronkénti támogatási összegek ültetvény támrendszerének korszerűsítése tevékenység összegek 75 %-os támogatási szint maximális támogatási összegek 50 %-os támogatási szint Régi támrendszer elemeinek bontása Tőkepótlás elvégzése Támrendszer korszerűsítés elvégzése véve legalább %-os mértékben történő cseréjét; vagy a huzal legalább 80 %-os, és ezzel egyidejűleg az egyéb támrendszer elemeknek (oszlop, karó) a korszerű szőlőültetvény kialakításához szükséges mértékű cseréjét. Az igénybe vehető támogatás mértéke nemcsak attól függ, hogy milyen a megvalósított tevékenység, hanem attól is, hogy az adott tevékenységhez kapcsolódóan mely műveleteket végzi el a kérelmező, illetve a szerkezetátalakítás helyszíne konvergenciarégióba tartozik-e vagy sem. Az egyes tevékenységekhez, műveletekhez tartozó támogatási összegeket a 2-5. táblázatok tartalmazzák, ezeket a 161/2008. (XII. 18.) FVM rendelet 1. számú mellékletében határozta meg a jogalkotó. A támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból és a szerkezetátalakítással járó bevételkiesést ellentételező pénzbeli kompenzációból tevődik össze. Ez utóbbi csupán fajtaváltás, illetve ültetvény áttelepítése tevékenységekre adható, összege 3 év óta változatlan ( forint/ hektár), bár figyelembe véve a szőlőfelvásárlási árak erőteljes csökkenését, emelése talán nem is indokolt. A kifizetések teljesítésekor azonban figyelni kell arra, hogy az összes kifizetés átlaga a euró/hektár öszszeget ne haladja meg, amelyre azóta kell különösen figyelni, mióta 2007 óta az egyes tevékenységek közötti támogatási összeg eltérő. A támogatás kétféleképpen is igényelhető. Az egyik lehetőség az, hogy a kérelmező önerőből elvégzi a beruházást, majd annak befejezését követően támogatási kérelmet nyújt be az MVH-hoz. A másik lehetőség az, hogy a kérelmező a beruházás befejezését megelőzően előzetes kifizetést kér, ebben az esetben azonban az igényelt támogatási összeg 120 %-ának megfelelő mértékű biztosítékot kell letétbe helyezni az MVH-nál. Amikor a végrehajtást megelőzően, a biztosíték fejében kifizetett támogatási összegből a beruházás befejeződött, a letétbe helyezett biztosíték felszabadítását kérelmezni kell. A biztosíték-feloldás iránti kérelmek benyújtásának határideje az előzetes kifizetést követő második borpiaci év vége. A támogatási, illetve előzetes kifizetés iránti kérelmek benyújtására minden korábbinál hosszabb periódus áll rendelkezésre, a kérelmeket december 1. és április 30. közötti időszakban lehet benyújtani. A legkisebb támogatható területnagyság 0,2 ha, már amennyiben a borvidéki terv nem határoz meg ennél nagyobbat. Ez különösen a évben volt érdekes, mivel ekkor 19 borvidék szerkezetátalakítási terve határozott meg nagyobb minimális területnagyságot és ezt 20 kérelem tekintetében hagyták figyelmen kívül a hegybírók. Fontos, hogy fajtaváltás, illetve ültetvény áttelepítése tevékenységek lehetőség van az úgynevezett két borpiaci év alatt történő végrehajtásra. Az egy borpiaci év alatt történő végrehajtása magában foglalja az ültetési, átoltási munkák elvégzését, továbbá a teljes körű támrendszer létesítését. A két borpiaci év alatt történő végrehajtása esetén az első borpiaci évben kell megvalósítani az ültetési, átoltási munkálatokat. A második borpiaci évben kell megvalósítani a teljes körű támrendszer létesítését és a tőkepótlást. Ugyan a kérelmek adminisztratív ellenőrzése folyamatos, de a támogatások kifizetése tekintettel arra, hogy a benyújtott támogatási kérelmek 100 %-os helyszíni ellenőrzésen esnek át és az ellenőrzéseket kizárólag tenyészidőszakban lehet elvégezni csupán júniusban kezdődhet meg. A két típusú kérelem közül a már befejezett tevékenységekre vonatkozó támogatási kérelmek a kifizetés sorrendjét illetően előnyt élveznek az előzetes kifizetés iránti kérelmekkel szemben. Véleményem szerint nemcsak ezért érdemes támogatási kérelmet benyújtani, hanem azért is, mert amennyiben az MVH megállapítja, hogy az előzetes kifizetés iránti kérelemben foglalt szerkezetátalakítás végrehajtása nem történt meg, vagy nem megfelelően történt, nem a támogatásban részesített területnagyságon történt meg, illetve a végrehajtott szerkezetátalakítás minősége nem megfelelő, úgy az adott szerkezetátalakítás nem végrehajtottnak minősül. Ebben az esetben az MVH a jogosulatlanul igénybe vett támogatás 120 %-át a biztosítékból visszatartja. 9

6 2010. március 6. táblázat Az EU-csatlakozást követően a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására kifizetett támogatás összeg Borpiaci év Kifizetett támogatás összege (Ft) Mivel ennek a támogatásnak ig biztosított a forrása, úgy az adott évi támogatási keretösszegen felüli, jogos támogatási igényt tartalmazó kérelmek kifizetésére a következő Támogatott területnagyság (ha) 2004/ , / , / , / , / , / ,5539 Borpiaci év A Kunsági borvidék részaránya a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának támogatásából Kifizetett támogatás összege (Ft) 7. táblázat Támogatott területnagyság (ha) 2007/ , / , / ,0373 borpiaci évre meghatározott keretösszeg terhére kerül sor. A csatlakozást követően borpiaci évenként kifizetett támogatás öszszegét, illetve a támogatásban részesített területnagyságot a 6. táblázat tartalmazza. A 2009/2010. borpiaci évi teljes keret meghaladja a 4,5 milliárd forintot, de ebből le kell vonni a 2008/2009. borpiaci évről áthozott kérelmekre már kifizetett 1,5 milliárd forintot, így az idén benyújtott kérelmekre rendelkezésre álló öszszeg 3 milliárd forint körüli. Egészen pontosan tekintettel arra, hogy a nemzeti boríték többi elemén fennmaradó összegek átcsoportosításra kerülnek a szerkezetátalakítási támogatáshoz ez az összeg minden bizonnyal magasabb lesz. A támogatás mottója röviden úgy fogalmazható meg, hogy a mennyiséget előállítani képes ültetvények cseréje minőségi alapanyagot előállító ültetvényekre. Amennyiben azt vesszük alapul, hogy a hazai asztali bor előállítás jelentős hányada a Kunsági borvidék területén történik, így érthető a 7. táblázat adatsora, amely ennek a borvidéknek a folyó, valamint az azt megelőző két borpiaci évi részesedését tartalmazza. Összefoglaló Ugyan úgy tűnhet, mintha a szőlőtermelési potenciál szabályozása túl bonyolult volna, de ahhoz, hogy mindenben megfeleljünk az Unió által kitűzött céloknak és a szőlő szerkezetátalakítási támogatást igénybe vehesse Magyarország, ahhoz a vonatkozó szabályok léte és azok betartása szükséges. Azt sem szabad azonban elfeledni, hogy minden szőlő-, illetve bortermelő legalább egy szakmai szervezetnek tagja és ezek a szakmai szervezetek is véleményezik a jogszabályokat, illetve aktív részesei az ágazati stratégiák kidolgozásának. A szőlő szerkezetátalakítási támogatás felfogható akár egy sikertörténetnek is, de nem szabad elfeledni, hogy éves szinten az ültetvényeink lényegesen nagyobb hányadát kellene megújítanunk figyelemmel az átlagos 30 éves élettartamra. A szerző a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága, Belpiaci Intézkedések Osztályának vezetője, azonban a jelen tanulmányban kifejtettek saját személyesß nézetei, és azok a Hivatal hivatalos álláspontját nem tükrözik. n 10