Kispesti Egészségügyi Intézet Budapest

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kispesti Egészségügyi Intézet Budapest"

Átírás

1 Kispesti Egészségügyi Intézet Budapest INTÉZETI STRATÉGIA

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Vezetői összefoglaló A kerületi lakosság egészségi állapotának alakulása Demográfiai folyamatok Kerületi morbiditási helyzet Mortalitás Az Intézet bemutatása / kapacitások és teljesítmények Alapadatok Intézeti kapacitások és teljesítmények alakulása Piaci helyzet / betegmigráció, el- és bevándorlás A bevándorlás Az elvándorlás A betegmigráció egyenlege A gazdasági helyzet alakulása Intézményi működési eredmény Osztály / egység szintű működési eredmény Beruházások / támogatások / likviditási helyzet A humánerőforrás helyzete Intézeti SWOT analízis összefoglalása Célkitűzések A kijelölt stratégiai témák, kiemelt fejlesztések Telephely racionalizálás Háziorvosi kapcsolatok erősítése A háziorvosi kapcsolatrendszer kiépítéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztések Betegelőjegyzési rendszer kiépítése, várólisták kezelése, betegút szabályozás Belgyógyászati és egyéb szubspecialitások fejlesztése Kapacitástervezés hosszabb távra Szűrési tevékenység fejlesztése Pszichiátriai ellátás fejlesztése Egynapos sebészeti ellátás kialakítása Humán erőforrás stratégia kialakítása Intézeti egységes arculat kialakítása A labor működésének racionalizálása / kistérségi labor diagnosztikai szolgáltatás kialakítása Gazdasági-műszaki háttérterületek racionalizálása Fizetős szolgáltatások fejlesztése Szervezeti változások bemutatása Minőségirányítási rendszer Kapcsolódás a Semmelweis Tervhez Tervezett fejlesztések, azok forrásigénye és időterve Infrastruktúra fejlesztése Felújítások, beruházások Tervezett eszközbeszerzések Intézeti stratégia doc 2

3 14.2. Működési eredmény Intézeti stratégia doc 3

4 1. Bevezető Az Intézet vezetése úgy határozott, hogy a hazánkban jelenleg zajló, az egészségügyet is érintő folyamatokhoz alkalmazkodva, figyelembe véve a Semmelweis Terv helyzetértékelését és célkitűzéseit felülvizsgálja és megújítja a 2007-ben elfogadott stratégiai tervét, szakmai programját. Az intézet működésének feltételrendszere a következő időszakban feltehetően lényegesen változni fog: már döntött a kormány arról, hogy megvalósul a Semmelweisterv, indul a nagytérségi ellátásszervezés, állami tulajdonba kerülnek a kórházak, szakrendelők, s azok működtetésében, illetve tulajdonlásában a minisztérium, illetve annak egy háttérintézménye kap szerepet. Jelenlegi helyzet szerint az állami átvétel 2012 végén várható. Ebben a várhatóan alapjaiban megváltozó feltételrendszerben különösen fontos lehet, hogy az intézmény értékelje jelenlegi működését, feltárja erősségeit és gyengeségeit, hiányosságait és az alapműködésre és annak feltételrendszerére vonatkozóan lefektesse azokat a sarokpontokat, amelyek mentén a jelenlegi működés javítását elképzeli. A stratégiakészítés során az Intézet vezetése célul tűzte ki, hogy a munka végeredményeképpen, a korábbi hasonló anyag alapjain, de lényegesen megújítva, átalakítva egy középtávú, 5 éves kitekintésű szakmai fejlesztési program és szervezeti stratégia jöjjön létre, mely világos és megalapozott irányokat fogalmaz meg, az ahhoz szükséges feltételrendszer megjelölésével együtt. A program a jövőben természetesen évről évre a változó feltételekhez igazítandó, de a fő irányok befolyással bírnak majd az éves költségvetés keretszámainak kialakítására is. A cél az volt, hogy a szervezet erősségeit és gyengeségeit áttekintve, egy alapos helyzetértékelésen alapulva fogalmazódjanak meg azok a stratégiai témák, amelyekkel az Intézet kiemelten, a következő öt év folyamán programozottan foglalkozni kíván. Az igazgatás kívánatosnak tartotta azt is, hogy a célok megfogalmazásában és rögzítésében, elfogadásában az Intézet szakmai vezetésének minél szélesebb egyetértését tudja a háta mögött. Éppen ezért a stratégia készítésének folyamatában felhasználta az egyes szakrendelések éves beszámolóinak keretében megfogalmazott elképzeléseit és terveit is. Ugyanezen okból az elkészített stratégiát a főorvosi kar számára ismertté tette, azt véleményeztette és elfogadtatta. Jelen anyag tehát tartalmazza az Intézet vezetésének helyzetértékelését, a főbb célkitűzéseit és azokat a stratégiai témáknak nevezett területeket, melyekben a következő évek kulcsterületeit látják, ill. előrelépést szeretnének elérni. Tartalmazza továbbá az anyag a szakrendelő következő 5 éves fejlesztési tervét, szükségesnek ítélt beruházásait, melyek a jövőbeni minőségi gyógyító munka feltételrendszerét biztosítják. Intézeti stratégia doc 4

5 2. Vezetői összefoglaló Az Intézményben az ellátottak döntően, 80 %-ban kerületi lakosok, mely arány az önálló budapesti rendelőintézetek között szokásosnak mondható. Az elvándorló, az ellátási területről más intézményben, döntően a közeli kórházak ambulanciáin ellátott az összes kerületi eset 36 %-a, mely természetes jelenség. Összességében a bevándorolt esetszám megközelíti az elvándorolt esetszám felét. Így az egyenleget, az összes esetszámot tekintve megállapítható, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet alapfeladatát a kerületben betölti, a lakosság ellátásában a megfelelő, magas arányban vesz részt. Az országos átlagnál kisebb mértékben, de így is jelentősen csökkent a betegforgalom az elmúlt 5 évben. Ennek oka a vizitdíj átmeneti bevezetése és a receptfelírási lehetőség 3 hónapra történő meghosszabbítása volt. Ez az átalakulás a vizitdíj megszűntetése ellenére tartósnak tűnik és nem feltétlenül haszontalan: kiesett a forgalomnak egy olyan szegmense, mely a terheltséget növelte ugyan, azonban a betegellátás minőségére alapvetően nincsen hatással. Az utóbbi időszakban a betegforgalom kissé újra csökkent, részben egyes nagy forgalmú szakrendeléseken felmerülő orvosi létszámhiány, a laboratórium esetében tudatos teljesítmény csökkentés miatt. Az orvos hiányok megszüntetése természetesen kiemelt feladata az Intézetnek. A betegforgalomhoz viszonyított kapacitások országos összehasonlításban kedvezőek. Pontozását tekintve az Intézet kiemelkedő az országos összehasonlításban. A kapacitás kihasználtsági mutató esetében a szakmák között találkozunk szélsőséges eltérésekkel. Az átlagnál kevésbé kihasznált kapacitások esetében mindenképpen folyamatosan vizsgálandók az eltérés okai, az esetleg szükséges intézkedések. Humán erőforrás tekintetében a rendelkezésre álló magas színvonalú, jól képzett, hatékonyan és megfelelő minőségben dolgozó kollektíva ellenére a következő, égető problémák jelentkeznek. Egyre nagyobb gond az orvos hiány, az állások betöltésének nehézsége. További figyelmeztető jel az orvosok korösszetétele, az orvosok elöregedése, az utánpótlás hiánya. A Kispesti Egészségügyi Intézet szakorvosainak 44 %-a 60 éves elmúlt, az átlagéletkor 55 év. A közalkalmazotti bértábla évek óta változatlan, anyagi forrás hiányában a kötelező előrelépéseken túl nem tud a munkáltató béremelést biztosítani, mint ahogy a szociális és jóléti juttatásokat sem. Az egészségügyi ellátórendszer az elmúlt években többszöri, jelentős mértékű forráskivonást élt át, az intézményrendszer nagy része végletesen eladósodott, folyamatos működési problémákkal küzd. Ennek a helyzetnek a fényében komoly eredmény, hogy a pénzügyi eredmény az elmúlt 5 évben összességében pozitív, stabil. A finanszírozási problémák kezelése szigorú költséggazdálkodással megoldhatónak bizonyult, az intézet rossz finanszírozási helyzetben is megőrizte fizetőképességét, adósságállományt nem halmozott fel. Az elmúlt 5 évben a bevétel nominál értékben szinte stagnál, reálértékben jelentősen csökkent, a költségek pedig az 5 év alatt összesen 10 %-kal, mélyen az infláció alatt emelkedtek. A költségeken belül a bérek és járulékok arányaiban és abszolút értékben is csökkentek. Intézeti stratégia doc 5

6 Az alapellátás alulfinanszírozottságából eredő hiányt, a veszteség egy részét az Önkormányzat működési támogatása ellentételezi. A támogatásokra láthatóan mindenképpen szükség van. Az összesített önkormányzati támogatási mérték hosszabb időszakot tekintve nominál értéken is csökkent, reálértéken számolva pedig még erősebben fogy. Az összérték csökkenésével párhuzamosan a működési támogatás aránya szükségszerűen nőtt, a beruházási-felújítási támogatások arányában is szűkültek. Az elmúlt 11 évben az átlagos felújításra és beruházásra költött összeg 56 mft / év volt, amely nem fedezi az intézmény újrapótlási szükségleteit (összehasonlításképpen az előző stratégiai terv 5 éves időtávra összesen 1 milliárd Ft összegű fejlesztési igényt fogalmazott meg). További probléma, hogy a felújítási, beruházási kiadások az időszak második felére nominál értékben is jelentősen lecsökkentek (az utóbbi 4 év átlaga 26 mft), miközben jelentős volt az infláció ezen a területen (is). Az ilyen irányú kiadások csökkenését egyrészt a célzott önkormányzati támogatások csökkenése, másrészt a finanszírozás romlása következtében a saját erő elapadása együttesen idézte elő. Az önerős beruházások nem nagy volumenűek, nem veszélyeztetik az intézeti gazdálkodás egyensúlyát, viszont nem is tudnak nagymértékben hozzájárulni a szükséges pótlási, bővítési feladatokhoz. Az elmúlt 11 évben kapott átlagosan 46 mft körüli fenntartói felújítási és beruházási támogatás jövőbeli lényeges növelése elengedhetetlen az eszközök és az ingatlanok szinten tartásához, a szükséges minimális fejlesztésekhez. Támogatások hiányában, az intézmény infrastruktúrájának gyorsuló leromlásával kell számolni, de már a közeljövőben is működési problémát okoznak az elmaradó fejlesztések, felújítások (pl, tisztasági festés elmaradása). Az Intézet Missziós Nyilatkozatához igazított középtávú, 5 évre szóló céljai a következők: Az Intézet a szakmai színvonal növelése révén járuljon hozzá, elsősorban a XIX. kerület, de emellett a főváros lakossága egészségügyi állapotának javításához. Növekedjen az egészségügyi szolgáltatások általános színvonala, ezáltal a betegeknek az ellátással való megelégedettsége. A saját eszközrendszerével járuljon hozzá humán erőforrása, ezen belül kiemelten az orvosgárdája megtartásához, minőségi újrapótlásához, bérezési színvonalának javításához. Javuljon az épület és eszköz állomány színvonala, mely folyamatosan biztosítsa a minőségi gyógyító munka feltételrendszerét. Az Intézet gazdasági egyensúlya tovább szilárduljon, működése hosszú távon fenntartható legyen. A célok megvalósítása érdekében az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése szükséges. Ide tartózik a rendelőintézet épületinfrastruktúrájának korszerűsítése, a gyógyításhoz nélkülözhetetlen eszközök és berendezések modernizációja, újak beszerzése. A kerület lakosai egészségi állapotának javítása céljából fontos a szűrések kiterjesztése, az érintettek minél nagyobb körének feltérképezése, majd gyógyítása és gondozása. Erre akár a központi programokon túli helyi kezdeményezések is szóba Intézeti stratégia doc 6

7 jöhetnek. Ide kapcsolódhat, hogy az intézeti saját bevételek növekedése érdekében komplex ellátási csomagokat szeretnénk összeállítani és térítésért kiajánlani a lakosságnak ilyen szolgáltatásokra igényt formáló részének. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését javítja, ha több és nagy betegforgalommal rendelkező szakma lehetőségei bővülnek (magasabb óraszám, több vizsgáló helység) vagy új profilok jelennek meg az ellátásban (egy napos sebészet, hipertóniás szakrendelés, vascularis ambulancia stb.). A lakossági elégedettséget szolgálja a várólisták visszaszorítása, a hozzáférési idő csökkentése. A meglévő kapacitások betegközpontú kihasználását és gazdaságos működtetését hosszú távú tervezéssel szükséges megalapozni (optimális rendelési idő és óraszám meghatározása). A betegek kényelmét szolgálja több olyan intézkedés végrehajtása, mint a korszerű, web alapokon is igénybe vehető előjegyezési rendszer létrehozása. A szolgáltatás elképzeléseink szerint a lakosság körében népszerű lesz, hisz a rendszer működése révén elkerülhetők a hosszú várakozások, mely a munkából kieső idő csökkenését eredményezi. Reményeink szerint a kerület lakosságának tetszésével találkozna az Intézet egységes arculatának megteremtése (belső építészeti átalakítások, kommunikáció, webes elérhetőség stb.), komfort javító programok lebonyolítása révén a rendelőben várakozók idejének kellemesebbé tétele. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a háziorvosi kapcsolatok megerősítésére. Ezzel együtt kívánatosnak tartjuk a különböző ellátási formák telephelyi koncentrációját, a járóbeteg-szakellátás kizárólag a központi telephelyen való elhelyezését. Ez a lépés gazdasági és szakmai értelemben is jelentős előnyökkel járna. A belső erőforrások feltárása nem kerülheti el a gyógyításban közvetlenül nem résztvevő szervezeti egységeket sem. Ezen a területeken célul tűzzük ki egy kisebb, kevesebb szervezeti egységet tartalmazó, de hatékonyabban működő gazdaságiműszaki háttérterület kialakítását. Fejlesztési elképzeléseinket úgy fogalmaztuk meg, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet a Semmelweis Tervhez igazodva, magas szintű ellátást nyújtó kerületi ( kistérségi ) szerepet betöltő járóbeteg-ellátó intézménnyé váljon. Részletes lista készült azon állagmegóvó, illetve ingatlan és infrastruktúrafejlesztési tennivalókról, amelyeket az Intézet vezetése a következő 5 évben szükségesnek ítélt. A javasolt, illetve szükségesnek ítélt beruházások értéke 2011-es árakon 457 M Ft. Az egyes szakrendelések további orvosszakmai eszközigénye az 5 év távlatában 212 mft. A források biztosításánál az esetleges pályázati lehetőségek mellett alapvetően a fenntartó támogatására számítunk. Intézeti stratégia doc 7

8 3. A kerületi lakosság egészségi állapotának alakulása A fejezet a Kispest Önkormányzatának Szolgáltatástervezési Koncepciója alapján készült. A lakosság egészségi állapotát bemutató adatokat két szempont alapján jellemeztük: egyfelől a lakosság megbetegedési mutatói szerint (morbiditás), másfelől pedig a halálozásból nyert adatok révén (mortalitás) Demográfiai fol yamatok Kispest népességszáma, a főváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenő tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentősen lassult, ugyanakkor az állandó kerületi népesség száma alig haladja meg a főt. XIX. kerület lakossága (fő) Forrás: KSH. A vándorlási egyenleg az elmúlt években mindig negatív volt, többen költöztek el a kerületből, mint ahányan lakhelyül választották. A kerület népességszám csökkenésének ez az egyik oka. A másik ok, hogy a halálozás magasabb, mint az élveszületés, mely szintén évek óta tartó tendencia. Kispest népessége a korábbi tendenciákat követve az utóbbi években is öregedett. A KSH előrebecslése Kispest népessége 2020-ra az 55 ezer fő alatti tartományhoz közelíthet. Ugyanakkor az idősebb korosztályok népességen belüli súlya várhatóan jelentős mértékben tovább növekszik, a legdrasztikusabb visszaesés a éves korcsoportban következhet be. Intézeti stratégia doc 8

9 A népesség körében a nők vannak többségben, a lakosság közelítőleg 54 %-a nő, 46 %-a férfi. A lakónépesség életkor szerinti megoszlása 2008-ban a következő volt: az össznépesség 13 %-a 0-14 éves, 64 %-a éves, 23 %-a 60 év feletti. A kerület 24 évesnél idősebb népességének 6 %-a az általános iskolást sem végezte el, 27 % legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A felnőtt lakosság valamivel több, mint 17 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel Kerületi morbiditási hel yzet Az alábbi diagram a kerület felnőtt lakosságának morbiditási adatait mutatja1996. és között. Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképzőrendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertőző bőrbetegségek tekintetében. A betegségcsoportok adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel valamennyi típusnál közel azonosak az előző év adataihoz viszonyítva. A vizsgált kórképek közül jelentős emelkedés az alábbiakban fordult elő: diabetes mellitus, lipoprotein anyagcsere rendellenességek, mozgásszervi betegségek, Intézeti stratégia doc 9

10 pajzsmirigy rendellenességek. A kerület gyermek lakosságának morbiditását mutatja az alábbi diagram. Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelműen megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképző rendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertőző bőrbetegségek tekintetében. E G Y É B MEGÁLLAPÍTÁSOK Az országos adatokhoz hasonlóan a szív- és keringési, ezen belül a magas vérnyomás a vezető megbetegedés a felnőttek között. A év közötti lakosság negyede szenved magas vérnyomás betegségben a háziorvosi adatok szerint. A felnőttek esetében szintén kiemelt megbetegedés a mozgásszervi betegségek csoportja, amely majdnem minden ötödik lakost érint az alapellátási morbiditás szerint, de a szakellátásban ellátottak esetében vezető megbetegedés (kúraszerűen végzett terápiák miatt). Sajnálatos, hogy közel minden betegségcsoportban növekedett az alapellátásban nyilvántartott betegek aránya a bemutatott időszakban. A gyermekek körében országosan és itt is a megbetegedések az asztma, elhízás, szemészeti elváltozások, hátgerinc problémák, illetve az atópiás dermatitis. Intézeti stratégia doc 10

11 3.3. Mortalitás A kispesti lakosság mortalitási mutatóit tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezető halálokok tekintetében a budapesti mintát leképezi. A halálozási okok terén a keringési rendszer megbetegedései a legmarkánsabbak, melyet a rosszindulatú daganatos megbetegedések követnek. E két vezető haláloki betegségcsoport mellett a légzőrendszer és az emésztőrendszer specifikus megbetegedései játszanak jelentős szerepet, a betegségekből eredő halálozásban. 0-X éves Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) BUDAPEST XIX. kerület Keringési rendszer betegségei Összes rosszindulatú daganat Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei Morbiditás, mortalitás külső okai FÉRFIAK NŐK FÉRFIAK NŐK 80,95 (25 132) 92,95 (15 879) 64,21 (1 899) 89,41 (4 517) 74,39 (3 795) 83,22 (33 975) 113,95 (16 412) 79,65 (1 852) 110,19 (3 736) 103,66 (3 401) 81,26 (809) 94,39 (540) 96,58 (92) 81,88 (146) 66,16 (119) 80,04 (1 013) Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja ,96 (520) 99,29 (73) 123,62 (140) 96,92 (104) A halandóság területi különbségének vizsgálatára az ún. Standardizált Halálozási Hányados (SHH) mutatót alkalmazzák. Viszonyítási alapnak az országos korspecifikus arányszámokat tekintik. A mutató a vizsgált lakosságcsoportban bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítja a halálesetek várható számához képest százalékos formában. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 100,0%, akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság; SHH < 100,0%, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 100,0%, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A főbb betegség csoportokban alacsonyabb a halálozási kockázat mindkét nem esetében az országos átlagnál. Kivétel ez alól a kerületi nők körében a daganatos betegségek és az emésztőrendszer betegségei, ahol magasabb a halálozás az átlagosnál. A kerületi mortalitási adatokat a többi kerület adataihoz képest az alábbi térképeken tudjuk bemutatni: Intézeti stratégia doc 11

12 Keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) miatti halálozás Budapesten, FÉRFIAK NŐK 6.ábra Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete A keringési rendszer okozta halálozás mindkét nem esetében jóval kedvezőbb, melyet az országos átlag alatti értékek mutatnak. A daganatos betegségek (BNO-10: C00-C97) miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, FÉRFIAK NŐK Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete A daganatos betegségek okozta halálozás a nők körében az egész fővárosban magasan az országos átlag felett alakult, így a XIX. kerületben is. A férfiak esetében lényegesen jobbak a bemutatott adatok. Intézeti stratégia doc 12

13 Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, FÉRFIAK NŐK Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás tekintetében a kispesti nők mutatói az országos átlagnál rosszabbak, de ez a fővárosi viszonylatban nem kiugrón magas. A férfiak esetében itt is kedvezőbb képet látunk. A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, FÉRFIAK NŐK Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete A légzőrendszer betegségei okozta halálozás mindkét nem esetében kisebb az országos átlagnál. Intézeti stratégia doc 13

14 Morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozás területi egyenlőtlenségei Budapesten, FÉRFIAK NŐK Forrás: ÁNTSZ Fővárosi Intézete A külső okok miatti halálozás kevésbé jelentős a férfiak esetében, mint a nőknél, de összességében így is elmarad az országos átlagtól. Intézeti stratégia doc 14

15 4. Az Intézet bemutatása / kapacitások és teljesítmények 4.1. Al apadatok A Z INTÉZET ALAPAD A T A I Neve: Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézete Alapító: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő Testülete Alapítás időpontja: december 21. Fenntartó szerv: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó és működő költségvetési intézmény Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzata Kispesti Egészségügyi Intézete a kerület lakosainak és a kerületben dolgozóknak a járóbeteg-szakellátásáért felelős. Egyes részlegei néhány Budapest környéki település szakorvosi ellátását is biztosítják. Az Intézetet 1951-ben alapították, kórház - rendelőintézetként kezdte meg működését. Az Intézetben felnőtt fogászat, fogtechnikai laboratórium és vérellátó is helyet kapott. A gyermekszakrendelés, a gondozóintézetek, a felnőtt- és gyermekkörzeti rendelők, valamint az anya- és csecsemővédelmi intézet külön telephelyeken nyertek elhelyezést ben a kórházi részleget, majd később a vérellátót is a Szent István Kórházba költöztették ben a felnőtt járóbeteg-ellátást a Szent István Kórházhoz, a gyermekellátást pedig a Heim Pál Gyermekkórházhoz integrálták júliusában az alapellátás, majd január 1-től a szakrendelések működtetését a Kispesti Önkormányzat vette át. A gondozóintézetek 1998-ban funkcionálisan, majd január elsejétől jogilag is az Intézethez kerültek. A törvény adta lehetőségek alapján az elmúlt években megtörtént a felnőtt- és a gyermek háziorvosi szolgálatok, a felnőtt fogászat és a fogtechnikai laboratórium funkcionális privatizációja. A Z IN TÉZET J ELEN LEGI TELEPH ELYEI Az Intézet jelenleg a központon kívül három telephellyel működik, melyeken az alábbi feladatokat látja el: Székhely: Szakrendelő Épület Címe: 1195 Budapest, Ady Endre út 122. Intézeti stratégia doc 15

16 Központi igazgatás és kiszolgáló részlegek: Igazgatóság Ápolási igazgató, Gazdasági igazgató, (Gazdasági-, Pénzügyi-, Bér- és Munkaügyi -, Műszaki Osztály) Informatika Betegellátó és diagnosztikus részlegek: Sebészet - Gasztroenterológia Fül-orr-gégészet - Audiológia Ideggyógyászat és Mentálhigiéné Nőgyógyászat Terhelésrendelés - Cytológia Laboratórium Onkológia Ortopédia Urológia Radiológia Kardiológia Reumatológia - Fizioterápia Gyógytorna - Masszázs Belgyógyászat Angiológia Diabetológia Tüdőgondozó - SEF Bőrgyógyászat Szemészet Védőnői Szolgálat (részben) Gyermek Szakrendelők o o Fogászat (részben) Kardiológia Intézeti stratégia doc 16

17 o o Ortopédia Pulmonológia 1. Telephely Címe: 1191 Budapest, Berzsenyi u. 3. Védőnői Szolgálat (részben) 2. Telephely Címe: 1193 Budapest, Táncsics M. u. 40. Pszichiátriai gondozó és Addiktológia 3. Telephely Címe: 1192 Budapest, Madách u. 5/a. Gyermekfogászat (részben) E L L Á T Á S I TERÜLET A járóbeteg-szakellátás által ellátott OEP szerint szerződött ellátási terület a Budapest Főváros XIX. kerületének lakossága. Bizonyos szakmák OEP-pel szerződött ellátási területe a XIX. kerületen is túlnyúlik: Intézeti stratégia doc 17

18 S ZER VEZETI FELÉPÍTÉS Az Intézet szervezeti felépítését az alábbi organogram mutatja be, a Rendelő 2009-ben kiadott Minőségirányítási Kézikönyve alapján. Főigazgató Minőségügyi vezető Főigazgatói közvetlen Titkárság, Informatikai kontroller, Jogász Szakmai Vezető Testület Főorvosi Értekezlet Közalkalmazotti Tanács Bizottságok Minőségell. Bizottság, Gép-, műszer fejl. Biz. Orvosigazgató Ápolási igazgató Gazdasági igazgató Szakrendelések Gondozók Asszisztensek Védőnői szolgálat Pénzügyi és Számv. o. Bér-, és munkaügyi o. Egyéb rendelések Takarítók Központi betegirányító Gondnokság Főmérnökség Intézeti stratégia doc 18

19 4.2. Intézeti kapacitások és teljesítmények alakulása Az intézeti kapacitások alakulását mutatja be a következő táblázat szakorvosi nem nem nem szakorvosi szakorvosi szakorvosi szakorvosi szakorvosi 0100 Általános belgyógyászat Általános belgyógyászat Általános sebészet Általános szülészet-nőgyógyászat Terhesgondozás (orvosi) Általános fül-orr-gégegyógyászat Audiológia Általános szemészet Bőrgyógyászat Általános bőr- és nemibeteg-ellátás Általános neurológia Ortopédia Ortopédia Urológia Klinikai onkológia Reumatológia Pszichiátria Pszichiátria Gyermek- és ifjúságpszichiátria Pszichiátria Tüdőgyógyászat Gyermek-tüdőgyógyászat Angiológia, phlebológia, lymphológia Allergológia és klinikai immunológia Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Gasztroenterológia Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) Addiktológia Általános laboratóriumi diagnosztika Általános röntgendiagnosztika Ultrahang-diagnosztika Cytológia, cytopatológia EKG és Holterdiagnosztika Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) Gyógytorna Gyermeknőgyógyászat - *sze* Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat Gyermekszemészet Gyermekneurológia Csecsemő- és gyermekkardiológia Q08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás Q12 Klinikai onkológia - gondozó Q18 Pszichiátria - gondozó Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó Q45 Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) - gondozó Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó Kardiológiai rehabilitáció Összesen: Az elmúlt években a szakorvosi órák tekintetében kisebb változtatások, átcsoportosítások történtek, főként a tényleges működést jobban lefedő struktúra és a finanszírozási időkorlátok jobb kihasználása érdekében, melyek jelentősen mérsékelték az intézet kapacitásproblémáit. Nagyobb változás, hogy a Fizioterápia nem szakorvosi óraszáma és ezáltal finanszírozása 2010 nyarán oldódott meg véglegesen, 303 óra kapacitásemelést kapott a szakrendelő. Az intézet kapacitásainak kihasználtságát a későbbiekben még elemezzük. Intézeti stratégia doc 19

20 Az intézeti finanszírozott esetszám és pontszám alakulását mutatják be a következő táblázatok Intézeti esetszám alakulása Intézeti jelentett teljesítmény alakulása (ezer pont) Intézeti stratégia doc 20

21 Az alábbi táblázat szervezeti egység bontásban mutatja be az esetszám alakulását évi esetszám csökkenő sorredjében Esetszám / / / / Reumatológia % 6% -3% -11% Laboratórium % 10% 6% -17% Tüdőgyógyászat % -1% -3% -15% Sebészet % 7% 15% -17% Röntgen % 1% 9% -12% Bőrgyógyászat % 2% -1% -20% Fül-orr-gégészet % -1% 1% -20% Szemészet % 1% 1% -22% Felnőtt Pszichiátria % 19% 28% -13% Nőgyógyászat % -10% 1% -10% Kardiológia % 4% 2% -14% Urológia % 8% 5% -18% Angiológia % 2% 17% 16% Ideggyógyászat % 7% -9% -38% Orthopédia % 2% 40% -28% Cytológia % -8% -2% -26% Gyermek Fül-orr-gége % -4% -9% -15% Onkológia % 31% -9% -27% Gyermek Tüdőgyógyászat % -19% -21% 0% Gyermek Kardiológia % 2% -18% -12% Diabetológia % 4% 18% 19% Gasztroenterológia % -4% 2% -5% Mentálhygiénia % -5% -28% 26% Gyermek Mentálhygiénia % -64% -38% -20% Gyermek Ortopédia % -23% -58% 7% Gyermek Nőgyógyászat % 31% -5% -4% Gyermek Neurológia % 12% 18% -13% Gyermek Bőrgyógyászat % 7% 0% -21% ÖSSZESEN ,4% 4% 1% -15% Az intézeti esetszám a vizsgált időszakban ( ) jelentősen csökkent, a / 2006-os esetszám változása -16,6%. A évi összforgalom 15%-kal volt kisebb, mint évben. Ez az országos átlagnál (-20%) kisebb, de így is jelentős forgalomcsökkenés, melynek okai a vizitdíj bevezetése és a receptfelírási lehetőség 3 hónapra történő meghosszabbítása volt. Ez az átalakulás a vizitdíj megszűntetése ellenére tartósnak tűnik és nem feltétlenül haszontalan: kiesett a forgalomnak egy olyan szegmense, mely a terheltséget növelte ugyan, azonban a betegellátás minőségére nincsen hatással (kiestek kevéssé hatékony orvos-beteg találkozások, csak a valóban betegek maradtak ) ben a betegforgalom szolid emelkedést mutat, majd a 2010-es évben újra csökkent, részben egyes nagy forgalmú szakrendeléseken felmerülő létszámhiány, a laboratórium esetében tudatos teljesítmény csökkentés és egyéb különféle okok miatt. Az esetszám csökkenés a következő területeket érintette nagyobb mértékben: Reumatológia, Tüdőgyógyászat, Nőgyógyászat, Kardiológia, Orthopédia, Intézeti stratégia doc 21

22 egyes gyermek szakrendelések. Az esetszám 2010-es csökkenése tartósan nem megengedhető folyamat, így az okok felkutatására és a szükséges intézkedések meglépésére szükség van. Az alábbi táblázat szervezeti egység bontásban mutatja be a pontszám alakulását évi pontszám csökkenő sorredjében Jelentett pontszám / / / / Reumatológia % 13% 24% -2% Laboratórium % 40% 42% -3% Sebészet % 4% 20% 0% Röntgen % -10% 41% 4% Tüdőgyógyászat % 10% 11% -5% Bőrgyógyászat % -9% -2% -5% Szemészet % -17% 1% -10% Felnőtt Pszichiátria % 17% 14% -21% Urológia % 6% 6% -22% Angiológia_Belgyógy % -11% 37% 19% Kardiológia % 4% 6% -6% Fül-orr-gégészet % -9% -6% -14% Orthopédia % 5% 67% -19% Nőgyógyászat % -37% 10% -8% Ideggyógyászat % 15% -48% -33% Gyermek Tüdőgyógyászat % -20% 6% -16% Gasztroenterológia % -11% 0% -8% Gyermek Kardiológia % 2% -11% -19% Mentálhygiénia % -12% -38% 24% Cytológia % -8% -2% -25% Gyermek Mentálhygiénia % -66% -43% -22% Onkológia % 28% 26% -45% Diabetológia % 22% -31% 13% Gyermek Fül-orr-gége % -28% -26% -16% Gyermek Ortopédia % 0% -48% 12% Gyermek Neurológia % 12% 20% 0% Gyermek Nőgyógyászat % 20% -13% -17% Gyermek Bőrgyógyászat % 31% -24% -31% ÖSSZESEN ,5% 4% 13% -7% 2007-ben a teljesítmény nem csökkent olyan mértékben, mint a forgalom a kódolás javulása miatt. Utána 2009-ig növekedtek a teljesítmények, a 2010-es évben viszont egy erőteljesebb visszaesés látható. Ez a visszaesés a forgalom csökkenése, a 2 perces finanszírozási szabály bevezetése (főbb vesztesei az Angiológia, Felnőtt Pszichiátria, Szemészet) és a Laboratórium esetében tudatos teljesítménykorlátozás miatt következett be. A teljes időszak változása (2010. / 2006.) +0,9%, elenyésző. Az Intézet méretét, a fővárosi egészségügyi ellátásban betöltött szerepét azzal érzékeltethetjük legjobban, ha más járóbeteg-szakellátási szolgáltatókkal vetjük össze. Az alábbi táblázatban kórházak és önálló rendelőintézetek főbb járóbeteg-szakellátási adatait és mutatót hasonlítottuk össze 2010-re: Intézet Kispest XIX. ker. Csepel XXI. ker. PSzL-PSzI XVIII. ker. Szt. István JFK Semmelweis Budapest Önálló járó beteg intézetek (országos) Átlagos heti rendelési óra Egy órára jutó Beavatko- Egy esetre nem szakorvosi Esetszám Pontszám szakorvosi zások száma jutó pont eset beav. pont ,43 31, ,77 12, ,48 32, ,37 12, ,25 26, ,87 11, ,11 16, ,62 19, Országos összesen ,80 19, Intézeti stratégia doc 22

23 É R T É K E L É S 2010-ben az Intézetben látták el a fővárosi esetek 2,0%-át. Az Intézet kapacitása a fővárosi járóbeteg-szakellátás 1,5%-át teszi ki. A betegforgalomhoz képest a kapacitások már kisebbek, ez mutatkozik meg az egy órára jutó esetszám magas értékében. Pontozását tekintve az Intézet kiemelkedő az összehasonlításban. Az alábbi táblázatban a Rendelő fő kapacitáskihasználási mutatóját hasonlítjuk össze az önálló rendelőintézeti átlaggal szakmánként, rendelőnként. Tartalmazza ezen kívül a táblázat az ÁNTSz számára a közelmúltban leadott kapacitás módosítási kérelem adatait, illetve a első hónapjaiban a 2 perces szabály -ba ütköző szakrendelések megjelölését (egy beavatkozásra jutó perc). XIX: kerület Kispesti Eü. Intézet Szakma Rendelés összes heti óra egy órára jutó esetszám eset Kispest / átlag változtatási javaslat (ÁNTSZ-nek beadott) + / - % egy beavatkozásra jutó idő (perc) 2011.jan-ápr általános belgyógyászat Belgyógyászat 6 1,5-50% 1, % Pajzsmirigy szakrendelés 2 13,5 353% 3, angiológia, phlebológia, lymphológia Angiológia 31 3,3 45% % 1, endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Diabetológia 5 7,4 98% 7 240% 1, Gasztroenterológia Gasztroenterológia 18 1,9-6% 0 100% 7, allergológia és klinikai immunológia Allergológia 6 1,0-55% 0 100% 3, általános sebészet Sebészet 120 4,3-6% 0 100% 2, általános szülészet-nőgyógyászat Nőgyógyászat 51 3,8 0% -6 88% 11, terhesgondozás (orvosi) Terhesrendelés 19 1,8-60% -4 79% 17, csecsemő- és gyermekkardiológia Gy. kardiológia 30 1,2-43% 0 100% 10, gyermek-tüdőgyógyászat Pulmonológia allergológia gyermek 11 3,7 34% 1 109% 1, gyermeknőgyógyászat - *sze* Gy. nőgyógyászat 5 2,1 161% 1 120% 44, gyermekszemészet Gy. szemészet 10 3,0 13% 0 100% 3, csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat Gy. orr-fül-gége 22 2,5-14% -4 82% 9, gyermekneurológia Gyermek neurológia 6 0,9-1% 0 100% 6, gyermek- és ifjúságpszichiátria Gy. mentálhigénia 30 0,9-22% 0 100% 13, általános fül-orr-gégegyógyászat Fül-orr-gége 78 4,8 15% 0 100% 6, audiológia Audiológia 12 2,4-30% 0 100% 7, általános szemészet Szemészet 84 3,8 7% 6 107% 1, általános bőr- és nemibeteg-ellátás Bőrgyógyászat f ,1 4% 0 100% 1, bőrgyógyászat Bőrgyógyászat 8 4,9-6% 0 100% 0900-általános neurológia Ideggyógyászat 60 1,8-33% % 3, ortopédia Ortopédia 30 3,1-18% % 1,44 Gyermek ortopédia 15 1,2-68% 5, urológia Urológia 62 2,8-33% -2 97% 1, klinikai onkológia Onkológia 12 3,6 85% 0 100% 10, reumatológia Reumatológia 147 5,9 52% 3 102% 1, fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) Fiziotherápia 8 42,0 188% -6 25% 2,98 Mozgásterápia 6 22,2 53% % 1, menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* Osteoporozis 11 0,5-84% -1 91% 22, pszichiátria Pszichiátria felnőtt 32 6,6 104% 2,34 Pszichiátria 10 5,0 56% % 2,03 Mentálhigénia 15 2,2-32% 7, addiktológia Addiktológia 11 3,2 147% 7 164% 4, tüdőgyógyászat Tüdőgyógyászat f. 52 6,2 40% -2 96% 2, általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel) Kardiológia 56 2,0-38% 0 100% 7, kardiológiai rehabilitáció Kardiológiai rehabilitáció % 4005-EKG és Holterdiagnosztika EKG 10 10,3 112% 0 100% 5, általános laboratóriumi diagnosztika Labor 50 18,5 19% 0 100% 0, általános röntgendiagnosztika Röntgen f. 74 4,2-5% % 5, ultrahang-diagnosztika UH 30 3,7-5% 0 100% 3, cytológia, cytopatológia Cytológia 6 11,0 70% 0 100% 6, gyógytorna Gyógytorna 6 31,5 464% % 1, fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) Fizioterápia 303 4,0-31% % 1,76 Q08-Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás Bőrgondozó 26 0,1-64% 0 100% 105,63 Q12-Klinikai onkológia Onkológia 18 1,0-50% 0 100% 82,47 Q18-Pszichiátria Pszichiátrai gondozás 35 0,9-73% -5 86% 16,48 Q19-Tüdőgyógyászat Tüdőgondozó 63 0,1-98% 485, % Ernyőképszűrő 10 24,1 444% 2,03 Q45-Addiktológia (pszichiátriai szakfeladat) Addiktológia 11 0,2-74% -7 36% 52,24 Összesen ,9 50% 0 100% A kapacitás kihasználtsági mutató esetében találkozunk szélsőséges eltérésekkel, az intézeti átlagot figyelve a betegforgalom 50%-kal haladja meg az átlagot. Az átlagnál kevésbé kihasznált kapacitások esetében mindenképpen folyamatosan vizsgálandók az eltérés okai, az esetleg szükséges intézkedések. Intézeti stratégia doc 23

24 5. Piaci helyzet / betegmigráció, el- és bevándorlás Az intézmény ellátási területe elsősorban a főváros XIX. kerülete, amely a jelenlegi nyilvántartások szerint fő feletti lakost jelent. Érdekes megvizsgálni, hogy ebből a populációból a megbetegedett lakosok mekkora hányada veszi igénybe az Intézet szolgáltatásait, ill. milyen arányban kapnak ellátást az ellátási területen kívülről érkező betegek (bevándorlás) A bevándorlás Az alábbi táblázat a 2010-ben az ellátott esetek megoszlását mutatja a betegek lakhelye szerint. Esetszám Összes eset % XIX. kerület % XVIII. kerület % XX. kerület % X. kerület % Budapest egyéb % Gyál % Pest megye egyéb % Egyéb települések % Összesen % Az Intézményben az ellátottak döntően kerületi lakosok. Az arányuk a vizsgált időszakban 80% volt. Érdekes képet mutat, ha a nem a XIX. kerületben lakó betegek által felkeresett szakrendeléseket vizsgáljuk. A következő táblázatok az egyes szakmák bevándorolt betegeinek arányát mutatja a szakma összes esetéhez viszonyítva, annak %-ában. Az ábrák készítésénél a 3.1-es fejezetben bemutatott XIX. kerületen kívüli ellátási területeket is figyelembe vettük. Intézeti stratégia doc 24

25 Ellátási területi Ellátási területen kívüli Ellátási területi % Ellátási területen kívüli % Pszichiátriai gondozás % 0% Addiktológiai gondozás % 0% Tüdőgondozás % 9% Gyógytorna % 11% Tüdőgyógyászat % 12% Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia % 13% Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) % 13% Angiológia, phlebológia, lymphológia % 14% Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* % 15% Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) % 16% Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat % 16% Általános laboratóriumi diagnosztika % 16% Általános szemészet % 16% EKG és Holterdiagnosztika % 17% Reumatológia % 17% Onkológiai gondozás % 17% Ortopédia % 17% Urológia % 17% Általános neurológia % 18% Általános bőr- és nemibeteg-ellátás % 18% Ultrahang-diagnosztika % 20% Általános fül-orr-gégegyógyászat % 21% Audiológia % 21% Allergológia és klinikai immunológia % 22% Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel % 22% Bőrgyógyászat % 22% Gasztroenterológia % 22% Általános sebészet % 22% Csecsemő- és gyermekkardiológia % 23% Gyermek- és ifjúságpszichiátria % 23% Általános röntgendiagnosztika % 23% Pszichiátria % 23% Addiktológia % 25% Általános szülészet-nőgyógyászat % 25% Általános belgyógyászat % 26% Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg % 28% Klinikai onkológia % 31% Gyermeknőgyógyászat - *sze* % 31% Terhesgondozás (orvosi) % 31% Gyermekszemészet % 32% Nemibeteg-gondozás % 41% Gyermekneurológia % 50% Gyermek-tüdőgyógyászat % 54% Összesen % 18% É R T É K E L É S Az ellátási területről érkező esetek aránya 82%. Ez arány az önálló budapesti rendelőintézetek között szokásosnak mondható. Az gondozói és a mozgásszervi betegségeket ellátó szakmák rendeléseit zömmel az ellátási területről érkező betegek (esetek) keresik fel. Intézeti stratégia doc 25

26 Bár a gyermek szakellátás ellátási területe nem kizárólag a XIX. kerületre korlátozódik, mégis az ellátási területen kívülről is nagy arányban lát el betegeket. A nagy forgalmú rendelések közül viszonylag sok beteg érkezik ellátási területen kívülről a Fül-orr-gégészetre, a Sebészetre és a Pszichiátriára. Az általános laboratóriumi diagnosztika esetében köszönhetően a kedvezőtlenül finanszírozott tevékenység miatti kényszerű betegelirányítási programnak az ellátási területen kívülről ellátott betegek aránya az intézeti átlag alá süllyedt. A nem az ellátási területről érkező esetek arányának utóbbi évekbeli változatlansága az Intézet piaci pozíciójának stagnálására utal Az el vándorlás Elvándorlás alatt azt értjük, amikor az Intézet ellátási területén élő beteg nem a Kispesti Egészségügyi Intézetben részesül egészségügyi ellátásban. Mielőtt az elemzésre térnénk fontos kiemelni, hogy az elvándorlás oka többféle lehet: Az egészségügyi ellátás progresszívebb szintjén részesül gyógyító ellátásban a beteg. Fekvő beteg intézetbe kerülése előtt az adott intézmény ambulanciáján vagy szakrendelésén kerül kivizsgálásra, ill. a beavatkozás után (pl. műtét) oda jár viszsza kontroll vizsgálatokra. A beteg egyéb speciális igényei miatt nem a Kispesti Egészségügyi Intézetben kerül ellátásra. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az elvándorolt beteg melyik intézetben vett igénybe egészségügyi ellátást: Intézeti stratégia doc 26

27 Ellátó intézet Esetszám % Egy.Szt.István és Szt.László K % Semmelweis Egyetem, Budapest % Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp % Honvédkórház - ÁEK % Heim Pál Gyermekkórház-Rend.I % Bajcsy-Zsilinszki Kórház, Bp % PSZL-PSZI Kft Budapest % Péterfy Sándor u. Kórház, Bp % OSEI % ONKI % Szent János Kórház Ri., Bp % Gottsegen György Orsz.Kard.Int % FESZ, Bp. IX.ker.Eü.Szolg.Kh.N % Uzsoki u. Kórház, Bp % Vasút Egészségügyi KHT % Belvárosi Lipotváros Eü. Szolg % Budai Irgalmas Rend Kórház KHT % Magyar Ökumenikus Segélyszerv % BP. VIII. Józsefvárosi Eü. Sz % I.M.S. KFT % Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk % BP. XIV. KER. Zuglói Eü.Szolg % Gyógyír XI. Nonprofit Kft % Bethesda Gyermekkórház, Bp % Egyéb budapesti intézetek % Törökbálinti Tüdőgyógyintézet % Szakorvosi Rendelô Int.Dabas % Szent Rókus Kórház, Bp % Szakorvosi Rend.Int. Vecsés % Egyéb Pest megyei intézetek % Egyéb intézetek összesen % Összesen % É R T É K E L É S Az elvándorló 180 ezer beteg az összes kerületi lakos ellátásának (eset) 36 %-a (összesen 491 ezer eset 2010-ben). Jelentősnek ítélhető a Szent István Szent László Egyesített Kórház szerepe a kispesti lakosok ellátásában, mint a fekvőbeteg hátteret nyújtó intézmény. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal és a Semmelweis Egyetemmel közösen az elvándorolt esetszám 36%-a érkezett hozzájuk. Látható, hogy döntően a fekvőbeteg ellátó intézmények járóbeteg-ellátása jelenti a fő elszívó erőt (ez természetes jelenség). Intézeti stratégia doc 27

28 A következő táblázat a legnagyobb esetszámú intézményeken belül már szakmák szerint mutatják az ellátott kispesti lakosság megoszlását. Szakma kód Szakma név ellátási terület a XIX. kerületen felül (fő) BP. XIX. Kispesti Eü. Intézet Egy.Szt.István és Szt.László K Semmelweis Egyetem, Budapest 5000 Általános laboratóriumi diagnosztika Tüdőgondozás Urológia Általános röntgendiagnosztika Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel Ortopédia Általános szülészet-nőgyógyászat Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat Általános szemészet Bőrgyógyászat Általános bőr- és nemibeteg-ellátás Általános sebészet Klinikai onkológia Általános fül-orr-gégegyógyászat Ultrahang-diagnosztika Általános neurológia Tüdőgyógyászat Gasztroenterológia Általános belgyógyászat Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Terhesgondozás (orvosi) Pszichiátria Gyógytorna Addiktológiai gondozás Gyermek- és ifjúságpszichiátria Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) Reumatológia Csecsemő- és gyermekkardiológia Angiológia, phlebológia, lymphológia Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) Audiológia EKG és Holterdiagnosztika Gyermekszemészet Gyermek-tüdőgyógyászat Allergológia és klinikai immunológia Gyermekneurológia Onkológiai gondozás Pszichiátriai gondozás Gyermeknőgyógyászat - *sze* Addiktológia Nemibeteg-gondozás Összesen Összes eset százalékában 64% 6% 4% 3% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% Összes elvándorolt eset százalékéban 16% 12% 7% 7% 7% 5% 3% 3% 2% 2% 2% Jáhn Ferenc Dél- Pesti Kh., Bp. Honvédkórház - ÁEK Heim Pál Gyermekkórház- Rend.I. Bajcsy-Zsilinszki Kórház, Bp. PSZL-PSZI Kft Budapest Péterfy Sándor u. Kórház, Bp. OSEI ONKI Szent János Kórház Ri., Bp. Intézeti stratégia doc 28

29 Szakma kód Szakma név Gottsegen György Orsz.Kard.Int Magyar Ökumenikus Segélyszerv. Törökbálinti Tüdőgyógyinté zet Szakorvosi Rendelô Int.Dabas Szakorvosi Rend.Int. Vecsés Egyéb intézetek Elvándorlás összesen Ellátási terület összes esetszáma 5000 Általános laboratóriumi diagnosztika % 1901 Tüdőgondozás % 1100 Urológia % 5100 Általános röntgendiagnosztika % 4000 Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel % 1000 Ortopédia % 0400 Általános szülészet-nőgyógyászat % 0509 Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat % 0700 Általános szemészet % 0801 Bőrgyógyászat % 0800 Általános bőr- és nemibeteg-ellátás % 0200 Általános sebészet % 1200 Klinikai onkológia % 0600 Általános fül-orr-gégegyógyászat % 5301 Ultrahang-diagnosztika % 0900 Általános neurológia % 1900 Tüdőgyógyászat % 0104 Gasztroenterológia % 0100 Általános belgyógyászat % 0103 Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia % 0401 Terhesgondozás (orvosi) % 1800 Pszichiátria % 5711 Gyógytorna % 1806 Addiktológiai gondozás % 0512 Gyermek- és ifjúságpszichiátria % 1402 Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) % 1401 Reumatológia % 0503 Csecsemő- és gyermekkardiológia % 0101 Angiológia, phlebológia, lymphológia % 1404 Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* % 5402 Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg % 5722 Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) % 0601 Audiológia % 4005 EKG és Holterdiagnosztika % 0508 Gyermekszemészet % 0504 Gyermek-tüdőgyógyászat % 0109 Allergológia és klinikai immunológia % 0511 Gyermekneurológia % 1203 Onkológiai gondozás % 1803 Pszichiátriai gondozás % 0507 Gyermeknőgyógyászat - *sze* % 1801 Addiktológia % 0803 Nemibeteg-gondozás % Összesen % Összes eset százalékában 0% 0% 2% 2% 0% 7% 36% 100% Összes elvándorolt eset százalékéban 1% 1% 6% 4% 1% 20% 100% Elvámdorolt eset aránya % É R T É K E L É S Az általános labor igénybevétel esetszámban nézve más intézményekben kiugró mértékű, melyből kitűnik a Szent István Kórház (nyilvánvalóan döntően a fekvőbeteg ellátással összefüggő vizsgálatok miatt). Elvándorolt esetszám tekintetében még jelentős részt képvisel a Tüdőgondozás (Törökbálint), az Urológia (környező kórházak és Dabas), a Röntgendiagnosztika (laborral egyező okok), a Kardiológia (Szent István Kórház és az országos intézet), Ortopédia (Dabas), Szülészet-nőgyógyászat (Szent István Kórház, Semmelweis Egyetem). A Szent István Kórház járóbeteg-ellátása főleg az Urológia, a Kardiológia, a Szülészet-nőgyógyászat és Terhesgondozás, a Sebészet, az Onkológia, a Neurológia esetében jelent nagyobb esetszámot mozgató vonzerőt. A Semmelweis Egyetemen a Szemészet és a Tüdőgyógyászat esetében jelenik meg betegnél többet mozgató elvándorlás. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház esetében hasonló terület az Urológia és a Bőrés nemibeteg ellátás. Intézeti stratégia doc 29

30 5.3. A betegmigráció egyenlege Az alábbi táblázat összefoglaló módon mutatja be az egyes szakmákban a területen kívüli betegek arányát (bevándorlás), illetve az ellátási területről más intézményben ellátott betegek számát és mértékét (elvándorlás). Szakma Elvándorolt esetszám Ellátási területi ellátott esetszám Bevándorolt esetszám Összes intézeti ellátott eset Ellátási terület összes esetszáma Elvándorlás % Bevándorlás % Általános laboratóriumi diagnosztika % 16% Reumatológia % 17% Fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) % 13% Általános sebészet % 22% Fizioterápia (orvosi szakképesítéssel) % 16% Általános bőr- és nemibeteg-ellátás % 18% Általános fül-orr-gégegyógyászat % 21% Általános röntgendiagnosztika % 23% Általános szemészet % 16% Tüdőgyógyászat % 12% Pszichiátria % 23% Tüdőgondozás % 9% Általános szülészet-nőgyógyászat % 25% Gyógytorna % 11% Urológia % 17% Ultrahang-diagnosztika % 20% Általános neurológia % 18% Általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel % 22% Ortopédia % 17% EKG és Holterdiagnosztika % 17% Angiológia, phlebológia, lymphológia % 14% Cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségüg % 28% Csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat % 16% Klinikai onkológia % 31% Gyermek-tüdőgyógyászat % 54% Terhesgondozás (orvosi) % 31% Csecsemő- és gyermekkardiológia % 23% Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia % 13% Általános belgyógyászat % 26% Pszichiátriai gondozás % 0% Gasztroenterológia % 22% Addiktológia % 25% Gyermekszemészet % 32% Audiológia % 21% Gyermek- és ifjúságpszichiátria % 23% Onkológiai gondozás % 17% Gyermeknőgyógyászat - *sze* % 31% Menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze* % 15% Gyermekneurológia % 50% Allergológia és klinikai immunológia % 22% Bőrgyógyászat % 22% Nemibeteg-gondozás % 41% Addiktológiai gondozás % 0% Összesen % 18% Összességében a bevándorolt esetszám megközelíti az elvándorolt esetszám felét. Az egyenleget, az elvándorlás és bevándorlás arányát tekintve megállapítható, hogy a Kispesti Egészségügyi Intézet feladatát a kerületben betölti, a lakosság ellátásában a megfelelő, magas arányban vesz részt. Intézeti stratégia doc 30

31 6. A gazdasági helyzet alakulása Intézményi működési eredmén y Működési eredmény alatt az Intézet működési (ár)bevételei és folyó költségei különbözetét értjük. Ezen értéknek egyéb tényezőkkel való korrekciójával (készletérték korrekció, a finanszírozás csúszása, különféle pénzügyi műveletek, támogatások, reprodukciós bevételek és kiadások) kapjuk meg az Intézet pénzügyi eredményét, amely az Intézet likviditási helyzetének változását mutatja meg: negatív éves pénzügyi eredmény a likviditási helyzet romlását jelzi. E R E D M É N Y A következő táblázat az Intézet elmúlt évekbeli üzemgazdasági eredményét mutatja: eft % Bevétel* 1 071, , , , ,9-1,0-0,1% Közvetlen (klinikai) költség -922,6-905, ,3-969,9-972,0-2,1 0,2% Közvetett (központi) költség -191,7-204,8-223,8-225,5-251,9-26,4 11,7% Működési eredmény -42,5 30,8-72,3-62,5-92,0-29,5 47,1% Működési támogatás 41,9 41,9 43,8 40,5 52,0 11,5 28,4% Működési eredmény támogatással -0,6 72,7-28,5-22,0-40,0-18,0 81,7% Technikai számla egyenlege 13,0 0,5-2,3 4,3-6,4-10,7-248,8% évi prémium 22, évi kasszamaradv. kifiz 4,0 Változás 2010/2009 OEP finanszírozás csúszása 10,5 8,5 8,0 36,5 36,2-0,3-0,8% Felújítási támogatás 44,6 8,8 18,0 6,2 0,0-6,2-100,0% Felújítási kiadások -53,1-9,9-4,7-2,2-0,1 2,1-95,5% Beruházási támogatások 23,1 4,2 5,0 12,5 19,0 6,5 52,0% Beruházási kiadások -22,2-16,5-27,4-12,3-31,1-18,8 152,8% Átadott pénzeszköz -2,3-2,3-0,8-2,9-1,6 1,3-44,8% Szállítóállomány változása 1,1 8,9-6,3-4,6 1,7-27,0% Pénzügyit eredmény -13,0 66,1 7,4 5,2-15,8-21,0-403,2% * illetményemelés központi támogatásával együtt É R T É K E L É S, MEGÁLLAPÍTÁSOK Az egészségügyi ellátórendszer az elmúlt években többszöri, jelentős mértékű forráskivonást élt át, az intézményrendszer jelentős része végletesen eladósodott, folyamatos működési problémákkal küzd. Ennek a helyzetnek a fényében komoly eredmény, hogy a különféle többletkifizetésekkel és támogatással és a beruházások-felújítások önrészével módosított pénzügyi eredmény az elmúlt 5 évben többnyire pozitív, stabil. A finanszírozási problémák kezelése szigorú költséggazdálkodással megoldhatónak bizonyult, az intézet rossz finanszírozási helyzetben is megőrizte fizetőképességét, adósságállományt nem halmozott fel (lásd később). Az elmúlt 5 évben a bevétel szinte stagnál, a (2010-es visszavonás nélküli) költségek pedig az 5 év alatt 10 %-kal, mélyen az infláció alatt emelkedtek. Intézeti stratégia doc 31

32 Az Intézet működési eredménye majdnem minden évben veszteséget mutat, mely 2010-ben érte el a legnagyobb értéket (ebben az évben egy 34 mft-os, költségként elszámolt OEP visszavonás rontotta az eredményt). Az alapellátás alulfinanszírozottságából eredő hiányt, így a veszteség egy részét az Önkormányzat működési támogatása ellentételezi. Így a támogatással korrigált üzemgazdasági eredmény az elmúlt években is csak szolid veszteséget mutat. A támogatásokra láthatóan mindenképpen szükség van. Az utóbbi két év veszteségének maradék részét az OEP egy havi többlet finanszírozás juttatása fedezi (2010 januárjában, kb 60 mft), melynek elszámolása az OEP finanszírozás csúszása soron történt (az eddigi 3 havi finanszírozás csúszás 2 hónapra csökkent). A pénzügyi eredmény egyensúlyát a csökkenő bevételek mellett részben a saját erőből végzett felújítási, beruházási kiadások csökkenése biztosítja, mely következtében azonban hosszabb távon az intézmény infrastruktúrájának gyorsuló leromlásával kell számolni. Többlet bérezésre, beruházásokra a jelenlegi struktúrában és finanszírozás mellett nincsen saját forrása a szakrendelőnek. TVK HELYZET A 2004-ben bevezetésre került Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) jelentős hatással volt az intézetek bevételére / gazdálkodására. A kezdeti szabályozás lényege: Az előző időszak teljesítménye alapján, az országos finanszírozási lehetőségek és egyéb meghatározott és változó szempontok alapján a finanszírozó bázis teljesítményt határoz meg, a bázis feletti teljesítményt pedig degresszíven téríti. Időközben a rendszer többször változott: július 1-től megszűnt a fent vázolt degresszív finanszírozás, mégpedig olyan módon, hogy a teljesítmény volumen korlát felett egyáltalán nem volt kifizetés, 2009-ben olyan rendszer lépett érvénybe, amely alapján a korábbi teljesítmények 70 %-ig (EMAFT) járt finanszírozás, felette úgynevezett lebegő díjas finanszírozás lépett be (rendkívül alacsony lebegő fajlagos értékekkel), még 2009-ben visszaállt az előző TVK rendszer, 2011-től újra van TVK feletti teljesítmény esetén is kifizetés: a TVK-nál magasabb teljesítmény esetén a kifizetés mértéke 0-10 %-os meghaladásáig 30 %-os, % meghaladás között 20 %-os, míg efölötti teljesítmény esetén nincsen díjazás. Intézeti stratégia doc 32

33 A következő grafikon a TVK / EMAFT és az intézeti teljesítmények viszonyát mutatja az elmúlt évekre: Túllépés (+) / Megtakarítás (-) német ezer pont É R T É K E L É S Az elmúlt 5 évben kivételével az Intézet teljesítménye meghaladta a rendelkezésre álló volumen korlátot, így gyakorlatilag a lehetséges maximális OEP finanszírozásban részesült A túllépés és a túllépés miatti jelentősebb bevételkiesés 2006-ban és 2010-ben volt jelentős (a 2009-es év EMAFT elvű finanszírozása ilyen módon nem értékelhető) Adminisztratív betegszám, vagy pontozás korlátozás ennek ellenére nyilván nem lenne célravezető, hiszen egyrészt a jövőbeni finanszírozási helyzetet láthatóan hosszú évek óta meghatározza a korábban akár finanszírozatlanul teljesített pontszám, másrészt a többlet teljesítmény költségkihatása a területek egy jelentős részén elenyésző (nyilván ott értelmes esetleg a forgalmat szabályozni, ahol a többletforgalom drága ) Intézeti stratégia doc 33

34 Á RB EVÉTELEK Az alábbi táblázat az Intézet támogatás nélküli működési bevételeinek alakulását mutatja: Árbevétel* 2006.év eft % Bázis finanszírozás+ fogászat ,8% Járóbeteg-ellátás ,0% Laboratórium ,4% Vizitdíj Vizsgálati díjak, jogosítványok ,1% Tovább számlázott szolg.,fogl.eü ,0% Bérleti díjak, egyéb befiz ,8% Kamat ,1% Központi bértámogatás ,4% Egyéb bevétel ** Változás / Összesen ,1% * működési támogatás nélkül ** évi bevétel ,7 e Ft vizitdíjat tartalmaz É R T É K E L É S A Kispesti Egészségügyi Intézet üzemgazdasági elven számolt árbevételének legnagyobb részét a járó-beteg szakellátás bevétele adja, amelynek a bértámogatással együtt számított aránya az összes bevételen belül mindig 70-75% körül alakult. A Laboratórium részesedése 4%-os szinten mozgott az elmúlt években. A vizitdíj bevétel 2007-ben nem volt elhanyagolható mértékű, 2008-as kompenzálása 2009-re eltűnt. Az egyéb bevételek az Intézet nem OEP bevételeit fedik, melyek közül a foglalkozás egészségügy bevételei, a továbbszámlázott költségek, illetve az intézmény által bérbe adott helységek alapján befolyó bevételek a legnagyobb tételek. Az Intézet saját bevételeinek részesedése 6%-ot körüli értéket képvisel a bevételek között. Az összesített bevétel az utóbbi 5 évben reálértékben jelentősen csökkent, nominál értékben is alig változott. Intézeti stratégia doc 34

35 K Ö L T S É G E K A következő táblázat az intézeti működési költségek alakulását mutatja: Költségek (eft) Változás / eft % Személyi jellegű költségek ,3% Jutalmak ,3% Járulékok ,4% Bérek és járulékai összesen ,3% Gyógyszer ,1% Vegyszer, diagnosztikum ,2% Szakmai anyagok ,7% Egyéb anyagok ,3% Informatikai és Komm. szolg ,2% Közmű költségek ,1% Egyéb üzemeltetési szolg ,3% Vásárolt szolgáltatások ,9% Karbantartási szolgáltatások ,3% Egyéb adók és díjak ,2% ÁFA ,8% Továbbszámlázott szolg ,8% Egyéb költségek ,5% Dologi költségek összesen ,7% Összesen ,4% É R T É K E L É S óta a költségek emelkedése 10%-os, jelentősen elmarad az inflációtól. A költségeken belül a bérek és járulékok arányaiban és abszolút értékben is csökkentek. Ennek egyik oka, hogy az időszak során gyakorlatilag alig volt béremelés, másrészt a foglakoztatás egy része átkerült a dologi kiadások közé (vállalkozói megbízások). Az összes bérjellegű ráfordítás a költségek még mindig legnagyobb részét alkotja. Aránya a vizsgált négy évben 70% körüli értékről 60%-ra csökkent. Ez a részesedés a járóbeteg-ellátásban a megszokott arány. A dologi költségek aránya 2010-re 40%-ra emelkedett. Intézeti stratégia doc 35

36 6.2. Osztál y / egység szintű működési eredmény A következő táblázat az egyes szakrendelések / osztályok eredményét mutatja tejes költségfelosztás mellett: 2010.év Bevétel Összes költség Eredmény eft % Gyermek háziorvosok % Felnőtt háziorvosok % Gyermek fogászat % Felnőtt fogászat % Védőnői szolgálat % Iskola egészségügy % Ügyeleti szolgálat % Alapellátás összesen % Angiológia_Belgyógy % Bőrgyógyászat % Cytológia % Diabetológia % Felnőtt Pszichiátria % Foglalkozás-eü % Fül-Orr-Gégészet % Gasztroenterológia % Gy. Bőrgyógyászat % Gy. Mentálhygiénia % Gy. Kardiológia % Gy. Neurológia % Gy. Nőgyógyászat % Gy. Ortopédia % Gy.Tüdőgyógyászat % Ideggyógyászat % Kardiológia % Labor % Mentálhygiénia % Nőgyógyászat % Onkológia % Ortopédia % Reumatológia % Röntgen % Sebészet % Szemészet % Tüdőgyógyászat % Urológia % Szakellátás összesen % Egyéb nem szr. tev % Központi Költségek Központi irányítás össz % Összesen % É R T É K E L É S Az alapellátási egységek működése folyamatosan veszteséget mutat, amelyet az önkormányzati támogatás ellensúlyozott. A szakellátás összességében nyereséges. Intézeti stratégia doc 36

37 A legkiemelkedőbb fedezettel rendelkező szervezeti egység a Reumatológia. Az Ideggyógyászat jelenlegi vesztesége neuropszichológiai vizsgálatok elszámolására vonatkozó egyszeri OEP visszavonás miatt jelentkezik (34 mft visszavonás). Veszteséget termel a Labor és kisebb mértékben a Röntgen, a Felnőtt Pszichiátria, a Fül-orr-gégészet, Nőgyógyászat és a Tüdőgyógyászat, illetve egyes gyermek szakrendelések. A központi költségek soron jelennek meg a különféle később felosztott irányítási költségek, a bérleti díjak és egyéb nem szakrendelői tevékenységek bevételeit és kiadásait az egyéb nem szr. tev. sor tartalmazza (kamat, bérleti díjak, áfa stb.) Beruházások / támogatások / likviditási hel yzet R E P R O D U K C I Ó S B E V É T E L E K, KI A D Á S O K Az alábbi táblázat az Intézet felújítási és beruházási kiadásait veti össze az erre a célra rendelkezésre álló forrásokkal. Bevételek Önkormányzati felújítási támogatás Önkormányzati beruházási támogatás Egyéb támogatások (pályázatok) Bevétel összesen Kiadások (eft) Felújítási kiadások Beruházási kiadások Kiadás összesen Egyenleg (eft) É R T É K E L É S A reprodukciós támogatási bevételek és a kiadások negatív egyenlege azt jelenti, hogy az Intézet reprodukciós kiadásaihoz ennyi saját erővel járult hozzá. Az önerős beruházások nem nagy volumenűek, nem veszélyeztetik az intézeti gazdálkodás egyensúlyát, viszont nem is tudnak nagymértékben hozzájárulni a szükséges pótlási, bővítési feladatokhoz. Az elmúlt 11 évben az átlagos felújításra és beruházásra költött összeg 56 mft / év volt, amely nem fedezi az intézmény újrapótlási szükségleteit (összehasonlításképpen az előző stratégiai terv 5 éves időtávra összesen 1 milliárd Ft összegű fejlesztési igényt fogalmazott meg). További probléma, hogy a felújítási, beruházási kiadások az időszak második felére nominál értékben is jelentősen lecsökkentek, miközben a 11 év alatt jelentős volt az infláció ezen a területen (is). Az ilyen irányú kiadások csökkenését egyrészt a célzott önkormányzati támogatások csökkenése, másrészt a finanszírozás romlása következtében a saját erő elapadása együttesen idézte elő. Intézeti stratégia doc 37

38 A bemutatott 11 évben kapott átlagosan 46 mft körüli önkormányzati felújítási és beruházási támogatás jövőbeli lényeges növelése elengedhetetlen az eszközök és az ingatlanok szinten tartásához, a szükséges minimális fejlesztésekhez. Ez a mérték a mainál lényegesen magasabb, többszörös önkormányzati beruházási, fejlesztési támogatást feltételez. Ö N K O R M Á N Y Z A T I TÁMOGATÁSOK MÉRTÉKE, ALAKU L Á S A Az alábbi táblázat az Intézet részére bocsátott önkormányzati támogatások alakulását mutatja be. Költségvetési év Működés Felújítás és Beruházás Támogatás összesen Támogatás alapítás óta Átlagos támogatás/év É R T É K E L É S Az összesített támogatási mérték hosszabb időszakot tekintve nominál értéken is csökkent, reálértéken számolva pedig még erősebben fogy. Az összérték csökkenésével párhuzamosan a működési támogatás aránya nőtt, a beruházási-felújítási támogatások arányában is szűkültek. A működési támogatás mértéke, döntően az alapellátás folyamatos vesztesége miatt, továbbra is elengedhetetlen. Az utóbbi évek 40 millió forint körüli alapellátási működési támogatása reálisnak és szükségszerűnek tűnik továbbra is. A beruházási, felújítási támoogatások azonnali növelésére van szükség, hiszen már a közeljövőben is működési problémát okoznak az elmaradó fejlesztések, felújítások (pl, tisztasági festés elmaradása). Intézeti stratégia doc 38

39 L I K V I D I T Á S A L A K U L Á S A Az intézmény gazdálkodásának vizsgálata során nem kerülhető el a pénzügyi pozíció, a likviditási helyzet vizsgálata sem. Ennek részeként elemezzük a szállító állomány változását, illetve a likviditás változását komplexebben kifejező ún. nettó adósság alakulását (nettó adósság: összes kötelezettség csökkentve a pénzeszközökkel és a kintlévőségekkel, korrigálva az átfutó és függő tételek értékével). Ennek a mutatónak segítségével az adósságállomány alakulását megtisztíthatjuk a likvid eszközök szintjének hektikus ingadozásától, illetve a szállítói állomány átütemezéséből, a szállítók fizetési határidejének változtatásából eredő torzító hatásoktól. Az alábbi táblázat az Intézet likviditásának, pénzügyi pozíciójának alakulását mutatja be. Likvidítási helyzet alakulás (eft) Megnevezés Gazdálkodási előleg Szállítói állomány Kötelezettségek összesen Pénzeszközök Követelések Aktív-passzív egyéb elsz.egyenl Likvid eszközök összesen Egyenleg (nettó adósság mutató) Előző időszakhoz képesti változás É R T É K E L É S év végén a nettó adósság -12,3 mft, tehát az Intézetnek év végén 12,3 mft kötelezettséggel nem terhelt tartaléka volt. A szállító állomány volumene hagyományosan, évről-évre alacsony, lejárt tartozása az intézménynek nincsen (és nem is volt) Az Intézet pénzügyi pozíciója 10 éves távlatban folyamatosan stabil, elkerülik a hazai finanszírozási viszonyok között, a társintézmények esetében jellemző kritikus időszakok, likviditási problémák. Intézeti stratégia doc 39

40 7. A humánerőforrás helyzete Az Intézet humánerőforrás helyzetét tekintve a problémák fontossági sorrendben a következők: Betöltetlen állások: probléma az orvos hiány, az állások betöltésének nehézsége. A betegellátás sok területen vállalkozó orvosokkal ellátott, azonban többségük csak heti 1 alkalommal rendel. Ezzel biztosítjuk a működés folyamatosságát, hiszen a pályázatokra, közalkalmazotti állásra nincs jelentkező. A vállalkozói foglalkoztatás terjedése ellenére vannak olyan területek, ahol nem tud a szakredelő megfelelő számú orvost foglakoztatni. A jellemző hiány területek, szakmák: sebészet, ortopédia, reumatológia, bőrgyógyászat, belgyógyászati kisszakmák. Korösszetétel: probléma az orvosok elöregedése nincs utánpótlás. Amíg az Intézet dolgozóinak átlagéletkora 50 év, addig az orvosoké 55 év. Orvosok korcsoportonkénti összetétele: év között: 2 % év között: 8 % év között: 9 % év között: 47 % év között: 23 % 70 év fölött: 11 % A Kispesti Egészségügyi Intézet szakorvosainak 44%-a (16 fő) 60 éves elmúlt. Ez az arány rendkívül magas, a következő 5-10 évben az orvosok csaknem fele nyilvánvalóan pótlást, cserét igényel. További probléma, az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülők foglalkoztatásnak jogszabályi korlátozása (kereset korlátozás). Munkaidő kihasználtsága: probléma törtnapi kiesőidők Ezen a területen elsősorban a szakdolgozók és a takarítószolgálat az érintett. Ha munkaidőmérleg alapján vizsgálnánk egy teljes munkaidős szakdolgozót úgy, hogy nem számolunk a betegállomány vagy egyéb ok miatti törtnapi távollétekkel, havi, de éves szinten is meglepő adatokkal szembesülhetünk. Megjegyezzük, hogy a mai gyakorlat évtizedekre nyúlik vissza, a foglalkoztatás, a munkavállalók életvitele, a bérezés hosszú évek alatt igazodott ehhez a gyakorlathoz. Egy teljes munkaidős szakdolgozó a napi 8 órából 6 órát tölt a működő szakrendelésen, a szakorvos rendelési idejéhez igazodva. Még abban az esetben is, ha feltételezzük, hogy az előkészítés és befejezés igénybe vesz a legrosszabb esetben napi 1 órát, akkor is jelentős a kifizetett, le nem dolgozott munkaóra. Intézeti stratégia doc 40

41 A takarítószolgálat dolgozói, még részidős foglalkoztatás esetén sem tudják ledolgozni a munkaidejüket, mivel a rendelési idő alatt nem lehet takarítani, és a köztes (két rendelési idő között) időben is csak korlátozott, minimális idő áll rendelkezésre. Dolgozói elégedettség: probléma jövedelem, szociális és jóléti juttatások. A közalkalmazotti bértábla évek óta változatlan, a kötelező előrelépéseken túl nem tud a munkáltató béremelést biztosítani, mint ahogy a szociális és jóléti juttatásokat sem, anyagi forrás hiányában. Az Intézet korábban kísérletet tett arra, hogy olyan érdekeltségi rendszert vezessen be, amely egy elvárt teljesítmény meghaladása esetén prémiumban részesíti a jól teljesítő osztály dolgozóit. Sajnos a volumen korlátos, teljesítményt visszatartani szándékozó finanszírozás miatt ez a rendszer már nagyon régen felfüggesztésre került. Intézeti stratégia doc 41

42 8. Intézeti SWOT analízis összefoglalása Az előrelátó, körültekintő tervezéshez elengedhetetlen, hogy egy szervezet vezetése felmérje az Intézet jelenlegi helyzetét, jövőbeli reális lehetőségeit. Több olyan elemzési módszert is kifejlesztettek már, amely ezt a célt szolgálja. Az egyik népszerű módszer az ún. SWOT analízis. A kifejezés angol megfelelői: strengths=erősségek, weaknesses=gyengeségek, opportunities=lehetőségek és threats=veszélyek, melynek kezdőbetűi adják a SWOT kifejezést. A SWOT-analízis lényege, hogy felsorakoztatja a szervezet gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. Az Intézeti SWOT elkészítésére a vezetés egy teamet állított fel. Ebben a munkacsoportban az Intézet vezető dolgozói vettek részt. Feladatuk volt, hogy a SWOT módszertanának megfelelően gyűjtsék össze az intézeti főbb jellemzőket és röviden értékeljék azt. Ennek eredményeképpen született az alábbi rövid összefoglaló, illetve a részletesebb, ábrákon látható elemzés: E R Ő S S É G E K GYEN G E S É G E K A gazdálkodás a szűkülő, romló finanszírozás ellenére stabil Orvosszakma működése hatékony és jó minőségű, de szűk kapacitások is vannak o o Hatékony ellátás (magas órára jutó esetszám), magas színvonal Széles portfolió, kisszakmák jelenléte fontos o Egyes speciális szakambulanciák, szűrés, egynapos sebészet hiánya STRATÉGIAI TÉMA o Megjelennek szűk kapacitások, várólisták STRATÉGIAI TÉMA Humán erőforrás magas színvonalú, kedvező, de rosszul bérezett, ezért veszélyeztetett o o Alapvetően jó és minőségi kollektíva, csapatszellem Megjelenő szűk kapacitások, szakemberhiány, öregedés o Alacsony és nem emelkedő bérek, szűk differenciálási lehetőség STRATÉGIAI TÉMA Vezetés / szervezet: korszerű menedzsment eszközök a vezetésben Piac, a beteg utak jól kézben tartottak, de magasak a várakozási idők Épület infrastruktúra rendezett, tiszta, műszerpark kissé elavult Intézeti stratégia doc 42

43 o o Helyhiány gátolja a szakrendelések fejlesztését STRATÉGIAI TÉMA Kissé elavult műszerpark, forráshiányos a fejlesztés MŰSZER BESZERZÉSI TERV KÉSZÜL LEH ETŐSÉGEK V ESZÉLYEK Gazdálkodás: romló finanszírozás miatt az Intézet rászorul egyéb lehetőségek kiaknázására, az erőforrások felhasználásának folyamatos racionalizálására o o o Kapacitástervezés (lehetőség) - STRATÉGIAI TÉMA Pályázati lehetőségek igénybe vétele, fizetős ellátás, saját bevételek növelése STRATÉGIAI TÉMA Romló finanszírozás, önkormányzati szerepvállalás csökkenése (veszély) Orvosszakma területén a hiány megjelenése a fő veszély o o Lehetőség a speciális ellátások számának bővítése - STRATÉGIAI TÉMA Orvoshiány, elöregedés a jellemző STRATÉGIAI TÉMA Humán erőforrás területén az alacsony bérszínvonal okozhat hiányt Vezetés / szervezet o Lehetőség az intézetek közötti és a háziorvosi kapcsolatok bővítése - STRATÉGIAI TÉMA o o Lehetőség a szervezeti struktúrák egyszerűsítése - STRATÉGIAI TÉMA Veszély a budapesti ellátásszervezés átalakítása Piac, betegutak a külső környezet változása miatt kiszámíthatatlan o o Speciális ellátások bővítése (lehetőség) Az intézet arculatának, kommunikációjának javítása - STRATÉGIAI TÉMA Az épület infrastruktúra a felújítások tulajdonosi finanszírozásának hiányában romolhat Intézeti stratégia doc 43

44 Intézeti erős-gyenge térkép E r ő s s é g e k Reumatológia Denzitometria Arculat Magas színvonalú gyógyító tevékenység Honlap - nyitott az inézet működése Megfelelő méretű az ellátási terület Jó csapatszellem On-line előjegyzés A betegadminisztráció kizárólag Az országos átlagnál hatékonyabb elektronikus alapokon nyugszik, betegellátás, magas az egy szerződött órára Összeszokott kollektíva a karton rendszer visszaszorult (4 és az egy esetre jutó pontszám (4 db) db) Ritka, speciális ellátások megléte (pl. Működő kontrolling rendszer Az országos átlagnál hatékonyabb trombocita aggregáció gátlás, (TAG), amely Értelmes, szimpatikus új kollégák számos intézetben nincs, vagy infúziós (pl.: ortopédia, urológia, informatika) kezelések nyújtása) (5 db) támogatja az intézeti döntés előkészítést (5 db) betegellátás, magas az egy szerződött ODM megléte órára és az egy esetre jutó pontszám Az Intézet gazdálkodása, a külső Széles, a rendelőintézeteknél megszokott Jól működő betegutak, Az Intézetben működik finanszírozás kedvezőtlen alakulása tevékenységeken túlmutató szakmai portfolió Az Intézet személyi feltételei jók, az kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatok minőségirányítási rendszer, Rendezett tiszta környezet, ellenére is, racionális működéssel és (pl. angiológia, allergológia, diabetológia, ellátást stabil, jól képzett orvosi és mindhárom ellátási szinten (alapellátásszakrendelő, szakrendelőn belül, melyet időről-időre sikeresen kialakult rá az igény is intézkedésekkel megőrizte addiktológia, cítológia, osteoporózis, gyermek szakdolgozói gárda biztosítja (2 db) auditálnak (6 db) egyensúlyát (6 db) szakellátások) (6 db) fekvőbeteg intézmények) (3 db) Gazdálkodás / finanszírozás Orvosszakma Humán erőforrás Vezetés/Szervezet Piac (betegforgalom, orvos-beteg kapcsolat, stb.) Épület és műszer infrastruktúra Szűkülő önkormányzati források Speciális ambulanciák hiánya ill. Egyre növekvő várakozási és Egynapos sebészeti ellátás hiánya A helyhiány gátolja a gyenge kapacitása (haematológia, Több telephelyes, nem hatékony előjegyzési idő egyes (nőgyógyászat, bőrgyógyászat, sebészet, szakrendelések fejlesztését a fájdalom-ambulancia, pajzsmirigy, intézeti működés szakrendeléseken, nem elégséges urológia, és esetleg ortopédia) (4 db) központi telephelyen (5 db) hepatológia, diabetológia beteg-logisztika G y e n g e s é g e k Alap- és szakellátási feladatok keveredése Szervezett lakossági (iskolák, (háziorvosi kapcsolatok, ügyeleti ellátás) (4 db) intézmények, egyéni) szűrések hiánya Egyre növekvő várakozási és Nincs teljes körű onkológiai szűrés, aktív előjegyzési idő egyes kezelési lehetőség ill. utókezelés, gondozás. (3 szakrendeléseken, nem elégséges db) beteg-logisztika (2 db) Szervezett lakossági (iskolák, intézmények, Központilag szervezett képzések egyéni) szűrések hiánya (2 db) hiánya Speciális ambulanciák hiánya ill. gyenge kapacitása (haematológia, fájdalomambulancia, pajzsmirigy, hepatológia, Szakemberhiány diabetológia (3 db) Egyre növekvő várakozási és előjegyzési idő egyes szakrendeléseken, nem elégséges Szűk mozgástér a bérezésben beteg-logisztika 2002-óta gyakorlatilag változatlan Gyógytorna, az utógondozás és egyéb szintű nominális bérszínvonal (a rehabilitációs tevékenység szűkös bérek reálértéke csaknem egy évtizede kapacitású. csökken) Diabetológia szűk kapacitása Kissé elavult műszerpark több szakrendelésen (szív UH, fizikoterápia, sebészeti, fül-orr-gége és szemészeti kézi műszerek) (4 db) Operáló lézerkészülék hiánya (szemészet, bőrgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat.) Alapellátás sok helyet foglal el

45 Pszichiátria fejlesztése Intézeti lehetőség-veszély térkép Nem szakorvosi óraszám nőtt Denzitometria Kórházi kapcsolatok bővítése - fentartása Az intézet kiemelt szerepének erősítése a (Dél-Pest, Bajcsy, Péterfy) fővárosi járóbeteg-szakellátásban Rendszeresebb tájékoztató-konzultáció, Megújuló energia pályázat Tárt kapu Színház találkozás menedzsment-orvoskar között Egynapos sebészet bevezetése (nem csak főorvosok) Meglévő speciális ambulanciák és Kapacitástervezés Vascularis ambulancia Intézetek közti együttműködés növelése szakdolgozó, szakorvos (2 db) géppark kihasználása kapacitásbővítéssel (óraszám, Pályázati lehetőségek fokozott igénybe Fájdalom ambulancia vétele Fizetős ellátási tevékenység bővítése Az intézeti saját bevételek bővítési lehetőségeinek kiszélesítése (5 db) Egynapos sebészet bevezetése Részmunkaidős Nappali ellátás fejlesztése (pl. foglalkoztatás angiológia, sebészet, pszichiátria területén) fokozottabb támogatása Szervezeti struktúrák egyszerűsítése Különféle a betegek komfortérzetét növelő fejlesztések (új bútorok, TV stb.) (4 db) Az Intézet arculatának és Háziorvosi kapcsolatok kiszélesítése, kommunikációjának kialakítása, mely az informatikai csatlakoztatása a KEI Intézet belső átalakítása mellett (építészeti Központi telephely betegadminisztrációs rendszeréhez, a arculat) a nyilvánosság különböző fórumain földszintjének beutalások elektronikus úton történő való egységes megjelenést is jelenti (pl. átalakítása elküldése internetes kommunikáció, e-egészségügy) (3 db) A vertikális, az egyes egészségügyi Az informatika további ellátórendszeri szintek közötti szoros Háziorvosi kapcsolatok kiszélesítése, fejlesztése (a együttműködés erősítésén túl a informatikai csatlakoztatása a KEI betegadminisztrációs horizontális kapcsolatok, kooperációk betegadminisztrációs rendszeréhez, a rendszer korszerűsítése, a fejlesztése más ágazatokkal, beutalások elektronikus úton történő hardver eszközök cseréje különösképpen a szociális ellátásra elküldése (5 db) (4 db) gondolva (2 db) Gazdálkodás / finanszírozás Orvosszakma Humán erőforrás Vezetés/Szervezet Piac (betegforgalom, orvos-beteg kapcsolat, stb.) Épület és műszer infrastruktúra V e s z é l y e k Továbbra is fennmarad a központi Az orvosi kar további elöregedése, Dolgozói finanszírozás reálleértékelődő, vagyis az utánpótlás nehézsége, kiemelt elégedetlenség Fővárosi szintű egészségügyi koncepció Hosszas várakozási idő miatti Tulajdonosi eszközpótlás a költségek növekedését el nem ismerő szakmák krónikus szakemberhiánya az bérkérdésben újabb hiánya, az önálló rendelőintézetek jövőbeli betegelégedetlenség, más intézetek elmaradása miatt leépülő, jellege (TVK, alacsony árbevétel fajlagos) ellátás biztonságát veszélyeztetheti (7 "elvándorlást" szerepének tisztázatlansága (7 db) betegelszívó képessége erősödik (5 db) romló ellátási színvonal 3 db db) eredményezhet A fenntartó intézmény (Önkormányzat) Vállalkozó orvosok egyre drágábbak bizonytalan anyagi helyzete (3) A fenntartó önkormányzat által biztosított működési támogatás csökkentése, Orvoshiány hiánya Önkormányzati szerepvállalás csökkenése Jelentős mértékű szállítói áremelkedések Pont / Ft változása negatív irányba TVK "Megszokási tehetetlenség" (azt hisszük, minden rendben) Önkormányzat belső problémái Intézmény összevonások hatása Forgalomcsökkenést okozhat, ha az esetleges jövőbeli jogszabályok az ellátási területen kívüli betegek gyógyítását korlátoznák, nehezítenék (4 db) A kórházak az egészségügyi ellátórendszer nagyfokú átalakítása miatt aktívabban fejleszthetik járóbeteg-ellátásukat, amely jelentős betegelvándorláshoz vezethet (3 db) Kiszámíthatatlan külső környezet

46 9. Célkitűzések A szakrendelő Missziós Nyilatkozata a Minőségügyi Kézikönyv alapján: Bp. Főv. XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézete alapvető feladatának tekinti Kispest egész lakossága és az itt dolgozók egészségének védelmét, betegség esetén az egészség helyreállítását. Ezt a tevékenységét megkülönböztetés nélkül minden állampolgár számára a jogszabályokban meghatározott módon végzi. Az egészségügyi gyógyító megelőző tevékenységet minél szélesebb körben és a lehetséges legmagasabb tudományos színvonalon kívánja ellátni. A rendelőintézet ezen kívül egyes szakterületeken részt vesz más önkormányzatok területén lakó állampolgárok ellátásában is, ugyanezen elvek alapján. Az intézet dolgozói munkájukat tudásuk szerint a lehető legmagasabb színvonalon és a legnagyobb odaadással végzik. Ennek megfelelően a lehetőségekhez képest a szakrendelő a legmodernebb műszereket-gépeket fogja beszerezni, a legújabb gyógyító eljárások alkalmazásához. Az itt folyó tevékenység minden területén a minőségirányítás alapelveit kívánjuk alkalmazni. Az Intézetnek a Missziós Nyilatkozathoz igazított középtávú, 5 évre szóló céljai a következők: Az Intézet a szakmai színvonal növelése révén járuljon hozzá, elsősorban a XIX. kerület, de emellett a főváros lakossága egészségügyi állapotának javításához. Növekedjen az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezáltal a betegeknek az ellátással való megelégedettsége. A saját eszközrendszerével járuljon hozzá humán erőforrása, ezen belül kiemelten az orvosgárdája megtartásához, minőségi újrapótlásához, bérezési színvonalának javításához. Javuljon az épület és eszköz állomány színvonala, mely folyamatosan biztosítsa a minőségi gyógyító munka feltételrendszerét. Az Intézet gazdasági egyensúlya tovább szilárduljon, működése hosszú távon fenntartható legyen. A célok megvalósítása érdekében elsősorban az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése szükséges. Ide tartózik a rendelőintézet épületinfrastruktúrájának korszerűsítése, a gyógyításhoz nélkülözhetetlen eszközök és berendezések modernizációja, újak beszerzése. A gyógyító ellátás minőségének és biztonságának megőrzése elemi érdek, így kiemelt feladatunk az orvoshiány megszüntetése. Ennek érdekében humán erőforrás stratégia megfogalmazása szükséges. Intézeti stratégia doc 46

47 A kerület lakosai egészségi állapotának javítása céljából fontos a szűrések kiterjesztése, az érintettek minél nagyobb körének feltérképezése, majd gyógyítása és gondozása. Erre akár a központi programokon túli helyi kezdeményezések is szóba jöhetnek. Ide kapcsolódhat, hogy az intézeti saját bevételek növekedése érdekében komplex ellátási csomagokat szeretnénk összeállítani és térítésért kiajánlani a lakosságnak ilyen szolgáltatásokra igényt formáló részének. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését javítja, ha több és nagy betegforgalommal rendelkező szakma lehetőségei bővülnek (magasabb óraszám, több vizsgáló helység) vagy új profilok jelennek meg az ellátásban (egy napos sebészet, hipertóniás szakrendelés, vascularis ambulancia stb.). A lakossági elégedettséget szolgálja a várólisták visszaszorítása, a hozzáférési idő csökkentése. A meglévő kapacitások betegközpontú kihasználását és gazdaságos működtetését hosszú távú tervezéssel szükséges megalapozni. Ide tartozik a nagy betegforgalmú szakrendelések esetszám csökkenésének vizsgálata csakúgy, mint az optimális rendelési idő és óraszám meghatározása. A betegek kényelmét szolgálja több olyan intézkedés végrehajtása, mint a korszerű, web alapokon is igénybe vehető előjegyezési rendszer létrehozása. A szolgáltatás elképzeléseink szerint a lakosság körében népszerű lesz, hisz a rendszer működése révén elkerülhetők a hosszú várakozások, mely a munkából kieső idő csökkenését eredményezi. Reményeink szerint a kerület lakosságának tetszésével találkozna az Intézet egységes arculatának megteremtése (belső építészeti átalakítások, kommunikáció, webes elérhetőség stb.), komfort javító programok lebonyolítása révén a rendelőben várakozók idejének kellemesebbé tétele. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a háziorvosi kapcsolatok megerősítésére. Ezzel együtt kívánatosnak tartjuk a különböző ellátási formák telephelyi koncentrációját, a járóbeteg-szakellátás kizárólag a központi telephelyen való elhelyezését. Ez a lépés gazdasági és szakmai értelemben is jelentős előnyökkel járna. A belső erőforrások feltárása nem kerülheti el a nem gyógyító részeket sem. Ezen a területeken célul tűzzük ki egy kisebb, kevesebb szervezeti egységet tartalmazó, de hatékonyabban működő gazdasági-műszaki háttérterület kialakítását. Intézeti stratégia doc 47

48 10. A kijelölt stratégiai témák, kiemelt fejlesztések Telephel y racionalizálás Az Intézet által működtetett és felügyelt alap- és szakellátási tevékenységek több telephelyen látják el feladataikat. A működtetés és fenntartás jóval racionálisabb és olcsóbb lenne, ha az azonos ellátási szintű tevékenységek egy helyen koncentrálódnának. A KEI az elmúlt évek során a külső telephelyen lévő szakellátásait a központi telephelyre költöztette. Az így áttelepült gyermek járóbeteg-szakellátások betagozódtak a felnőtt szakrendelések közé, működésük integrálódása a már ott tevékenykedő rendelésekkel jelentős szakmai hatékonyságot és szinergiákat is eredményezett. Az alapellátás koncentrációja azonban a Táncsics Mihály utcai telephelyen nem valósult meg teljesen. A központi telephelyen még maradtak alapellátási egységek (gyermek háziorvosok, védőnők), így a szakellátás működtetése a megnövekedett igények miatt szűkös körülmények között zajlik. Ha megvalósulna a teljes központosítás mind a szak-, mind az alapellátásban, akkor KEI a jövőben jobban tudna koncentrálni fő feladatára, a járóbeteg-szakellátásra, amely ezután kizárólag egy telephelyen funkcionálna. A korábban az alapellátás által használt megüresedő helyeken (az összes hasznos terület %-a) az Intézet bővíthetné jelenleg szűkös járóbeteg-szakellátási feltételeit, zömmel mozgásszervi ellátás terén (reumatológia, fizioterápia, tornaterem, kezelők, stb.) Az alapellátásnak helyet adó Táncsics Mihály utca telephely jelenleg nem kihasznált, félig üresen áll. A szükséges átalakítást követően azonban az alapellátással összefüggő összes feladat gyakorlatilag egy telephelyen történő kialakítása valósulhatna meg. Akár más telephely megszüntetése is szóba jöhetne, hiszen a telephely az Üllői úthoz közel, jól és könnyen megközelíthető helyen fekszik. A Táncsics Mihály utcai telephely a továbbiakban Alapellátási Centrumként működne, a Kispesti Egészségügyi Intézet szervezeti keretein belül. A kiköltöző alapellátási egységek elhelyezése a Táncsics úton akkor oldható meg teljes mértékben, ha az épület bővítésre kerül, emeletráépítéssel megoldható lenne a fogászok elhelyezése is. Előzetes becslések szerint maga beruházás 150 M Ft-os nagyságrendet jelente, melynek közel harmada a fölszint korszerűsítését jelenti (klímatizálás, épületgépészet, világítás korszerűsítése stb.). A kivitelezés és az átköltözés lebonyolítása pedig féléves távlatban végrehajtható lenne. Az átszervezésnek egyszeri költségei vannak, melyek nagyobb része infrastrukturális jellegű, kisebb részben pedig a költözködésből fakadó kiadás, melyekkel a beruházási tervünkben számoltunk is. Forrásként számítunk az Új Széchenyi Terv adta lehetőségek kihasználására Házior vosi kapcsolatok erősítése Az alap- és szakellátás szervezeti és területi szétválasztása nem jelenti, nem jelentheti a megszokott és jól működő szakmai kapcsolatok romlását. Intézetünk ezért a jövőben ezen kötelék szorosabbra fűzését tervezi. Intézeti stratégia doc 48

49 Az alap- és szakellátás folyamatos egészségpolitikai (és reméljük, hogy előbb-utóbb finanszírozási) felértékelődése is a kapcsolatok mélyítésének szükségessége irányába mutat. Az alapellátási feladatok növekedése, a járóbeteg-ellátás definitív jellegének megszilárdítása a két ellátási szint közötti szakmai párbeszéd erősítését kívánja. A kerületi egészségügyi ellátási szisztémának megfelelően eddig is folyamatos együttműködés volt az alap- és szakellátás gyógyító tevékenysége között, de ezt a jövőben még hatékonyabbá, magasabb színvonalúvá kell tenni. Noha a háziorvosi praxisok nem ellenérdekeltek a szakrendelések igénybevételében, de az optimális szintű kihasználást tovább kell erősítenünk. Ehhez segít hozzá a személyes konzultatív kapcsolatok kiépítésén túl olyan, a háziorvos kollégák számára hasznos lehetőségek nyújtása, mint pl. a rendszeres pontszerző tudományos ülések megszervezése. Így helyben juthat hozzá (és ingyen) a különböző szakágak specifikumainak ismeretbővítéséhez a praktizáláshoz szükséges kreditpont szerzés mellett. Célul tűzzük ki, hogy a szakmai továbbfejlesztésért felelős akkreditációs bizottságnál eljárunk a magasabb kreditpont elfogadtatásáért, miután magasan kvalifikált, az adott szakma jeles képviselőjét igyekszünk meghívni előadónak, ezáltal vonzóbbá téve a továbbképző fórumainkat a meglehetősen leterhelt és időhiány, pénzhiány miatt egyéb távolabbi konferenciákon csak ritkán megforduló kollégák számára. Ezen túlmutat az a szándékunk, amely az alap és szakellátás közti kapcsolatépítés, erősítését és elmélyítését szolgálná a mindennapi munka szerves részét képező, de azt harmonizáló és kiteljesítő konzultatív jellegű szakmai fórumok megszervezése által. Ezen klubjellegű szakmai összejöveteleken megbeszélésre kerülnének azon esetek, amelyek ritkaságuk, érdekességük, vagy több szakterület specialistáit is involváló jellegük által figyelmet érdemelnek. Szándékunk szerint ezen összejövetelek másik érdeklődésre okot adható témája lenne alkalmanként más-más művészeti terület és az orvoslás kapcsolódásának ismertetése, máskor utazó orvos kollégáink úti élményeinek vetítéssel illusztrált beszámolói. A háziorvosi kapcsolatrendszer javításának az egyik fontos eleme a következő pontban részletesebben bemutatásra kerülő informatikai fejlesztés is A háziorvosi kapcsolatrendszer kiépítéséhez kapcsolódó informatikai fejlesztések Az egészségpolitika meghirdetett prioritásai deklarálják az egészségügyi ellátási átalakítását, a progresszívebb ellátásoktól a definitív ellátást nyújtó alapellátás felé helyezve a hangsúlyt. Ebben az átalakulásban kiemelt szerepet kap a háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgáltatás fejlesztése, a háziorvosok kompetenciájának növelése. A megnövekedett felelősség nagyobb információ igénnyel párosul, ezt pedig feltételezi a korszerű infokommunikációs lehetőségek kiterjesztését. Az ellátás rendszerébe a beteg leggyakoribb belépési pontja a háziorvos ( kapuőr szerepet tölt be). Feladata az, hogy elsősorban amennyire ez lehetséges ún. befejezett ellátást nyújtson a hozzáforduló részére. Ahhoz, hogy ennek a feladatnak a háziorvosi szolgálat maradéktalanul eleget tudjon tenni, szükséges olyan lehetőségeket biztosítani számára, mint Intézeti stratégia doc 49

50 a betegadatok követése beteg beutalások megszervezése távrendelés és távkonzultációs lehetőségek A beteg esetében ezek a fejlesztések számos előnnyel járnak: Csökkenni fog a sorban állások ideje a szükséges vizsgálatok programozásával / előjegyzésével. A beteg korábban juthat az ellátáshoz, időben és hamarabb fedezhetők fel bizonyos betegségek, melyek korai felismerése, diagnosztikája és adekvát terápiája megelőzheti a súlyos és szövődményes tehát drágábban kezelhető betegségek kialakulását. Szakmailag nagy előrelépést jelentene a házi- és szakorvosi ellátás közötti kapcsolatok megerősödése: Az orvos-orvos kapcsolatok szorosabbá válása igazi team munkát eredményezhetne: az oda-vissza kontroll lehetősége kiemelt fontosságúvá válik. A telemedicinális, telediagnosztikai lehetőségek kiszélesítése révén a diagnosztika hatékonyabbá és gyorsabbá válik. Lehetővé válik, hogy a háziorvos betegeit elektronikus úton előjegyzéssel küldje vizsgálatra a rendelőintézetbe, kiemelve a diagnosztikai célú beutalásokat. A háziorvos az elkészült leletet elektronikus úton, gyorsan és biztonságosan kapná meg. A cél az, hogy jövőben a diagnosztikai célú beutalások, különös tekintettel a nagy forgalmú laboratóriumra, kizárólag csak ezen az úton valósuljanak meg. A fejlesztések előfeltétele, hogy a háziorvosi számítógépen a programoknak és az adatoknak olyan környezetet kell létre hozni, hogy illeszkedjenek az intézeti rendszerhez. Elektronikus vizsgálatkérő, leletező és időpontfoglaló rendszer A korszerű betegvezetés, a papír alapú dokumentáció kiváltása, a különböző helyeken tárolt egészségügyi adatokhoz való szabályozott hozzáférés és az ésszerű kapacitásszabályozás érdekében a kispesti ellátási területen háziorvosaink számára medikai-informatikai együttműködést ajánlunk. A rendelőintézetünk szolgáltatásait igénybevevő, beküldő orvoskolléga számára ez: Szakorvosi vizsgálatok elektronikus úton történő rendelését Betege számára előzetes időpont lefoglalását A vizsgálatok eredményeiről elektronikus úton való tájékoztatást jelent A betegút általában a háziorvosnál kezdődik, így célszerű minden olyan információt elés visszajuttatni ide, amely nem jár a beteg felesleges küldözgetésével. A háziorvosok legnagyobb tömegű beküldése a Laboratóriumba történik, éppen ezért itt érdemes más szervezési logikán alapuló modellt elsőként bevezetni. Intézeti stratégia doc 50

51 Sajnos Kispesten az utóbbi idők folyamán visszaszorult az a gyakorlat, hogy a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták levétele a páciens lakóhelyéhez legközelebb eső helyen: a háziorvosnál történjen, így a kispestiek a legtöbb esetben kénytelenek a rendelőintézetbe utazni. Mindez a vizsgálatok jellegéből adódóan a Laboratóriumban reggelente néhány órányi nagy forgalmi terhelést jelent, amely stressz betegnek, ellátónak egyaránt. Egy speciális internet alapú alkalmazással összekapcsolható a háziorvos és a rendelőintézet medikai informatikai rendszere, mellyel ütemezhetővé válik a forgalom, a vizsgálatkérések és a vizsgálati eredmények elektronikus úton, emberi szállítás nélkül közlekednek. A háziorvos saját számítógépén rendeli a vizsgálatokat és ugyanitt, saját rendszerében tárolja a vizsgálati eredményeket is. Az alapellátó kolléga kellő rugalmassága esetén, a beutalással egy időben időpont is előjegyezhető páciense számára (ez a lehetőség opcionális, tehát ha nem a háziorvosi rendelésen belül valósul meg az előjegyzés, az a páciens által telefonon kérhető Intézetünkben). Sikeres együttműködés esetén a rendszer később kiterjeszthető további diagnosztikai szolgáltatások és szakrendelések irányába is Betegelőjegyzési rendszer kiépítése, várólisták kezelése, betegút szabál yozás A betegelőjegyzési rendszer kiterjesztése Az Intézet igyekszik a betegek elvárásainak megfelelően, igényeikhez igazodva kialakítani az elérhető egészségügyi szolgáltatásokat, a rendelések idejét. Az ellátás leterheltsége azonban jelentősen egyenlőtlen, melyet meghatároz a kapacitás nagysága (kevés orvos, alacsony óraszám) vagy a rendelés időpontja (délelőtti vagy délutáni). Vannak napszakok, amikor órákat is várnak a betegek ugyanarra a rendelésre, amelyet egy későbbi időpontban gyakorlatilag sorban állás nélkül igénybe vehetnének. Ezt a helyzetet a betegelőjegyzési rendszer kiterjesztése oldaná meg. Terveink szerint a jövőben a betegek csak előzetes bejelentkezés útján kerülnének a választott szakrendelésre, így az orvosok leterheltsége a jelenlegi állapotokhoz képest kiegyenlítődne. Természetesen az esetlegesen előforduló sürgősségi esetek, illetve a jogszabályban külön szabályozott táppénzes betegek ellátása továbbra is elsőbbséget és soronkívüliséget fognak kapni. Várólisták kezelése, betegút szabályozás A betegelőjegyzési rendszer teljes kiépítésével párhuzamosan előáll egy elektronizált és a betegek ellátásra várakozási idejét a múltra vonatkozóan is nyomon követő, illetve a jövőre vonatkozóan aktuális betegellátási várólista. Ennek a várólistának a nyilvánosságra kerülésével megteremtődik a lehetősége az egyébként komoly lakossági ellenérzést is szülő, de szakmai, ellátási problémákat is felvető várakozási időknek az objektivizálása, Intézeti stratégia doc 51

52 elemzési lehetőségére. A statikus és az időbeli változásokat figyelembe vevő elemzéssel lehetővé válik, hogy az Intézet normákat fogadjon el az elfogadható várakozási idők hosszára (szakmai és pszichés szempontú megközelítés egyaránt), az átmeneti és tartós beavatkozási lehetőségek módjára (beteg elirányítás, kapacitás növelés, stb.), az esetleges sorolási szempontokra. Mód nyílik arra is, hogy összefüggéseket találjon a várakozási idők és a betegelvándorlás, illetve elégedetlenség kapcsolatára, egyéb gazdálkodási összefüggésekre Belgyóg yászati és egyéb szubspecialitások fejlesztése Az Intézet vezető szakrendelésein a személyi és tárgyi feltételek a jelenleg végzett beavatkozásoknak megfelelnek. Minimális célként tűzhető ki, hogy ez a magas színvonal ne romoljon, sőt lehetőség szerint tovább növekedjen. A Semmelweis Tervben is megfogalmazottak szerint a jövőben a járóbetegszakellátásban is meg kell valósítani a progresszivitás elvét és szükség szerint a magasabb szintű ellátás igénye esetén a területi ellátási kötelezettséget is módosítani kell. Ebben a tekintetben várjuk a központi ellátásszervezést megvalósító intézményrendszer felállását, a járóbeteg-ellátás új elveinek a megfogalmazását, amihez ellátási struktúránkat igazítani tudjuk. Ezen új struktúrában tudnánk hosszú távra meghatározni azon tevékenységeket, szubspecialitásokat, amelyeket fejleszteni kívánunk. A megbetegedési adatok is mutatják, hogy egyre növekszik a diabeteszes és hipertóniás betegek száma, amely tovább növeli az érbetegségek gyakoriságát. A szív és érrendszeri betegségek következményei, így az általuk okozott halálozás kiemelkedően nagy egészségterhet jelentenek az egyénnek és családjának, valamint az egész társadalomnak is. Kialakulásuk számos okra vezethető vissza és a betegséget jelentő kockázat csökkentése, a már kialakult betegség korai felismerése, a beteg gyógyítása és rehabilitálása egy komplex, részben az egészségügyön is túlmutató, hosszú távra szóló, de már középtávon is eredményeket felmutató, összetett intézkedésrendszert követel. A szív és érrendszeri kockázatok és betegségek vázlatos összefüggését a következő ábra mutatja: Érelmeszesedés dohányzás alkoholfogyasztás mozgásszegénység nem megfelelő táplálkozás krónikus stressz kissúlyú újszülött Koszorúér-betegség STROKE Perifériás érbetegség Szívelégtelenség Magas vérnyomás Veseelégtelenség Zsíranyagcsere-betegség Cukorbetegség Elhízás Intézeti stratégia doc 52

53 A belgyógyászat speciális területein a magasvérnyomás-, cukorbetegség, perifériás érbetegség, zsíranyagcsere-zavar, elhízás, vesegyógyászat és szívgyógyászat, valamint az ideggyógyászat (stroke) területén dolgozó szakembereknek elsősorban a járóbeteg-szakellátás (szakambulancia, szakrendelés) területén a konzultáns feladatok és a gyógykezelés irányítása, valamint az egészségfejlesztés során együttműködniük kell a háziorvossal. Ugyanakkor egymással is szorosabb és integráltabb működésben kell dolgozniuk a minőségi betegellátás érdekében. Ezen feladat megvalósítása érdekében tervezzük egy vasculáris centrum, ambulancia, illetve együttműködés kialakítását. Elképzelésünk szerint az egyes érintett rendelések (kardiológia, angiológia, neurológia, diabetológia, érsebészeti szakrendelés bevonása) időbeli összeszervezésével, a betegek kivizsgálási útjának megtervezésével és szabályozásával, illetve az érintett orvosok közötti rendszeres konzultációs lehetőség biztosításával jelentősen javítani tudnánk ezen betegkör ellátási színvonalát, gyógyulási esélyeit. Az Angiológián belül a kerületi morbiditási adatok és a Kardiológia tehermentesítésének szükségessége indokolttá teszi egy hipertóniás rendelés elindítását a személyi feltételek biztosítását követően (a rendelést kizárólag hipertonológus szakvizsgával rendelkező orvos működtetheti). A Neurológiai szakrendelésen belül legfőképpen a háziorvosi és betegelfogadottság érdekében szükségesnek látjuk egy fájdalom ambulancia és egy parkinson és demencia centrum nevesített, időben elkülönített létrehozását. A megnövekedett igényekre való tekintettel a jövőben a Diabetológiai és a Pajzsmirigy szakrendelések kapacitásainak bővítése szükséges Kapacitástervezés hosszabb távra Az Intézet vezetése azt érzékeli, hogy az orvos kapacitás kínálat a jövőben is szűkülni fog, költsége pedig a rendelkezésre álló finanszírozáshoz képest vélhetően emelkedik. A vállalkozó orvosok beépítésével, a teljesítmény alapú bérezés megjelenésével, illetve az intézeti gazdálkodási mozgástér szűkülésével az egyes szakrendelések jövedelmezőségének értékelése egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Mindezzel párhuzamosan jelentkezik a finanszírozó részéről egyrészt a szerződött kapacitások országos átlagot elérő kihasználásának igénye (különben elvesznek kapacitásokat), másrészt viszont az egy órára jutó elszámolt teljesítmények korlátozására irányuló törekvések ( két perces szabály ). Ebben a helyzetben szükségessé válik egy a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználását folyamatosan elemző rendszer kialakítása. Ezen rendszer adatai és az adatok elemzése alapján pedig időről-időre, rendszeresen szükség van a szerződött és a valós kapacitások és igények optimális összehangolására, a kapacitások igazítására. A kapacitás kihasználás mérés és a kapacitás alakítás szempontjai a következők kell, hogy legyenek: minden szakrendelésen az órára jutó esetszám legalább országos átlagra való emelése, optimális rendelési idő és óraszám meghatározása (létszámhoz igazítása), kiemelt szakrendeléseken az esetszám csökkenés megállítása, mérséklése, két perces szabály probléma megoldása, Intézeti stratégia doc 53

54 várólista csökkentés, a napon belüli időbeli terhelés, betegvárakozási idők mérése, napon belüli optimális rendelésszámok, rendelési idők kialakítása, eredmény optimalizálás (TVK kihasználás alacsony orvos, asszisztens költséggel) Szűrési tevékenység fejlesztése Köztudott, hogy a magyar lakosság egészségtudatos magatartása meglehetősen rossz, az egészségtelen életmódból fakadó rizikótényezők rontják életkilátásainkat. Ennek megváltoztatása érdekében elsősorban a megfelelő életmód terjesztésére, oktatásra, nevelésre, a betegségek kialakulásának megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. Az egészségügy a maga eszközeivel a primer prevencióból kevésbé, míg a szekunder prevencióból, a szűrésből annál inkább ki tudja venni a részét. A kedvezőtlen morbiditási és mortalitási tendenciák megállítását szolgálhatja, ha a betegségekben szenvedők még a betegség kezelhető szakaszában megfelelő orvosi ellátásban részesülnek. Ennek feltétele a szűrések kiterjesztése azokra a területekre, amelyekben a lakosság elfogadható ráfordítással úgy szűrhető, hogy a felismert betegségek kezelésével a morbiditási, mortalitási arányok lényeges mértékben megváltoztathatók az adott betegségre vonatkoztatva. Ez a folyamat az alapellátással, a háziorvosokkal és a védőnőkkel szoros kooperációban lehet csak sikeres. A Kormány 1208/2011. (VI.28.) Korm. határozata a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásárhoz szükséges intézkedésekről tartalmazza az országos szűrési programok felülvizsgálatát, illetve a szűrési tevékenység finanszírozásának újragondolását, mint célt is. A határozat pontja elrendeli a népegészségügyi szűrési programok áttekintését és kiterjesztését a költségvetési források figyelembevételével, illtetve a működő szűrőprogramok hatékonyságának felülvizsgálatát, mely feladat felelőse a nemzeti erőforrás miniszter, határideje pedig december 31. A reményeink szerint a terjedő és megfelelően finanszírozott országos szűrőprogramokhoz kapcsolódva a KEI a következő területeken tudna a mainál intenzívebben bekapcsolódni ebbe a tevékenységbe: Hipertónia szűrés Nőgyógyászati daganatok szűrése, mammográfia Vastagbél daganatok szűrése Szájüregi daganatok szűrése Prosztata szűrés Bőrgyógyászati szűrés (melanóma) Pszichiátriai zavarok, mentális problémák korai felismerése, kiszűrése Szemészeti szűrések Intézeti stratégia doc 54

55 Csontritkulás Cél az elkerülhető halálozások, megbetegedések és az ezzel járó fogyatékosságok megelőzése. A korai diagnózis révén nőnek a kiszűrt beteg életesélyei, az adekvát terápiát követően csökken a gyógyulás ideje, ezzel együtt a munkából kiesett idő is. Tapasztalatok szerint a szűrések kibővítése és intenzív működtetése rövidtávon megterheli az egészségügyi ellátórendszert, kisebb mértékben a fekvőbeteg-ellátást, nagyobb mértékben az alap- és a járóbeteg-szakellátást, hiszen olyan csoportokat is elér, akik nem tudván látens egészségügyi problémáikról nem kerültek eddig az egészségügyi ellátórendszer látókörébe. A KEI a maga felkészültségével kiváló szakmai hátteret nyújthat a kiszűrt betegek ellátásában és gondozásában is. Reményeink szerint a jövőben a finanszírozási rendszer is jobban fogja preferálni az egyébként rendkívül költséges és drága másodlagos prevenciós tevékenységet, mely a jelenleginél motiváltabbá tenné az egészségügyi intézményeket a programokban való aktívabb részvételre (erre a Semmelweis Terv határozottan ígéretet tesz) Pszichiátriai ellátás fejlesztése Az elmúlt években jelentős eredményeket mutatott fel az intézet pszichiátriai ellátása, melyeket átszervezéssel, létszámbővítéssel, profilváltással és a beavatkozások kiszélesítésével ért el. Feladataik az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárását követően növekedtek, a gondozói munka erősödött, rendkívül népszerűekké váltak a különböző csoportos foglalkozások. Nagy jelentőséggel és újdonsággal bírnak a közösségi pszichiátria olyan elemeinek megjelenése, mint a foglakoztatás terápia (foglalkoztató műhelyek, stb.) és a művészetterápia (Tárt Kapu Színház). A Tárt Kapu Színház a korábbi OPNI berkeiben jött létre azzal a céllal, hogy a betegek önkifejezését pszichodramatikus alapokon nyugvó színjátszó terápia segítségével fejlesszék. Az OPNI megszűnésével működése komolyan veszélybe került, így intézeti befogadása értékmentő tevékenység is volt egyben. A komplex ellátás kialakítása (gyógyítás, gondozás, rehabilitáció) és a hozzá kötődő szociális feladatok integrációja hely hiányában nem valósulhatott meg ez idáig. A Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés a Táncsics Mihály utca 40. szám alatt, egy családi házban működik, míg a rehabilitációs részleg (gyógyító műhely, művészetterápia, Tárt Kapu Színház) tőlük távol a Fő utcában található. Ez a fizikai elhelyezkedés akadályozza a hatékony gyógyító munkát. A szociális tevékenység pedig más szervezetben és más helyszínen működik, szakmailag indokolt szoros együttműködésük nem kivitelezhető. A rehabilitációs részleg egészségügyi finanszírozása sem optimális, hiszen nem a kedvezőbb, az ellátás jellegét jobban kifejező nappali kórházi formában történik és finanszírozódik, hanem járóbeteg-szakellátás alapján (természetesen a nappali ellátás több, mint finanszírozási lehetőség: a nappali kórház legfontosabb jellege a gyógyítva foglalkoztatás). Az elhelyezési probléma 2011-ben megoldódni látszik. A Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata a Közép-Magyarországi Operatív Program /B-2f A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének komplex vagy térségi szintű fejlesztés (kivéve bölcsőde ) elnevezésű pályázatán 450 M Ft támogatást nyert a Kispesti PszichoCentrum Intézeti stratégia doc 55

56 kialakítására, a Dobó Katica utcában lévő, régebben bölcsődeként üzemelő épületben. A projekt célja négy egymásra épülő szintű, komplex szociális foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó Forrásház Gondozás Központ kialakítása a Főváros XIX. kerületében. A kialakítás során feltétel volt, hogy orvosi felügyelet szükséges a Központba. Arról nincsenek érdemi információk, hogy ez fizikai elhelyezést jelent, vagy csak elérhetőséget. Mostani ismeretek szerint kialakításra került az egészségügyi feladatot ellátó rész, így a teljes Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés, ill. a Fő utcában működő művészetterápia ideális közös elhelyezése valósulhatna meg, együttesen végezhetők lennének a medicinális és egyéb terápiás beavatkozások. Ebben az épületben ún. nappali ellátás is létrehozható lenne, amelyben nagyobb részben szociális ellátást nyújtva (az épület földszintjén) a közösségi ellátás szakmailag legideálisabb és leghatékonyabb formája kerülne kialakításra. A nappali intézmény a saját otthonukban élő pszichiátriai és addiktológiai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, ahol kulturális, szabadidős és gyógyító tevékenység mellett olyan képzési és képességfejlesztési tevékenységeket is űzhetnek, amelyek révén hatékonyabban valósulhat meg társadalmi reintegrációjuk (pl. az egészségügyi és szociális ellátók által kialakított közös team esetre szabott terveket, programokat készítene). Természetesen még sok a bizonytalanság, de a projekt megvalósulása esetén realizálódna az Intézet évek óta kiemelt stratégiai témaként kezelt elképzelése, amely az Intézetet a főváros egyik kiemelt ambuláns pszichiátriai szolgáltatójává emelné Egynapos sebészeti ellátás kialakítása A Semmelweis Tervben külön programterv foglalkozik a járóbeteg-ellátás fejlesztésével, fontos szerepet tulajdonítva a járóbeteg szakellátóknak. Célként jelenik meg a járóbeteg-ellátás színvonalának fokozatos javítása és a lakóhely közeli definitív ellátás kialakítása és a hozzáférés biztosítása, amely ennek az ellátási formának a progresszivitását is feltételezi. A terv hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az egynapos sebészet kiterjesztésére és azon belül az ambuláns (a járóbeteg-szakellátás keretein belül végezhető) beavatkozások számának növelésére. Egynapos sebészeti ellátás fejlesztése nemcsak kórházakban valósulhat meg, hanem a kórházi háttérrel, sürgősségi és szállítási szervezéssel a kizárólag járóbeteg-szakellátásra szakosodott ellátók (önálló rendelőintézetek) körében is. Jelenlegi országos gyakorlata azonban számos ellentmondással terhelt: az ellátás finanszírozása alacsony, nem teszi önfenntartóvá a tevékenységet. Emellett az országban uniós források segítségével több kis kórházban és újonnan indult vagy meglévő rendelőintézetben alakítottak ki, hoztak létre vagy korszerűsítettek egynapos sebészeti ellátást. Kihasználtságáról eltérő tapasztalatok vannak: érdemben a megfelelő szakorvos hiány (főleg vidéken) és a finanszírozásra kapott szűkös volumen korlát akadályozza a tevékenység felfutását (kényszerűségből délutánonként a műtők ürességét magán ellátásoknak helyt adva enyhítik). Úgy véljük a Kispesti Egészségügyi Intézetben a feltételek kedvezőbbek az egynapos sebészeti ellátás kialakítására. Fejlesztésének a szakmai feltételei javarészt adottak, Intézeti stratégia doc 56

57 viszont mindez szintén szükségszerű átszervezéssel és építészeti átalakításokkal jár, ill. az elengedhetetlen aneszteziológiai háttér létrehozása szükséges. Terveink szerint az Intézet III. emeletén műtő kialakításával és az operációt követő néhány órás megfigyelést kiszolgáló fektető részleg létrehozásával más társszakmák műtéti igényei is kielégítésre kerülhetnek, ill. új, eddig hiányzó ellátások is művelhetők lennének. Kisebb bőrgyógyászati, urológiai, nőgyógyászati és sebészeti beavatkozások mellett plasztikai sebészeti tevékenység végzése és kozmetológiai ellátások nyújtása is megvalósítható lenne. A helyben ellátható és kórházi kezelést nem igénylő beavatkozások kialakítása méltán nyerné el a lakosság elégedettségét és tetszését. A betegek a lakóhelyükhöz közel, az otthoni környezetből hosszabb időre nem elszakadva juthatnak gyorsan és kényelmesen olyan ellátásokhoz, melyeket jelenleg csak kórházi környezetben tudnak elvégezni. A kivitelezés egyszeri költségeire 90 M Ft reményeink szerint pályázati lehetőségekből sikerül forrást teremteni. A kialakítás előtt azonban megvalósíthatósági tanulmány készítését tervezzük, melyben az aktuális helyzet és a várható finanszírozási, jogi változások kalkulációjával alaposan megvizsgálnánk az ellátás fenntarthatóságát, különösen a többletkapacitás és TVK ügyek körültekintő körbejárására Humán erőforrás stratégia kialakítása Az egészségügyi dolgozók humánerőforrás helyzete országos szinten is egyre kedvezőtlenebb. A válsághelyzet megoldására készült Semmelweis Terv és a 1208/ VI. 28.) Korm. határozat HR stratégia, egységes életpályacsoportokra kiterjedő, életpályamodell kidolgozását rendelte el, mely kiterjed a jövedelem, a képzés, a munkavégzés feltételei és egyéb ösztönző lehetőségekre egyaránt (határidő: 2011.szeptember 30.). Az egészségügyi ellátórendszer átalakítását is célzó Semmelweis Terv része, a fekvőbeteg ellátás tehermentesítését szolgáló járóbeteg ellátás fejlesztése. Mindezek a szempontok, illetve a humánerőforrás helyzetét taglaló fejezetben bemutatott problémák meghatározzák az Intézet humánerőforrás stratégiájának kidolgozását. Az elérendő célok: munkaerő pótlása és megtartása, munkaidő optimalizálása és kihasználtságának javítása, dolgozók elégettségének növelése, munkahelyi kultúra kialakítása, szervezetfejlesztés. Orvoshiány kezelése A lehetőségek korlátozottak egyrészt a rendelkezésre álló források szűkössége, másrészt a jogszabályok előírásai miatt, melyek nehezítik az együttműködést, közös foglalkoztatást a környező kórházakkal (kirendelés, munkaerő-kölcsönzés). Mégis meg kell azokat a jogszabály adta lehetőségeket próbálni, amik biztosítani tudják az Intézeti stratégia doc 57

58 együttműködést más egészségügyi szolgáltatókkal, a kölcsönös munkaerőhiány megoldására. Esetleg a menedzsment szakmai kapcsolatai révén, munkaerő toborzás segítségével. A bérezési lehetőségek és színvonal emeléséhez a forrásokat az Intézet egyértelműen kívülről várja, belső forrást erre a területre a részletesen bemutatott finanszírozási hatások és költségszerkezet miatt átcsoportosítani nem tud. Ez irányú külső forrás a Kormányzat által ígért orvosi életpálya modellhez kapcsolódóan érkezhet, illetve esetleg a tulajdonos Önkormányzat biztosíthat. Munkaerő megtartás Olyan teljesítményértékelési rendszer (TÉR) kidolgozása, ami a munkáltatónak nem költségigényes, házon belül megvalósítható és a dolgozók megelégedettségét szolgálja. Technikáját tekintve lehet egyéneket értékelő, vagy személyeket összehasonlító, de mindenképpen eredményalapú és kompetencia alapú értékelési rendszer együttes használta lenne célszerű. Természetesen ez, az erkölcsi megbecsülésen túl, anyagi vagy egyéb munkavállalói juttatáshoz társulhat, feltételhez kötötten. TÉR módszerek (kivitelezhető Intézeti szinten): Osztályozó, értékelő skálák o csak konkrétan meghatározott feladatok és képességek esetén jó értékelő eszköz Kritikus esetek módszere gyakoriságvizsgálat Erősségek és fejlesztendő területek összegyűjtése Rangsorolás, páros összehasonlítás (egyszerre több személy értékelése) Interjú Szociális és jóléti juttatások körének bővítése, a kötelező előrelépés garantálton felüli illetmény részének csökkentése nélküli megadása, anyagi lehetőségek függvényében. Munkaidő jobb kihasználtsága Részmunkaidős foglalkoztatás, osztott munkaidő, esetenkénti munkakör átcsoportosítás, akár a munkavállaló tovább, vagy átképzésével, melyeknek eredménye pénzügyi kategóriában mérhető, hatékony és eredményes munkaerő felhasználás. Outplacement Természetesen, a jelen helyzet gazdasági és jogszabályi változásait figyelembe véve, számolni kell valamilyen arányt képviselő létszámváltozással, melynek esetén fel kell készülni (lehetőség szerint önerőből) a gondoskodó elbocsátás lehetőségére is (pl.: tanácsadás álláskeresési technikákra vonatkozólag, vállalkozóvá válás adminisztratív segítése, pályázat-önéletrajzírás, esetleg pszichológiai tanácsadás). Intézeti stratégia doc 58

59 Intézeti egységes arculat kialakítása Az Kispesti Egészségügyi Intézet céljai között szerepel, hogy növekedjen az egészségügyi szolgáltatások színvonala, ezáltal a betegeknek az ellátással való megelégedettsége. A betegelégedettség javítását, mint kitűzött célt megvalósító programok azonban nem kizárólag a szakmai és minőségi követelményrendszernek való minél magasabb szintű megfelelést jelentik. Arra is törekedni kell, hogy egy egységes intézeti szellemiség kialakításával, betegközpontú ellátásszervezéssel, az épített környezet megfelelő biztonságot, tisztaságot és rendet sugalló kialakításával is járuljon hozzá az intézmény a betegek elégedettségének növeléséhez, az optimális orvos-beteg kapcsolat kialakíthatóságához, a gyógyulás elősegítéséhez. Az Intézet fenti felsorolásba beleérti a korrupció minden megnyilvánulási formájának elítélését, a betegek minden szempontból egyenlő jogú kezelését is. Fentiek részeként az Intézet régóta tervezi az épület földszintjének átalakítását, a recepció, a büfé, a kommunikációs eszközök megfelelő kialakítását, az épületbe belépő beteg minden szempontból megfelelő fogadásához a feltételek megteremtését. Szükséges az anyagi források függvényében a további szintek átalakítása, kényelmesebbé és kedvezőbb hangulatúvá alakítása is, annak érdekében, hogy a beteg a gyógyító szolgáltatásra várakozást megfelelő körülmények között tölthesse. Mindenütt szükséges lenne festés, mázolás, mely az utóbbi években rendre elmaradt, húzódik. Szükséges az Intézet arculatának javítása is. Ez egyfelől az Intézet belsőjének fenti átalakítását jelenti, másfelől az intézeti image megformálása, a nyilvánosság különböző fórumain való egységes megjelenés javítása a cél. Fejlesztendők az intézeti honlap szolgáltatásai, jobban ki kell használni az intézeti újság kereteit, az intézmény és a betegek, illetve az intézmény és a lakosság közötti kapcsolat minden formájának lehetőségeit. A jövőben egyre inkább szeretnénk támaszkodni a betegek és a lakosság visszajelzéseire a szolgáltatásainkkal és elfogadottságunkkal kapcsolatban, beleértve akár olyan kevésbé megszokott formákat is, mint például orvosaink betegek általi minősítési rendszerének kidolgozása A labor működésének racionalizálása / kistérségi labor diagnosztikai szolgáltatás kialakítása Az intézeti laboratórium gazdasági eredménye több éve óta veszteséget mutat, mely alapvetően a szakma jellegéből adódó kedvezőtlen finanszírozásnak köszönhető. E mellett a terület fejlesztési szükséglete jelentős anyagi ráfordításokat igényel. A Kispesti Egészségügyi Intézet laborjának üzemgazdasági elveken nyugvó eredményét mutatja az alábbi grafikon a közötti időszakban: Intézeti stratégia doc 59

60 eft Árbevétel Költségek Fedezet Árbevétel Költségek Fedezet É R T É K E L É S A Központi Labor eredménye folyamatosan negatív, a veszteség mértéke a meghozott intézkedések eredményeképpen csökkent, de üzemeltetése az Intézet számára gazdaságilag így is kedvezőtlen. A helyzet változtatására korábban történtek lépések (kiszervezés), amelyek nem vezettek sikerre. A probléma azonban továbbra is megoldatlan, ha minden így marad, akkor a külső finanszírozásnak kitett szakma a jövőben is veszteségesen fog működni. Az amortizálódó eszközpark pótlása pedig a fenntartó önkormányzatra háríthat újabb és újabb terheket, vagy a működési költségek fognak növekedni a hazai gyakorlatban elterjedt ún. vegyszer lízinges konstrukciók miatt. A labor diagnosztika veszteséges működésének gondja nem kizárólag a Kispesti Egészségügyi Intézet sajátja. A labor szakma kedvezőtlen finanszírozás mellett a működtetésből adódó gazdaságtalan üzemméret (alacsony esetszám, magas fajlagos költség) több más közszolgáltató problémája úgyszintén. Az orvosi laboratóriumok mérete, pontosabban a teljesítményük nagysága kihat a költségek minden szintjére, de legkifejezettebben a bérjellegű kiadásokra. A hatékonyságot javíthatja, ha a jelenlegi vizsgálati paletta csökken. Ez azt jelenti, hogy a laboratórium bizonyos vizsgálatokat helyben költséghatékonysági okokból (kis vizsgálatszám, gazdaságtalanság) nem végez el. Ezeket a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett egyre nehezebb külső laboratóriumokban elvégeztetni, ill. az ebből fakadó megtakarítások sem éreznek számottevő változást a funkció eredményességében. Intézeti stratégia doc 60

61 Hasonló méretű laboratóriumok esetében a humán erőforrás rendelkezésre állása a veszteség alapvető forrása, amely költsége egy nagyobb forgalmú laboratóriumban fajlagosan kisebb, így az ellátás centralizációja már valósabb alternatíva a veszteség leépítésében. Tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátás koncentrációja nem rontja a lakosok hozzáférést, de javítja a szolgáltatás gazdasági hatékonyságát (alacsony fajlagos költségek, humán erőforrás racionalizálás stb.). Az Intézet vezetése ezért azt tervezi, hogy más kerületi rendelőintézetekkel elsősorban a XVIII. kerületivel együttműködve közös laborszolgáltatás kialakítását kísérli meg. A megvalósításnak három útját határozta meg a közötti stratégia: 1. Az Intézmények egyesítik laborszolgáltatásukat. 2. Az érintett egészségügyi intézmények fenntartói közös szervezetet hoznak létre. 3. A labor ellátást egy harmadik közszolgáltató, esetleg kórház biztosítja a jövőben. Az Intézet a három variáció közül az első megvalósítását preferálja a közötti időszakban. A megvalósítás egyértelmű előnye, hogy nem szükséges új szervezet kialakítása, így nem merülnek fel jelentős plusz költségek, hiszen ebben az esetben valamelyik intézet befogadja a csatlakozó rendelő(k) labor szolgáltatását; az egyesített labor más szervezetek, egészségügyi szolgáltatók labor igényét is fogadhatja; ebben az esetben is egyértelmű gazdasági előnyök realizálhatók, az egyesített labor eredménye jóval kedvezőbb lesz, mint a két különálló labor működése esetén; az érintett önkormányzatok így is felügyelhetik a működtetést, így ennek a lehetőségnek a megvalósítása politikai kockázata kisebb, mint egy külső vállalkozónak történő átadás; a betegek semmit nem vesznek észre a változásokból, az átszervezés nem érinti hátrányosan az ellátásukat. Hátrányként merülhet fel, hogy ahol megszűnik a labor ellátás, ott óhatatlan létszámleépítésekre kerül sor, amelynek kedvezőtlen fogadtatása lehet; vita tárgyát képezheti az egyesített labor telephelye; nem kerülhető meg az eszközfejlesztési kötelezettség, melynek megosztása szintén nézeteltéréseket okozhat. A KEI azt szeretné, ha az egyesített laborszolgáltató központ a Kispesti Egészségügyi Intézet legyen, ezt az álláspontot képviselje a tárgyalásokon. Intézeti stratégia doc 61

62 Gazdasági-műszaki háttérterületek racionalizálása Az Intézet vezetése folyamatosan keresi azokat a megtakarítási lehetőségeket, melyek a meglévő szervezeti felépítés hatékonyabb működtetéséből adódnak. Ennek megfelelően megtörtént a gazdasági-műszaki terület átvilágítása, melynek célja a meglévő szervezési-hatékonysági problémák feltárása, a felmerült kritikai észrevételek kezelése és az azokban megfogalmazott problémák elhárítása, ill. egy olyan új szervezeti rend megfogalmazása volt, melyben a szükséges feladatok a mainál hatékonyabban és színvonalasabban megoldhatók. Az egyes gazdasági-műszaki osztályok vizsgálatából megállapítható, hogy ebben a struktúrában a különböző szervezeti egységek érdemi önállósággal bírnak, egymással nehézkesen kommunikálnak, így a rendszer felesleges irányítási anomáliákat okozó struktúrában működik, ezért más önálló rendelőintézetek működő tapasztalataira építve átláthatóbb, jobban kézben tartható szervezeti felépítést képzelünk el a jövőben a gazdasági-műszaki területen. Az érintett szervezetek átvilágítása után olyan szervezeti változtatásokat szeretnénk a vizsgált területeken, mely véleményünk szerint javítja a szervezeten belüli kommunikációt, hatékonyabb döntéshozatalt és végrehajtást eredményez, céltudatosabb ellenőrzést tesz lehetővé, racionálisabban és költséghatékonyabban működik. A stratégiai időszakban szeretnénk végrehajtani a struktúra átalakítását, ésszerű humán erőforrás politikával Fizetős szolgáltatások fejlesztése Az Intézet gazdasági helyzete stabil, de bevételeiből béremelésre, saját erős beruházásokra nem futja. A bevételek legnagyobb részét kitevő OEP finanszírozás javításában a mozgástér kevés, így a saját bevételek növelése nyújthat többletforrás lehetőséget. A saját bevételeken belül az ún. fizetős egészségügyi szolgáltatásokból adódó bevételeket szeretnénk növelni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy semmiféle esetben sem kívánunk olyan fizetős szolgáltatásokat nyújtani, amelyek az előjegyzési idő, a várólista rövidülése miatt vennének igénybe betegeink. Alapvetően a közfinanszírozott ellátáson túl mutató, emelt szintű, komplex, szűrés jellegű szolgáltatások térítéses beindításában gondolkodunk. Az ellátások beindítására a KEI kiváló adottságokkal rendelkezik: széles járóbeteg-ellátási paletta, tapasztalt orvosi és szakdolgozói gárda, korszerű diagnosztikai háttér, Intézeti stratégia doc 62

63 az ellátások egy helyen, felesleges utazás nélkül érhetők el. Legfontosabb feladatunknak az ellátásokra való igény felmérését és az azokért kérhető díjazás kalkulációját tartjuk. Kizárólag közös erővel és szakmai egyeztetések után kívánjuk kialakítani azokat a szolgáltatáscsomagokat, melyeket az adott szakma/ szakrendelés adottságai, lehetőségei alapján térítés ellenében nyújthatunk a betegeknek. Komoly előrelépést jelenthetne, gyorsítaná a folyamatot, ha a szakrendelések konkrét ötlettel, elképzelésekkel jelentkeznének, hiszen ők ismerik legjobban saját szakterületüket, annak piaci pozícióját. Emiatt előzetes felmérést kívánunk készíteni. Tapasztalataink szerint látható igény van a felnőtteket érintő preventív szűrésekre ( menedzser szűrések ). A KEI orvosai segítségével igény szerint különböző összetételű vizsgálati csomagok állíthatók össze, melyet ezt követően kiajánlhatunk cégek és intézmények számára, de nyitni kívánunk az egészségpénztárak felé is, lehetőségek adva tagjaiknak, hogy az oda befizetett összegből az ellátás költségét fedezzék. A szolgáltatás-csomagok összeállításával párhuzamosan szükséges felmérni azokat a csatornákat, ahol az új szolgáltatásokat kommunikálni, hirdetni tudjuk (saját honlap, önkormányzati újságban megjelenés, stb.), ill. célba vesszük azon szegmenseket, ahonnan ügyfeleket küldhetnek hozzánk (pl. háziorvosi rendelők, nagyvállalatok, stb.). Árainkat a jelenlegi OEP díjak, a magánszférában alkalmazott árak, ill. saját önköltségszámításunk alapján határozzuk meg. A szolgáltatás kialakításának, felügyeletének lebonyolítására egyelőre nem tervezzük önálló szervezeti egység kialakítását. Intézeti stratégia doc 63

64 11. Szervezeti változások bemutatása Az Intézet jelenlegi szervezeti felépítését a novemberben módosított Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. A stratégiai témák között megjelenítésre került a gazdasági-műszaki háttér területek szervezeti átalakításának terve, amely megvalósítása során az SzMSz módosítását vonja maga után. Az elgondolt szervezeti változtatásokat a következő organogram foglalja össze (kiemelt színnel jelölve a változásokat). Főigazgató Minőségügyi vezető Főigazgatói közvetlen Titkárság, Jogász Inform., Doku. és Kontr. O. Szakmai Vezető Testület Főorvosi Értekezlet Központi betegirányító Közalkalmazotti Tanács Bizottságok Minőségell. Biz. Gép-, műszer fejl. Biz. Orvosigazgató Ápolási igazgató Gazdasági igazgató Szakrendelések Gondozók Asszisztensek Védőnői Szolgálat Pénzügyi-számviteli és Munkaügyi Osztály Intézmény-üzemeltetési Osztály Egyéb rendelések Takarító szolgálat Terveink szerint a gazdasági igazgató alá tartozó korábban négy önálló szervezeti egységet két osztály, két vezető alá rendeljük. Így az adminisztrációs és a műszakiellátási feladatok élesen szétválnak, a Pénzügyi-számviteli és Bér- és Munkaügyi csoportok (korábban osztályok) irányítása a Pénzügyi-számviteli és Munkaügyi Osztály által történik, míg a Gondokságnak és a Főmérnökségnek is egy vezetője lesz az Intézmény-üzemeltetési Osztály élén. A két vezető a gazdasági igazgató közvetlen alárendeltségében erősebb kompetenciákkal rendelkezne a korábbi osztályoknál, a folyamatokat jobban kézben tartaná, racionálisabb és gyorsabb irányítást biztosítva. A Központi betegirányító a most is meglévő szoros kapcsolatok miatt az IDO és a kontrolling összevonásából létrejövő Informatikai, Dokumentációs és Kontrolling Osztály alá kerülne. A Takarító szolgálat szervezeti függőségi viszonyain nem változtatunk, indokolt azonban önálló szervezeti egységként való megjelenítése az SzMSz-ben, ill. elképzelhetőnek tartjuk az Intézmény-üzemeltetési Osztály alá történő delegálását. Intézeti stratégia doc 64

65 A Szervezeti és Működési Szabályzat a következőképpen módosulna: az Intézeti kontroller elnevezés megszűnik, feladatai az újonnan létrehozandó Informatikai, Dokumentációs és Kontrolling Osztályhoz kerülnek Értelemszerűen a korábbi Informatikai és Dokumentációs Osztály elnevezés mindenütt megváltozik Informatikai, Dokumentációs és Kontrolling Osztályra (IDKO). Az IDKO alatt nevesítésre kerül a Központi betegirányító, mivel a feladat itt van meghatározva. A gazdasági-műszaki ellátás szervezeti tagozódása megváltozik: A Pénzügyi-számviteli csoport és a Bér- és munkaügyi csoport közös irányítás alá kerül, a létrejövő szervezeti egység neve: Pénzügyi-számviteli és Munkaügyi Osztály. A Gondnokság és a Főmérnökség egy osztályba szerveződik, az Intézményüzemeltetési Osztályhoz tartoznak. A Takarító szolgálat önálló csoportként jelenik meg az SzMSz-ben. Intézeti stratégia doc 65

66 12. Minőségirányítási rendszer Az Intézet 2001-ben ISO 9002 szabvány szerinti, az MSZ EN ISO 9001:2009 szabványkövetelményeknek megfelelő minőségügyi rendszert vezetett be, amelyet azóta jó néhány sikeres felülvizsgálati audit követett. Az Intézet vezetése és valamennyi munkatársa elkötelezett a minőség iránt. Az Intézet minőségügyi rendszerének hatékony alkalmazásával biztosítható a betegellátás színvonalának folyamatos emelése. Az Intézet minőségirányítási céljai között szerepel a betegellátás színvonalának folyamatos fejlesztése, melynek részeként az Intézet elkészíti öt éves, a nem klinikai területeket is magába foglaló stratégiáját; a folyamatok, a szakmai protokollok betartása és fejlesztése; az intézeti teljesítmények és hatékonyság növelése, melynek keretében többek között a VIR további fejlesztésétét, az orvos-informatikai rendszer további korszerűsítését tervezzük; a munkakörülmények javítása, melyben szerepel egyebek mellett az épületinfrastruktúra fejlesztése, az egységes intézeti arculat megteremtése. a dolgozók minőségtudatosságának fejlesztése; a tevékenységgel kapcsolatos környezeti károk enyhítése. Az Intézet a minőségirányítási rendszer részeként betegelégedettség felméréseket is végez. A felmérések eredménye azt mutatja, hogy a betegek döntő többsége elégedett az ellátással. Egyedül a néhány szakrendelésnél tapasztalható nagy zsúfoltságra és hosszú várakozásai időre panaszkodtak. Nem véletlen tehát, hogy az Intézet a Stratégiájában kiemelt célként jelölte meg a betegelégedettség javítását, az ütemezett betegfogadás lehetőségének megteremtését, a szűk keresztmetszetek oldását. Intézeti stratégia doc 66

67 13. Kapcsolódás a Semmelweis Tervhez 2010 őszén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága megjelentette a Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére című vitairatot, melyben többek között célul tűzte ki a progresszív betegellátás újraszervezését, a beteg-utak korábbinál hatékonyabb megszervezését, az intézményrendszer racionalizálását, a párhuzamosságok megszüntetését. A 2011 júniusának végén időközben elfogadott Terv a rendelkezésre álló szűkös források miatt a finanszírozás elégtelenségének részbeni megoldására a kialakítandó térségeken belüli integrációt és erőforrás koncentrációt jelöli meg. A nemzetközi tapasztalatok és a magyarországi betegutak és ellátórendszer vizsgálata alapján 1-1,5 millió lakosú, a megyéknél nagyobb, de a jelenlegi statisztikai régióktól eltérő területi egységet ( nagytérséget ) tekint ellátási egységnek. A nagytérségi területi egységek határain belül található ellátó intézmények képesek az egészségügyi ellátás csaknem teljes vertikumának megvalósítására. Ez alól csak az országos központokbaalközpontokba szervezett ellátások jelentenek kivételt. A térségeket maga a terv még nem tartalmazza, de már előzetesen a sajtóban is megjelent térképek alapján bemutatható a Kispesti Egészségügyi Intézet várható elhelyezkedése a térségi rendszerben. Az Intézet tehát jelenleg az ún. Dél-Közép-Magyarország nagytérségbe került. Intézeti stratégia doc 67

Szakorvosi óraszám. klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 7101 0 25 2011.02.03

Szakorvosi óraszám. klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 7101 0 25 2011.02.03 Szakma 016420 "Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért" 1038 Budapest, Észak u. 12. gyermekneurológia 0511 16 0 2011.02.03 016420 "Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért" 1038 Budapest, Észak

Részletesebben

Isaszeg település ellátási adatai

Isaszeg település ellátási adatai Járó-TEK 2013-01-29 Isaszeg település ellátási adatai általános kémiai laboratóriumi diagnosztika (5001) addiktológia (1801) Progreszivítás: 1, szakorvosi, gondozás addiktológia (1801) alkohológia (1811)

Részletesebben

Szakorvosi óraszám. klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 7101 0 25 2011.02.03

Szakorvosi óraszám. klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia 7101 0 25 2011.02.03 Szakma 016420 "Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért" 1038 Budapest, Észak u. 12. gyermekneurológia 0511 16 0 2011.02.03 016420 "Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért" 1038 Budapest, Észak

Részletesebben

Érd település ellátási adatai

Érd település ellátási adatai Járó-TEK 2013-02-1 Érd település ellátási adatai (5704) - Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálat (2000) - Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház általános kémiai laboratóriumi diagnosztika (5001)

Részletesebben

menopauza és oszteoporózis rendelés 1404 15 0 2010.02.05 2541 Lábatlan, József A. u. 60. gasztroenterológia 0104 4 0 2011.03.04

menopauza és oszteoporózis rendelés 1404 15 0 2010.02.05 2541 Lábatlan, József A. u. 60. gasztroenterológia 0104 4 0 2011.03.04 szerinti órák órák a idejére a a idejére a Magyarország 015060 SANATIO OSSIS Gyógyászati Kft. Béla király körtér 7. fsz. 2. menopauza és oszteoporózis rendelés 1404 15 0 2010.02.05 Magyarország 019532

Részletesebben

Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet általános belgyógyászat Délegyháza általános belgyógyászat Dunaharaszti

Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet általános belgyógyászat Délegyháza általános belgyógyászat Dunaharaszti 1 / 7 Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet Szakmakód Szakma megnevezése Ellátott település KSH azonosító Kerületek megosztása (irányítószám) 0100 általános belgyógyászat Délegyháza 09973-0100 általános

Részletesebben

Nem szakorvosi óraszám

Nem szakorvosi óraszám Szolgáltató neve Székhelyének teljes címe Szakma Szakmakód Szakorvosi nem a a idejére a Nyugat-dunántúl 008010 Petz Aladár i Oktató Kórház Győr 9024 Vasvári Pál u. 2-4. belgyógyászat 0100 100 0 2011.02.17

Részletesebben

belgyógyászat 0100 528 0 2015.05.01

belgyógyászat 0100 528 0 2015.05.01 Szakma Szakmakód szünetelő órák órák a a idejére a megyei angiográfiás diagnosztika 5103 60 0 2013.04.01 megyei MRI diagnosztika 5109 84 0 2013.04.01 megyei teljeskörű ultrahang-diagnosztika 5301 338 0

Részletesebben

település szakmanév progresszivitás intézmény Budapest I. kerület Addiktológia 3 Nyírő Gyula Kórház Budapest I. kerület Allergológia és klinikai

település szakmanév progresszivitás intézmény Budapest I. kerület Addiktológia 3 Nyírő Gyula Kórház Budapest I. kerület Allergológia és klinikai település szakmanév progresszivitás intézmény Budapest I. kerület Addiktológia 3 Nyírő Gyula Kórház Budapest I. kerület Allergológia és klinikai immunológia 2 Betegápoló Irgalmas Rend Budapest I. kerület

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Csepeli Egészségügyi Szolgálat szakorvosi és nem szakorvosi kapacitásainak átcsoportosítására

ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T. a Csepeli Egészségügyi Szolgálat szakorvosi és nem szakorvosi kapacitásainak átcsoportosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a Csepeli Egészségügyi Szolgálat szakorvosi és nem szakorvosi kapacitásainak átcsoportosítására Készítette: Viszkievicz Ferenc

Részletesebben

Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott szünetelés

Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott szünetelés Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott A változás utáni kapacitás bejelentett AKTIV krónikus Szolgáltató 6 jegyű Szakma Szakmakód ÁGYSZÁM

Részletesebben

Tisztelt Lakosság! https://www.antsz.hu/bal_menu/teruleti_ellatasi_kotelezettseg

Tisztelt Lakosság! https://www.antsz.hu/bal_menu/teruleti_ellatasi_kotelezettseg Tisztelt Lakosság! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az ambuláns betegellátás rendje jelentősen átalakult. Zsámbék tekintetében a területi ellátási kötelezettséggel járóbeteg ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók

Részletesebben

Mosonmagyaróvár 9200 Régi Vámház tér 2-4 01 Belgyógyászat Belgyógyászat 0100 2012.07.01 53

Mosonmagyaróvár 9200 Régi Vámház tér 2-4 01 Belgyógyászat Belgyógyászat 0100 2012.07.01 53 Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott bejelentett AKTIV krónikus Szakma ÁGYSZÁM ágyszáma a szolgáltató a szolgáltató megnevezés e megye 008030 megye 008030

Részletesebben

TELEPÜLÉS SZAKMA PROG INTÉZMÉNY Abony Addiktológia 3 Nyírő Gyula Kórház, Bp. Abony Allergológia és klinikai immunológia 2 Semmelweis Egyetem Abony

TELEPÜLÉS SZAKMA PROG INTÉZMÉNY Abony Addiktológia 3 Nyírő Gyula Kórház, Bp. Abony Allergológia és klinikai immunológia 2 Semmelweis Egyetem Abony TELEPÜLÉS SZAKMA PROG INTÉZMÉNY Abony Addiktológia 3 Nyírő Gyula Kórház, Bp. Abony Allergológia és klinikai immunológia 2 Semmelweis Egyetem Abony Allergológia és klinikai immunológia 3 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

EUROP- MED KFT. 2040 BUDAÖ R S, KOS S U T H L. U. 9. BESZÁMOLÓ A BIATOR B Á G Y I EGÉ S Z S É G H Á Z M ŰKÖDÉ S É R Ó L

EUROP- MED KFT. 2040 BUDAÖ R S, KOS S U T H L. U. 9. BESZÁMOLÓ A BIATOR B Á G Y I EGÉ S Z S É G H Á Z M ŰKÖDÉ S É R Ó L EUROP- MED KFT. 2040 BUDAÖ R S, KOS S U T H L. U. 9. BESZÁMOLÓ A BIATOR B Á G Y I EGÉ S Z S É G H Á Z M ŰKÖDÉ S É R Ó L 2010. JANUÁR 01. 2010. DECE M B E R 31. ID ŐS ZAKRÓL BUDAÖ R S, 2011-04-11. ELŐZMÉNYEK

Részletesebben

Nem szakorvosi óraszám. Szakorvosi óraszám. Szakmakód

Nem szakorvosi óraszám. Szakorvosi óraszám. Szakmakód Országos Tiszifőorvosi Hivatal Szolgáltatók Nyilvántartásából származó adatok kód nem a a idejére Nyugat-dunántúl 008010 Petz Aladár i Oktató Kórház Győr 9024 Vasvári Pál u. 2-4. belgyógyászat 0100 100

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés. Szakorvosi óraszám

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés. Szakorvosi óraszám szerinti térség Szolgáltató neve Székhelyének teljes címe Szakma Szakmakód órák 015871 Fog-Mester Bt. 8071 Magyaralmás, Nefelejcs u. 3. fogszabályozás 1302 30 0 2010.02.05 019214 Egészség 97 Bt. 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Nem. szakorvosi. óraszám. óraszám

Nem. szakorvosi. óraszám. óraszám Szakma a ellátó a idejére Észak-Magyarország 031391 ADAMANTIN Fogászati és Szolgáltató 3529 Miskolc Bottyán J. u. 16. fogszabályozás 1302 120 0 2002.05 Észak-Magyarország 031391 ADAMANTIN Fogászati és

Részletesebben

Nem. szakorvosi. óraszám

Nem. szakorvosi. óraszám Országos Tiszifőorvosi Hivatal k Nyilvántartásából származó adatok neve Szakma Szakmakód Szakorvosi a idejére a a idejére a Bács-Kiskun Dél-alföld 037100 Bácsalmási eü. Szolg. Kft. 6430 Bácsalmás, Hősök

Részletesebben

MÁTRIX Igen/Nem. Szakma megnevezése. 3600 Ózd, Béke u. 1-3. igen 01 Belgyógyászat belgyógyászat 0100 2012.07.01 80

MÁTRIX Igen/Nem. Szakma megnevezése. 3600 Ózd, Béke u. 1-3. igen 01 Belgyógyászat belgyógyászat 0100 2012.07.01 80 Országos Tiszifőorvosi Hivatal k Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok 2012.07.01. Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott A változás

Részletesebben

Kis város, kis rendelőintézet

Kis város, kis rendelőintézet Kis város, kis rendelőintézet Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet Abony Dr. Pusztai Dezső intézményvezető 2011. október 5. dr. Kostyán Andor Rendelőintézet - Abony 1 Kis város, kis rendelőintézet Abony Egészségügyi

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó Szünetelés. Nem szakorvosi óraszám

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó Szünetelés. Nem szakorvosi óraszám szerinti térség Szakma i Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 5000, Tószegi út 21. belgyógyászat 0100 90 2010.04.14 i Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet 5000, Tószegi út 21. angiológia, phlebológia 0101

Részletesebben

Lumniczer Sándor Kórház Kapuvár

Lumniczer Sándor Kórház Kapuvár Lumniczer Sándor Kórház Kapuvár Dr. Benedek Zoltán 2007 április 01 2007 2011 Lejárt szállítói adósság alakulása E Ft 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 Lumniczer Sándor Kórház Kapuvár Fekvőbeteg

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok. Szünetelés

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok. Szünetelés Országos Tiszifőorvosi Hivatal Szolgáltatók Nyilvántartásából származó adatok szerinti Nem 015871 Fog-Mester Bt. 8071 Magyaralmás, Nefelejcs u. 3. fogszabályozás 1302 30 0 2010.02.05 019214 Egészség 97

Részletesebben

Megye Dátum ÁGYSZÁM. Belgyógyászat. Csecsemő- és gyermekgyógyászat. Aneszteziológia és intenzív betegellátás. Sürgősségi betegellátás

Megye Dátum ÁGYSZÁM. Belgyógyászat. Csecsemő- és gyermekgyógyászat. Aneszteziológia és intenzív betegellátás. Sürgősségi betegellátás Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi k Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok 2012. 07. 01. Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3 alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott

Részletesebben

Nem szakorvosi óraszám. Kapacitás módosításá nak dátuma. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0103 104 0 2010.03.16

Nem szakorvosi óraszám. Kapacitás módosításá nak dátuma. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0103 104 0 2010.03.16 Szakma Szakmakód Szakorvosi szünetelő órák órák a idejére a a idejére a feladatot 094000 Debreceni Egyetem Klinikai Központ 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Belgyógyászat 0100 224 0 2012.02.06 094000

Részletesebben

Nem szakorvosi óraszám. Kapacitás. k dátuma. fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 5722 30 2011.02.17

Nem szakorvosi óraszám. Kapacitás. k dátuma. fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 5722 30 2011.02.17 neve Szakma módosításána szünetelő órák órák a ellátó a idejére a 2. fizioterápia-gyógytorna 5700 0 51 2011.02.17 2. fizikoterápia/fizioterápia (asszisztensi tevékenységként) 5722 30 2011.02.17 016186

Részletesebben

Szakorvosi. óraszám. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0103 87 0 2010.02.05

Szakorvosi. óraszám. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 0103 87 0 2010.02.05 szerinti térség órák órák a idejére a idejére a Veszprém Nyugat-dunántúl 198100 Csolnoky Ferenc Kórház 8200 Veszprém, Kórház u. 1. belgyógyászat 0100 27 0 2010.02.05 Veszprém Nyugat-dunántúl 198100 Csolnoky

Részletesebben

Belgyógyászat 0100 40. Angiológia, phlebológia, lymphológia, Haematológia 0102 71. Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia

Belgyógyászat 0100 40. Angiológia, phlebológia, lymphológia, Haematológia 0102 71. Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia Országos Tiszifőorvosi Hivatal Szolgáltatók Nyilvántartásából származó adatok a idejére a a idejére a Belgyógyászat 0100 40 Angiológia, phlebológia, lymphológia, 0101 20 Haematológia 0102 71 Endokrinológia,

Részletesebben

Szünetelés Egészségügyi szolgáltató szerinti térség. Búcsúszentlászló 8925 PETÖFI UTCA 17. fizioterápia-gyógytorna 5700 0 20 2010.10.

Szünetelés Egészségügyi szolgáltató szerinti térség. Búcsúszentlászló 8925 PETÖFI UTCA 17. fizioterápia-gyógytorna 5700 0 20 2010.10. Szakma a a idejére a Zala megye NYD 012190 BÚCSÚSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÖTESTÜLETE Búcsúszentlászló 8925 PETÖFI UTCA 17. fizioterápia-gyógytorna 5700 0 20 2010.10.29 zala megye NYD 015717

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés Országos Tiszifőorvosi Hivatal k Nyilvántartásából származó adatok neve Székhelyének teljes címe Szakma a ellátó a ellátó 011200 Bajcsy Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 1106 Budapest, Maglódi út 89-91.

Részletesebben

Szakma megnevezése Szakmakód ÁGYSZÁM. belgyógyászat 0100 234 2013.04.01. angiológia, phlebológia, lymphológia 0101 20 2013.04.01

Szakma megnevezése Szakmakód ÁGYSZÁM. belgyógyászat 0100 234 2013.04.01. angiológia, phlebológia, lymphológia 0101 20 2013.04.01 Szakma Szakmakód ÁGYSZÁM a idejére a a idejére a megyei belgyógyászat 0100 234 2013.04.01 megyei angiológia, phlebológia, lymphológia 0101 20 2013.04.01 megyei haematológia 0102 28 2013.04.01 megyei endokrinológia,

Részletesebben

Nem 01 Belgyógyászat általános belgyógyászat 0100 77 77. Nem 01 Belgyógyászat csontvelő transzplantáció 0112 3 3. angiológia, phlebológia, lymphológia

Nem 01 Belgyógyászat általános belgyógyászat 0100 77 77. Nem 01 Belgyógyászat csontvelő transzplantáció 0112 3 3. angiológia, phlebológia, lymphológia Országos Tiszifőorvosi Hivatal k Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok 201 12.23. Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 201 0 01-től nyilvántartott A változás utáni

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés ÁGYSZÁM

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés ÁGYSZÁM szerinti a idejére a idejére a feladatot ellátó megnevezése AKTÍV Baranya Dél-dunántúl 000204 Mohácsi Kórház 7700 Mohács, Szepessy tér belgyógyászat 0100 44 2012.001 AKTÍV Baranya Dél-dunántúl 000204 Mohácsi

Részletesebben

Szakma megnevezése Szakmakód ÁGYSZÁM. belgyógyászat 0100 234 2013.04.01. angiológia, phlebológia, lymphológia. haematológia 0102 28 2013.04.

Szakma megnevezése Szakmakód ÁGYSZÁM. belgyógyászat 0100 234 2013.04.01. angiológia, phlebológia, lymphológia. haematológia 0102 28 2013.04. Szakma Szakmakód ÁGYSZÁM a idejére a a idejére a megyei Kórházak belgyógyászat 0100 234 2013.04.01 megyei Kórházak angiológia, phlebológia, lymphológia 0101 20 2013.04.01 megyei Kórházak haematológia 0102

Részletesebben

Belgyógyászat 0100 47 2012.12.28. Gasztroenterológia 0104 10 2012.12.28. Sebészet 0200 37 2012.12.28. Szülészet 0405 20 2012.07.01

Belgyógyászat 0100 47 2012.12.28. Gasztroenterológia 0104 10 2012.12.28. Sebészet 0200 37 2012.12.28. Szülészet 0405 20 2012.07.01 Országos Tiszifőorvosi Hivatal Szolgáltatók Nyilvántartásából származó adatok Szakma a idejére a ellátó Belgyógyászat 0100 47 2012.12.28 Gasztroenterológia 0104 10 2012.12.28 Sebészet 0200 37 2012.12.28

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés szerinti térség jegyű Szakma a idejére a idejére a AKTÍV Baranya Dél-dunántúl 000204 Mohácsi Kórház 7700 Mohács, Szepessy tér belgyógyászat 0100 44 2012.001 AKTÍV Baranya Dél-dunántúl 000204 Mohácsi Kórház

Részletesebben

A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben. I. Szervezeti, személyzeti adatok

A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben. I. Szervezeti, személyzeti adatok 2. melléklet a 18/2005. (XII.27.) IHM rendelethez A közzétételi egységek az 1. melléklet szerinti szervezetben 1. Kapcsolat, szervezet, vezetők I. Szervezeti, személyzeti adatok Közéleti egység: Elérhetőségi

Részletesebben

Székhelyének teljes címe Szakma megnevezése Szakmakód ÁGYSZÁM

Székhelyének teljes címe Szakma megnevezése Szakmakód ÁGYSZÁM Országos Tiszifőorvosi Hivatal Szolgáltatók Nyilvántartásából származó adatok jegyű Székhelyének teljes címe Szakma Szakmakód ÁGYSZÁM megye Nyugat-dunántúl 008010 Petz Aladár i Oktató Kórház Győr 9000

Részletesebben

Szolgáltató neve: Bugyi István Kórház Szolgáltató azonosítja: 060100 Szolgáltató telephelye: Szentes

Szolgáltató neve: Bugyi István Kórház Szolgáltató azonosítja: 060100 Szolgáltató telephelye: Szentes Szakmakód Szakma Ellátási terület Lakosságszám Település közigazgatási kódja 0100 általános belgyógyászat Árpádhalom 529 0619062 0100 általános belgyógyászat Derekegyház 1670 0607834 0100 általános belgyógyászat

Részletesebben

Szakmacsoport megnevezése. Szakma megnevezése. általános belgyógyászat 0100 77

Szakmacsoport megnevezése. Szakma megnevezése. általános belgyógyászat 0100 77 Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott bejelentett AKTIV / krónikus Régió Megnevez ése Szolgáltató 6 jegyű azonosítója Székhelyének teljes

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés szerinti térség Szakma a a Főváros Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013 Pomáz, Mártírok u. 22 pszichiátria 1800 42 2012.07.01 Magyarország 130900

Részletesebben

A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására

A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására Magyar Onkológusok Társasága XXVIII. Kongresszusa Budapest, 2009. november 14. A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására Dr. Boncz Imre 1,2, Donkáné Verebes Éva

Részletesebben

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról

54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

Részletesebben

Szakma megnevezése Szakmakód Ágyszám. Belgyógyászat 0100 75 2012.07.01. Gasztroenterológia 0104 32 2012.07.01. Sebészet 0200 50 2012.07.

Szakma megnevezése Szakmakód Ágyszám. Belgyógyászat 0100 75 2012.07.01. Gasztroenterológia 0104 32 2012.07.01. Sebészet 0200 50 2012.07. Szolgáltató térség Szakma Szakmakód Ágyszám a idejére a idejére a Belgyógyászat 0100 75 2012.07.01 Gasztroenterológia 0104 32 2012.07.01 Sebészet 0200 50 2012.07.01 Szülészet 0405 40 2012.07.01 Nőgyógyászat

Részletesebben

Hatályosság: 2009.11.17 -

Hatályosság: 2009.11.17 - 1192/2009. (XI. 16.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programok alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztésével kapcsolatos 2007 2008. évi pályázataival összefüggı

Részletesebben

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén

Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és Fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi és körmendi telephelyén Járó- és fekvőbeteg ellátás integrációja a markusovszky egyetemi oktatókórház szombathelyi

Részletesebben

Nem. Szakorvosi óraszám. szakorvosi. óraszám

Nem. Szakorvosi óraszám. szakorvosi. óraszám Országos Tiszifőorvosi Hivatal Szolgáltatók Nyilvántartásából származó adatok Megye jegyű Szolgáltató neve Székhelyének teljes címe Szakma Szakmakód a a Észak- 010870 FOG-ÁSZ 99 BT 3300 Eger Rózsa Károly

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok 2011. 09.30.

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok 2011. 09.30. Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től nyilvántartott bejelentett AKTIV krónikus Régió Megnevezés e Szolgáltató 6 jegyű azonosítója MÁTRIX Szakmacsoport

Részletesebben

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is''

Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Struktúraváltás Zirci Erzsébet Kórházban (2007-2014) avagy, van élet az aktív ellátások megszűnése után is'' Veszprém Megyei Orvos- Gyógyszerész Napok Sümeg, 2014. november 22. Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. december 16-i ülésére A Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet alapító okiratának jóváhagyása

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. december 16-i ülésére A Dr. Kostyán Andor Rendelőintézet alapító okiratának jóváhagyása 1 Városi Önkormányzat Polgármesterétől Abony Kossuth tér 1. 1918/2010/HUM. : (53) 360-017 : (53) 360-010 Az előterjesztést készítette: Humán Közszolgáltatások és Munkaügyi Osztály Az előterjesztést megtárgyalta:

Részletesebben

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése

A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése A háziorvosi ellátás és a szakellátás kapcsolata a MESZK felmérése Szabóné Juhász Julianna Szánti Istvánné V. Országos Járóbetegellátási Szakdolgozói Konferencia, Balatonfüred 2008. szeptember 18-19. Témaválasztás

Részletesebben

25. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság

25. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 25. napirendi pont Megtárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/301-4/2011. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának e l ő t e r j e s z t é s e a Petz Aladár

Részletesebben

JELENTÉS A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2008. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL

JELENTÉS A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2008. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézet A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2008. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL K I S P E S T I E G É S Z S É G Ü G Y I I N T É Z E T F Ő

Részletesebben

óraszám/hét típus Gasztrointesztinális endoszkópia és ultrahang szakrendelő II. 15 Sz

óraszám/hét típus Gasztrointesztinális endoszkópia és ultrahang szakrendelő II. 15 Sz 2015.évi járóbeteg struktúra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban 2015. július 1. Központi telephely Járóbeteg szakellátás kód szervezeti egység megnevezése óraszám/hét szakorvosi

Részletesebben

Budapest XV.kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézményének szakmai fejlesztési programja

Budapest XV.kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézményének szakmai fejlesztési programja 1. oldal e Ft 1. Laboratórium Klinikai és immunkémiai automata 15000 67000 2. Röntgen- Ultrahang UH helység felújítása, klimatizálása orvosi rendelő felújítása 10000 Sorszámosztó automata pénzm.terhére

Részletesebben

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport Szakmakód megnevezése: 5704 Elektroterápia 1. Szakfeladat, szaktevékenység definíciója, szakmai leírás: Olyan egészségügyi ellátási

Részletesebben

Szakmacsoport megnevezése. Szakma megnevezése. 04 Szülészetnőgyógyászat. 05 Csecsemő- és gyermekgyógyás zat. 06 Fül-orrgégegyógyászat

Szakmacsoport megnevezése. Szakma megnevezése. 04 Szülészetnőgyógyászat. 05 Csecsemő- és gyermekgyógyás zat. 06 Fül-orrgégegyógyászat Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok 2011. 09.30 Általános rész Jelenlegi helyzet 2010. évi CLXXIII tv. 97. (3) alapján 2011. 01. 01-től

Részletesebben

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai

Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Hazai projektek gyakorlati tapasztalatai Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése, DAOP-2007-4.1.1. Járóbeteg

Részletesebben

Utoljára frissítve: 2015. május 15.

Utoljára frissítve: 2015. május 15. TELEFONKÖNYV Utoljára frissítve: 2015. május 15. KÓRHÁZ Balassi úti porta... 309 Bástya utcai porta... 400 Gratus-Med Gyógyászati Szaküzlet... 336 06-37-341-732 ALAGSOR REHABILITÁCIÓS KÖZPONT Gépház...

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

műszerbeszerzés, CTG/pénzügyileg teljesült, Kolposzkóp 445 3000

műszerbeszerzés, CTG/pénzügyileg teljesült, Kolposzkóp 445 3000 1. sz. melléklet 1. oldal 1. Laboratórium Labor berendezések cseréje/pénzügyileg teljesítve 3482 25000 Labor berendezések cseréje/köt.vállalás/pénzügyileg 2013-ban teljesült 15227 Hűtő kapacitás felújítása

Részletesebben

KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004... - án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből HATÁROZAT

KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004... - án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből HATÁROZAT KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004... - án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.../2004. (...) Kgy. sz. HATÁROZAT A Közgyűlés megtárgyalta a Polgármester 23094-19/2004. számú, Szeged Megyei

Részletesebben

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat?

Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? főigazgató főorvos Sok fecske Heti Válasz konferencia 2014. június 19. Kapacitás A kórház jelenlegi ágyszáma: 1 483 Az aktív ágyak száma: 1081

Részletesebben

Utoljára frissítve: 2014. november 6. KÖZPONTI TELEFONSZÁM: 06-37-341-033

Utoljára frissítve: 2014. november 6. KÖZPONTI TELEFONSZÁM: 06-37-341-033 TELEFONKÖNYV Utoljára frissítve: 2014. november 6. KÖZPONTI TELEFONSZÁM: 06-37-341-033 KÓRHÁZ Balassi úti porta... 309 Varroda (Balassi úti portánál)... 333 Bástya utcai porta... 400 Gratus-Med Gyógyászati

Részletesebben

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport Szakmakód megnevezése: 5708 Magneto-, fototerápia 1. Szakfeladat, szaktevékenység definíciója, szakmai leírás: Olyan egészségügyi

Részletesebben

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport

Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport Szakfeladat, szaktevékenység megnevezése: Fizioterápia 57 es főcsoport Szakmakód megnevezése: 5707 Thermoterápia 1. Szakfeladat, szaktevékenység definíciója, szakmai leírás: Olyan egészségügyi ellátási

Részletesebben

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés. megnevezése

Országos Tiszifőorvosi Hivatal Egészségügyi Szolgáltatók Kapacitás Nyilvántartásából származó adatok Szünetelés. megnevezése szerinti térség kód a idejére a a idejére a belgyógyászat 0100 50 2012.07.01 gasztroenterológia 0104 24 2012.07.01 AKTÍV Somogy Dél-Dunántúl 140201 Siófok Város Kórház- Rendelőintézet nefrológia 0105 5

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Intézet törzs változás 2015.11.01-től (kód szerint)

Intézet törzs változás 2015.11.01-től (kód szerint) Intézet törzs változás 2015.11.01-től (kód szerint) Név változás Kód Régi név Új név 010090042 OALI, Budapest XVIII.ker. Dr. Szilvási Ildikó Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Szilvási Ildikó 010092674

Részletesebben

I.BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 211 - - - - II.BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 98 - - - - MEZŐKÖVESDI BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 236 - - - -

I.BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 211 - - - - II.BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 98 - - - - MEZŐKÖVESDI BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 236 - - - - 4 5 6 7 8 9 Ágykihasználtság Átlagos ápolási idő I.BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat - - - - II.BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 98 - - - - MEZŐKÖVESDI BELGYÓGYÁSZAT Belgyógyászat 6 - - - - IDEG Ideggyógyászat 78

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

JELENTÉS A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2011. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL

JELENTÉS A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2011. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézet A KISPESTI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 2011. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS GAZDÁLKODÁSÁRÓL K I S P E S T I E G É S Z S É G Ü G Y I I N T É Z E T F Ő

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén audiológia Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház Járóbeteg szakellátás 3529 Miskolc Csabai kapu 9-11.

Borsod-Abaúj-Zemplén audiológia Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház Járóbeteg szakellátás 3529 Miskolc Csabai kapu 9-11. _TELEPU allergológia és klinikai immunológia allergológia és klinikai immunológia allergológia és klinikai immunológia Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet Járóbeteg szakellátás

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS EGÉSZSÉGÜGYI JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI FELADATOK ÁTADÁSÁRÓL

MEGÁLLAPODÁS EGÉSZSÉGÜGYI JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI FELADATOK ÁTADÁSÁRÓL MEGÁLLAPODÁS EGÉSZSÉGÜGYI JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI FELADATOK ÁTADÁSÁRÓL mely létrejött egyrészről a (1052 Budapest, Városház u. 9-11., törzskönyvi nyilvántartási szám: 735638, Képviseli Tarlós István főpolgármester)

Részletesebben

VIZSGANAPTÁR. rendeletben meghatározott szakmegnevezés használatára lesznek jogosultak.

VIZSGANAPTÁR. rendeletben meghatározott szakmegnevezés használatára lesznek jogosultak. Szakorvosi, szakfogorvosi, szakgyógyszerészi, szakpszichológusi, és egyéb egészségügyi felsőfokú képzésekre irányadó tájékoztatás Azon jelöltek esetében, akik 2012. szeptember 15. napja előtt kezdték meg

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Alapító Okirat. 1./ Az intézmény neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat

Alapító Okirat. 1./ Az intézmény neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat sz. határozat 1. sz. melléklete Alapító Okirat Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szeged Megyei Jogú

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

2800 Tatabánya, Dózsa Gy. u. 77. belgyógyászat 0100 15 2012.07.01. 2800 Tatabánya, Dózsa Gy. u. 77. haematológia 0102 20 2012.07.

2800 Tatabánya, Dózsa Gy. u. 77. belgyógyászat 0100 15 2012.07.01. 2800 Tatabánya, Dózsa Gy. u. 77. haematológia 0102 20 2012.07. / szerinti Szakma a idejére a a idejére a 77. belgyógyászat 0100 15 2012.07.01 77. haematológia 0102 20 2012.07.01 77. gasztroenterológia 0104 29 2012.07.01 77. nefrológia 0105 32 2012.07.01 77. sebészet

Részletesebben

ELLATASIFORMACSOPORTNEV TELEPHELY _IRSZ. Bács- Kiskun Megyei Kórház - Rendelõintézet Járóbeteg szakellátás 6000 Kecskemét Izsáki út 5.

ELLATASIFORMACSOPORTNEV TELEPHELY _IRSZ. Bács- Kiskun Megyei Kórház - Rendelõintézet Járóbeteg szakellátás 6000 Kecskemét Izsáki út 5. ZAKMA_MEGNEVEZE EUZOLGNEV ELLATAIFORMACOPORTNEV TELEPHELY _IRZ TELEPHELY_TELEPULE allergológia és klinikai immunológia Bács- Kiskun Megyei Kórház - Rendelõintézet Járóbeteg szakellátás 6000 Kecskemét Izsáki

Részletesebben

egyes egészségügyi szakmák megnevezésének és kódjainak változásáról 2012. EüK. 16. szám EMMI tájékoztató

egyes egészségügyi szakmák megnevezésének és kódjainak változásáról 2012. EüK. 16. szám EMMI tájékoztató Az emberi erıforrások minisztere tájékoztatója egyes egészségügyi szakmák megnevezésének és kódjainak változásáról 2012. EüK. 16. szám EMMI tájékoztató (hatályos: 2012.09.10 - ) Az egészségügyi szolgáltatók

Részletesebben

félév félév 2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban modul ( 78 óraelmélet,) 1.0/2321-06 Kommunikáció beteggel,

félév félév 2321-06 Interakció az egészségügyi ellátásban modul ( 78 óraelmélet,) 1.0/2321-06 Kommunikáció beteggel, OKJ: 54 723 01 1000 00 00 AZ ÁPOLÓKÉPZÉS KÖZPONTI PROGRAMJA ALAPJÁN KÉSZÍTETT HELYI TANTERV LEVELEZŐ KÉPZÉS I. tanév I. és II. TANANYAGEGYSÉGEK/TANANYAGELEMEK Óraszámok Elmélet Elméletigényes Gyakorlat

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez - a Területi Kórház Mátészalka alapító okiratáról

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez - a Területi Kórház Mátészalka alapító okiratáról MÁTÉSZALKA V Á R O S POLGÁRMESTERÉTŐ L 4701.Mátészalka, Hősök-tere 9. Tel.: (44) 501-361, Fax: (44) 501-358 e-mail:polgarmester@mateszalka.hu Száma: 146-3 /2007. E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez

Részletesebben

Szolgáltató adatlap - Összes szakma

Szolgáltató adatlap - Összes szakma Szolgáltató adatlap - Összes szakma Általános adatok: Szolgáltató kódja : 501301 Szolgáltató megnevezése : Dombóvári Szent Lukács Kórház Szolgáltató címe : 7200 Dombóvár Kórház utca 39-41. Telefon : 74/564-000

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum. Automata kezelő: 52/411-717 Szakellátás helyszíne Szakambulanciák, profilok * Rendelési idő

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum. Automata kezelő: 52/411-717 Szakellátás helyszíne Szakambulanciák, profilok * Rendelési idő A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Központi telefonszámai: 52/411-600, 489-400 Automata kezelő: 52/411-717 Szakellátás helyszíne Szakambulanciák, profilok * Rendelési idő Aneszteziológiai

Részletesebben

TELEPHELY_MEGYE SZAKMA_MEGNEVEZES EUSZOLGNEV ELLATASIFORMACSOPORTNEV TELEPHELY_IRSZ TELEPHELY_TELEPULES TELEPHELY_CIM

TELEPHELY_MEGYE SZAKMA_MEGNEVEZES EUSZOLGNEV ELLATASIFORMACSOPORTNEV TELEPHELY_IRSZ TELEPHELY_TELEPULES TELEPHELY_CIM audiológia Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet Járóbeteg szakellátás 3000 Hatvan BALASSI BÁLINT út 16. audiológia audiológia Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Járóbeteg szakellátás 3300

Részletesebben

Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA

Dr. Dózsa Csaba 1,2, Dr Kövi Rita 3 1. Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ Kft., 3 ELTE MEDICINA2000 ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Hogyan hatott a járóbetegszakellátásra az aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitás csökkentése? (7 szakma adatainak elemzése) Adatvagyon hasznosítás: OEP finanszírozási adatok elemzése Dr. Dózsa Csaba 1,2,

Részletesebben

Budapesti Gyermek Intézmények Gyermek Dietetikai Ellátása

Budapesti Gyermek Intézmények Gyermek Dietetikai Ellátása 2014 12 03 Budapesti Gyermek Intézmények Gyermek Dietetikai Ellátása 2014. szeptember hónapra, 1039 ágyra vonatkoztatva, az alábbi intézmények adataival: S.E. I.sz. Gyermekklinika, Szent János Kórház és

Részletesebben

ELLATASIFORMACSO PORTNEV. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Járóbeteg szakellátás 9024 Gyõr Szent Imre út 41.

ELLATASIFORMACSO PORTNEV. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Járóbeteg szakellátás 9024 Gyõr Szent Imre út 41. _TELEPULES Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Járóbeteg szakellátás 9024 Gyõr Vasvári Pál utca 2-4. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Járóbeteg szakellátás 9024 Gyõr Szent Imre út 41. Petz Aladár Megyei Oktató

Részletesebben

Intézet törzs változás 2014.07.01-től (kód szerint)

Intézet törzs változás 2014.07.01-től (kód szerint) Intézet törzs változás 2014.07.01-től (kód szerint) Név változás Kód Régi név Új név 010090009 Vasútegészségügyi Np.Kiem.Közhaszn.Kft. Dr. Vajda István Vasútegészségügyi Nonpr. Közhasznú Kft. Dr. Vajda

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. JANUÁR 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 136/2010. MELLÉKLETEK: -0 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat támogató nyilatkozata Mohács Város Önkormányzata

Részletesebben

csecsemő- és gyermekgyógyászat 150110510 Gyermekgyógyászati Osztály Nyh.(nappali) 50 Nyíregyháza, Szent István u. 68. 0502 PIC 150113601 NIC Nyh.

csecsemő- és gyermekgyógyászat 150110510 Gyermekgyógyászati Osztály Nyh.(nappali) 50 Nyíregyháza, Szent István u. 68. 0502 PIC 150113601 NIC Nyh. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÓRHÁZAK ÉS EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ SZERZŐDÉSES STRUKTÚRÁJA 2014.11.01-TŐL Aktív fekvőbeteg-ellátás megnevezése Külső kó Nyíregyháza, Szent István u. 68. 0100 belgyógyászat

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Intézet törzs változás 2015.11.01-től (név szerint)

Intézet törzs változás 2015.11.01-től (név szerint) Intézet törzs változás 2015.11.01-től (név szerint) Név változás Kód Régi név Új név 100090036 2001. ARBOR-VITAE Bt. Dr. Reinelt Attila 2001-ARBOR-VITAE Bt. Dr. Reinelt Attila 050091387 ABAÚJKÉR Községi

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben