pzés, 2013.június 17. Rezidens képzk A rekreáci szerepe az egészs szség dr.szombathelyi Éva klinikai szakpszichológus egyetemi adjunktus

Átírás

1 Rezidens képzk pzés, 2013.június 17. A rekreáci ció és s az életmód szerepe az egészs szség megőrz rzésében dr.szombathelyi Éva klinikai szakpszichológus egyetemi adjunktus

2 Az egészség 1. Sigmund Freud - a szeretetre és munkára vonatkozó tudásunk képességét emeli ki Mahatma Gandhi az egészség azt jelenti, hogy az ember jól érzi magát, szabadon mozog, jó étvágyú, feladatait normálisan ellátja, és nem kell orvoshoz fordulnia Parsons - az egészség az egyén optimális teljesítőképességének állapota, amely azoknak a szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, amelyekre szocializálódott. Más megközelítésben az egészség a betegség hiánya. (Az életműködés zavartalansága, a szervezet, illetve a szervek betegség nélküli állapota.)

3 Az egészség fogalmának értelmezése A (WHO) meghatározása: az egészség a teljes testi, lelki, szociális és szellemi jól-lét, jó-közérzet, a szervi és mentális jól működés, a szellemi teljesítőképesség állapota, nem csupán a betegség, illetve a testi nyomorúság hiánya. Alapvetően az élőlények működési egyensúlyra törekvésének (homeosztázis) az eredménye. A jó közérzetnek feltétele az emberi kapcsolataink harmóniája (társadalmi, szociális feltétel) és a természeti környezettel illeszkedésünk (ökológiai feltétel). Az egészségvédelem közös felelősség, egészségneveléssel kell felkészíteni a fiatal nemzedéket, hogy az képes legyen az egészségfejlesztésre

4 Az egészs szség g 3. Az egészség tehát szilárd egyensúlyi állapot, amit a külső behatások ellenére is képesek vagyunk megőrizni. Jelenti ugyanakkor a "rugalmasságot" is. A körülmények jelentős és/vagy tartós megváltozásához is képesek vagyunk alkalmazkodni. Összefoglalva: addig vagyunk egészségesek, amíg (homeosztatikus) működésünk segítségével alkalmazkodni tudunk a szó teljes: testi, lelki, közösségi és szellemi értelmében.

5 Egészs szségtudat A preventív szemlélet feltétele az egészségtudatos magatartás. Az egészségtudat valójában azoknak a döntéseknek a sorozata, amelyek bizonyos kockázatok (rizikók) vállalásáról, avagy elkerüléséről szólnak.

6 Az egészs szségtudat feltételei telei Meghatározásához, kialakulásához szükséges: az egészség fogalmának értő ismerete, fontosságának megfelelő kezelése az egészségkultúra hétköznapinak minősülő ismeretanyaga a személyiség fejlődésére, a mentálhigiénés szintre vonatkozó saját személyű felelősség a preventív szemlélet tudatos alkalmazása testi (pl. fizikailag aktív életvitel), lelki (problémamegoldó magatartás, stressz-oldás) és szociális területen (kapcsolataink gondozása, ápolása) egyaránt.

7 Egészségtudat lépései Ismerni kell a védőoltások és szűrővizsgálatok elvégeztetésének idejét és rendjét Ismerni kell az egészséges életmód összetevőit és azok betartásának lehetőségeit Ismerni és felismerni kell a kockázati tényezőket valamint a közérzetromlás szokványos tüneteit (láz, fájdalmak, duzzanatok, látás zavar, szédülés, stb.) Ismerni kell a szükséges válaszlépéseket (lázcsillapítás, diéta, ágynyugalom; pihenés, környezetváltás, stresszoldás; orvos-, vagy mentő hívás) tudni kell fölismerni, mikor kell orvoshoz, pszichológushoz fordulni.

8 Prevenció Prevenció: a megelőzés. Az elsődleges megelőzés körébe tartozik minden olyan tevékenység, ill. gyakorlat, amely révén csökken a megbetegedések, a deformitások, az egészségkárosodás veszélye. Napjainkban nagy hangsúlyt kap a prevenció, mert a megbetegedési (morbiditási), ill. a halálozási (mortalitási) statisztikákban meghatározó szerepet játszó betegségcsoportok leküzdése nem képzelhető el kizárólag a gyógyító eljárások fejlesztése révén. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint csak az egészséges életmód általánossá válása fordíthatná meg a jelenlegi tendenciát, javíthatna az igen kedvezőtlen egészségügyi adatokon.

9 Rehabilitáció A rehabilitáció fogalmilag az egészségügy hatókörébe tartozik: sérülés, betegség és műtét miatt csökkent munkaképesség helyreállítása megfelelő eljárásokkal. A munkára és a mindennapi teendők ellátására való alkalmasság helyreállítása: sportok, gyógytestnevelés, a korszerű rehabilitációs eljárások fontos testkultúrális eszközei. Az egészségügyben a rehabilitáció a fizio- és fizikoterápiás módszerek széles skáláját használja. A pszichés betegeket, a beilleszkedési zavarokkal küzdőket munkaterápia, csoportterápia, és más, a visszailleszkedést segítő módszerek segítségével rehabilitálják.

10 A rekreáci ció a rekreáci ció az elfogadott nemzetközi zi értelmezésben a szabadidő eltölt ltés s kultúrája. a jój közérzet, a jól-érzj rzés, a jól-lét, j a minőségi élet megteremtését t szolgálja, lja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és s szórakoz rakozását t is eredményezi. eredeti szociológiai értelmezésében a munkavégz gző képesség g helyreáll llítását, t, újratermelését t tekintették elsődleges feladatának. nevezik az életminőség g tanának nak is. totális értelmezésben a civilizáci ciós s fejlődés s kihívásaira adott választevv lasztevékenység, amit elsősorban sorban szabadidőnkben végzv gzünk.

11 A A rekreáci ció fogalma, értelmezése A rekreáci ció fogalma nehezen gyökerezett meg hazánkban, csak szűkítetten terjedt el. Sokaknak nem jelent mást, m mint kalandsportot, unikum- sportot. Másoknak M a sportbéli "máss sságot", a hagyományos sportokon túli t tevékenys kenységeket jelenti. Márpedig a rekreáci ció,, még m g ha a sportrekreáci cióra szűkítj tjük k is, több t mint a golfozás, fallabdázás, lovaglás, raftingolás. Nem kizárólag a sportolásnak snak az eredménye az egészs szségfelfogás s jól-léte, j sem a tökéletes t közérzet, k sem a rekreáci ciós s filozófia fia alaptétele, tele, a minőségi élet, hanem csupán n csak egy eszköz z annak eléréséhez. (nem szabad csak a fizikai aktivitásra, sportolásra sra szorítani a rekreáci ciót)

12 Mentális és s pszichés s rekreáci ció olyan tevékenys kenységeken alapszanak, melyeket nehéz teljeséggel rendszerbe foglalni. Ami a lényeg l hogy ezek hozzájárulnak a munkavégz gzés s utáni pihenéshez, a lelki fejlődéshez és s a mentális egészs szséghez, tovább bbá jó közérzetet biztosítanak. tanak. Ezen tevékenys kenységek vonatkoznak az olvasásra sra (könyvek, újság, egyéb), a filmek és s a televízi zió nézésére, szính nház- és s koncert-, kiáll llítás- és s múzeum m látogatl togatásra, a szabadidős, s, nem kötelező tanulásra (utazások: a környezet, k falu és település, a természeti és építészeti örökség és s hasonló megismerése). se). A lélek l lek és s a test egységének megtartására, ra, fejlesztésére rekreáci ciós s céllal c különbk nböző relaxáci ciós s formák k is alkalmazhatók. k.

13 Az értelmezés s problémái A kiindulási elv Kis Jenő (1998) alapvetése: A A rekreáci ció eszmei és gyakorlati válaszv lasz-tevékenység-rendszer meghatározott társadalmi t kihívásokra. sokra. lakosságunk egészs szségi mutatóinak romlanak, a civilizáci ciós ártalmak teljes arzenálja megjelenik a fizikai aktivitás s csökken kkenése, azaz a rendszeres testmozgás s hiánya a mozgáshi shiány már m r gyermekkorban fenyeget és s következmk vetkezményei az összes többi t rizikófaktorban is döntd ntő súllyal fellelhetőek ek az alkoholizmus, dohányz nyzás és s kábítószer k mindennapossá vált, a rekreáci ció divatja csak nyomokban szivárgott át t a határokon nyugatról.

14 a ún. élsport, a hajdani hajtóer erő már r nem tölti t be szerepét: élsportoló példaképek hiánya (szórakoztat rakoztató iparosok?) az ún. szabadidősport sport pedig fokozatosan eltávolodott a hagyományos sportágakt gaktól. semmiféle, vagy csak mérsm rsékelt kapcsolat mutatható ki a sikersportágak gak-sikersportolók, k, valamint a fizikai aktivitásra szoruló tömegek tevékenys kenysége, motiválts ltsága között. nyilvánval nvaló,, hogy az átlagpolgár r megszokott életmódján csak átgondolt, szakmailag megalapozott szemlélet let és tudatformáló rendszer változtathat. v

15 A rekreáci ció társadalmi funkciója a munkavégz gző képesség megteremtése, helyreáll llítása és s növeln velése, egyéni motiváci ciója a felüdülés, felfrissülés és s szórakoz rakozás eredménye társadalmi t méretekben m és s az egyén n szintjén is a jól-megj megélt minőségi élet a pozitív v magatartásform sformákat nevezzük rekreatívnak vnak, amelyek az ember szomatikus, pszichés és s szociális közérzetének megteremtésére, re, a kreatív v cselekvő-, és s az optimális teljesítőképess pesség g meg-,, ill. újratermelésére re és megújítására irányulnak. a rekreatív többlet a nem szabadidős s tevékenys kenységeink- ben keletkező rekreáci ciós s hatásokat jelenti, megjelenhet a kedvvel végzett v munkában, és s a fiziológiai szüks kségleteink kielégítésében is

16 A rekreáci ció fogalom törtt rténete Az ősközösség g vadász szó-gyűjtögető életmódot folytató embere mondhatni főállásban végezte önfenntartó tevékenys kenységét t (életben( maradni), munkáját. latin eredetű szó (recreatio mentis), ami kezdetben iskolai szünid nidőt t jelentett [Comenius[ Comenius,, J. A. Nagy oktatástan ( )], 1670)], azaz kikapcsolódást, st, pihenést, mással foglalkozást. az ember, mint társadalmi t lény l arra ítéltetett, hogy munkájával el-,, illetve fenntartsa saját t magát, illetve Az ősközösség g társadalmi t szereposztása sa szerint (vállalt) családj dját. ez a munkavégz gzés, mint az emberi lét l t lényegi l eleme, végigkíséri az emberiség g törtt rténelmét. MértM rtéke és nehézs zsége azonban koronként nt változott. v

17 Az ősember időbeoszt beosztásasa munkavégz gzésre alkalmas állapot feltétele tele a megfelelő táplálékhoz jutás s (energiapótl tlás) és s a megújulást szolgáló alvás s (regeneráci ció). megjelent az igény a kikapcsolódásra. sra. A törzs t jeles eseményei, a nagyvadak elejtését, t, majd később k egy ellenséges törzs t legyőzését t követk vető ünnepségek, valamint az évezredeken át t rendszeresen megtartott avatási próbák k a sajátos időrend szerinti vallási si-kultikus események az őskor emberének szórakoz rakozását, kikapcsolódását t jelentették k a mindennapokból

18 A középkor k emberének napirendje az ókor, de méginkább a középkor k emberének életébe szinte világszerte beépült egy további pihenési lehetőség. mindeközben a munkára fordított idő (a létfenntartl tfenntartás társadalmi szintje) megmaradt a mintegy (fél)napi (12-14 óra) mennyiségénél.

19 A haladás iránya?

20 A fejlett világban a 20. század zad második m felére megnőtt az emberek szabadideje és s vásárlv rlóereje egyaránt. Az lett a főf kérdés, hogy miként tudnak ezzel élni és s nem visszaélni. A civilizáci ciós s fejlődés s ugyanis mindeközben számos negatív v hatással károsk rosította, rombolta az ember minőségi életét. t. Ekként teljesedett ki végül v l is a rekreáci ció a minőségi élet, az igényesen megélt élet fogalmával. Ilyen értelemben nevezzük k a rekreáci ciót t az életminőség tanának nak is.

21 A REKREÁCI CIÓ FAJTÁI:

22

23 A REKREÁCI CIÓ FAJTÁI: - Szellemi rekreáci ció: minden olyan tevékenys kenység, mely az emberi szellemet foglalkoztatja másként: kreatív v szabadidő eltölt ltés s (a pihenés s is ide tartozik) - Fizikai rekreáci ció: minden olyan tevékenys kenység, aminek az alapja mozgás, fizikai feltölt ltődés és s amit kedvtelésb sből csinálunk, nem kényszerbk nyszerből l (része a fizikai rekreáci ciónak a sportrekreáci ció)

24 A szabadidő és s a leisure (=pozitív, ( minősített - élménydúsnak megélt, rekreatív szabadidő) 1. Társadalmi T kötöttsk ttségek: Az egyénnek a másokhoz m a többiekhez t kapcsolódó szüks kségletei, kötelezettsk telezettségei az anyagi javak előáll llítását, t, a jövedelemszerzj vedelemszerzést st szolgáló munka, illetve a jövőbeni j munkára fölkf lkészítő tanulás a családi (háztart ztartási munkák, k, gyereknevelés, bevásárl rlás, családi események) és s társadalmi t kötelezettsk telezettségeket (igazolványok cseréje, bevallások, adózás, bejelentések, igazolások, postai és s banki ügyletek) valamennyi közlekedk zlekedés/utazás, s, ami nem kimondottan a rekreálódást szolgálja. lja.

25 A szabadidő és s a leisure 2. Fiziológiai szüks kségletek kielégítése: az egyén önmaga ellátását, t, illetve fönntartf nntartását szolgáló tevékenys kenységek csoportja. biológiai idő: : a pihenés s (alvás, üdülés), a táplálkozás és s a higiéné,, testápol polás (tisztálkod lkodás, fodrász, kozmetikus, stb.), egészs szségüggyel ggyel kapcsolatos tevékenys kenységeink (szűrővizsg vizsgálatok, orvosi vizit, kórhk rházi ápolás, gyógyszert gyszertár, r, stb.) 3. Szabadidő: a fönnmaradt f időmennyis mennyiség g a szabadidő (free time, Freizeit). KülönbsK nbség g van az összes szabadon fölhasznf lhasználható időkeret) és s az élmény felőli li megközel zelítés s között. k

26 Az Idő Megszülettél, és amikor eljön a pillanat, vendégeskedésed befejeződik e bolygón. E két pillanatot nem határozhatod abban az Idő lehet a barátod és lehet az ellenséged. Intézd úgy, hogy a barátod legyen! (Frank Crane Az idő relatív. A kellemes, a kedvünkre való időtöltés szinte elröppen, szárnyakon jár. A kellemetlen, a nyűgös idő nagyon lassan telik.

27 Idő-paradigm paradigmák újkor előtt az idő örök k körforgk rforgásának paradigmája volt érvényes, az idő felhasználása sa pedig szinkretikus,, additív módon törtt rtént, és s a hagyományok szabályozt lyozták, alaptétele tele a hétkh tköznap és s az ünnep elválaszt lasztása, sa, úgy ahogy azt a keresztény kultúrk rkörben rben a Biblia meghatározta modern korban: analitikus, hierarchikus idő paradigmája Radikálisan elvált lt egymást stól l a munka és s a szabadidő (majd kiegész szült a fél-szabadidővel ),, vagyis azokkal a tevékenys kenységekkel, amelyeket a munkaidőn n kívül k l akár r a munka, akár r más m érdekből l meg kell tenni

28 analitikus, hierarchikus időszerkezet belső ellentmondásai a munka szentsége volt az elsődleges, a szabadidő (bár r fogalmát t még m g nem használt lták) kiegész szítő jellegű volt, és s a munkát t (a felkész szülést, st, a rekreáci ciót, a családi életet) szolgálta. lta. Ugyancsak a munka elsődlegess dlegességét vallotta Marx Károly K és s a kibontakozó szocialista mozgalom is, egyben a jövőj számára azt a célt c rajzolva fel, amelyben maga a munka már m r nem cél, hanem az önmegvalósítás s része r és s eszköze. ze.

29 analitikus, hierarchikus időszerkezet belső ellentmondásai 2. A szociális, kulturális, lis, rekreáci ciós s tevékenys kenységek mindinkább önálló szférát t kezdtek alkotni, és s az önmegvalósítás eszközek zeként jelentek meg. E cél c érdekében elválasztott lasztották k egymást stól l a leisure-t (pozitív v szabadidő) és s a puszta szabadidőt t (free( time) - más megfogalmazásban a komoly (serious( serious) és s az eseti (casual) szabadidőt, az előbbit téve t az önmegvalósítás igazi tartomány nyának. nak. Sebastian de Grazia (1964): a leisure és s a freetime két különböző világ. Mindenkinek lehet szabadideje, de nem mindenkinek leisure-je je.. A szabadidő a demokráci ciához tartozik és s megvalósíthat tható.. A leisure inkább eszmény. Létezésmód, amit kevesen kívánnak k és s még m g kevesebben érnek el.

30 John Neulinger (1974): a leisure a kötetlen k idő lelkiállapota. llapota. Josef Pieper (1952): a leisure az élet csendje, amelyben a lélek l lek a lényegesre l tud figyelni. Herbert Marcuse (Eros and Civilization,, 1962): a fejlett társadalmak törtt rténelmi fordulat felé közelednek. Eddig a munkaidő volt az autentikus, a szabadidő pedig a marginális időtölt ltés. Most ez megfordul, az értékek átértékelődnek. Erich Fromm (1941) a birtoklás s (having( having) és s a létezl tezés (being) fogalmi rendszerében tárgyalta t a szabadidőt. A birtoklás s a magántulajdonb ntulajdonból l ered és s a modern korban maga alá gyűri a létezl tezést. Egészséges társadalom" t akkor lesz, ha az ember a szabadidejét t nem a birtoklás szenvedély lyére, hanem a létezl tezés s kiteljesítésére szenteli.

31 James Murphy: : A szabadidő Szabadrendelkezésű (diszkrecionális) idő, amely a munkaidőn és a létfenntartáshoz szükséges tevékeny- ségek elvégzésén túl fennmarad. Társadalmi, társasági funkció, azaz a társas kapcso- latokra fordítható idő. Eltöltésének irányultságát társadalmi helyzet, nem, kultúra, foglalkozás és számos egyéb pszichográfiai tényező befolyásolja. Maga a szabadság, a lélek szabad állapota, egy ritkán elérhető, sokak által vágyott cél. Nem haszonelvű megközelítésben a szabadidő az önmegvalósításra, önkifejezésre való lehetőség. Holisztikus megközelítésben: a személyiség

32 Kenneth Roberts szerint a szabadidő növekedése és s tartalmi fejlődése végül v l nem csupán valamiféle le szabadidő-társadalom" (leisuresociety), hanem inkább a részvr szvételi (participaciós)) társadalom t kialakulását eredményezi. Csikszentmihályi Mihály (1991) nagyhatású elmélete lete pedig azzal foglalkozik, hogy ebben a világban, túl t l a munkán és s a szabadidőn, hogyan találhatja lhatja meg az ember a tevékenys kenység örömét (amit flow"-nak nevez). A flow alapja a képességek és s a kihívások harmonikus aránya. Feladat, kockázat és s vállalv llalás s nélkn lkül l nincs flow.

33 analitikus, hierarchikus időszerkezet belső ellentmondásai 3. A második m ellentmondás: a modern társadalom t vívmányai mindig különbk nböző arányban jutottak el a lakosság g különbk nböző csoportjaihoz. A korábbi társadalmakban egyszerűbb volt ez a megoszlás, s, mindössze" a kiválts ltságosak és s a kirekesztettek álltak egymással szembe. Most azonban a szerkezet többszörösen sen áttételessé változott: vannak, akik részesültek belőle, le, megértik, és s a maguk javára tudják felhasználni; lni; vannak, akik csak morzsáit kapják, k, kevésb sbé értik, csak részlegesen r tudják k felhasználni lni és s vannak olyanok is, akik totálisan kívül k l maradtak, vagy pontosabban alatta maradtak a vívmv vmányoknak,, akiknek mintegy a feje fölött f játszj tszódott le a törtt rténelem.

34 Az idő társadalmi felosztásának vázlatav Thorstein Veblen (1899) híres h elmélete, lete, a leisure class"- ról. Ő jó száz évvel ezelőtt azt mondta, hogy a társadalmi felső rétegek leisure classt alkotnak, mert korlátlan szabadidejük k van. Ez ma annyiban változott, v hogy éppen a gazdagság, g, a hatalom és s a szellem felső rétegeinek nincsen szabadideje: éjjel-nappal dolgoznak, kötetlen időben. Viszont van leisure-jük: : amikor akarják és s tudják. Így kapjuk a következk vetkező mátrixokat Első mátrix (Veblen): akiknek már m r nincs szabadidejük, de van leisure-jük,, a felső (rétegek, pl. az alkotók, k, az idő nem a munka és s szabadidő szerint oszlik meg.

35 Az idő társadalmi felosztása Második mátrix: m van szabadidejük és leisure-jük is. Ez a társadalom integráns ns része. r Számukra a munkaidő és s a szabadidő jól l elkülönül, l, ennél l fogva a szabadidőben ben is megvan mindkét t pólus. p Harmadik mátrix: m akiknek van szabadidejük, de nincs leisure-jük.a társadalom t alsó rétegei, az alsó osztályok és s a veszélyeztetettek, akik elvégzik munkájukat, de utána mindennel szemben passzívak. Otthon ülnek, házi h munkát t végeznek, v a televízi zióra merednek, semmit tesznek. Negyedik mátrix: m akiknek sem szabadidejük, sem leisurejük nincsen. Ha ugyanis valaki tartósan munkanélk lküli, li, az ugyan formálisan korlátlanul rendelkezik idejével, de ezt nem nevezhetjük k a szó tárgyalt értelmében szabadidőnek.

36 Szabadidő-tudat, szabadidő-gazd gazdálkodás a munkafolyamat (legtöbbnyire) kívülrk lről l vezérelten időkeretbe szorított (időkényszeres), megszervezett, világos értékrendek szerint működik, m addig a szabadidő- eltölt ltésben teljesen "magunkra-hagyottak" vagyunk. a szabadidő tehát t eredendően en szervezetlen, emiatt nehéz élvezetessé,, jól j l kihasználtt lttá tenni. szokásaink, saink, értékrendünk, nk, ismeretek, szabályok és célok, tudatosságunk a feltétele tele a jól-szervezett j szabadidő-elt eltöltésnek. Ezt azonban tanítani, tani, alakítani kell!

37 Szabadidőtudat a jó, j hatékony szabadidő eltölt ltéshez szabadidőtudatra, azaz megtervezett, tudatosított, tott, figyelemmel átélt szabadidőre van szüks kség életstratégia (Milyen munka, család, karriert képzelk pzelünk el magunknak? Mit szeretnénk nk tulajdonképpen az életben?) részcélok: távlati, t középtk ptávú és s közeli k célokc a célokhoz c cselekvési si tervek szüks kségesek vegyük k számba a várhatv rható napi, heti, ünnepekhez kötött, k tt, valamint a nagyobb léptl ptékű (szabadságos) szabadidőinket. inket.

38 Szabadidő-gazd gazdálkodás s 1. A szabadidőnek minél l nagyobb része r leisure legyen a rekreáci ciós s tevékenys kenység g feltételei: telei: - kellő motiváci ció (mozgósító energia) - elegendő idő és s anyagiak. -beállítottság, motiváci ció,, kulturális lis dimenzióinkkal, inkkal, szocializálts ltságunkkal együtt (szokások, sok, beidegződések, értékek)

39 Szabadidő-gazd gazdálkodás 2. A fogalom egyfajta esszenciális összefoglalása: sa: A szabadidős s tevékenys kenység g a munkahelyi, illetve társadalmi és s az otthoni munkák és s kötelezettsk telezettségek elvégz gzésén n túlment lmenően fennmaradó időben, szabadon választott, a saját örömérzet rzet fokozása (leisure( leisure) érdekében végzett v tevékenys kenység. Jellemzője a választv lasztás s szabadsága, a fizikai, lelki és szellemi értelemben vett önkiteljesedésre, sre, az önbecsülés növelésére és örömkeresésre sre való törekvés.

40 Szabadidő-fogyaszt fogyasztási si típusokt 1. Passzív v típus: t szabadidejükben nem csinálnak semmit, max.. TV, kocsma, esetleg házimunka. h (Időfolyat folyatók) 2. Rekreatív: : (családi): stabil, megállapodott életvitel, szabadidőt felüdülésre fölhasznf lhasználni. lni. A típus t tagjai főleg f a könnyk nnyű műfajok iránt érdeklődnek dnek (pop, rock, aerobik,, sí, s, tenisz, vízitúra). (Tömeg meg- kultúra) 3. Akkumulatív: : (mindenevő, értelmiségi típus) t szélesk leskörű,, laza érdeklődés, szenvedély, elkötelezetts telezettség g nélkn lkül. l. Az életben is fölfelf lfelé törekednek, akkumulálnak.. Elsősorban sorban értelmiségiek, vezető állásúak tartoznak a csoportba. Divatkövet vetők, sznobok is tartoznak ide. (Habzsolók) 4. Inspiratív (intellektuális lis típus): t szabadidejükben magasabb kultúra iránt érdeklődnek, dnek, fontosnak tartják önmaguk fejlesztését, t, az értékek ápolását. Értelmiségiek, ill. más m s rétegekbr tegekből l azok, akik értelmiségi mintát t követnek, k viselkedésük értelmiségi jellegű. Beethoven, Mozart, Mahler. BúvárkodB rkodás, golf, vitorlázás. Elit-ev evők. Vitányi Iván,R. n,r.peterson)

41 1. A Passzív típus részleteibenr kevés s olvasás, s, 2006-os felmérés: 0,8 könyv/fk nyv/fő zene: lakodalmas rock; újságban képes k bulvár r (Nemzeti Sport) nemzetközileg zileg is a comics,, a képregk pregény típusokt mozi, szính nház z nem jellemző,, tévében t sorozatok sport: a nézőn szerep, ahol a szabályok különösebb k szellemi megpróbáltat ltatás s nélkn lkül l követhetk vethetők étel: a hagyományos, a bors, paprika és s sós hármasával fűszerezettek ital: kannásbor sbor,, sör, s gyorsan ölő röviditalok

42 Passzív v típus t részleteiben r 2. Szórakoz rakozóhely: bögrecsb grecsárda, rda, italbolt elektromos eszközök: k: noname vásárlás: egyet fizet - kettőt t kap,, akciók öltözködés: kínai k (korábban lengyel) piac, jellegzetes az otthoni mackó típusú vagy zizegős szabadidőruha, műanyag zokni, makkos cipő,, strandpapucs közlekedési és s sporteszköz z (saját) drótszam tszamár (bevásárlóbringa), régebben r Tarabant,, Lada

43 Rekreatív típus részleteiben r 1. Stabil, megállapodott életvitel, a szabadidejüket felüdülésre akarják k fölhasznf lhasználni. lni. érdeklődés: főleg f a könnyk nnyű műfajok iránt -tömegkultúra fogyasztók olvasás: s: sikerkönyvek Harry Potter,, A gyűrűk k ura, Agatha Christie,, Rejtő Jenő, Irwin Cook, Leslie Lawrence zene: pop, rock, rap,, idősebbek az operett, slágerzene újság: politikai kötődéssel k kevésb sbé bulváros napilap, szigorú kötődéssel :: Magyar Hírlap, H Magyar Nemzet, Népszabadság), életmód d magazinok, hetilapok mozi, szính nház: könnyen k emészthet szthető, általában sztár szerzőkh khöz, rendezőkh khöz és s szereplőkh khöz z kötődve k választanak (Spielberg( Spielberg, Scorsese, Tatou)

44 Rekreatív típus részleteiben r 2. sport: a foci, kosárlabda, Forma-1, aerobik, gyúrás ;; sí, s, tenisz, vízitúra szórakoz rakozóhely: sörözők, s hagyományos éttermek, de értelemszerűen en a gyorséttermek, kínaiak k és pizzéri riák elektromos eszközök: k: - nevesített, Sony, Nokia, Samsung öltözködés: konfekció közlekedési és s sport eszköz: z: saját montain - bike,, Opel, Suzuki, VW, Renault, kis- és középkategóriás s kocsik

45 Rekreatív típus részleteiben r 3. étel: a fiataloknál l a McD-típus, pizza, saláták, újabban a kínai, mexikói és s a japán ételek ital: nem extra minőségű bor (Dörgicsei( rgicsei,, Cserszegi fűszeres, Egri bikavér, Tokaji hárslevelh rslevelű,, chilei Cabernet, Chardonnay), kellemessé higított ital: kóla k vörösborral, v vodka-tonic tonic, stb. szórakoz rakozóhely - sörözők, hagyományos éttermek, kínai k gyorséttermek, pizzéri riák

46 Akkumulatív típus részleteiben r 1. olvasás: s: Harry Potter-től a Sorstalanságon keresztül l az El Caminón át t a legfrissebb Nobel-díjasig zene: a poptól Konczig,, vagy éppen a Lokomotív v GT sokadik búcsb csúkoncertjén át t Madonna bécsi b föllf llépéséig, és s ha már m r Bécs, B akkor az Operaházi bemutatókig újság: a HócipH cipőtől l a Playboyig mozi, szính nház: minden ami különleges, k ami esemény, ami fesztiválos sport: közönsk nségként a Forma-1-tôl a Dakaron keresztül az NBA-ig ig,, sízésen, s sen, fallabdán és s a golf megkóstol stolásán keresztül l a búvárkodb rkodásig és s vitorlázásig; sőt s t már m r a repülés s is trendi

47 Akkumulatív típus részleteiben r 2. étel: szusi ital: belga sörök, s Villányik, Mum pezsgő, Jameson whisky, szaké, Tequila,, manapság g koktélokkal színes nesítve szórakoz rakozóhely: pubok,, bárok, b de főként f az újonnan nyitott vendégl glátóipari egységek gek öltözködés: osztrák, német n konfekció után Boss, Armani elektromos eszközök: k: mindenből l a legújabb, olyan mobil, melynek leginkább egy tucatnyi szolgáltat ltatása van, aminek a használat latáról l fogalmuk sincs, plazma TV közlekedési és s sporteszköz z csakis saját, windsurf, vitorlás, jetski; ; nagy motor, egyterű,, terepjáró gallytörővel, quad, hómotor,, manapság g repülő

48 Inspiratív (high brow,, entellektüel) el) típust Szabadidejükben magasabb kultúra iránt érdeklődnek, dnek, fontosnak tartják önmaguk fejlesztését, t, az értékek ápolását. Értelmiségiek, illetve más m s rétegekbr tegekből l azok, akik értelmiségi mintát t követnek, k viselkedésük értelmiségi jellegű.. Kötődnek K fogyasztási si szokásaikhoz, saikhoz, a kedvenc zenéhez, újsághoz, ruházati gyárt rtóhoz, ételhez és s italhoz, egyáltal ltalán n a minőséghez. olvasás: s: klasszikusok, (Balzac,Thomas Mann), és s a legmodernebbek (Raymond( Carver, Vonnegut, Cuelho) elit-evők,, elitkultúra fogyasztók sport: golf, búvárkodb rkodás, vitorlázás

49 Egyes típusok t eloszlása sa USA Magyarország

50 Nők és férfiak rekreáci ciója Eltérő nemi, alkati, életmódbeli, lelki, fizikai, terhelésbeli különbségek Jellemző életmódjegyek : teherbíróbb bb szervezet (fajfenntartás) nagyobb pszichés s stabilitás jobb monotónia nia-tűrés, alkalmazkodóképess pesség, kudarctűrés hosszabb életkor

51 Férfiak Jellemző életmódjegyek: a fiú csecsemők k körében k nagyobb mérvm rvű koraszülés kevésb sbé gyógy gyítható jellemző betegségek: gek: májrm jrák, tüdőrák több baleset nagyobb kockázat több suicidium- nagyobb lelki teher, családfenntart dfenntartás, alacsonyabb toleranciaszint több szív-és érrendszeri megbetegedés több szenvedélybeteg több mozgásszervi megbetegedés s (nehezebb fizikai munka) család d felbomlása férfiak kerülnek nehezebb helyzetbe munkanélk lküliség g az idősebb férfiak f számára különösen k rossz hatású

52 Iskoláskor skorúak rekreáci ciója A A korszerű nevelésnek arra is fel kell készk szítenie a gyerekeket, hogy miként éljenek az iskola elvégz gzése után. Ahhoz, hogy az ember egész életen át t sportoljon, megfelelő szokásokat sokat és s kedvteléseket kell kifejleszteni már r gyermekkortól. l. Testnevelési si és s Sport Világtan gtanács, Tokió,, 1964

53 Az életmód az ember tevékenys kenységeinek rendszere, - munkavégz gzés - szabadidő - fél-szabadidő"" (a nem munka jellegű kötelezettségek), - a másik emberhez (a közössk sséghez, a társadalomhoz), t a tárgyi világhoz (termeléshez és s fogyasztáshoz), shoz), a szellem dolgaihoz (a nyelvhez, a tudáshoz, a hithez, a művészethez, az értékekhez) kötődők kapcsolatok. Az életmód d fogalma tehát t kiterjedésben azonos a kultúrával, csak sajátos szempontból - ugyanazokat a dolgokat egy másik m szempontból, az ember mindennapi tevékenys kenysége felől l szemlélve. lve.

54 jellegzetes életmódok az életvitelnek, életmódnak történelmileg két jellegzetes módja alakult ki aszkétikus egészség-fölfogás: Jelszavai az önkontroll, önmegtartóztatás, önuralom. Tiltásokban, kényszerben és szigorban testesül meg. hedonista egészség-értelmezés: Jó közérzet, jól megélt mindennapok; a panaszok helyett az elégedettség; pozitív gondolkodás és életfelfogás.

55 Életmódkultúra, egészs szséges életmód Rendezőelv elv határozza meg. Szomatikus szinten: táplálkozás rendszeres fizikai aktivitás és s pihenés s terén. Pszichés s szinten: problémamegold mamegoldó magatartás, a megfelelő stresszoldó technikák alkalmazásának képessége optimista életszemléletre letre törekvt rekvés, személyis lyiség-tréning (relax( relaxáció,, autogén n tréning, Agykontroll ) Szociális szinten: társas kapcsolatok (beleértve a párkapcsolatokat, p a szexualitást st is) környezethez alkalmazkodás, és s a környezettel k való együttm ttműködés s képessk pessége is

56 Életmód-rontó és életminőség g veszélyeztet lyeztető hibák k a gyermeknevelésben - üvegh vegházi nevelés: elkényeztet nyeztetés: túlszerett lszeretés, s, túlgondozás, túletetés: régen r a jólét j t jele volt a kövérsk rség, csecsemőmérleg, tápszerek, t édesség, mint jutalom túlöltöztetés: a hőközpont nem tanul meg jól j működni túlféltés: fertőzésekt sektől, betegségekt gektől, sérülésts stől, balesetektől,fert l,fertőtlenítés,agyonmosás- immunrendszer Teljesítm tménykényszer, nyszer, PC stb. elkényeztet nyeztetés aktivitásában, mozgásában visszafogott gyerek: alapvető szüks kséglet nincs kielégítve tve más, egyéb tünetek + ülő életmód

57 Már r a régi r görögök g Hippokratész (i.e. kb )Kosz sziget - megteremtette a megfigyelésen és s kísérletezk rletezésen alapuló orvostudomány alapjait. A gyógy gyításban nagyon fontosnak tartotta az ésszerű táplálkozást, a tornát, t, a friss levegőt, a nyugodt életmódot. Az egészs szséges életrend (De salubri victu) ) c. művében m gyakorlati tanácsokat adott az étkezésre, az öltözködésre és s a testmozgásra sra vonatkozóan an az életkornak és s az éghajlati viszonyoknak megfelelően. en.