Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése"

Átírás

1 Egészségi egyenlőtlenségek Magyarországon Az egészségi egyenlőtlenségek társadalmi-gazdasági meghatározói Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségei az ágazati szakpolitikákon keresztül Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése A kiadvány az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóival foglalkozó, az Európai Unió Népegészségügyi Programja által támogatott DETERMINE projekt keretében készült. A projekt magyarországi partnere az Országos Egészségfejlesztési Intézet.

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 3 Egészségi egyenlőtlenségek... 3 Magyarország helyzete nemzetközi viszonylatban... 4 Születéskor várható élettartam... 4 Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségek... 5 Születéskor várható élettartam... 5 Egészségben eltöltött életévek... 6 A vélt egészségi állapot... 7 Halandóság... 8 Az egészségi egyenlőtlenségek további dimenziói... 9 Az egészség előfeltételei és társadalmi meghatározói... Egészségmagatartás... 3 Táplálkozás... 3 Dohányzás... 3 Testmozgás... 4 A szakpolitikai döntések hatása az egészségi egyenlőtlenségek alakulására... 4 Javaslatok... 6 Jó példák... 8 Melléklet: kérdőív a lehetséges egészséghatások kiszűrésére... Felhasznált irodalom... 3

3 Összefoglaló Az Országos Egészségfejlesztési Intézet részt vesz az Európai Bizottság által támogatott, 7- között működő Determine projektben (www.healthinequalities.eu), amelynek célja, hogy feltérképezze és ismertesse az olyan szakmapolitikákat és bizonyítottan bevált gyakorlatokat, amelyek kedvezően hatnak a népesség egészségi állapotát befolyásoló gazdasági és társadalmi meghatározókra. A projektcélok szerves részét képezi, hogy konstruktív javaslatainkkal együtt felhívjuk az egészségügyön kívüli ágazatok szereplőinek és a döntéshozóknak a figyelmét a meglévő egészségi egyenlőtlenségekre, azok társadalmi és gazdasági meghatározóira, illetve az egyenlőtlenségek csökkentésének lehetséges eszközeire. A lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében jelentős társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális különbségek vannak. Ezen egyenlőtlenségek egy része méltánytalan. [5] (Méltánytalan az a különbség, mely az adott időbeni és társadalmi kontextusban nem szükségszerű és csökkenthető, vagy megszüntethető.) Ennek érdekében az Országos Egészségfejlesztési Intézet e rövid kiadvány keretében kívánja bemutatni a magyarországi egészségi egyenlőtlenségek főbb jellemzőit, továbbá azok összefüggését a társadalmi és gazdasági meghatározókkal és a különböző szakpolitikákkal. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségeket hatékonyan csökkentő politika fontosságára, továbbá a szakpolitikai és közösségi lehetőségekre. Emellett célunk az is, hogy minden ágazatban erősítsük az egészség iránti felelősségvállalást, ezért az összefoglaló utolsó fejezetében gyakorlati példákkal ösztönözzük az egészség szempontjainak figyelembe vételét a szakpolitika alakítás során. Az egészség társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti meghatározóin keresztül a lakosság egészsége javítható és a méltánytalan egyenlőtlenségek csökkenthetők. Ennek feltétele az egészségbarát kormányzati politika és szakpolitikák, a szakpolitikai döntések vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak az egészségre, továbbá, a szakpolitikák és egészséghatások elemzése az egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából. Egészségi egyenlőtlenségek A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen [], és a lakosság egészségi állapotában tapasztalható egyenlőtlenségek is jelentősek. Az egészség jellemzésére és összehasonlítására számos mutató használatos. Kiadványunkban a születéskor várható élettartam segítségével mutatjuk be az európai országok és Magyarország közötti különbségeket. Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségeket a születéskor várható élettartam, továbbá az egészségben eltöltött életévek, a vélt egészségi 3

4 állapot, valamint a halandóság mutatóinak segítségével, és további példákkal, illetve adatokkal szemléltetjük. Magyarország helyzete nemzetközi viszonylatban Születéskor várható élettartam 4-es adatok szerint Magyarországot a születéskor várható élettartam tekintetében a szomszédos országok több mint fele megelőzi []. A környező európai országok közül egyetlen országban (Ausztriában) éri el a születéskor várható élettartam a 79 évet, hat országban év között van, öt országban 7-74 év között, míg három országban 66-7 év között (. ábra).. ábra: Születéskor várható élettartam Magyarországon és a környező országokban (4) Forrás: Csite András Németh Nándor (7): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán A szomszédos országoktól való lemaradást tovább árnyalják a területi egyenlőtlenségek: a legmagasabb születéskor várható élettartammal jellemezhető magyarországi kistérség átlaga alig éri el a lengyel átlagot, és elmarad a cseh átlagtól. [] (. táblázat) 4

5 . táblázat: Születéskor várható élettartam néhány országban és Magyarországon Forrás: Csite András Németh Nándor (7): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségek Születéskor várható élettartam Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam értékeiben iskolai végzettség szerint a férfiaknál lényeges eltérések mutatkoznak. Egy felsőfokú végzettségű férfi 5. évi halandósági viszonyok mellett átlagosan 7 év megérését remélhetné, ami 6 évvel múlja felül a 8 általános iskolai osztályt sem végzettek születéskor várható átlagos élettartamát (55 év). Az általános iskola 8 osztályát (és szakiskolát végzett) férfiak várható élettartama, a középiskolát végzetteké pedig 3 évvel alacsonyabb a legmagasabb végzettségűekénél. [3] (. táblázat). táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam nem és iskolai végzettség szerint, 5 Születéskor várható élettartam Iskolai végzettség Férfi Nő Férfi Nő év az átlag %-ában -7-o o Közép Felső Együtt Forrás: Klinger András (7): A halandóság társadalmi különbségei Magyarországon a XXI. század elején 5

6 A születéskor várható élettartamban jelentős területi egyenlőtlenségek is találhatók, amelyek hasonló mintát mutatnak a társadalmi-gazdasági státusz területi egyenlőtlenségeivel. (. ábra). ábra: A társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek () és a születéskor várható élettartam különbségei Magyarországon Forrás: Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna (9): A magyar lakosság társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozás közötti összefüggés, Egészségben eltöltött életévek A születéskor várható élettartamon túl az egészségi állapot jellemzésére alkalmas további mutató az egészségben eltöltött életévek száma. Az egészségben eltöltött életévek számát az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja. Az iskolai végzettség hatása a betegség időszakának kezdetére elsődleges abban az értelemben, hogy nemtől függetlenül legkorábban az alapfokú végzettségűek betegszenek meg, legkésőbb pedig a felsőfokú végzettségűek [5] (3. táblázat). 6

7 3. táblázat: A 35 éves korra vonatkozó egészségesen, illetve betegségben várható élettartamok iskolai végzettség szerint 5-ben Magyarországon Forrás: Egészségesen várható élettartamok Magyarországon, 5. KSH (a Társadalmi ellátórendszerek, 6. KSH c. kiadvány alapján) A vélt egészségi állapot A vélt egészség az egészségi állapot jellemzésének olyan eszköze, amely az egészségi állapot önértékelésén alapul; azon, hogy milyen az egyének véleménye saját egészségi állapotukról. A vélt egészségi állapot nem függ össze szorosan a tényleges (orvosilag megállapítható) egészségi állapottal, az önértékelést jelentősen befolyásolja az egyén társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete: társadalmi rétege, iskolai végzettsége, foglakozása, jövedelme, lakóhelye (város/falu), és még több más tényező. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó, az alacsonyabb műveltségi fokú, a szerényebb jövedelmű, a kis településeken élő emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az ezekből a szempontokból jobb helyzetben lévők. [6] A vélt egészségi állapot átlagát tekintve majdnem a hazai lakosság 5%-ának körében jónak számít az egészség megítélése, jövedelmi bontásban azonban jelentős különbségek mutatkoznak. A vélt egészségi állapot nagyobb arányban mutat jó megítélést a lakosság felső jövedelmi ötödében, a rossznak vélt egészségi állapot pedig jelentősebb a lakosság alsó jövedelmi ötödében (4. táblázat). 7

8 4. táblázat: A vélt egészségi állapot a lakosság jövedelmi ötödönkénti lebontásában Magyarországon 6-ban (%) Forrás: KSH VÉKA Adatfelvétel. A 8--es időszakra vonatkozó Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum függeléke alapján A kvintilis arány azt mutatja, hogy a jövedelem-eloszlás felső %-ába tartozó háztartások összjövedelme hányszorosa az alsó % összjövedelmének. A jövedelemegyenlőtlenségeket mutató kvintilis arány 5-ben 5,5 volt Magyarország esetében, amely némileg meghaladja az uniós átlagot. [7] (5. táblázat) 5. táblázat: Jövedelemegyenlőtlenségek az Európai Unióban és Magyarországon Megnevezés Felső ötöd/alsó ötöd aránya EU-5 (5) 4,8 Magyarország (5) 5,5 Magyarország (6) 3,7* *Előzetes adat Forrás: Forrás: KSH VÉKA adatfelvétel. A 8--es időszakra vonatkozó Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum függeléke alapján Halandóság A magyarországi kistérségekben a jövedelem és halandóság összefüggését vizsgálva megállapítható: minél alacsonyabb egy adott kistérségben az egy állandó lakosra jutó jövedelem, annál magasabb a halandóság szintje. [8] (6. táblázat) 8

9 6. táblázat: Jövedelem a kistérségek halandósági szintje szerint -3 között (a vidéki átlag százalékában) Halandósági szint Standard Egy főre jutó jövedelem** halandósági hányados*. Legmagasabb Nagyon magas Magas Közepes Átlagos Alacsony Legalacsonyabb 88 3 Vidék összesen Budapest 86 7 Összesen 98 3 Forrás: Klinger András (6): Újabb adatok a vidéki kistérségek és a budapesti kerületek halandósági különbségeiről (II) *A standard halandósági hányados azt fejezi ki, hogy az adott kistérség standard halálozási arányszáma hány százaléka a vidékre vonatkozó ugyanezen adatnak. ** A személyi jövedelem alapját képező jövedelem egy állandó lakosra jutó mértéke a. évi bevallások szerint. A halandóság és a jövedelem összefüggése a budapesti kerületekben még karakteresebb. Azokban a budapesti kerületekben ahol a legmagasabb a halandóság, a jövedelmi színvonal csaknem minden esetben a legalacsonyabb kategóriába tartozik. [8] Az egészségi egyenlőtlenségek további dimenziói A társadalmi kirekesztődésből, vagy az előítéletekkel való szembesülésből fakadóan csökkenő optimizmus, a remény elvesztése, az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés, vagy a megkülönböztető bánásmód az ellátás során mind negatívan hatnak az egészségre. [9] Az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés egyik mutatója, hogy a magyarországi kistérségeknek a felében van legalább egy betöltetlen háziorvosi körzet a 6-os adatok szerint (3. ábra). 9

10 3. ábra: Betöltetlen háziorvosi körzetek kistérségenként Magyarországon, Betöltetlen háziorvosi körzetek száma 7 to 9 () 5 to 7 (3) 3 to 5 (5) to 3 (65) to (84) Forrás: Országos Alapellátási Intézet Az ellátó rendszer és a célcsoport kapcsolata sem minden esetben felhőtlen. A különböző roma közösségekhez tartozó anyák és ellátásukra szakosodott egészségügyi dolgozók kapcsolatrendszerét és kommunikációját vizsgáló kutatás eredményei szerint a két fél ugyanazon eseményeket annyira különbözően értelmezi, mintha eltérő történésekről számolnának be. Az egészségügyi dolgozókkal folytatott interjúkban megjelent az előítéletesség, a romákat tájékozatlansággal, tudatlansággal, korszerű családtervezésre való képtelenséggel vádolva. A kutatás eredményei szerint azonban a roma anyák ezekben az ismérvekben nem különböznek a velük hasonló korú, iskolázottságú, családi állapotú, nem roma nőktől. A nem roma szolgáltató és a roma páciens közt nem ritka a diszkrimináció. [] A társadalom egyes csoportjainál is észlelhető az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenség. A magyarországi roma közösségek átlagosan rosszabb egészségi állapotát nem az etnikai hovatartozás magyarázza. Hazai és nemzetközi kutatások eredményei alapján, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a magyarországi roma közösségek kedvezőtlen egészségmutatóinak hátterében rossz társadalmi-gazdasági helyzetük áll. Gyukits vizsgálata a krónikus betegségek gyakoriságát roma és nem roma lakosok között nem találta különbözőnek egy olyan borsodi faluban, ahol szinte mindenki munkanélküli volt. Ez esetben a rossz egészségi állapot magyarázó tényezője a munkanélküliség, nem pedig a roma származás. []

11 Az egészség előfeltételei és társadalmi meghatározói Az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek fent ismertetett példái mind bizonyítják, hogy a társadalmi helyzet és az egészség minősége között szisztematikus összefüggés áll fenn, vagyis egészségünk legerősebb meghatározója a társadalomban elfoglalt helyünk. Ez az összefüggés nemcsak a társadalom felső és alsó rétegeit érinti, hanem a társadalom egészére érvényes. [] A társadalmi helyzet és egészség összefüggését vizsgálva először az egészség előfeltételeit érdemes áttekinteni. Az egészség előfeltételei a béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. [] Az egészség előfeltételeinek vizsgálatából is következik, hogy az egészség nem lehet egyegy tárca, szakterület vagy szervezet kizárólagos ügye, felelőssége, kompetenciája. Az egészség egyik előfeltétele a lakás. A lakáskörülményekben tapasztalható magyarországi egyenlőtlenségek és a jövedelem összefüggésére vonatkozó adatok szerint a jövedelmi szegények közt a nem szegényekhez viszonyítva majdnem hatszor annyi háztartásban nincs vezetékes víz, és kétszer annyi lakás nem közcsatornával ellátott, több mint kétszer annyian nem tudják télen fűteni a lakásukat, és majdnem kétszer annyi háztartásnak nincs hozzáférése egészségügyi ellátáshoz. [3] (7. táblázat) Jövedelmi szegénynek a nemzetközi összehasonlításban általában azokat tekintik, akik az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem mediánjának 6 százaléka alatti jövedelemből élnek. 7-ben Magyarországon a népesség,6 százaléka ( 6 ezer fő), a háztartások, százaléka (46 ezer háztartás) volt ilyen. [3] Az Európai Bizottság által elfogadott közös indikátor a szociális védelem és társadalmi befogadás terén zajló uniós együttműködés terén.

12 7. táblázat: Lakhatási problémák előfordulása, 7 (%) Probléma megnevezése Jövedelmi szegény (%) Nem szegény (%) Különbség aránya Komforttényezők hiánya Villany,, Vezetékes víz,,9 5,8 Lakáson belüli fürdő/tusoló 8, 3,5 5, Lakáson belüli vízöblítéses WC 5,7,9 Közcsatorna 5,3 5, Lakótérrel kapcsolatos problémák A lakás zsúfolt 9,5,7 3,5 Nem elég világos a lakás 7,4 9,8,8 Télen nem tudja megfelelően 4,4 9,9,5 fűteni (anyagi okból) Szolgáltatásokhoz való nagyon nehéz hozzáférés Egészségügyi ellátás 4,5,6,7 Tömegközlekedés 6,3 4,4,4 Forrás: A Változó életkörülmények 7. évi adatfelvétele alapján, (Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 7. KSH) Az egészség és a társadalmi környezet közötti összefüggés felismerése vezetett az egészség társadalmi meghatározói fogalom kialakulásához. [4] Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint azokat a körülményeket, amelyek közt az emberek élnek és dolgoznak az egészség társadalmi meghatározóinak nevezzük. Az egészséget meghatározó, befolyásoló tényezők összetett rendszerét az alábbi egészségmodell (4. ábra) szemlélteti. 4. ábra: Az egészség meghatározóinak modellje Forrás: DAHLGREEN, G. AND WHITEHEAD, M. 99. (A DETERMINE Konzorcium első évi tevékenységének összefoglalója alapján)

13 Egészségmagatartás Nem tagadhatjuk az egyéni felelősség szerepét sem az egészségben, az egészséges döntésekhez azonban nemcsak ismeret, tudás, önfegyelem vagy megfelelő magatartás szükséges. Az egészséggel kapcsolatos döntéseinket a rendelkezésre álló lehetőségeink alakítják. [9] Az egészséges döntésekhez mindenekelőtt az egészség előfeltételeinek kell rendelkezésre állniuk, illetve a társadalmi-gazdasági meghatározók egészséget támogató együttesének. Az alábbi néhány példa az egészségmagatartás és a társadalmi-gazdasági tényezők összefüggését mutatja. Táplálkozás Az élelmiszerfogyasztási szokásokban jövedelmi helyzet szerinti különbségek megfigyelhetők. A. jövedelmi decilisbe tartozóknál a zöldség, gyümölcs, valamint a sajt és egyéb tejtermékek fogyasztása jelentősen meghaladja az alsó jövedelmi kategóriában élőkét (8. táblázat). [3] 8. táblázat: Néhány élelmiszerfajta fogyasztásának egy főre jutó havi mennyisége az. és a. jövedelmi tizedbe tartozók körében és átlagosan, 7 Megnevezés.. Átlagosan. decilis az. decilis decilis százalékában Tej, l 3,54 5, 4,76 4, Sajt és egyéb,73,9,33 3, tejtermékek, kg Friss zöldség,, 4,9 3,68, főzelék, kg Friss gyümölcs, kg,78,57 3,54 39,5 Forrás: Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 7. KSH 7-ben zöldségekre átlagosan,6-szer, gyümölcsökre 4-szer annyit költöttek a legfelső decilisbe, mint a legalsó decilisbe tartozók. [5] Dohányzás A fiatalkori dohányzás és a szülők foglalkoztatottsága Magyarországon jelentős összefüggést mutat. [6] A vizsgált 3-5 éves magyar fiatalok körében azok dohányoznak leginkább rendszeresen, akik esetében egyik szülőnek sincs munkája (8,9%). (9. táblázat) 3

14 9. táblázat: A megkérdezett tanulók aktuális dohányzási jellemzői a szülők foglalkozási státusza alapján (%) A megkérdezett tanuló nem dohányzik A megkérdezett tanuló dohányzott, de már abbahagyta A megkérdezett tanuló rendszeresen dohányzik. Csak az apának van állása A szülők foglalkozási helyzete Csak az anyának Mindkettőnek van állása van állása Egyiknek sincs állása 67,9 63,8 73, 5,7 8,7 7,4,7,3 3,4 8,7 4,3 8,9 Forrás: Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 8 Magyarország. A kutatás OEFI által koordinált második fordulójának eredményei alapján Testmozgás Magyarországon a lakosság alsó jövedelmi harmadában csak a háztartások 37%-ában élő gyermekeknek van rendszeres sportolási lehetősége a kötelező oktatáson kívüli tevékenységek részeként. [7] A szakpolitikai döntések hatása az egészségi egyenlőtlenségek alakulására Az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóiban megnyilvánuló egyenlőtlenségeket a hatalom, a pénz és az erőforrások megoszlása alakítja, így az függ a különböző szakpolitikai döntésektől. Az összefüggést az alábbi példák szemléltetik [8]. (5. ábra) A vizsgált minta 47 személyből áll, akik túlnyomó többsége a népesség legszegényebb harmadához tartozó háztartásokban él; olyan családokban, amelyekben az egy főre számított havi jövedelem Ft alatt marad (Ferge-Tausz-Darvas: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. kötet. Esettanulmány Magyarországról. ). 4

15 5. ábra: Milyen hatással vannak a különböző szakpolitikák az egészségre? Kissebbséghez tartozás Egészségesebbek azok a társadalmak, ahol minden állampolgárnak lehetősége van részt venni és szerepet vállalni a társadalmi, gazdasági és kulturális életben, mint ahol bizonytalanság, társadalmi kirekesztődés és depriváció van jelen. Lakáspolitika A vegyes lakókerületek kialakítása és a szegregáció felszámolása javíthatja a közbiztonságot, a mentális egészséget, és egyes bizonyítékok szerint az egészséget és az egészségmagatartást is. Jövedelmi helyzet Az adópolitikán, a foglalkoztatás-, oktatás-, és gazdaságpolitikán, és más egyéb szakpolitikákon keresztül kivétel nélkül minden kormány jelentős hatást gyakorol a jövedelemeloszlásra. Ezen szakpolitikáknak a halálozásra és megbetegedésre gyakorolt megkérdőjelezhetetlen hatása közfelelősséggé teszi az abszolút szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentését. Mezőgazdaság, táplálkozás A mezőgazdaságpolitika befolyásolja az élelem minőségét, mennyiségét, árát és elérhetőségét, amelyek fontos népegészségügyi hatással bírnak. A táplálkozással kapcsolatos szakpolitikák (pl. alacsony zsírtartalmú ételek szubvenciója), és az élelmiszerkereskedelmi intézkedések (amelyek pl. lehetővé teszik a friss élelmiszer környékbeli elérhetőségét) elősegítik a testsúlycsökkentést illetve a zöldség-és gyümölcsfogyasztást. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Az ellátás fizikai hozzáférhetősége és így az egészségi állapot javítható, ha pl. a járóbetegeket a központi kórházi ellátás felől az alapellátás vagy közelebbi kórházak felé irányítják. Vízellátás A szennyezettség és fertőzöttség közvetlen hatásain felül az egyéb vízgazdálkodási intézkedések, mint pl. fluoros ivóvízkezelés, a vízkivétel, az árvízvédelem mind pozitív népegészségügyi hatással bírhatnak. 5 Munkanélküliség A munkanélküliséggel kapcsolatos negatív egészséghatások már a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága esetén jelentkeznek (pl. szorongás, depresszió, a saját egészség rossz megítélése, szívbetegség kockázata). Ezért a munkanélküliség kezelésében három célt kell szem előtt tartani: a munkanélküliség és a bizonytalan foglalkoztatás megelőzését, illetve a munkanélküliek támogatását, és biztos munkához juttatását. Oktatás Az oktatás és egészség közti szoros összefüggés szilárdan bizonyított: a magasabb iskolai végzettség jobb egészséghez vezet, és fordítva. A hatás lehet közvetlen, pl. megfelelő tudás révén, vagy közvetett, pl. a társadalmi mobilitás jobb munka, több fizetés, jobb életszínvonal elősegítésén keresztül. Foglalkoztatás Az egészség és a produktivitás között kölcsönös összefüggés van. A jobb munkafeltételek révén egészségesebb lesz a munkaerő, ezáltal a termelékenység tovább fokozható. A jobb produktivitás segíti a még egészségesebb munkahely kialakítását.

16 Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése mind a társadalmi igazságosság szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból az egész társadalom közös érdeke. Az egészség hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet éljük, és hogy a társadalomban optimális teljesítményt tudjunk nyújtani. [7] Igazságos a társadalom, ha egyenlő esélyeket biztosít tagjainak az egészség területén is. A gazdaság növekedése önmagában nem csökkenti az egyenlőtlenségeket, viszont az egyenlőtlenségek csökkentése az egészségre való pozitív hatásán keresztül ösztönzi a gazdaságot [9]. Az egyenlőtlenségek és ezen belül a méltánytalan egyenlőtlenségek növekedése visszahat a gazdaságra és annak működőképességét ássa alá hosszabb távon. Európában a legkevésbé egyenlőtlen skandináv államok a leginkább versenyképesek között vannak. [] Javaslatok Alapvetés: a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében, meghatározó tényezőként jelentős társadalmi, gazdasági, kulturális különbségek vannak, amelyek társadalmi szintű döntésekkel befolyásolhatók. E befolyásolható különbségeket nevezzük méltánytalannak. [5] Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségi állapot egyenlőtlenségei mögött meghúzódó tényezők szakpolitikai és politikai befolyásolási lehetőségeire, többek között a következő eszközökkel [9]: ) Fogalmazzuk újra a problémát. A magyar lakosság körében jelentős és növekvő egészségi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Például, a születéskor várható élettartam az ország átlagát tekintve nő, ám a javulás csak a jobb helyzetűekre korlátozódik: a szegényebbek élete rövidül. [] Az egészségi egyenlőtlenségek a társadalmi, gazdasági, kulturális meghatározók egyenlőtlenségeiből fakadnak, így az egészségi egyenlőtlenségek problémájával az egészségügyi ágazaton kívül is foglalkozni kell. A hangsúlyt a társadalmi igazságosság jegyében arra kell fektetni, hogy a társadalom minden csoportja számára egyenlő esélyeket teremtsünk. Ennek első lépése, hogy csökkentjük a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális meghatározók mentén a méltánytalan egyenlőtlenségeket, amelyek pl. a várható élettartamban, vagy az egészségben eltöltött életévekben mérhető különbségeket okoznak. ) Mérlegeljük szakpolitikai javaslataink és tervezett intézkedéseink egészségre gyakorolt hatását. Az életminőség javítását célzó minden egyes döntés hatással van az egészségre, és ezért az egészségpolitika részét alkotja. Ezért nagyon fontos a szakpolitikai tervezetek vizsgálata abból a szempontból, hogy van-e lehetséges hatásuk az egészségre. Mivel sosem lehetünk biztosak abban, hogy saját szakpolitikánk nincs-e hatással az egészségre, mellékelünk egy kérdőívet, melynek segítségével a kérdés könnyen eldönthető (. melléklet). Amennyiben a válaszok tanulsága szerint számolni kell lehetséges egészséghatásokkal, feltétlenül ajánlott ezeknek a hatásoknak a további vizsgálata, illetve a negatív hatások kiküszöbölése. Ennek egyszerű eszköze az ún. egészséghatás vizsgálat, melyről további információt talál az OEFI honlapján (http://www.oefi.hu/modszert.htm). 6

17 3) Váltsuk valóra az Egészséget minden szakpolitikában ajánlást. A 6-os finn elnökség az egészség és az egyéb szakpolitikák közötti kapcsolat erősítését szorgalmazta. Az Egészséget minden szakpolitikában ajánlás egy horizontális, kiegészítő szakpolitikai stratégiát jelent, az egészség olyan meghatározóinak vizsgálatára irányul, amelyeken az egészség javítása érdekében változtatni lehet, de amelyek főleg az egészségügyön kívüli szakpolitikáktól és ágazatoktól függenek. Az egészségpolitika és egyéb szakpolitikák közti kapcsolat erősítése hozzájárul a lakosság egészségének javításához és jólétének fokozásához a tagországok körében. [] 4) Ösztönözzük az ágazatközi együttműködést. Amennyiben munkánk során nem foglalkozunk napi szinten az egészség kérdésével, az egészség szempontjainak figyelembe vétele érdekében különösen ajánlott, hogy más tárcák vagy szakosztályok és a versenyszféra együttműködését keressük. Az ágazatközi együttműködés előnye, hogy a szakpolitika alakítás során szélesebb körű szaktudás használható fel. Továbbá, lehetőséget nyújt az ágazati politikák összehangolására, amely költséghatékonyabb működést is eredményez. Nemzetközi kezdeményezések Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése, és az egészséggel összefüggő esélyegyenlőség növelése nemzetközi szinten kifejezett cél. Az Európai Bizottság 9-ben közleményt jelentetett meg az egészségi egyenlőtlenségek csökkentéséről Szolidaritás az egészség terén: Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban címmel. A Közlemény konkrét javaslatokkal szolgál az egészégi egyenlőtlenségek csökkentésére, melyek végrehajtása során a Bizottság aktívan együtt kíván működni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel. [] Az Egészségügyi Világszervezet Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottsága 8. évi jelentésében az egészség-szakadék egy generáción belül való felszámolására szólított fel. [3] Az Európai Unió 8-3-as időszakra szóló Egészségügyi Programja három célkitűzésének egyike magában foglalja az egészségi egyenlőtlenségek csökkentését. Az egészségi egyenlőtlenségek nem természetszerűleg adottak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak. Ezért azokat aktív stratégiákkal és társadalmi szinten hozott döntésekkel befolyásolni is tudjuk. 7

18 Jó példák A Determine projekt honlapra látogatva (www.health-inequalities.eu) több mint, a projektpartner országokból származó jó gyakorlatról található gyűjtemény (a Good Practice Directory menüpontban), melyek az egészség társadalmi meghatározóira irányulnak. Ezek közül három projekt pályázati támogatásban is részesült a Determine projekt keretében. A 8-ban meghirdetett pályázati támogatás keretében három, az egészségi állapot társadalmi-gazdasági meghatározóinak kezelését célzó, az adott országban innovatívnak számító modellprojektnek ítéltek meg pénzügyi támogatást hónapra szólóan. A nyertes projektek egyike magyar. Rövid ismertető a támogatott projektekről [6]: Egészséges és fenntartható lakhatás projekt (Debrecen) 3-ban a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskolája szervezésében közösségfejlesztési projekt indult egy elszigeteltségben élő roma közösség körében. A projekt eredeti célja a közösség egészségi állapotának javítása és egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése volt. A projekt elindítása után röviddel nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető problémák kezelése, illetve a lakhatás-kérdés megoldása nélkül nincs remény a közösség egészségi állapotának javítására. A debreceni Domokos Márton Kert roma közössége 6-ban létrehozta az Opre Roma (Állj fel, roma) Egyesületet, azzal a céllal, hogy a közösség élet-és lakáskörülményeit javítsa. Az Egyesület tagjai egymással összefogva, és számos partnerrel együttműködésben szeretnék megoldani lakásproblémájukat. A program főbb célkitűzései a következők: A közösség környezethasználat, környezetvédelem és energiafelhasználás iránti tudatosságának növelése közművek látogatásával egybekötött előadássorozat keretében. Közösségi tervek készítése fenntartható, energiatakarékos és egészségbarát lakókörnyezet kialakítására. Építésre kész tervek elkészítése lakhatási projekthez. További információ a projektről: Egészségfejlesztési projekt hajléktalanok körében (Szlovénia) A program olyan társadalmilag különösen kirekesztett csoportra irányul, amelynek tagjai kívül esnek az egészségügyi és szociális szolgáltatások körén, formális és informális társadalmi kapcsolataik hiányoznak, illetve alkohol- és drogproblémával küszködnek. A program holisztikus módon próbál segítséget nyújtani a számtalan egészségügyi problémával rendelkező hajléktalanok számára. A működtető Kings of the Street szervezet különböző módokon igyekszik javítani a célcsoport szolgáltatásokhoz való hozzáférését, illetve segíteni őket abban, hogy életüket egészségesebben élhessék. A program elemei: heti hat napon át nyitva tartó, hátrányos helyzetű embereket segítő központ működtetése; lakhatást, foglalkoztatást és az egészségesebb táplálkozást elősegítő tevékenységek. 8

19 Bővebb információ a programról elérhető angol nyelven: Innovatív munkahelyi egészség-fejlesztési projekt elhízással küzdő, testmozgást nélkülöző, alacsony iskolai végzettségű férfiak számára (Dánia) A projekthelyszínül szolgáló munkahelyen többnyire alacsony iskolai végzettségű, vagy képzettséggel nem rendelkező férfiak dolgoznak. A célcsoportra jellemző a betegség okozta nagyarányú hiányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya és a dohányzás. A projekt az egészséges táplálkozás támogatásával, a dohányzásról való leszokást elősegítő és a testmozgást ösztönző tevékenységekkel próbál változást elérni a férfiak egészségmagatartásában. A megvalósítás széles körű partnerségi együttműködés keretében történik a munkahely, a munkáltató, a munkavállalók, a gyorséttermek és a helyi sport- és szabadidős tevékenységszolgáltatók, továbbá a helyi szakközépiskola részvételével. A projekt megvalósítója a Guldborgsund-i önkormányzat egészségügyi szakembereiből álló munkacsoport. Az egészségmagatartásban való változtatás módszereit a résztvevők kvalitatív kutatás során vizsgált észrevételei alapján dolgozták ki. Bővebb információ a projektről elérhető angol nyelven: 9

20 Melléklet: kérdőív a lehetséges egészséghatások kiszűrésére Mérlegeljük a politikai, szakpolitikai programok, projektek, döntések lehetséges hatását az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti tényezők függvényében is! E kérdőív segítségével eldöntheti, hogy a szakpolitikai tervezet, program vagy projekt (továbbiakban: szakpolitika) hatással van-e az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre. Emellett fontos vizsgálni, hogy az egészséghatás különböző módon vagy erősségben érinti-e a társadalmon belüli csoportokat, és hogy ezzel csökkenti-e vagy növeli az egészségi egyenlőtlenségeket. Végül, a más ágazatokkal való együttműködés segíthet a politika pozitív hatásainak felerősítéséhez, és megelőzheti, hogy egymással ellentmondásban lévő politikai tervezetek kerüljenek kidolgozásra. Van-e egészséghatása a tervezett döntésnek?. A tervezett döntésnek van egészséghatása, amennyiben befolyásolja a következő tényezőket: Fizikai környezet Környezet Lakhatás / lakókörnyezet A lakás minősége Biztonság Infrastruktúra, szolgáltatások, ill. azok elérhetősége Társadalmi-gazdasági környezet Oktatás Jövedelem Foglalkoztatás Társas kapcsolatok és jólét Kikapcsolódás A környezet lakosságának összetétele A környezet hangulata Egyéb Életmód Alkohol, dohányzás, drogok vagy szerencsejáték Táplálkozás Testmozgás (vagy annak hiánya) Szexuális élet Stressz Közlekedési morál Utazás, és külföldön szerzett betegségek Egyéb

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz Kérdés és válaszok, avagy SZEGÉNYSÉG és EGÉSZSÉG I. szakmai konferencia 2011. január 26. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nemzetközi tevékenységei 2010

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nemzetközi tevékenységei 2010 Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nemzetközi tevékenységei 2010 Nemzetközi szervezetekkel való hosszú távú együttmőködés (szervezeti tagság, vagy kétoldalú együttmőködési megállapodás keretében)

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Egészségi

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Egészséges társadalomért

Egészséges társadalomért Egészséges társadalomért Egészségügy = egészség ügye Főleg, panasszal az alap- és szakellátáshoz forduló betegeket ellátó intézmény hálózat (szűrés, gyógyászati segédeszközök, rehabilitáció - HOZZÁFÉRÉS)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl.

Az ÁNTSZ intézményrendszere, országos intézetek Egészségügyi alap- és szakellátás Szakterület oktató és tudományos kutató intézményei (pl. Solymosy József Bonifácz Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetőségei Székesfehérvár, 2009. november 4. ladataink: Intézetünkről Korszerű tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3.

Gábor Edina. lehetıségei. Budapest, 2009. szeptember 3. Gábor Edina Az egészségfejlesztés és a TÁMOP 6.1.2. lehetıségei Budapest, 2009. szeptember 3. Intézetünkrıl Feladataink: Korszerő tudásbázis kialakítása a szakterület számára Szakmai és módszertani fejlesztı

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon

Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon 3. szint szeptember-október Sokan halnak meg megelőzhető(1) betegségekben Magyarországon Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket megfelelő életmóddal meg lehetne előzni. A javuló

Részletesebben

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 17. (22.11) (OR. en) 16708/11 SAN 238 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Vizsgált időtáv: 2013-2014. Következő módosítás várható dátuma:

Vizsgált időtáv: 2013-2014. Következő módosítás várható dátuma: H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Iktatószám: Dátum: 2013. február A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: 2 nap Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok: 5 Hatásvizsgálatba bevont személyek, szervezetek:

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben