A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter"

Átírás

1 A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter Vezetői összefoglaló Csak az egymáshoz nagyon hasonló fejlettségű országokban lehetséges a közel azonos egy főre jutó kereseti színvonal biztosítása. Magyarország GDP/fő szintje az EU-átlag 64%-a nyilván nagyjából ennek megfelelőnek kell lennie a bérszintnek is. Az egészségügy irányítói úgy látják, hogy ma Magyarországon a szükségesnél kevesebb orvos és szakdolgozó dolgozik, és további romlást vetítenek előre. Szerintük éppen ezért remélhető, hogy a piac előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni az ágazatban dolgozók keresetének átlagosnál gyorsabb emelkedését, és egyben a gyorsuló ütemű felzárkózást a szakma-specifikus EU-átlagokhoz. A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy a létszámhiány az ágazat egészében legfeljebb 5 10% (ti. az engedélyezett álláshelyekhez viszonyítva), s ha ezt a mértéket egy racionális ellátó szervezet igényeihez mérjük, akkor helyesebb azt mondani, hogy valójában nincs létszámhiány. A kereseti viszonyok áttekinthetetlenek. Senki sem tudja megmondani, hogy mennyit is keresnek az ágazat dolgozói. A KSH bérstatisztikája csak egy leszűkített megfigyelési kör hivatalos keresetét veszi számba ebből semmilyen következtetést sem lehet levonni. Ma két csoport húz EU-s szinten is magasnak mondható jövedelmet. Egyfelől azok, akiknek módjuk volt teljes mértékben átállni a magángazdaságba, és ott tulajdonosi pozícióba kerülni. Másfelől a magas jövedelem egy szűk orvosi elit privilégiuma. Azoké, akik egyszerre töltenek be közép- és felsővezetői pozíciókat az állami finanszírozású gyógyító és oktató intézményekben, haszonélvezői a nemzetközi tudományos együttműködésből adódó lehetőségeknek, és emellett még mindenféle formában adózatlan jövedelmekre is szert tudnak tenni. És természetesen van egy harmadik csoport is, a valóban alulfizetett, nehezen élők több tízezres tábora. Ők csak akkor számíthatnak mainál gyorsabb bérfelzárkózásra, ha ez együtt jár az ágazat egészének reformjával, a köz- és magánfinanszírozás éles elválasztásával és az ágazatban dolgozók összlétszámának érezhető csökkenésével. Az ágazat egésze ugyanis többlet pénzre nem számíthat. Magyarország 2003-ban már a GDP 8,4%-át költötte egészségügyre többet, mint Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország vagy Finnország (7,4 7,7%). Ennél több pénz a jövőben sem lesz. A bérfelzárkózás folyamata a magyar egészségügyben Akár helyeseljük, akár nem, tényként kell elfogadnunk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a hazai közvélemény túlnyomó része számára elsősorban a bérek felzárkózásának ígéretét jelenti. Ehhez a célhoz képest minden más egyéb indok és érdek így például a politikai, kulturális, tudományos és nemzetbiztonsági megfontolások is hangsúlytalanok maradtak. A várakozásokat az elmúlt négy év vissza is igazolta: között az euróban számolt, 1 főre jutó reálkeresetek Magyarországon több mint 23%-kal nőttek, míg az EU-15 esetében ez a növekmény legfeljebb 3 4% volt. 1 A bérfelzárkózás tehát a szemünk előtt zajlik. 1 Ld. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter nyilatkozatát (Népszava, március 3.). 99

2 Látni kell persze azt is, hogy a felzárkózás úgy történik, hogy lefelé mozgó célpontra lövünk. Az Európai Unió folyamatosan bővül, de az újonnan csatlakozó országok alacsonyabb fejlettségük miatt rontják az átlagot (1. táblázat). Ezt a nyilvánvaló statisztikai tényt viszont a közvélekedés nem érzékeli. Amikor az EU-átlaghoz történő felzárkózásról esik szó, azt az emberek hajlamosak úgy érteni, mintha az egyenlő lenne a velünk szomszédos Ausztriához, vagy a történelmi politikai okokból sokszor referencia-országnak tekintett Németországhoz való felzárkózással jól lehet Ausztria és Németország között is számottevő, 14 százalékpontnyi a különbség, az osztrákok javára. 1. táblázat: Gazdasági fejlettségünk szintje nemzetközi összehasonlításban (Vásárlóerő-paritáson számított GDP/fő adatok) EU ,0 100,0 EU ,5 107,4 Euró zóna 110,5 105,0 Ausztria 126,6 121,6 Németország 118,2 107,1 Csehország 70,1 75,9 Lengyelország 42,2 52,4 Magyarország 48,5 64,4 USA 150,9 152,5 Japán 121,5 111,4 Bulgária 27,4 34,3 Románia 36,0 Forrás: Eurostat. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a csatlakozás folyamatát az egészségügyi ágazatban dolgozók is pontosan ilyen módon élik meg: a bérek terén Ausztria, Németország vagy Anglia az összehasonlítási alap. Mint azt az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, a bérfelzárkózás lehetőségét, a pozitív és negatív irányba mutató erők hatásmechanizmusait illetően meglehetősen tájékozatlanok az érintettek. A bérfelzárkózás fogalmát gyakran a bérfelzárkóztatás kifejezés szinonimájaként használják, megkerülve azt a kérdést, hogy az állam vagy a mindenkori kormány rendelkezik-e egyáltalán hathatós eszközökkel a spontán piaci folyamatok tartós befolyásolására. (A válasz: nem.) Másfelől az egész bérfelzárkózási folyamatot valamiféle nemzeti jogon járó kárpótlásként gondolják el, azt feltételezve, hogy ebben a jótéteményben minden szakma és minden társadalmi csoport egyidejűleg fog részesedni. Ez is biztosan téves elképzelés. A bérfelzárkózás úgy fog megtörténni, hogy az országon belül először azoknak a jövedelme zárkózik fel, akiknek a teljesítménye és/vagy érdekérvényesítő képessége ezt lehetővé teszi. Ennek nyomán persze az országon belüli, szakmák és társadalmi csoportok közötti kereseti különbségek a maihoz képest nem csökkenni, hanem nőni fognak. Elméleti alapvetés A nemzetgazdaság egészét vizsgálva, kiindulópontként nem nehéz belátni, hogy csak az egymáshoz nagyon hasonló fejlettségű országokban lehetséges a közel azonos egy főre jutó kereseti színvonal biztosítása. Senki sem gondolhatja, hogy Afganisztánban vagy Zairében lehetne amerikai béreket fizetni. Magyarországon GDP/fő szintje az EU-25 átlag 64%-a nyilván nagyjából ennek megfelelőnek kell lennie a bérszintnek is. 100

3 Alaposabb utánagondolással azonban belátható, hogy ez sem ilyen egyszerű. Még azonos fejlettségi szint mellett is lehetséges számottevő átlagkereset-különbség A és B ország között, amennyiben eltérő a két ország 1. foglalkoztatási szintje, 2. évi munkaidőben számított teljesítménye, 3. múltban felhalmozott adósságállománya, 4. célul kitűzött növekedési üteme, 5. adó- és járulékrendszere stb. Nyilvánvaló például, hogy amennyiben A ország magasabb növekedési ütemet céloz meg, az a beruházási ráta emelését követeli meg, ami csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem éves növekményéből B országgal összehasonlítva hosszabb időn át több jut felhalmozásra, mint fogyasztásra. A bérek-profitok aránya, illetve a fogyasztás-felhalmozás aránya ugyanannak az éremnek a két oldala, csak más fogalmi kereteket alkalmazunk. Hasonlóképpen könnyű belátni az 1 3. pontban említett tényezők hatását. Az adó- és járulékrendszer hatásáról a felzárkózással összefüggésben ritkán esik szó. Márpedig ennek hatása mind nemzetgazdasági szinten, mind az egészségügyre vetítve önmagában is fontos. Az összefüggések egyik oldala még csak-csak világos: minél magasabb az adó- és járulékcímen államilag központosított jövedelmek aránya, annál kevesebb marad nettó bérként a munkavállalóknál. Másfelől viszont azt is látni kell, hogy az adók- és járulékok jelentős része az állampolgárok életszínvonala és jövedelme szempontjából pusztán időbeli átcsoportosításra kerül. Az egészségbiztosítási járulék az öregkori orvosi ellátást, a nyugdíjbiztosítási járulék az időskori jövedelem-pótlást fedezi. Ugyanez mondható el az adók egy részének a felhasználásáról is: az állam adókból finanszírozza azokat a beruházásokat, amelyek szintén a jövő életszínvonalának megalapozását szolgálja. Ezért érdekes, hogy miközben az adószint nagyjában-egészeben változatlan maradt a rendszerváltás óta az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulékok mértéke 1993 óta lényegében folyamatosan csökkent. Az ilyen módon megtakarított jövőbeni jövedelmek azután jelenbeli bér, kereset és kisvállalkozói profitok formájában kerültek kifizetésre. Ez természetesen a jelen szempontjából örvendetes, de a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából aggasztó fejlemény. E helyütt nincs mód részletesen elemezni ezt a sok-sok ellentmondással teli folyamatot ld. Mihályi (2005), itt meg kell elégednünk annak leszögezésével, hogy a csökkenő nyugdíjjárulék-fizetés hamarosan milliós nagyságrendben fogja fájdalmasan érinteni azokat a mai munkavállalókat, akik valódi keresetüket eltagadva öt tíz éven át minimálbéren regisztráltatják önmagukat. 2 Az egészségügyi ágazatot a nemzetgazdaság egészét jellemző jövedelem-eltitkolás közvetlenül is érinti. Mint ismeretes, a 90-es évek elején a magyar egészségügy áttért a költségvetési finanszírozásról a járulék-finanszírozásra, ami azt jelenteti, hogy az ellátórendszer működésének hivatalos pénzügyi forrása a munkabérekre kivetett járulék. Ez akkor nagyjában-egészében konszenzusos döntés következménye volt; a legfőbb politikai pártok és a szakma képviselői egyetértettek abban, hogy a német minták szerint elgondolt biztosítás-finanszírozási rendszer megfelelő modell lesz a Magyar Köztársaság számára. Miután azonban az egymást követő kormányok a versenyszféra nyomásának engedve hozzájárultak a járulék-kulcsok csökkenéséhez, ez az egészségügyi ellátórendszer számára 2 Teljes mértékben hitelesnek tűnő tudományos és kormányzati források eltérő becsléseket adnak arra vonatkozóan, hányan dolgoznak napjainkban minimálbéren. A becsült adat 0,9 1,5 millió között változik. Hasonló bizonytalanság övezi a közel 1 millió őstermelő tényleges kereseti pozícióját is. 101

4 azonnal és közvetlen módon forrás-csökkenéshez vezetett. Ebből a nézőpontból tekintve teljesen érthető, hogy az egészségügyi ágazat irányítói és szereplői az állami csatornákon érkező forrás-csökkenésre az illegális jövedelem-csatornák fenntartásával és szélesítésével (hálapénz, szállítói korrupció), a tőke munka arányának, illetve a szolgáltatások minőségének rontásával, valamint a betegeket közvetlenül terhelő fizetési kötelezettségek (gyógyszertámogatások csökkentése, co-payment formák) kiterjesztésével válaszoltak. Helyhiány okán most nem térünk ki a hálapénz és a korrupció jól megkutatott problémakörére 3. A gyógyszer-finanszírozás önmagában is bonyolult ügyeire és az egészségügyi szolgáltatások minőségromlására vonatkozóan is csak egy-egy utalásszerű megjegyzést teszünk. Már Orosz (2001) elemzései is feltárták, hogy a gyógyszertámogatásokra fordított közpénzek meredek emelkedése folyamatosan elszívja a forrásokat a bérektől. Itt egy ördögi kör működik: a recept-felírási gyakorlatot korrupt módon befolyásolni kívánó gyártó és forgalmazó cégek apró pénzért vásárolják meg egyes orvosok közreműködését egy olyan folyamatban, amely végső soron minden egészségügyi dolgozónak árt. Nem azt állítjuk, hogy az elmúlt 15 évben abszolút értelemben romlottak az ellátás feltételei. Ez számokkal, dokumentumokkal is cáfolható, de ellentmondana ennek az állításnak a hétköznapi emberek többsége is. Arról van csupán szó, hogy az állami finanszírozás keretein belül működő egészségügyben nem ment végbe az a látványos minőség-javulás, ami más szolgáltatási területeken végbement. Ez a helyzet természetesen milliónyi egyedi döntés nyomán alakult ki. Az történt, hogy a pénzügyi kényszer nyomása alatt az intézmény-vezetők a lehetőségek határain belül a pénzeket a dolgozók javadalmazására és nem a szolgáltatás minőségének javítására fordították. A sokszor panaszos felhanggal említett lerobbant kórházi folyosók, az elavult géppark és a kifejezetten rossz minőségű élelmezés mögött ezt az oksági láncot kell látnunk. Az intézményvezetők megtehetnék azt is, hogy a szűkös pénzügyi keretek miatt elsősorban az élőmunkával takarékoskodnak, tehát a lehetőségek határáig csökkentik a létszámot, és az így megtakarított pénzből a megmaradók keresetét növelik. De nem ez történik, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a szocialista gazdálkodás négy évtizede alatt ez a fajta vezetői mentalitás ( az állam pénze nem számít ) mélyen beleivódott a vezetők tudatába, és a rendszerváltás követő kényszerek ehhez képest gyengének bizonyultak. Az intézményvezetők és az egészségügy irányítói alapjában véve saját munkatársaikkal és kollégáikkal szolidárisak, vagy ahogyan ezt némi leegyszerűsítéssel sokan mondják, az egészségügyi minisztérium alapjában véve orvos-minisztérium. Munkaerőhiány és bérezés az egészségügyben A magyar egészségügy irányítói és az intézmények élén álló szakemberek többsége a bérfelzárkózás szempontjából központi kérdésnek tekinti a létszámhiány problémáját. A szakminisztérium 2004-ben kiadott tanulmánya például a tételszerűen megfogalmazott állításai sorában az első helyre állította azt a vélekedését, miszerint az egészségügyi dolgozó: hiányszakma, majd második legfontosabb tételként azt mondta ki, hogy az egészségügyi 3 Ld. Bognár és munkatársai (2000), Hálapénz Bizottság (2000), Mihályi (2004). 102

5 munkaerő-hiány nem magyar specialitás: világszerte minden ország hasonló gondokkal küzd. Pusztán elméleti alapon megközelítve a kérdést, azt nem érdemes vitatni, hogy egy-egy ország esetében a relatív bérarányok tehát adott esetben az egészségügyi dolgozók keresete az országos átlaghoz viszonyítva valóban visszatükrözik a különféle munkaerőpiacok egyensúlyi állapotát. Egyszerűbben fogalmazva: ahol a kereslet számottevően meghaladja a kínálatot, ott a bérek jobban emelkednek, mint ahol munkaerő túlkínálat van. Ez tehát igaz, de két egymással is összefüggő tényezőt még figyelembe kell venni. Egyfelől azt, hogy a relatív bérarányok jelentős mértékben történeti produktumok. Így például közismert, hogy az amerikai orvosok az ottani átlagkereset 4,4-szeresét is megkeresik, míg Ausztriában vagy Németországban csak az 1,7%-esét. 4 Ami az egyik országban megszokott és ezért természetes, az másutt elfogadhatatlan igazságtalanságnak tűnik. Másfelől azt is látni kell, hogy az orvoslás piacán a legtöbb országban szigorú adminisztratív korlátozások működnek nagyon helyesen!, de ezek a korlátozások nemzetközi szinten nagyon különbözőek. Japánban például az orvosi keresetek hosszú időn keresztül az átlag 6-szorosát is meghaladták, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a hagyományos japán orvoslás szokásrendje szerint az orvosok egyben patikusok is voltak, tehát gyógyszerforgalmazásból éltek. Van ahol szigorú céhes szabályok nehezítik a külföldiek belépését, sőt esetenként az országon belüli mobilitást is, míg másutt (pl. az Egyesült Államokban) annak van meghatározó jelentősége, hogy az orvosok életpályájuk során kénytelenek megkeresni vagyis inkább vissza-keresni saját taníttatásuk igencsak magas költségeit. Ezzel szemben áll az európai tradíció, ahol az orvosképzés költségeinek jó részét az adófizetők és nem jövendő orvos állja. Mindezen hatások együttesen jelennek meg a bérarányokban. A fentebb elmondottakat három ábrával is illusztráljuk. Az 1. ábrán elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy a különböző országok orvos-ellátottsága nagyon is különböző. Így azt tekintjük kiindulási alapnak, hogy az orvosok pontosabban az ún. általános orvosok és a szakorvosok az adott ország 1 főre jutó GDP-jéhez képest mennyit keresnek, függetlenül attól, hogy sok vagy kevés orvos dolgozik az adott országban. Mint a kettős ábrából is látható, a relatív, adózás előtti orvos-keresetek nagysága attól is függ, hogy alkalmazotti viszonyban álló vagy vállalkozó orvosról van szó. Így adódik a meglehetősen nagy szórás. Hogy csak a szélsőértékeket említsük: Csehországban az alkalmazotti viszonyban álló szakorvos a nemzeti átlagkereset 1,7-szeresét kapja, míg Amerikában egy szakorvos 6,6-szorosát keresi a nemzeti átlagkeresetnek. Nagyon nem mindegy tehát, hogy pontosan mit is értünk azon, hogy orvoskereset. Hasonló módon készült a 2. ábra, amely a kórházban dolgozó nővérek viszonylagos helyzetét mutatja be, a hivatalosan regisztrált, bruttó keresetek alapján. Miután az adatok magukért beszélnek, a szöveges kommentárt helytakarékosság okán mellőzzük. A 3. ábra viszont azt mutatja, hogy milyen összefüggés van a szakorvosi keresetek és a szakorvosi piac telítettsége között. Magyarországon például viszonylag sok a szakorvos, 1000 lakosra éppen 2,0 esik, míg Hollandiában 0,9 és az USA-ban is csak 1,4. Az ily módon számolt adatokból nyert összefüggés mégis azt sejteti, hogy Magyarországon a relatív orvoskeresetek a szakorvosok esetében még annál is alacsonyabbak, mint ami az orvos-ellátottság sűrűségéből következne. 4 Kornai Eggleston (2004) 127. o. 103

6 Specialists General practitioners Salaried Self-employed Salaried Self-employed 8,34 6,13 5,16 1,67 2,06 2,89 2,65 4,58 2,68 3,41 1,77 3,97 2,66 4,32 3,56 1,92 3,52 2,52 3,76 4,75 6,63 Belgium (2002, 2000) Canada (2002) Czech Republic (2003)¹ Denmark (2003, 2002) Finland (2003) France (2001) Germany (2004,1999) Greece (2003) Hungary (2003) Ireland (2004)² Mexico (2003) Netherlands (2003) New Zealand (2004) Norway (2004)³ Portugal (2004) Sweden (2002) Switzerland (2001) United Kingdom (2002) United States (1999) 4 1,98 3,45 1,87 3,39 2,28 2,78 3,61 1,74 2,28 3,73 3,52 2,22 3,39 3,50 4, Remuneration compared to GDP per capita Remuneration compared to GDP per capita 1. Salaried specialists in the Czech Republic also include general practitioners (GPs) working as employees (about 15% of all GPs). 2. Given that GDP per capita overstates the average income in Ireland, the ratio under-estimates the relative income of doctors. 3. Salaried specialists in Norway also include assistant doctors. 4. Data include both self-employed and salaried physicians (salaried physicians account for about one-third of all physicians). 1. ábra: Orvos-keresetek nemzetközi összehasonlításban (Az 1 főre jutó GDP többszöröseként kifejezve) Czech Republic (2003) 1 Norway (2004) Hungary (2003) Finland (2003) Ireland (2004) 2 Denmark (2003) United States 2000) United Kingdom (2002) Mexico (2003) New Zealand (2002) Australia (2002) Portugal (2004) 0,84 0,88 0,89 1,00 1,13 1,34 1,37 1,39 1,42 1,42 1,56 1,89 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 Remuneration compared to GDP per capita 1. Included are wages of all paramedical personnel. See footnotes to Table 2.5 for more information on sources and methods. 2. Given that GDP per capita overstates the average income in Ireland, the ratio under-estimates the relative income of nurses. 2. ábra: A kórházi nővérek keresete nemzetközi összehasonlításban (Az 1 főre jutó GDP többszöröseként kifejezve) 104

7 Remuneration compared to GDP per capita R 2 = 0,30 NLD 2 USA BEL CAN 2 FRA 2 CHE NLZ 2 DNK 2 FIN GER SWE NOR HUN POR 2 CZE Specialists per population 1. The year for the number of specialists per population is the same as for the remuneration or, if not available, the latest year available. 2. The number of specialists includes non-practising. 3. ábra: A szakorvosok relatív keresete nemzetközi összehasonlításban (Az orvos-ellátottság függvényében) Forrás: az 1 3. ábrához: OECD Health Data A nemzetközi összehasonlítások után térjünk vissza a hazai közgondolkodásban elterjedt vélekedésekhez. Mint már említettük, általános az a meggyőződés, hogy ma Magyarországon a szükségesnél kevesebb orvos és szakdolgozó dolgozik, a tendenciák további romlást vetítenek előre (erről majd később), de éppen ezért okkal remélhető, hogy a piaci kényszerek előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni az ágazatban dolgozók relatív keresetének emelkedését, és egyben a gyorsuló ütemű felzárkózást az EU-átlaghoz. A fentebb bemutatott OECD adatok alapján persze felvetődik a kérdés, mihez képest van hiány Magyarországon egészségügyi dolgozóból, ha a lakosságszámra vetített adatok éppen ennek az ellenkezőjét mutatják. A válasz egyszerű, s az egészségügyi ágazatban dolgozók ezt pontosan tudják is: sok a kórház, a kórházi ágy, a szakrendelő és a laboratórium, és nemzetközi összehasonlításban példátlanul sok az orvos beteg találkozás is. A már fentebb említett minisztériumi tanulmány is így számol, a hiányt a betöltetlen álláshelyek számával és arányával jellemzi (4. ábra). Miután azonban az álláshelyek egy köztudottan aránytalan és pazarló, kórház-centrikus struktúrához képest vannak figyelembe véve, közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, ma valójában Magyarországon nincs hiány sem orvosból, sem szakdolgozóból. Mint minden munkapiacon, itt is vannak súrlódások, azaz egyidejűleg érzékelnek a szereplők létszámhiányt is, meg elhelyezkedési gondokat (munkanélküliséget) is. 5 5 Csak illusztrációképpen: a Kórház c. szakmai folyóirat januári száma a hírrovatban arról számol be, hogy négy nagy kórházban a budapesti Szent Lászlóban, a Madarász utcai és a Heim Pál Gyermekkórházban, valamint a kiskunhalasi Semmelweis kórházban nyilvánvalóan költségtakarékossági okból összesen 141 dolgozót bocsátottak el. 105

8 Forrás: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete kérdőíves felmérése alapján, ESZCSM (2004) 7. o. 4. ábra: A betöltetlen állások aránya az egészségügyben munkaköri csoportonként, Megjegyzés: A minta elsősorban a fekvőbeteg-ellátó intézmények helyzetét tükrözi. A megkérdezés időpontjából kikövetkeztethetően a évi adatok az 50%-os béremelés hatásait még nem mutathatják. Feltételezhető az is, hogy leginkább azok az intézmények tekintették fontosnak a kérdőív kitöltését, ahol a létszámhiányokat súlyosnak és valósnak ítélték. Ezért az adatok felfelé torzítanak. Az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben kiadott és vélhetően 2004-es KSH adatokra támaszkodó, de az orvoslás teljes spektrumát lefedő nyilatkozata szerint kétezer orvos hiányzik a rendszerből (Kórházak: 1325; járóbeteg-ellátás: több mint 500; háziorvos: 70 fő 6 ). Ez összességében mintegy 6%-os hiánynak felel meg. Egyébként a fenti, felfelé torzító adatokból is egyértelműen kitűnik, hogy a sokszor emlegetett hiány nem is olyan nagy, előjelét tekintve pedig inkább csökkenő! De még a 4. ábrán látható 10%-os orvoshiány, illetve a 4% alatti nővérhiány is csak részben valós nagyság. A betöltetlen álláshelyek java részt akkor sem kerülnének betöltésre, ha történetesen ott állna a kórház kapujában a munkára jelentkező orvos vagy szakdolgozó, hiszen az álláshelyhez tartozó bérkeretek folyamatosan szétosztásra kerülnek. Vagyis az újonnan belépők bérét csak a jelenleg foglalkoztatottak keresetcsökkenése árán lehetne kifizetni. Tovább bonyolítja ezt az ellentmondást az ún. manuális szakmák paraszolvencia rendszere. Ha több lenne az orvos, megoszlana a hálapénz is. Kevert rendszer a foglalkoztatásban A foglalkoztatási és kereseti viszonyok a magyar egészségügyben teljesen áttekinthetetlenek, a helyzet ebben az ágazatban rosszabb, mint a nemzetgazdaság egészében. A KSH szakágazati bérstatisztikája amely a fentebb bemutatott OECD adatok alapjául is szolgál! félrevezető, mert csak a humán-egészségügyi ellátásban, minimálisan 5 főt foglalkoztató munkahelyen, 6 Az OEP január 1.-jei állapotokat tükröző nyilvántartása szerint a 7483 háziorvosi állás kevesebb, mint 2%-a betöltetlen (Magyar Orvos, március). 106

9 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, adózás előtti és adózás utáni hivatalos keresetét veszi számba. 7 A szakdolgozók és a különösebb szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak 8 esetében a felsorolt megszorítások miatti torzítás viszonylag kicsi, bár a másod- és mellékállások különböző formái esetükben is viszonylag elterjedtek. Az igazi torzítás az orvosok esetében történik. Hiszen a háziorvosok, a gyermekorvosok és a fogorvosok szinte kizárólag vállalkozói formában tevékenykednek, és igen gyakori az a megoldás is, amikor az alkalmazotti viszonyban álló egészségügyi dolgozó mintegy mellékállásban vállalkozói státuszban is dolgozik. 9 Emiatt becslésem szerint a dolgozó orvosok legkevesebb 1/3-a kimarad a KSH bérstatisztikájából, méghozzá éppen azok, akik saját bevallásuk szerint is viszonylag sokat keresnek. Szintén kimarad a nyilvántartásból a (legális) magánpraxis, az orvoslátogatóként foglalkoztatott kb. egy-két ezer orvos, a gyógyszerkipróbálásért járó (zömmel külföldről származó) juttatások, valamint a mellékállásokból származó juttatások átlagjövedelem növelő hatása. 10 Az adózást megkerülő hálapénz és a gyógyszergyári promóció hatását ismét csak utalásszerűen említjük. Az elmondottakból egyenesen következik, hogy a hazai egészségügyben dolgozók igen jelentős hányada önkizsákmányoló módon kénytelen megszervezni saját életét; a megkeresett jövedelemmel szemben nem 8, hanem mind a szerződésben, mind a valóságban órai munka áll. Ha tehát órakereseteket és nem havi vagy éves jövedelmeket vetnénk össze, akkor a nemzetközi bérfelzárkózás tekintetében a magyar egészségügy dolgozóiról még kedvezőtlenebb kép állna elő. És végül van még egy fontos torzító tényező, az eltorzult férfi nő arány. A munkaerőpiacok jól ismert problémájáról van szó. Egy adott munkapiacon a női munkavállalók túlsúlya részben oka, részben következménye az alulfizetettségnek. A magyar nemzetgazdaság átlagában a nők 12%-kal keresnek kevesebbet, mint férfikollégáik bizonyosra vehető, hogy az elnőiesedett egészségügyben ez még egy további átlagkeresetcsökkentő tényező. A várható változások iránya A fenti ellentmondások abból adódnak, hogy az egészségügyben csak részlegesen történt meg a rendszerváltás. Bizonyos területek már átestek a privatizáción, míg másutt fennmaradt a szocialista tervgazdálkodás. A mai orvos generáció egy része számára még élő emlék a szocializmus. Tudják, emlékeznek arra, hogy 1989 előtt nem csak az orvosi munka, de minden szellemi munka alulfizetett volt. A változás 1990 után következett be, amikor az üzleti szférában a kvalifikált dolgozók legális főmunkaidőben, mellékállások és hálapénz nélkül megszerezhető keresete néhány év alatt elszaladt a fizikai és az egyszerű, ben 146,5 ezer fő tartozott ebbe a körbe. Itt és a tanulmány egészében minden esetben csak az egészségügyi ellátásról van szó. Az idézett adatok és megállapításaink a szociális ellátásra nem vonatkoznak. 8 Az ágazat egészének bérfelzárkózását tárgyalva fontos lenne tudni, hogy milyen kereseti viszonyok jellemzik a viszonylag nagy tömegű, nem-szakképzett alkalmazottak helyzetét. Erre vonatkozóan azonban csak egy 10 évvel korábbi helyzetről vannak empirikus információink. Ábrahám (1998) ökonometriai elemzése szerint akkor az alacsony képesítésű, de egészségügyi jellegű foglalkozást űző alkalmazottak (képzetlenebb ápolók és nővérek, műtőssegédek) jelentősen többet kerestek, mint a hasonló jellemzőkkel bíró munkavállalók az egészségügyön kívül. Kérdés, hogy ez ma is így van-e. 9 A Magyar Kórházszövetség friss felmérése szerint a kórházi orvosok 12,5%-a dolgozik vállalkozási formában is (Népszabadság, március 4.). 10 Pontosabban szólva az történik, hogy Kovács doktor bére a KSH felmérésében úgy kerül rögzítésre, mintha két emberről lenne szó a gyógyító Kovács doktorról és az oktató Kovács doktorról. Így a kétszer megkeresett bruttó 120 ezer Ft nem 240 ezer Ft-ként, hanem 120 ezer Ft-os átlagkeresetként kerül nyilvántartásra. 107

10 adminisztratív munkát végző dolgozók keresetéhez képest. Ez azonban szorosan összefüggött azzal, hogy az üzleti szférában közel 1,5 millió munkahely véglegesen megszűnt. Az ily módon felszabadult bértömeg tette lehetővé, hogy a kvalifikált dolgozók és különösen a vezetők bére meredeken emelkedhessen, miközben a vállalkozások versenyképessége nemzetközi összehasonlításban is megmaradjon, sőt javuljon. A mai magyar egészségügyben két fogalmilag jól körülhatárolható csoport élvez EU-s szinten is magasnak mondható jövedelmet. Egyfelől, jól keresnek azok, akiknek módjuk volt teljes mértékben átállni a magángazdaságba, és ott tulajdonosi pozícióba kerülni (háziorvosok, fogorvosok, általában a vállalkozó orvosok, látszerészek, patikusok, az orvosláshoz szükséges inputokat forgalmazó cégek munkatársai stb.). Másfelől, a magas jövedelem egy szűk orvosi elit privilégiuma. Ők azok, akik egyszerre töltenek be közép- és felsővezetői pozíciókat az állami finanszírozású gyógyító és oktató intézményekben, haszonélvezői a nemzetközi tudományos együttműködésből adódó lehetőségeknek, és emellett még mindenféle formában adózatlan jövedelmekre is szert tudnak tenni. És természetesen van egy harmadik csoport is, a nyilvánvalóan alulfizetett, nehezen élők, több tízezres tábora. Mint ez már 1999-ben is látható volt 11, ők csak akkor számíthatnak a mainál gyorsabb bérfelzárkózásra, ha ez együtt jár az ágazat egészének reformjával, a köz- és magánfinanszírozás éles elválasztásával, és az ágazatban foglalkoztatottak összlétszámának érezhető csökkenésével. Az ágazat egésze ugyanis többlet pénzre nem számíthat. A legfrissebb, a évi 50%-os béremelés hatását is visszatükröző OECD adatok szerint Magyarország 2003-ban már a GDP 8,4%-át költötte egészségügyre többet, mint Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország vagy Finnország (7,4 7,7%). Az arányokat tekintve, ennél számottevően több forrás sem az államháztartás rendszerében, sem a háztartások pénztárcájában nincs és 2003 között az egészségügyi közkiadások aránya a GDP-hez viszonyítva 5,1%-ról 6,1%-ra nőtt, miközben a háztartások által finanszírozott részarány (2,3%) változatlan maradt. Tekintettel arra, hogy a növekmény forrása teljes egészében a központi költségvetés eladósodása volt, reálisan csak azzal lehet számolni, hogy ez az 1%-pontnyi növekedés a következő években elolvad. Nagyjából körvonalazható az a logikai struktúra is, amelynek keretében az egészségügyi ágazat létszámcsökkenése a következő 5 10 év során végbe fog menni. Fontossági sorrendben a következő tényezők tűnnek említésre méltónak: A szakemberállomány elöregedését és nyugdíjba vonulását a fiatalabb korosztályok belépése nem fogja kompenzálni. A kisebb, megfelelő szakmai színvonalon semmiképpen sem működtethető háziorvosi állások, gyógyszertárak, szakrendelők és kórházak megszűnnek, összevonásra, átalakításra kerülnek. Ezt a szakrendelők és kórházak privatizációja, illetve az üzleti alapon működő biztosítók térnyerése fogja kikényszeríteni. Miközben várható, hogy az egészségügy állami irányításában csökkenni fog a munka lehetőség, az üzleti biztosítók elterjedése elképzelhetetlen egy ennél nagyobb mértékű szakember-átcsoportosulás nélkül. De mindettől függetlenül is számítani lehet az egészségbusiness (kutatás, eszköz-forgalmazás, fürdők, wellness, természetgyógyászat, otthoni ápolás stb.) létszámelszívó hatására. 11 Mihályi (1999) o. 108

11 A szigorodó munkaügyi és adózási szabályok, ideértve az EU-szintjén szabályozásra kerülő munkaidő- és ügyeleti normák rendszerét is, gyors ütemben csökkenteni fogják a másodlagos és harmadlagos munkavállalási lehetőségeket. Ennek hiányában viszont a mai ellátórendszer számos pontján egyszerűen nem lesz fenntartható a működés. Az EU munkaerőpiacának liberalizálódása erősödő szívó hatást fog gyakorolni a magyar munkavállalókra, s ezt a hozzánk képest olcsóbérű országokból történő bevándorlás (Szlovákia, Románia és Ukrajna) nem fogja teljes mértékben ellensúlyozni. A magyar orvosok és szakdolgozók EU-n belüli munkavállalása elsősorban nyelvtudás kérdése. E tekintetben a magyar munkavállalók esélyei rosszak, sőt romlók. A lengyel és az orosz pályatársak többszörös számbeli fölényben vannak, és általában jobb angol nyelvtudással vannak felfegyverkezve. Csökkenni fog a pálya elnőiesedettsége is. Irodalom Ábrahám Árpád: Foglalkoztatás és keresetek a magyar egészségügyben. The Urban Institute, Washington, D. C., kézirat (1998). Balázs Péter: Orvoslás pénzért és hivatástudatból. Melania Kiadó, Budapest, Bognár Géza Gál Róbert Iván Kornai János: Hálapénz a magyar egészségügyben. Közgazdasági Szemle április, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium munkacsoportja: Vitaanyag az egészségügyi dolgozók helyzetéről, jövőjéről, szerepükről az átalakuló egészségügyben. Budapest, Hálapénz Bizottság: Jelentés az orvosi hálapénzről (Helyzetelemzés és következtetések). Springer Orvosi Kiadó, Budapest, Kornai János Karen Eggleston: Egyéni választás és szolidaritás. (Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Mihályi Péter: Magyar egészségügy: diagnózis és terápia. Springer, Budapest, Mihályi Péter: Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Egyetemi Könyvkiadó, Veszprém, Mihályi Péter: A hálapénzről talán utoljára. In: Tanulmányok a hálapénzről. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Különszám, május, Mihályi Péter: Az egészségügyi reform koncepcionális határai. Egészségügyi Gazdasági Szemle november, Mihályi Péter: Egészségügy: a halogatott reform. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest, megjelenés alatt (2006). 109

12 Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? (Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái). Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, Semjén András: Van-e orvostúltermelés Magyarországon? Egészségügyi Gazdasági Szemle Szalai Júlia: Alapítványok az egészségügyben. In: Hanák Katalin Neményi Mária (szerk.): Szociológia emberközelben. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998,

Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN

Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Gazdasági és Szociális Tanács: Elımunkálatok a társadalmi párbeszédhez, Szerk.: Vizi E. Szilveszter Teplán István Szentpéteri József Bp. 2006. 99-110. o. Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége.

A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége. A Rehabilitáció és Ambuláns lehetősége. Miért és hogyan tovább?! Dr. Ari Lajos Sarkadi Attila 2009 szeptember 11. Balatonfüred Miért rehabilitálunk? Forrás: CIA A demográfiai bomba Többfajta bomba is ketyeg:

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai

A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai A foglalkoztatás bővítésének adminisztratív és adózási korlátai (Sajtótájékoztató) Budapest, 2012. június 14. Bevezető Előadó: Zara László elnök A magyar közterhek nemzetközi összehasonlításban Előadó:

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatás 4 2. Munkabérek 7 3. Kollektív szerződések 9 4. Munkaerő-utánpótlás 10 5. Regionális trendek 11 3 Vezetői összefoglaló Csökkenő foglalkoztatás

Részletesebben

A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban

A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban A nemek közötti bérrés mérése: nemzetközi szinten, a Visegrádi országokban és Lengyelországban Dorota Szelewa Nemzetközi Kutató- és Elemzőközpont (ICRA), Varsó, Lengyelország és Dél-dániai Egyetem, Dánia

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői Az agrárfoglalkoztatás jellemzői A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a)

Részletesebben

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő

kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő IDŐSKORRAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK Az idősödés, időskori szerepek értelmezése, jelentősége kultúrafüggő / társadalomfüggő / személyiségfüggő Élettartam mennyiségi növekedése minőségi élet megteremtésének

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

A minőségügyi szakfőorvosi és a szakfelügyelő főorvosi rendszer felépítése

A minőségügyi szakfőorvosi és a szakfelügyelő főorvosi rendszer felépítése Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet igazgató: Dr. Kivovics Péter egyetemi docens http://semmelweis-egyetem.hu/fszoi/ https://www.facebook.com/fszoi A minőségügyi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere

Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere Az egészségügy átalakítása a munkaerő-megtartás és munka-erőellátás

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013.

ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. ÁROP 2.2.21 A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK VISSZAVEZETÉSE A NYÍLTPIACI FOGLALKOZTATÁSBA DR. PÓSFAI GÁBOR FŐIGAZGATÓ 2013. OKTÓBER 31 A rokkantellátás rendszerének átalakítása során szem előtt

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élő munka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Szöveges Indoklás 2004. évi Beszámolóhoz 1. Szervezeti változások bemutatása Az Intézet 10 tudományos-, és 6 nem tudományos feladatokat

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now!

Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Nyugdíjreform Magyarországon: Do it, and most of all, do it now! Kihívások, innováció, szerkezet és összhang más alrendszerekkel Bodor András előadása Pénzügyi Csúcstalálkozó IV. Budapest, 2006. augusztus

Részletesebben

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2014. július VARGA MIHÁLY Tartalom 1. Helyzetértékelés Gazdasági folyamatok Költségvetés 2. Merre tovább? Útban a növekedés és a teljes

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Health at a Glance: Europe 2010

Health at a Glance: Europe 2010 Health at a Glance: Europe 2010 Summary in Hungarian Összefoglalás magyarul HEALTH AT GLANCE: EUROPE 2010 ISBN 978-92-64-090309 OECD 2010 1 Összefoglaló Az utóbbi néhány évtized során az európai országokban

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az intézmény 2010. I. félévi gazdálkodásáról

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az intézmény 2010. I. félévi gazdálkodásáról Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Kéthely SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az intézmény 2010. I. félévi gazdálkodásáról levélcím: 8713 Kéthely, Magyari u. 35. telefon: 36 85 339 211 fax: 36 85 339 059

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg IV. PÉCSI PÉNZÜGYI NAPOK A társasági adó reformjának lehetőségei Dr. Vágyi Ferenc Róbert egyetemi docens MOKLASZ alelnök Pécs, 2010. március 31. 1 GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg Statisztikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Decemberben 0,9%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2014. december és 2014. év)

Decemberben 0,9%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2014. december és 2014. év) Közzététel: 2015. január 14. Következik: 2015. január 15. Mezőgazdasági termelői árak Sorszám: 9. Decemberben 0,9%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak,. december és. év) Decemberben a fogyasztói

Részletesebben