GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN"

Átírás

1 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN MUNKAFÜZET Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés címû programja keretében

2 Gender mainstreaming a Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok végrehajtásában MUNKAFÜZET Készült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlôségi Fôigazgatósága támogatásával, finanszírozását a Bizottság Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja ( ) biztosította. A kiadványban szereplô információ nem tükrözi szükségszerûen az Európai Közösség álláspontját vagy véleményét.

3 Általános bevezetés SZERZôK: Betlen Anna Fülöp Regina SZAKMAI LEKTOR: Borbíró Fanni Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kormányzati szintû gender mainstreaming képzés címû programja keretében Szakmai közremûködôk: Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete Magyar Nôi Érdekérvényesítô Szövetség A nemek közötti egyenlõség érvényesítése az Európai Unió egyik alapvetô elve és stratégiája, amely az 1997-es Amszterdami Szerzôdésben is szerepel, valamint számos irányelv és egyéb jogszabály foglalkozik vele. Az elv ilyen magas jogszabályi szintû megfogalmazása az európai közösség határozott akaratát fejezi ki, amellyel tevôlegesen kíván hozzájárulni a nôk és férfiak közötti társadalmi egyenlôtlenségek csökkentéséhez. Ugyan a jogegyenlôség az európai államok többségében mára valósággá lett, a nemek társadalmi egyenlôsége csak akkor valósul meg, ha a nôk és a férfiak azonos mértékben vesznek részt a közélet és a magánélet minden területén, és egyformán képesek befolyásolni a társadalmi folyamatokat. A gender (társadalmi nem) fogalmát a szakirodalom erôteljesen megkülönbözteti a biológiai nemtôl: míg ez utóbbi a férfi és nô anatómiai, biológiai jellemzôk alapján történô megkülönböztetése, addig a gender a nôk és férfiak társadalmilag létrehozott megkülönböztetése különféle általánosított tulajdonságok, feladatok és szerepek révén, amelyek egyaránt befolyásolják a köz- és a magánéletben való részvételüket. Sokszor a biológiai nembôl kiindulva, de abból már nem levezethetôen kötôdik egy elvárás az adott nemhez. A nemi szerepeket a társadalom alakítja ki, így a társadalom arra is képes, hogy megváltoztassa ôket. A nemek egyenlôsége akár a biológiai, akár a társadalmi nemekrôl beszélünk nem jelenti ezek egyformaságát, azonosságát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának betûjét és szellemét követve az emberek egyenlôsége a jogegyenlôséget, a méltóság és az önrendelkezés egyenlôségét és nem az egyes személyek felcserélhetôségét, behelyettesíthetôségét, egyformaságát vagy azonosságát jelenti. A nemek egyenlôsége olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, hiszen érintve van a kérdésben, akár férfi, akár nô. Ezzel szemben a nemek egyenlôségének tudományát más országokban egyetemeken oktatják, szakemberek kutatják. A kérdés közigazgatási kezelése szaktudást igényel, hiszen a gender mint társadalmi konstrukció változó tartalommal és jellemzôkkel bírhat (tértôl, idôtôl, kulturális és társadalmi környezettôl függôen), ezért az adatok, tények felmérése elengedhetetlen a helyzet pontos ismeretéhez. Kiadja a Clone Design Kft. Budapest, Mit tehetünk az egyenlôség eléréséért? Megoldások a közpolitika szintjén hármas megközelítés: Antidiszkrimináció vagy egyenlô bánásmód Nôi esélyegyenlôségi politika vagy célzott programok Gender mainstreaming GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 3

4 A gender mainstreaming az egyenlôségpolitika legkorszerûbb stratégiája, amely a társadalmi normarendszer átalakítását tûzi ki céljául, ezáltal kiegészítve az anti-diszkriminációs politika és a nôi esélyegyenlôségi politika eszköztárát. Az EU mindhárom eszközt alkalmazza, közülük az elsô az egyenlô bánásmód követelménye 2003 óta a magyar belsô jognak is külön törvényben megfogalmazott része, a másik kettôt mint az EU tagállama vagyunk kötelesek alkalmazni. A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelôs mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlôség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumában. A gender mainstreaming stratégia lényege, hogy nemcsak a hagyományos egyenlôségi területek felülvizsgálatát jelenti, hanem valamennyi közpolitikai területet, és valamennyi közpolitikai szintet érinti. Mivel a gender mainstreaming mint stratégia és eszköz a nemzetközi fejlesztés területén terjedt el elôször, alkalmazható a nemzeti szintû fejlesztésben is. Hazánkban a strukturális alapok segítségével folyó nemzeti fejlesztések jelentôs része az országban zajló társadalmi-gazdasági folyamatok általános fejlesztését jelenti, olykor kifejezetten állami feladatok végrehajtását (pl. útépítés, szociális ellátórendszer bôvítése). Minthogy jelenleg Magyarországon nincs a nemek egyenlôségének elôsegítésére vonatkozó elfogadott nemzeti stratégia, még fontosabb, hogy az uniós támogatással létrejövô fejlesztésekben érvényre jusson a nemek egyenlôségének szempontja. Immár öt éve az Európai Unió tagállama vagyunk, így ezen horizontális elv érvényesítésére nem tekinthetünk egy külsô hatalom által ránk erôltetett kötelezettségként, inkább olyan eszközként, amely azzal, hogy elôsegíti az országban élô nôk és férfiak egyenlôségét, teljesebbé teszi a részvételen alapuló demokráciát, és hozzájárul az általános jóléthez és a gazdasági stabilitáshoz. Jelen munkafüzet a Humánerôforrás Programok Irányító Hatóságának munkatársai számára szeretné megvilágítani a humánerôforrás-fejlesztés és gender mainstreaming kapcsolatát, valamint segítséget adni nekik a nôk és férfiak egyenlôsége szempont érvényesítéséhez az OP-k és a kapcsolódó programozási dokumentumok tervezésében és végrehajtásában. Feladat: Igaz vagy hamis? 1. A gender mainstreaming módszerének alkalmazása egyúttal fölöslegessé teszi (kiváltja) a nôk esélyeinek javítása érdekében tett célzott programokat. 2. Magyarországon a nemzeti fejlesztés gender mainstreamingjének irányát a nemek egyenlôségére létrehozott nemzeti stratégia határozza meg. 3. A diszkrimináció tilalmát minden esetben érvényesíteni kell a fejlesztések során.* I. MiRôl is van szó? - Gender és társadalom A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bôvítéséhez és a tartós növekedéshez elsôsorban a munkaerôpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erôforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerô-kínálat növekedésében rejlô lehetôségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerô-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlôdése által nô az egészséges munkaerô aránya. A foglalkoztatás bôvítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerô-piaci részvétel növelése. Magyarország teljesítménye jelenleg számos gazdasági mutató vonatkozásában elmarad az Unió átlagától. A lemaradás egyik lényeges összetevôje a gazdasági aktivitásba bevont személyek alacsony száma. A magyar foglalkoztatási mutatók ha bizonyos idôszakban javuló, máskor idôlegesen visszaesô értékeket mutatnak is összességükben az európai uniós folyamatokhoz képest relatíve romló helyzetrôl tanúskodnak. Foglalkoztatási ráták változása Magyarországon és az EU25 tagállamainak átlagában Korcsoport Magyarország EU Nô Férfi Össz. Nô Férfi Össz. Nô Férfi Össz. Nô Férfi Össz ,7 37,3 33,5 18,8 24,5 21,7 34,7 41,4 38,1 34,2 40,3 37, ,9 79,2 73,0 67,6 81,0 74,2 66,1 86,0 76,0 70,2 86,3 78, ,3 33,2 22,2 27,1 41,4 33,6 26,9 47,7 36,6 34,9 52,9 43, ,6 62,7 56,0 51,1 63,8 57,3 53,6 71,2 62,4 57,4 72,1 64,7 Forrás: KSH * Megoldókulcs: 1: hamis, 2: hamis, 3: igaz 4 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 5

5 A foglalkoztatás növelésének egyik fontos akadálya az egyes társadalmi csoportok közötti egyenlôtlenség vagyis egyes csoportok elônyösebb, mások hátrányosabb helyzete: minél nagyobb és minél szélesebb körben jelentkeznek ugyanis ezek az eltérések, annál inkább gátját képezik a rendelkezésre álló emberi kapacitások arányos és hatékony kihasználásának. Jelen munkafüzet az egyenlôtlenségek közül a nemek közötti egyenlôtlenségek felismerését és visszaszorítását szolgáló eszközök alkalmazását hivatott elôsegíteni. Az ún. lisszaboni stratégia 1 ajánlásaival összhangban a minimális cél: a foglalkoztatottsági szint 70%-ra növelése; ezen belül a férfiak foglalkoztatási szintjének 2010-ben el kellene érnie a 78%-ot, a nôkének pedig a 60%-ot. Noha léteznek a népességre, illetve a munkaerôpiacra vonatkozó nemekre bontott adatsorok is, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program helyzetértékelése bár ismerteti a gender mainstreaming követelményét és kitér a nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége kérdésére gyakorlatilag teljes mértékben nélkülözi a nemek szerinti elemzést, így a nemek egyenlôsége mint általános társadalmi cél, ha szerepel is a szövegben, nincs megfelelôen alátámasztva. A nôkre vonatkozó elképzelések megragadnak a gyermekszüléssel és -neveléssel kapcsolatos foglalkoztatási nehézségeknél, holott a nôk sok más hátránnyal is szembesülnek a munkaerôpiacon: pl. a közvetett és közvetlen diszkriminációval, a vertikális és horizontális szegregációval, az elavult normákat tükrözô sztereotípiákkal stb. sztereotípiák. A kisgyerekes anyáknak állandóan beteg a gyerekük, beszûkülnek a gyes alatt, nem elég rugalmasak stb. de a nôk általában is rossz vezetôknek számítanak, érzelem- és nem értelem-vezérelteknek mondják ôket, míg a 45 év feletti nôknek úgymond elavult a tudásuk, kompetenciájuk, és járatlanok a változó világban. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elô, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idôs- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprô többségét ma is még mindig a nôk végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A társadalmilag hasznos feladatok egyenlôtlen elosztása önmagában is elegendô ok arra, hogy a nôk kevésbé rugalmas, kevésbé rendelkezésre álló, bizonyos többletfeladatok (pl. vezetés, irányítás) szempontjából kevésbé megbízható munkaerônek számítsanak, mint a férfiak. A munkával töltött idô elosztása a nemek között, A nemek társadalmi helyzetére vonatkozó elemzés hiányából következik, hogy az OP-kban elôírt célok és indikátorok a nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége szempontjából érzéketlenek maradnak. Az aktivitás növelésének két fô útja van: a munkahelyek bôvítése, illetve a rendelkezésre álló munkaerô sajátosságaihoz való hozzáigazítása és a munkaerô foglalkoztathatóságának javítása. A férfiakhoz képest hátrányos helyzetû, s ezért viszonylag nehezebben foglalkoztatható nôi munkaerô munkaerôpiacra való bevonását, illetve benntartását gátolja: a munkahelyi és a többnyire a nôk által ellátott családi kötelezettségek összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi elôítéletek miatt a nôk foglalkoztatása kevésbé valószínû, mint a férfiaké. A kistelepüléseken élô, a roma nôk, a kisgyermeket nevelô, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelô anyák, valamint a 45 év feletti nôk különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerôpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendô: még ma is sokan vallják, hogy a nôk helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerôpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nôkkel kapcsolatos negatív 1 A Lisszaboni Növekedési és Foglalkoztatási Stratégiát az EU vezetôi 2000-ben tíz évre szólóan alkották meg, célkitûzése, hogy az EU-t a a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval, valamint a környezet tiszteletben tartása mellett képessé válik a növekedés fenntartására. Forrás: KSH A férfiak és nôk egyenlôtlen családi-társadalmi szerepvállalását a gyermekellátó és szociális, valamint egészségügyi szolgáltatások viszonylagos kialakulatlansága vagy egyenlôtlen eloszlása, netán visszaszorulása vagy leépülése is súlyosbítja. A fenti problémára az alábbi eszközök nyújthatnak megoldást: a gyermekelhelyezés korszerûsítése óvoda-, bölcsôdefejlesztés és/vagy férôhelybôvítés új óvodák és bölcsôdék létesítése óvodai és bölcsôdei szolgáltatások színvonalának korszerûsítése, igényekhez való igazítása (pl. rugalmas nyitva tartás) családi napközik támogatása családbarát munkahelyek támogatása 6 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 7

6 Leküzdendô nehézségként jelentkezik még egyes helyeken a tömegközlekedés hiánya vagy drágasága, a menetrendek és a munkahelyek igényeinek, a gyermekintézmények nyitva tartásának és a környékrôl eljáró szülôk közlekedési szokásainak összehangolatlansága is. Az efféle folyamatokra a munkaerôpiac igen érzékenyen reagál, s mind szigorúbban ítéli meg a növekvô munkatehernek a férfiakhoz képest kevésbé megfelelni képes (vagy annak hitt) nôk alkalmazásának lehetôségeit. Feladat: Foglalkoztatást bôvítô pályázati kiírásoknál milyen támogatandó tevékenységeket kell fölvenni a pályázati útmutatóba ahhoz, hogy a nagyvárosi munkahelyekre agglomerációs településekrôl bejárni szándékozó nôket is be tudja vonni a projektet tervezô szervezet? A táblázat azt mutatja, hogy a míg a nôk ¾-e a foglalkozások 31%-ában tömörül (ugyanezekben dolgozik a férfiak 13,3%-a), addig a férfiak ¾-e a foglalkozások 53%-a közül választhat (s velük dolgozik a nôk 12%-a). A tipikusan nôi állásokat (pl. eladó, takarító, általános iskolai tanár, tanító/tanár, adminisztrátor) alacsony kereset jellemzi, aminek eredményeképpen a nôk bruttó keresete országos átlagban 16%-kal alacsonyabb a férfiakénál. Az alábbi ábra azt illusztrálja, hogy a szellemi és fizikai munkakörökben mért (nettó) keresetkülönbség igazából évtizedes távlatban is állandó. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete ( ) évi érték, a fogyasztóiár-index figyelembevételével További jellemzôje a foglalkoztatottsági helyzetnek, hogy a nôk és férfiak többnyire eltérô szektorokban, de mindenképpen más munkakörben koncentrálódnak. Foglalkozási szegregáció Magyarországon, A foglalkozások típusai a nemi szegregáció mértéke szerint aránya az összes foglalkozáson belül A foglalkoztatott nôk férfiak megoszlása (%), Teljesen szegregált (90 100%-os nôarány) 11,2 31,5 1,2 Erôteljesen szegregált (60 89%-os nôarány) 19,8 42,1 12,1 Kiegyensúlyozott (40 59%-os nôarány) 16,0 14,2 12,1 Erôteljesen szegregált (61 89%-os férfiarány) 26,2 10,6 26,7 Teljesen szegregált (90 100%-os férfiarány) 26,8 1,6 47,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH Forrás: Hajósy Adrienne: Adatok a férfiak és a nôk társadalmi egyenlôtlenségérôl, Tájékoztató a magyar környezetvédô szervezetek évi országos találkozója számára. Minél rangosabb, nagyobb presztízsû munkakört veszünk szemügyre, annál alacsonyabb benne a nôk aránya. A különbözô vezetôi szinteken is egyre kevesebb nô van, legfelsô vezetô pedig csak elvétve lesz nô Magyarországon. Ez éppúgy igaz az egyébként többségében nôi alkalmazottakból álló közigazgatásra vagy a pénzügyi közvetítésre, mint a politikai életre. Az operatív szinteken mindhárom esetben jobbára nôk dolgoznak, míg a döntéshozói pozíciók nagyobb részét férfiak töltik be. A döntéshozatal legfelsôbb szintjén, a parlamentben, jelenleg is csak 10% körüli a nôi képviselôk aránya. 8 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 9

7 Feladat: A családtagok fizetett és nem fizetett tevékenységét hasonlítsa össze nemenként (háztartás, idôs- v. gyerekgondozás, önkéntes munka, bevásárlás, munkahelyre való stb. közlekedés, szolgáltatások igénybevétele, a szabadidôs tevékenységek)! Ûrlap a Melléklet 2.-ben. Magyarországon a felsôfokú képzésben immár több nô vesz részt, mint férfi, sôt a munkaképes korú lakosság egészére vetítve is elmondható, hogy a nôk átlagos iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál. Tudományos fokozatot azonban ugyanúgy, mint magasabb vezetôi állást a nôk sokkal nehezebben érnek el, mint a férfiak. A tudományos kutatók között a nôk bármily sokan vegyenek is részt, és bármilyen jól teljesítsenek is az egyetemi képzésben már csak alig egyharmadot tesznek ki, s a tudományos fokozattal rendelkezôk között is a tudományos fokozat rangjával fordított arányban: mind kevesebben és kevesebben vannak. Feladat: Hozzon példákat olyan, a nôk tanulmányi vagy tudományos elômenetele szempontjából hasznos támogatandó tevékenységekre vagy elôírásokra, amelyek a felújítási, eszközbeszerzési, tananyag-korszerûsítési vagy más fejlesztési pályázatokon induló felsôoktatási intézményekkel szemben támaszthatóak.* II. Mi a cél? A foglalkoztatási helyzet javulását szolgálhatják: s a foglalkoztatottak számának növelését célzó (munkahelybôvítô) intézkedések, s a munkaerô foglalkoztathatóságát növelô intézkedések. II.1. A foglalkoztatottság növelése munkahelybôvítô intézkedésekkel Nôk aránya a tudományban Forrás: Sándor Klára: Az üvegplafonon innen. Elôadás, hallgató doktori képzés tanársegéd adjunktus docens tanár akadémikus A nôk és férfiak egyenlôsége terén elért minden lépés közelebb visz a foglalkoztatottság növekedéséhez. A munkaerôpiacról külsô (vagyis nem magában a személyben, hanem a szervezettségben, az infrastruktúra hiányában, a szolgáltatások elmaradottságában vagy elégtelenségében, a munkamegosztás korszerûtlenségében rejlô) okok miatt kiszoruló személyek integrálása egyben további pótlólagos munkaerô iránti igényt és az áruk, szolgáltatások iránti keresletet is támaszt. Így a háztartási és gyermekgondozási kötelmeik miatt munkát vállalni nem vagy csak korlátozottan tudó nôk számára a munkavállaláshoz szükséges pótlólagos szolgáltatások megszervezése (gyermekellátás, közlekedés, háztartási eszközök kölcsönzése vagy javítása, helyben szervezett házi munkák, idôs- és betegápolás, bevásárlás stb.) mindmind munkaerôigényt keltenek, bevételt termelnek, s a maguk részérôl érdemben hozzájárulnak a korábban feketén vagy szürkén végzett tevékenységek kifehérítéséhez is. A legjelentôsebb foglalkoztatási tartalék tehát a ma még fôként családi keretek között végzett tevékenységek társadalmiasításában rejlik. * Megoldókulcs: A támogató a támogatás konkrét céljától, természetétôl (pl. épületfelújítás) függetlenül a nemek egyenlôségét szolgáló külön feltételeket támaszt, pl.: Nôk elônyben részesítése a férfiak uralta tudományterületeket oktató szakokon (természettudományok, matematika, informatika stb.). Kisgyermekesek kevesebb publikációval vagy hosszabb idô alatt teljesíthetik a fokozathoz szükséges feltételeket. Doktori iskolák órarendjének igazítása a kisgyerekes családok szükségleteihez (munkaidôn kívüli órák, rugalmas idôfelhasználás stb.). Az alulreprezentált nem elônyben részesítése felvételiknél (azonos eredmény esetében). Pályázatok, díjak, ösztöndíjak nôknek azon tudományterületeken, amelyeken hátrányban vannak (pl. természettudományi, élettani kutatások). 10 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 11

8 A helyi vállalkozások alapítása nemcsak a munkahelyek számát növeli a településen, de az önkormányzat adóbevételeihez is hozzájárul, s ezáltal javítja a település lakosságmegtartó képességét, növeli a helyi ingatlanok értékét, további vonzerôt gyakorol más vállalkozások számára stb. Ugyancsak a munkahelyek bôvítésének egyik módja lehet a meglévô munkaerô szerkezetéhez, igényeihez alkalmazkodó foglalkoztatási, munkavégzési struktúrák, megoldások bevezetése. Ilyenek például a rugalmas vagy csökkentett munkaidôformák: rugalmas munkaidô, kötetlen (munkafeladathoz igazodó) munkaidô-beosztás, egyenlôtlen munkaidô-beosztás, sûrített munkahét, megosztott munkakör (job-sharing), részmunkaidô, de ilyenek a változó vagy otthoni munkahelyen végezhetô munkák (távmunka). Feladat: 1) Gondolja végig, hogy munkaadóként milyen elônyei és hátrányai lennének egy munkakör megosztott betöltésének! 2) Gondolja át, mi szól az ellen, hogy a munkáltatók efféle megoldásokat alkalmazzanak? Milyen támogatható tevékenységeket tudna javasolni annak érdekében, hogy minél több pályázó munkáltató alkalmazzon szívesen távmunkában, részmunkaidôben, megosztott munkakörben munkavállalókat? Ön szerint mi akadályozhatja a munkavállalókat abban, hogy részmunkát vagy távmunkát vállaljanak? Pályázatkiíróként milyen támogatható tevékenység elôírásával tudná elôsegíteni, hogy minél többen vegyék igénybe az atipikus foglalkoztatási formákat? * * Megoldókulcs: 1) Elônyök: Mivel a két munkatárs egymást helyettesíti, biztosított a pozíció feladatainak folyamatos ellátása; magasan kvalifikált munkaerôt igénylô területeken is jól alkalmazható, vagyis kibôvíti a merítési bázist és jó minôségû, motivált kvalifikált munkatársat lehet segítségével találni; nem marad félbe munka, amikor lejár a munkaidô, a váltótárs befejezi; a két munkatárs kiegészítheti egymás tudását, tapasztalatát, készségeit (pl. az egyikük szeret ügyfelekkel találkozni, a másik jobb az adminisztrációban); az egymás iránti felelôsség többlet teljesítményre sarkall. Hátrányok: Több az adminisztráció; extra kommunikációt és szervezést igényel a két munkatárs között; feszültségek támadhatnak a feladatok arányos megosztásával kapcsolatban. 2) A nem tipikus foglalkoztatás többe kerül, több szakértelmet igényel, több adminisztrációt tesz szükségessé. A munkáltató, amelyik atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaz, elônyt élvezhetne a pályázati elbírálás során, külön támogatást kaphatna az ilyen foglalkoztatás költségeinek csökkentésére, szervezett adminisztrációs szolgáltatást lehetne szintén pályázati úton igénybe venni stb. Amíg a részmunkaidôs foglalkozással vagy más atipikus foglalkoztatási formában nem lehet megkeresni a munkába járás költségeit, nem lesz jelentkezô az efféle állásra. A pályázatokat tehát viszonylag jobban fizetô állásokra kell kiírni, vagy más elônyöket kell hozzá kínálni (pl. szakképzés, diploma vagy doktori szerzése stb.). II.2. A foglalkoztatottság növelése a foglalkoztathatóság javításával A munkaerô foglalkoztathatóságának javításához az emberekben rejlô adottságok, képességek és készségek fejlesztésére van szükség: II.2.1. Egészség Magyarországon a lakosság egészségi állapota köztudottan rendkívül rossz. Ennek hátterében az egészségtelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás kedvezôtlen tendenciái éppúgy szerepet játszanak, mint a magas stressz-szint, vagy a rossz állapotban lévô környezet. A nem kielégítô egészségügyi tendenciák mögött egy fontos tényezô a lakosság egészségtudatossága, amely nyugodtan kijelenthetjük elég alacsony színvonalú. Feladat: Tekintse át a TÁMOP (TIOP) akcióterveit és keresse meg benne azokat a helyeket, ahol el tudja helyezni az alábbi feladatokat (lehetnek ezek önálló projektek vagy részfeladatok, támogatott tevékenységek, jogosultsági feltételek stb.): s Egészségtudatosság javítása s Általános betegségmegelôzés s Otthoni/munkahelyi/közúti balesetmegelôzés s Függôségek kezelése s Túlsúlymegelôzés s Reproduktív egészség s Felelôs szexuális magatartás s Fogamzásszabályozás s Lelki betegségek megelôzése, kezelése s Otthoni/intézményi betegápolás, gondozás s Foglalkozási ártalmak, betegségek megelôzése, kezelése II.2.2. Közoktatás, képzés 2 Az iskolai tanulásnak nemcsak és kizárólag a kognitív nevelés a feladata, hanem hasonlóan fontos a személyiség fejlesztése és a tanuló identitástudatának alakítása is. Az iskola és a tananyagok modelleket kínálnak a gyerekeknek különbözô élethelyzetek megélésére, valamint mintákat kínálnak egy-egy probléma megoldására. Kérdés, vajon a modellek, viselkedési minták és szerepek ugyanazt üzenik-e a fiúknak, mint a lányoknak? Megjelenik-e az iskolában, a tankönyvekben mindkét nem helyzete, tapasztalatai, mozgástere és a társadalomban betöltött feladatai? A társadalmi sztereotípiák személyiségjegyekre, viselkedésre, teljesítményre, képességekre, testi megjelenésre, érdeklôdésre egyaránt vonatkozhatnak, és nagyban befolyásolják a gyermek (nemi) szocializációját. A sztereotípiák azért veszélyesek, mert 2 Kereszty Orsolya: A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata tankönyvekben, 12 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 13

9 újratermelik a társadalmi egyenlôtlenségeket. Jellemzô sztereotípiaként említhetjük meg például a férfiak/fiúk agresszivitását, objektivitását, önállóságát, racionalitását, versenyszellemét, vagy a nôk érzelmességét, önállótlanságát, háziasságát, gondoskodó magatartását vagy szépségét. A megfelelô oktatás már az iskolás gyerekek körében lehetôvé tenné, hogy fellépjünk a nôi és férfi szerepekhez kapcsolódó sztereotípiák, az elôítéletek és a diszkrimináció ellen. Kutatásokból tudjuk, hogy a tankönyvek elsôsorban a fiúk és férfiak élettapasztalatait jelenítik meg, azok jelentik a normát, a lányok gondolkodásmódja és tapasztalatai ehhez képest az eltérôt jelenti. A tankönyvek nem építenek a lányok valós tapasztalataira, valamint elenyészô számban fordulnak elô nôi írók vagy mûvészek alkotásai a tankönyvekben. Ez a jelenség is hozzájárul ahhoz, hogy a szakma- és pályaválasztás, az életpályatervek tekintetében a lányok (nôk) a fiúknál (férfiaknál) sokkal szûkebb lehetôségek között választanak, sokkal behatároltabb helyet tudnak elképzelni maguknak. A nôk kellôképp változatos, a férfiakkal egyenlô mértékû munkaerô-piaci jelenlétének kulcsa az iskolai (és iskolán kívüli) oktatás. Feladat: Mutassa be, hogy a közoktatási programokban milyen támogatható tevékenységekkel ösztönözné a nemi sztereotípiák elleni küzdelmet!* II.2.3. Felnôttképzés, átképzés A már valamilyen szakmával, szaktudással rendelkezô vagy éppen alacsonyan képzett munkaerô tudásának, kompetenciáinak a munkaerôpiac igényeihez igazítása az egyik legaprólékosabb, legtöbbféle programot és ötletet igénylô feladat. A nôk és a férfiak eltérô felkészültsége, élethelyzete természetesen más és más kiegészítést, pótlólagos oktatást tehet szükségessé, ugyanakkor ezen a területen különösképp figyelemmel kell lenni arra, nehogy magunk is hozzájáruljunk a nemek közötti egyenlôtlenségek fenntartásához, elmélyítéséhez. Az iskolarendszeren kívüli képzésekrôl szóló nemzetközi tapasztalatok szerint gyakori hiba, hogy a nôket inkább munkaerô-piaci tréningekbe, míg a férfiakat inkább szakképzô vagy kiegészítô képzésekbe vonják be. A szakképzô programok gyakran a nôk és a férfiak sztereotípiáktól vezérelt, hagyományosnak mondott szakmastruktúrája szerint ajánlanak képzéseket, s ez nem segíti elô, hogy különleges, a gyakoritól eltérô ismeretekkel rendelkezô munkaerôt képezzünk ki, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy sikerrel vegyenek részt a munkahelyekért folyó versenyben. 3 3 A nemek egyenlôségét figyelembe vevô képzésrôl lehet többet megtudni A nôk és férfiak esélyegyenlôségének elôsegítése a felnôttképzésben címû kézikönyvbôl, amely az EQUAL program keretében jött létre: A Gender T.I.D.E. projekt pedig, amelyben a magyar MONA Alapítvány is részt vett, információs és dokumentációs szakemberek genderszempontú képzésével foglalkozott: * Megoldókulcs (példák): Minden tananyagfejlesztés kötelezô eleme egy genderszempontú minôségbiztosítás Háztartás-gazdaságtani ismeretek, csecsemôgondozás és fejlôdés-lélektani alapismeretek fiúknak és lányoknak egyaránt. Feladat: Gyûjtsön ötleteket a szokásostól eltérô szakképzésre vagy átképzésre. Gondolja át, mik az elônyei, mik a hátrányai annak, ha nôket férfiasnak, férfiakat nôiesnek tartott szakmákra, foglalkozásokra képeznek. Vázoljon fel egy kommunikációs tervet, amely segíthetné, hogy a képzésre többen jelentkezzenek, s hogy közülük a potenciális munkáltatók szívesen alkalmazzanak munkaerôt. II.2.4. Szociális ellátás, támogatás A lakosság egy részének a munkaerôpiacon való megjelenését, illetve ott tartós megmaradását az amúgy is nehéz feltételek mellett saját, illetve családi problémáik is nehezítik. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdését szolgálhatja a szociális ellátás, ezen belül a gyermek- és ifjúságvédelem, az idôsek támogatása, a családsegítés vagy a különféle megelôzô vagy ártalomcsökkentô szolgáltatások. A szociális támogatások címzettjei között több okból is többségben vannak a nôk. A szegénység részben az alacsonyabb munkajövedelmek, nyugdíjak és más ellátások, valamint a gyermeknevelés gyakorlati és anyagi terheinek egyenlôtlen eloszlása, részben a relatíve hosszabb várható életkor miatt jóval nagyobb mértékben érint nôket, mint férfiakat. A családi problémák összhangban a közvélekedéssel, miszerint a család összetartása a nôk feladata többnyire a nôk vállán nyugszanak. A nôk és férfiak közötti egyenlôtlenségek részben ahogy a politikai vagy gazdasági döntéshozatalban, ahogy a munkaerôpiacon és a gazdaságban a család keretei között jelennek meg és okoznak nem is egyszer súlyos problémákat. A nôk elleni fizikai, szexuális, érzelmi, gazdasági erôszak a Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerika országaiban végzett kutatások átlagadatait átvéve (ezek szerint a éves nôk 10%-át érte a vizsgálatot megelôzô 12 hónapban legalább egy alkalommal fizikai vagy szexuális erôszak férje, élettársa, partnere vagy volt férje, volt élettársa, volt partnere részérôl) nálunk évrôl évre mintegy 400 ezer nôt s velük gyermekeket, munkatársakat, rokonokat, barátokat sújt. Ennek a jelentôs tömegnek egy számottevô része fizikai, lelki, reprodukciós egészségét tekintve súlyosan károsodik, ugyanakkor az erôszak áldozatait övezô negatív elôítéletek, az áldozathibáztatás és az erôszakos fél elleni védelem intézményeinek szinte teljes hiánya miatt csak töredékük folyamodhat hatékony és szakszerû segítségért. A nôket érô erôszak az egyik legelterjedtebb, ugyanakkor legkevésbé látható, s ezért legnehezebben leküzdhetô veszélyeztetô elem, amely aláássa a nôk egészségét és munkaképességét, veszélyezteti saját és gyermekeik életét, jövôjét, és a családban éppúgy, mint a társadalom egészében megszilárdítja a nôk hátrányos, alárendelt helyzetét. 14 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 15

10 II.2.5. Bûnmegelôzés, integráció Miközben az összes bûnelkövetô között 10-15%-ot tesznek ki csupán a nôk, a sértettek között arányuk megközelíti a 40%-ot. A jogerôsen elítéltek, és még inkább, a letöltendô börtönbüntetésre ítélt bûnelkövetôk között a nôk aránya még sokkal kisebb, a fogva tartottak között a 7%-ot sem éri el. A nôk tehát a bûncselekményekben való részvételükhöz, illetve annak súlyához képest messze túl vannak reprezentálva az áldozati oldalon. A bûnözés áldozati, illetve elkövetôi oldalán veszélyeztetettek gyakran eltérô támogatást igényelnek annak érdekében, hogy társadalomból való kiszorulásuk megelôzhetô vagy visszafordítható legyen. Feladat: Soroljon kifejezetten a nôket érô bûncselekmények megelôzését segítô speciális eszközöket. Gondolja át a már elkövetett bûncselekmények nôi áldozatai számára nyújtható áldozatsegítô eszközöket.* III. Hogyan lehet érvényesíteni a nemek egyenlôségének szempontját a TÁMOP és TIOP programozás egyes szakaszaiban? Ebben a fejezetben azt mutatjuk be, hogy a nôk és férfiak egyenlôségének szempontja hogyan érvényesíthetô a programozás különbözô szakaszaiban célzott fejlesztések formájában, illetve horizontális szempontként. A fejezetünkben alkalmazott gyakorlati példákat nem egyszer a nôk elleni erôszak témakörébôl vettük. Azt akarjuk bemutatni ezzel, hogy miképp segítik a horizontális és a célzott fejlesztés eszközei együtt a fellépést egy ilyen rejtett, a tényleges jelentôségéhez képest igen kevésé ismert, ám annál veszélyesebb jelenség ellen. III.1. Operatív programok III.1.1. Helyzetértékelés Az OP tervezés szakaszában a helyzetértékelés során az egyes foglalkoztatási csoportokon belül célszerû a nôk helyzetét külön jellemezni, így a különbözô hátrányos helyzetûnek minôsülô csoportokon (alacsony iskolai végzettségûek, romák, megváltozott munkaképességûek, fiatalok, idôsebbek, egyéb hátrányos helyzetûek) belül is. A hatékony elemzés és tervezés megkívánja, hogy az ilyen adatokat kereszttáblákban, vagyis más jellemzôkön belül is nemek szerint bontva gyûjtsék és dolgozzák fel. III.1.2. Célok A tervezés során a nôk helyzetére vonatkozóan is világos célokat kell meghatározni, s ezek érdekében célzottan a nemek közötti egyenlôtlenségek felszámolását szolgáló konkrét mûveletek kialakítására kell törekedni. Így a TÁMOP esetében pl. a nôk munkaerôpiaci jelenlétének, illetve vállalkozóvá válásának segítése, családbarát munkahely kialakítása, a nemi szegregáció csökkentése, a nôk munkaerô-piaci reintegrációja; a TIOP esetében a baba- illetve családbarát ügyfélszolgálatok és intézmények kialakítása, az ügyfélszolgálatok nyitva tartásának a munkaidôhöz és a gyermekintézmények nyitva tartásához való igazítása, az informatikai fejlesztések mellett a lakosság, fôként a nôk informatikai oktatása. A mûveletek kialakításakor azt is szem elôtt kell tartani, hogy mindezek kellô hangsúlyt kapjanak, és ne csak a kisgyermeket nevelô anyákra korlátozódjanak. * Megoldókulcs: Önvédelmi tréning, a nôk elleni erôszakról szóló köztudatformálás, bántalmazott nôk és gyerekek tájékoztatása, biztonságiterv-készítés, segélyszervezetek, jogfejlesztés (az erôszakot elkövetôk jobb azonosítása, szigorúbb felelôsségre vonása érdekében). Bántalmazott nôk és gyermekek számára speciális komplex szolgáltatások, menedékotthonok, önsegítô csoportok stb. III.1.3. Indikátorok Mivel a TÁMOP és a TIOP nem fogalmaz meg úgy célokat, illetve indikátorokat, hogy ezekkel az OP-k nôkre és férfiakra gyakorolt hatásait mérni lehessen, különösen fontos a prioritásokhoz rendelt fô indikátorokat minden olyan esetben, amikor emberekrôl van szó (foglalkoztatottak, képzettek, ellátottak, ezek arányszámai, létszámokból képzett mutatók, képzéseken részt vevôkre jutó költségek stb.) nemekre bontva meghatározni. 16 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 17

11 A genderszempontú költségvetés (gender budgeting ld. a III.4. pontban) szempontjából rendkívül fontos adat, hogy a fejlesztésekbôl milyen arányban részesednek nôk és férfiak, és milyen hatással lesznek ezek a fejlesztések a nemek közötti egyenlôtlenségre. Ezért a megvalósuló projektekben mind a fejlesztés végsô kedvezményezettjeire (vagyis a célcsoportra: például munkához juttatottak, képzésben részt vevôk, ellátottak stb. ez megadható létszámban, idôráfordításban, pénzráfordításban), mind a projektet végrehajtó szervezetre vonatkozó adatokat (például a pályázaton nyertes vállalat, szervezet alkalmazottai, vezetôi) nemek szerinti bontásban kell gyûjteni. Példa: Hogyan integrálható a nôk elleni erôszak problémája a TÁMOP és TIOP Operatív Programokba? Helyzetelemzés OP szövege TÁMOP 1.5 Társadalmi kirekesztôdés (31. old.) [...] A sérülékeny, veszélyeztetett csopor-tok körében (a tartósan inaktív személyek, a hajléktalan emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a bentlakásos szociális intézmények fogyatékossággal élô, szenvedélybeteg lakói, a büntetô-igazságszolgáltatás rendszerébe bekerülôk és az onnan kikerülôk, a gyermekvédelmi gondoskodásban élôk és onnan kikerülôk), illetve a leghátrányosabb helyzetû települések lakói esetében jelentôs a szegénység kockázata és a szegénység továbbörökítésének kockázata. Módosított OP szöveg TÁMOP 1.5 Társadalmi kirekesztôdés (31. old.) [...] A sérülékeny, veszélyeztetett csoportok körében (a tartósan inaktív személyek, a hajléktalan emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a bentlakásos szociális intézmények fogyatékossággal élô, szenvedélybeteg lakói, a büntetôigazságszolgáltatás rendszerébe bekerülôk és az onnan kikerülôk, a gyermekvédelmi gondoskodásban élôk és onnan kikerülôk, a nôk elleni, illetve a családon belüli erôszak áldozatai), illetve a leghátrányosabb helyzetû települések lakói esetében jelentôs a szegénység kockázata és a szegénység továbbörökítésének kockázata. Prioritási tengelyek OP szövege TÁMOP A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése (124. old.) [...] A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerô-piaci rugalmasság és biztonság együttes erôsítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, humánerôforrás-gazdálkodási rendszerek korszerûsítését (és ennek részeként különösen a család és a munkavégzés összehangolását segítô foglalkoztatási formák, családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztését). Módosított OP szöveg TÁMOP A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése (124. old.) [...] A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerô-piaci rugalmasság és biztonság együttes erôsítése jegyében támogatjuk a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A vállalatok (és egyéb szervezetek) szervezeti kultúrája fejlesztésének részeként ösztönözzük az irányítási, munkaszervezési, humánerôforrásgazdálkodási rendszerek korszerûsítését (és ennek részeként különösen a család és a munkavégzés összehangolását segítô foglalkoztatási formák, családbarát munkahelyi gyakorlatok elterjesztését, az erôszakot elszenvedett nôk foglalkoztathatóságának megôrzését). 18 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 19

12 TÁMOP A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (146. old.) Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévôk sikeres munkaerô-piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerôpiacra nem integrálható társadalmi csoportok esélyeit a szociális szolgáltatási rendszer modernizációjára van szükség, amelynek két fô iránya van. [...] A modernizációs folyamatok elterjesztése érdekében támogatni fogjuk új képzési anyagok kidolgozását, a szakemberek hatékonyabb munkavégzését, szakmai kompetenciáinak növelését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket, és egyéb egyéni és csoportos tanulási formák (például szervezetfejlesztés, szupervízió) biztosítását, valamint tervezési, fejlesztési és módszertani hálózatok kialakítását ágazatközi és szektorközi együttmûködések erôsítését. TÁMOP A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (146. old.) Annak érdekében, hogy a szociális ellátórendszer hatékonyabban támogassa a fokozott segítségre szoruló csoportokat, valamint a nehéz helyzetben lévôk sikeres munkaerô-piaci integrációját, és a hátrányaiknál, életkoruknál vagy állapotuknál fogva a munkaerôpiacra nem integrálható társadalmi csoportok, valamint a családon belüli erôszak nôi áldozatainak esélyeit a szociális szolgáltatási rendszer modernizációjára van szükség, amelynek két fô iránya van. [...] A modernizációs folyamatok elterjesztése érdekében támogatni fogjuk új képzési anyagok kidolgozását, a szakemberek hatékonyabb munkavégzését, szakmai kompetenciáinak növelését szolgáló képzéseket, továbbképzéseket (pl. a nôk elleni erôszak természetérôl), és egyéb egyéni és csoportos tanulási formák (például szervezetfejlesztés, szupervízió) biztosítását, valamint tervezési, fejlesztési és módszertani hálózatok kialakítását ágazatközi és szektorközi együttmûködések erôsítését. FELADAT: 1. Az OP céljainak, prioritási tengelyeinek és mûveleteinek ismeretében, valamint a felsorolt példák figyelembevételével alkosson 3 db olyan OP szintû indikátort, amely a családon belüli erôszak elleni küzdelem céljából tervezett fejlesztések eredményét, hatékonyságát méri! 2. A fenti példa mintája alapján mutassa be, hogy a foglalkoztatásban megnyilvánuló nemi szegráció problémáját mely prioritásban és milyen módon lehetne kezelni?* *Megoldókulcs: 1. Kulcsszavak: A helyi munkaerôigények szakszerû feltárása, ezek alapján hiányszakmákra képzés, alulreprezentált nemhez tartozók elônyben részesítése stb. 2. Javaslatok: Kifejezetten a nôk elleni erôszak kezelését célzó különféle szakterületeken folyó szakemberképzés céljából elfogadott tananyagok száma. Különféle szintû, a nôk elleni erôszakkal kapcsolatos képzéseket (tanfolyamok, szakképzés, továbbképzés stb.) sikeresen elvégzettek száma. A támogatás következtében kiépülô, a nôk elleni erôszak áldozatait, illetve veszélyeztetettjeit támogató intézményrendszer férôhelyeinek száma, az ellátás típusa szerint stb. III.2. Akciótervek, konstrukciók tervezése III.2.1. Nôk és férfiak egyenlôsége mint horizontális eszköz Az EU a társadalom számos hátrányos helyzetû csoportja között kiemelten foglalkozik a nôkkel, mert (az igazságosság és az emberi jogok szempontjain túl) a nôk és férfiak között a javakból, a döntési jogkörökbôl s a rendelkezésre álló szabadon felhasználható idôbôl való egyenlô a mainál igazságosabb részesedés, már csak az érintett létszám miatt is, óriási, ma még kiaknázatlan gazdasági potenciált hordoz. Az EU tehát horizontális elvárásként rögzíti a folyamatok nemekre gyakorolt hatásainak vizsgálatát, nyomon követését az alábbiak szerint: s Minden lehetséges adat nemek szerint bontott gyûjtése és elemzése A nemek szerint bontott adat egyben keresztbontást jelent: vagyis nem csupán a mindenkori összes adatokat kell nemek szerint bontva is megadni, hanem a részletezetteket is. A más társadalmi csoportokat sújtó hátrányok leküzdése során is a nemek eltérô helyzetére érzékenyen kell eljárni. s Nôk és férfiak lehetôség szerint egyenlô részesedése a hatalomból, a döntési jogkörrel járó pozíciókból Ennek érdekében a tervezés, a végrehajtás során az EU minden szinten tehát a strukturális alapokat mûködtetô intézményrendszer egészében, s ugyanígy a kedvezményezettek között is elvárja a nemek kiegyensúlyozott (legalábbis javuló arányú) részvételének biztosítását a döntéshozatal, az ellenôrzés fórumain és a megvalósításban is. Ezt a célt szolgáló eljárások: a kvóták, az esélyegyenlôségi tervek, az esélyegyenlôségi munkatársak alkalmazása, az elônyben részesítés. s A szegregáció elkerülése, de legalábbis csökkentése A nôk és férfiak vonatkozásában külön ügyelni érdemes arra, hogy a döntéshozatali pozíciók nôkkel való betöltését olyankor is segítsék elô direkt eszközök (pl. a kvóta), amikor az adott területen mûködôk többsége nem nô (pl. egy közlekedési vállalatnál), illetve ahol a résztvevôk megoszlásától függetlenül hagyományosan férfiak a vezetôk. A horizontális és vertikális szegregációt tehát egymással kölcsönhatásban kell figyelembe venni. s A nôk foglalkoztatásának mennyiségi és minôségi növelése Minden prioritásnál így az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban is mérlegelni kell az intézkedések nôk foglalkoztathatóságára, illetve foglalkoztatására, elômenetelére gyakorolt hatásait is. s A nôk és férfiak egyenlô (a mainál sokkal egyenlôbb) részesedése a társadalmilag hasznos, ám nem fizetett tevékenységekbôl, elsôsorban a gyermekek és más rászoruló családtagok idôsek, betegek gondozásából A társadalmilag hasznos feladatok igazságosabb elosztása megnyitja az utat azok jobb elismertetése elôtt, lehetôséget teremt a családi/magánélet és a munka jobb öszszehangolására mind a férfiak, mind a nôk számára: növeli a biztonságot, s ezáltal hozzájárul a gyermekvállalási hajlandóság javulásához. 20 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 21

13 III.2.2. A társadalmi hátrányok leküzdését segítô célzott, speciális intézkedések A nôk és férfiak társadalmi egyenlôsége érdekében az EU dokumentumaira támaszkodva most 4 fôbb problématerületet jelölünk ki. III Szegregáció A horizontális (szakmai, foglalkozási) és vertikális (vezetési, döntési szintek) szegregáció visszaszorítása érdekében a köz- és felsôoktatási, szakképzési és felnôttképzési, foglalkoztatási és szociális területeken önálló feladatokat, támogatható tevékenységeket és indikátorokat kell megjeleníteni. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a nôk mind többen ún. húzóágazatokban való munkavégzésre is alkalmassá váljanak (számítástechnika, mûszaki területek stb.). Elô kell segíteni a döntéshozatali pozíciók könnyebb elérhetôségét a nôk körében (felkészítés, háttérszolgáltatások biztosítása, közlekedés stb.). 4 A szegregációval szoros összefüggésben alakul a nôkre és férfiakra jellemzô bér és jövedelem. A férfiak bére, keresete átlagosan is, és minden metszetben magasabb, mint a nôké (ld. I. fejezet). Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: s Háztartási, illetve háztartás-gazdaságtani ismeretek lányoknak és fiúknak az iskolákban. s Gyermekgondozási, fejlôdés-lélektani ismeretek kiskortól kezdve az iskolákban fiúknak, lányoknak egyaránt. s Tananyagok átvizsgálása a nemi sztereotípiák feltárása, megszüntetése érdekében. s Lányok bátorítása a fiúsnak tartott tantárgyakban. s Nôk támogatása a nem hagyományosan nôies szakmák elsajátításában (ha a térségben erre van kereslet), mint amilyen az asztalos, villanyszerelô, autószerelô, kárpitos, vagy az értelmiségi területeken az informatikus, mérnök, fogtechnikus, az ortopéd vagy szülész-nôgyógyász orvos. s Férfiak támogatása a hagyományosan nôiesnek tekintett szakterületek felé, mint amilyen az ápoló, az óvodapedagógus, tanító, gyógytornász stb. s Vezetôképzés, politikusképzés, újságíróképzés kifejezetten a nôk számára. III Munka és magánélet összeegyeztetése A nôk foglalkoztathatóságának legátfogóbb akadálya, hogy a fizetett munkán kívüli munkatevékenységek elsöprô többségét (a férfiakkal közös háztartás, gyermekek, más függô családtagok gondozása) ôk végzik. Ez a körülmény alapjaiban határozza meg azt, hogy hová, mennyi idôben járhatnak el dolgozni, hogy milyen felelôs és milyen szintû rendelkezésre-állást igénylô pozíciókat foglalhatnak el, hogy milyen és mennyi továbbképzésben vehetnek részt. 4 A vezetô pozíció betöltéséhez az alkalmasságon, rátermettségen, szakértelmen kívül nem egyszer arra van szükség, hogy a szóban forgó munkaerôt a munkahelyen kívül kevesebb feladat terhelje: gyermekei felügyelet alatt legyenek, álljon rendelkezésre megbízható közlekedési kapcsolat a lakóhelye és a munkahelye között stb. Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: Rugalmas munkaidô-felhasználás. Munkahelyi idôfelhasználási terv (mikor, ki, milyen okból rendelhetô be vagy tartható bent, képzések ideje, értekezletek, közösségépítô programok összeegyeztetésének rendje, szempontjai stb.). Férfiak által másra át nem ruházható módon igénybe vehetô gyermekgondozási szabadság támogatása. Idôsszülô-gondozási szabadság támogatása (mindkét nem igénybe veheti). Munkahelyi egészségügyi szûrôprogramok. Szervezett gyermekfelügyelet. Vállalati, intézményi fenntartású vagy támogatású gyermekintézmény, nyári megôrzôk. Háztartásimunka-jegyek cafeteria-rendszerben. Öregek napközije. Házi gondozószolgálat felállítása. Óvoda-, bölcsôde-, iskolai napközifejlesztés. III A diszkrimináció, különösen a többszörös megkülönböztetés elleni küzdelem A médiumoknak kitüntetett szerepe van a nôk hátrányos megkülönböztetése, a diszkrimináció normalizálásában, elfogadottá tételében, s persze ugyanígy a leküzdésében is. Ugyancsak óriási jelentôsége van a diszkrimináció normalizálásában (vagy visszaszorításában) az alapvetô közszolgáltatásoknak; közülük elsôsorban az oktatásnak (nemi szerepek, egyéni, családi felelôsségek), és az egészségügynek (családtervezés, fogamzásszabályozás, nôvédelem általában: reproduktív jogok). A diszkrimináció visszaszorítása kiterjedt és színvonalas jogérvényesítést, jogvédelmet kíván, széles körû sztereotípiaellenes propagandát, pszichológiai és szociális támogatást, önsegítést az áldozatoknak, illetve veszélyeztetetteknek, valamint széles körû és alapos genderképzést a szakszemélyzetnek. Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: A nôk és férfiak társadalmi egyenlôségérôl képzési program kifejlesztése a közoktatásban. Antidiszkriminációs célú, sztereotípiaellenes mûvészi alkotások (filmek, reklámok, mûsorok, plakátok) készítése, terjesztése. Szûrôprogramok, felvilágosítás, egészségnevelés. 22 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 23

14 III Az erôszak leküzdése Mindenkit érhet ugyan erôszak, de a társadalmi csoport elleni szisztematikus erôszak két ma és minálunk legjellemzôbb célcsoportja a nôk (lányok) és a romák. E két csoportot sújtó erôszaknak a számos különbözôség mellett van néhány jellegzetes közös vonása is: csoporthoz tartozáson (nemi, illetve etnikai hovatartozáson) alapul, és módszeres, rendszeres, ezért hosszantartó, súlyos következményekkel járhat az egyénekre és környezetükre nézve is. Példák az akciótervekben megjeleníthetô célzott konstrukciókra vagy támogatható tevékenységekre: Komplex ellátási protokollok kidolgozása. Kutatás, tananyagfejlesztés, képzés a nôk és romák elleni erôszak természetérôl (pszichológusok, orvosok, rendôrök, jogászok, köztisztviselôk). Szociális ellátások (menedékhely bántalmazott nôknek, illetve menekülô prostituáltaknak). Példa: Hogyan integrálható a nôk elleni erôszak problémája a TÁMOP 5. Prioritásának as akciótervébe? Akcióterv szövege Gyerekesély programok országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága A gyermekszegénység többdimenziós probléma, amely elsôsorban a jövedelemszegénységbôl fakad, de fokozhatja a szolgáltatásokhoz, egyéb erôforrásokhoz való hozzáférés hiánya és a gyerekek egészséges fejlôdéséhez szükséges mindennapi tevékenységekbôl való kirekesztôdés. Súlyosbíthatják egyéb társadalmi egyenlôtlenségek is, mint az etnikai hovatartozás, fogyatékosság és földrajzi helyzet. Módosított akcióterv szövege Gyerekesély programok országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága A gyermekszegénység többdimenziós probléma, amely elsôsorban a jövedelemszegénységbôl fakad, de fokozhatja a szolgáltatásokhoz, egyéb erôforrásokhoz való hozzáférés hiánya és a gyerekek egészséges fejlôdéséhez szükséges mindennapi tevékenységekbôl való kirekesztôdés. Súlyosbíthatják egyéb társadalmi egyenlôtlenségek is, mint az etnikai hovatartozás, a nemek közötti társadalmi egyenlôtlenség, erôszak, fogyatékosság és földrajzi helyzet A korai beavatkozást középpontba helyezô Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetû térségekre 1.4 Támogatható tevékenységek köre Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 1.4 Támogatható tevékenységek köre - Az iskoláskorú gyermekek számára, integrált programok: pl. szenvedélybetegségek megelôzése, helyi ifjúságsegítôk, kortárssegítôk hálózatának fejlesztése - Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segítô, valamint elkallódását, a devianciákat megelôzô programok támogatása (pl. éjszakai sportolási, idôtöltési lehetôségek támogatása; tanácsadás, felvilágosítás nyújtása, drogmegelôzés) A korai beavatkozást középpontba helyezô Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetû térségekre 1.4 Támogatható tevékenységek köre - bántalmazás-szûrés (az a gyermek is bántalmazott, akinek az anyját, testvérét bántalmazzák) - tájékoztató anyagok pl. az emberi jogokról, a nôk jogairól (szülôknek) Gyermekek és fiatalok integrációs programjai 1.4 Támogatható tevékenységek köre - Az iskoláskorú gyermekek számára, integrált programok: pl. felelôs szexuális magatartás, fogamzásszabályozás, szenvedélybetegségek megelôzése, helyi ifjúságsegítôk, kortárs-segítôk hálózatának fejlesztése - Ifjúsági szolgáltatások fejlesztése, sikeres életkezdését segítô, valamint elkallódását, a devianciákat megelôzô programok támogatása (pl. éjszakai sportolási, idôtöltési lehetôségek támogatása; tanácsadás, felvilágosítás nyújtása, prostitúció- és drogmegelôzés). - felvilágosítás krízishelyzetekben, biztonsági terv 24 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 25

15 5.3.1 Elsô lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezôk képessé tevô és önálló életvitelt elôsegítô programjai 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága Cél: A konstrukció célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezô emberek (pl. rendszeres szociális segélyezettek, ellátás és jövedelemnélküli, a munkaerôpiacról tartósan kiszorultak a gyermekotthonokban, nevelôszülôi családokban élô gyermekek és fiatalok) foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, támogatások érthetôvé, elérhetôvé tételével, egyéni fejlesztési tervek alapján, együttmûködésben a foglalkoztatási szervezetekkel Elsô lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezôk képessé tevô és önálló életvitelt elôsegítô programjai 1.3 A támogatási konstrukció indokoltsága Cél: A konstrukció célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezô emberek (pl. rendszeres szociális segélyezettek, ellátás és jövedelemnélküli, a munkaerôpiacról tartósan kiszorultak a gyermekotthonokban, nevelôszülôi családokban élô gyermekek és fiatalok bántalmazás miatt a munkából kiszoruló vagy otthonukból menekülni kényszerült nôk) foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, támogatások érthetôvé, elérhetôvé tételével, egyéni fejlesztési tervek alapján, együttmûködésben a foglalkoztatási szervezetekkel. feladat: A fenti példa alapján mutassa be, miként építhetô be a nemi sztereotípiák elleni küzdelem a közoktatási konstrukciókba (horizontálisan és célzott intézkedésekkel)! Akcióterv szövege Módosított akcióterv szövege III.3. Gyakorlati tervezés: kiírások Az Európai Unió fejlesztési támogatásai során külön figyelmet fordít két horizontális alapelv, az esélyegyenlôség és a fenntartható fejlôdés érvényesítésére. A következôkben megpróbálunk segítséget nyújtani a pályázati vagy tervezési felhívást elôkészítô munkacsoportoknak abban, hogy az adott konstrukció fô tevékenységétôl, illetve a projekt méretétôl függôen milyen esélyegyenlôségi, azon belül is a nemek társadalmi egyenlôségét elôsegítô horizontális elôírásokat fogalmazhatnak meg a kiírásokban. III.3.1. Általánosan alkalmazható elôírások Az elmúlt egy évben a szervezet esélyegyenlôséggel, egyenlô bánásmód biztosításával összefüggésbe hozható jogsértést nem követett el (jogosultsági alapkövetelmény). Az azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek. A támogatott fejlesztési projektjéhez kapcsolódó kommunikációjában és nyilvános eseményeken gyakorolt viselkedésében a fejlesztô vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az elôítéleteket. A támogatott projektet megvalósító kedvezményezett projektmenedzsmentjében, amennyiben annak létszáma eléri a 3 fôt, biztosítani kell a nôk legalább 30%-os képviseletét. Minden kedvezményezett köteles minden személyre vonatkozó adatot nemek szerint bontva közölni az adatkezelés ismert szabályai szerint. Az adatszolgáltatás vonatkozik a támogatás kedvezményezettjeire mint szervezetre, az alvállalkozók a projektben résztvevô munkatársaira és a projekt célcsoportjaira. III.3.2. Tevékenységtípusokhoz köthetô elôírások Ügyfélfogadásra, ügyfélszolgálat ellátására szánt épület átalakítása, bôvítése, akadálymentesítése: a WC és tisztálkodási helyiségekben a férfiak és nôk esetében azonos kibocsátási/áteresztési kapacitást az épület funkciójának megfelelôen, legalább egy minimum 6 m 2 -es játszósarkot és legalább egy külön, csecsemôpelenkázásra és etetésre alkalmas helyiséget. Épített környezettel, tömegközlekedéssel kapcsolatos beruházási projektek Közterületen lévô parkolóhelyek esetén legyenek külön kialakított speciális, a célcsoportok igényeit figyelembe vevô és számukra fenntartott parkolóhelyek, nôk és gyerekkel utazók számára. Ezek a parkolóhelyek legyenek a lehetô legközelebb a kijárathoz, lifthez, jól kivilágított, lehetôség szerint kamerával ellátott helyen. A gyermekkel utazók számára fenntartott parkolóhelyek másfélszer szélesebbek legyenek, mint az átlagos parkolóhelyek. 26 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 27

16 s Képzést is tartalmazó projektek Bármely képzés szervezésekor törekedni kell arra, hogy a képzés a különbözô célcsoportok igényeinek megfelelô idôpontban legyen megtartva. Munkahelyeken, vagy a munkáltatók által szervezett képzések legfeljebb 1/3-a folyhat munkaidôn kívül. Ezekben az esetekben igény esetén a gyermekek napközbeni felügyeletét is biztosítani kell. Minden olyan projekt esetében, amelyben a nôk a projekt célcsoportjaként nevesítve vannak, kötelezô háttérelemzést készíteni az egyes célcsoportoknak a projekt eredményeihez való hozzáférésérôl, illetve a projekt célcsoportokra gyakorolt konkrét hatásairól, hozadékáról. Közfeladatok ellátása során megvalósuló ügyintézés, szolgáltatás fejlesztése Amennyiben egy projekt a közfeladatok ellátása során megvalósuló ügyintézés, szolgáltatás fejlesztésére irányul, kötelezô a kisgyermekes szülôknek a szolgáltatásokhoz való hozzáférését javító intézkedéseket hozni. Pl. gyerekbarát szolgáltatás, ügyfélbarát nyitvatartási idô stb. III.3.3. A kiemelt projektek, az 50 millió Ft-ot meghaladó méretû projektek esetében alkalmazható elôírások: Esélyegyenlôségi munkatárs Esélyegyenlôségi terv Esélyegyenlôségi képzés Esélyegyenlôségi Koncepció (kifejezetten esélyegyenlôségi fejlesztéseket célzó projekt esetében) Feladat: Kösse össze az alábbi konstrukciókat és az azokban alkalmazható esélyegyenlôségi elôírásokat! Egy konstrukcióhoz több elôírás is választható, illetve egy elôírás több konstrukcióban is alkalmazható.* 1. gendertudatos kommunikáció TÁMOP játszósarok kialakítása TÁMOP másfélszer szélesebb pakolóhely TÁMOP gyermekbarát szolgáltatások (gyermekfelügyelet) TÁMOP esélyegyenlôségi munkatárs TÁMOP esélyegyenlôségi terv TÁMOP esélyegyenlôségi képzés TIOP esélyegyenlôségi koncepció TIOP személyre vonatkozó adatok nemek szerinti bontása TIOP A *Megoldókulcs: TÁMOP 1.4.1: 1, 4, 9; TÁMOP 2.1.1: 1, 4, 5, 6, 7, 9; TÁMOP 3.3.5: 1, 9; TÁMOP 4.1.2: 1, 4, 7, 9; TÁMOP 5.5.5: 1, 2, 4, 5, 6, 7, 8, 9; TÁMOP 6.1.4: 1, 4, 5, 6, 7, 9; TIOP 2.1.1: 1, 3, 9; TIOP 2.2.3: 1, 3, 9; TIOP A: 1, 2, 3, 9 III.4. Projekttervezés és végrehajtás III.4.2. Projekttervezés A pályázati/tervezési felhívásban elôírt kötelezô esélyegyenlôségi kritériumokat, valamint az adatlapban szereplô választható esélyegyenlôségi vállalásokat a projekt tervezésének megkezdésétôl szem elôtt kell tartani, és a projekttervezés minden szakaszában be kell építeni a projekttervbe. Fontos felhívni a pályázók, illetve a projektgazdák figyelmét arra, hogy a projekt helyzetelemzésében ne csak általános, hanem kifejezetten a nemek egyenlôségét jellemzô specifikus adatokat is használjanak. Itt is alapkövetelmény a személyekre vonatkozó adatok nemekre bontott közlése. További fontos feltétel, hogy a nemek egyenlôségével kapcsolatos vállalások jelenjenek meg a projekt költségvetésében is, hiszen ezek egy jelentôs részének költségvonzata is van. Általános hiba a pályázók részérôl, hogy az esélyegyenlôség szempontjait marginális témának tekintik, ezért az esélyegyenlôségi vállalások nem képezik szerves részét a projektnek. Minthogy az esélyegyenlôség kérdését nem mindig veszik eléggé komolyan, az is elôfordul, hogy felelôtlenül tesznek vállalásokat egyes szempontokra, így a pályázó a megvalósításkor ütközik komoly, elôre nem tervezett nehézségekbe. A kiemelt projektek esetében ezeket jellemzôen állami, államigazgatási szervezetek hajtják végre, amelyek számára törvényileg kötelezô esélyegyenlôségi tervet készíteni indokolt lehet, hogy az IH biztosítson genderszaktanácsadót a szervezet esélyegyenlôségi tervének elkészítéséhez. Az 1. Mellékletben található ellenôrzô lista segítséget nyújthat a pályázó szervezetek részére a nemek egyenlôsége szempont projektbe való beépítésének ellenôrzésére. III.4.2. Projektvégrehajtás A projektvégrehajtás alapvetôen a kedvezményezett feladata, az IH funkciója mindennek ellenôrzése, illetve a végrehajtó számára segítség nyújtása a támogatás hatékony felhasználása érdekében. Fontos azonban felhívni a pályázók figyelmét arra, hogy az esélyegyenlôségi vállalások teljesülését az ellenôrzés, monitoring számon kéri, és nem teljesítés esetén szankcionálhatja. Valamely esélyegyenlôségi vállalás nem teljesítése esetén érdemes újratárgyalni a projektgazdával a vállalásokat, s ami kivitelezhetetlennek bizonyul, azt a projekt végrehajtás közben is beiktatható, reálisan megvalósítható vállalásokkal felcserélni. III.4.3. Genderszempontú költségvetés (gender budgeting) Abból a célból, hogy a projektgazdák jobban érezzék a nemek egyenlôségére irányuló 28 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 29

17 vállalások szükségességét, és azok integráltabban jelenjenek meg a projektben, célszerû ôket tájékoztatni a nemek egyenlôségére érzékeny költségvetésrôl. A programok, projektek kivitelezésének módját befolyásolja az a tény, hogy a pénzelosztás a gender szerinti esélyegyenlôség megteremtésének fontos eszköze lehet. A nôk és férfiak eltérô társadalmi-gazdasági helyzetének figyelembevételével kialakított, és ezáltal speciális igényeiket nagyobb mértékben kielégítô forráselosztás a genderérzékeny költségvetés révén valósulhat meg. Az egyenlôségi szempontok beillesztése érdekében ellenôrizni kell a tervezett vagy megvalósított elosztásokat olyan indikátorok szerint, mint a hátrányok visszaszorítását elôsegítô elosztások aránya, az elsôsorban nôk által igénybe vett közszolgáltatásokra fordított elosztások aránya, vagy az elsôsorban nôk számára jövedelmet eredményezô elosztások aránya. A tevékenységek és hatások a szerint értékelhetôk, hogy megvalósul-e genderegyensúly a programok résztvevôinek körében, vagy a forrásfelhasználásról döntôk között. Mindemellett hasznos lehet mérni a programban részt vevô férfiak és nôk megelégedettségi szintjét is. III.5. Ellenôrzés, monitoring A hatékony monitoringnak alapvetôen a vállalásokból kell kiindulnia, éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy már a projektek helyzetértékelése helytálló legyen a nemek egyenlôsége szempontjából, hogy aztán a célkitûzések pontosak és reálisak legyenek. A teljesítés ellenôrzésével nem kell a projekt lezárásáig várnunk, a folyamatos monitoring alkalmat adhat a rossz irányok, illetve a teljesíthetetlen vállalások korrekciójára a projekt végrehajtása során. Bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázók és projektgazdák nem túl innovatívak a nemek egyenlôségére vonatkozó vállalásokat illetôen, a monitoringnak alapvetôen ezekre a fôképp az adatlapban található esélyegyenlôségi táblázatban szereplô vállalásokra kell alapulnia. Ennek ellenére gyakran még ezeket a vállalásokat sem kérik számon a pályázóktól, így nem meglepô, ha ôk sem fogják komolyan venni a nemek egyenlôsége szempont érvényesítését, és a genderszempont nem lesz szerves része az adott projektnek a tervezés és a végrehajtás szakaszaiban. Mindemellett célszerû az ellenôrzés során figyelembe venni a projektet végrehajtó szervezet méretét, típusát, (kis- és közepes vállalkozás, nagyvállalat, államigazgatási szerv vagy éppen civil szervezet), és ennek megfelelô arányossággal eljárni. Ugyan a monitoring elsôsorban a Közremûködô Szervezet feladatköre, az IH szakmai támogatást adhat a nemek egyenlôsége szempont hatékony és szakszerû ellenôrzése érdekében. Ilyen eszközök: Szakmai tanácsadás biztosítása (IH vagy külsô genderszakértôk) Monitoringra vonatkozó segédanyagok, guideline-ok elkészítése Nemek egyenlôsége szempontú monitoringról szóló képzés biztosítása Egyszerûen követhetô és kitölthetô ellenôrzô lista kialakítása Mivel a KSZ-ek külsôs szakértôket is alkalmaznak, elengedhetetlen a monitorok alkalmazása szakmai feltételeinek egyértelmû meghatározása és a monitorok ellenôrzése, nem csupán a KSZ, hanem idônként az IH részérôl is. III.6. Értékelés Az értékelés elengedhetetlen lépés a bevált módszerek összegyûjtéséhez, a tanulságok levonásához, és a jövôbeli kezdeményezések kialakításához, módosításához. Az értékelés továbbá a felhasznált források hatékony elköltésének ellenôrzését és az általános elszámoltathatóságot is jelenti. Az értékelésbôl nyert tanulságok a gender mainstreaminget is erôsíthetik. Két szervezeti megközelítés létezik az értékelést illetôen: Külön tanulmányok készítése a nemek egyenlôségének megvalósulásáról. A genderszempontnak a teljes értékelésen belüli tárgyalása. Bár mindkét lehetôségnek megvannak az elônyei, a mainstreaming megközelítés erôs érvvel szolgál az utóbbi mellett. A magyar szabályozás nem fogalmaz egyértelmûen, de elôírja, hogy az értékelésekben, valamint a kormány, a monitoring bizottságok, a FIT, az NFT, illetve az országgyûlés számára készülô jelentésekben a környezeti fenntarthatóság, az esélyegyenlôség és a megkülönböztetés tilalma szempontjainak érvényesülésérôl számot kell adni. (Ezt ki lehetne egészíteni a 2009-ben újjáalakult Nôk és Férfiak Társadalmi Egyenlôsége Tanács számára teendô jelentéskötelezettségével.) Az értékelôk munkáját segítheti: A helyzet ex-ante értékelése A monitoring indikátorok keretrendszerei Ha a téma módszeresen integrálásra kerül az értékelési keretrendszerekbe a programozás korai szakaszától fogva Az értékelést nehezítheti: Korlátozott források Megfelelô adatok hiánya A nemek egyenlôsége témában szakértô értékelôk hiánya A nemek társadalmi egyenlôsége szempontjának érvényesítése céljából az alábbi kulcskérdéseket kell figyelembe vennünk az értékelés egyes szintjein: Az értékelési kritériumok tekintetében: Ki határozza meg az értékelési kritériumokat? Milyen mértékben tulajdonítanak fontosságot (elsôbbséget) a nemek egyenlôségével kapcsolatos megfontolásoknak? 30 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 31

18 Az értékelés végrehajtói tekintetében: Az értékelôk munkakörében szerepel-e a genderszaktudás feltétele? Bevonták-e az összes érintettet az értékelési folyamatba? A férfiak és nôk véleményét egyformán fogják-e figyelembe venni? Ki fog információkat szolgáltatni az értékelési adatokhoz? Ki lesz a felelôs a beérkezett információk összehangolásáért és az eltérô vélemények és megfigyelések értékének és elsôbbségének megállapításáért? Az értékelési folyamat tekintetében: Alkalmazunk-e részvételi módszereket? Az értékelés eredményeit hogyan és kik felé fogjuk terjeszteni? Lehetôsége lesz-e a férfi és nôi érintetteknek egyaránt formálisan véleményt alkotni az értékelés eredményeirôl? Hogyan tartsuk napirenden a nemek egyenlôségének szempontját? Gyakori, hogy az értékelés után, amint egy társadalmi nemi szempontból fontos kezdeményezés teljesült, a nemek egyenlôsége téma lekerül a politikai napirendrôl. Amíg ezek a megfontolások a politikai napirend fô irányvonalán kívül maradnak, a társadalmi nemi szerepek és viszonyok átalakítása ami a nemek teljesebb egyenlôségéhez vezetne és pozitív hatással lenne az egész népességre elérhetetlen célkitûzés lesz csupán. Ezért a következôket kell átgondolnunk: Hogyan illeszkedik az adott intézkedés a nagyobb társadalmi képbe vagyis az átfogóbb kormányzati programokba és szakpolitikai keretekbe? Az értékelés tartalmaz-e javaslatokat az utánkövetésre? Milyen biztosítékai vannak az utánkövetésnek? Az értékelés tartalmaz-e útmutatásokat más minisztériumok vagy döntéshozók számára? Ha igen, hogyan fogjuk kommunikálni ezeket a javaslatokat? Általánosságban hogyan és kik felé kommunikáljunk az értékelés eredményeirôl? (Ld. a következô fejezetet a gendertudatos kommunikációról.) Javasolt, hogy készüljön éves jelentés a társadalmi nemekrôl: a kormányzat vagy a gender mainstreaming államigazgatási felelôse, vagy egy megbízott civil szervezet, kutatócsoport által elkészített ilyen éves jelentése adatokkal szolgálhat mindenkinek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan, és hasznos eszköz az elôrehaladás mérésére és az információk széles körû terjesztésére. IV. Gendertudatos kommunikáció Bár a kommunikáció sokak szemében csak egy járulékos elem, vagy kötelezôen letudni kívánt feladat a nemzeti fejlesztés során, a nemek egyenlôségével kapcsolatosan nem elhanyagolható negatív vagy pozitív hatással bírhat, ezért ugyanúgy szükség van a genderszempontú vizsgálatára. A gendertudatos (a nemek társadalmi egyenlôségére érzékeny) kommunikációnak vannak a programozás és a kommunikációs folyamat minden szakaszára érvényes alapelvei. Ezek a következôek: Ne legyen szegregáló vagy diszkriminatív a kommunikáció sem tartalmában, sem módszereiben. Ne zárjon ki sem nyíltan, sem indirekt módon semmilyen társadalmi csoportot a kommunikáció célközönségébôl (pl. tájékoztató rendezvényeken gyerekfelügyelet biztosítása, hogy a kisgyermekesek is el tudjanak menni). Ne erôsítse meg a társadalomban meglévô, nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákat. Találja meg a speciális helyzetû és igényû társadalmi csoportoknak megfelelô fórumokat (pl. helyi közösségi terekkel, csoportokkal való együttmûködés a kommunikáció hatékonyabbá tételére). A kommunikáció során, a célközönség hatékony elérése érdekében is mindig tekintetbe kell venni, hogy a célközönség tagjainak is van társadalmi neme. Ugyanakkor igyekeznünk kell a kommunikáció során nem ráerôsíteni a hagyományos nemi szerepekre és a nôkkel és férfiakkal kapcsolatos sztereotípiákra. Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni magunknak, ha kommunikációnkat genderszempontból szeretnénk megvizsgálni: Milyen sajtótermékeket olvasnak a nôk és a férfiak? Mennyiben különböznek ezek? Milyen elektronikus médiumokat néznek/hallgatnak a nôk és férfiak, és miben különböznek ezek a médiumok/mûsorok? A médiafogyasztási szokások (gyakoriság, idôszakok, helyszínek) mennyire különböznek a nôk és férfiak, illetve különbözô csoportjaik esetében? Az információ összegyûjtésére és terjesztésére jó példa lehet a társadalmi nemekre vonatkozó forrásközpont létrehozása. Akár online, akár fizikai valójában létezik egy adatbázis, ahol a társadalmi nemekkel kapcsolatos információk (kutatások, jelentések, kiadványok) egy helyen megtalálhatók, hatékonyabbá teheti a gender mainstreaming stratégiáját, és erôsítheti jogosultságát kormányzati és szélesebb társadalmi körökben is. 32 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 33

19 Szintén javasolt a kommunikációért felelôs egység tagjai között a társadalmi nemekhez értô szakember alkalmazása, aki folyamatos, genderszempontú ellenôrzést gyakorol a kommunikációs folyamat fölött, elkerülendô a szegregáló, sztereotipikus ábrázolásmód alkalmazását. Mire figyeljünk oda, és milyen lehetôségeink vannak a kommunikációs folyamat öt szakaszában a gender mainstreaming érvényesítésére? 1. Általános tájékoztatás a fejlesztési lehetôségekrôl Az általános EU-s információterjesztés mellett célszerû ismertebbé tenni az unió nemek egyenlôségére vonatkozó szabályozását, programjait, a nemek egyenlôségét mint az unió horizontális értékét bemutatni. Az általános üzenet mellett ( Új európai Magyarországot építünk ) a nemek egyenlôsége hozzáadott érték lehet, külön hangsúlyt kaphat, mint az EU által támogatott fejlesztések jellemzôje: nem csak európai Magyarországot építünk, de egyenlôbbet is, a fejlesztéseken keresztül hozzájárulunk a nôk és férfiak egyenlôségéhez. A legszélesebb célcsoportot (egész társadalom) megcélzó kommunikációnál (ATLkampány, televízió, nyomtatott sajtó, továbbá BTL-kampány, DM-eszközök) különösen oda kell figyelni, hogy ne legyen se diszkrimináló, se sztereotip az ábrázolás és a teljes társadalmat reprezentálja (figyeljünk oda nemcsak a nemi egyensúlyra, de a nôk és férfiak különbözô csoportjainak arányos megjelenítésére is). 4. Eredmények széles körû bemutatása A sztereotípia-ellenes megvalósítás itt is fontos. (Rossz példa: csak férfi vállalkozók szerepeltetése a sikeres projekteket bemutató szpotban, vagy csupa férfi szakértô meghívása fesztiválrendezvény kerekasztal-beszélgetésére.) A sikeres projektek gendervonatkozása hozzáadott érték lehet, a mintaprojekteket ilyen szempontból is ki lehet válogatni. Hirdessünk pályázatot és adjunk díjat a nemek egyenlôsége szempontjából legjobb projekteknek, pályázóknak ez jó lehetôség a jó példák összegyûjtésére is, amelyeket aztán nemzetközi színtéren is bemutathatunk! 5. Partnerség, társadalmi egyeztetés A nôi érdek-képviseleti, civil szervezetekkel és szakértôkkel való egyeztetés, kiemelt fontossággal a nagyobb stratégiák esetében megkerülhetetlen. Helyi szinten a civilek közvetítôk lehetnek a nôi lakosság és speciális célcsoportok pl. kisgyerekes, idôs, fogyatékos, roma nôk felé. A kommunikációs tevékenységben is partnerek lehetnek pl. nôi ernyôszervezetek, amelyek tagszervezeteik révén könnyebben elérhetik a célcsoportot. Az internet széles körû lehetôséget teremt a partnerségi egyeztetésre, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy Magyarországon még mindig nem teljes az internet-hozzáférés, és ez esélyegyenlôtlenséghez vezethet. 2. Potenciális pályázók megszólítása, mozgósítása A potenciális pályázók felé irányuló kommunikáció, amennyiben figyelembe veszi a nemek egyenlôségét, az érzékenyítés egyik eszköze is lehet. A pályázati portál legyen átlátható, könnyen elérhetô, ezzel is elôsegítve az esélyegyenlôséget, és programozásakor vegyük figyelembe az eltérô internethasználati szokásokat. A kistérségi tanácsadói hálózat érzékenyítô és szakmai képzése elengedhetetlen, hiszen ôk nyújtanak tájékoztatást és információt a pályázati rendszerrôl a pályázóknak, leendô projektgazdáknak. Az rendkívül nagy problémát okozhat, ha a tartalom és a forma ellentmond egymásnak, ezért oda kell figyelni arra is, ki és hogyan mondja! 3. Nyertesekkel, kedvezményezettekkel való kommunikáció A gendertudatos kommunikációval kapcsolatos alapelveket, elvárásokat a kedvezményezettekkel szemben is egyértelmûvé kell tenni, és beépíteni az esélyegyenlôségi feltételrendszerbe. 34 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 35

20 Feladat: 1. Az alábbi képek az Új Magyarország Mikrohitel reklámbannerének képkockái. Elemezze a reklámot a nemek egyenlôsége szempontjából! Szempontok: Milyen üzenetet hordoznak a képek a nemek egyenlôségével kapcsolatosan? Milyen célcsoportnak szánják a terméket? Milyen célcsoportnak szól a hirdetés? Tartalmaz-e nemi sztereotípiákat a szöveg, illetve a kép?* 2. Lakossági tájékoztató fórumot szervez az OP legújabb konstrukciójának meghirdetése alkalmából. Mire kell odafigyelnie, hogy a kommunikációs rendezvény ne legyen diszkrimináló, és speciális célcsoportok számára is hozzáférhetô legyen?* Melléklet 1. Ellenôrzô lista a nemek egyenlôsége szempont érvényesítésére A következô kérdéslista segítségével bemutatjuk, hogy lehet a tervezett vagy a már meglévô projekteket a nemek társadalmi egyenlôsége szempontjából elemezni, és az elemzés eredményétôl függôen szükség esetén módosítani. Projektvezetés és -munka A projektszemélyzetben a férfiak és nôk egyenlô arányban vannak jelen? Aktívan ösztönzik a nôk részvételét a nem hagyományosan nôi területeken (illetve a férfiak részvételét a nôk által uralt területeken)? Hogyan történik a projekt mindenkori feladatainak elosztása? A nôk ugyanolyan eséllyel vehetnek részt a projektben és a döntéshozatalban, mint a férfiak? Szerep Nô Férfi Projektvezetô Projekt asszisztens Pénzügyi vezetô Szakmai vezetô Szakmai megvalósítók Szakértôk Egyéb:... * Megoldókulcs: 1) Az öt vállalkozóból csak egy nô, holott nyilvánvalóan nôi vállalkozóknak is szánják a hitelterméket. A férfiak és a nô hagyományosan férfias és nôies szakmák képviselôiként, hagyományos ábrázolásmóddal szerepelnek (férfi: szállítómunkás, nô: fodrász ráadásul egyedüliként még balkezes is), a nagyobb presztízsû szakmák képviselôje (orvos, gazdasági vagy pénzügyi szakember) férfi. 2) Idôpont megfelelô kiválasztása tömegközlekedés járatsûrûségének megvizsgálása. Megközelítési lehetôségek mérlegelése: tömegközlekedéssel is könnyen elérhetô legyen, a helyszín megközelítése legyen akadálymentes. Gyerekfelügyelet megoldása és a lehetôség kommunikálása. Megfelelô, a nôket, speciális csoportjaikat is elérô csatornákon meghirdetni, akár összefogva helyi civil szervezettel (pl. hátrányos helyzetû nôk munkaerô-piaci programoknál, vállalkozónôk kkv-knak szóló konstrukció esetén). Kiindulási helyzet Végeztek teljes körû gender(helyzet)-elemzést a projektterv kialakításakor? A helyzetelemzéshez nemek szerint bontott statisztikát használtak? Azonosítottak társadalmi nemi egyenlôtlenséget a helyzetelemzés során? Vannak különbségek a nôk és a férfiak között azon a területen, amelyre a projekt irányul? Ha igen, melyek ezek a különbségek? Mik ezek okai és milyen tényezôk hathatnak ebbe az irányba? Szándékolt és kívánatosnak tartott különbségekrôl van szó? Megfigyelhetô ellenállás az érintettek (pl. célcsoport) részérôl? Milyen eszközt lehet alkalmazni annak legyôzésére? 36 GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN GENDER MAINSTREAMING A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁBAN 37

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. BEVEZETŐ Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás keretében a Polgármesteri

Részletesebben

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen

Jabil a sokszínűségért, generációk a munkahelyen ZSKF Diploma és Kompetencia Konferencia Budapest, 2012. május.22. Dankó Viktória, Üzletág koordinátor Jabil Magyarország Jabil világszerte 2000-ben alapították Tiszaújvárosban Két telephely: Tiszaújváros/Szombathely

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása /Decentralizált programok a konvergencia régiókban/ Gyula, 2013. október 17. Készítette: Szabó Imre Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben