HEFOP nyertes pályázatok - pályázati adatlapok elemzése

Átírás

1 HEFOP nyertes pályázatok - pályázati adatlapok elemzése Aktuálisan a megvalósítás fázisában lévı projektek és a már megvalósított projektek különbségei Dokumentumelemzés Készült a Revita Alapítvány kutatómőhelyében Prókai Orsolya Brezina Anett Farkas Krisztián Nagy Gábor Debrecen, december 19.

2 TARTALOM I. BEVEZETİ... 3 II. HEFOP NYERTES PROJEKTEK ALAPVETİ ADATAI... 4 III. MEGVALÓSÍTÓK SZERVEZETI SZINTŐ ADATAI... 6 III.1 KONZORCIUM... 6 III.2 MEGVALÓSULÁS ÉS A MEGVALÓSÍTÓK FÖLDRAJZI JELLEMZİI... 9 III.3 TOVÁBBI SZERVEZETI ADATOK...10 III.3.1 Kapcsolódó referencia projektek...11 IV. A PROJEKTEK SZAKMAI, TARTALMI JELLEMZİI...13 IV.1 KAPCSOLÓDÁS MÁS PROJEKTEKHEZ...13 IV.2 PROJEKT INDOKOLTSÁGA...15 IV.3 CÉLOK...16 IV.4 CÉLCSOPORT...16 IV.4.1 Közvetlen célcsoport...16 IV.4.2 Közvetett célcsoport...18 IV.5 PROJEKTTEVÉKENYSÉGEK...20 IV.6 KÉPZÉS...21 IV.7 A PROJEKTEK KIMENETE...25 ÖSSZEFOGLALÁS...27

3 I. Bevezetı A Revita Alapítvány által a Szociális és Munkaügyi Intézet megbízásából végzett eredményvizsgálat tárgya a HEFOP A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével címő pályázat 2004-es és 2006-os kiírásain, valamint az abszorpciós szakaszban nyertes pályázatok közül megvalósított, illetve részben jelenleg is megvalósítás alatt álló 287 db projekt. A különbözı kutatási egységek közül jelen tanulmány kizárólag a projektekhez tartozó pályázati adatlapok dokumentumelemzésének eredményeit összegzi, a tényleges projektmegvalósításra vonatkozóan megállapítások rögzítése nem feladata. A pályázati adatlapok dokumentumelemzése során 280 db projekt feldolgozására került sor, 7 db adatlap hozzáférhetısége nem volt idıben megoldható. A pályázatok kutatási célokra történı felhasználásának elıkészítését és a dokumentumok átadását több tényezı is jelentısen megnehezítette. Rendkívül idı- és munkaigényes feladat volt a pályázatok olvashatóvá és továbbíthatóvá tétele, mert a pályázatok tárolási formátumukban kizárólag a hozzájuk tartozó speciális program segítségével olvashatóak, így végül a pályázati anyagok szkennelésére került sor. Emellett az adatvédelmi szabályok betartása minden egyes dokumentum külön átalakítását, egyes adatok törlését tette szükségessé. Az idıigényes munkálatok elhúzódása miatt az adatbázis létrehozásával és az adatelemzés megkezdésével nem tudtuk megvárni néhány hibásan szkennelt pályázati anyag újbóli elérhetıvé tételét, így az adatbázis 280 db projekt információit tartalmazza; a csekély mennyiségő hiányzó adat a programszintő leírást és a tendenciák bemutatását nem befolyásolja. Az adatbázis elemzése során két feladatot igyekszünk ellátni. Egyrészt célunk a HEFOP kiírás nyertes projektjeirıl átfogó, leíró adatok bemutatása, amelyek a projektek és pályázóik általános jellemzıit, valamint a tervezett programok megfigyelhetı tendenciáit mutatják be. Másrészt összehasonlítjuk a már lebonyolított és a még megvalósítás alatt álló abszorpciós projekteket, és megpróbáljuk megkeresni azokat a területeket, jellemzıket, ahol ez a két csoport érdemben eltér egymástól. Ez utóbbi vállalást úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a projektek leíró bemutatása mellett minden egyes elemzési szempont esetén vizsgáljuk a csoportok közötti eltéréseket, majd összefoglaljuk a feltárt különbségeket. A csoportok közötti eltéréseket hármas felosztásban is áttekintjük, így amennyiben a lebonyolított és abszorpciós pályázatok közötti különbségek mellett éves bontásban is érdemi eltéréseket tapasztalunk, azt a megfelelı elemzési egységben jelezzük és bemutatjuk. 3

4 II. HEFOP nyertes projektek alapvetı adatai Az adatbázisban szereplı 280 db adatlap 35,3%-a (99 db) a 2004-es kiírás, 39,6%-a (111 db) a 2006-os kiírás nyertesei közé, illetve 25% (70 db) az abszorpciós csoporthoz tartozik. Ennek megfelelıen a projektek 75%-a (210 db) már lebonyolításra került, míg 25%-a (70 db) jelenleg is a megvalósítás fázisában van. A nyertes pályázatok leíró elemzése során az e csoportok közötti érdemi eltéréseket is vizsgáljuk, az eredményeket a különbözı szempontoknál rögzítjük. Az egyes projektek megvalósulásának idıtartamára vonatkozóan kétféle adat áll rendelkezésre. Vizsgálhatjuk a pályázati adatlapban megjelölt, tervezett megvalósítási idıtartamot, illetve a bírálat és a támogatási szerzıdések aláírása után rögzített kezdési és befejezési idıpontok között eltelt idıt. Az eredeti elképzeléseket tekintve átlagosan 13 hónap alatt kívánták a pályázók lebonyolítani a projektjüket, ez esetben a legalacsonyabb tervezett idıtartam 5 hónap, a legmagasabb 28 hónap. A nyertes pályázók kiválasztása után rögzített adatok alapján számolt idıtartam esetén az átlagos érték 14 hónap, a szélsı értékek 5 és 24 hónap, a legnagyobb számban 9 hónapos projekteket (55 darab) és egyéves projekteket (54 darab) találunk, ezek tették ki a megvalósult projektek több mint egyharmadát. A szerzıdések aláírását követıen rögzített adatokat áttekintve erıteljes különbségek mutatkoznak a különbözı évek és az abszorpciós projektek között (1. táblázat). 1. táblázat Projektek száma a megvalósítás idıtartama szerint (db) Projektmegvalósítás idıtartama (hónap) Abszorpciós A 2004-es kiíráson nyertes pályázatok voltak átlagosan a leghosszabbak, a 99 nyertes pályázat közül 34 db 24 hónap alatt valósult meg, míg a 2006-os kiíráson nyertes pályázatok leginkább 9-15 hónaposak voltak; a legrövidebb idı alatt megvalósult projektek az abszorpciósak ezek esetében fordult elı egyetlen esetben, hogy 5 hónapos volt a projekt. Mindennek oka, hogy a támogató a hatékonyabb és biztosabb forrásfelhasználás érdekében rövidebb idıtartamot szabott meg a megvalósításra. A projektet megvalósító menedzsment tervezett létszáma a 280 db projektben 1 és 9 fı között mozog, az esetek 38,6%-ában (108 db) 3 fıs volt a menedzsment, 26,8%-ában (75 db) 2 fıs, 15%-ában (42 db) pedig 4 fıs. Mindez reális és logikus megközelítés a pályázók részérıl, hiszen egyfelıl a pályázat eredményes megvalósításához rendszerint 2-4 szakember szükséges és elégséges, másfelıl a menedzsmentre fordítható költségek legfeljebb 4

5 12%-os mértéke megközelítıleg ennyi munkavállaló arányosított bér- és járulékköltségének elszámolását teszi lehetıvé. A menedzsment létszáma tekintetében az abszorpciós és a már megvalósított projektek között szignifikáns eltérés (szig: 0,03) van, az abszorpciós pályázatok több mint felében (54,3%) 3 fıs a menedzsment, míg a másik csoportban ez 33,3% és ezzel párhuzamosan a további menedzsmentlétszámok az abszorpciósok között kevésbé jellemzıek. A projektek tervezett összköltségvetése Ft és Ft között változott, az átlagos érték Ft, amely ebben az esetben nem torzít, hiszen a projektek 56,4%- ának (158 db) összköltségvetése 15 millió Ft és 20 millió Ft közötti. A szélsıséges összegek felé haladva egyre kevesebb projektet találunk, 10% (28 db) esik a millió Ft kategóriába, 7,5% (21 db) a millió Ft kategóriába és 18,6% (52 db) összköltségvetése van 25 és 30 millió Ft között. A különbözı pályázati csoportok között erıs szignifikáns különbség (szig: 0,000) van a csoportokban sorolt tervezett összköltségvetést áttekintve (2. Táblázat); az eltérés több szinten megmutatkozik. A 2004-es projektek között vannak a nagyobb (20 millió Ft feletti) összköltségvetéső projektek, a másik két csoportban ez teljesen hiányzik, ráadásul a 2004-es projektek több mint felének 25 millió forint és 30 millió forint közé esik az összköltségvetése. A 2006-os és az abszorpciós pályázatok döntı többsége (85,6% és 78,6%) a 15 millió Ft és 20 millió forint közötti összegeket csoportosító kategóriában van, közöttük a különbség az ettıl alacsonyabb összköltségvetéső projektek eloszlásában van. A 2006-os kiíráson nyertes pályázók mindegyikének tervezett összköltségvetése 5 millió forint felett van, az abszorpciósok között néhányat találunk ez alatt is. Az eltéréseket alátámasztja az egyes csoportokban látható átlagérték: a 2004-es kiírás nyertesei esetében Ft, a 2006-os kiírás nyertesei esetében Ft, míg az abszorpciósok esetében Ft az átlagos összköltségvetés. A különbségek hátterében ebben az esetben is az eltérı pályázati feltételek állnak. * nem derül ki 2. Táblázat A projektek tervezett összköltségvetése (%) 5 M alatt 5 M 10 M 10 M 15 M 15 M 20 M 20 M 25 M 25 M 30 M 30 M 35 M 35 M 40 M ,1 7,1 8,1 21,2 52, ,9 5,4 8,1 85, abszorpciós 1,4 2,9 0 17,1 78, összesen 0,4 1,1 4, ,4 7,5 18,6 1,1 0,4 0,4 * A köztes összeget tartalmazó oszlopokban a kezdı összeg + 1 Ft-tól kezdıdı összegek kerültek besorolásra. 40 M fölött A projektek fajlagos költségét vizsgálhatjuk a képzésben résztvevık és a képzést elvégzettek létszámára tekintve egyaránt. Az egy képzésben résztvevıre jutó fajlagos költség 849 Ft és Ft között mozog, átlaga Ft. A különösen alacsony fajlagos költség oka lehet a képzésben résztvevık számának megjelölésekor esetleg definíciós problémából adódóan különösen magas szám rögzítése. Az érdemi információval bíró projektek 5

6 (275 db) 89,1%-ában Ft alatt marad az egy képzésben résztvevıre jutó költség, és ebbıl csak 11,1% található Ft alatt. Ha a képzést elvégzettek száma szerint számoljuk ki a projektek fajlagos költségét, akkor az értékek Ft és Ft között mozognak, átlaguk Ft. Ebben az értékelhetı adatokkal rendelkezı esetek (259 db) 6,9%-a marad Ft alatt, majdnem felében (49,4%) legfeljebb Ft a képzést elvégzettekre jutó fajlagos költség, és összesen 89,6%-a esetében maximum Ft. A 2004-es kiírás nyertesei között találunk néhány kiemelkedıen nagy fajlagos költséggel jellemezhetı projektet, ám az átlagos fajlagos költségek mégis ebben a csoportban a legalacsonyabbak: a képzésben résztvevık számára vonatkozóan a 2004-es csoportban Ft, a 2006-os csoportban Ft és az abszorpciós csoportban Ft az átlagos fajlagos költség. A képzést elvégzettek száma szerint ez a mutató a következıképp alakul: a 2004-es kiírás nyertesei között Ft az átlag, a 2006-os kiírás nyertesei esetében Ft, míg az abszorpciósoknál Ft. III. Megvalósítók szervezeti szintő adatai III.1 Konzorcium Az adatlapokban bemutatásra kerülı konzorcium kapcsán megvizsgáljuk a bevont partnerek számát, a partnerekhez delegált feladatokat, illetve a projektbe való bevonásuk indokát. A legtöbb esetben (43,2%, 121 db) a fıpályázó szervezet csak egy partnert vont be a projekt megvalósításába, a több partnerrel való együttmőködést tervezı pályázók aránya ettıl jóval kevesebb, a bevont partnerek száma pedig jellemzıen 5 alatt marad. Találunk példát 5, 6, 7, 9, 12 és 21 partnert számláló konzorciumra is, de ezek száma összesen 18 db (a túl sok konzorciumi partner elsısorban a nehézkes információáramlás miatt gátolhatja a hatékony projektmegvalósítást). Az adatlapok 26,8%-ában (75 db) két konzorciumi partnert jelöltek meg, 11,4%-ában (32 db) hármat, 5 %-ában (14 db) négyet. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 20 db pályázati adatlap esetén egyáltalán nem derült ki a konzorciumi partnerek száma, amely hiányosság részben az adatlapokkal kapcsolatos hozzáférhetıségi problémából adódhat, de ez a magyarázat semmiképp sem alkalmazható mind a 20 projekt esetében. A különbözı pályázati csoportok között ebben a kérdésben erıs szignifikáns különbség (szig: 0,000) van, de nem az abszorpciós projektek térnek el az átlagos értékektıl, hanem a 2004-es kiíráson nyertes pályázók konzorciumi partnereinek jellemzı száma. Míg a másik két csoportban a projektek több, mint felében ( ,6%, abszorpciós 60,3%) egy konzorciumi partnert találunk, a két partnerrel rendelkezık aránya 20% fölötti, és minden más eset 10% alatt marad, addig a 2004-es projektek ettıl lényegesen eltérnek. Azok között ugyanis az egy konzorciumi partnerrel rendelkezık aránya pusztán 25,5%, két partnere 34,7%-uknak van, három pedig 21,4% esetében található. 6

7 A partnerekhez delegált szerepek sokfélesége között igyekeztünk megvizsgálni, hogy jellemzıen mely feladatokat látták el a konzorcium tagjai, illetve milyen arányban vállaltak akár érdemi szakmai munkát is a projekt végrehajtásában. A konzorciumi tagokat bemutató pályázati adatlapok (259 db) partnerek által vállalt feladatait áttekintve megállapíthatjuk, hogy 36 pályázó (13,9%) esetén egyetlen olyan partner sincs, amely érdemi szakmai munkát végezne a projekt megvalósítása során, ezekben az esetekben tehát minden ilyen jellegő munka és a vele járó felelısség a fıpályázóra hárul. Rendszerint azonban (118 db projekt, 45,6%) egy konzorciumi partner vállal ilyen jellegő részt a megvalósításban, 64 projekt (24,7%) esetében két, 23 projekt (8,8%) esetében három, 18 projekt (6,9%) esetében pedig ettıl is több azoknak a konzorciumi tagoknak a száma, akik szakmai feladatokat (is) ellátnak. Nem meglepı módon ebben a kérdésben a konzorciumi tagok számával párhuzamosan alakuló eltérést (szig: 0,005) találunk újra a csoportok között: a 2004-es projektek térnek el a másik két csoporttól. A konzorciumi partnerek közremőködésével ellátott feladatok közül a leggyakrabban említettek a képzéssel kapcsolatos szakmai tevékenység (168 db projekt esetében jelenik meg, 60%), a szervezés (160 db, 57,1%), a képzési programok kidolgozása (152 db, 54,3%), a toborzásban, kiválasztásban való részvétel (145 db, 51,8%), a szakmai egyeztetések (130 db, 46,4%) és a közös szakmai anyag (például tankönyv) összeállítása (91, 32,%). Gyakorlatilag bármely tevékenységet vizsgáljuk, a projektek különbözı csoportjai között szignifikáns eltérést (szig<0,05) találunk, amelyet a 1. ábra mutat be. 7

8 1. ábra A konzorciumi partnerek közremőködésével ellátott feladatok említése (%) közös szakmai anyag elıállítása (pl. tankönyv) szakmai egyeztetések szakmai ellenırzés, felügyelet toborzás, kiválasztás képzési programok kidolgozása képzéssel kapcsolatos szakmai tevékenység hatásvizsgálat adminisztráció oktatók, elıadok felkészítése szervezés 37,4 33,3 24,3 46,5 47,7 44,3 27,3 12,7 28,6 45,5 48,6 65,7 56,6 49,5 58,6 66,7 57,7 54,3 15,2 16, ,1 22,5 22,9 16,2 16,2 18,6 56,6 53,2 64, abszorpciós Az ábra alapján látható, hogy míg a 2004-es és 2006-os projektek néhány kivételtıl eltekintve hasonló arányban vonják be a különbözı feladatok elvégzésébe partnereiket, addig az abszorpciós projektek a toborzásban és a szervezésben (tehát az inkább operatív jellegő feladatok kapcsán) jóval nagyobb arányban, a közös szakmai anyagok elıállításában és a képzéssel kapcsolatos szakmai tevékenységben valamivel alacsonyabb arányban veszik igénybe a konzorciumi partnereik kapacitásait. A konzorciumi partnerek bevonására vonatkozó indoklásként a legtöbb esetben a szakmai tapasztalatokra (186, 66,4%), a széles kapcsolati hálóra (148 db, 52,9%), illetve a humán erıforrásra (124 db, 44,3%) való hivatkozás jelent meg. Ettıl jóval alacsonyabb számban említették a partner intézményi infrastruktúráját (51 db, 18,2%), illetve a megfelelı, szükséges eszközökkel való ellátottságát (44 db, 15,7%). Minden egyes indok esetében szignifikáns különbséget (szig<0,05) találunk a három pályázati csoport között (2. ábra). 8

9 2. ábra Konzorciumi partnerek bevonásának indoklása (%) szakmai tapasztalat 55,6 68,6 74,8 kapcsolati háló 44,4 51,4 67,1 eszközök 16,2 17,1 12,9 humán erıforrás 43,4 44,1 45,7 intézményi infrastruktúra 15,2 17,1 24, abszorpciós A szakmai tapasztalat a 2004-es kiírás nyerteseinek pályázataiban sokkal kevésbé jelenik meg a partnerek bevonásának indokai között, mint a 2006-os és az abszorpciós projektek esetében, a humán erıforrás minısége és különösen a kapcsolati háló az abszorpciós projektek kapcsán emelhetı ki, ahol jóval nagyobb szerepet játszott a partnerek bevonása kapcsán, mint a már megvalósított projekteknél. III.2 Megvalósulás és a megvalósítók földrajzi jellemzıi A projektek megvalósulásának helyszíneit és a fıpályázó székhelyét vizsgáltuk településtípusonként, régiónként és megyék szerint, illetve összegeztük a megvalósulási helyszínek számát is. Arányait tekintve a legtöbb pályázat a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban (89 db, 31,8%), illetve Budapesten (81 db, 28,9%) valósult meg, míg a községekben találunk a legkevesebb (36 db, 12,9%) HEFOP kiíráson nyertes projektet, ami az egyéb városokban 74 db (26,4%). A fıpályázó székhelyét vizsgálva nem meglepı ismét a megyeszékhelyek (93 db, 33,2%) és Budapest túlsúlya (84 db projekt, 30%). A fıpályázóknak 24,3%-a (68 db) van egyéb városokban, és csupán 12,5%-a (35 db) van községekben bejegyezve. A regionális megoszlást tekintve megállapíthatjuk, hogy a településtípus áttekintése után nem meglepı módon a Közép-magyarországi régió túlsúlya jelentısnek tekinthetı (90 db nyertes pályázat, 32,1%). A legkevesebb pályázat a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli, illetve a Dél-alföldi régióban valósult meg (7,5%, 8,2%, illetve 9,3%), e három régióba tartozik a nyertes pályázatok 25%-a, ami még így összegezve is kevesebb, mint a Középmagyarországi régió részesedése. A további régiók alakulása: a nyertes pályázók 13,6%-a a Dél-dunántúli régióban valósította meg a projektjét, 11,1%-a az Észak-magyarországi régióban és 18,2%-a az Észak-alföldi régióban. Ha megyei szinten vizsgáljuk a megvalósult projektek eloszlását, akkor is értelemszerően megmutatkozik a fıváros túlsúlya: a Budapesten megvalósuló projektek aránya 28,9% (81 9

10 db), míg az összes megye arányszáma 10% alatt marad. 7 és 10% közötti a következı megyék megjelenése a megvalósítás helyszínét illetıen: Baranya (21 db, 7,5%), Hajdú-Bihar (25 db, 8,9%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (21 db, 7,5%). 3 és 6% között mozognak az alábbi megyék: Bács-Kiskun (11 db, 3,9%), Borsod-Abaúj-Zemplén (16 db, 5,7%), Csongrád (10 db, 3,6%), Pest (9 db, 3,2%), Zala (13 db, 4,6%). Rendkívül kis arányban (3% alatt) valósult meg HEFOP projekt a következı megyékben: Békés és Veszprém (6 db, 2,1%), Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna (8 db, 2,9%), Fejér, Gyır-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Nógrád (7 db, 2,5%), Heves (4 db, 1,4%), Vas (5 db, 1,8%). Semmiképp sem okoz meglepetést a fıpályázó székhelyének vizsgálata a régiók és a megyék kapcsán, ugyanazok a tendenciák érvényesülnek apró, néhány százalékot vagy csak néhány tized százalékot jelentı különbségekkel. A pályázati csoportok között nem található érdemi különbség sem a megvalósítás helyének, sem a fıpályázó székhelyének földrajzi eloszlása vagy településtípusa szempontjából. A megvalósulási helyszínek száma 1 és 39 db között változik, átlagosan 2,03 db, amely szám azonban önmagában meglehetısen félrevezetı: a projektek 66,4%-ában (186 db) kizárólag egy megvalósulási helyszín került rögzítésre, az átlagot a néhány kiemelkedıen magas szám emeli meg. Két megvalósulási helyszíne a projektek 16,1%-ának (45 db) volt, három 7,9%-ának (22 db), négy 5,4%-ának (15 db), az ettıl több megvalósulási helyszínnel rendelkezı projektek összességében sem tesznek ki 5%-ot. A pályázati csoportok között a megvalósítási helyszínek számát illetıen határozott különbségek mutatkoznak. A 2004-es kiírás nyertes pályázói körében az átlagos száma a megvalósítási helyszíneknek 2,67 db, az értékek 1 és 39 között változnak jóllehet a nagyobb számú megvalósítási helyszínek ebben a csoportban fordulnak elı, de 84,8%-uk esetében itt is maximum 3 helyszín van. A 2006-os projektek megvalósítási helyszíne átlagosan 1,71 db, valamint 1 és 10 db között változik, de 61,3%-a egy helyszínen, 24,3%-a két helyszínen dolgozik a projekttel. Az abszorpciós projektek között egy 29 megvalósítási helyszínnel bíró projekt van, amely az átlagot 1,63-ra emeli, holott a pályázók 87,1%-a csak egy helyszínt jelölt meg. Ha a megvalósítás helyszínében a földrajzi szempontok alapján nem is találtunk érdemi eltérést a projektcsoportok között, ebben a kérdésben azonban erıteljes különbségek (szig: 0,13) vannak. Az abszorpciós projektek 87,1%-ának megvalósítása kizárólag egyetlen helyszínt érint, míg a már megvalósított 2004-es és 2006-os kiíráson nyertes projektek esetében ez az arány 59,5%, a két megvalósítási helyszínnel rendelkezı projekteké pedig 20%, három helyszínre pedig 9,5%-uknál látunk példát. III.3 További szervezeti adatok A fıpályázó jogi formáját áttekintve láthatóan a non-profit szervezetek voltak azok, akik a legsikeresebben pályáztak a HEFOP es kiírásokon. Az egyesületek és az alapítványok alkotják a nyertesek több mint a felét (54,6 %), emellett még jelentıs számban látunk példát a nyertesek között az önkormányzatokra vagy azok intézményeire (22,5 %), illetve közhasznú társaságokra (8,9 %) is. 10

11 A partnerek jogi formáját vizsgálva ugyanaz a tendencia mutatkozik meg, mint amit a fıpályázó esetében már láthattunk: legnagyobb arányban az egyesületek és alapítványok jelennek meg, összességében a 44,5%-át teszi ki ez a két kategória a felsorolt partnereknek. Ezenkívül jelentıs számban fordulnak elı helyi önkormányzatok és azok intézményei, ezek a szervezet típusok a 32,4%-át fedik le az összes partnernek. A 2004-es, 2006-os és abszorpciós pályázatok között nem mutatható ki szignifikáns különbség sem a fıpályázó, sem a partnerek jogi formáját illetıen. A fıpályázók alapítási évét áttekintve látható, hogy a nyertes pályázók 10,1%-a rendszerváltás elıtti, azt követıen haladva elıre az idıben pedig majdnem egyenletes, lassan csökkenı az alapítási évek eloszlása. A különbözı pályázati csoportok között érdemi eltérés nem látható. (Meg kell jegyeznünk, hogy található egy olyan nyertes pályázó a rendszerben, akinek az alapítási évéhez 2009 került rögzítésre ez nem adatbázis hiba, hanem a pályázati adatlap által tartalmazott adat.) A fıpályázó létszámadatait vizsgálva kiderül, hogy a fıállásban foglalkoztatottak átlagos létszáma 85 fı, ám ez az adat nagyban torzít. Ha részletesebben megvizsgáljuk az adatsort, akkor kiderül, hogy az esetek 18,5 %-ában egyáltalán nincs fıállású munkatárs, illetve a tíz fıt vagy annál kevesebb de minimum egy fıállású munkavállalót foglalkoztató szervezetek aránya 33,9%, azaz a legtöbb szervezet kis létszámmal mőködik (52,4%). Ami mégis torzítja az átlagos értéket, azok a nagy szervezetek, mint például az egyik felsıoktatási intézmény, amelynek az állandó létszámadata 6635 fı. A fıpályázó tevékenységének profiljára több információból is következtethetünk: a megjelölt szakágazati kódjából, illetve bemutatott referenciáiból. A fıpályázó szervezetek adatlapon megjelölt szakágazati kódja alapján legtöbben (35%, 98 db) a máshová nem sorolt, egyéb közösségi, társadalmi tevékenységet végzı szervezetek közé tartoznak, amely megnevezés semmiképp sem visz közelebb a pályázó tevékenységének megismeréséhez. Jelentısebb számban voltak még a szociális ellátás, elhelyezés nélkül (13,9%, 39 db), illetve a szociális ellátás elhelyezéssel (9,6%, 27 db) kategóriába besorolt szervezetek, valamint az általános közigazgatást végzı pályázók (10,7%, 30 db) általában önkormányzatok vagy kistérségi társulások. Az esetek 69,2%-át ez a négy tevékenységi forma tette ki, emellett azonban számos más szakágazati kód is megjelent, esetei jelleggel; a pályázók 13 esetben mulasztották el megadni a tevékenységi körüket jelölı TEAOR számukat. A fıpályázó szakmai tevékenységére utaló referencia projektek jellemzıit az alábbiakban részletesen áttekintjük. III.3.1 Kapcsolódó referencia projektek A pályázók lehetıséget kaptak arra, hogy bemutathassák az elmúlt öt évben végrehajtott hasonló projektjeik közül a legfontosabbnak vélt ötöt. A hasonlóság pontos definiálására nem került sor, az iránymutatás alapján munkaerı-piaci integrációs programok, munkahelyteremtés, szociális és gyermekvédelmi célú fejlesztési programok, a társadalmi kirekesztıdést megelızni kívánó programok megjelenítését várja a kiíró, de lényegében szabad kezet kaptak ebben is a pályázók. 11

12 A referencia projektek elemzése kapcsán három szempont szerint került sor a pályázók értékelésére: az elmúlt öt évben végrehajtott képzési, európai uniós forrásból megvalósított, illetve szociális szakemberekkel dolgozó projektek említését vizsgáltuk meg. (10% alatt marad azoknak a pályázóknak az aránya, akik esetében a referenciaprojektekrıl rögzített adatok jellemzıen például kizárólag fantáziacím alapján nem derül ki, hogy az adott projekt milyen típusú, így nem besorolható.) 50 darab (17,9%) olyan pályázót rögzítettünk, aki egyetlen, a három típus valamelyikébe tartozó projektet sem sorolt fel az elmúlt 5 éves referenciái között, a pályázati csoportbesorolás szerint nincs ebben a kérdésben szignifikáns különbség, de mégis meg kell említeni, hogy a 2004-es projekteknek csak 14%-ában, míg az abszorpciós projektek 22,9%-ában fordul ez elı. A nyertes pályázók majdnem 2/3-a (67,9%) valósított meg képzési programot a vizsgált idıszakban, többségük (47,5%) nem is egyet. Ebben a kérdésben az egyes pályázati évek szerint nincs szignifikáns eltérés, ám a már megvalósított és a még megvalósítás alatt álló abszorpciós projektek között igen (szig: 0,033): ez utóbbi körben jóval alacsonyabb, 55,7% a képzési projektet az elmúlt 5 évben felmutatni tudó pályázók aránya. Uniós forrásból támogatott programról a pályázók valamivel több mint fele (51,4%) nyilatkozott, mely eseteknek megközelítıleg felében egy, másik felében több ilyen típusú program is megjelenik. Szociális szakemberekkel, mint célcsoporttal a nyertes pályázók közel fele (49,6%) dolgozott már közös projektben az elmúlt 5 év során, nagyobb részük (32,9%) a képzési programokhoz hasonlóan több ízben is. Az abszorpciós projektek között valamivel magasabb ugyan mind az uniós, mind a szociális szakemberekkel kapcsolatos pályázati tapasztalatokkal rendelkezık aránya, mint az átlagos értékek, de az eltérés nem szignifikáns, így érdemi különbségrıl nem beszélhetünk. A 2004-es kiíráson nyertes projektek esetében releváns kérdés mivel abban a pályázati adatlapban szerepelt a projekt elıkészítéséhez kapott támogatások kérdése. Az ide tartozó projektek több mint fele (54,5%) kapott erre a célra segítséget, ám ennek csak kisebb része (21 projekt) esetében beszélhetünk a Pályázat-elıkészítı Alapról, a többi projekt egyéb más finanszírozási formára hivatkozik. 12

13 IV. A projektek szakmai, tartalmi jellemzıi IV.1 Kapcsolódás más projektekhez A pályázati adatlapon a referenciákhoz hasonlóan 5 darab olyan projektet lehetett megnevezni és bemutatni, amely valamilyen módon kapcsolódik a jelen pályázathoz. A nyertes pályázók 22,1%-a (62 db) egyáltalán nem jelöl meg sem beadott, sem tervezett programot, ami kapcsolatban lenne pályázatával, 77,1%-a (216 db) azonban legalább az egyikre említett példát. 173 db (61,8%) nyertes pályázó kizárólag jelenleg is futó vagy már beadott projektet tüntet fel ebben a részben, 20 esetben (7,1%) kizárólag tervek bemutatására kerül sor, 23 (8,2%) pályázó pedig mindkét típusra vonatkozóan említ kapcsolódó programot. A kapcsolódási pontok említésére vonatkozóan erıteljes (szig: 0,005) különbség mutatkozik a különbözı pályázati beadási csoportok között. Mind a 2004-es, mind a 2006-os kiíráson nyertes pályázók körében 80% fölött van azoknak a pályázatoknak az aránya, ahol legalább egy kapcsolódási pont megjelölésre került, míg az abszorpciós pályázatoknál ez az érték 62,9%. A megjelölt kapcsolódási pontok típusain belül minden év sajátos képet mutat (szig: 0,000). Az abszorpciós projektek esetében 50% az aránya a kizárólag futó vagy beadott projekteket említıknek (2006-ban 75,7%, 2004-ben 54,5%), a csak a tervezett programjaival kapcsolódó pályázók aránya 7,1% (2006-ban ez 2,7%, 2004-ben ez 12,1%), a mindkettıt említıké 5,7% (2006-ban 1,8%, 2004-ben 17,2%). A pályázati adatlapban számos különbözı kiíráshoz, kiíróhoz kapcsolódó projekt megjelenik, a leggyakrabban említetteket a 3. ábra mutatja be, az adott projektre vonatkozó említést tartalmazó pályázati adatlap száma szerint. Nem meglepı a HEFOP 4.2 (57 db projekt), a HEFOP 2.3 (48 db projekt) és a HEFOP (27 db projekt) kiírások legalábbis egyéb programokhoz képest gyakori megjelenése, amely az Operatív Programok leírásában is rögzített tervezıi szándékoknak megfelelı kapcsolódásokat rajzolja ki. 3. ábra Kapcsolódás más projektekhez (db) HEFOP HEFOP HEFOP egyéb hazai kiíró ROP 33 HEFOP PHARE

14 A HEFOP 4.2 kiírásain nyertes szervezetek számára kötelezettségként adódott a HEFOP projekt megpályázása, így az említések magas száma nem meglepı. A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások létesítését vagy átalakítását szolgáló infrastruktúrafejlesztéshez a 280 db nyertes szervezet 20,4%-a sikeresen tudott HEFOP programot pályázni, ezáltal a bıvülı vagy létrehozott szolgáltatásokat ellátó szociális szakemberek képzését lehetıvé tenni. A HEFOP 4.2 program kapcsolódási pontként való megjelenítése szignifikánsan különbözı (szig: 0,000) a pályázati évek különbözı csoportjaiban. Míg a 2004-es kiírás projektjeinek 42,5%-a jelöli meg az elmúlt 5 évre vonatkozó kapcsolódási pontként, addig a 2006-os projekteknek 10,8%-a, az abszorpciósoknak pedig elhanyagolható, 4,3%-a. A HEFOP 2.3 intézkedés, amely 48 db (17,1%) pályázati adatlapban került említésre, olyan komplex programokat takar, amely a hátrányos helyzető lakosság munkaerı-piaci felkészítését célozza meg, az ehhez kapcsolódó humánerıforrás-fejlesztéshez a HEFOP intézkedés nyújthatott megfelelı lehetıséget. A HEFOP 2.3 kiírásaira beadott vagy beadni tervezett projektet említı nyertes pályázók között a HEFOP pályázata 29 esetben, a HEFOP pályázata 22 esetben, a HEFOP pályázata 9 esetben jelenik meg. A HEFOP 2.3 kiírásait kapcsolódási pontként megjelölı pályázók aránya hármas csoportbontásban nem mutat számottevı különbséget, ám a már megvalósított (2004-es és 2006-os kiírás nyertes pályázói együtt) és az abszorpciós projektek között már érdemi (szig: 0,045) az eltérés. A még megvalósítás fázisában lévı projekteknek csak 10%-ában találkozunk a HEFOP 2.3 kiírás hivatkozásával, a megvalósított projektek estében ez 19,5%. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy 41 db nyertes pályázat hivatkozik kapcsolódási pontként másik HEFOP kiírásra beadott pályázatot, ami mutatja, hogy a kiírásban lehetıvé tett fıpályázóként és konzorciumi partnerként való pályázási lehetıséggel számos szervezet élt is. Ebben az esetben a különbözı pályázati csoportok között szignifikáns eltérés nem található. Nagyszámú olyan egyéb (kivéve: OFA, NCA) más hazai forrásosztó szervezetet jelöltek meg a nyertes pályázók adatlapjaikban, amelyek említésére mindegyik esetében csak 1-5 pályázat kapcsán került sor, ám összeadódva ezek jelentıs számot (40 db pályázat) képviselnek. E forrásosztók rendszerint nagyobb hazai alapítványok és közalapítványok, jellemzıen célcsoport-specifikus profillal és tevékenységgel. Kapcsolódási pontként 33 db pályázati adatlapban került megjelölésre a ROP valamely kiírása, és 25 esetben rögzíthettük a PHARE programot, mint az elmúlt 5 évben megvalósított, jelen projekttel összefüggésben álló pályázatot. A korábbiakhoz hasonlóan tervezıi szinten is rögzített szándék a HEFOP kiíráshoz való kapcsolódás, amely 27 db nyertes projekt esetében található meg, és a nık munkaerıpiaci részvételének támogatását, a család és a munkahely összeegyeztetésének elısegítését szolgálja. Az ábrán az alacsonyabb gyakoriság miatt nem került bemutatásra, de 10-nél több pályázat esetében jelenik meg kapcsolódási pontként az OFA és az EQUAL pályázata, illetve 10 vagy ennél kevesebb nyertes pályázó jelöl meg önkormányzat által támogatott, NCA, Norvég Alap, HEFOP 1.1, HEFOP 2.1.2, HEFOP kiírásokhoz tartozó projektet. Nem konkrét kérdésre adott válaszként, hanem a különbözı kapcsolódási pontok megjelelıse, illetve a tevékenységek leírása alapján rögzítésre került, hogy mely pályázati adatlapban 14