Budapesti Egészségügyi Modell BEM december

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Egészségügyi Modell BEM. 2009. december"

Átírás

1 Budapesti Egészségügyi Modell BEM december A BEM olyan egészségügyi program, melynek alkalmazása a minőségi élet feltétele, a budapesti polgároknak hosszabb és egészségesebb életet segít biztosítani, ugyanakkor orientáló az egészségügyi dolgozókra és a teljes budapesti egészségügyi rendszer átalakítását szolgálja. A BEM nemcsak a budapestiek egészségének, korszerű, minőségi ellátásának biztosítéka, de minden polgár spórol is vele, ugyanis nemcsak hatékonyabbá, de olcsóbbá is teszi a védelmünket. Tudni kell azonban, hogy a BEM nem mindenható, önmagukért felelősséget érző, önmagukért tenni kész polgárokat feltételez. Csak a polgárok együttműködésével lesz eredményes a rendszer. A Bem egyelőre terv. Kis része ugyan megvalósult (egészségügyi prevenciós év indult 2009 telén), de bár komoly szakmai támogatottság és társadalmi elismerés övezi politikai támogatás híján egyelőre várat magára a minden irányú megvalósítás. Ma még csak sikerrel kecsegtető terv, de ha eldördül a startpisztoly ha októberben a budapestiek úgy döntenek október harmadika után elindítom. Miről is van szó? A BEM háromelemű rendszer. Része az egészségpolitikai koncepció, mely a betegség megelőzésére teszi a hangsúlyt, egy struktúra átalakítási koncepciót, mely a köznyelvben vízfej -nek nevezett apparátus reformját jelenti és egy új szemléletmódot, mely szolgáltató egészségügyet és öngondoskodó polgárról szól A három elem tartalma: 1. egészségpolitikai koncepció a. prevenció egészséges életmód felvilágosítás szűrési programok b. gyógyítás c. egészséges életmód d. felvilágosítás 2. struktúra átalakítási koncepció

2 a. egészségügyi intézményrendszer a budapesti egészségügyi intézmények egységes szervezetbe tömörítése közös irányítás, közös számítástechnikai rendszer, közös beszerzés, kontroll, humánpolitika, közös ingatlangazdálkodás és pénzügyi tevékenység közös háttér szolgáltató bázis egységes betegirányítás 3. szemléletváltás 1. Egészségpolitikai Koncepció Előzmények és célok Budapest 24 önkormányzata ben közös állásfoglalásban rögzítette a célokat és együttműködési szándékát Budapesti Egészségcharta (1999.) Budapest 24 önkormányzata közös állásfoglalást tett arra vonatkozóan, hogy a lakosság egészségének javítása, az egyenlőtlenségek csökkentése és a hatékony intézményrendszer kialakítása érdekében együttműködnek egymással, Pest megyével és a társszolgáltatókkal, a környezeti és a szociális szakpolitikát összehangolják az egészségpolitikával, s a főváros egészségét érintő döntéseket konszenzussal hozzák meg. Egészségpolitikai Cselekvési Program (2002.) A Főváros 2002-ben A Fővárosi Önkormányzat egészségügyi Ez a lefektette dokumentum a kizárólag stratégiai a megbízó ellátórendszerének Budapest Főváros fejlesztési, Önkormányzata stratégiai számára készült. irányát A tanulmány irányokat csak teljes egészében értelmezhető, óta Egészségpolitikai részmegállapítások Cselekvési kiragadása az Program elemzés egészének megismerése nélkül hiányos értékeléshez határozta meg. vezethet. Az elemzés szóbeli tájékoztatással illetve prezentációkkal kerül kiegészítésre. A "Budapest Egészségügyi Modell" projekt Jelen dokumentumban foglaltak elindítása nem tükrözik (2008.) Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos álláspontját. A Főváros új A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése Egészségpolitikai március 10-én fogadta el a kórházak működtetési Koncepciójának elvi rendszerének átalakítását célzó Budapest kereteit és Egészségügyi Modell koncepcionális alapelveit. intézményrendszerének Indokolt volt ez különösen azért, mert a évi 2/19

3 fejlesztési irányait az önálló "Budapest Egészségügyi Modell" keretében jelölte ki Az átalakítások kiemelt célja a betegellátás színvonalának javítása Cselekvési Program megalkotása óta eltelt időben alapvetően megváltozott a finanszírozás, a hozzárendelt struktúra, romlott humánerőforráshelyzet, így az ellátórendszer sok tekintetben alkalmatlanná vált feladatának maradéktalan ellátására. Szükséges volt tehát felismerni, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak újra kell gondolnia a rendszer irányítására alkalmas egészségügyi stratégiáját. "Budapest Egészségügyi Modell" koncepcionális alapjai A Javaslat a Budapest Egészségügyi Modell kialakításához szükséges döntésekre tárgyú előterjesztés márciusában az alábbiak szerint foglalta össze a tulajdonosi elvárásokat: a Főváros egészségügyi szakellátási kötelezettsége egy egységként, összességében kezelendő feladat, melyet elsősorban az ellátórendszer jelen erőforrásainak (összkapacitás, humán erőforrás, rendelkezésre álló ingó, ingatlan vagyon) felhasználásával, szükség szerinti újrastrukturálásával kell a jogszabályi feltételeknek, a szakmai és lakossági elvárásoknak megfelelően ellátni". Tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézményeket általánosan érintő koncepcióváltást a működés folyamatos fenntartása mellett kell véghezvinni, a döntés során az alábbi garanciális elvek is rögzítésre kerültek: "A szükséges átalakításokat fokozatosan kell végrehajtani, azzal, hogy az ellátás biztonsága a teljes folyamat során elsődlegességet élvez, Az átalakításoknak a betegellátás színvonalának javulását kell szolgálniuk, a szolgáltatások lakossági elérhetősége, illetve a betegellátás minősége átmenetileg sem romolhat, 3/19

4 A BEM koncepciót kidolgozó projekt négy fázisból áll Az Egészségpolitikai Koncepció kijelöli a hosszú távon elérendő célt, melyet a prevencióval és az ellátórendszer hatékony működtetésével, fejlesztésével érhet el a Főváros A szervezeti átalakulással érintett ellátórendszert szolgáltató egységeket a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában meg kell tartani, A szervezeti és funkcionális integráció szintje és a megvalósítás ütemezése a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján jön létre." Az új koncepció kidolgozása önálló projektben kezdődött meg, amely négy, egymásra épülő munkafázisból áll, ezek: I. Átfogó helyzetelemzés elkészítése II. A "Fővárosi Egészségpolitikai Koncepció" összeállítása III. Részletes helyzetelemzés, összegezés és javaslatok készítése IV. Az új működési struktúra megvalósításának megtervezése Jelen Egészségpolitikai Koncepció és Cselekvési Program kijelöli a Fővárosi Önkormányzat számára azokat a hosszú távon elérendő célokat, melyeket a prevenció lehetőségeinek jobb kihasználásával, az ellátórendszer hatékony működtetésével és fejlesztésével, valamint az egészség más szakterületeken prioritásként való megjelenítésével elérhet. Meghatározza az alapelveket és a célok eléréséhez szükséges programot. A Koncepció a BEM projekt I. fázisában elkészített Átfogó helyzetelemzésre, valamint további, a kötetben bemutatott elemzésekre és előrejelzésekre támaszkodik. A tanulmány, illetve az azt megalapozó vizsgálat módszertanilag a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésére álló, illetve a projekt számára elérhető makro- és mikro szintű adatokra, a Koncepció-alkotás céljából készített előrejelzésekre épül; nem tartalmazza a III. munkafázis részét képező jelenleg zajló mélyebb szintű, célzott primer adatfelvételeken alapuló kórházi átvilágítások eredményeit. 4/19

5 A Főváros és agglomerációja kölcsönösen dinamizálja egymást, Budapest vezető szerepe tartósan fennmarad A következő 15 évben csökkenő népesség mellett öregszik Budapest lakossága, az iskolai végzettség átlagos színvonala dinamikusan nő A nagyvárosokra jellemző szociális problémák Budapesten is éreztetik hatásukat Általános helyzetkép Budapestről Budapest, az ország politikai, gazdasági, kulturális és közlekedési központja, a hozzá tartozó agglomerációval együtt, az elmúlt évtizedben átlag feletti fejlődést mutatott, így előnye az ország többi régiójához képest nőtt. A régióban az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 2007-ben meghaladta az EU átlagát. Budapest munkaerő vonzó képessége nagyon erős, a munkanélküliség igen alacsony. A főváros vezető szerepét tartósan fenntartja a városon belüli szolgáltatások sokaságának és az agglomeráció ipari tevékenységének egymásra hatása. A fővárosnak egyre inkább más középeurópai nagyvárosokkal kell versenyeznie. A fővárosban az országosan jellemző demográfiai trendek érvényesülnek, azonban itt alacsonyabb a termékenység, azaz az egy nőre jutó születésszám. Az elmúlt évtizedben jellemző negatív vándorlási egyenleg megfordult, s várhatóan hosszú távon is a bevándorlás lesz erőteljesebb. A termékenység várhatóan kissé emelkedni fog, és a várható élettartam is emelkedik, közelíteni fog az EU jelenlegi átlagához. Ezek a tendenciák összességében csökkenő számú és idősebb népességet vetítenek előre. A korszerkezetet a kissé emelkedő létszámú fiatalság, a középkorosztályok létszámának csökkenése és az idősek számának jelentős növekedése jellemzi 15 éves távlatban. Budapesten az iskolázottság ma is jóval meghaladja az országos átlagot, s 15 év alatt még tovább emelkedik. A szociális problémák néhány sajátossága a nagyvárosi létből adódik: itt koncentrálódik a hajléktalan probléma és itt a legmagasabb az egyszülős családok aránya. A Főváros számos szociális intézménye a várostól távol működik, ami kedvezőtlen az intézmények lakói és családjaik közötti kapcsolat szempontjából. A 5/19

6 Budapest lakosságának egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, a szívérrendszeri betegségek előfordulása várhatóan dinamikusan emelkedik Budapest környezeti állapota sokat javult az egészség szempontjából, de az egyéni közlekedés túlzott terjedése kockázatokat jelent a légszennyezettség miatt szuburbanizáció szegregációt indított el, szociálisan problémás belső övezetek alakultak ki, míg a zöldövezetbe költözés az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők kiváltsága lett. A magyar lakosság egészségi állapota európai összehasonlításban rossz, elmarad az ország gazdasági fejlettsége alapján várható szinttől. Alacsony a születéskor várható élettartam és magas az elkerülhető halálozás aránya. Budapest lakossága az ország megyéi közül még a legkedvezőbb egészségi állapotú. A lakosság csökkenő száma, a növekvő iskolázottság és az idősek arányának és számának emelkedése együtt határozzák meg az egészségügyi ellátások iránti szükséglet jövőbeli alakulását. A szív- érrendszeri betegségek előfordulása várhatóan dinamikusan emelkedik, ugyanakkor a rossz egészségi állapotúak száma enyhén csökkenhet. Budapest környezeti állapota a korábbiakhoz képest kedvező: a levegő minősége az elmúlt évtizedben javult, a szennyezett területek felszámolásában előrelépés történt, a hulladék begyűjtés teljes körűen megoldott, fejlődik és közel 100%-os szintet ér majd el a tisztított szennyvíz aránya, csökkenő a pollenterhelés. Ugyanakkor a külső kerületekben alacsony a közcélú zöldterület, nitrogén-dioxiddal és finom szálló porral szennyezett a levegő, s a főútvonalak mentén magas a zajterhelés. A szuburbanizáció és a külső kereskedelmi övezetekbe települő egységek miatt nő az egyéni közlekedés aránya. Népegészségügyi célok, programok 6/19

7 Az Európai Unió közösségi politikájában egyre inkább előtérbe kerül az egészség ügye Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja célja 10 év alatt a születéskor várható élettartam 3 évvel való meghosszabbítása A szűrőprogramok eredményei igazolják a fokozottabb prevenció szükségességét Budapest néhány kerületében mintaértékű prevenciós munka folyik Az Európai Unióban az Európai Szerződés 152. cikkelye előírja, hogy valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió közötti időszakra meghirdetett népegészségügyi témáinak középpontjában az egészségügyi információk előállítása és terjesztése, az egészségbiztonság növelése és az egészséget befolyásoló tényezők javítása áll. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja, illetve melléklete a Népegészségügyi Program célkitűzése, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Konkrét célja a születéskor várható élettartam 10 év alatt 3 évvel való meghosszabbítása. A program négy kiemelt területre tartalmaz tevékenységeket: az ifjúság, az idős kor, az esélyegyenlőség és az egészséget támogató környezet. Prioritás a primer prevenció, valamint a szív- érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek miatti halálozás visszaszorítása, a lelki egészségvédelem, a mozgásszervi betegségek csökkentése és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése. A kötelező védőoltások mellett az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja keretében az emlőszűrés, a méhnyakszűrés, a vastag- és végbélszűrés, valamint a szájüregi szűrővizsgálatok száma növekszik leginkább. Az eredmények alátámasztják a szűrővizsgálatok rendszeres és tömeges végzésének megalapozottságát. Néhány fővárosi kerületben szakmailag kiváló, ráfordításait és eredményeit tekintve is komoly primer prevenciós tevékenység folyik. A kerületek támogatóan nyilatkoztak a fővárosi szinten összehangolt és többoldalú finanszírozásra épülő prevenciós tevékenység kialakítását célzó elképzelésről. 7/19

8 A háziorvosi ellátás Budapesten az országos átlagnál kevésbé költséghatékony A járóbeteg szakellátásban színes a piac, sok a szereplő A művesekezelésben a budapesti szolgáltatók jelentős régiós feladatot Egészségügyi ellátórendszer Közép-Magyarországon és kiemelten Budapesten A háziorvosi ellátásban jellemző, hogy alacsony az egy orvosra jutó betegek aránya, ami azt eredményezi, hogy több idő jut átlagosan egy betegre, mint az országos átlag. Ez a jó közlekedési viszonyokkal együtt azt is eredményezi, hogy az országos átlagnál nagyobb arányban fordul elő a beteg lakásán való felkeresése, s alacsonyabb a rendelői betegforgalom aránya. Valószínűleg a rendelkezésre álló és hozzáférhető szakellátási kapacitás mennyiségével függ össze, hogy az országos átlagot jóval meghaladja a háziorvosi tevékenységben a szakrendelésre utalás aránya. A régióban a védőnői ellátásban az országosnál kisebb a betöltetlen álláshelyek aránya, azonban Pest megyében az országos átlaghoz hasonló méretű a probléma. Budapesten a 0-11 hónapos korosztályban tett látogatások fajlagos száma meghaladja az országos átlagot, ami hozzájárul az alacsony csecsemőhalálozási rátához. A régió közfinanszírozott egészségügyi szakellátásában a Fővárosi Önkormányzat mellett az Egészségügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium intézményei, a Semmelweis Egyetem, egyházi kórházak, városi kórházak, kerületi önkormányzatok szakrendelői, valamint néhány szakmás szakrendelést, vagy rehabilitációt végző alapítványi, egyesületi szolgáltatók és vállalkozások vesznek részt. A művesekezelésben a lakosságszámra vetített betegszám meghaladja az országos átlagot, ezen belül a Pest megyei ellátórendszer alulfejlettsége miatt Budapesten kezelik lakosságszám-arányosan a legtöbb beteget. Budapesten a legmagasabb 8/19

9 látnak el A CT és MRI ellátottság Budapesten az OECD átlaga körüli A régión belül jelentősek a kórházi kapacitások területi egyenlőtlenségei A területi egyenlőtlenségek néhány alapszakmában a Főváros intézményei közötti átcsoportosítással csökkenthetők A országosan a 10 ezer lakosra jutó kezelőhelyek száma is, míg a régió egészében átlag alatti a mutató. A budapesti művese kezeltek aránya azonban egyáltalán nem magas, mivel a fővárosi ellátó helyek jelentős régiós feladatot látnak el. Az egészségügyi ellátórendszer műszerezettségének jó mutatója a képalkotó diagnosztikai eszközök (CT, MRI) száma. Igaz, e téren Magyarország messze elmarad az OECD országok átlagától, az országon belül azonban a régió, s főképp Budapest, a lakosságszámra vetített készülékek számában a legkedvezőbb helyzetű. Ugyanakkor a közép-kelet európai fővárosok mindegyikénél rosszabb Budapest műszer ellátottsága. Az aktív kórházi ellátásban Közép-magyarországon belül jelentős egyenlőtlenség figyelhető meg a területi ellátási kötelezettség teljesítéséhez rendelkezésre álló ágyszámban. A 100 ezer főre jutó ágyak számában akár négyszeres különbség is előfordul. Ebből a szempontból hátrányos helyzetű a Flór Ferenc Kh., valamint a Szt. János Kh. és Északbudai Egyesített Kórházak ellátási területe. Miközben a 100 ezer főre jutó belgyógyászati, sebészeti, traumatológiai, onkológiai és kardiológiai ágykapacitás a régióban meghaladja az országos átlagot, a csecsemő- és gyermekgyógyászati ágyak terén jelentős a hiány. A területi ellátást végző kórház néhány esetben indokolatlanul távol esik az ellátandó lakosságtól. A területi egyenlőtlenségek a Fővárosi Önkormányzat kórházai közötti terület-, vagy kapacitás átcsoportosítással mérsékelhetők, illetve megszüntethetők néhány alapszakmában, ugyanakkor a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat esetében az Önkormányzat kórházainak kapacitása az ellátandó lakosságszámhoz képest igen alacsony, így az egyenlőtlenség problémája csak más fenntartókkal való megegyezés esetén orvosolható es A évi kapacitás-törvény egyrészt csökkentette 9/19

10 kapacitás-törvény destabilizálta a régió kórházainak helyzetét A Semmelweis Egyetem már integrálta klinikái gazdálkodását A régió erősségei ellenére a problémák ugyan késve, de itt is megjelennek az aktív ágyak számát, másrészt a Fővárosi Önkormányzat kórházaira delegált korábban országos intézetek által ellátott feladatokat. A Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács 2008-ban szükségesnek ítélte az aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitás részleges visszapótlását összesen 269 ággyal, ám jelen időpontig a beterjesztett kapacitás-pótlás nem realizálódott. Jelen kapacitás és szakmastruktúra mellett az intézmény-rendszer nem működtethető gazdaságosan hosszú távon, mely pénzügyi kockázatot jelent a fenntartók, köztük a Fővárosi Önkormányzat számára, és egyidejűleg a betegellátás biztonsága is veszélybe kerülhet. A fekvőbeteg ellátásban a Fővárosi Önkormányzat, az EÜM, a HM intézményei és a Semmelweis Egyetem mellett Pest megye, két város, az egyházak és hat alapítvány nyújt szolgáltatást. Az önkormányzati, állami, egyházi intézmények különálló gazdasági egységek, azonban az egyetem már megszervezte a valaha önálló klinikái feletti központi ellenőrzést, a beszerzések központosítottak, a klinikák leosztott bér és dologi költségkerettel működnek. A régió egészségügyi szakellátásának erőssége a lakosságszámra vetített magas kapacitás mind a járó, mind a fekvőbeteg ellátásban. Az országban működő szakterületek szinte mindegyike elérhető a régióban. A kedvező térségi adottságok és a régióban koncentrálódó ellátórendszer következtében a humánerőforrás hiány késleltetve jelentkezik az ország más területeihez képest és mértéke, bár egyre kritikusabb, elmarad az átlagostól. Ugyanakkor az intézményrendszer széttagoltsága, az összehangolás hiánya, a párhuzamosságok megterhelik az intézmények fenntartóit, rontják az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és a betegellátástól vonnak el forrásokat. 10/19

11 A Főváros szakrendelőket adott át a kerületek kérésére, ami szakmailag dezintegrálta az ellátást A fekvőbeteg ellátásban a Főváros kórházai a budapesti átlagnak megfelelően teljesítenek A Fővárosi Önkormányzat ellátási felelőssége Az Egészségpolitikai Koncepció a jelenleg hatályos jogszabályi környezethez igazodik. Budapesten az egészségügyi alap- és szakellátás feladatainak megosztásáról "Az egészségügyi feladatok ellátásának a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról a 23/1992. (VII.30.) Főv. Kgy. rendelet" rendelkezik. Ennek megfelelően Az alapellátás a kerületi önkormányzatok feladata; A fekvőbeteg-szakellátásról a Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörben rendelkezik; A járóbeteg-szakrendelőket a Fővárosi Önkormányzat, a kerületi önkormányzatok kérelmére kerületi feladat- és hatáskörbe átadja. A szakrendelők kerületeknek történő átadása ugyanakkor szakmailag széttagolja az ellátást, s emiatt szükségessé vált a szakrendelő és a kórház közötti szakmai együttműködés megerősítése. A Fővárosi Önkormányzat kórházaiban az átlagos osztályméret meghaladta a budapesti átlagot, a mérethatékonyságuk ezen a szinten tehát átlag feletti. Az átlagos ápolási idő a budapesti átlag körüli, s az egy ágyra jutó esetszám meghaladta az átlagot. Az átlag feletti ágykihasználtság ellenére az átlag alatti case-mix index miatt az egy ágyra jutó elszámolt súlyszámösszeg elmaradt az átlagostól. Ez az országos intézetek és az egyetem magasabb progresszivitása miatt érthető. Összességében a betegellátás hatékonysága az aktív fekvőbeteg ellátásban megfelel a budapesti átlagnak. Az ágyszám-csökkentés és a TVK szigora miatt mindegyik kórház kevesebb ápolási napot teljesített 2008-ban, mint 2006-ban, amit részben az esetszám csökkentésével (várólisták alkalmazásával), részben a technikai hatékonyság növelésével, azaz gyorsabb elbocsátásokkal, s így rövidebb átlagos ápolási idővel értek el. 11/19

12 A Főváros négy egészségügyi intézményének erősen instabil a gazdasági helyzete A finanszírozás új rendszere a évinél 10%-kal kisebb forrást oszt szét a területi ellátás szigorú érvényesítése mellett A betegek nem tudják egységes ellátórendszerként kezelni a Főváros kórházait A finanszírozás szintje és a tartozás, valamint a lejárt tartozás alapján 6 kórház helyzete a nehéz körülmények ellenére is stabilnak mondható, míg 4 intézmény több szempontból is kockázatos pénzügyi helyzetbe került. Lejárt tartozásuk tetemes és a tartozásállomány mértéke is folyamatos likviditási problémákat vetít előre. Strukturális és működési problémák 2009-ben a évi gyógyító megelőző ellátások előirányzata mintegy 10%-kal kisebb összeget tartalmaz a tervezett csökkentés után. A szakellátásban a évi finanszírozott teljesítmény 70%-át emelt díjjal, az e feletti teljesítményt lebegőpontos, azaz a havi előirányzat mértékéig allokálja az OEP a szolgáltatóknak. Az új rendszer elsőbséget biztosít a területi ellátási kötelezettség alapján végzett teljesítménynek, így a területen kívüli betegek ellátása ki nem fizetett teljesítményt eredményezhet. Ezen új finanszírozási rendszer a Fővárosi Önkormányzat kórházainál súlyos gondokat okozhat, mivel a területen kívüli betegek ellátása az esetek kb. 45%-a. Ugyanakkor a területen kívüli betegek több mint fele budapesti lakos, tehát jelentős részben a Főváros kórházai közötti átjárás érvényesül. A kórházi várólista-vezetési kötelezettséget egyértelműen meghatározó "A várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól" szóló 287/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet rendelkezései ellenére a várólisták a kórházak honlapjain nem egységes minőségben jelennek meg. A listák gyakran hiányosak vagy pontatlanok, és ezen felül gyakran nem jelölték meg a lista utolsó frissítésének időpontját. Ezen helyzet ellenére levonható tanulság, hogy a betegek nem tudják egy ellátórendszerként kezelni az Önkormányzat kórházait, nem fordulnak más kórházhoz a rövidebb várakozás reményében, és emiatt nagyok az eltérések a kórházak között a várakozási idő tekintetében. Ehhez hozzájárult az is, hogy a teljesítmény volumen korlát szigorítása óta a 12/19

13 hozzáférés általános romlása a területi ellátásra kötelezett kórházakba csatornázta a betegeket, így a választási lehetőség is csökkent. Ezek következtében a szükségesnél hosszabb ideig várakoznak a betegek, ami rontja az ellátással való elégedettséget. A Főváros kórházainak gazdasági helyzetét a szakmastruktúrával összefüggő alulfinanszírozottság jellemzi A Fővárosnál nem jut elegendő forrás a szükséges fejlesztések és felújítások finanszírozására Az intézmények nem érdekeltek ágyszám kapacitásaik A jelenlegi egészségügyi finanszírozás ugyan teljesítmény alapú, ugyanakkor a finanszírozási szabályrendszerben a finanszírozási korlátok és az ágyszám összhangja nem volt megteremthető. Ennek következtében a teljesítményhez mérten túl magas ágyszám fenntartása jellemezte az ellátórendszert. A szakmai minimumfeltétel meghatározza egy osztály legkisebb lehetséges ágyszámát, és az ágyak mellé humán és tárgyi infrastruktúrát delegál. Így ezen helyzet szerint a működés tényleges költségei nem kerülnek elismerésre a finanszírozó (OEP) által, amely a Fővárosi Önkormányzat ellátórendszere esetében is alulfinanszírozottságot okoz. A működési kiadásaikat az intézmények csak a saját bevételekkel együtt tudják fedezni, és így a szükséges fejlesztésekre, felújításokra alig vagy nem marad belső szabad forrás, pedig nagy szükségük lenne rá. Egy évi felmérésből kiderül, hogy az éves szinten értékcsökkenési alapon becsült műszervisszapótlási szükséglet meghaladja a 6 milliárd forintot, ezzel szemben a teljes felhalmozási kiadás 2007-ben nem érte el a 2 milliárd forintot. Az épületek felújítási szükségletét közel 40 milliárd forintra becsülték. Ekkora nagyságrendben felmerülő fejlesztési igényeket az önkormányzat saját költségvetési lehetőségeiből nem vagy csak töredékében képes kielégíteni. Az a tény, hogy a finanszírozás a finanszírozási szerződésben rögzített ágyszámhoz igazodott, oda vezetett, hogy a kórházak a finanszírozó által elismert teljesítményhez képest nagyobb 13/19

14 csökkentésében Az egészségügyi humánerőforrás krízis egyre nagyobb veszélyt jelent a betegellátás biztonságára kapacitással, nem vagy nehezen kigazdálkodható költségszinten működve, pénzügyi gondokkal küszködnek. A 2008 végére a fővárosi intézményhálózat szállítói tartozásállománya emelkedett és elérte a működési kiadás 5,9%-át. Az országosan még súlyosabb egészségügyi humánerőforrás krízis 2007-ben elérte a Fővárost. Vidéken elsősorban az orvoshiány, Budapesten főleg a szakdolgozók hiánya égető. A helyzet 2008-ban mind orvosi, mind szakdolgozói területen tovább romlott. A szakdolgozók vonatkozásában a probléma kettős: mennyiségi és minőségi. A látszólag nem nagy orvoshiány néhány szakterületre (radiológia, anesthesiológia, pathológia stb.) koncentrálódik. Ez egyrészt a szakmai minimumfeltételek teljesítését, a betegellátás biztonságát veszélyezteti, ágykapacitás-csökkentést, osztályok felfüggesztését és így bevételkiesést eredményezhet, másrészt a dolgozók túlzott leterheltségéhez, és mindezek következtében a betegek elégedetlenségéhez vezet. A szolgáltatók közötti együttműködés hiánya költséges párhuzamosságokat eredményez Adott beavatkozási kényszer gazdaságilag hatékonyabb működés a a is A szűkös kapacitások kihasználását jelentősen javíthatná a Fővárosi Önkormányzat kórházai közötti, valamint a régió más egészségügyi szolgáltatóival, illetve azok fenntartóival való együttműködés, a fejlesztési koncepciók stratégiai szinten történő összehangolása. A Főváros Önkormányzat hosszú távra szóló egészségpolitikai fejlesztési koncepciójának kialakítása során is figyelemmel kell lennie a régióban működő egyéb egészségügyi szolgáltatók fejlesztési koncepcióira, és az együttműködési lehetőségekre. Jól látszik, hogy az intézményhálózat változatlan struktúrában, a változás előtt álló jogi környezetben (finanszírozás-, és kapacitásszabályozás) a jelen állapot fenntartásához szükséges forrásokat sem lesz képes előteremteni. Kialakult tehát a beavatkozás kényszere a jelenlegi keretek közt fellelhető belső források feltárására és ésszerű felhasználására a 14/19

15 megteremtésére gazdaságilag is hatékonyabb működés és az ellátás színvonalának javítása érdekében. A Főváros egészségügyének jellemzői 15/19

16 Egészségpolitikai Koncepció A lakosság egészségi állapotának javítása Ellátási egyenlőtlenségek csökkentése Jó minőségű szolgáltatás biztosítása Egészséges életkörülmények megteremtése A Főváros 2002-ben a születéskor várható élettartam növelését és az elkerülhető korai halálozás csökkenését határozta meg célként. Jelen koncepció megvalósításával a Főváros célja, hogy aktív intézkedésekkel a demográfusok által előre jelzettnél nagyobb mértékben emelkedjen a születéskor várható átlagos élettartam. Az ellátások területi egyenlőtlenségei a Fővárosi Önkormányzat ellátórendszerében szűnjenek meg, a más szolgáltatókkal való megegyezést igénylő esetekben is mérséklődjenek. A betegek lakóhelye és anyagi helyzete alapján lehetőleg ne legyenek különbségek a közfinanszírozott ellátásokhoz való hozzáférésben. Budapest Főváros Önkormányzata olyan modell kialakítását tűzi ki célul, amely az adott környezeti feltételek között hosszú távon fenntartható, s a hatékonysága révén megtakarított forrásokból az arra jogosult állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minősége stabilan, kiszámíthatóan fejleszthető. A légszennyezettség kritikus területein tartósan a határértékek alá kerüljenek a mért értékek, a zajterhelés a leginkább érintett területeken érdemben 16/19

17 csökkenjen, s a közcélú zöldterület növelésével a lakosság rekreációs szükségletei megfelelő szinten kielégíthetőek legyenek, összességében a környezeti feltételek a nagyvárosi adottságokhoz képest egészségesek legyenek, ne jelentsenek kockázatot a lakosság egészségi állapotára. Egészséges életmód terjesztése A koncepcióban három alapelvet érvényesítünk Az együttműködés javítja a kapacitások kihasználtságát, az erőforrás felhasználás hatékonyságát és a szakmai minőséget A lakosság egészségesebb életmódot folytasson, mely érvényes mind a táplálkozás, a testmozgás, a lelki egészség, mind a kiemelt egészségkockázatot jelentő dohányzás és alkohol fogyasztás terén. A tudatos magatartással csökkenjen a szexuális úton terjedő betegségek előfordulása. Az emberek védettebbek legyenek a megelőzhető betegségekkel szemben. A koncepció megvalósításának alapelvei: Az együttműködés, illetve annak intenzív formája az integráció, mely az ellátórendszer szolgáltatásai közötti koherenciát, az ellátások és a prevenció szinergikus hatásait erősíti. A Fővárosi Önkormányzat más szakterületeivel való együttműködés eredményeképp a különböző szakpolitikákban prioritásként kell megjelenjen a lakosság egészsége. Az együttműködés vezet a kapacitások összehangolásához, a felesleges párhuzamosságok kiküszöböléséhez, a fejlesztések egymáshoz illeszkedéséhez, a szakmai programok egységességéhez. Az együttműködés így javítja a kapacitások kihasználtságát, csökkenti a széttagoltságot és az erőforrás-felhasználás hatékonyságát növeli. A progresszív ellátás különböző szintjei közötti szakmai együttműködés javítja az alacsonyabb szintek szolgáltatásainak minőségét. Az együttműködést olyan alapelvként kell kezelni a koncepcióban, mely meghatározó az eszközök kijelölésében, s az érintettek magatartásában. Az együttműködést 17/19

18 A tudásmegosztás költséghatékony módon javítja a minőséget A partnerek bevonása vezet egy irányba mutató cselekvésekhez az érdekeltség megteremtésével és adminisztratív eszközökkel is támogatni kell. A tudásmegosztás hozzájárul az ellátórendszer különböző szintjein felhalmozott szakmai, ellátásszervezési, tudás és tapasztalat az egész ellátórendszerben való hasznosulásához. Az egészséges életmódhoz, az egészségkockázatokhoz és azok mérsékléséhez kapcsolódó tudás és technikák széles körben kell elterjedjenek. A partnerek bevonása, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyes érintettek tevékenysége egymást erősítve járuljon hozzá a közös cél, a lakosság egészségének javítása eléréséhez. 18/19

19 Az együttműködés és integráció területei az Egészségpolitikai Koncepcióban A célok eléréséhez vezető eszközök a horizontális és vertikális együttműködés és integráció A horizontális együttműködés egyrészt az ellátásban a Főváros ellátórendszerével azonos típusú ellátást nyújtó más szolgáltatókkal, a prevencióban és az alapellátásban a kerületi önkormányzatokkal, valamint a Főváros más szakpolitikáival, más szakterületei szolgáltatásaival, fejlesztéseivel és szabályozó tevékenységével való együttműködést jelenti. A Fővárosi Önkormányzat egészségügyi ellátórendszere együttműködik más, vele azonos ellátásokat Budapesten, illetve Pest megyében nyújtó szolgáltatókkal, valamint tulajdonosaikkal annak érdekében, hogy a költségesen fenntartható kapacitásaik kihasználtsága és a méretgazdaságosság javuljon, a fejlesztési tervek ne keresztezzék, hanem kiegészítsék egymást. A vertikális együttműködés a lakossággal, a betegekkel, a dolgozókkal és az ellátórendszer különböző szintjeivel való együttműködést jelenti. A betegek ösztönzése a megelőzésre, informálása az ellátórendszer hozzáférési szabályairól és lehetőségeiről csökkenti az indokolatlan igénybevételt. A háziorvosi rendszerrel, a járóbeteg szakrendelőkkel és a progresszív ellátókkal együttműködve kialakítható a budapesti betegellátás egységes rendszere. A szakmai információ, a tapasztalatok gyorsan áramolva, hatékonyan 19/19

20 Budapest Egészségügyi Modell: Csoport-optimumon működő intézményrendszer, amely a Főváros által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat magas szinten, gazdaságosan biztosítja minőségi hasznosulva szakmailag jó minőségű és költséghatékony ellátást tesznek lehetővé. A horizontális integráció a Főváros egészségügyi intézményei integrált működésének kialakítása. A Főváros a stratégiai irányítást bevezetve, a kiszolgáló tevékenységek funkcionalizálásával, a finanszírozás centralizálásával és a szükségletekhez igazodó allokálásával, valamint a vagyongazdálkodás centralizálásával eléri, hogy a kórházak alapfunkciójukra, a gyógyításra koncentrálhassák erőforrásaikat. Az integráció révén megtakarítható forrásokat az ellátórendszer a szolgáltatások minőségének és a betegek kiszolgálásának fejlesztésére fordítja. A vertikális integráció a Főváros ellátórendszerében új kórház-struktúrát alakít ki, mely a területi kórházak és a progresszív ellátóhelyek területileg a szükségletekhez illeszkedő, az adottságokat figyelembe vevő rendszerére épül. A horizontális integráció keretén belül a Fővárosi Önkormányzat a fenntartott kórházi intézményrendszerét a jelenlegi parciális intézményi érdekeket szolgáló rendszerből, csoport-optimumon működő ellátórendszerré alakítja. A működési módja és szerkezete a BEM-projekt keretében kerül kidolgozásra. A horizontális integráció nemzetközi példák tanulságai alapján akkor lehet sikeres, ha a koncepció alkotás során a kórházak működése transzparens és az érintetteket bevonják a folyamatba. A struktúra átalakításakor a szükséges kvalifikáció biztosítása alapfeltétel. Az integrált rendszerek és folyamatok megteremtésével gyors eredmények realizálhatók. Az átalakításokat rugalmas változásmenedzsmenttel szükséges megvalósítani. Már a koncepcióalkotás fázisában elkészített kommunikációs terv szerinti strukturált kommunikáció szükséges. Az egységes minőségügyi rendszer bevezetése és a kórházaktól az eredményekről, problémákról való folyamatos 20/19

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.272/2006. Javaslat a Semmelweis Kórház- Rendelőintézet és Egyetemi Oktató Kórház valamint a Diósgyőri Kórház - Rendelőintézet struktúrájának átalakítására,

Részletesebben

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Veszprém Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok Sümeg, 2014. november 22. Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet

Részletesebben

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 8. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil

Részletesebben

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01)

Érettségi utáni képzések nappali képzés. Gyakorló ápoló (52 723 01) Érettségi utáni képzések nappali képzés 1. Gyakorló ápoló 2. Egészségügyi asszisztens A szakképesítés alapadatai Gyakorló ápoló (52 723 01) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Programom egyik legfontosabb eleme a Budapesti Egészségügyi Modell s a hozzá kapcsolódó, az egészség megőrzését szolgáló tervezet megvalósítása.

Programom egyik legfontosabb eleme a Budapesti Egészségügyi Modell s a hozzá kapcsolódó, az egészség megőrzését szolgáló tervezet megvalósítása. V. FEJEZET: EGÉSZSÉGES VÁROS Korszerű egészségügyi ellátást biztosító, az egészséges életmódhoz, a sportoláshoz kereteket, lehetőségeket biztosító város A szabadság városát egészséges, kiegyensúlyozott

Részletesebben

Szakma és a menedzsment : 2-in-1

Szakma és a menedzsment : 2-in-1 Szakma és a menedzsment : 2-in-1 Dr. Péter Lívia JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet EGVE Debrecen, 2014. október 09. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Év Kórháza

Részletesebben

Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást?

Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást? Az egészségügyi struktúra átalakításának indikátorai, avagy hogyan monitorozzuk a struktúraváltást? Dózsa Csaba Miskolci Egyetem DEMIN XI 2011. Június 3. 2 Az előadás felépítése A struktúraváltás: - definíciója

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond Nemzetközi és hazai HRH projektek Dr. Eke Edit Girasek Edmond Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting (JAHWF) Nagyívű nemzetközi összefogás (közös fellépés) az Európai Unió egészségügyi

Részletesebben

Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály

Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Kórházszövetség szerepe az egészségügy átalakításában. Svébis Mihály Magyar Kórház Szövetség 1931. június 5-én alapították a Magyarország Klinikáinak és Kórházainak Szövetségét 1970. június 15-én újból

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után

Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Források Hozzáférés a pszichiátriai ellátáshoz az OPNI bezárása után Bondár Éva: Az OPNI megszüntetése a számok tükrében. 2010, május Állami Számvevőszék jelentése 2012, július Dr. Németh Attila Főigazgató

Részletesebben

A SIKERES EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA- FEJLESZTÉS ALAPJAI. ifj. Pólya Endre MEDIPLAN KFT

A SIKERES EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA- FEJLESZTÉS ALAPJAI. ifj. Pólya Endre MEDIPLAN KFT A SIKERES EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA- FEJLESZTÉS ALAPJAI ifj. Pólya Endre MEDIPLAN KFT Romló népegészségügyi helyzet Csökkenőnépesség Elöregedés Egészségtelen életmód BUDAMED, 28. november 6. MEDIPLAN

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése Szabóné Juhász Julianna Szánti Istvánné V. Országos Járóbetegellátási Szakdolgozói Konferencia, Balatonfüred 2008. szeptember 18-19. Témaválasztás

Részletesebben

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály

Szív- és érrendszeri megbetegedések. megelőzésének egészségpolitikai. Dr. Kökény Mihály Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének é hazai és nemzetközi megelőzésének egészségpolitikai lehetőségei Dr. Kökény Mihály az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A szív- és érbetegség

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

A háziorvosi szolgálatok fejlesztési irányai Az alapellátás megerősítésének első tervezett lépései

A háziorvosi szolgálatok fejlesztési irányai Az alapellátás megerősítésének első tervezett lépései A háziorvosi szolgálatok fejlesztési irányai Az alapellátás megerősítésének első tervezett lépései Dr. Szócska Miklós Dr. Beneda Attila 2010. december 14. A háziorvoslás stratégiai fontosságú, MERT a háziorvosi

Részletesebben

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok Egészségügyi ellátás -állami költségvetésre alapoz -állampolgárok hozzájárulása -területi elv fontos, de nem kizárólagos -különböző ellátási szintek és szolgáltatások Egészségügyi javak előállítása: termékek,

Részletesebben

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft.

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Újabb nehézségek az egynapos sebészetben Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 16/2002. (XII. 12.) ESZCSM rendelete az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz. Tisztelt Bizottság!

ELŐTERJESZTÉS. a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz. Tisztelt Bizottság! Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Szent István út 14. Telefonszám: (42) 417-803. Fax: (42) 417-802. E-maiI: alapellatas@nyiregyhaza.hu Web: www.eualapellatas.hu A I r Ügyiratszám:

Részletesebben

Az SKT és SMT rövid áttekintése

Az SKT és SMT rövid áttekintése Az SKT és SMT rövid áttekintése Életvitel támogatása infokommunikációs (IKT) eszközökkel Kutatási irányok bemutatása Összefoglaló Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Otthoni felügyelet infokommunikációs

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Környezet és

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

2015.évi fekvőbeteg struktúra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban 2015. június 01-től. Központi telephely

2015.évi fekvőbeteg struktúra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban 2015. június 01-től. Központi telephely 2015.évi fekvőbeteg struktúra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban 2015. június 01-től Központi telephely Aktiv fekvőbeteg ellátás 0100 050210101 I. Belgyógyászat Kardiológiai

Részletesebben

Szervezeti és működési audit

Szervezeti és működési audit Szervezeti és működési audit LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Szervezeti és működési audit A gazdasági környezet

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

Éljünk a lehetőségekkel! Prevenciós programok és megvalósításuk

Éljünk a lehetőségekkel! Prevenciós programok és megvalósításuk Éljünk a lehetőségekkel! Prevenciós programok és megvalósításuk Kovács Ildikó dietetikus Szívbarát program Ételed az életed! Táplálkozás egészség megelőzés Budapest, 2005. november 12. Népegészségügyi

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

VIZITDÍJ ÉS KÓRHÁZI NAPIDÍJ MÉRTÉKEK

VIZITDÍJ ÉS KÓRHÁZI NAPIDÍJ MÉRTÉKEK Kedves Betegeink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a hatályos jogi szabályozás szerint Önöknek a járó-beteg ellátás igénybevételekor VIZITDÍJAT, fekvő betegként történő ellátásukkor KÓRHÁZI NAPIDÍJAT

Részletesebben

Egészségügyünk helyzete a népszavazás után. Az egészségbiztosítás alakulása

Egészségügyünk helyzete a népszavazás után. Az egészségbiztosítás alakulása Egészségügyünk helyzete a népszavazás után Az egészségbiztosítás alakulása A háziorvosi finanszírozásban történt változások 2008. április 1. után a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlését követően a háziorvosi,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

hatályos: 2015.04.11 -

hatályos: 2015.04.11 - 12/2015. (IV. 10.) EMMI utasítás a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami egészségügyi intézmények működési rendjének egyes kérdéseiről és egyeztető fórumairól hatályos: 2015.04.11 - Az egészségügyi fekvőbeteg-

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását. Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

A 2012. évi fekvőbeteg struktúraátalakítás folyamata. 2012. április 26. Dr. Cserháti Péter

A 2012. évi fekvőbeteg struktúraátalakítás folyamata. 2012. április 26. Dr. Cserháti Péter A 2012. évi fekvőbeteg struktúraátalakítás folyamata 2012. április 26. Dr. Cserháti Péter Szakmapolitikai háttér Jogalkotás (2 törvénycsomag + 2 korm.r. csomag bérfejlesztés, államosítás, struktúra átalakítás,

Részletesebben

SZABÁLYZAT ELŐJEGYZÉS ÉS INTÉZMÉNYI VÁRÓLISTA KEZELÉSÉRE VALAMINT A TERÜLETEN KÍVÜLI BETEG BEFOGADÁSÁRA

SZABÁLYZAT ELŐJEGYZÉS ÉS INTÉZMÉNYI VÁRÓLISTA KEZELÉSÉRE VALAMINT A TERÜLETEN KÍVÜLI BETEG BEFOGADÁSÁRA SZABÁLYZAT ELŐJEGYZÉS ÉS INTÉZMÉNYI VÁRÓLISTA KEZELÉSÉRE VALAMINT A TERÜLETEN KÍVÜLI BETEG BEFOGADÁSÁRA A példány sorszáma: A példány tulajdonosa: A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI SZABÁLYZAT A DR. KENESSEY ALBERT KÓRHÁZ

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Uniós támogatással újul meg intézetünk

Uniós támogatással újul meg intézetünk Uniós támogatással újul meg intézetünk A fejlesztés megalapozása A daganatos betegség megelőzése és a betegek ellátása napjaink egyik központi egészségügyi kérdése világszerte. A daganatos betegek ellátása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

A Kórház története. A mai igazgatóság épülete (1920-1930 körül)

A Kórház története. A mai igazgatóság épülete (1920-1930 körül) A Kórház története Székesfehérváron II. Géza (1141-1161) uralkodása alatt a johannita rend alapított a város első kórházát (xenodochiumot). 1865 decemberében kezdte meg működését 32 ággyal az első vármegyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

14. Stratégiai tervezés a szociális munkában

14. Stratégiai tervezés a szociális munkában 14. Stratégiai tervezés a szociális munkában A stratégiai tervezés fogalma Meghatározott cél érdekében megvalósítandó folyamat: jelenlegi állapot: hol tartunk most? jövőbeli állapot: hová akarunk eljutni?

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Kutatás-fejlesztés, innováció

Kutatás-fejlesztés, innováció Az ellátás minősége a magán és a közfinanszírozott szolgáltatóknál Dr. Papik Kornél (Országos Gerincgyógyászati Központ, Budai Egészségközpont Szakkórháza) I. Egészségközpont Magán járóbeteg-ellátás Teljes

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Lesz-e fedezet a szociális ágazati életpálya finanszírozására a 2016. évi költségvetésben?

Lesz-e fedezet a szociális ágazati életpálya finanszírozására a 2016. évi költségvetésben? Lesz-e fedezet a szociális ágazati életpálya finanszírozására a 2016. évi költségvetésben? Magyar Szegénységellenes Hálózat 2015. június A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat?

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? főigazgató főorvos Sok fecske Heti Válasz konferencia 2014. június 19. Kapacitás A kórház jelenlegi ágyszáma: 1 483 Az aktív ágyak száma: 1081

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát

Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Egynapos sebészeti ellátás: kinek is jó? Csináljunk kasszát Dr. Tóth Gábor Siófok 2014 április 2. Definíció Az egynapos sebészeti ellátás olyan speciális, a kórházi kezelést kiváltó ellátás, amely speciális

Részletesebben

Kitöltési útmutató az A laphoz

Kitöltési útmutató az A laphoz Kitöltési útmutató az A laphoz A működési engedélyt telephelyenként külön kell kérni, ha a telephelyek az ÁNTSZ nem ugyanazon intézetének az illetékességi területén vannak. Annyi A lapot kell kitölteni,

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

SZAJOL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE. 2013. január

SZAJOL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE. 2013. január SZAJOL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013. január 2 1. Bevezetés A folyamatosan változó társadalmi, gazdasági környezet, az átalakulás korszakát élő közszolgáltatások,

Részletesebben

Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása

Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása Kasik Dávid Osztályvezető Általános Finanszírozási Főosztály Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, 2014. május 16. Egészségügyi technológiák befogadása

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/79-21/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához Dr Pásztélyi Zsolt M.Sc. elnök 1 315 független összesen intézmény, (db) TVK (német pont/hó) 50 100 ezer alatt 106 100 ezer- 1 millió között

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben