Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése"

Átírás

1 Egészségi egyenlőtlenségek Magyarországon Az egészségi egyenlőtlenségek társadalmi-gazdasági meghatározói Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségei az ágazati szakpolitikákon keresztül Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése A kiadvány az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóival foglalkozó, az Európai Unió Népegészségügyi Programja által támogatott DETERMINE projekt keretében készült. A projekt magyarországi partnere az Országos Egészségfejlesztési Intézet.

2 Tartalomjegyzék Összefoglaló... 3 Egészségi egyenlőtlenségek... 3 Magyarország helyzete nemzetközi viszonylatban... 4 Születéskor várható élettartam... 4 Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségek... 5 Születéskor várható élettartam... 5 Egészségben eltöltött életévek... 6 A vélt egészségi állapot... 7 Halandóság... 8 Az egészségi egyenlőtlenségek további dimenziói... 9 Az egészség előfeltételei és társadalmi meghatározói... Egészségmagatartás... 3 Táplálkozás... 3 Dohányzás... 3 Testmozgás... 4 A szakpolitikai döntések hatása az egészségi egyenlőtlenségek alakulására... 4 Javaslatok... 6 Jó példák... 8 Melléklet: kérdőív a lehetséges egészséghatások kiszűrésére... Felhasznált irodalom... 3

3 Összefoglaló Az Országos Egészségfejlesztési Intézet részt vesz az Európai Bizottság által támogatott, 7- között működő Determine projektben (www.healthinequalities.eu), amelynek célja, hogy feltérképezze és ismertesse az olyan szakmapolitikákat és bizonyítottan bevált gyakorlatokat, amelyek kedvezően hatnak a népesség egészségi állapotát befolyásoló gazdasági és társadalmi meghatározókra. A projektcélok szerves részét képezi, hogy konstruktív javaslatainkkal együtt felhívjuk az egészségügyön kívüli ágazatok szereplőinek és a döntéshozóknak a figyelmét a meglévő egészségi egyenlőtlenségekre, azok társadalmi és gazdasági meghatározóira, illetve az egyenlőtlenségek csökkentésének lehetséges eszközeire. A lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében jelentős társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális különbségek vannak. Ezen egyenlőtlenségek egy része méltánytalan. [5] (Méltánytalan az a különbség, mely az adott időbeni és társadalmi kontextusban nem szükségszerű és csökkenthető, vagy megszüntethető.) Ennek érdekében az Országos Egészségfejlesztési Intézet e rövid kiadvány keretében kívánja bemutatni a magyarországi egészségi egyenlőtlenségek főbb jellemzőit, továbbá azok összefüggését a társadalmi és gazdasági meghatározókkal és a különböző szakpolitikákkal. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségeket hatékonyan csökkentő politika fontosságára, továbbá a szakpolitikai és közösségi lehetőségekre. Emellett célunk az is, hogy minden ágazatban erősítsük az egészség iránti felelősségvállalást, ezért az összefoglaló utolsó fejezetében gyakorlati példákkal ösztönözzük az egészség szempontjainak figyelembe vételét a szakpolitika alakítás során. Az egészség társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti meghatározóin keresztül a lakosság egészsége javítható és a méltánytalan egyenlőtlenségek csökkenthetők. Ennek feltétele az egészségbarát kormányzati politika és szakpolitikák, a szakpolitikai döntések vizsgálata abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak az egészségre, továbbá, a szakpolitikák és egészséghatások elemzése az egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából. Egészségi egyenlőtlenségek A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen [], és a lakosság egészségi állapotában tapasztalható egyenlőtlenségek is jelentősek. Az egészség jellemzésére és összehasonlítására számos mutató használatos. Kiadványunkban a születéskor várható élettartam segítségével mutatjuk be az európai országok és Magyarország közötti különbségeket. Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségeket a születéskor várható élettartam, továbbá az egészségben eltöltött életévek, a vélt egészségi 3

4 állapot, valamint a halandóság mutatóinak segítségével, és további példákkal, illetve adatokkal szemléltetjük. Magyarország helyzete nemzetközi viszonylatban Születéskor várható élettartam 4-es adatok szerint Magyarországot a születéskor várható élettartam tekintetében a szomszédos országok több mint fele megelőzi []. A környező európai országok közül egyetlen országban (Ausztriában) éri el a születéskor várható élettartam a 79 évet, hat országban év között van, öt országban 7-74 év között, míg három országban 66-7 év között (. ábra).. ábra: Születéskor várható élettartam Magyarországon és a környező országokban (4) Forrás: Csite András Németh Nándor (7): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán A szomszédos országoktól való lemaradást tovább árnyalják a területi egyenlőtlenségek: a legmagasabb születéskor várható élettartammal jellemezhető magyarországi kistérség átlaga alig éri el a lengyel átlagot, és elmarad a cseh átlagtól. [] (. táblázat) 4

5 . táblázat: Születéskor várható élettartam néhány országban és Magyarországon Forrás: Csite András Németh Nándor (7): A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán Az országon belüli egészségi egyenlőtlenségek Születéskor várható élettartam Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam értékeiben iskolai végzettség szerint a férfiaknál lényeges eltérések mutatkoznak. Egy felsőfokú végzettségű férfi 5. évi halandósági viszonyok mellett átlagosan 7 év megérését remélhetné, ami 6 évvel múlja felül a 8 általános iskolai osztályt sem végzettek születéskor várható átlagos élettartamát (55 év). Az általános iskola 8 osztályát (és szakiskolát végzett) férfiak várható élettartama, a középiskolát végzetteké pedig 3 évvel alacsonyabb a legmagasabb végzettségűekénél. [3] (. táblázat). táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam nem és iskolai végzettség szerint, 5 Születéskor várható élettartam Iskolai végzettség Férfi Nő Férfi Nő év az átlag %-ában -7-o o Közép Felső Együtt Forrás: Klinger András (7): A halandóság társadalmi különbségei Magyarországon a XXI. század elején 5

6 A születéskor várható élettartamban jelentős területi egyenlőtlenségek is találhatók, amelyek hasonló mintát mutatnak a társadalmi-gazdasági státusz területi egyenlőtlenségeivel. (. ábra). ábra: A társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek () és a születéskor várható élettartam különbségei Magyarországon Forrás: Forrás: Juhász Attila, Nagy Csilla, Páldy Anna (9): A magyar lakosság társadalmi-gazdasági státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozás közötti összefüggés, Egészségben eltöltött életévek A születéskor várható élettartamon túl az egészségi állapot jellemzésére alkalmas további mutató az egészségben eltöltött életévek száma. Az egészségben eltöltött életévek számát az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja. Az iskolai végzettség hatása a betegség időszakának kezdetére elsődleges abban az értelemben, hogy nemtől függetlenül legkorábban az alapfokú végzettségűek betegszenek meg, legkésőbb pedig a felsőfokú végzettségűek [5] (3. táblázat). 6

7 3. táblázat: A 35 éves korra vonatkozó egészségesen, illetve betegségben várható élettartamok iskolai végzettség szerint 5-ben Magyarországon Forrás: Egészségesen várható élettartamok Magyarországon, 5. KSH (a Társadalmi ellátórendszerek, 6. KSH c. kiadvány alapján) A vélt egészségi állapot A vélt egészség az egészségi állapot jellemzésének olyan eszköze, amely az egészségi állapot önértékelésén alapul; azon, hogy milyen az egyének véleménye saját egészségi állapotukról. A vélt egészségi állapot nem függ össze szorosan a tényleges (orvosilag megállapítható) egészségi állapottal, az önértékelést jelentősen befolyásolja az egyén társadalmi, gazdasági, kulturális helyzete: társadalmi rétege, iskolai végzettsége, foglakozása, jövedelme, lakóhelye (város/falu), és még több más tényező. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegekhez tartozó, az alacsonyabb műveltségi fokú, a szerényebb jövedelmű, a kis településeken élő emberek kedvezőtlenebbül ítélik meg saját egészségi állapotukat, mint az ezekből a szempontokból jobb helyzetben lévők. [6] A vélt egészségi állapot átlagát tekintve majdnem a hazai lakosság 5%-ának körében jónak számít az egészség megítélése, jövedelmi bontásban azonban jelentős különbségek mutatkoznak. A vélt egészségi állapot nagyobb arányban mutat jó megítélést a lakosság felső jövedelmi ötödében, a rossznak vélt egészségi állapot pedig jelentősebb a lakosság alsó jövedelmi ötödében (4. táblázat). 7

8 4. táblázat: A vélt egészségi állapot a lakosság jövedelmi ötödönkénti lebontásában Magyarországon 6-ban (%) Forrás: KSH VÉKA Adatfelvétel. A 8--es időszakra vonatkozó Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum függeléke alapján A kvintilis arány azt mutatja, hogy a jövedelem-eloszlás felső %-ába tartozó háztartások összjövedelme hányszorosa az alsó % összjövedelmének. A jövedelemegyenlőtlenségeket mutató kvintilis arány 5-ben 5,5 volt Magyarország esetében, amely némileg meghaladja az uniós átlagot. [7] (5. táblázat) 5. táblázat: Jövedelemegyenlőtlenségek az Európai Unióban és Magyarországon Megnevezés Felső ötöd/alsó ötöd aránya EU-5 (5) 4,8 Magyarország (5) 5,5 Magyarország (6) 3,7* *Előzetes adat Forrás: Forrás: KSH VÉKA adatfelvétel. A 8--es időszakra vonatkozó Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentés c. dokumentum függeléke alapján Halandóság A magyarországi kistérségekben a jövedelem és halandóság összefüggését vizsgálva megállapítható: minél alacsonyabb egy adott kistérségben az egy állandó lakosra jutó jövedelem, annál magasabb a halandóság szintje. [8] (6. táblázat) 8

9 6. táblázat: Jövedelem a kistérségek halandósági szintje szerint -3 között (a vidéki átlag százalékában) Halandósági szint Standard Egy főre jutó jövedelem** halandósági hányados*. Legmagasabb Nagyon magas Magas Közepes Átlagos Alacsony Legalacsonyabb 88 3 Vidék összesen Budapest 86 7 Összesen 98 3 Forrás: Klinger András (6): Újabb adatok a vidéki kistérségek és a budapesti kerületek halandósági különbségeiről (II) *A standard halandósági hányados azt fejezi ki, hogy az adott kistérség standard halálozási arányszáma hány százaléka a vidékre vonatkozó ugyanezen adatnak. ** A személyi jövedelem alapját képező jövedelem egy állandó lakosra jutó mértéke a. évi bevallások szerint. A halandóság és a jövedelem összefüggése a budapesti kerületekben még karakteresebb. Azokban a budapesti kerületekben ahol a legmagasabb a halandóság, a jövedelmi színvonal csaknem minden esetben a legalacsonyabb kategóriába tartozik. [8] Az egészségi egyenlőtlenségek további dimenziói A társadalmi kirekesztődésből, vagy az előítéletekkel való szembesülésből fakadóan csökkenő optimizmus, a remény elvesztése, az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés, vagy a megkülönböztető bánásmód az ellátás során mind negatívan hatnak az egészségre. [9] Az egészségügyi ellátórendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés egyik mutatója, hogy a magyarországi kistérségeknek a felében van legalább egy betöltetlen háziorvosi körzet a 6-os adatok szerint (3. ábra). 9

10 3. ábra: Betöltetlen háziorvosi körzetek kistérségenként Magyarországon, Betöltetlen háziorvosi körzetek száma 7 to 9 () 5 to 7 (3) 3 to 5 (5) to 3 (65) to (84) Forrás: Országos Alapellátási Intézet Az ellátó rendszer és a célcsoport kapcsolata sem minden esetben felhőtlen. A különböző roma közösségekhez tartozó anyák és ellátásukra szakosodott egészségügyi dolgozók kapcsolatrendszerét és kommunikációját vizsgáló kutatás eredményei szerint a két fél ugyanazon eseményeket annyira különbözően értelmezi, mintha eltérő történésekről számolnának be. Az egészségügyi dolgozókkal folytatott interjúkban megjelent az előítéletesség, a romákat tájékozatlansággal, tudatlansággal, korszerű családtervezésre való képtelenséggel vádolva. A kutatás eredményei szerint azonban a roma anyák ezekben az ismérvekben nem különböznek a velük hasonló korú, iskolázottságú, családi állapotú, nem roma nőktől. A nem roma szolgáltató és a roma páciens közt nem ritka a diszkrimináció. [] A társadalom egyes csoportjainál is észlelhető az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenség. A magyarországi roma közösségek átlagosan rosszabb egészségi állapotát nem az etnikai hovatartozás magyarázza. Hazai és nemzetközi kutatások eredményei alapján, a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a magyarországi roma közösségek kedvezőtlen egészségmutatóinak hátterében rossz társadalmi-gazdasági helyzetük áll. Gyukits vizsgálata a krónikus betegségek gyakoriságát roma és nem roma lakosok között nem találta különbözőnek egy olyan borsodi faluban, ahol szinte mindenki munkanélküli volt. Ez esetben a rossz egészségi állapot magyarázó tényezője a munkanélküliség, nem pedig a roma származás. []

11 Az egészség előfeltételei és társadalmi meghatározói Az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek fent ismertetett példái mind bizonyítják, hogy a társadalmi helyzet és az egészség minősége között szisztematikus összefüggés áll fenn, vagyis egészségünk legerősebb meghatározója a társadalomban elfoglalt helyünk. Ez az összefüggés nemcsak a társadalom felső és alsó rétegeit érinti, hanem a társadalom egészére érvényes. [] A társadalmi helyzet és egészség összefüggését vizsgálva először az egészség előfeltételeit érdemes áttekinteni. Az egészség előfeltételei a béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. [] Az egészség előfeltételeinek vizsgálatából is következik, hogy az egészség nem lehet egyegy tárca, szakterület vagy szervezet kizárólagos ügye, felelőssége, kompetenciája. Az egészség egyik előfeltétele a lakás. A lakáskörülményekben tapasztalható magyarországi egyenlőtlenségek és a jövedelem összefüggésére vonatkozó adatok szerint a jövedelmi szegények közt a nem szegényekhez viszonyítva majdnem hatszor annyi háztartásban nincs vezetékes víz, és kétszer annyi lakás nem közcsatornával ellátott, több mint kétszer annyian nem tudják télen fűteni a lakásukat, és majdnem kétszer annyi háztartásnak nincs hozzáférése egészségügyi ellátáshoz. [3] (7. táblázat) Jövedelmi szegénynek a nemzetközi összehasonlításban általában azokat tekintik, akik az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem mediánjának 6 százaléka alatti jövedelemből élnek. 7-ben Magyarországon a népesség,6 százaléka ( 6 ezer fő), a háztartások, százaléka (46 ezer háztartás) volt ilyen. [3] Az Európai Bizottság által elfogadott közös indikátor a szociális védelem és társadalmi befogadás terén zajló uniós együttműködés terén.

12 7. táblázat: Lakhatási problémák előfordulása, 7 (%) Probléma megnevezése Jövedelmi szegény (%) Nem szegény (%) Különbség aránya Komforttényezők hiánya Villany,, Vezetékes víz,,9 5,8 Lakáson belüli fürdő/tusoló 8, 3,5 5, Lakáson belüli vízöblítéses WC 5,7,9 Közcsatorna 5,3 5, Lakótérrel kapcsolatos problémák A lakás zsúfolt 9,5,7 3,5 Nem elég világos a lakás 7,4 9,8,8 Télen nem tudja megfelelően 4,4 9,9,5 fűteni (anyagi okból) Szolgáltatásokhoz való nagyon nehéz hozzáférés Egészségügyi ellátás 4,5,6,7 Tömegközlekedés 6,3 4,4,4 Forrás: A Változó életkörülmények 7. évi adatfelvétele alapján, (Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 7. KSH) Az egészség és a társadalmi környezet közötti összefüggés felismerése vezetett az egészség társadalmi meghatározói fogalom kialakulásához. [4] Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint azokat a körülményeket, amelyek közt az emberek élnek és dolgoznak az egészség társadalmi meghatározóinak nevezzük. Az egészséget meghatározó, befolyásoló tényezők összetett rendszerét az alábbi egészségmodell (4. ábra) szemlélteti. 4. ábra: Az egészség meghatározóinak modellje Forrás: DAHLGREEN, G. AND WHITEHEAD, M. 99. (A DETERMINE Konzorcium első évi tevékenységének összefoglalója alapján)

13 Egészségmagatartás Nem tagadhatjuk az egyéni felelősség szerepét sem az egészségben, az egészséges döntésekhez azonban nemcsak ismeret, tudás, önfegyelem vagy megfelelő magatartás szükséges. Az egészséggel kapcsolatos döntéseinket a rendelkezésre álló lehetőségeink alakítják. [9] Az egészséges döntésekhez mindenekelőtt az egészség előfeltételeinek kell rendelkezésre állniuk, illetve a társadalmi-gazdasági meghatározók egészséget támogató együttesének. Az alábbi néhány példa az egészségmagatartás és a társadalmi-gazdasági tényezők összefüggését mutatja. Táplálkozás Az élelmiszerfogyasztási szokásokban jövedelmi helyzet szerinti különbségek megfigyelhetők. A. jövedelmi decilisbe tartozóknál a zöldség, gyümölcs, valamint a sajt és egyéb tejtermékek fogyasztása jelentősen meghaladja az alsó jövedelmi kategóriában élőkét (8. táblázat). [3] 8. táblázat: Néhány élelmiszerfajta fogyasztásának egy főre jutó havi mennyisége az. és a. jövedelmi tizedbe tartozók körében és átlagosan, 7 Megnevezés.. Átlagosan. decilis az. decilis decilis százalékában Tej, l 3,54 5, 4,76 4, Sajt és egyéb,73,9,33 3, tejtermékek, kg Friss zöldség,, 4,9 3,68, főzelék, kg Friss gyümölcs, kg,78,57 3,54 39,5 Forrás: Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 7. KSH 7-ben zöldségekre átlagosan,6-szer, gyümölcsökre 4-szer annyit költöttek a legfelső decilisbe, mint a legalsó decilisbe tartozók. [5] Dohányzás A fiatalkori dohányzás és a szülők foglalkoztatottsága Magyarországon jelentős összefüggést mutat. [6] A vizsgált 3-5 éves magyar fiatalok körében azok dohányoznak leginkább rendszeresen, akik esetében egyik szülőnek sincs munkája (8,9%). (9. táblázat) 3

14 9. táblázat: A megkérdezett tanulók aktuális dohányzási jellemzői a szülők foglalkozási státusza alapján (%) A megkérdezett tanuló nem dohányzik A megkérdezett tanuló dohányzott, de már abbahagyta A megkérdezett tanuló rendszeresen dohányzik. Csak az apának van állása A szülők foglalkozási helyzete Csak az anyának Mindkettőnek van állása van állása Egyiknek sincs állása 67,9 63,8 73, 5,7 8,7 7,4,7,3 3,4 8,7 4,3 8,9 Forrás: Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés 8 Magyarország. A kutatás OEFI által koordinált második fordulójának eredményei alapján Testmozgás Magyarországon a lakosság alsó jövedelmi harmadában csak a háztartások 37%-ában élő gyermekeknek van rendszeres sportolási lehetősége a kötelező oktatáson kívüli tevékenységek részeként. [7] A szakpolitikai döntések hatása az egészségi egyenlőtlenségek alakulására Az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóiban megnyilvánuló egyenlőtlenségeket a hatalom, a pénz és az erőforrások megoszlása alakítja, így az függ a különböző szakpolitikai döntésektől. Az összefüggést az alábbi példák szemléltetik [8]. (5. ábra) A vizsgált minta 47 személyből áll, akik túlnyomó többsége a népesség legszegényebb harmadához tartozó háztartásokban él; olyan családokban, amelyekben az egy főre számított havi jövedelem Ft alatt marad (Ferge-Tausz-Darvas: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. kötet. Esettanulmány Magyarországról. ). 4

15 5. ábra: Milyen hatással vannak a különböző szakpolitikák az egészségre? Kissebbséghez tartozás Egészségesebbek azok a társadalmak, ahol minden állampolgárnak lehetősége van részt venni és szerepet vállalni a társadalmi, gazdasági és kulturális életben, mint ahol bizonytalanság, társadalmi kirekesztődés és depriváció van jelen. Lakáspolitika A vegyes lakókerületek kialakítása és a szegregáció felszámolása javíthatja a közbiztonságot, a mentális egészséget, és egyes bizonyítékok szerint az egészséget és az egészségmagatartást is. Jövedelmi helyzet Az adópolitikán, a foglalkoztatás-, oktatás-, és gazdaságpolitikán, és más egyéb szakpolitikákon keresztül kivétel nélkül minden kormány jelentős hatást gyakorol a jövedelemeloszlásra. Ezen szakpolitikáknak a halálozásra és megbetegedésre gyakorolt megkérdőjelezhetetlen hatása közfelelősséggé teszi az abszolút szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentését. Mezőgazdaság, táplálkozás A mezőgazdaságpolitika befolyásolja az élelem minőségét, mennyiségét, árát és elérhetőségét, amelyek fontos népegészségügyi hatással bírnak. A táplálkozással kapcsolatos szakpolitikák (pl. alacsony zsírtartalmú ételek szubvenciója), és az élelmiszerkereskedelmi intézkedések (amelyek pl. lehetővé teszik a friss élelmiszer környékbeli elérhetőségét) elősegítik a testsúlycsökkentést illetve a zöldség-és gyümölcsfogyasztást. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Az ellátás fizikai hozzáférhetősége és így az egészségi állapot javítható, ha pl. a járóbetegeket a központi kórházi ellátás felől az alapellátás vagy közelebbi kórházak felé irányítják. Vízellátás A szennyezettség és fertőzöttség közvetlen hatásain felül az egyéb vízgazdálkodási intézkedések, mint pl. fluoros ivóvízkezelés, a vízkivétel, az árvízvédelem mind pozitív népegészségügyi hatással bírhatnak. 5 Munkanélküliség A munkanélküliséggel kapcsolatos negatív egészséghatások már a foglalkoztatási helyzet bizonytalansága esetén jelentkeznek (pl. szorongás, depresszió, a saját egészség rossz megítélése, szívbetegség kockázata). Ezért a munkanélküliség kezelésében három célt kell szem előtt tartani: a munkanélküliség és a bizonytalan foglalkoztatás megelőzését, illetve a munkanélküliek támogatását, és biztos munkához juttatását. Oktatás Az oktatás és egészség közti szoros összefüggés szilárdan bizonyított: a magasabb iskolai végzettség jobb egészséghez vezet, és fordítva. A hatás lehet közvetlen, pl. megfelelő tudás révén, vagy közvetett, pl. a társadalmi mobilitás jobb munka, több fizetés, jobb életszínvonal elősegítésén keresztül. Foglalkoztatás Az egészség és a produktivitás között kölcsönös összefüggés van. A jobb munkafeltételek révén egészségesebb lesz a munkaerő, ezáltal a termelékenység tovább fokozható. A jobb produktivitás segíti a még egészségesebb munkahely kialakítását.

16 Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése mind a társadalmi igazságosság szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból az egész társadalom közös érdeke. Az egészség hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet éljük, és hogy a társadalomban optimális teljesítményt tudjunk nyújtani. [7] Igazságos a társadalom, ha egyenlő esélyeket biztosít tagjainak az egészség területén is. A gazdaság növekedése önmagában nem csökkenti az egyenlőtlenségeket, viszont az egyenlőtlenségek csökkentése az egészségre való pozitív hatásán keresztül ösztönzi a gazdaságot [9]. Az egyenlőtlenségek és ezen belül a méltánytalan egyenlőtlenségek növekedése visszahat a gazdaságra és annak működőképességét ássa alá hosszabb távon. Európában a legkevésbé egyenlőtlen skandináv államok a leginkább versenyképesek között vannak. [] Javaslatok Alapvetés: a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében, meghatározó tényezőként jelentős társadalmi, gazdasági, kulturális különbségek vannak, amelyek társadalmi szintű döntésekkel befolyásolhatók. E befolyásolható különbségeket nevezzük méltánytalannak. [5] Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségi állapot egyenlőtlenségei mögött meghúzódó tényezők szakpolitikai és politikai befolyásolási lehetőségeire, többek között a következő eszközökkel [9]: ) Fogalmazzuk újra a problémát. A magyar lakosság körében jelentős és növekvő egészségi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. Például, a születéskor várható élettartam az ország átlagát tekintve nő, ám a javulás csak a jobb helyzetűekre korlátozódik: a szegényebbek élete rövidül. [] Az egészségi egyenlőtlenségek a társadalmi, gazdasági, kulturális meghatározók egyenlőtlenségeiből fakadnak, így az egészségi egyenlőtlenségek problémájával az egészségügyi ágazaton kívül is foglalkozni kell. A hangsúlyt a társadalmi igazságosság jegyében arra kell fektetni, hogy a társadalom minden csoportja számára egyenlő esélyeket teremtsünk. Ennek első lépése, hogy csökkentjük a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális meghatározók mentén a méltánytalan egyenlőtlenségeket, amelyek pl. a várható élettartamban, vagy az egészségben eltöltött életévekben mérhető különbségeket okoznak. ) Mérlegeljük szakpolitikai javaslataink és tervezett intézkedéseink egészségre gyakorolt hatását. Az életminőség javítását célzó minden egyes döntés hatással van az egészségre, és ezért az egészségpolitika részét alkotja. Ezért nagyon fontos a szakpolitikai tervezetek vizsgálata abból a szempontból, hogy van-e lehetséges hatásuk az egészségre. Mivel sosem lehetünk biztosak abban, hogy saját szakpolitikánk nincs-e hatással az egészségre, mellékelünk egy kérdőívet, melynek segítségével a kérdés könnyen eldönthető (. melléklet). Amennyiben a válaszok tanulsága szerint számolni kell lehetséges egészséghatásokkal, feltétlenül ajánlott ezeknek a hatásoknak a további vizsgálata, illetve a negatív hatások kiküszöbölése. Ennek egyszerű eszköze az ún. egészséghatás vizsgálat, melyről további információt talál az OEFI honlapján (http://www.oefi.hu/modszert.htm). 6

17 3) Váltsuk valóra az Egészséget minden szakpolitikában ajánlást. A 6-os finn elnökség az egészség és az egyéb szakpolitikák közötti kapcsolat erősítését szorgalmazta. Az Egészséget minden szakpolitikában ajánlás egy horizontális, kiegészítő szakpolitikai stratégiát jelent, az egészség olyan meghatározóinak vizsgálatára irányul, amelyeken az egészség javítása érdekében változtatni lehet, de amelyek főleg az egészségügyön kívüli szakpolitikáktól és ágazatoktól függenek. Az egészségpolitika és egyéb szakpolitikák közti kapcsolat erősítése hozzájárul a lakosság egészségének javításához és jólétének fokozásához a tagországok körében. [] 4) Ösztönözzük az ágazatközi együttműködést. Amennyiben munkánk során nem foglalkozunk napi szinten az egészség kérdésével, az egészség szempontjainak figyelembe vétele érdekében különösen ajánlott, hogy más tárcák vagy szakosztályok és a versenyszféra együttműködését keressük. Az ágazatközi együttműködés előnye, hogy a szakpolitika alakítás során szélesebb körű szaktudás használható fel. Továbbá, lehetőséget nyújt az ágazati politikák összehangolására, amely költséghatékonyabb működést is eredményez. Nemzetközi kezdeményezések Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése, és az egészséggel összefüggő esélyegyenlőség növelése nemzetközi szinten kifejezett cél. Az Európai Bizottság 9-ben közleményt jelentetett meg az egészségi egyenlőtlenségek csökkentéséről Szolidaritás az egészség terén: Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban címmel. A Közlemény konkrét javaslatokkal szolgál az egészégi egyenlőtlenségek csökkentésére, melyek végrehajtása során a Bizottság aktívan együtt kíván működni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel. [] Az Egészségügyi Világszervezet Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottsága 8. évi jelentésében az egészség-szakadék egy generáción belül való felszámolására szólított fel. [3] Az Európai Unió 8-3-as időszakra szóló Egészségügyi Programja három célkitűzésének egyike magában foglalja az egészségi egyenlőtlenségek csökkentését. Az egészségi egyenlőtlenségek nem természetszerűleg adottak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadnak. Ezért azokat aktív stratégiákkal és társadalmi szinten hozott döntésekkel befolyásolni is tudjuk. 7

18 Jó példák A Determine projekt honlapra látogatva (www.health-inequalities.eu) több mint, a projektpartner országokból származó jó gyakorlatról található gyűjtemény (a Good Practice Directory menüpontban), melyek az egészség társadalmi meghatározóira irányulnak. Ezek közül három projekt pályázati támogatásban is részesült a Determine projekt keretében. A 8-ban meghirdetett pályázati támogatás keretében három, az egészségi állapot társadalmi-gazdasági meghatározóinak kezelését célzó, az adott országban innovatívnak számító modellprojektnek ítéltek meg pénzügyi támogatást hónapra szólóan. A nyertes projektek egyike magyar. Rövid ismertető a támogatott projektekről [6]: Egészséges és fenntartható lakhatás projekt (Debrecen) 3-ban a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskolája szervezésében közösségfejlesztési projekt indult egy elszigeteltségben élő roma közösség körében. A projekt eredeti célja a közösség egészségi állapotának javítása és egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése volt. A projekt elindítása után röviddel nyilvánvalóvá vált, hogy az alapvető problémák kezelése, illetve a lakhatás-kérdés megoldása nélkül nincs remény a közösség egészségi állapotának javítására. A debreceni Domokos Márton Kert roma közössége 6-ban létrehozta az Opre Roma (Állj fel, roma) Egyesületet, azzal a céllal, hogy a közösség élet-és lakáskörülményeit javítsa. Az Egyesület tagjai egymással összefogva, és számos partnerrel együttműködésben szeretnék megoldani lakásproblémájukat. A program főbb célkitűzései a következők: A közösség környezethasználat, környezetvédelem és energiafelhasználás iránti tudatosságának növelése közművek látogatásával egybekötött előadássorozat keretében. Közösségi tervek készítése fenntartható, energiatakarékos és egészségbarát lakókörnyezet kialakítására. Építésre kész tervek elkészítése lakhatási projekthez. További információ a projektről: Egészségfejlesztési projekt hajléktalanok körében (Szlovénia) A program olyan társadalmilag különösen kirekesztett csoportra irányul, amelynek tagjai kívül esnek az egészségügyi és szociális szolgáltatások körén, formális és informális társadalmi kapcsolataik hiányoznak, illetve alkohol- és drogproblémával küszködnek. A program holisztikus módon próbál segítséget nyújtani a számtalan egészségügyi problémával rendelkező hajléktalanok számára. A működtető Kings of the Street szervezet különböző módokon igyekszik javítani a célcsoport szolgáltatásokhoz való hozzáférését, illetve segíteni őket abban, hogy életüket egészségesebben élhessék. A program elemei: heti hat napon át nyitva tartó, hátrányos helyzetű embereket segítő központ működtetése; lakhatást, foglalkoztatást és az egészségesebb táplálkozást elősegítő tevékenységek. 8

19 Bővebb információ a programról elérhető angol nyelven: Innovatív munkahelyi egészség-fejlesztési projekt elhízással küzdő, testmozgást nélkülöző, alacsony iskolai végzettségű férfiak számára (Dánia) A projekthelyszínül szolgáló munkahelyen többnyire alacsony iskolai végzettségű, vagy képzettséggel nem rendelkező férfiak dolgoznak. A célcsoportra jellemző a betegség okozta nagyarányú hiányzás, az elhízás, a testmozgás hiánya és a dohányzás. A projekt az egészséges táplálkozás támogatásával, a dohányzásról való leszokást elősegítő és a testmozgást ösztönző tevékenységekkel próbál változást elérni a férfiak egészségmagatartásában. A megvalósítás széles körű partnerségi együttműködés keretében történik a munkahely, a munkáltató, a munkavállalók, a gyorséttermek és a helyi sport- és szabadidős tevékenységszolgáltatók, továbbá a helyi szakközépiskola részvételével. A projekt megvalósítója a Guldborgsund-i önkormányzat egészségügyi szakembereiből álló munkacsoport. Az egészségmagatartásban való változtatás módszereit a résztvevők kvalitatív kutatás során vizsgált észrevételei alapján dolgozták ki. Bővebb információ a projektről elérhető angol nyelven: 9

20 Melléklet: kérdőív a lehetséges egészséghatások kiszűrésére Mérlegeljük a politikai, szakpolitikai programok, projektek, döntések lehetséges hatását az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti tényezők függvényében is! E kérdőív segítségével eldöntheti, hogy a szakpolitikai tervezet, program vagy projekt (továbbiakban: szakpolitika) hatással van-e az egészséget befolyásoló társadalmi, gazdasági és környezeti tényezőkre. Emellett fontos vizsgálni, hogy az egészséghatás különböző módon vagy erősségben érinti-e a társadalmon belüli csoportokat, és hogy ezzel csökkenti-e vagy növeli az egészségi egyenlőtlenségeket. Végül, a más ágazatokkal való együttműködés segíthet a politika pozitív hatásainak felerősítéséhez, és megelőzheti, hogy egymással ellentmondásban lévő politikai tervezetek kerüljenek kidolgozásra. Van-e egészséghatása a tervezett döntésnek?. A tervezett döntésnek van egészséghatása, amennyiben befolyásolja a következő tényezőket: Fizikai környezet Környezet Lakhatás / lakókörnyezet A lakás minősége Biztonság Infrastruktúra, szolgáltatások, ill. azok elérhetősége Társadalmi-gazdasági környezet Oktatás Jövedelem Foglalkoztatás Társas kapcsolatok és jólét Kikapcsolódás A környezet lakosságának összetétele A környezet hangulata Egyéb Életmód Alkohol, dohányzás, drogok vagy szerencsejáték Táplálkozás Testmozgás (vagy annak hiánya) Szexuális élet Stressz Közlekedési morál Utazás, és külföldön szerzett betegségek Egyéb

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz Kérdés és válaszok, avagy SZEGÉNYSÉG és EGÉSZSÉG I. szakmai konferencia 2011. január 26. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Egészséges társadalomért

Egészséges társadalomért Egészséges társadalomért Egészségügy = egészség ügye Főleg, panasszal az alap- és szakellátáshoz forduló betegeket ellátó intézmény hálózat (szűrés, gyógyászati segédeszközök, rehabilitáció - HOZZÁFÉRÉS)

Részletesebben

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nemzetközi tevékenységei 2010

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nemzetközi tevékenységei 2010 Az Országos Egészségfejlesztési Intézet nemzetközi tevékenységei 2010 Nemzetközi szervezetekkel való hosszú távú együttmőködés (szervezeti tagság, vagy kétoldalú együttmőködési megállapodás keretében)

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon

A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon A szegénység és egyenlőtlenség enyhítését szolgáló uniós támogatások Magyarországon Csite András és Teller Nóra 2013. szeptember 26. HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Alapfogalmak elméleti és saját szempontú elemzése

Alapfogalmak elméleti és saját szempontú elemzése 09.30. 10.00. 10.00. 11.30. munkaértekezlet struktúrája Megérkezés, kávé, tea, pogácsa, kitűzők egyéni elkészítése 11.30. 12.00. Szünet, szendvicsek 12.00. 13.30. 13.30. 14.00. Szünet, szendvicsek 15.30.

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A népegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben foglalt tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. november 17. (22.11) (OR. en) 16708/11 SAN 238 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken

move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken A programról A move europe mozgalom a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel

Részletesebben

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30.

TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education. EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. TIDE projekt - Globális Nevelést mindenkinek! Towards Inclusive Development Education EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter

AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter AZ ENERIASZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM, mint a társadalmi,- és környezeti fenntarthatóság eszköze. Kovách Eszter Környezeti igazságosság Tágabb keret, Szemléletmód Környezeti erőforrásokhoz való hozzáférés

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Lakhatási szegénység

Lakhatási szegénység Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES

CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban.

A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban. A szociális és foglalkoztatási célú civil szervezetek előtt álló lehetőségek a jelenlegi és a 2014-2020-as tervezési ciklusban Ruszkai Zsolt Munkaerő-piaci környezet Pályázati lehetőségek a jelenlegi,

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Kutatások eredményei és statisztikai adatok alapján elmondható, hogy egyre többen

Részletesebben

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért

A Lelki Egészség. Magas szintú EU-konferencia. Brüsszel, 2008. június 12-13. Együtt a lelki egészségért A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szintú EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyarországi Magiszter Alapítvány. Esélyek növelése a non-profit szférában. c. projekt bemutatása TÁMOP-5.5.1. A-10/1-2010-0030

Magyarországi Magiszter Alapítvány. Esélyek növelése a non-profit szférában. c. projekt bemutatása TÁMOP-5.5.1. A-10/1-2010-0030 1 Esélyek növelése a non-profit szférában c. projekt bemutatása TÁMOP-5.5.1. A-10/1-2010-0030 Projekt időszak: 2010. 08. 01.- 2012. 03. 31. Projekt akcióterülete: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Megítélt támogatás:

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma

A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma Magas szint EU-konferencia Együtt a lelki egészségért és jól-létért Brüsszel, 2008. június 12-13. Slovensko predsedstvo EU 2008 Slovenian Presidency of che EU

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken

Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Egészségfejlesztési programok a munkahelyeken Kerek Judit fıtitkár Budapest, 2009 szeptember 3. Célunk: Elısegíteni, hogy a dolgozók a jelenleginél jobb testi, lelki és szellemi egészséggel végezhessék

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC.

Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában: Az EUMUSC. Az általános európai musculoskeletális egészség javítása Javaslatokat tartalmazó Hogyan biztosítható, hogy az osteoarthritisben és reumás arthritisben szenvedő betegek optimális kezelést kapjanak Európában:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását. Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erősítése érdekében

szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erősítése érdekében A TESZ Alapítvány legfőbb célja, hogy az egészség ne csupán a betegség hiányát jelentse, hanem a települések, cégek, vállalatok és közösségek egyik legfontosabb befektetési lehetőségévé váljon. A TESZ

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Kezeljük a stresszt!

Kezeljük a stresszt! A munkavédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek #EUManageStress Kezeljük a stresszt! www.healthy-workplaces.eu Nevezési felhívás Európai Helyes Gyakorlat Díjak A

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond Nemzetközi és hazai HRH projektek Dr. Eke Edit Girasek Edmond Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting (JAHWF) Nagyívű nemzetközi összefogás (közös fellépés) az Európai Unió egészségügyi

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben