Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal)"

Átírás

1 Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal) szám

2 Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai főosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs Önálló osztálya Felelős kiadó: Tábori György főosztályvezető 1850 Budapest, Szabadság tér ISSN

3 Tartalom Gazdasági konjunktúra Áralakulás Fogyasztói árak Termelői árak Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer A forint piaci árfolyama Az MNB statisztikai mérlege A monetáris intézmények konszolidált mérlege Állampapírpiac Piaci kamatok A BUX és a főbb nemzetközi tőzsdeindexek alakulása Fizetési mérleg, külkereskedelem A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Az adósság- és követelésállományok alakulása Külkereskedelem Államháztartás Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képesssége Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai Keresetek A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása Összefoglaló adatok Táblázatok A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintő döntései Publikációs naptár Általános tájékoztató

4 Tisztelt Olvasó! Tájékoztatjuk, hogy 2002 júliusától a statisztikai adatok publikálásának fő eszköze a sajtóközlemények kiadása mellett az internetes adatközlés lesz. Erről a jegybank publikációs gyakorlatának újragondolása, korszerűsítése során született döntés, ami egyúttal a Havi jelentés megszüntetését vonja maga után. Az elmúlt időszakban történt változások, a monetáris politikai rezsimváltás, az új jegybanktörvény, valamint az információtechnológia általános fejlődése a jegybanki adatközlés és a kiadványok szakmai felülvizsgálatát tették szükségessé. Az inflációs célkövetés rendszerében az MNB publikációi közül a negyedévente megjelenő Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványát helyezi előtérbe, amelyben elemzi az inflációs folyamatokat, azok várható alakulását és értékeli az inflációt meghatározó makrogazdasági tendenciákat. A Havi jelentés legfőbb funkciója az adatközlés volt egy adott hónapra koncentrálva. A rendszeres adatközlést elsősorban az MNB-forrású adatokét a jegybank a továbbiakban is fontos feladatának tekinti, azt a felhasználók igényeinek mind tartalmában, mind technikájában korszerűbb kiszolgálásával szeretné ellátni. Az MNB publikációs tevékenységében a jövőben egyre inkább az elektronikus adatközlést helyezi előtérbe. E szempontokat figyelembe véve az MNB a Havi jelentés megszüntetésével párhuzamosan bővíteni fogja a honlapján közölt statisztikai idősorok körét. A bővítés célja, hogy a kiadvány megszüntetése után is elérhetőek legyenek a Havi jelentésben eddig közölt legfrissebb MNB-forrású adatok. A felhasználók számára kedvező változást jelent, hogy az interneten elhelyezett adatokat a Havi jelentés tábláitól eltérően idősorosan, letölthető formában találják majd meg. Az új idősorok elérhetőségét június 28-ára biztosítjuk. Reméljük, hogy megújított publikációs tevékenységünkkel hatékonyabban tudjuk szolgálni igényeit.

5 Gazdasági konjunktúra Az ipari termelés alakulását 2002 márciusában a múlt év novemberében indult lassú növekedés folytatódása jellemezte. Márciusban az export és a hazai kereslet is pozitív elmozdulást jelez az előző havi tendenciákhoz képest. (Lásd 1. ábra.) Az ipari termelés márciusban a szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok 1 szerint 2,5%-kal haladta meg a februárit, az összes értékesítés volumene pedig 1,3%-kal nőtt. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve 2002 márciusában az ipar kibocsátása 3,1%-kal, összes értékesítése pedig 1,3%- kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az összes értékesítésen belül mind az export, mind a belföldi értékesítés volumene növekedett 1,2, illetve 1,3%-kal. A feldolgozóipar kibocsátása az előző év végén és az idei év első hónapjában tapasztalt csökkenést követően márciusban 3,8%-os növekedést mutat az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar jelentősebb súlyt képviselő ágazatai közül továbbra is növekedés jellemezte az élelmiszer-, italés dohánygyártást, a gépek és berendezések gyártását: az előbbinél 9,3%-os, az utóbbinál csaknem 40%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben az elmúlt években húzóágazatnak számító járműgyártás kibocsátása továbbra is csökkenő tendenciát mutat, az ágazat márciusi termelése 9%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Növekedési ütemét folytatva a fafeldolgozás kibocsátása 17,4%-kal emelkedett. Továbbra is csökkenés figyelhető meg a textília, textiláru gyártásában (-16,7%), a bőrtermék, lábbeli gyártásában (-9,8%), valamint a papírgyártás, a kiadói és nyomdai tevékenység ágazatban is (-5,2%). Az egy főre jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében márciusban 2,4%-kal volt magasabb, mint 2001 azonos időszakában márciusában a kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai alapján továbbra sem várható még jelentős javulás az ágazat értékesítési lehetőségeiben. Az előző hónapok tendenciáihoz hasonlóan a rendelésállomány márciusi volumene nem érte el az egy évvel korábbi szintet, attól csaknem 5%-kal maradt el. Az új rendelések volumene továbbra sem jelez növekedést egyik értékesítési irányba sem. 1. ábra: Az ipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga=100) % jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan márc. trend szezonálisan kiigazított 2. ábra: Az ipari termelés és értékesítés volumenindexei (trendérték, hó/előző hó változás évesítve) % jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc % % termelés belföldi értékesítés export értékesítés 1 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból MÁJUS HAVI JELENTÉS 5

6 Gazdasági konjunktúra 3. ábra: Az építőipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga=100) % jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. trend szezonálisan kiigazított 4. ábra: A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatotti arány alakulása % I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. II. III. IV I. negyedév Munkanélküliségi ráta trend(baloldali skála) Foglalkoztatotti arány trend(jobboldali skála) 5. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása % % Továbbra is rendkívül élénk növekedés jellemezte az építőipari vállalkozások tevékenységét márciusában az előző havihoz hasonlóan magas, 27,3%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a márciusi kibocsátás volumene 2,6%-kal haladta meg a februárit. (Lásd 3. ábra.) A szerződésállományi adatok az építőipari konjunktúra tartósságát jelzik. A márciusban kötött új szerződések értéke összehasonlító áron 27,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet I. negyedévében a munkaerőpiaci folyamatokat az elmúlt két negyedévhez hasonló tendenciák jellemezték. Egyrészt a munkanélküliségi ráta korábbi mérséklődése megállt, és az elmúlt három negyedévben lényegében azonos szinten stagnált. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma és aránya enyhe csökkenést mutat. A KSH munkaerő-felmérésének negyedéves adataiból számított szezonális és véletlen hatásoktól megtisztított trendértékek 2 szerint 2002 I. negyedévében a foglalkoztatotti arány 3 értéke 50,3%-ot tett ki, ami 0,1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbi szintnél. A munkanélküliségi ráta trendértéke ugyanezen időszakban 5,6%-ot tett ki, ami megegyezik az előző negyedévben mért szinttel, ugyanakkor 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. (Lásd 4. ábra.) A foglalkoztatottak számának 1998 I. negyedévétől induló dinamikus növekedése 2001 év elején megállt, majd 2001 IV. negyedévétől már enyhe csökkenés tapasztalható. A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2002 I. negyedévében a foglalkoztatotti létszám 0,2%-kal maradt el az előző negyedévitől és 0,7%-kal az előző év azonos időszakától. (Lásd 5. ábra.) 2002 I. negyedévében tovább folytatódott a munkanélküliek számának mérséklődése. A szezonálisan kiigazított mutatók szerint a munkanélküliek száma az előző negyedévhez képest 0,8%-kal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 4,4%- kal csökkent. A szezonálisan kiigazított adatok alapján számított munkanélküliségi ráta 2002 első negyedévében 5,6%-ot tett ki, ami megegyezik az előző negyedévben mért értékkel, és 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. 2 A számításokhoz felhasznált idősor a KSH munkaerő-felmérés 1998-as módszertani változtatásainak (mintabővítés, súlyozás-változás) visszamenőleges figyelembevételével készült, így az idősor adatai időben összevethetők, de eltérnek a KSH munkaerő-felmérésének 1998 előtti negyedéves adataitól. 3 Foglalkoztatotti arány: foglalkoztatottak száma a éves népesség százalékában. Aktivitási arány: gazdaságilag aktív népesség a éves népesség százalékában. 6 MAGYAR NEMZETI BANK

7 Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által mért fogyasztói árszint 2002 márciusában 0,7%- kal emelkedett, míg a szezonálisan igazított, egyhavi maginfláció értéke 0,5% volt. Az MNB által használt kategóriák egyhavi áralakulását tekintve folytatódott a járműüzemanyag-árak február óta tartó emelkedése, így márciusban 2,8%-kal nőtt a termékcsoport átlagos ára. A piaci energia 4 ára 0,3%-kal csökkent, míg a hatósági áras energia ára 0,4%-kal nőtt a hónap folyamán. A hatósági áras szolgáltatások ára márciusban 0,6%-kal emelkedett, a gyógyszerek ára ugyanakkor nem változott. Az alkohol és dohánytermékek márciusban 1,1%-kal lettek drágábbak. Az élelmiszerek ára 0,4%-kal emelkedett, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek ára 0,1%-kal, míg a nem feldolgozott élelmiszereké 1,2%-kal nőtt a tárgyhónap során. A piaci szolgáltatások 0,8%- kal, az iparcikkek pedig 0,6%-kal kerültek többe, mint februárban. A nem tartós ipari termékek árszintje 0,9%-kal emelkedett, míg a tartós ipari termékeké 0,3%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. A 12 havi fogyasztói árindex márciusban 5,9% volt, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a februári értéknél. A 12 havi maginfláció 0,5 százalékponttal 6,2%-ra csökkent. (Lásd 6. ábra.) A 12 havi áralakulást vizsgálva megállapíthatjuk, hogy márciusban is folytatódott az élelmiszerek árnövekedésének csökkenő trendje: az év harmadik hónapjában az élelmiszerek árai átlagosan 7,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban (az index értéke e csoportnál az előző hónapban még 8,7%- os árnövekedést mutatott). A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 8,1%-ról 6,5%-ra csökkent, a nem feldolgozott élelmiszereké ugyanakkor 9,6%-ról 10,3%-ra emelkedett. A járműüzemanyag-árak csökkenésének éves üteme 7,5% volt. Az alacsony súlyú piaci áras háztartási energia ára 12 hónap alatt 0,4%-kal nőtt, a szabályozott áras energia éves árindexe ugyanakkor 0,5 százalékponttal 7,9%-ra csökkent. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,2%-kal drágultak, s ezen belül is fennmaradt a tartós, illetve a nem tartós ipari termékek árindexeinek eltérése. A tartós ipari termékek ára 1,6%-kal csökkent, míg a nem tartós ipari termékek ára 5,0%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap folyamán. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja 9,0%-ról 8,5%-ra mérséklődött a hónap folyamán. Az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a januári 6,7% és a februári 6,4% után 6,0%-ra mérséklődött március- 6. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció 4 Ez a kategória nem tartalmazza a járműüzemanyagok árváltozását MÁJUS HAVI JELENTÉS 7

8 Áralakulás 7. ábra: Az MNB főcsoportok 12 havi áralakulása ban. Az alkohol és dohánytermékek ára 8,8%-kal volt magasabb, mint 12 hónappal korábban. A gyógyszerek ára 13,1%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 5,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (Lásd 7. ábra.) Termelői árak 8. ábra: Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (előző hó=100) A termelői árak változását jellemző ipar belföldi értékesítésének hatósági áras energia nélkül számított 5 MNB által szezonális hatásoktól megtisztított árszintje 0,6%-kal emelkedett márciusban az előző hónaphoz képest. 6 A KSH által közölt belföldi értékesítési árak március folyamán 0,9%-kal emelkedtek, míg az elmúlt 12 hónapban összesen 1,1%-os volt az árnövekedés mértéke. (Lásd 8. ábra.) A belföldi értékesítési árszint MNB által szezonálisan igazított egyhavi növekedése 0,6% volt márciusban. A belföldi értékesítési árak március havi növekedésében jelentős szerepet játszott a feldolgozóipar belföldi értékesítési árindexének emelkedése: a feldolgozóipari árak 1,1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Ezen belül is az átlagot jelentősen meghaladó mértékben (6,6%-kal) nőtt a kőolaj-feldolgozás ára. A feldolgozóipar további ágazatai közül a vegyiparban 3,7%-kal, a gépiparban és az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás ágazatokban egyaránt 0,1%-kal nőttek az árak a vizsgált hónapban, a bányászati ágazat árai ugyanakkor nem változtak. (Lásd 9. ábra.) Az ipar belföldi és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,3%-os emelkedést mutat. *Az MNB által szezonálisan igazítva 9. ábra: A hatósági áras energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (előző év azonos hónap=100) 5 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegű árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 6 A szezonális igazítás miatt ez az idősor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékű eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK

9 Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Ajegybank 2002 márciusában nem hozott a monetáris feltételrendszert érintő intézkedést. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát 2002 márciusban is a sáv 7 erős oldali tartományában jegyezték. A forint/euró árfolyam márciusban egy szűk sávban ingadozott, de alapvetően az emelkedés volt a jellemző e hónapban is az árfolyam alakulására. A hónap végén 11,81%-ra volt a forint a sávközéptől a sáv erős oldalán, ami 243,50 forint/euró értéket jelent. Ez az érték 0,95%-kal erősebb a februári záróértéknél. A havi átlagos árfolyam márciusban 244,71 forint/euró volt, amely 0,48%-kal gyengébb a februári átlagnál. Az átlagos eltérés a centrumárfolyamtól 1137 bázispont volt a sáv erős felében, amely 42 bázisponttal alacsonyabb a februári értéknél. (Lásd 10. ábra.) A jegybank az intervenciós sáv kiszélesítése óta 8 nem hajtott végre intervenciós műveletet. Az MNB statisztikai mérlege Márciusban a forgalomban lévő készpénz állománya 32,6 milliárd forinttal növekedett, az egyéb monetáris intézmények 10. ábra: A forint/euró árfolyam alakulása HUF/EUR a forint erõsödésiránya (inverzskála) 01-jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc-01 HUF/EUR 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) IV. n. év I. n. év milliárd forint IV. n. év I. n. év ebbõl átlag * március ** átlag * március ** tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások Követelések Központi kormányzat nettó hitelei ebbõl: forinthitel állampapírok devizahitel Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 7 A sávközép rögzített értéke október 1-jétől 276,1 forint/euró. 8 Az intervenciós sáv május 4-étől ±15% MÁJUS HAVI JELENTÉS 9

10 Monetáris folyamatok forinthiteleinek állománya 11,3 milliárd forinttal bővült, bankszámláinak hó végi állománya pedig 26,7 milliárd forinttal csökkent a február végi állományhoz képest. Ezzel összefüggésben az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 82,3 milliárd forinttal csökkent, az egyéb monetáris intézmények forintbetéteinek állománya 13,4 milliárd forinttal növekedett. A központi kormányzat forinthiteleinek állománya 18,3 milliárd forinttal, forintbetéteinek állománya pedig 197,1 milliárd forinttal mérséklődött februárhoz képest. (Lásd 1. táblázat.) Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektől származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagos állománya 8,1 milliárd forinttal csökkent, a forintbetéteké 26,4 milliárd forinttal növekedett, a devizaforrásoké 55,2 milliárd forinttal szintén csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévő belföldi kibocsátású MNB kötvények átlagállománya 9,2 milliárd forinttal csökkent a februári értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) 2. táblázat: Az MNB statisztikai mérleg egyes tételeinek átlagállományai * milliárd forint 2002 február március havi változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások bankszámla forintbetét belföldi kibocsátású MNB kötvények Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások Követelések Központi kormányzat nettó hitelei ebbõl: forinthitel állampapírok devizahitel Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök * Napi állományok havi átlaga. A monetáris intézmények konszolidált mérlege márciusban a monetáris bázis éves növekedési üteme 0,1 százalékponttal 17,7%-ra gyorsult az előző havi értékhez képest. A konszolidált mérleg forrástételeiből a végleges márciusi adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési üteme az M1 és az M3 esetében enyhén gyorsult, az M2 esetében nem változott, míg az M4 növekedési üteme lassult. A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési indexe 0,6 százalékponttal emelkedett, hó végi állománya így 18,2%- kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevőin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe az előző havihoz képest nem változott, hó végi állománya egy év alatt 15,1%- kal emelkedett. Az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapírállományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyi- 10 MAGYAR NEMZETI BANK

11 Monetáris folyamatok ség (M3) éves növekedési indexe 0,3 százalékponttal 16,2%-ra emelkedett. Az M3 elemein túl a monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévő állampapír-állományt és belföldi MNB kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme változott a legnagyobb mértékben: az éves index értéke 1,0 százalékponttal 13,1%-ra csökkent márciusban. (Lásd 11. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények konszolidált mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteit a tranzakciók 4,3 milliárd forinttal növelték. A nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 18,7 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében további 4,1 milliárd forinttal csökkent. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 8,9 milliárd forinttal mérséklődött. Ebből kizárólag tranzakciók miatt a forintbetétek állománya 9,7 milliárd forinttal bővült. A devizabetétek tranzakciók következtében 9,3 milliárd forinttal, árfolyamváltozás hatására további 9,4 milliárd forinttal csökkentek, így összességében a háztartások devizabetéteinek állománya 18,7 milliárd forinttal mérséklődött. A monetáris intézmények konszolidált mérlegének eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt mely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 350,8 milliárd forinttal növelték, az árfolyamváltozások viszont 22,8 milliárd forinttal csökkentették a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 40,3 milliárd forinttal bővült márciusban, összetevői közül a forinthitelek tranzakciók következtében 35,4 milliárd forinttal nőttek. A devizahitelek tranzakciók miatt 19,2 milliárd forinttal bővültek, árfolyamváltozás következtében 13,5 milliárd forinttal csökkentek. Az egyéb volumenváltozások 0,8 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 194,9 milliárd forinttal emelkedett, árfolyamváltozás következtében ugyanakkor 7,2 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az előző havihoz képest 29,1 milliárd forinttal emelkedett. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása márciusban 140,9 milliárd forinttal nőtt. A háztartások nettó megtakarítása 22,8 milliárd forinttal csökkent, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 61,7 milliárd forinttal bővült, a külfölddel szembeni nettó követelés 72,5 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 3. táblázat.) 11. ábra: A monetáris aggregátumok növekedési üteme az előző év azonos időpontjához viszonyítva* % jan. ápr. júl. okt jan. ápr. júl. okt jan. ápr. júl jan. ápr. júl. okt jan. ápr. júl. okt jan. Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Monetáris intézményeken kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forintbetétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól) M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M4 = M3 + monetáris intézményeken kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya. Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + egyéb monetáris intézmények jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái. Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve az egyéb monetáris intézmények jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza. Állampapírpiac Az állampapírpiacon márciusban eltérően alakultak a hozamok a különböző lejáratokon. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükröző zéró-kupon hozamok 9 az éven be- 9 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelő Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű diszkont kincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezőbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becsléséről, a származtatott határidős kamatok számításáról és értelmezéséről részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbebecslés jegybanki szemszögből MNB füzetek 1998/ MÁJUS HAVI JELENTÉS 11

12 Monetáris folyamatok 3. táblázat: A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben Milliárd forint IV. negyedév I. negyedév IV. negyedév I. negyedév ebbõl**** átlag*** március március átlag*** Tranzakció Árfolyamváltozás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) követelés betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) követelés betét+visszavásárlási megállapodás Államháztartás szektor, nettó* (S.13) Központi kormányzat, nettó* (S.1311) Helyi önkormányzat, nettó (S.1313) hitel betét Társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) Háztartások, nettó** (S.14) hitel betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) hitel betét Külföld, nettó (S.2) Egyéb tételek, nettó Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = (-); Hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+) * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozíció-változások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. 12. ábra: A zéro-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % hetes betét 3 hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 15 év lüli lejáratokon csökkentek (3 hónapos futamidőn 28, a 6 hónapos futamidőn 9 bázisponttal), a hosszabb lejáratokon (4-6 éves futamidőkön) némi emelkedés volt tapasztalható, míg a legtávolabbi lejáratokon (7-9 év) szintén bázispontos csökkenés következett be. (Lásd 12. ábra.) Márciusban az egyéves származtatott határidős hozamok 10 a hónap egészét tekintve az 1-9 év múlva kezdődő lejáratokon a 2 éves lejáratnál tapasztalt 31 bázispontos emelkedéstől eltekintve többnyire csökkentek (20-41 bázisponttal), míg a legtávolabbi lejáratokon kismértékben (28 bázisponttal) emelkedtek. (Lásd 13. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévő forint állampapír-állomány összesen 36,8 milliárd forinttal nőtt a hónap folyamán, március végén így 1222,3 milliárd forint névértékű állampapír volt e szektor tulajdonában márc. 7. márc. 21. ápr. 4. ápr. 18. máj. 3. máj. 16. máj. 30. jún. 13. jún. 27. júl. 11. júl. 25. aug. 8. aug. 22. szept. 5. szept. 19. okt. 3. okt. 17. okt. 30. nov. 14. nov. 28. dec. 12. dec jan. 9. jan. 23. febr. 6. febr. 20. márc. 6. márc A származtatott határidős kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövőbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel három 10 éves és egy 15 éves futamidejű kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erős, így az ezekre a lejáratokra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebből származtatott határidős kamatok jelen esetben a 9 valamint a 14 év év múlva kezdődő egyéves származtatott határidős hozamok kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 12 MAGYAR NEMZETI BANK

13 Monetáris folyamatok Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az előző hónaphoz képest. Márciusban öt alkalommal volt MNB-kötvény aukció 11. Az aukciókat a hónap elején csökkenő, később emelkedő hozam, és a hónap második felétől mérséklődő kereslet jellemezte. A márciusban tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 8,38% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az 1 év feletti hátralévő futamidővel rendelkező, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke március 29-én 226,739 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetű portfólióval az egy év alatt elérhető hozam évesített értéke 14,06% volt. Piaci kamatok A bankközi forintpiacon márciusban a forgalom 1400,3 milliárd forint volt, ami 120,1 milliárd forinttal (9,4%-kal) haladta meg az előző havi értéket. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlábának mozgása márciusban is kiegyensúlyozott volt. (Lásd 14. ábra.) Az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 42 bázisponttal, 8,76%-ról 8,34%-ra, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 26 bázisponttal, 8,80%-ról 8,54%-ra csökkent 2002 februárjához képest. A 3 hónapos futamidejű bankközi hitelek kamata mindössze 1 bázisponttal 8,58%-ra mérséklődött az előző hónaphoz viszonyítva, 6 hónapos bankközi ügyletet nem kötöttek a hónap folyamán. (Lásd 15. ábra.) A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába nagyobb részben kamatváltozás miatt 24 bázisponttal, 9,98%-ról 9,74%-ra, az éven túli hitelek átlagkamatlába alapvetően az összetétel megváltozása következtében 71 bázisponttal, 10,19%-ról 9,48%-ra csökkent. Az éven belüli betétek átlagkamata 16 bázisponttal, 7,14%-ról 6,98%-ra, az éven túli betéteké pedig 121 bázisponttal, 6,59%-ról 5,38%-ra csökkent, mindkét esetben kamatváltozás miatt. (Lásd 16. ábra.) A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentősebb súllyal szereplő éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,84 százalékpontról 2,76 százalékpontra módosult az előző hónaphoz képest. A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába A háztartási szektor 12 piaci kamatlábváltozásait tekintve a hitelkamatok közül a piaci feltételű ingatlanhitelek átlagos kamata 2002 márciusában kamatlábváltozás miatt 163 bázis- 13. ábra: Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidős kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamattal, heti átlagok) % azonnali 1 év múlva 2 év múlva 3 év múlva 4 év múlva 9 év múlva 14 év múlva márc. 7. márc. 21. ápr. 4. ápr. 18. máj. 3. máj. 16. máj. 30. jún. 13. jún. 27. júl. 11. júl. 25. aug. 8. aug. 22. szept. 5. szept. 19. okt. 3. okt. 17. okt. 30. nov. 14. nov. 28. dec. 12. dec jan. 9. jan. 23. febr. 6. febr. 20. márc. 6. márc ábra: A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai márciusban % 8 8 % március 1. március 4. március 5. március 6. március 7. március 8. március 11. március 12. március 13. március 14. március 18. március 19. március 20. március 21. március 22. március 25. március 26. március 27. március 28. március 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába 15. ábra: A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai* % március április május június július augusztus szeptember október november december január február 1 napos jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek 1 napos Bankközi hitelek 1hónap Bankközi hitelek 3hónap Bankközi hitelek 6hónap március % 10 * A kamatfolyosó december 11-étől 400-ról 300 bázispontra szűkült. 11 A Magyar Nemzeti Bank március 22-étől saját forgalmazásában állampapírnak minősülő, 3 hónapos futamidejű, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, amelyet először március 20-án értékesített. A kötvényből a jegybank minden héten hétfőn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A márciusi, monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, amelyen az MNB versenyző hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségű kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi előírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplő kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció előtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé májustól a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai tartalmazzák az egyéni vállalkozók adatait is. A teljes hiteldíjmutató az egyéni vállalkozókra vonatkozóan azonban csak januártól áll rendelkezésre MÁJUS HAVI JELENTÉS 16. ábra: A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % % március március április május június július augusztus szeptember október november december január február Éven túli hitel Éven túli betét Éven belüli hitel Éven belüli betét 13

14 Monetáris folyamatok 4. táblázat: Háztartásokkal szembeni forinthitelek átlagkamatlába a) és átlagos THM-je b) százalék máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. Folyószámla hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Személyi hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Lombard hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Áruvásárlási hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Jelzálog hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Egyéb hitelek átlagkamatláb c) átlagos teljes hiteldíj mutató Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató Piaci feltételû ingatlanhitel átlagkamatláb átlagos teljes hiteldíj mutató a) A háztartási szektor fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai májustól decemberig a három hónapnál hosszabb lejáratú hitelek kamatait tartalmazzák, és januártól a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek kamatait is magukba foglalják. b) május hónaptól decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. 17. ábra: A háztartási szektor hiteleinek és betéteinek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** % március április május június július Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (THM) Háztartások piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) augusztus szeptember október november december január február Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Háztartások éven belüli betét (kamatláb) 18 % 15 * A háztartások fogyasztási és egyéb hiteleinek THM-je decemberig csak a 3 hónapon túli lejáratú lakossági hitelek adatait tartalmazza. ** A háztartások hitel- és betétkamatai májustól az egyéni vállalkozók adatait is tartalmazzák március 6 ponttal 14,17%-ról 12,54%-ra mérséklődött, a teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig 188 bázisponttal 15,41%-ról 13,53%-ra csökkent. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 68 bázisponttal 19,74%-ról 19,06%-ra csökkent döntően kamatláb- változás hatására. A fogyasztási és egyéb hitelek THM-je márciusban 112 bázisponttal 24,09 %-ról 22,97%-ra csökkent. (Lásd 4. táblázat.) A háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába kamatlábváltozás következtében 22 bázisponttal 2,42%-ról 2,20%- ra csökkent. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamata 84 bázisponttal 7,50%-ról 6,66%-ra, az éven túli lejáratra lekötött betéteké pedig szintén kamatlábváltozás miatt 52 bázisponttal 7,66%-ról 7,14%-ra csökkent az előző hónaphoz képest. (Lásd 17. ábra.) A BUX és a főbb nemzetközi tőzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe a januári 13,7%-os emelkedés, majd a februári 2,1%-os csökkenés után márciusban 2,2%-kal ismét emelkedett. A hónap elején egy hét alatt 5,7%-kal nőtt a BUX, elérve a havi maximumát jelentő 8397,30 pontos értéket. (Utoljára 2000 szeptemberében állt ilyen magasan a BUX.) A következő két hétben lényegében folyamatos csökkenés után a havi minimumra, 7821,37 pontra csúszott vissza a részvényindex, de március utolsó hetében már ismét 14 MAGYAR NEMZETI BANK

15 Monetáris folyamatok százalék máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámla hitel Személyi hitel Lombard hitel Áruvásárlási hitel Gépkocsivásárlási hitel Jelzálog hitel Egyéb hitelek Összesen a) A táblázat május hónaptól decemberig csak a háztartások három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hiteleinek megoszlását mutatja az egyes hiteltípusok szerint pont fölé került, s a hónapot végül 8112,69 ponton zárta. (Lásd 18. ábra.) Dollár-bázison számolva a BUX a januári 10,2%-os növekedést és a februári 1,9%-os csökkenést követően márciusban 3,3%-kal emelkedett. A jelentősebb tőzsdeindexek közül a Dow Jones ennél valamivel kisebb mértékben, 2,9%-kal nőtt (az előző havi 1,9%-os erősödés után). A technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemző NASDAQ-index értéke márciusban 6,9%-kal emelkedett (az előző havi 12,3%-os visszaesést követően). Az európai tőzsdeindexek közül ugyancsak dollár-alapon a FTSE 4,1%-kal, a DAX pedig még ennél is jelentősebben, 7,4%-kal nőtt (a februári 0,9%-os, illetve 0,2%-os gyengülés után). (Lásd 19. ábra.) A távol-keleti piacok részvényindexei csaknem azonos mértékben erősödtek: dollár-bázison a tokiói Nikkei 4,8%-kal, a honkongi tőzsdeindex pedig 5,2%-kal. (Februárban az előbbi 6,6%-kal emelkedett, míg az utóbbi 2,3%-kal mérséklődött.) 18. ábra: A BUX alakulása (1991. január 2.=1000) pont febr.28. márc.30. ápr.27. máj.31. jún.29. júl.31. aug ábra: A fontosabb nemzetközi tözsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szeptember 5.=100 dollár alapon) szept.28. okt.31. nov.30. dec jan.31. febr.28. márc % febr.23 márc. 23. ápr. 20. máj. 18. jún. 15. júl. 13. aug. 10. szept. 7. okt. 5. nov. 2. nov. 30. dec jan. 25 febr. 22. márc. 22. Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX MÁJUS HAVI JELENTÉS 15

16 Fizetési mérleg, külkereskedelem 20. ábra: A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. 21. ábra: Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Millió euró jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. eredeti adat szezonálisan kiigazított adat trend 6. táblázat: A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró március január február március Áruk Export 2,540 2,593 2,651 2,693 Import 2,747 2,887 2,908 2,882 Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások Idegenforgalom Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Viszonzatlan folyó átutalások Folyó fizetési mérleg * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 13 egyenlege márciusban 90 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A márciusi adat beillesztésével a folyó mérleg trendje szeptembertől havonta 5-12 millió euróval növekvő hiányt mutat (lásd 20. ábra), míg az áruforgalmi egyenleg trendje által jelzett deficitnövekedés (októbertől 8-10 millió euróval lett nagyobb a hiány) megállt. (Lásd 21. ábra.) A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 100 millió euróval mutat kisebb hiányt, mint februárban. Az áruforgalomban a nagyobb export és a kisebb import mellett 26 millió euróval csökkent a deficit nagysága. Az idegenforgalom aktívuma 10 millió euróval maradt el a februárban regisztrált értéktől, míg az egyéb szolgáltatások hiánya elsősorban az alacsonyabb kiadások következtében 16 millió euróval lett kisebb. A jövedelemtételeken belül mind a kamat-, mind az osztalékjellegű jövedelemkiáramlás csökkent (6, illetve 2 millió euróval). A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 6 millió euróval lett nagyobb. A szezonális hatások nélkül számított márciusi folyó fizetésimérleg-hiány 8 millió euróval kisebb az előző év azonos havi adatánál. Az áruforgalomban a magasabb export- és importszintek mellett 30 millió euróval, míg az idegenforgalmon kívüli szolgáltatásoknál 9 millió euróval nagyobb deficit keletkezett. Az idegenforgalom aktívuma elsősorban a kisebb bevételek következtében 47 millió euróval maradt el a márciusban regisztrált értéktől. A jövedelemtételeken belül a kamatjellegű jövedelemáramlás deficitje 18 millió, az osztalékjellegű kifizetéseké 9 millió euróval csökkent. A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 23 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint márciusban a folyó fizetési mérlegben 28 millió euró aktívum keletkezett. A tőkemérleg szintén 28 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége 56 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tőketételeken 58 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: a közvetlen tőkebefektetéseken belül a magyar rezidensek külföldön 5 millió euró, a nem rezidensek Magyarországon 56 millió euró tőkebefektetést hajtottak végre. A tulajdonviszonyt meg- 13 Az január december közötti időszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idősorok tulajdonságainak legjobban megfelelő modell-beállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2002 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2002 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebből következően az összetevők szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elő az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 16 MAGYAR NEMZETI BANK

17 Fizetési mérleg, külkereskedelem testesítő portfólió-befektetéseken 7 millió eurót tett ki a nettó forrásbeáramlás. Márciusban a nem rezidensek 140 millió euróval növelték forint-állampapírokban tartott befektetéseiket. Az adósság- és követelésállományok alakulása A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya március végén 37,3 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 16,9 milliárd eurót tett ki, ennek 30%-a (5 milliárd euró) a nem rezidensek tulajdonában lévő forint állampapírokban állt fenn. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20,4 milliárd euró volt, amiből a tulajdonosi hitelek 6,2 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 44%-a a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek) testesült meg. A nemzetgazdaság nettó adósságállománya március végén 12,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 4,2 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 0,8 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelező volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 7,9 milliárd euró volt, ebből 3,5 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. (Lásd 8. táblázat.) Az államháztartás és az MNB nettó adósságállományának növekedése elsősorban a forintban denominált adósság emelkedésével, míg a magánszektor nettó adósságállományának csökkenése túlnyomórészt a követelések növekedésével magyarázható. A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tőkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya március végén 27,4 milliárd eurót tett ki, amiből 21,2 milliárd euró volt a részvény- és egyéb tulajdonosi részesedés. 7. táblázat: A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró március január február március 1 A folyó fizetési mérleg egyenlege A tõkemérleg egyenlege Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2) Nem adóssággeneráló finanszírozás Összesen (3+4) Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b) a Forintban b Devizában Finanszírozási rés (5+6) Tévedések és kihagyások egyenlege Nettó finanszírozási igény (-), nettó finanszírozási képesség (+) 2 Nettó adósság: csökkenés (-), növekedés (+) 3 Az államháztartás és az MNB forintban denominált kötvényeiben és pénzpiaci eszközeiben. 22. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési ütemei Külkereskedelem A külkereskedelmi termékexport trendjének meredeksége 2002 I. negyedévében jelentősen meghaladta a behozatal hasonló mutatóját, míg 2001 utolsó hónapjaiban a behozatal trendjének az évesített növekedési üteme volt a magasabb. (Lásd 22. ábra.) 2002 I. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom trendje lendületesen növekedett 2001 utolsó 8. táblázat: A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) 2002 Állomány- Ebbõl február március változás Tranzakciók Árfolyam Árváltozás Egyéb MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában -1, MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban 4,822 5, MNB és államháztartás nettó adóssága összesen 3,691 4, MNB és államháztartás összes követelése 12,902 12, ebbõl: nemzetközi tartalék 11,203 11, MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában 11,772 11, MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban 4,822 5, MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen 16,594 16, Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága * 4,846 4, Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése 9,800 9, Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága 14,647 14, Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás 3,555 3, követelés 2,682 2, tartozás 6,237 6, * Tulajdonosi hitelek nélkül Millió euró MÁJUS HAVI JELENTÉS 17

18 Fizetési mérleg, külkereskedelem ábra A termékexport alakulása Millió euró Millió euró 3,600 3,100 2,600 2,100 1,600 1,100 3,300 2,800 2,300 1,800 1, jan. márc. máj jan. márc. máj. júl. szept. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. Szezonálisan ki nem igazított Szezonálisan kiigazított Trend A termékimport alakulása nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. Szezonálisan ki nem igazított Szezonálisan kiigazított Trend A külkereskedelmi egyenleg alakulása Millió euró jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. máj. júl. szept. nov jan. márc. hónapjaihoz képest, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje azonban nem változott érdemlegesen márciusában és I. negyedévében a becsült, kiigazítatlan adatok alapján a kivitel éves növekedési üteme meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek eredményeként a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind 2002 márciusában, mind az I. negyedévben kisebb hiányt mutatott, mint a megelőző év azonos időszakában márciusban a szezonalitásnak megfelelően mind a kivitel, mind a behozatal szintje meghaladta az előző havi forgalmi szinteket. A változás a kivitel esetében volt nagyobb, így a külkereskedelmi egyenleg 2002 márciusában a februárinál kisebb hiányt mutatott márciusában és az év első három hónapjában a szezonálisan kiigazított adatok alapján a kivitel és a behozatal növekedési üteme lényegében megegyezett egymással. A kiigazított adatokból számított növekedési ütemeknek a kiigazítatlan adatokétól való eltérése azt jelzi, hogy 2002 I. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom növekedési ütemének alakulásában a szezonális komponensen kívüli más tényezők is szerepet játszottak. (Lásd ábra.) A termékforgalom szerkezetét és országcsoportok szerinti bontását tekintve 2002 I. negyedévében a koncentráció csökkenése volt tapasztalható mindkét csoportosításban. A koncentráció csökkenése mögött elsősorban a gépipari termékek, illetve a fejlett, azon belül is az EU-országoknak a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó növekedési üteme áll márciusában és I. negyedévében a gépipari termékek részarányának az előző év azonos időszakához mért csökkenése elsősorban a kivitelben jelentkezett, a behozatalban az áruszerkezeti megoszlás csak minimális mértékben módosult. A kivitelben a gépipari termékek részaránycsökkenése mellett elsősorban a feldolgozott termékek részarányemelkedése volt tapasztalható márciusában és az év első három hónapjában az EUországok részarányának csökkenésével párhuzamosan elsősorban a behozatalban növekedett a fejlődő, azon belül is néhány távol-keleti országgal (Kína, Tajvan, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Dél-Korea) lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom részaránya az előző év azonos időszakaihoz képest. A CEFTA- és a FÁK-országok részaránya nem változott lényegesen (inkább kismértékű csökkenés volt a jellemző), az ezen országokkal folytatott külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme így összességében nem tért el jelentősen a nemzetgazdasági átlagtól. Szezonálisan ki nem igazított Szezonálisan kiigazított Trend 18 MAGYAR NEMZETI BANK

19 Államháztartás Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége Az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége azaz a nettó pénzügyi vagyon tranzakcióból eredő változása márciusban -27,2 milliárd forintot, az I. negyedévben pedig együttesen -277,2 milliárd forintot tett ki. (Lásd 9. táblázat.) A tárgyhónapban a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 74,1 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 17,6 milliárd forint volt, miközben a helyi önkormányzatok 64,5 milliárd forint nettó finanszírozási képességgel rendelkeztek. A központi kormányzat pénzügyi követelései márciusban 58,4 milliárd forinttal emelkedtek, ebből 72,4 milliárd forint tranzakciókból, -14,0 milliárd forint pedig átértékelődésből származott. A tranzakciók döntően az MNB forint betétekhez és a jegybank kiegyenlítési tartalékának feltöltéséhez kapcsolódtak. Ez utóbbi művelet tulajdonosi részesedés (részvény) vásárlás formájában jelenik meg a központi kormányzat pénzügyi számláiban. A tartozások 111,1 milliárd forintos állománynövekedése 146,5 milliárd forint tranzakció és -35,3 milliárd forint átértékelődés egyenlegeként adódott. Márciusban ismét jelentős, 141,5 milliárd forint összegű nettó állampapír-kibocsátást valósított meg az ÁKK Rt. A külföldi hiteltartozások változását döntően a MÁV Rt. 40,4 milliárd forintos hitelének átvállalása okoz- 9. táblázat: Az államháztartás (S.13) pénzügyi vagyonának változása Milliárd forint Állomány: március Állományváltozás március január-március Megnevezés tranzakció egyéb tranzakció egyéb állományváltozás állományváltozás Központi kormányzat (S.1311) Követelések Tartozások Nettó pénzügyi követelés TB alapok (S.1314) Követelések Tartozások Nettó pénzügyi követelés Helyi önkormányzatok (S.1313) Követelések Tartozások Nettó pénzügyi követelés Konszolidált államháztartás Követelések Tartozások Nettó pénzügyi követelés MÁJUS HAVI JELENTÉS 19

20 Fizetési mérleg, külkereskedelem 26. ábra: Az államháztartás bruttó tartozásának összetétele ta. Ezzel együtt a központi kormányzat a hitelek 2002-re tervezett teljes összegét átvette, és így összességében 60,4 milliárd forint támogatást nyújtott a vasúttársaságnak. A társadalombiztosítási alapok nettó pénzügyi követelése 2002 márciusában 17,6 milliárd forinttal mérséklődött a központi kormányzattól felvett likviditási hitelállomány 18,7 milliárd forintos emelkedése és az egyéb tartozások 1,1 milliárd forintos csökkenése eredményeképpen. A helyi önkormányzatok pénzügyi követelései 57,2 milliárd forinttal emelkedtek a tárgyhónapban, elsősorban a hitelintézeti betétek, a visszavásárlási megállapodásból származó követelések, illetve az értékpapírok állományának gyarapodása következtében. A hitelintézeti hitelek törlesztése és az egyéb tartozások csökkenése 7,3 milliárd forinttal mérsékelte a tartozások állományát. A nettó pénzügyi vagyon változása a fenti műveletek eredőjeként 64,5 milliárd forintot tett ki márciusban. Az első negyedév adatait tartalmazó önkormányzati mérlegek ismeretében jelentősen módosultak a januárra és februárra vonatkozó adatok is. Az államháztartás bruttó tartozása márciusában 96,1 milliárd forinttal növekedett, az állomány az időszak végére 8852,2 milliárd forintot tett ki. (Lásd 26. ábra.) A belföldiekkel és a külföldiekkel szemben fennálló tartozás egyaránt emelkedett. A tárgyhavi állományváltozásban a tartozások deviza összetételét tekintve a forinttartozások emelkedése játszotta a meghatározó szerepet, a külföldi pénznemben nyilvántartott adósság nagysága lényegében nem változott. 20 MAGYAR NEMZETI BANK

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Havi jelentés. (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám

Havi jelentés. (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám Havi jelentés (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ

Részletesebben

Havi jelentés. (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám

Havi jelentés. (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám Havi jelentés (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Bercsényi Botond

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok ében Decemberben a háztartási szektor hiteleinek átlagkamatlábai emelkedtek, míg a betéti kamatlábak csak kismértékben változtak. A nem

Részletesebben

Havi jelentés. (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám

Havi jelentés. (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám Havi jelentés (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 ében Novemberben a háztartási szektor hiteleinek kamatlábai kismértékben csökkentek, a betétek kamatlábai pedig csak az éven túli

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. i adatok alapján Májusban a vállalkozói szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába az előző havi értékhez képest csökkent, a betétek

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. áprilisi adatok alapján A vállalkozói és a lakossági szektor által áprilisban felvett hitelek átlagos kamatlába az előző hónap szintjéhez

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján

2009. február 27. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. januári adatok alapján.. Januárban tovább csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke, elsősorban a svájci frank lakáshitelek

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján . A fizetési mérleg alakulása a 23. évi adatok alapján Az eredményszemléletű jövedelem-elszámolás bevezetésével megszüntetjük a nemzetközi statisztikai szabványoktól való legfontosabb eltérést. Az MNB

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC Október. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával

ÁLLAMPAPÍRPIAC Október. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával ÁLLAMPAPÍRPIAC Havi Tájékoztató 2004. Október ÁLLAMi garanciával 2 004 elsô tíz hónapja során a kincstári kör hiánya hitelátvállalással együtt 1328,6 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU 212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a júliusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a júliusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 23. júliusi előzetes adatok alapján A jelen publikációtól kezdődően megváltozik a mérleget és a monetáris bázist tartalmazó táblák szerkezete a (ld. 1. sz. melléklet). Ezzel

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. 2004. NEGYEDIK negyedév. negyedéves TÁJÉKOZTATÓ. ÁLLAMi garanciával

ÁLLAMPAPÍRPIAC. 2004. NEGYEDIK negyedév. negyedéves TÁJÉKOZTATÓ. ÁLLAMi garanciával ÁLLAMPAPÍRPIAC negyedéves TÁJÉKOZTATÓ 2004. NEGYEDIK negyedév ÁLLAMi garanciával A 2004. év során a kincstári kör hiánya hitelátvállalással együtt 1284 milliárd forintot, hitelvállalás nélkül 1252 milliárd

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

állampapírpiac Magyarország hosszúlejáratú devizaadósságának hitelminôsítése: BBB+ / A1 / BBB+

állampapírpiac Magyarország hosszúlejáratú devizaadósságának hitelminôsítése: BBB+ / A1 / BBB+ A 2006. év elsô féléve során a kincstári kör hiánya 1284,9 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 14,8 milliárd

Részletesebben

szerda, június 11. Vezetői összefoglaló

szerda, június 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. június 11. Vezetői összefoglaló Alacsony kereskedési hajlandóság mellett pozitív tartományban zárt a vezető nemzetközi tőzsdék többsége. A kedvező nemzetközi piaci hangulat nem ragadt át

Részletesebben

2009. április 30. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a márciusi adatok alapján

2009. április 30. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a márciusi adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. i adatok alapján. 3. Márciusban a háztartások új forint és euro lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke kis mértékben emelkedett, miközben

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

2009. március 31. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a februári adatok alapján

2009. március 31. KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a februári adatok alapján KÖZLEMÉNY a háztartási és a nem pénzügyi vállalati kamatlábakról a. i adatok alapján. 31. Februárban összességében csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke. A forint lakáshitelek iránti

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ november

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ november HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 848,6 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2213,2 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 1364,7 milliárd forintot

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 381,9 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1589,9 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 128,1 milliárd forintot

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2007. augusztus 21. Jelen sajtóközlemény megjelenésétől kezdődően az MNB közzéteszi a jelzáloglevelek és egyéb kötvények piaci értékes állományainak

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 2.

Vezetői összefoglaló február 2. 2017. február 2. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euró és a svájci frank ellenében kis mértékben gyengült, a dollárral szemben pedig erősödött. A BUX 7,7 milliárd forintos,

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

Vezetői összefoglaló július 4.

Vezetői összefoglaló július 4. 2016. július 4. Vezetői összefoglaló Hétfő reggel vegyesen teljesített a forint a vezető devizákkal szemben. A BUX 9,08 milliárd forintos átlag alatti forgalom mellett minimális, 0,01 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 9.

Vezetői összefoglaló február 9. 2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 13.

Vezetői összefoglaló február 13. 2017. február 13. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frankkal szemben pedig erősödött. A BUX 10,9 milliárd forintos, átlag feletti

Részletesebben

ÁLLAMPAPírpiac. negyedéves tájékoztató. 2010. elsô negyedév n

ÁLLAMPAPírpiac. negyedéves tájékoztató. 2010. elsô negyedév n ÁLLAMPAPírpiac negyedéves tájékoztató n 21. elsô negyedév n A 21. I. negyedéve során a kincstári kör hiánya, milliárd forintot ért el. Csökkentette ugyanakkor a finanszírozási igényt az EU transzferek

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 17.

Vezetői összefoglaló február 17. 2017. február 17. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető devizával szemben gyengült. A BUX 11,7 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett 0,70 százalékos csökkenéssel

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló

hétfő, március 2. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. március 2. Vezetői összefoglaló Amerikában negatív tartományban zártak a vezető részvényindexek, Európában a lassuló amerikai GDP-adat segítette a kereskedést. A forint kilenchavi csúcsa közelében,

Részletesebben

Vezetői összefoglaló január 13.

Vezetői összefoglaló január 13. 2017. január 13. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, a dollárral szemben pedig kis mértékben erősödött. A BUX 10 milliárd forintos,

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 10.

Vezetői összefoglaló március 10. 2017. március 10. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval szemben gyengült, a svájci frank és a dollár ellenében erősödött. A BUX 9,8 milliárd forintos, átlag feletti forgalom

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben Fő kérdések: 1. A központi költségvetés finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2010-ben. 2. A 2011. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 24.

Vezetői összefoglaló február 24. 2017. február 24. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 20,2 milliárd forintos, jóval az átlag feletti

Részletesebben

Mérleg Eszköz Forrás

Mérleg Eszköz Forrás Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben

Részletesebben

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, bár az elmozdulás nem érdemi egyik index esetében sem. A forint

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Vezetői összefoglaló június 12.

Vezetői összefoglaló június 12. 2017. június 12. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz képest kis mértékben gyengült, a svájci frankkal és a dollárral szemben pedig erősödött. A BUX 6,3 milliárd forintos,

Részletesebben

kedd, február 16. Vezetői összefoglaló

kedd, február 16. Vezetői összefoglaló kedd, 2016. február 16. Vezetői összefoglaló Európa tőzsdéi jó menetben, 2 százalék feletti emelkedéssel nyitották a hetet, Ázsiában is jó hangulatban telt a keddi kereskedés a regionális részvénypiacokon.

Részletesebben

kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló

kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló kedd, 2014. március 25. Vezetői összefoglaló A hétfőn megjelent kedvezőtlen makroadatokra a vezető nyugat-európai és amerikai részvényindexek is eséssel reagáltak. Hétfőn a 313-as szint körül ragadt az

Részletesebben

Vezetői összefoglaló december 1.

Vezetői összefoglaló december 1. 2016. december 1. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama az euróhoz, a svájci frankhoz és a dollárhoz képest nem változott jelentősen. A BUX 12,7 milliárd forintos, átlag feletti forgalom

Részletesebben

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. december 4. Vezetői összefoglaló Csütörtökön Amerikában és Európában is mínuszban zártak a tőzsdeindexek, az európai börzéken különösen nagy volt a visszaesés. Gyengült a forint az euróhoz

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Vezetői összefoglaló április 28.

Vezetői összefoglaló április 28. 2017. április 28. Vezetői összefoglaló Péntek reggelre a forint árfolyama az euróval, a dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt erősödött. A BUX 8,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 15.

Vezetői összefoglaló február 15. 2017. február 15. Vezetői összefoglaló Szerda reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, a svájci frankkal szemben pedig stagnált. A BUX 10,9 milliárd forintos, átlag feletti

Részletesebben

kedd, május 12. Vezetői összefoglaló

kedd, május 12. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. május 12. Vezetői összefoglaló Hétfőn veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Kedd reggel fokozatosan gyengülni kezdett a forint az euróval szemben, az árfolyam megközelítette

Részletesebben

Árindexek (elõzõ év azonos hava=100) Folyó fizetési mérleg m$ Külkereskedelmi áruforgalom m$ Deficit

Árindexek (elõzõ év azonos hava=100) Folyó fizetési mérleg m$ Külkereskedelmi áruforgalom m$ Deficit Folyó fizetési mérleg Novemberben, a négy egymást követõ többlettel záró hónap után a folyó fizetési mérlegben 46 millió euró hiányt regisztráltak, igaz is igen kedvezõnek tekinthetõ. Az egyenleget elsõsorban

Részletesebben