1. Bevezetés Az egészség és szerepe a gazdaságban Az egészségügy napjainkban Az egészségügyi rendszer fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés... 5 2. Az egészség és szerepe a gazdaságban... 8 3. Az egészségügy napjainkban... 10 3.1. Az egészségügyi rendszer fogalma... 10 3.2."

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány A MAGYAR ÉS AZ OLASZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA: HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT Készítette: Pataki Renáta Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az egészség és szerepe a gazdaságban Az egészségügy napjainkban Az egészségügyi rendszer fogalma Az egészségügyi rendszerek problémái Az egészségügyi rendszerek fajtái A magyar és az olasz egészségügyi rendszer A magyar egészségügyi rendszer: társadalombiztosítási modell Az olasz egészségügyi rendszer: nemzeti egészségügyi szolgálat Az egészségügy elemzésének elméleti lehetőségei Hatékonyság Néhány mutató az egészségügyi hatékonyságvizsgálathoz Közösségi egészségügyi mutatók Egészségügyi technológiaelemzés Hatékonyságvizsgálat Egészségügyi bevételek és kiadások összehasonlítása A magyar és az olasz gazdasági mutatók A két ország társadalmi és szociális helyzetének összevetése Az egészségügyi ellátás statisztikai jellemzői A szolgáltatások igénybe vétele Mortalitási és morbiditási mutatók Életmódbeli sajátosságok Környezet és egészség Alkalmazott technológiák Kutatás-fejlesztés Következtetések Irodalomjegyzék Függelék... 66

3 1. ábra: Az egészségre ható tényezők ábra: Az egészségügyi rendszerek fajtái ábra: Az olasz egészségügyi rendszer jogi fenntartói ábra: Olasz régiók ábra: A költséghatékonyság-, költséghasznosság- és a költség-haszonelemzések ábra: Életminőséggel korrigált életévnyereség (QALY) ábra: A szűrés tényleges előnye táblázat: Az egészségügyi rendszerek rangsora országonként táblázat: Az egészségügyi rendszerek jellemzői táblázat: A magyar egészségügyi hozzájárulás megoszlása táblázat: Olasz egyetemek orvosi fakultással táblázat: Közösségi egészségügyi mutatók: ECHI táblázat: Az egészségügyi bevételek és kiadások pontozása táblázat: A gazdasági mutatók pontozása táblázat: A társadalmi mutatók pontozása táblázat: Az emberi fejlettségi indexek (HDI) rangsora: az első 50 helyezet ban táblázat: Az egészségügyi erőforrások pontozása táblázat: A szolgáltatások igénybevételének pontozása táblázat: A morbiditási mutatók pontozása táblázat: A halálozási mutatók pontozása táblázat: Az életmódbeli sajátosságok pontozása táblázat: A környezeti feltételek pontozása táblázat: Az alkalmazott technológiák pontozása táblázat: Egynapos sebészeti egységek Magyarországon táblázat: A kutatás és fejlesztés pontozása táblázat: A pontszámok összegzése táblázat: A hatékonyságvizsgálat során felhasznált mutatók összesítése... 71

4 1. Bevezetés A legnagyobb érték nem az, hogy élünk, hanem az, hogy jól élünk. (Szókratész) Ahogyan a régi mondás tartja: Fő az egészség. A probléma ezzel csupán annyi, hogy valóban régi. Manapság az emberek mindent az egészségük elé helyeznek. A legfontosabb a munka, az pedig, hogy közben a televízióban reklámozott rágcsálnivalókat esszük, mert csak arra van idő, egyáltalán nem számít. Tömjük magunkba a fejfájás-csillapítókat, mert természetesen nem tudjuk vagy akarjuk kipihenni a fáradtságunkat. Majd csak akkor, amikor szabadságra megyünk. Ha nagyon nyűgösek vagyunk és egy kis lazításra vágyunk, elszívunk egy-két cigarettát, vagy a nap végén kibontunk otthon egy üveg bort, jobbik esetben egy tábla csokoládét. Ezekkel, a mozdulatokkal tesszük tönkre testünket. Depressziósak, szenvedélybetegek leszünk, legyengül az immunrendszerünk, megbetegszünk. Megbetegedésünk, rossz egészségi állapotunk nemcsak minket és a szeretteinket érinti. Negatív hatással van a munkahelyünkre és az államra is, ugyanis gyógyszereink támogatását, betegszabadságunkat valakinek finanszíroznia kell. Az egészségügy rendelkezésére álló erőforrások azonban a világ összes országában végesek, és az erre elkülönített sohasem elégséges összeget pedig nem szabad elpazarolni, hanem gondos számítások alapján, hatékonyan kell felhasználni. Az utóbbi időkben a média többet foglalkozott a hazai egészségüggyel, mint szokott. Ez köszönhető volt az előző egészségügyi miniszter folytonos médiaszerepléseinek, azaz hogy minden nap hallhattuk a tévében, rádióban, hogy mennyire rossz a magyarok egészségügyi állapota, és hogy ennek javítására milyen reformtörekvései vannak a kormánynak. Bármenynyire is próbálták elfogadtatni a néppel az újítási terveket, az eredménye az lett, hogy rádöbbentünk mennyire rossz a rendszerünk, és azt hisszük, az állam, csak ront a helyzeten az átszervezéseivel. Az igazság az, hogy nem csupán mi látjuk negatívan helyzetünket, ugyanis egy brit felmérés kimutatta, hogy a legtöbb fejlett ország elégedetlen az egészségügyi szolgáltatásaikkal. Így vannak ezzel az olaszok is. Az Egészségügyi Világszervezet rangsora szerint Franciaország kapta a legjobban működő egészségügyi rendszerrel rendelkező ország elnevezést, Olaszország a második helyet nyerte el, míg mi a 66-ak vagyunk a 190 ország között (1. táblázat). A rangsorból következik, hogy a mi elégedetlenségünk valamilyen szinten indokolt, de akkor az olaszoknak mi okuk van rá? Jelen tanulmányom fő kérdése, hogy az olaszok egészségügyi rendszere valóban jobb-e a miénknél, ahogyan azt a WHO állítja. Ennek a megállapításnak - 5 -

5 az érdekében összehasonlító hatékonyságvizsgálatot végzek el, amelynek módszertana a következő: Első lépésben összegyűjtöm, és témakör szerint szelektálom a felhasználni kívánt mutatókat, melyeket ezek után -5-től 5-ig értékelek aszerint, hogy a nagysága pozitív vagy negatív irányban befolyásolja az egészségügyet, és azt is figyelembe veszem, hogy milyen mértékben. Például a halálozási mutatószámok -5 pontot érnek, a morbiditási mutatószámok is negatívak, viszont azok, súlyosságuk szerint -1 és -4 közé esnek. Pozitív értéket például a születési arányszám, vagy a százezer főre jutó kórházi ágyak száma kap. A 0 érték a semlegessége és a szorzás használata miatt nem szerepel a pontozásban. Miután mindegyik mutató megkapta a súlyozási pontszámát, jöhet maga a számolás. A számomra elérhető lehető legfrissebb számadatokat veszem bele a dolgozatomba, viszont ez időnként a 2003-as eredményeket, vagy akár ennél régebbi adatokat jelent. Mutatónként kiszámítom, hogy a két ország adatai milyen százalékban térnek el egymástól. A kapott százalékos eltérést súlyozom az első lépésként kiosztott pontszámmal, és a mennyiségileg nagyobb mutatóval rendelkező ország számlájára írom. A hatékonyságvizsgálat eredményeként a két ország közül annak az egészségügyi rendszere működik hatékonyabban, amelyik nagyobb pontszámot gyűjt össze a tanulmány legvégéig. A dolgozatom első lépéseként pár szóban bemutatom az egészség jelentőségét a nemzetgazdaság számára, majd rátérek az egészségügyi rendszerek elméleti megfogalmazására. Egy választott definíció szerint bemutatom az egészségügyet, mint rendszert, rámutatok arra, hogy milyen problémákkal küzd, valamint, hogy milyen fajtái léteznek. Bemutatom a hazánkban működő egészségbiztosítási modell sémáját, utána pedig az Olaszországban használt nemzeti egészségügyi szolgálat jellegzetességeit. Ezek után rátérek, hogy az egészség-gazdaságtannal foglalkozó szakembereknek köszönhetően, milyen lehetőségek léteznek az egészségügy elemzésére. Beszélek arról, hogy milyen hatékonyságok vannak, hogyan lehet azokat mérni, milyen egészségügyi mutatókkal próbálja az egészségügyi rendszerek összehasonlítását elvégezni az Európai Unió, valamint mi is az egészségügyi technológiaelemzés. A hatékonyságvizsgálat legfontosabb lépései pedig ezek után következnek, amelyek innentől kezdve tíz alfejezetet ölelnek át. Szó lesz benne a két ország gazdasági-, társadalmi- és szociális helyzetéről, az egészségügyre fordított erőforrásokról, és egyéb mutatókról, melyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megmérjük egy társadalom egészségét, a rendelkezésre álló erőforrásokat, valamint az ott alkalmazott technológiák állapotát, kihasználtságát. Mindezek befejeztével eljutunk a végkövetkeztetésünkhöz: a magyar vagy az olasz egészségügyi rendszert működtetik hatékonyabban? - 6 -

6 A rengeteg egészséggel kapcsolatos könyv, cikk, tanulmány olvasása, valamint a másokkal folytatott beszélgetéseim után arra a következtetésre jutottam, hogy a betegségek legnagyobb forrása az emberek nemtörődömsége és tudatlansága. Példaként felhozva, mindenki tudja, hogy a dohányzás negatív hatást gyakorol szervezetünkre, azonban mégis nagyon sok a dohányos az egész világon. Senkit nem érdekel, hogy a dohányzás elkezdése utáni első héten a testünk szén-monoxidmérgezést kap, melynek következtében a szervezetben lévő szövetek nem jutnak elég oxigénhez. Az így fellépett oxigénhiány izomgörcsöket okoz a test egyes részeiben, valamint sokkal fáradékonyabbak leszünk, könnyebben megbetegszünk. Pár hónap után krónikus légcsőgyulladással kell élni a dohányos személynek, amit a gyorsabb slejmképződés hatására, folytonos köhögés kísér. A cigarettázóknál a dohányfüst egyesíti a vérben található vérlemezkéket, valamint növeli a koleszterin lerakódásának mennyiségét az érfalon, és ezek hatásaként a szívkoszorúerek elzáródnak, amely infarktushoz vezet. A dohányzás nemcsak a szív által lehet végzetes kimenetelű, ugyanis a DNS-ünket is elkezdi rombolni. Mivel a DNS nem tud száz százalékosan regenerálódni, ezért idővel mutáció felhalmozása következik be a DNS-molekulákban, ami pedig rákos sejtekké transzformálja az egészségeseket. Ezek mellett még említést érdemel, hogy csontritkuláshoz vezethet, valamint egyszerre romlik a látásunk közelre és távolra. Mindezek tudatában a társadalom túlságosan is nagy aránya fizet azért, hogy tönkretegye szervezetét, és fizethessen újból, hogy még egy-két évvel tovább élhessen. Úgy tűnik, az emberek már csak megszokásból mondják, hogy az egészség a legfontosabb dolog a világon, azonban viselkedésük az ellenkezőjéről tanúskodik

7 2. Az egészség szerepe a gazdaságban Az egészség az egyén és a közösség legfontosabb értéke, amely meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét, a társadalom jövedelemtermelő-képességét. (EüM, 2008) Már egy ideje ismertté vált az a megállapítás, miszerint hazánk lakossága lényegesen roszszabb egészségügyi állapottal bír, mint az Magyarország fejlettségéből, vagy az egészségügyi rendszer minőségéből következne. Az elemzések rámutattak, hogy a felzárkózás nem a szűk értelemben vett gazdasági fejlettségi szinttől (Orosz, 2001), azaz az egy főre eső bruttó hazai terméktől függ. Természetesen az akarat megvan a változtatáshoz, csupán a kivitelezéssel vannak problémák, ugyanis a hazai egészségügyi rendszer átalakulása már a 80-as évek vége óta folyamatban van. 1. ábra Az egészségre ható tényezők Az egészségügy biztosítása elsősorban állami felelősség. Minden egyes országnak támogatnia kell a szociális jólétet, és nem szabad hagynia, hogy a családok elszegényedjenek rossz egészségi állapotuk miatt. Az egészség nemcsak az emberek személyes ügye, ugyanis egy társadalom csak akkor lehet erős és versenyképes, ha az, az egészségüket megőrizni, illetve helyreállítani képes egyénekből áll. Azonban az állam nem kötelezhet arra, hogy ne vigyük a gyerekeinket a gyorsétterembe, minden nap együnk gyümölcsöt és salátát, felejtsük el a vajat és a zsírt, helyette pedig olívaolajat használjunk minden egyes főzésnél, minden nap sportoljunk, és persze végül, de nem utolsó sorban mindenki szokjon le azonnali hatállyal a szenvedélybetegségeiről

8 Az általános egészségi állapot javítása a társadalom és a gazdaság összes szereplőjének érdeke, és ez által közös felelőssége is. Az egészségi állapot meghatározói között az egészségügyi rendszer súlya becslések szerint csupán 15 és 25 százalék közé esik, a többi százalék egyéb tényezőknek tudható be, melyeket az 1. ábrán láthatunk. Megfigyelhető, hogy az állam igazán fontos feladata, hogy az egészséges élethez szükséges tényezők feltételeit megteremtse, azaz mindenki számára elérhető legyen a tiszta víz, az egészségügyi szolgáltatások, politikai eszközökkel csökkentse a munkanélküliséget, ösztönözze az embereket a tanulásra, és így tovább. Mindezt azért teszi, hogy a társadalom mindig jobb és jobb életkörülmények között akarjon élni, azaz törődjön az egészségével, ugyanis az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők hatással vannak az egyén teljesítőképességére, és ebből kifolyólag a gazdaságra is, méghozzá négy fő csatornán keresztül (Kollányi és Imecs, 2007): 1. Az egészségesebb ember hatékonyabban, termelékenyebben dolgozik, ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt, illetve jobb minőségben képes elvégezni, mint kevésbé jó egészségi állapotú munkatársa. Az egészségesebb ember kevesebb időt tölt betegállományban, és későbbi életkoráig képes munkavégzésre, mint az, akinek rosszabb az egészségi állapota. 2. Az általános egészségi állapot javulása, a várható élettartam emelkedése arra ösztönzi az egyéneket, hogy minél több erőforrást és időt fordítsanak saját képzésükre. 3. Mivel az egészségtudatos ember előre tekint a jövőjében, fontos neki a biztonság, így lakossági megtakarítások, beruházások formájában biztosítja saját maga, valamint családja számára a jövőbeni megélhetést, ami serkenti a gazdaságot. 4. A születések és halálozások gyors csökkenésével párhuzamosan nő az aktívak aránya a társadalmon belül, ami lendületet ad a gazdaságnak. Az általános egészségi állapot csak viszonylag lassan változik, hisz a körülmények gyors javulásának csak évekkel később lesz statisztikailag is kimutatható eredménye, azonban a javuló egészségi állapotból azonnal gazdasági előnyök származnak, mint például nő a teherbírás, a termelés. Mindebből láthatjuk, mennyire fontos minden gazdasági szereplő számára, hogy a társadalom egészségi állapota javuljon

9 3. Az egészségügy napjainkban Nem iszol, nem dohányzol, nem lélegzel. Nem halsz meg rákban. (Vavyan Fable) 3.1. Az egészségügyi rendszer fogalma Első lépésben, mielőtt elkezdenénk beszélni az egészségügyi rendszerekről, a legfontosabb feladatunk definiálni azt, hogy mit is értünk alattuk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi meghatározása szerint: Minden egyes ország politikai és intézményi keretei között az egészségügyi rendszer azoknak az állami vagy magán szervezeteknek, intézményeknek és erőforrásoknak az összessége, amelyek rendeltetése az egészségi állapot javítása, az egészség fenntartása vagy helyreállítása. Az egészségügyi rendszer - az egyén és a népesség számára nyújtott egészségügyi ellátások mellett - magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek más szektorok politikáira és intézkedéseire kísérelnek meg hatást gyakorolni az egészséget meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők kezelése érdekében. (WHO Európai Miniszteri Konferencia, 2008) Ez a meghatározás eléggé nagy területet foglal magába, ami leginkább azért van, mert az egészségügy határai összemosódnak. Bele tartozik egyrészt a szociális szektor, másrészt az olyan szabadidős tevékenységek, amelyek az egészség megőrzését is szolgálják, mint például pár óra az edzőteremben. Továbbá nemcsak a kórházak, orvosok, hanem a háztartások, a civil szervezetek és az üzleti szféra egyes tevékenységei mint például a bioélelmiszerek, wellness, az ezekkel kapcsolatos újságok is részét képezik az egészségügy fogalmának. Végül pedig megemlíteném, hogy az egészségügyet nem különíthetjük el a környezetvédelemtől, ugyanis tiszta levegő, szennyezetlen föld nélkül nincs egészséges társadalom sem (Orosz, 2001)

10 3.2. Az egészségügyi rendszerek problémái A legnagyobb kérdés ma: fenntarthatóak-e az egészségügyi rendszerek? (Sebők, 2007) Az eddig jól működő rendszereket ugyanis világszerte fenyegeti az elöregedő társadalom, valamint az egyre kevesebb járulékfizető problémája. A gondot az okozza, hogy egyre csökken a születésszám, míg az életkor hosszabbodik, és mindemellett sokaknak sikerül elérniük a korai nyugdíjazást, míg a fiatalok akár 30 éves korukig is továbbtanulnak, hogy jobb esélyekkel induljanak a munkaerőpiacon. Ennek következtében egyre kevesebb az egészségügyre fordítható összeg, miközben a nyugdíjba vonultak betegségei és fájdalmai sajnálatos módon szaporodnak. Azonban nem ez az egyetlen probléma az egészségügy finanszírozása kapcsán. Minden egyes fejlett országnak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy, a technika fejlődése gyorsabb ütemben növeli a gyógyítási lehetőségeket, mint ahogy az erre szánható források növekedni tudnak, így adaptálásuk a rendszerbe nem minden ország számára lehetséges. Ezt pedig nem is mutathatja jobban más, mint hogy az elmúlt években a fejlett országok bruttó hazai összterméke kisebb mértékben nőtt, mint egészségügyi kiadásaik. Ez a körülmény új strukturális felépítés és finanszírozási módszerek bevezetését követeli. Az új és drága diagnosztikai technikák, valamint az egészségügyi költségek nagy mértékű növekedése közötti feszültség az egész világon megfigyelhető. A finanszírozás egyre nehezebbé válik, azonban egy jól működő egészségügyi rendszer hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is, valamint a társadalmi jóléthez. Az egészségbe, egészségügybe történő befektetés egyúttal az emberi fejlődésbe, a társadalmi jólétbe és jómódba történő befektetést is jelenti. (WHO Európai Miniszteri Konferencia, 2008) Az Egészségügyi Világszervezet is felszólítja tagországait, hogy törekedjenek egészségügyi rendszereik teljesítményének növelésére, a nemek, a kor, az etnikum és a jövedelem alapján jelentkező különböző egészségügyi szükségletek kielégítésére, hogy ezáltal a jobb egészségi állapot elérése mindenki számára elérhető legyen. A legtöbb fejlett ország egészségpolitikájának legfőbb célja, hogy elérhető minőségű egészségügyi ellátást tudjon biztosítani az összlakosság számára olyan áron, amit az adott társadalom megengedhet magának. Vannak, akik a költségek mérséklését az egészségügyi piacon való verseny növelésében látják, míg mások kételkednek abban, hogy ez megvalósítható lenne az egészségügyi szektorban anélkül, hogy a társadalom alsóbb rétegeit előbb vagy utóbb ne érintené negatívan. Akik a verseny ellen vannak, azok az új technológiák árainak csökkentését javasolják, mint megoldást a jelenlegi nehézségekre. (Gulácsi, 2005c)

11 3.3. Az egészségügyi rendszerek fajtái Az egészségügyi rendszerek minden egyes országban más és más módon fejlődtek, változtak az idők folyamán. Ez az átalakulás függött a tradícióktól, a kultúrától, valamint a politikai, gazdasági, és társadalmi tendenciáktól is. Ezekből következik, hogy minden egyes országban más és más rendszer alakult ki 2. ábra: Az egészségügyi rendszerek fajtái és van jelen, azonban az alapjait mindenütt ugyanazok a modellek határozzák meg. A szakirodalom három modellt különböztet meg: a mutualisztikus (Bismarki modell), az univerzalisztikus (Beveridge-féle modell) és a liberalista (Szabadpiaci modell) modelleket. A következőkben ezeket az egészségügyi rendszereket mutatom be egyesével, az összehasonlításukat pedig a 2. táblázat szemlélteti. (Damiani és Ricciardi, 2005) Bismarki modell: Ez a modell a mutualizmus alapjára épül, amely egy olyan szociális irányelv, amely a kölcsönösség megfelelő alkalmazása által próbál a szabad verseny előidézte gazdasági és társadalmi bajokon segíteni (Pallas Nagylexikon, 2008). Itt az állam garantálja és szabályozza is egyben az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ugyanis a társadalom egészének alapvető joga az egészséghez való jog. Ez a modell a kötelező társadalombiztosítás keretére épül, amelynek a populáció legnagyobb része alá van rendelve. A szolgáltatások finanszírozása nem függ össze azzal, hogy milyen mértékben vannak azok kihasználva. A hozzájárulásokat egy vagy több állami intézmény kezeli, amelyek az egészségügyi szolgáltatások vásárlóiként és finanszírozóiként is működnek. Ennek a rendszernek a legfőbb célja, hogy elkerülje az egészségügyi szolgáltatások el nem érhetőségéből eredő munkanélküliséget, elszegényedést és megbetegedéseket. Az egészségügyi struktúra és az együttműködő szervezetek kölcsönös ellenőrzésére épül. Alapvetően három résztvevője van: o A biztosítási alapok, amelyek összegyűjtik a szükséges pénzügyi erőforrásokat, hogy kompenzálni tudják az egészségügyi szolgáltatókat

12 o Az egészségügyi szolgáltatók (például: orvosok, közkórházak, profit- és nem profitorientált magánszolgáltatók), akiket az igénybe vett szolgáltatások arányában fizetnek meg. o Végül, de nem utolsó sorban az Állam, aki a rendszer szabályozásáért felelős. Meghatározza az egyes résztvevők egészségügyi hozzájárulásának szintjét, a segélyek menynyiségét, nagyságát, amelyeket a forrásoknak kell biztosítaniuk, valamint a hitelezési folyamatokat és a szolgáltatók díjazásának mértékét. Beveridge-féle modell: Ez az univerzalizmusra épülő modell kivétel nélkül az egész társadalom számára ingyenes hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A rendszer finanszírozásáért legnagyobb mértékben az Állam a felelős. A Beveridge-féle modell az egészség védelmében lép fel, és számára a legfontosabb cél, hogy korosztálytól és nemtől függetlenül, diszkriminációmentesen az emberek egészségmegőrzését segítse, illetve szükség esetén helyreállítsa. Itt már nem csak a közintézmények vannak jelen a piacon. Az állam esélyt ad a magánszolgáltatók számára is, melyek akár non-profit-, akár profitorientált vállalkozásként is tevékenykedhetnek. Ez lehetőséget nyújt az emberek számára, hogy azon szolgáltatásokat vegyék igénybe, amelyek a legnagyobb mértékben elégítik ki igényeiket. Szabadpiaci modell: Ennek a modellnek a szellemében az egészségügyi szolgáltatás semmiben sem különbözik a többi fogyasztási cikktől. Az összes szolgáltató magánvállalkozás, az Állam szerepe pedig csupán néhány súlyos társadalmi rizikófaktorra terjed ki, mint például a túlzott szegénység esetében az emberek segélyezése. Az árak ösztönzőleg hatnak az egészségügyi szolgáltatókra, ezáltal nem következik be az egyes szolgáltatások kínálatának hiánya. Az Állam nem avatkozik be az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásába, ugyanis maguk az állampolgárok azok, akik folyamatosan fizetik az önkéntes biztosításukat, vagy minden egyes alkalommal megtérítik a használatba vett szolgáltatás árát. Ez a liberalista modell annak a szellemében működik, hogy a károsultat (beteget) akkora mértékben kárpótolják (gyógyítják meg), amekkora a biztosítási fedezete. Ebből kifolyólag, akinek nincs pénze arra, hogy külön betegbiztosítást kössön, megeshet, hogy nem veheti azt az egészségügyi szolgáltatást igénybe, amelyre szüksége lenne. A modell ezen negatív részét az Állam úgy ellensúlyozza, hogy a szegényeket segélyekkel, vagy ingyenes egészségügyi szolgáltatásokkal kárpótolja

13 2. táblázat: Az egészségügyi rendszerek jellemzői Egészségügyi rendszerek Szabadpiaci modell (liberalista) Bismarki modell (mutualisztikus) Beveridge-féle modell (univerzalisztikus) Az egészségügyi szolgáltatás meghatározása Az egészségi szolgáltatásokat fogyasztási javakként értelmezi Az egészségi szolgáltatásokat az állam biztosítja, és ezekhez minden állampolgárának joga van a társadalombiztosítási fedezet határáig bezárólag Az egészségügyi szolgáltatásokat az állam biztosítja a szolgáltatásokhoz való egyetemleges hozzáférhetőség által Az egészségügy állami szinten Az Állam az engedélyek kibocsátása és az egészségügyi beavatkozások gyakorlatának törvényi rendelkezései révén avatkozik be Decentralizált állapot. Az Állam szabályoz mindent. A tervezés az Állam felelősségei közé tartozik még akkor is, ha már végbe ment egy decentralizációs folyamat Finanszírozás Az erőforrások elosztása Szerkezeti tulajdon Példák Biztosítási díj vagy fizetés a szolgáltatásért Szabad alku a felhasználók és a szolgáltatók között Sokkal több a magántulajdon, a közszféra alig van jelen Egyesült Államok Forrás: Damiani és Ricciardi, 2005 Mind a dolgozók, mind pedig a munkáltatók részvételével Megbeszélés a felelős helyi képviselettel a forrásallokációról és az egészségügyi szerkezetről Magán- és köztulajdon Franciaország, Németország, Magyarország Általános adózás Általános éves költségvetés Nagyrészt köztulajdon, fejlődő magántulajdonnal Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Skandináv országok 4. A magyar és az olasz egészségügyi rendszer Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt. (egyiptomi közmondás) Mielőtt elkezdenék beszélni a Magyarországon és az Olaszországban alkalmazott egészségügyi rendszerek főbb jellemzőiről, fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Európában működő egészségügyi rendszerek modelljeit vizsgálva nehéz lenne azt mondani, hogy egyik vagy másik jobban finanszírozható, vagy hogy bárhol ettől függene a betegek ellátásának színvonala. A valódi különbség a funkciókban, a politikákban van. A finanszírozási eszkö

14 zök gyűjtésének módja és forrása mellett például a kockázatközösségek, finanszírozási alapok összevonásának technikája, a szolgáltatásvásárlás mikéntje, a nyújtott szolgáltatások körének és a lakossági önrészfizetések alkalmazásának módszerei együttesen jellemzik a rendszereket. (Sebők, 2007) 4.1. A magyar egészségügyi rendszer: társadalombiztosítási modell A jelenlegi magyar egészségügyi rendszer a szolidaritás elvére épül. Az állampolgárok munkajövedelem-arányos jutalékot fizetnek, a kockázat nagysága egyáltalán nem mérvadó az összeg kalkulálásakor. A rendszer finanszírozása a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítással valósul meg. A magyar egészségügy osztott, többszereplős rendszer, melynek szereplői: 1. az önkormányzatok, 2. az állam, 3. az állam által fenntartott hatóságok, 4. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), és 5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) A kórházak fenntartásának költségeit, beruházásait adóbevételekből fedezik (3. táblázat), amelynek finanszírozásáért az Országos Egészségbiztosítási Alap a felelős. A kormány a magas technológiai szintű egészségügyi ellátást, a mentőszolgálatot és az orvosképzést tartja fenn. Azon önkormányzatok számára, amelyek támogatják az egészségügyi létesítmények felújítását, a kormány a beruházásaikhoz pénzbeli segítséget nyújt. A kormány feladata átutalni az Alapnak azt a feltételezett adóösszeget, amely ellentételezi a járulékot nem fizetők (például tanulók, kismamák, munkanélküliek, nyugdíjasok) egészségbiztosítását. Fenntart egyes közegészségügyi szolgáltatásokat, mint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a Mentőszolgálatot, a véradó állomásokat, az orvosképzést, valamint az orvosi kutatásokat óta a helyi önkormányzatok feladata a legtöbb egészségügyi szolgáltatás fenntartása. A helyi önkormányzatok tulajdonában vannak az alapellátási létesítmények, a szakorvosi rendelők valamint a kórházak. A települési önkormányzatok tulajdonában vannak az alapellátási létesítmények, valamint a kisebb kórházak, míg a megyei önkormányzatok birtokolják a nagy kórházakat. Az Egészségügyi Minisztérium feladata az állam egészségügyi politikájának végrehajtása, továbbá ő irányítja az Alapot. Feladatkörébe tartozik a higiénia, a megelőzés és a közegész

15 ségügy, valamint ezen felül az ellátások engedélyezése és a felettük való felügyelet gyakorlása. Működteti az országos mentőszolgálatot, a nemzeti vérellátási programot, a szakmai képzést és továbbképzést, valamint néhány állami kórházat. Felelős az alapfokú orvosképzésért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a népegészségügyi rendszer egy adminisztratív intézménye. Az állami feladatok végrehajtásáért felelős, megvalósítja az egészségügyi igazgatás egységes rendszerét a közegészségügy és a járványügy terén, szabályozza a működési engedélyek kiadását, felügyeli a szakmai tevékenységet, figyelemmel kíséri, ellenőrzi és felügyeli a megelőzést és az egészségügyi képzést. Magyarországon egészségügyi képzés négy egyetemen folyik: a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Az itt fenntartott fakultások egyúttal kutatóközpontokként és tudományos intézetekként is funkcionálnak. Ezek fenntartója és tulajdonosa az Állam. Az alapellátást 1992 óta háziorvosok végzik. Az állampolgárok szabadon választhatnak orvost, függetlenül lakóhelyüktől. A háziorvosok javadalmazása fejkvóta alapján történik, azaz attól függ, hogy hány beteget látnak el. A háziorvos köteles a beteget a lehetséges mértékig ellátni, mielőtt szakorvoshoz küldené. A járóbeteg-szakellátás általános illetve szakorvosi járóbeteg-ellátásra osztható. Az általános járóbeteg-ellátást a lakóhely közelében nyújtják, a háziorvos beutalása alapján, és meglehetősen szórványosan fordul elő. A járóbeteg-szakellátás feladata azoknak a betegségeknek a kezelése, amelyek rendkívüli diagnosztikai támogatást igényelnek. Ez az ellátásforma a járóbeteg-ellátásra összpontosul, és tehermentesíti a kórházakat azáltal, hogy egynapos sebészeti ellátást nyújt. Felöleli továbbá a szakképzett ápolók által végzett házi ellátást is. Kórházi ellátást hazánkban három szinten végeznek: o a körzeti kórházak az alapvető osztályokkal, o a helyi önkormányzati kórházak, amelyek regionális központokként működnek, szakosított ellátással, o valamint az országos egészségügyi intézmények és egyetemi centrumok. A kórházak a helyi önkormányzatok, a nemzeti kormány (az egyetemi kórházak esetében) illetve az egyházak és jótékonysági egyesületek tulajdonában vannak (EMFA, 2008 és Osváth, 2004). A legutóbbi reformjavaslatok a társadalombiztosítási-rendszer új alapokra való helyezését preferálják, ellenben egyes szakemberek a rendszer felszíni módosításán igyekeznek. A többbiztosítós rendszer tervezetét nagyon sokan népellenesnek bélyegezték, ugyanis ahogyan a biztosítottak, úgy a biztosítók is tudnak szelektálni az ügyfelek között kiskapukat találva

16 Ezek után a következő évek függvénye, hogy hogyan fog a magyar egészségügy rendszere változni, a hatékonyság és a jobb minőségű szolgáltatások érdekében milyen lépéseket tesz az Állam Az olasz egészségügyi rendszer: nemzeti egészségügyi szolgálat Olaszországban 1978 óta nemzeti egészségügyi szolgálat (SSN: Servizio Sanitario Nazionale) működik. Ez a rendszer a szolgáltatások egy olyan integrált hálózata, amely magába foglalja a betegségek megelőzését, kezelést és rehabilitációt. Célja, hogy egy olyan ingyenes egészségügyi lefedettséget hozzon létre az ország egész területén, amely mindenkit magába foglal, és egyenlő bánásmódot biztosít az egész társadalom számára, így ezzel egy időben minden területen és közösségben kialakult egyéni igényeknek megfelelően változzon. Az angol piacból kifejlődött olaszországi rendszert három szinten vezetik (3. ábra): 1. A legmagasabb szinten a központi hatóság helyezkedik el, azaz a Kormány, az Egészségügyi Minisztérium és egyéb konzultatív szervezetek. Ezen a szinten határoz- 3. ábra: Az olasz egészségügyi rendszer jogi fenntartói zák meg az egészségügy legalapvetőbb követelményeit, és ellenőrzik az egyes régiók tevékenységeinek szabályosságát és megfelelősségét. 2. Regionális szinten az egyes régiók tevékenykednek, akik szinte önállóan vezetik az egészségügyi rendszert saját területükön. Összesen 20 régió (Piemonte, Valle d Aosta, Lombardia, Veneto, Friuli Venezzia Giulia, Liguria, Emilia Romagna, Toscana, Umbria, Marche, Lazio, Abruzzo, Molise, Campagna, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia) és 2 autonóm megye (Bolzano és Trento) élhet ezzel a lehetőséggel (4. ábra). Feladatuk az egyes régiókban az egészségügyi szolgáltatások megszervezése, valamint a saját

17 egészségügyi rendszerük fenntartása érdekében közvetlenül a területen élőkre adókat vethetnek ki, amelyek miatt az egészségügyi bevételek régiónként változnak. 3. Helyi (operatív) szintű vezetés, ahol a szervezetek egyéni vagy szervezett módon működnek. Ők felelnek direkt módon az egészségügyi szolgáltatások vezetéséért. Az ezen a szinten tevékenykedő független jogi fenntartók (Cantu, E., 2006), olasz nevükön az ASL-ek (Aziende Sanitarie Locali) csupán 1992 óta működnek. Az ebben az évben végrehajtott reformfolyamat eredményeként a kórházak és a helyi vezetésű állami egészségügyi hatóságok vállalatosítása következett be. Ez azt jelentette, hogy ettől kezdve a kórházak úgy üzemelnek, mint a vállalatok. Figyelembe kell venniük mind a hatékonyság, mind pedig a hatásosság kritériumait, ha életben akarnak maradni a szolgáltatók között kialakult versenyben. Az ő feladatuk az alapellátás biztosítása oly módon, hogy az illeszkedjen az adott körzet társadalmi igényeihez. Az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti egészségügyi tervezetben (PSN Piano Sanitario Nazionale) határozza meg azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket garantálni kell minden állampolgár számára függetlenül attól, hogy az ország melyik területén él. A régiók feladata ezen szolgáltatások nyújtásának, valamint finanszírozásának a megszervezése és irányítása. A nagyobb kórházak és az Orvosi Egyetemek teljesen függetlenek a vállalatosított egészségügyi szolgáltatóktól, így ők külön intézményként működnek, és saját maguk teremtik elő az erőforrásokat a fennmaradásukhoz. Az Orvosi Egyetemek ugyanúgy működnek, mint nálunk, azaz kórházak, kutatóközpontok és tudományos intézetetekként is tevékenykednek. Összesen 40 bejegyzett egyetem működik (4. táblázat) az országban ahol orvosképzés folyik, azonban több egyetemnek más városokban is van kirendeltsége (Damiani és Ricciardi, 2005). A rendszer finanszírozása jelenleg körülbelül 95%-ban a közvetlen (a vállalkozások bevételein és az alkalmazottak keresetén alapszik) és a közvetett adókból (általános forgalmi adó) származik, míg a maradék megoszlik maguk az egészségügyi szolgáltatók saját bevételein, valamint a betegek co-payment 1 fizetési rendszerén. Az állam egyrészt finanszírozza az egyes szervek fenntartását, mint például a Vöröskereszt, valamint az egyetemeken a kiemelkedő tanulók számára ösztöndíjat nyújt, másrészt támogatja az egyes régiók és az autonóm megyék működését, melynek az összege a függ (Ministero della Salute, 2007b): 1 A hozzájárulási költség a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások során elszámolt és fizetendő költség, melyet a szolgáltatásokat igénybe vevő beteg vagy hozzátartozója fizet a szolgáltatónak, az ismert rendeletek és megadott díjtételek szerint. (Bugovics, 2008) Ezt más néven kötelező co-paymentnek nevezik

18 o a társadalom nem és kor szerinti megoszlásától, o az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének gyakoriságától, o a társadalom halálozási rátájától, o a területen veszélyt jelentő járványok mutatóitól, o valamint olyan egyéb relatív mutatóktól, amelyek meghatározzák a társadalom régiónkénti sajátos egészségügyi szolgáltatások iránti igényeit. A támogatások és a hozzájárulási költségből származó bevételek ellenére a legnagyobb rész az adókból származik (Ministero della Salute, 2007b). Az egészségügyi hozzájárulás degresszív 2 bérfüggő adórendszeren alapszik Az adósáv 10,6 százaléknál kezdődik és az első euróig tart egy évben. Aki ezen összeg felett keres, az euróig a különbözetre 4,6 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, az e feletti összeg adómentesnek számít (Tanner, 2008). 5. Az egészségügy elemzésének elméleti lehetőségei Többé nem az a cél, hogy egészséges maradj, hanem találj olyan betegséget, amit szeretsz. (Jakie Manson) 5.1. Hatékonyság A közgazdaságtanban az egyik leggyakrabban használt fogalom a hatékonyság, amelynek a fő típusait a következőkben szeretném ismertetni. A legegyszerűbb, köznapi értelemben is ismeretes technológia hatékonyság (vagy x- hatékonyság) azt jelenti, hogy a lehető legkisebb befektetéssel érjük el a lehető legnagyobb kibocsátást. Ez azonban nem ad választ arra, hogy az olcsón előállított termékekre, szolgáltatásokra van-e egyáltalán szükség. Ezzel szemben az allokatív (vagy allokációs) hatékonyság már azt vizsgálja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat milyen arányban osszuk meg a különböző áruk, szolgáltatások előállítása között. Törekedni kell arra, hogy azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat állítsuk elő, amelyeket az egyének, illetve a közösség a legtöbbre értékel. Az allokatív hatékonyság akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésére álló erőforrásokkal a szolgáltatások 2 A degresszív adó esetében az adóalap növelésével csökken az átlagadókulcs, azaz minél többet keresünk, annál kevesebb adót kell fizetnünk. Alkalmazása elég ritkának számít

19 olyan kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom egészének a szintjén elérhető egészség-javulást. Az allokációs hatékonyságnak lehetséges egy tágabb értelmezése is. Ebben az esetben akkor érvényesül az allokatív hatékonyság, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat olyan módon osztjuk el a különböző egészségi állapotot pozitívan befolyásoló szolgáltatások között, amely maximalizálja a társadalmi szinten elérhető egészség-javulást. (Orosz, 2001) Termelési hatékonyságnál akkor használjuk fel hatékonyan a rendelkezésre álló erőforrásainkat, ha össztársadalmi szinten a lehető legnagyobb hasznot tudjuk elérni az erőforrások felhasználásával előállított termékek és szolgáltatások fogyasztása során. Azaz bármit is állítunk elő, minden szükséges erőforrásból a lehető legkevesebbet használjuk fel, ezek közül is a legolcsóbbakat részesítve előnyben. A termelési és az allokációs hatékonyságnak egyszerre kell teljesülnie. Az általános közgazdaságtani szakirodalom használja a technikai hatékonyság fogalmát is, amely azt jelenti, hogy egy adott terméket vagy szolgáltatást úgy állítunk elő, hogy az előállításhoz szükséges erőforrásokból csak annyit használunk fel, amennyi elengedhetetlenül szükséges. A technikai hatékonyság esetében az erőforrásokat természetes egységekben adjuk meg (például hány orvos, nővér, gép, mennyi forgóeszköz, stb. szükséges), nem pedig azok pénznemben kifejezett értékét vizsgáljuk. A szükséglethez képest túlméretezett kórházi kapacitás vagy a kihasználatlanul álló műszerek jó példák a technikailag nem hatékony erőforrás felhasználására. Mivel a különböző erőforrások, vagy más néven termelési tényezők (emberi 5. ábra: A költséghatékonyság-, költséghasznosság- és a költséghaszonelemzések munka, gép, stb.) egymással bizonyos mértékig helyettesíthetők, egy szolgáltatás előállításának több technikailag hatékony módja lehet, de ezek közül csak egy olyan kombináció van, amelyik a legalacsonyabb költséggel jár, azaz megfelel a termelési hatékonyság kritériumának. Egy adott betegség kezelésének rendelkezésre álló eljárásai közül az a költséghatékonyabb, amelyik ugyanazt a hatást kevesebb költséggel éri le, vagy ugyanazon költségszint mellett jobb eredményt produkál. Például gyógyító eljárások, betegségmegelőző programok. Tehát azokat az ellátásokat, amelyekről már eldöntöttük, hogy kívánatosak, legkisebb

20 költséggel kell előállítani. A hatékonyságnak ez a fogalma értelmezhető egy adott egészségi probléma szintjén és az egészségügyi rendszer egészének a szintjén is. A hatékonyság különböző szintjei között keletkezhetnek konfliktusok is. Például egy adott időszakban a technikai hatékonyság növekedése (a kiadások csökkentése következtében) bekövetkezhet olyan módon, hogy közben az allokatív hatékonyság romlik (például a szolgáltatások struktúrája az olcsóbb, de kevésbé költség-hatékony szolgáltatások irányába tolódik el). A hatékonyság természetéből adódik, hogy csak összehasonlításban érzékelhető. Fontosnak tartom még megemlíteni a haszon-áldozat költséget, ami azt foglalja magában, hogy a szűkösségből kiindulva, ha egy termék fogyasztása mellett döntünk, akkor azzal egy másik termékről mondunk le. Például, amit az állam oktatásra költ, azt már nem tudja felhasználni az egészségügy fejlesztésére. Hasonlóan az egészségügyön belül az egyik területen a betegek ellátására felhasznált erőforrások haszon-áldozat költsége kifejezhető egy másik területen el nem látott betegek számával. Amikor az orvos vagy az egészségpolitikus a döntéseiben nem veszi figyelembe a költségeket, akkor valójában azt nem veszi figyelembe, hogy milyen más hasznot lehetett volna előállítani az adott erőforrás felhasználásával, azaz adott esetben hány másik beteg állapotát lehetett volna javítani. Az orvosok lényegében arra esküsznek fel, hogy mindig az adott beteg érdekét nézve, a lehető legnagyobb egészségi állapot javulást eredményező ellátásban részesítsék pácienseiket. Ebben az eredményorientált felfogásban nem játszik szerepet az, hogy az alkalmazott eljárás mennyibe kerül, csak az, hogy várhatóan mennyire javítja a beteg egészségi állapotát, azaz mennyire hatásos. Azonban az egészségügyre fordított források elköltésénél az egészségi állapotra gyakorolt hatás mellett figyelembe kellene venni azok költségeit is. (Gulácsi, 2005c) 5.2. Néhány mutató az egészségügyi hatékonyságvizsgálathoz Az előzőekben ismertettem, hogy milyen hatékonyságok léteznek, azonban az egészségügy különleges piac, és nem tudjuk olyan könnyedén mérni, mint más szolgáltatások hatékonyságát. Míg egy vízvezeték-szerelő társaságnál egyrészt a reklamációk száma, másrészt a könyvelési anyaga mutatja meg, hogy mennyire hatékonyan működött, addig az egészségügy hatékonyságát a beteg gyógyulása mutatja, aminek a fogalmát nem egyszerű meghatározni. Mit értünk gyógyuláson? Érthetjük azt, ha felépülünk az influenzából, vagy összeforr a kisujjunk, amit eltörtünk. Esetleg gyógyulásnak tekinthetjük azt is, ha a nagy fájdalmunkat tudjuk annyira csillapítani, hogy dolgozni mehessünk, vagy ha súlyos betegségünkből adódóan el

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató Az egészségbiztosítás Franciaországban François Maresquier, vezérigazgató A rendszer alapjai Három szereplő a rendszerben Kötelező biztosítás Kiegészítő biztosítás Magánszemélyek CNAM GAMEX MSA RAM Egyéb

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Lovas Kornélia 2010. június 3.

Lovas Kornélia 2010. június 3. A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1.

MEGHÍVÓ. Érték alapú szolgáltatás és biztosítás vásárlás az egészségügyben. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1. Corvinus Egészségpolitikai Konferenciák 2012/1 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Biztosítási Oktató és Kutató Csoport Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont

Részletesebben

A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra

A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra A privatizáció hatása a hazai egészségügyi szolgáltatásokra Dr. Kapócs Gábor Egészségpolitikai Helyettes Államtitkár Egészségügyi Minisztérium kapocs.gabor@eszcsm.hu 2004. November 4. A privatizáció hatása

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását. Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Beszámoló Alsózsolca I.sz háziorvosi körzetének egészségügyi helyzetéről.

Beszámoló Alsózsolca I.sz háziorvosi körzetének egészségügyi helyzetéről. ALSÓZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLTÉNEK Beszámoló Alsózsolca I.sz háziorvosi körzetének egészségügyi helyzetéről. Az utolsó beszámolót 2009-ben kellett elkészíteni. A helyzet azóta nem sokat változott. Már

Részletesebben

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák 2014. november 17. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC.

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC. Az általános európai musculoskeletális egészség javítása Javaslatokat tartalmazó Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában:

Részletesebben

Az egészség nem várhat!

Az egészség nem várhat! Az egészség nem várhat! UNIQA Európai értékek Európa szívéből Az UNIQA Ausztria vezető betegségbiztosítója 8,2 millió osztrák negyedének van betegségbiztosítása Minden 2. biztosított így több mint 1 millió

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Az egészség nem várhat! Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Odafigyeléssel,

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

A magánbetegbiztosítás

A magánbetegbiztosítás A magánbetegbiztosítás A jogi keretfeltételek korlátozott felmondási lehetőségek a betegbiztosítási szerződések csak élethosszig köthetőek a biztosítottra, kivéve a rövid távú biztosításokat, amelyek futamideje

Részletesebben

Higgy abban, hogy EGÉSZSÉG csak egy van. Higgy magadban. Egészségbiztosítás

Higgy abban, hogy EGÉSZSÉG csak egy van. Higgy magadban. Egészségbiztosítás Higgy abban, hogy EGÉSZSÉG csak egy van. Egészségbiztosítás MediQa Higgy magadban. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Odafigyeléssel,

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban

Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Hospice kultúra & palliatív ellátás az idős- és ápolási otthonokban Projektcél Hospice- és palliatív kultúra meghonosítása az intézményekben Etikai dilemmák kezelése A fájdalom holisztikus megközelítése,

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Szigetmonostori Polgármesteri Hivatala

Szigetmonostori Polgármesteri Hivatala Név: Születési név: Születési hely és idő: Anyja neve: Lakcím: Telefonszám: TAJ száma: Szigetmonostori Polgármesteri Hivatala 2015 Szigetmonostor, Fő u. 26. Telefon: (26) 814-863, Telefax: (26) 393-464

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 Miért van szükség államra? A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. házi feladat. QFD elemzés. Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. házi feladat. QFD elemzés. Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Minőségmenedzsment (BMEGT20M002) házi feladat QFD elemzés Az elemzést készítette: Szergej ITIS4U 2012.04.01. 1. Az elemzés tárgya A következőkben a cigaretta

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A klinikai audit bemutatása

A klinikai audit bemutatása TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata: A klinikai

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával.

Kialakulásának valószínűsége, a tünetek súlyossága azonban csökkenthető az életmód változtatásával. Az inkontinencia az altesti záróizmok záróképtelenségét jelenti, mind a húgycső, mind a végbél vonatkozásában. Következménye akaratlan vizeletelcsöppenés, -elfolyás, illetve -székletürités. Az inkontinencia

Részletesebben

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg

Részletesebben

KÉRELEM. Az ellátást igénybe vevő adatai:

KÉRELEM. Az ellátást igénybe vevő adatai: A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembe vételével töltendő ki! Egy kérelem nyomtatványon csak egy ellátás típus kérhető! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 dr. Kramer Mihály tanácsadó Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (HIVDA) 2014.08.30 MLDT 57 Nyíregyháza 1 Célkitűzések Négy

Részletesebben

QECO Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Belesics Boglárka +36/30-737-5299

QECO Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. Belesics Boglárka +36/30-737-5299 Ajánlat Díjfizetés ütemezése: Területi hatály: Fedezet típusa: Biztosítási időszak: Létszám: negyedéves, féléves, éves egész világ 24 órás 1 év, évente újuló egyéni / csoportos Kockázatvállalás: versenyeken,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus 1/23 Kincses Gyula, 2011. Az egészségügyi rendszerek tipizálásának nehézségei Az egészségügyi rendszerek hihetetlenül

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. december Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében Az OECD országok Health at a

Részletesebben

Prof. Dr. Mihályi Péter

Prof. Dr. Mihályi Péter Biztosítás 2007 Üzleti biztosítók megjelenése az egészségügy finanszírozásában Prof. Dr. Mihályi Péter Egészségügyi reform 2. szakasz (2007-2008) Vázlat 1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály

dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály Idegrendszeri

Részletesebben

Jogosultság és jogviszony ellenőrzés gyakorlati tapasztalatai

Jogosultság és jogviszony ellenőrzés gyakorlati tapasztalatai Jogosultság és jogviszony ellenőrzés gyakorlati tapasztalatai Dr. Farkasinszki Ildikó Nyilvántartási Főosztály Országos Egészségbiztosítási Pénztár Medicina 2000 Szakellátási Konferencia Balatonfüred 2008.

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

K É R D Ő Í V. Komárom város szociális szolgáltatásai közösségi tervének kidolgozásához

K É R D Ő Í V. Komárom város szociális szolgáltatásai közösségi tervének kidolgozásához K É R D Ő Í V Komárom város szociális szolgáltatásai közösségi tervének kidolgozásához Tisztelt polgárok! Komárom városa a szociális szolgáltatásokról szóló 448/2008-as számú törvény és a vállalkozói 445/1991-es

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

T É N Y E K Európai Munkavédelmi Ügynökség

T É N Y E K Európai Munkavédelmi Ügynökség 27 Bevezetés T É N Y E K Európai Munkavédelmi Ügynökség A munkabalesetek társadalmi-gazdasági költségeinek leltára A munkavédelem szintjének emelése gazdasági hasznot hozhat a vállalatok, munkavállalók

Részletesebben

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt

A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei. Demetrovics Zsolt A fenntartó metadon terápia hatékonyságának feltételei Demetrovics Zsolt ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék, Budapest Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest Első Magyarországi Ártalomcsökkentő

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek

Vállalati információs rendszerek Vállalati információs rendszerek 2. előadás: Egy konkrét vállalatirányítási rendszer Elekes Edit, 2015. elekes.edit@eng.unideb.hu Miért épp a kórház? Mindenkinek van róla személyes tapasztalata, volt bent

Részletesebben