szociális lakáshelyzet Bécsben

Átírás

1 szociális lakáshelyzet Bécsben kutatási beszámoló Szentirmai Boglárka DLA képzés_ 3. évfolyam_2011/2012 tanév _1. félév témavezető: Vincze László DLA _opponens: Dr. Kerékgyártó Béla Bécs, Ausztria szövetségi fővárosa nem csupán kultúrájának és vendégszeretetének köszönheti a világhírt, hanem a környezetvédelemért való elkötelezettségének, magas szintű szociális biztonságának és kiváló életminőségnek is. - olvasom egy 2008-ban összeállított utazó kiállítás katalógusának bevezető mondatait, melyet az utóbbi 20 év bécsi lakásfejlesztéseinek bemutatásának szenteltek.(1) Életminőség tekintetében Bécs 2007-ben a 3. helyen, az Európai Unión belül pedig 1. végzett a Mercer-tanulmány szerint, és a sikerhez nem kis mértékben járulnak hozzá a lakáspolitika eredményei, olvasom tovább. Ellenőrzöm a legfrissebb adatokat: 2011-ben Bécs világelső. Ezen kívül egyike a legbiztonságosabb városoknak és nagyon erős szociális védőhálót nyúlt lakói számára. A jelek arra mutatnak tehát, hogy a bécsi vezetésnek sikerült megvalósítania azt a célkitűzését, hogy a város lakói elérhető árú, jó minőségű lakáshoz jussanak. Hogyan épül fel a lakástámogatási rendszer, amely ezt az eredmény lehetővé tette? Milyen út áll mögötte és milyen tendenciák mutatkoznak a jövőre nézve? Vannak-e kitapintható nehézségei, gyenge pontjai? Ezek az alapkérdések, amelyekre ebben az átfogó tanulmányban választ kerestem, mielőtt egy szűkebb periódus építészeti kérdéseivel kezdenék foglalkozni. k i t e k i n t é s Ha szociális lakáshelyzetről beszélünk, meg kell jegyezni, hogy különböző országokban mást és mást értenek a szociális lakás fogalma alatt. Az elnevezés országtől függően kapcsolódhat a tulajdonos vagy az építtető személyéhez, utalhat alacsonyabb bérleti díj kategóriára, melynek minőségi vonzatai is lehetnek, a legkararekteresebben pedig az jellemzi, hogy hogyan állapítják meg a támogatásra jogosultak körét. A szemléletmódbeli különbségek miatt az összehasonlító adatok csak hozzávetőlegesen értelmezhetők. Az alábbiakban néhány táblázat következik egy tanulmányból, amely 8 európai országban vizsgálta a szociális lakáshelyzet sajátosságait.

2 A szociális bérlakások teljes lakásállományhoz viszonyított százalékos arányát az alábbi táblázat szemlélteti (2). saját lakás tulajdonú magán bérlakás szociális bérlakás szociális lakások száma Hollandia Ausztria Dánia Svédország Anglia Franciaország Írország Németország Magyarország A tulajdonviszonyokról szólva elmondható, hogy privatizáció különböző mértékben megengedett: Angliában és Írországban évtizedeken keresztül, Hollandiában, Dániában, Ausztriában pedig csak a 90-es évektől nyílt lehetőség bizonyos lakások megvásárlására. A új építésú szociális lakások száma a legtöbb országban jelentősen lecsökkent, a beruházásokban csökkenő állami szerepvállalás mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a magántőke. A bérleti díjak megállapításának módjáról és értékéről nyújt információt a következő táblázat. szociális lakás bérleti díjak magánszektor Hollandia használati érték alapján. átlag: 353 /hó szabályozott. átlag: 419 /hó Ausztria költség alapú költség alapú. +10% Dánia költség alapú. átlag: 6.7 /hó szabályozott. valamivel magasabb Svédország működtetővel való megállapodás szerint valamivel magasabb Anglia költség alapú + bevételfüggő piaci alapú Franciaország működtetővel való megállapodás szerint. maximalizálva szabad. emelés szabályozva % Írország bevétel x%-a. átlag: 155 /hó piaci alapú Németország 4-7 /hó bevételtől függően szabad. emelés szabályozva Magyarország hatóságok által meghatározva piaci alapú A legtöbb országban a bekerülési költséggel arányosan állapítják meg a bérleti díjat, ami eredményezheti azt a helyzetet, hogy régebben épült, jobb pozícióban lévő lakásokért jelentősen alacsonyabb összeget kérnek, mint az újabbakért, vagy emiatt marad el az épületek felújítása. Másik jellemző adat, hogy milyen feltételekkel és a társadalom mely szegmense számára elérhető a szociális lakás, illetve bejuthatnak-e a legsérülékenyebb csoportok.

3 % népesség megfelel a feltételeknek legsérülékenyebb csoportok Hollandia 40 65%-uk (speciális lakásszövetkezeti lakások) Ausztria (Bécsben: önkorm.szükséglakások) Dánia 100 önkorm. lakások 25%-a Svédország 100 önkormányzati lakások Anglia Franciaország kategóriafüggő: 80.7 / 65.5 / 30 csak kevéssé kihasznált területeken Írország nagyon korlátozott + Németország 20 + Magyarország nagyon korlátozott + Ausztriában szociális bérlakásnak azokat a lakásokat hívjuk, melyek részben vagy teljes mértékben önkormányzati támogatásból valósultak meg, és ennek fejében az önkormányzat fenntartja magának a jogot, hogy a támogásra kerülő projekteket minőségi szempontjai szerint kiválassza és a lakások bérleti díját kontroll alatt tartsa. Bécs a szociális lakásszektor szempontjából különleges helyet foglal el Ausztrián belül. Elég egy pillantást vetni a számokra, hogy megértsük az okát: Bécsben a teljes lakásállomány 48%-a a szociális bérlakás kategóriába esik, és ezeknek valamivel több mint a fele ( lakás) önkormányzati tulajdonban van. saját lakás tulajdonú magán bérlakás szociális bérlakás szociális lakások száma Bécs kb.25 kb Ausztria v ö r ö s B é c s Bécsben a szociális lakáspolitika története az 1. világháború utáni időkre nyúlik vissza. A monarchia összeomlását követően megrendezett választások a Szociáldemokrata Párt abszolút többségével végződtek. A város 1922-ben a konzervatív Ausztrián belül független tartománnyá vált, ezáltal lehetőség nyílt az ambiciózus reformtörekvések megvalósítására. Az évtizedek óta mélyülő lakáskrízisre innovatív választ találtak. Az 1934-ig tartó időszakban bevezetett reformokkal modernizálták a város egészét. A fejlesztések anyagi bázisául az újonnan kivetett magas adók szolgáltak. A kormányzat kulcsontosságú témaként kezelte a lakáskérdést, nem csupán lakásokat építtetett, hanem egy szociális utópiát valósított meg: egy életformának nyújtott keretet szociális infrastruktúrával gazdagon ellátott telepeken. A bécsi vezetés építkezései mellett érdemes megemlíteni a telepes mozgalomnak nevezett alulról induló kezdeményezést, mely néhány év alatt 50 sorházas telepen lakást hozott létre rendkívül magas építészeti minőség mellett. A spontán építőmozgalmat az 1. világháborút követő

4 kilátástalan életkörülmények indították be. A tömeg követelésére a város vezetése melléjük állt, és vállalta, hogy telket, építőanyagot és szakmai segítséget nyújt a szövetkezetekbe tömörült telepeseknek, akik kalákában építették fel lakótelepeiket. A munkát a közösségi létesítményekkel kezdték, a szövetkezeti házzal, színházzal, iskolával, a rekreációs területekkel, majd ezután következtek a lakóházak. A közreműködő építészek közt az avantgard követőit találjuk, mint Jozef Frank vagy Adolf Loos, aki egy ideig a Telepes Iroda (Siedlungsamt) főépítésze volt, vagy Margaret Lihotzky, aki itt tervezte a beépített konyha első változatait, ami később 'Frankfurti konyha'-ként vált híressé. A mozgalom szellemiségében sok tekintetben megelőlegezte a 'vörös Bécs' későbbi lakáspolitikáját. (Heuberg siedlung ) Az intenzív lakóházépítés 1923-ban kezdődött, akkorra jöttek létre az adminisztratív feltételek és váltak elérhetővé az anyagi források. Az újonnan bevezetett telekadó, értéknövekedési adó és a lakásadó jelentette a legjelentősebb bevételi forrást egyéb luxusadók, mint a gépkocsi- vagy cselédadó mellett. A lakásadó önmagában a teljes adóbevétel több mint harmadát tette ki. Mértéke egy egyszerű munkáslakás esetén a háború előtti éves bérleti díj körülbelül 2%-a, luxuslakás esetén akár 37%-a. A befektetett összegek közvetlenül nem térültek meg: az újonnan épült munkáslakásokban alkalmazott bérleti díj összege rendkívül alacsony volt, csak a fenntartási költségeket és a banki kamatokat fedezte. A terveket a Városépítési Iroda (Stadtbauamt) építészei készítették, később pályázati úton vagy direkt megbízással külsős építészeket is bevontak, akik magánberuházások híján az államtól függtek. Az 1923-ban összeállított építési program kétféle lakástípust írt elő: egy előszobát, WC-t, konyhát és szobát tartalmazó 35 m2-est, és egy második szobával kiegészített 45 m2-est (később 57m2-re növekedett). Bár méretük elég kicsi, a lakáson belüli WC-vel és vízellátással magasabb használati értéket képviseltek, mint a lakásállomány többi része. A fejlesztések szellemiségére jellemző, hogy minden telep elengedhetetlen részét képezték a szociális létesítmények, ellentétben például a frankfurti telepekkel, ahol a privát tér maximalizálására törekedtek. A lakások mellé műhelyek, közösségi helyiségek, közfürdők, óvodák, iskolák, egészségügyi központok, sportlétesítmények kapcsolódtak. Az ebben a korszakban születő épületekül közül sok rendelkezik egy sajátos bécsi karakterrel: impozáns, monumentalitásra törekvő megjelenésük betudható annak, hogy a közreműködő építészek közül többen Otto Wagner tanítványai voltak. Telepítésükkel felülírják a hagyományos utcaszerkezetet, félprivát udvaraik átjárhatóak, a beépítés százalék körülbelül fele a háború előtti időszak spekulációs építkezéseinek. A lakások a korábbi függőfolyosós rendszer helyett fogatolt elrendezésűek. Bécsben járva minden kerületben találkozhatunk ezekkel a 'munkáspalotákkal', melyek elszórt telepítése valószínűleg politikai okokkal magyarázható. Sokszínűségük ellenére nem nehéz őket felismerni a standardizált elemekről (ajtó, ablakok, korlátok, szaniterek), amelyek alkalmazását a Stadtbauamt előírta. A 'vörös Bécs' 15 éves időszaka alatt körülbelül minőségi bérlakást épített a munkásosztály számára - a korszak végére Bécs minden tizedik lakosa szociális bérlakásban lakott. A szociális lakásépítést először a 20-as évek végén jelentkező gazdasági válság, majd az 1934-ben bekövetkező politikai fordulat és a vele járó adminisztratív változások, végül pedig a háború évei fékezték. (Karl Marx Hof, Reumann Hof, Rabenhof - a teljes lista itt található: jumpie#magwienscroll)

5 a h á b o r ú t k ö v e t ő e n A háborús pusztítások és a nyomában fellépő lakáshiány két feladatra hívta fel a figyelmet: a belső területek sűrűségének csökkentésére és új lakózónák létrehozásának szükségességére a külvárosokban. A termelékenység a 60-as évekre, amikor panelos technológiával kezdenek építeni, évente elérte a lakást, az építészeti minőség viszont messze elmaradt a háború előtti fejlesztésekétől. Ennek oka a korlátozott gazdasági lehetőségeken túl inkább Bécs megváltozott geopolitikai pozíciójában keresendő. A korábban pezsgő kultúrájú nagyváros a nyugati világ perifériájára került alig 60 km-re a vasfüggönytől. A bécsi intellektuális elit nagyrészt megsemmisült a háború alatt, a túlélők közül pedig legtöbben elhagyták az országot. A lakótelepek továbbra is szociális létesítményekkel bőségesen ellátva épültek immár lakáson belüli fürdőszobával, valamint központi fűtéssel és melegvízellátással. Az első panelos technikával készült 5300 lakásból álló lakótelepet, a Grossfeldsiedlungot könnyű kritikával illetni az építéstechnológiából adódó merevségéért és a közlekedési ellátottsággal is sokáig problémák voltak, lakásai viszont nagyméretűek és jól felszereltek. A 70-es években született Alt Erlaa lakótelep magasabb minőségi kategóriát képvisel és ma is népszerűbbek közé tartozik. Érdekes módon ezek a lakótelepek sosem szlömösödtek el - aminek oka lehet a kezdetektől fogva meglévő infrastruktura, a változatos bérlői összetétel és a folyamatos karbantartás. A 80-as évek közepétől került sor a történelmi városszövet átfogó rekonstrukciójára. Ennek keretében modernizálták a 20-as évekbeli telepek bérlakásait is, majd egyre nagyobb figyelmet kaptak az 50-es és 70-es évek közt épült lakótelepek. a z e l m ú l t k é t é v t i z e d A 80-as évektől bekövetkező politikai fordulatok és a nyomukban járó változások átformálták Bécs arculatát ben leomlott a vasfüggöny, 1995-ben Ausztia csatlakozott az Európai Unióhoz. Bécs lakossága 10 év leforgása alatt 1.4-ről 1.6 millióra emelkedett - ekkora lakosságnövekedés a 20.század elején tapasztaltakkal összemérhető. Az évente kb lakást produkáló fejlesztések vezérfonalául az 1994-ben elfogadott Városfejlesztési Terv szolgált (3). A lakások minőségi standardjának folyamatos növekedése mellett (példaul a 70-es évekbeli 27.2 m2/fő a 90- es évekre 34.2 m2/fő-re növekedett) a társadalmi változások lekövetésével egyre nagyobb figyelem fordul a tényleges lakossági igények kielégítése felé. Mik a legfontosabb eszközei az utóbbi két évtized nagy volumenű és szokatlanul magas minőségű építkezéseinek? Az egyik legjelentősebb újítást, a pályázati rendszert 1994-ben vezették be. Az önkormányzati támogatás segítségével megvalósuló projekteket kötelezően pályázati úton választják ki. A szokásos építészeti tervpályázatokkal szemben e pályázatokon beruházók vehetnek részt, és a prezentált projekt gazdasági paramétereit, ökológiai mutatóit és építészeti minőségét egyaránt vizsgálat tárgyává veszik. A különböző szakterületek képviselőiből álló zsűri pontozással dönt a támogatásra kerülő projektekről és a támogatás mértékéről. A nyílt pályázati rendszer a folyamatos fejlődés motorja. Serkenti az együttműködés a szereplők közt, lehetőséget ad arra, hogy minél többen bekapcsolódjanak a tervezés folyamatába és végül a leginnovatívabb projektek valósuljanak meg. A szisztéma garantálja a leggazdaságosabb megoldást legmagasabb építészeti és műszaki minőség mellett.

6 finanszírozás A beruházásoknak nyújtott pénzügyi támogatást a város a provinciák közt elosztott adóbevételekből finanszírozza. A jövedelemadó, társasági adó és a lakáshozzájárulás Bécsre jutó összegéből évente kb. 450 millió eurót költenek lakástámogatásra (4). Ezt az összeget az utóbbi években más forrásokból is kiegészíti a város. Az önkormányzati beruházások száma az utóbbi években drasztikusan lecsökkent, ezeket más konstrukcióban, nem-profitorientált lakásszövetkezetek vagy magánbefektetők bevonásával készülő projektek váltották fel. A magántőke részvétele a szektorban egyre jelentősebb. A város által nyújtott támogatásnak két jellemző módja van: az objektumtámogatás és az egyéni támogatás. A beruházó jellemzően a teljes építési költség 30%-ának megfelelő támogatáshoz jut, ami csökkenti a költségeit és ezáltal a lakások várható bérleti díját.(5) A telket is többnyire a város biztosítja, lévén a támogatási rendszerrel és a szabályozási tervvel olyan feltételeket teremtett, hogy a magánberuházások száma rendkívül alacsony vált: jelenleg az össze épülő lakás (kb ) 90%-a támogatott keretek közé esik. A támogatást adókedvezmény, építési telek illetve hosszú lejáratú (35 év), alacsony kamatozású kölcsönök formájában bocsájtják rendelkezésre. Az egyéni lakástámogatást közvetlenül az alacsony jövedelmű vagy veszélyeztetett háztartásoknak juttatják. Ez a támogatási forma azzal a kontrollal szemben, amit az objektumtámogatás lehetővé tesz, politikai szempontból össze sem hasonlítható. beköltözők Az Ausztriában érvényben lévő felső jövedelemlimit rendkívül magas, így a háztartások nagy része számára a szociális lakás formálisan elérhető (6). Egyéb paraméterek mérlegelése (családi állapot, korábbi lakhely veszélyessége vagy túlzsúfoltsága, munkaképességet befolyásoló tényezők, mint életkor, betegség, fogyaték) segít a tényleges kedvezményezettek kiválasztásában. A szociális lakásszektor ma a középosztály számára biztosít elérhető áron magas minőségű otthonokat szociális infrastruktúrával jól ellátott területen. A szektorból a társadalom legalsó rétegei, a tartósan munkaképtelenek és a hajléktalanok szorulnak ki. Számukra az önkormányzat biztosíthat átmeneti szállást, szükséglakást illetve a segélyszervezetek gondoskodása alá esnek. A jövedelemhatáron túl azonban egyéb feltételeket is teljesíteni kell ahhoz, hogy valaki szociális lakáshoz jusson, és ez a kiszorulók egy másik, egyre jelentősebb csoportjára irányítja a figyelmet. Ausztriában sokáig csak osztrák állampolgárok számára volt nyitott a rendszer, állampolgárság pedig 15 éves legális ausztriai tartozkodás után igényelhető. Ezen a feltételen túl Bécsben két, városban töltött év után lehet a rendszerbe belépni. A kedvezményezettek körét az EU nyomására 2006-ban bővítették ki az Unió tagállamaiból származók számára. A bevándorlók helyzete azonban több szövetségi államban még bizonytalan. Bécsben, ahol számuk a legmagasabb (Bécs lakosságának 30%-a nem osztrák eredetű, körülbelül harmaduk él rendezetlen lakásviszonyok közt) megnyitották előttük az önkormányzati szükséglakásokat és kísérleti projektek keretén belül foglalkoznak az integrációval. Ez utóbbira példa a közt Simmeringben megvalósult Integratives Wohnen nevű projekt. bérleti díj Az önkormányzati bérlakások bérleti díja kötött és a lakás komfortfokozatának függvénye. Négy kategóriát különböztetnek meg A-tól D-ig, összkomfortos lakástól szükséglakásig (7). A besorolás

7 lényegében formális, mivel a 2. világháború után már csak A vagy B kategóriának megfelelő szociális lakások épültek, az alacsonyabb komfortfokozatúak pedig mostanra felújításra kerültek. Az önkormányzati támogatás segítségével épült lakások bérleti díját a bekerülési költséggel arányosan állapítják meg. Ezen lakások bérleti díja állapotuk és egyéb, plusz szolgáltatások függvényében valamivel magasabb, mint az önkormányzati tulajdonban lévőké. A tulajdonos a bérleti díjon nem emelhet, a termelődő profitot lakásépítésbe kell, hogy visszaforgassa. Bár a nem szociális bérlakásszektorban lévő bérleti díjakat közvetlen módon nem alakítják, a rendelkezésre álló nagy mennyiségű és jó minőségű, támogatás felhasználásával épült lakás a piaci ár alá szorítja őket - csupán 10%-kal magasabbak az árak a nem szociális szektorban. Külön érdemes említést tenni a bérlők jogairól. Szociális bérlakásban a bérleti szerződés időkorlát nélküli és átörökíthető, de a magán-bérlakáspiacra is a korlátlan szerződések a jellemzők. A bérlőknek lehetőségük van részt venni az épület mindennapi működtetésében. tervezési modell A projektek sikerének egy másik összetevője a telepek tervezési módszerében rejlik. A lakótelepekre továbbra is mint szociális infrastruktúrával gazdagon ellátott egységekre gondolnak, és a közösségi létesítmények helyét és mennyiségét az 10 évente felülvizsgált Városfejlesztési Tervvel összhangban állapítják meg. A telepek tervezésénél fontos szempont, hogy minden eszközzel elkerüljék a gettók képződését, azaz homogén egységek helyett változatos kialakításúak legyenek. Ez érvényes egyrészt az épületek beépítési módjára, megjelenésére és a lakásokra is. A változatosságot már önmagán garantálja, hogy a különböző épületek más és más építész kezétől származnak és emiatt karakteresen eltérhetnek egymástól. A változatosság azonban a tulajdoni formákban és a bérleti díj összegében is megjelenik, tehát végső soron a lakók szociális összetételében. Találunk egymás szomszédságában különböző mértékben támogatott saját tulajdonú vagy bérelt lakásokat, esetleg magánerőből épített lakóegységeket. A lakások kialakítása igyekszik követni a demográfiai változásokat és reagálni az életmódok sokféleségére. A 'szokványos' kialakítású lakások mellett a lakótelep szövetébe integrálva találunk otthonokat idősek részére gondozószemélyzettel vagy anélkül, többgenerációs otthonokat, lakóegységeket egyedülállók számára, otthondolgozók számára, de készült beruházás olyan kísérleti életmódra is, mint amilyen például a Sargfabrik cohousing közösségéé. Folyamatos feljődésre ad lehetőséget a projektek nyomon követése és a tanulságok elemzése, megvitatása helyi konferenciák keretében, illetve felhasználása későbbi projektek során. A pályázati rendszerből adódóan, ha különböző mértékben is, minden projekt kísérleti jellegű. Létrejött azonban az elmúlt években néhány olyan 'tematikus park'-nak nevezett lakótelep, amelyek jól láthatóvá teszik a fejlődés lehetséges irányait, illetve tanulságosak látni őket abból a szempontból is, hogy milyen engedményekre képesek Ausztiában a hatóságok. Autofreie Mustersiedlung ( ) - Automentes mintatelep - s&s architekten Egyhangú önkormányzati döntés mellett engedélyezték, hogy a lakótelep a lakásonkénti egy parkolóhely biztosításáról szóló jogszabály alól felmentést kapjon. Az így megtakarított összeget a lakók együttműködésével kialakított program szerint közösségi létesítményekre fordították. A 244 darab 1-5 szobás lakáshoz csak néhány közösen használt autó tartozik. Az épület alacsony energiafogyasztású, ahogyan a maximális 50 kw/m2/év határérék betartása 1998 óta az összes támogatásban részesülő beruházásnál alapfeltétel. Ezenkívül szürkevíz, napenergia és talajhő hasznosító rendszerekkel is van szerelve.

8 Compact City ( ) - BUSarchitektur Lakások és munkahelyek szövete 59 lakással, műhelyekkel, irodákkal, üzletekkel és éttermekkel. A fejlesztést 1998-ban az Otto Wagner Urban Development díjjal jutalmazták. Sargfabrik ( ) - BKK-2 A Sargfabrik nem csupán lakást nyújt a beköltözőnek, hanem egy aktív közösség tagjává válhat. A cohousing rendszerben működö épületben a szabadidős helyiségeken kívül egyéb funkciók is, mint a mosoda vagy autóhasználat megosztottak. A 73 lakóegységen kívül óvoda, előadóterem, kávézó, törökfürdő, úszómedence található az épületben, amelyeket ellenszolgáltatás fejében a környéken lakók is használhatnak. Integratives Wohnen ( ) - Schluder-Kastner A 112 lakásos kísérleti lakótelep a bevándorlók beilleszkedését hivatott segíteni egy integrációs program részeként felerészt osztrák, felerészt különböző országokból származó bevándorló lakókkal. Az osztrák lakáspolitika nagyon zárt, 2006-ban uniós nyomásra kénytelen volt megnyitni a szociális lakásszektort a tagállamokból származók számára, de bevándorlóknak még mindig szinte lehetetlen bejutniuk. AM Mühlweg ( ) - Kaufmann-Riess-Dietrich Négyszintes tömbökből álló, 254 lakást tartalmazó lakópark. Az épületek tartószerkezete és burkolatai fából vagy fa alapanyagú termékekből készültek. A beruházást a bécsi építési szabályzat 2001-es módosítása tette lehetővé, amely engedélyezte a többszintes, faszerkezetű épületek emelését a városon belül. Az épületek alacsony energiafogyasztású vagy passzív házak megújuló energiaforrások használatával kiegészítve. kommunikáció A további fejlődés és az eddigi eredmények sikerességének egyik záloga a folyamatos kommunikáció a különböző szakterületek képviselőivel és a programra vonatkozó információk elérhetősége. A lakhatás különböző aspektusait vizsgáló kutatási beszámolók (például a kísérleti projekteket értékelő tanulmányok, közösségi kertek kialakítási lehetőségét vizsgáló jelentés, lakók elégedettségét vizsgáló felmérés) mindenki számára hozzáférhetőek az interneten a város által működtetett Wiener Wohnbau Forschung (Bécsi Lakáskutató Intézet) honlapján, valamint ugyanitt workshopokról, konferenciákról is tájékozódhatunk (8). A potenciális lakáskeresők, érdeklődők a városban megtalálható irodákban vagy az interneten a Wohnservice Wien oldalon (9) tájékozódhatnak a már elérhető lakásokról illetve a tervezés vagy kivitelezés alatt álló projektekről. A honlapon megtalálhatóak a lakás alap paraméterei, a bérleti díj és az esetleges foglaló összege, valamint a lakás típusa (új építésű/felújított, bérlakás vagy megvásárolható ingatlan). Regisztrációt követően lehetőség van feljelentkezni a várólistára vagy - megvásárolható lakás esetén - közvetlenül felvenni a kapcsolatot az ingatlanfejlesztővel. Ugyanezen a honlapon Bécs térképén megjelölve gondosan összeállított oldalakon részletes információt kaphatunk a város tulajdonában lévő szociális bérházakról az épület rövid leírásával, történetével és az építész személyéről egészen a 2000-es évekig.

9 A bécsi modell egyedülálló és láthatóan nagyon sikeres, közel 100 éve fennálló és folyamatosan fejlődő, alkalmazkodó rendszer. A városi lakosság 60%-ának, az alacsony jövedelmű háztartásoknak és a középrétegeknek nyújt magas minőségű otthont - segítségével többé-kevésbé megvalósulni látszik a társadalmi kiegyenlítettség utópiája. Olyannyira sikeres, hogy európai kontextusban mint követendő példáról beszélnek róla. A város a saját tulajdonú és a támogatás segítségével épült lakásokkal Bécs lakásállományánák 50% felett gyakorol kontrollt, ami elég jelentős ahhoz, hogy a piacra komoly stabilizáló hatással legyen. Ennek megfelelően képes általánosan alacsonyan tartani a lakások vételárát és bérleti díjait a többi nyugat-európai ország városaihoz képest. Viták vannak arról, mennyire lehetséges exportálni egy politikailag és ideológiailag ennyire helyhez kötött modellt. (Elég, ha arra gondolunk, hogy Bécsben a 2. világháborút és a közvetlen megelőző időszakot leszámítva minden választáson a szociáldemokraták nyertek és abszolút többségüket is csupán két ízben vesztették el.) Helyhez kötött annyiban is, hogy a bevándorlás következtében Bécs lakossága ugrásszerűen megnőtt az elmúlt évtizedekben és folyamatos növekedésben van, ami állandó igényt támaszt a szociális bérlakáspiacon. A 2000-es évek jobboldali vezetése óta van jelen egy pénzügyi és jogi érvekkel alátámasztott nyomás a lakások privatizációja és a piac liberalizálása mellett. A privatizáció az állam tulajdonában lévő szociális bérlakásokat érintette, ami igen csekély mennyiség. A lakásszövetkezeti lakások megvásárlására 1994-óta van lehetőség 10 év bérlet után, ha a tulajdonos szövetkezet az eladás mellett dönt.

10 Jegyzetek: (1) Housing in Vienna, kurátor: Architekturzentrum Wien A kiállítás megnyitójára január 21-én került sor Bécsben, jelenleg Kínában kiállítva. (2) forrás: Social housing in Europe, LSEPS, 2007 (3) STEP (Stadtentwicklungsplan), VárosfejlesztésI Terv. Az érvényben lévő városfejlesztési terv alapkoncepcióját Bécs városára Ronald Rainer dolgozta ki a 60-as évek elején. Az infrastrukturával megfelelően ellátott lakóterületek, munkahelyek, szükséges szociális létesítmények sugárirányú sávok mentén épülnek ki, köztük mélyen, egész a városközpontig benyúló zöld ékekkel. Az évek folyamán újra és újra aktualizált terv jelentős módosítására 1994-ben került sor a vasfüggöny leomlását követő geopolitikai változások miatt. A STEP94 10 fejlesztési axist jelöl meg. (4) az adatok Wolfgang Förster tanulmányából származnak (5) 1 m2 hasznos alapterület költsége mindent összevetve , ehhez járul még a telekár, ami legfeljebb 218 /m2. A támogatás jellemzően a költségek harmadát fedezi. (6) Egy személy esetén a nettó havi jövedelem nem haladhatja meg a t, az éves pedig a t. (7) Az 1 m2-re eső nettó bérleti díj legfeljebb (8) Wiener Wohnbau Forschung (9) Felhasznált irodalom: Social housing in Europe London School of Economics and Political Sciences, 2007 Wolfgang Förster: 80 years of social housing in Vienna ( Housing in Vienna: Innovative, social and ecological kiállítási katalógus, 2008 Casabella, 1999 március arc' 6 (2001): Bécs - a koporsógyári lakóházkísérletek rövid története és tanulságai