Szerkesztette: Dr. Varga Piroska január

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerkesztette: Dr. Varga Piroska. 2004. január"

Átírás

1 Készítette: az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium munkacsoportja: Prof. Dr. Muszbek László Prof. Dr. Mandl József Prof. Dr. Bodosi Mihály Dr. Varga Ferenc Dr. Szalma Béla Balogh Zoltán Dr. Árokszállásy Éva Dr. Varga Piroska Szerkesztette: Dr. Varga Piroska január i

2 Kedves Olvasó! Vitára, együtt gondolkodásra szeretnénk meghívni, amikor ezt a füzetet eljuttatjuk Önnek. A téma körül szinte minden nap viták kavarognak, érzelmek és indulatok gerjednek, érvek hangzanak el mellette és ellene. Az egészségügyről van szó. Ebben a füzetben lehet, hogy Önnek már szinte meglepő nem a pénzről lesz szó, bár a kötet szerzői jól tudják, hogy pénz nélkül sok dolgot nem lehet megoldani. Most azonban azokról szeretnénk elmondani néhány fontos, de kevésbé ismert tényt, akik számunkra a gyógyítást, az ápolást nyújtják: az egészségügyi dolgozókról. Fontosnak és időszerűnek tartjuk a párbeszédet helyzetükről, jövőjükről, mert új helyzet van kialakulóban. Arról van szó, hogy miért van és milyen hosszú a várólista egy rendelésen, hogy lesz-e, aki kicserélje a nagymama alatt a lepedőt, ha rászorul? Arról van szó, hogy szabad-e fenntartani minden olyan kórházi osztályt, ahol a szükséges orvos-létszámnak csak a harmada, a nővérekének fele biztosítható? Ráadásul esetenként ezek kihasználtsága is szerény. Arról van szó, hogy ha azt akarjuk, hogy az orvos, a nővér a valóban sürgős esetekkel foglalkozzon először, tudomásul kell vennünk, hogy a nem sürgős vizsgálatokra, kezelésekre várakoznunk kell. Arról van szó, hogy azoknak az egészségügyi dolgozóknak egy része, akiknek képzettségére méltán büszke az ország, elmehetnek olyan EU tagállamokba, ahol nemcsak személyes jólétük biztosítható, hanem szakmájukat is jobb körülmények között művelhetik, így többet nyújthatnak betegeiknek. Arról van szó, hogy a frissen végzett doktorok, nővérek jelentős része eleve az egészségügyön kívül keres és talál magának állást, így biztosítva magának és családjának a jobb megélhetést, a több szabadidőt és a nagyobb megbecsültséget egyszerre. i

3 Lehet-e és tudunk-e változtatni a trendeken, a jóslásokon az olykor önbeteljesítő jóslásokon? Egy bizonyos: őszintén kell beszélnünk. Mára az egészségügyi dolgozó hiányszakma. Ahogy öregszünk, ahogy öregszik a magyar társadalom, ahogy egyre több krónikus betegséggel küzdünk, egyre nagyobb szükségünk van rájuk, ők pedig egyre kevesebben vannak a megnövekvő feladatokhoz. Vajon érdemük szerint becsüljük meg őket? Vajon nem irreális az, amit tőlük és a mai magyar egészségügytől betegként elvárunk? Hogyan lehetne úgy felhasználni tudásukat, segítőkészségüket, hogy abból a lehető legtöbb betegnek a legtöbb haszna legyen? Ilyen kérdésekről és hasonlókról lesz szó ebben a füzetben. A füzet nem tudományos tanulmány. A szakmai-tudományos felméréseket, előrejelzéseket, elemzéseket a szakemberek elvégezték, a még hiányzókat elvégzik. Egy részüket a füzetben mellékletként adjuk közre, megkönnyítve ezzel a helyzet megítélését. Most azonban az a közös feladatunk, hogy az eddig megismert tényekre alapozva együtt gondolkodjunk el az egészségügyi dolgozók helyzetéről, jövőjéről, a nehézségek megoldásának lehetőségeiről. Célunk, hogy egy valódi társadalmi-szakmai vitában kiérlelt anyagot juttassunk el a politikusokhoz, a döntéshozókhoz. Csak ez alapján születhetnek mindnyájunk számára elfogadható megoldások. Ez alapján alakulhat ki az egészségügy új humánpolitikai stratégiája. Ehhez kérjük minden magyar állampolgár együttműködését. Kérjük a betegekét és a potenciális betegekét, az egészséges hozzátartozókét, az adófizetőkét, a politikusokét, az orvosokét, nővérekét, gazdasági szakemberekét, és a mindennapi emberekét. Nem utolsósorban kérjük a médiát, legyen segítségünkre a magyar társadalom segítségére abban, hogy közérthető és őszinte válaszok születhessenek a feltett kérdésekre. Bízunk abban, hogy a füzet végigolvasása után Ön is megteszi észrevételeit, kiegészítéseit és eljuttatja hozzánk javaslatait. Számítunk az együttműködésére! Budapest, január 19. Dr. Kökény Mihály Egészségügyi, szociális és családügyi miniszter ii

4 Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Beszéljük meg!...4 A hiányszakma: az egészségügyi dolgozó...6 A magán egészségügyi szolgáltatások sajátos hatása...12 A munkaerő-hiány nem magyar specialitás: világszerte szinte minden ország hasonló gondokkal küzd...13 A létszámhiány okai összetettek...15 Az Európai Unióhoz való csatlakozás várható hatása...20 Az egészségpolitika és a helyi menedzsment eszközrendszere...25 A finanszírozás és a bérezés javítása elkerülhetetlen...30 Oktatás, képzés, továbbképzés: sürgős tennivalók, lassú eredmény...31 A létszámhiány hatása az intézmények működésére...32 A lakosság mai elvárásai a magyar egészségüggyel szemben teljesíthetetlenek...34 A reálisan működtethető egészségügy használatát a társadalommal egyetértésben kell kimunkálni...37 Melléklet: Az orvosmigráció hatásához (Kivonat dr. Balázs Péter anyagából)

5 Bevezetés A jól működő egészségügy jó közérzetünknek, életminőségünknek és nemzetközi versenyképességünknek is egyik meghatározó eleme. Nem elhanyagolható szempont, hogy ez az állami költségvetés egyik legnagyobb és talán legtöbbet vitatott tétele. Az egészségügy jövőjét mégis hiba lenne puszta pénzkérdésre egyszerűsíteni. Az egészségügy korszerűsítésének közel egy évtizedes tapasztalatai alapján bízvást elmondhatjuk, hogy bár a pénz és annak elosztása sarkalatos kérdés, a többi tőke így az emberi erőforrások megfelelő kezelése nélkül nem lehet eredményes. Az utóbbi évtizedben világszerte, így hazánkban is rohamosan megváltozott a gyógyítás eszközparkja, tudáskincse, ha úgy vesszük: lehetősége. Az életkor lassan a harmadik világban is hosszabbodik, megnövelve az ellátásra szorulók számát és szükségletüket. A lakosság igényei is folyamatosan növekedtek. Fogyasztóként elvárják, hogy megfelelő mennyiségű, jól hozzáférhető és jó minőségű szolgáltatást kapjanak. Ráadásul az információs társadalom kialakulásával egyre hamarabb jut el az ismeret egy új eljárásról a széles lakossághoz, felkeltve ezzel az igényt, ugyanakkor az eljárás valós értékéről késve vagy soha nem szereznek tudomást. Összességében azt mondhatjuk: a lakosság szükségletei is, igényei is nagymértékben növekedtek és ez a folyamat még távolról sem zárult le. Nem változott azonban ezzel párhuzamosan az a pénzösszeg, amit a társadalom rá tud, vagy rá akar fordítani az egészségügyre. Az egészségügyben dolgozók száma több országban valamelyest növekedett ugyan, de sem mennyiségben, sem képzettségi összetételben nem olyan mértékben, amit a növekvő igények indokolnának. Nem csoda, ha egyre nő a feszültség a lakosság az egészségügy igénybevevői és az egészségügyi dolgozók között. Mivel az egészségpolitika az országok többségében elmulasztja szembesíteni a társadalmat azzal, hogy elvárásai nem teljesíthetők teljes mértékben, a lakosság az egészségügyi felső vezetésének, a benne dolgozók személyes hibájának vagy a helyi menedzsment tehetetlenségének tulajdonítja a szűkösséget. A gyógyítás és a gyógyulás egyik alapfeltétele a beteg és az orvos, a nővér közötti kölcsönös bizalom. Ahhoz, hogy ezt visszanyerjük, reálisan kell felmérnünk: mire is képes a mai magyar egészségügy munkaerő-kincse, miről nem tehet, milyen tendenciák várhatók az elkövetkező években és hogy vannak-e eszközeink a felmerülő problémák kezelésére. Az elmúlt néhány évben, ahogy a munkaerő-gondok nyilvánvalóvá váltak az egészségügyben, számos ezzel foglalkozó tanulmány, állásfoglalás látott napvilágot a szaklapokban. A Magyar Kórházszövetségtől a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségéig, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjától a Magyar Orvosi Kamaráig számos rangos testület elemezte a kérdés egy-egy aspektusát. Az aktualitást mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete évi kongresszusának egyik fő témájává választotta a humán erőforrás kérdéskörét. Volt tehát mire építeni ennek a vitaanyagnak a kialakításánál. Ahhoz azonban, hogy a társadalmat megnyerjük a jó együttműködéshez, nem szabad, hogy a kialakult polémia megrekedjen a szakmai berkekben. Ha így lenne, a lakosság szemében ismét leegyszerűsödne a kérdés arra, hogy az orvosok magasabb bért követelnek. 2

6 Közösen kell megtalálnunk a megoldást a növekvő munkaerő-gondokra az egészségügyben. Az egészségügyben dolgozóknak és a társadalomnak egyaránt látnia kell, hogy a problémák egy részének orvoslása nem jó szándék kérdése. Az előttünk álló feladat nem a bűnbakkeresés, még kevésbé az illúziók kergetése. A körülményeket ismernünk kell, a lehetőségek határáig javítanunk kell, és el kell viselnünk egymás hibáztatása nélkül. Együtt kell kialakítanunk a lehetőségek reális áttekintése után az egészségügy működésének új kereteit. Az együtt nem azt jelenti, hogy az egészségpolitikusoknak és az egészségügyben dolgozóknak, hanem mindnyájunknak. Vitaindítóként néhány olyan állítást kínálunk megfontolásra, amelyet a későbbiekben részletesebben körüljárunk. Beszéljük meg! 3

7 Beszéljük meg! 1. Az egészségügyi dolgozó: hiányszakma, jóllehet az 50%-os béremelés enyhített a hiányon. Ma ezzel együtt minden tizenegyedik orvosi állás üres, másként szólva öt-hét nagy kórház és 7-8 nagy szakrendelő orvoskara hiányzik. Hasonló a helyzet a nővérek, a védőnők esetében is. 2. Az egészségügyi munkaerő-hiány nem magyar specialitás: világszerte szinte minden ország hasonló gondokkal küzd. 3. A létszámhiány okai összetettek: a gyógyítás technikai fejlődéséből, a lakosság elöregedéséből eredő többletmunka, a munkához képest alacsony bér, az elismertség hiánya, a kevés szabadidő, a korösszetétel, a nők magas aránya mind szerepet játszanak benne. 4. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása önmagában nem javít a helyzeten, megfelelő intézkedések híján a szabad munkavállalás, az elvándorlás még nehezítheti is azt. 5. Középtávon számolnunk kell azzal, hogy az egészségügyi dolgozók létszáma nem nő, valószínűleg a jelenleginél is kevesebb lesz. Nem csak számban lesz azonban kevés egészségügyi dolgozó, hanem egyes szakmákban, egyes helyeken az átlagosnál is nagyobb hiány alakulhat ki. 6. A szűkös létszám nem természeti csapás: olyan körülmény, amellyel számolnunk kell, és amelyet kezelni kell. Az új helyzet azonban új megoldásokat igényel. 7. A szűkös szakembergárdával jobban kell gazdálkodnunk, és jobban kell megbecsülnünk. Az egészségpolitika és a helyi vezetés eszközrendszere sokrétű, azonban valódi mozgásterét az anyagi és jogi lehetőségek behatárolják. 8. A bérek és általában az egészségügy anyagi helyzetének javítása elkerülhetetlen. Tudnunk kell azonban, hogy ez önmagában nem lehet elégséges a nehézségek megoldására. 9. Az egészségügyben a munkaerővel kapcsolatos kérdésekre sem a piac, sem a tervezés nem adnak ideális megoldást: nem hagyatkozhatunk arra, hogy a kereslet és kínálat törvénye meghozza a kiegyenlítődést. A tervezés ugyan nélkülözhetetlen, de csak a fő irányokat tudja befolyásolni. 10. Az oktatás szerepe minden korábbinál fontosabb, azonban önmagában keveset tehet a hiányok pótlásáért: a mai változtatás a képzésben tíz év múlva hozhatja meg eredményét. 4

8 11. A létszámhiány miatt egyes területeken az ellátás tovább nehezül, ha változatlan módon működtetjük az egészségügyi intézményeket. Nem gondolkozhatunk például tovább a régi értelemben vett kórházfejlesztésben, mert a működtetés többletéhez nem lesz ember. Ehelyett arra kell törekedni, hogy valóban meggyógyulhasson a kórházon kívül, aki csak tud, és ehhez legyen megfelelő számú és jól képzett szakember. 12. A lakosság igényei, elvárásai az egészségüggyel szemben folyamatosan növekednek. Az elvárások egyre jobban meghaladják a valódi lehetőségeket. A társadalomnak egyetértésre kell jutnia abban, hogy az egészségügy is csak az adott gazdasági és jogi korlátok között képes biztosítani a feladatát, nincs és nem is lesz mód minden igény teljes körű és azonnali kielégítésére. 13. A reálisan működtethető egészségügy használatát, működtetését a társadalommal egyetértésben kell kimunkálni. 5

9 A hiányszakma: az egészségügyi dolgozó Közismert, hogy a magyar lakosság öregszik, egyre több a krónikus beteg, az ápolásra szoruló ember. A gyógyítás eszközparkja, tudáskincse az utóbbi évtized alatt is megtöbbszöröződött. A feladat is, a lehetőség is nő tehát, azonban mindkettőhöz egyre több és jól képzett egészségügyi dolgozóra van lenne szükség. Az egészségügyi ráfordítások állandóan a viták kereszttüzében állnak, most azonban nézzük meg együtt, hogy a másik tőkeelem az emberi mennyire képes megfelelni a növekvő feladatoknak? Több mint egy évtizede jelentek meg az első újságcikkek az egészségügyben a vissza-visszatérő nővérhiányról. Az öregedő lakosság ellátásában, ahol folyamatosan nő az ápolásra szorulók száma, ez vált először nyilvánvalóvá. Számos tanulmány született arról, hogy kevés a képzésbe belépők száma és azok jelentős része is pályaelhagyó lesz, legkésőbb két év múlva. Az évek múlásával az egészségügyben dolgozók létszáma lassan, de fokozatosan nőtt, ennek ellenére számos orvosi területről is hiányt jeleztek. Eleinte a hálapénz-mentes szakmákat emlegették hiányszakmaként, mint pl. a radiológus, a kórboncnok, az aneszteziológus vagy a laboros. Ezek vonzóképességét olyan juttatásokkal igyekeztek növelni (munkaidő-kedvezmény, pótlékok rendszere), amelyek bevallottan vagy anélkül a hiányzó hálapénzt igyekeztek kompenzálni, ezzel mintegy elismerve azt, hogy a lakosság a saját zsebéből pótolja az igen alacsony egészségügyi béreket. Az utóbbi években azonban szaporodtak azok a jelzések, hogy az intézmények egy részében nincs elegendő traumatológus vagy pszichiáter sem. Jogos azonban a kérdés: mit is jelent valójában a hiány? Mit tekinthetünk létszámhiánynak az egészségügyben, és milyen formái lehetnek? (Az Egészségügyi Világszervezet egy közleménye alapján) Dinamikus hiány: ha a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon belátható időn belül képes a hiány pótlására. Statikus hiány: az utánpótlás nem nő, így az egyensúly nem érhető el. Minőségi hiány: nincs a munkaerő-piacon megfelelő képzettségű szakember. Mennyiségi hiány: nincs elegendő szakember. Szakmai egyensúly-zavar: nem megfelelő orvos-nővér arány vagy hiány van egy szakterületből. Földrajzi egyenlőtlenség: az egészségügyi személyzet általános vagy egy-egy specialitásra korlátozódó hiánya egy földrajzi területen. Az egyenlőtlenség jellemzően a város-vidék, illetve a gazdag környék-szegény környék között alakul ki. Intézményi/szolgáltatási egyenlőtlenség: az emberi erőforrás hiányában bizonyos szakmák szűkített működése vagy hiánya. Egyenlőtlenség a magán és a közszféra között: ha valamelyik területen nem arányos számban vagy mennyiségben van az egészségügyi munkaerő. Nemi egyenlőtlenség: a női és férfi munkaerő aránytalansága. 6

10 Elmondhatjuk, hogy ma gyakorlatilag a hiány minden fajtája megtalálható az egészségügyben. Kérdés, hogy ez a hiány pótlódik-e vagy állandósulásával kell számolnunk? 2003-ban a minisztérium kezdeményezésére a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) újólag áttekintette az orvosi hiányszakmák kérdését, és állásfoglalásában leszögezte, hogy mára az orvos, mint egészségügyi szakma vált hiányszakmává: a gyógyítás szinte minden területén mennyiségi, vagy minőségi hiány van, ráadásul romló helyzettel kell számolnunk. A szakma vonzerejének növelése érdekében többek között a bérezés azonnali javítására tettek javaslatot. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) a kérdés súlyát mérlegelve már négy éve létrehozta Humánpolitikai Bizottságát évi kongresszusán, amelynek egyik fő témája a humán erőforrás gazdálkodás volt, a fentieknél mélyebbet merítettek. Azt vizsgálták meg, hogy mely szakterületeken van elsősorban mennyiségi hiány és ez hogyan hat az intézmények működőképességére. Bizonyos aspektusait elemezték a várható tendenciáknak is (elöregedés, bérhelyzet stb.). Ezt az anyagot az alábbiakban részletesebben ismertetjük. Az elsősorban fekvőbeteg intézetre kiterjedő felmérés során a kiemelt kérdéskörök a következők voltak: Mennyi a betöltetlen állások száma a különböző munkakörökben? Hogyan alakult a be-és kilépők száma? Hogyan oszlanak meg a foglalkoztatottak a különböző munkakörökben kor és nem szerint? Hogyan alakultak a bérek az egyes munkakörökben? Hogyan biztosíthatók az ügyeletek ma és a jövőben? A kérdőíves elemzésben 114 intézmény vett részt, ezek között 64 darab volt az 500 alatti (kis) intézetek száma, 32 az között, és 18 az 1001 fölötti ágyszámú, amelyek között a négy orvosegyetem is megtalálható. Elsőként a betöltetlen állásokra vonatkozó, a felmérésből származó adatokat ismertetjük. (1. ábra) 1. ábra: Betöltetlen állások aránya munkaköri csoportonként években % ,79 12,39 10,44 13,25 12,28 10,18 5,93 4,86 3,67 5,12 4,75 6,02 7,45 8,11 8, Orvos Egyéb egyetemi Szakdolgozó Munkaköri csoport Gazd., ügyvitel Kisegítő 7

11 Kitűnik, hogy a közvélekedéssel ellentétben százalékosan nem a szakdolgozói hiány a legnagyobb, hanem a diplomások hiánya. Figyelemre méltó, hogy míg a hiány a diplomás kategóriákban valamelyest csökkent 2000 óta, addig a gazdasági, ügyviteli és kisegítő dolgozók hiánya lassan, de egyértelműen nő. A számadatok értékelésénél több tényezőt is értékelnünk kell. Az egyik ilyen, hogy csak a előtti évekre ismerjük az összes szervezett állás számát, így az arány változása annak is következménye lehet, hogy több intézmény felszámolta a krónikusan betölthetetlennek bizonyuló állásainak egy hányadát. Jogos kérdés, hogy a évi, 50%-os béremelésnek milyen hatása volt a létszámhiányra? Ezekből a grafikonokból az derül ki, hogy az érintett orvos-szakdolgozói területeken a hiány egyértelműen csökkent és hogy 2002-ben a belépők száma kompenzálta a kilépők számát. Ez egyértelműen pozitív jelenség, bár fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a hiány ettől nem csökkent, csak változatlan maradt a vizsgált intézményekben. Az azonban az egyéb adatokból is nyilvánvaló, hogy a hiány a közepes méretű kórházakban nagy, és ráadásul növekvő mértékű. A nemek szerinti összetétel minden munkaköri csoportban fontos. (2. ábra) 2. ábra: Foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása munkaköri csoportonként XII % 80% 60% 40,82 55,92 71,02 70,84 56,51 63,64 Nő 40% 20% 59,18 44,08 28,98 29,16 43,49 36,36 Férfi 0% Orvos Egyéb egyetemi Szakdolgozó Gazd., ügyvitel Munkaköri csoport Kisegítő Összes A nők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt jelenlegi helye, a velük kapcsolatos elvárások megnehezítik, hogy munkájukat egyenrangúként lássák el. Az is nemzetközi tendencia, hogy az elnőiesedett szakmákban a bérszínvonal alacsonyabb, mint az átlagos. Így igaz ez az egészségügyre is, ahol az orvosok kivételével minden kategóriában jócskán meghaladja a nők aránya az 50%-ot. Amennyiben az a társadalmi szándék, hogy a nők egyenlő eséllyel vegyenek részt a munkában, a jelenlegitől eltérő, rugalmasabb foglalkoztatási formákra van szükség. Mivel a jelenlegi jogszabályok és finanszírozási ösztönzők nem erre épülnek, a menedzsmentnek jelenleg igen kevés a mozgástere a rugalmasabb munkaerő- 8

12 alkalmazás kialakítására. Ráadásul a nők a rájuk háruló családi feladatok miatt többet hiányzanak, pótlásukról is gondoskodni kell, és minden országban hamarabb mennek nyugdíjba, mint férfitársaik. A korösszetétel mind a jelen, mind a jövő szempontjából meghatározó. Nem magyarázható pusztán a magas képzési idővel, hogy az 50 év fölöttiek aránya több mint 20% és további 20% a 40 év fölötti. 3. ábra: Orvosok 17,27% 2,79% 24,51% 20,91% - 30 év év év év 63 - év 34,52% Más forrásokból tudjuk, hogy az egészségügyben elsősorban a szakdolgozói területen a legfiatalabb korosztályokban a legnagyobb az elvándorlási hajlandóság. Így kiszámítható, hogy a szakemberállomány elöregedését és nyugdíjba vonulását a fiatalabb korosztály nem tudja majd kompenzálni! Ez a tendencia ismét az orvosoknál a legkifejezettebb. Míg az orvosoknál és a gazdasági-ügyviteli alkalmazottaknál az ötven év fölöttiek egyaránt a kategória egynegyedét teszik ki, az utánpótlásban az eltérés jelentős. Az ügyviteli kategóriában a 40 és 50 közöttiek száma jóformán megegyezik az 50 fölöttiekével, addig az orvosoknál ez az arány csupán 12,49%! Ez azt jelenti, hogy szűkös az az erős középnemzedék, amelyik kulcsszerepet játszik a mindennapi munka irányításában, amelyik már vezető vagy néhány éven belül átveszi a vezetést és amelyik felelős az utánuk következő generáció képzéséért. 4. ábra: Szakdolgozók 7,24% 20,09% 12,49% 30,82% 29,36% - 30 év év év év 63 - év 9

13 5. ábra. Gazdasági, ügyviteli 10,55% 0,79% 16,75% 27,17% - 30 év év év év 63 - év 44,74% A Magyar Orvosi Kamara, a Központi Statisztikai Hivatal és egyéb szervezetek statisztikáiból ismeretes a szakmák korfája és területi megoszlása is. Az Olvasó a részletes adatokat a mellékletek között találhatja meg, itt csupán néhány figyelemreméltó adatot emelünk ki a statisztikai értelemben lezárt esztendőből, annak ismeretében, hogy az arányok és tendenciák azóta érdemben nem változtak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2001-ben az üres orvosi állások száma országosan 2727 volt, annak ellenére, hogy az engedélyezett állások száma az előző évi ről ra csökkent. Ez azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy minden tizenegyedik orvos hiányzik. A hiányról egy adott kórház, szakrendelő működőképessége, a betegek ellátása szempontjából természetesen keveset mond az országos átlag. A kisebb, vidéki intézményekben a hiány jelentősen nagyobb lehet, mint egy megyei kórházban vagy egyetemi klinikán. Míg a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországi régióban 48,2 volt a lakosra jutó orvosok száma, addig ez az arány a Dél-Alföldön csak 28,8; a legkevesebb csupán 22,9 pedig éppen az igen rossz egészségi állapotú Észak-Magyarországi területen. Nem jobb a helyzet a szakdolgozók (nővérek, asszisztensek, műtősnők) esetében sem. A tervezett állások száma az adott évben volt, amiből összesen vállalkozókkal és részfoglalkozásúakkal együtt alig több mint volt betöltve, ráadásul ebből mintegy ötezren nem is rendelkeztek az előírt szakképesítésekkel! A betegek szempontjából az sem mindegy, hogy mely szakmákban helyezkedtek el az egészségügyi dolgozók és hol van nagyobb mértékű hiány. Az adatok szerint az egyik legnagyobb hiány a kórházi ellátásban van. Itt orvosi állás van betöltve a betölthető helyett: ez öt-hét nagy kórház orvos-létszámának felel meg! De több mint 500 orvos hiányzik a járóbeteg-ellátásból ami 7-10 nagy szakrendelő orvoskara. 15%-ot meghaladó a hiány például a rehabilitációs orvosból is. A háziorvosok jelentős része vállalkozó. Itt az állások száma 2001-ben 6804 volt, ebből 6733 volt betöltve. Az arány nem tűnik rossznak, azonban ha úgy tekintjük, hogy kb. 70 falu ellátás nélkül maradt, nincs nagy ok az optimizmusra. Ráadásul 141 háziorvos 70 év fölötti, és további 654 van 55 és 70 év között. Ezzel szemben 2001-ben összesen 297 háziorvos volt 40 év alatt. Rövid-középtávon itt is ellátási gondokkal kell számolnunk. 10

14 Ugyanebben az időben többek között 450 szakápoló, 907 általános ápoló és általános asszisztens, 290 csecsemőápoló hiányzott a kiegyensúlyozott működéshez, de pl. több mint 400 védőnő is szükséges lett volna még a szakszerű megelőző munkához. Ez a tegnap. Ha a jövő feltételeit próbáljuk megbecsülni, több dolgot kell mérlegelnünk. Milyen az egyes szakmákban milyen a dolgozók kormegoszlása, hányan mennek nyugdíjba az elkövetkező 4-5 évben, illetve mennyien dolgoznak még messze a nyugdíj-korhatáron túl is? Vannak-e olyan szakmák, amelyek az elöregedés miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek és van-e esély a pótlásukra a jelenleg képzés alatt állókból? Figyelmeztető adat, hogy a 90 nyilvántartott szakmából csupán 18 olyan van, ahol nem dolgoznak 70 év fölötti orvosok is. A betöltött orvosi állásból 5712-t 60 év fölötti orvos töltött be. Ezzel szemben a frissen belépő, 30 év alatti kollégák száma csupán 2525 volt. Nem mutatnak ettől érdemi eltérést az EGVE frissebb adatai sem. Elmondhatjuk tehát, hogy az orvosok abszolút számában a következő évtizedben további csökkenés várható akkor is, ha egyéb tényezőket nem veszünk figyelembe. Néhány veszélyeztetett szakma Mindannyian tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek sújtanak leginkább bennünket. Esélyeinket nem javítja, hogy a fekvőbeteg-ellátásban több mint 10%-os a hiány (31,8 orvosi állás betöltetlen) a kardiológiában és hasonló az arány a szívbetegek ambuláns ellátásban is. Kevesebb, mint 10 a 35 év alattiak száma például érsebészetből, idegsebészetből vagy fertőző orvostanból. Közegészség-járványtanból is csupán ketten tartoznak a legfiatalabb korcsoportokhoz, de izotóp-diagnosztikából is csak 3 fiatal veszi át a 13 nyugdíjba vonuló munkáját. Az aneszteziológiában kb. 140 orvos és 250 szakdolgozó hiányzik, nehezítve a műtétes ellátások helyzetét. A valós létszámhiány csak hozzávetőlegesen becsülhető elsősorban a nagyvárosokban. Itt bizonyos szakmákban ugyanis másod, sőt harmad-állása is van az orvosoknak, sőt a szakdolgozók egy rétegének is. Ez az önkizsákmányolás elfedi a valódi hiány egy részét. Számolnunk kell azzal, hogy ha az új munkajogi szabályok életbe lépnek és az orvosoknak, nővéreknek nem lesz módja a másod-, harmad-állások vállalására, nyilvánvalóvá válik, hogy a hiány még nagyobb. 11

15 A magán egészségügyi szolgáltatások sajátos hatása Az egészségügyben a magánszolgáltatók aránya egyre növekvő. Személyi állományukat a korábban közalkalmazottként dolgozó egészségügyiek közül toborozták és toborozzák. Általánosságban elmondható, hogy jobb munkakörülmények között és magasabb bérét tudnak dolgozni az átlépők, így a privát szféra vonzereje nem elhanyagolható. A hatás értékelését megnehezíti, hogy míg a közszférára vonatkozóan évekre visszamenően vannak adatok, addig a privát szféra adatai esetlegesek és nem összehasonlíthatóak. A privát szféra térnyerését adatok helyett talán néhány példával lehet jól érzékeltetni. Ez egyiknek talán a szemészetben modellezhető: a friss szakorvosokat (többségükben nők) az optikai központok elszívják szakmailag igénytelenebb, de jobban fizető és kevesebb munkateherrel járó állásokkal. Becslések szerint minden ötödik szemész szakorvos elhagyja a közszolgálatot a szakvizsgától számított 4 éven belül, vagy csak részállást vállal abban. A képalkotó diagnosztikai központok logikája kissé más: a szakdolgozóik gyakran alkalmazottak, azonban az orvosok általában valamelyik közintézményben közalkalmazottak. Közterheiket így az anyaintézmény fizeti, az alig magasabb vállalkozói órabér azonban adózás szempontjából jó megoldás. Nem véletlen, hogy a radiológusok egy részének nemcsak másod-, hanem harmad- vagy negyed-állása is van, gyakran a heti 100 órát megközelítő össz-óraszámmal. Ez az ára annak a hálapénz nélküli szakmában, hogy elsősorban a férfi radiológusok összjövedelme összevethetővé vált a klinikai szakmákban dolgozókkal. A magánszolgáltatások sajátos hatása, hogy ezek az intézmények a képzésben ritka kivételként és elsősorban akkori is az orvosi területen nem vesznek részt, a szakorvosra, a legjobban képzett szakaszszisztensre a késztermékre tartanak igényt. A szakképesítések megszerzése kapcsán megkötött tanulmányi szerződések nem tudják a funkciójukat betölteni, nem tartják az egészségügyi közszolgáltatás területén az egészségügyi dolgozókat, hiszen ezeknek a magán egészségügyi szolgáltatóknak nem jelent gondot a késztermék megvásárlása és így hiába taníttatja ki és képzi tovább az egészségügyi közszolgáltatás a szakembereit, nem tudja őket megtartani a viszonylag alacsony bérezés miatt. Az egészségügyi magánintézmények pedig olyan pénzügyi konstrukciókat kínálnak ezeknek a szakembereknek, hogy a tanulmányi szerződések ellenére is elhagyják az egészségügyi közszolgáltatási területeket. Ez nem csak mennyiségi hiányhoz, hanem minőségi kontraszelekcióhoz is vezethet egyes szakmákban. 12

16 A munkaerő-hiány nem magyar specialitás: világszerte szinte minden ország hasonló gondokkal küzd Az egészségügyi személyzetben tapasztalható egyensúly-zavarok vissza-visszatérő témái a nemzetközi sajtónak. A gond a legnagyobb figyelmet a fejlődő és a hazánkhoz hasonló országokban kapja, hiszen a hiány vagy az egyenlőtlenség itt az ellátás minőségét és hatékonyságát veszélyeztetheti, és gátja a mindenütt szándékolt egészségügyi reformnak. Nem véletlen, hogy szinte minden nemzetközi szervezet így elsősorban az Egészségügyi Világszervezet és az OECD kiemelt programokban foglalkozik a kérdéskörrel. Az alábbiakban ezeknek a szervezeteknek az információiból és állásfoglalásaiból mutatunk be néhány, Magyarország számára fontosabbat. A hiány persze relatív fogalom: amit az egyik országban súlyos hiányként élnek meg, attól a másik országban boldogok lennének. Afrika Szahara alatti részén például tavaly 14 olyan ország volt, ahol egyetlen szakképzett röntgenes sincs. Ráadásul nem minden országban ugyanazt érik hiányon, de eltérő lehet az is, hogy kit tekintenek orvosnak vagy kisegítő személyzetnek. Az egyszerűség kedvéért ebben az anyagban a hazai és az Európai Unióban használatos szóhasználatot és adatokat vesszük figyelembe. Ezt indokolja az is, hogy küszöbön áll csatlakozásunk az Európai Közösséghez, így az ottani eseményeket és álláspontokat célszerű ismernünk. Joggal tehetjük fel a kérdést: mihez képest van hiány? Vegyük példának az orvosokat! Bár az orvosok száma Európa-szerte folyamatosan nő, a növekvő szükségletek, az ennél is gyorsabban növekvő igények és a szakma specializálódása miatt az igény még ennél is sokkal nagyobb. Ráadásul nő a szakmából elvándorlók száma is. Az orvosképzés azonban igen drága, ezért a legtöbb országban inkább tűrnek valamelyes hiányt, minthogy többet fordítsanak olyan munkaerő kiképzésére, akit esetleg el is veszítenek. Olyan is van, hogy nagyon aktívan élnek a külföldi toborzás eszközeivel, különösen azokban az országokban, ahol a toborzó ország nyelvét sokan beszélik jó szinten. Milyen következményei vannak a mai tendenciáknak tőlünk jobban élő államokban? A németeknél a betöltetlen állások száma 97-től 2001-ig megduplázódott. Németországban abszolút hiány lesz szemészekből 2004-re, radiológusokból 2005-re és általános orvosokból 2006-ra. Ha a betöltetlen állások számát nézzük, mi már elértük ezt a szintet után Európa-szerte drasztikusan csökkenni fog a foglalkoztatottak és nőni az eltartottak, az idősek száma (= nő az igény az ellátásra), ugyanakkor öregszik az egészségügyi ellátó személyzet is. Ez és a krónikus betegségek nagy száma mellett öregedő népesség különös terhet jelent az Európai Unióba belépő országokban, így hazánkban is. A toborzás kétélű fegyver. Az Egyesült Királyságban már szabályozni kellett az etikus toborzást : olyan területekről vonták el nagy számban a legjobb szakembereket, ahol az egészségügy súlyos gondokkal küzd. A volt angol gyarmatbirodalom számos országában a lakosság egészségi állapota közismerten igen rossz, a lakosra jutó orvosok és nővérek száma pedig jó, ha harmada az angliainak. Mivel azonban Indiában magas az angolul beszélő egészségügyi dolgozók száma, magától adódó tobor- 13

17 zási területként kínálkozott az ország. A törékeny egészségügyi ellátórendszer azonban máris megsínylette a dolgozók elvándorlását. Az egészségügyi dolgozók mennyiségi és minőségi hiánya ma már szinte minden országban súlyos probléma. A probléma súlyát felismerve mind az Egészségügyi Világszervezet, mind az OECD tartós elemző programokat működtet. A fejlett országokban a megnövekedett igények generálják a hiányt, a kevésbé fejlettekben és a fejlődőkben abszolút hiánnyal is számolni kell. Mivel az egészségügy sajátos humán szolgáltatás, ahol a személyes gondoskodás, észlelés, a gyógyítás nem váltható ki valamilyen gépi megoldással, így a létszámhiány közvetlenül rontja a gyógyítás, az ellátás minőségét. 14

18 A létszámhiány okai összetettek Ha nem a hiány mértékét, hanem okait vizsgáljuk, mind a hazai, mind a nemzetközi tanulmányok sok összetevőre mutatnak rá. Ezek közül vitán felül legfontosabb a bérkérdés. Európához közeledve természetes, hogy minden réteg európai körülményeket, európai béreket szeretne. Napjainkban az orvos-bérek kérdése a társadalmat megosztó kérdéssé vált. Ez jelentősen növelte az egészségügy körül meglévő, indokolt és indokolatlan feszültségeket, a kölcsönös meg nem értést. A feszültségek csökkentéséhez adatokra és korrekt érvelésre van szükség. A jelenlegi kormány, ismerve az egészségügyben dolgozók egyre nehezülő helyzetét és szerepüket a lakosság életminőségének biztosításában, első intézkedései között 50%-os béremelést szavazott meg az egészségügyben dolgozók számára, ráadásul úgy, hogy legyen meg az indokolt különbség az orvos és a nővér, a diplomás és a kisegítő dolgozó között, ami a kilencvenes évek végére eltűnt. A bérek kérdését azonban természetesen egyetlen kormány sem tudja függetlenné tenni a ráfordítható forrásoktól, elsősorban a gazdaság jövedelemtermelő képességétől. Vegyük most csupán az orvos-béreket! Egyes statisztikák szerint a német és a cseh orvosok jövedelme közötti szorzó kb. ötszörös, a magyar és a cseh orvosok közötti szorzó háromszoros, ha valutában számítjuk őket. Vásárlóerőben már kicsit jobb a helyzet. Senki sem gondolhatja persze komolyan, hogy a magyar nemzeti össztermékből francia béreket lehet biztosítani, bármely foglalkoztatási csoport számára. Célszerű tehát azt az összehasonlítást megtennünk, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez képest hogyan alakulnak a bérek. Az összehasonlítást a szakembereknek természetesen meg kell tenniük a szakdolgozói és gazdasági területen is. Az orvos-bérekről szólván egy neves egészségszociológus 2001-ben a következőket írta: A nyugati országokban az orvosok átlagos bruttó évi jövedelme általában 2,5-3,3-szerese az egy főre jutó GDP értékének. Kivétel az USA, ahol ez az arány 7,4-szeres. A magyar orvosok (hivatalos jövedelme) esetében ez az arány: 1,02 volt 1999-ben. Ez azt jelenti, hogy (a nemzetközi bér/gdp arány esetén) a jelenlegi gazdasági fejlettségünk lehetővé tenné, hogy az orvosok havi bruttó átlagkeresete kb ezer Ft legyen. Az egészségügyi dolgozók jövedelmi helyzetének rendezésére átfogó javaslat nem született. Ennek több oka lehet: a rendezéshez szükséges források nagysága, továbbá egy ilyen koncepció nem kerülhetné meg a hálapénz kérdését sem. Látható, hogy kb. 50%-os emeléshez 1998-ban kb milliárd Ft kellett volna. Egy ilyen mértékű emeléshez (ami jelentősen javítana a helyzeten, de az alapvető problémát még mindig nem oldaná meg), csak (kisebb) részben nyújthatna forrást a többi két nagy költségcsoportban elérhető hatékonyság-javulás. Figyelembe véve az egészségügyi foglalkoztatottság relatíve alacsony szintjéről korábban írtakat, a fenti adatok azt jelzik, hogy az egészségügyi kiadások reálértékének jelentős növelése nélkül a jövedelmi helyzet nem orvosolható. (Orosz, 2001) Ez a helyzet a elején 50%-os béremeléssel érezhetően javult, amit elsősorban azzal illusztrálhatunk, hogy több mint 2000 nővér tért vissza a szakmájába. 15

19 Az sem mindegy, persze, hogy egy adott társadalmon belül milyen az anyagi elismertsége egy szakterületnek? Nyugat-Európában az orvosok a legjobban fizetett szakmák között vannak, és a nővérek is az erős középmezőnyt foglalják el. Nálunk a tavalyi, 50%-os átlagos béremelés előtt 20 nyilvántartott nemzetgazdasági ágazat közül éveken át csupán a halászat biztosított alacsonyabb jövedelmeket. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusában az egészségügyi és szociális területen dolgozók nettó átlagkeresete forint volt, ami az előző év azonos hónapjával összevetve 23,3%-os emelkedésnek felel meg. Ezzel a jövedelemmel maga mögé utasítja ugyan a mezőgazdaságot, halászatot és az egész (kevés diplomást foglalkoztató) feldolgozóipart, de még mindig csak a nemzetgazdasági átlag körül van, és több mint forinttal lemarad a sokszor emlegetett oktatás béreitől is. A valódi felzárkóztatás tehát éppen csak hogy elkezdődött. A jelenlegi finanszírozási rendszerben a béreket a kórházak és a járóbeteg-ellátás esetében a teljesítményért kapott tételek tartalmazzák. Az évek során azonban a teljesítményekben foglalt bérhányad jelentősen eltorzult. Példa: Egy 12 ágyas Intenzív Terápiás Osztály január havi kiemelkedő teljesítménye 188,67 súlyszám. Ebből a GYÓGYINFOK által megadott aránnyal számolva nővérbérre jut Ft. Az Intenzív terápiás szakápolók KJT szerinti minimum fizetése, a törvényes pótlékok (ágymelletti és műszak) alapján ez az összeg nővér fizetésére elegendő. 12 ágyra a szakmai minimum-feltétel 36 nővér. Jelenleg a betöltött állások száma 29. A bérköltség a KJT minimum szerint a meglevő 29 nővérre Ft. Joggal tesszük föl a kérdést: hova lesznek a drágán kiképzett orvosok? A nyilvántartások szerint kb. egy teljes évfolyamnyi orvos fő dolgozik a gyógyszerek ismertetését elősegítő orvos-látogatóként. Várható, hogy ezek egy része a gyógyszerismertetésre és támogatásra vonatkozó új rendeletek eredményeként visszatér a szakmához, de az is valószínű, hogy a jobb jövedelem és egyéb juttatások hiányát sokan már nem vállalják és továbbra is az egészségügyön kívül keresnek állást. A fiatal generációban számosan szereztek második diplomát`` közgazdaságit, jogit, orvosmenedzserit az orvosegyetemmel egyidőben, vagy kevéssel azután. Ezek az általában több nyelvet beszélő fiatalok elkötelezettek az egészségügy iránt, de el akarják ismertetni magasabb képzettségüket és általában nem a betegágy mellett vállalnak munkát, diplomás minimálbérért. Száz körüli ilyen fiatal dolgozik a különböző kutatóintézetekben, tanácsadó cégeknél, gyógyszergyárakban. Pozitív jelenség, hogy újabban néhányan a köztisztviselői hivatást választják életpályájukul, így ismereteik hasznosulnak az egészségügyben. Több száz azonban azoknak a száma, akik egészségügyi, családi vagy egyszerű anyagi okokból igazi pályaelhagyók: ingatlanügynökségük, autószalonjuk, éttermük van, vagy neves informatikai cégük van, családanyaként nem vállalnak munkát vagy társukat követik külföldre. 16

20 Az orvosok mindezzel együtt még mai is ritkán választanak más pályát, részben speciális képzettségük, részben hivatástudatuk folytán. A nővérek esetében azonban néhány pályaelhagyásra is késztető kiegészítő, messze jobb kereseti lehetőségeket biztosító lehetőség kínálkozik: a vásárlóközpontok és hipermarketek eladónak, pénztárosnak csábítják el a nővéreket, asszisztenseket, sok nővér megy külföldre baby-sitternek, gondozónak, holott szeretnének ugyanott nővéri munkát végezni, de ma még nem tudnak a munkavállalási feltételekről, lehetőségekről, az új képzési rendszerben végzett fiatal generáció jobb (eurokonform) iskolázottsága folytán hajlamosabb lesz külföldön munkát vállalni. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az utolsó esztendőben, a bérintézkedések hatására a helyzet jelentősen javult: az egészségügyi szakdolgozók bére eléri, olykor meghaladja a kereskedelemben tapasztalható jövedelmeket. Remélhetjük, hogy a folyamat nem állt meg. Presztízs és média: mindenki tud elrettentő eseteket az egészségügyi ellátás mindennapjaiból. Napjainkban jelent meg Moldova György könyvsorozata az egészségügyről, ami összegyűjtve tartalmaz számos elsősorban rossz-példát. A sajtó talán meg inkább, mint a világ más részein a negatív eseményeket felnagyítva ismerteti, a pozitívakról vajmi keveset hallunk. Az is mindennapos, hogy a szűkösségből eredő gondokat az okok vizsgálása nélkül az egészségügyi dolgozók nyakába varrja a sajtó, azt a képet keltve, hogy a jó szándék hiánya vagy a hálapénz-éhség az oka a felszültségeknek. A társadalom képe az egészségügyben dolgozókról alapvetően két okból romlott az utóbbi években. Az egyik a döntően szűkösségből eredő ellátási hiány vagy késedelem, a másik a média tévesen értelmezett szerepe. Napjainkban Magyarországon ehhez járultak radikális Magyar Orvosi Kamara és egyes szakszervezetek hibás kommunikációja az irreális, rosszul ütemezett és radikális bérkövetelések kapcsán, ami a lakosság nagy részét indokolatlanul fordította szembe az egészségügyi dolgozókkal, elsősorban az orvosokkal. Peres ügyek: mindenkinek elemi igénye és joga, aki valamilyen szolgáltatást vesz igénybe, hogy az átlátható, ellenőrizhető legyen. Ebből a szempontból az egészségügy is egy szolgáltatás. A gyógyító tevékenységet övező korábbi nimbusz lefoszlott, ami önmagában nem baj. Baj az, hogy ezzel a bizalom jó része is elveszett. Nemzetközi jelenség a peres és panaszos ügyek számának növekedése, bár ezek többsége nem végződik elmarasztalással, és nem rendelkezik objektív alapokkal. Egyetlen egészségügyi dolgozó sem vitatja, hogy akit bizonyíthatóan kár ért, az jusson hozzá az őt megillető kártérítéshez. De nézzük meg a másik oldalt is! A jogi felelősségre vonhatóság és a kártérítések számának, összegének növekedése nem kívánatos jelenségekhez vezetett. Az USA-ban már csillagászati összegű az a felelősségbiztosítás, amit néhány kiemelt szakmában, elsősorban a szülészetben meg kell kötnie az orvosnak. Ezt természetesen béreiben is érvényesíti érvényesítheti az ottani orvos. A helyzet mára néhány szakmában oda vezetett, hogy inkább nem választják a legkockázatosabb állásokat. 17

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond

Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. IV. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló)

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló) Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E

Részletesebben

Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből

Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Szakmai szervezet Általános javaslatok Forráselosztás 2013 orvos - szakdolgozó - egyéb eü.-s Egyéb pénzügyi javaslat Emberi erőforrás intézkedési

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Miért jönnének vissza a fiatal orvosok? Magasabb GDP-részesedést az egészségügynek!? Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség

Miért jönnének vissza a fiatal orvosok? Magasabb GDP-részesedést az egészségügynek!? Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség Miért jönnének vissza a fiatal orvosok? Magasabb GDP-részesedést az egészségügynek!? Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség Orvos motivációs életút KEZDETI CÉLOK EGYETEM REZIDENS LÉT - jó orvos akarok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Mit ér a diploma, ha magyar?

Mit ér a diploma, ha magyar? 3. szint Április Mit ér a diploma, ha magyar? Az Unióban automatikusan elfogadják majd a magyar oktatást A diploma annyit ér, amennyiért beváltható. Mondjuk fizetésre. Nagy kérdés, hogy a magyar diplomák

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft.

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Újabb nehézségek az egynapos sebészetben Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 16/2002. (XII. 12.) ESZCSM rendelete az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára

Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Dr. Balogh Zoltán ELTE TáTK- AstraZeneca 15. Egészség-gazdaságtani Szimpózium, Budapest, 2013. május 31. A szolgáltatás

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?

TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? MINŐSÉGI KÖZSZFÉRA MINŐSÉGI BÉREK Boros Péterné, főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország Prof. Holger Bonin Angelika Ganserer et al.: Nemzetközi munkaerőtoborzás a németországi ápolási ágazatban Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, 2015 (76 p.) Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés,

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség

Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség Szövetségi elképzelések a rezidens ösztöndíjak kiterjesztésének és a szakorvosi minimálbér bevezetésének hatásairól, a humán erőforrás migrációs tendenciájának változásáról az egészségügyben. Dr. Dénes

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation

18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses. 1. Személyi költségek Personal Costs. 3. Motivációs rendszerek Motivation 18. Szállodák személyi ráfordításai Personal expenses 1 1. Személyi költségek Personal Costs 2. Munkabér Wage 3. Motivációs rendszerek Motivation 4. Személyzet kiváltási lehetőségei External labor cost

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A magyarországi orvoselvándorlás

A magyarországi orvoselvándorlás Farkas Réka A magyarországi orvoselvándorlás A kormány egészségügyi reformelképzeléseit összefoglaló Semmelweis Terv külön fejezetet szentel a jelenségnek, és egy életpályamodell kialakításában lát megoldást

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz

Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz Tisztelt érdeklődő! Cégünk, a Medikwork megalapításának fő célja, hogy professzionális munkaerő közvetítésével megállítsuk, illetve lelassítsuk

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. április 26.-i ülésére Tárgy: TÁMOP pályázatok támogatása Előadó: polgármester Előterjesztés tartalma: határozati javaslat Szavazás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés és konjunktúra kutatás SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei

Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Egyetemi HR rendszerek megújításának lehetıségei Dr. Endrei Dóra orvos-igazgató Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Dr. Saághy Andrea Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Fıigazgatóság Közgazdasági Igazgatóság

Részletesebben

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben