A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter"

Átírás

1 A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter Vezetői összefoglaló Csak az egymáshoz nagyon hasonló fejlettségű országokban lehetséges a közel azonos egy főre jutó kereseti színvonal biztosítása. Magyarország GDP/fő szintje az EU-átlag 64%-a nyilván nagyjából ennek megfelelőnek kell lennie a bérszintnek is. Az egészségügy irányítói úgy látják, hogy ma Magyarországon a szükségesnél kevesebb orvos és szakdolgozó dolgozik, és további romlást vetítenek előre. Szerintük éppen ezért remélhető, hogy a piac előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni az ágazatban dolgozók keresetének átlagosnál gyorsabb emelkedését, és egyben a gyorsuló ütemű felzárkózást a szakma-specifikus EU-átlagokhoz. A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy a létszámhiány az ágazat egészében legfeljebb 5 10% (ti. az engedélyezett álláshelyekhez viszonyítva), s ha ezt a mértéket egy racionális ellátó szervezet igényeihez mérjük, akkor helyesebb azt mondani, hogy valójában nincs létszámhiány. A kereseti viszonyok áttekinthetetlenek. Senki sem tudja megmondani, hogy mennyit is keresnek az ágazat dolgozói. A KSH bérstatisztikája csak egy leszűkített megfigyelési kör hivatalos keresetét veszi számba ebből semmilyen következtetést sem lehet levonni. Ma két csoport húz EU-s szinten is magasnak mondható jövedelmet. Egyfelől azok, akiknek módjuk volt teljes mértékben átállni a magángazdaságba, és ott tulajdonosi pozícióba kerülni. Másfelől a magas jövedelem egy szűk orvosi elit privilégiuma. Azoké, akik egyszerre töltenek be közép- és felsővezetői pozíciókat az állami finanszírozású gyógyító és oktató intézményekben, haszonélvezői a nemzetközi tudományos együttműködésből adódó lehetőségeknek, és emellett még mindenféle formában adózatlan jövedelmekre is szert tudnak tenni. És természetesen van egy harmadik csoport is, a valóban alulfizetett, nehezen élők több tízezres tábora. Ők csak akkor számíthatnak mainál gyorsabb bérfelzárkózásra, ha ez együtt jár az ágazat egészének reformjával, a köz- és magánfinanszírozás éles elválasztásával és az ágazatban dolgozók összlétszámának érezhető csökkenésével. Az ágazat egésze ugyanis többlet pénzre nem számíthat. Magyarország 2003-ban már a GDP 8,4%-át költötte egészségügyre többet, mint Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország vagy Finnország (7,4 7,7%). Ennél több pénz a jövőben sem lesz. A bérfelzárkózás folyamata a magyar egészségügyben Akár helyeseljük, akár nem, tényként kell elfogadnunk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a hazai közvélemény túlnyomó része számára elsősorban a bérek felzárkózásának ígéretét jelenti. Ehhez a célhoz képest minden más egyéb indok és érdek így például a politikai, kulturális, tudományos és nemzetbiztonsági megfontolások is hangsúlytalanok maradtak. A várakozásokat az elmúlt négy év vissza is igazolta: között az euróban számolt, 1 főre jutó reálkeresetek Magyarországon több mint 23%-kal nőttek, míg az EU-15 esetében ez a növekmény legfeljebb 3 4% volt. 1 A bérfelzárkózás tehát a szemünk előtt zajlik. 1 Ld. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter nyilatkozatát (Népszava, március 3.). 99

2 Látni kell persze azt is, hogy a felzárkózás úgy történik, hogy lefelé mozgó célpontra lövünk. Az Európai Unió folyamatosan bővül, de az újonnan csatlakozó országok alacsonyabb fejlettségük miatt rontják az átlagot (1. táblázat). Ezt a nyilvánvaló statisztikai tényt viszont a közvélekedés nem érzékeli. Amikor az EU-átlaghoz történő felzárkózásról esik szó, azt az emberek hajlamosak úgy érteni, mintha az egyenlő lenne a velünk szomszédos Ausztriához, vagy a történelmi politikai okokból sokszor referencia-országnak tekintett Németországhoz való felzárkózással jól lehet Ausztria és Németország között is számottevő, 14 százalékpontnyi a különbség, az osztrákok javára. 1. táblázat: Gazdasági fejlettségünk szintje nemzetközi összehasonlításban (Vásárlóerő-paritáson számított GDP/fő adatok) EU ,0 100,0 EU ,5 107,4 Euró zóna 110,5 105,0 Ausztria 126,6 121,6 Németország 118,2 107,1 Csehország 70,1 75,9 Lengyelország 42,2 52,4 Magyarország 48,5 64,4 USA 150,9 152,5 Japán 121,5 111,4 Bulgária 27,4 34,3 Románia 36,0 Forrás: Eurostat. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a csatlakozás folyamatát az egészségügyi ágazatban dolgozók is pontosan ilyen módon élik meg: a bérek terén Ausztria, Németország vagy Anglia az összehasonlítási alap. Mint azt az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, a bérfelzárkózás lehetőségét, a pozitív és negatív irányba mutató erők hatásmechanizmusait illetően meglehetősen tájékozatlanok az érintettek. A bérfelzárkózás fogalmát gyakran a bérfelzárkóztatás kifejezés szinonimájaként használják, megkerülve azt a kérdést, hogy az állam vagy a mindenkori kormány rendelkezik-e egyáltalán hathatós eszközökkel a spontán piaci folyamatok tartós befolyásolására. (A válasz: nem.) Másfelől az egész bérfelzárkózási folyamatot valamiféle nemzeti jogon járó kárpótlásként gondolják el, azt feltételezve, hogy ebben a jótéteményben minden szakma és minden társadalmi csoport egyidejűleg fog részesedni. Ez is biztosan téves elképzelés. A bérfelzárkózás úgy fog megtörténni, hogy az országon belül először azoknak a jövedelme zárkózik fel, akiknek a teljesítménye és/vagy érdekérvényesítő képessége ezt lehetővé teszi. Ennek nyomán persze az országon belüli, szakmák és társadalmi csoportok közötti kereseti különbségek a maihoz képest nem csökkenni, hanem nőni fognak. Elméleti alapvetés A nemzetgazdaság egészét vizsgálva, kiindulópontként nem nehéz belátni, hogy csak az egymáshoz nagyon hasonló fejlettségű országokban lehetséges a közel azonos egy főre jutó kereseti színvonal biztosítása. Senki sem gondolhatja, hogy Afganisztánban vagy Zairében lehetne amerikai béreket fizetni. Magyarországon GDP/fő szintje az EU-25 átlag 64%-a nyilván nagyjából ennek megfelelőnek kell lennie a bérszintnek is. 100

3 Alaposabb utánagondolással azonban belátható, hogy ez sem ilyen egyszerű. Még azonos fejlettségi szint mellett is lehetséges számottevő átlagkereset-különbség A és B ország között, amennyiben eltérő a két ország 1. foglalkoztatási szintje, 2. évi munkaidőben számított teljesítménye, 3. múltban felhalmozott adósságállománya, 4. célul kitűzött növekedési üteme, 5. adó- és járulékrendszere stb. Nyilvánvaló például, hogy amennyiben A ország magasabb növekedési ütemet céloz meg, az a beruházási ráta emelését követeli meg, ami csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem éves növekményéből B országgal összehasonlítva hosszabb időn át több jut felhalmozásra, mint fogyasztásra. A bérek-profitok aránya, illetve a fogyasztás-felhalmozás aránya ugyanannak az éremnek a két oldala, csak más fogalmi kereteket alkalmazunk. Hasonlóképpen könnyű belátni az 1 3. pontban említett tényezők hatását. Az adó- és járulékrendszer hatásáról a felzárkózással összefüggésben ritkán esik szó. Márpedig ennek hatása mind nemzetgazdasági szinten, mind az egészségügyre vetítve önmagában is fontos. Az összefüggések egyik oldala még csak-csak világos: minél magasabb az adó- és járulékcímen államilag központosított jövedelmek aránya, annál kevesebb marad nettó bérként a munkavállalóknál. Másfelől viszont azt is látni kell, hogy az adók- és járulékok jelentős része az állampolgárok életszínvonala és jövedelme szempontjából pusztán időbeli átcsoportosításra kerül. Az egészségbiztosítási járulék az öregkori orvosi ellátást, a nyugdíjbiztosítási járulék az időskori jövedelem-pótlást fedezi. Ugyanez mondható el az adók egy részének a felhasználásáról is: az állam adókból finanszírozza azokat a beruházásokat, amelyek szintén a jövő életszínvonalának megalapozását szolgálja. Ezért érdekes, hogy miközben az adószint nagyjában-egészeben változatlan maradt a rendszerváltás óta az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulékok mértéke 1993 óta lényegében folyamatosan csökkent. Az ilyen módon megtakarított jövőbeni jövedelmek azután jelenbeli bér, kereset és kisvállalkozói profitok formájában kerültek kifizetésre. Ez természetesen a jelen szempontjából örvendetes, de a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából aggasztó fejlemény. E helyütt nincs mód részletesen elemezni ezt a sok-sok ellentmondással teli folyamatot ld. Mihályi (2005), itt meg kell elégednünk annak leszögezésével, hogy a csökkenő nyugdíjjárulék-fizetés hamarosan milliós nagyságrendben fogja fájdalmasan érinteni azokat a mai munkavállalókat, akik valódi keresetüket eltagadva öt tíz éven át minimálbéren regisztráltatják önmagukat. 2 Az egészségügyi ágazatot a nemzetgazdaság egészét jellemző jövedelem-eltitkolás közvetlenül is érinti. Mint ismeretes, a 90-es évek elején a magyar egészségügy áttért a költségvetési finanszírozásról a járulék-finanszírozásra, ami azt jelenteti, hogy az ellátórendszer működésének hivatalos pénzügyi forrása a munkabérekre kivetett járulék. Ez akkor nagyjában-egészében konszenzusos döntés következménye volt; a legfőbb politikai pártok és a szakma képviselői egyetértettek abban, hogy a német minták szerint elgondolt biztosítás-finanszírozási rendszer megfelelő modell lesz a Magyar Köztársaság számára. Miután azonban az egymást követő kormányok a versenyszféra nyomásának engedve hozzájárultak a járulék-kulcsok csökkenéséhez, ez az egészségügyi ellátórendszer számára 2 Teljes mértékben hitelesnek tűnő tudományos és kormányzati források eltérő becsléseket adnak arra vonatkozóan, hányan dolgoznak napjainkban minimálbéren. A becsült adat 0,9 1,5 millió között változik. Hasonló bizonytalanság övezi a közel 1 millió őstermelő tényleges kereseti pozícióját is. 101

4 azonnal és közvetlen módon forrás-csökkenéshez vezetett. Ebből a nézőpontból tekintve teljesen érthető, hogy az egészségügyi ágazat irányítói és szereplői az állami csatornákon érkező forrás-csökkenésre az illegális jövedelem-csatornák fenntartásával és szélesítésével (hálapénz, szállítói korrupció), a tőke munka arányának, illetve a szolgáltatások minőségének rontásával, valamint a betegeket közvetlenül terhelő fizetési kötelezettségek (gyógyszertámogatások csökkentése, co-payment formák) kiterjesztésével válaszoltak. Helyhiány okán most nem térünk ki a hálapénz és a korrupció jól megkutatott problémakörére 3. A gyógyszer-finanszírozás önmagában is bonyolult ügyeire és az egészségügyi szolgáltatások minőségromlására vonatkozóan is csak egy-egy utalásszerű megjegyzést teszünk. Már Orosz (2001) elemzései is feltárták, hogy a gyógyszertámogatásokra fordított közpénzek meredek emelkedése folyamatosan elszívja a forrásokat a bérektől. Itt egy ördögi kör működik: a recept-felírási gyakorlatot korrupt módon befolyásolni kívánó gyártó és forgalmazó cégek apró pénzért vásárolják meg egyes orvosok közreműködését egy olyan folyamatban, amely végső soron minden egészségügyi dolgozónak árt. Nem azt állítjuk, hogy az elmúlt 15 évben abszolút értelemben romlottak az ellátás feltételei. Ez számokkal, dokumentumokkal is cáfolható, de ellentmondana ennek az állításnak a hétköznapi emberek többsége is. Arról van csupán szó, hogy az állami finanszírozás keretein belül működő egészségügyben nem ment végbe az a látványos minőség-javulás, ami más szolgáltatási területeken végbement. Ez a helyzet természetesen milliónyi egyedi döntés nyomán alakult ki. Az történt, hogy a pénzügyi kényszer nyomása alatt az intézmény-vezetők a lehetőségek határain belül a pénzeket a dolgozók javadalmazására és nem a szolgáltatás minőségének javítására fordították. A sokszor panaszos felhanggal említett lerobbant kórházi folyosók, az elavult géppark és a kifejezetten rossz minőségű élelmezés mögött ezt az oksági láncot kell látnunk. Az intézményvezetők megtehetnék azt is, hogy a szűkös pénzügyi keretek miatt elsősorban az élőmunkával takarékoskodnak, tehát a lehetőségek határáig csökkentik a létszámot, és az így megtakarított pénzből a megmaradók keresetét növelik. De nem ez történik, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a szocialista gazdálkodás négy évtizede alatt ez a fajta vezetői mentalitás ( az állam pénze nem számít ) mélyen beleivódott a vezetők tudatába, és a rendszerváltás követő kényszerek ehhez képest gyengének bizonyultak. Az intézményvezetők és az egészségügy irányítói alapjában véve saját munkatársaikkal és kollégáikkal szolidárisak, vagy ahogyan ezt némi leegyszerűsítéssel sokan mondják, az egészségügyi minisztérium alapjában véve orvos-minisztérium. Munkaerőhiány és bérezés az egészségügyben A magyar egészségügy irányítói és az intézmények élén álló szakemberek többsége a bérfelzárkózás szempontjából központi kérdésnek tekinti a létszámhiány problémáját. A szakminisztérium 2004-ben kiadott tanulmánya például a tételszerűen megfogalmazott állításai sorában az első helyre állította azt a vélekedését, miszerint az egészségügyi dolgozó: hiányszakma, majd második legfontosabb tételként azt mondta ki, hogy az egészségügyi 3 Ld. Bognár és munkatársai (2000), Hálapénz Bizottság (2000), Mihályi (2004). 102

5 munkaerő-hiány nem magyar specialitás: világszerte minden ország hasonló gondokkal küzd. Pusztán elméleti alapon megközelítve a kérdést, azt nem érdemes vitatni, hogy egy-egy ország esetében a relatív bérarányok tehát adott esetben az egészségügyi dolgozók keresete az országos átlaghoz viszonyítva valóban visszatükrözik a különféle munkaerőpiacok egyensúlyi állapotát. Egyszerűbben fogalmazva: ahol a kereslet számottevően meghaladja a kínálatot, ott a bérek jobban emelkednek, mint ahol munkaerő túlkínálat van. Ez tehát igaz, de két egymással is összefüggő tényezőt még figyelembe kell venni. Egyfelől azt, hogy a relatív bérarányok jelentős mértékben történeti produktumok. Így például közismert, hogy az amerikai orvosok az ottani átlagkereset 4,4-szeresét is megkeresik, míg Ausztriában vagy Németországban csak az 1,7%-esét. 4 Ami az egyik országban megszokott és ezért természetes, az másutt elfogadhatatlan igazságtalanságnak tűnik. Másfelől azt is látni kell, hogy az orvoslás piacán a legtöbb országban szigorú adminisztratív korlátozások működnek nagyon helyesen!, de ezek a korlátozások nemzetközi szinten nagyon különbözőek. Japánban például az orvosi keresetek hosszú időn keresztül az átlag 6-szorosát is meghaladták, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a hagyományos japán orvoslás szokásrendje szerint az orvosok egyben patikusok is voltak, tehát gyógyszerforgalmazásból éltek. Van ahol szigorú céhes szabályok nehezítik a külföldiek belépését, sőt esetenként az országon belüli mobilitást is, míg másutt (pl. az Egyesült Államokban) annak van meghatározó jelentősége, hogy az orvosok életpályájuk során kénytelenek megkeresni vagyis inkább vissza-keresni saját taníttatásuk igencsak magas költségeit. Ezzel szemben áll az európai tradíció, ahol az orvosképzés költségeinek jó részét az adófizetők és nem jövendő orvos állja. Mindezen hatások együttesen jelennek meg a bérarányokban. A fentebb elmondottakat három ábrával is illusztráljuk. Az 1. ábrán elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy a különböző országok orvos-ellátottsága nagyon is különböző. Így azt tekintjük kiindulási alapnak, hogy az orvosok pontosabban az ún. általános orvosok és a szakorvosok az adott ország 1 főre jutó GDP-jéhez képest mennyit keresnek, függetlenül attól, hogy sok vagy kevés orvos dolgozik az adott országban. Mint a kettős ábrából is látható, a relatív, adózás előtti orvos-keresetek nagysága attól is függ, hogy alkalmazotti viszonyban álló vagy vállalkozó orvosról van szó. Így adódik a meglehetősen nagy szórás. Hogy csak a szélsőértékeket említsük: Csehországban az alkalmazotti viszonyban álló szakorvos a nemzeti átlagkereset 1,7-szeresét kapja, míg Amerikában egy szakorvos 6,6-szorosát keresi a nemzeti átlagkeresetnek. Nagyon nem mindegy tehát, hogy pontosan mit is értünk azon, hogy orvoskereset. Hasonló módon készült a 2. ábra, amely a kórházban dolgozó nővérek viszonylagos helyzetét mutatja be, a hivatalosan regisztrált, bruttó keresetek alapján. Miután az adatok magukért beszélnek, a szöveges kommentárt helytakarékosság okán mellőzzük. A 3. ábra viszont azt mutatja, hogy milyen összefüggés van a szakorvosi keresetek és a szakorvosi piac telítettsége között. Magyarországon például viszonylag sok a szakorvos, 1000 lakosra éppen 2,0 esik, míg Hollandiában 0,9 és az USA-ban is csak 1,4. Az ily módon számolt adatokból nyert összefüggés mégis azt sejteti, hogy Magyarországon a relatív orvoskeresetek a szakorvosok esetében még annál is alacsonyabbak, mint ami az orvos-ellátottság sűrűségéből következne. 4 Kornai Eggleston (2004) 127. o. 103

6 Specialists General practitioners Salaried Self-employed Salaried Self-employed 8,34 6,13 5,16 1,67 2,06 2,89 2,65 4,58 2,68 3,41 1,77 3,97 2,66 4,32 3,56 1,92 3,52 2,52 3,76 4,75 6,63 Belgium (2002, 2000) Canada (2002) Czech Republic (2003)¹ Denmark (2003, 2002) Finland (2003) France (2001) Germany (2004,1999) Greece (2003) Hungary (2003) Ireland (2004)² Mexico (2003) Netherlands (2003) New Zealand (2004) Norway (2004)³ Portugal (2004) Sweden (2002) Switzerland (2001) United Kingdom (2002) United States (1999) 4 1,98 3,45 1,87 3,39 2,28 2,78 3,61 1,74 2,28 3,73 3,52 2,22 3,39 3,50 4, Remuneration compared to GDP per capita Remuneration compared to GDP per capita 1. Salaried specialists in the Czech Republic also include general practitioners (GPs) working as employees (about 15% of all GPs). 2. Given that GDP per capita overstates the average income in Ireland, the ratio under-estimates the relative income of doctors. 3. Salaried specialists in Norway also include assistant doctors. 4. Data include both self-employed and salaried physicians (salaried physicians account for about one-third of all physicians). 1. ábra: Orvos-keresetek nemzetközi összehasonlításban (Az 1 főre jutó GDP többszöröseként kifejezve) Czech Republic (2003) 1 Norway (2004) Hungary (2003) Finland (2003) Ireland (2004) 2 Denmark (2003) United States 2000) United Kingdom (2002) Mexico (2003) New Zealand (2002) Australia (2002) Portugal (2004) 0,84 0,88 0,89 1,00 1,13 1,34 1,37 1,39 1,42 1,42 1,56 1,89 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 Remuneration compared to GDP per capita 1. Included are wages of all paramedical personnel. See footnotes to Table 2.5 for more information on sources and methods. 2. Given that GDP per capita overstates the average income in Ireland, the ratio under-estimates the relative income of nurses. 2. ábra: A kórházi nővérek keresete nemzetközi összehasonlításban (Az 1 főre jutó GDP többszöröseként kifejezve) 104

7 Remuneration compared to GDP per capita R 2 = 0,30 NLD 2 USA BEL CAN 2 FRA 2 CHE NLZ 2 DNK 2 FIN GER SWE NOR HUN POR 2 CZE Specialists per population 1. The year for the number of specialists per population is the same as for the remuneration or, if not available, the latest year available. 2. The number of specialists includes non-practising. 3. ábra: A szakorvosok relatív keresete nemzetközi összehasonlításban (Az orvos-ellátottság függvényében) Forrás: az 1 3. ábrához: OECD Health Data A nemzetközi összehasonlítások után térjünk vissza a hazai közgondolkodásban elterjedt vélekedésekhez. Mint már említettük, általános az a meggyőződés, hogy ma Magyarországon a szükségesnél kevesebb orvos és szakdolgozó dolgozik, a tendenciák további romlást vetítenek előre (erről majd később), de éppen ezért okkal remélhető, hogy a piaci kényszerek előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni az ágazatban dolgozók relatív keresetének emelkedését, és egyben a gyorsuló ütemű felzárkózást az EU-átlaghoz. A fentebb bemutatott OECD adatok alapján persze felvetődik a kérdés, mihez képest van hiány Magyarországon egészségügyi dolgozóból, ha a lakosságszámra vetített adatok éppen ennek az ellenkezőjét mutatják. A válasz egyszerű, s az egészségügyi ágazatban dolgozók ezt pontosan tudják is: sok a kórház, a kórházi ágy, a szakrendelő és a laboratórium, és nemzetközi összehasonlításban példátlanul sok az orvos beteg találkozás is. A már fentebb említett minisztériumi tanulmány is így számol, a hiányt a betöltetlen álláshelyek számával és arányával jellemzi (4. ábra). Miután azonban az álláshelyek egy köztudottan aránytalan és pazarló, kórház-centrikus struktúrához képest vannak figyelembe véve, közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, ma valójában Magyarországon nincs hiány sem orvosból, sem szakdolgozóból. Mint minden munkapiacon, itt is vannak súrlódások, azaz egyidejűleg érzékelnek a szereplők létszámhiányt is, meg elhelyezkedési gondokat (munkanélküliséget) is. 5 5 Csak illusztrációképpen: a Kórház c. szakmai folyóirat januári száma a hírrovatban arról számol be, hogy négy nagy kórházban a budapesti Szent Lászlóban, a Madarász utcai és a Heim Pál Gyermekkórházban, valamint a kiskunhalasi Semmelweis kórházban nyilvánvalóan költségtakarékossági okból összesen 141 dolgozót bocsátottak el. 105

8 Forrás: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete kérdőíves felmérése alapján, ESZCSM (2004) 7. o. 4. ábra: A betöltetlen állások aránya az egészségügyben munkaköri csoportonként, Megjegyzés: A minta elsősorban a fekvőbeteg-ellátó intézmények helyzetét tükrözi. A megkérdezés időpontjából kikövetkeztethetően a évi adatok az 50%-os béremelés hatásait még nem mutathatják. Feltételezhető az is, hogy leginkább azok az intézmények tekintették fontosnak a kérdőív kitöltését, ahol a létszámhiányokat súlyosnak és valósnak ítélték. Ezért az adatok felfelé torzítanak. Az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben kiadott és vélhetően 2004-es KSH adatokra támaszkodó, de az orvoslás teljes spektrumát lefedő nyilatkozata szerint kétezer orvos hiányzik a rendszerből (Kórházak: 1325; járóbeteg-ellátás: több mint 500; háziorvos: 70 fő 6 ). Ez összességében mintegy 6%-os hiánynak felel meg. Egyébként a fenti, felfelé torzító adatokból is egyértelműen kitűnik, hogy a sokszor emlegetett hiány nem is olyan nagy, előjelét tekintve pedig inkább csökkenő! De még a 4. ábrán látható 10%-os orvoshiány, illetve a 4% alatti nővérhiány is csak részben valós nagyság. A betöltetlen álláshelyek java részt akkor sem kerülnének betöltésre, ha történetesen ott állna a kórház kapujában a munkára jelentkező orvos vagy szakdolgozó, hiszen az álláshelyhez tartozó bérkeretek folyamatosan szétosztásra kerülnek. Vagyis az újonnan belépők bérét csak a jelenleg foglalkoztatottak keresetcsökkenése árán lehetne kifizetni. Tovább bonyolítja ezt az ellentmondást az ún. manuális szakmák paraszolvencia rendszere. Ha több lenne az orvos, megoszlana a hálapénz is. Kevert rendszer a foglalkoztatásban A foglalkoztatási és kereseti viszonyok a magyar egészségügyben teljesen áttekinthetetlenek, a helyzet ebben az ágazatban rosszabb, mint a nemzetgazdaság egészében. A KSH szakágazati bérstatisztikája amely a fentebb bemutatott OECD adatok alapjául is szolgál! félrevezető, mert csak a humán-egészségügyi ellátásban, minimálisan 5 főt foglalkoztató munkahelyen, 6 Az OEP január 1.-jei állapotokat tükröző nyilvántartása szerint a 7483 háziorvosi állás kevesebb, mint 2%-a betöltetlen (Magyar Orvos, március). 106

9 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, adózás előtti és adózás utáni hivatalos keresetét veszi számba. 7 A szakdolgozók és a különösebb szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak 8 esetében a felsorolt megszorítások miatti torzítás viszonylag kicsi, bár a másod- és mellékállások különböző formái esetükben is viszonylag elterjedtek. Az igazi torzítás az orvosok esetében történik. Hiszen a háziorvosok, a gyermekorvosok és a fogorvosok szinte kizárólag vállalkozói formában tevékenykednek, és igen gyakori az a megoldás is, amikor az alkalmazotti viszonyban álló egészségügyi dolgozó mintegy mellékállásban vállalkozói státuszban is dolgozik. 9 Emiatt becslésem szerint a dolgozó orvosok legkevesebb 1/3-a kimarad a KSH bérstatisztikájából, méghozzá éppen azok, akik saját bevallásuk szerint is viszonylag sokat keresnek. Szintén kimarad a nyilvántartásból a (legális) magánpraxis, az orvoslátogatóként foglalkoztatott kb. egy-két ezer orvos, a gyógyszerkipróbálásért járó (zömmel külföldről származó) juttatások, valamint a mellékállásokból származó juttatások átlagjövedelem növelő hatása. 10 Az adózást megkerülő hálapénz és a gyógyszergyári promóció hatását ismét csak utalásszerűen említjük. Az elmondottakból egyenesen következik, hogy a hazai egészségügyben dolgozók igen jelentős hányada önkizsákmányoló módon kénytelen megszervezni saját életét; a megkeresett jövedelemmel szemben nem 8, hanem mind a szerződésben, mind a valóságban órai munka áll. Ha tehát órakereseteket és nem havi vagy éves jövedelmeket vetnénk össze, akkor a nemzetközi bérfelzárkózás tekintetében a magyar egészségügy dolgozóiról még kedvezőtlenebb kép állna elő. És végül van még egy fontos torzító tényező, az eltorzult férfi nő arány. A munkaerőpiacok jól ismert problémájáról van szó. Egy adott munkapiacon a női munkavállalók túlsúlya részben oka, részben következménye az alulfizetettségnek. A magyar nemzetgazdaság átlagában a nők 12%-kal keresnek kevesebbet, mint férfikollégáik bizonyosra vehető, hogy az elnőiesedett egészségügyben ez még egy további átlagkeresetcsökkentő tényező. A várható változások iránya A fenti ellentmondások abból adódnak, hogy az egészségügyben csak részlegesen történt meg a rendszerváltás. Bizonyos területek már átestek a privatizáción, míg másutt fennmaradt a szocialista tervgazdálkodás. A mai orvos generáció egy része számára még élő emlék a szocializmus. Tudják, emlékeznek arra, hogy 1989 előtt nem csak az orvosi munka, de minden szellemi munka alulfizetett volt. A változás 1990 után következett be, amikor az üzleti szférában a kvalifikált dolgozók legális főmunkaidőben, mellékállások és hálapénz nélkül megszerezhető keresete néhány év alatt elszaladt a fizikai és az egyszerű, ben 146,5 ezer fő tartozott ebbe a körbe. Itt és a tanulmány egészében minden esetben csak az egészségügyi ellátásról van szó. Az idézett adatok és megállapításaink a szociális ellátásra nem vonatkoznak. 8 Az ágazat egészének bérfelzárkózását tárgyalva fontos lenne tudni, hogy milyen kereseti viszonyok jellemzik a viszonylag nagy tömegű, nem-szakképzett alkalmazottak helyzetét. Erre vonatkozóan azonban csak egy 10 évvel korábbi helyzetről vannak empirikus információink. Ábrahám (1998) ökonometriai elemzése szerint akkor az alacsony képesítésű, de egészségügyi jellegű foglalkozást űző alkalmazottak (képzetlenebb ápolók és nővérek, műtőssegédek) jelentősen többet kerestek, mint a hasonló jellemzőkkel bíró munkavállalók az egészségügyön kívül. Kérdés, hogy ez ma is így van-e. 9 A Magyar Kórházszövetség friss felmérése szerint a kórházi orvosok 12,5%-a dolgozik vállalkozási formában is (Népszabadság, március 4.). 10 Pontosabban szólva az történik, hogy Kovács doktor bére a KSH felmérésében úgy kerül rögzítésre, mintha két emberről lenne szó a gyógyító Kovács doktorról és az oktató Kovács doktorról. Így a kétszer megkeresett bruttó 120 ezer Ft nem 240 ezer Ft-ként, hanem 120 ezer Ft-os átlagkeresetként kerül nyilvántartásra. 107

10 adminisztratív munkát végző dolgozók keresetéhez képest. Ez azonban szorosan összefüggött azzal, hogy az üzleti szférában közel 1,5 millió munkahely véglegesen megszűnt. Az ily módon felszabadult bértömeg tette lehetővé, hogy a kvalifikált dolgozók és különösen a vezetők bére meredeken emelkedhessen, miközben a vállalkozások versenyképessége nemzetközi összehasonlításban is megmaradjon, sőt javuljon. A mai magyar egészségügyben két fogalmilag jól körülhatárolható csoport élvez EU-s szinten is magasnak mondható jövedelmet. Egyfelől, jól keresnek azok, akiknek módjuk volt teljes mértékben átállni a magángazdaságba, és ott tulajdonosi pozícióba kerülni (háziorvosok, fogorvosok, általában a vállalkozó orvosok, látszerészek, patikusok, az orvosláshoz szükséges inputokat forgalmazó cégek munkatársai stb.). Másfelől, a magas jövedelem egy szűk orvosi elit privilégiuma. Ők azok, akik egyszerre töltenek be közép- és felsővezetői pozíciókat az állami finanszírozású gyógyító és oktató intézményekben, haszonélvezői a nemzetközi tudományos együttműködésből adódó lehetőségeknek, és emellett még mindenféle formában adózatlan jövedelmekre is szert tudnak tenni. És természetesen van egy harmadik csoport is, a nyilvánvalóan alulfizetett, nehezen élők, több tízezres tábora. Mint ez már 1999-ben is látható volt 11, ők csak akkor számíthatnak a mainál gyorsabb bérfelzárkózásra, ha ez együtt jár az ágazat egészének reformjával, a köz- és magánfinanszírozás éles elválasztásával, és az ágazatban foglalkoztatottak összlétszámának érezhető csökkenésével. Az ágazat egésze ugyanis többlet pénzre nem számíthat. A legfrissebb, a évi 50%-os béremelés hatását is visszatükröző OECD adatok szerint Magyarország 2003-ban már a GDP 8,4%-át költötte egészségügyre többet, mint Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország vagy Finnország (7,4 7,7%). Az arányokat tekintve, ennél számottevően több forrás sem az államháztartás rendszerében, sem a háztartások pénztárcájában nincs és 2003 között az egészségügyi közkiadások aránya a GDP-hez viszonyítva 5,1%-ról 6,1%-ra nőtt, miközben a háztartások által finanszírozott részarány (2,3%) változatlan maradt. Tekintettel arra, hogy a növekmény forrása teljes egészében a központi költségvetés eladósodása volt, reálisan csak azzal lehet számolni, hogy ez az 1%-pontnyi növekedés a következő években elolvad. Nagyjából körvonalazható az a logikai struktúra is, amelynek keretében az egészségügyi ágazat létszámcsökkenése a következő 5 10 év során végbe fog menni. Fontossági sorrendben a következő tényezők tűnnek említésre méltónak: A szakemberállomány elöregedését és nyugdíjba vonulását a fiatalabb korosztályok belépése nem fogja kompenzálni. A kisebb, megfelelő szakmai színvonalon semmiképpen sem működtethető háziorvosi állások, gyógyszertárak, szakrendelők és kórházak megszűnnek, összevonásra, átalakításra kerülnek. Ezt a szakrendelők és kórházak privatizációja, illetve az üzleti alapon működő biztosítók térnyerése fogja kikényszeríteni. Miközben várható, hogy az egészségügy állami irányításában csökkenni fog a munka lehetőség, az üzleti biztosítók elterjedése elképzelhetetlen egy ennél nagyobb mértékű szakember-átcsoportosulás nélkül. De mindettől függetlenül is számítani lehet az egészségbusiness (kutatás, eszköz-forgalmazás, fürdők, wellness, természetgyógyászat, otthoni ápolás stb.) létszámelszívó hatására. 11 Mihályi (1999) o. 108

11 A szigorodó munkaügyi és adózási szabályok, ideértve az EU-szintjén szabályozásra kerülő munkaidő- és ügyeleti normák rendszerét is, gyors ütemben csökkenteni fogják a másodlagos és harmadlagos munkavállalási lehetőségeket. Ennek hiányában viszont a mai ellátórendszer számos pontján egyszerűen nem lesz fenntartható a működés. Az EU munkaerőpiacának liberalizálódása erősödő szívó hatást fog gyakorolni a magyar munkavállalókra, s ezt a hozzánk képest olcsóbérű országokból történő bevándorlás (Szlovákia, Románia és Ukrajna) nem fogja teljes mértékben ellensúlyozni. A magyar orvosok és szakdolgozók EU-n belüli munkavállalása elsősorban nyelvtudás kérdése. E tekintetben a magyar munkavállalók esélyei rosszak, sőt romlók. A lengyel és az orosz pályatársak többszörös számbeli fölényben vannak, és általában jobb angol nyelvtudással vannak felfegyverkezve. Csökkenni fog a pálya elnőiesedettsége is. Irodalom Ábrahám Árpád: Foglalkoztatás és keresetek a magyar egészségügyben. The Urban Institute, Washington, D. C., kézirat (1998). Balázs Péter: Orvoslás pénzért és hivatástudatból. Melania Kiadó, Budapest, Bognár Géza Gál Róbert Iván Kornai János: Hálapénz a magyar egészségügyben. Közgazdasági Szemle április, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium munkacsoportja: Vitaanyag az egészségügyi dolgozók helyzetéről, jövőjéről, szerepükről az átalakuló egészségügyben. Budapest, Hálapénz Bizottság: Jelentés az orvosi hálapénzről (Helyzetelemzés és következtetések). Springer Orvosi Kiadó, Budapest, Kornai János Karen Eggleston: Egyéni választás és szolidaritás. (Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Mihályi Péter: Magyar egészségügy: diagnózis és terápia. Springer, Budapest, Mihályi Péter: Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Egyetemi Könyvkiadó, Veszprém, Mihályi Péter: A hálapénzről talán utoljára. In: Tanulmányok a hálapénzről. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Különszám, május, Mihályi Péter: Az egészségügyi reform koncepcionális határai. Egészségügyi Gazdasági Szemle november, Mihályi Péter: Egészségügy: a halogatott reform. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest, megjelenés alatt (2006). 109

12 Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? (Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái). Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, Semjén András: Van-e orvostúltermelés Magyarországon? Egészségügyi Gazdasági Szemle Szalai Júlia: Alapítványok az egészségügyben. In: Hanák Katalin Neményi Mária (szerk.): Szociológia emberközelben. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998,

Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN

Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Gazdasági és Szociális Tanács: Elımunkálatok a társadalmi párbeszédhez, Szerk.: Vizi E. Szilveszter Teplán István Szentpéteri József Bp. 2006. 99-110. o. Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

A magyar gazdaság felülnézetből

A magyar gazdaság felülnézetből Orbán Gábor A magyar gazdaság felülnézetből Kötvény üzletág-vezető AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Balatonalmádi, 212 szeptember 7. avagy Vezeklés 28-2?? Kényszerpályán a magyar gazdaság

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló)

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló) Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Horváth Gábor főtitkár

Horváth Gábor főtitkár . Horváth Gábor főtitkár Előadó szándéka A parlament előtt levő földforgalmi törvény mellett nincs hatástanulmány (jogalkotásról szóló törvény) Objektív hatásfelméréshez: Ismerni kellene mit sikerül megszülni

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. IV. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011 Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, -2011 Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Az előadás főbb gondolatkörei A globális és átfogó

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Területi kormányzás és regionális fejlődés

Területi kormányzás és regionális fejlődés Területi kormányzás és regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona MTA Székház, 2014. november 20. Regionális kormányzás kiment a divatból? Területi jelző néha elmarad (Oxford Handbook of Governance 2014. 800

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata. Részletes kutatási beszámoló

A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata. Részletes kutatási beszámoló A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata Részletes kutatási beszámoló OTKA-kód 49518 Készítette: Hárs Ágnes Budapest 2005-2007 Bevezető megjegyzések A kutatás az eredeti terv szerint a nemzetközi és

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

M ű h e l y t a n u l m á n y o k

M ű h e l y t a n u l m á n y o k MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET M ű h e l y t a n u l m á n y o k 48. szám 2003. szeptember Szemlér Tamás FRANCIAORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE ÉS A FRANCIA GAZDASÁGPOLITIKA ELŐTT ÁLLÓ

Részletesebben