Budapesti Egészségügyi Modell BEM december

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Egészségügyi Modell BEM. 2009. december"

Átírás

1 Budapesti Egészségügyi Modell BEM december A BEM olyan egészségügyi program, melynek alkalmazása a minőségi élet feltétele, a budapesti polgároknak hosszabb és egészségesebb életet segít biztosítani, ugyanakkor orientáló az egészségügyi dolgozókra és a teljes budapesti egészségügyi rendszer átalakítását szolgálja. A BEM nemcsak a budapestiek egészségének, korszerű, minőségi ellátásának biztosítéka, de minden polgár spórol is vele, ugyanis nemcsak hatékonyabbá, de olcsóbbá is teszi a védelmünket. Tudni kell azonban, hogy a BEM nem mindenható, önmagukért felelősséget érző, önmagukért tenni kész polgárokat feltételez. Csak a polgárok együttműködésével lesz eredményes a rendszer. A Bem egyelőre terv. Kis része ugyan megvalósult (egészségügyi prevenciós év indult 2009 telén), de bár komoly szakmai támogatottság és társadalmi elismerés övezi politikai támogatás híján egyelőre várat magára a minden irányú megvalósítás. Ma még csak sikerrel kecsegtető terv, de ha eldördül a startpisztoly ha októberben a budapestiek úgy döntenek október harmadika után elindítom. Miről is van szó? A BEM háromelemű rendszer. Része az egészségpolitikai koncepció, mely a betegség megelőzésére teszi a hangsúlyt, egy struktúra átalakítási koncepciót, mely a köznyelvben vízfej -nek nevezett apparátus reformját jelenti és egy új szemléletmódot, mely szolgáltató egészségügyet és öngondoskodó polgárról szól A három elem tartalma: 1. egészségpolitikai koncepció a. prevenció egészséges életmód felvilágosítás szűrési programok b. gyógyítás c. egészséges életmód d. felvilágosítás 2. struktúra átalakítási koncepció

2 a. egészségügyi intézményrendszer a budapesti egészségügyi intézmények egységes szervezetbe tömörítése közös irányítás, közös számítástechnikai rendszer, közös beszerzés, kontroll, humánpolitika, közös ingatlangazdálkodás és pénzügyi tevékenység közös háttér szolgáltató bázis egységes betegirányítás 3. szemléletváltás 1. Egészségpolitikai Koncepció Előzmények és célok Budapest 24 önkormányzata ben közös állásfoglalásban rögzítette a célokat és együttműködési szándékát Budapesti Egészségcharta (1999.) Budapest 24 önkormányzata közös állásfoglalást tett arra vonatkozóan, hogy a lakosság egészségének javítása, az egyenlőtlenségek csökkentése és a hatékony intézményrendszer kialakítása érdekében együttműködnek egymással, Pest megyével és a társszolgáltatókkal, a környezeti és a szociális szakpolitikát összehangolják az egészségpolitikával, s a főváros egészségét érintő döntéseket konszenzussal hozzák meg. Egészségpolitikai Cselekvési Program (2002.) A Főváros 2002-ben A Fővárosi Önkormányzat egészségügyi Ez a lefektette dokumentum a kizárólag stratégiai a megbízó ellátórendszerének Budapest Főváros fejlesztési, Önkormányzata stratégiai számára készült. irányát A tanulmány irányokat csak teljes egészében értelmezhető, óta Egészségpolitikai részmegállapítások Cselekvési kiragadása az Program elemzés egészének megismerése nélkül hiányos értékeléshez határozta meg. vezethet. Az elemzés szóbeli tájékoztatással illetve prezentációkkal kerül kiegészítésre. A "Budapest Egészségügyi Modell" projekt Jelen dokumentumban foglaltak elindítása nem tükrözik (2008.) Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos álláspontját. A Főváros új A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Egészségpolitikai március 10-én fogadta el a kórházak működtetési Koncepciójának elvi rendszerének átalakítását célzó Budapest kereteit és Egészségügyi Modell koncepcionális alapelveit. intézményrendszerének Indokolt volt ez különösen azért, mert a évi 2/19

3 fejlesztési irányait az önálló "Budapest Egészségügyi Modell" keretében jelölte ki Az átalakítások kiemelt célja a betegellátás színvonalának javítása Cselekvési Program megalkotása óta eltelt időben alapvetően megváltozott a finanszírozás, a hozzárendelt struktúra, romlott humánerőforráshelyzet, így az ellátórendszer sok tekintetben alkalmatlanná vált feladatának maradéktalan ellátására. Szükséges volt tehát felismerni, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak újra kell gondolnia a rendszer irányítására alkalmas egészségügyi stratégiáját. "Budapest Egészségügyi Modell" koncepcionális alapjai A Javaslat a Budapest Egészségügyi Modell kialakításához szükséges döntésekre tárgyú előterjesztés márciusában az alábbiak szerint foglalta össze a tulajdonosi elvárásokat: a Főváros egészségügyi szakellátási kötelezettsége egy egységként, összességében kezelendő feladat, melyet elsősorban az ellátórendszer jelen erőforrásainak (összkapacitás, humán erőforrás, rendelkezésre álló ingó, ingatlan vagyon) felhasználásával, szükség szerinti újrastrukturálásával kell a jogszabályi feltételeknek, a szakmai és lakossági elvárásoknak megfelelően ellátni". Tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézményeket általánosan érintő koncepcióváltást a működés folyamatos fenntartása mellett kell véghezvinni, a döntés során az alábbi garanciális elvek is rögzítésre kerültek: "A szükséges átalakításokat fokozatosan kell végrehajtani, azzal, hogy az ellátás biztonsága a teljes folyamat során elsődlegességet élvez, Az átalakításoknak a betegellátás színvonalának javulását kell szolgálniuk, a szolgáltatások lakossági elérhetősége, illetve a betegellátás minősége átmenetileg sem romolhat, 3/19

4 A BEM koncepciót kidolgozó projekt négy fázisból áll Az Egészségpolitikai Koncepció kijelöli a hosszú távon elérendő célt, melyet a prevencióval és az ellátórendszer hatékony működtetésével, fejlesztésével érhet el a Főváros A szervezeti átalakulással érintett ellátórendszert szolgáltató egységeket a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában meg kell tartani, A szervezeti és funkcionális integráció szintje és a megvalósítás ütemezése a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján jön létre." Az új koncepció kidolgozása önálló projektben kezdődött meg, amely négy, egymásra épülő munkafázisból áll, ezek: I. Átfogó helyzetelemzés elkészítése II. A "Fővárosi Egészségpolitikai Koncepció" összeállítása III. Részletes helyzetelemzés, összegezés és javaslatok készítése IV. Az új működési struktúra megvalósításának megtervezése Jelen Egészségpolitikai Koncepció és Cselekvési Program kijelöli a Fővárosi Önkormányzat számára azokat a hosszú távon elérendő célokat, melyeket a prevenció lehetőségeinek jobb kihasználásával, az ellátórendszer hatékony működtetésével és fejlesztésével, valamint az egészség más szakterületeken prioritásként való megjelenítésével elérhet. Meghatározza az alapelveket és a célok eléréséhez szükséges programot. A Koncepció a BEM projekt I. fázisában elkészített Átfogó helyzetelemzésre, valamint további, a kötetben bemutatott elemzésekre és előrejelzésekre támaszkodik. A tanulmány, illetve az azt megalapozó vizsgálat módszertanilag a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére álló, illetve a projekt számára elérhető makro- és mikro szintű adatokra, a Koncepció-alkotás céljából készített előrejelzésekre épül; nem tartalmazza a III. munkafázis részét képező jelenleg zajló mélyebb szintű, célzott primer adatfelvételeken alapuló kórházi átvilágítások eredményeit. 4/19

5 A Főváros és agglomerációja kölcsönösen dinamizálja egymást, Budapest vezető szerepe tartósan fennmarad A következő 15 évben csökkenő népesség mellett öregszik Budapest lakossága, az iskolai végzettség átlagos színvonala dinamikusan nő A nagyvárosokra jellemző szociális problémák Budapesten is éreztetik hatásukat Általános helyzetkép Budapestről Budapest, az ország politikai, gazdasági, kulturális és közlekedési központja, a hozzá tartozó agglomerációval együtt, az elmúlt évtizedben átlag feletti fejlődést mutatott, így előnye az ország többi régiójához képest nőtt. A régióban az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 2007-ben meghaladta az EU átlagát. Budapest munkaerő vonzó képessége nagyon erős, a munkanélküliség igen alacsony. A főváros vezető szerepét tartósan fenntartja a városon belüli szolgáltatások sokaságának és az agglomeráció ipari tevékenységének egymásra hatása. A fővárosnak egyre inkább más középeurópai nagyvárosokkal kell versenyeznie. A fővárosban az országosan jellemző demográfiai trendek érvényesülnek, azonban itt alacsonyabb a termékenység, azaz az egy nőre jutó születésszám. Az elmúlt évtizedben jellemző negatív vándorlási egyenleg megfordult, s várhatóan hosszú távon is a bevándorlás lesz erőteljesebb. A termékenység várhatóan kissé emelkedni fog, és a várható élettartam is emelkedik, közelíteni fog az EU jelenlegi átlagához. Ezek a tendenciák összességében csökkenő számú és idősebb népességet vetítenek előre. A korszerkezetet a kissé emelkedő létszámú fiatalság, a középkorosztályok létszámának csökkenése és az idősek számának jelentős növekedése jellemzi 15 éves távlatban. Budapesten az iskolázottság ma is jóval meghaladja az országos átlagot, s 15 év alatt még tovább emelkedik. A szociális problémák néhány sajátossága a nagyvárosi létből adódik: itt koncentrálódik a hajléktalan probléma és itt a legmagasabb az egyszülős családok aránya. A Főváros számos szociális intézménye a várostól távol működik, ami kedvezőtlen az intézmények lakói és családjaik közötti kapcsolat szempontjából. A 5/19

6 Budapest lakosságának egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, a szívérrendszeri betegségek előfordulása várhatóan dinamikusan emelkedik Budapest környezeti állapota sokat javult az egészség szempontjából, de az egyéni közlekedés túlzott terjedése kockázatokat jelent a légszennyezettség miatt szuburbanizáció szegregációt indított el, szociálisan problémás belső övezetek alakultak ki, míg a zöldövezetbe költözés az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők kiváltsága lett. A magyar lakosság egészségi állapota európai összehasonlításban rossz, elmarad az ország gazdasági fejlettsége alapján várható szinttől. Alacsony a születéskor várható élettartam és magas az elkerülhető halálozás aránya. Budapest lakossága az ország megyéi közül még a legkedvezőbb egészségi állapotú. A lakosság csökkenő száma, a növekvő iskolázottság és az idősek arányának és számának emelkedése együtt határozzák meg az egészségügyi ellátások iránti szükséglet jövőbeli alakulását. A szív- érrendszeri betegségek előfordulása várhatóan dinamikusan emelkedik, ugyanakkor a rossz egészségi állapotúak száma enyhén csökkenhet. Budapest környezeti állapota a korábbiakhoz képest kedvező: a levegő minősége az elmúlt évtizedben javult, a szennyezett területek felszámolásában előrelépés történt, a hulladék begyűjtés teljes körűen megoldott, fejlődik és közel 100%-os szintet ér majd el a tisztított szennyvíz aránya, csökkenő a pollenterhelés. Ugyanakkor a külső kerületekben alacsony a közcélú zöldterület, nitrogén-dioxiddal és finom szálló porral szennyezett a levegő, s a főútvonalak mentén magas a zajterhelés. A szuburbanizáció és a külső kereskedelmi övezetekbe települő egységek miatt nő az egyéni közlekedés aránya. Népegészségügyi célok, programok 6/19

7 Az Európai Unió közösségi politikájában egyre inkább előtérbe kerül az egészség ügye Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja célja 10 év alatt a születéskor várható élettartam 3 évvel való meghosszabbítása A szűrőprogramok eredményei igazolják a fokozottabb prevenció szükségességét Budapest néhány kerületében mintaértékű prevenciós munka folyik Az Európai Unióban az Európai Szerződés 152. cikkelye előírja, hogy valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió közötti időszakra meghirdetett népegészségügyi témáinak középpontjában az egészségügyi információk előállítása és terjesztése, az egészségbiztonság növelése és az egészséget befolyásoló tényezők javítása áll. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja, illetve melléklete a Népegészségügyi Program célkitűzése, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Konkrét célja a születéskor várható élettartam 10 év alatt 3 évvel való meghosszabbítása. A program négy kiemelt területre tartalmaz tevékenységeket: az ifjúság, az idős kor, az esélyegyenlőség és az egészséget támogató környezet. Prioritás a primer prevenció, valamint a szív- érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek miatti halálozás visszaszorítása, a lelki egészségvédelem, a mozgásszervi betegségek csökkentése és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése. A kötelező védőoltások mellett az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja keretében az emlőszűrés, a méhnyakszűrés, a vastag- és végbélszűrés, valamint a szájüregi szűrővizsgálatok száma növekszik leginkább. Az eredmények alátámasztják a szűrővizsgálatok rendszeres és tömeges végzésének megalapozottságát. Néhány fővárosi kerületben szakmailag kiváló, ráfordításait és eredményeit tekintve is komoly primer prevenciós tevékenység folyik. A kerületek támogatóan nyilatkoztak a fővárosi szinten összehangolt és többoldalú finanszírozásra épülő prevenciós tevékenység kialakítását célzó elképzelésről. 7/19

8 A háziorvosi ellátás Budapesten az országos átlagnál kevésbé költséghatékony A járóbeteg szakellátásban színes a piac, sok a szereplő A művesekezelésben a budapesti szolgáltatók jelentős régiós feladatot Egészségügyi ellátórendszer Közép-Magyarországon és kiemelten Budapesten A háziorvosi ellátásban jellemző, hogy alacsony az egy orvosra jutó betegek aránya, ami azt eredményezi, hogy több idő jut átlagosan egy betegre, mint az országos átlag. Ez a jó közlekedési viszonyokkal együtt azt is eredményezi, hogy az országos átlagnál nagyobb arányban fordul elő a beteg lakásán való felkeresése, s alacsonyabb a rendelői betegforgalom aránya. Valószínűleg a rendelkezésre álló és hozzáférhető szakellátási kapacitás mennyiségével függ össze, hogy az országos átlagot jóval meghaladja a háziorvosi tevékenységben a szakrendelésre utalás aránya. A régióban a védőnői ellátásban az országosnál kisebb a betöltetlen álláshelyek aránya, azonban Pest megyében az országos átlaghoz hasonló méretű a probléma. Budapesten a 0-11 hónapos korosztályban tett látogatások fajlagos száma meghaladja az országos átlagot, ami hozzájárul az alacsony csecsemőhalálozási rátához. A régió közfinanszírozott egészségügyi szakellátásában a Fővárosi Önkormányzat mellett az Egészségügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium intézményei, a Semmelweis Egyetem, egyházi kórházak, városi kórházak, kerületi önkormányzatok szakrendelői, valamint néhány szakmás szakrendelést, vagy rehabilitációt végző alapítványi, egyesületi szolgáltatók és vállalkozások vesznek részt. A művesekezelésben a lakosságszámra vetített betegszám meghaladja az országos átlagot, ezen belül a Pest megyei ellátórendszer alulfejlettsége miatt Budapesten kezelik lakosságszám-arányosan a legtöbb beteget. Budapesten a legmagasabb 8/19

9 látnak el A CT és MRI ellátottság Budapesten az OECD átlaga körüli A régión belül jelentősek a kórházi kapacitások területi egyenlőtlenségei A területi egyenlőtlenségek néhány alapszakmában a Főváros intézményei közötti átcsoportosítással csökkenthetők A országosan a 10 ezer lakosra jutó kezelőhelyek száma is, míg a régió egészében átlag alatti a mutató. A budapesti művese kezeltek aránya azonban egyáltalán nem magas, mivel a fővárosi ellátó helyek jelentős régiós feladatot látnak el. Az egészségügyi ellátórendszer műszerezettségének jó mutatója a képalkotó diagnosztikai eszközök (CT, MRI) száma. Igaz, e téren Magyarország messze elmarad az OECD országok átlagától, az országon belül azonban a régió, s főképp Budapest, a lakosságszámra vetített készülékek számában a legkedvezőbb helyzetű. Ugyanakkor a közép-kelet európai fővárosok mindegyikénél rosszabb Budapest műszer ellátottsága. Az aktív kórházi ellátásban Közép-magyarországon belül jelentős egyenlőtlenség figyelhető meg a területi ellátási kötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló ágyszámban. A 100 ezer főre jutó ágyak számában akár négyszeres különbség is előfordul. Ebből a szempontból hátrányos helyzetű a Flór Ferenc Kh., valamint a Szt. János Kh. és Északbudai Egyesített Kórházak ellátási területe. Miközben a 100 ezer főre jutó belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, onkológiai és kardiológiai ágykapacitás a régióban meghaladja az országos átlagot, a csecsemő- és gyermekgyógyászati ágyak terén jelentős a hiány. A területi ellátást végző kórház néhány esetben indokolatlanul távol esik az ellátandó lakosságtól. A területi egyenlőtlenségek a Fővárosi Önkormányzat kórházai közötti terület-, vagy kapacitás átcsoportosítással mérsékelhetők, illetve megszüntethetők néhány alapszakmában, ugyanakkor a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat esetében az Önkormányzat kórházainak kapacitása az ellátandó lakosságszámhoz képest igen alacsony, így az egyenlőtlenség problémája csak más fenntartókkal való megegyezés esetén orvosolható es A évi kapacitás-törvény egyrészt csökkentette 9/19

10 kapacitás-törvény destabilizálta a régió kórházainak helyzetét A Semmelweis Egyetem már integrálta klinikái gazdálkodását A régió erősségei ellenére a problémák ugyan késve, de itt is megjelennek az aktív ágyak számát, másrészt a Fővárosi Önkormányzat kórházaira delegált korábban országos intézetek által ellátott feladatokat. A Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács 2008-ban szükségesnek ítélte az aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitás részleges visszapótlását összesen 269 ággyal, ám jelen időpontig a beterjesztett kapacitás-pótlás nem realizálódott. Jelen kapacitás és szakmastruktúra mellett az intézmény-rendszer nem működtethető gazdaságosan hosszú távon, mely pénzügyi kockázatot jelent a fenntartók, köztük a Fővárosi Önkormányzat számára, és egyidejűleg a betegellátás biztonsága is veszélybe kerülhet. A fekvőbeteg ellátásban a Fővárosi Önkormányzat, az EÜM, a HM intézményei és a Semmelweis Egyetem mellett Pest megye, két város, az egyházak és hat alapítvány nyújt szolgáltatást. Az önkormányzati, állami, egyházi intézmények különálló gazdasági egységek, azonban az egyetem már megszervezte a valaha önálló klinikái feletti központi ellenőrzést, a beszerzések központosítottak, a klinikák leosztott bér és dologi költségkerettel működnek. A régió egészségügyi szakellátásának erőssége a lakosságszámra vetített magas kapacitás mind a járó, mind a fekvőbeteg ellátásban. Az országban működő szakterületek szinte mindegyike elérhető a régióban. A kedvező térségi adottságok és a régióban koncentrálódó ellátórendszer következtében a humánerőforrás hiány késleltetve jelentkezik az ország más területeihez képest és mértéke, bár egyre kritikusabb, elmarad az átlagostól. Ugyanakkor az intézményrendszer széttagoltsága, az összehangolás hiánya, a párhuzamosságok megterhelik az intézmények fenntartóit, rontják az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és a betegellátástól vonnak el forrásokat. 10/19

11 A Főváros szakrendelőket adott át a kerületek kérésére, ami szakmailag dezintegrálta az ellátást A fekvőbeteg ellátásban a Főváros kórházai a budapesti átlagnak megfelelően teljesítenek A Fővárosi Önkormányzat ellátási felelőssége Az Egészségpolitikai Koncepció a jelenleg hatályos jogszabályi környezethez igazodik. Budapesten az egészségügyi alap- és szakellátás feladatainak megosztásáról "Az egészségügyi feladatok ellátásának a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról a 23/1992. (VII.30.) Főv. Kgy. rendelet" rendelkezik. Ennek megfelelően Az alapellátás a kerületi önkormányzatok feladata; A fekvőbeteg-szakellátásról a Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörben rendelkezik; A járóbeteg-szakrendelőket a Fővárosi Önkormányzat, a kerületi önkormányzatok kérelmére kerületi feladat- és hatáskörbe átadja. A szakrendelők kerületeknek történő átadása ugyanakkor szakmailag széttagolja az ellátást, s emiatt szükségessé vált a szakrendelő és a kórház közötti szakmai együttműködés megerősítése. A Fővárosi Önkormányzat kórházaiban az átlagos osztályméret meghaladta a budapesti átlagot, a mérethatékonyságuk ezen a szinten tehát átlag feletti. Az átlagos ápolási idő a budapesti átlag körüli, s az egy ágyra jutó esetszám meghaladta az átlagot. Az átlag feletti ágykihasználtság ellenére az átlag alatti case-mix index miatt az egy ágyra jutó elszámolt súlyszámösszeg elmaradt az átlagostól. Ez az országos intézetek és az egyetem magasabb progresszivitása miatt érthető. Összességében a betegellátás hatékonysága az aktív fekvőbeteg ellátásban megfelel a budapesti átlagnak. Az ágyszám-csökkentés és a TVK szigora miatt mindegyik kórház kevesebb ápolási napot teljesített 2008-ban, mint 2006-ban, amit részben az esetszám csökkentésével (várólisták alkalmazásával), részben a technikai hatékonyság növelésével, azaz gyorsabb elbocsátásokkal, s így rövidebb átlagos ápolási idővel értek el. 11/19

12 A Főváros négy egészségügyi intézményének erősen instabil a gazdasági helyzete A finanszírozás új rendszere a évinél 10%-kal kisebb forrást oszt szét a területi ellátás szigorú érvényesítése mellett A betegek nem tudják egységes ellátórendszerként kezelni a Főváros kórházait A finanszírozás szintje és a tartozás, valamint a lejárt tartozás alapján 6 kórház helyzete a nehéz körülmények ellenére is stabilnak mondható, míg 4 intézmény több szempontból is kockázatos pénzügyi helyzetbe került. Lejárt tartozásuk tetemes és a tartozásállomány mértéke is folyamatos likviditási problémákat vetít előre. Strukturális és működési problémák 2009-ben a évi gyógyító megelőző ellátások előirányzata mintegy 10%-kal kisebb összeget tartalmaz a tervezett csökkentés után. A szakellátásban a évi finanszírozott teljesítmény 70%-át emelt díjjal, az e feletti teljesítményt lebegőpontos, azaz a havi előirányzat mértékéig allokálja az OEP a szolgáltatóknak. Az új rendszer elsőbséget biztosít a területi ellátási kötelezettség alapján végzett teljesítménynek, így a területen kívüli betegek ellátása ki nem fizetett teljesítményt eredményezhet. Ezen új finanszírozási rendszer a Fővárosi Önkormányzat kórházainál súlyos gondokat okozhat, mivel a területen kívüli betegek ellátása az esetek kb. 45%-a. Ugyanakkor a területen kívüli betegek több mint fele budapesti lakos, tehát jelentős részben a Főváros kórházai közötti átjárás érvényesül. A kórházi várólista-vezetési kötelezettséget egyértelműen meghatározó "A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól" szóló 287/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezései ellenére a várólisták a kórházak honlapjain nem egységes minőségben jelennek meg. A listák gyakran hiányosak vagy pontatlanok, és ezen felül gyakran nem jelölték meg a lista utolsó frissítésének időpontját. Ezen helyzet ellenére levonható tanulság, hogy a betegek nem tudják egy ellátórendszerként kezelni az Önkormányzat kórházait, nem fordulnak más kórházhoz a rövidebb várakozás reményében, és emiatt nagyok az eltérések a kórházak között a várakozási idő tekintetében. Ehhez hozzájárult az is, hogy a teljesítmény volumen korlát szigorítása óta a 12/19

13 hozzáférés általános romlása a területi ellátásra kötelezett kórházakba csatornázta a betegeket, így a választási lehetőség is csökkent. Ezek következtében a szükségesnél hosszabb ideig várakoznak a betegek, ami rontja az ellátással való elégedettséget. A Főváros kórházainak gazdasági helyzetét a szakmastruktúrával összefüggő alulfinanszírozottság jellemzi A Fővárosnál nem jut elegendő forrás a szükséges fejlesztések és felújítások finanszírozására Az intézmények nem érdekeltek ágyszám kapacitásaik A jelenlegi egészségügyi finanszírozás ugyan teljesítmény alapú, ugyanakkor a finanszírozási szabályrendszerben a finanszírozási korlátok és az ágyszám összhangja nem volt megteremthető. Ennek következtében a teljesítményhez mérten túl magas ágyszám fenntartása jellemezte az ellátórendszert. A szakmai minimumfeltétel meghatározza egy osztály legkisebb lehetséges ágyszámát, és az ágyak mellé humán és tárgyi infrastruktúrát delegál. Így ezen helyzet szerint a működés tényleges költségei nem kerülnek elismerésre a finanszírozó (OEP) által, amely a Fővárosi Önkormányzat ellátórendszere esetében is alulfinanszírozottságot okoz. A működési kiadásaikat az intézmények csak a saját bevételekkel együtt tudják fedezni, és így a szükséges fejlesztésekre, felújításokra alig vagy nem marad belső szabad forrás, pedig nagy szükségük lenne rá. Egy évi felmérésből kiderül, hogy az éves szinten értékcsökkenési alapon becsült műszervisszapótlási szükséglet meghaladja a 6 milliárd forintot, ezzel szemben a teljes felhalmozási kiadás 2007-ben nem érte el a 2 milliárd forintot. Az épületek felújítási szükségletét közel 40 milliárd forintra becsülték. Ekkora nagyságrendben felmerülő fejlesztési igényeket az önkormányzat saját költségvetési lehetőségeiből nem vagy csak töredékében képes kielégíteni. Az a tény, hogy a finanszírozás a finanszírozási szerződésben rögzített ágyszámhoz igazodott, oda vezetett, hogy a kórházak a finanszírozó által elismert teljesítményhez képest nagyobb 13/19

14 csökkentésében Az egészségügyi humánerőforrás krízis egyre nagyobb veszélyt jelent a betegellátás biztonságára kapacitással, nem vagy nehezen kigazdálkodható költségszinten működve, pénzügyi gondokkal küszködnek. A 2008 végére a fővárosi intézményhálózat szállítói tartozásállománya emelkedett és elérte a működési kiadás 5,9%-át. Az országosan még súlyosabb egészségügyi humánerőforrás krízis 2007-ben elérte a Fővárost. Vidéken elsősorban az orvoshiány, Budapesten főleg a szakdolgozók hiánya égető. A helyzet 2008-ban mind orvosi, mind szakdolgozói területen tovább romlott. A szakdolgozók vonatkozásában a probléma kettős: mennyiségi és minőségi. A látszólag nem nagy orvoshiány néhány szakterületre (radiológia, anesthesiológia, pathológia stb.) koncentrálódik. Ez egyrészt a szakmai minimumfeltételek teljesítését, a betegellátás biztonságát veszélyezteti, ágykapacitás-csökkentést, osztályok felfüggesztését és így bevételkiesést eredményezhet, másrészt a dolgozók túlzott leterheltségéhez, és mindezek következtében a betegek elégedetlenségéhez vezet. A szolgáltatók közötti együttműködés hiánya költséges párhuzamosságokat eredményez Adott beavatkozási kényszer gazdaságilag hatékonyabb működés a a is A szűkös kapacitások kihasználását jelentősen javíthatná a Fővárosi Önkormányzat kórházai közötti, valamint a régió más egészségügyi szolgáltatóival, illetve azok fenntartóival való együttműködés, a fejlesztési koncepciók stratégiai szinten történő összehangolása. A Főváros Önkormányzat hosszú távra szóló egészségpolitikai fejlesztési koncepciójának kialakítása során is figyelemmel kell lennie a régióban működő egyéb egészségügyi szolgáltatók fejlesztési koncepcióira, és az együttműködési lehetőségekre. Jól látszik, hogy az intézményhálózat változatlan struktúrában, a változás előtt álló jogi környezetben (finanszírozás-, és kapacitásszabályozás) a jelen állapot fenntartásához szükséges forrásokat sem lesz képes előteremteni. Kialakult tehát a beavatkozás kényszere a jelenlegi keretek közt fellelhető belső források feltárására és ésszerű felhasználására a 14/19

15 megteremtésére gazdaságilag is hatékonyabb működés és az ellátás színvonalának javítása érdekében. A Főváros egészségügyének jellemzői 15/19

16 Egészségpolitikai Koncepció A lakosság egészségi állapotának javítása Ellátási egyenlőtlenségek csökkentése Jó minőségű szolgáltatás biztosítása Egészséges életkörülmények megteremtése A Főváros 2002-ben a születéskor várható élettartam növelését és az elkerülhető korai halálozás csökkenését határozta meg célként. Jelen koncepció megvalósításával a Főváros célja, hogy aktív intézkedésekkel a demográfusok által előre jelzettnél nagyobb mértékben emelkedjen a születéskor várható átlagos élettartam. Az ellátások területi egyenlőtlenségei a Fővárosi Önkormányzat ellátórendszerében szűnjenek meg, a más szolgáltatókkal való megegyezést igénylő esetekben is mérséklődjenek. A betegek lakóhelye és anyagi helyzete alapján lehetőleg ne legyenek különbségek a közfinanszírozott ellátásokhoz való hozzáférésben. Budapest Főváros Önkormányzata olyan modell kialakítását tűzi ki célul, amely az adott környezeti feltételek között hosszú távon fenntartható, s a hatékonysága révén megtakarított forrásokból az arra jogosult állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minősége stabilan, kiszámíthatóan fejleszthető. A légszennyezettség kritikus területein tartósan a határértékek alá kerüljenek a mért értékek, a zajterhelés a leginkább érintett területeken érdemben 16/19

17 csökkenjen, s a közcélú zöldterület növelésével a lakosság rekreációs szükségletei megfelelő szinten kielégíthetőek legyenek, összességében a környezeti feltételek a nagyvárosi adottságokhoz képest egészségesek legyenek, ne jelentsenek kockázatot a lakosság egészségi állapotára. Egészséges életmód terjesztése A koncepcióban három alapelvet érvényesítünk Az együttműködés javítja a kapacitások kihasználtságát, az erőforrás felhasználás hatékonyságát és a szakmai minőséget A lakosság egészségesebb életmódot folytasson, mely érvényes mind a táplálkozás, a testmozgás, a lelki egészség, mind a kiemelt egészségkockázatot jelentő dohányzás és alkohol fogyasztás terén. A tudatos magatartással csökkenjen a szexuális úton terjedő betegségek előfordulása. Az emberek védettebbek legyenek a megelőzhető betegségekkel szemben. A koncepció megvalósításának alapelvei: Az együttműködés, illetve annak intenzív formája az integráció, mely az ellátórendszer szolgáltatásai közötti koherenciát, az ellátások és a prevenció szinergikus hatásait erősíti. A Fővárosi Önkormányzat más szakterületeivel való együttműködés eredményeképp a különböző szakpolitikákban prioritásként kell megjelenjen a lakosság egészsége. Az együttműködés vezet a kapacitások összehangolásához, a felesleges párhuzamosságok kiküszöböléséhez, a fejlesztések egymáshoz illeszkedéséhez, a szakmai programok egységességéhez. Az együttműködés így javítja a kapacitások kihasználtságát, csökkenti a széttagoltságot és az erőforrás-felhasználás hatékonyságát növeli. A progresszív ellátás különböző szintjei közötti szakmai együttműködés javítja az alacsonyabb szintek szolgáltatásainak minőségét. Az együttműködést olyan alapelvként kell kezelni a koncepcióban, mely meghatározó az eszközök kijelölésében, s az érintettek magatartásában. Az együttműködést 17/19

18 A tudásmegosztás költséghatékony módon javítja a minőséget A partnerek bevonása vezet egy irányba mutató cselekvésekhez az érdekeltség megteremtésével és adminisztratív eszközökkel is támogatni kell. A tudásmegosztás hozzájárul az ellátórendszer különböző szintjein felhalmozott szakmai, ellátásszervezési, tudás és tapasztalat az egész ellátórendszerben való hasznosulásához. Az egészséges életmódhoz, az egészségkockázatokhoz és azok mérsékléséhez kapcsolódó tudás és technikák széles körben kell elterjedjenek. A partnerek bevonása, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyes érintettek tevékenysége egymást erősítve járuljon hozzá a közös cél, a lakosság egészségének javítása eléréséhez. 18/19

19 Az együttműködés és integráció területei az Egészségpolitikai Koncepcióban A célok eléréséhez vezető eszközök a horizontális és vertikális együttműködés és integráció A horizontális együttműködés egyrészt az ellátásban a Főváros ellátórendszerével azonos típusú ellátást nyújtó más szolgáltatókkal, a prevencióban és az alapellátásban a kerületi önkormányzatokkal, valamint a Főváros más szakpolitikáival, más szakterületei szolgáltatásaival, fejlesztéseivel és szabályozó tevékenységével való együttműködést jelenti. A Fővárosi Önkormányzat egészségügyi ellátórendszere együttműködik más, vele azonos ellátásokat Budapesten, illetve Pest megyében nyújtó szolgáltatókkal, valamint tulajdonosaikkal annak érdekében, hogy a költségesen fenntartható kapacitásaik kihasználtsága és a méretgazdaságosság javuljon, a fejlesztési tervek ne keresztezzék, hanem kiegészítsék egymást. A vertikális együttműködés a lakossággal, a betegekkel, a dolgozókkal és az ellátórendszer különböző szintjeivel való együttműködést jelenti. A betegek ösztönzése a megelőzésre, informálása az ellátórendszer hozzáférési szabályairól és lehetőségeiről csökkenti az indokolatlan igénybevételt. A háziorvosi rendszerrel, a járóbeteg szakrendelőkkel és a progresszív ellátókkal együttműködve kialakítható a budapesti betegellátás egységes rendszere. A szakmai információ, a tapasztalatok gyorsan áramolva, hatékonyan 19/19

20 Budapest Egészségügyi Modell: Csoport-optimumon működő intézményrendszer, amely a Főváros által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat magas szinten, gazdaságosan biztosítja minőségi hasznosulva szakmailag jó minőségű és költséghatékony ellátást tesznek lehetővé. A horizontális integráció a Főváros egészségügyi intézményei integrált működésének kialakítása. A Főváros a stratégiai irányítást bevezetve, a kiszolgáló tevékenységek funkcionalizálásával, a finanszírozás centralizálásával és a szükségletekhez igazodó allokálásával, valamint a vagyongazdálkodás centralizálásával eléri, hogy a kórházak alapfunkciójukra, a gyógyításra koncentrálhassák erőforrásaikat. Az integráció révén megtakarítható forrásokat az ellátórendszer a szolgáltatások minőségének és a betegek kiszolgálásának fejlesztésére fordítja. A vertikális integráció a Főváros ellátórendszerében új kórház-struktúrát alakít ki, mely a területi kórházak és a progresszív ellátóhelyek területileg a szükségletekhez illeszkedő, az adottságokat figyelembe vevő rendszerére épül. A horizontális integráció keretén belül a Fővárosi Önkormányzat a fenntartott kórházi intézményrendszerét a jelenlegi parciális intézményi érdekeket szolgáló rendszerből, csoport-optimumon működő ellátórendszerré alakítja. A működési módja és szerkezete a BEM-projekt keretében kerül kidolgozásra. A horizontális integráció nemzetközi példák tanulságai alapján akkor lehet sikeres, ha a koncepció alkotás során a kórházak működése transzparens és az érintetteket bevonják a folyamatba. A struktúra átalakításakor a szükséges kvalifikáció biztosítása alapfeltétel. Az integrált rendszerek és folyamatok megteremtésével gyors eredmények realizálhatók. Az átalakításokat rugalmas változásmenedzsmenttel szükséges megvalósítani. Már a koncepcióalkotás fázisában elkészített kommunikációs terv szerinti strukturált kommunikáció szükséges. Az egységes minőségügyi rendszer bevezetése és a kórházaktól az eredményekről, problémákról való folyamatos 20/19

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Veszprém Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok Sümeg, 2014. november 22. Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 136/2010. MELLÉKLETEK: -0 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat támogató nyilatkozata Mohács Város Önkormányzata

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg

Részletesebben

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.272/2006. Javaslat a Semmelweis Kórház- Rendelőintézet és Egyetemi Oktató Kórház valamint a Diósgyőri Kórház - Rendelőintézet struktúrájának átalakítására,

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Kórházfejlesztés. Az 5. reformtörvény

Kórházfejlesztés. Az 5. reformtörvény Kórházfejlesztés Az 5. reformtörvény A reform folytatódik A kormány elfogadta az ötödik egészségügyi reformtörvény tervezetét, amit ma nyújtottunk be a parlamentnek. A Kórházfejlesztési törvény az európai

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A sürgősségi ellátórendszer fejlesztése a Semmelweis Terv struktúraváltás és az EU-s fejlesztések tükrében

A sürgősségi ellátórendszer fejlesztése a Semmelweis Terv struktúraváltás és az EU-s fejlesztések tükrében MSOTKE Székesfehérvár 2012. XI. 09. A sürgősségi ellátórendszer fejlesztése a Semmelweis Terv struktúraváltás és az EU-s fejlesztések tükrében Dózsa Csaba, PhD egyetemi docens, Miskolci Egyetem 1/54 Az

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4.

9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház bemutatkozása 2011. április 9. Készítette: Csordás Adrienn Turbók Adrienn Az intézmény alapításának éve: 1749. Az alapító neve: Győr Város Tanácsa A korábban Szentháromság

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

J A VA S L A T. Előterjesztő: Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. cégvezető, főigazgató főorvosa

J A VA S L A T. Előterjesztő: Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. cégvezető, főigazgató főorvosa J A VA S L A T az Almási Balogh Pál Kórház Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi tagként való részvételére az ÉMOP-4.1.2/A-11. számú Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése című pályázatban

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre

Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben. Holló Imre 1 Az Európai Beruházási Bank (EIB) jelenlegi es jövőbeni lehetséges szerepe a magyar egészségügyben Holló Imre hollo@eib.org VIII. Egészség-gazdaságtani gazdaságtani szimpózium Budapest, november 18. 2

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Holding megalakulásáról sikerek és buktatók A fekvőbeteg ellátás progresszivitásának kialakítása DR. TÓTH LAJOS BARNA szakmai főigazgató A KÖRÜLMÉNYEK, MELYEK

Részletesebben

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A sürgősségi ellátás. Med-Econ Kft.

A sürgősségi ellátás. Med-Econ Kft. MSOTKE Konferencia 2010. november 5. A sürgősségi ellátás költségei Dózsa Csaba Med-Econ Kft. Az előadás vázlata A. A sürgősségi ellátás és mentés makroszintű költségei B. A sürgősségi ellátás intézményi

Részletesebben

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet

Alkoholstratégia Magyarországonmúlt. Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Alkoholstratégia Magyarországonmúlt és jelen Dr. Vandlik Erika Országos Addiktológiai Intézet Az alkoholpolitika múltja 1945 óta azonosítható szakaszok Tagadás, másra koncentráló időszak 1956 után cselekvő

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az SKT és SMT rövid áttekintése

Az SKT és SMT rövid áttekintése Az SKT és SMT rövid áttekintése Életvitel támogatása infokommunikációs (IKT) eszközökkel Kutatási irányok bemutatása Összefoglaló Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Otthoni felügyelet infokommunikációs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Szakma és a menedzsment : 2-in-1

Szakma és a menedzsment : 2-in-1 Szakma és a menedzsment : 2-in-1 Dr. Péter Lívia JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet EGVE Debrecen, 2014. október 09. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Év Kórháza

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.

A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010. A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből

A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből A kórházi sürgősségi ellátás nemzetközi szemszögből Prof. Dr. Pintér Lajos HM miniszteri megbízott Dr. Pápai Tibor Ph.D centrumvezető ápoló 1 A nemzetközi sürgősségi ellátás evolúciója a gazdasági, urbanizációs,

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 8. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház Helyzetelemzés - Az egészségügyi ágazat az elmúlt évtizedben

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához Dr Pásztélyi Zsolt M.Sc. elnök 1 315 független összesen intézmény, (db) TVK (német pont/hó) 50 100 ezer alatt 106 100 ezer- 1 millió között

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT 2015.11.27. TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001 Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben