PoLíSz 126. Elfelejtett mártírjaink ősz Kazinczy-emlékszám. PoLíSz ősz, kazinczy-emlékszám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PoLíSz 126. Elfelejtett mártírjaink. 2009 ősz Kazinczy-emlékszám. PoLíSz 126. 2009 ősz, kazinczy-emlékszám"

Átírás

1 Baráti jegyzet: Elfelejtett mártírjaink Elmúlt október 6-a. Rádiók, televíziók emlékeztek, a napilapok (már amelyik) felsorolták a tizenhármakat, méltatták Batthyány érdemeit, a hivatalos állami szervek elhelyezték malomkerék méretű koszorúikat; igaz, az idén feltűnő és indokolatlan biztosítás és készültség közepette. Aztán, ahogy eljött a délután, mint évről évre mindig megelevenedett a Batthyány-örökmécses környéke. Lelkes tanárok hozták diákjaikat egy-egy szál virággal. Komor arcú emberek meggyújtották mécseseiket és halkan imát mormoltak. A tanárok magyaráztak, igyekeztek megtanítani a tizenhárom nevet. Bizony, hasznos lenne, mert tegyük csak a szívünkre a kezünket, vajon hányan tudják elmondani a névsort? Kis csoportok zarándokoltak Aradra, hogy együtt a helyiekkel emlékezzenek a vesztőhelynél, és a hősisséget hirdető Szabadság-szobornál. Bizony ez a gyásznap a szívűnkben él. De ne feledjük: október 6-a csak március 15-ével érthető számunkra. A gyászt többnyire megelőzte a dicsőség történelmünkben ennyi kárpótlást azért kaptunk a történelmi fordulópontokon hozzánk nem mindig kegyes sorstól. Az es év történelmünk legfényesebb lapjai közé tartozik. Diadalmas és vesztes harcait irodalmunk kiválóságai örökítették meg. A mindig elgondolkoztató gyásznap kínálja a lehetőséget, hogy újra meg újra felidézzük dicsőségünket, és emlékezzünk a hősökre. A szabadságharc emberileg talán legszebb fejezete huszáraink hazatérése. 48 nyarán a tizenkét huszárezredből mindössze négy tartózkodott idehaza, és a két hadügyminisztérium között igen nehézkesen haladt a megegyezés a csapatok cseréjéről. Közben az örökös tartományokban állomásozó huszárokhoz is eljutott a hír: veszélyben a haza. Nyergelj, fordulj emlékszünk Jókai huszárkapitányától a jelszóra. Lenkei százada megadta a jelt és sorra elindultak. Hol tisztjeik vezetésével, hol nélkülük vágtattak haza éjjel-nappal Galíciából, Csehországból, Ausztriából. Közben harcoltak a szökevények után küldött osztrák csapatokkal, felfegyverzett ellenséges lakosággal, elestek, fogságba estek, hogy akik hazaértek, utána hazai földön onthassák vérüket, s a bukás után elszenvedjék büntetésüket. Hősiességüknek és tragédiájuknak Sára Sándor és Csoóri Sándor a 80 huszárban állít méltó emléket. Legszomorúbb sorsuk a Prága környékén állomásozó Nádor-huszároknak volt. Két századuknak még 48 őszén sikerült hazaszökni, innentől az ott maradt huszárok is tehertétellé váltak az osztrák hadvezetésnek, míg 49 májusában útnak indították őket Olaszország felé. A huszárok nyugodtan vonultak Linzig, amikor azonban innen is továbbindultak, szívükbe markolt e keserűség, és csak alkalmas pillanatra vártak. Egy csapat rögtön nekiindult, megfutamította Steyrben az Enns hídjára kirendelt őrséget, és néhány nap múlva Mariazellen keresztül hazaért. A következő csapat Triebenből indult, de a túlerő Leoben után feltartóztatta őket, a harcban több huszár elesett. Akik megadták magukat, hadbíróság elé kerültek, vezetőiket halálra, a közhuszárokat tizedelésre ítélték. Június 23-án a Mura melletti Bruck kaszárnyája udvarán hét jász-kun huszár nézett szembe a kivégzőosztaggal. Holttestüket a temető fala mellett két gödörben helyezték el. A kiegyezés utáni időkben, arra utazók még láttak virágokat a sírjukon, mely mára már feledésbe merült. Az osztrák hadilevéltárból ránk maradt egy körözés, ami így végződik: A szökés gyanítható oka: hazaszeretet. csz Kráter Könyvesház 1072 Budapest, Rákóczi út 8/A belső udvar Nyitva tartás: munkanapokon óráig A lap ára: 500 Ft PoLíSz ősz, kazinczy-emlékszám PoLíSz Politika-Líra-Széppróza szellemi-lelki városálma A megújuló magyar és keresztény hagyomány fóruma A Kráter Műhely Egyesület irodalmi és kulturális lapja A szűrőben különösen igaz, amit hányszor odavetettek a raboknak: magukkal nem kell elszámolnunk. (Elmer István Meszlényi Zoltán boldoggá avatott püspökről írott emlékezéséből) VERSTAN POÉTIKA NYELVÚJÍTÁS (Kazinczy emlékülés a pomázi Teleki Wattay-kastélyban) Kecskés András, Turcsány Péter, Mezey Katalin, Szepes Erika, Novák Valentin, Pátrovics Péter, Szőcs Géza, Madarász Imre, Botár Attila és mások ünnepi írásai Balázs Ildikó a Wass Alberthatáselemzésekről Ágoston Vilmos: A kisajátított tér c. könyvével kapcsolatban Lukáts János Kazinczy színműve Barcsa Dániel Benedek Elekről és Kabdebó Lóránt Szabó Lőrincről Kazinczy Ferenc ( ) 2009 ősz Kazinczy-emlékszám 126. megjelenés Meszlényi Zoltán ( )

2 A PoLíSz a Szellem városa A MEGÚJULÓ MAGYAR ÉS KERESZTÉNY HAGYOMÁNY LAPJA Szecessziós kapuoszlop Bokor Levente Piruett Kazinczy előtt Őszödik. Zsaráttal bekerített a kövirózsa összefut, ami zöld és virág. Üszök rozsdája, pernye töreke téliesíti lent a dunna-cihát. Szép halmáról a Mester és Török Sophie a legjobbkor éppen idelát. E számunk megjelenését a Magyar Nyelv Éve 2009 szakmai program keretében a Balassi Intézet támogatta. A Kráter Műhely Egyesület munkáját az NCA Országos Hatókörű Civil Szervezetek Támogatásának Kollégiuma támogatja Kiadja a Kráter Mûhely Egyesület közhasznú szervezet Felelôs kiadó és alapító fôszerkesztô: Turcsány Péter Fôszerkesztô-helyettes Kaiser László Szerkesztôségi titkár Szepessy Katalin Telefon/fax/ 06/1/ Segédszerkesztô Hussein Evín Telefon/ 06/26/ Korrektor Borsody István Szerkesztôk Bay Ágota (próza) Barcsa Dániel (történelem) Bágyoni Szabó István (vers) Lukáts János (esszé) Madarász Imre (irodalomtörténet), Szappanos Gábor (mûfordítás) Fômunkatársak Ferenczi László, Tóth Éva és V. Tóth László Szerkesztôségi cím 1072 Budapest, Rákóczi út 8/A Kráter Könyvesház Lapunk megrendelhetô, 10 szám ára egy évre 4500 Ft, külföldön egy évre 45 euró Nyilvános szerkesztôségi óra minden hónap második csütörtökén 16 órától a Centrál Kávéházban (Budapest, V., Károlyi Mihály u. 9.) Tipográfiai tervezés, tördelés Berkes Dávid Nyomdai elôkészítés Eredeti Bt. Terjeszti a Lapker Rt. Kapható a Kráter Könyvesházban (Bp., Rákóczi út 8/A udvar), az Írók boltja és az Osiris Kiadó Gondolat Könyvesházában, (1053 Bp., Károlyi M. u. 16.), valamint a RELAY hírlaphálózatában. Megjelenik a Mondat Kft. gondozásában. Felelôs vezetô Nagy László ISSN Döme és snapsz

3 A TÖRTÉNELEM FAGGATÁSA Elmer István: Az utolsó pohár tej... 2 Csenki Lajos: Ahogy én megyek Komáromból Komáromba (vers)... 5 VERSTAN POÉTIKA NYELVÚJÍTÁS Kecskés András: tulipánfejű kakasok A versritmus mint egyetemes és nemzeti létélmény... 6 Turcsány Péter: Ovidius sor(s)képlete (Lírai disztichonok avagy a személyiség lágy versei) Mezey Katalin: 20. századi verstani áramlatok: Ady Nyugat Nagy László Szepes Erika: a metrum tajtékos taraján A költő, a kor és a versforma Novák Valentin: Szorítsuk-e mértékbe az időt? Avagy a magyar eposznyelv megújítási kísérlete Pátrovics Péter: A nyelvújítás többnyelvű kontextusban Szőcs Géza: Komentárok az új Hejesirási Szabájzathoz...40 Pálfi Ágnes: A betlehemes játékok versnyelve és prozódiája A színtér nyelve és a nyelv színtere Tusnády László: Vallomás Kazinczy küldetéséről Véghelyi Balázs: Mint a postagalambok Matyikó Sebestyén József: Metrumok úsztak a légben Vallomás próbált dallamokkal Botár Attila: Szárnyvonalak Egy tanítvány feljegyzései Bányácskától a Széphalomig Kaiser László: Józanul (vers) Vitéz Ferenc: Versművelés beszédgyakorlatok Madarász Imre: Státusfoglyok és börtönírók...80 Fazekas István: Szép élet, szép halál: Széphalom...86 Bertha Zoltán: Élő nyelv élő magyar irodalom WASS ALBERT EMLÉKEZETE LXII. RÉSZ Balázs Ildikó: Egy kutatás hozadéka Ágoston Vilmos A kisajátított tér című könyvéről MERÍTETT SZAVAK Wágner Zoltán: Míg térképed a vers (versek) Lukáts János: A nótaszerző és a literátor. Elképzelt párbeszéd két jelenetben TÁJOLÓ Barcsa Dániel: Másfél évszázad (Benedek Elek emlékezete) Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc laudációja (A borító belső oldalán Bokor Levente Piruett Kazinczy előtt című költeménye, a hátoldalon pedig Csallóközi Zoltán jegyzete olvasható.) E lapszámunkat V. Molnár Imre fotói illusztrálják. 1

4 PoLíSz Elmer István Az utolsó pohár tej A boldoggá avatott Meszlényi Zoltán püspök megidézése Csöndes imával, lassú léptekkel, földre vetett tekintettel kísérték a káptalan tagjai a koporsót. Mintha mindenki egyedül lett volna. Beköszöntött a nyár 1950 júniusában is, a természet rendjének megfelelően, s nem vett tudomást arról, hogy az embereket a melegen kívül valami más még inkább fojtogatja Az esztergomi várhegy alatt a csonka híd roncsai meredeztek a Duna vízében, a város csöndes volt, véget ért a tanév, az órák után nem árasztották el a diákok az utcákat. Délelőtt temették Drahos János érseki helynököt, utána a káptalan tagjainak meg kell választaniuk az utódot, a főegyházmegye nem maradhat ordinárius nélkül. A természetes emberi törekvéssel szemben most aligha kívánta bárki is a méltóságot helyesebben a hivatal terhét. A főpásztor, a bíboros hercegprímás börtönben, Drahos Jánost ávós katonák őrizték halottas ágyánál, közben az ország minden részéről internálták a szerzeteseket. S e nyakra helyezett késsel folytak a tárgyalások: széles arcú kommunisták, ideológiai bárdjukat suhogtatva ( munkásököl vasököl, oda sújt, ahová köll ) sürgették a mielőbbi megállapodást a püspöki kar küldötteivel. Egy régi ház, Hatvanban, valamikor a 19. század második felében épülhetett. Az utcán egymáshoz ragasztva álltak a hasonló épületek. Hideg tél volt, az 1892-es esztendő második napja. Megszületett, sóhajtott fel a tanító úr, s néhány nappal később a plébánián az anyakönyvben az oldal legalsó sorába került az ő Zoltán fiának a neve. Amikor hazafelé tartottak a keresztelő után a ropogós időben, az apa arra gondolt: megéri-e fia a felnőttkort, s vajon mi lesz belőle? Milyen sors jut neki ezen a földön? Aligha vetíthette fantáziáját előre, egészen június tizenhetedikéig, s még tovább. Az esztergomi bazilika méteres falai között nem érződött a kinti időjárás. Talán még azt is gondolni lehetett, a süttői márvánnyal borított oszlopok közé, az ugyancsak sötétvörös márvány színben játszó, reneszánsz Bakócz-kápolnába nem hatolhat be semmi kívülről. Sem a megafonok repedt, erőszakos hangja, sem a hirtelen elszaporodott egyenruhák. A káptalan tagjai azonban tudták, eluralkodott a gonoszság. Mindenki őrizte a maga tudását. A temetésen más papok is részt vettek. Egyikük több kanonokot megkeresett, s a sebtében kierőszakolt beszélgetésben arra utalt, Balogh István páter azzal bízta meg, közölje: az állam legszívesebben Beresztóczy Miklóst látná az érseki helynöki székben. Balogh István szegedi páter tagja volt a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésnek, majd az elhagyott javak kormánybiztosa lett. Amikor több évtizeddel később valaki nála járt a Margit híd mellett lévő lakásában, az 1970-es esztendőkben, azt hitte, eltévedt: a sokszobás lakóhely inkább hasonlított múzeumra. A márkás festményektől tenyérnyi falfelület nem maradt szabadon (scc!) Egy idős szalézi szerzetes mesélte vagy húsz esztendeje: amikor Beresztóczy elképesztő idegállapotban kikerült az Andrássy út hatvanból, mint régi ismerősét meghívta magukhoz Péliföldszentkeresztre, hogy kissé helyrejöjjön a kolostori csendben. Az egyik nap felkérte, tartson lelkigyakorlatos beszédet. S amikor Beresztóczy fölment a szószékre, az első két-három mondat valóban az evangélium magyarázataként hangzott, majd a kínzások során szétroncsolt ujjak egyszerre dobolni kezdtek a szószék párkányán, s a szerencsétlen pap a makarenkói pedagógia nagyszerűségéről kezdett beszélni. Gondolataiba belevágott a kihallgató szoba emléke (hmm.) 2

5 A történelem faggatása Az ülés megkezdése előtt váratlanul megérkezett Esztergomba Dudás Miklós hajdúdorogi püspök. Közölte, beszélőn járt Mindszenty bíborosnál a börtönben, ő is Beresztóczy megválasztását támogatja. A kanonokok hallgattak, aligha tekintették hitelesnek a hírt, vagy ha Mindszenty mégis ezt mondta, tárgyalásának napjai jutottak eszükbe: hogyan lehet befolyásolni valakinek a tudatállapotát. S emlékeztek a bíboros szavaira: ha letartóztatása után olyat mondana vagy cselekedne, azt nem szabad akaratából teszi Tizenegy kanonok ülte körül a hosszú asztalt a bazilika oldaltermében. Az ülést Török Mihály, a káptalan nagyprépostja vezette. Meszlényi Zoltán püspök előző nap Witz Béla budapesti érseki helytartót javasolta egy beszélgetésben a főegyházmegye vezetésére. Szavaztak is az ő személyére, már csak a megválasztott beleegyezése kellett. Witz Béla hosszabb ideig csöndesen, talán emlékeibe kapaszkodva ült a helyén. Lehet, hogy éppen április 3-ára gondolt. Közölték vele, este valaki még felkeresi, gyónni szeretne. Nem akadt fenn a különös időponton, aki beállított hozzá a budapesti bazilikába miután a kórházban meglátogatta súlyosan beteg feleségét, Teleki Pál miniszterelnök volt. Már megérkezett Barcza követ (korábban szentszéki követ) londoni távirata: ha Magyarország csatlakozik Jugoszlávia németek általi megtámadásához, ezt Anglia háborús oknak tekinti A miniszterelnök meggyónt, megáldozott másnap reggel holtan találták. Witz Béla megköszönte a bizalmat, de az ügyekben való járatlanságára és megroppant egészségi állapotára tekintettel visszautasította a megbízást. Pillanatnyi csönd. Meszlényi Zoltán püspök vajon látta-e ekkor önmagát, a tizenegy éves kisfiút édesanyja koporsója mellett? S amint fogja a papa kezét, és elmennek a főpostára. Nyilván nem érthette még: ő a kérés, szelíd, kissé bágyadtan mosolygó gyerekarcával, hogy a papánál jóval fiatalabb, csinos postáskisasszony igent mondjon az özvegy férfinak. S látta-e a diákot, amint bevonul kisszeminaristaként ahogyan akkoriban nevezték a gimnazista korú papjelölteket az esztergomi Szent Benedek-rendi Szent Imre Gimnáziumba? És Rómát, majd Innsbruckot, további tanulmányai helyszínét? S a képzett kánonjogász talán arra a gondolatra ráncolta a homlokát: a kényszer, amely odakintről áradt, s utalások és sejtetések képében közéjük költözött, mennyire engedi meg a szabad döntést? Szeretett imádkozni. Egyik alkalommal hazafelé tartott a bazilikában elvégzett kórusima után. A hatalmas oszlopcsarnokhoz fölvezető széles úttal szemben, egy kétszintes épületben lakott, amely az oldalsó kanonoki épületek után mintegy lezárta a bazilika előtti hatalmas félkörívet. A közeli szeminárium egyik növendéke megpillantotta, s nem sokkal később utánament, hogy aláírassa püspök-tanárukkal néhányuk indexét. Amikor bekopogott, Meszlényi Zoltánt az imazsámolyon találta, tenyerébe fektette az arcát, ujjai fölértek kétoldalt korán kopaszodó fejére. Mikor befejezte, odafordult a papnövendékhez: Mondjád, fiám, mi járátban? S a fiatalember nyújtotta az indexeket, de a jelenet hatása alatt azt kérdezte: Püspök úr most érkezett meg a bazilikai imádságból, s most megint imádkozik? Mire az egyik ágon 3

6 PoLíSz szlovák származású főpásztor magas homloka még inkább megemelkedett, első pillanatban mogorvának, de legalább is szigorúnak tűnő tekintete fölengedett, és sajátos felvidéki hanghordozásával, egymásra guruló á hangokkal magyarázta: Mert áz má nem ért sémmit, fiám! Áz imá csák ákkor ér válámit, ha az egész ember mondjá, nem csak a szájá Szavazzanak Meszlényi püspök megválasztásáról, hangzott el az ülést vezető Török Mihály részéről. Hivatkozhatott volna régtől viselt szívbetegségére. A meleg nyári napokat, amikor a pára elborította a levegőt, különösen nehezen bírta. Megugrott, rendszertelenné vált a pulzusa, a mellkasát pedig mintha kötés szorítaná. A szíve nem akart a helyén maradni, egészen a torkáig nyomult így érezte. A szavazócédulák többségén az ő neve szerepelt. A tekintetek őt keresték. A jog és a pontos számadások embere volt, régóta már ő felügyelte a főegyházmegye gazdasági ügyeit. Szerette a pontosságot. De most, ezen a nyári napon, ebben a déli órában mi jelenthette a pontosságot? Ha ötvenkilencedik évében valóban meglévő gyengeségére hivatkozik, s Witz Béla érseki helytartóhoz hasonlóan ő is visszavonul? Tudhatta vajon, mi vár rá attól a pillanattól, amikor elvállalja a káptalan bizalmát? Gondolta, hogy őt is letartóztatják? Hiszen ha a bíborost, akkor a helynökét Vagy éppen azért, mert a bíborost már elítélték, nem akarnak újabb pert? Két ordináriust egymás után? Gondolta volna, hogy visszateszi a pohár hideg tejet, amit szokás szerint föltálalnak neki uzsonnára tizenkét nappal később? Gondolta volna, hogy élete utolsó pohár tejét meg sem kóstolja? A durva mozgású férfiak valamilyen papírlapot ráztak előtte: letartóztatási parancs. Talán nem is tudta, mi az a szűrő. Aki bekerült a kistarcsai internálótáborba, előbb a szűrőbe vitték. Majd onnan a belső táborba, ahol valamiféle katonai beosztás uralkodott: számmal, barakkbeosztással. De aki a szűrőben marad? A kinti világ már nem tud róla, a benti lágerlistán még nem szerepel. Sehol sincs. Eltűnt a világ számára. S hogy nem kapja meg a gyógyszereit. Egyre nehezebb a légzése, a rideg körülmények és az izgalom mindinkább megviselik, télen más rabok elbeszélése szerint szándékosan nyitva hagyták a cellák valamelyik ablakát. Fúj a jeges szél. Az imával takaródzik. De így sem bírja sokáig. A telet még valahogy végigszenvedi, de a végére, amikor már jön a tavasz jönnie kell, elfogynak az erői, nem a lélek, a test erőtlenedik. S akkor az egyik reggel az a szorítás nem akar múlni talán hörög? Erre figyelnek fel? Vagy nem érdekes? A szűrőben különösen igaz, amit hányszor odavetettek a raboknak: magukkal nem kell elszámolnunk. Hagyják meghalni ott, vagy netán katonai mentőautóba rakják, hogy bevigyék Budapestre, a Mosonyi utcai rabkórházba? Ha így volt, ehhez nyilván politikai döntés kellett. Gondol-e, gondolhat-e arra, hol fog meghalni? A priccsen, vagy valahol útközben? S az lesz-e vajon utolsó gondolata: Krisztus hű pásztoraként a hitet és egyházunk iránti hűséget meg nem tagadtam soha. A káptalani tagok várják elfogadó beleegyezését. Nem tudja, mi következik, nem tudja az otthagyott tejet, a szűrőt, a priccset, a télen is kivert ablakot, de a mindig pontos számvevő már végiggondolta döntését a nagy Számvevő előtt. Bólint: köszöni a bizalmat, vállalja, bármi következzék is. S ugyanazzal a talán kissé komikusan hangzó lejtéssel, mint amelylyel a papnövendéknek beszélt az igazi imáról, a frissen megválasztott helynök, mintegy székfoglalóul, így fordul a káptalan tagjaihoz: Krisztus hű pásztoraként a hitet és az egyházunk iránti hűséget meg nem tagadtam soha. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja január 16-án elismerő és egyhangú nyilatkozatot hozott Meszlényi Zoltán püspök vértanúságáról. Ezután héttagú bíborosi bizottság vizsgálta meg az aktákat. Ennek alapján döntött XVI. Benedek pápa úgy, hogy Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggá avatható. Erre október 31-én az Esztergomi Bazilikában került sor. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül ő az első boldoggá avatott. 4

7 A történelem faggatása Csenki Lajos Ahogy én megyek Komáromból Komáromba Először meg kell néznem, van-e bűntudatom Ha nincs: Keresek magamnak Akár találtam, akár nem találtam úgyis Átengednek a Hídon Legfeljebb méltányosságból vagy azért sem mehetek át a Hídon Komáromból Komáromba 1979 R. Demachy emlékére 5

8 PoLíSz Verstan Poétika Nyelvújítás A Magyar Nyelv Éve és Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület konferenciát szervezett szeptember 18-án, a pomázi Teleki Wattaykastélyban, hogy alkalmat teremtsen költői nyelvünk, verstanunk, poétikai kérdéseink, és nyelvújítási lehetőségeink újragondolására. Abban a pomázi kastélyban találkoztak a meghívott nyelvészek, költők, verstankutatók és irodalmárok, amelyben egykor Vitkovics Mihály és Kölcsey Ferenc, Kazinczy kiváló barátai is megfordultak. Nem titkolt szándékunk szerint a tradícióra való emlékezés egyben kezdőpontja is lehet nyelvi, verstani és poétikai elmélkedéseink újjászületésének, korszerű szintre való emelésének; valamint jó alkalmat ad egy évenként megrendezésre kerülő magyar verstani-poétikai kongresszus ( egyűvé menés, összejövetel) kezdeményezésére is sajátos és európai mértékkel is összegzésre képes verselési költői kultúránk hangsúlyozása, továbbfejlesztése és tudományos igényű további rendszerezése céljából. Az alábbiakban a konferencia előadásait közöljük. (T. P.) Kecskés András tulipánfejű kakasok A versritmus mint egyetemes és nemzeti létélmény Lelkemből kelve világra, dalaim tollasodjatok, táncoljatok, ti sarkantyús, tulipánfejű kakasok. Ágaskodjatok vállamon, hívjatok új hajnalt nekem kukorékolva köznapon, pirossal nyomott ünnepen. Ne cibáljátok hajamat, hogyha a búbaj rámesett. Fölfuvalkodva vörösen Védjétek meg a szivemet. (Nagy László: Tulipánfejű kakasok) 6

9 A történelem faggatása Nagy László ifjonti dalával berontottunk egy különös világba: a költészet létrendjébe. Itt a kakastaréj vörös tulipán, az emberi lélekből fakadó dal sarkantyús kiskakas, a hangja hajnalhívó kukorékolás. A kakasok egyre többen vannak: haját cibálva ágaskodnak a költő vállán, és képesek rá, hogy virágtarajos, felfuvalkodó indulatukkal bútól és bajtól védelmezzék gazdájuknak és létrehívójuknak, az embernek szívét. A költészet világának egyik elemi alaptörvénye a metafora. Mondj mást arról, amiről beszélsz, nevezd másnak, helyezd szokatlan közegbe, hogy sokkal többet mondhass róla: olyasmit is, ami máskülönben kimondhatatlan! Nevezd kakasnak a dalt, tulipánnak a taraját! Ebből az egyszerű gesztusból született és születik ma is minden költői kép. Nagy László tollasodó kiskakasai azonban nemcsak képileg jelennek meg képzeletünk képernyőjén, hanem harsány kukorékolásukkal is. A tulipánfejű dalok megszólalnak, a kakasok énekelnek. És itt a bökkenő. Aki ma verset ír vagy verset mond, az többnyire daltalan közegben tevékenykedik. Aki a költészetről ír, beszél, elmélkedik, akár középiskolás, akár magasabb fokon, az szívesen elbíbelődik a tarajos tulipánvirágokkal, de gyakran végigszundikálja a hajnalébresztő kukorékolást. Hétköznapon is, piros betűs ünnepen is. Egyre megy. Amit mondani szeretnék, ahhoz kiélezett megfogalmazásra van szükség. Bocsássanak meg a napkeltébe torkolló hangversenyek éber és értő élvezői! Nem róluk van szó. Ők tudják, miről beszélek. Az én keserű tapasztalatom viszont az, hogy immár több évtizede az elnémult kakasok korát éljük, és ezzel a ténnyel jól elvagyunk, már-már nem is akarunk vele szembenézni. A kakasok egy része nem kíván, más része már nem is tud énekelni. Kukorékolni? Ugyan! Avítt bunkóság. A tarajos vitézek hangtalanul masíroznak a papíron, vagy jó esetben emberi hangon szólnak: a gazdájuk tompa vagy recsegő hangján, hosszan indázó vagy esetlegesen töredezett sorokban. A költői alkotást egy nem szokványos szellemi és lelki állapotból fakadó emberi jelenség, a költői ihlet hívja létre. Lehet ezt a fogalmat a romantikus képzelgések szemétkosarába vetni, de lehet József Attila-i pontossággal, elmélyülten és szakszerűen is tárgyalni. A költészet kétségbevonhatatlan valóság, de mibenlétét még senkinek sem sikerült végérvényesen meghatározni. Annyi bizonyos, hogy a költői mű szöveg, másokat is érintő és érdeklő személyes közlések, gondolatok, indulatok írásba foglalása. A közreadott tartalomtól azonban ez esetben elválaszthatatlan a megszólalás, a megformálás mikéntje. Sőt, ez utóbbi sokszor az üzenet fölé kerekedik. A költői mű ebben az értelemben: jelentéshordozó színek és formák, látványok és látomások, tulipános kakastaréjok megjelenítése nyelvi eszközökkel. A költészetről való gondolkodásunk zavarai ott kezdődnek, hogy a költői megnyilvánulást általában és mindközönségesen versnek nevezzük. Ha valaki rákérdez, nem is mindig sikerül a kettőt egymástól megkülönböztetnünk. Esetleg hosszas magyarázkodás után eljutunk odáig, hogy verses forma nélkül is létezhet költészet (költemény prózában), no meg hogy a versbe szedett közlemény nem feltétlenül képvisel költői minőséget (például a reklámszövegekben). Mi magyarok valahol elveszítettünk egy szót, azóta is hiába keressük. Megpróbáljuk pótolni vagy megkerülni, más szavakkal egybemosni, de ettől csak egyre nagyobb lesz a zűrzavar. Valaha volt a poézis, amely Csokonai szemléletes megfogalmazása szerint elevenítő lélek. Ennek magyar megfelelője lenne a költészet. És van a vers, amellyel újabban igyekszünk minden költői megnyilvánulást, a hajdani poézist is lefedni. A költő verset ír, a színész verset mond, a könyvet némán lapozó diák verset olvas. Akkor is, ha a szavakat ugyan jól érti, de semmit sem hall az egészből. Hiába a hajnalpír: ő kukorékolás-mentes kakasokról álmodik Pedig tudjuk, tanuljuk, néha még hisszük is, hogy a vers alapjában és eredendően ének. Ez a költészet világának másik elemi alaptörvénye. A napot ébresztő kakasszó zengő védőburkot 7

10 PoLíSz varázsol a szív köré. Így működött ez évezredeken át. A tulipánok nem pompáztak kakasok nélkül, a kakasok sem koncerteztek tulipánok nélkül. A Csokonai-idézet így folytatódik: poézis nélkül a verscsinálás megholt állat. Mondhatnók akár: döglött kakas. A tétel fordítottja valamivel szelídebb: vers nélkül a poézis jó esetben is csak néma kakas. Mára mintha meghasadt volna a hajdani egység. A költészetben a kép és a hang különvált, eltávolodott egymástól. (Milyen rossz néven vennénk ugyanezt egy tv-készüléktől!) Az arányok egészségtelen mértékben eltolódtak. Tömegesen születnek hangtalan vagy legfeljebb fura módon emberi beszédre programozott kakasok. Akadnak közöttük képzett, jól nevelt, magas röptű példányok. De ki fog helyettük kukorékolni? A tulipánfejek rendszertanával külön tudományág foglalkozik: a poétika. A poétikában hébe-hóba a kakasok meg is szólalnak. Vannak, akiket ez a tény már megnyugtat és kielégít. Önálló, kötelező verstanoktatás nincs az egyetemeken, de a poétikaórákon itt-ott versformákról is szó esik. Én viszont úgy látom: baj van a kakasokkal. Egy-két kivételtől eltekintve elfelejtették a kukorékolást. Azok az embertársaim (kollégáim), akiket éppen maga a kakasszó érdekel (akár a tulipánoktól függetlenül is!), kihalófélben vannak. Valaha versészeknek, verstankutatóknak, metrikusoknak nevezték őket. Kukorékológiai könyveket, tanulmányokat írtak, konferenciákat rendeztek, alkalmasint szenvedélyesen vitatkoztak. Volt egy közös vonásuk: életbevágóan fontos volt számukra az eleven kakasok titokzatos eredetű, fényhozó éneklése. Ilyen volt Négyesy László, Horváth János, Vargyas Lajos. Olyanok is akadtak, akiknek a vállán saját kakasaik ágaskodtak, miközben ők tudatosan, felkészülten, szélesebb összefüggésbe ágyazva próbálták feltárni a hangzó verssorok rejtelmeit. A már említett Csokonai mellett elég, ha a két Aranyra, Jánosra és László fiára vagy a közelebbi múltból Babits Mihályra, Szabédi Lászlóra, Nemes Nagy Ágnesre gondolunk. Mi hát a vers? Felvetem a kérdést, bármi legyen is a következménye. Mit ír (és mit ér?) az a költő, akinek a szíve mélyén immár végérvényesen hallgatnak a különben élénk rajzolatú, virágos taréjjal ékeskedő kakasok? És mit ír (mit ér?) az az irodalomtörténész, esztéta, kritikus, aki rendszeresen átalussza a napkeltét, akinek már nem is hiányzik a kakasszó, aki beássa magát a betűhalmazok erdőszéli csöndjébe, és legfeljebb homályba merülő elméleti és történeti ismeretei vannak a versbeli kukorékolás élet- és lélektanáról? A magam részéről hiszem és vallom, hogy akit egyszer felvert hajnali szendergéséből a falu minden zegéből-zugából felharsanó kakaskoncert, az soha többé nem elégszik meg a szépen metszett tulipánfejek élvezetével és vizsgálatával. Ez a szimfónia, az évezredek verses költészetének zengő világegyeteméből előgomolygó zene olyan elemi élmény, amelytől nem lehet szabadulni. Aki egyszer igazán meghallotta, annak végig kíséri az életét. A tulipánfejűek éneke, a kakasos költészet hangja felfogható, megélhető, lélekborzoló szellemi valóság. A kakasok dala kevesebb is, de sokkal több is, mint a puszta emberi szó. Kevesebb, mert nincs emberi nyelvre lefordítható, világos mondatszerkezetekbe foglalható jelentése. Ugyanakkor több is, mert valami olyat hordoz és közvetít, amire nincsen szó, nincsen képzet: valami rejtelmesen távolit, emberen túlit, ami mégis nagyon közeli, nagyon egyszerű, nagyon nekünk való. Mi ez a nehezen körüljárható titok? Tiszteletben tartva, de immár elhagyva a tulipános kakastaréjok poétikáját, maradjunk még egy kissé a világot ébresztő zengzetes kakaskukorékolás tényeinél! A könnyebbség kedvéért (némileg szembe helyezkedve a fellazult hazai szóhasználattal) a továbbiakban ezt a jelenséget nevezzük versnek! Mi a vers? Kár lenne kacskaringós szóhasználati és értelmezési vitákba bonyolódnunk. Tudjuk, miről beszélünk, de egyből koccanásos balesetet szenvednénk, ha megpróbálnánk mindenki 8

11 A történelem faggatása számára elfogadható módon megfogalmazni. Ideiglenesen, egyszeri használatra mondom most a magam változatát: a vers a minősített emberi beszédben (leginkább a költői beszédben) megnyilvánuló hangzásbeli rendezettség, azaz hangritmus. Hordozó közege maga a nyelvi szöveg. Hangritmusa van a zenének is, és a kettő között szoros az összefüggés. Minden hangritmus elengedhetetlenül szükséges feltétele a fizikai hangzástényezők (hangerősség, hanglejtés, időtartam, hangszín, illetve a hangszakaszokat elválasztó szünet) legalább valamelyikének érzékelhető, sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A vers ritmusa emberi szavakban ölt testet, de nem belőlük származik. A ritmus jelensége messze túlmutat a beszéden és a versen. Olyan üzenetet hömpölyget, amely mélyebbről fakad minden emberi megnyilvánulásnál. A ritmus emberi élmény, de emberen túli, ember előtti forrásból táplálkozik. Babits Mihály Mint különös hírmondó című verse bölcseleti, lételméleti távlatba helyezi a Ritmus nagybetűs, szellemi létezőként megjelenített valóságát: óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa mily kicsi minden emberi történés! a tél puha lépteit hallom Isten verse, teremtő gesztusának gyümölcse a világ. A világegyetem szent és örök rendje, a változatlan, egyetemes értékek világhálója: Isten versének ritmusa. A teremtés rendjéhez szorosan hozzá tartozik az emberlét valósága is. Az ember maga is közvetlenül, élettani folyamataiban érzékeli, érzelmeiben átéli a világ eredendő rendezettségét. Sőt: kicsiben maga is képes rendezett világot létre hozni, megvalósítani valamit a szellemében csírázó isteni természetből. Képes a semmiből világokat alkotni (Csokonai: A Magánossághoz). Babits verse mint végső soron minden költőé a verset író Isten teremtő gesztusának leképezése, egy minden emberre érvényes, egyetemes létélmény kifejeződése. A felismerés lényege az apró, térben és időben szétszóródó emberi történések jelentéktelensége a teremtő gesztusok örök, romolhatatlan értékeinek hátterében. A végtelenben úszó verssorok (egy szabadversnek induló hatalmas költemény antik hangvételű zárlatában) elemi erővel, fizikailag is érzékelhetően szólaltatják meg az elsöprő iramú ritmusélményt. Felzeng a kakasok hajnali szimfóniája: óh szent Ritmus, örök szerelem nagy ritmusa, évek O O O O O O O O ritmusa O A ritmus szellemi valóság, a teremtett világ örök rendjének érzékletes leképeződése az emberi lélekben. Mint ilyen tehát egyetemes emberi létélmény. Az embert mint természeti létezőt hozzá kapcsolja a világ rendjéhez, ugyanakkor az ember alkotó tevékenységét, elsődlegesen a művészetekben, a teremtés isteni gesztusához közelíti. Eredetét tekintve emberen túli, természetfeletti (transzcendens) valóság, a világban való megjelenése, működése szerint viszont anyagi hordozókhoz kötött természeti jelenség. A művészeti alkotások, ezen belül a költői művek, a hangzó versszövegek ritmusa ugyanakkor nem önmagáért való érdekesség vagy puszta szépség, nem dobolós vagy csengettyűs kísérőzene, hanem életbevágó üzenet, amelynek lényeges tartalma, jelentése van. Ez a jelentés az elsődleges nyelvi jelentéshez képest pótolhatatlan hírtöbbletet közvetít. Hozzátesz valamit a szöveghez, amit 9

12 PoLíSz nélküle lehetetlen volna kifejezni és tovább adni. A versritmus tehát jelentéshordozó egyetemes létélmény. A maga módján, mint sajátos Ariadné fonala, bevezeti az embert az öröklét és a teremtettség, az egyetemes világrend szellemi valóságának rejtelmeibe. Nagy László költészet-metaforájának kakasai nem maguktól, nem önkényesen találták ki és gyakorolják a kukorékolás természetét. Mindegyiküknek megvan a maga hamisítatlanul egyéni hangárnyalata, de a kakasként való megszólalás módját, a kakashang belső, megkülönböztető rendjét és kifejezési lehetőségeit készen kapták, egy messze kakason túli létrendből. A művészi alkotás és ezen belül a versritmus is olyan információáramlás, amelyben felismerhető és emberi módon érzékelhető a létezés örök rendje. A költői mű a világ teremtésének emberléptékű leképezése. A költő versének ritmusa: a lét törvényeinek, a törvények megbonthatatlan összhangjának metaforája. A kakashangot ugyan (éppúgy, mint a vörös taréj sejtszerkezetét) természetismereti síkon is értelmezhetjük, de ez esetben a költő lelkéből lelkedzett szárnyas dalokat akár a szeméttárolóba hajíthatnánk. Valóság ez is, az is, de a kettő más-más síkon, más-más összefüggésben érvényes. A mi táncos, sarkantyús kakasaink nem biológiai, hanem esztétikai lények. Valóságuk közvetett és áttételes ugyan, de nem hamis. Sőt: szenvedélyes kukorékolásuk az igazat mondja, nemcsak a valódit. Az esztétikai élmény szorosan és kizárólagosan az emberhez tartozik, de nem tekinthető alapvető emberi szükségletnek. Sem az emberi életnek, sem az emberiség fennmaradásának nem elengedhetetlen feltétele. Az elérhető ismeretek alapján mégis feltételezzük, hogy kezdettől fogva kíséri az emberlétet. Honnan ered? És: Ez a sok szépség mind mire való? kérdezhetnők Babitscsal. Titokról lévén szó, megkísérelhetjük, hogy a kérdésre más síkon, tudományon kívül keressünk választ. A megoldás kulcsát Sík Sándor nyomán a teremtés és az alkotás közötti párhuzamban ismerhetjük fel. A Teremtő mint meglevőket szólítja elő a nem létezőket (Róm 4,17). Az alkotó ember is képes előhívni a formát, amely előzőleg nem létezett. A Teremtő a láthatatlanból, a nem-létezőből egységes, szerves egészet, világot teremtett. A maga módján és adott keretei között ugyanezt teszi a költő is, Midőn teremt új dolgokat, / A semmiből világokat (Csokonai: A Magánossághoz). Ez a megfelelés több mint érdekes párhuzam. A teremtés az esztétikai valóság létrejöttének ősképe. A művészi ritmus pedig maga is esztétikai valóság, a művészi forma szerves alkotórésze, az esztétikai értékteremtés egyik legfontosabb eszköze. Egy csaknem 2000 éves bibliai megfogalmazás szerint maga a Szó (a Logosz, az Ige) mint isteni személy, aki által Isten a látható világot megteremtette, hatalmas szavával hordozza a mindenséget (Zsid 1,3). Vajon nem ugyanezt teszi-e a maga tarajos-tulipános kisvilágában ( mikrokozmoszában ) minden igazi poéta is? A maga helyén és módján vajon nem a mindenséget hordozza-e minden költői kakaskukorékolás? Ha pedig így van, akkor miért nincs így mégsem? Visszajutottunk az alapkérdéshez: mit kezdjünk, mit kezdhetünk azzal a hovatovább megszokottá vált ténnyel, hogy immár több évtizede az elnémult kakasok korát éljük? Mit tehetünk, ha lépten-nyomon azt tapasztaljuk, hogy a kakasok egy része nem kíván, más része már nem is tud énekelni? A válaszadást halogatva még egy ablakot szeretnék kinyitni, ha úgy tetszik, a kakasnevelő baromfiudvar felé. A versritmus érzékelése egyrészt élettani jelenség: független az adott nyelv egyedi sajátosságaitól. A világköltészet minden már meglévő és valaha lehetséges versformájában ugyanazok a fizikai hangzástényezők szolgáltatják az ismétlődés alapját. Különbség csak az érvényesülés arányaiban ismerhető fel. A világköltészetben kialakult versformák, versmértékek tényleges alkata viszont ugyanakkor nyelvi jelenség is: erősen függ az adott nyelvű szöveg jelentéshordozó, jelentésmegkülönböztető 10

13 A történelem faggatása elemeitől, mondattani és fonetikai szerkezetétől, a nyelv és a nemzeti műveltség történeti tényeitől. Az ógörög és a latin vers elsődlegesen a jelentésmegkülönböztető szótaghosszúságra, az ószövetségi héber költészet a párhuzamos mondatszerkezetek hanglejtésére, az ógermán és a mongol a szókezdetek egybecsengésére, az olasz, a német, az angol a szóhangsúlyok eloszlására, a kínai a szavak lejtésirányának változataira épít. A szótag mint elemi ritmusegység minden nyelvben versalkotó tényező. Magyarul gond nélkül lehet antik típusú versszerkezetekkel élni, a legtöbb európai nyelvben ez elvi képtelenség. Ugyanakkor hiába is kísérleteznénk kínai vagy vietnámi versformákkal: nyelvünk hangzásszerkezete ezek megszólaltatására nem alkalmas. A vers sajátos hangépítmény, zenébe hajló, rendezett lüktetésű hangzó beszéd. Nélkülözhetetlen eleme, elemi ismertetőjegye a verssor (versus). A szó eredeti jelentése: fordulat, például szántás közben, a barázda végén. A verssoroknak egymástól különböző alkata, hangulata, egyénisége van. A különböző alkatú verssorok egy-egy nép költészetének története során ismételten előforduló, kötött szerkezetekké alakultak. Hallgassuk egy kicsit ezt a szivárványos hazai kakaskukorékolást! Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbítő szele! (Balassi) Ó, Tihannak rijjadó leánya! Szállj ki szent hegyed közűl! (Csokonai) És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a Lant idegébe kapok, s vad tűzzel zengi el ajkam Harsány himnuszodat, százszorszent égi szabadság! (Petőfi) Vak ügetését hallani Eltévedt, hajdani lovasnak, Volt erdők és ó-nádasok Láncolt lelkei riadoznak. (Ady) Képedet halk ritmusok ősi habján Hadd viszem csak, szép, kicsi lány, magammal. Ismeretlen, messzi vizek hulláma, Halld, idemormol. (József Attila) Éj-mélyből fölzengő Csing-ling-ling száncsengő. Száncsengő csing-ling-ling tél csöndjén halkan ring. (Weöres Sándor) Visznek a percek, zablátlan, erős fogat. Nekem a jelenkor nem puha fészek. Más lesz az élet, fejünkbe új titkokat Súgnak a sejtek, tengerek, ércek. (Nagy László) 11

14 PoLíSz Sorok, versszakok a magyar költészet évszázadaiból. Mindegyik idézet mögött korok tárulnak, világképek rajzolódnak, életpályák ívelnek. Ugyanakkor: minden sor másképpen perdül, más lelki húrokat rezdít. Mi a különbség forrása? Hangzásélmény, amelynek hátterében egyrészt egyetemes emberi élmények, az emberi létezés érzéki tapasztalatai húzódnak, másfelől viszont nemzeti kultúránk, magyar anyanyelvünk és kultúránk sajátosságai, nemzeti létünk és történelmünk tényei, helyzetei, korhangulatai, életérzései. A vershangzás minden eleme az adott nyelvtől függ, benne gyökerezik. Egy adott nyelvű költészet ritmikája a nemzeti tudat, a nemzeti műveltség része. A magyar költészet ritmikai sokszínűsége féltve őrzött kulturális örökség, nemzeti érték. Úgy is kellene vele bánnunk! Ütemhangsúlyos magyar verseink korábbi változata, a tagoló vers nem valami fejletlen, primitív versforma. Zrínyi Miklóstól Nagy Lászlóig kiemelkedő, nagy költők is szívesen alkalmazták. Az ismétlődő, kötött szótagszámokon alapuló (szótagszámtartó) ütemhangsúlyos formák fokozatosan bontakoztak ki, és csak a 19. századra váltak általánosan elterjedtté. Anyanyelvünknek az a világra szóló hangzásbeli kiváltsága, hogy magyarul a görögök és a rómaiak mintájára mindenféle verset lehet írni (Sylvester János, 1541), olyan rendkívüli sajátosság, amelynek nemzeti műveltségünk egészében is meghatározó szerep jut. Formahű, időmértékes Homérosz- és Vergilius-fordítás csak magyarul létezik, mint ahogy egyetlen világnyelv sem alkalmas olyan csodálatosan pergő indiai szózuhatagok közvetítésére, mint amilyenekkel Weöres Sándor Dzsajadéva-fordítása kápráztat el bennünket: Mézfüvek illata gomolyog, a jázmin is éledez a tavaszi tájon, A remete- sziveket is átszövi a fiatal évszak, az illatos álom. A világirodalomban példátlan módon, modern, újkori európai verseket fordító költőink az eredetiben szóhangsúlyon alapuló verslábakat is hosszú rövid szótagok váltakozásával magyarították. Újmértékes verseinket ezért egy kicsit mindig körüllengi valami klasszikus illat. A szimultán verselés is jellegzetesen magyar jelenség. Nyomai már a középkori himnuszfordításokban is fellelhetők. Horváth János az 1508-ban másolt Döbrentei-kódexben találta az egyik legszebb korai szimultán sorpárt: Atyától íge ihleték. / Anyától testbe öltözék (De patre verbum prodiens, De matre corpus induens). A nem felező, osztású, jambusi színezetű nyolcasok Adyn keresztül ( Ezek a tüzes szekerek ) Nagy László kakasos dalához ( pirossal nyomott ünnepen ), sőt, Himnuszához is elvezetnek ( Galambok búgnak vállamon ). Nem volt merőben idegen számunkra az avantgárd szabadvers sem. A hömpölygő dallammenetek párhuzamossága ugyan nem nemzeti sajátosság, de korai példái fellelhetők már legrégibb bibliafordításainkban is. Hasonló a helyzet a sorozatos hangmegfelelések rendjével. A rímelés nem elengedhetetlen feltétele a magyar versnek, de a belátható kezdetek óta (talán ótörök örökségként) végig kíséri költészetünk történetét. Mindebből következik, hogy a ritmus nemcsak egyetemes emberi, hanem ugyanakkor sajátos nemzeti létélmény is. Benne lüktet legősibb népdalaink hangzásvilága éppúgy, mint az évszázadok során megismert és meghonosított, nemzeti kinccsé nemesült európai verskészlet. Kakasainkhoz visszatérve: semmi bajunk a japán kakasokkal (különben is haiku a divat) de a magyar portákon magyar kakasok kukorékolnak. Persze, csak akkor, ha van, aki megengedi, hogy a vállán ágaskodjanak, még ha búbánatos fejére kapaszkodva cibálják is a haját. 12

15 A történelem faggatása Halljuk-e még a verset? Van-e a versek zenéjéből fakadó egyetemes és nemzeti létélményünk? Vannak-e derék tulipánfejű kakasaink, akik hajnalonta az égre kukorékolják a magyar költészet éltető napsugarát? Az óvodában talán. Üdítő és reményt keltő jelenség a legkisebbek, az unokák romlatlan ritmusérzéke. Ha van, aki versre, dalra tanítsa őket, fesztelenül otthon érzik magukat a tollas-sarkantyús, zengő torkú kakasok között. De mi lesz velük később? Hová lesz, hová tűnt a kakaskukorékolás az iskolákból, az egyetemekről, a verseskötetekből, az irodalom, a költészet szakmai fórumairól? Hogyan és miért lett a legnagyobbak egyikéből, Weöres Sándorból bűvös-bájos, csak félig-meddig komolyan vett ritmusszolgáltató intézmény? Kakasok, énekeljetek! Ha (mint idestova 30 éve) a szakmai kakasviadal műfaját választanám, bizonyára most is villám és fergeteg csapna le a metaforikus szemétdombra. Ellenérvek, ellenpéldák szép számmal akadnak. Aki tudja, hol keresse, ma is hallhat még hiteles kakaskukorékolást. Ugyanakkor megtévesztő, a dolog lényegét elfedő megoldásokkal is találkozhatunk. Lecsengőben van a szonettözön: sokan 14 sorra korlátozták költői mondandójukat. (A sorok belső megformáltságát rejtse jótékony homály!) Bizonyos technikai trükkökkel az is elérhető, hogy a vers kakashangra emlékeztető módon szólaljon meg. Az ilyen adást azonban sípolás, recsegés zavarja. Vannak képzett és elkötelezett zenei együttesek, akik egész kakastelepeket vállalnak fel: koncertjeiken valódi kakaszene csendül, sarkantyús kakaslábak járják a táncot. Ez igen! Sajnos, vannak azonban olyanok is, akik úgy eresztik össze a vers (vélt vagy valós) ritmusát a dallam ritmusával, mint kakast a kakassal, vérre menő, ádáz viaskodásban. (A szakmabeliek ilyenkor a prozódia hibáit és hiányosságait emlegetik.) Ha szócsatára fegyverkeznénk, hosszú távra lenne elég robbanótöltetünk. De most hátha valami másra lenne szükség? Verssorok zizegnek körülöttünk, behálózzák lelkünk terét, mint a láthatatlan, észrevehetetlen rádióhullámok. Mit ér, ha nincs rádiónk? Mit ér, ha elfelejtettük bekapcsolni? Mit ér, ha már kapcsolója sincs? Hasonló, bár kevésbé súlyos helyzetben, jó hatvan évvel ezelőtt Horváth János, a legendás irodalmár és egyetemi tanár így panaszkodott: A verstudomány nélkülözhetetlen tartozéka az irodalomtörténetnek. Sajnálattal tapasztaltam tehát, hogy irodalomtörténésznek készülő hallgatóságom zöme a verstannak még elemeivel sincs tisztában, sőt lenézi az egész verstudományt, s ennélfogva könnyen érzéketlen maradhat az irodalom legfőbb szépségei, a történeti fejlődés legbecsesebb eredményei iránt. Ezen a bajon óhajtottam előadásommal segíteni, jól ismerve a forma mélyebb: lélekben gyökerező, a költészet lényegétől elválaszthatatlan s a nemzeti önismeret szempontjából is nagy jelentőségét. (A magyar vers, 1948) Horváth Jánosnak módja nyílt rá, hogy segítsen a helyzeten. Amíg lehetett, rendszeres magyar verstant oktatott a budapesti bölcsészkaron. Ugyanezt tette korábban a Babitsék nemzedékét híres stílusgyakorlatain szakmailag költővé érlelő Négyesy László is. Aztán jöttek kakasmentes évtizedek, amikor a formaérzék és a formai igényesség burzsoá szitokszónak számított ban, egy Szuromi Lajos által, Debrecenből útjára indított nagyszabású vitaprogram (Verstani párbeszédek) kapcsán újra felharsant a kakaskukorékolás. A verstan ismét felbukkant az egyetemi programokban, a szakmai cikkekben és kiadványokban, sőt, 1981-től 1994-ig a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya önálló Verstani Munkabizottságot működtetett. Harcos, csőrkoptató és sarkantyúpengető, de vérpezsdítően szép idők jártak a tulipánfejű kakasokra. Akár a szemétdomb tetején is kukorékolhattak, ha nem szökdöstek át a hatalom által kijelölt deszkakerítésen. Közben azonban a költők és a hivatásos irodalmárok körében tovább erősödött, és a szélesebb közvéleményben is eluralkodott az a nézet, hogy a jó vershez elég a tulipánfej, kukorékolni nem szükséges, sőt, illetlen korszerűtlenség. 13

16 PoLíSz Nem a (volt) szakmám mellett érvelek, és nem egy túlhaladott stílusirányzatot szeretnék átmenteni a 21. századba. Mérhetetlenül többről van szó. Fogalmazzunk így: hány milliárd évre lenne szükség ahhoz, hogy korszerűtlenné silányuljon az elektronok körtánca az atommag körül, a bolygóké a nap körül, a csillagrendszereké egymás körül, az évszakoké az erdők, mezők, kertek színe-változásaiban, a kakastaréj-vörös vérfolyamé a szívek pitvaraiban és kamráiban? Ha mindez bekövetkezik, ha szabad rángássá fajul a világegyetem rendjének szent Ritmusa, az örök szerelem nagy ritmusa, évek ritmusa, Isten versének ritmusa, akkor igen. Akkor a versben is végérvényesen átvehetik a hatalmat a daltalan és tánctalan néma kakasok (ha még lesznek). De addig? Miért is korlátoznám a képzeletemet? Miért ne adnék esélyt egy olyan kezdeményezésnek, amelynek hatására kötetnyi (akár több kötetnyi) kakasos vers gyűlne össze azoktól a költőktől, akik hivatásuk világteremtő gesztusába beleértik verseik hangzásvilágát is? Miért ne lehetne akár tudatosan és szervezetten, néven nevezve újra megszólaltatni a magyar líra évszázadai során valaha is felmerült valamennyi versformát? Miért ne lehetne pályázatot kiírni akár új, sosem volt, de lehetséges ritmusváltozatokra, megtalálva helyüket és értelmüket korunk költői világképében? Miért ne lehetne új csapást vágni az irodalomtudomány, az irodalomelmélet és az irodalomkritika mai dzsungelében? Miért ne lehetne a száraz, követhetetlen túlbonyolítás, a nyomasztóan lehangoló idegenszerűség divatáramlataival szembeszegülve ismét színes és életes hangon szólni a költészetről, a tulipános tarajok mellett teret engedve az új hajnal kukorékoló hírnökeinek is? És miért ne lehetne verstani ismeretekkel felvértezett, legalább óvodás szintű ritmusérzékkel megáldott, verstani elemzőkészséggel rendelkező magyartanárokat, hivatásos irodalmárokat kiengedni az egyetemekről? Elszánt és igényes (esetleg meg is fizetett) számítógépes csoportmunkával rendszeres magyar verstani példatárat állíthatnának össze azok, akiket kedvük, képességük, felkészültségük erre alkalmassá tesz. Hadd verné fel a szabad röptű kakaskukorékolás a tantermek és a szerkesztőségi szobák daltalan csendjét! Miért ne? A vers ritmusa nem technikai esetlegesség, nem művelődéstörténeti ereklye, hanem a teremtettség távlatából felfakadó szellemi üzenet, egyetemes emberi és sajátosan nemzeti létélmény. Nem a beavatottak kiváltsága, hanem a mindenkori befogadók szellemi közkincse. Kár lenne nélküle élnünk. Kakasaink, dalaink, ti ágaskodó és kukorékoló tulipánfejűek, védjétek meg a szívünket! Érd, szeptember 15-én Jégben 14

17 A történelem faggatása Turcsány Péter Ovidius sor(s)képlete (Lírai disztichonok, avagy a személyiség lágy versei) 1. Ovidius valamennyi rejtély között a legérdekesebb (E. Pound) Megrozsdál az acél, elporlik a kőfal idővel, tartós az, mi tiéd, csorba nem érheti azt, fáklyát fáklyával meggyújtani tiltja-e törvény? Tengerek irdatlan habját őrzi e jog. (A szerelem művészete) A költészet és a költő valamilyen fordított gravitációt hoz létre és abban él. S bár sokat állítottam elém, ma azokkal egyenlő Lett nevem, és a világ ismeri műveimet. Hogyha tehát igaz, mit a költők jóslata hirdet, föld! a halálom után nem leszek én a tied! (Önéletrajz, Trist. 4.10) Ovidius már a földi halandóság elleni elixírrel bírt, mikor megelőlegezte élete s életműve számára a maradandóságot. S ne féljünk a szótól, ezzel kinyilatkoztatta-felnyitotta értelmezésünk számára elhivatottságának titkát is. 2. Dante ugyan már a halála előtt befejezte Isteni Színjátékát a Paradisoval, noha váratlan halála miatt még saját utókora is csak lakhelye egy falmélyedésében találta meg a befejező részt. Ady Endre halálos ágyán Trianon gyászos döntéseinek meghozatala előtt írta meg vészjósló üzenetét az utókorunkhoz az Üdvözlet a győzőnek című utolsó költeményében. Aki Ovidius esetében a száműzetésében írott panaszos költeményeit és konkrét személyeknek írott episztoláit költői vagy emberi leépülésnek érzékeli mint egynéhány túlokos méltatója, az nincs tisztában sem az emberi psziché, sem az írói alkotóerő természetével, amelyből éppen a megpróbáltatások hozzák ki a leghitelesebb és legmaradandóbb teljesítményeket. Ez történt Ovidius esetében is. A disztichon forma görög előzmények után Catullus római elégiáiban kelt új életre, lírájában világirodalmi színvonalon szólaltak meg a kiszolgáltatott szerelem versei. Ovidius a disztichont a római ún. aranyifjúság életképeinek laza felvillantására alkalmazta az Amoresben, de a Szerelem művészetében már alkalmassá tette egyfajta 15

18 PoLíSz személyes epikum előadására is! A Heroidesben (Hősnők levelei című ciklusában) pedig görög minták után egyre nagyobb beleéléssel mintázta meg nőalakjait, mintegy modern személyiségképletekkel ajándékozva meg őket. Ovidius Tomi barbárai között találja meg, és mutatja fel barátainak (s az utókornak is) legszemélyesebb Énjét, száműzetésének családi és személyes fájdalmait: költői én és magánemberi én szinte teljes eggyé válását érezzük ki ma is e versekből: Puszta, kopár e vidék; nincs rajta se zöldfa se cserje: mind, ki a sorsa kegyeltje: fusson, amerre lehet! Tán az egész, nagy, messze kiterjedt földön e tájat lelték fel sanyarú, gyászteli kínpadomul! Itt írt önjellemzései, ars poétikus verssorai közel egy évezreden túl is a hiteles, és közéleti téren is elszánt személyiség öntudatát fogalmazzák meg. Nem véletlenül vallja őt majd elődnek, mesternek, mintának a német romantika Hölderlinje és az orosz dekabrizmus Puskinja egyként: De mivel hazugul sem kapok bért, nem látom be szavam, mért ne találna hitelt? Ovidiusnak a korai Amores (Szerelmek) c. kötetében megírt Önvallomása azt a társadalmi szerepet mutatja be, melyre mint szereplírikusnak igénye volt kora Rómájának. Rokona bizony e kor aranyifjainak az élménye a mai kor kallódó fiataljainak szánandó útkereséseivel: Gyűlölök ámbár, nem tudom a gyűlöltet utálni, Hej, de nehéz hordnom, mit nem akarna a szív! Nincsen erőm nékem magamat jó útra vezetni, Csónakként rohanó víz tetején libegek. Ugyanakkor az ötvenes évein túllépő száműzött költő a Tristia (Keservek) és a Levelek Pontusból című ciklusaiban (A száműzött búcsúja, Születésnapomra, Önéletrajz) a valós és teljes ÉN megrajzolásával lép át feledhetetlenül az elkövetkező századokba, évezredekbe, még közvetlenül a feleséghez, a barátokhoz címzett episztoláiban is: Hisz ha nem is fakadok panaszokra, panaszt tesz a hír, s ha nem hordod köteles gonddal a terheimet, mert ismertté tett engem balsorsom a nép közt, hírem most még több általa, mint azelőtt. Adamik Tamás szerint életműve három fő részre bontható: 1. A szerelem mámoros és személyes élményekkel telített költőjének indul, aki hiába kívánna magasztos történeteket írni, de költészetét Ámor tőrbe ejti. 2. A szerelem művészete után a Naptár és az Átváltozások érett, bár személyes utalásokkal telített, férfikori és epikus hajlamokkal átszőtt költészetet mutatnak. 3. Költészete befejező, száműzetése alatt írt ciklusaiban személyes nyomorúságát tárja elénk. 16

19 A történelem faggatása Kiszolgáltatottságában nem szűnik, sőt erősödik költői vénája: újabb és újabb lírikus-elégiai vallomásokkal fejezi ki méltatlan sorsán való háborgásait. A Heroides leveleinek fiktív monológjai alakultak át most a saját monológjaivá, az új helyzetből adódóan a lélek addig ismeretlen tájainak megvilágításával, és legfőképpen: változatlanul megőrizte költői öntudatát, a költő és a költészet hatalmáról vallott meggyőződését. Csak a mitológiai jelmezt levetve, most én-alakban lépet a magányát műveivel vigasztaló, a külső világ minden szorítása elől a magából felépített világba menekülő Pygmalion helyébe Írta e korszakáról a Világirodalmi Lexikonban Szilágyi János György. Személyesebb itt már Ovidius költészete; követelőzőbb, retorikájában erős lelki hatásokra játszó líra ez. Elődei s kortársai líráját messze felülmúlja. Öntudatossága nem a pantheonok szoboralakjaié. Ovidius a 13. századi Villonhoz és a 20. századi Szabó Lőrinchez hasonlóan a személyiség lemeztelenítésének lírai pályájára lép. Erről énekelt már fiatalon is: Én koldus szerető, a szegények dalnoka lettem, kiktől szép szónál nem kap a nő egyebet. Mélyebb öntudat ez a horatiusinál. Az európai személyiség öntudata. Tudja, hogy nemcsak a műve által marad fent hírneve, de sorsára, személyiségére is büszke lehet: ő az Augustus császár által Rómából kiutasított költő! Noha több feltevés magyarázza Augustus tettét, eddigi értelmezői csak érintették, de nem fedték fel a fő indokot: Ovidius személyiségében rejlő lázadó magatartást. Ovidius egy felejthetetlen betétdarabot helyez el A szerelem művészete másodiki könyvének bevezetéséül, mondhatni nagyon is hangsúlyos helyre, de a témához szinte oda nem illően: Daidalus és Ikarus mondáját. A megidézett történet látszatra egyfajta invokáció a költemény folytatásához, de a vers zsarnokra utaló szóhasználata másra, többre, a római állampolgár öntudatára utal. Nem más ez az allegória, mint az emberi jog visszanyerését megcélzó mitikus cselekvéssor: Mínos a föld ura, Ő a vizek fejedelme is egyben, Szárazon és folyamon zárva előtted az út. Nem jut eszembe nekem súrolni a csillagok útját, volna egyéb útja, futnom a zsarnok elől. Bizony, ez a történet méltán lett a középkor és az újkor legidézettebb versrészlete. Utóbb akár a 19. századi, zsarnokok ellen fellépő mozgalmakat is a verssorok mögé képzelhetjük És ha a Styx gátol, hát lába a Styxen is áthág. Célom az emberi jog [! T. P.] visszanyerése csupán. Politikai olvasatban a császárság előtti demokráciára történik itt félreérthetetlen utalás, noha mítoszba burkolva. Augustus a költeménynek e hangsúlyos helyén szembe kellett találkoznia a személyes szabadság kinyilatkoztatásával. Erre császárként is fel kellett figyelnie, nekünk pedig a császárkor tömegember-létével szembeszálló személyiségember történelmi fellépésére kell ma is felfigyelnünk. Ovidius halállal is dacoló személyisége nem csak új költői hangon szólalt meg, de új személyiséget, személyiség-modellt is adott az emberiségnek. Éreznünk kell Ovidius szavainak személyes energiáját. Évezredekre előre nyilalló igazságmeteorját. Mindig van és lesz a lélekben olyan hely, ahová becsapódhatnak az emberi szabadságérzet e nagyszerű disztichonjai. 17

20 PoLíSz 3. Az antik időmérték újkori magyar megszólaltatói közül először természetesen Sylvester Jánostól idézek, már nála is méltán figyelték meg méltatói a hangsúly és főként a cezúra előtti hosszú versláb ütemesen ismétlődő egybeeséseit: * // / // // / Néked azért ez lőn prófétád, doktorod ez lőn, // / // / Mestered ez most is, melyet az Isten ada. // / // / Ez próféta szavát hallgasd, mert téged az // / // / Isten elveszt, és nyomós itt nem lehet a te neved, // / // / // Itt ez írásan szól mostan is néked ezáltal, // / // / hitre hiú mind, hogy senki se mentse magát, // / // / // az ki zsidóul és görögül, és végre deákul // / // // szól vala rígen, szól néked az itt magyarul Nem akarom folytatni, mindenki ismeri. Érdekesség: az erős és gyengébb hansúlyelosztás megmutatja, hogy az antik ősi hatosok hozzánk magyar szólamokban, magyar ízeken 5, ill. 4 ütemes sorpárok váltakozásában érkeztek el. Ütemelosztást soronként kihallhatóan ben és jegyezzék meg ennek a versnek is a zenéjét, ez vissza fog köszönni Nemes Nagy Ágnes Hölderlin-fordításában Dayka így ír, helyenként már az arsisra (két mora értékű szótagra) helyezve szóhangsúlyainkat (a négy pentameter sor közül háromban teljes egybeesést mutatva): // / // / // Nyájasb arcúlattal arany szekerére felülvén, // / // / Ünnepi fényt ereget Phobeus az ékes egen. // / // / // A fagyos éjszaknak zúgó fuvallati szűnnek // / // / A bágyadt Zephyrek lengedezési között. // / // // / Harmatban fürdött keblét a rózsa kifejti: // / // / A völgy illatozó májusi gyöngynek örűl. * Hangsúlyjelzésem Gáldi Jánost követi az erősebb és gyengébb ízek szólamon belüli megkülönböztetésével. 18

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.

Oláh János. Magára talál a szó. Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről. Laudáció. Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13. Oláh János Magára talál a szó Kodolányi Gyula W. Sh. szonettjeiről Laudáció Kodolányi Gyula akadémiai székfoglalójához (2014. június 13.) Az még nem volna szokatlan a magyar irodalomban, hogy képzőművészeti

Részletesebben

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Létezés a végtelenben. Pásztor Magdolna. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Létezés a végtelenben Pásztor Magdolna 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! ÉJELI FOHÁSZ Üres, üres vagyok, a messzeségbe rohanok. Látok egy utat, ami arany, látom a fákat, ami ezüst. Látom a holdat,

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön

Részletesebben

Vári Fábián László. Ereimben az idő

Vári Fábián László. Ereimben az idő Vári Fábián László Ereimben az idő Oly vén vagyok már, mint a tenger. Anyám szikla volt, apám a szél. Ereimben az idő zizeg csak, vésztartalékra hűtve a vér. Anyám elfogyván sivatag lett. Lépkedek rajta,

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

NYUGALOMBA LÉPÉSKOR MONDOTT PAPI BÚCSÚBESZÉD. *)

NYUGALOMBA LÉPÉSKOR MONDOTT PAPI BÚCSÚBESZÉD. *) NYUGALOMBA LÉPÉSKOR MONDOTT PAPI BÚCSÚBESZÉD. *) 2. Kor. 18, 11. Végezetre Atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztaltassatok meg, egy értelemben legyetek, békeségben lakjatok, és a szeretetnek

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet

Részletesebben

E D V I N Írta Korcsmáros András

E D V I N Írta Korcsmáros András E D V I N Írta Korcsmáros András A színen a Fiú, aki egy padon ül, majd előveszi a telefonját. Szia! Én vagy az, Dávid! Most hallasz? Nem? Na és most? Nagyszerű! Minden rendben. Nem, nincs baj. Éppen ebédszünetem

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Több világosságot" Egyházi beszéd.*

Több világosságot Egyházi beszéd.* Több világosságot" Egyházi beszéd.* Alapige: Ezs. 59. r. 9. v. Várjuk a világosságot, de ime nagy homályosságban járunk, Legyen világosság." Mózes próféta előadása szerint így szólott az Ur a teremtés

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Költők, romantikusan, minden időben

Költők, romantikusan, minden időben Kiss Benedek Költők, romantikusan, minden időben 62 Ha nincs más lehetőséged, csak akkor írj verset, költeményt, de ha máshoz is értesz, gondold jól meg. Nagy erő kell a dalhoz, s ne hidd, hogy ha magadat

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank]

[Erdélyi Magyar Adatbank] KÉSEI DOLGOK [Vákát oldal] Amikor hosszú évekkel később e munka írója találkozott néhány férfiúval, kik ott bent, ám kint is meséltek neki e régi időkről, amidőn ő még nem járt a szigeten első dolga volt

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Rovarirtásból élt a novícius

Rovarirtásból élt a novícius Rovarirtásból élt a novícius P. Hagyó József Jézus Kistestvére Szerzetesként egyedül, de nem közösség nélkül Az előjelek aggasztják az embereket, az e világ hatalmasai több alkalommal konferenciára gyűlnek

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály

Részletesebben

CSAPAT NEVE: IRÁNYÍTÓ TANÁR: CSAPATTAGOK: BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2016. február 21.

CSAPAT NEVE: IRÁNYÍTÓ TANÁR: CSAPATTAGOK: BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2016. február 21. III. FELADATLAP CSAPAT NEVE: IRÁNYÍTÓ TANÁR: CSAPATTAGOK: 1. 2. 3. 4. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 2016. február 21. I. FELADATSOR Az öreg Gyerkó Anti bá fekszik itt, de az övé a kisebb eset, mert a tánc miatt

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU. 100 homokszem-vers

KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU. 100 homokszem-vers KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU 100 homokszem-vers KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU Elektronikus változat Fedélterv és grafika: Kovács Gábor KOVÁCS GÁBOR PIROS BÁBU 100 homokszem-vers Kovács Gábor, 2012 ELŐSZÓ A Piros

Részletesebben

MEGELÉGEDETTSÉG. Drágakövek Abdu l-bahá szavaiból

MEGELÉGEDETTSÉG. Drágakövek Abdu l-bahá szavaiból MEGELÉGEDETTSÉG Drágakövek Abdu l-bahá szavaiból Fordította: Kerekes Mariann Lektorálta: Mannó Judit A fordítás alapja: CONTENTMENT Bahá í Publishing Trust; London, 1996 Magyarországi Bahá í Közösség Országos

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Általános iskolás kategória

Általános iskolás kategória Általános iskolás kategória I. helyezett Implom Renáta: Ki ül ott? A nap vacogva lement, S a jégfelhők mögött Még mindig fény bágyad. Talán a felhők fölött, Az ég tetején Ül a Teremtőnk? S egy óriás lámpával

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-611-5. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

ÜZENET. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T

ÜZENET. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T 2015. ÜZENET 12. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T Legyetek éberek, mert nem tudjátok mikor érkezik az Úr. Mindenért adjak hálát! (reggeli ima: elindulás Jézussal!) a szeretet

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Bónis Ferenc. Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus

Bónis Ferenc. Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus Bónis Ferenc Pillantás az alkotóműhelybe: hat Kodály-kórus A nép-művelés, ha olyan egyetemes gondolkodó vállalja feladatának, mint Kodály Zoltán tette, cél is meg eszköz is. A kottaírás és -olvasás elemeinek

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

AZ ÉLETMŰ EDDIGI ZÁRÓDARABJA

AZ ÉLETMŰ EDDIGI ZÁRÓDARABJA AZ ÉLETMŰ EDDIGI ZÁRÓDARABJA BATA IMRE Csak néhány megjegyzésre futja a rendelkezésemre álló id őből. A Krisztus levétele a keresztről című eposzról szól ez a néhány jegyzet nevezzem tézissornak s annak

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról

Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról PPEK 756 Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról Prohászka Ottokár Emlékbeszéd Vasvári Pálról mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK. Józsa István Lajos 1. Az igaz ember hitből él!

SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK. Józsa István Lajos 1. Az igaz ember hitből él! SZÓSZÉK ÚRASZTALA SZERTARTÁSOK Józsa István Lajos 1 Az igaz ember hitből él!»az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem.«de mi nem a meghátrálás emberei

Részletesebben