Kisközösségi rádiózás a hazai gyakorlatban 2010 Tanulmány A Norvég Civil Támogatási Alap segítségével kiadta a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisközösségi rádiózás a hazai gyakorlatban 2010 Tanulmány A Norvég Civil Támogatási Alap segítségével kiadta a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete"

Átírás

1 Kisközösségi rádiózás a hazai gyakorlatban 2010 Tanulmány A Norvég Civil Támogatási Alap segítségével kiadta a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete 1

2 Szerzők: Csabai Gábor, Ferenczi Tünde, Hargitai Henrik, Kovács Orsolya, Medvegy Gábor, Novák Márk, Pogány György, Sülyi Péter, Tóth Mónika Grafika: Dobi Gábor, Tördelés: Szerkesztő koordinátor: Walter András Copyright Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, 2010 Készült a Norvég Civil Támogatási Program segítségével ISBN Kiadja a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete Felelős kiadó: Csabai Gábor ügyvivő 1077 Budapest, Rózsa u. 34. fszt. 9. Tel.: (+36 1) Nyomda: Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Nyomda 7000 Sárbogárd, Hősök tere 12. Tartalom: 1. fejezet Bevezető Szabad rádiók vagyunk Majtényi László írása... 6 Bevezető Tímár János írása fejezet Kisközösségi rádiók 2010 Helyzetjelentés a kisközösségi rádiókról 2010 Ferenczi Tünde és Hargitai Henrik írása fejezet Ilyenek vagyunk... A kérdőívet kitöltő rádiókról: 4-SSSS Rádió, Téglás Alfa Rádió, Balkány Arc Rádió volt Tarcsa FM Kistarcsa Best of Rádió 35, Tiszavasvári Campus Rádió, Nyíregyháza Fúzió Rádió, Budapest Galaxis Rádió - Heves Kerepes Rádió-Kerepes Mustár FM, Nyíregyháza Periszkóp Rádió Pécs Puszta Rádió Kunszentmiklós Rádió 35, Tiszaújváros Rádió Mi Szeged Rádió Smile Kiskunfélegyháza Rádió X Hódmezővásárhely Remete Rádió, Pécs Zöld Hullám Rádió Piliscsaba fejezet A felmérésről Kisközösségi rádiós felmérés 2009/ A felmérésben résztvevőkről fejezet Szervezetünk Tagnévsor Jó alap Sülyi Péter írása A Közös Hullámhossz rádió és képzési program 2010 Csabai Gábor írása Térkép

3 1. fejezet Bevezető 4 5

4 Szabad rádiók vagyunk! Bevezető Miért gondolom, hogy az elektronikus média hazai sivatagában a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének tagjai - és persze a szervezettől távolmaradó kicsiny vagy nagyobb rádiók is mint valódi és működő community media a szabadság szigete az elektronikus média mai hazai, vigasztalan sivatagában? Egyszerűen azért, mert szegények ugyan, és ha közelről figyelmesen megnézzük, sokszor átlőve oldaluk, viszont szabadok. Ennél fogva náluk a műsorkészítés olykor boldogság is. Olvasom a róluk szóló készülő könyv hozzám eljuttatott részleteit, és elképzelem, hogy abban a falusi kertben, a nyárvégi alkonyatban, az önazonosságukról folytatott hosszú és meddő vita után, mikor már az olcsó, de azért száraz bor is fogytán volt és semmire nem jutottak csak összevesztek és kibékültek és morgolódtak értékekről és értékvesztésről, zenei ízlésről és slágergyárakról, egyszer valaki nyugodt hangon beszólt és a három szóból álló egyszerűségében szép magyar mondat ott fénylett a tábortűz kihunyó parazsa felett: Szabad rádiók vagyunk! És abbamaradt minden egyébként igaz fontoskodás, hogy a közszolgálati és a kereskedelmi média mellett vagy ellenében harmadik média szektor gyanánt (így: gyanánt) kell őket emlegetni, meg hogy mi legyen a kisközösségi rádió küldetése, és hogy modern agora legyünk-e vagy micsodák. Hogy legyünk a vélemények és értékek piactere, meg hogy a média maga az üzenet-e meg még a hatalom ellenőrzése is, sláger és világzene, mert ezek igazak és fontosak is és talán megvitatandóak mind, de ami biztosan igaz, hogy szabadnak lenni jó. Elég sokszor voltam vendégük én is. Nem várt miniszoknyás hostess, ha kaptam kávét egyáltalán, az sokszor műanyagpohárból vagy agyonkarcolt, a legutolsó pártállami presszóból leselejtezett üvegpohárban horpadt bádogtálcán érkezett, íze savanykás volt, mint a legolcsóbb kávéké általában. A megismert műsorkészítők között viszont akadt, akit nem a tehetsége csak a keményebb gerince különböztet meg a sztároktól, amúgy olyanok, mint bárki: agresszívak és szelídek, műveltek és monomániásak, szépek és csúnyák. A könyv a személyes sorsoknak is foglalata. Erről vall a kötet. Ebben az évben rúgták ki a rádiótól sok kollégájával együtt, és eltervezték, hogy a közös munkát szabadabb körülmények között, egy általuk létrehozott, független rádióban folytatják. Fizetett hirdetés még nem hangzott el a rádióban, általában a műsorkészítőink rendezvényeit hirdetjük, vagy ha egy általunk szervezett rendezvényhez segítséget kapunk, a támogató reklámját tesszük közzé. A Rádió X műsorait tizenhat önkéntes készíti, fizetett alkalmazott nincs. -többen hallgatják őket, mint az országos kereskedelmi adókat, egyedül egy debreceni kereskedelmi rádió jelent konkurenciát nekik. a közéleti műsorokra, viszont inkább azok elhangzása után reagálnak. Nagyon fontosnak tartják, hogy minden vélemény elhangozhasson náluk, minden közéleti, politikai irányzat megjelenhessen. Ehhez élőben kevesen mernek hozzászólni. Lehet, hogy félnek attól, hogy kirúghatják őket az állásukból emiatt Balázs tervei szerint 24 órában kortárs elektroakusztikus kísérleti zenét és avantgárd műsorokat játszottak volna, de be kellett látnia, hogy Pécsen egyszerűen nem található erre elég ilyetén érdeklődésű civil műsorkészítő. Így is megmaradt az unikum jelleg, de a délutáni, esti műsorsávban némileg hígult a zenei kínálat, természetesen élesen elválasztva bármifajta kommercialitástól. senki se hallgat, de mindenki ismer minket, Talán legjobb lenne kereskedelmi jellegű civil rádióként jellemezni őket. Talán emiatt is vehették fel a versenyt az országos kereskedelmi adókkal, elmondásuk szerint ezeknél nagyobb a hallgatottságuk. Hangvételük a kereskedelmi rádiókra emlékeztet, zenei palettájuk is ehhez hasonlít, hallgatottságuk velük szemben %, igen jónak mondható. A stúdió hangulatát tekintve talán a rendezett bohém a jó kifejezés, Pu-Fee maga is dj, de elmondása szerint a helyiek még a kommersz hiphop, rap zenét sem kedvelik, leginkább mulatósra lenne igény. A nehéz sors nem lesz könnyebb. Mégis, hosszú és boldog életet minden szabad rádiónak, a szolgák médiája meg szégyellje magát! 1993 nyarán New Orleansban Molnár Péterrel taxi vitt ki minket - vendéglátóink, vélt veszélyessége miatt nem tanácsolták, hogy gyalog érkezzünk - egy alapvetően feketék által lakott körzetbe, hogy meglátogassuk a környék egyik legnépszerűbb közösségi rádióját. Miközben a tűző napsütésben kikászálódtunk és a lepukkant házak között elkezdtük keresgélni a rádiót, egy viskószerű építményből egy fogatlan asszonyt jött elő és kérdésünkre biztatóan mosolygott, majd elvitt egy modernebbnek tűnő épületrészbe, ahol a rádió működött. A nagy teremben láttunk néhány embert, egy idősebb fehér úr éppen akkor érkezett nejlon cekkerrel a kezében, amiből lemezek kerültek ki, ő volt az esedékes következő óra rádiósa. Szétpakolt, majd intett, hogy halkabban beszéljünk, mert éppen adásba kerül és nem csak a zenéket nyomja, hanem meg is akar szólalni az éterben. Néhány órát ücsörögtünk még a teremben, dumáltunk a rádió vezetőjével, más műsorkészítőkkel majd a házból kilépve élményekkel tele gyalog sétáltunk haza. Valamit megértettünk az ottani közösségből. Külső-belső szemlélőként próbálom összeszedni, mit jelentett nekem az elmúlt 20 évben a közösségi rádiózás, a szabad rádiózás. Embereket, barátokat, konfliktusokat, amelyek nagyon mélyen érintenek, de feldolgozhatóak, szakmát és egyben minden olyannak kiindulópontját, amivel ezekben az években a média világában sertepertélve foglalkoztam. Sarokpont volt a szabályozásra való felkészülésben, legyen az a rádiózás tartalmi vagy technikai kérdése, sarokpont a szabályozásban és sarokpont a jogalkalmazásban is. Elfogadtam, aztán küszködtem is érte, hogy az elektronikus média világát három osztatúnak fogadjuk el, a kereskedelmi és a közszolgálati médiumok mellett legyen jelen a rendszerben a közösségi, szabad médium is. Az első intézményes emlék a szociológusok Pollack Mihály téri, kissé lepukkant nagyterméhez (ahogy írom újra jelzőt, fedezem fel, hogy a környezet hogyan meghatározó) kötődik, ahol a látható nyilvánosság előtt is megjelent a sok Szabó, a Tilos Rádió akkori alkotó, harcos közössége és az állam néhány képviselője, hogy kölcsönös megértési nehézségekkel, de elkezdődjék a szabad rádiózás intézményes története. Soha nem voltam műsorkészítő, soha nem akartam megszólalni az éterben. Jogászként, szociológusként mindig is a média struktúrája, társadalmi közegekben való elhelyezkedése érdekelt, és ebben kapott kiemelt helyet a szabad rádiózás. A Lázár Guy szervezte első szabad rádiós közösség (szervezet) volt a kiindulópont és egy idő után Pelle Andreával és Sárfi Lászlóval, a Magyar Rádió volt gazdasági vezetőjével próbáltuk tisztességesen elosztani, hasznosítani a rendelkezésre álló pénzeket. Új helyzetet a médiatörvény előkészítése majd elfogadása eredményezett. Molnár Péter (Fidesz, később SzDSz) parlamenti képviselőként és jómagam az ő szakértőjeként, majd a törvényjavaslat minisztériumi képviselőjeként, még később ORTT-tagként a többiek szerint megszállottan, szerintünk csak meggyőződéssel képviseltük, hogy az új intézményes struktúrában megfelelő teret kapjanak a szabad rádiók. Ez nem csupán frekvenciához való hozzáférés könnyítését, hanem a közpénzekből történő kiszámítható támogatást is jelentette. A politikus partnerek egy idő után feladták az ellenkezést (Péter kitartásával szemben eleve esélytelenek voltak), és legyintettek erre a kicsit távoli, érthetetlen, de mindenképpen jelentéktelennek tűnő dologra. Miért gondoltuk, hogy fontos a harmadik típusú médium jogi kereteinek rögzítése? Azért, mert a sajtónak az egyetlen olyan szereplője, amely nem a pénzért és nem foglalkozásként végzi ezt a tevékenységet, hanem a szólás öröméért. Az csinálja, aki mondani akar valamit a szűkebb vagy tágabb közösségnek, aki fontosnak tartja, hogy amit el akar mondani, azt eséllyel tudja eljuttatni számára ismeretlen emberekhez is. Minden más, ami a közösségi rádiókhoz kapcsolódik innen vezethető le, enélkül értelmezhetetlen. Ez már akkor web 2.0 volt amikor a webről is még alig hallottunk és pont azért szabad, mert a műsorkészítő, aki valójában csak mellékesen az hiszen főtevékenységként vadász, halász vagy kritikai kritikus a maga meggyőződését viszi ki az éterbe, teremt lehetőséget, hogy aki arra jár, meghallgathassa. 6 7

5 Persze közösségi is több értelemben. Leginkább talán azért, mert a készítő közösséget akar teremteni magának a műsorral, tudja, hogy kit szeretne közönségnek és örül, ha ebből valami meg is valósul. Az interaktivitás nem véletlenül meghatározója ennek a műfajnak, hiszen ez a par excellence közösségteremtés: beülök a stúdióba és rögtön egy esetlegesen létrejövő közösséget teremtek, ember embernek partnere lesz, de nem életre szóló elköteleződéssel, hanem alkalmilag, ugyanakkor nem kizárva, hogy később megismétlődjön ugyanúgy vagy más összetétellel. Egyén és közösség sajátos szimbiózisa, ahol egyik sem előbbre való, de a másik nélkül nem működik. Nem rögzített a keret, szabad a ki- és beszállás, a felek szerződés nélkül is tudják gyakorolni jogaikat, kötelezettség meg csak a műsor oldaláról van: akarjon valamit mondani. Ez a kommunikációs forma a szólás- és sajtószabadság legmélyebb gyökereiből táplálkozik, az egyén üzen közönségének, egy kisközösség üzen magának vagy más közösségeknek. Sikeres akkor is, ha nem nagyon sokan hallgatják, mert sikere nem a piaci nagyságban mérhető, hanem létezésében és az esélyteremtésben. Üzenete nem a tájékoztatás, hanem a lehetőség arra, hogy tájékozódhassunk. Hitelességét nem külső jegyek, hanem működési formája biztosítja. A létéből következő siker egyben békességének biztosítéka is, hiszen nincs semmi, aminek rovására szeretne működni, nem megelőzni akar másokat és nem öröme mások sikertelensége, bukása. Ezek miatt kell különös figyelmet fordítani a szabad, közösségi rádiókra és a különös figyelem azt jelenti, hogy az állam lehetőséget, teret biztosít számukra. Egyedi konfliktusok, tragédiák persze itt is voltak és természetesen lesznek is, de az elmúlt évek arról szóltak, hogy ez a kommunikációs forma intézményesedett. Ma nem szabadságharcot kell vívni, hanem ezt az intézményesülést kell tudni megőrizni, fejleszteni, finomítani. Reméljük, így marad. 2. fejezet Kisközösségi rádiók 2010 Az elmúlt két évtized jelentős részét a struktúra építgetésével töltöttem, az egyedi döntések számomra ebbe illeszkedtek. Örülök, ha sikerült valamit tenni az egyéni és közösségi létet egyaránt biztosító szabadság gyakorolhatósága érdekében. És örülök, ha könyvben is rögzítődik ez a történet, ha sikerül tudatosítva is feldolgozni ezt az időszakot. És persze örülök, hogy élnek a szabad rádiók. 8 9

6 Helyzetjelentés a kisközösségi rádiókról Kisközösségi rádiós felmérés , Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete, Norvég Civil Alap A helyzetjelentés összeállítói A helyzetjelentést írták: Hargitai Henrik és Ferenczi Tünde. A felmérés lefolytatásában, kiértékelésében és koordinálásában a következők vettek részt: Kovács Orsolya, Medvegy Gábor, Novák Márk, Pogány György, Walter András. Az ORTT 2002-ben döntött a kisközösségi rádiózási forma bevezetéséről Magyarországon (Kulturális Közlöny 2002). E rádiók lehetnek nem nyereségérdekeltek vagy közműsorszolgáltatók, besugárzási körzetük 1 km körüli, hetente minimum 14 órát sugároznak, és már csak vételkörzetük nagysága miatt is kiemelt jellegzetességük a nagyon erős lokalitásuk. Az elsők 2004 januárjában kötötték meg műsorszolgáltatási szerződéseiket. A jelen írás alapja a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete által készített 2010-es felmérés, melyben 20 rádiótól érkeztek vissza kérdőívek és a részt vevő rádiók többségével személyes interjú is készült. A tanulmányban közölt adatok forrása, ahol másként nem jelezzük, az említett kérdőíves felmérés. Fontos hangsúlyozni, hogy a kérdőíves adatok a működő kisközösségi rádiók 25-30%-át fedik le, mely sem teljes körűnek, sem reprezentatívnak nem mondható. Az egyes rádiókról szóló idézetek és információk forrása minden esetben a kérdőív és a rádió megjelölt képviselőjével folytatott beszélgetés. Megjegyzés: a felmérésben két nem kisközösségi rádió szerepel: a Rádió 35 közműsor-szolgáltató rádió, a Közös Hullámhossz pedig ideiglenes engedéllyel üzemelő rádió. Alapadatok 2010-ben 68 bejegyzett kisközösségi rádió volt az ország 3146 településéből összesen 44-ben. A nagyvárosokból csak egyben (Kecskeméten) nem szólt kisközösségi rádió (ahol igen, ott általában több is), a ezer lakosú kisvárosok közül minden ötödikben, az 5-20 ezer lakosú települések közül kb. minden tizedikben, az 1-5 ezer lakosú települések közül kb. minden századikban szólt kisközösségi rádió. Az ezerfős lélekszámnál kisebb, összesen 1720 magyarországi településnek nem volt kisközösségi rádiója. (Megjegyzés: minden egyes lélekszám-kategóriába kb. 1 millió fő tartozik.) Ugyanezt más nézőpontból úgy is megfogalmazhatjuk, hogy 8 év fejlődés után a kisközösségi rádiók 40%-a 100 ezer főnél nagyobb településen működött, 29%-a 10 ezer és 100 ezer fő közöttin, 17%-a 5-10 ezer fős településen, 13%-a ezer és ötezer fő közöttiben. Tehát minél kisebb a település, annál kisebb a rádióalapítási kedv

7 internetes rádió (Rádió Smile, Best Rádió). Sokszor ezek a rádiók véletlenül értesülnek a kisközösségi forma létéről, és amikor erről tudomást szereznek, korábbi terveik részleges megvalósításának lehetőségével fognak bele a pályázatírásba. Egyes rádiók munkatársai egy másik szerkesztőségből azért váltak ki, hogy kereskedelmi vagy más érdekektől függetlenül, szabadon rádiózhassanak. Ilyenkor azonban rendszerint a korábbi vételkörzet töredékét kaphatják csak meg, tehát a szólásszabadság elnyerése mellett más típusú korlátokkal kell szembenézniük, ami végül az eredeti koncepció feladásához vezethet (Rádió Mi). A tiszta lappal induló kisközösségi rádiók esetében késztető erő volt, ha egy közösség úgy érezte, a létező helyi rádió elhanyagolja őket, és megvolt benne a kezdeményező erő is egy új rádió létrehozására: rengeteg a diák, sok középiskola van nem igazán szolgálták ki a diákokat. Este hatkor vége volt a műsoroknak, meg a fiatalokhoz csak a kívánságműsor szólt ez azért kevés. Egy kollégium például igényelné, hogy este tízig, vagy akár éjfélig szóljon valaki hozzájuk. Hétvégén meg semmi, maradt mindenkinek az mp3-lejátszó. (Mustár) A fentiek és a településkategóriák összlakosságszámának ismeretében (BM/KSH, 2005) meghatározhatjuk, hogy egy kisközösségi rádió átlagosan hány lakosonként jelenik meg. Az adatokból az derül ki, hogy szinte a település nagyságától függetlenül kb ezer lakos kell ahhoz, hogy annyi önkéntes rádiós összegyűljön, amennyi egy kisközösségi rádió működtetéséhez szükséges. Az 1000 fő alatti 1720 településen 784 ezer ember lakik, de itt egyikben sincs kisközösségi rádió, azaz 1000 fő a lélektani határa a rádió beindulásának, vagy valamilyen okból az ennél kisebb települések közösségi életébe nem illeszthető bele a helyi rádió. Nagyvárosokban már 50 ezer lakosonként indul egy kisközösségi rádió (talán a főiskolás-egyetemista média szakosok megjelenése miatt), a budapesti rosszabb érték pedig annak a következménye, hogy itt három nagy közösségi rádió is működik. (Az átlagérték 10 millió lakosra 68 rádió, azaz 147 ezer lakosonként egy.) Ha elfogadjuk, hogy egy rádió működtetéséhez átlagosan önkéntes szükséges, akkor ez azt jelenti, hogy a nagyvárosokban kb. ötezer emberből egy jelentkezik önkéntesnek, kisebb településeken pedig átlagosan kb. tízezer lakosból kerül ki egy önkéntes rádiós. Ez azonban csak statisztikailag igaz, hiszen hat, 1-2 ezer fős faluban is működik rádió, melyben nyilvánvalóan többen is dolgoznak; azaz valószínűleg azon az egyetlen szervezőn múlik, aki beindítja a rádiót, az a bizonyos 147 ezer lakosból valahol élő egyvalaki; ő pedig képes lesz maga köré gyűjteni a rádiósokat. Mivel az ORTT Médiatanácsnál minden félévben újabb tucatnyi pályázó ad be kisközösségi rádióalapítási kérelmet, a fenti mutatók feltehetően javulni fognak, azaz egyelőre a rádiók számát tekintve még az alapítások korszakában vagyunk, nem állt be egyensúlyi állapot. Előtörténet, alapítás Megjegyzés az ábrához: a 2007-es felmérésben (Gosztonyi, 2007) csak egy, a 2010-esben akármennyi kategóriát be lehetett jelölni. Az ORTT Médiatanács csak egy célt fogad el rádióalapítási célnak. Az, hogy a 2010-es felmérésben egy-egy válaszadó szinte minden esetben több kategóriát is bejelölt, arra utal, hogy a kisközösségi rádiók funkciója sokkal sokszínűbb, mint lehetne, azaz a Médiatanács által kívánatosnak látott egy célúra behatárolt kisközösségi rádió funkciójánál szinte minden rádió több feladatot lát el. A kisközösségi rádiók sok esetben egy már létező stúdióra vagy korábbi helyi rádió munkatársaira építenek indulásukkor. Ez lehetett a Magyar Rádió egy helyi stúdiója (Rádió Mi), korábban működött helyi kereskedelmi rádió (Régió Rádió Rádió X), feloszlott közösségi rádió (Fiksz Fúzió) vagy rövid időre összeálló kalózrádió (Pulzus Rádió Best of Rádió), gyakrabban a helyi kábeltévén rádióként vagy képújság alatt szóló kábelrádió (Rádió 35, 4SSSS), vagy már helyben jól ismert, tehát helyi rádiós funkciót betöltő 12 13

8 A rádió működése Ha csak a kisvárosok és falvak kisközösségi rádióit nézzük, az arányok már megváltoznak: Döntéshozás. A közösségi rádiókban a vezetői döntések ideális esetben demokratikusan születnek, ezzel is erősítve a közösségi jelleget. A rádió működéséért az egyesület 5 tagú elnöksége felel, a műsorbeosztásért és szakmai programokért a szintén 5 tagú szerkesztőbizottság. Ezen felül van egy technikai teamjük és egy PR-csapat. Főszerkesztő nincs, a döntések közösen születnek meg (Fúzió). A felmerülő kérdéseket megvitatjuk és szavazással döntünk a lehetséges alternatívák közt. Ez azért fontos, mert úgy érezzük, hogy a rádió közös munkánknak és hozzájárulásainknak köszönheti fennmaradását, és nem érezzük szükségét annak, hogy néhány ember döntései kerüljenek előtérbe, így is fenntartható a működésünk. (Rádió Mi). Máshol azonban hagyományos főszerkesztői irányítással működik a rádió, amire a mindenes helyi rádió szerepét betöltő állomásokon és az erősen tematizált rádiókban is találunk példát. Hallgatottság A rádiókat túlnyomó részt egyesületek működtetik. Ebben a kérdésben lehetőségünk van teljeskörű adatsort is bemutatni az ORTT nyilvántartása alapján, ezzel ellenőrizhető a jelen felmérés reprezentativitása is. Látható, hogy az eredmények sorrendiségében nincs jelentős eltérés a jelen felmérés és a teljes körű adatsorból nyert eredmények között, viszont az is kiderül, hogy a felmérésből a profitorientált cégek által működtetett rádiók teljesen hiányoznak, azaz a szöveges elemzésben az ő tapasztalataik, véleményük nem jelenik meg. A Civil Rádiózásért Alapítvány megbízásából 2007-ben készült felmérés (Gosztonyi, 2007) szerint a rádiók mindössze felének van adata hallgatottságáról. A jelen felmérésben a megkérdezettek 42%-a mondta azt, hogy rendelkezik adatokkal, ebből 66% vélte úgy, hogy ezek megbízható adatok. Ahol már készítettek felmérést, ott többségében személyes megkereséssel (kérdőív formájában) történt. Ahol nem készítettek, ott ezt azzal indokolták, hogy nincs rá ember és pénz vagy pénz és energia illetve nem éri meg a befektetett munkát. A rádiók többségénél azonban csak becslésekre hagyatkozhatnak. A becslés alapja lehet szóbeli kérdezősködés, az internetes oldal és stream mérhető látogatottsága vagy a hallgatói visszajelzésekből számított adat. A műsorszolgáltatási szerződésben megadott potenciális hallgatók száma és a rádiók által becsült potenciális hallgatók száma közt is vannak eltérések. A potenciális hallgatók száma a felmérés válaszadóinál átlagosan fő (szórás: 300 és között, a leggyakoribb fő); míg az elért hallgatók száma a válaszadók szerint átlagban 5500 fő ( fős szórással). A rádiók 75%-a vélte úgy, hogy a potenciális hallgatók fele sem vált kisközösségi rádióhallgatóvá, sőt 43%-a szerint a lehetséges hallgatóknak még a 10%-át sem sikerült elérniük

9 A kisközösségi rádióknak a válaszok alapján az FM-hez képest nincs erős internetes hallgatótábora. A rádiók 22%-nak van 100-nál nagyobb internetes hallgatósága, 34%-nak 10 és 100 közötti internetes hallgatója van. Ez az internetes rádiók hallgatottsági adataihoz képest jó eredménynek mondható. Hallgatószám-becslés A 4SSS rádiónál úgy becslik, hogy egy sms kb. 100 hallgatót reprezentál ez alapján kb főre teszik a hallgatottságukat éterben (interneten és kábelen pedig kb. 500 fő). A Mustárnál egy visszajelzést (legyen az telefonos vagy személyes) 50 hallgatóként írnak jóvá. Itt heti 1-2 , sms vagy telefon érkezik. A rádiósok számára rejtőzködő hallgató csak szélsőséges esetben ugrik ki a bokorból, amit a Rádió Smile-nak sikerült elérnie: tavaly április elsején a hírekbe beleraktuk, hogy lemondott a polgármester, délutánra már a fél város erről beszélt. A polgármester is mondta, hogy olyan jól meg lett írva a hír, hogy ő maga is elhitte volna. Ez volt talán az első elismerésünk. (Smile) A tényleges hallgatottság melletti másik használt mutató az ismertség. A Mustárnál egy felmérésben nem csak azt kérdezték, hogy hallgatják-e, hanem hogy ismerik-e a rádiót. Itt kb. 50%-os ismertség jött ki. A hallgatók köre a kis vételkörzet miatt eltérő jellegű lehet a nagy rádiókétól. Egyrészt sok esetben a hallgatóság magját a műsorkészítők személyes ismerősei adják (Remete, EPER) (ami egy nagy rádiónál eleve lehetetlen), másrészt pedig azon rádiókban, melyekben nem egységes jellegű a műsorfolyam, a hallgatók nem a rádiót hallgatják általában, hanem inkább egyes műsorokat keresnek (Fúzió). Így időnként megugrik a hallgatottság, máskor csökken, de ezt nem a hagyományos főműsoridő, hanem az adás tematikája határozza meg. A konzervműsorokra épülő rádióknál az élő műsorok alatt lehet magasabb a hallgatottság. Az elmúlt pár év alatt a műsoraikat letölthetően vagy lehívhatóan, válogatva vagy hetekre visszamenően egységesen kínáló rádiók száma ugrásszerűen megnőtt. Azon rádióknál, melyek nem egész napos könnyed szórakoztatásra és aktuális információkra építik a műsoraikat, ez a hallgatási forma kulcsfontosságú lehet. Az EPER archívumából egy-egy korábbi műsort havi an töltenek le, vagy legalábbis kezdenek el letölteni, meghallgatni. Egy hosszabb ideje letölthető műsornál a hallgatók száma összeadódik, így egy-egy sikeres, nem elavuló programot néhány év alatt akár több ezren is letölthetnek. A műsor hanganyaga mellé kínált hozzászólási lehetőséggel a műsor köré az évek során kisebb hallgatói-rajongói közösség is fejlődhet, különösen, ha a műsor folytatódó, sorozat jellegű. Több hallgatót mindenáron? Bárhogyan is alakulnak később a hallgatottsági mutatók, a hallgatók számának növelése a legtöbb rádió állandó célja, még ha eltérő okok is állnak mögötte. A megkérdezettek közül senki nem mondta, hogy nem él a rádiót népszerűsítő lehetőségekkel, azaz a mintánk 100%-a használ valamilyen csatornát, médiumot, amin keresztül igyekszik eljutni minél több potenciális hallgatóhoz. Tény azonban, hogy a szorosan értelmezett kisközösségi rádiózás célja és a rádiók által közölt tartalom általában kizárja a nagyszámú hallgatóközönséget, mivel nem tömegeket szólít meg, hanem egy helyi lakóközösség igényéhez igazodik, ideális esetben egy kisebb rádiós közösség hangján szólal meg. Ugyanakkor sok megkérdezett rádió (elsősorban vidéki kisvárosokban működő rádiók) működésén, arculatán látszik, hogy nem egy helyi civil szervezet, mozgalom vagy szubkultúra rádiója kíván lenni, hanem a település és/vagy a vételkörzetükbe tartozó települések hangja. Így vannak olyan közösségi rádiók, akik hasonlóan a kereskedelmi vagy közszolgálati rádiókhoz a település átlaghallgatóját igyekeznek megszólítani, vagyis olyan tartalommal előállni, ami a helyi emberek érdeklődését, hallgatói igényét kielégíti, ízlésvilágának a leginkább megfelel, még akkor is, ha vannak a rádiónak deklarált kulturális, társadalmi vagy egyéb missziói. A nyíregyházi Campusnál fogalmazták meg ezt a dilemmahelyzetet a legplasztikusabban: A főiskolán 8-10 ezer hallgató van. Kiről szól [a rádió]? Ha csak a főiskolásról, akkor már a hallgató szüleiről is, a városról is szólni kell, mert a hallgatót ez is érdekli, és az egész világról is és ez már nem is kisközösségi rádió. A hallgatottság úgy biztosítható, ha a helyi igényekre reagál a rádió. A helyi igény változatos lehet a kereskedelmi rádiós hangzástól és zeneiségtől kezdve a mulatóson át a magyar nótáig. Tégláson a 4SSSS a hallgatók igényei szerint szerkeszti a zenei műsorokat, kívánságműsorokat, Balkányban az Alfa Rádió munkatársa Balla András arról beszélt, hogy elkapcsolnak az emberek, ha olyan műsorok mennek, amit nem szeretnek. Ez ellen a rádió úgy taktikázik, hogy a közízlés szerinti tartalmakba, zenébe belecsempésznek új dolgokat, amit így megismertetnek az emberekkel, majd fokozatosan növelik a dózist, így teszik befogadóvá hallgatóikat az általuk értékesebbnek, színvonalasabbnak tartott tartalmak iránt. A Kisközösségi rádiózás Magyarországon című tanulmányban (Benedek et al., 2007) a szerzők így fogalmaznak a kérdéssel kapcsolatban: ha a rádió a kereskedelmi csatornákon és sajtóban ismert bulvár jellegű tematikát és stílust alkalmazza, hallgatásához nem kell erőfeszítés, így nagyobb közönséget érhet el, de ezzel csak duplikálja a már máshol meglévő tartalmat. E rádiós műfaj célja pedig épp az olyan tartalom előállítása, mely kiszorul a fő sodorvonalban haladó médiumokból: a kisebbségi, civil hangok kaleidoszkópjának megszólaltatása. A felmérés tapasztalatai és a kérdőív adatai alapján a jelenlegi kisközösségi rádiós mezőny sokhangú. Ebben a polifóniában éppúgy vannak a kereskedelmi rádiózás ritmusát követő, mint alternatív, valóban sajátos igényű kisközösségnek, vájtfülűeknek szóló, vagy éppen a lokális közszolgálatiság megvalósítására törekvő hangok. Az, hogy egy rádió milyen hangon szól, az elsősorban az alapítók vagy a rádiót működtető kisközösség céljaitól, erejétől, rádiós vízióitól függ. Ez időnként összhangban van azzal, amiért ez a rádiózási forma a közműsorszolgáltató, kereskedelmi és közösségi helyi rádiók mellett létrejött, előfordul azonban az is, hogy inkább egy lazábban értelmezett, a helybeliséget, kisebbséget földrajzilag és nem feltétlenül kulturálisan megrajzoló kisközösségi rádiózást jelent. A hallgatottságon innen és túl A kisközösségi rádiók rendelkezésére álló korlátozott vételkörzet viszonylag kevés potenciális hallgatót jelent. Ehhez képest a kisközösségi rádiók általános törekvése kiterjeszteni a vételkörzetet, bővíteni a hallgatottságot. Péterfi Ferenc és Péterfi Anna (Péterfi és Péterfi, 2009) tanulmányában ezzel kapcsolatban arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a hallgatottság növelése nemcsak a sikerérzés fokozásához járul hozzá, hanem implicit kereskedelmi megfontolást is rejthet: a nagyobb hallgatottság nagyobb esélyt jelent a reklámidő értékesítésére. A reklámok közlése azon túlmenően, hogy kereskedelmi szempontoknak rendeli alá az eredetileg nem profitorientált kisközösségi rádiókat, azt a veszélyt is magában hordja, hogy sérül a helybeliség, a lokalitás szempontja, vagyis minél szélesebb a vételkörzet, annál inkább megjelenik a tartalom egységesítése, átlagosítása, a helyiek megszólítása helyett a mindenkihez szólni akarás igénye. Bár a felmérés adataiból csak korlátozott következtetéseket vonhatunk le, az biztosan megállapítható, hogy az üzleti szempontoknak a közösségi célok fölé kerekedése a rádió arculatát, stílusát közelíteni fogja a kereskedelmi szempontok szerint működő nagy adókéhoz, de azt nem állíthatjuk, hogy ez az összefüggés fordítva is fennáll. Vagyis ahol kereskedelmibb, kommerszebb a rádió hangzása, még nem jelenti azt, hogy 16 17

10 az adott kisközösségi rádió a profit, az eladhatóság miatt szól ezen a hangon. Számos más ok is lehet a háttérben, például a helyi igények figyelembe vétele vagy a kisközösségi rádiózás műfajának eltérő, kevésbé elitista megfogalmazása. Az sem igazolható, hogy a vételkörzet bővítésének szándéka mögött mindig kereskedelmi érdekek állnának. Egyes rádiók teljesítménye különféle okok miatt hibásan lett kijelölve, így a minimálisnál is kisebb vételkörzettel rendelkeznek, az érvényes kisközösségi elveket valló szubkulturális-kulturális rádiók pedig alapvetően nem földrajzi, hanem érdeklődési közösségekként definiálják célközönségüket. Ugyanakkor a Péterfi szerzőpáros mérvadó megállapításához kapcsolódóan még két megjegyzést kell tennünk: az egyik a reklámidő értékesítésére, a másik a lokalitás szempontjának érvényre jutására vonatkozik. A reklámidő értékesítése a kisközösségi rádiók mindennapi gyakorlatában és finanszírozásában sokszor inkább megoldatlan kérdésnek, mintsem valós kereskedelmi szempontok térnyerésének minősül. Mintánk adatai szerint bár a vételkörzet bővítését, a hallgatottság növelését sok vidéki kisvárosban, kisebb településen működő rádió említette, ezt nem kapcsolják össze finanszírozási szempontokkal, sőt sokan elvi vagy praktikus okokra hivatkozva el is utasítják a kereskedelmi reklámozás lehetőségét. Vannak persze ellenpéldák is, de az adatok szerint bár a megkérdezett rádiók több mint kétharmada közvetít reklámot, ezt csak néha-néha vagy jóval a törvényi maximum alatt teszi, és ezt az időt sem csak kereskedelmi jellegű reklámokkal töltik ki. A lokalitás szempontjának sérülése, tehát az, hogy egy szűk vételkörzetben megcélzott közönség szociális, kulturális sajátosságainak bemutatása, a helyi identitás megerősítése vallhatja kárát a vételkörzet bővülésének, a törvényi szabályozás korlátai miatt egyelőre nem igazolható. Ugyanakkor a néhány kilométeres bővülés egy kisvárosban vagy egy kisebb térségben ritkán azonos azzal, hogy más, jelentősen különböző helyi identitással rendelkező csoportok kerülnének be a potenciális hallgatók körébe. Sokszor csak annyit jelentene, hogy a kisváros egészében hallható legyen a rádió, ne csak néhány utcában. Másrészt, ahogy arra a Péterfi szerzőpáros (Péterfi és Péterfi, 2009) is rámutat, alapkérdés, hogy egyáltalán rendelkeznek-e az önmagukat kisközösségiként definiáló rádiók a lokalitásból fakadó egyedi hanggal és azzal a tudással, hogy a helyi identitás mibenlétét felismerve, a hallgatóikat aktív közreműködésre ösztönözve erősítsék a helyi érdek- és értékközösséget. Kérdés, hogy célként tűzik-e ki, és ha igen, valóban sikerül-e a rádióknak a helyi közösségek hangját megszólaltatni, annak hagyományai, értékei, szociokulturális jellemzői mentén valamifajta couleur locale-t megjeleníteni, képviselni a hely sokszínűségét és akár alakítani is a hely közösségi-kulturális életét, vagy inkább a nagy médiumok mintájára a helyi átlaghallgatóság igényéhez igazodnak, és a nyilvános megszólaláson túl nem találnak eszközöket arra, hogy a fenti céloknak megfeleljenek. Általános tartalmi koncepció A kisközösségi rádió műsorának meghatározásánál figyelembe vehető szempontok között a műsorkészítők egyéni szempontjai nagyobb szerepet töltenek be, mint egy kereskedelmi rádió esetén. Az általános célú kereskedelmi rádió alapvetően a legtöbbek számára elfogadható műsorokat sugároz, melyeknél a legkevesebben kapcsolnak el a rádiótól. A Tavirózsa Rádió működésének elején egy jótékonysági bálon kérdőívet töltetett ki száznál több helybélivel, és ennek alapján készítették el a műsortervet. Itt tehát (1) a hallgatói elvárások szerepelnek fő helyen. A hallgató utólag is hatással lehet a tartalomra: a régebben divatos tetszési index segítségével kideríthető, mely műsorok tetszenek a hallgatóknak, ám ez csak laza kapcsolatban van a tényleges hallgatottsággal: ma az adott műsor mérhető hallgatottsága a kereskedelmi és már a közszolgálati rádió műsorainak legfontosabb mérőszáma. Nem biztos, hogy a hallgatók által kérdőíven megjelölt tartalom lesz a leghallgatottabb, sőt, az is lehet, hogy egy önkéntes által kitalált új típusú tartalom fogja vonzani a legnagyobb közönséget. Ez utóbb említett koncepcióban (2) az aktuális önkéntes műsorkészítő saját szempontjai szerint készíti el műsorát, ahol az ő személyes ízlése és érdeklődése határozza meg a tartalmat. Végül az is lehetséges (és általában ez a jellemző), hogy (3) a rádió főszerkesztője határozza meg az alapkoncepciót (formátumot) és ehhez keres önkénteseket vagy az önkénteseknek ezekhez az alapelvekhez kell igazodniuk. A tartalmat vezérelheti tehát a közönség véleménye és rádiójának kapcsológombja, a műsorkészítő, a főszerkesztő (programigazgató) koncepciója, illetve e három közösen. TARTALOM Sikeres műsorok Szinte egybehangzó állítás, hogy míg zenére és állandó hírekre mindig szükség van, a hallgatottság igazán akkor ugrik meg, amikor helyi ügyekkel foglalkozó műsor van (Tavirózsa). Az élő közvetítések is hallgatottak (helyi csapat sportmérkőzésének közvetítése, önkormányzati ülés stb.), és ezek hallgatottsága az online streamek hallgatottságának megugrásával is nyomon követhető (Periszkóp, Best of Rádió). A nagy médiumokban népszerű műsorok kicsiben is sikeresek: az amatőr zenekarok versenye például a Campus Rádiónak volt sikeres akciója. A helyi műsorok között egyértelműen azok hallgatottsága a legnagyobb, melyek a helyi közélet személyiségeit mutatják be, vagy melyekben őket kérdezik valamilyen aktuális témáról. Ilyen pl. a Staféta (Mustár), melyben tanárok, önkormányzati dolgozók, orvosok beszélnek és a műsor végén ők határozzák meg, hogy mi legyen a következő műsor témája, ezért staféta a címe. Hasonló a Nap vendége (Best of Rádió) reggeli műsor, melyben aktuális témáról helyi vendégekkel beszélgetnek (polgármestertől intézményvezetőn át rendőrkapitányig stb). A műsorok jellege attól is függ, kit vonnak be vagy ki vonható be, illetve ki jelentkezik a rádióba műsorkészítőnek. Mint Balla András megjegyzi: Mit szeretnek leginkább hallgatni [a kis települések hallgatói] kicsit kisarkítva: saját magukat - ismerősüket, rokonukat, ellenségüket stb. Ez nem azt jelenti, hogy betelefonálnak, hogy magukat hallgassák, hanem hogy ha olyasvalaki szólal meg, akit személyesen ismernek, az érintettség miatt meg fogják hallgatni a műsort, akár esti mesét olvas az illető, akár műsorvezető vagy riportalany. Ebben a műfajban ideális helyzetben a néhány ezres kistelepülések vannak, hiszen itt a rádió előnyére is fordítható a mindenki ismer mindenkit jelensége. Néhány konkrét műsor, a teljesség igénye nélkül: Tematikus műsorok Női szemmel (Alfa): három női műsorvezető beszélgetős műsora hétvégenként Különóra (Mustár): pedagógusok, diákok adása. Múzeumi ajánló (Best of Rádió): a rádió vezetőjének felesége múzeumvezető, ő készíti a műsort Horgászműsor (Best of Rádió): a helyi horgászegyesület műsora Úton-útfélen (Berzsenyi Rádió): utazási műsor Huszárvágás (Csillaghang Rádió): magyar hagyományőrző műsor Mesterkertész (Zöld Hullám Rádió): tanácsok kertbarátoknak, kertészkedőknek Elbeszélt történelem (Rákóczi Hírmondó és az EPER): életútinterjúk A Mustár Rádió életmódműsorából hangoskönyvet is készítettek (Babi néni). Gasztroműsorok Sülve-főve (Berzsenyi Rádió) Borászati és gasztroműsor (Best of Rádió) Gasztrovándor (EPER) Huszárkonyha kalandozás a magyar ízek világában (Csillaghang Rádió) Piaci műsor: A hevesi Galaxis Rádióban szerdánként egyik műsorvezető kint van a piacon, onnan jelentkezik be telefonon, beszámol a termékekről, újdonságokról, árakról, mennyibe kerül a zöldség, gyümölcs. A piac meghatározó fórum a város életében, a helyiek a rádióból értesülhetnek a piac állásáról

11 Egyházi műsorok Egyházi műsor (Best of Rádió): eleinte a stúdióba mentek prédikálni, de ma már csak a misét közvetítik. A miseközvetítés számos rádióban bevett szokás. Irodalmi műsorok A Berzsenyi Rádió már több mint 40 epizódra visszatekintő folytatásos szappanoperát készít, Nándor család címmel. A rádiószínház a Tavirózsa Rádióban egyelőre csak terv: dráma szakos pedagógussal és helyi gyerekek részvételével indulna egy rádiószínházi műhely. Péntek esti randevú (Mustár): irodalmi műsor - versmondó diákok, zeneiskolások. Az Alfa Rádióban egy alkalommal 170 iskolás és óvodás, pedagógus mondott verset, melyet cd-n megkaphattak a szülők, így a gyerekek hangját később is meghallgathatják. Gyerekműsorok A Remete rádióban a helyi kismamák rendszeres mesefelolvasásokat tartottak, a Zöld Hullám Rádióban apukák is olvasnak meséket a gyerekeknek ( Mesebeszéd ). A Mustár szombaton délelőtt tart két órás gyerekműsort. Oktatási műsorok: Rádióegyetem: egyetemi előadások szerkesztett hangfelvételei. Az EPER 6 éves működése után már több mint 500 előadás tölthető le, illetve került adásba. A Campus különféle főiskolai előadásokat rögzít és sugároz (különösen vendégelőadók előadásai és konferenciák anyagai), mert kifelé is meg kell mutatni, hányféle képzés van. A Best of Rádió oktatási műsorait egy nyugdíjas főiskolai tanár tartja. Kívánságműsor A könnyed zenei profilú rádióknál szinte kötelező elem, de máshol is előfordul. Talán a legkönnyebben elkészíthető műsorszám, melyben a célközönség maga is megszólal az adásban egy-egy kérés erejéig. Az Alfánál minden nap van kívánságműsor, főszezonban akár napi 20 kérés, máskor 2-3, de a devecseri Közös Hullámhossz rádióban is megjelent, önkéntesek kérték címmel, akik a katasztrófa elhárításán dolgozva kérhettek zeneszámokat. A Rádió 35-nél merült fel problémaként, hogy az ORTT a kívánságműsort nem fogadja el közszolgálati tartalomként, holott ezek a zeneszámok kifejezetten a célközönség kérésére kerülnek adásba. Ismétlés Különösen a közszolgálati jellegű prózai műsorok esetén egy helyi rádió nem tud napi 24 órás műsorfolyamot létrehozni. Ezek a rádiók ezért vagy napi néhány órában sugároznak, vagy a nap során megismétlik friss adásaikat. A Galaxis Rádió egyedülálló ismétlési rendet dolgozott ki: Heves egy alvó város - mondja a rádió vezetője - az emberek más városokba járnak dolgozni, reggel elmennek, délután visszajönnek, reggel nem tudják meghallgatni a műsort, ezért azt kérték, hogy délután ismételjük meg a reggeli, délelőtti adást. A reggeli műsorokból csinálunk délutánra egy vágott verziót. Hétvégén, vasárnap között összefoglalót a heti legérdekesebb riportokból, műsorokból. Ez a gyakorlat nagyjából megfelel a Magyar Rádió éjszakai-esti ismétlési sávja gyakorlatának, és nem kis időráfordítást igényel. Élő műsorok Általánosan jellemző, hogy hétvégén és este konzervműsorokkal dolgoznak a rádiók, mely gyakorlatot az ORTT támogatási formája is aktívan alakítja (a hétköznap nappali élőzést részesíti előnyben). A Mustárnál nappal folyik a munka, de csak későbbi adásokhoz történő műsorgyártás ( szigorúan vágott műsorok ) és ügyelet van, élő adás csak pénteken délután. Hírek A rendszeres hírszolgáltatás legegyszerűbb módja egy hangoshírkonzerv-gyártól megrendelni azokat, ám ez inkább azoknál a rádióknál fordul elő, melyek egy település helyi rádiójának a szerepét viszik, mindenes szerepre törekszenek, tehát kereskedelmi stílusú, könnyed, háttérrádiós célú adásmenetet folytatnak. A központi hírblokk hátránya, hogy épp a kisközösségi rádió célját, a helyi információk szolgáltatását nem teljesítik, azaz ilyenkor szükség volna a helyi hírekkel - amikor vannak - kiegészíteni a központi hírblokkot. Ha az óránkénti friss országos híradás és időjárás-jelentés elmaradna, ezzel bizonyára hallgatókat veszítenének az ilyen rádiók. Ilyen műsorokat szolgáltató cégek pl. a Rádió Hírszolgálat, az MTI Audio vagy a Hírcentrum Média. Általános gyakorlat, hogy az óránkénti hírekért nem fizet a rádió. Előfordulhat, hogy valamilyen műsort ad érte cserébe, de leggyakoribb, hogy reklámidőt bocsát rendelkezésére (ha a hírgyár egyben reklámszervezéssel is foglalkozik). Mivel ilyenkor automatikusan kerül adásba a hírblokk, a rádióban ezeket nem ellenőrzik, amiből már előfordult konfliktus: olyanokat küldtek át, hogy a hírek közepén káromkodás volt: ki*****tt mikorofon mi a sz**t csinál, így küldték át, senki sem hallgatta meg, mielőtt elküldték (Rádió 35). Sokkal több ráfordítást igényel, ha a rádió önállóan gyártja a hírblokkjait. Erre sok kereskedelmi rádió nem vállalkozik, mert a műfaj túl költséges (emberi erőforrás és időigényes), talán a közösségi rádióknak ebben annyi előnye van, hogy a hírszerkesztést vállaló önkéntesek ingyen készítik a hírblokkokat. Több rádió is maga gyártja a híreit. Élőben megy a hírolvasás, 3 műsorvezető van, 4 óránként váltják egymást, helyi híreket mondanak és időjárásjelentést (Alfa). Egy kistelepülésen azonban általában nincs annyi hír, hogy ez óránként megtöltsön egy hírblokkot, tehát a hírek vagy ritkábban szerepelnek (és akkor a hallgatók hiányolni fogják), vagy a helyi hírszerkesztő is országos hírekkel, érdekességekkel tölti föl a hírblokkot. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy egy kis településen működő kisközösségi rádió hírszerkesztőjének a helyi, szóban terjedő hírek sebességével nehéz felvennie a versenyt. Egyrészt a hírek terjedési sebessége gyorsabb lehet, mint ahogy az a rádióban elhangozna, másrészt a szóbeszéd eleve szélesebb körbe juttathat el egy hírt, mint ahányan a rádiót hallgatják. Ugyanakkor nyilvánvalóan lesznek, akik a rádióból értesülnek egy adott hírről, tehát korántsem tekinthető hiábavalónak a lokális híradás. Minél szűkebb réteget céloz meg a kisközösségi rádió, annál kevésbé van szüksége az óránkénti híradásra. Vannak rádiók, ahol egyáltalán nem adnak híreket. Zene Zene-szöveg arány A zene-szöveg arány átlaga az összes rádióra 41%-59% a szöveg javára (2007-ben 60%-40%). A rádiók mindössze kb. 25%-ánál magasabb a szöveg aránya, mint a zenéé. A leginkább szélsőséges érték a Periszkóp 95/5%-os aránya a zene javára, illetve az EPER 20/80%-os aránya a szöveg javára. A legjellemzőbb érték azonban 70/30 a zene javára (5 esetben). Meghatározó stílus A mai rádiós piacon a zenei arculat önmagában képes meghatározni egy rádió arculatát és ezzel hallgatói körét. A rádióelméleti irodalom szerint egy jól szegmentált rádiós piacon egy rádióállomásnak már egyetlen zeneszám hallatán is beazonosíthatónak kell lennie. A felmérésben a rádiók 30%-a jelezte, hogy van meghatározó zenei arculata, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisközösségi rádiók háromnegyede vagy mindenféle zenét játszik vagy zeneileg semlegesnek ható mai mainstream popzenét. Többször előfordult, hogy a válaszadó azt jelölte meg, hogy meghatározott zenei arculata ugyan nincs, de sok magyar zenét játszunk (Tavirózsa)

12 A 4SSSS rádió zenei arculatának alakulása jól illusztrálja, amikor a rádió az önkéntes rádiósok zenei elképzelései felől elmozdul a hallgatói igények felé, azaz az igényeket kiszolgálóvá válik, a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően professzionalizálódik, azaz középutassá válik. Hasonló története volt a hazai nagy kereskedelmi rádióknak (Juventus, Danubius) is, amikor az indulásuk utáni években a műsorvezetők ízlése határozta meg zenei stílusukat, de később a hallgatókkal végzett zenei tesztek eredményei váltak meghatározóvá, ezzel létrehozva azt a mai kínálatot, aminek eredményeképp nemcsak előadók, de teljes műfajok is kiszorultak a rádiós palettáról (ide sorolva a közszolgálati rádió kereskedelmi szemléletű professzionalizálását is). A kisközösségi rádióknál a különbség annyi, hogy itt csak egy szűkebb körnek, egy kisváros vagy falu hallgatói igényeinek kell megfelelni, ami sokszor eltér az országos hallgatóság átlagolt igényétől. A 4SSS rádió alapítása után játszottak hip-hop, rap és rockműsort is, de nem kellett a helyieknek, kértek helyette mulatóst, gumizenét, így kénytelenek azt is adni. Zenéik ma főleg: 80-as, 90-es, 00-es évek külföldi, illetve magyar zenéi. Rengeteg magyar zenét játszanak, popzenét és mulatóst. A helyi igény a mulatóst és popzenét követeli, mást nem játszhatnak. Ahol ettől eltérő zenei kínálatot tudnak adni, éjféltől 5:00-ig a Jazznight. Ez a személetmód teljesen jogos, ha a rádió célja (legalábbis adott adásidőben, pl. a nappali órákban) a minél nagyobb hallgatottság elérése, azaz a legszélesebb körű helyi fórum felületének megteremtése, melyhez a zene nyújtja a hátteret. Jellemző zenei műsorrend a Best of Rádióé: napközben Petőfi és Sláger keveréke sok magyar zenével, este 9-től rétegzene: jazz, lounge, rock, koncert, undergournd, újhullám, dj szombaton; vasárnap csak magyar zene, slágerakadémia: minden adásban egy év magyar zenéi, slágerlista. Volt egy terv egy késő esti komolyzenei műsorra, de nem valósult meg. Zenében nem más, mint egy nagy kereskedelmi rádió, csak a szöveg aránya nagyobb valamivel. Szintén a Petőfit hozza fel példának a Rádió X. Elsősorban a fiataloknak szólnak a zenék. Ha most hasonlítani akarnám magunkat valamihez, akkor talán a Petőfi Rádióhoz tudnám. Nem játszunk le mindent, igyekszünk az igényesebbeket kiválasztani. Az egész nap állandó formátumban, játszási listával működő rádió ritka: műsorsávtól és a konkurencia játszási listájától! is függ, hogy épp milyen színek vannak a palettán. Napközben szélesebb a skála, hogy aki mondjuk munkahelyen vagy étteremben hallgat, az se kapcsoljon el azért, mert szélsőségesebb zenét talál, azokat meghagytuk inkább estére. Kb. tízezer szám van az adatbázisban, ebből 3-4 ezer forog többé-kevésbé folyamatosan. Több rétegzenei műsor van, akik ezeket készítik, otthonosan mozognak benne. Ha egy átlagos rádiót nézünk, reggel általában retró szól. Nálunk is ment ez egy darabig, aztán ezen változtattunk, főleg, hogy a Siriusban is ez ment, és rátértünk arra, hogy a legfrissebb számokat adjuk (Rádió Smile). Más rádiók nappal sem törődnek az átlaghallgató igényeivel, hanem a klasszikus kisközösségi elveknek megfelelően a szolgáltatást a zenei palettán is úgy értelmezik, hogy olyasmit kell nyújtaniuk, ami máshonnan kiszorul. Ők célzott hallgatói táborok számára sugározzák a műsorokat. A szabályok között van, hogy nem játszunk mainstream slágerzenét, komoly törekvéssel a zenei hiánypótlásra: a rádió kimondottan olyan stílusokat preferál és mutat be, amelyek máshol nem hallhatók (Fúzió; egyébként ennyiben átmentve a Fiksz Rádió eredeti elveit). Az egyedi zenei műsorok kínálata nem feltétlen azonos a rádió egész napos közönséges zenei kínálatával, de legalább ilyen formában megjelenik. A Campuson pl. van sakálmetálos, és más rétegzenei műsor is. Egyes rétegzenéket felvállaló rádiókban egész nap egységes játszási lista dominál, pl. világzene, népzene vagy rockzene (Mustár), azaz önálló zenei formátumuk is van. Az Alfánál a zenék tekintetében kétféle elv mentén haladnak: egyrészt nevelni szeretnének, másrészt viszont a hallgatóság zenei igényeinek megfelelni: Egy ilyen rádiónak nem abból kell(ene) kiindulnia, hogy Bódi Guszti fujj, hanem abból, hogy mit szeretnének hallgatni a helyi emberek. Ha ő kell, megkapják, meg megkapják a régi jó magyar előadókat, szép verseket, történeteket és mindent, ami jó. De nem egyszerre, hanem fokozatosan emelve a dózist. Kezdetben még nem játszhattunk komolyzenét. Manapság már meghallgatják, de tudni kell a mértékét. Csináltunk komolyzenei sláger válogatásokat, komolyzene diszkóritmusban válogatást. Ezeket már meghallgatták. De ami a lényeg: ha zene, akkor magyar legyen. Bódi Guszti magyar, az jöhet. Lady Gaga nem magyar, úgyhogy csak a kívánságműsorban adjuk. Így a Lagzi Lajcsik közé be van téve pl. az Illempercek vagy a Szép versek. Egyébként hasonló elv szerint működnek a vajdasági kis rádiók is: ott a hallgatók olvasnak verset, de közöttük vajdasági muskátli -zene is szól. A Közös Hullámhossz Devecserben is úgy állította össze játszási listáját, hogy folyamatos rotációban váltották egymást többek között a leginkább rádióbarát mulatós zenék, világzene, gospel, smooth jazz, mai és klasszikus magyar slágerek. A 4SSSS rádió is az optimális középutat keresi: Az induláskor megfogadtuk, nem fogunk Zámbó Jimmyt játszani, mert utáljuk, és nem is játszottuk le soha, pedig kérték. De azért sok gagyit is leadunk, hogy két színvonalasabb műsor között ne tekerjen a jónép más csatornára, mert nekünk fontos hogy sokan hallgassanak, hiszen a helyi közélet egyik fóruma is vagyunk. Szinte ugyanígy érvel az Alfa Rádió is: A gagyi pontosan azért kell, hogy minél többen hallgassanak. Közben egyre nagyobb mértékben bele tudjuk csempészni a színvonalas műsorokat. Ha egyből csak azt adja egy rádió, a kereskedelmi rádiók által behülyített hallgatók elkapcsolnak. Aztán adhatja annak a 2-3 embernek az adását, aki még megmaradt. Hogy mi alapján választják ki a zenéket, az Alfa Rádiótól Balla András mondja el: A műsorvezetők helyi emberek (nem média szakosok), mivel úgy gondoltuk, ami nekik tetszik, az tetszik a többi helyinek is (ezt az állandó visszajelzésekkel teszteljük). Mivel a rádiót mi főleg a 35 évesnél idősebb hallgatóinknak készítjük, ezért a szerkesztői válogatáson szempont volt a minimum 35 éves kor. A 25 évnél fiatalabbak legnagyobb része nem hallgat rádiót. Az idősebbek mikor még fiatalok voltak, azért hallgatták a rádiót, mivel más lehetőség nem volt akkoriban a zenék beszerzésére (és magnóra rögzítésére). De manapság a neten bármilyen zenét el lehet érni 2 perc alatt... A fentieket árnyalja, hogy különösen a vidéki lakosság körében vannak olyan csoportok, melyekben kedveltek olyan zenék, amiket az általános értelmiségi értékítélet miatt nem tartanak játszásra érdemesnek a rádiók (a nyugdíjasok kedvelte klasszikus magyarnótától a fiatalok által kedvelt magyar vagy roma mulatósig). Nem csoda tehát, ha a fiatal korosztály a rádióról átszokott az mp3 zene hallgatására, hiszen az identitásához tartozó zenéket hiába keresi az éterben. A kisközösségi rádiók zenei kínálatát, illetve a zene-szöveg arányt a hatóságok is bizonyos értelemben zenei szerkesztőként alakítják különféle jutalmazó vagy büntető pontjaikkal: egyes zenék sugárzása pénzbeli kedvezményt jelent a jogdíjaknál, másokat az ORTT elfogad közszolgálati műsorszámnak, ami a pályázatok elbírálásánál is fontos, azaz pénzre vagy frekvenciára váltható szempont. Ebben sok kritika éri a hatóságokat a műsorkészítői gyakorlat felől nehezen elfogadható szempontjaik, illetve következetlenségük miatt. A Rádió 35 tapasztalatai szerint az éjszakai műsorban azért sugároznak jazzt, mert ez az a műfaj, amit elfogad az ORTT. A countryt is nehéz volt elfogadtatni. Vasárnap egy óra egyházi zene megy, azt is nehéz volt elfogadtatni. Hol rendben van, máskor pedig ugyanazt a zenei műsort kifogásolják. A rockot is csak úgy lehetett elfogadtatni, hogy ha a műsor az előadókat is bemutatja, még a népdaloknál is, pl. ha az előadó pályafutásáról beszél, azt elfogadták közszolgálatinak. A magyar nótát nem fogadják el, csak ha beszélünk hozzá 35 percet. Ennyiben a közösségi rádiók keményebb elbírálás alá esnek, mint a közszolgálati rádió MR2 programja. A hallgatók is ítélkeznek és alakítanák a műsort: a Rádió 35 egyik helyi triatlon sportrendezvénynek élő közvetítésekor a hallgatók arra panaszkodtak, hogy a sportközvetítés miatt túl kevés a zene. A kisközösségi rádiók kisebbik részében a zenei érdeklődés, ízlés az összekötő kapocs. Erre a Periszkóp Rádió a típuspélda. A főszerkesztő eredeti tervei szerint 24 órában kortárs elektroakusztikus kísérleti zenét és avantgárd műsorokat játszottak volna, de be kellett látnia, hogy Pécsen egyszerűen nem található erre elég ilyen érdeklődésű civil műsorkészítő. Így is megmaradt az unikum jelleg, de a délutáni, esti műsorsávban némileg hígult a zenei kínálat, természetesen élesen elválasztva bármifajta kommercialitástól ( kreatív élő dj-szettek, mindenféle nem normális, de hallgatható rétegzene ). Ők 95%-ban zenét sugároznak. A kisközösségi rádiók zenei műsorai közül a legáltalánosabb, szinte minden rádiótípusban előforduló a helyi, még nem ismert, kezdő együttesek bemutatása, mellyel a rádió segít nekik ismertté válni (Alfa)

13 Tegezés-magázás A felmérés szerint a rádiók 60%-ának nyelvezete vegyes, azaz műsortípustól függ, hogy mikor tegez és mikor magáz. A rádiók 25%-ában a nyelvezet alapvetően inkább laza, szleng, 15%-ukban alapvetően választékos, igényes. A félegyházi hallgatók hozzászoktak ahhoz, hogy a rádióban magázódtak, nehéz volt átszoktatni őket, kaptuk rendesen a kritikát emiatt. De aztán megszokták, és nézd meg a Neo FM-et is, ott is tegeznek, még sincs országos felháborodás. Így közvetlenebb, én úgy gondolom, és ez a lényeg, mert a rádiót én hallgatom, nekem szól, és sokkal közelebb érzem magamhoz, ha úgy szólítanak meg, ahogy én azt szeretném (Rádió Smile). A Közös Hullámhossz rádió egyik műsorvezetője, Kozmi a reggeli misére tegező formában hívta a hallgatókat: «Gyertek a misére». Annyira szokatlan volt, hiszen az ember úgy képzeli, hogy az idős nénik mennek misére, hogy számomra egyértelműen a tegező forma erejét mutatta. Azt kommunikálta, hogy kívánatos dolog misére járni. Marketing Alapfogalmak: Pozícionálás: a Magyar Rádió 2006-os átalakításakor került bele a marketinges szlengből a rádiós használatba. Lényegében a rádiócsatorna többi állomáshoz viszonyított helyzetének meghatározását, adott célcsoporthoz igazított rádiós formátum kialakítását és ennek kommunikálását, a hallgatók fejében való elhelyezését jelenti. Reklámok: a mi szempontunkból funkciója, hogy a rádió bevételhez jusson. Ez függ a hallgatottságtól és a rádió hirdetők felé történő marketinstratégiájától (hogyan szerezzenek hirdetőket). Egy rádió sikeres működéséhez annyiban járul hozzá, hogy lehetővé teszi fizetett alkalmazottak alkalmazását vagy nagyobb promóciót, de önmagában nem szükséges eleme a sikeres működésnek. Helyettesítheti más bevételi forma is (támogatások, pályázatok, hallgatói hozzájárulás, pl. a kisközösségi rádiók talán egyetlen kampány kategóriájú bevételnövelő akciója, a maraton ). A reklámozók vonzását érintő marketingstratégiát helyettesítheti pályázatírási stratégia is. PR (public relations, közönségkapcsolat): a rádió hallgatókkal mint vásárlókkal való kapcsolattartása. Promóció: A PR része, a rádió és műsorai megismertetése a hallgatókkal (részletesen lásd: Hargitai 2005). A rádió saját magát hirdeti, egyrészt adásában (önreklám: a műsorszolgáltató arculatát, illetve a róla alkotott képet formálja; valamint a műsorajánlók és előzetesek), másrészt egyéb felületeken (más médiumokban, utcán, plakáton, szórólapon, matricán, események szervezésével, médiatámogatóként). Célja a rádió megismertetése, és annak elérése, hogy aki megismerte, ne csak kipróbálja, hanem hallgatóvá is váljon. A megszerzett hallgatóság megtartása már a tartalomtól függ, így ez a programigazgató illetve a műsorkészítők felelősségi köre. A tartalom maga tehát csak egyik eleme a rádió sikeres működésének. Promóciós és marketing stratégiák A rádió indulásakor alapvető a rádió mint brand bevezetése, megismertetése (azaz a célcsoportban valamilyen határozott kép kialakítása a rádió arculatáról, értve ezalatt egyrészt hangzó formátumát, stílusát, másrészt azt a funkciót, melyet betölt). A Tavirózsa Rádió például plakátolt és jótékonysági bált rendezett, mely utóbbi nemcsak a rádió megismertetésében segített, de bevételt is hozott. A saját rádión belüli önreklámozás mellett (70%) majd azonos arányban említették, hogy részt vesznek helyi rendezvényeken, vagy saját rádiós rendezvényeket szerveznek (diszkót, bulit, fesztivált, szépségversenyt, rádiós napokat) (60-65%). A rendezvények jellege tükrözi a rádió arculatát, a szervező műsorvezetők beállítottságát, azt, hogy a műsorvezetés mellett milyen más munkát, tevékenységet végeznek, és sok mindent elmond a hallgatóság helyi igényeiről. A kiskunfélegyházi Rádió Smile-nál például havonta tartanak rádiós napot, amikor kitelepülnek a városba, kiviszik beszélgetős műsoraikat, bulit rendeznek dj-ik. Évente megünneplik a rádió születésnapját egy több napig tartó fesztivál keretében, családi és sportrendezvényekkel összekötve. A szegedi Rádió Mire vagy a pécsi Periszkópra jellemző, hogy olyan eseményeket szervez, ahol műsorvezetőik előadóként is fellépnek. Hasonlóan a 4SSSS Tégláson jelen van a város rendezvényein, pályázni is szoktak helyi vagy térségi rendezvények megszervezésére, szépségversenyt, bulikat rendeznek, amik teltházzal mennek. A rendezvények nemcsak a rádiót reklámozzák, hanem jó szervezés esetén bevételt is hoznak a rádió számára. A helyi közönség igényére felelve meghívnak celebeket, vendégük volt Fekete Pákó, MC Hawer és Tekknő, az Irigy Hónaljmirigy. Pu-Fee szerint aki a rádió egyik frontembere, mellékfoglalkozásban dj a helyiek zenei igénye elsősorban a mulatós zenére terjed ki, még a kommersz hip-hop-ot vagy a rapet sem kedvelik, ehhez alkalmazkodnak nemcsak a rádió műsorkínálatában, hanem a rendezvények szervezésében is. Rádiójuk hallgatottsága talán ezért is igen jónak mondható, 30-50% körül van, vetekszik a helyi kereskedelmi rádiókéval. A Puszta Rádiónál egyéb, nem feltétlenül szórakoztató rendezvények rendszeres látogatása jellemző. Mindenhol ott vagyunk, ahova meghívnak minket. A helyszínen eldöntik, hogy érdemes a rendezvényről tudósítani, műsort, riportot készíteni vagy sem, de a megjelenést ettől függetlenül fontosnak tartják. A műsorvezető jelvényt visel a Puszta Rádióról, ezzel is tudatosítják jelenlétüket, erősítik kapcsolataikat, hogy máskor is kapjanak meghívást

14 Az önreklámozásnak, illetve közvetve a hallgatottság növelésének számos lehetősége van. Nyilván a rádió adottságaiból, technikai felszereltségéből is adódik, hogy kedvelt forma a rendezvények szervezése, ami a leglátványosabban és talán legintenzívebben tudja bevonni a hallgatóságot a rádió életébe. Emellett hétköznapibb lehetőség a szórólapok, matricák, plakátok használata, és újabban a közösségi oldalakon való jelenlét. Bár ennek megjelölésére a vonatkozó kérdés nem adott módot, az interjúkon elhangzó kiegészítő információk szerint az internetes megjelenést sokan igyekeznek kihasználni. Egy következő felmérés témája lehet, hogy az internetes hallgathatóság, a saját weblap és a kisközösségi rádiók közösségi oldalakon való megjelenése hogyan hat, ha hat egyáltalán a hallgatottság alakulására, meg tudja-e erősíteni a területileg szétszórt közösségek kohézióját, illetve milyen más lehetőségek rejlenek benne. A válaszadó rádiók majd fele (40%) jelenik meg helyi újságokban, és majdnem ekkora azok aránya (50%), akik a suttogó propagandát jelölték meg önreklámozási lehetőségként. A Puszta Rádió főszerkesztője arra bíztatja a műsorvezetőket, szóljanak ismerőseiknek, barátaiknak az éppen aktuális műsorokról, mert ha mind a húsz önkéntes továbbadja a hírt két-három ismerősének, ezzel könnyen megsokszorozhatják hallgatóságukat. A Tavirózsa Rádiót szórólapokon, helyi újságban népszerűsítik. A Fúzió Rádió szerte a városban tapaszos matricákkal hirdeti magát ( tagel ) emellett szórólapokon, eseményekhez kötődően hirdetik magukat, olykor egy-egy cd-borítón is felbukkan logójuk. Ez egyben a rádió reklámozásaként is felfogható az intézmény részéről, tehát nem kizárt, hogy valamilyen jutalmazás segíthet elérésében: pl. ha valahol szól a rádió, akkor cserébe reklámidőt kapnak (Best of Rádió); a Rádió Smile-nál pedig ahol kiraknak egy matricát, hogy Itt is a Rádió Smile-t hallgatják, azok közül minden héten kisorsolunk egy üzletet, aminek egy héten keresztül napi ötször adjuk ingyen a reklámját. Abban bízunk, hogy ezután majd fizetős reklámot is fognak kérni, így ez nekünk is jó. Van egy pizzéria, ami már a kezdetek óta heti tízezer forint fogyasztást jóváír nekünk, amit mi minden héten lekajálunk, ezért kapnak egy csomó reklámot, volt olyan is, hogy onnan ment a reggeli műsor, a logónk meg rákerül a pizzás dobozra, elég jó az együttműködés. A nyilvános tereken történő adás azonban a nyitva tartási időben mindenképpen és jelentősen szűkíti a rádió mozgásterét: megköveteli az egész napos adást, az alapvetően semleges popzenék közvetítését, lehetőleg óránkénti híradást és időjárást, azaz ugyanazokat a könnyed műsortípusokat, melyek a nagy kereskedelmi rádióban megtalálhatóak. A hosszabb prózai vagy experimentális műsorok teljesen ki vannak zárva. Ez meggondolandóvá teheti egy kisközösségi rádió számára, hogy megéri-e neki műsortípusokat feladni a népszerűség érdekében. Köztes megoldásként lehetséges, hogy az intellektuális műsorokat este-éjszaka közvetítik. Az EPER kezdetben törekedett arra, hogy az egyetemi büfékben ez szóljon, s a büfések kifejezett kérésének megfelelően óránként MTI hírszolgálati híreket és időjárást adott és alapvetően zenei műsorokat tett a nappali adásidőbe. Egy idő után beláttuk, hogy így nem lehet egyetemi rádiót csinálni, ezért inkább feladtuk ezt a fajta mű-rádiózást és hagytuk, hogy a büfékben hadd szóljon a Roxy, így jobb mindenkinek. A Közös Hullámhossz adását Devecserben a templom külső kihangosítórendszere is közvetítette, amivel azokhoz is el lehetett jutni, akiknek nem volt rádiója, viszont pl. éjszaka tekintettel kellett lenni arra, hogy elsősorban az utcákon járőröző rendőrök hallgatják (akik egyébként nagyon örültek a zenének). Itt azonban a legalitás jegyében idéznénk az Artisjus jogdíjközleményét, mely a nyilvános helyeken történő gépzene-felhasználásra (beleértve egy bekapcsolt rádiót is) jogdíjfizetési kötelezettséget határoz meg, lebontva négyzetméter illetve a kereskedelmi egység típusára (pl. áruház 50 m3-ig: 2000 Ft havi díj, munkahelyeken ennek 25%-a, benzinkutaknál egységesen 4460 Ft, egészségügyi intézmények várótermeiben 20 m2-ig 2900 Ft, közterületen havonta 6900 Ft hangszórónként, ideiglenes jelleg esetén napi 1980 Ft/ hangszóró). Az Artisjus a buszoktól a szexuális és fizikai közérzetet javító szolgáltatást nyújtó üzletek -ig minden nyilvánostér-típusra egyedi tarifát állapított meg (Artisjus 2010). Természetesen a jogdíjbeszedő szervezet nem tesz különbséget aközött, hogy a zene egy kisközösségi vagy kereskedelmi rádióból szól, vagy hogy a zenék között helyi információk vagy egy népszerű műsorvezető szórakoztató célú mondatai szólnak. Nem kizárt, hogy legális üzemeltetés esetén lesznek olyan cégek, ahol anyagilag nem éri meg az üzemeltetőnek, hogy rádió szóljon. Hogy mely önreklámozási forma mennyire hatékony, az abból derülhet ki, hogy (a műsorkészítők szerint) honnan ismerik a rádiót a hallgatói. Ebben egyértelműen a személyes kommunikáció végzett első helyen (73%), utána a szintén személyes bekapcsolódást feltételező rendezvényeken való részvétel (33%). Az egyéb mediatizált csatornán továbbított önreklám hatékonysága minimális, legalábbis a válaszadók érzései szerint. A rádió nyilvános intézményekben és köztereken A mindennapos működés során a rádió nélkülözhetetlenségét mutatja, ha nyilvános intézményekben hangosan szól (kocsma, fodrász szalon, kiskereskedő, pizzéria, pláza, kozmetikus, benzinkutas, buszsofőrök és utasok a buszon) (Best of Rádió, Tavirózsa, Rádió Smile, Rádió 35)

15 Műsorterv. A rádió promóciójának része, hogy a heti műsortervet elérhetővé teszik a hallgatók számára. Sok ad hoc működő rádiónál ez nehézkes (a rádiók 25%-a nem publikálja műsortervét), de valamilyen műsorterv (legalább olyan, mint amilyen pl. az MR2 Petőfi Rádió semmitmondó műsorterve) a válaszadók 75%-ánál rendelkezésre áll. A válaszadók 15%-a egynél több felületen jeleníti meg a műsortervet. Néhány egyedi megoldás is található, pl. a Smile esete: A Hírmondó egy Szuperinfóhoz hasonló hirdetőújság, ebben van egy csíkunk, amit minden számban megkapunk, és mindig azt teszünk oda, amit akarunk, ide raktuk a műsorrendet. A műsorterv közlése azoknál a rádióknál lenne alapvető érdek, ahol egyedi műsorok, azaz nem egész napos általános műsorfolyam van, és számítani lehet arra, hogy a hallgató nem a rádiót, hanem a műsort hallgatja. Reklám Mennyiért, mit? Reklám a kisközösségi rádiókban minta 19%-a egyáltalán nem szándékszik reklámot közzétenni (a 2010-es felmérésnél 25%), a többiek viszont a reklámozók teljes vagy részleges hiányáról panaszkodnak, és csak 9 rádiónál játszott a reklámbevétel több-kevesebb szerepet a finanszírozásban, igaz, hogy ebből egy rádió, a Puszta Rádió esetében ez a költségvetés 100%-át jelentette. Mára ez a helyzet a Puszta Rádiónál is megváltozott, a mostani felmérés adatai, illetve az interjú tanúsága alapján csak néha reklámoznak, akkor is leginkább társadalmi célú reklámokat és helyi szervezetek felhívásait teszik közzé. Ugyanakkor ennél a rádiónál említették azt is, hogy tudatosan keresik a reklámozókat: egyik műsorvezető feladata a potenciális reklámozók felkutatása. A reklámok közlésénél szempont, hogy mi az üzenete a reklámnak, és nem az, hogy ki reklámoz. Ha például egy országos kereskedelmi cég gyermekgyógyászati eszközöket akar reklámozni, megteheti náluk. Hasonlóan fogalmaztak a Rádió Minél: Nem zárkózunk el reklámok közzétételétől, de nem adunk olyan reklámokat, amiket mi magunk nem tartunk felvállalhatónak. Időnként megkeresnek bennünket különböző ügynökségek árajánlatért, de ezt el szoktuk utasítani, mert előre nem közlik, hogy mit szeretnének hirdetni. A 2010-es felmérésben részt vevő rádiók háromnegyede (75%) közvetít reklámot, de ezt csak néha-néha vagy jóval a törvényi maximum alatt teszi. A nem reklámozók közül többen kiemelték, hogy nem működik a reklámozás (Tarcsa FM, Kistarcsa), nincsen rá igény (Zöld Hullám, Piliscsaba), nincsenek megkeresések. Vannak, akik nem akarnak összetűzést a kereskedelmi rádiókkal (Mustár, Nyíregyháza), mások nem akarják elcsúfítani vele a rádiót (Fúzió) vagy rühellik a reklámokat (Alfa, Balkány). A nagy rádiók közül a Tilos Rádió a reklámmentes rádiózás hazai típuspéldája. A Tilos Rádió adásában semmilyen hirdetésre nincs lehetőség! tájékoztat honlapjuk; viszont a rádió honlapján már lehetséges reklám elhelyezése. A Tilos alapvetően pályázatokból és hallgatói adományokból fedezi költségeit. Többen jelölték meg, hogy csak nagyon ritkán vagy nagyon keveset reklámoznak, vagy leginkább barterben teszik (Alfa Rádió, Balkány). A törvény szerint nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók óránként három perc reklámot sugározhatnak. Ezt az időkeretet egyetlen rádió sem használja ki egészében a felmérésben részt vevők közül. A közel három percet reklámozók aránya is csupán 22%, ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen típusú reklámokra megy el a közel három perc, látható, hogy az üzleti, kereskedelmi szempontok nem váltak közel sem meghatározóvá a kisközösségi rádiók számára. Bár a reklámokat sugárzó rádiók több mint fele ad kereskedelmi reklámokat, azok aránya az összes reklámtípusból mindössze 21%. ORTT által a kisközösségi rádiózásról készült tanulmány (ORTT 2007) szerint az anyagi források folyamatos biztosítása általában a legnagyobb kihívást jelenti a kisközösségi rádiók számára. Így aztán rendkívüli hatékonysággal igyekeznek megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek valamilyen bevételi forrást jelenthetnek. A rendkívüli hatékonyság persze nem jelent korántsem minden áron való bevételszerzési hajszát. Sokkal inkább leleményességet, találékonyságot, kreatív megoldásokat kíván meg a kisközösségi működésmód. Felmérésünk során készült interjúkban számos példát találunk arra, hogy hogyan sikerült a sokszor nagyon költséges technikai berendezések, antennák, adásvezérlők beszerzését, üzembe helyezését kreatívan megoldani. A kisközösségi rádiózás nemcsak hogy nem termel profitot, de előfordul, hogy a műsorkészítők, alapítók saját költségükön működtetik a rádiót (pl. Alfa, Galaxis, bár ebben az esetben az ORTT pályázati lehetőségei fontos forrást jelentenek). Kérdés, hogy ebben a helyzetben a rádiók hogyan élnek az itthoni szabályozás által lehetővé tett reklámozási lehetőséggel, közvetítenek-e reklámot, ha igen, milyen típusú reklámoknak adnak teret, hogyan keresnek reklámozókat, és kihasználják-e a rendelkezésre álló reklámidőt. A már említett 2007-es Civil Rádiózásért Alapítvány által készített felmérés (Gosztonyi, 2007) szerint a kisközösségi rádiók éves bevételének 13%-a származott reklámozásból, költségeik zömét pályázatok útján nyert forrásokból fedezték, miközben a megkérdezettek több mint 40%-ának éves bevétele 720 ezer forint alatt maradt. ORTT által készített felmérés (ORTT, 2007) adatai arra mutattak rá, hogy bár a reklámozás a magyar szabályozás szerint megengedett, a rádiók kevéssé élnek ezzel a lehetőséggel. A felmérés alapján a 28 29

16 Ennek a viszonylag alacsony értéknek persze csak egyik magyarázata a rádiót működtetők fenntartása, elutasító magatartása a főként kereskedelmi médiumokra jellemző reklámozással szemben, a másik, legalább ilyen fontos elem a reklámozók hiánya. Vannak rádiók, akik többet reklámoznának, ha érkeznének hozzájuk megkeresések, vagy ha találnának kereskedelmi céget, aki élne a felkínált lehetőséggel, például a 4SSSS Tégláson, ahol a műsorvezetők keresik a reklámozókat, bár kevés sikerrel járnak a helyi gazdasági viszonyok miatt. A diagramból az derül ki, hogy fizetett reklámon kívül leginkább társadalmi célú és kulturális hirdetést közölnek. Más kérdés, hogy mennyire fér össze a kereskedelmi reklám vagy fizetett politikai hirdetés a közösségi rádiózásról alkotott elképzeléseinkkel, az értékorientált, de legalább is a mainstream médiák működésmódjához képest alternatívnak minősülő rádiózás szellemiségével. A kérdőívre adott válaszokból az látszik, hogy nem egységes a reklámok és ezzel együtt az üzleti szempontok rádiós megjelenésének megítélése. Vannak példák elutasítóbb és elfogadóbb viszonyulásra egyaránt, mint ahogy érvek is egyik vagy másik álláspont mellett. A már említett Péterfi-tanulmány ezzel kapcsolatban a helyi rádiók fejlődésének szakaszaira hívja fel a figyelmet, amelyek a társadalmi elismerésen és intézményesülésen keresztül az üzletiesedés és professzionalizálódás irányába hatnak. Ez az átalakulási folyamat a szerzők megállapítása szerint a kisközösségi rádiózás lényegét számolja föl, ezért felmerül a kérdés, vajon az üzlet, a piac, mint motivációs tényező hogyan és mivel helyettesíthető a kisközösségi rádiózásban (Péterfi és Péterfi 2009:22). Itt nyilván nemcsak a reklámról van szó, hanem a rádió működésének egészéről, az önkéntes alapú műsorkészítéstől egyéb non-profit szempontok érvényesüléséig. A szerzők piaci motivációs tényezők helyett a közösségben rejlő motivációra, a rádiózók és hallgatóik kapcsolatának megerősítésére, a közösség aktivizálására alapoznának. Figyelembe véve azonban a mindennapi gyakorlatot, talán azokat a formákat is érdemes lenne megkeresni, azokat a garanciákat beépíteni, ami mellett a kisközösségi rádiózás megőrizhetné függetlenségét és hangját a gazdasági erők igénybe vétele ellenére is. A felmérés alapjául szolgáló kérdőív arra is rákérdez, hogy hogyan keresik a reklámozókat azok, akik szeretnék kihasználni a finanszírozásnak ezt a lehetőségét. Az adatok alapján rendszeres, marketingterven alapuló megkereséssel a reklámokat közlők 25%-a él, és ugyanennyi azok aránya is, akik szisztematikusan végigjárják a helyi potenciális reklámozókat. Jóval nagyobb azoknak az aránya, akik véletlenszerűen keresnek reklámozót (37%), és meglepően magas azok aránya, akiket a reklámozók keresnek meg (68%). Ez utóbbiak között vannak olyanok is, akik a rádióban valamilyen ok miatt nem közölnek reklámokat. A felmérés nem kérdezett rá a megkeresések gyakoriságára, azaz minden kérdés után értendő, hogy legalább egyszer. Ugyanakkor a reklámok közvetítésében nemcsak kereskedelmi szempontok, finanszírozási lehetőségek vannak, mint ahogy a rádiók sem csupán ezt a lehetőséget tartják szem előtt a három perces időkeretben. A reklám a rádió egyik kézenfekvő eszköze arra, hogy más helyi vagy országos civil szervezetek tevékenységéről, céljairól adjanak hírt hallgatóközönségüknek, társadalmi célú közleményeket közvetítsenek, kulturális vagy egyéb helyi rendezvényekre hívják fel a figyelmet, közösségi célokat támogassanak. Ahogy a Puszta Rádió főszerkesztője fogalmazott: vannak olyan reklámok, amik inkább erkölcsi támogatást jelentenek. A non-profit alapon működő rádiók úgy tűnik, használják is a támogatásnak, együttműködésnek, kölcsönösségnek ezt a lehetőségét. A kérdés kapcsán mért adataink egyébként nagy vonalakban megegyeznek a 2007-es Civil Rádiózásért Alapítvány felmérésének adataival (vö. Gosztonyi, 2007:46.), ugyanakkor mindkét esetben sokkal inkább azt mutatják, hogy milyen típusú reklám közlésére volt már példa a rádió működése során, mintsem azt, hogy milyet tartanak elfogadhatónak a műsorkészítők. Reklámozási díjak Mint láttuk, a rádióban elhangzó reklámok jelentős része társadalmi célú, azaz nem fizetett reklám. A kereskedelmi reklámok egy része is matricáért, pizzáért, hírblokkért és egyéb természetbeni szolgáltatásokért cserébe kerül adásba. A maradékért fizetnek. A kisközösségi rádiók közül kettő beszélt a sugárzási díjáról, ott egybehangzóan másodpercenként Ft (4SSSS, Alfa), a Best of Rádiónál 60 Ft/mp (helyi kereskedelmi rádióknál, akárcsak az MR körzeti stúdióinál , a fővárosban , a Magyar Rádióban , reklámiroda országos rádiócsomagjában Ft/mp). Az alacsonyabb ár szinte irreálisnak tűnik (egy részét a szerzői jogi díjakba kell befizetni és nem nyereségérdekeltként az egész bevételt vissza kell forgatni), de a mi költségvetéseinkhez mérten ez is jól jön, igazán kár lenne kihagyni. (4SSSS). A havi reklámdíj (napi 3 elhangzással) 10 ezer Ft körüli (Tavirózsa). A kreatív reklámtarifa is megjelent a kisközösségi rádiókban: a Tavirózsa Rádió sajátos reklámlicitet alkalmaz: amíg a 3 perces reklámidő be nem telik, a reklámozó annyit fizet, amennyit gondol, ha betelt, vagy más többet fizet érte, akkor emelheti a tétet, hogy az ő reklámja fusson. Anyagi és egyéb támogatás A kisközösségi rádiók egy része él az ORTT Műsorszolgáltatási Alap (újabb nevén: Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap) által pályázati lehetőség keretében nyújtott műszaki és rezsitámogatással; sokan pályáznak egyéb helyekre is, ezek mellett állandó bevételi forrást jelenthet a helyi támogatás. Több kisközösségi rádió kap önkormányzati támogatást: hogy melyek, valószínűleg az önkormányzat és a rádió kapcsolatától függ. Az sem törvényszerű, hogy ilyen támogatást igényeljen egy rádió, egyes szerkesztőségek kifejezetten függetlenségre törekszenek

17 Kapcsolattartás A műsorkészítők és hallgatók kapcsolatát marketinges szlengben PR-nak, közönségkapcsolatnak is nevezhetnénk. A kisközösségi rádiók esetében ez a kapcsolat általában még erősebb, sokszor nyitott arra is, hogy a közönség, a hallgatóság felől érkező kezdeményezéseknek helyet adjon. A kisközösségi rádiók műsorait önkéntesek készítik, és bár nem az a jellemző, hogy a hallgatóság soraiból jönnek a műsorkészítők, a rádió nyitottságának nagy szerepe lehet abban, hogy tagokat toborozzon, vagy növelje a hallgatottságát. A non-profit alapon működő médiumok számára a helyi intézményekkel, civil szervezetekkel, más kisközösségi rádiókkal való kapcsolat igazi társadalmi tőkét képezhet, és jelentős szerepe lehet abban, hogy a rádió minél eredményesebben tudja képviselni közössége érdekeit, megvalósítani céljait. Kapcsolat a helyi lakosokkal Arra a kérdésre, hogy milyennek ítélik a rádiók a helyi lakosokkal való kapcsolatukat, a válaszadók zöme (18-ból 10 válaszadó) kiválónak minősítette, senki nem tartotta rossznak, és csupán egy rádió jelölte közömbösnek a helyiekkel való viszonyát. A kérdőív és az interjúk tanúsága szerint a rádiók különböző módon és intenzitással ugyan, de odafigyelnek ennek a kapcsolati tőkének a megszerzésére és bővítésére, aminek egyik legfontosabb eleme a potenciális hallgatóság felé nyitás: tevőleges részvétel a helyi kulturális, közösségi életben. Példa erre a szegedi Rádió Mi ilyen irányú aktivitása, amit Medvegy Gábor így foglalt össze: Műsorkészítőink nagy része a rádión kívül is aktívan részt vesz a szegedi kulturális életben, a dj-k klubestjei mellett koncerteket, fesztiválokat szerveznek. Az alapító Balog József a MASZK Egyesület elnöke, mely idén 20. alkalommal szervezte a Thealter nemzetközi független színházi találkozót, emellett előadásokat hoznak létre és befogadószínházat működtetnek a Régi Zsinagógában. Említésre méltó a Super 8mm Fesztivál is, mely a régi amatőrfilmes technikával készült alkotásokat mutatja be és versenyezteti a világ minden részéről kísérőrendezvényekkel koncertekkel, performanszokkal, bulikkal színesítve. Az Improv Est programsorozata hazai és külföldi kísérleti zenészek koncertjeiből áll, a Betönkeverő pedig valamilyen szempontból egyedi, rendhagyó metálzenekarokat léptet fel a városban. Ezekre a kezdeményezésekre nagyrészt jellemző, hogy szűk, de nyitott, érdeklődő közönséggel rendelkeznek, és saját maguknak kell felkutatni a lehetőségeket, a helyszíneket, támogatókat, illetve sokszor saját zsebből fedezik a költségeket. (Rádió Mi) Számos más példát is találunk a hallgatókkal való kapcsolattartásra. Ilyen a hallgatói sms-ek, betelefonálások, nyereményjátékon való részvétel ambicionálása, a rádió honlapján üzenőfal működtetése, és újabban a web2 adta lehetőségek kihasználása (a téglási 4SSSS Rádió például kreatív tartalmakkal kelti fel a hallgatók érdeklődését az iwiw-en). De ugyanide sorolható a rendezvények szervezése, amivel szinte minden rádió él. A rádió és az egyesület is rendkívül aktív Pécs kulturális életében, évek óta minden rendezvényre kitelepülnek, de elmondható ez szinte az ország minden jelentősebb alternatív zenei-performansz eseményéről is, melyen nem csak közvetítenek, rögzítenek, de legtöbbször előadóművészként is többen képviseltetik magukat. (Periszkóp) Rendszeresen szervezünk egyébként a rádió keretein belül is rendezvényeket ilyen az általában havonta megrendezett Rádió Mi Nap, amikor egy kávézóba települünk ki délutántól beszélgetős műsorokkal, majd a dj-k tartanak bulit; illetve a rádió születésnapja, ami egy több napos fesztivál minden évben tavasszal, ahol a bulik mellett hozzánk közel álló, általunk kedvelt zenekarok koncertjeit, beszélgetéseket, bográcsozással egybekötött családi és sportnapot tartunk. (Rádió Smile) Az ELTE Bölcsésznapi rendezvényén kitelepültünk a szabadtéri színpadra, ahol élő műsorkészítés folyt. Az egyetemisták elkávézgattak mellette, sokan ekkor hallottak először a rádióról: ez volt a legfőbb jelentősége a kitelepülésnek, nem az elkészült műsor (EPER). Kapcsolattartás helyi csoportokkal A rádió számára a legfontosabb formális intézményi és informális csoportok alkotta partnerei azok, ahonnan műsorokat, műsorkészítőket, híreket, reklámozási lehetőséget vagy anyagi segítséget kaphatnak. Ezért fontos áttekinteni, hogy mely helyi intézményekkel és célcsoportokkal működnek együtt a rádiók és milyen a helybéliekkel való kapcsolatuk. Arra a kérdésre, hogy van-e olyan speciális célcsoport, akiket a rádió szisztematikusan bevon a munkájába vagy műsoraiba, a leggyakrabban az iskolákat, civil szervezeteket és fiatalokat jelölték meg. Kisebb arányuk keresi a nyugdíjasok, munkanélküliek, helyi kereskedők vagy helyi önképzőkörök együttműködését is. Meglehetősen alacsony azok aránya, akik romákat vonnak be műsoraikba (bár a kérdőív egyéb nemzetiségekre nem kérdezett rá, így ez az adat nehezen kezelhető önmagában), és hasonlóan elhanyagolt a kismamák csoportja. Mindez természetesen kétirányú folyamat: a válaszokból nem derül ki, hogy megkeresés sem történt, vagy a célcsoport részéről nem volt vállalkozói kedv a rádiózásra, mint ahogy az sem, hogy a célcsoportot potenciális rádiósként vagy riportalanyként keresték volna meg. Az országos médiumokkal ellentétben a megjelölt célcsoportok műsorkészítésbe bevonása sokkal nehezebb helyi szinten. A Közös Hullámhossz devecseri adójának műsorába szerettük volna bevonni a helyi családsegítő központot, hogy a Magyar Rádió Vendég a háznál című műsorához hasonlót készítsünk helyben. Tanácstalanság volt a válasz: Ez egy kis település. Itt mindenki ismer mindenkit. Bármilyen problémáról beszélnénk, akár név nélkül is mindenki azonnal tudná, hogy kiről van szó

18 Kapcsolattartás helyi intézményekkel Kapcsolattartás oktatási intézménnyel. Az egyetemi városokban, vagy főiskolával rendelkező településeken a rádiók jellemzően kapcsolatban vannak az oktatási intézményekkel. A nyíregyházi Campus Rádió az egyetemen belül működő kisközösségi médium (valamikor a kollégium alagsorában működött, végül az egyetem elszántságukat és minőségi munkájukat látva felkarolta őket és a kommunikáció tanszék keretébe vonta a rádiót). A pécsi Periszkóp vezetője, motorja, Dr. Kovács Balázs egyben a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Média Tanszékének tanára, az egyetem diákjai pedig szakmai gyakorlatot végezhetnek a rádióban. A szintén pécsi Remete Rádiónak korábban intenzív kapcsolata volt a szomszédos Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának diákjaival, akik részt vettek a rádió munkájában. Az Első Pesti Egyetemi Rádió az ELTE BTK média tanszékén működik, de jogilag az egyetemtől független formában. A rádiót az oktatók és a stúdió alkalmazottai működtetik, önkéntesei a diákok, akik kreditet is kapnak munkájukért és szakmai gyakorlatra vagy demonstrátornak is jelentkezhetnek a rádióba. Kezdetben a rádió a tanszék alapításakor felépített rádióstúdióban kapott helyet, mostanra viszont már annyira kicserélődött a stúdió, hogy mondhatni, ma a tanszék rendes rádiós óráit tartják az EPER stúdiójában. Kisebb településeken is gyakori, hogy a helyi rádió bevonja az iskolákat a műsorkészítésbe: a megkérdezettek fele mondta azt, hogy kapcsolata van a helyi iskolával. Ezek a rádiók lehetőséget adnak arra, hogy diákok és tanárok egyaránt kipróbálhassák a rádiózást, a műsorkészítők segítségével elkészíthessék saját műsorukat. Jellemzően alkalomszerűen, egy-egy ünnep alkalmával kerül sor együttműködésre: anyák napjára vagy karácsonyra állítanak össze ünnepi műsorokat. Az Alfa Rádióban, Balkányon a helyi iskola tanítónői történeteket olvasnak fel, anyák napjára 170 gyerek versét vették fel és közvetítették, sőt cd-n is elérhetővé tették a műsort a szülőknek. A Közös Hullámhossz devecseri stúdiója által készített műsoroknak is kulcsintézményei az általános iskola és az óvoda: az óvodapedagógusok mesékkel és dalokkal járultak hozzá az óvodások műsorához, az iskola pedig híreket és iskolarádiós diákokat adott az ideiglenes stúdiónak. A 4SSSS Tégláson közreműködött az iskolarádió elindításában, Pu-Fee, a rádió egyik alapembere az iskolarádió felelőse is egyben, ő tanítja rádiózni a diákokat, akik a nagy rádióba is bemehetnek, főleg a kívánságműsorok vezetésébe vonják be őket, de tervezik, hogy saját műsort is csinálhassanak az érdeklődők. A kisközösségi frekvenciára egyelőre csak pályázó, de az ajkai iszapkatasztrófa alatt ideiglenes frekvencián már sugárzó Best FM-et eleve helyi középiskolásokból álló szerkesztőség működteti: itt nemcsak mindenki önkéntesként, saját költségen felszerelt stúdióban dolgozik napi rendszerességgel, de a főszerkesztő, Juhász Bálint maga is középiskolás. Talán ez a legszebb példája annak, amikor nem felülről irányítva működik egy rádió, hanem belülről, önszerveződő helyi csoportként, ahol nem kétséges, hogy a műsorkészítői szándék és a hallgatói igények találkoznak. Kapcsolattartás önkormányzattal. Az önkormányzattal való kapcsolattartás, főleg kisebb településen működő rádiók esetén gyakran finanszírozási kérdés is, nem véletlen, hogy a megkérdezettek közül csupán egy rádiónak nincs kapcsolata a helyi önkormányzattal. A felmérésben részt vevők közül sokan említették, hogy valamilyen támogatást is kapnak az önkormányzattól. Ennek jellege és mértéke településenként változó. Az egyik rádió munkatársa mondta a következőt: A [konkurens helyi kereskedelmi rádió] a megelőző években 14, 12, 10, tavaly meg 6 millió forintot kapott, és idén is annyit kaptak volna, de az önkormányzat a csődközeli helyzet miatt senkinek nem adott. Tavaly mi 500 ezret kaptunk, míg a kereskedelmi hatmilliót, ez elég komoly különbség, és ez náluk meg se látszott, nem fejlesztettek, az a pénz valahova zsebbe elkerült. A Best of Rádió az önkormányzattól évi 600 ezer forintot kap, míg a helyi tévé 6 milliót. A hivatásos rádiósokat (technikusok) is az önkormányzat kölcsönzi a rádiónak a közmunka-program keretében: bejegyzett munkanélküliek közül választották ki őket, akik fiatalok, szakmabeliek is. A műsorvezetők által felmondott anyagokat ők vágják. A három közmunkás: egy hangtechnikus, egy marketinges és egy turisztikai kérdésekkel foglalkozó munkatárs. A Rádió Csobán 2010-ben összesen 400 ezer Ft önkormányzati támogatást kapott derül ki honapjukról. A 4SSSS rádiót az önkormányzat havi 10 ezer Ft-tal támogatja, emellett helyet ad a rádiónak egy önkormányzati tulajdonú helyiségben, amit a rádió bérel szimbolikus összegért. A polgármesterrel is jó a kapcsolatuk, sőt neki kéthetente 2 órás műsorblokkja is van, de általában nem tölti ki egyéb elfoglaltsága miatt. Sajátos helyzetű a hevesi Galaxis, hiszen az alapítója, Kohán Norbert önkormányzati képviselő, bár ez állítása szerint inkább hátrányt, mint előnyt jelent a támogatások megszerzésében. A támogatáson kívül egyéb formája is lehet az együttműködésnek. Vannak rádiók, akik lehetőséget adnak az önkormányzati képviselőknek arra, hogy megosszák a hallgatósággal politikai programjukat, mások közvetítik az önkormányzati üléseket, de van arra is példa, hogy az önkormányzat küld a rádiónak sajtóanyagot. Önkormányzati közvetítés, érdekvédelmi műsorok A felmérés alapján minden harmadik rádió közvetített már önkormányzati ülést. A kérdőíves válaszok alapján az érintett önkormányzatok fele közömbös, másik fele együttműködő volt, a szóbeli interjúkból azonban az derült ki, hogy az önkormányzatok nem mindig örülnek a közvetítésnek (Tavirózsa), volt, hogy megtiltották azt, mire a rádió beperelte az önkormányzatot és a pert megnyerve tudták ismét közvetíteni az üléseket. A Zöld Hullám Rádió fő profilja, hogy minden helyi eseményen (így a bizottsági üléseken is) ott van, ezekről készítik műsoraikat, de a helyi 34 35

19 önkormányzat nem támogatja a helyi civileket. A 2010-es önkormányzati választáson a később nyertesnek kikerülő párt képviselői egységesen bojkottálták a rádiót, vagyis nem kívántak bemutatkozni a választási műsorban (ZHR, 2010). Többször komoly tényfeltáró műsort is készítettek a helyiek érdekvédelmében. A Remete Rádió közvetített lakossági fórumot, önkormányzati ülést (pl. víz-csatornázási ügyben) sőt a Tubessel kapcsolatos bírósági tárgyalást is. Fölvettek, később leadtak sajtótájékoztatókat, vagy a Pécsett megrendezett Biomassza Fórum előadásait. A Remetét üzemeltető Istenkút Közösségi Egyesület volt az egyik élharcosa a Tubesre telepítendő lokátor elleni küzdelemnek emiatt rengeteg konfliktusa volt a hatalommal az egyesületen keresztül a rádiónak is. A lakosokkal viszont épp ekkor lett kimagaslóan jó a kapcsolat: a népszavazáshoz szükséges aláírás helyett t gyűjtöttek össze. A rádiók, ha erre igény van, képviselik a lakosságot a helyi hivatalos szervekkel, fórumokkal szemben. Azoknak aránya, akiknél előfordult már, hogy a média eszközével a lakosságot képviselték a hivatalos szervek ellenében, 43%. Emiatt retorzió az érintett rádiók 18%-át érte. Kapcsolattartás más helyi civil szervezettel. Ha az önkormányzattal nem is mindenkinek sikerül felhőtlen viszonyt kialakítani, a helyi civil szervezetekkel annál inkább. A válaszadók vagy kiválónak, vagy elfogadhatónak minősítették a kapcsolatukat a civilekkel, senki nem jelölte meg a közömbös vagy rossz kategóriákat, és ami még lényegesebb, egyetlen rádiónál sem mondták azt, hogy nincs kapcsolatuk más helyi civil szervezetekkel. A sokszor civil szervezetből kinövő, vagy annak részeként működő közösségi rádiók jellemzően lehetőséget adnak más civil szerveződéseknek arra, hogy bemutatkozzanak, ismertessék tevékenységüket, programjaikat a hallgatókkal. Kapcsolat a helyi és civil médiumokkal. A kisközösségi rádiók többsége együttműködik más helyi vagy civil médiumokkal, vannak azonban, akik versenytársnak tekintik a helyi rádiót. Jellemzően ott van versengés, ahol a kisközösségi rádió is a kereskedelmi rádiókra emlékeztető célkitűzésekkel és tartalommal jelentkezik, így a célközönségük tulajdonképpen azonos. A Rádió Smile képviselője kiemelte, hogy konkurensei a helyi kereskedelmi rádiónak. Akárhogy is kisközösségi rádió vagyunk, a [ - másik rádió] nekünk akkor is konkurencia ( ) Volt már olyan, hogy jött [egy] polgármesterjelölt, ( ) hogy politikai hirdetést szeretne felvetetni. Bement a [másik rádióba], felolvasta, onnan átküldték nekünk is, hogy játsszuk. Meghallgattuk, felhívtuk, hogy ne haragudj, oké, hogy fizetsz érte, szívesen lejátsszuk, de ne dobj ki pénzt feleslegesen, mert ez annyira szar. Azt mondta, igazunk van, elküldtük egyik kollégánk anyukájához, aki beszédtanár, szépen begyakoroltatta vele, eljött, felolvasta, megcsináltuk rendesen. Utána sokan mondták, hogy tényleg nagyon jól meg lett csinálva, és azóta a többi jelölt is inkább ide jön először, itt csináltatják meg és utána mi küldjük a [másik rádióba], mert ott tényleg inkább a mennyiségre mennek csak, nem a minőségre. Itt már letettünk egy olyan pluszt az asztalra, hogy tudják, mi jobban odafigyelünk a dolgokra, még ha kisközösségi is vagyunk. A két pécsi és két nyíregyházi székhelyű rádiótól kapott adataink szerint nem rivalizáló, hanem együttműködő a viszonyuk. A nyíregyházi Mustár Rádió a középiskolásoknak, a Campus a főiskolásoknak szól, ezért sem tartják konkurensnek egymást. Az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás különböző formáira találtunk példákat. Gyakori, hogy műsorokkal segítik egymást, vagy tapasztalataikat osztják meg, amire főleg az induló rádiók alapítóinak van szüksége: hogyan kell pályázatot írni, mire lehet pályázaton támogatást nyerni, műszaki kérdésekben kapnak ötleteket. Összességében azonban sok rádiónak, főleg a vidéki kisvárosban működő, kevés műsorkészítő önkéntessel dolgozóknak szervezettebb segítségre lenne szüksége, elsősorban csereműsorokra, amivel pótolni tudnák a kieső vagy hiányzó műsoraikat. A közösségi rádiókat tömörítő Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete műsorcsere-szerverét jelenlegi formájában használhatatlannak tartják, és azt is szóvá tették, hogy nincs olyan fórum, ahol egymással beszélni tudnának, kéréseiket közvetíteni tudnák. (Megjegyzés: egy levelezőlistát a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete kifejezetten a kisközösségi rádiók számára üzemeltet, melyet több tucatnyi rádió képviselői olvasnak és írnak.) Kapcsolattartás a hallgatókkal: interakció, visszajelzések Miközben folyamatos mobil, sms, , chat és egyéb személyes interakcióban élünk, a rádióban való szerepléstől az átlaghallgatók tartózkodnak. Ennek a személyes okokon túl nem kizárt, hogy a bulvármédiákból általánosított rossz tapasztalat az oka. A visszajelzési kedvet befolyásolhatja a visszajelzés költsége is. Sok területen és sokféle korcsoportban előfordul, hogy a hallgatóknak nincs internethozzáférése. A Rádió Smile reggeli műsorában a hallgatók kérdezhetnek az előadóktól. A tapasztalat: ezt se telefonon [teszik], pedig sokaknak van véleménye, csak nem merik feltenni a kérdést, mert féltik a saját állásukat is. A kisváros ilyen. A kistelepülési lakókörnyezet ahol mindenki tud mindenről, mindenki ismeri mindenkit, de senki sem mer semmit nyilvánosan mondani (mert amúgy is tudják) egyébként sok területen felmerülő probléma. Összességében a rádiók műsoraiban is megjelenő visszajelzések a rádiók 61%-ánál gyakoriak, 33%-ánál ritkák, 5%-ánál egyáltalán nincs. A rádiók tapasztalatai változatosak: Sok hallgatói visszajelzés érkezik elsősorban sms-en, telefonon (kevesebb) és chaten (4SSSS). Betelefonálás nincs, mert a helyiek ódzkodnak az élő betelefonálástól, diktafontól. Az sms megy. (Alfa). Sms kevésbé, telefon főleg, és (Best of Rádió). Az msn-es visszajelzés a leggyakoribb, meg a weboldalon az üzenetcsík, kívánságbox (Smile). Sok üzenet jön a rögzítőre (Tavirózsa). Az interaktív rádiózásról már egységesebb a kép: Nem megy az interaktív rádiózás, ritkán szólnak hozzá, telefonálnak be (Galaxis). Nem annyira interaktívak már az emberek, nem mernek betelefonálni, inkább beírnak msn-en, minthogy forintot szánjanak egy sms-re. Most van egy olyan megoldás is, hogy csak csörgessék meg az adástelefont, ez szoftveres és látjuk a nem fogadott hívásokat, és visszahívjuk, ez az IP telefon előnye. Sajnos a félegyháziak egyrészt félénkek, másrészt lusták. Ha be is telefonálnak, általában kérik, hogy ne adjuk be adásba. Ha mi hívjuk fel, hallatszik a hangján, hogy meglepett és nem szívesen beszél, még akkor se, ha azzal kezdem, hogy nem élő, hanem előre felvesszük. (Smile) A betelefonálási kedv napszakosan is változhat, ahogy az egyik célcsoport tagjai dolgozni/tanulni kezdenek, majd ismét hazatérnek. Mi lehet mégis ösztönző erő? A visszajelzések alapján a hallgatói visszajelzések leggyakoribb témái: helyi témák, melyek érintik a hallgatókat, kívánságműsor, játék, a zene stílusa és a zene/beszéd arány. Ha mondjuk valami nagyobb értékű nyeremény van, akkor rászánják [magukat telefonálni], de alapvetően nem (Smile). Amíg volt játék, addig ment az interakció, akkor még fel sem tették a kérdést, már jött a válasz sms-ben, egyszerre három is (Galaxis). Itt is inkább akkor aktívak, ha van valamilyen nyeremény. A reggeli műsorhoz szoktak hozzászólni elég sűrűn, a sokakat érintő témákhoz, vagy kérdést tesznek fel a vendéghez (Rádió Smile). Devecserben kívánságműsor szervezésekor a következő tapasztalatom volt: az utcán leginkább azok álltak szóba velem, akiknek volt gyereke, és a gyerekre lehetett hárítani a kérést. Az iskolában azonban senki sem állt a mikrofon elé; olyan volt, hogy leírták egy papírra, majd azt felolvasta valaki más a stúdióban. Talán azért, mert kívülálló voltam? Nem: maguk az iskolás rádiósok is szervezték a műsort az osztályon belül, de így is csak egy kérést tudtak begyűjteni. Miért? kérdeztem rá.»mert úgyse hallgatnak rádiót«(közös Hullámhossz Devecser). A hallgatottságról is információval szolgál, ha valamilyen hiba történik, hiszen ilyenkor rendre megjelennek a hallgatók. A rádiónak írott ekben vagy valamilyen hibát jeleznek a hallgatók (pl. leállt a stream), vagy azt kérdezik, hogy ki is van épp adásban, vagy gratulálnak egy műsorhoz. Az első esetben az látszik, hogy az illetőnek fontos a rádió hallgatása, az utóbbinál pedig az, hogy a hallgatónak az is fontos, hogy a műsorvezetőket lelkiekben is támogassa. (EPER). Áramszünet, internet hiba esetén abban a pillanatban csörögnek (Mustár). Egyszer az önkormányzati ülés közvetítésénél elromlott a technika csomóan betelefonáltak (Tavirózsa)

20 A rádió honlapja A felmérésben részt vevő rádiók 95%-ának volt honlapja. A rádiók honlapján a leggyakoribb lehetőség természetesen az - a fórum divatja, úgy tűnik, már leáldozott, viszont helyette megjelent a kommentelési lehetőség hez képest dinamikusan fejlődött az élő rádióhallgatás (stream) és korábbi műsorok letöltési lehetősége. A honlapok tartalmi elemekben gazdagodtak 2007-hez képest. A legnagyobb változás a műsorterv, a rádió története és a műsorkészítőkről kiadott információknál történt: ezen kategóriák egyre inkább megjelennek a honlapokon. A honlapokat leggyakrabban 2-3 naponta frissítik (34%), naponta többször egyetlen rádió sem

Lánchíd Rádió MÉDIAAJÁNLAT

Lánchíd Rádió MÉDIAAJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT 2011 2011 A rádió profilja A Lánchíd Rádió 2007. március 15-én szólalt meg regionális közműsor-szolgáltató adóként a fővárosban és környékén. Jelenleg már Balatonfüred és Székesfehérvár körzetében

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2558/2006. (XI. 22.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

PULZUS TV. Média ajánlat

PULZUS TV. Média ajánlat PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1823/2006.(VIII.23.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1823/2006.(VIII.23.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1823/2006.(VIII.23.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

a nem mérhető siker nyomában

a nem mérhető siker nyomában a nem mérhető siker nyomában A Bethesda Kórház Alapítvány a budapesti Bethesda Gyermekkórház mellett az a célja, hogy a kórház fejlesztésére adományokat, alternatív forrásokat határozza meg, ugyanakkor

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Kincskereső üzemmód: Hol a titok? Mi a trükk? Keressük meg a NAGY kiugrási pontot! 1. HIBA

Kincskereső üzemmód: Hol a titok? Mi a trükk? Keressük meg a NAGY kiugrási pontot! 1. HIBA Sokan arra várnak, hogy egyszercsak eljön majd az ő idejük és beindul az üzlet. Tanulják a marketinget, olvasnak róla mit kell tenni, eljárnak rendezvényekre, minden ötletbe belefognak, de valahogy soha

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 Média ajánlat RTL Klub műsorszponzorációs megjelenések Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 RTL Klub Barátok közt A Barátok közt hosszú évek óta Magyarország legnépszerűbb sorozata,

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

LifeBOX. Médiaajánlat

LifeBOX. Médiaajánlat LifeBOX Médiaajánlat li e B O X Az élet kép O RENGETEG DOLOG JÓ, DE A LifeBOX, MIÉRT JOBB? A LifeBOX, egy egyedi, internetes tartalomszolgáltató komplex és sokrétű rendszer, amely egyszerre foglalkozik

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 499/2011. (IV.14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (továbbiakban: Médiatanács) a Szabó

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Studio 1900 C.A. Kft 1149 Budapest Róna utca 47. +36 70 398 8822 sales@starmediagroup.hu

Studio 1900 C.A. Kft 1149 Budapest Róna utca 47. +36 70 398 8822 sales@starmediagroup.hu Médiaajánlat A Studio 1900 Communications Agency védjegye a naprakészség és a folyamatos fejlődés. Ennek szellemében dolgozik tapasztalt csapatunk, hogy az online világban rejlő lehetőségek legszélesebb

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2246/2009. (XI.11.) sz.

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2246/2009. (XI.11.) sz. ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2246/2009. (XI.11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Velics Gabriella. Triangulum Rádió kisközösségi rádiós kutatás

Velics Gabriella. Triangulum Rádió kisközösségi rádiós kutatás Velics Gabriella Triangulum Rádió kisközösségi rádiós kutatás Készült: az alakuló Mercuris Alapítvány és a Berzsenyi Dániel Főiskola PR szakirányos hallgatóinak együttműködésével Őriszentpéter 2006. április-május

Részletesebben

Klasszikradio.hu médiaajánlat

Klasszikradio.hu médiaajánlat Klasszikradio.hu médiaajánlat a Tartalom 1 Infinety bemutatkozás - Új portfólió az élvonalban! 2 Klasszikradio.hu bemutatkozás 3 A Klasszikradio.hu tartalmi elemei 4 A Klasszikradio.hu strukturális felépítése

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár megjelenése a helyi nyomtatott és elektronikus médiában Előterjesztő:

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Kérdőív. Intézettípus kódja: 41. A felmérésben részt vevő intézetek:

Kérdőív. Intézettípus kódja: 41. A felmérésben részt vevő intézetek: A felmérésben részt vevő intézetek: Fórum Intézet - Somorja, Regionális és Antropológiai Kutatások Központja - Csíkszereda, Max Weber Kollégium Kolozsvár, Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

Részletesebben

A helyi sajtó távlatai

A helyi sajtó távlatai A helyi sajtó távlatai A médiapiac mozgásban van Sajtó alatt a klasszikus médiumok mindegyikét értjük (tv, rádió, nyomtatott sajtó, közterület, internet, mozi) - ezek fogyasztása lassan, de az évek során

Részletesebben

Mi játsszuk a slágereket!

Mi játsszuk a slágereket! A FRISSS FM Szombathely, 97.7 immáron több, mint másfél éve zengi körbe kiváló zenéivel, és friss híreivel Szombathely és 25 30 km es vertikális körzetét. A térség egyetlen kereskedelmi rádiójaként több

Részletesebben

Médiaajánlat - www.greenfo.hu

Médiaajánlat - www.greenfo.hu Médiaajánlat - www.greenfo.hu Érvényes: 2011. október 14-től visszavonásig Honlapunkra elsősorban környezetkímélő termékek és szolgáltatások, illetve környezetvédelemmel, természetvédelemmel és energiatakarékossággal

Részletesebben

marketing gyorsindító alapvetések

marketing gyorsindító alapvetések marketing gyorsindító alapvetések munkafüzet!1 Kiadja: Oláh Sándor Mérhető Marketing Megoldások 2015. Minden jog fenntartva. A jelen jegyzet tartalmának másolása, sokszorosítása, közzététele bármilyen

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Budapesti Fesztiválzenekar VIGYÁZZ, LÉPCSŐ!

Budapesti Fesztiválzenekar VIGYÁZZ, LÉPCSŐ! Budapesti Fesztiválzenekar VIGYÁZZ, LÉPCSŐ! PR-Projekt Arany Penge 2013.03.25. 1. Az alaphelyzet Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar karmestere azt találta ki, hogy a 2012-es Múzeumok Éjszakája

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Nekünk még volt szabadnapunk

Nekünk még volt szabadnapunk Nekünk még volt szabadnapunk 2013. 09. 11. Szerző: Kalmár András Molnár Piroskával egy nagy irodaház felső szintjén találkoztam, vöröses-lilás paróka volt a fején, zebramintás blúz és műszálas sál egészítették

Részletesebben

Sunshine Rádió Fm 99,4 Mhz

Sunshine Rádió Fm 99,4 Mhz Cím: 4400 Nyíregyháza Szarvas út 1-3, II. em. Telefon: 42 78-80-74 www.sunshinefm.hu E-mail: marketing@sunshinefm.hu Észak- Kelet Magyarország legismertebb kereskedelmi rádiója Egyedi zenei összeállítás

Részletesebben

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, nézik-e a reklámokat vagy csak látják az emberek? Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi

Részletesebben

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

A rádió a digitális korban

A rádió a digitális korban A rádió a digitális korban Szilágyi Árpád Duna Médiaszolgáltató nonprofit Zrt. HTE MediaNet 2015, Kecskemét, 2015. október 8. Mindenki lehet tartalomgyártó Blog, podcast, videoblog bárki csinálhat Láttunk-e

Részletesebben

Adhouse megjelenési lehetőségek. Adó 1 % kampányok számára

Adhouse megjelenési lehetőségek. Adó 1 % kampányok számára Adhouse megjelenési lehetőségek Adó 1 % kampányok számára Adhouse Adó 1% Adó 1% A non-profit szervezetek bevételei között jelentős arányt képviselnek az adó 1%-ból befolyó összegek. A szervezetek számára

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Neston.hu médiaajánlat

Neston.hu médiaajánlat Neston.hu médiaajánlat Tartalom 1 Infinety bemutatkozás - Új portfólió az élvonalban! 2 Neston.hu bemutatkozás 3 Neston.hu tartalmi elemei 4 A Neston.hu strukturális felépítése 5 Látogatottsági és demográfiai

Részletesebben

pályázati űrlap 1. pályázó adatai 2. pályázó intézmény bemutatása intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve

pályázati űrlap 1. pályázó adatai 2. pályázó intézmény bemutatása intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve 1. pályázó adatai pályázati űrlap intézmény neve címe kapcsolattartó neve telefonszáma e-mail címe igazgató neve 2. pályázó intézmény bemutatása település bemutatása (hány lakossal rendelkezik az adott

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA Merics Attila Országos Meteorológiai Szolgálat, Szegedi Magaslégköri Obszervatórium 6728 Szeged, Bajai út 11. e-mail: merics.a@met.hu Bevezetés A meteorológiai

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Nem telhet el nyár tábor nélkül...

Új Szöveges dokumentum Nem telhet el nyár tábor nélkül... Nem telhet el nyár tábor nélkül... A nyári táborok szalonnasütős estéiről bizonyára sokan őriznek kellemes élményeket, a közösségi programokra épülő nyári szabadidő-eltöltésnek nagy hagyománya van hazánkban.

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Juventus rádió 103,9 Budapest kedvencei, változatosan!

Juventus rádió 103,9 Budapest kedvencei, változatosan! Juventus rádió 103,9 Budapest kedvencei, változatosan! A Juventus rádió az ország legrégebbi kereskedelmi rádiója. Létrehozása az 1989-es rendszerváltás évéhez kötődik. A rádióban az elmúlt 26 évben a

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Megjelenés: hetente péntek. Anyagleadás: hetente kedd 16.00

Megjelenés: hetente péntek. Anyagleadás: hetente kedd 16.00 A nyíregyházi önkormányzat hetilapja, a XXI. évfolyamát élô Nyíregyházi Napló a rendszeresen végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság elsô számú információs forrása: a megyeszékhelyen élôk leginkább

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

TV2 Mokka Napló Jóban rosszban Magellán Időjárás jelentés támogatás

TV2 Mokka Napló Jóban rosszban Magellán Időjárás jelentés támogatás Média ajánlat TV2 műsorszponzorációs megjelenések Mokka Napló Jóban rosszban Magellán Időjárás jelentés támogatás TV2 Mokka A napindító show A megújult Mokka egy név alatt erősíti tovább a jól ismert brand-et,

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

PÁLYÁZAT. InfoPark Alapítványhoz. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Kémiai Intézet. Dr. Németh Zoltán, egyetemi adjunktus

PÁLYÁZAT. InfoPark Alapítványhoz. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Kémiai Intézet. Dr. Németh Zoltán, egyetemi adjunktus PÁLYÁZAT az InfoPark Alapítványhoz A mérnöki és természettudományi tantárgyak népszerűsítése, a középiskolás tanulók egyetemekre jutásának segítése témában 3. kategória: Nyílt napok, nyílt programok szervezése

Részletesebben

Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi TV működtetésére

Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával kapcsolatos feladatok ellátására, a helyi TV működtetésére Pásztói Polgármesteri Hivatal 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-155 Fax: (06-32) 460-918 Szám: 1-46/2015. A javaslat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel! Javaslat a Pásztói Hírlap kiadásával

Részletesebben

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése

Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Szakkollégiumi helyzetkép felmérése Vezetői összefoglaló Összeállította: ADITUS Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG

NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG NyMTIT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 NYUGAT-MECSEKI TÉRSÉG Kutatási alapadatok Minta 2007: 800 fő megkérdezése 2009: 801 fő megkérdezése 2011: 804 fő megkérdezése 2013: 1001 fő megkérdezése 2015: 1003 fő megkérdezése

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló

Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Mádi Furmint Ünnep 2013 Szakmai Beszámoló Tartalomjegyzék: Technikai adatok 2 A program eredményessége, szakmai hatásai 3 Részletes Program 4-6 Fotóalbum 7-16 Sajtómegjelenések 17-22 Kreatív anyagok 23-24

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS VÁROSOLDALAINK

BEMUTATKOZÁS VÁROSOLDALAINK BEMUTATKOZÁS Cégünk, a Szeretlek Magyarország Médiacsoport jelenleg a legnagyobb hazai közösségi oldalhálózat tulajdonosa a Facebookon. Egyedi oldalrendszerünkön, valamint szorosan ehhez kapcsolódó portálunkon

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

professzionális e-mail kommunikáció

professzionális e-mail kommunikáció professzionális e-mail kommunikáció Kik vagyunk? A Targetmax 100% magyar tulajdonú vállalkozás, több mint 10 éves szakmai tapasztalattal az e-kommunikáció és online direkt marketing területén. Két területen

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig.

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. Röviden televíziónkról A Szombathelyi Televízió 22-25 km- es sugárzási körzetével a vasi megyeszékhely környékét, 55.000 háztartást fed le. Hétköznapokon

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás

Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Infinety Online Média és Marketing Kft. Általános bemutatkozás Tartalom 1 Kik vagyunk, mit csinálunk 2 Mennyi látogatót érünk el 3 Szolgáltatásaink médiapartnereink részére 4 Miért csináljuk 5 Médiapartnereink

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

Oktatási útiterv. A Holokauszt Emlékközpontban. www.hdke.hu. 2010. június 10.

Oktatási útiterv. A Holokauszt Emlékközpontban. www.hdke.hu. 2010. június 10. Oktatási útiterv A Holokauszt Emlékközpontban 2010. június 10. Az Emlékközpont oktatási küldetése a holokauszt eseményeinek, szereplőinek hiteles megismertetése a magyar oktatási rendszerben tanulókkal

Részletesebben