HORVATH-SZABO KATALIN ONALLOSAGRA NEVELES - ONALLOSAG, ONERTEKELES. Oktataskutat6 Intezet 1986 BUdapest

Átírás

1 HORVATH-SZABO KATALIN ONALLOSAGRA NEVELES - ONALLOSAG, ONERTEKELES Oktataskutat6 Intezet 1986 BUdapest

2 KeszUlt az; Oktataskutat6 Intezet sokszorosit6 Uzemeben. Peldanyszam: /1986. I~

3 J. Whiting, a Harvard egyetem antropo16gus professzora al... litotta fel e,zt a hipotezist, hogy olyan felnc5ttkori szemelyisegvonasok. mint a lelkiismeret min6sege, az agressziviteis nagysaga, amasokiranti felelossegerzet szinvonala, az elorej'utas vagyanak meglete vagy hianya kapcsolatban van a kultura olyan elemi faktoraival, mint a kisgyermek otthoni feladatainak termeszete. Hipoteziseit reszhen ezidaig elvegzett kutatasainakeredmenyeivel igazolta,.. reszbef."! pedig 6 kulturkor gyermeknevelesi szokasainak longitudinalis vizsgalatab61 nye.rt adatokkal bizonyito'tta. Mas kutat6k viszont az l~n. kompetencia kesztetesek, on... a116sagi torekvesek csaladon beiliu alakulasanak jelentoseget hangsulyozzak a felnottkori szemelyisegvonasok forma16dasaban,. ('I'obbek kozott Mead, 1938, 1973; MacFarland, 1972;Varkonyi ) A magunkra vonatkoz6 tapasztalatok enkepunkbe~ <:>n.ertekeiesunkben surusodnek. EnkepUnk milyensege viszont meghataroz6 jelentosegli igenyszintunk, torekveseink alakulasaban, az enkep hitelessege viszont eredmenyeink kudarcaink belsa min.ositeset es erzelmi reakci6inkat formalja. Mead (1938, 1973) mutatott ra arra, hogy mindenki ugy reagal onmagara, ahogy 'a kornyezete viselkedik vele szemben, olyan enkepet alakit ki, ameloy megfelel kornyezete ravonatkozq minasito reakci6inak4)

4

5 3 Ha egy gyermeknek lehetosege van onrnagat tobb szituaci6ban kipr6balni, megitelni ep" megiteltetni, onmagar61 tapasztalatokat szerezni t akkor enkepe, onertekelese egyre jobban megkozeliti a va16sagos szemelyisegkepe4 Elvarasai onmagaval szernben kepessegeinek megfeleloen alakulnak. UJabb kutatasok szerint (~rav,att, Bxers~,Duran~ ; Krame~z 1982.) a kompetenciakesztetesek csaladon beluu alakulase\t SOl'... sa a ttbelso-kontroll - kulso""kontrou.. szemelyisegdimenzi6 alapjat' is kepez4 Az onal1asagi torekv~seket tamogato csaladokban f,elnovekvo gyer.- mekeknel a "belso kontroll dominancia Jl a Jellemzobb. Az ilyen gyermekeknek n~mcsak '?- viselkedese adaptativabb, hanem a t~ pasztalatok szerint jobb a problemamegold6 kepessege, magasapb ~z igenyszintje, jobb a kitartasa. Vagyis altalanosabban szalva sikeresebb a szocializaciaja. Az onmagukr61 alkotott kep al'akulasat is - mint annyi mas sze. melyisegdimenzi6t meg... meghatarozzak a szulok buntetesi es jutalmazasai szokasai is. Nero is annyira a buntetes vagy jutalmazas madje, in,kabb aminositett magatartas, teljesitmeny, teve- I kenyseg milyensege. tartalma. A gyermek onert6kelese, onmagar61" alkotott kepe azoknak a kepessegeknek a szintjetol is fugg. amelyeket a ko'rnyezete ertekelo A gyermeki te\:,ekenyseg minositese azonban mindig szocialis eroterben zajuk. A minosites. ertekeles gyermekekre tett hatasl;:\ a gyermek es az ot minosito felnott affektiv kapcsolatanak eros- segetol, elojeletol fugg,. Vegso soron akkor lehetne lenyeges mondanivalonk egy adott csalad szocializaci6s hatasrendszererol, ha ismernenk a csalad ertekstrukturajat, acsalad emocionalis kapcsolatrendszeret, aszu 10k szemelyiseget, nevelesi elveit es gyakorlatat egyfelol, a gyermekek kepesseg es szemelyisegstrukturajat. magatartasrepertoarjat, ~nkepet masfelol.

6 4 Egyetlen vizsgalat saran termeszetszel~uen nem torekedhetlink teljessegre.. Igy az egymast kcilcse)nosen meghataroz6 tenyezhk ha16jabol kiemeltunk egy...egy fontosna.k itelt jelenseget, amelyet tobb mas tenyezohoz fuzodo kapcsolataban vi~sgaltunk. KerdesfeltevesUnk a cimben jelzett. temaval 'kapcsol~tban a kovetkezo yolt: - Melyek 8zok 8 tevekenysegformak. amelyeket a szu... 10k leggyakrabb.el1. minositenek? -' Milyen merteku 8 gyermekek onallosaga, ill. 8 szulok segitik-e,gatoljak-e gye1"mekeik onallosagi to1"ekves eit1 - Eletko1"ukhoz me1"ten megfeleloen differencialt...-e, illetve hiteles-e.8 vizsgaltgyermekek enkepe7 SzUlok es gyermekek szama1"a szerkesztett Jelig...st1"ukturalt interju. (Megje~yezni kivanom, hogy a sze1"teagazo tema es ~z inte1"ju idobeli ko1"l6tai miatt az inte1"ju ke1"deseibol igen. kis 1"esz jutott egy-egy p.1"oblemako1" megismeresere.) 'l'e1"meszetsze1"uen az inte1"ju nem volt megfelelo m6dsze1" a vi~sgalt szulok tenyleges nevelesi tevekenysegenek vizsgalata~a csupan a szuloknevelesiattitudjenek, nevelesi szandekainak meg... isme1"ese1"e. De az inte1"juk. meg a nevelesi szandekot sem tukr~ zik teljesen. A vizsgalatot a gye1"mek tanit6nojenek segitsege... vel. koz1"emukodesevel sze1"veztuk. A valaszokba nyilvanval6an bele~ jatszott az a to1"ekves is, hogy megfeleljenekazoknak az elvanisoknak, amelyeket - velemenyukl sze1"int - az iskola kepvisel. A tu... datos megfelelni aka1"as nem egyfo1"man hatott a vizsgalt problemako1"ok eseteben. 'I'alan jobban ko1"latozta a tenyleges bunte... tesi es jutalmazasi szokasok megismereset, kevesbe az ona1l6 saggal kapcsolatos elkepzele~sek es nevelesi gyako1"lat feltarulasat.

7 A tenyleges nevelesi gyakorlat megismereset szolgalta tobbek kozott a gyermekek es szuleik szamara' keszult inte'rju tematikal azonos saga.. A vizsgalat tervezese soran szamos problema vetodott fel az interju m6dszer alkalmazasaval kcqjc;;olatbar~ 19y a fon: tos tartalmi celkituzesekkel, e-?yenertekuen fontosnak tartottuk annak vizsgalatat, hogy az interju alkalmas vizsgalati metodik~e 8 evesgyermekek koreben. A gyermekek sz6:maraszabalyos interju...szituaci<st terveztunk es 'elore elkeszitett interjt1tervvel vegeztuk At vizsgalatot. A in6dszetr em~aj.mazasa mellett azertdontottunk, mlv~l felteteleztuk, hogy 8,eves gyermekekszamara mar nem idegen az ilyenfajta szituaci6. ~s elegseges verbaus szinttel rendelkeznek ahhoz, hogy infor ~agiokat adjanak atelt esemenyekrol es veleme nyt mondjanak V~ ':108 he lyzetekrol., valamint elkepzelt szitu~ci6kroj. Az eredmenyek feldolgozasaban, tekintettel a valtozo es a(acsony.elemszamra (21-49.), csupan leiro statisztikai m6dszereket alkalmaztam. A "'yi~aa!!. E.0au~0.o...b.2.m~t~a~~ A vizsga,lat soran, ke~.masod!kos osztaly (egy falusi. egy' budapesti) tanuloival ~s s~uleikkel keszult interjuk a cimben je... lolt prob1e makqrokre vonatkozo adatait dolgoztam fej.. (Ossze'sen,, szulo,es gyermek interjut.) Nem minden interju - nagy, val6szinuseggel a kerdezo~ gya,... korlatlansaga vagy nem kello felkeszultsege miatt - tartalmazza~ a, vizsgalt prob1e~makorokre vonatkoz6 kerdeseket. Ebbol ad6dik '8 valtoz6 elemsza~

8 6 ErniaU Ie kell mondanunk a.zoky1ak az informaci6knak a feltara... sar6l, amelyek a. videki 65 budelpesti ered.menyek osszehaso11 litasab61 ad6dnanak. Az e lemszam meghatarozza termeszetesen a levont kovetkezte... tesek ervenyessegi koret is. A vizsgalat inkabb szolgalt az intet'... jutematika Utesztelesere u, mirlt altalanos ervenyu kovet!<eztetesek levonasara -a esaladi.szocializacio vonatkozasaban. A vizsgalt szulok tobbsege szak esbetani.tott munkas. A videki es a budapesti minta ebbola 5zempontbol homogennek tekinthetoo l$kolai vegzettseguk~t tekintve, 2 anyat kiveve mindenki elvegezte az ciltalanos isko1a 8 osztalyatp'i'obbsegben vannak a kozepfoku i,kepzesben reszesultszulok. Szazale~os aranyukat tekintve alaesony szamban (12,8 % ill. 8,2 0/0) kepviselve avannak a felso oku vegzettseggel rendelkezo szulok is. Eredmen>:ek Az eredmenyek alapjan ugy tunik, hogy a vizsgalt szulok [ \ ' ~, nem tulajdonitanakjelentoseget gyermekuk onallasagra nevelesenek" Egyeb hazai 'vizsgalatok (Vark?nyi t 1976; Komlosi, 1980) eredmenyeivel egyezoen, a szuloknem epitenek a gyermekek eletkorukbol edado onkontroll lehetosegeire. A szuloi ellenorzes a.gyermek minden teveken seget atfogjao Jatszoterre, baratokhoz a szulak 84 %...a (32 szulo) engedi, a lakasban egyedul gyermeket csupan a szulok 47.7 %-a (18 szi..ha) hagyna.. Engedik gyermekuket olyan helyre, ahal valamifele ellenarzest felteteleznek, de nem hagyjak otthon, ahol a gyermek onmaga.ellenor~ zoje lehetne. A' belsa kontroll kialakulasanak lehetoseget esokkenti a gyermekek iskolai feladatainak a rendszeres ellenorzes e is$ A szulak %-a (24 szula) mindennap ellenarzi gyei"meke iskola,i feladatat.,

9 ? egyreszt az iskola.i teljesitrneny fontossagat jelzi a viz:::."galt csal(~dokbant mnsreszt az iskolai kovetelmenyeknek megfelelni akrlt'[:1 s szandek6.t is~ Sajnalatosan az iskola. is a gyermek feladatr. teljesite~senek r'endszeres ellenorzeset varja el a szuloktol, keslelr- tetve ezzel a gyermek felelossegtudatanak fejlodeset. Pszicho16giailag helyes:; demokratikus, nevelesi stilust, a gyermek.szernelyiseget, vagyait figyelembe vevo nevelesi modat tukroznek az chtozkodesse1 1 ruhavasarlas sal kapcsolatas valaszok. A v izsgalt csaladok kozel felenel kozosen dontik el hogyan oltozzon a gyermek. milyen ruhakat vasaroljanak szamara. Ezek a valaszok nagy 'va16szinuseggel nem a tenylege;s nevelesi gyakorlatot tukrozik. (8 eves gyermekekrol leven 8z6.) De jehzik a szulok szandekat. Ugy tunik oltozkodes teren kevesebb konfliktus lehetoseg adodik a vizsgalt szulok es gyermekeik kpzott J mint eunennyi problemat okozott a mostaniszulok es nagyszulok ko~ott. Kozismert az oltozkodeses hajviselet nemzedekeket' elvalasztd konfliktusokat surito, robbant6 szerepe a 6o-as' evekben. Bar 8 eve's korban a gyermekek bar.'ati kapcsolatainak esetleg negativ szemelyisegforma16 ereje elenyeszo, magis a szulok 20 0/0-& belesz6l gyermeke baratvalaszta.sab~ Fontosnak tartottuk vizsgalni a gyermekek otthoni feladatainak milyenseget es jelentoseget, sulyat a csaladi munkamegosztason belul. Megprobaltunk valaszt kapni arra, hogy ezek a feladatok va16di, a szuloket tehermentesito feladatok-e, vagy pedig didaktikusak, a gyermek neveleset szolgaljak.. Egyenes rakerdezesnel ugy tunt, a vizsgalt csaladokban a gyer... mekek tobbsegenek rendszeresen van otthoni feladata., Ezek a feladatok a gyermekek korat tekintve, a testverek szamat, altalaban a testverek kozotti csekely korkujo~bseget figyelembe vave csupan a sajat agy rendbehozatalara.. onmaga rendbentartasal:a korlatoz6dnak. liianyoznak a va16di felelosseget jelento feladatok (kisebb testverre vigyc1zni, allatgondozas).. A vizsgalt gyermekek-

10 8 nek nines m6djuk megtapasztalni a nalanal gyengebb t esendobb. kiszolgaltatott l~flyek gondozasa~ak elmenyet s azt az elmenyt, amely empathias keszseguk fejlodesere, a kulonfele szerepviselkedesek megtanulasara jelentos hatasu tenyezo lehetl'le. Csokken az otthol'li felaqatok szoeializaci6ban betoltott szerepenek jelentosege t ha a gyermekek ezen. kerdesre adott valaszalt nezzlik.. Csupan a gyerme~ekfele vallja azt, hogy rendszeresen van ouhc-, ni feladata., Vagyis mega szulak szerint otthon rendszeresen felad&-t tot vegzo gyermekek egy resze sem er:zi ezt fontosnak, nem tudato... sui benne ennek jele,ntasege. 'I'ovabb csokken az otthoni feladatok nevelesi jelentosege, haaz otthord feladatmulasztas kovetkezmenyeit nezzuk. Csupan 10 gyermek beszelt arr61, hogy az elmaradt feladatot meg kell csinalni~ a meekerdezett exermekek 3/4...e.mindenkovetke~menx ~elkul bujhat ki az otthoni feladet e1veszese alai. Sarkalatos pontnak gondoltuk az onallosagt;a neveles teren a zseb-. penz kerdeseto A perizzel valo bannitudas mellett, a tudatos tervezes,a vagyak kesleltetesenek megtanulas~ az elhibazott cselekvesek kovetkezmenyeinek atelese, felmerh~tetlen jelentosegu a szemelyis eg formalodasaban. A vizsgait csaladok tobbsege nem ismeri a zsebpenz nevelesi jelentoseget. A megkerdezett szulak 40 %...a (16) vallja azt, hogy gyermeke rendszeresen kap zsebpenz~ De a megkerdezet,t gyer-..~nekek. kozui csupan 17 %.(6 gyermek) nyilatkozott hason16anll' De meg azokban a csaladokban is, ahol kapnak a gyermekek zseb... penzt, ~ szulai interju alapjan 70 %...ban, a gyermekek valaszal alapjan.90 o/o-ban ellenorzik a zsebpenz elkolte?senek m6djat.. A gyermek otthoni feladataival es ona1l6~agra nevelesevel k ap... csolatos adatok azt jelentik, hogy ezen a teren. a nevelesi gya... korlat a pillanatnyi szituaci6hoz es nem a tudatos nevelesi elkepzelesekhez igazodik. A sok vagy tobbgyermekes csaladokban falun' felnott szulok (a szulok- 3/4-e videken nott fel) kora gyermekkorb'an onallosagra

11 9 kenyszerultek, testverre vigyaztak, allatokat oriztek 8tb. Mivel jelenlegi eletkorulmenyeik nem kenyszeritik a szuloket a gyermek minel korabbionallosulasar~ nem valik tudatos nevelesi cella sem a gyermek onallosagr~.nevelese J sem a csaladi munkamegosztas... ban vale reszvetel minel korabbi bevezetese. Csak azokban a 'csaladokban,biznak a gyermekekre - nem ritkan / az eletkorilag adott szemelyisegerettseget es kontroll' lehetosegeket meghalad6 - feladatokat, ahol a szulok munkakorulmenyei al~pjan erre rakenyszerulnek. (A ~zulok reggel 6 h...kor kezdik a munkat. a 8 es 9 eves gyermej<ek analloan kelnek fel, reggt7lit keszitenek, kitakaritariak, iskolaba indulnak.),erdemes, elgondolkozni azon, milyen ellentetesek a'tapasztalatok a kisegito iskolaban (S. 'r6th 5.-ne ), ott, ahol az iskolai teljesitmeny milyensegemasodlagos a gyermek tovabbi eletutjat illetoen. ott az anall.osagra' neveles a legfontosabb nevelesi ce 10k egyike. 2. BUntetes-iutalmazas r...=.;..-, E- temakarben a vizsgal6das ket teruletre terjedt ki. Reszint felterkepezni kivantuk a buntetes es jutalmazas eszkoztarat, reszint nagyobb figyelmet szentelve vizsgaltuk azokat a es tevekenysegformakat, amelyekre a natkoznak.'. A szituaci6kat szulok minosito reakci6i vo... bunteteses jutalmazas m6djainak feltarasab61 adatokat vartunk, a szulok nevelesi atilusanak megismeresehez, a minositett szituaci6k elemzesebol a szulok ertekstrukturajara kovetkeztettl:ink NezzUk eloszar a minosites eszkoztarat: Elso helyen a sz6beli dorgalas (58,5 % gyerek), masodik helyen (29,3 % gyerek) a testi fenyites szerepet. A sz6beli dorgalas eloterbe kerulese egyeb buntetesi m6dokkal szemben reszint demokratikusabb, ertelmi meggondolasokra epito nevelesi stilust jelez, r eszint utal a buntetest kiszab6 szemely nemere. Minden adat arra mutat, hogy 3. gyermekneveles terhei fokent az anyak vauaih nyugszanak.

12 12 iskolai teljesitmeny...centrikus" A gyermeki magatartas megitelesenek legfebb terulete az iskolai tevekenyseg. A gyermekek 61 %-a (29 gyermek) ugy erzekeli, hogy buntetest elsosorban gyenge tanulmanyi teljesitmenyert kap. A jutalmazott tevekenysegek kozottelso helyen... kivetel nelkul minden, vizsgalt gyermeknel... a tanulmanyi teljesitmeny all. Maso... dik helyenpedig az iskolai magatartas szerepet. A gyerekekonertekelesevel kapcsolatban nem sikerult Ie... nyegesadatokat feltarni, csupan azt a pszicho16gia trivialitast sikerult igazolni.'hogya gyermek onertekelese a szulo iuetve pedag6gqs.ertekeles.enekmasa, emellettbeigazo16dott'az enkep. ki~l?1kulatlansaga,.a gyermekek magukr61.szerzett tapasztalatainak szukossege. ~zaltalanossag szintien mozg6 kateg6riakban (j6... k:0zepes... gyengej' he~yeitek el magukat, nyilvanyeu6an a pedag6gusi szulei ertekelesi 7katulyat alkalmaztak. Ez ~ermeszetesen nemcsak a gyermekek "hibajatt~, inkabb a m6dszere. Az or'lmagukr61 alkotott kepet, 8 eves gyermekek eseteben, nehany interju-kerdes alapjan feltarni nem lehet. Konkretabb kerdesekre adottvalaszokban nyilvanval6va. Valt, hogy a gyermekek enkepet nero elsesorban a re.alitas hataroz,za meg. A matematikaoktatas szempontjab61 figyelemre melt6 eredmeny; a vizsgalt gyermekek 53,7 o/o-a u,y v eli, matematikab61 legjobb az osz- ') talyban. Merlegelni keu es vizsgalni kellene az eredmeny hattereben levq okokat. A szulok is pedag6gusok es a matematikai teljesitmenyt az ertelmi kepessegek meroeszkozenek tekintik. A j6 matematikus gyer... rnek a. tobbi tantargyban elert teljesitmenyetol fuggetlenui is Eli tter_ teimes gyermek tl kateg6riaba soro16dik.

13 f,~' 13 'Ugyanakkor fel kell figy.elni arra az adatra is, hogy az olvasas es az anyanyelvi targyak nem szerepelnek' 'a gyerrriekek kedvenc tantargyai kozott. Olvasasb'61 elsa lenni az osztalyban nem vagyott eel a vizsgalt gyermekek koreben. Az onerte: kelest teve iranyba.: sogclr~c?-.~ gyermekek azon meggyozodese is, hogy a j6 tanulmanyi eredmeny elsosorban 'a SZ01" galom es figyelem kovet~ezmenye. A kerdezettek 86,4 %-a szerint a ket tulajdonsagon mulik a tanulmanyi eredm eny milyensege. Csupan a gyermekek 13.6 %-a veli fontos feltetelenek az "okossagot U Meggondoland6 pszieho16giai, pedag6giai kerdes. hogy a pedag6giai optimi?muselvesztesetol' va16 felelembol helyes-e hibas, megcafolt pszicho16giai tenyeket hangoztatni es gyermekek meggyozodeseve tenni. Helyes-eelfedni azt a tenyt, hogy a gyermekek kepesseg-strukturaja kulonbozik, es hogy az ertelmi kepes-' segekre epulo iskolai kovetelmenyeknek csupan szorgalommal es odatigyelessel nem lehet eleget tenni.. Vajon a realis enkep es onertektudat kialakulasa nem alapveto feltetele-e az iskolai kudarchelyzet csokkenesene~ Az a gyermek, aki szorgalma es figyelme ellenere nem kepes a j6 tanul6sagot elerni, hajlamos lesz arra, hogy figyelmetlenseggel, magatartasi zavarokkal, lustasaggal igazolja gyenge teljesitmenye4'\

14 14 A vizsgalat tanulsagai az elemzett h?makorben A gyermek onallosagra neveh?senek tudatos tervezese nem jellemzo. A szulok eletkorulmenyei es nem a tudatos nevelesi $zandek donti el, mennyire nevelik onallonak,illetve mennyire engedik a gyermek egyeni elkepzeleseit ervenyesuln4 A gyermek jovokepetol, jelenlegi iskolai tanulmanyi eredmenye... tol fuggetlenul a csaladok tobbsege iskolai teljesitmenycentrikus. A gyermeki magatartas megitelesenek szint~ egyetlen tere az iskolai tevekenyseg. A szulok \feltik gyermekeiket az esetleges kellemetlen tapasztalatoktol, a nagyobb,elettap ci.sztalat birtokan. megfosztjak gyermekeiket a sajat karon tanulas jelentos magatartasformalo el... menyetoi. A gyermekek onallosagi torekveseit a szulok nagy tobbsege' nem is tamogatja es nem is tiltja, de fokent tudatosan nem se... 'gitik az olyan szituaciok kialakulasat, amelyekben a gyermekeknek kepesseguket felhasznalni, valtozatos szituaci6kban kiprobalni, onmagukat megmerni tudjak. A szuloi ellenorzes a gyerm'ek teljes tevekenyseg-strukturajat, atfogja. M6dszertani elegtelenseg miat! csupan azt a pszicho16giai trivialitast sikerlilt igazolnunk, hogy a gyermek onertekele?se a szliloi, illetve pedag6gusi ertekelesnek fuggvenye, illetve az on'ertekeles kialakulatlansaga.t, a va.gyott es a rea-lis osszemosodasat az onertekelesben.,

15 15 3, Jutalmazasi es buntetesi szokasok. te1"en: ~ ~..-. fi"'--t.,..... t A vizsgalt szulak nagy tobbsegenel nincsenek tudatos neve1f~si elkepzeleseik e teren. Gsupan az t;udatosul, hogyan nem akarjak gyermekeiket buntetni. (Elsasorban a durva testi fenyitesre gondolnak.) BUntetesi ea fakert jutall1!azasi eszkoztaruk szegenyessege a feituna., A jutalomkent kapot~ jutalomkent r.negelt kozos csaladi programok telje~en hianyoznak. A dominalo szobeli dicseret nevelesi erteke terrneszetese.n nem lebecsulenda, de jelentosegf~ a dic~eretet ado szula es a gyermek erzelmi kapcsolatatol, a -dicseret gyakor~sagatol is fug~ \ A ' vizsgalat modszertani tanulsagai r.. u,.. szolgalt, A Mint a -bevezetoben mar szoltam rola, az vizsgalat tobb celt csaladi s zocializaci6 It'?nyegesnek gondolt elemeit igye... keztunk feltarni, tematikus mutatokat vartunk, egy jobban korulha... tarolt, vegiggondolt iskolai szqcializaci6s viz sgalat szamara. Kivancsiak voltunk arra, hogy az interjutematika egyes kerdeskorei.elohivnak..e relevans informaciokat, alkalmasak..e az adott temakor vizsgalatara. VegUl magat az interjut. mint modszert "teszteltuk" fokent a 8 eves korosztaly vonatkozasaban. A vizsgalat elemzese alapjan ugy tunik, hogy az onallosag. onerteke1e?s, szocialis erettseg problemakore a hatekony iskolai szocializaci6 szempontjabol relevans tenyezoe A tulkontrollalt, onal";' lotlan, differencialatlan enkepu gyermek sikeres iskolai szocializaci6ja legalabbis kerdeses. A csalad ez iranyu nevelesi gyakorlata ellentetben all az iskola deklnralt kovetelmenyeivel.

16 16 Kevesbe joka tapasztalatok az interju-tematika vonatkazasaban. Bar ezt a kerdest nem lehet elvalasztani az interjuerek szemelyetal, felkeszultsegetal es ratermettsegetal, lelkiismeretessegetaj. A kemeny adatokat kerdezo kerdoiv mellet! talan celsze "rubb lenne elkepzelt, de mind~n 'csaladban elofordulo, problema... helyzetek tlmit tenne, ha szituaciok" megoldatasa, esetleg alterna... tiv lehetosegek felkine.lasavai.. (Hasonloan a televizio Csaladi kor musoraban alkalmazotthoz.) Az ilyenfajta megoldas elkerulne a verbalis.komptetencia hianya, roiatt informacioszege~y interjukat, feloldanaa nehezenkitb.rulkozo zart_:csaladokban,' a csalad belsa eleteral faggatodz6 idegennel szembeni ellenallast. Nero elhanyagolhat6 szempont az sem, hogy az azonos problemah~lyzetek megoldatasa a gyermekkel, belekepzelve magat szulei helyzetebe... lehetaseget adna reszint a tenyleges nevelesi gyakorlat megismeresere. reszint a nevelesi gyakorlat gyermeki percepciojanak a.. megismeresere is. Bar ilyenfajta modszerrel elveszitjuk az interju adta inform~ci6gazdagsagot az egyes csaladok vonatkozasaban, 'egyedisegeben lenyeges adatokat J de gondolnunk kell arra is, hogy a szerteagazo informaci6...halmazbol, a tema szempontjabol relevans es l~ I nyegtelen elemek szetvalasztasa, az adathalmaz feldolgozasa nemcsak'ida es munkaigeny~s, de sok hibalehetoseget is rejt maga... \~l:- ('JVegUl ugyancsak kedvezotlen tapasztalatokat szereztunk a 8 eves. gyermekek interju modszerrel torteno vizsgalatarol is. Bar vannak kedvezq.tapasztalatok e teren,(5;' J.YIo.lnar Edit,.1S:,72,.), c!;unikor is 6 eves, gyermekeket vizsgaltak interjuval. Kedvezoek' a klinikai tapasztalatok is, a kicsi gyermekek exploraci6ja soran rendkivul sok lenyeges inforinaci6 szerezheto o A vizsgalat saran megis az a meggyozodes erosodott me g. bennem, hogy az interju nem adekvat m6dsze r nagyobb letszamu, eves gyerrr.ek popula-., ci6 vizsgalatara.

17 17 Az interju-m6dszer alkalmazasanak t~rvezesekor nyezovel nem s zamoltunk. ket lenyeges te-. 1. A gyermekkori csaladi ~orulmenyek, az intellektualis fejlettseg.es a verbahs niv6 ismert kapcsolata alapjan a vizsgalt gyermeke'k verbahs kompeteneiaja elt~ro, az informaei6banmutatkoz6 kulonbsegek esetleg nem t~nyleges kuh::inbsegeket jeleznek, csupan a kifejezakeszseg kulonboza szintjenek kovetke,zmenyei. 2. Egy atlagos mai iskolaban megteremtheta vizsgalati szituaei6 lenyegesen kulanbozik akar egynevelesi 'I'anaesad6, akar mas'gyermekrendela korulni enyeitale A legritkabb esetberi lehet biztositani nyugodt, a kitarul 'kozast, aszinte beszelgetest lehetave teva szituaci6t. Reszint helyiseghiany, reszint idabeli korlatok' miatt.. Emellett megha az interjuer,ek szakmai kompetenciaja biz... tositott is, nem mindig allnak rendelkezesre az6h eszkozak. arilelyek az oldott legkor megteremteset lehetave teszik (jatekok, rajzeszkozokstb.. ).. Kedves. szivesenyegzett tevekenyseg saran a jatek arome as a jatekra figyeles lazitja a mentalis kontrollt, feloldja a gatlasossagot. A gyermekek kikerdezese soran kapott informaei6k szeg&.. nyesek, egyenetlenek. A szuloi interjukkal osszehasonlitva szinte semmi pluszt nem adtak. A valaszok gyakran az Uigen" - "nem" "nem tudom lt vagy a nem tudommal egyenerteku hallgatas valaszka':" teg6riakban mozogtak. A gyermek neveltsegi, ha ugy tetszik szoeializaltsagi szintjenek felmeresere a vizsgalat tanulsaga ~zerint alkalmasabb m6dszernek latszanak a stenderdizalt, eletkorhoz igazitott pszieho16g1ai tesztek.

18 l.n Browrlt G. (1977) Child development. Open Books, Lohdol~ ~ Bridgemann. B. Shipman,,, V.C. (1978) Preschool Messures of self-esteem and,achievement motivation as' predictors of third-grade achievement. J..Educ.. P.axcho1, 70, Galejs, I., Stookdale, D.F. (1982) Social Competence, scho.ol behaviors, and. cooperative-competitive preferences: Assessment by parents, teacher's,~nd school...age children..j.gen..psychol , " Kornlosy Sandor (1980) Adalekok a mai szulok es gyermekeik veltetesehez. (Az iskolanak es kozvetlen kornyezetenek szem elyisegformalo 'hatasrendszere II.) Pecs. Kremer, L. (1982) Locus of control, attitude toward education, and teaching behaviors. Scaud. EdUCe Res.,' 126, MacFarland, JeW., Clausen, J.W. (1972) 'I'he effect of childhood influences upon intelligence, personality, and mental helth. In: Rubinstein, E.A., Coelho, G"V" (Eds.. ): Beha~ioral. Sciences and Mental Health. Public Health Service, Washington. Mead, G.H" (1973) A pszichikum, az en es a tarsad'alom. Gondolaq Bp.., (A magyar f~1--ditas az ban megjelent konyv alap... jan keszult..,) Prawatt, R., Byers, J. t Duran, W. (1981) Attitude development in,american and Venezuelen schoolchildren, J.Social P~ chol.t 115,

19 19 s. M()lrli.~r' E,fI (1972) Kiserlet az iskchaskorba lc~po 6vodasgyermekek ismeretvilagaban meglevo tarsadalmi-politikai tartalmak strukturajanak vizsgalatara,.,m.p.52_! ~' T6th S-ne (1982) A Ole K ezirat. sikertelen szocializaci6 nehany oka.. Varkonyi Zs. (lq78) A kisgyermekkori kompetenciil szemelyiseglelektani hatterero1e M.P.Sz., ;t, Whiting, J.W. (1972) An Anthropological investigation of child-.. rearing practices,and adult personality. In: RUbinstei'n, E.A.,. Coelho, G.V. (Eds) Behavioral Sciences and Mental H.ealth,. Public Health E?ervice, Washingto~.