GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK NIKOL KKT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK NIKOL KKT"

Átírás

1 1 GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK NIKOL KKT

2 2 Lektorálták: Dr. Torda Ágnes, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Várkonyi Ágnes, Johan Béla Országos Népegészségügyi Intézet, Gyermek- és Ifjúsághigiénés Osztály Dr. Lengyel Zsolt, Veszprémi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Technikai szerkesztő: Szalai Enikő Nikol ISBN Felelős kiadó: Nikol Kkt

3 3 GYERMEKKORI BESZÉDÉSZLELÉSI ÉS BESZÉDMEGÉRTÉSI ZAVAROK Szerkesztette: Gósy Mária Budapest 1996

4 4 E bevezető gondolatok szervesen kapcsolódnak a tanulmánykötet egészéhez; segítve az olvasó tájékozódását a témakörben és magában a könyvben. A téma A gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok területe új a magyar szakirodalomban; olyan vizsgálatokról, kutatásokról, eredményekről ad számot, amelyek Európa-szerte is egyedülállóak. E könyv áttekintést nyújt a beszédfeldolgozás folyamatairól azok zavart, elmaradott működése esetén; kitekint a fejlesztési lehetőségekre és jelzi a várható következményeket. Mindehhez megadja az elméleti (pszicholingvisztikai, fiziológiai, gyermeknyelvi) hátteret; és behatóan foglalkozik az egyes részfolyamatokkal a különböző életkorokban. Valamennyi vizsgálati eredmény ugyanazon módszer alkalmazásával született (GMP-diagnosztika: a beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata); így a tanulmányok mint egy "monográfia" fejezetei követik egymást. Az egyes tanulmányok A kötet a hallásmechanizmus leírásával mint a beszédpercepciós folyamatrendszer kiinduló állomásával, valamint zavaraival és vizsgálati módozataival indul (Katona). A beszédpercepció neurológiai háttere azokról a fiziológiai tényekről és folyamatokról nyújt felvilágosítást, amelyek szerves együttműködésben biztosítják a beszédészlelést és a beszédmegértést (Beke). A fiziológiai működésmechanizmus tárgyalását a pszichopedagógiai megközelítés követi, amelyben elméleti modellek, a beszédpercepciós folyamat működésének bemutatása, valamint a zavarok tüneteinek rendszerezése történik meg (Gerebenné). E három tanulmányt tíz kísérleti, vizsgálati eredményeket taglaló dolgozat követi. Valamennyi munka a beszédészlelés és a beszédmegértés egy, több vagy csaknem összes részfolyamatát elemezi. Képet kapunk a szeriális észlelés ép fejlődéséről és a zavart folyamatokról (Gósy); az agyfélteke-dominancia alakulásáról nagyothalló gyermekeknél (Gósy Balázs); a mondatértés és a szövegértés összefüggéseiről kisiskolások-

5 5 nál (Schneider Simon); az agyfélteke-dominancia, a beszédészlelés és az olvasás viszonyáról (Gósy); a beszédészlelés és a helyesírás összefüggéseiről (Palotás); óvodás gyermekek (Kocsis) és olvasási nehézséggel küzdő kisiskolások (Herzogné) beszédészlelési és beszédmegértési zavarairól; tizenéves annak idején megkésett beszédfejlődésű gyermekek beszédpercepciós szintjéről (Vassné Kovácsné); értelmi fogyatékos (debilis) gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének szintjéről (Skoflek). Egy tanulmány a fejlesztési lehetőségeket ismerteti (Csabay). A kötet befejező dolgozata az olvasás, írás elsajátításának és a beszédészlelési, beszédmegértési mechanizmusnak a kapcsolatrendszerét tárja fel (Adamikné). A szerzők A kötet szerzői különböző diszciplínákat képviselő szakemberek, a- kikben közös, hogy ugyanannak a folyamatrendszernek a vizsgálatán és fejlesztésén dolgoznak: főiskolai tanárok (a gyógypedagógia, a pedagógia, a pszichológia területéről), gyermekorvosok, logopédusok, gyógypedagógusok, fül-orr-gégész, gyermekneurológus, nyelvész (fonetikus) és pedoaudiológus. A feltételezett olvasó Tekintettel a gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok összetett voltára, e tanulmánykötet különböző tudományos és gyakorlati területek szakembereinek érdeklődésére tarthat számot. Az egyes tanulmányokban leírtak nemcsak hasznos, új ismereteket közölnek, de továbbgondolkodásra is sarkallhatnak. A feltételezett olvasók (betűrendben): általános, elméleti és alkalmazott nyelvészek, gyógypedagógusok, konduktorok, logopédusok, gyermek-fül-orr-gégészek, gyermekneurológusok, gyermekszakorvosok, óvónők, pedoaudiológusok, pszicholingvisták, pszichológusok, pszichopedagógusok, szurdopedagógusok, tanítók, tanárok, védőnők. Természetesen egyetemi és főiskolai hallgatóknak is ajánljuk a kötetet. A tanulmányok nyelvezete A szerzők igyekeztek szem előtt tartani az olvashatóság, a befogadhatóság szempontjait, hogy e szűkebb területen kevésbé jártas szakember, diák is megérthesse a leírtakat. A szerkesztés során ügyeltünk

6 6 arra, hogy a tanulmányok "egyéni színeit" megőrizzük. Ábrák, grafikonok, rajzok teszik szemléletessé a dolgozatokat. A tanulmányokat záró irodalomjegyzék a további tájékozódást segíti elő. A gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok felismerése, pontos diagnosztizálása és a terápia égetően szükségszerű. Mára már megszűntnek tekinthetjük az elmúlt évtizedek elméleti és módszertani hiányosságait; a mind szélesebb területen végzendő munkának tehát nincs akadálya. Valamennyi szerző bízik abban, hogy ez a kötet ennek a munkának az elindításához, illetőleg folytatásához nagymértékben hozzá fog járulni. Budapest, március 16-án. A szerkesztő

7 7 TARTALOM Dr. Katona Gábor: A hallás fejlődése és vizsgálati módszerei 8 Dr. Beke Anna: A beszédpercepció fejlődésének neurológiai háttere 30 Gerebenné dr. Várbíró Katalin: Auditív észlelési és beszédmegértési zavarok gyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben 52 Dr. Gósy Mária: A szeriális észlelés fejlődése és zavarai 80 Kocsis Judit: Óvodáskorú gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési teljesítményének alakulása 97 Herzogné Fürst Beáta: Kisiskolások beszédészlelési és beszédmegértési eredményeiről 119 Dr. Schneider Júlia Dr. Simon Ferenc: Iskolai kudarcok beszédpercepciós hátteréről 141 Dr. Gósy Mária: Agyfélteke-dominancia, beszédészlelés, olvasási nehézség 162 Dr. Gósy Mária Dr. Balázs Boglárka: Az agyfélteke-dominancia alakulása hallókészüléket viselő gyermekeknél 174 Palotás Márta: Beszédészlelési zavar tükröződése a helyesírásban beszédhibás tanulóknál 179 Skoflek Katalin: Értelmi fogyatékosok beszédészlelésének és beszédmegértésének vizsgálatáról 185 Vassné dr. Kovács Emőke Fehérné Kovács Zsuzsanna: Nyelvi fejlődésükben akadályozott gyermekek olvasási készségének szintje az utóvizsgálatok tükrében 196 Csabay Katalin: Beszédészlelés, beszédmegértés és fejlesztési lehetőségei a Lexi használatával 211 Adamikné dr. Jászó Anna: A beszédpercepció fejlettségének szerepe az olvasás-írás elsajátításában és tanításában 222

8 8 A HALLÁS FEJLŐDÉSE ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREI Dr. Katona Gábor Heim Pál Gyermekkórház, Fül-Orr-Gégészeti Osztály, Budapest 1. A hallószerv fejlődése (embriológia) Az emberi beszéd kialakulásának alapfeltétele a megfelelő hallás. Hallás alapján azonosítja a csecsemő az édesanyja hangját, a hallás jelenti a kommunikáció első lépését. Az egyes hangok, hangcsoportok forrásának azonosításával, gyakori ismétlődés után az utánzás kezdő lépéseivel indul meg az a bonyolult, az idegrendszer által szervezett folyamat, amelynek végterméke az értelmes emberi beszéd, és az anyanyelv elsajátítása. Leegyszerűsítve, a beszéd kialakulásának feltételei: normális hallás, ép működésű perifériás beszédszervek (légcső, gége, orr- és szájüregi képletek), ép központi idegrendszer, normális pszichés és mentális fejlődés, valamint a gyermeket tanító, beszélő környezet. Az elsődleges inger, ami a gyermeket éri, ami alapján felkeltődik a figyelme a környezete iránt, a látáson kívül a hangok világa, a hallás. Kimutatott tény, hogy a magzat már az intrauterin életben észleli a külvilág hangjait, előbb, mintsem látná a forrásukat. Tehát, amint azt egy híres francia logopédus mondta: "a gyermek számára a világ zörej, mielőtt látvánnyá válna". Hogy a hallószerv normális működését és betegségeit megérthessük, nélkülözhetetlen a fül és a centrális hallópálya anatómiájának, illetve fejlődésének ismerete. A nemritkán előforduló fejlődési rendellenességek szintén csak fejlődéstani alapokról kiindulva érthetők meg. A hallószerv fejlődése két szempontból is eltér az emberi test egyéb részeitől fejlődéstani szempontból : 1. A belsőfül az egyetlen szervünk, amely már igen kis koraszülöttben eléri a felnőttkori méretét; 2. a csontos labyrinthus és a hallócsontok őrzik meg egyedül az egész élet folyamán az emberi csontrendszeren belül a primitív enchondrális csontszerkezetet. A hallórendszer két különböző telepből fejlődik. A hangfelfogó, neuro-szenzoros apparátus az ectodermális eredetű otocystából, míg a hangvezető rendszer a kopoltyúívekből és barázdákból származik.

9 9 A hangok érzékelését és mechano-elektromos transductioját végző belsőfül kezdeménye a harmadik embrionális héten, tehát már igen korán megjelenik. Ekkor egy megvastagodás észlelhető kétoldalt, az embrió feji végének ectodermáján. Ez az oticus placod néhány nap alatt invaginálódik, majd a negyedik hétre kialakul belőle a primitív hallóhólyag (otocysta). Ez a lefűződött, primitív ectodemális határú, belül folyadékot tartalmazó hólyag a későbbi endolymphaticus labyrinthus kezdeménye, mely a 4. hetes embrióban már kialakult. Később a cysta fokozatosan megnyúlik, kialakul belőle a tömlőcske, a zsákocska és a félkörös ívjáratok (az egyensúlyérző szerv), majd végül a 11. embrionális hét végére a teljes, 2 és fél csavarulatú csiga. A kezdetben igen kicsi endolymphatikus labyrinthus egyre növekszik, mintegy belenő a környező porcos otocapsulába, amely a 25. hétre elcsontosodik és megakadályozza a további növekedést. Érdekes adat, hogy a ductus és saccus endolymphaticus, amelyek az elsők között fejlődnek ki, változtatják alakjukat és növekednek a csecsemőkor és a kisdedkor folyamán egészen a pubertásig, míg a hártyás (endolymphatikus) labyrinthus többi részének méretbeli fejlődése a terhességi terminus középidejére befejeződik. A belsőfül folyadékterének differenciálódásával parallel folyik az érzékhám kialakulása. Először az egyensúlyszerv (tömlőcske, zsákocska, ívjáratok) érzéksejtjei különülnek el, majd a cochleában is differenciálódik két hámsejttípus, a ciliumokkal rendelkező érzéksejt (szőrsejt) és a támasztósejt. Ezen sejttípusok kialakulása is befejeződik a gestatiós hétre. A cochlea érzéksejtjei nem csupán ontogenetikailag fiatalabbak, mint a vestibuláris érzékhám sejtjei, de sérülékenyebbek is. A külső- és a középfül a branchiális (kopoltyú) ív, illetve barázda endodermájából és mesenchymájából differenciálódik. Itt is négyhetes korban indul meg a fejlődés, melynek során branchiális dudor, közöttük két barázda jelenik meg a humán embrió fejének két oldalán. A harmadik ív és a második barázda rövidesen eltűnik, kivéve azon ritka eseteket, amikor mint branchiogen cysta, illetve fistula visszamarad és a későbbi élet során gennyedéseket okozva műtéti megoldást igényel. A középfül nyálkahártyája az első barázda endodermájából fejlődik, mely barázdának garattal összeköttetésben maradó, beszűkülő része lesz a későbbi tuba auditiva. Az embrionális bélcső craniális szakaszának kiöblösödésével párhuzamosan a fej oldalán lévő ectoderma behú-

10 10 zódik, csőszerű képletté alakulva a külső hallójárat telepét képezi. A két cső a fejlődés folyamán egymás felé halad, közöttük a mesoderma egyre inkább elvékonyodik. Az első kopoltyúív mesenchymájából (Meckel porc) fejlődik a kalapács és az üllő, a kengyel pedig külön telepből, a második kopoltyúív porcából. A külső hallójárat és a középfül nyálkahártyája végül már csak egy igen vékony körkörös és radier irányú rostokat tartalmazó réteget zár közre. Ily módon érthető a dobhártya külső hám, középső rostos és belső nyálkahártyából álló rétegződése. A rostos réteg - e fejlődés miatt - magában foglalja a kalapács nyelét is. A dobhártya e hármas rétegezettsége igen jelentős funkcionális szempontból. A külső hám véd, a rostos réteg kölcsönzi neki a rugalmasságot, a belső nyálkahártyabélés pedig középfül miliő állandóságát biztosítja. Az újszülött hallása szempontjából lényeges kérdés a dobüreg és a hozzá csatlakozó antrum, illetve mastoid sejtrendszer pneumatizációja, vagyis levegőtartalmának kialakulása. Ez a születést követő első légvételek nyomán azonnal megindul. A dobüregben lévő kocsonyás kötőszövet fokozatosan, néhány nap, ill. hét alatt elvékonyodik, de ritkán még felnőtteken is találunk középfül műtétek kapcsán egy kevés gelatinosus anyagot a kerek vagy az ovális ablak fészkében. A topográfiai közelség miatt fontos megemlíteni, hogy a nervus faciális kilépési pontja, a foramen stylomastoideum újszülöttben és csecsemőben igen közel fekszik a felszínhez, a dobgyűrű magasságában. Csecsemőkön végzett mastoidectomia kapcsán erre feltétlenül ügyelni kell. Hasonlóképpen műtéttani szempontból lényeges, hogy a mastoid sejtrendszer két telepből, a pars petrosaból medialisan, valamint a pars squamosaból laterálisan fejlődik. A két sejtrendszert a későbbi élet folyamán különböző mértékben megmaradó Körner septum választja el egymástól. Ha e sövény túlságosan kifejezett, a belső, mediális cellák esetleg rejtve maradhatnak a nem eléggé gondos operatőr előtt. A külsőfül, a kagyló az első (részben a második) kopoltyúbarázda hat dombocskájának ectodermájából kezd el fejlődni a 4. gestatios héten, majd a harmadik méhen belüli hónap végére a kagyló teljes fejlődése be is fejeződik. A fülkagyló felnőttkori méretét 4-5 éves korra megközelíti, teljesen kb. 9 éves korra éri el. Mivel mind az első, mind a második kopoltyúbarázda érintett a fülkagyló fejlődésében, a kagyló esetleges rendellenességeiből (melyek jól láthatók!) következtethetünk

11 11 a megfelelő (rejtett) branchiális képletek esetlegesen társuló rendellenességeire. 2. A hallószerv anatómiája A hallószerv anatómiailag perifériás és centrális részből áll. A perifériát a fül jelenti, melyet külsőfülre, középfülre és belsőfülre osztunk fel. A centrális szakasz a hallóideggel - a VIII. agyideggel - kezdődik, és a durva egyszerűsítéssel 5 neuronosnak nevezett hallópályából, az agytörzsi és magasabb központokból, illetve az elsődleges és másodlagos hallókéregből áll. A felosztás a korábban leírt fejlődéstani okokra vezethető vissza, ezenkívül igen hasznos funkcionális, élettani és kórtani szempontból is. A hallás zavarainak diagnosztizálásakor az első lépés annak meghatározása, hogy hol kell a baj okát keresnünk. Ez ugyanis eleve meghatározza későbbi teendőinket. A kiváltó oknak, a keletkezett eltérés fokának vizsgálata csak ezután következik. A hallószerv részletes anatómiáját illetően utalunk a megfelelő tankönyvekre, itt csupán a beszéd szempontjából leglényegesebb, funkcionális szempontokat tárgyaljuk. A külsőfül a fülkagylóból, a porcos és csontos hallójáratból áll, mediális határa a dobhártya. Igen dús érző beidegzéssel rendelkezik (V., VII. agyideg, ill. II. és III. nyaki érzőidegek) gyulladásos elváltozásai, ezért igen fájdalmasak lehetnek. A hallójáratba vezetett fültölcséres vizsgálatkor sokszor észlelhető köhögést e terület X. agyidegi ellátottsága magyarázza. Az állatvilágban nagy a fülkagyló jelentősége az irányhallásban és a hangerősítésben, ez a funkció emberben csökevényes. Mindazonáltal kb. 6-8 db zörejmentes erősítést tesz lehetővé, ami hangnyomásban számolva kb. 2,5-szeres erősítést jelent. A középfül a dobhártyától mediálisan a kengyel talpáig (a belsőfül perilymphájáig) tart. Részei: a dobüreg, ezen üreget az orrgarattal öszszekötő fülkürt (Euschtach-féle kürt, tuba auditiva), valamint a dobüreggel az aditus ad antrumon keresztül ugyancsak összefüggő mastoid sejtrendszer. A hangvezetésben a dobhártya kiemelt jelentőségű. Ez a kb. 0,7 cm 2 felszínű, három rétegű membrán transzformálja a levegőmolekulák rezgéseit mechanikai rezgésekké, és e rezgést átadja a középső rétegébe beágyazott első hallócsont, a kalapács markolatára. A mechanikai rezgést az egymáshoz kis izületekkel csatlakozó hallócsontocskák, a kalapács, az üllő és végül a kengyel juttatják el az ovális

12 12 ablakon át a perilymphára, ahol a mechanikai rezgés folyadékrezgéssé alakulva halad tovább. A dobüreg szerepe tehát a hangtovábbítás, melynek egy impedancia-illesztő rendszerként tesz eleget. Erre az illesztésre szükség van, mivel a levegő és a folyadék impedanciája olyan nagymértékben eltér egymástól, hogy a hang csak nagy energiaveszteség árán lenne átvihető a folyadékra. (Illesztés nélkül a veszteség 99,9%-os, tehát az absorptio csak egy ezrelék, ami 1000-szeres, azaz 30 db-es veszteséget jelent.) A dobüregnek tehát a hangátvitel mellett erősítő feladata is van. Ennek részben a dobhártya és a kengyeltalp felszíne közti különbség, részben a hallócsontláncolat szerkezetéből adódó emelő-rendszer segítségével tesz eleget. A normális hangvezető rendszer (középfül) pontosan 26,7 db (jó közelítéssel 30 db) erősítést tesz lehetővé, ami a fent leírt veszteséget éppen kompenzálja. A középfül további fontos funkciója a belsőfül védelme az erőteljes hangbehatásoktól. A dobhártya igen tág határok között képes elmozdulni. Az éppen meghallható hang hatására csak lézer-interferometriával kimutatható Angström nagyságú a kitérés, míg a légnyomás változásait szabad szemmel megfigyelhető mm-es elmozdulásokkal követi. A másik védő mechanizmus a dobüregben található igen kicsiny harántcsíkolt izmok funkciójából adódik. Ezen izmok - elsősorban a m. stapedius - erős hang hatására megfeszülnek, megnövelik a rendszer impedanciáját és nem viszik át közvetlenül a túl nagy energiát a belsőfülre. E nagyfokú alkalmazkodóképesség segíti a középfület abban, hogy a belsőfül integritását szélsőséges külső körülmények esetén is megőrizze. A belsőfülben helyezkedik el a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A csontos labyrinthusban levő perilymphában úszik a hártyás labyrinthus, amelyet a perilymphától különböző ionösszetételű endolympha tölt ki. Emberben a hallószerv a hártyás labyrinthus két és fél fordulatú csigájában, a cochleában foglal helyet. Felfedezőjéről Cortiszervnek nevezik. Ez a szerv tulajdonképpen sejtek csoportját jelenti, amelyek a csiga csavarulataiban, az alapjától a csúcsáig megtalálhatók. Azokat a sejteket, amelyek képesek a folyadékrezgést észlelni, azt elektromos impulzussá átalakítani és a hallóidegre mint ingerületet továbbítani, ézéksejteknek nevezzük. Másik elnevezésük a morfológiájukra utal, ti. a sejtek felszínén kis nyúlványok, ún. szőrök láthatók, amelyek elhajlása jelenti az ingert a sejt számára, ennek alapján hívjuk őket szőrsejteknek. A szőrsejtek két típusa különíthető el a

13 13 cochleában. A csiga középvonalához közelebb eső, ún. belső szőrsejtek bazalis részéről indulnak a hallóideg rostjai, ezek a sejtek adják át a információt. Az utóbbi években derült fény a másik sejttípus, a külső szőrsejtrendszer működésére. Ezek a sejtek a különböző magasságú hangokra mintegy rá vannak hangolva. A perilympha hangok okozta rezgését saját mechanikai mozgásukkal, az ingerlő hang frekvenciájának megfelelő helyen felerősítik, és így pontos információt szolgáltatnak a belső szőrsejtek számára. A külső szőrsejtek e funkciójának felfedezése előtt nem tudtuk magyarázni azt a hihetetlenül nagy energia és hangmagasság átfogó-érzékelő képességet, amivel fülünk rendelkezik. A mérések szerint a normális működésű emberi fül Hz frekvenciájú hangokat képes meghallani, az egyes frekvenciákon belül pedig 3-5 db intenzitás-különbségek érzékelésére képes. A külső szőrsejtek által feldolgozott, részben dekódolt rezgésinformáció a belső szőrsejtek depolarizációja révén jut el az e sejtek bazalis részéről induló hallóidegen át az agytörzsbe, ahol a másodlagos információ feldolgozás zajlik le (az elsődleges feldolgozás helyszíne a cochlea!). A keresztezett pályák miatt innen mindkét oldali hallópálya mindkét csigából kap impulzusokat. Jellemző a hallópályára a divergencia elve: ez azt jelenti, hogy minden egyes cochleáris rost legalább 5 agytörzsi sejttel van kapcsolatban, és ez az elv végig a magasabb központok felé haladva megfigyelhető. Az akusztikus információ kérgi feldolgozása egy speciális agykéreg-területen, a Herschl-féle tekervényben történik, de tudnunk kell, hogy a hallás komplex élettani jelenség, melyhez hozzátartozik a hangfelismerés, azonosítás, felidézés, a beszédértés és a motoros működés egyaránt. 3. Történeti és irodalmi áttekintés A hallásra vonatkozó ismeretek fejlődése végigkísérhető az emberiség történetén. Az írott emlékek közül talán a sumér ékírásos feljegyzések a legrégibbek, melyek szerint a fül az akarat szerve. Az egyiptomi Ebers papirus (i.e.1500-ból) ma is igaz megállapításokat tartalmaz: a fül a hallás szerve, megbetegedésekor nagyothallás keletkezik, azonkívül a légzőapparátusnak is része, a pneuma áramlik rajta. A korszerű orvostudomány ősatyja, Hippokratesz (i. e. V. sz.) volt az első, aki leírta a dobhártyát és mint a hallószerv részét említi. Szinte

14 14 valamennyi görög bölcselő és természetfilozófus kifejtette nézetét az érzékelésről, ezen belül a hallásról, de talán Platón (i. e. V. sz.) járt legközelebb az igazsághoz: szerinte a hang rezgés, melyet a levegőből a fül juttat az agyba, ahol a lélek lakik. Kis beleérzéssel úgy értelmezhetjük, hogy nemcsak a percepciót, hanem az appercepciót is leírta. I.e. 300 körül Erasistratos, görög orvos az első, aki a hallóideget említi. A római Galenus az i.sz. II. században már a belsőfülbe helyezi a hallás székhelyét, ismerte az ingerlékenység jelentőségét is. A középkorban Galenus után Európában hanyatlás következett be, és csak a XVI. század tudósai, élükön Vesaliussal lendítik újra mozgásba a tudományt. Vesalius ( ) anatómiai preparátumokon mutatja be a hallócsontocskákat (a kalapácsot és az üllőt), melyeknek ő a névadója is. A kengyelt és a csiga két ablakát 1546-ban Ingrassas írta le. Nagyot ugorva az időben, 1851-ben Alfonso Corti, olasz histológus felfedezi és leírja a később róla elnevezett Corti-szervet. A ductus cochlearisról készített eredeti metszetein az idegvégződések is láthatók, iskolapéldáját szolgáltatva a precíz anatómiai leírásnak. Az első, valóban tudományos halláselmélet Hermann Ludvig Ferdinand Helmholtz (1870) nevéhez fűződik. Lefektette az ismert rezonancia-elméletét, mely szerint a hangmagasság érzékelése a csiga membrana basilarisa egyes pontjainak szelektív rezgésein múlik és bizonyos hang csak a megfelelően hangolt szőrsejteket aktiválja. Hipotézise új értelmet nyerhet a cochlearis mikromechanikának és az otoakusztikus emisszió felfedezésének tükrében. Békésy György, Nobel-díjas magyar tudós századunk elején-közepén végzett munkásságának köszönhető a haladóhullám elmélet, mely a hangmagasság érzékelést jól magyarázta. Észleleteit nem cáfolja, hanem kiegészíti és pontosítja Kemp (1978), Dallos (1982) és mások a külső szőrsejtek myogen aktivitásán és a két szőrsejt-rendszer kapcsolatán alapuló cochleáris erősítő elmélete. Az elektrofiziológiai módszerek és a komputeres átlagoló technika alkalmazása a kísérleti és klinikai munkában valódi áttörést jelentett. Galvani és Volta (1790 körül) megfigyelései, majd Caton (1875) az agy elektromos aktivitásának felfedezése által indította meg a folyamatot. Leírta és a brit orvostársaság előtt demonstrálta (nyúlon) az agy kiváltott potenciáljait, ezenkívül bemutatta azt az akkoriban nagy megütközést keltett spontán basalis oscillációt, amely később mint

15 15 elektrocorticogram vált ismertté. Wever és Bray (1930) fedezte fel a cochlea mikrofon-szerű működését, ezt követte a corticalis kiváltott potenciálok (CERA) (Galambos és Davis 1943), az elektrocochleográfia (ECoCHG), végül az agytörzsi kiváltott potenciál audiometria (BERA) megjelenése (Jewett 1970). A hazai szakirodalom mintegy ötéves késéssel követte a nemzetközi kutatási eredményeket. Az első ismertetés (Bauer Rejtő 1977) után számos közlemény tartalmaz utalásokat az akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatokra. Kemp 1978-ban közölte az otoakusztikus emisszióra vonatkozó felfedezését. A tudomány és a mindennapi gyakorlat kapcsolatát jól példázza ez a módszer. Miközben a halláselméletben és a kutatásban új dimenziót jelent, egyúttal mint objektív audiometriai eszköz, pontosabbá teszi a klinikai gyakorlati munkát. Az objektív audiometria módszereit Hecox és Galambos (1974) alkalmazta először újszülöttek és csecsemők szűrővizsgálatában. Később több munkacsoport számolt be jó eredményekről a rizikó-újszülöttek BERA-vizsgálatával kapcsolatban. A hazai szakirodalom is bőségesen foglalkozik a veleszületett, illetve a szerzett nagyothallások és beszédfejlődési zavarok etiológiájával, diagnosztikájával és a kezelésének, megelőzésének lehetőségeivel (Hirschberg 1970; 1984; Götze és mtsai 1979). Külön kiemelendő e téren Bárczi Gusztáv munkássága, aki a század elején tett megfigyeléseivel, módszerével megalapozta a hallásrehabilitáció hazai és nemzetközi gyakorlatát. Az objektív audiometria megjelenése megújította és pontosabbá tette a gyermekkori hallásvizsgálatok rendszerét is. Miriszlai és mtsai (1979) a csecsemőkori elektrocochleográfiával szerzett, Pytel és mtsai (1982), Pap és mtsai (1987) a BERA-val nyert csecsemőkori tapasztalatokról számoltak be, újszülötteken végzett BERA-vizsgálatokról munkacsoportunk közölt először hazai adatokat (Katona és mtsai 1990; 1991). 4. Hallásvizsgálat szubjektív módszerekkel A hallásvizsgálat az anamnézis felvételével kezdődik. Ennek során nemcsak a beteg esetleges korábbi fül- és hallásproblémáira kérdezünk rá, hanem a családban előfordult - öröklődő - betegségekre, állapotokra is. A jó anamnézis gyakran önmagában eldönti a diagnózist.

16 16 A szubjektív audiometria a hallásvizsgálat klasszikus módszere. Ilyenkor a vizsgáló orvos a beteg jelzése alapján állapítja meg a hallóképességet, tehát a vizsgálat a beteg részéről aktív közreműködést igényel. Felnőttek esetében ez a közreműködés egyszerű, a feladatot még bonyolult vizsgálat esetén is gyorsan megértik, és végrehajtják. Más a helyzet a kisgyermek, és különösen más a kooperációra nem hajlandó vagy életkora miatt képtelen újszülött és csecsemő esetében. Általában óvodáskortól kezdve a tisztahang audiometria is elvégezhető, bár sokszor nem az első próbálkozás alkalmával. Ha a gyermek szüleivel együtt ismételten jelenik meg a hallásvizsgálaton, a környezet számára ismertté válik, hasonlóképpen az asszisztensnők is barátságos miliőt biztosítanak, és játékos formában "megtanítják" az audiometriás vizsgálatot a gyermeknek. Nagyon fontos, hogy mindig a gyermek korának és értelmi fejlettségének megfelelő "játékaudiometriai" módszert válasszunk. Ilyen lehet például az a játék, amely során a gyermek fejhallgatón át vagy szabad hangtéren keresztül adott hang meghallásakor bizonyos - általa érdekesnek tartott - "feladatot" végez el. Lehet ez egy kirakós játék egy-egy újabb darabjának a helyére illesztése, kockákból álló torony építése stb. A lényeg, hogy a gyermek megértse, csak akkor játszhatja tovább a játékot, ha meghallotta a hangot. Ha sikerült őt bevonni ebbe a különös szabályú játékba, fokozott figyelemmel fogja hallgatni a hangokat azért, hogy játszhasson tovább. A hangmagasságot és az intenzitást az audiométeren beállítva íly módon meglehetősen pontos hallásküszöb-görbe vehető fel akár 2-3 éves kortól kezdve. Természetesen ez sokszor csak ismételt vizsgálattal, kondicionálás után sikerül. Az ismételt vizsgálat azért is fontos, mert kontrollként szolgál, ti. kétszer-háromszor ugyanolyan hangmagasságnál, ugyanúgy nem valószínű a tévedés a gyermek részéről. Újszülöttön, illetve csecsemőn a szubjektív módszerek nem alkalmazhatók. Itt a később tárgyalandó objektív audiometria metodikák mellett a mindennapi életben legegyszerűbben használható reflexaudiometria alapján tájékozódhatunk. A gyakorlatban a fehér zajt adó, db intenzitáson megszólaló baby-screen szűrőaudiométer terjedt el. Ezzel végzik az újszülöttosztályokon a miniszteri rendeletben előírt hallásszűrést a születést követő 3-6. napon. A vizsgálat alapja, hogy az újszülött erős hanghatásra reflextevékenységgel válaszol, például átkaroló reflex (Moro), aureo-palpebrális reflex, pupillareflex stb.

17 17 Jellemző, hogy a gyermek a hang hatására sírni kezd, vagy a korábbi sírását hirtelen abbahagyja. Sajnos, német statisztikák szerint az így végzett hallásszűrés hatékonysága igen alacsony, a 10%-ot is alig éri el. 2-4 hónapos kortól kezdve elvégezhető az ún. BOEL-teszt. Kivitelezése úgy történik, hogy az egyik személy a gyermek előtt állva egy piros ceruzát felmutatva fixálja a gyermek tekintetét, míg a másik vizsgáló a gyermek látóterén kívül egy üvegpohárban kiskanalat csörget. Jó hallású csecsemő a fixálást megszünteti és a hang irányába fordul. Minden hasonló vizsgálat során fontos, hogy csak egyedül a hanginger legyen érzékelhető inger a gyermek számára. Gyakori hiba, hogy a hangforrást a gyermek is látja, és az odafordulás a vizuális élmény, nem pedig a hang meghallása miatt történik. Ugyanezen okból nem jó a tapsolás, ajtó becsapása és más, légmozgással vagy egyéb rezgéssel adott inger alkalmazása. A szubjektív módszerek csúcsát a nagyobb gyermekek esetében használható gyermek beszédaudiometria jelenti. Ilyenkor a hallórendszer egészét "egyben" vizsgáljuk, tehát nemcsak a perifériát, hanem a nyelv ismeretét, a szenzoros és a motoros működéseket is. Ez a vizsgálat hasonló a felnőtteknél alkalmazott szó, illetve számpróbákhoz, vagyis ismert szavakat különböző intenzitással adva, azok visszamondása, megismétlése, az ismétlés pontossága alapján vonunk le következtetést, mindezt olyan szókészlet alapján, amely a gyermek korának megfelelő. A beszédaudiometriás görbe eltoltságából, alakjából megállapítható a hallásküszöb, a vezetéses, a percepciós, az utóbbin belül a recruitmenttel járó cochleáris és retrocochleáris nagyothallás típusa és mértéke is. A vizsgálatnak számos előnye mellett hátránya, hogy a beteg részéről komoly együttműködést igényel, és eléggé hosszadalmas. 5. Hallásvizsgálat az objektív audiometria módszereivel Objektívnek azokat az audiológiai eljárásokat nevezzük, amelyek alkalmazásával a beteg aktív közreműködése nélkül tudjuk mérni vagy megbecsülni a hallást. Az egyes módszerek egymást kiegészíthetik és párhuzamos alkalmazásukkal pontos képet alkothatunk a hallószerv egyes szakaszainak funkcionális állapotáról. A módszerek legtöbbje bonyolult és drága berendezéseket, a vizsgáló részéről komoly tapasztalatot igényel. A kiértékelésben szubjektív faktorok is szerepelhetnek,

18 18 a legújabb, komputeres kiértékelő és leletező rendszerek ezen a problémán próbálnak segíteni. Az objektív audiometria különösen fontos újszülöttkorban, illetve csecsemő- és kisgyermekkorban, mivel a gyermekek kooperációjának hiánya miatt a szubjektív módszerek bizonytalanabbak, a hallásveszteség korai, pontos megítélése viszont döntő jelentőségű. Az objektív audiometria eszköztárába az akusztikus impedancia vizsgálatok (tympanometria, stapedius reflex-vizsgálat), az akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatok, valamint újabban az otoakusztikus emiszsziós vizsgálatok tartoznak Impedancia vizsgálat A dobhártyát elérő akusztikus energia egy része a dobhártyahallócsont láncolati rendszeren keresztül a perilymphára kerül át, más része a hallójárat felé visszaverődik. A visszaverődés mértéke a rendszer akusztikus impedanciája, mely az ingerlő hang frekvenciájától, a rezgő rendszer mechanikai tulajdonságaitól (csontok, izületek, szalagok, izmok) és a súrlódástól függ. Az impedancia vizsgálatok ma a rutin objektív audiometriai vizsgálatok részét képezik annak ellenére, hogy nem a hallást mérik, hanem a középfül működésére vonatkozóan adnak indirekt információt. A klinikumban az impedancia vizsgálatok két formája terjedt el: a tympanometria és a stapedius reflex vizsgálat. A tympanometria esetén abból a tényből indulunk ki, hogy jó tubafunkció mellett a nyomás a dobhártya két oldalán azonos, és az impedancia akkor a legkisebb, amikor nincs nyomáskülönbség a hallójárat és a dobüreg között. Tehát, ha az azonos nyomást az atmoszférás nyomástól eltérő értéken találjuk, akkor zavart középfül működéssel állunk szemben. A kapott görbe ordinátáján az impedancia reciproka, a compliance, abszcisszáján a hallójáratban alkalmazott légnyomás szerepel. A görbe alakjából, csúcsának helyéből, nagyságából viszonylag jól következtethetünk a dobüreg állapotára, illetve a tuba funkciójára. Az újabb tympanométerek több mérőfrekvencián dolgozva, computerhez csatlakoztatva jóval finomabb eltérések (dobhártya hegesedés, kezdődő atrophia stb.) kimutatására is alkalmasak. Gyermekkorban a tympanometria igen fontos eszköz a gyakori serosus otitis media diag-

19 19 nosztikájában, szerepet kap az adenotomia indikációjában, a tuba dysfunkció felderítésében szájpadhasadékos csecsemőkön. A stapedius reflex vizsgálat az objektív audiometria fontos eszköze gyermekkorban is. Lényege, hogy erős hang hatására ép akusztikofaciális reflexív esetén a dobüregi impedancia hirtelen megnő, ez a változás megfelelő eszközzel mérhető. A stapedius reflex igen érzékeny indikátor, csak teljesen ép fül esetén váltható ki. Draskovits (1989) mutatott rá idült középfül-hurutos gyermekek hosszú távú megfigyelése kapcsán, hogy a reflex a gyógyulás után is csak hónapokkal tér vissza. Megállapítható, hogy a reflex megléte kielégítő hallást bizonyít, hiányának nincs diagnosztikus értéke. Fő alkalmazási területei: - hallásküszöb-meghatározás, - recruitment objektív kimutatása, - a n. faciális paresis topikus diagnosztikája, - stapes-fixatio vagy láncolati megszakadás kimutatása, - generalizált izom- illetve neuromuszkuláris betegségek diagnosztikája, - az akusztikus tumor korai diagnózisa a reflex decay segítségével (gyermekkorban neuro-fibromatosis esetén) Kiváltott potenciál audiometria A kiváltott potenciál audiometria (evoked response audiometry - ERA) arra a jelenségre épül, hogy a hangingerek a hallórendszerben bioelektromos potenciálváltozásokat okoznak, ezek a változások megfelelő módszerekkel detektálhatók, és ezáltal a hallórendszer működésére vonatkozóan következtetéseket lehet levonni. A hanginger által kiváltott potenciálok a regisztráló elektródák elhelyezése szerint elektrocochleogramra és vertex potenciálokra oszthatók. Utóbbiak a latencia (vagyis az egyes változások megjelenési ideje az ingerlés kezdetétől számítva) szerint gyors (cochleáris és agytörzsi), közepes (subcorticalis - primer corticalis), lassú és késői (corticalis) potenciál-csoportra oszthatók. Megkülönböztetünk ezen kívül folyamatos választ, mely az inger tartamával függ össze (pl. cochlearis microfonia, summatios potenciál, frekvencia követő válasz, CNV) és ún. on-effektuson alapuló választ. Utóbbi lényege, hogy az inger hirtelen kezdete hatására keletkezik.

20 20 A klinikai munkában leginkább használt, három legfontosabb ERA módszer a következő: a) elektrocochleográfia (ECoCHG), b) agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál audiometria (BERA) c) kérgi kiváltott potenciál vizsgálatok (CERA) Elektrocochleográfia (ECochG) Elektrocochleográfián a csigában és a hallóidegben hangstimulus hatására keletkező biopotenciál-változások regisztrálását értjük. E potenciálváltozások három, egymástól technikailag jól elkülöníthető feszültség-komponensből erednek. Ezek a következők: 1. a cochleáris microfonia, 2. a csiga szummációs potenciálja (SP), 3. a teljes hallóideg jól szinkronizált akciós potenciálja (AP). A BERA megjelenése némileg háttérbe szorította az ECoCHG-t annak néhány hátránya (invazív, narcosist igényel, csak a perifériáról tájékoztat) miatt. Újabban ismét felfedezik hasznát, például a Méniere betegség műtéti kezelése (saccotomia) során az intraoperatív monitorizálásban. További előrelépést jelentenek a különféle hallójárati elektródák, melyek használatával a módszer non-invazívvá válik. Saját gyakorlatunkban csak néhány alkalommal alkalmaztuk a transtympanalis elvezetést, az ECoCHG rutinszerű végzésétől eltekintettünk, mivel pedaudiológiai célra a BERA általában alkalmasabb volt Agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál audiometria (Brainstem Evoked Response Audiometry - BERA) A kiváltott potenciál vizsgálatok sorában döntő lépést jelentett a BERA megjelenése. Az addig alkalmazott lassú kortikális kiváltott válasz vizsgálatok nem bizonyultak elég megbízhatóknak, különösen a nehezen tesztelhető, nem kooperábilis gyermekek esetében. Sohmer és Feinmesser (1967) használták először a "far field" technikát ECoCHG kimutatására, vagyis az aktív elektróda már nem a dobhártyát átszúrva a promontoriumra, hanem a hallójáratba került. E technika alkalmazását az a megfigyelés tette lehetővé, hogy a mélyen az agytörzsben keletkező potenciálváltozások nemcsak idegi úton vezetődve, hanem közegvezetés útján, gyakorlatilag latencia nélkül regisztrálhatók a fejbőrön megfelelő műszerek segítségével.

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/ Dr. Subicz Imre; Dr. Borkó Rezső Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Fül-orr-gégészeti és Szájsebészeti Osztály, Audiológia

Részletesebben

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved?

Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? A HALLÁSVESZTÉSRŐL Hogyan veheti észre, hogy halláscsökkenésben szenved? Nem elképzelhetetlen, hogy Ön tudja meg utoljára. A hallásromlás fokozatosan következik be és lehet, hogy már csak akkor veszi észre,

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet

Népegészségügyi Kar. Fül-orr-gégészet Népegészségügyi Kar Fül-orr-gégészet Halláscsökkenések fajtái, diagnózisa Hallásrehabilitáció szempontjai Zajártalom A hallószerv felépítése Külsőfül fülkagyló, hallójárat és dobhártya Középfül hallócsontláncolat

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva

A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva A BESZÉD ÉS NYELVI FEJLŐDÉS ZAVARA ESET ISMERTETÉS Konzulens: Gereben Anita Készítette: Somogyi Éva Mottó: Teljes birtokában lenni a nyelvnek,melyet a nép beszél: ez az első s elengedhetetlen feltétel

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN. Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika

NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN. Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika NAGYOTHALLÁS GYERMEKKORBAN Dr. Ablonczy Mária SE. II. Sz. Gyermekklinika A VELESZÜLETETT LETETT ÉS S A KORA GYERMEKKORI NAGYOTHALLÁS S EREDMÉNYES KEZELÉSÉNEK ALAPFELTÉTELE TELE A MIELİBBI DIAGNÓZIS ÉS

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában

A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A hallás és középfül betegségei Turner szindrómában A fül és a hallás Azoknak az személyeknek, akiknek genetikai okokból hiányzik az egyik X kromoszómájuk, nulla vagy nagyon alacsony az ösztrogénszintjük

Részletesebben

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Név: Születési hely, idő: TAJ szám: Lakcím: Pontos diagnózis, oldaliság: Hasadék Centrumba kerülés időpontja: A hasadék felismerésének időpontja: Gyermeksebészeti

Részletesebben

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés

GÓSY MÁRIA. Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról OLVASÁSPEDAGÓGIA. Bevezetés Beliv2009-04 09/11/30 10:15 AM Page 49 OLVASÁSPEDAGÓGIA GÓSY MÁRIA Az olvasási nehézségrôl és a diszlexiáról Bevezetés Több évtizede ismeretes, hogy az olvasás tanulásában a nyelvnek, a nyelvi folyamatoknak

Részletesebben

28. fejezet. A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai. Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc

28. fejezet. A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai. Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc 28. fejezet A fül, az arc, a szájüreg, az orr, a garat és a gége károsodásai Lampé István Bögi Imre Ékes Erika Juhász Ferenc A fül-orr-gége betegségek és funkciókárosodások a nagyothallás, az egyensúlyzavarok,

Részletesebben

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan

Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban

A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Konzulens: Paróczai Béláné Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a

Részletesebben

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

H A L L Á S T U D A T O S

H A L L Á S T U D A T O S Hahó iketek! Hahó Nagyothallók! Hahó Hallók! Információk a hallás fontosságáról és a hallássérülésről ki a látását veszíti el, az a környezettel való kapcsolatát veszíti el, aki a hallását veszíti el,

Részletesebben

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet

KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet KUDARC AZ ISKOLÁBAN Óvoda-iskola átmenet Szász Endre Általános Iskola és AMI Schmidt Márta gyógypedagógus martaschmidt67@gmail.com 2015. május 7. - Ha van négy barackod, és adok még egyet, hány barackod

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

Kizárólagos magyarországi forgalmazó: 1193 Budapest, Víztorony u. 20. III. em. Tel/Fax: 06 1 280 3044 amplivox@yarus.hu Tisztelt Partnerünk! Örömünkre szolgál, hogy bemutathatjuk Önnek a kiváló minőségű,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék Budapest, Ecseri út 3.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék Budapest, Ecseri út 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Kórtani Tanszék Budapest, Ecseri út 3. Záródolgozat A Pataki-Kolláth-féle Hallásébresztés terápia bemutatása Irányító tanár:

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

Leukocyta scintigraphia - a gyulladásos bélbetegségek noninvazív vizsgálómódszereinek gold standard - je?

Leukocyta scintigraphia - a gyulladásos bélbetegségek noninvazív vizsgálómódszereinek gold standard - je? Leukocyta scintigraphia - a gyulladásos bélbetegségek noninvazív vizsgálómódszereinek gold standard - je? Bevezetés Dr. Salamon Ágnes Szekszárd A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel diseases,

Részletesebben

aktualitásai Katona Gábor dr. Iskolaorvosi-védőnői továbbképzés, 2009. nov.2.

aktualitásai Katona Gábor dr. Iskolaorvosi-védőnői továbbképzés, 2009. nov.2. A gyermek fül-orrf orr-gégészet aktualitásai Katona Gábor dr. Iskolaorvosi-védőnői továbbképzés, 2009. nov.2. Pharyngitis A pharyngitis kialakulása Fertőző ágens Károsító tényezők Dohányf nyfüst, szennyezett

Részletesebben

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné

BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné BMPSZ Pécsi Tagintézmény Apáczai körtér 1. Meszéna Tamásné Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Feladata: Komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, tanácsadás, a társas,

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben

Pedagógiai rehabilitáció

Pedagógiai rehabilitáció Pedagógiai rehabilitáció Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Bodnár Istvánné 1. A fogyatékosság és hátrányos helyzet magyarországi statisztikák Az első népszámlálásokat összefoglaló táblázat Fogyatékosság Típusa Magyar

Részletesebben

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2373-06 Hallásakusztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Idős férfibeteg feleségével érkezik a rendelésre. A páciens szerint nincs halláscsökkenése, csak a felesége panaszkodik, hogy

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza Miért probléma a lázas gyermek a rendelőben? nem beteg - súlyos beteg otthon ellátható

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN

GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN GYAKORI BESZÉDHIBÁK ÓVODÁSKORBAN Csibi Enikő VÁZLAT Beszédhibákról általában Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus kompetenciái a beszédfejlesztésben Nevelési tanácsadói tapasztalatok BESZÉDHIBA-MEGKÉSETT

Részletesebben

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők fejlődésének nyomonkövetése Dr Szabó Éva Dr Nagy Beáta Bakó Adél EJK Non profit Kft DE Népegészségügyi Tanszék Gyermekrehabilitáció Kell-e kezelni

Részletesebben

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Szociális szakmacsoport Kisgyermek gondozó-nevelő Modulszám: 019/3.0/1868-06 Szőkéné Halász Éva Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Munkafüzet A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a Humán szakmák

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT

Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT Tájékoztató a Down szűrésről Első trimeszteri KOMBINÁLT TESZT A terhességek kb. 1%-ában az újszülött teljesen egészséges szülőktől súlyos szellemi vagy testi fogyatékkal születik. A veleszületett értelmi

Részletesebben

Egészség és biztonság a munkahelyen Zaj és a vibrációs határértékek

Egészség és biztonság a munkahelyen Zaj és a vibrációs határértékek Zaj és a vibrációs határértékek Az EU munkahelyi biztonsági rendeletei a nemzeti törvényekbe integrálva Magasabb biztonság és fejlettebb egészségvédelem a munkahelyen A munkahelyi védelmi rendelet megköveteli

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KOLLÉGIUM Egészségügyi szakmai irányelv A 0-18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről

Részletesebben

2015. EüK 9. szám EMMI szakmai irányelv. hatályos: 2015.05.27

2015. EüK 9. szám EMMI szakmai irányelv. hatályos: 2015.05.27 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a 0 18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről és a kiszűrt gyermekek gondozásba, rehabilitációba vételéről 2015. EüK 9.

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően

Részletesebben

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia

Mentális retardáció BNO 10 (F70-79) BNO-10 BNO-10 BNO-10. Mentális retardáció és pszichopatológia BNO 10 (F70-79) Mentális retardáció Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs Abbamaradt vagy nem teljes mentális fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, olyan készségeké amelyek

Részletesebben

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül.

A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. A sajátos nevelési igényű gyermekek beszédészlelési, beszédértési problémái, és fejlesztési lehetőségeik a családon belül. Készítette: Barta Vámos Péterné gyógypedagógus, Gósy-terapeuta Beszédészlelés,

Részletesebben

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika

CSALÁDTERVEZ TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE. Dr. Erős s Erika CSALÁDTERVEZ DTERVEZÉS KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEKRE GEKRE Dr. Erős s Erika A családtervez dtervezés s törtt rténete Magyarországon gon Veleszületett letett rendellenességek (CA) Jelenleg

Részletesebben

Prenatalis MR vizsgálatok

Prenatalis MR vizsgálatok Prenatalis MR vizsgálatok Prof. Dr. Lombay Béla Borsod A.Z. Megyei Kórház és s Egyetemi Oktatókórház Miskolci Egyetem, Egészségtudományi gtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék Miskolc Múlt - jelen

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Általános pszichológia

Általános pszichológia Általános pszichológia Általános pszichológia Egészséges, felnőtt ember pszichés működésének tanulmányozása - Jelenségekkel, egészséges emberekkel, normális körülmények között Megismerési folyamatok -

Részletesebben

Meghívó. Tisztelt Kolléga!

Meghívó. Tisztelt Kolléga! Meghívó Tisztelt Kolléga! Értesítem, hogy a Kaposi Mór Oktató Kórház 2012. április 13-14-én a PTE ÁOK Neurológiai és Fül-Orr-Gégészeti Klinika részvételével a tavalyi rendezvény sikerére és nagy érdeklődésre

Részletesebben

A VR1 receptorokkal jelölt primér szenzoros rostokat nyomon követtük az a. basilaris, az AICA, a SMA, és az a. radiolaris felszínén.

A VR1 receptorokkal jelölt primér szenzoros rostokat nyomon követtük az a. basilaris, az AICA, a SMA, és az a. radiolaris felszínén. A 2008-as év eredményei: A cochlea folyadék, ion és ph homeostasisának fenntartásában a stria vascularisnak alapvető szerepet tulajdonítanak. Ebben a folyamatban a Ca ++, a Na +, és a K + ionok játsszák

Részletesebben

II./5. fejezet: A belsőfül betegségeinek részletezése

II./5. fejezet: A belsőfül betegségeinek részletezése II./5. fejezet: A belsőfül betegségeinek részletezése Hirtelen kialakuló halláscsökkenés felismerése, vizsgálatának és terápiájának megismerése. Veleszületett süketség a szükséges teendőkkel, vizsgálatokkal

Részletesebben

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról

Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Kar: Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógia - Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Egyetemi év : I. év Félév : 1. Általános

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei A megkésett beszédfejlődés lehetséges és kizárható okai, valamint terápiás lehetőségek és eredmények egy konkrét gyermek esetében Esettanulmány Veszprém 2007. 1. Az értekezés témája A téma a gyermeknyelv

Részletesebben

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek:

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

A REPÜLŐ SZEMÉLYZETRE HATÓ ZAJTERHELÉS MÉRÉSE, KIÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 3

A REPÜLŐ SZEMÉLYZETRE HATÓ ZAJTERHELÉS MÉRÉSE, KIÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 3 Palik Mátyás 1 Csermely Ildikó 2 A REPÜLŐ SZEMÉLYZETRE HATÓ ZAJTERHELÉS MÉRÉSE, KIÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 3 A pilótafülke zajterhelésével foglalkozó tanulmányok megállapították, hogy a pilótafülke

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Zaj- és rezgés védelem

Zaj- és rezgés védelem Zaj- és rezgés védelem Mi a zaj? A zaj kellemetlen zavaró hang Zajnak nevezünk minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangjelensége(ke)t, amely az egyén életfunkcióit, munkáját, munkájának és pihenésének

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

Az úszás biomechanikája

Az úszás biomechanikája Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

PRIMER IMMUNDEFICIENCIA - KOMPLEMENT DEFEKTUS. LABORVIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA EGY BETEGÜNK KAPCSÁN

PRIMER IMMUNDEFICIENCIA - KOMPLEMENT DEFEKTUS. LABORVIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA EGY BETEGÜNK KAPCSÁN 2014. 1. szám TESZTKÉRDÉSEI: PRIMER IMMUNDEFICIENCIA - KOMPLEMENT DEFEKTUS. LABORVIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA EGY BETEGÜNK KAPCSÁN SZILÁGYI ÁGNES 1, VARGA LILIAN 1, PROHÁSZKA ZOLTÁN 1, DÉRFALVI BEÁTA 2 Milyen

Részletesebben

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás

A hiperaktivitásról hiperaktivitás fogalmát, ismertető jegyeit, tüneteit hiperaktivitás hiperaktivitás A hiperaktivitásról Óvodapedagógusként munkám során nagyon sokféle természetű gyermekkel találkozom. Minden csoportban előfordulnak olyan gyerekek, akikre azt mondják az óvó nénik, hogy ha minden gyerek

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL

ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum Pedagógiai programja

A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum Pedagógiai programja A Csodavár Korai Fejlesztő Centrum Pedagógiai programja 2012 Csodavár Korai Fejlesztő Centrum 4400 Nyíregyháza Szent István út 21. Minden gyermek ajándékkal jön a világra, csak néhányuknak segíteni kell

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fa.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497 szentgyorgyi@szentgyorgyi-szolnok.hu www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu TÁMOP- 3.1.4/08/2/2008-0031-

Részletesebben

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu

Alapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd

verebelyi.gabriella@atif.hu egyetemi tanársegéd Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK verebelyi.gabriella@atif.hu Születési dátum 1968. 09. 20. POZÍCIÓ/BEOSZTÁS egyetemi tanársegéd SZAKMAI TAPASZTALAT 2009. 09. 01. jelenleg tanársegéd Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat

Europass Önéletrajz. Állampolgárság magyar, román. Születési dátum 1975. 09. 16. Neme férfi. Szakmai tapasztalat Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Kolozsvári saba Zsolt ím(ek) 3300 Eger, Homok u. 4 sz. / Telefonszám(ok) Mobil: 30/43 34 03 E-mail(ek) kolozsvaricsaba@yahoo.com, kolozsvaricsaba@ektf.hu

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák

D O C E T E. Tájékoztató füzet. Fejlesztés Terápiák D O C E T E Tájékoztató füzet Oktatás Fejlesztés Terápiák Kedves Szülők! A DOCETE ALAPÍTVÁNY vezetőjeként, szeretném tájékoztatni Önöket azokról a lehetőségekről, melyekkel úgy gondoljuk, segítségükre

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Diploma: I.sz. Szechenov Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Moszkva 1974

Diploma: I.sz. Szechenov Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Moszkva 1974 Pályakép Dr. Herczegfalvi Ágnes Ph.D. Diploma: I.sz. Szechenov Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Moszkva 1974 Szakképesítések: csecsemő és gyermekgyógyászat, felnőtt neurológia és gyermekneurológia.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

AZ AUDIOMETRIA FIZIKAI ALAPJAI

AZ AUDIOMETRIA FIZIKAI ALAPJAI AZ AUDIOMETRIA FIZIKAI ALAPJAI A MÉRÉS CÉLJA: Kapcsolódó részek: Függelék 6., valamint Rontó-Tarján 6.4.1. A levegõben terjedõ hang nem más, mint a közeg állandó nyomására ( p atm=101 kpa) szuperponálódott

Részletesebben

A ferde fejtartás szemészeti okai Mikor forduljunk gyermekszemészhez?

A ferde fejtartás szemészeti okai Mikor forduljunk gyermekszemészhez? A ferde fejtartás szemészeti okai Mikor forduljunk gyermekszemészhez? Serfőző Csilla, Heim Pál Gyermekkórház és Rendelőintézet, Optik-Med Kft., Novaset Kft. Soproni Anna, Szemészeti Magánrendelő, Budapest

Részletesebben

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika

Elektrofiziológia neuropátiákban. Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika Elektrofiziológia neuropátiákban Dr.Nagy Ferenc Pécs Neurológiai Klinika Elektrofiziológia neuropátiákban A diagnózishoz elengedhetetlen Segít a patofiziológia megértésében LEMS, MMN, AMAN Elektrofiziológia

Részletesebben

Az újszülöttek ellátása Széll András

Az újszülöttek ellátása Széll András Az újszülöttek ellátása Széll András Peter Cerny Alapítvány Az újszülöttellátás célja A cardiorespiratoricus adaptatio elősegítése Az adaptatiót zavaró tényezők kiküszöbölése A megzavart adaptatio élettani

Részletesebben

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport

Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport Tételsorok a különbözeti és osztályozó vizsgákhoz 2010/2011 egészségügyi szakmacsoport 11. évfolyam ÁLLAPOTMEGFIGYELÉS -- ELMÉLET Bokor: Általános ápolástan és gondozástan Dr. Orbán Lászlóné: Váladékok

Részletesebben