A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter"

Átírás

1 A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Mihályi Péter Vezetői összefoglaló Csak az egymáshoz nagyon hasonló fejlettségű országokban lehetséges a közel azonos egy főre jutó kereseti színvonal biztosítása. Magyarország GDP/fő szintje az EU-átlag 64%-a nyilván nagyjából ennek megfelelőnek kell lennie a bérszintnek is. Az egészségügy irányítói úgy látják, hogy ma Magyarországon a szükségesnél kevesebb orvos és szakdolgozó dolgozik, és további romlást vetítenek előre. Szerintük éppen ezért remélhető, hogy a piac előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni az ágazatban dolgozók keresetének átlagosnál gyorsabb emelkedését, és egyben a gyorsuló ütemű felzárkózást a szakma-specifikus EU-átlagokhoz. A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy a létszámhiány az ágazat egészében legfeljebb 5 10% (ti. az engedélyezett álláshelyekhez viszonyítva), s ha ezt a mértéket egy racionális ellátó szervezet igényeihez mérjük, akkor helyesebb azt mondani, hogy valójában nincs létszámhiány. A kereseti viszonyok áttekinthetetlenek. Senki sem tudja megmondani, hogy mennyit is keresnek az ágazat dolgozói. A KSH bérstatisztikája csak egy leszűkített megfigyelési kör hivatalos keresetét veszi számba ebből semmilyen következtetést sem lehet levonni. Ma két csoport húz EU-s szinten is magasnak mondható jövedelmet. Egyfelől azok, akiknek módjuk volt teljes mértékben átállni a magángazdaságba, és ott tulajdonosi pozícióba kerülni. Másfelől a magas jövedelem egy szűk orvosi elit privilégiuma. Azoké, akik egyszerre töltenek be közép- és felsővezetői pozíciókat az állami finanszírozású gyógyító és oktató intézményekben, haszonélvezői a nemzetközi tudományos együttműködésből adódó lehetőségeknek, és emellett még mindenféle formában adózatlan jövedelmekre is szert tudnak tenni. És természetesen van egy harmadik csoport is, a valóban alulfizetett, nehezen élők több tízezres tábora. Ők csak akkor számíthatnak mainál gyorsabb bérfelzárkózásra, ha ez együtt jár az ágazat egészének reformjával, a köz- és magánfinanszírozás éles elválasztásával és az ágazatban dolgozók összlétszámának érezhető csökkenésével. Az ágazat egésze ugyanis többlet pénzre nem számíthat. Magyarország 2003-ban már a GDP 8,4%-át költötte egészségügyre többet, mint Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország vagy Finnország (7,4 7,7%). Ennél több pénz a jövőben sem lesz. A bérfelzárkózás folyamata a magyar egészségügyben Akár helyeseljük, akár nem, tényként kell elfogadnunk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás a hazai közvélemény túlnyomó része számára elsősorban a bérek felzárkózásának ígéretét jelenti. Ehhez a célhoz képest minden más egyéb indok és érdek így például a politikai, kulturális, tudományos és nemzetbiztonsági megfontolások is hangsúlytalanok maradtak. A várakozásokat az elmúlt négy év vissza is igazolta: között az euróban számolt, 1 főre jutó reálkeresetek Magyarországon több mint 23%-kal nőttek, míg az EU-15 esetében ez a növekmény legfeljebb 3 4% volt. 1 A bérfelzárkózás tehát a szemünk előtt zajlik. 1 Ld. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter nyilatkozatát (Népszava, március 3.). 99

2 Látni kell persze azt is, hogy a felzárkózás úgy történik, hogy lefelé mozgó célpontra lövünk. Az Európai Unió folyamatosan bővül, de az újonnan csatlakozó országok alacsonyabb fejlettségük miatt rontják az átlagot (1. táblázat). Ezt a nyilvánvaló statisztikai tényt viszont a közvélekedés nem érzékeli. Amikor az EU-átlaghoz történő felzárkózásról esik szó, azt az emberek hajlamosak úgy érteni, mintha az egyenlő lenne a velünk szomszédos Ausztriához, vagy a történelmi politikai okokból sokszor referencia-országnak tekintett Németországhoz való felzárkózással jól lehet Ausztria és Németország között is számottevő, 14 százalékpontnyi a különbség, az osztrákok javára. 1. táblázat: Gazdasági fejlettségünk szintje nemzetközi összehasonlításban (Vásárlóerő-paritáson számított GDP/fő adatok) EU ,0 100,0 EU ,5 107,4 Euró zóna 110,5 105,0 Ausztria 126,6 121,6 Németország 118,2 107,1 Csehország 70,1 75,9 Lengyelország 42,2 52,4 Magyarország 48,5 64,4 USA 150,9 152,5 Japán 121,5 111,4 Bulgária 27,4 34,3 Románia 36,0 Forrás: Eurostat. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a csatlakozás folyamatát az egészségügyi ágazatban dolgozók is pontosan ilyen módon élik meg: a bérek terén Ausztria, Németország vagy Anglia az összehasonlítási alap. Mint azt az alábbiakban részletesen is bemutatjuk, a bérfelzárkózás lehetőségét, a pozitív és negatív irányba mutató erők hatásmechanizmusait illetően meglehetősen tájékozatlanok az érintettek. A bérfelzárkózás fogalmát gyakran a bérfelzárkóztatás kifejezés szinonimájaként használják, megkerülve azt a kérdést, hogy az állam vagy a mindenkori kormány rendelkezik-e egyáltalán hathatós eszközökkel a spontán piaci folyamatok tartós befolyásolására. (A válasz: nem.) Másfelől az egész bérfelzárkózási folyamatot valamiféle nemzeti jogon járó kárpótlásként gondolják el, azt feltételezve, hogy ebben a jótéteményben minden szakma és minden társadalmi csoport egyidejűleg fog részesedni. Ez is biztosan téves elképzelés. A bérfelzárkózás úgy fog megtörténni, hogy az országon belül először azoknak a jövedelme zárkózik fel, akiknek a teljesítménye és/vagy érdekérvényesítő képessége ezt lehetővé teszi. Ennek nyomán persze az országon belüli, szakmák és társadalmi csoportok közötti kereseti különbségek a maihoz képest nem csökkenni, hanem nőni fognak. Elméleti alapvetés A nemzetgazdaság egészét vizsgálva, kiindulópontként nem nehéz belátni, hogy csak az egymáshoz nagyon hasonló fejlettségű országokban lehetséges a közel azonos egy főre jutó kereseti színvonal biztosítása. Senki sem gondolhatja, hogy Afganisztánban vagy Zairében lehetne amerikai béreket fizetni. Magyarországon GDP/fő szintje az EU-25 átlag 64%-a nyilván nagyjából ennek megfelelőnek kell lennie a bérszintnek is. 100

3 Alaposabb utánagondolással azonban belátható, hogy ez sem ilyen egyszerű. Még azonos fejlettségi szint mellett is lehetséges számottevő átlagkereset-különbség A és B ország között, amennyiben eltérő a két ország 1. foglalkoztatási szintje, 2. évi munkaidőben számított teljesítménye, 3. múltban felhalmozott adósságállománya, 4. célul kitűzött növekedési üteme, 5. adó- és járulékrendszere stb. Nyilvánvaló például, hogy amennyiben A ország magasabb növekedési ütemet céloz meg, az a beruházási ráta emelését követeli meg, ami csak úgy lehetséges, ha a nemzeti jövedelem éves növekményéből B országgal összehasonlítva hosszabb időn át több jut felhalmozásra, mint fogyasztásra. A bérek-profitok aránya, illetve a fogyasztás-felhalmozás aránya ugyanannak az éremnek a két oldala, csak más fogalmi kereteket alkalmazunk. Hasonlóképpen könnyű belátni az 1 3. pontban említett tényezők hatását. Az adó- és járulékrendszer hatásáról a felzárkózással összefüggésben ritkán esik szó. Márpedig ennek hatása mind nemzetgazdasági szinten, mind az egészségügyre vetítve önmagában is fontos. Az összefüggések egyik oldala még csak-csak világos: minél magasabb az adó- és járulékcímen államilag központosított jövedelmek aránya, annál kevesebb marad nettó bérként a munkavállalóknál. Másfelől viszont azt is látni kell, hogy az adók- és járulékok jelentős része az állampolgárok életszínvonala és jövedelme szempontjából pusztán időbeli átcsoportosításra kerül. Az egészségbiztosítási járulék az öregkori orvosi ellátást, a nyugdíjbiztosítási járulék az időskori jövedelem-pótlást fedezi. Ugyanez mondható el az adók egy részének a felhasználásáról is: az állam adókból finanszírozza azokat a beruházásokat, amelyek szintén a jövő életszínvonalának megalapozását szolgálja. Ezért érdekes, hogy miközben az adószint nagyjában-egészeben változatlan maradt a rendszerváltás óta az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási járulékok mértéke 1993 óta lényegében folyamatosan csökkent. Az ilyen módon megtakarított jövőbeni jövedelmek azután jelenbeli bér, kereset és kisvállalkozói profitok formájában kerültek kifizetésre. Ez természetesen a jelen szempontjából örvendetes, de a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából aggasztó fejlemény. E helyütt nincs mód részletesen elemezni ezt a sok-sok ellentmondással teli folyamatot ld. Mihályi (2005), itt meg kell elégednünk annak leszögezésével, hogy a csökkenő nyugdíjjárulék-fizetés hamarosan milliós nagyságrendben fogja fájdalmasan érinteni azokat a mai munkavállalókat, akik valódi keresetüket eltagadva öt tíz éven át minimálbéren regisztráltatják önmagukat. 2 Az egészségügyi ágazatot a nemzetgazdaság egészét jellemző jövedelem-eltitkolás közvetlenül is érinti. Mint ismeretes, a 90-es évek elején a magyar egészségügy áttért a költségvetési finanszírozásról a járulék-finanszírozásra, ami azt jelenteti, hogy az ellátórendszer működésének hivatalos pénzügyi forrása a munkabérekre kivetett járulék. Ez akkor nagyjában-egészében konszenzusos döntés következménye volt; a legfőbb politikai pártok és a szakma képviselői egyetértettek abban, hogy a német minták szerint elgondolt biztosítás-finanszírozási rendszer megfelelő modell lesz a Magyar Köztársaság számára. Miután azonban az egymást követő kormányok a versenyszféra nyomásának engedve hozzájárultak a járulék-kulcsok csökkenéséhez, ez az egészségügyi ellátórendszer számára 2 Teljes mértékben hitelesnek tűnő tudományos és kormányzati források eltérő becsléseket adnak arra vonatkozóan, hányan dolgoznak napjainkban minimálbéren. A becsült adat 0,9 1,5 millió között változik. Hasonló bizonytalanság övezi a közel 1 millió őstermelő tényleges kereseti pozícióját is. 101

4 azonnal és közvetlen módon forrás-csökkenéshez vezetett. Ebből a nézőpontból tekintve teljesen érthető, hogy az egészségügyi ágazat irányítói és szereplői az állami csatornákon érkező forrás-csökkenésre az illegális jövedelem-csatornák fenntartásával és szélesítésével (hálapénz, szállítói korrupció), a tőke munka arányának, illetve a szolgáltatások minőségének rontásával, valamint a betegeket közvetlenül terhelő fizetési kötelezettségek (gyógyszertámogatások csökkentése, co-payment formák) kiterjesztésével válaszoltak. Helyhiány okán most nem térünk ki a hálapénz és a korrupció jól megkutatott problémakörére 3. A gyógyszer-finanszírozás önmagában is bonyolult ügyeire és az egészségügyi szolgáltatások minőségromlására vonatkozóan is csak egy-egy utalásszerű megjegyzést teszünk. Már Orosz (2001) elemzései is feltárták, hogy a gyógyszertámogatásokra fordított közpénzek meredek emelkedése folyamatosan elszívja a forrásokat a bérektől. Itt egy ördögi kör működik: a recept-felírási gyakorlatot korrupt módon befolyásolni kívánó gyártó és forgalmazó cégek apró pénzért vásárolják meg egyes orvosok közreműködését egy olyan folyamatban, amely végső soron minden egészségügyi dolgozónak árt. Nem azt állítjuk, hogy az elmúlt 15 évben abszolút értelemben romlottak az ellátás feltételei. Ez számokkal, dokumentumokkal is cáfolható, de ellentmondana ennek az állításnak a hétköznapi emberek többsége is. Arról van csupán szó, hogy az állami finanszírozás keretein belül működő egészségügyben nem ment végbe az a látványos minőség-javulás, ami más szolgáltatási területeken végbement. Ez a helyzet természetesen milliónyi egyedi döntés nyomán alakult ki. Az történt, hogy a pénzügyi kényszer nyomása alatt az intézmény-vezetők a lehetőségek határain belül a pénzeket a dolgozók javadalmazására és nem a szolgáltatás minőségének javítására fordították. A sokszor panaszos felhanggal említett lerobbant kórházi folyosók, az elavult géppark és a kifejezetten rossz minőségű élelmezés mögött ezt az oksági láncot kell látnunk. Az intézményvezetők megtehetnék azt is, hogy a szűkös pénzügyi keretek miatt elsősorban az élőmunkával takarékoskodnak, tehát a lehetőségek határáig csökkentik a létszámot, és az így megtakarított pénzből a megmaradók keresetét növelik. De nem ez történik, amin nincs is mit csodálkozni, hiszen a szocialista gazdálkodás négy évtizede alatt ez a fajta vezetői mentalitás ( az állam pénze nem számít ) mélyen beleivódott a vezetők tudatába, és a rendszerváltás követő kényszerek ehhez képest gyengének bizonyultak. Az intézményvezetők és az egészségügy irányítói alapjában véve saját munkatársaikkal és kollégáikkal szolidárisak, vagy ahogyan ezt némi leegyszerűsítéssel sokan mondják, az egészségügyi minisztérium alapjában véve orvos-minisztérium. Munkaerőhiány és bérezés az egészségügyben A magyar egészségügy irányítói és az intézmények élén álló szakemberek többsége a bérfelzárkózás szempontjából központi kérdésnek tekinti a létszámhiány problémáját. A szakminisztérium 2004-ben kiadott tanulmánya például a tételszerűen megfogalmazott állításai sorában az első helyre állította azt a vélekedését, miszerint az egészségügyi dolgozó: hiányszakma, majd második legfontosabb tételként azt mondta ki, hogy az egészségügyi 3 Ld. Bognár és munkatársai (2000), Hálapénz Bizottság (2000), Mihályi (2004). 102

5 munkaerő-hiány nem magyar specialitás: világszerte minden ország hasonló gondokkal küzd. Pusztán elméleti alapon megközelítve a kérdést, azt nem érdemes vitatni, hogy egy-egy ország esetében a relatív bérarányok tehát adott esetben az egészségügyi dolgozók keresete az országos átlaghoz viszonyítva valóban visszatükrözik a különféle munkaerőpiacok egyensúlyi állapotát. Egyszerűbben fogalmazva: ahol a kereslet számottevően meghaladja a kínálatot, ott a bérek jobban emelkednek, mint ahol munkaerő túlkínálat van. Ez tehát igaz, de két egymással is összefüggő tényezőt még figyelembe kell venni. Egyfelől azt, hogy a relatív bérarányok jelentős mértékben történeti produktumok. Így például közismert, hogy az amerikai orvosok az ottani átlagkereset 4,4-szeresét is megkeresik, míg Ausztriában vagy Németországban csak az 1,7%-esét. 4 Ami az egyik országban megszokott és ezért természetes, az másutt elfogadhatatlan igazságtalanságnak tűnik. Másfelől azt is látni kell, hogy az orvoslás piacán a legtöbb országban szigorú adminisztratív korlátozások működnek nagyon helyesen!, de ezek a korlátozások nemzetközi szinten nagyon különbözőek. Japánban például az orvosi keresetek hosszú időn keresztül az átlag 6-szorosát is meghaladták, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a hagyományos japán orvoslás szokásrendje szerint az orvosok egyben patikusok is voltak, tehát gyógyszerforgalmazásból éltek. Van ahol szigorú céhes szabályok nehezítik a külföldiek belépését, sőt esetenként az országon belüli mobilitást is, míg másutt (pl. az Egyesült Államokban) annak van meghatározó jelentősége, hogy az orvosok életpályájuk során kénytelenek megkeresni vagyis inkább vissza-keresni saját taníttatásuk igencsak magas költségeit. Ezzel szemben áll az európai tradíció, ahol az orvosképzés költségeinek jó részét az adófizetők és nem jövendő orvos állja. Mindezen hatások együttesen jelennek meg a bérarányokban. A fentebb elmondottakat három ábrával is illusztráljuk. Az 1. ábrán elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy a különböző országok orvos-ellátottsága nagyon is különböző. Így azt tekintjük kiindulási alapnak, hogy az orvosok pontosabban az ún. általános orvosok és a szakorvosok az adott ország 1 főre jutó GDP-jéhez képest mennyit keresnek, függetlenül attól, hogy sok vagy kevés orvos dolgozik az adott országban. Mint a kettős ábrából is látható, a relatív, adózás előtti orvos-keresetek nagysága attól is függ, hogy alkalmazotti viszonyban álló vagy vállalkozó orvosról van szó. Így adódik a meglehetősen nagy szórás. Hogy csak a szélsőértékeket említsük: Csehországban az alkalmazotti viszonyban álló szakorvos a nemzeti átlagkereset 1,7-szeresét kapja, míg Amerikában egy szakorvos 6,6-szorosát keresi a nemzeti átlagkeresetnek. Nagyon nem mindegy tehát, hogy pontosan mit is értünk azon, hogy orvoskereset. Hasonló módon készült a 2. ábra, amely a kórházban dolgozó nővérek viszonylagos helyzetét mutatja be, a hivatalosan regisztrált, bruttó keresetek alapján. Miután az adatok magukért beszélnek, a szöveges kommentárt helytakarékosság okán mellőzzük. A 3. ábra viszont azt mutatja, hogy milyen összefüggés van a szakorvosi keresetek és a szakorvosi piac telítettsége között. Magyarországon például viszonylag sok a szakorvos, 1000 lakosra éppen 2,0 esik, míg Hollandiában 0,9 és az USA-ban is csak 1,4. Az ily módon számolt adatokból nyert összefüggés mégis azt sejteti, hogy Magyarországon a relatív orvoskeresetek a szakorvosok esetében még annál is alacsonyabbak, mint ami az orvos-ellátottság sűrűségéből következne. 4 Kornai Eggleston (2004) 127. o. 103

6 Specialists General practitioners Salaried Self-employed Salaried Self-employed 8,34 6,13 5,16 1,67 2,06 2,89 2,65 4,58 2,68 3,41 1,77 3,97 2,66 4,32 3,56 1,92 3,52 2,52 3,76 4,75 6,63 Belgium (2002, 2000) Canada (2002) Czech Republic (2003)¹ Denmark (2003, 2002) Finland (2003) France (2001) Germany (2004,1999) Greece (2003) Hungary (2003) Ireland (2004)² Mexico (2003) Netherlands (2003) New Zealand (2004) Norway (2004)³ Portugal (2004) Sweden (2002) Switzerland (2001) United Kingdom (2002) United States (1999) 4 1,98 3,45 1,87 3,39 2,28 2,78 3,61 1,74 2,28 3,73 3,52 2,22 3,39 3,50 4, Remuneration compared to GDP per capita Remuneration compared to GDP per capita 1. Salaried specialists in the Czech Republic also include general practitioners (GPs) working as employees (about 15% of all GPs). 2. Given that GDP per capita overstates the average income in Ireland, the ratio under-estimates the relative income of doctors. 3. Salaried specialists in Norway also include assistant doctors. 4. Data include both self-employed and salaried physicians (salaried physicians account for about one-third of all physicians). 1. ábra: Orvos-keresetek nemzetközi összehasonlításban (Az 1 főre jutó GDP többszöröseként kifejezve) Czech Republic (2003) 1 Norway (2004) Hungary (2003) Finland (2003) Ireland (2004) 2 Denmark (2003) United States 2000) United Kingdom (2002) Mexico (2003) New Zealand (2002) Australia (2002) Portugal (2004) 0,84 0,88 0,89 1,00 1,13 1,34 1,37 1,39 1,42 1,42 1,56 1,89 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 Remuneration compared to GDP per capita 1. Included are wages of all paramedical personnel. See footnotes to Table 2.5 for more information on sources and methods. 2. Given that GDP per capita overstates the average income in Ireland, the ratio under-estimates the relative income of nurses. 2. ábra: A kórházi nővérek keresete nemzetközi összehasonlításban (Az 1 főre jutó GDP többszöröseként kifejezve) 104

7 Remuneration compared to GDP per capita R 2 = 0,30 NLD 2 USA BEL CAN 2 FRA 2 CHE NLZ 2 DNK 2 FIN GER SWE NOR HUN POR 2 CZE Specialists per population 1. The year for the number of specialists per population is the same as for the remuneration or, if not available, the latest year available. 2. The number of specialists includes non-practising. 3. ábra: A szakorvosok relatív keresete nemzetközi összehasonlításban (Az orvos-ellátottság függvényében) Forrás: az 1 3. ábrához: OECD Health Data A nemzetközi összehasonlítások után térjünk vissza a hazai közgondolkodásban elterjedt vélekedésekhez. Mint már említettük, általános az a meggyőződés, hogy ma Magyarországon a szükségesnél kevesebb orvos és szakdolgozó dolgozik, a tendenciák további romlást vetítenek előre (erről majd később), de éppen ezért okkal remélhető, hogy a piaci kényszerek előbb-utóbb ki fogják kényszeríteni az ágazatban dolgozók relatív keresetének emelkedését, és egyben a gyorsuló ütemű felzárkózást az EU-átlaghoz. A fentebb bemutatott OECD adatok alapján persze felvetődik a kérdés, mihez képest van hiány Magyarországon egészségügyi dolgozóból, ha a lakosságszámra vetített adatok éppen ennek az ellenkezőjét mutatják. A válasz egyszerű, s az egészségügyi ágazatban dolgozók ezt pontosan tudják is: sok a kórház, a kórházi ágy, a szakrendelő és a laboratórium, és nemzetközi összehasonlításban példátlanul sok az orvos beteg találkozás is. A már fentebb említett minisztériumi tanulmány is így számol, a hiányt a betöltetlen álláshelyek számával és arányával jellemzi (4. ábra). Miután azonban az álláshelyek egy köztudottan aránytalan és pazarló, kórház-centrikus struktúrához képest vannak figyelembe véve, közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, ma valójában Magyarországon nincs hiány sem orvosból, sem szakdolgozóból. Mint minden munkapiacon, itt is vannak súrlódások, azaz egyidejűleg érzékelnek a szereplők létszámhiányt is, meg elhelyezkedési gondokat (munkanélküliséget) is. 5 5 Csak illusztrációképpen: a Kórház c. szakmai folyóirat januári száma a hírrovatban arról számol be, hogy négy nagy kórházban a budapesti Szent Lászlóban, a Madarász utcai és a Heim Pál Gyermekkórházban, valamint a kiskunhalasi Semmelweis kórházban nyilvánvalóan költségtakarékossági okból összesen 141 dolgozót bocsátottak el. 105

8 Forrás: az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete kérdőíves felmérése alapján, ESZCSM (2004) 7. o. 4. ábra: A betöltetlen állások aránya az egészségügyben munkaköri csoportonként, Megjegyzés: A minta elsősorban a fekvőbeteg-ellátó intézmények helyzetét tükrözi. A megkérdezés időpontjából kikövetkeztethetően a évi adatok az 50%-os béremelés hatásait még nem mutathatják. Feltételezhető az is, hogy leginkább azok az intézmények tekintették fontosnak a kérdőív kitöltését, ahol a létszámhiányokat súlyosnak és valósnak ítélték. Ezért az adatok felfelé torzítanak. Az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben kiadott és vélhetően 2004-es KSH adatokra támaszkodó, de az orvoslás teljes spektrumát lefedő nyilatkozata szerint kétezer orvos hiányzik a rendszerből (Kórházak: 1325; járóbeteg-ellátás: több mint 500; háziorvos: 70 fő 6 ). Ez összességében mintegy 6%-os hiánynak felel meg. Egyébként a fenti, felfelé torzító adatokból is egyértelműen kitűnik, hogy a sokszor emlegetett hiány nem is olyan nagy, előjelét tekintve pedig inkább csökkenő! De még a 4. ábrán látható 10%-os orvoshiány, illetve a 4% alatti nővérhiány is csak részben valós nagyság. A betöltetlen álláshelyek java részt akkor sem kerülnének betöltésre, ha történetesen ott állna a kórház kapujában a munkára jelentkező orvos vagy szakdolgozó, hiszen az álláshelyhez tartozó bérkeretek folyamatosan szétosztásra kerülnek. Vagyis az újonnan belépők bérét csak a jelenleg foglalkoztatottak keresetcsökkenése árán lehetne kifizetni. Tovább bonyolítja ezt az ellentmondást az ún. manuális szakmák paraszolvencia rendszere. Ha több lenne az orvos, megoszlana a hálapénz is. Kevert rendszer a foglalkoztatásban A foglalkoztatási és kereseti viszonyok a magyar egészségügyben teljesen áttekinthetetlenek, a helyzet ebben az ágazatban rosszabb, mint a nemzetgazdaság egészében. A KSH szakágazati bérstatisztikája amely a fentebb bemutatott OECD adatok alapjául is szolgál! félrevezető, mert csak a humán-egészségügyi ellátásban, minimálisan 5 főt foglalkoztató munkahelyen, 6 Az OEP január 1.-jei állapotokat tükröző nyilvántartása szerint a 7483 háziorvosi állás kevesebb, mint 2%-a betöltetlen (Magyar Orvos, március). 106

9 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, adózás előtti és adózás utáni hivatalos keresetét veszi számba. 7 A szakdolgozók és a különösebb szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak 8 esetében a felsorolt megszorítások miatti torzítás viszonylag kicsi, bár a másod- és mellékállások különböző formái esetükben is viszonylag elterjedtek. Az igazi torzítás az orvosok esetében történik. Hiszen a háziorvosok, a gyermekorvosok és a fogorvosok szinte kizárólag vállalkozói formában tevékenykednek, és igen gyakori az a megoldás is, amikor az alkalmazotti viszonyban álló egészségügyi dolgozó mintegy mellékállásban vállalkozói státuszban is dolgozik. 9 Emiatt becslésem szerint a dolgozó orvosok legkevesebb 1/3-a kimarad a KSH bérstatisztikájából, méghozzá éppen azok, akik saját bevallásuk szerint is viszonylag sokat keresnek. Szintén kimarad a nyilvántartásból a (legális) magánpraxis, az orvoslátogatóként foglalkoztatott kb. egy-két ezer orvos, a gyógyszerkipróbálásért járó (zömmel külföldről származó) juttatások, valamint a mellékállásokból származó juttatások átlagjövedelem növelő hatása. 10 Az adózást megkerülő hálapénz és a gyógyszergyári promóció hatását ismét csak utalásszerűen említjük. Az elmondottakból egyenesen következik, hogy a hazai egészségügyben dolgozók igen jelentős hányada önkizsákmányoló módon kénytelen megszervezni saját életét; a megkeresett jövedelemmel szemben nem 8, hanem mind a szerződésben, mind a valóságban órai munka áll. Ha tehát órakereseteket és nem havi vagy éves jövedelmeket vetnénk össze, akkor a nemzetközi bérfelzárkózás tekintetében a magyar egészségügy dolgozóiról még kedvezőtlenebb kép állna elő. És végül van még egy fontos torzító tényező, az eltorzult férfi nő arány. A munkaerőpiacok jól ismert problémájáról van szó. Egy adott munkapiacon a női munkavállalók túlsúlya részben oka, részben következménye az alulfizetettségnek. A magyar nemzetgazdaság átlagában a nők 12%-kal keresnek kevesebbet, mint férfikollégáik bizonyosra vehető, hogy az elnőiesedett egészségügyben ez még egy további átlagkeresetcsökkentő tényező. A várható változások iránya A fenti ellentmondások abból adódnak, hogy az egészségügyben csak részlegesen történt meg a rendszerváltás. Bizonyos területek már átestek a privatizáción, míg másutt fennmaradt a szocialista tervgazdálkodás. A mai orvos generáció egy része számára még élő emlék a szocializmus. Tudják, emlékeznek arra, hogy 1989 előtt nem csak az orvosi munka, de minden szellemi munka alulfizetett volt. A változás 1990 után következett be, amikor az üzleti szférában a kvalifikált dolgozók legális főmunkaidőben, mellékállások és hálapénz nélkül megszerezhető keresete néhány év alatt elszaladt a fizikai és az egyszerű, ben 146,5 ezer fő tartozott ebbe a körbe. Itt és a tanulmány egészében minden esetben csak az egészségügyi ellátásról van szó. Az idézett adatok és megállapításaink a szociális ellátásra nem vonatkoznak. 8 Az ágazat egészének bérfelzárkózását tárgyalva fontos lenne tudni, hogy milyen kereseti viszonyok jellemzik a viszonylag nagy tömegű, nem-szakképzett alkalmazottak helyzetét. Erre vonatkozóan azonban csak egy 10 évvel korábbi helyzetről vannak empirikus információink. Ábrahám (1998) ökonometriai elemzése szerint akkor az alacsony képesítésű, de egészségügyi jellegű foglalkozást űző alkalmazottak (képzetlenebb ápolók és nővérek, műtőssegédek) jelentősen többet kerestek, mint a hasonló jellemzőkkel bíró munkavállalók az egészségügyön kívül. Kérdés, hogy ez ma is így van-e. 9 A Magyar Kórházszövetség friss felmérése szerint a kórházi orvosok 12,5%-a dolgozik vállalkozási formában is (Népszabadság, március 4.). 10 Pontosabban szólva az történik, hogy Kovács doktor bére a KSH felmérésében úgy kerül rögzítésre, mintha két emberről lenne szó a gyógyító Kovács doktorról és az oktató Kovács doktorról. Így a kétszer megkeresett bruttó 120 ezer Ft nem 240 ezer Ft-ként, hanem 120 ezer Ft-os átlagkeresetként kerül nyilvántartásra. 107

10 adminisztratív munkát végző dolgozók keresetéhez képest. Ez azonban szorosan összefüggött azzal, hogy az üzleti szférában közel 1,5 millió munkahely véglegesen megszűnt. Az ily módon felszabadult bértömeg tette lehetővé, hogy a kvalifikált dolgozók és különösen a vezetők bére meredeken emelkedhessen, miközben a vállalkozások versenyképessége nemzetközi összehasonlításban is megmaradjon, sőt javuljon. A mai magyar egészségügyben két fogalmilag jól körülhatárolható csoport élvez EU-s szinten is magasnak mondható jövedelmet. Egyfelől, jól keresnek azok, akiknek módjuk volt teljes mértékben átállni a magángazdaságba, és ott tulajdonosi pozícióba kerülni (háziorvosok, fogorvosok, általában a vállalkozó orvosok, látszerészek, patikusok, az orvosláshoz szükséges inputokat forgalmazó cégek munkatársai stb.). Másfelől, a magas jövedelem egy szűk orvosi elit privilégiuma. Ők azok, akik egyszerre töltenek be közép- és felsővezetői pozíciókat az állami finanszírozású gyógyító és oktató intézményekben, haszonélvezői a nemzetközi tudományos együttműködésből adódó lehetőségeknek, és emellett még mindenféle formában adózatlan jövedelmekre is szert tudnak tenni. És természetesen van egy harmadik csoport is, a nyilvánvalóan alulfizetett, nehezen élők, több tízezres tábora. Mint ez már 1999-ben is látható volt 11, ők csak akkor számíthatnak a mainál gyorsabb bérfelzárkózásra, ha ez együtt jár az ágazat egészének reformjával, a köz- és magánfinanszírozás éles elválasztásával, és az ágazatban foglalkoztatottak összlétszámának érezhető csökkenésével. Az ágazat egésze ugyanis többlet pénzre nem számíthat. A legfrissebb, a évi 50%-os béremelés hatását is visszatükröző OECD adatok szerint Magyarország 2003-ban már a GDP 8,4%-át költötte egészségügyre többet, mint Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Spanyolország vagy Finnország (7,4 7,7%). Az arányokat tekintve, ennél számottevően több forrás sem az államháztartás rendszerében, sem a háztartások pénztárcájában nincs és 2003 között az egészségügyi közkiadások aránya a GDP-hez viszonyítva 5,1%-ról 6,1%-ra nőtt, miközben a háztartások által finanszírozott részarány (2,3%) változatlan maradt. Tekintettel arra, hogy a növekmény forrása teljes egészében a központi költségvetés eladósodása volt, reálisan csak azzal lehet számolni, hogy ez az 1%-pontnyi növekedés a következő években elolvad. Nagyjából körvonalazható az a logikai struktúra is, amelynek keretében az egészségügyi ágazat létszámcsökkenése a következő 5 10 év során végbe fog menni. Fontossági sorrendben a következő tényezők tűnnek említésre méltónak: A szakemberállomány elöregedését és nyugdíjba vonulását a fiatalabb korosztályok belépése nem fogja kompenzálni. A kisebb, megfelelő szakmai színvonalon semmiképpen sem működtethető háziorvosi állások, gyógyszertárak, szakrendelők és kórházak megszűnnek, összevonásra, átalakításra kerülnek. Ezt a szakrendelők és kórházak privatizációja, illetve az üzleti alapon működő biztosítók térnyerése fogja kikényszeríteni. Miközben várható, hogy az egészségügy állami irányításában csökkenni fog a munka lehetőség, az üzleti biztosítók elterjedése elképzelhetetlen egy ennél nagyobb mértékű szakember-átcsoportosulás nélkül. De mindettől függetlenül is számítani lehet az egészségbusiness (kutatás, eszköz-forgalmazás, fürdők, wellness, természetgyógyászat, otthoni ápolás stb.) létszámelszívó hatására. 11 Mihályi (1999) o. 108

11 A szigorodó munkaügyi és adózási szabályok, ideértve az EU-szintjén szabályozásra kerülő munkaidő- és ügyeleti normák rendszerét is, gyors ütemben csökkenteni fogják a másodlagos és harmadlagos munkavállalási lehetőségeket. Ennek hiányában viszont a mai ellátórendszer számos pontján egyszerűen nem lesz fenntartható a működés. Az EU munkaerőpiacának liberalizálódása erősödő szívó hatást fog gyakorolni a magyar munkavállalókra, s ezt a hozzánk képest olcsóbérű országokból történő bevándorlás (Szlovákia, Románia és Ukrajna) nem fogja teljes mértékben ellensúlyozni. A magyar orvosok és szakdolgozók EU-n belüli munkavállalása elsősorban nyelvtudás kérdése. E tekintetben a magyar munkavállalók esélyei rosszak, sőt romlók. A lengyel és az orosz pályatársak többszörös számbeli fölényben vannak, és általában jobb angol nyelvtudással vannak felfegyverkezve. Csökkenni fog a pálya elnőiesedettsége is. Irodalom Ábrahám Árpád: Foglalkoztatás és keresetek a magyar egészségügyben. The Urban Institute, Washington, D. C., kézirat (1998). Balázs Péter: Orvoslás pénzért és hivatástudatból. Melania Kiadó, Budapest, Bognár Géza Gál Róbert Iván Kornai János: Hálapénz a magyar egészségügyben. Közgazdasági Szemle április, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium munkacsoportja: Vitaanyag az egészségügyi dolgozók helyzetéről, jövőjéről, szerepükről az átalakuló egészségügyben. Budapest, Hálapénz Bizottság: Jelentés az orvosi hálapénzről (Helyzetelemzés és következtetések). Springer Orvosi Kiadó, Budapest, Kornai János Karen Eggleston: Egyéni választás és szolidaritás. (Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Mihályi Péter: Magyar egészségügy: diagnózis és terápia. Springer, Budapest, Mihályi Péter: Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Egyetemi Könyvkiadó, Veszprém, Mihályi Péter: A hálapénzről talán utoljára. In: Tanulmányok a hálapénzről. Egészségügyi Gazdasági Szemle, Különszám, május, Mihályi Péter: Az egészségügyi reform koncepcionális határai. Egészségügyi Gazdasági Szemle november, Mihályi Péter: Egészségügy: a halogatott reform. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest, megjelenés alatt (2006). 109

12 Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? (Egészségügyünk félmúltja és az egészségpolitika alternatívái). Egészséges Magyarországért Egyesület, Budapest, Semjén András: Van-e orvostúltermelés Magyarországon? Egészségügyi Gazdasági Szemle Szalai Júlia: Alapítványok az egészségügyben. In: Hanák Katalin Neményi Mária (szerk.): Szociológia emberközelben. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1998,

Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN

Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN Gazdasági és Szociális Tanács: Elımunkálatok a társadalmi párbeszédhez, Szerk.: Vizi E. Szilveszter Teplán István Szentpéteri József Bp. 2006. 99-110. o. Mihályi Péter A BÉRFELZÁRKÓZÁS FOLYAMATA A MAGYAR

Részletesebben

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI

Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI- 2013. 04. 17. 1: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Forrásév

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről III. negyedév ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről 2010. III. negyedév A feldolgozás mintája: Azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2010.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2010 GYEMSZI Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM- ÉS BÉRHELYZETÉRŐL IV. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon egészségügyi intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését IV.

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. II. negyedév) Budapest, 2008. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása

A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása A közoktatás intézményrendszere és finanszírozása Varga Júlia BCE MTA KTI Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért könyvbemutató szakmai konferencia 2008. november 25. Alapvető intézményi átalakításokra

Részletesebben

Bérezési tanulmány

Bérezési tanulmány Bérezési tanulmány 2009-2010 Magyar bérköltségek és foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításban Dirk Wölfer 2009.12.09 1 Befektetési döntések Beruházási motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2008. III. negyedév) Budapest, február ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2008. III. negyedév) Budapest, 2009. február Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Városi közlekedés fenntarthatósága

Városi közlekedés fenntarthatósága Városi közlekedés fenntarthatósága Rossen Tkatchenko PhD hallgató 2017.01.21. Budapesti Corvinus Egyetem A munkám témája a személyes városi mobilitás Hipotéziseim a következők: Az autóvásárlók túlnyomó

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú munkaerőpiaci

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2009. III. negyedév) Budapest, 2010. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2006 Vezetői összefoglaló Az egészségügyi ágazat létszám- és bérstatisztika (nyilvántartási

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Érvek és ellenérvek az egészségbiztosítás reformjáról

Érvek és ellenérvek az egészségbiztosítás reformjáról Érvek és ellenérvek az egészségbiztosítás reformjáról Holló Imre Hollo@eib.org Siófok, 2007. május 16-17. A következő előadás nem az EIB hivatalos álláspontja A szakmai vita hitvitává is vált ez valahol

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2015. IV. negyedév ENKK Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ Budapest, 2016. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

A magyar gazdaság felülnézetből

A magyar gazdaság felülnézetből Orbán Gábor A magyar gazdaság felülnézetből Kötvény üzletág-vezető AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Balatonalmádi, 212 szeptember 7. avagy Vezeklés 28-2?? Kényszerpályán a magyar gazdaság

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló)

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló) Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes

Részletesebben

Horváth Gábor főtitkár

Horváth Gábor főtitkár . Horváth Gábor főtitkár Előadó szándéka A parlament előtt levő földforgalmi törvény mellett nincs hatástanulmány (jogalkotásról szóló törvény) Objektív hatásfelméréshez: Ismerni kellene mit sikerül megszülni

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. IV. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában

Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Lehetőségek az egészségügy kiegészítő magánfinanszírozásában Népszabadság 2. egészségbiztosítási konferencia 2008. március 11. Skultéty László ügyvezető igazgató A magánfinanszírozás

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011 Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, -2011 Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Az előadás főbb gondolatkörei A globális és átfogó

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben