1. Bevezetés Az egészség és szerepe a gazdaságban Az egészségügy napjainkban Az egészségügyi rendszer fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés... 5 2. Az egészség és szerepe a gazdaságban... 8 3. Az egészségügy napjainkban... 10 3.1. Az egészségügyi rendszer fogalma... 10 3.2."

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány A MAGYAR ÉS AZ OLASZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA: HATÉKONYSÁGVIZSGÁLAT Készítette: Pataki Renáta Budapest, 2008

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az egészség és szerepe a gazdaságban Az egészségügy napjainkban Az egészségügyi rendszer fogalma Az egészségügyi rendszerek problémái Az egészségügyi rendszerek fajtái A magyar és az olasz egészségügyi rendszer A magyar egészségügyi rendszer: társadalombiztosítási modell Az olasz egészségügyi rendszer: nemzeti egészségügyi szolgálat Az egészségügy elemzésének elméleti lehetőségei Hatékonyság Néhány mutató az egészségügyi hatékonyságvizsgálathoz Közösségi egészségügyi mutatók Egészségügyi technológiaelemzés Hatékonyságvizsgálat Egészségügyi bevételek és kiadások összehasonlítása A magyar és az olasz gazdasági mutatók A két ország társadalmi és szociális helyzetének összevetése Az egészségügyi ellátás statisztikai jellemzői A szolgáltatások igénybe vétele Mortalitási és morbiditási mutatók Életmódbeli sajátosságok Környezet és egészség Alkalmazott technológiák Kutatás-fejlesztés Következtetések Irodalomjegyzék Függelék... 66

3 1. ábra: Az egészségre ható tényezők ábra: Az egészségügyi rendszerek fajtái ábra: Az olasz egészségügyi rendszer jogi fenntartói ábra: Olasz régiók ábra: A költséghatékonyság-, költséghasznosság- és a költség-haszonelemzések ábra: Életminőséggel korrigált életévnyereség (QALY) ábra: A szűrés tényleges előnye táblázat: Az egészségügyi rendszerek rangsora országonként táblázat: Az egészségügyi rendszerek jellemzői táblázat: A magyar egészségügyi hozzájárulás megoszlása táblázat: Olasz egyetemek orvosi fakultással táblázat: Közösségi egészségügyi mutatók: ECHI táblázat: Az egészségügyi bevételek és kiadások pontozása táblázat: A gazdasági mutatók pontozása táblázat: A társadalmi mutatók pontozása táblázat: Az emberi fejlettségi indexek (HDI) rangsora: az első 50 helyezet ban táblázat: Az egészségügyi erőforrások pontozása táblázat: A szolgáltatások igénybevételének pontozása táblázat: A morbiditási mutatók pontozása táblázat: A halálozási mutatók pontozása táblázat: Az életmódbeli sajátosságok pontozása táblázat: A környezeti feltételek pontozása táblázat: Az alkalmazott technológiák pontozása táblázat: Egynapos sebészeti egységek Magyarországon táblázat: A kutatás és fejlesztés pontozása táblázat: A pontszámok összegzése táblázat: A hatékonyságvizsgálat során felhasznált mutatók összesítése... 71

4 1. Bevezetés A legnagyobb érték nem az, hogy élünk, hanem az, hogy jól élünk. (Szókratész) Ahogyan a régi mondás tartja: Fő az egészség. A probléma ezzel csupán annyi, hogy valóban régi. Manapság az emberek mindent az egészségük elé helyeznek. A legfontosabb a munka, az pedig, hogy közben a televízióban reklámozott rágcsálnivalókat esszük, mert csak arra van idő, egyáltalán nem számít. Tömjük magunkba a fejfájás-csillapítókat, mert természetesen nem tudjuk vagy akarjuk kipihenni a fáradtságunkat. Majd csak akkor, amikor szabadságra megyünk. Ha nagyon nyűgösek vagyunk és egy kis lazításra vágyunk, elszívunk egy-két cigarettát, vagy a nap végén kibontunk otthon egy üveg bort, jobbik esetben egy tábla csokoládét. Ezekkel, a mozdulatokkal tesszük tönkre testünket. Depressziósak, szenvedélybetegek leszünk, legyengül az immunrendszerünk, megbetegszünk. Megbetegedésünk, rossz egészségi állapotunk nemcsak minket és a szeretteinket érinti. Negatív hatással van a munkahelyünkre és az államra is, ugyanis gyógyszereink támogatását, betegszabadságunkat valakinek finanszíroznia kell. Az egészségügy rendelkezésére álló erőforrások azonban a világ összes országában végesek, és az erre elkülönített sohasem elégséges összeget pedig nem szabad elpazarolni, hanem gondos számítások alapján, hatékonyan kell felhasználni. Az utóbbi időkben a média többet foglalkozott a hazai egészségüggyel, mint szokott. Ez köszönhető volt az előző egészségügyi miniszter folytonos médiaszerepléseinek, azaz hogy minden nap hallhattuk a tévében, rádióban, hogy mennyire rossz a magyarok egészségügyi állapota, és hogy ennek javítására milyen reformtörekvései vannak a kormánynak. Bármenynyire is próbálták elfogadtatni a néppel az újítási terveket, az eredménye az lett, hogy rádöbbentünk mennyire rossz a rendszerünk, és azt hisszük, az állam, csak ront a helyzeten az átszervezéseivel. Az igazság az, hogy nem csupán mi látjuk negatívan helyzetünket, ugyanis egy brit felmérés kimutatta, hogy a legtöbb fejlett ország elégedetlen az egészségügyi szolgáltatásaikkal. Így vannak ezzel az olaszok is. Az Egészségügyi Világszervezet rangsora szerint Franciaország kapta a legjobban működő egészségügyi rendszerrel rendelkező ország elnevezést, Olaszország a második helyet nyerte el, míg mi a 66-ak vagyunk a 190 ország között (1. táblázat). A rangsorból következik, hogy a mi elégedetlenségünk valamilyen szinten indokolt, de akkor az olaszoknak mi okuk van rá? Jelen tanulmányom fő kérdése, hogy az olaszok egészségügyi rendszere valóban jobb-e a miénknél, ahogyan azt a WHO állítja. Ennek a megállapításnak - 5 -

5 az érdekében összehasonlító hatékonyságvizsgálatot végzek el, amelynek módszertana a következő: Első lépésben összegyűjtöm, és témakör szerint szelektálom a felhasználni kívánt mutatókat, melyeket ezek után -5-től 5-ig értékelek aszerint, hogy a nagysága pozitív vagy negatív irányban befolyásolja az egészségügyet, és azt is figyelembe veszem, hogy milyen mértékben. Például a halálozási mutatószámok -5 pontot érnek, a morbiditási mutatószámok is negatívak, viszont azok, súlyosságuk szerint -1 és -4 közé esnek. Pozitív értéket például a születési arányszám, vagy a százezer főre jutó kórházi ágyak száma kap. A 0 érték a semlegessége és a szorzás használata miatt nem szerepel a pontozásban. Miután mindegyik mutató megkapta a súlyozási pontszámát, jöhet maga a számolás. A számomra elérhető lehető legfrissebb számadatokat veszem bele a dolgozatomba, viszont ez időnként a 2003-as eredményeket, vagy akár ennél régebbi adatokat jelent. Mutatónként kiszámítom, hogy a két ország adatai milyen százalékban térnek el egymástól. A kapott százalékos eltérést súlyozom az első lépésként kiosztott pontszámmal, és a mennyiségileg nagyobb mutatóval rendelkező ország számlájára írom. A hatékonyságvizsgálat eredményeként a két ország közül annak az egészségügyi rendszere működik hatékonyabban, amelyik nagyobb pontszámot gyűjt össze a tanulmány legvégéig. A dolgozatom első lépéseként pár szóban bemutatom az egészség jelentőségét a nemzetgazdaság számára, majd rátérek az egészségügyi rendszerek elméleti megfogalmazására. Egy választott definíció szerint bemutatom az egészségügyet, mint rendszert, rámutatok arra, hogy milyen problémákkal küzd, valamint, hogy milyen fajtái léteznek. Bemutatom a hazánkban működő egészségbiztosítási modell sémáját, utána pedig az Olaszországban használt nemzeti egészségügyi szolgálat jellegzetességeit. Ezek után rátérek, hogy az egészség-gazdaságtannal foglalkozó szakembereknek köszönhetően, milyen lehetőségek léteznek az egészségügy elemzésére. Beszélek arról, hogy milyen hatékonyságok vannak, hogyan lehet azokat mérni, milyen egészségügyi mutatókkal próbálja az egészségügyi rendszerek összehasonlítását elvégezni az Európai Unió, valamint mi is az egészségügyi technológiaelemzés. A hatékonyságvizsgálat legfontosabb lépései pedig ezek után következnek, amelyek innentől kezdve tíz alfejezetet ölelnek át. Szó lesz benne a két ország gazdasági-, társadalmi- és szociális helyzetéről, az egészségügyre fordított erőforrásokról, és egyéb mutatókról, melyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megmérjük egy társadalom egészségét, a rendelkezésre álló erőforrásokat, valamint az ott alkalmazott technológiák állapotát, kihasználtságát. Mindezek befejeztével eljutunk a végkövetkeztetésünkhöz: a magyar vagy az olasz egészségügyi rendszert működtetik hatékonyabban? - 6 -

6 A rengeteg egészséggel kapcsolatos könyv, cikk, tanulmány olvasása, valamint a másokkal folytatott beszélgetéseim után arra a következtetésre jutottam, hogy a betegségek legnagyobb forrása az emberek nemtörődömsége és tudatlansága. Példaként felhozva, mindenki tudja, hogy a dohányzás negatív hatást gyakorol szervezetünkre, azonban mégis nagyon sok a dohányos az egész világon. Senkit nem érdekel, hogy a dohányzás elkezdése utáni első héten a testünk szén-monoxidmérgezést kap, melynek következtében a szervezetben lévő szövetek nem jutnak elég oxigénhez. Az így fellépett oxigénhiány izomgörcsöket okoz a test egyes részeiben, valamint sokkal fáradékonyabbak leszünk, könnyebben megbetegszünk. Pár hónap után krónikus légcsőgyulladással kell élni a dohányos személynek, amit a gyorsabb slejmképződés hatására, folytonos köhögés kísér. A cigarettázóknál a dohányfüst egyesíti a vérben található vérlemezkéket, valamint növeli a koleszterin lerakódásának mennyiségét az érfalon, és ezek hatásaként a szívkoszorúerek elzáródnak, amely infarktushoz vezet. A dohányzás nemcsak a szív által lehet végzetes kimenetelű, ugyanis a DNS-ünket is elkezdi rombolni. Mivel a DNS nem tud száz százalékosan regenerálódni, ezért idővel mutáció felhalmozása következik be a DNS-molekulákban, ami pedig rákos sejtekké transzformálja az egészségeseket. Ezek mellett még említést érdemel, hogy csontritkuláshoz vezethet, valamint egyszerre romlik a látásunk közelre és távolra. Mindezek tudatában a társadalom túlságosan is nagy aránya fizet azért, hogy tönkretegye szervezetét, és fizethessen újból, hogy még egy-két évvel tovább élhessen. Úgy tűnik, az emberek már csak megszokásból mondják, hogy az egészség a legfontosabb dolog a világon, azonban viselkedésük az ellenkezőjéről tanúskodik

7 2. Az egészség szerepe a gazdaságban Az egészség az egyén és a közösség legfontosabb értéke, amely meghatározza az egyes emberek életét, életminőségét, a társadalom jövedelemtermelő-képességét. (EüM, 2008) Már egy ideje ismertté vált az a megállapítás, miszerint hazánk lakossága lényegesen roszszabb egészségügyi állapottal bír, mint az Magyarország fejlettségéből, vagy az egészségügyi rendszer minőségéből következne. Az elemzések rámutattak, hogy a felzárkózás nem a szűk értelemben vett gazdasági fejlettségi szinttől (Orosz, 2001), azaz az egy főre eső bruttó hazai terméktől függ. Természetesen az akarat megvan a változtatáshoz, csupán a kivitelezéssel vannak problémák, ugyanis a hazai egészségügyi rendszer átalakulása már a 80-as évek vége óta folyamatban van. 1. ábra Az egészségre ható tényezők Az egészségügy biztosítása elsősorban állami felelősség. Minden egyes országnak támogatnia kell a szociális jólétet, és nem szabad hagynia, hogy a családok elszegényedjenek rossz egészségi állapotuk miatt. Az egészség nemcsak az emberek személyes ügye, ugyanis egy társadalom csak akkor lehet erős és versenyképes, ha az, az egészségüket megőrizni, illetve helyreállítani képes egyénekből áll. Azonban az állam nem kötelezhet arra, hogy ne vigyük a gyerekeinket a gyorsétterembe, minden nap együnk gyümölcsöt és salátát, felejtsük el a vajat és a zsírt, helyette pedig olívaolajat használjunk minden egyes főzésnél, minden nap sportoljunk, és persze végül, de nem utolsó sorban mindenki szokjon le azonnali hatállyal a szenvedélybetegségeiről

8 Az általános egészségi állapot javítása a társadalom és a gazdaság összes szereplőjének érdeke, és ez által közös felelőssége is. Az egészségi állapot meghatározói között az egészségügyi rendszer súlya becslések szerint csupán 15 és 25 százalék közé esik, a többi százalék egyéb tényezőknek tudható be, melyeket az 1. ábrán láthatunk. Megfigyelhető, hogy az állam igazán fontos feladata, hogy az egészséges élethez szükséges tényezők feltételeit megteremtse, azaz mindenki számára elérhető legyen a tiszta víz, az egészségügyi szolgáltatások, politikai eszközökkel csökkentse a munkanélküliséget, ösztönözze az embereket a tanulásra, és így tovább. Mindezt azért teszi, hogy a társadalom mindig jobb és jobb életkörülmények között akarjon élni, azaz törődjön az egészségével, ugyanis az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli tényezők hatással vannak az egyén teljesítőképességére, és ebből kifolyólag a gazdaságra is, méghozzá négy fő csatornán keresztül (Kollányi és Imecs, 2007): 1. Az egészségesebb ember hatékonyabban, termelékenyebben dolgozik, ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt, illetve jobb minőségben képes elvégezni, mint kevésbé jó egészségi állapotú munkatársa. Az egészségesebb ember kevesebb időt tölt betegállományban, és későbbi életkoráig képes munkavégzésre, mint az, akinek rosszabb az egészségi állapota. 2. Az általános egészségi állapot javulása, a várható élettartam emelkedése arra ösztönzi az egyéneket, hogy minél több erőforrást és időt fordítsanak saját képzésükre. 3. Mivel az egészségtudatos ember előre tekint a jövőjében, fontos neki a biztonság, így lakossági megtakarítások, beruházások formájában biztosítja saját maga, valamint családja számára a jövőbeni megélhetést, ami serkenti a gazdaságot. 4. A születések és halálozások gyors csökkenésével párhuzamosan nő az aktívak aránya a társadalmon belül, ami lendületet ad a gazdaságnak. Az általános egészségi állapot csak viszonylag lassan változik, hisz a körülmények gyors javulásának csak évekkel később lesz statisztikailag is kimutatható eredménye, azonban a javuló egészségi állapotból azonnal gazdasági előnyök származnak, mint például nő a teherbírás, a termelés. Mindebből láthatjuk, mennyire fontos minden gazdasági szereplő számára, hogy a társadalom egészségi állapota javuljon

9 3. Az egészségügy napjainkban Nem iszol, nem dohányzol, nem lélegzel. Nem halsz meg rákban. (Vavyan Fable) 3.1. Az egészségügyi rendszer fogalma Első lépésben, mielőtt elkezdenénk beszélni az egészségügyi rendszerekről, a legfontosabb feladatunk definiálni azt, hogy mit is értünk alattuk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi meghatározása szerint: Minden egyes ország politikai és intézményi keretei között az egészségügyi rendszer azoknak az állami vagy magán szervezeteknek, intézményeknek és erőforrásoknak az összessége, amelyek rendeltetése az egészségi állapot javítása, az egészség fenntartása vagy helyreállítása. Az egészségügyi rendszer - az egyén és a népesség számára nyújtott egészségügyi ellátások mellett - magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek más szektorok politikáira és intézkedéseire kísérelnek meg hatást gyakorolni az egészséget meghatározó társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők kezelése érdekében. (WHO Európai Miniszteri Konferencia, 2008) Ez a meghatározás eléggé nagy területet foglal magába, ami leginkább azért van, mert az egészségügy határai összemosódnak. Bele tartozik egyrészt a szociális szektor, másrészt az olyan szabadidős tevékenységek, amelyek az egészség megőrzését is szolgálják, mint például pár óra az edzőteremben. Továbbá nemcsak a kórházak, orvosok, hanem a háztartások, a civil szervezetek és az üzleti szféra egyes tevékenységei mint például a bioélelmiszerek, wellness, az ezekkel kapcsolatos újságok is részét képezik az egészségügy fogalmának. Végül pedig megemlíteném, hogy az egészségügyet nem különíthetjük el a környezetvédelemtől, ugyanis tiszta levegő, szennyezetlen föld nélkül nincs egészséges társadalom sem (Orosz, 2001)

10 3.2. Az egészségügyi rendszerek problémái A legnagyobb kérdés ma: fenntarthatóak-e az egészségügyi rendszerek? (Sebők, 2007) Az eddig jól működő rendszereket ugyanis világszerte fenyegeti az elöregedő társadalom, valamint az egyre kevesebb járulékfizető problémája. A gondot az okozza, hogy egyre csökken a születésszám, míg az életkor hosszabbodik, és mindemellett sokaknak sikerül elérniük a korai nyugdíjazást, míg a fiatalok akár 30 éves korukig is továbbtanulnak, hogy jobb esélyekkel induljanak a munkaerőpiacon. Ennek következtében egyre kevesebb az egészségügyre fordítható összeg, miközben a nyugdíjba vonultak betegségei és fájdalmai sajnálatos módon szaporodnak. Azonban nem ez az egyetlen probléma az egészségügy finanszírozása kapcsán. Minden egyes fejlett országnak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy, a technika fejlődése gyorsabb ütemben növeli a gyógyítási lehetőségeket, mint ahogy az erre szánható források növekedni tudnak, így adaptálásuk a rendszerbe nem minden ország számára lehetséges. Ezt pedig nem is mutathatja jobban más, mint hogy az elmúlt években a fejlett országok bruttó hazai összterméke kisebb mértékben nőtt, mint egészségügyi kiadásaik. Ez a körülmény új strukturális felépítés és finanszírozási módszerek bevezetését követeli. Az új és drága diagnosztikai technikák, valamint az egészségügyi költségek nagy mértékű növekedése közötti feszültség az egész világon megfigyelhető. A finanszírozás egyre nehezebbé válik, azonban egy jól működő egészségügyi rendszer hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is, valamint a társadalmi jóléthez. Az egészségbe, egészségügybe történő befektetés egyúttal az emberi fejlődésbe, a társadalmi jólétbe és jómódba történő befektetést is jelenti. (WHO Európai Miniszteri Konferencia, 2008) Az Egészségügyi Világszervezet is felszólítja tagországait, hogy törekedjenek egészségügyi rendszereik teljesítményének növelésére, a nemek, a kor, az etnikum és a jövedelem alapján jelentkező különböző egészségügyi szükségletek kielégítésére, hogy ezáltal a jobb egészségi állapot elérése mindenki számára elérhető legyen. A legtöbb fejlett ország egészségpolitikájának legfőbb célja, hogy elérhető minőségű egészségügyi ellátást tudjon biztosítani az összlakosság számára olyan áron, amit az adott társadalom megengedhet magának. Vannak, akik a költségek mérséklését az egészségügyi piacon való verseny növelésében látják, míg mások kételkednek abban, hogy ez megvalósítható lenne az egészségügyi szektorban anélkül, hogy a társadalom alsóbb rétegeit előbb vagy utóbb ne érintené negatívan. Akik a verseny ellen vannak, azok az új technológiák árainak csökkentését javasolják, mint megoldást a jelenlegi nehézségekre. (Gulácsi, 2005c)

11 3.3. Az egészségügyi rendszerek fajtái Az egészségügyi rendszerek minden egyes országban más és más módon fejlődtek, változtak az idők folyamán. Ez az átalakulás függött a tradícióktól, a kultúrától, valamint a politikai, gazdasági, és társadalmi tendenciáktól is. Ezekből következik, hogy minden egyes országban más és más rendszer alakult ki 2. ábra: Az egészségügyi rendszerek fajtái és van jelen, azonban az alapjait mindenütt ugyanazok a modellek határozzák meg. A szakirodalom három modellt különböztet meg: a mutualisztikus (Bismarki modell), az univerzalisztikus (Beveridge-féle modell) és a liberalista (Szabadpiaci modell) modelleket. A következőkben ezeket az egészségügyi rendszereket mutatom be egyesével, az összehasonlításukat pedig a 2. táblázat szemlélteti. (Damiani és Ricciardi, 2005) Bismarki modell: Ez a modell a mutualizmus alapjára épül, amely egy olyan szociális irányelv, amely a kölcsönösség megfelelő alkalmazása által próbál a szabad verseny előidézte gazdasági és társadalmi bajokon segíteni (Pallas Nagylexikon, 2008). Itt az állam garantálja és szabályozza is egyben az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ugyanis a társadalom egészének alapvető joga az egészséghez való jog. Ez a modell a kötelező társadalombiztosítás keretére épül, amelynek a populáció legnagyobb része alá van rendelve. A szolgáltatások finanszírozása nem függ össze azzal, hogy milyen mértékben vannak azok kihasználva. A hozzájárulásokat egy vagy több állami intézmény kezeli, amelyek az egészségügyi szolgáltatások vásárlóiként és finanszírozóiként is működnek. Ennek a rendszernek a legfőbb célja, hogy elkerülje az egészségügyi szolgáltatások el nem érhetőségéből eredő munkanélküliséget, elszegényedést és megbetegedéseket. Az egészségügyi struktúra és az együttműködő szervezetek kölcsönös ellenőrzésére épül. Alapvetően három résztvevője van: o A biztosítási alapok, amelyek összegyűjtik a szükséges pénzügyi erőforrásokat, hogy kompenzálni tudják az egészségügyi szolgáltatókat

12 o Az egészségügyi szolgáltatók (például: orvosok, közkórházak, profit- és nem profitorientált magánszolgáltatók), akiket az igénybe vett szolgáltatások arányában fizetnek meg. o Végül, de nem utolsó sorban az Állam, aki a rendszer szabályozásáért felelős. Meghatározza az egyes résztvevők egészségügyi hozzájárulásának szintjét, a segélyek menynyiségét, nagyságát, amelyeket a forrásoknak kell biztosítaniuk, valamint a hitelezési folyamatokat és a szolgáltatók díjazásának mértékét. Beveridge-féle modell: Ez az univerzalizmusra épülő modell kivétel nélkül az egész társadalom számára ingyenes hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A rendszer finanszírozásáért legnagyobb mértékben az Állam a felelős. A Beveridge-féle modell az egészség védelmében lép fel, és számára a legfontosabb cél, hogy korosztálytól és nemtől függetlenül, diszkriminációmentesen az emberek egészségmegőrzését segítse, illetve szükség esetén helyreállítsa. Itt már nem csak a közintézmények vannak jelen a piacon. Az állam esélyt ad a magánszolgáltatók számára is, melyek akár non-profit-, akár profitorientált vállalkozásként is tevékenykedhetnek. Ez lehetőséget nyújt az emberek számára, hogy azon szolgáltatásokat vegyék igénybe, amelyek a legnagyobb mértékben elégítik ki igényeiket. Szabadpiaci modell: Ennek a modellnek a szellemében az egészségügyi szolgáltatás semmiben sem különbözik a többi fogyasztási cikktől. Az összes szolgáltató magánvállalkozás, az Állam szerepe pedig csupán néhány súlyos társadalmi rizikófaktorra terjed ki, mint például a túlzott szegénység esetében az emberek segélyezése. Az árak ösztönzőleg hatnak az egészségügyi szolgáltatókra, ezáltal nem következik be az egyes szolgáltatások kínálatának hiánya. Az Állam nem avatkozik be az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásába, ugyanis maguk az állampolgárok azok, akik folyamatosan fizetik az önkéntes biztosításukat, vagy minden egyes alkalommal megtérítik a használatba vett szolgáltatás árát. Ez a liberalista modell annak a szellemében működik, hogy a károsultat (beteget) akkora mértékben kárpótolják (gyógyítják meg), amekkora a biztosítási fedezete. Ebből kifolyólag, akinek nincs pénze arra, hogy külön betegbiztosítást kössön, megeshet, hogy nem veheti azt az egészségügyi szolgáltatást igénybe, amelyre szüksége lenne. A modell ezen negatív részét az Állam úgy ellensúlyozza, hogy a szegényeket segélyekkel, vagy ingyenes egészségügyi szolgáltatásokkal kárpótolja

13 2. táblázat: Az egészségügyi rendszerek jellemzői Egészségügyi rendszerek Szabadpiaci modell (liberalista) Bismarki modell (mutualisztikus) Beveridge-féle modell (univerzalisztikus) Az egészségügyi szolgáltatás meghatározása Az egészségi szolgáltatásokat fogyasztási javakként értelmezi Az egészségi szolgáltatásokat az állam biztosítja, és ezekhez minden állampolgárának joga van a társadalombiztosítási fedezet határáig bezárólag Az egészségügyi szolgáltatásokat az állam biztosítja a szolgáltatásokhoz való egyetemleges hozzáférhetőség által Az egészségügy állami szinten Az Állam az engedélyek kibocsátása és az egészségügyi beavatkozások gyakorlatának törvényi rendelkezései révén avatkozik be Decentralizált állapot. Az Állam szabályoz mindent. A tervezés az Állam felelősségei közé tartozik még akkor is, ha már végbe ment egy decentralizációs folyamat Finanszírozás Az erőforrások elosztása Szerkezeti tulajdon Példák Biztosítási díj vagy fizetés a szolgáltatásért Szabad alku a felhasználók és a szolgáltatók között Sokkal több a magántulajdon, a közszféra alig van jelen Egyesült Államok Forrás: Damiani és Ricciardi, 2005 Mind a dolgozók, mind pedig a munkáltatók részvételével Megbeszélés a felelős helyi képviselettel a forrásallokációról és az egészségügyi szerkezetről Magán- és köztulajdon Franciaország, Németország, Magyarország Általános adózás Általános éves költségvetés Nagyrészt köztulajdon, fejlődő magántulajdonnal Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Skandináv országok 4. A magyar és az olasz egészségügyi rendszer Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt. (egyiptomi közmondás) Mielőtt elkezdenék beszélni a Magyarországon és az Olaszországban alkalmazott egészségügyi rendszerek főbb jellemzőiről, fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Európában működő egészségügyi rendszerek modelljeit vizsgálva nehéz lenne azt mondani, hogy egyik vagy másik jobban finanszírozható, vagy hogy bárhol ettől függene a betegek ellátásának színvonala. A valódi különbség a funkciókban, a politikákban van. A finanszírozási eszkö

14 zök gyűjtésének módja és forrása mellett például a kockázatközösségek, finanszírozási alapok összevonásának technikája, a szolgáltatásvásárlás mikéntje, a nyújtott szolgáltatások körének és a lakossági önrészfizetések alkalmazásának módszerei együttesen jellemzik a rendszereket. (Sebők, 2007) 4.1. A magyar egészségügyi rendszer: társadalombiztosítási modell A jelenlegi magyar egészségügyi rendszer a szolidaritás elvére épül. Az állampolgárok munkajövedelem-arányos jutalékot fizetnek, a kockázat nagysága egyáltalán nem mérvadó az összeg kalkulálásakor. A rendszer finanszírozása a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítással valósul meg. A magyar egészségügy osztott, többszereplős rendszer, melynek szereplői: 1. az önkormányzatok, 2. az állam, 3. az állam által fenntartott hatóságok, 4. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), és 5. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) A kórházak fenntartásának költségeit, beruházásait adóbevételekből fedezik (3. táblázat), amelynek finanszírozásáért az Országos Egészségbiztosítási Alap a felelős. A kormány a magas technológiai szintű egészségügyi ellátást, a mentőszolgálatot és az orvosképzést tartja fenn. Azon önkormányzatok számára, amelyek támogatják az egészségügyi létesítmények felújítását, a kormány a beruházásaikhoz pénzbeli segítséget nyújt. A kormány feladata átutalni az Alapnak azt a feltételezett adóösszeget, amely ellentételezi a járulékot nem fizetők (például tanulók, kismamák, munkanélküliek, nyugdíjasok) egészségbiztosítását. Fenntart egyes közegészségügyi szolgáltatásokat, mint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a Mentőszolgálatot, a véradó állomásokat, az orvosképzést, valamint az orvosi kutatásokat óta a helyi önkormányzatok feladata a legtöbb egészségügyi szolgáltatás fenntartása. A helyi önkormányzatok tulajdonában vannak az alapellátási létesítmények, a szakorvosi rendelők valamint a kórházak. A települési önkormányzatok tulajdonában vannak az alapellátási létesítmények, valamint a kisebb kórházak, míg a megyei önkormányzatok birtokolják a nagy kórházakat. Az Egészségügyi Minisztérium feladata az állam egészségügyi politikájának végrehajtása, továbbá ő irányítja az Alapot. Feladatkörébe tartozik a higiénia, a megelőzés és a közegész

15 ségügy, valamint ezen felül az ellátások engedélyezése és a felettük való felügyelet gyakorlása. Működteti az országos mentőszolgálatot, a nemzeti vérellátási programot, a szakmai képzést és továbbképzést, valamint néhány állami kórházat. Felelős az alapfokú orvosképzésért. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a népegészségügyi rendszer egy adminisztratív intézménye. Az állami feladatok végrehajtásáért felelős, megvalósítja az egészségügyi igazgatás egységes rendszerét a közegészségügy és a járványügy terén, szabályozza a működési engedélyek kiadását, felügyeli a szakmai tevékenységet, figyelemmel kíséri, ellenőrzi és felügyeli a megelőzést és az egészségügyi képzést. Magyarországon egészségügyi képzés négy egyetemen folyik: a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen. Az itt fenntartott fakultások egyúttal kutatóközpontokként és tudományos intézetekként is funkcionálnak. Ezek fenntartója és tulajdonosa az Állam. Az alapellátást 1992 óta háziorvosok végzik. Az állampolgárok szabadon választhatnak orvost, függetlenül lakóhelyüktől. A háziorvosok javadalmazása fejkvóta alapján történik, azaz attól függ, hogy hány beteget látnak el. A háziorvos köteles a beteget a lehetséges mértékig ellátni, mielőtt szakorvoshoz küldené. A járóbeteg-szakellátás általános illetve szakorvosi járóbeteg-ellátásra osztható. Az általános járóbeteg-ellátást a lakóhely közelében nyújtják, a háziorvos beutalása alapján, és meglehetősen szórványosan fordul elő. A járóbeteg-szakellátás feladata azoknak a betegségeknek a kezelése, amelyek rendkívüli diagnosztikai támogatást igényelnek. Ez az ellátásforma a járóbeteg-ellátásra összpontosul, és tehermentesíti a kórházakat azáltal, hogy egynapos sebészeti ellátást nyújt. Felöleli továbbá a szakképzett ápolók által végzett házi ellátást is. Kórházi ellátást hazánkban három szinten végeznek: o a körzeti kórházak az alapvető osztályokkal, o a helyi önkormányzati kórházak, amelyek regionális központokként működnek, szakosított ellátással, o valamint az országos egészségügyi intézmények és egyetemi centrumok. A kórházak a helyi önkormányzatok, a nemzeti kormány (az egyetemi kórházak esetében) illetve az egyházak és jótékonysági egyesületek tulajdonában vannak (EMFA, 2008 és Osváth, 2004). A legutóbbi reformjavaslatok a társadalombiztosítási-rendszer új alapokra való helyezését preferálják, ellenben egyes szakemberek a rendszer felszíni módosításán igyekeznek. A többbiztosítós rendszer tervezetét nagyon sokan népellenesnek bélyegezték, ugyanis ahogyan a biztosítottak, úgy a biztosítók is tudnak szelektálni az ügyfelek között kiskapukat találva

16 Ezek után a következő évek függvénye, hogy hogyan fog a magyar egészségügy rendszere változni, a hatékonyság és a jobb minőségű szolgáltatások érdekében milyen lépéseket tesz az Állam Az olasz egészségügyi rendszer: nemzeti egészségügyi szolgálat Olaszországban 1978 óta nemzeti egészségügyi szolgálat (SSN: Servizio Sanitario Nazionale) működik. Ez a rendszer a szolgáltatások egy olyan integrált hálózata, amely magába foglalja a betegségek megelőzését, kezelést és rehabilitációt. Célja, hogy egy olyan ingyenes egészségügyi lefedettséget hozzon létre az ország egész területén, amely mindenkit magába foglal, és egyenlő bánásmódot biztosít az egész társadalom számára, így ezzel egy időben minden területen és közösségben kialakult egyéni igényeknek megfelelően változzon. Az angol piacból kifejlődött olaszországi rendszert három szinten vezetik (3. ábra): 1. A legmagasabb szinten a központi hatóság helyezkedik el, azaz a Kormány, az Egészségügyi Minisztérium és egyéb konzultatív szervezetek. Ezen a szinten határoz- 3. ábra: Az olasz egészségügyi rendszer jogi fenntartói zák meg az egészségügy legalapvetőbb követelményeit, és ellenőrzik az egyes régiók tevékenységeinek szabályosságát és megfelelősségét. 2. Regionális szinten az egyes régiók tevékenykednek, akik szinte önállóan vezetik az egészségügyi rendszert saját területükön. Összesen 20 régió (Piemonte, Valle d Aosta, Lombardia, Veneto, Friuli Venezzia Giulia, Liguria, Emilia Romagna, Toscana, Umbria, Marche, Lazio, Abruzzo, Molise, Campagna, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia) és 2 autonóm megye (Bolzano és Trento) élhet ezzel a lehetőséggel (4. ábra). Feladatuk az egyes régiókban az egészségügyi szolgáltatások megszervezése, valamint a saját

17 egészségügyi rendszerük fenntartása érdekében közvetlenül a területen élőkre adókat vethetnek ki, amelyek miatt az egészségügyi bevételek régiónként változnak. 3. Helyi (operatív) szintű vezetés, ahol a szervezetek egyéni vagy szervezett módon működnek. Ők felelnek direkt módon az egészségügyi szolgáltatások vezetéséért. Az ezen a szinten tevékenykedő független jogi fenntartók (Cantu, E., 2006), olasz nevükön az ASL-ek (Aziende Sanitarie Locali) csupán 1992 óta működnek. Az ebben az évben végrehajtott reformfolyamat eredményeként a kórházak és a helyi vezetésű állami egészségügyi hatóságok vállalatosítása következett be. Ez azt jelentette, hogy ettől kezdve a kórházak úgy üzemelnek, mint a vállalatok. Figyelembe kell venniük mind a hatékonyság, mind pedig a hatásosság kritériumait, ha életben akarnak maradni a szolgáltatók között kialakult versenyben. Az ő feladatuk az alapellátás biztosítása oly módon, hogy az illeszkedjen az adott körzet társadalmi igényeihez. Az Egészségügyi Minisztérium a Nemzeti egészségügyi tervezetben (PSN Piano Sanitario Nazionale) határozza meg azokat az alapszolgáltatásokat, amelyeket garantálni kell minden állampolgár számára függetlenül attól, hogy az ország melyik területén él. A régiók feladata ezen szolgáltatások nyújtásának, valamint finanszírozásának a megszervezése és irányítása. A nagyobb kórházak és az Orvosi Egyetemek teljesen függetlenek a vállalatosított egészségügyi szolgáltatóktól, így ők külön intézményként működnek, és saját maguk teremtik elő az erőforrásokat a fennmaradásukhoz. Az Orvosi Egyetemek ugyanúgy működnek, mint nálunk, azaz kórházak, kutatóközpontok és tudományos intézetetekként is tevékenykednek. Összesen 40 bejegyzett egyetem működik (4. táblázat) az országban ahol orvosképzés folyik, azonban több egyetemnek más városokban is van kirendeltsége (Damiani és Ricciardi, 2005). A rendszer finanszírozása jelenleg körülbelül 95%-ban a közvetlen (a vállalkozások bevételein és az alkalmazottak keresetén alapszik) és a közvetett adókból (általános forgalmi adó) származik, míg a maradék megoszlik maguk az egészségügyi szolgáltatók saját bevételein, valamint a betegek co-payment 1 fizetési rendszerén. Az állam egyrészt finanszírozza az egyes szervek fenntartását, mint például a Vöröskereszt, valamint az egyetemeken a kiemelkedő tanulók számára ösztöndíjat nyújt, másrészt támogatja az egyes régiók és az autonóm megyék működését, melynek az összege a függ (Ministero della Salute, 2007b): 1 A hozzájárulási költség a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatások során elszámolt és fizetendő költség, melyet a szolgáltatásokat igénybe vevő beteg vagy hozzátartozója fizet a szolgáltatónak, az ismert rendeletek és megadott díjtételek szerint. (Bugovics, 2008) Ezt más néven kötelező co-paymentnek nevezik

18 o a társadalom nem és kor szerinti megoszlásától, o az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének gyakoriságától, o a társadalom halálozási rátájától, o a területen veszélyt jelentő járványok mutatóitól, o valamint olyan egyéb relatív mutatóktól, amelyek meghatározzák a társadalom régiónkénti sajátos egészségügyi szolgáltatások iránti igényeit. A támogatások és a hozzájárulási költségből származó bevételek ellenére a legnagyobb rész az adókból származik (Ministero della Salute, 2007b). Az egészségügyi hozzájárulás degresszív 2 bérfüggő adórendszeren alapszik Az adósáv 10,6 százaléknál kezdődik és az első euróig tart egy évben. Aki ezen összeg felett keres, az euróig a különbözetre 4,6 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizet, az e feletti összeg adómentesnek számít (Tanner, 2008). 5. Az egészségügy elemzésének elméleti lehetőségei Többé nem az a cél, hogy egészséges maradj, hanem találj olyan betegséget, amit szeretsz. (Jakie Manson) 5.1. Hatékonyság A közgazdaságtanban az egyik leggyakrabban használt fogalom a hatékonyság, amelynek a fő típusait a következőkben szeretném ismertetni. A legegyszerűbb, köznapi értelemben is ismeretes technológia hatékonyság (vagy x- hatékonyság) azt jelenti, hogy a lehető legkisebb befektetéssel érjük el a lehető legnagyobb kibocsátást. Ez azonban nem ad választ arra, hogy az olcsón előállított termékekre, szolgáltatásokra van-e egyáltalán szükség. Ezzel szemben az allokatív (vagy allokációs) hatékonyság már azt vizsgálja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainkat milyen arányban osszuk meg a különböző áruk, szolgáltatások előállítása között. Törekedni kell arra, hogy azokat a termékeket, illetve szolgáltatásokat állítsuk elő, amelyeket az egyének, illetve a közösség a legtöbbre értékel. Az allokatív hatékonyság akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésére álló erőforrásokkal a szolgáltatások 2 A degresszív adó esetében az adóalap növelésével csökken az átlagadókulcs, azaz minél többet keresünk, annál kevesebb adót kell fizetnünk. Alkalmazása elég ritkának számít

19 olyan kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom egészének a szintjén elérhető egészség-javulást. Az allokációs hatékonyságnak lehetséges egy tágabb értelmezése is. Ebben az esetben akkor érvényesül az allokatív hatékonyság, ha a rendelkezésre álló erőforrásokat olyan módon osztjuk el a különböző egészségi állapotot pozitívan befolyásoló szolgáltatások között, amely maximalizálja a társadalmi szinten elérhető egészség-javulást. (Orosz, 2001) Termelési hatékonyságnál akkor használjuk fel hatékonyan a rendelkezésre álló erőforrásainkat, ha össztársadalmi szinten a lehető legnagyobb hasznot tudjuk elérni az erőforrások felhasználásával előállított termékek és szolgáltatások fogyasztása során. Azaz bármit is állítunk elő, minden szükséges erőforrásból a lehető legkevesebbet használjuk fel, ezek közül is a legolcsóbbakat részesítve előnyben. A termelési és az allokációs hatékonyságnak egyszerre kell teljesülnie. Az általános közgazdaságtani szakirodalom használja a technikai hatékonyság fogalmát is, amely azt jelenti, hogy egy adott terméket vagy szolgáltatást úgy állítunk elő, hogy az előállításhoz szükséges erőforrásokból csak annyit használunk fel, amennyi elengedhetetlenül szükséges. A technikai hatékonyság esetében az erőforrásokat természetes egységekben adjuk meg (például hány orvos, nővér, gép, mennyi forgóeszköz, stb. szükséges), nem pedig azok pénznemben kifejezett értékét vizsgáljuk. A szükséglethez képest túlméretezett kórházi kapacitás vagy a kihasználatlanul álló műszerek jó példák a technikailag nem hatékony erőforrás felhasználására. Mivel a különböző erőforrások, vagy más néven termelési tényezők (emberi 5. ábra: A költséghatékonyság-, költséghasznosság- és a költséghaszonelemzések munka, gép, stb.) egymással bizonyos mértékig helyettesíthetők, egy szolgáltatás előállításának több technikailag hatékony módja lehet, de ezek közül csak egy olyan kombináció van, amelyik a legalacsonyabb költséggel jár, azaz megfelel a termelési hatékonyság kritériumának. Egy adott betegség kezelésének rendelkezésre álló eljárásai közül az a költséghatékonyabb, amelyik ugyanazt a hatást kevesebb költséggel éri le, vagy ugyanazon költségszint mellett jobb eredményt produkál. Például gyógyító eljárások, betegségmegelőző programok. Tehát azokat az ellátásokat, amelyekről már eldöntöttük, hogy kívánatosak, legkisebb

20 költséggel kell előállítani. A hatékonyságnak ez a fogalma értelmezhető egy adott egészségi probléma szintjén és az egészségügyi rendszer egészének a szintjén is. A hatékonyság különböző szintjei között keletkezhetnek konfliktusok is. Például egy adott időszakban a technikai hatékonyság növekedése (a kiadások csökkentése következtében) bekövetkezhet olyan módon, hogy közben az allokatív hatékonyság romlik (például a szolgáltatások struktúrája az olcsóbb, de kevésbé költség-hatékony szolgáltatások irányába tolódik el). A hatékonyság természetéből adódik, hogy csak összehasonlításban érzékelhető. Fontosnak tartom még megemlíteni a haszon-áldozat költséget, ami azt foglalja magában, hogy a szűkösségből kiindulva, ha egy termék fogyasztása mellett döntünk, akkor azzal egy másik termékről mondunk le. Például, amit az állam oktatásra költ, azt már nem tudja felhasználni az egészségügy fejlesztésére. Hasonlóan az egészségügyön belül az egyik területen a betegek ellátására felhasznált erőforrások haszon-áldozat költsége kifejezhető egy másik területen el nem látott betegek számával. Amikor az orvos vagy az egészségpolitikus a döntéseiben nem veszi figyelembe a költségeket, akkor valójában azt nem veszi figyelembe, hogy milyen más hasznot lehetett volna előállítani az adott erőforrás felhasználásával, azaz adott esetben hány másik beteg állapotát lehetett volna javítani. Az orvosok lényegében arra esküsznek fel, hogy mindig az adott beteg érdekét nézve, a lehető legnagyobb egészségi állapot javulást eredményező ellátásban részesítsék pácienseiket. Ebben az eredményorientált felfogásban nem játszik szerepet az, hogy az alkalmazott eljárás mennyibe kerül, csak az, hogy várhatóan mennyire javítja a beteg egészségi állapotát, azaz mennyire hatásos. Azonban az egészségügyre fordított források elköltésénél az egészségi állapotra gyakorolt hatás mellett figyelembe kellene venni azok költségeit is. (Gulácsi, 2005c) 5.2. Néhány mutató az egészségügyi hatékonyságvizsgálathoz Az előzőekben ismertettem, hogy milyen hatékonyságok léteznek, azonban az egészségügy különleges piac, és nem tudjuk olyan könnyedén mérni, mint más szolgáltatások hatékonyságát. Míg egy vízvezeték-szerelő társaságnál egyrészt a reklamációk száma, másrészt a könyvelési anyaga mutatja meg, hogy mennyire hatékonyan működött, addig az egészségügy hatékonyságát a beteg gyógyulása mutatja, aminek a fogalmát nem egyszerű meghatározni. Mit értünk gyógyuláson? Érthetjük azt, ha felépülünk az influenzából, vagy összeforr a kisujjunk, amit eltörtünk. Esetleg gyógyulásnak tekinthetjük azt is, ha a nagy fájdalmunkat tudjuk annyira csillapítani, hogy dolgozni mehessünk, vagy ha súlyos betegségünkből adódóan el

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Természetes népmozgalom

Természetes népmozgalom Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Lovas Kornélia 2010. június 3.

Lovas Kornélia 2010. június 3. A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:

Részletesebben

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

a vizitdíj és a napidíj elsô éve a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

Egészségpolitika. Közgazdasági értékelés az egészségügyben. Fügedi Gergely SE-EMK január

Egészségpolitika. Közgazdasági értékelés az egészségügyben. Fügedi Gergely SE-EMK január Egészségpolitika Közgazdasági értékelés az egészségügyben Fügedi Gergely SE-EMK 2016. január Ma az egészségpolitika egy apró szeletével foglalkozunk: közgazdaságtani értékelés Az egészsépolitika célkitűzései

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI

Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése. Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI Budapesti szolárium használók ismereteinek és szokásainak kérdõíves felmérése Bakos József, Szabó Judit, Thuróczy György OKK OSSKI A téma időszerűsége Közelmúltban megjelent nemzetközi dokumentumok: WHO

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS 2011.

ÜZLETI JELENTÉS 2011. 1 Ferencvárosi Bérleményüzemeltető Kft. Statisztikai szám:117838196832113 01 1096 Budapest, Sobieski J.u.28. ÜZLETI JELENTÉS 2011. Budapest, 2012.április 12. Lászay János ügyvezető igazgató 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató Az egészségbiztosítás Franciaországban François Maresquier, vezérigazgató A rendszer alapjai Három szereplő a rendszerben Kötelező biztosítás Kiegészítő biztosítás Magánszemélyek CNAM GAMEX MSA RAM Egyéb

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 dr. Kramer Mihály tanácsadó Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (HIVDA) 2014.08.30 MLDT 57 Nyíregyháza 1 Célkitűzések Négy

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015.

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Egészség határok nélkül

Egészség határok nélkül Egészség határok nélkül Best Doctors Smart, Bónuszos Egészségbiztosítás Szeretné, ha a saját területükön szaktekintélynek számító orvosok gyógyítanák a világ számos pontján? Magyarország egészségügyi mutatói

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Higgy abban, hogy. Higgy magadban.

Higgy abban, hogy. Higgy magadban. Higgy abban, hogy azegészség a legdrágábbértéked. Egészségbiztosítás MedHelp II. Higgy magadban. Higgy abban, hogy stressz nélkül gyorsabb a GYÓGYULÁS Az egészség a legfontosabb értékünk és egyben felelősségünk

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke 2003 járó díjcsökkentés, szabálykönyv szigorítás, teljesítmény határérték 2004 TVK, egynapos sebészet 2005 Járó és fekvő kassza összenyitása, díjharmonizáció 2006 Labor

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei Dr. Kőrösi László (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 1. Bevezetés, célok A háziorvosi és házi gyermekorvosi

Részletesebben

Az Arteriográfról mindenkinek, nem csak orvosoknak

Az Arteriográfról mindenkinek, nem csak orvosoknak Az Arteriográfról mindenkinek, nem csak orvosoknak Kíváncsi, mit takar az "artériás stiffness" kifejezés? Tudni szeretné, miért érdemes mérni az artériáinak életkorát? Foglalkoztatja az egészsége, és többet

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Az egészség nem várhat! Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Odafigyeléssel,

Részletesebben

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás

Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Egészség csak egy van! MediQa betegségbiztosítás Az egészség nem várhat! Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az egészség értéke felbecsülhetetlen. Nem pótolható. Nem megvásárolható. Odafigyeléssel,

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE Manapság alapkövetelmény: az életednek mindössze két szakasza lehet, gyermekkor és ifjúság. Utóbbi kb. hetven évig tartson! -Vavyan Fable 1 Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért Kedvezményezett neve: Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi íoktatókórház A projekt címe: Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért A pályázat azonosító száma: TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0016

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

Egészségbiztosítás MedHelp III.

Egészségbiztosítás MedHelp III. Egészségbiztosítás MedHelp III. Higgy magadban. Higgy abban, hogy stressz nélkül gyorsabb a GYÓGYULÁS Az egészség a legfontosabb értékünk és egyben felelősségünk is. Csak egészségesen élhetünk aktív és

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana. Alaphelyzet. Bizonyítékon alapuló orvoslás

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana. Alaphelyzet. Bizonyítékon alapuló orvoslás 1 Bizonyítékon alapuló orvoslás Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék ELTE TáTK RCT eredményei 1000 betegre vonatkoztatva Szérum koleszterin szint

Részletesebben

Az egészség nem várhat!

Az egészség nem várhat! Az egészség nem várhat! UNIQA Európai értékek Európa szívéből Az UNIQA Ausztria vezető betegségbiztosítója 8,2 millió osztrák negyedének van betegségbiztosítása Minden 2. biztosított így több mint 1 millió

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Egészségpolitika. Közgazdasági értékelés az egészségügyben. Fügedi Gergely SE-EMK június

Egészségpolitika. Közgazdasági értékelés az egészségügyben. Fügedi Gergely SE-EMK június Egészségpolitika Közgazdasági értékelés az egészségügyben Fügedi Gergely SE-EMK 2016. június Racionalitás az egészségpolitikában Amire szükség lenne: cél/értékvezéreltség célokból következnek a problémák

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben